5. Az 19905. Az 1990--es es éévek szakkvek szakkéépzpzéési fejlesztsi fejlesztéései. A szakmai ksei. A szakmai kéépzpzéés s vertikvertikáális lis éés horizonts horizontáális szerkezete. lis szerkezete. MunkaerMunkaer��piacipiaci kkéépzpzéés. s.

PosztszekonderiPosztszekonderi kkéépzpzééss..

VertikVertikáális szerkezetlis szerkezet

1.1. alapozalapozóó kkéépzpzéés (orients (orientáácicióós s éés szakmai alapozs szakmai alapozóó) ) -- rendszerint iskolai rendszerint iskolai 2. 2. specializspecializáácicióó (szakmai k(szakmai kéépzpzéés) s) -- rendszerint munkahelyirendszerint munkahelyi

3. szendvics3. szendvics--rendszerrendszer�� kkéépzpzééss�� 9 9 -- 10. 10. éévf.: alapkvf.: alapkéépzpzéés s éés szakmai orients szakmai orientáácicióó

�� 11 11 -- 12. 12. éévf.: vf.: ááltalltaláános knos kéépzpzéés s éés szakmai alapozs szakmai alapozááss

�� 1313--14.14.éévf.: szakmai vf.: szakmai specializspecializáácicióó

HorizontHorizontáális szerkezetlis szerkezet –– szakmacsoportokszakmacsoportok a vila viláágbanki modellben (ggbanki modellben (gééppéészet; szet; elektrotechnikaelektrotechnika--elektronika; informatikaelektronika; informatika--hhíírkrköözlzléés; s; ééppííttéészet; kszet; köözlekedzlekedéés; vegys; vegyéészet; szet; éélelmiszeripar; klelmiszeripar; köörnyezetvrnyezetvéédelemdelem--vvíízgazdzgazdáálkodlkodáás; kereskedelems; kereskedelem--marketing; marketing; kköözgazdaszgazdasáág; mezg; mez��--gazdasgazdasáág; vendg; vendééglglááttóóiparipar--idegenforgalom; humidegenforgalom; humáán szolgn szolgááltatltatáások.sok.

--kkéépzpzéési szakmsi szakmáákk--tendenciatendencia: a k: a kéépzpzéési szakmsi szakmáák szk száámmáának csnak csöökkenkkenéése ezzel egyse ezzel együütt sztt szééles spektrumles spektrumúúalapozalapozááss

TendenciTendenciáák az Eurk az Euróópai Unipai Unióó szakkszakkéépzpzéésséébenben

PROBLPROBLÉÉMMÁÁKK�� Pontos, megbPontos, megbíízhatzhatóó informinformáácicióók hik hiáánya ernya er��forrforráásaink saink

áállapotllapotáárróól l éés szs szíínvonalnvonaláárróól.l.�� RegionRegionáális szakklis szakkéépzpzéési stratsi stratéégigiáák elkk elkéészszííttéése nehse nehéézkeszkes�� BBáár az iskolr az iskoláázottszottsáági mutatgi mutatóók adott tk adott téérsrséégben jgben jóónak nak

mondhatmondhatóók, a teljesk, a teljesíítmtméényknykéépes tudpes tudáást, illetve annak hist, illetve annak hiáánynyáát a t a munkaadmunkaadóók nehezmk nehezméényezik.nyezik.

�� Az iskolai rendszerAz iskolai rendszer�� szakkszakkéépzpzéés tartalmi s tartalmi éés s kapacitkapacitáásproblsprobléémmáái, a nehi, a nehéézszséégek orvoslgek orvosláássáának ignak igéénye nye felfelüülmlmúúlta lta éés elnyomta az egs elnyomta az egéész sz ééleten leten áát tartt tartóó tanultanuláással, ssal, valamint a felnvalamint a feln��ttoktatttoktatáással kapcsolatos problssal kapcsolatos probléémmáákatkat

A szakkA szakkéépzpzéés megs megúújjííttáássáának problnak probléémmááii

�� PPáárhuzamos irrhuzamos iráánynyííttáás, s, éés ps páárhuzamos krhuzamos kéépzpzéési struktsi struktúúrráák alakulhatnak ki; k alakulhatnak ki; mmáások a fejlesztsok a fejlesztéési prioritsi prioritáások; eltsok; eltéérr�� éérvek rvek éés s éérdekek alapjrdekek alapjáán tn töörtrtéénik a nik a forrforráások biztossok biztosííttáásasa

�� A rA réégigióós s éés megyei szakoktats megyei szakoktatáási stratsi stratéégiai cgiai céélok megvallok megvalóóssííttáássáára ra öösztsztöönznz��eszkeszköözzöök nem regionk nem regionáális vagy megyei szinten, hanem a fenntartlis vagy megyei szinten, hanem a fenntartóóknknáál, a l, a helyi helyi öönkormnkormáányzatoknnyzatoknáál jelennek megl jelennek meg

�� A korA koráábbi gazdasbbi gazdasáági szerkezet felbomlgi szerkezet felbomláássáát kt köövetvet��en lassan jen lassan jöön ln léétre egy tre egy olyan, viszonylag stabilnak tekinthetolyan, viszonylag stabilnak tekinthet�� gazdasgazdasáági szerkezet, amelynek gi szerkezet, amelynek igigéényeire nyeire éés szs szüükskséégleteire a megye kgleteire a megye köözzéépfokpfokúú szakkszakkéépzpz�� intintéézmzméényei nyei ééppííteni tudnakteni tudnak

�� A TA Téérsrséégi Integrgi Integráált Szakklt Szakkéépzpz�� KKöözpontok (TISZK) kzpontok (TISZK) kéépzpzéési szerkezetre si szerkezetre gyakorolt hatgyakorolt hatáása csak sa csak éévek mvek múúlva vlva váárhatrhatóó

�� A gazdasA gazdasáági szervezetek tgi szervezetek tööbbsbbséége csak rge csak röövid tvid táávra kvra kéépes jelezni munkaerpes jelezni munkaer��--, illetve szakk, illetve szakkéépzettspzettséégi iggi igéénynyéétt

�� A szakkA szakkéépzpz�� iskoliskoláák adekvk adekváát mt móódon mdon m��kköödnek a mdnek a m��kkööddééssüüket befolyket befolyáásolsolóószabszabáályozlyozáássalssal

�� A modulA modulááris rendszerris rendszer�� tananyagfejleszttananyagfejlesztéés egyels egyel��re csak kevre csak kevéés s szakkszakkéépespesííttéést st éérint. A fejlesztrint. A fejlesztéés lasss lassúú, modellk, modellkíísséérletek nem, rletek nem, --csakcsak EUEU--ssppééldldáákk-- áállnak rendelkezllnak rendelkezéésre sre

�� A kamarai szerepvA kamarai szerepváállalllaláás a szakks a szakkéépzpzéés s áátalaktalakííttáássáában erban er��teljesen teljesen korlkorláátozott.tozott.

�� HiHiáányzik az iskolnyzik az iskoláák k éés a vs a váállalatok kllalatok köözzöött az tt az ééll��, int, intéézmzméényesnyesüült kapcsolat, lt kapcsolat, egyegyüüttmttm��kkööddééss

�� A tanulA tanulóószerzszerz��ddéés bevezets bevezetéése a tanulse a tanulóó szszáámmáára kedvezra kedvez�� csakcsakúúgy, mint a gy, mint a gazdasgazdasáági szervezetek szgi szervezetek száámmáára. Az iskolai tanmra. Az iskolai tanm��helyekben folyhelyekben folyóó oktatoktatáás s helyzete azonban bizonytalanabbhelyzete azonban bizonytalanabbáá vváálik. Cslik. Csöökken a tanulkken a tanulóólléétsztszáámuk, a muk, a finanszfinanszíírozrozáásuk, suk, éés bizonytalanabbs bizonytalanabbáá vváálhat a szakoktatlhat a szakoktatóók foglalkoztatk foglalkoztatáása issa is

�� A szakkA szakkéépzpz�� iskoliskoláák forrk forrááss--szerzszerzéési lehetsi lehet��sséégei nagyon kgei nagyon küüllöönbnböözz��ek ek -- a a normatnormatíív tv táámogatmogatáások megszerzsok megszerzéésséééért folyrt folyóó kküüzdelem csak a zdelem csak a fennmaradfennmaradáásukat biztossukat biztosíítjatja

�� KutatKutatááss--fejlesztfejlesztéési munksi munkáájjáának megyei szintnak megyei szint�� öösszehangolsszehangoláása a sa a kezdeteknkezdeteknéél tartl tart

A kA köözoktatzoktatáás s éés a szakks a szakkéépzpzéés s áátalaktalakííttáássáának fnak f��bb bb oktatoktatááspolitikai jellemzspolitikai jellemz��i az elmi az elmúúlt lt éévekben:vekben:

�� Az iskola nyitottAz iskola nyitottáá vváált a helyi tlt a helyi táársadalom elrsadalom el��tt,tt,�� DemokratizDemokratizáállóódott az iskola belsdott az iskola bels�� éélete,lete,�� NN��tt az iskolai autontt az iskolai autonóómia, mia, éés az ezzel egys az ezzel együütt jtt jáárróó

felelfelel��sssséégvgváállalllaláás,s,�� Az intAz intéézmzméényeket nnyeket nöövekvvekv�� szszáámmúú menedzsermenedzser--szemlszemlééletlet��

iskolavezetiskolavezetéés irs iráánynyíítja, tja, �� LLéényeges szerepet kapott az nyeges szerepet kapott az öönkormnkormáányzatisnyzatisáág,g,�� AlternatAlternatíív nevelv neveléési si éés oktats oktatáási lehetsi lehet��sséégek nygek nyííltak,ltak,�� A minA min��sséégi munka kgi munka köövetelmvetelméényeivel egynyeivel együütt jellemztt jellemz��vvéé vváált a lt a

teljesteljesíítmtméényelvnyelv��sséég, g, �� Valamint az EurValamint az Euróópai Unipai Unióó integrintegráácicióós ks köövetelmvetelméényeihez valnyeihez valóó

alkalmazkodalkalmazkodáás. s.

A szakkA szakkéépzpzéés strukturs strukturáális lis áátalakultalakuláássáának nak (reformj(reformjáának) elemei:nak) elemei:

�� A munkaerA munkaer��--piaci informpiaci informáácicióók k éés a ks a kéépzpzééssel kapcsolatos ssel kapcsolatos ddööntntéések sek öösszhangjsszhangjáának megteremtnak megteremtéése se

�� Az iskolai rendszerAz iskolai rendszer�� szakkszakkéépzpzéés s éés a munkaers a munkaer��--piaci piaci mozgmozgáások sok öösszhangjsszhangjáának megteremtnak megteremtéésese

�� NNöövelni kell a felsvelni kell a fels��fokfokúú szakkszakkéépespesííttéést szerzst szerz��k ark aráánynyáát, a t, a felsfels��fokfokúú szakkszakkéépzpzéésben rsben réésztvevsztvev��k szk száámmááttÁÁllandllandóó feladatok:feladatok:

�� A gazdasA gazdasáág igg igéényeinek megfelelnyeinek megfelel��, folyamatos tartalmi , folyamatos tartalmi felfelüülvizsglvizsgáálat, oktatlat, oktatáási tananyagfejlesztsi tananyagfejlesztéés s

�� PPáályaklyaköövetvetééses vizsgses vizsgáálatok lehetlatok lehet��ssééget adnak a gazdasget adnak a gazdasáág g igigéényei vnyei vááltozltozáássáának folyamatos knak folyamatos köövetvetéésséérere

A szakkA szakkéépzpzéés s éés a munkaers a munkaer��--piac kapcsolatpiac kapcsolatáának nak jellemzjellemz��ii

�� Az oktatAz oktatáási intsi intéézmzméényrendszer nyrendszer éés a munkaers a munkaer��--piac vpiac vááltozltozáásai sai egymegymááststóól szinte fl szinte füüggetlenggetlenüül zajlanak l zajlanak

�� A tA téérsrséégekben magas a munkangekben magas a munkanéélklküülisliséég, fontos a g, fontos a foglalkoztatottsfoglalkoztatottsáág szintjg szintjéének emelnek emeléése akkor is, ha se akkor is, ha áátmenetileg tmenetileg nnöövekszik a munkanvekszik a munkanéélklküülisliséégi rgi ráátata

�� A gazdasA gazdasáágban folygban folyóó szerkezetvszerkezetvááltltáás sok munkahely s sok munkahely megszmegsz��nnéésséével jvel jáár r

�� TTööbb magas kbb magas kéépzettspzettséégg��, t, tööbbsbbsééggéében diplomben diplomáás hagyja el az s hagyja el az oktatoktatáási rendszert. Kevesebb az oktatsi rendszert. Kevesebb az oktatáási rendszerbsi rendszerb��l kikerl kikerüüll��szakmunkszakmunkáás, mint amennyire igs, mint amennyire igéény van ny van -- a va véégzettek gzettek szakmastruktszakmastruktúúrráája nem megfelelja nem megfelel��

�� A kisebb telepA kisebb telepüülléések mutatsek mutatóói 3i 3--44--szer rosszabbak a vszer rosszabbak a váárosokrosokéénnááll�� VVáárhatrhatóóan nan nééhháány ny éévig nem lesznek megfordvig nem lesznek megfordííthatthatóók a folyamatokk a folyamatok�� A tudA tudáásalapsalapúú ttáársadalom fejlesztrsadalom fejlesztéése se éés kis kiééppüülléése feszse feszüültsltséégekkel gekkel

jjáárr�� Az iskolai rendszerAz iskolai rendszer�� szakkszakkéépzpzéés sohasem fogja tudni ks sohasem fogja tudni köövetni a vetni a

munkaermunkaer��--piaci mozgpiaci mozgáásokatsokat

A szakkA szakkéépzpz�� intintéézmzméények tnyek töörekvrekvéései:sei:

�� Rugalmasan szRugalmasan széélesedett, differencilesedett, differenciáállóódott kdott kéépzpzéési ksi kíínnáálatlat�� Napjainkban ismNapjainkban isméét nt nöövekszik a 3 vekszik a 3 ééves szakkves szakkéépzpzéésben rsben réésztvevsztvev��k k

szszááma ma éés ars aráánya nya �� NN��tt az tt az éérettsrettséégihez kgihez kööttöött ktt kéépzpzéések arsek aráányanya�� A szakosodA szakosodáás, a s, a specializspecializáácicióó a ka kéépzpzéési szakasz vsi szakasz vééggéére tolre tolóódott ki dott ki �� NN��tt a differencitt a differenciáállóóddáás a ks a kéépzpzéési idsi id�� éés a szakmai ismeretek s a szakmai ismeretek

mennyismennyiséége ge éés mins min��sséége szempontjge szempontjáábbóól l �� CsCsöökkent a szakkkkent a szakkéépzpzéés egyks egyköözpontzpontúússáágaga�� A szA szüüll��k beiskolk beiskoláázzáási stratsi stratéégigiáája figyelembe veszi a munkaerja figyelembe veszi a munkaer��--

piaci szempontokat is. A kpiaci szempontokat is. A kéépzpzéés egyenls egyenl�� a gyermek ja gyermek jöövv��jjéébe be ttöörtrtéénn�� beruhberuháázzáással!ssal!

�� ElEl��kkéészszíítt�� éévfolyamok indvfolyamok indííttáássáára kerra kerüült sor 2005lt sor 2005--tt��ll

Fontosabb vFontosabb vááltozltozáások a gazdassok a gazdasáág g éés a s a szakkszakkéépzpzéés kapcsolats kapcsolatáábanban

A szakkA szakkéépzpz�� intintéézmzméények reagnyek reagáálláása a ksa a küülsls��kköörrüülmlméények vnyek vááltozltozáásairasaira

A A komprehenzkomprehenzíívv ttíípuspusúú iskoliskoláák jellemzk jellemz��i:i:

�� KisKis-- éés nagyvs nagyváárosokban egyarrosokban egyaráánt a nnt a nöövekedvekedéési stratsi stratéégia gia úútjtjáát lt láátjtjáák k éésszersszer��nek, nek, éés cs céélszerlszer��nek knek köövetnivetni

�� VVáárosi rosi éés kists kistéérsrséégi oktatgi oktatáásisi--kkéépzpzéési feladatokat lsi feladatokat láátnak el tnak el

�� A tA téérsrséégi, a regiongi, a regionáális szintlis szint�� gondolkodgondolkodáás nem jellemzs nem jellemz��

�� A fenntartA fenntartóói elvi elváárráásoknak igyekeznek megfelelnisoknak igyekeznek megfelelni

�� ÖÖnnáállllóó fejlesztfejlesztéési programok si programok –– ppáálylyáázati lehetzati lehet��sséégek kihaszngek kihasznáálláásasa

�� Az intAz intéézmzméények fejlnyek fejl��ddéésséét az t az öönfejlnfejl��ddéés jellemzis jellemzi�� Az iskolAz iskoláák kooperk kooperáácicióós strats stratéégigiáájjáát a szerkezetvt a szerkezetvááltltáás (s (TISZKTISZK--ekek

lléétrejtrejöötte) sztte) szüükskséégszergszer��en feleren feler��ssíítiti

A szakkA szakkéépzpzéés finanszs finanszíírozrozáássáának problnak probléémmááii

�� Az Az áállami normatllami normatíív finanszv finanszíírozrozáása szakfeladatonksa szakfeladatonkéént nt differencidifferenciáállóóddóó éés res reáálléértrtéékben cskben csöökkenkken�� mméértrtéékk��

�� SzakkSzakkéépzpzéési hozzsi hozzáájjáárulruláás, munkaers, munkaer��--piaci alap, ppiaci alap, páálylyáázati zati rendszer, sajrendszer, sajáát bevt bevéételek, alaptelek, alapíítvtváányi tnyi táámogatmogatáás a s a mm��kkööddéési feltsi feltéételekben indokolatlanul nagy telekben indokolatlanul nagy kküüllöönbsnbséégeket eredmgeket eredméényez az intnyez az intéézmzméények knyek köözzöött tt

�� Az alaptevAz alaptevéékenyskenyséégek mellett vgek mellett véégzett kieggzett kiegéészszíítt�� éés s kisegkisegíítt�� tevtevéékenyskenyséégek (pl.: gek (pl.: éétkeztettkeztetéés, terem bs, terem béérbe adrbe adáás s stb.), vstb.), váállalkozllalkozáási tevsi tevéékenyskenyséég (amely nem jellemzg (amely nem jellemz��) kis ) kis mméértrtéékben nkben nöövelik az intvelik az intéézmzméények nyek éérdekeltsrdekeltsééggéét a t a gazdasgazdasáági hatgi hatéékonyskonysáág javg javííttáássáában, azonban nem vban, azonban nem váárhatrhatóótt��llüük a finanszk a finanszíírozrozáási problsi probléémmáák megoldk megoldáásasa

A mA m��szaki pedagszaki pedagóóguskguskéépzpzéés cs cééljaljaCCéélterlterüületekletek

•• az iskolai rendszeraz iskolai rendszer�� szakkszakkéépzpzééss•• vváállalati kllalati kéépzpzéés s éés tovs továábbkbbkéépzpzééss•• munkaermunkaer��--piaci kpiaci kéépzpzééss•• gazdasgazdasáági szervezetek gi szervezetek éés ks kéépzpzéési vsi váállalkozllalkozáások sok

kkéépzpzééseisei

EU helyzetkEU helyzetkéépp�� Tartalmi modellek:Tartalmi modellek:�� kompetencia alapkompetencia alapúú kkéépzpzééss�� tanttantáárgyi alaprgyi alapúú kkéépzpzééss�� megegyezmegegyezéésen alapulsen alapulóó (szem(szeméélyre szabott) klyre szabott) kéépzpzééss�� kkéétszakos ktszakos kéépzpzééss�� Formai modellek:Formai modellek:�� ppáárhuzamos krhuzamos kéépzpzéés (a ms (a m��szaki szaki éés pedags pedagóógiai kgiai kéépzpzéés s

ppáárhuzamosan halad)rhuzamosan halad)�� egymegymáást kst köövetvet�� kkéépzpzéés (a ms (a m��szaki szaki éés a pedags a pedagóógiai kgiai kéépzpzéés s

egymegymáást kst kööveti)veti)�� inin service kservice kéépzpzéés (a pedags (a pedagóógiai kgiai kéépzpzéés rs réésztvevsztvev��i gyakorli gyakorlóó

pedagpedagóógusok, kgusok, kéépzpzééssüükben a munkahely is rkben a munkahely is réészt vesz)szt vesz)

6. A gyakorlati k6. A gyakorlati kéépzpzéés szervezs szervezéése, helyszse, helyszíínei, pedagnei, pedagóógiai giai éés s jogi dokumentumaijogi dokumentumai

1. Szakmai szint1. Szakmai szint 2. K2. Kéépzpzéési szintsi szint

KKéét ft f�� terterüülete:lete: 1. szakmai elm1. szakmai elmééleti kleti kéépzpzééss2. szakmai gyakorlati k2. szakmai gyakorlati kéépzpzééss

TantTantáárgyakban, foglalkozrgyakban, foglalkozáásokban valsokban valóó megjelenmegjelenéése:se:

1. szakmai elm1. szakmai elmééleti tantleti tantáárgyak (ide tartoznak a szakmai elrgyak (ide tartoznak a szakmai el��kkéészszíítt�� tanttantáárgyak is)rgyak is)2. szakmai gyakorlati foglalkoz2. szakmai gyakorlati foglalkozáásoksok

A kA kéépzpzéés szs szíínhelye szerintnhelye szerintiskolai keretbeniskolai keretbeniskoliskoláán kn kíívvüül, de iskolai szervezl, de iskolai szervezéésbensbenmunkahelyi kmunkahelyi kéépzpzéésskapcsolkapcsolóóddáásuksuk

a dua duáális rendszerlis rendszer�� szakkszakkéépzpzééss

�� SZERVEZSZERVEZÉÉSESE

�� HELYSZHELYSZÍÍNEINEIIskolai tanmIskolai tanm��helyhelyIskolai szervezIskolai szervezéésben, ksben, kíívvüülláállllóó ccéégngnééllGazdGazdáálkodlkodóó szervezetek szervezetek ááltal, egyltal, egyéénilegnileg

�� PEDAGPEDAGÓÓGIAI GIAI Tanterv tanmenetTanterv tanmenet--ÓÓravraváázlatok,zlatok,MM��veleti tervekveleti tervek

�� JOGI DOKUMENTUMAIJOGI DOKUMENTUMAI

�� A gyakorlati kA gyakorlati kéépzpzéés helyszs helyszííneinei�� Iskolai tanmIskolai tanm��hely:hely: Ehhez olyan tanmEhhez olyan tanm��helyekre van szhelyekre van szüükskséég ahol g ahol

az elaz el��íírt szakmai tananyagot a tanulrt szakmai tananyagot a tanulóók elsajk elsajááttííthatjthatjáák. A rohamosan k. A rohamosan fejlfejl��dd�� technika miatt azonban az iskoltechnika miatt azonban az iskolááknak nehknak nehééz a kor z a kor kköövetelmvetelméényeihez igazodnyeihez igazodóó technika folyamatos beszerztechnika folyamatos beszerzéése, se, elsels��sorban finanszsorban finanszíírozrozáási problsi probléémmáák miatt. Ennek hatk miatt. Ennek hatáása korszersa korszer��techniktechnikáával felszerelt val felszerelt üüzem lzem láátogattogatáássáával nval néémileg enyhmileg enyhííthetthet��. Az . Az alapvetalapvet�� munkafogmunkafogáások megtansok megtanííttáássáára azonban ezek a tanmra azonban ezek a tanm��helyek helyek ttöökkééletesen alkalmasak.letesen alkalmasak.

�� Iskolai szervezIskolai szervezéésben, ksben, kíívvüülláállllóó ccéégngnééll: E form: E formáánnáál a tanull a tanulóók az k az elmelmééleti kleti kéépzpzéést az iskolst az iskoláában kapjban kapjáák, majd a gyakorlatot az iskola k, majd a gyakorlatot az iskola ááltal kijelltal kijelöölt lt -ü-üzemekben vzemekben véégzik kisebb csoportokban. Hgzik kisebb csoportokban. Háátrtráánya, nya, hogy nem biztos, hogy az hogy nem biztos, hogy az üüzemek a tananyagot pontosan kzemek a tananyagot pontosan köövetni vetni tudjtudjáák, k, éés mindent megfelels mindent megfelel�� mennyismennyiséégben gyakorolhatnak.gben gyakorolhatnak.

�� GazdGazdáálkodlkodóó szervezetek szervezetek ááltal, egyltal, egyéénilegnileg: Ebben a k: Ebben a kéépzpzéési si formformáában a tanulban a tanulóó keres magkeres magáának gyakorlati helyet, amely sok nak gyakorlati helyet, amely sok esetben kesetben kééss��bbi munkahelye is lehet. A gyakorlati bbi munkahelye is lehet. A gyakorlati éés elms elmééleti leti kkéépzpzéés itt vals itt valóószszíínn��leg a legkevleg a legkevéésbsbéé van van öösszhangban. Mindig az sszhangban. Mindig az ééppen szppen szüüksksééges munkafolyamatokat tanges munkafolyamatokat taníítjtjáák meg a tanulk meg a tanulóókkal, kkal, akik rakik réészt vesznek a termelszt vesznek a termeléésben. Problsben. Probléémamegoldmamegoldóómunkavmunkavéégzgzéésre tansre taníít. Ilyen kt. Ilyen kéépzpzéésben azok a gazdsben azok a gazdáálkodlkodóószervezetek vehetnek rszervezetek vehetnek réészt, akik az szt, akik az ééll��íírráásoknak megfelelnek soknak megfelelnek éés s erre a teverre a tevéékenyskenyséégre engedgre engedéélylyüük van. k van.

�� Jogi dokumentumok: Jogi dokumentumok: �� 1993 1993 éévi LXXVI. Szakkvi LXXVI. Szakkéépzpzéési tsi töörvrvéényny�� OKJ (OrszOKJ (Orszáágos Kgos Kéépzpzéési Jegyzsi Jegyzéék)k)�� TanulTanulóói szerzi szerz��ddéések: meghatsek: meghatáározzrozzáák a tanulk a tanulóó

éés a ks a küülsls�� ccéég jogviszonyg jogviszonyáát., a tanult., a tanulóók k éés a s a foglalkoztatfoglalkoztatóó ccéég jogait, kg jogait, köötelesstelesséégeit, a geit, a juttatjuttatáások msok méértrtéékkéét stb.t stb.

�� KKöözoktatzoktatáásrsróól szl szóóllóó 1993. 1993. éévi LXXIX. vi LXXIX. TTöörvrvéényny

�� OSZJ(OrszOSZJ(Orszáágos Szakmai Jegyzgos Szakmai Jegyzéék) k)

�� PedagPedagóógiai dokumentumok:giai dokumentumok:�� Tanterv : a kTanterv : a kéépzpzéés tartalms tartalmáára ra éés didaktikai strukts didaktikai struktúúrráájjáára ra

vonatkozik. Tartalmazza az vonatkozik. Tartalmazza az ááltalltaláános cnos cééll-- éés feladatrendszert, s feladatrendszert, az intaz intéézmzméény speciny speciáális clis cééll-- éés feladatrendszers feladatrendszeréét, az egyes t, az egyes tanttantáárgyak terveit, rgyak terveit, óórara--terveket; alaptanterv (NAT)terveket; alaptanterv (NAT)

�� ÓÓraterv : a globraterv : a globáális tananyag didaktikai lis tananyag didaktikai éés ids id��struktstruktúúrráájjáát t rröögzgzííti. Tantti. Tantáárgyankrgyankéént az nt az éévi vi öösszes sszes óóraszraszáám alapjm alapjáán kn kéészszüül; l; az egyes tantaz egyes tantáárgyak tantervei.rgyak tantervei.

�� VVáázlat : a teendzlat : a teend��k vk véégiggondolgiggondoláása, hogy az sa, hogy az óórráát tervezetten t tervezetten meg lehessen tartani.meg lehessen tartani.

�� TankTanköönyv : a tantnyv : a tantáárgyankrgyankéénti rnti réészletes tanszletes tanííttáási anyagot si anyagot tartalmazza. Irtartalmazza. Iráánynyííttóó dokumentum, a vele szemben tdokumentum, a vele szemben táámasztott masztott kköövetelmvetelméény: tanny: tanííthatthatóóssáág g éés tanulhats tanulhatóóssáág.g.

�� FolyFolyóóiratok, szakkiratok, szakköönyvek (Pedagnyvek (Pedagóógiai szemle, Katedra, stb.giai szemle, Katedra, stb.�� Szervezeti Szervezeti éés Ms M��kkööddéési Szabsi Szabáályzat (SZMSZ), hlyzat (SZMSZ), háázirend a zirend a

KollektKollektíív szerzv szerz��ddééss

7. A tan7. A tanííttááss--tanultanuláás cs céélrendszere. Klrendszere. Köövetelmvetelméényny--taxontaxonóómimiáák.k.

1. 1. A tanulA tanuláási csi céélok, klok, köövetelmvetelméények nyek éértelmezrtelmezéése. Cse. Cééll--, ill. k, ill. köövetelmvetelméényny--taxontaxonóómia.mia.2. B.S. 2. B.S. BloomBloom taxontaxonóómimiáájaja

mméérhetrhet��sséégghháárom terrom terüület (let (domaindomain))

kognitkognitíív affektv affektíív v pszichomotorospszichomotoros

3. Nagy S3. Nagy Sáándor ndor -- Nagy JNagy Jóózsef : a jzsef : a jáártassrtassáág (kg (küülsls��, bels, bels�� algoritmus szintjalgoritmus szintjéén), valamint a maximn), valamint a maximáális lis begyakorlottsbegyakorlottsáág szerinti tagolg szerinti tagoláás a szakmai gyakorlati ks a szakmai gyakorlati kéépzpzéés szems szem--pontjpontjáábbóóll

4. 4. ItelszonItelszon megmeg��rzrzéés kategs kategóóririáájaja

5. A kompetencia5. A kompetencia--alapalapúú kkéépzpzéés: a kompetencia s: a kompetencia éértelmezrtelmezéése, mint szakkse, mint szakkéépzpzéési csi céél l éés ks köövetelmvetelméény.ny.

FF��bb kbb köörei rei --szakmai kompetencia (szakmai tudszakmai kompetencia (szakmai tudáás)s)--munkakompetencia munkakompetencia --szociszociáális kompetencialis kompetencia--a munka munkááltatltatóók k ááltal elvltal elváárt kompetencirt kompetenciáák az U.S. k az U.S. MMüüMM felmfelméérréésséében (mellben (mellééklet)klet)

TAXONTAXONÓÓMIAMIAAzokat a rendszereket amelyek segAzokat a rendszereket amelyek segíítstsééggéével a cvel a céélok csoportoslok csoportosííthatthatóók, k, kapcsolkapcsolóóddáásaik kimutathatsaik kimutathatóók, a ck, a céélok elrendezhetlok elrendezhet��ek, taxonek, taxonóómimiááknak knak nevezznevezzüük.k.

Az egyik ilyen Az egyik ilyen taxontaxonóómiai rendszermiai rendszer ((BenjaminBenjamin BloomBloom) a nevel) a neveléési csi céélok lok hháárom terrom terüületletéét kt küüllöönbnböözteti meg egymzteti meg egymááststóól:l:

�� A A gondolkodgondolkodáásisi (kognit(kognitíív) terv) terüületre tartozik a megismerletre tartozik a megismeréés, felismers, felismeréés, s, gondolkodgondolkodáás, elemzs, elemzéés, megs, megííttéélléés stb.s stb.

�� Az Az éérzelmi rzelmi (affekt(affektíív) terv) terüület az let az éérzrzéésekkel, emsekkel, emóócicióókkal, attitkkal, attit��ddöökkel kkel foglalkozik.foglalkozik.

�� A A mozgmozgáásossos ((pszichomotorospszichomotoros) c) céélokhoz tartoznak a mozglokhoz tartoznak a mozgáásos ksos kéészsszséégek, gek, mint pmint pééldldáául a kul a kéézzíírráás, gs, gééppíírráás, ts, tááncolncoláás, hangszeres zens, hangszeres zenééllééss. .

TAXONTAXONÓÓMIAMIAA taxonA taxonóómiai gondolkodmiai gondolkodáásnak a megismersnak a megismeréése cse cééljljáábbóól l BloomBloom ááltal a kognitltal a kognitíív v terterüületre kidolgozott taxonletre kidolgozott taxonóómimiáája a kja a köövetkezvetkez��kkééppen nppen nééz ki: z ki:

A tanulA tanulóó el tudja magyarel tudja magyaráázni az I. zni az I. vilviláághghááborborúú okokáát. Le tudjon t. Le tudjon fordfordíítani egy bekezdtani egy bekezdéést angolrst angolróól l magyarra. magyarra.

2. Meg2. MegéértrtééssA tanulA tanulóó megmegéérti, amit krti, amit köözzööltek ltek

vele, fel tudja hasznvele, fel tudja hasznáálni a klni a köözlzléés s tartalmtartalmáát, ant, anéélklküül, hogy ml, hogy máásfajta sfajta tartalommal hozntartalommal hoznáá kapcsolatba. kapcsolatba.

A tanulA tanulóó fel tudja sorolni az eurfel tudja sorolni az euróópai pai kirkiráályslysáágokat. Meg tudja hatgokat. Meg tudja hatáározni rozni az energia fogalmaz energia fogalmáát t éés fel tudja s fel tudja sorolni fajtsorolni fajtááit. it.

1. Ismeret1. IsmeretA tanulA tanulóó kkéépes tpes téényeket, nyeket,

fogalmakat, mfogalmakat, móódszereket, dszereket, szabszabáályokat felismerni, vagy lyokat felismerni, vagy felidfelidéézni. zni.

PPÉÉLDALDAFOGALMAFOGALMA

TAXONTAXONÓÓMIAMIA

A tanulA tanulóó kkéépes pes öösszehasonlsszehasonlíítani tani kküüllöönbnböözz�� ttáársadalmi korok politikai rsadalmi korok politikai ccéélkitlkit��zzééseit. seit.

4. Elemz4. ElemzééssA tanulA tanulóó kkéépes a kpes a köözlzléést st

öösszetevsszetev�� elemeire, relemeire, réészeire bontani. szeire bontani.

A tanulA tanulóó kkéépes a barompes a baromééter ter segsegíítstsééggéével elvel el��re jelezni az idre jelezni az id��t. t. KKéépes megtalpes megtaláálni az ismeretlent az lni az ismeretlent az egyenletben. egyenletben.

3. Alkalmaz3. AlkalmazáássA tanulA tanulóó kkéépes az elmpes az elmééleti leti

ismereteket, szabismereteket, szabáályokat, elveket, lyokat, elveket, mmóódszereket konkrdszereket konkréét t éés sajs sajáátos tos esetekben hasznesetekben hasznáálni. lni.

PPÉÉLDALDAFOGALMAFOGALMA

TAXONTAXONÓÓMIAMIA

A tanulA tanulóó kkéépes pes öösszefsszefüügggg�� dolgozatot dolgozatot íírni a nyaralrni a nyaraláásrsróól.l.

5. Szint5. SzintééziszisA tanulA tanulóó kkéépes elemekkel, pes elemekkel,

rréészekkel dolgozni szekkel dolgozni éés s öösszerakni sszerakni ezeket egy egezeket egy egéésszsszéé, egy , egy úúj modellt j modellt vagy struktvagy struktúúrráát lt léétrehozni.trehozni.

A tanulA tanulóó kkéépes megpes megííttéélni, hogy adott, lni, hogy adott, osztosztáálybeli esemlybeli eseméények mennyiben nyek mennyiben felelnek meg a demokratizmus felelnek meg a demokratizmus

szabszabáályainak.lyainak.

6. 6. ÉÉrtrtéékelkelééssA tanulA tanulóó kkéépes mennyispes mennyiséégi gi éés s

minmin��sséégi gi ííttééleteket alkotni arrleteket alkotni arróól, hogy l, hogy anyagok anyagok éés ms móódszerek mennyiben dszerek mennyiben

tesznek eleget a krittesznek eleget a kritéériumoknak.riumoknak.

PPÉÉLDALDAFOGALMAFOGALMA

A CA CÉÉLL

Annak Annak éérdekrdekéében, hogy a cben, hogy a céélok a tanlok a tanáár r éés a tanuls a tanulóók tevk tevéékenyskenysééggéét t megfelelmegfelel��en iren iráánynyíítstsáák, s objektk, s objektíív kritv kritéériumok riumok áálljanak rendelkezlljanak rendelkezééssüünkre a nkre a teljesteljesíítmtméények nyek éértrtéékelkelééssééhez, a hez, a ccééllokat vilokat viláágosan, egygosan, egyéértelmrtelm��en kell en kell meghatmeghatáározni:rozni:

�� kköözzöölni kell a tanullni kell a tanuláás vs vééggéén eln eléérendrend�� tevtevéékenyskenysééget (a tanulget (a tanulóó kkéépes pes legyen lelegyen leíírni, felsorolni, azonosrni, felsorolni, azonosíítani, megktani, megküüllöönbnbööztetni stb.),ztetni stb.),

�� meg kell hatmeg kell hatáározni a teljesrozni a teljesííttéés felts feltéételeit, kteleit, köörrüülmlméényeit,nyeit,

�� meg kell jelmeg kell jelöölni az elfogadhatlni az elfogadhatóó minimum szintet. minimum szintet.

TaxonTaxonóómia mia -- ttááblbláázatzat

KKÖÖVETELMVETELMÉÉNY TAXONNY TAXONÓÓMIMIÁÁKK

�� BLOOM FBLOOM FÉÉLE TAXONLE TAXONÓÓMIAMIAAffektAffektíív (v (éérzelmi) tanulrzelmi) tanuláással ssal öösszefsszefüügggg��kköövetelmvetelméényeknyekPszichomotorosPszichomotoros (mozg(mozgáásossos)) kköövetelmvetelméényeknyekKognitKognitíív (v (éértelmi) tanulrtelmi) tanuláással ssal öösszefsszefüügggg��kköövetelmvetelméényeknyek

�� NAGY SNAGY SÁÁNDOR FNDOR FÉÉLE TAXONLE TAXONÓÓMIAMIA•• ismeretismeret•• jjáártassrtassáág g •• kkéészsszséégg••kkéépesspesséégg

KKÖÖVETELMVETELMÉÉNY TAXONNY TAXONÓÓMIMIÁÁKK

�� NaqyNaqy JJóózsef zsef fféélele taxontaxonóómiamia•• ismeretismeret•• rrááismerismerééss•• megnevezmegnevezééss•• reprodukcireprodukcióó•• alkalmazalkalmazáás a ks a küülsls�� algoritmus szintjalgoritmus szintjéénn•• alkalmalkalmazazáás s a belsa bels�� aalglgoritmus szintjoritmus szintjéénn•• kkéészsszséégg�� NAGY JNAGY JÓÓZSEF SZEMZSEF SZEMÉÉLYISLYISÉÉG FUNKCIG FUNKCIÓÓS S

MODELLJE MODELLJE –– TERTERÜÜLETEILETEIA szemA szeméélyes kompetencia lyes kompetencia A kognitA kognitíív kompetencia v kompetencia A szociA szociáális kompetencialis kompetenciaA speciA speciáális kompetencialis kompetencia

8. A tananyag kiv8. A tananyag kiváálasztlasztáása sa éés elrendezs elrendezééseseKivKiváálasztlasztááss

ÁÁltalltaláános mnos m��velvelééss: : --az az ááltalltaláános mnos m��veltsveltséégrgr��l alkotott felfogl alkotott felfogááss--kultkultúúrr rréégigióók: egyk: egy--egy negy néép kulturp kulturáális lis öörröökskséége, hagyomge, hagyomáányai az adott nyai az adott ttáársadalomba valrsadalomba valóó beilleszkedbeilleszkedéés, helys, hely--éés munkamegtals munkamegtaláálláás (szocializs (szocializáácicióó) ) feltfeltéételeitelei

--az iskolaz iskoláában nyban nyúújthatjthatóó rréész: EKB sz: EKB –– ajajáánlnláások sok –– NATNAT

Szakmai kSzakmai kéépzpzééss: : --a teljes a teljes éértrtéékk�� szakember fszakember föölklkéészszüültsltséége (szakmai szint)ge (szakmai szint)--az iskolaz iskoláában, ban, áált. a klt. a kéépzpzéésben nysben nyúújthatjthatóó rréész (ksz (kéépzpzéési szint)si szint)--a ka kéépzpz�� intintéézmzméény sajny sajáátos lehettos lehet��sséégeigei

KKíívváánalmaknalmak: : --korszerkorszer��sséégg--szakszerszakszer��sséég, ill. tudomg, ill. tudomáányossnyossáágg--az adott iskolaszinten elsajaz adott iskolaszinten elsajááttííthatthatóó

ElrendezElrendezéés:s: 1. Horizont1. Horizontáálislis2. Vertik2. Vertikáálislis

�� A tananyag kivA tananyag kiváálasztlasztáásasaA tanA tanííttáás tartalms tartalmáának kivnak kiváálasztlasztáása, az emberi tudsa, az emberi tudáás a didaktika s a didaktika éés a s a

tantervelmtantervelméélet rlet réégi fontosgi fontos kkéérdrdéése.se.SSzempontjaizempontjai::•• a ta táársadalom igrsadalom igéénye az iskola nye az iskola éés a ms a m��veltsveltséég irg iráánt,nt,•• a tanula tanulóók k éérdeklrdekl��ddéése, a tanulse, a tanulóók k éés szs szüüll��k szk szüükskséégletei,gletei,•• az adott szakteraz adott szakterüület iglet igéényei,nyei,•• egyegy--egy negy néép kulturp kulturáális lis öörröökskséégei, hagyomgei, hagyomáányainyai

SSzz��rr��ii::•• a tananyag korszera tananyag korszer�� legyen,legyen,•• szakszerszakszer��sséég g éés tudoms tudomáányossnyossáág, g, •• az adott iskolaszinten elsajaz adott iskolaszinten elsajááttííthatthatóó legyen, azaz feleljen meg a tanullegyen, azaz feleljen meg a tanulóók k

fejlettsfejlettséégi szintjgi szintjééneknek..

A TANANYAG A TANANYAG KIVKIVÁÁLASZTLASZTÁÁSA SA ÉÉSSELRENDEZELRENDEZÉÉSESE

•• A tananyag elrendezA tananyag elrendezééseseA tananyag elrendezA tananyag elrendezéése lehet se lehet horizonthorizontáális lis éés vertiks vertikáális. lis.

HorizontHorizontáális elrendezlis elrendezéés:s:A horizontA horizontáális megklis megköözelzelííttéés azt jelenti, hogy a tananyag egyms azt jelenti, hogy a tananyag egymáás mells melléé rendelt, rendelt, éés s egymegymáással kapcsolatban lssal kapcsolatban léévv�� nagyobb rnagyobb réészei a pedagszei a pedagóógiai folyamat irgiai folyamat iráánynyííttáása sa szempontjszempontjáábbóól a legcl a legcéélszerlszer��bben milyen tantbben milyen tantáárgyakba, illetve rgyakba, illetve tanttantáárgycsoportokba sorolhatrgycsoportokba sorolhatóó be.be.formformááii ::A tananyagot egy adott A tananyagot egy adott éévfolyamra vonatkoztatva tantvfolyamra vonatkoztatva tantáárgyakba szervezve rgyakba szervezve osztjosztjáák el.k el.TantTantáárgyi koncentrrgyi koncentráácicióóTantTantáárgyblokkrgyblokkIntegrIntegráált tantlt tantáárgyakrgyakintegrintegráált tantlt tantáárgyrgykomplex tantkomplex tantáárgyrgyintegrintegráállóó tanttantáárgyakrgyak

A TANANYAG A TANANYAG KIVKIVÁÁLASZTLASZTÁÁSA SA ÉÉSSELRENDEZELRENDEZÉÉSESE

VertikVertikáális elrendezlis elrendezéés:s:A vertikA vertikáális megklis megköözelzelííttéés a tananyag szerkezets a tananyag szerkezetéében mutatkozben mutatkozóóegymegymáásutsutáánisnisáágot realizgot realizáálja. Tehlja. Teháát az elsajt az elsajááttíítandtandóó ismeretanyagot nemcsak ismeretanyagot nemcsak kküüllöönbnböözz�� tanttantáárgyakba kell rendezni, hanem arrrgyakba kell rendezni, hanem arróól is gondoskodni kell, l is gondoskodni kell, hogy az egyes tanthogy az egyes tantáárgyakon belrgyakon belüül a kl a küüllöönbnböözz�� éévekben tanult ismeretek vekben tanult ismeretek ccéélszerlszer��en egymen egymáásra sra ééppüüljenek.ljenek.

formformááii ::�� koncentrikus tananyagkoncentrikus tananyag--elrendezelrendezéés: ahogy halad a tanuls: ahogy halad a tanulóó, mindig , mindig úúj j ismereteket szerez; nem ismismereteket szerez; nem isméétltl��dik a tanuldik a tanuláás s �� linelineááris tananyagris tananyag--elrendezelrendezéés: s: ááltalltaláános iskola utnos iskola utáán a kn a köözzéépiskola elpiskola elöölrlr��l l kezdi akezdi attöörtrtéénelmet tananyagot nelmet tananyagot �� spirspiráális lis éés teraszos tananyags teraszos tananyag--elrendezelrendezéés: a ketts: a kett�� kombinkombináácicióója, ja, áátfogtfogóóöösszefsszefüüggggéést ragadnak meg, st ragadnak meg, éés a ks a köörréé csoportoscsoportosíítjtjáák a magasabb szintk a magasabb szint��tanultanuláástst