50 meghökkentő elmélet a világvégéről (alok jha).pdf

8/18/2019 50 meghökkentő elmélet a világvégéről (Alok Jha).pdf

1/419


2/419

5 0 M EGHÖKKEN TŐ E LMÉLET

A VILÁGVÉGÉRŐL Alok Jha

hvg | | J könyvek


3/419

A fordítás alapja:Alok Jha: The Doomsday Handbook: 50 Ways the World Could EndFirst published in the UK by Quercus Editions Ltd, 2011

Copyright © Quercus, 2011Copyright © Alok Jha, 2011

Fordította © Nagy Györgyi Eszter, 2012

Szerkesztette: Medgyesi Gabriella

Borítóterv: Juhász Gábor Tamás

HVG KönyvekKiadóvezető: Budaházy ÁrpádFelelős szerkesztő: Török HildaKiadói szerkesztő: Szűcs Adrienn

ISBN 978-963-304-084-3

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilosreprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel- elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon -a kiadó engedélye nélkül közölni.

Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2012

Felelős kiadó: Szauer Péter

www.hvgkonyvek.hu

Nyomdai előkészítés: Sörfőző Zsuzsa

Nyomás: AduPrint Kft.Felelős vezető: Tóth Zoltán

http://www.hvgkonyvek.hu/http://www.hvgkonyvek.hu/


4/419

Ta r t a l om BevezetésEMBERIFENYEGETÉSEKTömeges kihalásVilágméretű járványok

A végítéletprogramKölcsönösen garantált

megsemmisítésTerrorizmusA halál oka: eufória iÖTúlnépesedés

Halálozási spirál

TECHNOLÓGIAIVESZÉLYEKKiberháború 75

Biotechnológiai katasztrófa

Nanotechnológiai katasztrófa

Mesterséges szuperintelligencia

KÖRNYEZETIKATASZTRÓFÁKTranszhumanizmus 110A méhek pusztulásaBetolakodó fajok 125A Föld elsivatagosodása 132Globális élelmiszerválságHarc a vízért 148A nyersanyagkészletek

kimerüléseAz ökoszisztéma összeomlásaTengerszint-emelkedésA Golf-áramlat leállása 182Hógolyó FöldVegyianyag-szennyezésAz ózonréteg pusztulása 206AszteroidabecsapódásMegacunami 20Szupervulkán

OxigénhiányGeomágneses pólusváltásSzuperciklonok


5/419

ŰRBŐLJÖVŐFENYEGETÉSEK

NapviharokA tengelyferdeség változásai

Halálos űrtörmelékElszabadult fekete lyuk 282

Kozmikus gamma-sugárzás 289

Vákuumbomlás 296

Szoláris ütközés 303

Mesterséges fekete lyukak

Ellenséges földönkívüliekA Nap halála 327

Galaktikus ütközésAz idő vége 341

Strangeletek

AGENETIKABANREJLŐ

VESZÉLYEKGenetikailag létrehozottszuperemberek

Diszgenika

Szerves sejtpusztulás

MITHOZAJÖVŐ?Mindez csak egy álom 83

Az információ kihalásaIsmeretlen ismeretlenek 397

Köszönetnyilvánítás

Képek forrása

Jegyzetek a magyar kiadáshoz 408

Név- és tárgymutató


6/419

Közel a vég. Legalábbis a végre vonatkozó lebilincselő

jövendölések szerint. Az emberiség történetét rengetegvégítéletrevonatkozótörténettarkítja, amelyekszerintaz

általunk ismert világra többnyire gyászos pusztulás vár.

Próféták, bölcsek és mesélők ijesztgettek bennünket az

égből hulló kénköves tüzes esővel, mindent elpusztító,

hatalmas áradással vagy egy láthatatlan erővel, amely

egymozdulattal képesmegsemmisíteni mindentésmin-denkit. Bármi legyen is az út, egyvalami sohasemválto-

zik avéggel kapcsolatban: rettenetes dolgok történneka

bolygónkkal, mindnyájanmeghalunk, aFöld pedig lakat-

lannáválik.

Bevezetés

A nagy világvallások egyik elengedhetetlen eleme a vég (más szóvalítéletnap), amit általában valamelyik istenség mér népére a Föld meg-

tisztításának céljából, hogy aztán az emberiség egy újabb, erkölcsilegfejlettebb csoportja népesíthesse be az így megüresedett területeket.Amikor a bún és erkölcstelenség mértéke elér egy határt, eljön az újra-kezdés ideje. Ennek a gondolkodásmódnak egyik példája az a népsze-rű hiedelem, hogy egy ősi maja naptár szerint 2012-ben eljön a világ-vége. Biztosan állíthatom, hogy nincs hiteles bizonyíték arra, hogy ez a bizonyos év bármivel is végzetesebb lenne az azt megelőzőeknél.

BEVEZETÉS 7


7/419

Ezek a tűzről és hamuról szóló mesék magával ragadóak, és arra

jók, hogy ránk ijesszenek és óvatosságra intsenek. A világvégéről szó-ló kitalált történetek azonban elszürkülnek mindazon események mel-lett, amelyek valóban megtörténhetnek. A tudomány szemüvegén átvizsgálva a vég sokkal izgalmasabbnak tűnik.

Nézzük először a hagyományos elméleteket, amelyek szerint az álta-lunk ismert világ elpusztul, mi pedig tehetetlenek vagyunk ezzel szemben: például hatalmas aszteroida csapódik be a Föld felszínébe, óriá-si méretű vulkánkitörések következtében elsötétül az ég, vagy éppen

óceánokat felkavaró viharok pusztítják ki az életet a bolygón.A földi élet történetében kizárólag az emberiség rendelkezik azzal a

különleges képességgel, hogy újjá tudja építeni a saját világát - ugyan-akkor el is tudja pusztítani azt. A klímaváltozás, a túlzott környezet-szennyezés, a természeti erőforrások kizsákmányolása vagy a nukleá-ris fegyverkezés túlontúl valóságos fenyegetések napjainkban. Sajátfelelősségünkre belekontárkodunk a gének és az atomok szerkezeté-

be, hiszen a nanotechnológia, a szintetikus biológia, a génmódosításrengeteg lehetőséget rejt magában, hogy jobb minőségű élelmiszerhez, biztonságosabb gyógyszerekhez jussunk hozzá és egy tisztább világ- ban él jünk. Nem megfelelő alkalmazásuk azonban katasztrofál is kö-vetkezményekkel is járhat.

Az általunk létrehozott globalizált társadalom rengeteg előnnyel jár,ami a kereskedelmet és a tudáshoz, a műveltséghez való hozzáféréstilleti, ugyanakkor ennek a szoros összefonódásnak a következtében a

vírusok (emberi és számítógépes egyaránt) sokkal gyorsabban tudnakterjedni. Egy jól kiképzett terroristasejt (vagy egy intelligens gépezet)hatalmas veszélyt jelenthet a mai modern világ működésének nélkü-lözhetetlen elemeire: tönkreteheti az energia- és közellátó rendszerein-ket, fontos pénzügyi adatokat szerezhet meg vagy semmisíthet meg.Ha az Egyesült Államokban összeomlik a digitális rendszer, az másod-perceken belül éreztetheti a hatását Kínában vagy Ausztráliában.

8 BEVEZETÉS8


8/419


9/419

Van valami zavarba ejtő rejtély a Földön kialakult élet

sorsszerűségében. Ott bujkál a háttérben, miközben azélő organizmusok sokféleségén ámulunk és azon, ahogy

sok milliárd évvel ezelőtt egy langyos pocsolyában né-

hány molekula szaporodni kezdett, majd lassan kifejlőd-

tek belőlük a trilobiták, a dinoszauruszok, a fák, a csigák,

a fű, a majmok, a gombák és végül az ember. E rejtély

neve: halál.

T ömeg e s

kihalás


10/419

földi élet lenyűgöző 3,5 milliárd éves története során annak a 4 mil-liárd fajnak, amely eddigi ismereteink szerint valaha létezett, 99%-amára már kipusztult. Bolygónkon a kihalás természetes. A Föld törté-nete során folyamatosan alakultak ki és tűntek el növény- és állatfajokaz időjárás és a környezet változásainak függvényében. Egyeseknek ahideg kedvezett, mások csak a forró, párás éghajlatot kedvelték. A kü-lönböző fajok attól függően jelentek meg és tűntek el, hogy mennyiretudtak alkalmazkodni élőhelyük adottságaihoz, ráadásul mindez szo-ros összefüggésben állt bolygónk sorsával és körülményeivel.

Az elmúlt 500 millió év során azonban öt alkalommal fordult elő,hogy a fajok eltűnésének egyenletes mértéke hirtelen megugrott. Va-lamiért, aminek az okát senki sem tudja biztosan, a Föld egyszer csak

alkalmatlanná vált az életre, és azakkor élő növények és állatok

jelentős része kipusztult.Az ilyen tömeges kihalá-

si események alkalmá-val a létező fajok többmint 75%-a tűnt el egy

földtani szempillantásalatt.

A legutóbbi, 65 millió év-vel ezelőtti tömeges kihalás óta vi-

szonylagos nyugalom uralkodik a Földön. Továbbra is veszítünk

el fajokat, de csak a normális, átlagos mértékben. Az elmúlt évtizedekisorán azonban ökológusok és környezetvédők figyelmeztettek arra,hogy már a XXI. században szembesülnünk kell azzal az elkerülhetet-len ténnyel, hogy a Földnek egy újabb katasztrofális, csaknem mindenéletet elpusztító korszaka közeleg. Nyakunkon a hatodik tömeges ki-halás, és a csavar ezúttal az benne, hogy pontosan tudjuk, mi okozza.

11


11/419

Azötnagykihalás

1982-ben Dávid M. Raup, a chicagói Field Természettudományi Mú-zeum (Field Museum of Natural History), és Jack Sepkoski, a Chica-gói Egyetem geofizikai tanszékének munkatársa tanulmányt jelentetettmeg a Science folyóiratban. Megvizsgálták az elmúlt 500 millió év soránlerakódott tengeri fosszíliák családjának ezreit, mérve mennyiségüketés felhalmozódásukat, és azt figyelték meg, hogy bizonyos időszakok- ban a kihalás mértéke szokatlanul magas volt. Későbbi vizsgálatok

megerősítették Raup és Sepkoski következtetéseit, amelyek szerint bi-zonyos események vagy azok láncolata katasztrofális méretű vesztesé-geket okozott a Föld több, egymástól távol eső pontján.

Az érintett állatok számát illető bizonytalanságok és a vizsgált időin-tervallumok hossza miatt a múltbeli tömeges kihalások esetében nem-csak az eltűnt fajok számát szokták megvizsgálni, hanem a nemzetség-re (rendszertani alapkategória: több, egymással rokon faj gyűjtőneve)és a családra (több, egymással rokon nemzetség) vonatkozó adatokat is.

A Sepkoski és Raup által meghatározott legrégebbi tömeges kihaláskb. 450 millió évvel ezelőtt következett be, amikor a gleccserek kialaku-lásának következtében jelentős mértékben csökkent az akkori tenger-szint magassága. Ez az ordovícium-szilur kihalási esemény nagyjából10 millió évig tartott, és a tengeri családok egynegyedének és a vízbenélő nemzetségek 60%-ának kipusztulásához vezetett. A legnagyobbveszteséget elszenvedő fajok közé tartoztak a pörgekarúak (Brachiopo-

dák), az angolnaszerű konodonták és a háromkaréjú ősrákok (Trilobiták).Ezt a késő devon kihalási esemény követte, amely hozzávetőleg

375 millió évvel ezelőtt kezdődött, 25 millió évig tartott; ez idő alattaz összes család kb. 19%-a, az összes nemzetség 50%-a és az összes faj70%-a pusztult ki. Ekkoriban rovarok, növények és az első kétéltűeknépesítették be a szárazföldet - a tömeges kihalás ezek fejlődését isvisszavetette.

12 EMBERI FENYEGETÉSEK


12/419

Ezután egy jóval nagyobb mértékű kipusztulás következett: a perm-triász kihalási esemény. Kb. 250 millió évvel ezelőtt történt, és általábanúgy emlegetik, mint a földtörténetben ismert legsúlyosabb tömeges ki-halást: az akkor élő fajok 95%-a,a tengeri nemzetségek 84%-a és aszárazföldi fajok (köztük növé-nyek és gerincesek) felbecsülhe-tően 70%-a pusztult ki. A rovarokegyharmada eltűnt a Föld felszí-

néről, így ez volt az egyetlen ki-halási esemény, ami ezt a rendetis érintette. Olyan mértékű volt azéletformák vesztesége, hogy a paleontológusok csak úgy emlegetik eztaz időszakot: a Nagy kihalás. A szárazföldről eltűntek az emlősszerűhüllők, a gerincesek evolúcióját pedig több 10 millió évvel vetette vissza.Ennek okairól megoszlanak a vélemények - néhányan azt állítják, hogyegy hatalmas üstökös vagy aszteroida becsapódása okozhatta, de a mai

napig nem sikerült az utána fennmaradt kráter létezését bebizonyítani.

A Nagy kihalással összehasonlítva a legutóbbi két kihalási eseménykevésbé volt hatásos, bár mindkettő jelentősen befolyásolta az élet to-vábbfejlődését a Földön.

A triász-jura kihalási eseményt, amely 214 millió éve kezdődött és10 millió évig tartott, feltehetően az Atlanti-óceán középső régiójábólfeltörő lávafolyamok idézték elő. Ez az Atlanti-óceán szétnyílásához

vezetett, és halálos mértékű globális felmelegedést okozott: a tengericsaládok 22%-a és a nemzetségek 52%-a kihalt. A szárazföldön ennekhatására nem maradt faj, amely versenyre kelhetett volna a dinoszau-ruszokkal.

Végül nézzük az emberek többségének leginkább ismerősen hang-zó tömeges kihalást: azt, amelyik eltörölte a Föld színéről a dinoszau-ruszokat. Kb. 65 millió évvel ezelőtt, a kréta-tercier kor határán kö-

TÖMEGES KIHALÁS 13


13/419

vetkezett be, és ennek során a tengeri családok 16%-a, a tengeri nem-

zetségek 47%-a és a szárazföldi gerinces családok 18%-a pusztult ki.Valószínűleg a Yucatán-félszigetbe és a Mexikói-öböl alá becsapódottegy hatalmas aszteroida, amelynek hatására porfelhő borította el azégboltot, elzárva a Nap sugarait. Az ennek következtében kialakulttáplálékhiány okozta végül a nagytestű állatok kihalását a következőpár millió évben. Ezután jelentek meg az emlősök és madarak mintdomináns életformák.

Ahatodiktömegeskihalás

Manapság hozzászoktunk a fajok pusztulásához. Az újságok címlap- jai kihalófélben lévő állatokról és növényekről szóló hírekkel vannaktele. Ismereteink szerint évente több tízezer faj hal ki úgy, hogy sokatközülük még nem is sikerült rendszertanilag besorolnunk. Kifogtukaz összes halat a tengerekből, annyi erdőt vágtunk ki és oly mérték- ben vadásztuk le a benne élő állatokat, hogy legközelebbi rokonaink, avadon élő főemlősök veszélyeztetett fajjá váltak. A bolygó teljes állat-és növényvilágát kiszorítottuk a versenyből azzal, hogy egyre nagyobbmennyiségű földet és energiát sajátítunk ki. A népesség növekedésé-nek következtében (becslések szerint a jelenlegi 7 milliárd helyett aXXI. század közepére már 9 milliárdan leszünk) ez a verseny egyre erő-södni fog, aminek a következményeit elsősorban az állatok, és nem az

emberek fogják megszenvedni.Anthony D. Barnosky, a Kaliforniai Berkeley Egyetem biológusa ösz-

szegyűjtötte a kihalással fenyegetett fajokra vonatkozó összes adatotazzal a céllal, hogy összehasonlítsa a jelenlegi fajok kipusztulásánakmértékét a korábbi tömeges kihalások adataival.

A tanulmány 2011 márciusában jelent meg a Natiire magazinban, sebben Barnosky kifejti, hogy a tudósok egyre több ismerettel rendel-



14/419

keznek a fajok és populációk modern kori pusztulásával kapcsolatban.„A dokumentált adatok valószínűleg túl alacsony becslések, mivel alegtöbb fajt még nem is rendszerezték megfelelően. Az ilyen megfigye-lések arra engednek következtetni, hogy a közelgő hatodik tömegeskihalás legfőbb okozója maga az emberiség: a természeti erőforrások ki-sajátításával, a természetes élőhelyek szétdarabolásával, a nem honosfajok betelepítésével, a kórokozók terjesztésével, egyes fajok célzott ki-pusztításával és a globális klímaváltozás előidézésével."

Barnosky viszonylag szigorú feltételeket szabott egy következő tö-

meges kihalási eseménynek: az egyes csoportokba tartozó összes faj75%-ának kipusztulását tekintette mérvadónak. Számításai alapjánarra az eredményre jutott, hogy a Föld a következő csúcspontot, azaz ahatodik tömeges kihalás szintjét alig néhány évszázadon belül fogja el-érni. „Hány évre van még ahhoz szükség, hogy a jelenlegi kipusztulásiráta mellett a korábbi legsúlyosabb kihalási események szintjét elér-

jük? A számítások szerint, ha a je lenleg veszélyeztetett fa jok mindegyi-ke egy évszázadon belül kihalna és ez a mérték változatlan maradna,a szárazföldön élő kétéltűek, madarak és emlősök pusztulása 240-540éven belül érné el a korábbi tömeges kihalások szintjét (241,7 év a két-éltűekre; 536,6 év a madarakra és334,4 év az emlősökre vonatkozó

becslés)" - írja Barnosky.

Amennyiben csak a súlyosanveszélyeztetett fajok kipusztulá-

sát vesszük alapul a következőszáz évben, és ezekkel a kihalásirátákkal számolunk, az egyes cso-portokat alkotó fajok 75%-ának eltűnése a kétéltűek esetében 890 évműlva, a madarak esetében 2265 év múlva, az emlősök esetében pedig1519 év múlva következne be. Barnosky legóvatosabb számításai sze-rint a kihalás a kétéltűeknél legkésőbb 4500, a madaraknál 11 300, az

A F ö l d h ő m é rs é k l e t é n e k e l ő re

lá tha tó , gyors eme lkedése , am i

az ember á l t a l okozo t t k l íma-

vá l tozás köve tkez tében a laku l t

k i , a bo lygón é lő fa jok számát

a fe lére is csökkenthet i .

TÖMEGES KIHALÁS 15


15/419

emlősöknél pedig 7500 év múlva következne be. „Ez arra enged követ-

keztetni, hogy a jelenlegi kihalási ráta nagyobb léptékű, mint a Földtörténetében eddig előfordult legsúlyosabb kihalási események során;olyan súlyos mértéket ölthet, hogy a korábbi tömeges kihalások szint-

jét akár háromszáz éven belül is elérheti."

A Yorki és a Leedsi Egyetem kutatói egymástól függetlenül vizs-gálták a klíma és a biodiverzitás viszonyát az elmúlt 520 millió év so-rán, és a kettő között egyértelmű kapcsolatot találtak. Amikor a Földhőmérséklete elérte az üvegházhatásnak megfelelő szintet, a kihalási

ráta is viszonylag magas értéket mutatott. Ezzel szemben a hűvösebbkörülmények között nőtt a biodiverzitás. 2007-ben a Proceedings of theRoyal Society B-ben megjelentetett eredmények szerint a Föld hőmér-sékletének előre látható, gyors emelkedése a bolygón élő fajok számáta felére is csökkentheti. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület(Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) jelentése szerint aglobális hőmérséklet a század végére akár 6 °C-kal is emelkedhet.

Elkerülhető-eahatodiktömegeskihalás?

Nem valószínű. „A biodiverzitás újbóli növekedése várhatóan nem kö-vetkezik be emberi ésszel felfogható időn belül - állítja Barnosky. - Egyúj faj kialakulása átlagosan több 100 ezer évet vesz igénybe, egy töme-ges kihalást követően pedig valószínűleg évmilliókra van szükség ah-

hoz, hogy a biológiai sokféleség újra kialakuljon."Az eddigi tömeges kihalásokat jelentős környezeti hatások idéz-

ték elő - a tengerszint változása, egy aszteroida becsapódása vagy ahirtelen hőmérséklet-változás. Ezúttal azonban az állatoknak és növé-nyeknek valami jóval félelmetesebb és leküzdhetetlenebb dologgal kellszembenézniük, miközben a Földön eddig soha nem látott mértékbenpusztulnak ki: velünk, emberekkel.



16/419

2009telén avilág aggódvafigyelte, ahogyvalahol Mexi

kóban felütötte a fejét a sertésinfluenza, és rohamosanterjedni kezdett. Miközben a hatóságok igyekeztekmeg

fékezni a járványt, a félelem szinte tapintható volt a le

vegőben: vajon ez az a rettegett kór, amely elpusztíthat

mindannyiunkat?


17/419

sertésinfluenza az első esetek észlelését követő néhány napon belül

már megjelent az Egyesült Államokban, majd Európában is, az Egész-ségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) pedig teljes körű készültséget jelentett be a járvány miatt. Az influenzavírusvalamely törzse minden évben megjelenik, de a H1N1 az átlagosnál jóval el lenállóbb és gyorsabb terjedésű volt.

Négy évvel korábban egy még agresszívebb kór ütötte fel a fejét avilág egy másik szegletében: a H5N1 madárinfluenza. Az egészségügyihatóságok magas készültséget rendeltek el, és minden vadon élő szár-

nyast gyanakodva figyeltek, hiszen bármelyikük hordozhatta a vírust,amely Kelet-Ázsiában már az emberekre is átterjedt, és halálos áldoza-tokat szedett közülük.

A világméretű járványok egyik közös jellemzője a gyors terjedés.Az imént említett két esetben a járvány pár hónapon belül lecsengett,

és sikerült megakadályozni az egészvilágot veszélyeztető elterjedését.

A tudósok, orvosok és egészségügyihatóságok azonban csendben továbbaggódnak, hogy egyszer csak egy jó-val fertőzőbb és legyőzhetetlen, ret-

tenetes vírus üti fel a fejét, amely többmilliós, sőt milliárdos halálosáldozattal járhat.

A WHO adatai szerint a H1N1 sertésinfluenza végül 18 ezer halálosáldozatot szedett, a H5N1 pedig 2005 végéig 74 ember halálát okozta

közvetlenül. Ezek a számok jelentéktelennek tűnnek, ha összehason-lítjuk őket az egyszerű influenzára vonatkozó adatokkal, amelyek becs-lések szerint évente 250-500 ezer közötti halálos áldozatot jelentenek.

A szakértőket a vírus terjedésének hónapjaiban leginkább az ed-dig ismert legrettenetesebb járvány emléke nyugtalanította. A világéppen hogy tűiéit egy pusztító háborűt, amikor 1918-ban kitört a spa-nyolnáthajárvány. Hat hónap leforgása alatt a vírus 50 millió áldozatot



18/419

követelt, különösen a 25-40 éves korosztályból. Az 1957-es és 1968-asázsiai influenzajárványok szintén milliók halálát okozták. Ma, amikoraz utazás még egyszerűbbé és gyorsabbá vált, és az emberek nagy ré-sze sűrűn lakott városokban él, az 1918-ashoz hasonló járvány pusztítóhatású lenne.

Hogyanterjednekelafertőzőbetegségek?

Reggel enyhe fejfájással ébredsz, de úgy döntesz, mégis bemész a mun-kahelyedre. Reggeli közben megbeszéled a gyerekekkel a napi teendő-ket, majd megcsókolod őket, mielőtt elindulnak az iskolába. Munkábamenet nem találsz ülőhelyet a zsúfolt metrón. Az irodában egész naptalálkozókon veszel részt.

Estére sokkal rosszabbul érzed magad, ráz a hideg, az orrod pedigmár délután elkezdett folyni. Másnapra egyértelművé válnak az inf-luenza tünetei, ezért úgy döntesz, ágyban töltöd a napot.

Vajon hány tucatnyi emberrel találkoztál eddig a pontig? Hányatfertőzhettél meg? Közülük hányan fertőztek meg másokat is a vírussal?Az általad megfertőzöttek közül hányan utaztak el egy másik városbavagy repültek el egy másik országba? Egyetlen nap alatt ebből az egyesetből tucatnyi fertőzés alakult ki, egy hét elteltével pedig már ezrekhordozhatták a vírust világszerte.

Nemcsakahalálesetekjelentenekproblémát

Senki sem hibáztatható azért, ha a járványokkal kapcsolatos jelenkoriaggodalmakat eltúlzottnak tartja. A történelem során számos nagy ki-terjedésű járvány fordult már elő (az 1348-as pestisjárvány Európa né-pességének egyharmadát elpusztította), az emberi civilizáció mégsem

VILÁGMÉRETŰ JÁRVÁNYOK 19


19/419

tűnt el a Föld színéről. Az orvostudomány is jóval fejlettebb manapság.

Miért kellene aggódnunk?A modern világban élő emberek sokkal szorosabban kapcsolódnakegymáshoz, mint eddig valaha. Egyebek között szorosan függünk aglobális élelmiszer- és gyógyszerellátó rendszerektől. Ha ennek a há-lózatnak bármelyik nélkülözhetetlen eleme kiesik, máris óriási bajbanvagyunk.

Vegyük például a teherautó-sofőröket! Egy enyhébb lefutású világ-méretű járvány esetén ők is ágynak eshetnek, vagy beteg családtagjai-

kat kell otthon ápolniuk. Ha bezárják az iskolákat, nekik is otthon kellmaradniuk a gyerekeikkel. Ha a teherautók egy jelentős része nem tudútra kelni, leállhat a teljes áruszállítás. Régebben a boltok nagy rak-tárkészletet tartottak, sok minden más mellett élelmiszerből és oltó-anyagokból is. Egy ilyen raktár fenntartása azonban igen költséges, azinformatikai és logisztikai rendszerek fejlődése következtében pedigaz üzletek átálltak a kisebb mennyiségű, gyakoribb megrendelésekre.

Az Egyesült Államokban a hatóságok három hétre elegendő élelmi-szer- és vízkészlet tartalékolását javasolják egy országos járvány ese-tén, ezzel szemben a legtöbb városban világszerte csak pár napra ele-gendő élelem áll rendelkezésre.

Mi a helyzet a kórházakkal? Ezek rendszeres gyógyszer-, vér- és ste-rileszköz-utánpótlást igényelnek, a mentőautóknak folyamatos üzem-anyag-ellátásra van szükségük, amit valakinek el kell juttatnia az olaj-finomítóktól a benzinkutakig. Vajon mi történne, ha mindazok, akik

az áru- és üzemanyag-szállításért felelősek, nem tudnának munkábaállni?

Mi a helyzet az országos áramellátáshoz szükséges energiaforrások-kal? Az Egyesült Államok elektromos szükségletének a felét széntüze-lésű erőművek biztosítják, és ha egy országos járvány hatására a moz-donyvezetők nem tudnák elszállítani a szükséges szenet a bányákbólaz áramfejlesztőkhöz, hamar kialudnának a fények országszerte.



20/419

Az áramellátás megszűnése egészen más problémákat is felvetne:a kikapcsolt hűtőkben megromlana az étel, nem lenne mit főzni, a rá-dió- és televíziócsatornák nem sugároznának többé, a telefonok és szá-mítógépek is használhatatlanok lennének, így elérhetetlenné válna akritikus infrastruktúra, a gazdaság működését elősegítő szervezetek,létesítmények összessége.

2006-ban Warwick McKibbin közgazdász, a sydneyi Lowy Nemzet-közi Politikatudományi Intézet (Lowy Institute for International Policy)munkatársa azt modellezte, hogy az 1918-ashoz hasonló méretű jár-

vány milyen hatással lenne a gazdaságra napjainkban. „Az enyhébblefutású verzió, amely feltehetően kb. 1,4 millió életet követelne, a tel-

jes termelést az első évben 1%-kal, azaz megközelítőleg 330 milliárddollárral vetné vissza (a 2006-os árakat változatlannak tekintve) - ál-lította. - Modellünkben a járvány méretének növekedésével együttemelkedtek a gazdasági költségek is. A következő, borúlátóbb forgató-könyv szerint a több mint 142 millió halálos áldozatot követelő járványhatására világszerte jelentős mértékben lelassulna a gazdaság, és egyes

fejlődő országok gazdasági teljesítménye a felére csökkenne. A terme-léskiesés ebben az esetben az első évben elérné a 4,4 billió dollárt, azaza globális GDP 12,6%-át."

2002-ben például a viszonylag enyhe lefolyású SARS-vírus (SevereAcute Respiratory Syndrome, súlyos akut légzőszervi szindróma) aligpár hónap alatt 26 országban terjedt el, több mint 8000 ember fertőző-dött meg, és több mint 700 ember halálát okozta tüdőgyulladásra emlé-

keztető tüneteivel. Aránytalanul megnőttek azonban a gazdaság járulé-kos költségei a járattörlések, iskolabezárások és az ázsiai pénzügyi pia-cokon kitört pánik miatt: összesen 40 milliárd dollárjába került mindeza világnak. „A fejlődő országok szegénység ellen küzdő és egészségügyiprogramjainak támogatása kulcsfontosságú a világméretű járványok el-leni hosszú távú küzdelemben - állítja McKibbin. - Egyelőre azonban

VILÁGMÉRETŰ JÁRVÁNYOK 21


21/419

olyan világban élünk, ahol egy aránylag kisméretű influenzajárvány ki-

törése Mexikóvárosban megingathatja a tokiói piacokat."

Aggodalomraokotadóbetegségek

A H5N1 madár influenza-járvány 2005-ben azért nem bizonyult annyi-ra veszélyesnek, mint amennyire tartottak tőle, mert fertőzőképességeellenére a vírus emberről emberre nem terjedt könnyen. Azok, akik

belehaltak, mind szárnyasok közvetlen közelében éltek. Ha azonbanlétrejönne a vírus emberi influenzavírussal kombinált mutációja, an-nak igen gyorsan szörnyű következményei lennének.

Nem az influenza az egyetlen aggodalomra okot adó betegség. Ah-hoz, hogy még időben észleljük a következő problémás vírus felbuk-kanását, érdemes figyelemmel kísérni a vadon élő állatokat és a velükkapcsolatba kerülő embereket. „Véleményünk szerint az effajta meg-

figyelések segítségével a járványokat még azelőtt meg tudnánk akadá-lyozni, hogy terjedni kezdenének - állítja Nathan Wolfe, a StanfordEgyetem biológusa és a Globális Vírus-előrejelző Kezdeményezés (Glo- bal Viral Forecasting Initiative, GVFI) igazgatója. - Az újabb veszélye-ket csak akkor tudjuk időben felismerni, ha a tudósok tisztában vannakvele, milyen fertőzésekre hajlamosak azok a fajok, például a madarakés a disznók, amelyek nagy valószínűséggel a világméretű járványo-kat okozó vírusokat hordozzák. Míg a H5N1 madárinfluenza-járvány

következtében az elmúlt 5-6 évben rengeteget fejlődött a szárnyasokmegfigyelése, a tudósok nagyon keveset tudnak a becslések szerint vi-lágszerte 941 millió házisertést megfertőző vírusokról."

Wolfe szerint ha a tudósok 30 évvel ezelőtt megfigyelték volna, hogya vadászok hogyan érintkeznek a vadon élő állatokkal, talán időbenfelfedezték volna a HIV-vírust, még mielőtt világméretű problémávánőtte volna ki magát. Manapság azonban inkább az a kérdés, hogyan

2 2 EMBERI FENYEGETÉSEK


22/419

akadályozhatjuk meg egy következő nagyszabású halálos járvány ki-

alakulását. Wolfe azt javasolja, hogy figyeljünk jobban oda az állati ví-rusok emberre történő átterjedésének mintázatára, mert így talán mégidőben megkongathatjuk a vészharangot, mielőtt egy újból felbukkanófertőző betegség halálos áldozatokat szedne.

A GVFI tudósai számos országban végeznek megfigyeléseket a la-kosságon és az állatvilágon, ilyen például Kamerun, Kína, a Kongói De-mokratikus Köztársaság, Laosz,Madagaszkár és Malajzia - mind

olyan gócpontok, ahonnan az emberre veszélyes fertőző betegsé-gek jó eséllyel elterjedhetnek. Azilyen betegségek több mint fele, beleértve az influenzát, a SARS-t,a dengue-lázat és az ebolát, állatokról terjedt át az emberekre. A vadá-szok és zsákmányuk vérének vizsgálata során számos olyan állati ví-

rust mutattak ki, amelyek korábban nem fordultak elő az emberekben,ilyen például a HIV vírustörzsbe tartozó simian foamy vírus (SFV).

A szintetikus vírusokat még nem is említettem, amelyeket megátal-kodott emberek állítanak elő mesterséges úton. Ma még igen bonyolultdolog genetikailag módosított, fertőző és egyben gyógyszerrezisztensorganizmusokat létrehozni és elterjeszteni, de ez nem sokáig marad így.

Az in f luenza vo l t a XX. század

t ö m e g p u s z t í t ó f e g y v e re , h i s z e n

több á ldoza to t szede t t , m in t a

n á c i z m u s , a z a t o m b o m b a v a g y

az I . v i lágháború.

Mittehetünk?

Pár hónappal az után, hogy a Hl NI sertésinfluenza-járvány lecsengett,Peter Sandman, a Princetoni Egyetem kockázatközlési tanácsadója akövetkező tanulságokat vonta le a Nature- ben megjelent írásában: „Azegyszerű állampolgárok számára az Egyesült Államok kormánya eddigcsak a higiéniai előírások betartását javasolta, azaz hogy maradjanak

VILÁGMÉRETŰ JÁRVÁNYOK 2 3


23/419

otthon, ha betegek, és mossanak gyakran kezet. Ezzel szemben nem

tett említést arról, hogy töltsék fel élelmiszer-, víz- és egyéb létfontos-ságú készleteiket, valamint szerezzék be receptre kiadható gyógysze-reiket - írta. - A készenlétnek van egy fontos, de gyakran elfelejtettvelejárója: a felkészülés megnyugtat. Attól, hogy van mit tenniük, azemberek úgy érzik, kézben tartják az eseményeket, magabiztosabbáválnak, és könnyebben legyőzik a félelmeiket."

Abban biztosak lehetünk, hogy egy világméretű járvány bármikorfelütheti a fejét. „Az influenza volt a XX. század tömegpusztító fegy-vere, hiszen több áldozatot szedett, mint a nácizmus, az atombombavagy az I. világháború - állítja John Oxford, a Royal London School ofMedicine and Dentistry virológusa. - Jól tennénk, ha alaposan elgon-dolkodnánk ezen a tényen. A természet a legrettenetesebb bioterroris-ta, nekünk pedig minden figyelmünket és erőforrásunkat az egészség-ügyre kellene fordítanunk. A felbukkanó vírusok ugyanolyan könnyenés gyorsan végezhetnek velünk, mint az 1918-as spanyolnáthajárvány

idején."



24/419

Azemberiségahidegháborúidejénálltalegközelebbah-

hoz,hogyegyArmageddon-szerűkatasztrófátelőidézzen.A II. világháborút követő évtizedekben az Egyesült Álla-

mok és a Szovjetunió nukleáris rakéták ezreit gyártotta

éscéloztamegvelükamásikországfontosabbvárosait.

Egyetlen ilyen rakéta kilövése óriási csapást mért volna

az ellenségre, az összes felrobbantása pedig az egész

világotelpusztítottavolna.

A végítélet-

p r o g r am indkét oldalon tisztában voltak egy totális atomháború következ-

ményeivel, és mára az is egyértelművé vált, hogy egyik fél sem akartakirobbantani. Akkoriban azonban mindkét ország legyőzhetetlennek

akart tűnni ellenfele szemében, olyannak, aki bármilyen támadás ese-tén azonnal kész az ellencsapásra. A blöff, ellenblöff és általános para-noia időszaka volt ez.

Egy valódi nukleáris támadás természetesen mindkét felet váratla-nul érte volna. A radarkezelő megpillant a képernyőn egy villogó pirospontot, amely gyorsan és biztosan közeledik a főváros felé, és már csakpár perce maradt a végzetes döntés meghozatalára. Vajon ez valódi

A VÉGÍTÉLETPROGRAM 25


25/419

támadás? Mi van, ha a teljes körű ellentámadás elindítását követően a

piros pontról kiderül, hogy csak egy vadlibaraj?Az oroszok sokat törték a fejüket az ellentámadás problémáján, mígvégül létrehoztak egy olyan rendszert, amelynek segítségével némi időtnyerhettek arra az esetre, ha megpillantanák azt a bizonyos villogó pi-ros pontot a radar képernyőjén. Ha valamilyen oknál fogva egy ilyenesetben nem tudnák eldönteni, hogy valódi támadás érte-e az országotvagy sem, a rakétakilövés felelősségét egy Periméter nevű önműködőrendszerre irányítanák át, ami Mertvaja Ruka, azaz Holt kéz néven vált

ismertté. Ezt a végítéletprogramot úgy tervezték meg, hogy csak akkorlépjen működésbe, ha a támadás megerősítést nyert, és akár a szovjetvezetők teljes körű megsemmisítése esetén is képes legyen elindítaniegy megtorló csapást.

Amikoragépekátveszikahatalmat

Stanley Kubrick Dr. Strangelove1 című filmjében egy őrült amerikai tá- bornok úgy dönt, megtámadja a Szovjetuniót . Az oroszok elárul ják azamerikaiaknak, ha az elindított nukleáris rakéta célba ér, nincs mód-

jukban megakadályozni, hogy egy automata végítéletprogram totálismegtorló csapást mérjen a világra: világszerte 50 hidrogénbomba rob- banna fel egy Szovjetuniót érő támadás esetén. Ezek együttesen olyanmennyiségű radioaktív anyagot bocsátanának ki, amennyi 93 évre lak-

hatatlanná tenné a Föld felszínét. A világon senki, még az oroszok semlennének képesek ezt megakadályozni.

Azt gondolnánk, hogy egy ilyen rendszert a valóságban senki nemhozna létre. Pedig ez történt. A szovjet hadsereg által terveztetett Peri-méter abban az esetben is elindította volna a nukleáris rakétákat, ha ateljes vezérkar meghal egy háborúban. Ha az oroszok elleni váratlan



26/419

támadás során a hadsereg parancsnokai kénytelenek lettek volna meg-

adni magukat, a megtorló lépés akkor sem maradt volna el.„A Periméter valójában egy nagyon szépen kidolgozott rendszer - ál-

lította 2009-ben a Wired magazinnak adott interjúban Valerij Jarinics,a Szovjetunió volt ezredese, aki 30 éve a Szovjet Stratégiai Rakétahad-erő (Soviet Strategic Rockét Forces, SSRF) vezérkarának veteránja -,amelynek segítségével megvonjuk a politikusoktól és a hadseregtől akizárólagos döntési jogot."


27/419

Dávid Hoffman, a The Washington Post volt újságírója és moszkvai

irodájának vezetője is említést tesz a Periméterről Dead Hand: The Un-told Story of the Cold War Arms Race and its Dangerous Legacy (Holt kéz:A hidegháborús fegyverkezési verseny titkos története és veszélyesöröksége) című könyvében. Állítása szerint ez a program „alternatívmegoldást kínált: egy piros gomb megnyomásával a vezetők egysze-rűen átruházhatták a döntés felelősségét valaki másra. Mintha aztmondták volna: fogalmam sincs, hogy valóban megtámadtak-e minket,ezt döntse el valaki más."

A forgatókönyv szerint a katonai vezetők lényegében egy programotaktiválnak, ami jelt ad egy titkos atombunker mélyén folyamatosanszolgálatot teljesítő háromfős egységnek. „Ha egy rakétatámadás telibetalálná a Kremlt és a teljes szovjet vezérkart megölné, ennek a háromtisztnek ott a titkos bunker mélyén el kell döntenie, hogy fellőjék-eazokat a kisebb méretű vezérlőrakétákat, amelyek az egész Szovjetuniófelett átrepülve aktiválják a többi rakétát."

Hogyanműködöttvolnaarendszer?

A földrengést, radioaktív sugárzást és légnyomást érzékelő eszközök-kel felszerelt Periméter a nukleáris robbanásra utaló jeleket figyeltemegállás nélkül a Szovjetunió és környékének területén és légterében.Ha a mért adatokat úgy értelmezte volna, hogy az országot atomtáma-dás érte, elsőként ellenőrzi, hogy kapcsolatot tud-e létesíteni a szovjetvezérkarral, azaz hogy valaki a döntéshozók közül életben van-e még.Ha a telefonvonalak süketek, azt a következtetést vonja le, hogy az or-szágot megtámadták, és nincs senki, aki ellentámadást indítana. Eztkövetően a teljes szovjet rakétaarzenál vezérlését átirányítja egy titkosföld alatti atombunkerbe, ahol az ügyeletes tisztet teljes körű felelős-



28/419

seggel ruházta volna fel, hogy a katonai parancshierarchiát mellőzve,

azonnal rakétatámadást indítson.Amennyiben a (valószínűleg, de nem feltétlenül) rangidős ügyeletestiszt úgy döntött volna, hogy a Szovjetuniót atomtámadás érte, pályáraállítja az országszerte kilövésre várakozó vezérlőrakétákat, amelyek az-után már a levegőből jelzik a megmaradt szovjet nukleáris rakétáknak,hogy a Szovjetunió túlélte az amerikai atomtámadás első hullámát.Ugyanezek a vezérlőrakéták indították volna el automatikusan azokata pusztító nukleáris rakétafejeket, amelyek végül a támadást kezdemé-

nyező Egyesült Államokra zúdultak volna le.A tervek szerint a Periméter inaktív maradt volna egészen addig,

amíg a hadsereg vezérkarából valaki úgy nem dönt, hogy rendkívüliszükségállapot miatt aktiválja. A szovjet haderő korábbi tagjai közültöbben megerősítették a létezését: 1990-ben a Szovjetunió Kommu-nista Pártja Központi Bizottságának tagjai a szovjet atomháborús ké-szültségre vonatkozó adatokat adtak át a Braddock, Dunn & McDonald

amerikai hadiipari cég képviselőinek.Varfolomej Korobusin, a Szovjet Stratégiai Rakétahaderő (SSRF)volt vezérkarifőnök-helyettese szerint a hidegháború alatt az oroszoklegnagyobb félelme egy amerikai támadás volt, ezért legfőbb céljuk egyolyan rendszer kiépítése lett, amely az első csapás észlelését követőenazonnal képes ellentámadást indítani. „Jelenleg is rendelkezésünkreáll az a rendszer, amely automatikusan minden megmaradt rakétát út-

jára indítana még abban az esetben is, ha az összes nukleáris parancs-

noki központunk és vezetőnk megsemmisülne - állította. - Ez a Holtkéz-program, amely atomvillanás, radioaktivitás és túlnyomás együttesérzékelése esetén aktiválódott volna, számos vezérlőrakétát állítva pá-lyára, amelyek aztán indítási kódokat küldenek megmaradt nukleárisrakétáinknak."

Vitalij Katajev, a hadiipar elnökének vezető tanácsadója szerint aHolt kéz-program aktiválásával a központi döntéshozó egyszerűen

A VÉGÍTÉLETPROGRAM 2 9


29/419

véget vetett volna a tűzszünetnek, és a nukleáris rakéták kilövését az

egyes vezérlőrakétákat irányító helyi automatikus indítórendszerek ha-táskörébe utalta volna át. „Az érzékelőkkel ellátott indítóberendezésekazonnal pályára állítják a lokális vezérlőrakétákat és a hozzájuk kap-csolódó interkontinentális ballisztikus rakétákat (Intercontinental Bal-listic Missile, ICBM), mihelyst a szenzorok atomtámadáshoz köthetővillanásokat, földrengést, radioaktív sugárzást és légköri változásokatérzékelnek."

Katajev hozzátette, hogy ez a rendszer „még az 1980-as évek elején

is működőképes volt. Fontos megértenünk, hogy a Holt kéz beindításaabból a politikai és katonai vezetőinkre nézve rendkívül fenyegető fel-tételezésből indul ki, hogy a vezérlőrakéták automatikus elindításánakpillanatában a döntéshozók már mind halottak lennének."

Miérthoztáklétre?

Elképzelni is rettenetes egy Periméterhez hasonló rendszer létezését,hiszen akkor is folytatta volna a rombolást, amikor az ország, amelyaktiválta, már rég elpusztult. Abban az időben, amikor létrehozták, aSzovjetunió meg volt győződve arról, hogy az amerikaiak indítanáka kezdő támadást.

Az 1980-as években Ronald Reagan nyíltan beszélni kezdett a Stra-tégiai Védelmi Kezdeményezés (Strategic Defense Initiative, SDI) prog-

ramjáról, népszerűbb nevén Csillagháborús tervről, amely lézer- ésrakétarendszerek segítségével védte volna az Egyesült Államokat egynukleáris támadástól. Az 1970-es évek viszonylag békés légkörét kö-vetően az oroszokat meglepte az a tény, hogy az amerikai elnököt lát-szólag nem nyugtalanította egy ilyen támadás. Az Egyesült Államok újkormánya védelmi retorikájában egyre nagyobb hangsúlyt fektetett az



30/419

ország erősségeire, és egyre kevesebbszer emlegette az esetleges atom-háborút követő, radioaktív szennyeződéssel számoló apokaliptikus for-gatókönyveket.

Reagan nem győzte hangsúlyozni, hogy a Csillagháborús terv kizá-rólag az ország védelmét szolgálja, Moszkvában azonban továbbra ismeg voltak győződve arról, hogy az amerikaiak támadásra készülnek.Az oroszok nem szívesen indítottak volna el egy megelőző támadást,így a Periméter maradt az egyet-len biztosíték számukra, hogy ha

az Egyesült Államok mégis bevetia fegyverarzenálját, nem a Szov-

jetunió lesz az egyetlen ország,amely elpusztul. Ha másra nem,elrettentésre jó volt.

Azt azonban minden katonaielemző jól tudja, hogy az elretten-

tés csak akkor hatékony, ha az ellenség tisztában van vele, mit fogunktenni egy támadás esetén. Sajnos semmiféle bizonyíték nincs arra vo-natkozóan, hogy bármelyik magasabb beosztású amerikai tisztviselőtudott volna a Periméter létezéséről. Még a Kubrick filmjében sze-replő őrült tudósnak is feltűntek volna ennek a stratégiának a szembe-szökő hiányosságai.

A Peter Sellers által alakított Dr. Strangelove így kiált fel, amikormegtudja, hogy a Szovjetuniót ért támadás esetén automatikusan fel-

robban az az 50 kobalttal borított hidrogénbomba, amit világszerte ti-tokban elástak: „Igen, de... mi értelme az egész végítéletprogramnak,ha titokban tartják? Miért nem figyelmeztették a világot?"

Je len leg i s rende lkezésünkre á l l

az a rendszer , ame ly au tomat i -

k u s a n m i n d e n m e g m a ra d t ra k é -

tá t ú t já ra ind í tana még abban az

ese tben i s , ha az összes nuk leá-

r i s parancsnok i közpon tunk és

v e z e t ő n k m e g s e m m i s ü l n e .

A VÉGÍTÉLETPROGRAM 31


31/419

Vajonmaisbelehetnevetni?

Az egyik legrémisztőbb dolog a Periméterrel kapcsolatban, hogy való-színűleg még mindig létezik valahol. „Nem tudjuk biztosan, hogy aKreml egy titkos termében megtalálható-e az a bizonyos kapcsoló -mondta Hoffman egy Terry Gross-szal készített interjúban az amerikaiNemzeti Közszolgálati Rádióban (NPR). - Úgy vélem azonban, hogy avezérlőrakéták, a bunker, az egész Periméter-rendszer még mindig léte-zik valahol és bevetésre vár. Sőt az egész program irányítórendszere is

működőképes még... Úgy tudom, a vezérlés struktúráját átalakították,de határozottan állítom, hogy abban a bunkerben még mindig ott vanaz a három ember, és az egész rendszer bármikor aktiválható, bármi-kor bevethetik."

Az, hogy a Periméter vagy más hasonló titkos rendszer a világon a jövőben bevetésre kerül-e, attól függ, hogy a nukleáris hatalmak egy-re népesebb táborán belül milyen diplomáciai viszonyok uralkodnak.

A múltban talán az atomfegyverek tűntek a legjobb megoldásnak, hogya világot megóvjuk a háborúktól, a leszerelés azonban még soha nemtűnt annyira jó ötletnek, mint manapság.



32/419

Ahidegháborúalattfenyegetőglobálisatomháborúveszé-

lye remélhetőleg már a múlté. A hataloméhség azonbantovábbra is az emberi faj sajátja maradt, és az újonnan

megjelenő nukleáris hatalmak továbbra is a totális meg-

semmisüléssel fenyegetik a világot.

Kö l c s önösen ga ran tá l t megsemmisítés


33/419

háborúk során a szembenálló felek általában mérlegelik a harc koc-

kázatait, és abban reménykednek, hogy győzelem esetén ők fognak jobban járni, ezért a nagyobb cél érdekében áldozatokat hoznak.Az ún. kölcsönösen garantált megsemmisítés (Mutually Assured

Destruction, MAD) azonban valami egészen másról szól. Ez a hideghá- borús kifejezés azt a helyzetet írja le, ami akkor következett volna be, haa két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió beváltottákvolna fenyegetéseiket, és több ezer nukleáris rakétát kilőnek egymásra.Mindkét fél tisztában volt vele, hogy egy ilyen döntés nem csak rájuk, de

az egész bolygóra nézve is katasztrofális következményekkel járt volna.A kifejezés önmagáért beszél: egy nukleáris háború kirobbanása ese-tén mindkét fél számára garantált lenne az ellenség totális elpusztítása.

Egy atomrobbanás néhány perc leforgása alatt emberek millióit ölnémeg, de a rákövetkező hónapok, évek során további milliárdok halná-nak bele a radioaktív sugárzás által okozott betegségekbe, és halnánakéhen, miután a Föld növény- és állatvilága is elpusztulna, felszíne pedig

terméketlen sivataggá változna.Ne gondoljuk, hogy ez a veszély már a múlté! Nagy kapacitású szá-mítógépek és bonyolult időjárási modellek segítségével tudósok kimu-tatták, hogy egy kisebb regionális konfliktus során (például India ésPakisztán között) a légkörbe kerülő füst és korom képes lenne évekretönkretenni a világ mezőgazdaságát, és az élővilág széles körű pusztu-lása nem csak ebben a két országban következne be. Az effajta nukleá-ris háborúk pusztító potenciáljára igen találó a fejezet címében szerep-

lő kifejezés angol rövidítése: MAD, azaz őrült.

Azatomkor

Az első atombombát 1945. augusztus 6-án dobták le Japánban Hirosi-

mára. A Little Boynak, azaz Kisfiúnak elnevezett bombát pár nappal



34/419

később a Fat Man, azaz Kövér ember követte, amelyik Nagaszaki fölött

robbant fel. Mindkettő több 10 ezer ember azonnali halálát okozta, azéletben maradók pedig életük végéig a radioaktív sugárzás okozta be-tegségektől szenvedtek.

A nukleáris robbanófejeket 1940-ben fejlesztették ki a szupertitkosManhattan-projekt részeként a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban(Los Alamos National Laboratory). Az Egyesült Államok hadseregénekdolgozó tudósok így megelőzték a németek hasonló törekvéseit, ésegyesek szerint ezzel felgyorsították a II. világháború befejezését.

Az atombomba pusztító erejének demonstrálását követően azonbancsak idő kérdése volt, és a tudósok szerte a világon létre akarták hoznihazájuk saját nukleáris fegyvereit. Szerencsére bármilyen egyszerűnekis tűnik egy atombomba elkészítése elméletben, a gyakorlatban mind-ez jóval bonyolultabb.

Atombomba készítésére az olyan nehézfémek a legalkalmasabbak,amelyek atomjai képesek külső hatásra kettéhasadni. Erre a célra töké-

letesen megfelel például az urán, amelynek a természetben két izotópjais előfordul: az U-238 és az U-235. Mindkét izotóp radioaktív, atommag- juk hasadásra képes, bár csak az U-235 esetében lehet ezt mestersége-sen előidézni, ha neutronokkal bombázzák. Maghasadáskor energia ésújabb neutronok szabadulnak fel, amelyek újabb atommagokat képe-sek hasadásra késztetni. Ha egy időben nagyobb mennyiségű atommaghasad meg, a láncreakció önfenntartóvá válik.

Az atombombát kifejlesztő tudósok számára az első számú problé-

mát az U-235 izotóp beszerzése jelentette - ebből legalább 50 kg-ra vanszükség egy bomba elkészítéséhez. A természetben többnyire csak azU-238 izotóp található meg, amiből aztán ki kell szűrni, majd növelniaz U-235 izotóp koncentrációját. A nehézségek csak ekkor kezdődnek:minden 25 ezer tonna uránszurokércből mindössze 50 tonna fém ter-melhető ki, aminek alig 1%-át teszi ki az U-235 izotóp. Ráadásul a kétizotóp nem választható külön a hagyományos módszerekkel, mert ké-

KÖLCSÖNÖSEN GARANTÁLTMEGSEMMISÍTÉS 3 5


35/419

miai tulajdonságaik megegyeznek. Ehelyett az uránt fluorral vegyítve

addig hevítik, míg gáznemű nem lesz, majd több lépcsőben lepárolják.A folyamat során szétválik egy dúsított, többnyire U-235-öt tartalmazóés egy szegényített, nagyrészt U-238-at tartalmazó részre.

Afegyverkezésiháború

A II. világháború befejezését követően az Egyesült Államok és a Szov-

jetunió egymással versengve atomfegyvereket kezdett gyártani. Az oro-szok már 1949-ben - jóval korábban, mint azt az amerikaiak várták

ra állítása és az emberi űrkutatás fejlesztése volt, valójában mégsem

volt egyéb, mint demonstrálni: a világon bárhová képesek eljuttatni azatomfegyvereiket.

1982-re az Egyesült Államok 11 ezer, a Szovjetunió pedig 8000 nuk-leáris töltettel rendelkezett, amelyeket interkontinentális ballisztikusrakétákra szerelve akár tengeralattjárókról is képesek lettek volna fel-lőni abban az esetben, ha egy kezdeti támadásban a parancsnoki köz-pontok megsemmisültek volna. Mindkét ország kiterjedt, bármilyen

i s képesek le t tek vo lna fe l lőn i

abban az ese tben , ha egy kez-

d e t i t á m a d á s b a n a p a r a n c s n o -

k i k ö z p o n t o k m e g s e m m i s ü l t e k

vo lna.

s z e re l v e a k á r t e n g e ra l a t t j á ró k ró l

1982- re az Egyesü l t Á l lamok

11 ezer , a Szov je tun ió ped ig

8000 nuk leár i s t ö l t e t te l rende l -

keze t t , ame lyeke t in te rkon t i -

nen tá l i s ba l l i sz t i kus raké ták ra

volna - elvégezték első atomrob- bantásukat . Az 1950-es évekbenmegjelentek az első interkon-tinentális ballisztikus rakéták,amelyek a bombázórepülőknél

is több ezer km-rel távolabbra eltudták juttatni a nukleáris tölte-teket.

Az 1960-as évekre mindkétszuperhatalom előállt a saját épí-tésű űrrakétáival. Céljuk látszó-lag a műholdak Föld körüli pályá-



36/419

gyanús mozgást azonnal észlelő radarrendszerekkel rendelkezett. Ésmindkét fél évtizedek óta tisztában volt vele: amennyiben bármelyikükelindítja ezt a pusztító háborút, a másiknak még épp elég ideje marad,hogy hasonló erejű ellentámadást indítson.

Nukleáristél

Hirosima és Nagaszaki példája megmutatta, hogy egy nukleáris tá-madás a robbanás helyszínének több ezer km-es környezetében iselpusztít mindent és mindenkit. Ráadásul az ezt követően kialakuló


37/419

ún. nukleáris tél még jóval később és még kiterjedtebb területen is

érezteti a hatását. Az 1980-as évek végén tudósok rámutattak, hogyaz Egyesült Államok és a Szovjetunió között esetlegesen kitörő atom-háború nyomán olyan mennyiségű és összetételű füst és korom kerül-ne a bolygó légkörének magasabb rétegeibe, hogy az egész égboltot

beborító felhőréteg elnyelné a Nap sugarainak nagy részét, a Föld fel-színe lehűlne, sötétség és szárazság uralkodna mindenütt. Mindezekkövetkeztében kipusztulna a növényzet és az élelmiszerkészletek ishamar elfogynának. Nyáron az átlaghőmérséklet annyi lenne, mint

egy átlagos télen.A modern klímakísérletek és szuperszámítógépes programok lehe-

tővé tették a nukleáris tél még részletesebb modelljeinek kidolgozását,s ezek nemcsak megerősítették, de újabb adatokkal bővítették az elsővázlatos elképzeléseket. A közvetlen hatások legalább egy évtizedigtartanának, jóval tovább, mint azt korábban feltételezték, és még egy

aránylag kisebb méretű atomhá-

ború során keletkezett forró füst-felhő is évekig ott maradna a lég-kör felsőbb rétegeiben.

2006-ban az Amerikai Geofizi-kai Szövetség (American Geophy-sical Union, AGU) San Franciscó-italálkozóján Richárd Turco, a Ka-

liforniai Egyetem (UCLA) munkatársa előadásában azt állította, hogy50-100 bomba felrobbantása - ez alig 0,03%-a a világon jelenleg rendel-kezésre álló atomfegyvereknek - már elegendő lenne ahhoz, hogy azatmoszférába kerülő korom az emberi történelem során még soha nemlátott éghajlati rendellenességeket idézzen elő. Több tízmillió emberhalna meg, világszerte drámai mértékben csökkenne a hőmérséklet, a

bolygó nagy része pedig legalább öt évre alkalmatlanná válna a növény-termesztésre. Ráadásul a Föld felszínét a káros ultraibolya sugaraktól

A Föld felszíne lehűlne, sötétségés szárazság uralkodna minde-

nütt. Mindezek következtében

kipusztulnaanövényzetósaz

élelmiszerkészletek is hamar

elfogynának.



38/419

védő ózonréteg sok emberlakta terület felett 40%-kal, a pólusok felett

pedig akár 70%-kal csökkenne.Turco két ország nukleáris konfliktusát modellezte, amely során100 darab, egyenként 15 kT-ás, hirosimai méretű atombomba robban-na fel. Állítása szerint a nukleáris haderővel bíró országok közül sokanrendelkeznek ezzel a mennyiséggel. A modell alapján egy atomháborútkövetően a legsűrűbben lakott területek járnának a legrosszabbul. Azutóbbi időben Indiában és Pakisztánban is megfigyelhető, hogy a la-kosság jelentős része a sűrűn lakott városokba költözik, így ezekben

az országokban 12 millió, illetve 9 millió halálos áldozatot követelneegy ilyen konfliktus, az EgyesültKirályságot érő hasonló táma-dás pedig 3 millió ember halálátokozná közvetlenül a támadásután.

A 100 nukleáris töltettel szá-

moló forgatókönyv szerint többmint 5 millió tonna fekete ko-romfelhő keletkezne a robbaná-sokat követő tűzben, ami a lég-kör felső rétegeibe emelkedne, és a Nap sugaraitól felhevítve beterítenéaz egész bolygót. A felhőt alkotó részecskék a napfényt elnyelve meg-akadályoznák, hogy az felmelegítse a felszínt, aminek következtébena Föld átlaghőmérséklete hirtelen 1,25 °C-kal lecsökkenne. „Ez az em-

beriség történelmében a legnagyobbként számon tartott, ún. kis jég-korszakként ismert klímaváltozásnál is hidegebbet jelentene" - állítjaAlan Robock, Turco kollégája, a Rutgers Egyetem klimatológusa.

Hasonló módon, világszerte kb. 10%-kal csökkenne a csapadékmennyisége, ugyanis ha nem éri a felszínt elegendő napfény, lelassul apárolgás és így a víz körforgása is. Ázsiában a monszun éghajlat alattakár 40%-kal is csökkenhetne a lehullott csapadék mennyisége.

KÖLCSÖNÖSEN GARANTÁLT MEGSEMMISÍTÉS 3 9


39/419

Ez a modell azt is megmutatta, hogy a füstfelhők jóval hosszabb

ideig lebegnének a légkör felső rétegeiben, mint azt korábban gondol-ták. A régebbi, a vulkáni hamufelhők tulajdonságaival számoló mo-dellek még azt eredményezték, hogy nagyjából egy évig maradnának,a pontosabb légköri adatok felhasználásával készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az éghajlatra egy évtizeddel az eredeti konfliktustkövetően is kihatnának egy nukleáris összecsapás következményei.

Megtörténhet?

A hidegháború alatt mindkét szuperhatalom megszállottan igyekezett bebizonyítani, hogy erősebb a másik félnél, de egyikük sem kívántakirobbantani a világ végét jelentő háborút. Az Egyesült Államok és aSzovjetunió politikai vezetői a legvégső esetre fenntartottak egy elkü-lönített telefonvonalat, és folyamatos diplomáciai kapcsolatban álltak.

Amíg csak két oldal volt, mindkettő könnyebben szemmel tarthatta amásikat.

Az atomhatalmakat illetően manapság jóval összetettebb a kép. Ki-lenc ország - Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína,az Egyesült Királyság, Izrael, Pakisztán, India és Észak-Korea - ösz-szesen 25 ezer nukleáris rakétatöltettel rendelkezik, és jóval nagyobbazoknak az országoknak a száma, amelyek közel állnak ahhoz, hogykifejlesszék saját atomfegyvereiket.

Világszerte miniszterelnökök és elnökök vallják, hogy egy olyanálombéli világ létrehozására törekednek, amelyben a nukleáris fegyve-rek száma folyamatosan csökkenthető - talán nullára.

2009 júliusában Barack Obama, az Egyesült Államok és DimitrijMedvegyev, Oroszország elnöke megegyeztek, hogy 2016-ra a telepí-tett nukleáris fegyvereik számát 1500-ra és 1675-re csökkentik. Robockkiszámolta, mi történne, ha ez a hatalmas arzenál mégis felrobbanna



40/419

az Egyesült Államok vagy Oroszország nagyobb városaiban. Emberek

százmilliói halnának meg, és hatalmas, 180 millió tonnás koromfelhő borítaná be az eget. A jelentősebb mezőgazdasági régiókban évekigfagypont alatt maradna az átlaghőmérséklet.

Nem sok esély van lebeszélni egy országot a nukleáris fegyverekgyártásáról, ha már egyszer eltökélte magát. Annak még kisebb a való-színűsége, hogy ezek az országok engednék, hogy a maguk is több ezeratomfegyverrel rendelkező nagyhatalmak mondják meg nekik, mit te-gyenek.

Tévedés azt gondolni, hogy a nukleáris tél fenyegető veszélye a hi-degháború végével megszűnt - írja a Scientific Americanben 2010-benmegjelent közös cikkében Robock és Owen Brian Toon, a boulderi Co-lorado Egyetem légköri és tengertudományi tanszékének vezetője. „Va-lójában a 2012-re megmaradó arzenál, ami az amerikaiak és az oroszokrendelkezésére áll, bármikor képes egy nukleáris tél beálltát előidézni.Ráadásul az atomfegyverrel rendelkező országok egyre népesebb tábo-

ra csak növeli egy atomháború szándékos vagy véletlen kirobbantásá-nak esélyeit."Majd így folytatták: „A nemrég Indiát ért terroristatámadásokat kö-

vetően néhány szélsőséges indiai vezető nukleáris fegyverek bevetését javasolta Pakisztán ellen. India akár hagyományos haderőkkel is képeslenne legyőzni ellenfelét, ezért elképzelhető, hogy amennyiben Pakisz-tán úgy ítélné meg a helyzetet, hogy India támadást indított ellene, be-vetné az atomfegyvereit. Irán azzal fenyegetőzik, hogy elpusztítja az

atomfegyverekkel rendelkező Izraelt, amire válaszként Izrael feleskü-dött, hogy megakadályozza Irán nukleáris hatalommá válását. Ezek azországok mind meg vannak győződve arról, hogy bármikor figyelmez-tetés nélkül megtámadhatják őket, a hasonlóan feszült konfliktusokpedig ott hordozzák magukban a lehetőséget, hogy bármikor hirtelenkirobbanjanak."

KÖLCSÖNÖSEN GARANTÁLTMEGSEMMISÍTÉS 41


41/419

A belvárosban robbanás történik. Tucatnyi ember meg

hal, ésadetonáció közelében rengetegépületmegsérülArendőrségkordonnallezárjaaterületet,és8km-enbe

lül mindenkit evakuálnak. Mindenhol eluralkodik a fejet

Terrorizmus


42/419

Bekapcsolod a híreket, ahol egy komor képű bemondó a városi ható-ságok üzenetét közvetíti: „Senki ne hagyja el az épületet, ahol éppentartózkodik, bármilyen messze is van a robbanás helyszínétől!" Egyórával később a párod azzal ér haza a munkából, hogy azt hallotta: va-lami nukleáris robbanásféle történt.

Aznap este a rendőrség megerősíti, hogy a várost terroristatámadásérte, és hogy egy ún. piszkos bomba robbant fel. A hagyományos robba-nóanyag radioaktív cézium apró részecskéit juttatta a levegőbe. Ezt amérgező füstfelhőt az elmúlt néhány óra alatt az erős légáramlat szét-

terítette a város felett.A rendőrségi szóvivő szerint a robbanás helyszínének pár kilomé-

teres körzetében nagy valószínűséggel cézium borít minden háztetőt,utat, járdát és autót. A légkondicionáló berendezések valószínűleg azépületek belsejébe is beszippantották a rákkeltő anyagot. A szóvivőis megismétli a hatóságok figyelmeztetését, ezúttal még sürgetőbben:„Mindenki maradjon épületen belül, és ne menjen ki az utcára a továb- bi hírekig!"

A robbanást követő napokban mégis el kell hagynod az otthonod,amíg a takarítóosztagok elkezdik biztonságossá és emberi tartózkodás-ra alkalmassá tenni a várost. Mennyi esély van rá, hogy te és a szom-szédaid hamarosan vagy egyáltalán visszatérhettek az otthonaitokba?A bomba talán nem pusztította el a teljes helyi infrastruktúrát, de avárost valószínűleg örökre tönkretette.

Atámadásháromfajtája

A terroristák minden rendelkezésükre álló eszközzel - késsel, lőfegy-verrel vagy bombával - képesek megtámadni a törvénytisztelő civil la-kosságot, hogy felhívják magukra és ügyükre a figyelmet. Az a céljuk,hogy félelmet keltsenek és tartsanak fenn, amilyen hosszú ideig csak

TERRORIZMUS 4 3


43/419

lehetséges. Ahhoz, hogy elérjék, amit akarnak, el kell hitetniük az emberekkel, hogy bármelyik pillanatban megtámadhatják őket. Mindeztráadásul mindazoknak az eszközöknek és pénzforrásoknak a hiányá- ban, amelyek a katonai konfliktusok kezelésében a kormányok rendel-kezésére állnak.

Ilyen körülmények között egy piszkos bomba bevetése aránytalanulnagy áldozatot követel. Egy ilyen fegyver veszélyes utóhatásai jóval arobbanás után is érezhetők: hetekkel, hónapokkal, akár évekkel ké-sőbb is félelmet és bizonytalanságot ébreszt.

A terroristák által használt fegyverek általában három fő kategóriá- ba sorolhatók: radiológiai, biológiai és vegyi fegyverek.

A radiológiai piszkos bombát általában hagyományos robbanóanyag- ból készít ik, például TNT-ből vagy műtrágya és gázolaj keverékéből,amihez aztán erősen radioaktív anyagot kevernek. A robbanás soránfelszabaduló hő porlasztó hatással van a mérgező tartalomra, ami ígynagy területen képes szétszóródni. „A fegyverszakértők szerint a ra-diológiai bombák piszkos, de hatékony eszközök, hatalmas pszicho-lógiai kárt tudnak okozni, kihasználva az emberek láthatatlan sugár-zástól való félelmét - írta 2002-ben Michael A. Levi és Henry C. Kelly,a washingtoni Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of AmericanScientists, FAS) két fizikusa a bioterrorizmus fenyegetéseiről szólóelemzésében a Scientific Americanben. - Ezek nem tömegpusztító, ha-nem tömegbomlasztó fegyverek: a célpontul szolgáló területeket hosz-szú időre tiltott zónává téve hatalmas gazdasági kárt okoznak."

A radioaktív plutónium- vagy ameríciumrészecskék az ember tüde- jében lerakódva évekig képesek káros alfa-sugárzást (hélium atomma-gokat) kibocsátani.

„A radiológiai fegyverekből származó por hosszú időre megül azépületek, járdák, utak apró repedéseiben és a házak belsejébe is beke-rülhet - állítja Levi és Kelly. - A radiológiai támadások során felhasználtanyagok közül néhány, mint például a cézium-137 kémiai kötést képes



44/419

kialakítani az üveggel, a betonnal és az aszfalttal. Az 1986-os csernobilikatasztrófát követően, amikor a Szovjetunióban felrobbant az atom-erőmű, sok szélirányba eső skan-dináv városban még több mint 15évvel később is kimutatható volta járdához tapadt cézium.

Manapság nem nehéz radio-aktív anyaghoz hozzájutni. A kór-házakban a rákos elváltozások

sugárkezelése során rádiumot éscéziumot használnak. Ráadásul aSzovjetunió hidegháborút követőfelbomlása után a feketepiacon jelentős mennyiségű használt nukleá-ris fűtőanyag és fegyverekhez is felhasználható mennyiségű plutónium

jelent meg.A biológiai piszkos fegyver célja a lakosság megfertőzése veszélyes ví-

rusokkal vagy baktériumokkal. Egy robbanás valószínűleg a bevetnikiVánt kórokozót is megsemmisítené, ezért robbanószer alkalmazásanem valószínű. Ehelyett egy metrókocsiba permetezett láthatatlan gáz-felhő vagy az élelmiszer megfertőzése sokkal valószínűbb. Ez a tech-nológia nem új felfedezés: 1923-ban a francia haditengerészet vegyikutatólaboratóriumával kapcsolatba hozható tudósok kórokozókkalteli bombákat robbantottak fel a Párizs közeli Sevran-Livry földjein élőállatokra, aminek hatására jó részük elpusztult.

A biológiai terroristák számára a legnagyobb kihívás az, hogy egykórokozóból hogyan lehet a leghatékonyabban fegyvert készíteni, azazhogyan tehetik könnyen terjeszthetővé. Az anthrax, azaz lépfenespóraazért alkalmas erre a célra, mert megszárítva megfelelő finomságú por-rá lehet őrölni, ami aztán elég hosszú ideig képes megmaradni az ember tüdejében, hogy kifejtse mérgező hatását.

E g y p i s z k o s b o m b a b e v e t é s e

arány ta lanu l nagy á ldoza to t kö -

vete l . Egy i lyen fegyver veszé-

lyes u tóha tása i jóva l a robbanás

után is érezhetők: hetekke l , hó-

napokka l , akár évekke l később

is fé le lmet és b izony ta lanságo t

ébresz t .

TERRORIZMUS 4 5


45/419


46/419

Egy ilyen támadás súlyossága attól függ, hogy az elkövetők mennyi-re felkészültek - csak egy képzett vegyész képes nagy mennyiségbenmérgező ideggázt előállítani, márpedig belőlük világszerte elég sokattalálhatunk. Úgy tűnik, az Aum Shinrikyo szekta tokiói támadásakor aterroristák elsiették az akciót - az általuk használt szarin nem volt elégtiszta, és az anyag szétterítéséhez egy esernyő hegyével kiszúrt zacskóthasználtak. Alaposabb szervezéssel valószínűleg több ezren is meghal-hattak volna a támadásban.

Milyennehézpiszkosbombátelőállítani?

Ez attól függ, hogy a terroristák milyen anyagot akarnak bevetni. Soktermészetesen előforduló fertőzés is alkalmazható biológiai fegyver-

T ö b b m i l l i ó e m b e r m e g f e r t ő z é -

s é h e z e l e g e n d ő l e n n e e g y a l a -

csonyan szá l ló repü lőgépbő l pá r

száz kg-ot k idobni a megfe le lő

város fe let t .

kább, ami elsősorban a szarvasmarhákra és birkákra veszélyes, de azembereket is megfertőzheti. A lépfene egyik, kevésbé veszélyes válto-zata következtében fekete közepű fekély jelenik meg a bőr felszínén,de a súlyosabb, légzőszervi lépfenével megfertőzött betegek 90%-a meg

is halhat, ha nem kezelik időben. Ezt akkor kaphatja el valaki, ha aligkevesebb mint 10 ezer, egyenként 1-5 mikrométer nagyságú lépfene-spórát lélegez be. A tüdő felületén át a szervezetbe jutva a spórák anyirokcsomókba kerülnek, ahol mérgező anyagot bocsátanak ki. A tü-netek között szerepel a hányás és a láz, és antibiotikum hiányában akezeletlen betegek a vérzés, légzéskihagyás és a toxikus sokk következ-tében pár napon belül meghalnak.

ként, ilyen például a pestis, a bo-tulizmus (kolbászmérgezés) és atularémia (nyúlpestis).

Az emberek általában a Bacil-lus anthracis által okozott lépfene-fertőzés miatt aggódnak a legin-

TERRORIZMUS 4 7


47/419

Ha a terroristák hozzájutnának a lépfenespórákhoz és megfelelő

méretűre őrölnék, több millió ember megfertőzéséhez elegendő lenneegy alacsonyan szálló repülőgépből pár száz kg-ot kidobni a megfelelőváros felett.

Ennél is egyszerűbbnek tűnik az élelmiszer-gyártási folyamat egypontján mérgező anyagot juttatni például valamelyik élelmiszer-alap-anyagba. Lawrence Wein és Yifan Liu, a kaliforniai Stanford Egyetemkutatói kiszámították annak a hatását, ha valaki botulinmérget juttat-na egyetlen tejszállító tartálykocsiba. „A géntechnológiát leszámítva,

a bioterrorista támadások közül az emberek számára legveszélyesebbhárom eshetőség a himlőtámadás, a lépfene-légitámadás, illetve az üdí-tőitalokba juttatott botulinméreg lenne" - írták 2005-ben a Proceedingsofthe National Academy of Sciences ben.

A botulin az idegrendszerre ható erős méreg (a botoxként is ismertszert kis mennyiségben a plasztikai sebészetben használják a ráncokkisimítására). A tudósok arra az eredményre jutottak, hogy a fertőzött

tej pasztörizálása ellenére a terroristák néhány nap leforgása alatt kb.568 ezer embert fertőznének meg halálos adag méreggel.

Megtörténhet?

A politikailag független amerikai agytröszt, a Külkapcsolatok Tanácsa(Council on Foreign Relations, CFR) szerint a Bush-kormány 2002-ben

meg volt győződve róla, hogy az al-Káida birtokában bomba készítésérealkalmas radioaktív anyagok, például stroncium-90 és cézium-137 van.„2003 januárjában a brit hatóságok által az afganisztáni Herat városá- ban lefoglalt dokumentumok szerint az al-Káidának sikerült egy ki-sebb méretű piszkos bombát előállítania. A The Washington Post szerint2003 decemberében a belbiztonsági hatóságok legnagyobb aggodalmaaz volt, hogy az al-Káida a szilveszteri mulatságokra vagy a főiskolai



48/419

futballbajnokságra fogja-e időzíteni a piszkos bomba felrobbantását"- írta a CFR a honlapján.

Hozzátették, hogy Irak már 1987-ben végzett tesztrobbantást egy1 tonnás radiológiai bombával, de később a generált sugárzási szintelégtelensége miatt felhagyott a további kísérletekkel. „1995-ben cse-csen lázadók egy dinamitból és cézium-137-ből készült piszkos bombáthelyeztek el a moszkvai Izmajlovszkij parkban, amit végül nem sikerültfelrobbantaniuk. 2002-ben az Egyesült Államok letartóztatott egy állító-lagos al-Káida-tagot, Jose Padillát, aki ellen a vád egy amerikai város fel-

robbantásának terve volt piszkos bombával. 2003-ban a brit hírszerzésügynökei és fegyverszakértői részletes tervrajzokat és dokumentációttaláltak Afganisztánban, amelyekből arra lehetett következtetni, hogyaz al-Káidának sikerült egy piszkos bombát megépítenie. A terrorszer-vezet amerikai fogságban tartott tagjai megerősítették, hogy ez a pisz-kos bomba létezik, mégsem sikerült azóta sem a nyomára bukkanni."

Levi és Kelly ugyancsak idézi a Nemzetközi Atomenergia Ügynök-séget (International Atomic Energy Agency, IAEA), amely 2001-ben aztállította, hogy a világon szinte minden ország rendelkezik piszkos bomba építésére alkalmas radioaktív anyagokkal, s hogy száznál is több or-szágban a biztonsági intézkedések alapvető hiányosságai miatt mindengond nélkül el lehetne lopni ezeket az anyagokat.

Vajon előfordulhat-e, hogy egy ilyen piszkos bomba valahol felrob- banjon és sugárzó, vegyi vagy biológiai mérgező anyagokat szór jon szét?A válasz: igen. Nem kell hozzá más, mint egy türelmes és jól képzett

tudós, aki megépíti a szerkezetet és aktív hatóanyagokkal szereli fel.Vajon egy ilyen esemény képes lenne elhozni akár a civilizáció végétis? Ez már kevésbé valószínű. Egy piszkos bomba felrobbantása arány-talanul súlyos pszichológiai és gazdasági károkkal járna, egész városoknéptelenednének el. Azonban világszerte egyszerre több százat kellenefelrobbantani ahhoz, hogy végzetes hatása legyen. Képesek-e a piszkos bombák véget vetni a világnak? Nem valószínű.

TERRORIZMUS 4 9


49/419

AldousHuxley Szép új világ (Brave New World)2 címűmű-

vében az emberek speciális szerepekbe születnek bele,és egész életükben előre meghatározott feladatokat lát-

nakelaVilágállamszolgálatában.Ebbenazutópisztikus

struktúrábanegyszerűennem létezikatársadalmimobili-

tás,aszabadságilyenmértékűkorlátozásamégsemve-

zetforradalomhozakormányáltalalkalmazottkábítószer,

aszórnamiatt.

Aha lá l oka :

eufória


50/419

uxley regényében a Világállamban nincsenek háborúk, sem meg-osztott érdekcsoportok, mindenkinek egyértelmű, hogy a társadalomérdekei megelőzik az egyénét. Ha ebben a minden szempontból irányí-tás alatt tartott világban mégis valami kellemetlen dolog történne, mégmindig ott van a szórna, hogy el-feledkezhessünk a tényekről, ésa dolgok visszatérjenek a meg-szokott kerékvágásba. MustaphaMond, Nyugat-Európa Világelle-

nőre szerint a szórna célja, hogy„haragunkat mérsékelje, kibékít-sen ellenségeinkkel, hogy türelmesek és sokáig mindent elviselők le-hessünk. A múltban ezeket a dolgokat csak nagy erőfeszítéssel lehetettelérni, s csupán többéves, kemény erkölcsi edzéssel. Most pedig bárkilenyel két-három félgrammos tablettát, és kész. Bárki erényes lehet ma.Mindenki magával hordhatja egy üvegcsében jó erkölcseinek legalábba felét. Kereszténység könnyek nélkül - ez a szórna." (Aldous Huxley:

Szép új világ)A valóságban a szómatabletta nem létezik, ez azonban csak idő kér-

dése. Egyre nagyobb mértékben állnak rendelkezésünkre a betegekensegítő gyógyszerek, és nem kell sokat várni azoknak a szereknek a meg-

je lenésére sem, amelyekkel az egészségesek mentális képességeiket éséberségüket fejleszthetik, egy fárasztó nap után megszabadulhatnak astressztől, és eufóriában tölthetik a hétvégét, mindezt ráadásul mellék-

hatások nélkül. Vajon mikor jön el az idő, amikor már önként annyigyógyszert használunk, hogy teljesen elveszítjük az irányítást önma-gunk felett? Elképzelhető, hogy az emberi civilizáció nem egy óriásirobbanásban fog eltűnni a Föld színéről, hanem az önmagunknak ada-golt kábult ködben enyészik el.

Vajon mikorjönel az idő, amikor

már önként annyi gyógyszert

használunk, hogy teljesen elve-

szítjük az irányítást önmagunk

felett?

AHALÁLOKA: EUFÓRIA 51


51/419

Gyógyszerekmaésholnap

Az emberiség már ősidők óta alkalmaz pszichoaktfv drogokat. A Peruészaknyugati területein talált régészeti leletek bizonyítják, hogy az ottélők már több mint 10 ezer évvel ezelőtt is fogyasztották a kokacserjeleveleit; a bennük található alkaloid fokozza a teljesítőképességet éscsillapítja az alacsony oxigéntartalmü magaslati levegő kellemetlen ha-tásait.

A XX. század utolsó évtizedeiben jelentős mértékben bővültek az

ismereteink az emberi test működéséről, és ennek következtében ren-geteg olyan drogot (orvosi, illetve tiltott szert) kísérleteztek ki, amelyekképesek javítani a közérzetünket, segítik a koncentrációt vagy egysze-rűen csak napokon át ébren tartanak.

Szinte mindannyian élünk ilyen serkentőszerekkel - ismerőseinkközül hányan kezdik nehezen a napot a koffein vagy a nikotin élénkítőhatása nélkül?

Még az egészséges emberekkel is előfordul, hogy rendszeresen szed-nek receptre kiadható gyógyszereket. A figyelemhiányos hiperaktivitá-si zavartól (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) szenvedőgyerekeknek metil-fenidátot (Ritalint) kell szedniük, de az egészségesemberek is ezt használják szellemi teljesítményük fokozására. A mo-dafinil gyógyszerről, amit eredetileg narkolepszia kezelésére alkalmaz-tak, kimutatták, hogy csökkenti a stresszt, segíti a koncentrációt és jóhatással van a rövid távű memóriára. Többek között az amerikai had-

seregben is igénybe veszik, mivel a bevetéseknél ébren tartja a kato-nákat, egyes tudósok szerint pedig hasznos lehet a több műszakbandolgozók számára, hogy az állandóan változó munkaidő nehézségeivelmegbirkózzanak. A propranolol^ amely űn. béta-receptor-blokkoló,használják magas vérnyomás, angina pektorisz (szívtáji szorító fájda-lom), illetve szívritmuszavarok kezelésére is - de a biliárdjátékosok isszedik, hogy a versenyek előtti idegességükön úrrá legyenek.



52/419

Az amerikai egyetemek diákjainak majdnem 7%-a használt már re-ceptköteles serkentőszereket nem orvosi célra, egyes egyetemeken pe-

dig a diákok egynegyedére igaz ez. „Ezek a fiatalok már egészen koránmagukévá tesznek egy olyan életformát, ami valószínűleg egyre elter-

jedtebb lesz, és a jelek szerint nem ők az egyedüliek" - állítja HenryGreely, a Stanford Egyetem jogi karának professzora.

Greely 2008-ban a Nature magazinban jelentetett meg egy cikket,amelyet etikai, idegtudományi, pszichológiai és orvostani szakértők-kel közösen írt. Ebben azt állítja, hogy mind az ADHD esetében alkal-

mazott metil-fenidát, mind az Alzheimer-kór kezelésére használt do-nepezil esetében mérsékelt emlékezetjavulást tapasztaltak a kutatók.„Túl korai még megmondani, hogy ezek az új gyógyszerek mennyire biztonságosak és hatékonyak, ha azonban ez bármelyikükről bebizo-nyosodik, az bizonyára igen keresett lesz az egyébként egészséges kö-zépkorú és idősebb korosztály körében, akik normális, korukhoz illőmértékű emlékezetromlást tapasztalnak, illetve a vizsgákra készülőfiatalok körében is."

Az Egyesült Királyság kormányának Foresight elnevezésű tudomá-nyos programja keretében 2005-ben készült egy tanulmány, ami a tu-datserkentő szerek jövőjével foglalkozott. Az elkészült jelentésben apszichológia és idegtudományok vezető tudósai amellett érveltek, hogyhamarosan minden betegségre lesz egy megfelelő pirula, ráadásul kü-lönösebb mellékhatások nélkül. Egyre gyorsuló és versengő világunk- ban az ilyen szerek használata a mindennapi életben akár általánosan

elfogadottá is válhat.A Foresight-jelentés egyik szerzője, a Cambridge-i Egyetem kísérleti

pszichológusa, Trevor Robbins olyan jövőt vázolt fel, ahol a nikotin, azalkohol és a kokain ellen védőoltást lehet majd beadni. Ennek hatásáraaz immunrendszer a függőséget okozó szer elleni antitesteket termel-ne, amelyek meggátolnák, hogy az elfogyasztott drog kifejtse hatásátaz agyban.

AHALÁLOKA: EUFÓRIA 5 3


53/419

Más gyógyszerek képesek lesznek kitörölni a fájdalmas emlékeket,ami sokat segíthet a poszttraumás stressztől (Post-Traumatic Stress Di-sorder, PTSD) szenvedő embereken. „Jelenleg 20-25 évre tudunk előretekinteni - írja Robbins a jelentés bevezetőjében. - Az alaptudományoskutatások azt mutatják, hogy lehetséges egyetlen emléket felidézni éskitörölni, ezáltal szelektív memóriát létrehozni."

Mindez ráadásul egy gyógyszer segítségével, anélkül hogy az emlékfájdalmát át kellene élni. A mai orvosságok káros mellékhatásai a jövő- ben egyszerűen kiküszöbölhetők lesznek.

Váratlankövetkezmények

Nehéz nem elragadtatni magunkat, ha a gyógyszergyártásban rejlőlehetőségekre gondolunk: a pirulákkal megoldódna minden problé-mánk, jobbá válna az életünk, megszabadulhatnánk a fájdalmas emlé-kektől vagy egyszerűen csak még boldogabbá tehetnénk mindennapiéletünket.

Az elkerülhetetlen nehézség abból adódik, hogy nagyon kevesettudunk még arról, hogy az egyes szerek pontosan mit is művelnek atestünkkel és az agyunkkal. A modafinil például, úgy tűnik, az agyszámos kémiai hírvivő molekuláját képes módosítani, de senki nemtudja még biztosan, hogy mi is a működési mechanizmusa. Az ehhezhasonló élénkítőszerek széles körű felhasználása esetén azonban fel-

merül a kérdés, hogy vajon hosszú távon milyen káros hatással lehet-nek az agy működésére.

Több, állatokon végzett kísérlet is arra mutatott rá, hogy a stimu-lánsok megváltoztatják az agy szerkezetét és működését, ami hosszútávon lehangoltságot, nyugtalanságot, szorongást, és rövid távú hatá-saikkal ellentétben a kognitív funkciók gyengülését eredményezheti.Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerszabályozó Egészségügyi Szerve-



54/419

zet (Food and Drug Administration, FDA) kutatói 2006-ban összevetet-ték mindazon tanulmányok adatait, amelyek a depresszióra, szoron-gásra és hiperaktivitásra antidepresszánsokat szedő gyerekek és tizen-évesek adatait vizsgálták: eredményeik szerint ezeknél a fiataloknál,a placeboszereket szedő kontrollcsoporttal összehasonlítva, kétszergyakrabban (2% helyett 4%-ban) fordult elő az öngyilkosság gondolata,illetve annak kísérlete.

Nem csak a gondosan kikísérletezett gyógys

50 meghökkentő elmélet a világvégéről (alok jha).pdf

Documents