5.2. gassendi És a libertinizmus
DESCRIPTION
fTRANSCRIPT
5.2. GASSENDI S A LIBERTINIZMUS
Pierre Gassendit (1592-1655), ahogy mr jeleztk, szintn lehet renesznsz gondolkodnak tekinteni, mi mgis inkbb a 17. szzadi gondolkodknl beszlnk rla. Noha megengedjk, hogy az ok, amirt elssorban szmon tartjuk t a filozfia trtnetben, teljessggel renesznsz: az epikuroszi filozfia fellesztse s keresztny keretbe helyezse. Ugyanakkor Hobbes bartja volt, Descartes-ot pedig tllte, s epikureizmusa mellett msik fontos filozfiai tette a Descartes Elmlkedsei kzl folytatott vita kommentlsa volt, s mr ez is elegend ok ahhoz, hogy a 17. szzad jellegzetes alakjaknt trgyaljuk t.
Az asztronmit, a filozfit s a jogot tanulmnyozta, 1616-ban papp szenteltk. 1616-1622 kzt filozfit tantott Aix-en-Provence-ban, aminek els gymlcse az tfog Arisztotelsz-kritikt tartalmaz m - Exercitationum paradoxicarum Adversusu Aristoteleos libri septem (Ht knyv az arisztotelinusok ellen paradoxonokhoz vezet okfejtsek segtsgvel, 1624) -, mely a tervbe vett ht knyv kzl csupn az elst s a msodik tredkt tartalmazza, 1618-at kveten bizonyos hrnvre tett szert csillagszati megfigyelsei rvn; 1623-1625 kzt Grenoble-ban s Prizsban tartzkodott, ahol a tudomnyszervez minimita, Marin Mersenne krhez kapcsoldott.
1626-tl Digne prpostja, de csak 1634-tl gyakorolja tnylegesen ezt a hivatalt. 1626-ban kezd Epikuroszt olvasni, ezt kveten kezd el dolgozni Epikurosz apolgijn, melyet az Exercitationes fggelkeknt tervez megjelentetni. 1628-1632
1