548. Mély fájdalom éjéből jöttünk

1. Mély fájdalom s csalódás éjéből jöttünk

A vággyal, hogy mennyei otthonunkba térjünk!Isten Igéje volt az, mi

szárnyat adott:„Eljön az Úr, és visz majd látni a vágyott

hont!Utódokként atyáink nyomába léptünk.

A próféták sorsában is volt bőven részünk.

Ámde mind fényesebb az advent üzenet,

S a bizonyosság, hogy minket az Úr vezetett!

2. Halld, advent nép: örömmel nézz fel az égre!

Oly szép a kép: Örök hazánknak áldott fénye!Nem volt a nap alatt oly

dicső pillanat,Mint lesz, amikor Jézus, szemünk megpillanthat!Sok jel ad hírt, hogy itt a

vég nemsokára,És felragyog a dicső hajnal szép sugára.

Megújult földünk vár, pirkadj vágyott fényár,

S változtasd Urunk már könnyeinket vigasszá!