6. a szerelés szervezettsége

1

6. A szerelés szervezettsége

2

Tartalom

6. A szerelés szervezettségének kérdései

6.1. A szerelési módszer (rendszer) megválasztása

6.2. A szerelési folyamat szervezettsége

6.3. A szerelés technikai fejlesztése

6.4. A SZTF technikai színvonala

6.5. A szerelőmunkahely szervezettsége

6.6. A szerelő termelési egység szervezettsége

6.7. Mennyiségi összefüggések a SZTF tervezésében

3

A SZERELÉS SZERVEZETTSÉGE

• A tervezési dokumentációkban rögzítetteknek megfelelő - időráfordítás, célszerűség, biztonság, ütemesség,stb. –

kivitelezéséhez (gyártásához) szükséges

a) a szerelési módszer meghatározása

Azt jelenti, hogy meg kell teremteni az összhangot a szerelés

- mint termelési tevékenység - fő tényezői:

a szerelést végző ember, valamint

a szerelés tárgya és

eszközei között.

b) a szerelési folyamat kialakításaütemesség , folyamatosság, összehangoltság

c) technikai feltételeka szerelés technikája, a szerelés technológiai folyamat technikai színvonalasegítse a szerelőmunka hatékonyságát, célszerűségét, korszerűségét

4

d) anyagellátás, anyagkezelés

e) minőségellenőrzés biztosítása

f) termelésirányítási feladatok

A SZERELÉS SZERVEZETTSÉGE

Szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja/empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/

a kedvezõ szerelési helyzet (hozzáférhetõség)munkahelyek kedvezõ elrendezéseaz alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakításakorszerû szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazásaalkatrészgyártás tökéletesítésekorszerû programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése

5

A szerelési rendszerek az alábbi szempontok szerint vizsgálhatók:• a munkadarabok mozgása alapján• a szakosítás mélysége alapján• a szerelés üteme szerint• a termelési program szempontjából• a szerelés térbeli elrendezése szerint• az ARGY és a SZER összefüggése alapján

Szerelési rendszerek (módszerek) megválasztása

Szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja/empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/

- a kedvező szerelési helyzet (hozzáférhetõség)- munkahelyek kedvező elrendezése- az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása- korszerû szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása- alkatrészgyártás tökéletesítése- korszerű programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése

6

a) A mdb mozgása alapján

Annak megfelelően, hogy a bázis -AR, ill. az arra épülő

egység az SZTF egyes műveletei között milyen helyzetbe

kerül, megkülönböztetünk:

– álló,

– mozgó és

– vegyes szerelést.

7

Álló szerelésnél a termék nem változtatja helyét, a soron következő műve-letek, vagy művelet-csoportok elvégzésére érkeznek a feladatot végzők.

jellemzői:• a munka tárgya a SZER folyamán áll• a dolgozó mozog• nagyméretű, nehéz egységek szerelésénél• költséges, bonyolult anyagmozgató berendezések kiváltására

lehet:koncentrált: valamennyi műveletet egy csoport végez osztott: ha több munkacsoport egyik munkahelyről a másikra mozog

Álló (v. helyhez kötött) szerelés


8

előny:– bázisalkatrész helyben marad

hátrány:– magasan képzett szerelőket igényel– nagy alapterület igény– szervezési nehézségek

alkalmazása:nagy terjedelmű és súlyú, vagy stabil berendezések, továbbá elmozdulásra, rezgésre érzékeny egységek szerelésekor.Használatos gyártmány-család elven sok változatban kis sorozatban készülő precíziós műszerek, eszközök szerelésénél is.

Álló (v. helyhez kötött) szerelés


9

A mozgó szerelés alapja a műveletek szerinti munkamegosztás. A munka tárgya a munkahelyén célszerűen felszerelt és rendszerezetten elhelyezett szerszámokkal rendelkező dolgozóhoz érkezik adott műveletben.

A mozgó szerelés anyagmozgató berendezést igényel, és ez kettős feladatot láthat el:

• csak továbbit,• továbbit és egyben a munkavégzés színhelye is.


Mozgó szerelés

Az egység mozgatása lehet:• folyamatos (ekkor a szerelés mozgás közben végezhető),• megszakított (a megszakítás helye a szerelési munkahely), megvalósítási formájában szabad-, vagy kényszermozgású.

A mozgó szerelés előnye a nagyobb termelékenység, hátránya a mozgató berendezések beruházási költségtöbblete és a részben összeszerelt egységek relatív instabilitása.

10

előny:• nagy termelékenység

hátrány:• mozgatóegységek beruházása többletköltség• munkatárgy instabilitása (esetleg)

jellemzői:• a mdb-ot anyagmozgató berendezés mozgatja• a szakosítás nagymértékű• betanított munkások végzik• műveleti idők kiegyensúlyozottak• egyenletes a termelés• monoton munka


Mozgó szerelés

Alkalmazása a gépiparban:Kisebb gyártmányok szerelésekor minden esetbenKözepes és nagyobb méretű, tömegű termékek sorozatgyártásakor

11

Általában

a részszerelést mozgó,

a végszerelést álló változattal

valósítják meg.

a) A mdb mozgása alapján Vegyes szerelés

12

b) A szakosítás mélysége alapján • A szerelési folyamat részfeladatokra, műveletekre bontható• A szerelés tagolásának mélysége, az egy dolgozóra kiosztható részmunka

terjedelmét, a szükséges mozdulatok, műveletelemek számát határozza meg.Megállapításakor legfontosabb

objektív tényező: a gyártási program és az ebből következő sorozatnagyság: szubjektív tényezők (a dolgozók minőségi összetétele, az emberi munka humanizálása, monotónia veszély, stb.).

• A szakosítás lehetséges mélységét a dolgozók szakmai és általános műveltségi színvonala korlátozza és a szerelési rendszer rugalmasságának igénye is befolyásolja.

• Az alkalmazott tagolási mélységet a szerelés helyszükséglete, ill. a szerelési alapterület szabja meg. Az egymást követő szerelő munkahelyekből adódó sor hossza (L), a munkahelyek számával (n) és egymástól való távolságával (l) adódik:

• Kisebb tagolási mélység csökkenti az anyagmozgatási utakat, növeli a biztonságot, változatosabbá teszi az egyén munkáját.

L n l

13

c) A szerelés üteme szerint

• Ütemezett szerelésnél a szerelés elvégzésének ütemideje meghatározott.

• A kötött ütemű szerelésnél valamennyi művelet kezdési és befejezési ideje megadott, jelzés szerinti időpontra esik.

• A kötetlen ütemű szerelésnél a meghatározott idő alatt elvégzendő művelet kezdési- és befejezési ideje szabad.

• A kötött ütemű szerelés előnye az egyenletes termelés, ugyanakkor a begyakorlottság előnyös hatása kevésbé érvényesül, és az ügyesebb, termelékenyebb dolgozót korlátozza az ütemezettség. Alkalmazásának feltétele a fokozott pontosságú és állandó minőséget biztosító alkatrészgyártás.

• A kötött ütemű szerelés korlátozásainak oldására a szerelősorok munkahelyeinek visszajelzéses rendszere, a közbeeső és ütemraktárból fázisegységek behívása, ill. ütemraktárra történő szerelés a korszerű megoldás. Ennek bevezetését a számítógépes irányítás és raktározás, valamint az adminisztráció terjedő gépesítése jelentősen elősegíti.

14

A kötött ütemű szerelés fontosabb jellemzői:• egyenletes termelés• ütemidő szerinti terhelés nem egyenletes• teljesítmény ütemidőn belül ingadozik• dolgozók átlagos teljesítménye jóval az ütemidő alatt marad• szűk keresztmetszet hatása• a szerelősor együttes hosszát a munkahelyek számának és egymáshoz

való távolságának szorzata adja• a szakosítás mélysége és így a szerelősor hossza hat a szerelés

helyszükségletére, az anyagmozgatási út hosszára és az üzem biztonságára

• a termelés rugalmassága a szalag hosszával csökken, ezért kerülni kell a részletes munkamegosztást és a hosszú szalagkialakítást

• a munkát adott jelre vagy időpontban kezdik és fejezik be)

A kötetlen ütemű szerelőszalag jellemzői:• egyidejűleg többféle termék szerelhető rajta• gépesíthető az anyagmozgatás• műveletközi tárolás lehetősége• a rendszer modulelemekből felépíthető, bővíthető• jó munkakörülmény

c) A szerelés üteme szerint

15

d) A termelési program szempontjából

A termelési program homogenitása a gyártási programban rögzített termékek (GYM) számbavételével állapítható meg.

Homogén az a gyártási program - a végtermékek különbözősége esetén is - amelyre a SZTF azonosra tervezhető, vagy a csoportképzés elveinek figyelembevételével a szerelési technológia hasonló módon alakítható ki.

Homogén a termelési program, ha:• A gyártmányok tagozódása hasonló• a szerelési műveletek nagy része egyezik• a szereléshez ugyanazok a gépek, berendezések és

munkaeszközök használhatók,• a műveleti sorrend és a az anyagmozgatás iránya egyezik,• a műveletek száma közel azonos.

16

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint

• A szerelés térbeli elrendezése, a munkahelyszervezés, a szerelés alapterület célszerű felhasználásának egyik igen lényeges jellemzője.

• A szerelő munkahelyek elrendezésének reális alapja a GYM családfa szerinti hierarchikus felépités. Ebből következik az a követelmény, hogy az egyes szerelő munkahelyek elrendezése lehetőleg a részszerelvények, a magasabb szintű egységek, ill. a GYM felépitésének feleljenek meg.

• Ez a kijelölés értelemszerűen ajánlás jellegű, mert a csatlakozó pontok kiemelésével a variációs lehetőségek elemzésének tág tere adódik. A családfa segítséget nyújt abban is, hogy a mérési helyeket optimálisan lehessen kijelölni. A szerelési elrendezési formáknak sok változata ismeretes; csak néhány - a sorozatgyártásban folyamatos szerelésre kialakított - változat vázlatát ismertetik az ábrák

17

Szerelősor; soros, párhuzamos Szerelősor; tagolt

Szerelősor; körvonalas Szerelősor; zárt


18

Szerelősor komplexum


19

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek

Hagyományos szerelőszalag:aHagyományos szerelőszalag:a szalag melletti dolgozók egymás utáni sorrendben, ütemidőn belül végzik feladatukat.

Korszerűsített szerelőszalagKorszerűsített szerelőszalag:az elvégzendő munka mennyiségét nem személyekre hanem különböző csoportokra bontják.

20


Hagyományos munkahely-elrendezés szalag:

Újszerű munkahely elrendezés: az egymással szemben ülő két dolgozó kapcsolatban van egymással.

21


U alakú elrendezések:a dolgozók egymással szemben ülnek, jobban kapcsolatba kerülnek egymással, kisebb területet igényel,könnyebb az ellenőrzés és irányítás.

22


Forgó asztal:a dolgozóknak ciklusidőre kell a feladatot elvégezniük.

h, forgó asztal: a dolgozónakciklus időre kell elvégeznie a feladatot

23

i) közbenső raktáraknak nagyobb terület, teljesítményingadozás az itt tárolt készletből kiegyenlíthető

k) azonos elv alapján szervezett csoportok kapcsolata

j) nagyobb önállóság, több művelet, kevesebb kapcsolat a dolgozók között


24

f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata

A) a hagyományos gyártás, melyben a gyártó alkatrészgyártással és szereléssel is foglalkozik. Ebben az esetben mindkét technológiai ágazat tervezése, irányítása közös - a területi elkülönüléstől függetlenül - az ARMTF és a SZTF összehangolása központosított.

B) Az alkatrészgyártástól különválasztott szerelés megvalósítása magas technikai kultúrájú, valamint nagy minőségi és kooperációs megbízhatóságú, háttéripar megléte esetén lehetséges. Ebben a szervezeti alakzatban a GYF csak AR-t vagy előszerelt egységet használ és igy a SZTF megvalósítására korlátozódik. A rendszer gazdaságos, kisebb eszközlekötést igényel, belső szervezése egyszerűbb, de külső szervezése nagyon igényes és a külső hatásokra fokozottan érzékeny;

C) Integrált gyártó rendszer szervezésénél a megmunkáló gépek, a szerelő munkahelyek, ellenőrző, vizsgáló, beszabályozó állomások, raktárak zárt, a technológiai sorrend által meghatározott folyamatot alkotnak rövid és egyirányú anyagáramoltatással,a technológiai és kezeléstechnológiai műveletek ütemezettek és szinkronizáltak.

az elhelyezés szerint

A nagy termelési egységekben (vállalat, gyár) három fő formáció alakult ki:

A szerelés szervezési formái az említett három változaton belül, de kisebb-nagyobb eltérésekkel valósulnak meg.

25


• Ennek gyakorlati megvalósítása olyan méretlánc-mgoldások megválasztása, melyek alkalmazásával a működési feltételek teljesülnek, a GYF mindkét része: az ARMTF- és a SZTF gazdaságosan megvalósítható és biztosítható az egyes AR-ek, SZR-ek, SZE-ek utólagos, az üzemeltetés folyamán szükségessé váló utánállitása, beszabályozása, cseréje.

a cserélhetőség szerint

A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata a cserélhetőség szerint annak az ismert összefüggésnek alapján értelmezhető, melyet alapvetően a sorozatnagyság befolyásol.

a konstrukciós előírások és az AR megmunkálás színvonala meghatározzák a cserélhetőség alkalmazható változatát és ezzel befolyásolják a szerelés szervezési formájának megválasztását, ill. a gazdaságosan tervezhető technikai és technológiai szintet.

26


a cserélhetőség szerint

27


az elhelyezés szerint

6. a szerelés szervezettsége

Documents