6 grafikus ÁbrÁzolÁsi mÓdszereketa.bibl.u-szeged.hu/1721/6/6. grafikus ábrázolási... · a n...

Grafikus Grafikus áábrbráázolzoláási si mmóódszerekdszerek

STATISZTIKASTATISZTIKA

KKööszszöönetnyilvnetnyilváánnííttáás: Balogh Ps: Balogh Pééter,ter,

Jeney LJeney Láászlszlóó, , Michael Friendly

� A statisztikai analízis célja: összegzés;

� A grafikus analízis céljai: interpretálás, bemutatás;� Gyakran hasznosabb, ha vizuális összegzést is

tartalmaz (pl. illesztett görbe, adat ellipszis);

� Különböző célokra különböző grafikonok:�� megszemlélés (áttekintés);�� feltárás (áttekintő sablonok, trendek);�� modell diagnózis (feltételezések, kiugró értékek);

� A többváltozós adatok újszerű grafikonokat igényelnek a változók közötti kapcsolatok prezentálására;�szórásgörbe mátrixok; �vizuális elvékonyítás: a kevesebb gyakran több;�alacsony-D nézet (kettős rajzok);�HE rajzok a többváltozós próbák vizualizálására;�mozaik rajzok az n-szeres gyakorisági

táblázatok vizualizálására;

A statisztikai elemzés egyik alapvető módszere az összehasonlítás. Ez történhet különbözőszámítások révén, illetve grafikus ábrázolássegítségével.

Előnyei:� Szemléletes;� Arányokat is érzékeltet;

Grafikus Grafikus áábrbr áázolzol áási msi m óódszerekdszerek

Grafikus Grafikus áábrbr áázolzol áási msi m óódszerekdszerek

�� Grafikus Grafikus áábrbráázolzoláási msi móódszerek tdszerek tíípusaipusai;;–– ÁÁltalltaláános statisztikai grafikus mnos statisztikai grafikus móódszerekdszerek;;–– TTéérkrkééppéészeti eljszeti eljáárráásoksok;;

�� FunkciFunkcióói: eszki: eszkööz z éés cs cééll;;–– KutatKutatáási munksi munkáában elemzban elemzéési eszksi eszköözz;;–– Dolgozatban, prezentDolgozatban, prezentáácicióóban illusztrban illusztráácicióós cs cééll;;

�� JJóó, ha sz, ha szööveg nveg néélklküül is megl is megáállja a helyllja a helyéét (ft (főőleg leg PowerPointPowerPoint--banban));;–– De: nem helyettesDe: nem helyettesíítheti az elemztheti az elemzéést: (minden st: (minden

áábrbráához legyen hoz legyen szszööveg)veg);;

Minden lMinden l éényeges informnyeges inform áácici óó rajta rajta legyen (ismlegyen (ism éétltlőőddéés ns n éélklk üül)l)

�� InkInkáább a cbb a cíímbenmben–– VizsgVizsgáált terlt terüület: pl. Magyarorszlet: pl. Magyarorszáág (terg (terüületi szint: pl. rleti szint: pl. réégigióók)k);;–– VizsgVizsgáált jelenslt jelenséég: pl. regiong: pl. regionáális gazdaslis gazdasáági fejlettsgi fejlettséégi gi

kküüllöönbsnbséégekgek;;–– MutatMutatóó: pl. egy f: pl. egy főőre jutre jutóó GDPGDP;;–– VizsgVizsgáált idlt időő (vagy id(vagy időőszak): pl. 2004 (vagy 2004szak): pl. 2004 (vagy 2004––2012)2012);;

�� InkInkáább a kategbb a kategóóriaria tengely felirataintengely feliratainááll;;–– MMéértrtéékegyskegyséég, pl. g, pl. USAUSA dolldolláár/fr/főő;;

�� Egy infEgy informormáácicióó se szerepeljen egyszerre kse szerepeljen egyszerre kéét helyen t helyen (vagy a c(vagy a cíímbenmben,, vagy a kategvagy a kategóóriatengelyen)riatengelyen);;

�� RitkRitkáán szerepel a cn szerepel a cíím magm magáán az Excel n az Excel áábrbráán (nem n (nem hiba)hiba);;–– Word: Word: áábra albra aláá kküüllöön sorba (utn sorba (utóólag is klag is köönnyen mnnyen móódosdosííthathattóó), ),

PowerPoint: elPowerPoint: előőfordulhat, hogy mfordulhat, hogy máár az Excelben felkerr az Excelben felkerüül)l);;–– Mindig legyen forrMindig legyen forráásmegjelsmegjelöölléés (s (PowerPointPowerPoint--banban is)is);;

Mindig a jelensMindig a jelens ééghez tartozghez tartoz óóáábratbrat íípust vpust v áálasszunklasszunk

ÁBRÁZOLÁSI TÍPUSOK (1);

� mértani alakzatok felhasználásával: többnyire koordinátarendszerben, diagramok segítségével;

� koordináta-rendszer nélkül: a leggyakoribb fajtája a kördiagram;

Mindig a jelensMindig a jelens ééghez tartozghez tartoz óóáábratbrat íípust vpust v áálasszunklasszunk

ÁBRÁZOLÁSI TÍPUSOK (2);� térképes ábrázolás: a vetületi ábrázolás leggyakoribb módja;

történhet szín szerinti megkülönböztetéssel, illetve lokális diagramok alkalmazásával;

� figurális ábrázolás: népszerűsítési célokat szolgál, a statisztikához komolytalan, csak hozzávetőlegesen tájékoztat;

�� EgyszerEgyszerűűbb grafikus bb grafikus áábrbráázolzoláási msi móódszerekdszerek;;–– ppontdiagramontdiagram;;–– vvonaldiagram (grafikon)onaldiagram (grafikon);;–– ooszlopdiagramszlopdiagram;;–– szalagdiagram;szalagdiagram;–– kköördiagram: ritkrdiagram: ritkáábban ajbban ajáánlott (csak kevnlott (csak kevéés ks köörcikkel)rcikkel);;–– bbuboruboréékdiagramkdiagram;;–– rradaradar-- (sug(sugáárr--)diagram)diagram;;–– hhááromszromszöögdiagramgdiagram;;–– hisztogram;hisztogram;

Az Az áábrbr áázolzol áás alapelveis alapelvei

� Az ábra legyen egyszerű, világos.

� A statisztikai táblához hasonlóan legyen címe, lábjegyzetbenjelöljük meg az adatok forrását!

� Legyen jelmagyarázat! A táblában alkalmazott minden jelöléslegyen benne! Tüntessük fel az alkalmazott mértékegységeket!

� Az ábra az összes tartozékaival (cím, lábjegyzet, jelmagyarázat, táblába írt megnevezések) a szövegkörnyezettől függetlenül is legyen világos, minden részletében érthető.

� Az ábra biztosítsa az összehasonlíthatóságot! Ha koordináta-rendszert használunk, feltétlenül tüntessük fel a tengelybeosztást, az esetleges tengelymegszakítást! Rácsozással (grid) segíthetjük a leolvasás pontosságát.

Koordin áta rendszerek

� Az ábrákat legtöbbször koordináta rendszerben helyezzük el. Ennek segítségével tudjuk leolvasni az ábrázolni kívántméreteket.

� A tengelyeken tüntessük fel a skálabeosztást. Ha a beosztása tengelyek metszéspontjától, 0-tól nem folyamatos, úgy a megszakítást két hullámvonallal jelöljük.

� A legtöbbször derékszögű koordináta rendszert használunk.

Polár koordin áta rendszer

� Polár koordináta rendszerben a tengelyek más szögetzárnak be egymással, és csak a pozitív féltengelyeketszoktuk ábrázolni.

� Használatos az éven belüli szezonalitás ábrázolására, ahol a 12 hónapot egy-egy tengely képviseli. A szezonalitás hiányát jelzi, ha az adatok egy origoközéppontú körön helyezkednek el. Minél nagyobb azeltérés ettől, annál erősebb a szezonalitás.

A vöröshagyma felvásárlás (t) alakulása, 1993

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

december

tényleges egyenletes

Forrás: Statisztikai havi közlemények 1994/1


Polár koordin áta rendszer -rózsa diagram

� Használatos még pl. az élelmiszerek érzékszervivizsgálata eredményeinek közlésénél.

� Ha egy terméket több tulajdonságával jellemzünk, mindegyiket egy-egy tengelyen feltüntetve a termékminőségét jellemző poláris görbét (más szóvalpókháló diagramot) kapunk.

� Ezek összehasonlítása megkönnyíti a tulajdonságok együttes figyelembe vételét.


Grafikus ábrák típusai

� vonaldiagram;� hisztogram; � oszlop- és szalagdiagram; � kör- és egyéb diagram; � kartogram (térkép); � piktogram (jelenség "képe");

Hisztogram

A hisztogram olyan oszlopdiagram, amelyen az oszlopok területe arányos a gyakorisággal.

A vízszintes tengelyen: osztályközök;

A függ őleges tengelyen: s űrűség: egységnyi osztályközre jutó (relatív) gyakoriság.

FIGYELEM!� Nem egyenl ő osztályközök esetén csak a sűrűség lehet a

függőleges tengelyen!

� Egyenl ő osztályközök esetén a (relatív) gyakoriság is jó, mert az arányos a sűrűséggel.

Hisztogram

Pontdiagram

Oszlopdiagram

Box -plot ábrázolás

extrém pontok

Q3 + 1.5 * IQR

Q1 Q3

min.max.

alsalsóó hathatáárréértrtéékkfelsfelsőő hathatáárréértrtéékk

alsalsóó kvartiliskvartilis (25%)(25%)

medimediáán (50%)n (50%)

felsfelsőő kvartiliskvartilis (75%)(75%)

A violindiagram ábrázolása a boxplotés a sűrűségdiagram társas ágában

Egy grafikus ábra szerkesztésének a szabályai

� Ki kell választani a legmegfelelőbb ábrázolási módot;� A kiválasztott grafikus ábra legyen egyszerű, világos,

áttekinthető, kifejező;� A kiválasztott ábra segítse elő az általa kifejezett

jelenségek arányainak, összefüggéseinek helyes megértését;

� Minden grafikon két részből álljon:� ábra;

� magyarázó jelölések (cím, skála, jelmagyarázat);� esetleges lábjegyzet;

Vonaldiagram

� Hézagmentes, egyenlő közű idősorok és azonos csoportközű mennyiségi sorok ábrázolására szolgál.

� Lényeges a helyes léptékarány megválasztása.� Gyakran előfordul, hogy egy grafikus ábrán

vizsgáljuk több egymással összefüggő jelenség alakulását.

� Abszolút adatok helyett célszerűbb közös bázisból kiindulni.

Oszlop - és szalagdiagram

� A leíró sor kivételével bármely statisztikai sort ábrázolhatjuk ilyen módon.

� Célszerű egyenlő alapú oszlopokkal végezni az elemzést, mert így az adatok közötti arányt az oszlopok magassága érzékelteti.

� Idősorok ábrázolásánál vonaldiagram helyett ezt a formát akkor használjuk, ha � csak néhány időszakra vonatkozó adat áll rendelkezésre;� nem hézagmentes idősor alapján végezzük az ábrázolást;� nem egyenlő időközökre vonatkozó adatokat hasonlítunk

össze;

Kartogram , illetve kartodiagram

� Ezt a fajta ábrázolási módot területi sorok elemzésénél alkalmazzák, ha a területi adatok teljesek.

� Az ábrázolás lényege, hogy a térképen a területi egységek valamilyen jellemzőjét ábrázoljuk különböző színezéssel, vonalazással.

� Kartodiagram esetén a mennyiségi adat egy felületre, a térkép meghatározott területére vonatkozik. A vonatkoztatási terület bármilyen nagyságú lehet: általában statisztikai, közigazgatási területegység. A diagramot úgy kell elhelyezni a területen belül, hogy a hovatartozása egyértelműen, könnyen felismerhető legyen. Kis felület esetén annak közelébe, nagyobb felületnél annak súlypontjába helyezzük.

� Kartogram – a színezés jelzi az adott mutató nagyságát;

Ezer lakosra jutEzer lakosra jutóó belfbelfööldi vldi váándorlndorláási ksi küüllöönbnböözet 2009 (Forrzet 2009 (Forráás: Statisztikai ts: Statisztikai tüükköör 2010/42)r 2010/42)

A legnagyobb vallA legnagyobb valláási csoportok Magyarorszsi csoportok Magyarorszáágon. A gon. A pirospiros éés s rróózsaszzsaszíínn: : rróómai katolikusmai katolikus; ; kkéékk: : reformreformáátustus; ; zzööldld: : evangevangéélikuslikus; ; barnabarna, vagy , vagy narancssnarancssáárgarga: : ggöörröög katolikusg katolikus; ; citromscitromsáárgarga: a t: a tööbbsbbséég vallg valláási si

kköözzöössssééghez nem tartozik (2001).ghez nem tartozik (2001).

� Kartogram – a színezés jelzi az adott mutató minőségét

� Kartodiagram – A térkép különböz ő pontjain diagramokat helyeznek el, ezzel szemléltetve a mutató nagyságát

A nA néépspsűűrrűűsséég g éés a vs a váárosi nrosi néépesspesséég arg aráánya 2002 janunya 2002 januáár 1 (Forrr 1 (Forráás: s: sdt.sulinet.husdt.sulinet.hu))

Ponttérk ép� Ponttérkép – egyfajta s űrűségi mutató, a pontok

mennyisége jelzi a mutató nagyságát

M0 autM0 autóóbaleseti ponttbaleseti ponttéérkrkéép 2007. Ip 2007. I--VIII. hVIII. hóó (Forr(Forráás: s: www.police.huwww.police.hu))

Piktogram

� Ez az ábrázolási fajta (egy fogalmat megjelenítő jel)az adatok közötti arányt, a jelenséget ábrázoló"képek" területének egymás közötti arányával fejezik ki. Pl. közlekedési útjelző táblák; tájékoztató ábra, melyet felirat helyett alkalmaznak); képírásban használt jel);

Piktogram

GyakorisGyakoris áági eloszlgi eloszl áások sok áábrbr áázolzol áásasa

Pálcika diagram;� Néhány értéket felvevő diszkrét mennyiségi

ismérvek esetében;

Gyakoris ági poligon (1)

A smoothed out histogramMake a point representing f of each valueConnect dotsAnchor line on x axisUseful for comparing distributions in two samples (in this case, plot

p rather than f )

� Frequency Polygons– Depicts information from a frequency table or a grouped

frequency table as a line graph

Gyakoris ági poligon (2)

Hisztogram,Hisztogram, poligonpoligon

• Az oszlopok területe arányos kell, hogy legyen az ábrázolt gyakorisággal.

• Eltérő osztályköz hosszúság esetén az fi gyakoriságok helyett az f i/h i egységnyi osztályköz hosszúságra es ő

gyakoriságokat ábrázoljuk .

Véletlen hib ák gyakoris ági eloszlása -oszlopdiagram, hisztogram

� As number of measurements increases the distribution becomes more stable;

- The larger the effect the fewer the data you need t o identify it;

� Many measurements of continuous variables show a bell-shaped curve of values, known as a Gaussian distribution.

Szimmetrikus, vs. ferde

-2 0 2

020

4060

8010

0

norm.x

0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0

010

2030

uni.x

0 5 10 15

020

4060

80

chis.x

5 10 15 20 25 30

020

4060

8010

012

0

chis2.x

Symmetric

Skewed Right

Skewed Left

Ferde gyakoris ági eloszlás

� Positively skewed;– Skewed right;– Tail trails to the right;– *** The skew describes the skinny end ***

0.00

0.05

0.10

0.15

0.20

0.25

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19

Annual Income * $10,000

� Negatively skewed;– Skewed left;– Tail trails to the left;

0.00

0.05

0.10

0.15

0.20

0.25

1 3 5 7 9 11 13 15 17 19

Tests Scores (max = 20)

Ferde gyakoris ági eloszlás

Egyv áltoz ós his ztogram

� f on y axis (could also plot p or % )� X values (or midpoints of class intervals) on x axis� Plot each f with a bar, equal size, touching � No gaps between bars

Kétv áltoz ós his ztogram

� Az eredmények ábrázolásakor a diagramokon az átlagot és az átlag hibáját, vagy a szórást szokták feltüntetni.

� A statisztikai programokban ezt általában külön be lehet állítani, egyes grafikon típusok pedig mindkét értéket képesek megjeleníteni.

� Az értékeket ± értelemben értelmezzük és általában így is ábrázoljuk.

BoxBox plotplot (doboz (doboz áábra)bra)

C ate g. Box & Whisker P lot: TM

(C asew ise deleti on of m iss ing data)

Mean Mean±SE Mean±SD

1 2 3 4

Szint

166

168

170

172

174

176

178

180

182

184

186

188

190

TM

Categ. Box & Whisker Plot: TM

(Cas ewise deletion of m iss ing d ata)

Mean Mean±SE Mean±1,96*SE

1 2 3 4

Szint

166

168

170

172

174

176

178

180

182

184

186

TM

Mean Plot (TFfi u200 6_0.s ta 28v*67c)

Mean Mean±0,95 Conf. Interval

1 2 3 4

Szint

162

164

166

168

170

172

174

176

178

180

182

184

186

188

190TM

BoxBox plotplot (doboz (doboz áábra)bra)

A A boxbox plotplot áábra elemeibra elemei

FFéérfiak szrfiak sz üületlet ééskor vskor v áárhatrhat óó áátlagos tlagos éélettartamlettartam áának nak boxbox --plotplot áábrbr ááii

5454

EgyszerEgyszer űű oszlopdiagramoszlopdiagram

Regionális gazdasági fejlettségi különbségek Magyarországon 2004-ben (NUTS2-es szinten, egy főre jutó GDP alapján)

12.9

8.57.8

5.8 5.6 5.4 5.3

0.0

2.0

4.0

6.0

8.0

10.0

12.0

14.0

Közép-Magyarország

Nyugat-Magyarország

Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország

Észak-Alföld

eze

r €

/ f

ő

�� ForrForráás: s: EuroStatEuroStat�� eegyszgyszíínnűű (kiv(kivééve,ve, kitkitüüntetett ntetett

éértrtéékek, pl. kek, pl. áátlag)tlag)�� az aaz adatok szinte mindig csdatok szinte mindig csöökkenkkenőő

sorrendbensorrendben–– kkivivééve,ve, ha van az adatsornak ha van az adatsornak

iriráányultsnyultsáága (pl. idga (pl. időősor, Nysor, Ny––K, K, korszerkezet korszerkezet �� korfakorfa))

5555


12.98.5 7.8 5.8 5.6 5.4 5.3

0.0

10.0

20.0

30.0

40.0

50.0

60.0

70.0

80.0

90.0

100.0




Észak-Alföld

ezer

€ /

fő

Semleges Semleges éértrt éékhatkhat áárok a rok a kategkateg óóriatengelyenriatengelyen

�� „„JelentJelentééktelenktelen”” egyenlegyenlőőtlenstlenséégekgek �� ForrForráás: s: EuroStatEuroStat

HibHibáás s áábrabra

5656


12.9

8.5

7.8

5.8 5.6 5.4 5.3

5.0

6.0

7.0

8.0

9.0

10.0

11.0

12.0

13.0




Észak-Alföld

ezer

€ /

fő

Semleges Semleges éértrt éékhatkhat áárok a rok a kategkateg óóriatengelyenriatengelyen

�� „Ó„Óririáásisi”” egyenlegyenlőőtlenstlenséégekgek �� ForrForráás: s: EuroStatEuroStat


5757

A jA j óól elkl elk éészszíített diagram ismtett diagram ism éérveirvei


12.9

8.57.8

5.8 5.6 5.4 5.3

0.0

2.0

4.0

6.0

8.0

10.0

12.0

14.0




Észak-Alföld

eze

r €

/ f

ő

�� ForrForráás: s: EuroStatEuroStat

5858

A regionális gazdasági fejlettségi különbségek alakulása Magyarországon 1995–2004 között (megyei szinten, egy főre

jutó GDP alapján)

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Buda

pest

Győr-M

oson

-Sop

ron

Vas

Fejér

Cson

grád

Tolna Za

la

Komár

om-E

szte

rgom

Vesz

prém

Bara

nya

Bács

-Kisk

unBé

kés

Hajdú-

Bihar

Jász

-Nag

ykun

-Szo

lnok

Somog

y

Borso

d-Ab

aúj-Z

emplé

nHev

esPe

st

Szab

olcs-S

zatm

ár-B

ereg

Nógrá

de

zer

€

19952004

HibHib áás csoportoss csoportos íított oszlopdiagramtott oszlopdiagram

�� TTööbbszbbszíínnűű�� ÉÉrtrtéékeket hasonlkeket hasonlíít t öössze kategssze kategóóririáák mentk mentéénn�� Alkalmas pl. terAlkalmas pl. terüületi egyenlleti egyenlőőtlenstlenséégek idgek időőbeli vbeli vááltozltozáássáának nak

a a vizsgvizsgáálatlatáárara–– Fontos: az Fontos: az öösszehasonlsszehasonlííthatthatóóssáág g éérdekrdekéében mindkben mindkéét idt időőpontban pontban %%--os os

éértrtéékek szerepeljenekkek szerepeljenek–– A sorrendet a korA sorrendet a koráábbi bbi éértrtéék hatk hatáározza megrozza meg



5959

A regionális gazdasági fejlettségi különbségek alakulása Magyarországon 1995–2004 között (megyei szinten, egy főre

jutó GDP alapján)

0

50

100

150

200

250

Buda

pest

Győr-M

oson

-Sop

ron

Vas

Fejér

Cson

grád

Tolna Za

la

Komár

om-E

szte

rgom

Vesz

prém

Bara

nya

Bács

-Kisk

unBé

kés

Hajdú-

Bihar

Jász

-Nag

ykun

-Szo

lnok

Somog

y

Borso

d-Ab

aúj-Z

emplé

nHev

esPe

st

Szab

olcs-S

zatm

ár-B

ereg

Nógrá

d%

(o

rszá

go

s át

lag

= 1

00

%)

19952004

JJóó csoportoscsoportos íított oszlopdiagram tott oszlopdiagram (divergencia Magyarorsz(divergencia Magyarorsz áágon)gon)


�� Alkalmas pl. terAlkalmas pl. terüületi egyenlleti egyenlőőtlenstlenséégek idgek időőbeli vbeli vááltozltozáássáának nak vizsgvizsgáálatlatáárara

–– Fontos: az Fontos: az öösszehasonlsszehasonlííthatthatóóssáág g éérdekrdekéében mindkben mindkéét idt időőpontban pontban %%--os os éértrtéékek szerepeljenekkek szerepeljenek

–– Itt a sorrendet a korItt a sorrendet a koráábbi bbi éértrtéék hatk hatáározza megrozza meg

6060

A GDP régiók közötti megoszlásának alakulása Magyarországon 1995–2004 között (NUTS2-es szinten)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

ezer

€

Dél-AlföldÉszak-AlföldÉszak-MagyarországDél-DunántúlNyugat-MagyarországKözép-DunántúlKözép-Magyarország

Halmozott oszlopdiagram: csak Halmozott oszlopdiagram: csak abszolabszol úút mutatt mutat óóknkn áál!l!


�� TTööbbszbbszíínnűű�� KategKategóóririáánknkéént nt öösszehasonlsszehasonlíítja, hogy az egyes tja, hogy az egyes éértrtéékek kek

mekkora rmekkora réészszéét adjt adjáák a teljes k a teljes éértrtééknek (a teljes knek (a teljes éértrtéék is k is vvááltozik)ltozik)

�� Egyszerre lEgyszerre lááthatthatóó a na nöövekedvekedéés s éés a belss a belsőő áátrendeztrendezőőddééss�� RitkRitkáábban hasznbban hasznáálatos: gyakran nem latos: gyakran nem áállapllapííthatthatóó meg a meg a

belsbelsőő öösszetsszetéétel tel áátalakultalakuláásasa

6161

A GDP régiók közötti megoszlásának alakulása Magyarországon 1995–2004 között (NUTS2-es szinten)

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Dél-AlföldÉszak-AlföldÉszak-MagyarországDél-DunántúlNyugat-MagyarországKözép-DunántúlKözép-Magyarország

100%100%--ig halmozott oszlopdiagram: ig halmozott oszlopdiagram: csak abszolcsak abszol úút mutatt mutat óóknkn áál!l!


�� TTööbbszbbszíínnűű�� 100%100%--ig halmozott oszlop: tig halmozott oszlop: tööbbszbbszíínnűű�� KategKategóóririáánknkéént nt öösszehasonlsszehasonlíítja, hogy az egyes tja, hogy az egyes éértrtéékek kek

mekkora rmekkora réészszéét adjt adjáák a teljes k a teljes éértrtééknek (a teljes knek (a teljes éértrtéék k mindig azonos)mindig azonos)

6262

JJóó szszííneznezéés legyen (hasonls legyen (hasonl óó szszíínnűűszomszszomsz éédos egysdos egys éégek feketegek fekete --fehfeh éérben ne mosrben ne mos óódjanak egybe)djanak egybe)



�� SzSzííneznezéés: feketes: fekete--fehfehéérben is lrben is láátsztszóódjon (nyomtatdjon (nyomtatáás, fs, féénymnymáásolsoláás) s) �� iinknkáább szbb szíínnáárnyalatok krnyalatok küüllöönbnböözzőő szszíínek helyettnek helyett

�� SzomszSzomszéédos egysdos egyséégek eltgek eltéérrőő szszíínnáárnyalatrnyalatúúak legyenek ak legyenek (kiv(kivééve ha az adatsoroknak sorrendje van)ve ha az adatsoroknak sorrendje van)

6363

JJóó szszííneznezéés legyen (hasonls legyen (hasonl óó szszíínnűűszomszszomsz éédos egysdos egys éégek feketegek fekete --fehfeh éérben ne mosrben ne mos óódjanak egybe)djanak egybe)


�� JelmagyarJelmagyaráázat legyen (kzat legyen (küüllöönbnböözzőő adatsoroknadatsoroknáál, szl, szíínnáárnyalatoknrnyalatoknáál)l)�� Ha az adatsorban van irHa az adatsorban van iráányultsnyultsáág (pl. korszerkezet, g (pl. korszerkezet,

teleptelepüülléésnagyssnagysáágg kategkategóóririáákk,, stb.), a szomszstb.), a szomszéédos jeldos jelööllőők lehetnek k lehetnek szomszszomszéédos szdos szíínnáárnyalatokrnyalatok


6464

Magyarország korfája, 1998

200 150 100 50 0 50 100 150 200

15 év alatti

15-24 éves

25-34 éves

35-44 éves

45-54 éves

55-64 éves

64 év feletti

ko

rcso

po

rto

k

ezer fő

férfiak nők

férfitöbblet

nőtöbblet

Halmozott sHalmozott s áávdiagramvdiagram ;; specispeci áális lis fajtfajt áájaja:: a korfaa korfa


6565

A magyar régiók gazdasága ágazatonként, illetve a régiók aránya az ágazatokból (NUTS1-es szinten, bruttó

hozzáadott érték alapján), 2004-ben

8

39

53

36 3628

53

22 25

0

10

20

30

40

50

Közép-Magyarország Dunántúl Alföld és Észak

brut

tó h

ozzá

adot

t ér

ték,

m

illiá

rd €

0

20

40

60

80

100

száz

alék

(or

szág

= 1

00%

)

mezőgazdaság ipar szolgáltatásrészesedés az ország mezőgazdaságából részesedés az ország iparából részesedés az ország szolgáltatásából

CCéélorientlorient áált, lt, ááttekinthetttekinthet őő legyen, ne legyen, ne ttúúlsls áágosan gosan öösszetett (inksszetett (ink áább kbb k üüllöön n diagramokon)!diagramokon)!



6666

Közé

p-M

agya

rors

zág

Nyu

gat-

Mag

yaro

rszá

g

Közé

p-D

unán

túl

Dél

-Dun

ántú

l

Dél

-Alfö

ld

Észa

k-M

agya

rors

zág

Észa

k-Al

föld

12.9

8.57.8

5.8 5.6 5.4 5.3

0.0

2.0

4.0

6.0

8.0

10.0

12.0

14.0

ezer € / fő


EgyszerEgyszer űű legyen, ne legyen, ne ttúúldizldiz áájnoltjnolt !!

�� KerKerüüljljüük a szk a szíínes vagy nes vagy mintmintáás hs háátterettteret–– ElegElegáánsabb a fehnsabb a fehéér r

hhááttttéérr

–– RRéégi Excel: gi Excel: alapbealapbeáállllííttáásban sban szereplszereplőő szszüürke hrke hááttttéér r elelőőtt kevtt kevéésbsbéé lláátszanak tszanak a sza szüürkrkééskskéék jelk jelööllőőkk

–– NyomtatNyomtatáásnsnáál l felesleges felesleges „„festfestéékpazarlkpazarlááss””

�� KKúúpok helyett oszlopokpok helyett oszlopok

�� 3D helyett 2D3D helyett 2D �� ForrForráás: s: EuroStatEuroStat


KKöördiagram: csak abszolrdiagram: csak abszol úút t mutatmutat óóknkn áál!l!

�� Nem ajNem ajáánlott (helyette inknlott (helyette inkáább oszlopdiagram)bb oszlopdiagram);;

�� Nehezen mNehezen méérhetrhetőő az az öösszetsszetéétel vtel vááltozltozáása (perec sa (perec diagram)diagram);;

�� 33--4 4 kköörrcikkncikknéél nem lehet tl nem lehet tööbb (bb (öössze kell vonni a ssze kell vonni a kisebb kisebb éértrtéékeket keket �� egyegyééb kategb kategóória)ria);;

�� VVéégkgkéépp rossz:pp rossz:

�� 3D, robbantott k3D, robbantott köörr;;

6868

A GDP megoszlása Magyaraország régiói között 2004-ben (NUTS1-es szinten)

44%

28%

28%

Közép-MagyarországDunántúlAlföld és Észak

Jobb kJobb k öördiagramrdiagram


MagyarorszMagyarorszáágg

6969

Rossz kRossz k öördiagram (ne legyen 3rdiagram (ne legyen 3 --44--nnéél l ttööbb kbb k öörcikk)rcikk)

A GDP koncentrációja Magyarországon 2004-ben (megyei szinten)

35%

10%

5%5%4%

4%

4%

4%

3%

3%

3%

3%

3%

3%

3%

2%

2%

2%

2%

1%

BudapestPestGyor-Moson-SopronBorsod-Abauj-ZemplenFejerHajdu-BiharBacs-KiskunKomarom-EsztergomCsongradSzabolcs-Szatmar-BeregBaranyaVeszpremZalaVasJasz-Nagykun-SzolnokBekesHevesSomogyTolnaNograd�� ForrForráás: s: EuroStatEuroStat


7070

Jobb kJobb k öördiagram: nagyobb rdiagram: nagyobb elemszelemsz áámnmn áál l aggregaggreg áálnilni kellkell


35%

10%

55%

BudapestPestTöbbi megye


7171

A GDP megoszlása Magyaraország régiói között 2004-ben (NUTS1-es szinten)

44%

28%

28%

Közép-MagyarországDunántúlAlföld és Észak

Optikailag semleges legyen, kerOptikailag semleges legyen, ker üüljlj üük k a ta téérhatrhat áást (3Dst (3D --t)!t)!

�� A tA téérhatrhatáássúú kköördiagram nem jrdiagram nem jóó;;–– Az eAz ellőőttéérben lrben léévvőő kköörcikkek nagyobbnak lrcikkek nagyobbnak láátszanaktszanak;;–– TTéérhatrhatááss,, komolytalan komolytalan dizdizáájnoljnolááss (oszlopdiagramn(oszlopdiagramnáál is)l is);;



7272

Rossz kRossz k öördiagram (ne legyen rdiagram (ne legyen ttéérhatrhat áássúú))


35%

10%

55%




7373

Rossz kRossz k öördiagram (ne legyen rdiagram (ne legyen robbantott)robbantott)


35%

10%

55%




Rossz kRossz k öördiagram (rdiagram ( az adott az adott ismism éérvhez nem a megfelelrvhez nem a megfelel őőáábrbr áázolzol áási msi m óódot vdot v áálasztottuklasztottuk ))

7575

A korszerkezet különbségei a Benelux államokban (1998)

30%

56%

14%30%

54%

16%

31%

56%

13%

fiatal <25középkorú 25-64idős >=65

Luxemburg

Belgium

Hollandia

Jobb kJobb k öördiagram: szrdiagram: sz ííneznezééss

�� Ha van az adatsornak irHa van az adatsornak iráányultsnyultsáága ga �� a szomsza szomszéédos jeldos jelööllőők k szomszszomszéédos szdos szíínnáárnyalatok legyenekrnyalatok legyenek �� ForrForráás: s: EuroStatEuroStat

7676

Pontdiagram: kPontdiagram: k éétdimenzitdimenzi óós s öösszehasonlsszehasonl ííttááss

�� OszlopdiagramOszlopdiagram

�� KKöördiagram: nem ajrdiagram: nem ajáánlottnlott

�� SugSugáárdiagramrdiagram

�� BuborBuboréékdiagramkdiagram

�� PontdiagramPontdiagram

�� Vonaldiagram (grafikon)Vonaldiagram (grafikon)

�� HHááromszromszöögdiagramgdiagram

Az EU tagállamainak csoportosítása két jelzőszám szerint

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

45 50 55 60 65

Aktív népesség aránya (%), 2000

GD

P/f

ő (

PP

S,

EU

15

=1

00

%),

20

00

LU

PO


Scatter diagram

7979

Pontdiagram speciPontdiagram speci áális tlis t íípusa a pusa a regressziregresszi óós diagrams diagram








Értéktermelő-képesség és az újonann épített lakások csatornával való ellátottságának összefüggése a magyar

megyékben (2000)

y = 0.0181x + 50.145R2 = 0.3873

0

20

40

60

80

100

120

0 500 1000 1500 2000 2500 3000

GDP/fő (ezer Ft/fő)

új,

kö

zcsa

torn

ával

ellá

tott

lak

áso

k

lak

áso

k a

rán

ya (

%)

�� ForrForráás: KSH Ts: KSH T--StarStar

8080

BuborBubor éékdiagram: hkdiagram: h ááromdimenziromdimenzi óós s öösszehasonlsszehasonl ííttááss








Az EU csatlakozásra váró országok három jelzőszám tükrében (2000)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

0 5 10 15 20 25

Munkanélküliségi ráta (%)

GD

P/f

ő (

PP

S,

EU

15

=1

00

%)

5 millió fő

PL

ROjelmagyarázat:

HU

BG

CZ

CY

SL

MT

EE

LV LT

SK

1 millió fő


8181

BuborBubor éékdiagramkdiagram :: sajsaj áátos esete a tos esete a piktogramos tpiktogramos t éérkrk éépp








Tolna megye népességének települési megoszlása (2000)

-160

-140

-120

-100

-80

-60

-100 -80 -60 -40 -20 0 20

10 000 fő

Szekszárd

Budapest (0;0)

Dombóvár

Paks

jelmagyarázat:

�� ForrForráás: KSH Ts: KSH T--StarStar

8282

Vonaldiagram (grafikon): kVonaldiagram (grafikon): k éétt--dimenzidimenzi óós s öösszehasonlsszehasonl ííttáás (s (az az egyik egyik dimenzidimenzi óó az idaz időő))�� OszlopdiagramOszlopdiagram







Pest megye gazdasági fejlődése (1994-2000)

324399

493

653

773

911

1025

0

200

400

600

800

1000

1200

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

GD

P/fő

(ez

er F

t/fő

)

�� ForrForráás: KSHs: KSH�� ForrForráás: s: EuroStatEuroStat

Azonos idAzonos időőkköözzööknknéél: Excel: l: Excel: „„GrafikonGrafikon”” diagramtdiagramtíípuspus

8383

Vonaldiagram (grafikon): kVonaldiagram (grafikon): k éétt--dimenzidimenzi óós s öösszehasonlsszehasonl ííttáás (s (az az egyik egyik dimenzidimenzi óó az idaz időő))�� OszlopdiagramOszlopdiagram







Délkelet-Anglia gazdasági fejlődése az egy főre jutó GDP alapján (1950-1996)

112

114

116

118

120

122

124

1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000

száz

alék

(o

rszá

g=

10

0)


EltEltéérrőő ididőőkköözzööknknéél: Excel: l: Excel: „„PontdiagramPontdiagram”” diagramtdiagramtíípus pus �� vonallal vonallal öösszeksszeköötni a pontokattni a pontokat

8484

RadarRadar -- (sug(sug áárr--)diagram: sok)diagram: sok --dimenzidimenzi óós s öösszehasonlsszehasonl ííttááss








Tolna megye kistérségeinek fejelttsége (2000) (megyei átlag=100%)

egy lakosra jutó jövedelem

ezer lakosra jutó telefonvonal

ezer lakosra jutó személygépkocsi

reciprok munkanélküliek aránya

BONYHÁDDOMBÓVÁRPAKSSZEKSZÁRDTAMÁSITolna megye

�� ForrForráás: s: KSHKSH--TT--StarStar

Tolna megye kistTolna megye kistéérsrséégeinek fejlettsgeinek fejlettséége (2000) (megyei ge (2000) (megyei áátlag = 100%)tlag = 100%)egy lakosra jutegy lakosra jutóó jjöövedelemvedelem

8585

A fejlettség területi egyenlőtlenségei Tolna megyében (2000) (megyei átlag=100%)

020406080

100120140

PAKS

SZEKSZÁRD

BONYHÁDDOMBÓVÁR

TAMÁSIegy lakosra jutó jövedelemezer lakosra jutó telefonvonalezer lakosra jutó személygépkocsireciprok munkanélküliek aránya

RadarRadar -- (sug(sug áárr--)diagram: sok )diagram: sok dimenzidimenzi óós s öösszehasonlsszehasonl ííttááss

�� ForrForráás: s: KSHKSH--TT--StarStar

Nézzük mindig a dolgok napos oldalát!

Mára befejeztük, viszontlátásra!

6 grafikus ÁbrÁzolÁsi mÓdszereketa.bibl.u-szeged.hu/1721/6/6. grafikus ábrázolási... · a n...

Documents