6 keszletek veit.javro veit 1 -...

Pénzügyi számvitel feladatok 6. Készletek

1

6. Készletek

6.1a. Készletek /1a. feladat (teszt kidolgozott) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható.

1. A készletek nevesített mérlegtételei között találhatók a következık: a Befejezetlen áruk. b Saját termeléső készletekre adott elılegek. c Anyagok. d Növendék-, hízó- és egyéb állatok e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A készletek beszerzési ára tartalmazza a az áfát is. b a szerelési költségeket. c az értékesítéskor felmerült kiszállítási költségeket. d vámköltségeket. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. A készleteknél a értékvesztés akkor számolható el, ha a piaci érték tartósan és jelentısen alacsonyabb a könyv

szerinti értéknél. b az év végi értékelésbıl származó árfolyam-különbözet is a bekerülési ár része. c értékvesztés visszaírására nem kerülhet sor. d értékhelyesbítés és valós értékelés is alkalmazható szükség esetén. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. A készletek fıkönyvi elszámolása attól függ, hogy a vállalkozás év közben a készít beszámolót, vagy nem? b hogyan állapítja meg a társasági adó alapját? c mekkora árbevételt ért el és mennyi a foglalkoztatottak átlagos száma? d rendelkezik-e választott könyvvizsgálóval? e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. Ha a vállalkozás összköltség típusú eredménykimutatást készít, akkor ehhez a elegendı csak az 5. számlaosztály vezetése a költségek tekintetében. b nem kell év közben folyamatosan vezetni a készletekrıl mennyiségbeni és értékbeni

nyilvántartást. c nem vezethet elsıdleges költséghely- költségviselı elszámolást. d nem vezethet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. Ha a vállalkozás forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít, akkor a elegendı csak az 5. számlaosztály vezetése a költségek tekintetében. b eltekinthet a készlet nyilvántartások folyamatos vezetésétıl. c szükséges a költségek költséghely- és költségviselı elszámolása is. d a költségek költségnemenkénti részletezésétıl eltekinthet a beszámoló készítés során. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

7. A készletek értékelhetık a elszámoló áron. b utolsó beszerzési áron (egyetlen árat alkalmaznak az egész készletre). c átlagos beszerzési áron. d nyilvántartási áron. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

a

6. Készletek Pénzügyi számvitel feladatok

2

6.1a. Készletek /1a. feladat (teszt) kidolgozása 1. c és d 2. b és d 3. a 4 e 5. a és b 6. c 7. c

6.1b. Készletek /1b. feladat (teszt)

Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható.

1. A készletek nevesített mérlegtételei között szerepelnek a következık: a Segédanyagok. b Kereskedelmi áruk. c Göngyölegek. d Állatok e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A készletek értékelhetık az Szt. szerint

a Fifo eljárás alapján. b Lifo eljárás alapján. c elszámoló ár ± árkülönbözet, illetve elszámoló ár ± készletérték különbözet alapján. d Lofo illetve Hifo eljárás alapján is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. A készletek értékelésének és nyilvántartásának kapcsolata összköltség eljárás esetén

a azt is jelenti, hogy esetenként eltekinthet a leltározástól, de nem tekinthet el a leltárkészítéstıl. b eleve feltételezi a költségek elsıdleges költséghely-költségviselı elszámolását. c kizárja a hiány vagy többlet keletkezésének lehetıségét is. d csak az 5-ös számlaosztály vezetését tekinti helyes megoldásnak a költségelszámolás

tekintetében. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. A készletek értékelésének és nyilvántartásának kapcsolata forgalmi költség eljárásban

a azt is jelenti, hogy soha nem tekinthet el a kötelezı leltározástól a vállalkozás. b értelmezi a hiány és a többlet keletkezésének lehetıségét. c szükségessé teszi az utolsó beszerzési árak visszakeresését az értékeléshez. d a költségelszámolás tekintetében csak az elsıdleges 6/7-es számlaosztályok vezetését tekinti

helyes megoldásnak. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A készletek értékvesztése

a adóalap korrekció a társasági adó törvény szerint. b csak akkor számolható el az eredmény terhére, ha minıségromlás miatt következett be. c visszaírható (év végén) akkor, ha a piaci érték tartósan és jelentısen magasabb a könyv szerinti

értéknél. d fogalmilag némileg eltér a vásárolt és a saját termeléső készleteknél. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. A készlet leltár

a összeállítása mindig kötelezı, kivéve ha nincs készlet. b összeállításához nem mindig szükséges leltározni. c értékeléséhez néha szükséges az árvisszakeresés. d azért szükséges, mert alátámasztja a mérlegben szereplı készletek értékét. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

a


3

6.2a. Vásárolt készletek /2a. feladat (teszt kid.) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható.

1. A vásárolt készletek mérlegtételei közé soroljuk az alábbiakat: a Anyagok, állatok, áruk. b Áruk, késztermékek, anyagok. c Anyagok, áruk, készletekre adott elılegek. d Anyagok, áruk, vásárolt állatok. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A vásárolt készletek értékelhetık az Szt. szerint

a Fifo, Kifo illetve Nifo eljárás alapján is. b Lofo illetve Hifo eljárás alapján is. c fogyasztói ár – árrés alapján is. d elszámoló ár ± árkülönbözet alapján is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. Az áruk

a közé (mindig) át kell sorolni az eladásra szánt tárgyi eszközöket is. b esetében értelmezhetı fogalom az árrés és az árkülönbözet is. c nyilvántartása a gyakorlatban lehet cikkelemes vagy cikkcsoportos is. d között nem lehetnek saját elıállításúak. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. Az anyagok fıkönyvi könyvelésekor

a a felhasználás biztosan anyagköltség lesz. b a hiány anyagköltségként vagy rendkívüli ráfordításként számolandó el. c az értékesítés érinti az ELÁBÉ-t. d az analitikában is mindig át kell vezetni a változásokat. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A készletekre adott elılegek

a mérlegtétel tartalmazza az áfát is. b saját termeléső készletekkel is összefügghetnek. c követelés tartalmú mérlegtétel, és a 3. számlaosztályban kell a fıkönyvben könyvelni. d devizás esetben év végén nem értékelhetık át az általános szabályok szerint. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. A vásárolt készletek értékvesztése

a ha minıségromlás miatt következett be, akkor ELÁBÉ-ként könyvelendı. b számlán könyveljük a leértékelést, a hiányt és a káreseményt is a 8.Egyéb ráfordításokkal

szemben. c – ha az a fajlagosan kisértékő készletekre vonatkozik – elszámolható a könyv szerinti értékkel

arányosan is. d a fordulónapi értékviszonyok alapján határozandó meg a vállalkozásoknál. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

7. Az áruk

a beszerzése sosem számolható el az Elábé-ra. b beszerzése bizonyos esetben anyagköltségként is elszámolható c nyilvántartása a gyakorlatban nem lehet cikkelemes, csak cikkcsoportos. d közé nem sorolhatók be a közvetített szolgáltatások. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

a


4

6.2a. Vásárolt készletek /2a. feladat (teszt) kidolgozása 1. c 2. c és d 3. b, c és d 4. a és c 5. e 6. c 7. e

6.2b. Vásárolt készletek /2b. feladat (teszt) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható.

1. A vásárolt készletek mérlegtételei közé soroljuk az alábbiakat: a Anyagok, áruk, készletekre adott elılegek. b Anyag, befejezetlen termelés, áruk. c Áruk, késztermékek. d Vásárolt immateriális javak. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A vásárolt készletek értékelhetık az Szt. szerint

a tényleges átlagos beszerzési áron is. b Fifo módszer szerint is. c elszámolóáron is. d a legutolsó beszerzési áron is. (Minden készletre az utolsó beszerzési árat alkalmazva.) e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. Az anyagok

a közé át kell sorolni a termelésbe beállítandó saját termeléső készleteket. b esetében mindig kötelezı az évközi folyamatos mennyiségi nyilvántartás. c többlete (ha nem nyilvántartási hibából származik) rendkívüli bevételként számolandó el. d a beszerzéskor azonnal anyagköltségként kerülnek elszámolásra, ha év közben nincs folyamatos

mennyiségi és értékbeni nyilvántartás. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. Az áruk

a eladása egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érint. b apportba adásakor biztosan könyvelünk rendkívüli ráfordítást (most vagy késıbb) ha van

folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás év közben, ha nincs. c megsemmisülése egyéb ráfordítás és egyben értékvesztés is. d minıségromlás miatti leértékelése egyéb ráfordítás és egyben értékvesztés is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A készletekre adott elılegek

a értékelése a követelések általános szabályai szerint történik. b között tartjuk nyilván a szolgáltatásokra adott elılegeket is. c között szerepel a váltó is, ha azzal fizettünk. d a teljesítés után átvezetésre kerülnek a szállítók számlára, és rendezni kell az elızetes áfát is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. Az értékvesztés

a ha piaci árcsökkenés miatt következett be az áruknál, akkor ELÁBÉ-ként könyvelendı. b az anyagoknál és az áruknál év közben is visszaírható, ha a piaci árak tartósan és jelentısen

növekednek. c a vásárolt készleteknél a mérlegkészítéskor ismert piaci árak és tendenciák alapján határozandó

meg. d a vásárolt készleteknél a fordulónapon ismert értékviszonyok és tendenciák alapján határozandó

meg. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

a


5

6.3a. Vásárolt készletek /3a. feladat (értékelés kid)

Anyag Áru

Mennyiség Egységár Érték Mennyiség Egységár Érték Megnevezés

db eFt/db eFt db eFt/db eFt

Nyitás 10 10 100 5 6 30

Beszerzés 15 15 225 15 4 60

Felhasználás 20 ….. …..

Értékesítés 16 …... …..

Zárókészlet 5 ..... ..... 4 ..... .....

FELADAT A készletek ismert adatai alapján töltse ki az alábbi táblázatokat! A vállalati vagyon és eredmény értékeit az átlagáras értékhez képest kiszámított eltérésekkel egészítse ki! Vonjon le következtetéseket a módszerek közötti összefüggések vonatkozásában a kapott eredményeket figyelembe véve!

ÉVES ÁTLAGÁR FIFO

Megnevezés Anyag Áru Anyag Áru

Felhasználás

Értékesítés

Zárókészlet egységára

Zárókészlet értéke

Vállalati vagyon

Eredmény

LIFO

Megnevezés Anyag Áru

Felhasználás

Értékesítés



Vállalati vagyon

Eredmény


6

6.3a. Vásárolt készletek /3a. feladat kidolgozása

ÉVES ÁTLAGÁR FIFO


Felhasználás 20*13=260 10*10+10*15=250

Értékesítés 16*4,5=72 5*6+11*4=74

Zárókészlet egységára 13 4,5 15 4

Zárókészlet értéke 5*13=65 4*4,5=18 5*15=75 4*4=16

Vállalati vagyon – – + 10 – 2

Eredmény – – + 10 – 2

LIFO

Megnevezés Anyag Áru

Felhasználás 15*15+5*10=275

Értékesítés 15*4+1*6=66

Zárókészlet egységára 10 6

Zárókészlet értéke 5*10=50 4*6=24

Vállalati vagyon – 15 + 6

Eredmény – 15 + 6

6.3b. Vásárolt készletek /3b. feladat (értékelés)

FELADAT A 6.3a. Készletek feladatban megismert adatok alapján töltse ki az alábbi táblázatokat logikai alapon, azaz a konkrét számítások elvégzése nélkül! A vállalati vagyon és eredmény értékeit az átlagáras értékhez képest kiszámított eltérésekkel egészítse ki! (Természetesen ki is számíthatja ezeket az értékeket, ha másként nem tudja megoldani a feladatot.)

LOFO HIFO


Felhasználás

Értékesítés



Vállalati vagyon

Eredmény


7

6.4a. Anyagok /4a. feladat (idısoros kidolgozott)

Az „ANYAGOZÓ” Zrt. kiemelt fıkönyvi számláiról és termelésérıl az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre 20X1. január 1-jén forintban.

Megnevezés „I” változat „II” változat 2. Alapanyagok elszámolóáron (2 000 kg) 200 000 2. Alapanyag árkülönbözete (T) 10 000

210 000 Beszerzési áron

3. Pénztár 30 000 3. Elszámolási betétszámla 2 000 000

20X1-ben bekövetkezett gazdasági események 1. Beszereztünk belföldrıl 1 000 000 Ft elszámolóáron számított alapanyagot. Számla szerinti ára

1 040 000 Ft + 25% áfa. A MÁV által külön felszámított szállítási költség 50 000 Ft + 25% áfa volt. A szállításra kötött biztosítás díjára 20 000 Ft-ot fizettünk a biztosítónak készpénzben.

2. A minıségi átvételnél megállapítottuk, hogy az alapanyag egy része hibás, ezért engedményt kértünk a szállítótól és kaptunk is 240 000 Ft + 25% áfa értékben. Megállapodásunk értelmében ez nem érinti a szállítási és biztosítási díjakat.

3. A szállítókkal szembeni tartozásokat bankszámláról kiegyenlítettük, a bankértesítés megérkezett.

4. A termelés érdekében felmerült felhasználások a következık voltak. (A gyakorlatban ismert egyéb terhektıl a feladatban eltekintettünk. Az alapanyag felhasználás elszámolóáron szerepel, az igénybe vett szolgáltatások a szállítókkal szemben keletkeztek.)

MEGNEVEZÉS Késztermék Igazgatás Összesen Alapanyag (elsz.áron) 800 000 – 800 000 Bér 100 000 200 000 300 000 Tb járulék 33 000 66 000 99 000 Értékcsökkenési leírás 167 000 – 167 000 Igénybe vett szolgáltatás 100 000 34 000 134 000 ÖSSZESEN 1 200 000 300 000 1 500 000

5. Az alapanyagokból 1 000 kg csıtörés miatt használhatatlan. A biztosító a kárt elismerte és megtéríti.

6. Év végén a készletleltár az alábbi adatokat tartalmazza. (A könyv szerinti érték csak a folyamatos nyilvántartás melletti megoldásban felhasználható információ, mert ennél a változatnál a könyv szerinti érték azonos az induló nyitó értékekkel. A piaci érték (most) = átlagos bekerülési érték.)

Megnevezés Alapanyag (kg)

Leltár szerint 3 100 Könyv (analitika) szerint 3 000 Leltár különbözet + 100

7. Az alapanyagoknál a piaci ár jelenleg 85 Ft/kg. Szállítóinkkal ezen összegre kötöttünk szállítási szerzıdést a 20X2. évre. A különbözet tartós és jelentıs a számviteli politika szerint.

8. Vezesse át a közvetett költségeket az eredmény terhére!

FELADATOK 1. Könyvelje a gazdasági eseményeket idısorosan! 2. Határozza meg a készletek mérlegértékét! A feladat megoldása során dolgozhat:

A) Elsıdleges költségviselı-költséghely elszámolás szerint, és a vállalkozás év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet a készletekrıl, eredmény-kimutatását forgalmi költség eljárás alapján állítja össze.

B) Csak költségnem elszámolás szerint, évközi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás nincs, az eredménykimutatás összköltség eljárás alapján készül.


8

6.4a. Anyagok /4a. feladat kidolgozása (idısoros) I. Változat kidolgozása az A) feladatpont szerint A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák a kidolgozás végén találhatók. 1) Beszerzés. Könyvelés Ft-ban

a) Beszerzés elszámolóáron. T 2.Alapanyagok elszámolóáron - K 2.Alapanyagok árkülönbözete 1 000 000

b) Beszerzés számla szerinti áron. T 2.Alapanyagok árkülönbözete - K 4.Szállítók 1 040 000

c) Áfa elszámolása 1 040 000 * 0,25 = 260 000 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 260 000

d) Szállítási költség. T 2. Alapanyagok árkülönbözete - K 4.Szállítók 50 000

e) Szállítás áfája 50 000 * 0,25 = 12 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 12 500

f) Biztosítási díj kifizetése készpénzben. T 2.Alapanyagok árkülönbözete - K 3.Pénztár 20 000

2) Utólag kapott engedmény elszámolása és az áfa helyesbítése, számla alapján.

a) Szállítótól kapott engedmény összege. T 4.Szállítók - K 2.Alapanyagok árkülönbözete 240 000

b) Engedmény áfa. T 4.Szállítók - K 4.Elızetes áfa 60 000

3) Szállítók kiegyenlítése 1 040 + 260 + 50 + 12,5 – 240 – 60 = 1 062,5 eFt.

T 4.Szállítók - K 3.Elszámolási betétszámla 1 062 500 4) Feladás a felhasználásokról.

a) Alapanyag felhasználás elszámolóáron. T 7.Késztermék termelési ktgei - K 2.Alapanyagok elszámolóáron 800 000

b) Alapanyag felhasználásra jutó árkülönbözet elszámolása. 10 + 1 040 + 50 + 20 – 1 000 − 240= −120 eFt. (K jellegő az árkülönbözet.) 200 + 1 000 = 1 200 eFt az anyagkészlet elszámolóáron. 120 000 (K) / 1 200 000 = 0,1 azaz 10% és 800 000 * 0,1 = 80 000 Ft.

T 2.Alapanyagok árkülönbözete - K 7.Késztermék term. ktgei 80 000 c) Egyéb felhasználások elszámolása.

T 2 db számla - K 4 db számla –– –– 7.Késztermék termelés költségei 4.Jövedelemelszámol. szla 400 000 300 000 6.Igazgatási költségek 4.Járuléktartozások 300 000 99 000 1.Tárgyi (Immat.) értékcsökkenése 167 000 4.Szállítók 134 000

d) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 33 500

e) Másodlagos költségnem elszámolás a feladás alapján. T 5 db számla - K 59.Költségnem ellenszámla –– 1 420 000

5.Anyagköltség (800 – 80 árkülönbözet!) 720 000 5.Bérköltség 300 000 5.Bérjárulékok 99 000 5.Értékcsökkenési leírás 167 000 5.Igénybe vett szolgáltatások 134 000

5) Alapanyagok káreseménye. a) Alapanyag káresemény elszámolóáron 1 000 kg * 100 Ft/kg = 100 000 Ft.

T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Alapanyagok elszámolóáron 100 000


9

b) Alapanyag kárra jutó árkülönbözet 100 000 * (– 0,1) = – 10 000 Ft, K jellegő! T 2.Alapanyagok árkülönbözete - K 8.Egyéb ráfordítások 10 000

c) Biztosító kártérítési ígérete 100 000 – 10 000 = 90 000 Ft T 3.Egyéb követelések - K 9.Egyéb bevételek 90 000

6) Leltárkülönbözetek rendezése piaci értéken (piaci ár = átlagos bekerülési érték)

a) Alapanyag többlet felvétele elszámolóáron 100 kg * 100 Ft/kg = 10 000 Ft. T 2.Alapanyagok elszámolóáron - K 9.Rendkívüli bevételek 10 000

b) Többletre jutó árkülönbözet 10 000 * 0,1 = 1 000 Ft, K jellegő! T 9.Rendkívüli bevételek - K 2.Alapanyagok árkülönbözete 1 000

c) Halasztott bevétel 10 000 – 1 000 = 9 000 Ft. T 9.Rendkívüli bevételek - K 4.Halasztott bevételek 9 000

7) Anyagok értékvesztésének elszámolása év végén.

a) Értékvesztés átlagos bekerülési áron. (Az átlagár 279 000 / 3 100 kg = 90 Ft/kg.) Könyv szerinti érték 3 100 * 90 = 279 000 Piaci érték 3 100 * 85 = 263 500 Értékvesztés összege 15 500

T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Alapanyagok értékvesztése 15 500 b) Halasztott bevételek arányos feloldása az értékvesztés miatt.

Mert 15 500 / 279 000 = 0,05555. 9 000 * 0,05555 = 500 Ft. T 4.Halasztott bevételek - K 9.Rendkívüli bevételek 500

8) Közvetett költségek átvezetése az eredmény terhére.

T 8.Igazgatási költségek - K 6.Költségek átvezetési szla 300 000

A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák

Anyagok mérlegértéke: Anyagok elszámolóáron 310 000 Árkülönbözet – 31 000 Értékvesztés – 15 500 Anyagok 263 500

II. Változat kidolgozása a B) feladatpont szerint.

1) Beszerzés. Beszerzés elszámolóáron – nincs könyvelés!

a) Beszerzés számla szerinti áron. T 5.Anyagköltség - K 4.Szállítók 1 040 000

b) Áfa elszámolása 1 040 000 * 0,25 = 260 000Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 260 000

c) Szállítási költség. T 5.Anyagköltség - K 4.Szállítók 50 000

2.Alapanyagok árkülönbözete 2.Alapanyagok elszámolóáron

Ny. 200 000 1a. 1 000 000 6a. 10 000

4a. 800 000 5a. 100 000 Z. 310 000

Ny. 10 000 1b. 1 040 000 1d. 50 000 1f. 20 000 4b. 80 000 5b. 10 000 Z. 31 000

1a. 1 000 000 2a. 240 000 6b. 1 000

2.Alapanyagok értékvesztése

7a. 15 500


10

d) Szállítási költség áfája 50 000 * 0,25 = 12 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 12 500

e) Biztosítási díj kifizetése készpénzben. T 5.Anyagköltség - K 3.Pénztár 20 000

2) Utólag kapott engedmény elszámolása és az áfa helyesbítése, számla alapján. a) Szállítótól kapott engedmény összege.

T 4.Szállítók - K 5.Anyagköltség 240 000 b) Engedmény áfa.

T 4.Szállítók - K 4.Elızetes áfa 60 000

3) Szállítók kiegyenlítése 1 040 + 260 + 50 + 12,5 – 240 – 60 = 1 062,5 eFt. T 4.Szállítók - K 3.Elszámolási betétszámla 1 062 500

4) Feladás a felhasználásokról. a) Nem értelmezhetı a gazdasági esemény, mert nincs évközi nyilvántartás. b) Ua, mint 4a., ezért nincs könyvelés! c) Egyéb felhasználások elszámolása.

T 4 db számla - K 4 db számla 5.Bérköltség - 4.Jövedelemelszámolási számla 300 000 5.Bérjárulékok - 4.Járuléktartozások 99 000 5.Értékcsökkenési leírás - 1. Tárgyi (Immat.) értékcsökkenése 167 000 5.Igénybe vett szolgáltatások - 4.Szállítók 134 000

d) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 33 500

e) Nincs másodlagos elszámolás!

5) Alapanyagok káreseménye. a) Alapanyag káresemény elszámolásakor technikai visszavételezés árvisszakereséssel!

T 2.Alapanyagok - K 5.Anyagköltség 90 000 b) A kár elszámolása ráfordításként. (Az 5a. és 5b. tételek összevonhatók.)

T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Alapanyagok 90 000 c) Biztosító elismert kártérítése.

T 3.Egyéb követelések - K 9.Egyéb bevételek 90 000

6) Leltárkülönbözetek rendezése. 6a., 6b., és 6c. tételek nem értelmezhetık a nyilvántartások hiányában!

7) Anyagok év végi állományváltozása. (Értékvesztés csak ez után lehetséges.) Zárókészlet átlagáron 3 100 * 90 = 279 000 Ft. (A gyakorlatban jellemzıen FIFO módszer.) A (nyitó) könyv szerinti érték 200 000 + 10 000 = 210 000 Ft.

279 000 – 210 000 = 69 000 Ft készlet és költséghelyesbítés. T 2.Alapanyagok - K 5.Anyagköltség 69 000

8) Anyagok értékvesztésének elszámolása év végén.

Könyv szerinti érték 279 000 Piaci érték 3 100 * 85 = 263 500 Értékvesztés összege 15 500

8a) Anyagok értékvesztése. T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Alapanyagok értékvesztése 15 500

8b) Halasztott bevételek arányos feloldása az értékvesztés miatt. Mert 15 500 / 279 000 = 0,05555. 9 000 * 0,05555 = 500 Ft.

T 4.Halasztott bevételek - K 9.Rendkívüli bevételek 500

9) Az I. változat 8. lépése (a közvetett költségek átvezetése) összköltség eljárás esetén nem értelmezhetı!

Mérlegérték (azonos a I. változat A) feladatpont szerinti végeredményével), azaz Anyagok 263 500 Ft


11

6.4b. Anyagok /4b. feladat (idısoros) Az „Anyagerıs” Kft. vásárolt anyagkészleteivel kapcsolatosan az alábbiakat ismeri. 0. „A” Anyagok nyitókészlete számla szerinti áron: 50 kg * 1 050 Ft/kg = 52 500 Ft. A készlet

elszámoló ára 1 000 Ft/ kg, mérlegértéke 54 500 Ft. „B” Anyagokat átlagos beszerzési áron értékelik, de év közben nincs folyamatos mennyiségi és

értékbeni nyilvántartás. A nyitókészlet 20 kg * 550 Ft/kg. 1. Az „A” Anyagok beszerzéséhez átutaltak elılegként 625 000 Ft-ot. (Áfa 25%.) 2. Megérkezett a megrendelt „A” anyag és a raktárba bevételezték. A beszerzés számla szerinti ára:

500 kg * 1 100 Ft/kg = 550 000 Ft + 25% áfa. A külön felszámított szállítási és rakodási költségek számlája 33 000 Ft + 25% áfa.

3. A minıségi átvételnél megállapított hibás teljesítés miatt visszaküldték a beszerzés 10%-át. (A

szállítási költség nem átterhelhetı.) A maradék anyagkészletre pedig további 22 500 Ft engedményt kértek és kaptak. Az áfa + 25% itt is. (Az engedmény nem vonatkozik a szállítási költségekre.) A helyesbítı számla megérkezett.

4. A „B” anyagokból beszereztek 30 kg * 600 Ft/kg értékő anyagot. Áfa + 25%. 5. Felhasználás:

• „A” anyagkészlet 50%-át az I. termék termeléséhez, • „B” anyagkészletbıl 40 kg-ot általános javítási célokra.

6. Az „A” anyagokból 5 kg-ot értékesítettek. 7. Káresemény következtében az „A” anyagból 4 kg teljesen használhatatlanná vált, a „B” anyag

viszont felhasználható, de minıségromlás miatt az értékét 20%-kal csökkenteni kell. 8. A leltározás adatai: „A” anyagok leltár szerint: 244 kg (Piaci ára azonos az átlagárával.) „B” anyagok leltár szerint: 10 kg „A” anyagok könyv szerinti értéke: ….. kg „B” anyagok könyv szerinti értéke: 20 kg (a nyitóval azonos)

Feladatok

1. Könyvelje az anyagkészlet mozgásokat idısorosan, ha a Kft. összköltség típusú eredménykimutatást készít és költségeit csak az 5. számlaosztályban könyveli! (Technikai visszavételt a Kft. nem alkalmaz a fıkönyvi elszámolások során.) A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlákat vezesse számlasorosan is!)

2. Határozza meg az anyagkészlet idıszak végi mérlegértékét!


12

6.4c. Anyagok /4c. feladat (számlasoros, kidolgozott) Az „Anyag-Gazdálkodó” Zrt . anyagkészleteivel kapcsolatban az alábbi adatokat ismeri. A készletekrıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetnek, költségeiket elsıdleges 6/7-es elszámolás szerint könyvelik, devizás értékelésnél az MNB árfolyamot használják. Kiemelt számlák egyenlege:

3.Elszámolási betétszámla 9 000 000 Ft 4.Szállítók 75 000 Ft

0. Nyitókészlet I. Anyag: 100 kg * 5 000 Ft/kg elszámolóár = 500 000 Ft. Mérlegértéke 480 000 Ft. A szállítási,

rakodási költségeket külön nem tartja nyilván a Zrt. II. Anyag: 500 liter * 2 000 Ft/liter átlagos beszerzési ár = 1 000 000 Ft.

1. Beszereztek közösségen belülrıl 400 kg anyagot 7 500 € számla szerinti értékben. (A számla a szállítás költségeit is tartalmazta.) A teljesítés napján érvényes MNB hivatalos árfolyam 280 Ft/€.

2. A szállítókat kiegyenlítették, a választott pénzintézet aktuális devizaárfolyamai: 275 és 285 Ft/€ voltak, az MNB hivatalos árfolyama 281 Ft/€. (A vállalkozásnak nincs saját devizája.)

3. Beszereztek 3. országból 1 500 liter II. anyagot. A beszerzési ára 2 500 Ft/l, szállítási költsége pedig 500 Ft/l volt. A vámhivatal által kivetett vám és vámkezelési díj 900 000 Ft. A raktári bevételezés megtörtént. A vámhivatal áfáról szóló határozata is megérkezett.

4. Kifizették a szállítókat (a teljesítés forintban történt) és a vámhivatallal szembeni tartozásokat is.

5. Az I. anyagkészlet 50%-val tıkét emeltek az „Anyagias” Kft-ben, amelynek társasági szerzıdés szerinti értéke 1 500 000 Ft. Az így szerzett tulajdoni hányad meghaladja a 20%-ot. A II. anyagból 20 litert térítés nélkül átadtak az egyik alapítványnak. Az anyagok rendelkezésre bocsátása, illetve az átadás megtörtént. Az alapítvány felé nem került áthárításra az áfa. A térítés nélkül átadott készlet piaci értéke az átadáskor 3 000 Ft/l volt.

6. A tıkeemelést a cégbíróság bejegyezte.

7. Az I. anyagból felhasználásra került: I. termék termelésre 110 kg II. termék termelésre 70 kg Egyéb általános költségre 5 kg

8. Egy 75 000 Ft-os szállítói tartozás kiegyenlítésére a II. anyagból 19 liter került átadásra.

9. A december 31-i leltáradatok: I. anyag leltár szerint: 60 kg II. anyag leltár szerint: 1 961 liter

10. A következı évi folyamatos szállításokra szerzıdést kötöttünk üzleti partnereinkkel, amelyben a kialkudott árak a következık:

I. anyag: 4 160 Ft/kg, jelentıs és tartós árcsökkenési tendenciát jelent. II. anyag: 3 500 Ft/liter.

11. Vezesse át a befejezetlen termelést és az általános költségeket!

Feladatok

1) Könyvelje ezer forintban az anyagkészlet mozgásokat számlasorosan, ha a Kft. forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít.

2) Határozza meg az anyagkészlet idıszak végi mérlegértékét! 3) Határozza meg az adózás elıtti eredményt az eredménykimutatás érintett sorai alapján!


13

6.4c. Anyagok /4c. feladat kidolgozása (számlasoros) 1. Feladatpont kidolgozása (Könyvelés ezer Forintban!)

Másodlagos 5-ös elszámolás

2.I.Anyag elszámolóáron

2.I.Anyag árkülönbözete

2.II.Anyag beszerzési áron

Ny) 500 1a) 2 000

5b) 1 250 7a) 925 9a) 25 Z) 300

1b) 2 100

Ny) 20 1a) 2 000 5c) 40 7b) 29,6 9b) 0,8 Z) 9,6

Ny) 1 000 3a) 3 750 3b) 750 3c) 900

5d) 64 8c) 60,8 Z) 6 275,2

4.Fizetendı áfa

1c) 525 5e) 15 8b) 15

4.Elızetes áfa

1c) 525 4c) 1 350

3.Import áfa elsz. számla

3d) 1 350

4c) 1 350

4.VPOP

4b) 2 250

3c) 900 3d) 1 350

3.Elsz. betét

Ny) 9 000

2a) 2 137,5 4a) 4 500 4b) 2 250

3.Egyéb köv.

5a) 1 500

1.Tartós részesedés kapcs. váll.

6) 1 500

3.Vevık

8a) 60 8b) 15

8d) 75 6) 1 500

8.Egyéb ráfordítások

9a) 25 9b) 0,8 10) 60

8.Pü. mőv. egyéb ráfordításai

2b) 37,5

8.ELÁBÉ

8c) 60,8

9.Belföldi értékes. nettó árbevétele

8a) 60

8.Rendkívüli ráfordítások

5b) 1 250 5c) 40 5d) 64 5e) 15

9.Rendkívüli bevételek

5a) 1 500

7.I.termék termelési ktgei

7a) 550 7b) 17,6

7.II.termék termelési ktgei

7a) 350 7b) 11,2

6.Egyéb általános költségek

7a) 25 7b) 0,8

4.Szállítók

2a) 2 137,5 4a) 4 500 8d) 75

Ny) 75 1b) 2 100 2b) 37,5 3a) 3 750 3b) 750

2.I.Anyag értékvesztése

10) 60

69.Általános ktgek átvezetési számla

11a) 25,8

8.Értékesítés egyéb általános ktgei

11a) 25,8

79.Befejezetlen termelés elsz. szla

2.Befejezetlen termelés

11b) 928,8 11b) 928,8

59.Költségnem ellenszámla 5.Anyagköltség

7c) 954,6 7c) 954,6

Z) 60


14

Mellékszámítások és magyarázatok

0. Gazdasági esemény: 480 – 500 = 20 eFt a negatív árkülönbözet a nyitáskor, azaz K egyenlege van az I. Anyagok árkülönbözete számlának.

1. Beszerzés elszámolóáron 400 kg * 5 000 Ft/kg = 2 000 eFt. Beszerzés tényleges beszerzési áron 7 500 € * 280 Ft/€ = 2 100 eFt (MNB hivatalos árfolyamon). Az áfa 2 100 * 0,25 = 525 eFt.

2. Mivel nincs saját devizája, meg kell vásárolni a választott pénzintézet eladási árfolyamán, amely a magasabb, azaz 7 500 € * 285 Ft/€ = 2 137,5 eFt. Árfolyam-különbözet: 2 137,5 – 2 100 = 37,5 eFt árfolyamveszteség keletkezett a szállítókon.

3. Az áfa alapja a teljes beszerzési ár: 1 500 l * 2 500 Ft/l = 3 750 eFt + 1 500 l * 500 Ft/l = 750 eFt. 3 750 + 750 + 900 = 5 400 eFt, és 5 400 * 0,25 = 1 350 eFt fizetendı és levonható áfa keletkezik egyidejőleg.

4. A 3. országbeli szállító és a VPOP kiegyenlítése: 3 750 + 750 = 4 500 eFt. 900 + 1 350 = 2 250 eFt. 5. Tıkeemelés társasági szerzıdés szerinti értéke 1 500 eFt egyéb követelés és rendkívüli bevétel

lesz átmenetileg, amíg nincs cégbejegyzés. Az apport (általában) áfa mentes. Az apport könyv szerinti értéke a készlet elszámoló árának a fele, vagyis 1 250 eFt, valamint erre jut az árkülönbözet számla egyenlegének is a fele, azaz 40 eFt. Lehet arányt is számítani, akkor ez (+)3,2%, többletköltség jellegő. (80 eFt/2 500 eFt = 3,2%) A térítés nélküli átadás könyv szerinti értéke átlagos beszerzési áron: 20 l * 3 200 Ft/l = 64 eFt. Az áfa alapja a piaci ár, azaz 20 l * 3 000 Ft/l = 60 eFt, és 60 * 0,25 = 15 eFt az eredményt terhelı és fizetendı áfa összege. (A meglévı készlet átlagos beszerzési ára: 6 400 000 / 2 000 liter = 3 200 Ft/liter.)

6. Cégbejegyzés: az egyéb követelést át kell vezetni az 1. számlaosztályba a tartós részesedések közé, és a 20% fölötti tulajdoni hányad miatt kapcsolt vállalkozás lesz belıle.

7. Felhasználások: I. termékre: 110 kg * 5 000 Ft/kg = 550 eFt II. termékre: 70 kg * 5 000 Ft/kg = 350 eFt Általános költségre: 5 kg * 5 000 Ft/kg = 25 eFt Felhasználásra jutó árkülönbözetek: 550 * 0,032 = 17,6 eFt, 350 * 0,032 = 11,2 eFt, 25 * 0,032

= 0,8 eFt. Felhasználásra jutó összes árkülönbözet: 17,6 + 11,2 + 0,8 = 29,6 eFt. A felhasználásokat el kell számolni a másodlagos 5-ös elszámolás szerint is, de csak

összevontan, zárt rendszerben (az 5-ös számlaosztályon belül): 550 + 17,6 + 350 + 11,2 + 25 + 0,8 = 954,6 eFt.

8. Az átadás anyageladásként könyvelendı, ahol az eladási ár áfával növelten 75 eFt. Áfa nélkül 75 * 0,8 = 60 eFt a nettó árbevétel és 15 eFt a fizetendı áfa. A végén a vevıi követelést és a szállítói tartozást össze kell vezetni.

9. Az I. anyag könyv szerinti értéke és mennyisége: 500 + 2 000 – 1 250 – 925 = 325 eFt, valamint 325 000 Ft / 5 000 Ft/kg = 65 kg. Hiányként 65 – 60 = 5 kg számolandó el, plusz a hiányra jutó 3,2%-os árkülönbözet. Ennek számítása 5 * 5 000 = 25 eFt és 25 * 0,032 = 0,8 eFt. A II. anyag leltár szerinti mennyisége megegyezik a könyvekbıl számítható mennyiséggel: 6 275,2 / 3,2 eFt/l átlagos beszerzési árral = 1 961 liter. Nincs tehát sem hiány, sem többlet.

10. Az I. anyag jelenlegi elszámoló ára 300 eFt, árkülönbözete + 9,6 eFt. 309,6 eFt/60kg = 5 160 Ft/kg az átlagos beszerzési ár. 4 160 – 5 160 = 1 000 Ft/kg értékvesztés számolandó el. Így az összes értékvesztés az I. anyagból 60 kg * 1 000 Ft/kg = 60 eFt. A II. anyag ára emelkedett a könyv szerinti értékhez képest, felértékelni nem lehet.

11. Az általános költségeket a 8. számlaosztályba kell átvezetni, a befejezetlen termelést pedig a 2. számlaosztályba, saját termeléső készletként.

Gazdasági események rövid megfogalmazása

1) I. anyag beszerzés. a) Elszámoló áron 2 000 b) Számla szerinti áron. 2 100 c) Áfa elszámolása 525

2) Szállítói tartozások kifizetése. a) Szállítók kiegyenlítése 2 137,5 b) Árfolyamveszteség elszámolása 37,5


15

3) II. anyag beszerzés. a) Számla szerinti áron 3 750 b) Szállítási költség 750 c) Vámköltség 900 d) Import áfa kivetés elszámolása 1 350

4) Szállítók és a VPOP kiegyenlítése. a) Szállítók kiegyenlítése 4 500 b) VPOP-nak átutalás 2 250 c) Import áfa átvezetése levonható áfára 1 350

5) Tıkeemelés és térítés nélküli átadás. a) Apport társasági szerzıdés szerinti értéke 1 500 b) Apport könyv szerinti értéke 1 250 c) Apportra jutó árkülönbözet 40 d) Térítés nélküli átadás beszerzési áron 64 e) Át nem hárított áfa piaci érték után 15

6) Cégbejegyzés utáni átvezetés 1 500

7) Anyagfelhasználás. a) Elszámoló áron 925 b) Felhasználásra jutó árkülönbözet 29,6 c) Másodlagos 5-ös elszámolás 954,6

8) Anyageladás. a) Eladási áron 60 b) Áfa elszámolása 15 c) Beszerzési áron 60,8 d) Követelés-kötelezettség összevezetése 75

9) Hiány. a) Elszámoló áron 25 b) Hiányra jutó árkülönbözet 0,8

10) Értékvesztés 60

11) Év végi átvezetések. 11a) Közvetett költségek átvezetése 25,8 11b) Befejezetlen termelés átvezetése 928,8

2. Feladatpont kidolgozása

Anyagok mérlegértéke: 300 + 9,6 + 6 275,2 – 60 = 6 524,8 eFt. Ezer forintra kerekítve: 6 525 eFt.

3. Feladatpont kidolgozása

Adózás elıtti eredmény levezetése az eredménykimutatás megfelelı sorai alapján (eFt-ra kerekítve):

Értékesítés nettó árbevétel 60 eFt ELÁBÉ 61 eFt Egyéb ráfordítások 86 eFt Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – 87 eFt Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai 38 eFt Pénzügyi mőveletek eredménye – 38 eFt Szokásos vállalkozási tevékenység eredménye – 125 eFt Rendkívüli ráfordítások 1 369 eFt Rendkívüli bevételek 1 500 eFt Rendkívüli eredmény 131 eFt Adózás elıtti eredmény (nyereség) 6 eFt


16

6.4d. Anyagok /4d. feladat (számlasoros)1

A „MATÉRIA” Kft. analitikus anyagkönyvelésébıl az alábbi adatok állnak rendelkezésre 20X1. január 1-jén: (Forgalmi költség eljárásra épülı eredménykimutatást készít a vállalkozás.)

Anyag megnevezése Mennyiség Érték (Ft) „A” anyag 100 kg 215 000 „B” anyag 60 liter 330 000

Az „A” anyagot elszámolóáron tartják nyilván, míg a „B” anyagnál beszerzési áras nyilvántartást alkalmaznak, a felhasználás és az értékesítés átlagos beszerzési áron történik. Az „A” anyagnál a külön felszámított szállítási és rakodási költség külön számlán szerepel. Az ehhez kapcsolódó fıkönyvi számlák egyenlegei a következık:

2. „A” anyag elszámolóáron számla egyenlege 200 000 Ft 2. „A” anyag árkülönbözete számla egyenlege 10 000 Ft ( ) 2. „A” anyag külön felszámított szállítási és rakodási költsége 5 000 Ft ( ) 2. „B” anyag beszerzési áron számla egyenlege …..……

Az üzleti évben bekövetkezett gazdasági események az alábbiak voltak. 1. Beszereztek belföldrıl 700 000 Ft elszámolóáron számított „A” anyagot, amelynek számla

szerinti ára 650 000 Ft + 25% áfa. A külön felszámított szállítási és rakodási költség 70 000 Ft + 25% áfa.

2. A beérkezett „A” anyag minıségileg hibás volt, ezért 35 kg-ot visszaküldtek a szállítónak. 3. A belföldi partner a minıségileg hibás szállításra vonatkozó megállapítást tudomásul vette és

megküldte a helyesbítı számlát, amelyben további engedményt adott. A helyesbítı számlában szereplı engedmény összege 14 800 Ft + áfa. Miután a szállítást is ı végezte, a szállítási díjból is adott engedményt, melynek összege 9 900 Ft + áfa, valamint a külön felszámított szállítási és rakodási költségek arányos részét is elengedte.

4. Az I. félévi anyagfelhasználás az „A” anyagból: 1. termék termelés 150 kg 2. termék termelés 200 kg Igazgatási költség 30 kg

5. Az I. félévi értékesítés az „A” anyagból 20 kg, eladási ár 4 000 Ft/kg, ami 25% áfá-t is tartalmaz. A "B" anyagból az I. félévben nem volt mozgás.

6. A "B" anyagból a II. félévben további 40 litert szereztek be az új "3" termék termelésének beindításához. Beszerzési ár 6 000 Ft/liter. A beszállítás költsége literenként 1 000 Ft-ba került. A beszerzést és a szállítást is 25%-os áfa terheli.

7. II. félévi felhasználások, és egyéb gazdasági események. Az „A” anyagból felhasználás nem történt, viszont 5 kg anyagot elemi kár ért és így használhatatlanná vált. A kár nagyságrendje elhanyagolható, de a kárt egyébként a biztosító megtérítette a mérlegkészítésig.

8. Az „A” anyag leltározásakor december 31-én talált készlet 6 kg volt. A raktáros felelıssége 60%-os mértékben állapítható meg. A raktáros a térítés összegét házipénztárba befizette a mérlegkészítésig.

9. A „B” anyag 90%-át felhasználták a „3” termék termeléséhez. 10. A „B” anyag következı évi folyamatos szállítására szerzıdést kötöttek, amelyben partnerük

vállalta, hogy egész évben 5 000 Ft/liter egységáron helyszínre szállítva megkapják ezt az anyagot. (Az árkülönbség tartósnak és jelentısnek minısül a számviteli politika szerint.)

11. A „C” anyagból decemberi szállításra rendeltek, a szállítók számlája beérkezett, az anyagot a MÁV szállításra átvette, de a vállalkozás telephelyére még nem érkezett meg. A szállítók számlája 1 200 000 Ft-ról szól +25% áfa, amelyet elfogadtak a MÁV értesítése alapján. A vállalkozás a „C” anyagra beszerzési áras nyilvántartást fog vezetni.

FELADAT Könyvelje a fenti gazdasági eseményeket számlasorosan, és állapítsa meg az anyagok mérlegértékét!

1 Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok 2001., MKVK OK, 2001. 168. oldal alapján.


17

6.5a. Áruk /5a. feladat (idısoros, kidolgozott) A „STOCK” Kft . árukereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, költségeit csak az 5-ös számlaosztályban könyveli és összköltség típusú eredménykimutatást készít, de a készletekrıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A bolti készleteket (kiskereskedelmi készlet) fogyasztói áron tartják nyilván. Az áfa minden szükséges és lehetséges esetben 25%. Nyitókészlet:

„A” áruk beszerzési áron 2 000 eFt „A” áruk fogyasztói áron 6 250 eFt „A” áruk árrése 4 250 eFt „B” áruk elszámoló áron 1 000 eFt „B” áruk árkülönbözete (T) 50 eFt

A tiszta árrés 60% az árbevétel arányában, illetve 150% a beszerzési árra vetítve. A fıkönyvi könyvelésben a fogyasztói áron vezetett készlet számla és az árrés számla tartalmazza az áfát is. Gazdasági események: 1. Az „A” áruk beszerzésére átutaltak 5 000 eFt-ot, a bankértesítés és a számla megérkezett. 2. Az „A” áruk beérkeztek, a raktárra vétel megtörtént. Beszerzési ár 3 800 eFt + áfa. Felmerült

(számlázott) szállítási költség 200 eFt + áfa. 3. A szállítókkal szembeni tartozást rendezték a fizetett elılegek átvezetésével. 4. A központi raktárból kiszállították a kiskereskedelmi boltba a raktári készlet 40%-át. Az árrés

aránya a kiszállítás után sem változott meg. 5. Értékesítési adatok:

Központi raktárból („A” áruk beszerzési áron) 3 000 eFt értékőt 4 500 eFt + áfáért értékesítették vevıknek. Kiskereskedelmi boltból a bolti készlet 80%-át értékesítették készpénzért. „B” áruk felét értékesítették 800 eFt + áfa összegért az anyavállalatnak.

6. A leltározás alapján meghatározott készletek átlagos beszerzési áron számított értéke a következı: „A” áruk (központi raktárban) 500 eFt „A” áruk (kiskereskedelmi boltban) 800 eFt „B” áruk 588 eFt „B” áruk többletének piaci értéke 84 eFt (áfa nélkül)

7. A Mérlegkészítéskor ismert piaci értékek magasabbak a könyv szerinti értéknél. Feladatok:

1. Könyvelje idısorosan az árukkal kapcsolatos gazdasági eseményeket! 2. Mekkora fogyasztói áremelést kellene végrehajtani a következı kiszállítás lebonyolításakor,

ha a beszerzési ár 4 000 eFt és az árrés aránya a kiszállítás után 75%-ra emelkedett (átlagosan).

6.5a. Áruk /5a. feladat kidolgozása (idısoros) 1. Feladatpont kidolgozása (Könyvelés ezer Ft-ban történt!) (Könyvelés ezer Ft-ban!) 1) Készletekre adott elıleg.

a) Elıleg átutalása 5 000 * 0,8 = 4 000 eFt. T 2.Készletekre adott elılegek - K 3.Elszámolási betétszámla 4 000

b) Elıleg áfa tartalma 5 000 * 0,2 = 1 000 eFt. T 4.Elızetes áfa - K 3.Elszámolási betétszámla 1 000


18

2) Árubeszerzés. a) Árubeszerzés beszerzési áron.

T 2.„A” áruk beszerzési áron - K 4.Szállítók 3 800 b) A beszerzés áfája 3 800 * 0,25 = 950 eFt.

T 4.Elızetes áfa - K 3.Elszámolási betétszámla 950 c) Szállítási költség.

T 2.„A” áruk beszerzési áron - K 4.Szállítók 200 d) Szállítási költség áfája 200 * 0,25 = 50 eFt.

T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 50 3) Szállítókkal szembeni tartozás rendezése 3 800 + 950 + 200 + 50 = 5 000 eFt.

a) Elıleg átvezetése a szállítókra. T 4.Szállítók - K 2.Készletekre adott elılegek 4 000

b) Elıleg áfa rendezése. T 4.Szállítók - K 4.Elızetes áfa 1 000

4) Kiszállítás a kiskereskedelmi boltba.

Árrés jelenlegi arányának meghatározása: 4 250 / 6 250 = 0,68. Fogyasztói ár felbontása: 6 260 * 0,2 = 1 250 eFt az áfa. 6 250 – 1 250 = 5 000 eFt az eladási ár áfa nélkül. 5 000 * 0,6 = 3 000 eFt az áfa nélküli tiszta árrés összege. 5 000 – 3 000 = 2 000 eFt az eredeti (átlagos) beszerzési ára a készletnek. Ha a beszerzési árból indulunk ki: 2 000 * 1,5 = 3 000 az árrés. 2 000 + 3 000 = 5 000 Ft az eladási ár. 5 000 * 0,25 = 1 250 az áfa és 5 000 + 1 250 = 6 000 a nyilvántartásra használt fogyasztói ár. a) Kiszállítás beszerzési áron 2 000 + 3 800 + 200 = 6 000 és 6 000 * 0,4 = 2 400 eFt.

T 2.„A” áruk árrése - K 2.„A” áruk beszerzési áron 2 400 b) Kiszállítás fogyasztói áron 2 400 / 1 – 0,68 = 7 500 eFt. (Kiszállítás után az árrés aránya:

9 350 / 13 750 = 0,68.) T 2.„A” áruk fogyasztói áron - K 2.„A” áruk árrése 7 500

5) Értékesítés.

a) Értékesítés központi raktárból, beszerzési áron. T 8.Elábé - K 2.„A” áruk beszerzési áron 3 000

b) Értékesítés központi raktárból, eladási áron. T 3.Vevık - K 9.Értékesítés nettó árbevétele 4 500

c) Értékesítés utáni áfa 4 500 * 0,25 = 1 125 eFt. T 3.Vevık - K 4.Fizetendı áfa 1 125

d) Bolt árbevétele fogyasztói áron 6 250 + 7 500 = 13 750; és 13 750 * 0,8 = 11 000 eFt. T 3.Pénztár - K 9.Értékesítés nettó árbevétele 11 000

e) Fogyasztói ár áfa tartalmának kivétele az eladási árból. (11 000 0 ,2 = 2 200 eFt) T 9.Értékesítés nettó árbevétele - K 4.Fizetendı áfa 2 200

f) Bolti készlet kivezetése fogyasztói áron. T 8.Elábé - K 2.„A” áruk fogyasztói áron 11 000

g) Bolti készlet értékesítésre jutó árrése 11 000 * 0,68 = 7 480 eFt. T 2.„A” áruk árrése - K 8.Elábé 7 480

h) „B” áru eladási áron. T 3.Követelések kapcs. váll. sz. (vevık) - K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevétele 800

i) Eladás áfája 800 * 0,25 = 200 eFt. T 3. Követelések kapcs. váll. sz. (vevık) - K 4.Fizetendı áfa 200

j) Készletcsökkenés elszámoló áron 1 000 / 2 = 500 eFt. T 8.Elábé - K 2. B” áruk elszámoló áron 500

k) Készletcsökkenésre jutó árkülönbözet 50 / 2 = 25 eFt. T 8.Elábé - K 2. B” áruk árkülönbözete 25

6) Leltárkülönbözetek

a) „A” áru hiánya: 500 – 600 = – 100 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.„A” áruk beszerzési áron 100


19

b) „A” áru hiánya beszerzési áron: 800 – 880 = – 80 eFt. Ennek fogyasztói áron számított értéke: 80 / 0,32 = 250 eFt. T 8.Elabé - K 2.„A” áruk fogyasztói áron 250

c) Hiányra jutó árrés 250 * 0,68 = 170 eFt. T 2.„A” áruk árrése - K 8.Elabé 170

d) „B” áruk többlete piaci értéken (áfa nélkül) 84 eFt. T 2.„B” áruk elszámolóáron - K 9.Rendkívüli bevételek 60

A többlet átlagos beszerzési áron 588 – 525 = 63 eFt.. E készlet elszámoló ára 63 / 1,05 = 60 eFt; és (+) 3 az árkülönbözet.

e) Többletre jutó árkülönbözet 80 * 0,05 = 4 eFt. T 2.„B” áruk árkülönbözete - K 9.Rendkívüli bevételek 24

f) Többlet miatti halasztott bevétel elszámolása. T 9.Rendkívüli bevételek - K 4.Halasztott bevételek (PIE) 84

Megjegyzés a többlet elszámolásához: A többlet, amennyiben nem adminisztrációs hibából származik, piaci értéken kerül be a könyvekbe.

Elszámoló áras modell alkalmazása esetén a fenti többlet konkrét mennyiségben kimutatott többlet, amelynek adott az elszámoló ára. Azaz felvenni a 60 eFt-os elszámolóáron lehet, a különbözet + 24 eFt pedig (+) árkülönbözet lesz. Ezzel természetesen megváltozik az árkülönbözet aránya, mintha egy új beszerzés történt volna, mégpedig magasabb áron. A piaci árat is meg lehetne bontani elszámoló árra és árkülönbözetre, de mennyiségi nyilvántartás nélkül nincs többlet. Összegszerően az elszámoló ár a piaci árból levezetve: 84 / 1,05 = 80 eFt lenne, az árkülönbözet pedig (+) 4 eFt, de ez gyakorlati oldalról nézve nem fogadható el jó megoldásként.

7) Értékvesztés nem számolható el az áruk mérlegkészítéskor ismert értékviszonyai alapján. Mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák: 2. Feladatpont kidolgozása (ezer Ft-ban) Kiindulva a hiány elıtti állapotokból, az alábbi összefüggést kell felírni: (– 4 000 + 1 870) + X / 2 750 + X = 0,75 – 2 130 + X = 2 062,5 + 0,75X 0,25X = 4 192,5 X = 16 770, azaz ennyi kell legyen a kiszállított 4 000 eFt-os beszerzési áron számított készlet fogyasztói ára, amely magában foglalja az áfát is. Következı lépésként vegyük ki az áfa tartalmat: 16 770 * 0,2 = 3 354 eFt. Marad bevételként 13 416 eFt. Az árrés 13 416 – 4 000 = 9 416 eFt. 9 416 / 13 416 = 0,7 a tiszta árrés, azaz a kereskedelmi haszon. (A beszerzési árból kiindulva 13 416 / 4 000 = 3,354) Ellenırzés: 4 000 * 3,354 = 13 416 és 13 416 * 1,25 = 16 770 eFt. A fogyasztói áremelés tehát a korábbi 60%-os tiszta árrésrıl 70%-ra növekedett.

2.”A” áruk beszerzési áron

2.”A” áruk fogyasztói áron

2.”A”áruk árrése

Ny) 2 000 2a) 3 800 2c) 200

4a) 2 400 5a) 3 000 6a) 100

Ny) 6 250 4b) 7 500

4a) 2 400 5g) 7 480 6c) 170

Ny) 4 250 4b) 7 500

5f) 11 000 6b) 250

2.”B” áruk elszámoló áron

2.”B”áruk árkülönbözete

Ny) 1 000 6d) 80

5j) 500 Ny) 50 6e) 4

5k) 25


20

6.5b. Áruk /5b. feladat (számlasoros) Az „Export-Import” Kft. saját boltjában is értékesíti az alapvetıen exportra szánt árukészletének egy részét. A bolti készleteit fogyasztói áron tartja nyilván. A megadott fıkönyvi számlákon található adatokon kívül még a következıket ismerjük: • a bolti készlet felét értékesítették, • engedmény, visszaküldés nem volt, • áfa 25%, • a készleteirıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. FELADATOK a) Könyvelje a kiszállítással és a bolti értékesítéssel kapcsolatos gazdasági eseményeket, és írja le

azok tartalmát logikai sorrendben, a lehetı legpontosabb megfogalmazással! b) Számítsa ki a kiskereskedelmi árrés arányát a beszerzési árra vetítve és a nettó árbevétel %-ban

is! (Az áfa tartalom nélküli tiszta kereskedelmi árrést is határozza meg!) c) Határozza meg a kereskedelmi ügylet eredményét (fedezeti összegét)!

Mellékszámítások

9.Bolti értékesítés nettó árbevétele

2.Kereskedelmi áruk beszerzési áron

8.Elábé

4.Fizetendı áfa

2. 2.Bolti készletek

(Áruk fogyasztói áron)

3.

E. 1 000 000 630 000

42 500


21

6.5c. Áruk /5c. feladat (számlasoros)1

A „DEPÓ” kereskedelmi Kft. áruinak értékesítésérıl és az ezzel kapcsolatos gazdasági eseményekrıl az alábbi hiányos összefüggés ismert. A kft. forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít. Minden gazdasági esemény csak egyszer fordul elı a feladatban, kivéve az áfa mozgásokat. Az áfa minden szükséges és lehetséges esetben 25%. KIEGÉSZÍT İ INFORMÁCIÓK

a) A visszaküldés aránya ..... %, az utólag adott engedmény pedig ..... % volt. b) A vevıtıl elfogadott váltó névértéke (kamattal együtt) 850 000 Ft, futamideje 150 nap. A

tárgyévet illetı idıarányos kamat 4 havi. Az áruk idei értékesítésébıl származó további követelést a vevı átutalta a bankszámlára.

c) Árukészlet egy része vízbetörés miatt megsemmisült. A kár értéke 100 000 Ft, amelyet a biztosító megtérített.

d) Az elızı évi vevıi követelésbıl 300 000 Ft-ot behajthatatlan követelésként leírtak. A fennálló követelés 60%-a várhatóan nem fog befolyni (elızı évi).

e) Árukészleteiket a fordulónapra vonatkozóan felleltározták, és a tényleges készletérték az eredeti beszerzési árakon ebben a cikkcsoportban a következı:

I. áru 1 000 db * 500 Ft/db = 500 000 Ft, II. áru 500 db * 900 Ft/db = 450 000 Ft.

f) Az I. áru az árutızsdén jelenleg (mérlegkészítéskor) 600 Ft/db-os áron beszerezhetı, a II. áru ára a jelentıs kínálatnövekedés miatt 750 Ft/db. Az áralakulás tartós és jelentıs a számviteli politika szerint.

g) Az elızı évben leírt vevıi követelésükbıl váratlanul befolyt 260 000 Ft.

FELADATOK 1a) Logikai sorrendben – pontosan – írja le a bekövetkezett gazdasági eseményeket, majd

könyvelje a megadott számlavázlaton! A hiányos számláknak nevükkel adjon tartalmat! 1b) Állítsa össze az eredménykimutatást az adózás elıtti eredmény szintjéig! (Forgalmi költség

eljárás szerint.)

1 Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok 2001., MKVK OK, 2001. 180. oldal alapján.

2.Áruk raktáron E. 2 000 000 1a) 1 000 000

8.

9. 2c) 39 600

4.Fizetendı áfa 2a) 27 000 2c)

8.

9.

9.Egyéb kapott (járó) kamatok ...

3b) 100 000

3.Belföldi vevık E. 1 000 000 1b) 1 125 000

4)

4) 3.Elszámolási betét

3.Bevételek …….

3.


22

6.5d. Áruk /5d. feladat (kis feladatok, kid)

Oldja meg az alábbi feladatokat! A végeredményt – a jó betőjelet – a megfelelı helyre (a „Helyesen” utáni üres helyre) írja be! Mellékszámítás nélkül – ha mellékszámítás szükséges – csak NULLA pont adható. (A szükséges mellékszámításokat itt – a kereten belül – végezze el!)

1) Egy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás az árukészleteirıl év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, összköltség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít. Az áruk nyitókészlete 400 eFt. Beszereztek év közben 1 200 eFt + 25% áfa értékő árut. Eladtak 1 500 eFt könyv szerinti értékő árut 2 000 eFt + 25% áfáért. Az árukészlet mérlegkészítéskor ismert piaci értéke 200 eFt. Mely könyvelési tételek lehetnek helyesek az alábbiak közül?

A) T 2.Áruk – K 4.Szállítók 1 200 A) B) T 8.Elábé – K 4.Szállítók 1 200 B) C) T 2.Áruk – K 4. Szállítók 1 500 C) D) T 8.Elábé – K 2.Áruk 1 500 D) E) T 3.Vevık – K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevétele 2 500 E) F) T 3.Vevık – K 2.Áruk 2 000 F) G) T 8.Elábé – K 2.Áruk 300 G) H) T 8.Egyéb ráfordítások – K 2.Áruk 300 H) Helyesen

2 db jó megoldás van! Helyesen

2) Betétdíjas göngyölegek kerültek értékesítésre. A göngyölegek betétdíjas ára 500 eFt, beszerzési ára 300 eFt volt. A vevı visszaváltotta a korábban megvásárolt göngyölegek 80%-át. Mely könyvelési tételek lehetnek helyesek az alábbiak közül?

Szöveg T számla K számla eFt A) Göngyöleg értékesítés 3.Vevık 9.Egyéb bevételek. 500 B) Értékesítés áfája 3.Vevık 4.Elızetes áfa 125 C) Értékes. könyv szer. értéke 8.Elábé 2.Göngyölegek betétdíjas áron 500 D) Értékesítésre jutó árk. 2.Göngyölegek árkülönbözete 8.Elábé 500 E) Visszavett göngyöleg 2.Göngyölegek betétdíjas áron 4.Szállítók 400 F) Visszavett göngy. árk. 4.Szállítók 2.Betétdíjas göngyölegek árkül. 160 G) Visszavét. helyesb. szla. 9.Belföldi értékesítés nettó árb. 3.Vevık 400 H) Visszavételre jutó áfa 4.Elızetes áfa 3.Vevık 80

2 db jó megoldás van Helyesen

3) Egy vállalkozás építıipari tevékenységéhez alvállalkozót vett igénybe. Az alvállalkozó által benyújtott részteljesítés számlája 10 000 eFt + 25% áfa volt. Év közben továbbszámlázták az alvállalkozói teljesítmény 80%-át 12 000 eFt + 25% áfa összegben. Év közben a készletekrıl folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezettek. Mely könyvelési tétel vagy megállapítás igaz?

A) Az alvállalkozó számláját teljes egészében elszámolták az eredmény terhére a számla beérkezésekor.

10 000 A)

B) A közvetített szolgáltatások mérlegértéke év végén 2 000 B) C) A 8.Eladott (közvetített) szolgáltatásokra könyveltek 10 000 C) D) A kiszámlázott nettó árbevétel 10 000 D) E) A kiszámlázott egyéb bevételek összege 12 000 E) F) Az eladott (közvetített) szolgáltatások fedezeti összege 4 000 F) G) T 8.Elábé – K 2.Közvetített szolgáltatások 8 000 G) H) T 8.Eladott (közvetített) szolgáltatások – K 2.Áruk 12 000 H) Helyesen

2 db jó megoldás van! Helyesen


23

6.6a. Saját termeléső készletek /6a. feladat (teszt, kid.) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható.

1. A Saját termeléső készletek nevesített mérlegtételei között találhatók a következık: a Befejezetlen áruk. b Saját termeléső készletekre adott elılegek. c Anyagok. d Növendék-, hízó- és egyéb állatok e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A saját termeléső készletek elıállítási költsége (önköltsége) tartalmazza

a a vállalati általános költségeket is. b a termék elıállításához közvetlenül kapcsolható hitelkamatokat is. c az értékesítéskor felmerült kiszállítási költségeket. d az elıállítással szoros kapcsolatban lévı költségeket is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. A saját termeléső készleteknél

a

értékvesztés akkor számolható el, ha a piaci érték tartósan és jelentısen magasabb a könyv szerinti értéknél.

b az év végi értékelésbıl származó árfolyam-különbözet is lehet az elıállítási költség része. c az értékvesztés visszaírása mindig szükségessé teszi korrekciós tétel könyvelését. d értékhelyesbítés és valós értékelés is alkalmazható, ha ezt választja a vállalkozás. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. A saját termeléső készletek fıkönyvi elszámolása a attól függ, hogy év közben készít önköltségszámítást, vagy nem? b attól függ, hogy mikor készít önköltségszámítást? c attól is függ, milyen input költségelszámolást alkalmaz. d attól nem függhet, hogy milyen típusú eredménykimutatást készít a vállalkozás. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. Ha a vállalkozás összköltség típusú eredménykimutatást készít a akkor az STK-ról még vezethet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást. b az STK tekintetében év végén lehet, hogy állományváltozást könyvel. c akkor az STK miatt nem vezethet elsıdleges költséghely- költségviselı elszámolást. d akkor az STK különleges mozgásai miatt mindig könyvelni kell a SEEAÉ számlán is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. A saját termeléső készletek a hiánya mindig a 8.Egyéb ráfordításokat érinti és korrekciós tétel is lesz. b értékvesztésének visszaírása nem befolyásolja a SEEAÉ-t. c többlete rendkívüli bevétel és egyben halasztott ráfordítás is. d térítés nélküli átvétele mindig a 9.Rendkívüli bevételeket érinti, majd Halasztott bevétel lesz belıle. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

7. A saját termeléső készletek értékelhetık a nyilvántartási áron. b elszámoló áron ± készletérték különbözettel. c Kifo módszerrel is. d fogyasztói áron is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

a


24

6.6a. Saját termeléső készletek/6a. feladat (teszt) kidolgozása 1. d 2. b és d 3. c 4. c

5. a, b és d 6. a 7. b

6.6b. Saját termeléső készletek /6b. feladat (teszt)

Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 12 bekarikázás lehet. 12-nél több bekarikázás esetén a 12 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható.

1. Az STK nevesített mérlegtételei között szerepelnek a következık: a Befejezetlen termelés és félkész termékek. b Kereskedelmi áruk. c Késztermékek. d Állatok e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. Az STK értékelhetı az Szt. szerint a utolsó beszerzési áron. b norma szerinti önköltségen.

c néha a várható eladási áron, csökkentve a még várhatóan felmerülı költségekkel és a kalkulált haszonnal.

d Lofo illetve Hifo eljárás alapján is. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. A saját termeléső készletek a értékesítése mindig érinti a 8.Értékesítés közvetlen önköltsége számlát. b megjelenése eleve feltételezi a költségek elsıdleges költséghely-, költségviselı elszámolását. c apportba adásakor elıször át kell minısíteni a készterméket áruvá. d továbbfelhasználása is termelési költség, azaz anyagköltségként kell elszámolni. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. Az eredménykimutatás STK ÁV sora a összköltség eljárás esetén mindig azonos értéket mutat a mérlegbıl számítható STK ÁV értékkel. b ha növekszik, akkor a SEEAÉ sor biztosan csökken. c ha csökken, akkor a SEAÉ sor biztosan növekszik. d ha csökken és a SEEAÉ sor növekszik, akkor lehet, hogy káresemény történt. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A termelés és az értékesítés költségei a egy adott idıszakban mindig megegyeznek. b közötti eltérést mindig az aktivált saját teljesítmények okozzák. c forgalmi költség eljárás alkalmazásakor biztosan egyeztethetık. d -nek egyeztetésekor a SEEAÉ sor negatív is lehet. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. A növendék-, hízó- és egyéb állatok a mérlegtétel csak saját termeléső készlet lehet. b néha átsorolhatók a tárgyi eszközök közé is, és ilyenkor nem kell korrekciós tételt könyvelni. c a beszerzéskor közvetlenül a szállítók számlával szemben könyvelendık. d mérlegtétel (tartalmilag) befejezetlen termelést is tartalmazhat. e Nincs jó válasz az a–d pontok között.

a


25

6.7a. Saját termeléső készletek /7a. feladat (kidolg.) A „KÉSZLETEZ İ” Zrt. kiemelt fıkönyvi számláiról és termelésérıl az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre 20X1. január 1-jén forintban.

Megnevezés „ A” változat „ B” változat 2. Késztermékek (500 db) 500 000 2. Késztermékek készletérték különbözete (K) 50 000

450 000 Utókalkulált önktgen

20X1-ben bekövetkezett gazdasági események

1. A termelés érdekében felmerült felhasználások a következık voltak. (A gyakorlatban ismert egyéb terhektıl a feladatban eltekintettünk! Az alapanyag felhasználás elszámolóáron szerepel, az igénybevett szolgáltatások a szállítókkal szemben keletkeztek.)

Ft-ban MEGNEVEZÉS Késztermék Igazgatás Összesen

Alapanyag 720 000 – 720 000 Bér 100 000 200 000 300 000 Tb járulék 33 000 66 000 99 000 Écs. leírás 167 000 – 167 000 Igénybe vett szolgáltatások 100 000 34 000 134 000 ÖSSZESEN 1 120 000 300 000 1 420 000

2. Az elkészült késztermékeket (1 100 db-ot) raktárra vettük 1 100 000 Ft-os elszámolóáron. A

befejezetlen termelés értéke utókalkulált önköltségen 50 000 Ft volt. 3. Értékesítettük a késztermékek felét vevıinknek, eladási ára 3 000 000 Ft + 25% áfa. 4. A készletraktárban tőz keletkezett és 250 db késztermék megsemmisült. A keletkezett kárt a

biztosító elismerte és vállalta, hogy megtéríti. Az eseményeket rendkívülinek minısítettük. 5. Év végén a készletleltárak az alábbi adatokat tartalmazták (A könyv szerinti érték csak a

folyamatos nyilvántartás melletti megoldásban felhasználható információ, mert ennél a változatnál a könyv szerinti érték azonos az induló nyitó értékekkel. A piaci érték (most) = átlagos elıállítási költség.)

Megnevezés Késztermék (db)

Leltár szerint 540 Könyv (analitika) szerint 550 Leltár különbözet – 10

6. Vezesse át a záró befejezetlen termelést. 7. Vezesse át a közvetett költségeket az eredmény terhére! FELADATOK 1. Könyvelje a gazdasági eseményeket idısorosan! A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi

számlákat vezesse! 2. Határozza meg a saját termeléső készletek mérlegértékét! A feladat megoldása során dolgozhat: A) Elsıdleges költségviselı-költséghely elszámolás szerint, és a vállalkozás évközben folyamatos

mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet a készletekrıl, eredménykimutatását forgalmi költség eljárás alapján állítja össze.

B) Csak költségnem elszámolás szerint, évközi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás nincs, az eredménykimutatás összköltség eljárás alapján készül.


26

6.7a. Saját termeléső készletek /7a. feladat kidolgozása.

A) változat (A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák a kidolgozás végén találhatók.) 1) Feladás a felhasználásokról. Könyvelés Ft-ban

a) Alapanyag felhasználás beszerzési áron. T 7.Késztermék termelési ktgei - K 2.Alapanyagok 720 000

b) Egyéb felhasználások elszámolása. T 2 db számla - K 4 db számla ––– ––– 7.Késztermék termelési ktgei 4.Jöved. elsz. szla 400 000 300 000 6.Igazgatási költségek 4.Járuléktartozások 300 000 99 000 1.Értékcsökkenés 167 000 4.Szállítók 134 000

c) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes áfa - K 4.Szállítók 33 500

d) Másodlagos költségnem elszámolás a feladás alapján. T 5 db számla - K 59.Költségnem ellenszámla –– 1 420 000

5.Anyagköltség 720 000 5.Bérköltség 300 000 5.Bérjárulékok 99 000 5.Értékcsökkenési leírás 167 000 5.Igénybe vett szolgáltatások 134 000

2. Raktárravétel. 2a. Raktárravétel elszámolóáron.

T 2.Késztermék - K 79.Késztermék elsz. szla. 1 100 000 2b. Készletérték különbözet átvezetése 1 120 – 50 – 1 100 = – 30 000 (K)

T 79.Késztermék elsz. szla. - K 2.Késztermék KÉK 30 000

3. Értékesítés. 3a. Értékesítés eladási áron.

T 3.Vevık - K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevét. 3 000 000 3b. Áfa elszámolása 3 000 000 * 0,25 = 750 000 Ft.

T 3.Vevık - K 4.Fizetendı áfa 750 000 3c. Értékesítés elszámolóáron 500 + 1 100 =1 600 db; ÉS 1 600 / 2 = 800 db;

ÉS 800 db * 1 000 Ft/db = 800 000 Ft. T 8.Érték. elszám. közvetlen önköltsége - K 2.Késztermék 800 000

3d. Értékesítésre jutó KÉK. (KÉK aránya: 80 000 (K) / 1 600 000 = 0,05, azaz –5%, vagyis K jellegő, 800 000 * –0,05 = –40 000, ami a KÉK számla jelenlegi egyenlegének a fele.) T 2.Késztermék KÉK - K 8.Érték. elszámolt közvetlen önköltsége 40 000

4. Késztermék káresemény. 4a. STK kár elszámolóáron 250 db * 1 000 Ft/db = 250 000 Ft.

T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Késztermék 250 000 4b. STK kárra jutó KÉK 250 000 * 0,05 = 12 500 Ft és K jellegő.

T 2.Késztermék KÉK - K 8.Egyéb ráfordítások 12 500 4c. Korrekció önköltségen 250 000 – 12 500 = 237 500 Ft.

T 79.Késztermék elsz. szla. - K 78.SEEAÉ 237 500 4d. Biztosító kártérítési ígéretének elszámolása 237 500 Ft.

T 3.Egyéb követelések - K 9.Egyéb bevételek 237 500


27

5. Leltárkülönbözetek rendezése 5a. Késztermék hiány elszámolóáron (10 db * 1 000 Ft/db = 10 000).

T 8.Egyéb ráfordítások - K 2.Késztermék 10 000 5b. Hiányra jutó KÉK 10 000 * 0,05 = 500 Ft és K jellegő!

T 2.Késztermék KÉK - K 8.Egyéb ráfordítások 500 5c. Hiány miatti korrekciós tétel önköltségen 10 000 – 500 = 9 500 Ft.

T 79.STK elszámolási számla - K 78.SEEAÉ 9 500

6. Befejezetlen termelés állományba vétele év végén. T 2.Befejezetlen termelés - K 79.Késztermék elsz. szla. 50 000

7. Közvetett költségek átvezetése az eredmény terhére. T 8.Igazgatási költségek - K 69.Költségek átvezetési számla 300 000

A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák:

Saját termeléső készletek mérlegértékei:

Késztermékek elszámolóáron 540 000 Készletérték különbözet – 27 000 Késztermékek 513 000 Befejezetlen termelés 50 000 STK összesen 563 000

B) B) Változat kidolgozása 1) Feladás a felhasználásokról. Nincs könyvelés, mivel nem vezet év közben nyilvántartást a

készleteirıl, azaz nem könyvel a készlet számlákon. a) Alapanyag felhasználás beszerzési áron. (Nem értelmezhetı ebben a változatban.) b) Egyéb felhasználások elszámolása.

T 4 db számla - K 4 db számla ––– ––– 5.Bérköltség 4.Jöved. elsz. szla 300 000 300 000 5.Bérjárulékok 4.Járuléktartozások 99 000 99 000 5.Écs. leírás 1.Értékcsökkenés 167 000 167 000 5.Igénybe vett szolgáltatások 4.Szállítók 134 000 134 000

c) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes Áfa - K 4.Szállítók 33 500

d) Nincs másodlagos elszámolás.

2a) 1 100 000 6) 50 000

79.Késztermék elszámolási számla

7.Késztermék termelési költségei

1b. 80 000

Ny. 0 01a) 800 000 1c) 400 000

2b) 30 000 4c) 237 500

3c) 800 000 4a) 250 000 5a) 10 000 Z) 540 000

2.Késztermék

2.Késztermék KÉK

Ny. 500 000 2a) 1 100 000

Ny) 50 0000 2b) 30 000

3d) 40 000 4b) 12 500 5b) 500 Z) 27 000 2.Befejezetlen termelés

6) 50 000

A 7. számlaosztály egyenlege zárás elıtt mutatja a befejezetlen termelést. Az átvezetés után az egyenleg 0 lesz.


28

2. Raktárravétel nincs év közben. (Mivel nincs nyilvántartás év közben, a készlet számlára sem könyvelünk év közben semmiféle mozgást.)

3. Értékesítés. 3a. Értékesítés eladási áron.

T 3.Vevık - K 9.Belföldi érték. nettó árbevétele 3 000 000 3b. Áfa elszámolása 3 000 000 * 0,25 = 750 000 Ft.

T 3.Vevık - K 4.Fizetendı ÁFA 750 000 3c. Értékesítés elszámolóáron: nem könyvelhetı. 3d. Értékesítésre jutó KÉK.: nem könyvelhetı.

4. Késztermék káresemény.

4a. STK kár elszámolóáron : nem könyvelhetı a nyilvántartások hiányában. 4b. STK kárra jutó KÉK: nem könyvelhetı. 4c. Kár elszámolása ráfordításként. Az STK nem értelmezhetı ebben az esetben, hiszen nem

vezetjük a készlet számlát év közben. A ráfordítás könyvelése nyilvántartások hiányában nehézségekbe ütközhet év közben (nincs értékelési alapul szolgáló önköltség) ezért év végén is történhet, amikor már ismert az önköltség. T 8.Egyéb ráfordítások - K 5.SEEAÉ 237 500

4d. Biztosító kártérítési ígéretének elszámolása T 3.Egyéb követelések - K 9.Egyéb bevételek 237 500

5. Leltárkülönbözetek rendezése. 5a. nem értelmezhetı a nyilvántartások hiányában. 5b. nem értelmezhetı. 5c. nem értelmezhetı. 5d. Késztermékek állományváltozása (Z – Ny = ÁV) A kapott végeredmény nem feltétlenül kell, hogy megegyezzen az „A” változatnál kapott végeredménnyel, mert a valóságban nem állnak rendelkezésre azok az értékelési információk, amelyeket az „A” változatnál ismertünk (felhasználtunk). A záró készletet a tárgyidıszaki önköltség alapján kell értékelni, azaz 1 070 000 / 1 100 db = 972,73 Ft/db. Zárókészlet értéke: 540 db * 972,73 = 525 274,2 Ft. Állományváltozás: 525 274,2 – 450 000 = 75 274,2 Ft.

T 2.Késztermék - K 5.STK ÁV 75 274 6. Befejezetlen termelés év végi állományváltozása (50 000 – 0 = 50 000)

T 2.Befejezetlen termelés - K 5.STK ÁV 50 000 7. Összköltség eljárás esetén nem könyvelt tétel, nincs értékesítés közvetett költsége

kategória az eredménykimutatásban. A saját termeléső készletek mérlegértékei: Késztermékek 513 000 Ft Befejezetlen termelés 50 000 Ft STK összesen 563 000 Ft Megjegyzés: Az eltérés tehát a két értékelési mód között: 75 274,2 – 63 000 = 12 274,2 Ft. Ennyivel magasabb a készlet értéke és az eredmény, ha Fifo módszert választunk az átlagköltség módszerrel szemben. Az átlagköltség alapján meghatározott állományváltozás 63 000 Ft lenne az alábbiak miatt: A tárgyidıszaki raktárra vétel év végi utókalkulált önköltsége 1 070 000 Ft, ami 1 100 db-os raktárra vételt jelentett. A nyitó készlet 500 db volt, 450 000 Ft-os értéken. A zárókészlet átlagköltsége: 1 520 000 : 1 600 db = 950 Ft/db. Zárókészlet átlagos önköltségen: 540 db * 950 Ft/db = 513 000 és 513 000 – 450 000 = 63 000.) A valóságban azonban ennek a módszernek a használata nem logikus megoldás.

Ha nincs évközi, legalább folyamatos mennyiségi

nyilvántartás, akkor a hiány egyáltalán nem értelmezhetı.


29

6.7b. Saját termeléső készletek /7b. feladat (idısoros)

Az „STK_2009” Kft. kiemelt fıkönyvi számláiról az alábbi nyitó adatok állnak rendelkezésre: 2.Befejezetlen termelés 2 200 eFt 2.Félkész termékek 850 eFt 2.Késztermékek 5 700 eFt 2.Késztermékek értékvesztése 450 eFt 2.Növendékállatok 1 800 eFt

A Kft. számviteli politikája szerint Forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít, a készleteirıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, költségeit elsıdlegesen a 6/7. számlaosztályokban könyveli.

Felmerült gazdasági események 1. A késztermék termelés érdekében felmerült alapanyag felhasználás 700 eFt volt. Továbbá

felmerült bérköltség 400 eFt, bérjárulék 120 eFt Ft. (A bérek egyéb terheitıl most tekintsen el!) A félkész termékek is továbbfelhasználásra kerültek a késztermék termelésben. Egyéb közvetlen költség 30 eFt + 25% áfa (bérleti díj). Az elkészült késztermékek raktárra vétele ……… eFt-os önköltségen megtörtént. A raktárra vétel után a záró befejezetlen termelés leltár szerinti értéke 300 eFt.

2. Értékesítettek az EGT területére 3 000 eFt értékő készterméket 15 e€-ért. A teljesítés napján érvényes MNB hivatalos árfolyam 280 Ft/€ volt.

3. Az (elıbbi) értékesítés ellenértéke devizabetétre befolyt. A pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB hivatalos árfolyam 285 Ft/€ volt.

4. 1 000 eFt értékő készterméket térítés nélkül átadtak a „Nagy-Remények” Alapítványnak. A késztermékek piaci értéke (áfával) az átadáskor 1 500 eFt volt. Az alapítvány vállalta, hogy a támogatásra jutó áfát kifizeti a társaság részére az átadást követı 3 napon belül, számla alapján. Az áfa átutalásáról a bankértesítés megérkezett.

5. 2 000 eFt értékő késztermékkel, amelynek társasági szerzıdés szerinti értéke 3 000 eFt, beszálltak a „KoR-Rect” Kft-be, és ezzel 20%-os részesedés szereztek. Az eszközök átadás-átvétele megtörtént. 5 nap múlva megérkezett a cégbírósági végzés a bejegyzésrıl. (Az apport áfa mentes.)

6. A késztermékek egy részét termelésbe állították. Az önköltség 500 eFt. A fejlesztéshez 300 eFt támogatást is kaptak, amely a bankszámlára befolyt. Az egyéb berendezések, gépek között aktivált tárgyi eszköz maradványértéke nem jelentıs, a tárgyévi elszámolandó terv szerinti értékcsökkenése 100 eFt. A halasztott bevételeket az összemérés elve alapján oldják fel.

7. Egy folyamatban lévı termelı beruházás próbaüzemeltetése során raktárra vettek 800 eFt értékő félkész terméket.

8. A Kft. egyik magánszemély tulajdonosa kivált a Kft-bıl. A tulajdoni részesedését késztermékek átadásával elégítették ki. A leszállított jegyzett tıke 1 000 eFt volt, az átadott késztermékek önköltsége 600 eFt. Az átadás-átvétel, a cégbírósági bejegyzés megtörtént, és az egymással szembeni követelés-kötelezettség pénzmozgás nélkül rendezıdött. (Áfa 25%.)

9. A Kft. egyik leányvállalatától, egy korábbi 2 500 eFt-os követelése kiegyenlítése fejében átvett ugyanolyan készterméket, mint amilyeneket maga a Kft. is elıállított. A követelés-kötelezettség rendezésre került. A leányvállalat által átadott késztermékek könyv szerinti értéke 1 600 eFt volt.

10. A növendékállatokból 1 000 eFt értékőt Ausztriába értékesítettek 4,2 e€-ért, a többi növendék- állatot tenyésztésbe állították. A teljesítéskori MNB hivatalos árfolyam 275 Ft/€, a pénzügyi rendezéskor pedig 270 Ft/€ volt. A vevı az ellenértéket megfizette.

11. A késztermékek egy része megsemmisült egy tőzesetben, önköltségen számított értékük 600 eFt. Egy másik részük viszont használható, de a megrongálódás következtében le kell értékelni 500 eFt (önköltségen számított) értékő készletet 150 eFt-ra.

12. Az év végi értékeléskor megállapították, hogy az elızı évben elszámolt és nyilvántartott értékvesztés okai már nem állnak fenn, a piaci értékük tartósan és jelentısen nıtt.

Feladat: Könyvelje idısorosan a fenti gazdasági eseményeket!


30

6.8a. Saját termeléső készletek /8a. feladat (számlasoros, kidolgozott)

A „SORJÁBAN-HALADÓ” Kft. ismert adatai az alábbiak. FORGALMI KIMUTATÁS (kiemelt adatai) 20X1. december 31. eFt

NYITÓ NETTÓ FORGALOM ZÁRÓ egyenleg T K Egyenleg

2. Késztermékek 1 000 …… …… 400 2. Késztermékek KÉK (K) 100 …… ……… …… 7. Késztermékek termelési költségei 500 5 100 – 5 600 7. Késztermékek elszámolási számla – 1 587 …… ……. 7. SEEAÉ – – 1 387 1 387 8. Értékesítés közvetlen önköltsége – ……. …… …… 8. Egyéb ráfordítások (hiány) – 100 5 …… 8. Egyéb ráfordítások (káresemény) – ……. …….. …… 8. Rendkívüli ráfordítások – ……. …….. 950 9. Késztermék értékesítés nettó árbev. – 750 5 750 5 000 9. Rendkívüli bevételek – – …… 1 250

Kiegészítı adatok − Minden bekövetkezett gazdasági esemény csak egyszer fordul elı a feladatban. − Minıségi kifogás miatt visszaküldés ……….. eFt, és engedmény is volt 175 eFt összegben. − Az adott idıszakban a késztermékekkel kapcsolatban elszámolásra került még apportba adás is.

FELADATOK

1a) Könyvelje a bekövetkezett gazdasági eseményeket egy ÖN által készített áttekinthetı számlavázlaton, és egészítse ki a forgalmi kimutatást! A könyvelt gazdasági események tartalmát a lehetı legpontosabban fogalmazza meg!

1b) Vezesse le az idıszak termelési költségét az értékesítési költségekbıl kiindulva! (Az értékesítés összes elszámolt költsége a 8. számlaosztályban 3 933 eFt.)

6.8a. Saját termeléső készletek /8a. feladat

kidolgozása (számlasoros inverz)

1a) Feladatpont kidolgozása

FORGALMI KIMUTATÁS (kiemelt adatai) 20X1. december 31. eFt NYITÓ NETTÓ FORGALOM ZÁRÓ M E G N E V E ZÉ S egyenleg T K Egyenleg

2. Késztermékek 1 000 5 460 6 060 400 2. Késztermékek KÉK (K) 100 303 223 (K) 20 7. Késztermékek termelési költségei 500 5 100 – 5 600 79. Késztermékek elszámolási számla – 1 587 5 000 3 413 78. SEEAÉ – – 1 387 1 387 8. Értékesítés elsz. közvetlen önköltsége – 4 623 690 3 933 8. Egyéb ráfordítások (hiány) – 100 5 95 8. Egyéb ráfordítások (káresemény) – 360 18 342 8. Rendkívüli ráfordítások – 1 000 50 950 9. Késztermék értékesítés nettó árbev. – 750 5 750 5 000 9. Rendkívüli bevételek – – 1 250 1 250

M E G N E V E ZÉ S


31

Rövid magyarázat a megoldáshoz: Miután több adat került megadásra, több kiindulási pont létezik.

1) Az engedmény megadott összege 175, a Késztermék értékesítés árbevétele számla követel forgalma – amely csak az értékesítés lehet – 5 750, a számla nettó T forgalma adott, 750, így a T oldalán még egy tétel szerepel: 750 – 175 = 575, ami csak visszaküldés lehet. Mivel a kiszámlázás 5 750, a visszaküldés 575, így a visszaküldés aránya 10%.

2) Az Egyéb ráfordítások számlán szereplı hiány elszámolóáron 100, az erre jutó KÉK pedig 5 (negatív). Ebbıl adódik, hogy a KÉK aránya a raktárravétel után –5/100 = –5%, és a késztermék záró állományra is ugyanennyi, azaz 400 * −5% = −20, azaz (K) jellegő.

3) A Rendkívüli ráfordítások számla egyenlege 950, ami csak az apportba adás lehet tényleges önköltségen. Mivel a KÉK arány már meghatározásra került (–5%), így tudjuk, hogy ez a 950 = 95%. Így az apportba adás elszámolóáron 950/0,95 = 1 000, az erre jutó KÉK pedig 1 000 * −0,05 = −50.

4) A SEEAÉ számla nettó forgalma 1 387 (adott), amelybıl 950 az apportba adott késztermékek tényleges önköltsége, 95 pedig a hiány. Az 1 387 – 950 − 95 = 342 pedig nem lehet más a felsorolt lehetséges gazdasági eseményekbıl, mint a káresemény. Így a káresemény tehát tényleges önköltségen 342, ebbıl kiszámítható a káresemény elszámolóáron, mivel a KÉK arány már ismert, vagyis 342/0,95 = 360, az erre jutó KÉK pedig 360 * −0,05 = −18.

5) A Késztermékek elszámolási számla nettó T forgalma 1 587, amibıl már ismert az apport, a káresemény és a hiány miatti korrekciós tétel könyvelése (342 + 950 + 95), így 1 587 – (950 + 342 + 95) = 200 nem lehet más, mint az átvezetett KÉK. A Késztermék KÉK számla egyenlege ebben a pillanatban 100 + 200 = 300. A KÉK aránya már ismert – 5%. Ebbıl meghatározható a raktárra vétel elszámolóáron, hiszen 300/0,05 = 6 000 a Késztermék számla egyenlege raktárra vétel után, amelybıl a nyitó egyenleg ismert, 1 000, így a raktárra vétel elszámolóáron 6 000 – 1 000 = 5 000. Vagy: (100 + 200) / (1 000 + X) = – 0,05, ebbıl X = 5 000.

6) A Késztermék számla egyenlege így 1 000 + 5 000 – 100 – 360 – 1 000 – 400 = 4 140, ami a „fennmaradó” két gazdasági esemény, az értékesítés és visszaküldés különbözete. Mivel a visszaküldés 10%, ezért az értékesítés elszámolóáron 4 140 / 0,9 = 4 600, értékesítésre jutó KÉK 4 600 * −0,05 = −230,

3a) 4 600 5a) 100 6a) 360 7a) 1 000 Z. 400

5a) 100

5b) 5

Ny 100 2b) 200 4b) 23

2b) 200 5c) 95 6c) 342 7c) 950

Ny 1 000 2a) 5000 4a) 460

7. Késztermék termelés Ny 500 1) 5 100

79. Késztermék elsz.szla

2a) 5 000

2. Késztermék 3a) 4 600 4b) 23

3b) 230 4a) 460

9. Értékesített késztermék nettó árbevétele

4c) 575 4d) 175

3b) 5 750

2. Késztermék KÉK 3b) 230 5b) 5 6b) 18 7b) 50 Z. 20

8. Egyéb ráfordítások (hiány)

78. SEEAÉ 5c) 95 6c) 342 7c) 950

8. Rendkívüli ráfordítások 7a) 1 000

7b) 50

9. Rendkívüli bevételek 7d) 1 250

8. Egyéb ráfordítások (káresemény)

6a) 360

6b) 18

8. Értékesítés elszám. közvetlen önköltsége


32

visszaküldés elszámolóáron 4 600 * 0,1 = 460, a visszaküldésre jutó KÉK 460 * −0,05 = −23.

A számlavázlaton jelölt gazdasági események rövid leírása 1) Idıszak során felmerült közvetlen költségek 5 100 2) Raktárra vétel

2a) elszámolóáron 5 000 2b) KÉK átvezetése 200

3) Értékesítés 3a) elszámolóáron 4 600 3b) KÉK elszámolása 230 3c) árbevétele 5 750 3d) Áfa elszámolása (a számlavázlaton nem szerepel) 1 437,5

4) Visszaküldés és engedmény elszámolása 4a) visszaküldés elszámolóáron 460 4b) visszaküldésre jutó KÉK 23 4c) visszaküldés árbevétele 575 4d) engedmény 175 4e) Áfa elszámolása visszaküldésre (a számlavázlaton nem szerepel) 143,75 4f) Áfa elszámolása engedményre (a számlavázlaton nem szerepel) 43,75

5) Hiány elszámolása 5a) elszámolóáron 100 5b) KÉK elszámolása 5 5c) korrekciós tétel 95

6) Káresemény elszámolása 6a) elszámolóáron 360 6b) káreseményre jutó KÉK 18 6c) korrekciós tétel 342

7) Apportba vitel 7a) elszámolóáron 1 000 7b) apportra jutó KÉK 50 7c) korrekciós tétel 950 7d) társasági szerzıdés szerinti érték (3.Egyéb követeléssel szemben) 1 250 7e) Cégbírósági bejegyzés (a számlavázlaton nem szerepel) 1 250

1b) Feladatpont kidolgozása:

A saját termeléső készletek állományváltozásának levezetése:

Megnevezés Nyitó Záró Állomány-változás

Késztermék elszámoló áron 1 000 400 Késztermék KÉK – 100 – 20 Késztermék önköltségen 900 380 – 520 Befejezetlen termelés 500 800 300 STK összesen 1 400 1 180 – 220

Az adott idıszak termelési költségének levezetése az értékesítési költségekbıl kiindulva:

Értékesítés közvetlen önköltsége 3 933 Értékesítés közvetett költségei (most nincs) 0 Értékesítési költségek a 8. számlaosztályban 3 933 + SEEAÉ 1 387 – STK ÁV – 220 Termelési költség az 5. számlaosztályban 5 100

Megjegyzés: A kiszámított tárgyidıszaki termelési költség megegyezik a forgalmi kimuta-tás 7.Késztermékek termelési költségei számla nettó T forgalmának adatával.


33

6.8b. Saját termeléső készletek /8b. feladat (inverz) A “PUHA DIÓ” Kft. ismert adatai az alábbiak. FORGALMI KIMUTATÁS (kiemelt adatai) 20X1. december 31. eFt

NYITÓ NETTÓ FORGALOM ZÁRÓ M E G N E V E ZÉ S egyenleg T K egyenleg

2. Késztermékek 1 000 6 300 4 000 3 300

2. Késztermékek KÉK (T) 60 80 206 ….

2. Félkész termékek 500 0 300 200

2. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 0 500 50 450

7. Késztermék termelés költségei 1 000 5 800 0 6 800

7. Késztermék elszámolási számla – 1 180 6 000 ….

7. ………………………………… – …. …. ….

7. ………………………………… – …. …. ….

7. Saját elıáll. eszközök akt. értéke – – 1 030 1 030

8. Értékesítés elsz.közvetlen önköltsége – …. …. ….

8. Értékesítési és igazgatási költség – 300 – 300

8. ………………………………… – …. – ….

8. Rendkívüli ráfordítások – …. …. ….

9. Belf. értékesítés nettó árbevétele – …. …. 3 600

9. Rendkívüli bevételek – – 1 500 1 500 Kiegészítı adatok − A késztermékek egy részét kiszámlázták az idıszakban, és 1 000 eFt elszámoló áron számított

készletet pedig apportba adtak. A rendkívüli gazdasági esemény emiatt következett be.

− Minıségi kifogás miatt visszaküldés is volt.

− Az állatok beszerzése a tárgyidıszakban történt, 400 eFt értékben és elszámolt értékvesztés is csak ezen készletfajtánál volt. (Figyelem: az értékvesztés elszámolása most nem külön fıkönyvi számlán történt!)

− A félkész terméknél csak továbbfelhasználás volt.

− A felosztott üzemi általános költség a késztermék termelésre 500 eFt.

FELADATOK

1. Könyvelje a bekövetkezett gazdasági eseményeket egy Ön által készített számlavázlaton, és egészítse ki a forgalmi kimutatást! A könyvelt gazdasági események tartalmát a lehetı legpontosabban fogalmazza meg! (Másodlagos 5-ös elszámolás most nem kell, és az áfá-val sem kell foglalkoznia!)

2. Vezesse le az idıszak termelési költségét az értékesítési költségekbıl kiindulva!


34

6.9a. Saját termeléső készletek /9a. feladat (kidolg.) Fogalmazza meg az alábbi könyvelési tételek PONTOS tartalmát! Csak a megadott és ezekbıl egyértelmően következı tételekkel foglalkozzon!

1a. 1b. 2a. 2b. 2c. 2d. Visszaküldés . ……………………………………… 3a. STK termelésbe állítása …………………………………… 3b. 3c. 3d. 3e. Saját rezsis beruházás áfa …………………. eFt. 4a. Káresemény ……………………………………… 4b. 4c. 5. Mellékszámítás és magyarázat:

1.……………

8.Érték. elsz. közvetlen …………

2.Késztermék ……..

2.Késztermékek 7.Késztermékek

termelési költsége

Ny 10

Ny 200

7……………………………………………

E. 1 400

7.SEEAÉ 2.Befejezetlen termelés

2d 7

1.Mőszaki ber. gépek, … 4.Elızetes áfa

3e 107

8……………………

4a 50 4b 3,5

Z. 250

1a 1 000


35

6.9a. Saját termeléső készletek /9a. feladat kidolgozása A fıkönyvi könyvelés kiegészítése:

1a. Késztermék raktárra vétel elszámoló áron 1 000 eFt. 1b. Raktárra vételre jutó KÉK 94 eFt. (T) 2a. Értékesítés elszámoló áron 600 eFt. 2b. Értékesítésre jutó KÉK 42 eFt. 2c. Visszaküldés elszámoló áron 100 eFt. 2d. Visszaküldésre jutó KÉK 7 eFt. 3a. STK termelésbe állítása 400 eFt elszámoló áron. 3b. Termelésbe állított STK-ra jutó KÉK 28 eFt. 3c. Termelésbe állítás miatti korrekciós tétel önköltségen 428 eFt. 3d. Üzembe helyezése a mőszaki tárgyi eszköznek önköltségen, 428 eFt. 3e. Saját rezsis beruházás áfa: 428 * 0,25 = 107 eFt. 4a. STK káreseménye elszámoló áron 50 eFt. 4b. STK káreseményre jutó KÉK 3,5 eFt. 4c. Káresemény miatti korrekciós tétel önköltségen 53,5 eFt. 5. Befejezetlen termelés idıszak végi átvezetése 306 eFt. Mellékszámítás és magyarázat A káreseménybıl következik a KÉK aránya: 3,5/50 = 0,07 azaz (+)7% és (T) egyenlegő. Ezért az átvezetett KÉK is a T oldalra kerül, a negatívról pozitívra vált az elıjel. A saját rezsis beruházás áfa tartalmából kiindulva: 107/0,25 = 428 eFt a saját rezsis beruházás. Ennyit kell átvezetni a beruházásokról a mőszaki eszközökre is. Akkor ennyi a korrekciós tétele a STK elszámolási számlán is. A 428/1,07 = 400 lesz az STK átvezetés elszámoló áron a beruházásokra. Ezekbıl az információkból a 3. és 4. gazdasági események teljes körően következnek. Az 1a tételbıl következik a raktárra vétel elszámoló áron. Ebbıl meghatározható az átvezetett KÉK aránya: X–10 / 1 200 = 0,07 azaz X = 94 eFt-tal. Csak T lehet! Az értékesítés elszámolóára az eddigi tételek könyvelése után meghatározható: 1 200 – (400 + 50 + 250) = 500 eFt. Viszont van a KÉK T oldalán 7 eFt, ami csak helyesbítésbıl lehet, azaz 7/0,07 = 100 eFt a visszaküldés, tehát az eredeti értékesítés 500 + 100 eFt, azaz 600 eFt. A végén a 7. számlaosztályból következik a befejezetlen termelés összege.

4c 53,5

3b 28

3d 428

3e 107

2c 100

2b 42

1.Beruházások

2a 600

8.Érték. elsz. közvetlen önköltsége

2.Késztermék KÉK

2.Késztermékek

Ny 10

Ny 200

7.Késztermék elszámolási számla

1a 1 000


1a 1 000

1b 94

1b 94

2a 600 2b 42

2c 100

2d 7

2d 7

3a 400

3a 400 3c 428

4.Elızetes áfa

3e 107

4.Fizetendı 8.Egyéb ráfordítások

4a 50 4b 3,5

4a 50

4b 3,5

5. 306

5. 306

Z. 250

Z. 17,5

E. 1 400

7.SEEAÉ

3c 428

1.Mőszaki ber. gépek, …

3d 428

4c 53,5 3b 28

7.Késztermékek termelési költsége


36

6.9b. Saját termeléső készletek /9b. feladat Fogalmazza meg az alábbi könyvelési tételek PONTOS tartalmát! Csak a megadott és ezekbıl egyértelmően következı tételekkel foglalkozzon!

1a.

1b.

2a.

2b.

2c.

2d.

3a. Hiány …………………………

3b.

3c.

4. Mellékszámítás:

8………………..

8…….….......…… ……… önköltsége

2……......………

2.Késztermékek 7.Termelési költségek

Ny. ……

Ny. 600

7………………………..

…… ……

150

E. 1 125

7…………………

405 30


75

Z. 450

6

1a

.......

6 keszletek veit.javro veit 1 -...

Documents