Főtámogató:

Kiemelt támogatok:

További támogatóink:

Violenza-Art kft.KREATÍV MEGOLDÁSOK

A Szusza Ferenc Emlékmérkőzés támogatói

Magyarországi Lengyel Nagykövetség

SLKreatív Kft.

Jaluda Kft.

Lengyel Kisebbségi Önkormányzat

6:0 • 3

A hűség szobraAz öregek még emlékeznek.A fiatalok tudják az öregektől.A gyerekek megtanulják.Szusza Ferenc halála érzékenyen érintette az Új-pest család minden tagját. 2006 augusztusában odaveszett egy darab abból a hűségből, amelyhez hasonlót sem a múltban, sem a jelenben, sem a jö-vőben nem találunk. Szinte azonnal felvetődött az ötlet, hogy legen-dánk előtt szoborral illene tisztelegnünk, így na-pokon belül megindult a gyűjtés, amelyhez sokan csatlakoztak, legyen szó akár néhány forintról, akár mint az azóta az Égi Kávéházban helyet foglaló Juhász Györgyről, vagy éppen a távolban élő Major Csabáról, akik jelentős összeggel támo-gatták az emlékművet.Mintha mindenki hozzá kívánta volna tenni a magáét ahhoz az emlékhez, amely egyszerre hor-dozza magában az ÚJPESTISÉGET és azt az utá-nozhatatlan életformát, amely példaként szolgál-hat az Újpest család minden tagja számára.A mai meccs remek alkalom, hogy lengyel-ma-gyar együttműködéssel, ha egyelőre csak képzelet-ben is, de felépüljön a szobor. A szoboravatón azután mindenki letehet majd egy szál virágot Szusza Ferenc emlékműve elé, és ha képzeletben is, de legalább néhány pillanatra ott érezheti magát mellette, és együtt ünnepelhet az égi és a földi Újpest család.Ezúton köszöntjük Wintermantel Zsolt polgár-mester urat és Roman Kowalski nagykövet urat, akik fővédnökként segítik az emlékmű ügyét, valamint nagy szeretettel köszöntjük a Górnik Zabrze csapatát, szurkolóit, és mindenkit, aki részt vállalt a gyűjtésben és a szervezésben!Építsük fel együtt az emlékművet!

Tisztelettel:FAT(Az UVB Szurkolói Egyesület Elnöke)e)

4 • 6:0

>>> SZUSZA FERENC MAGA VOLT AZ ÚJPEST – NÉGYSZERES BAJNOK – GÓLKIRÁLY EGYSZER SEM LEHETETT, MÉGIS A LEGJOBB GÓLLÖVŐ

„Engem ide kötött minden,

a gyermekkor, a barátok

az újpesti utcák és a Megyeri úti stadion.

Most megkérdezhetné bárki, hogy nem bántam-e meg ezt a hűséget.

Nyugodt szívvel állíthatom, nem.”

19 év, 463 bajnoki

meccs,

393 gól

6:0 • 5

>>> SZUSZA FERENC MAGA VOLT AZ ÚJPEST – NÉGYSZERES BAJNOK – GÓLKIRÁLY EGYSZER SEM LEHETETT, MÉGIS A LEGJOBB GÓLLÖVŐ

Szusza Ferenc. Ez a név összefonódott Újpest-tel. Sőt, a legendás

csatár maga volt az Újpest. Bár 1923. december 1-jén nem Újpesten, hanem an-nak határában, a Szekszár-di úti Juta-házban szüle-tett, de labdarúgóként csak egyetlen klubot erősített: az Újpestet. Hívhatták Újpest FC-nek, Újpesti TE-nek, Bu-dapesti Dózsának, Újpesti

Dózsának, változhatott a klub életében bármi, Szusza Ferenc jelentette az állandóságot. Klubunk abszolút rekordere, a hűség mintaképe, nála több alkalommal senki nem lépett pályára lila-fehér mezben, és nála többször senki nem lőtt gólt csapatunkban.

Már a belépője is tökéletesre sikerült: 1941. febru-ár 23-án, alig tizenhét évesen szerepelt először az Új-pestben, és a Kispest elleni mérkőzésen még az első félidőben mesterhármast rúgott! 1941 és 1960 között összesen 463-szor szerepelt az Újpestben, és 393 al-kalommal talált a hálóba, majdnem 20 éven keresztül,

23 szezonon át kirobbanthatatlan volt az újpesti kez-dőcsapatból. 1945-ben, 1946-ban, 1947-ben és 1960-ban is bajnoki címet szerzett, ám gólkirály egyszer sem volt, pe-dig kétszer is igencsak közel volt hozzá. Először 1945-ben. A vi-lágháborút követő szezonban Zsengellérrel futott „házi párhar-cot” a gólkirályi címért, az utol-só forduló előtt 35-35 góllal állt mindkét játékos. A záró meccsen a csapat szöglethez jutott. Az addigi szögletrúgó Zsengellér

helyett Szusza kapta fel a labdát, és a szögletből tö-kéletesen ívelt Zsengellér fejére. Így „Ábel” egy gól-lal megelőzte. Szusza második alkalommal 1956-ban járt közel a gólkirályi címhez. Akkor a forradalom mi-att félbeszakadt a bajnokság, és ezzel Szusza góljai is „elvesztek”. Ennek ellenére ő a magyar labdarúgás örökös gólkirálya: 393 találata valószínűleg örök idő-re elérhetetlen csúcs marad. Csak egyetlen klub szí-neiben játszva Szusza lőtte a legtöbb bajnoki gólt a földkerekségen!

Szusza Ferenc egyébként 1938-tól szerepelt az Új-pest utánpótlás csapatában, és több, mint 40 éven át a klub igazolt játékosa volt, hiszen még az 1980-as években is pályára lépett lila-fehér színekben – hi-vatalos mérkőzésen – méghozzá az újpesti öregfi-úk-csapatban.

6:0

SZ

US

ZA

EM

LÉK

NA

P

6 • 6:0

>>> SZUSZA FERENC MAGA VOLT AZ ÚJPEST

A válogatottban mindössze 24-szer szerepelt és 18 gólt szerzett, előbbi elenyésző szám tudásához, képes-ségeihez képest, ám a politika, a világháború és a sze-rencse az ő karrierjét sem kímélte… Pályafutása 1949-ig töretlenül ívelt felfelé. A negyvenes évek közepén már Európa legjobb góllövő csatáraként emlegették. A bajnokságban minden évben a legjobb góllövők kö-zött szerepelt, és a válogatottban is ontotta a gólokat. Aztán az évtized végén, egy válogatott meccs előtti utolsó edzésen a debreceni stadionban egy gödörbe lépett, és kibicsaklott a jobb térde. A sérüléséből rend-kívül nehezen gyógyult fel, és a felépülése után már csak ritkán vették számításba a válogatottnál.

Benne volt a helsinki olimpiára utazó keretben is, de a válogatott szabójánál tudta meg: öltönyét átszab-ták másra.

Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott az Újpestnél (1963-65, 1981), Egerben (1969), Győrben (1962-1963, 1966-1968), Lengyelországban a Górnik Zabrzénál (1970-1971), ahol bajnok és kupagyőztes is lett. Ezután Spanyolországba vezette az útja, a Real

Betisnél (1972-1977) – itt utolsó évében spanyol ku-pagyőztes lett – és az Atlético Madridnál (1978-1979).

Újpesten 69, összesen pedig 211 NB I-es mérkőzé-sen ült a kispadon szakvezetőként, lila-fehér edző-ként bronzérmet ünnepelhetett a csapattal. Spanyol-országban hatalmas edzői karriert futott be és a „Má-gus” becenevet kapta.

1996-ban megkapta Újpest díszpolgára címet.Szusza Ferenc megérte azt is, ami csak a legnagyob-

baknak (Hidegkuti Nándornak, Puskás Ferencnek, Illovszky Rudolfnak) adatik meg, hogy még életében stadiont neveztek el róla: 2003. október 25-én a Me-gyeri úti stadion az ő nevét vette fel.

SZUSZA FERENCSzületett: 1923. december 1., Budapest Klubjai játékosként: Újpest (1938–60) Élvonalbeli mérkôzéseinek/góljainak száma: 463/393Válogatott mérkôzéseinek/góljainak száma: 24/18Legnagyobb sikerei: 4x magyar bajnok (1945, 1946, 1947, 1960)Klubjai edzőként: Győri Vasas ETO (1962–63, 1966–68), Ú. Dózsa (1963–65, 1980–81), Egri Dózsa (1969), Górnik Zabrze (lengyel, 1970–71), Betis (spanyol, 1972–77), Atletico Madrid (spanyol 1978–79)6

:0 S

ZU

SZ

A E

MLÉ

KN

AP

>>> SZUSZA FERENC MAGA VOLT AZ ÚJPEST

„Nem bántam meg, hogy Újpesten maradtam”

SZUSZA FERENCET NEM CSAK ÚJPESTEN TARTJÁK A MAI NAPIG LEGENDÁNAK, HISZEN A FANTASZTIKUS GÓLLÖ-VŐ MÉRLEGGEL RENDELKEZŐ TÁMADÓT EDZŐI MUNKÁJA MIATT FELTÉTLEN TISZTELET ÖVEZI GYŐRBEN, SPANYOL-ORSZÁGBAN ÉS A GÁLAMÉRKŐZÉS MÁSIK RÉSZTVEVŐJÉ-NÉL, A GÓRNIK ZABRZE CSAPATÁNÁL IS.STADIONUNK NÉVADÓJÁVAL 2002. AUGUSZTUS 13-ÁN SZEPESI GYÖRGY BESZÉLGETETT A SPORT TV-BEN SU-GÁRZOTT MŰSORÁBAN. EZ VOLT AZ UTOLSÓ HOSSZABB, TV-S BESZÉLGETÉS A LEGENDÁS JÁTÉKOSSAL

8 • 6:0

>>> SZUSZA FERENC 463 BAJNOKIN 393 ALKALOMMAL VOLT EREDMÉNYES AZ ÚJPEST SZÍNEIBEN

– Induljunk el pályafutásod kezdetétől: 1938-at írtunk, amikor édesapád ős-újpestiként elvitt a Megyeri úti stadi-onba.

– Tulajdonképpen Goda bácsi vitt el a Megyeri útra a JUTA-házból. Ő volt az, aki meglátott játszani és azt mondta, nekem Új-pesten a helyem. Ezt tudomásul vettem, így kerültem az UTE-hoz.

– A JUTA-gyár egy híres textilgyár volt, amelynek a vas-úti sínpár melletti gödörben volt a pályája. Ennek az emlé-két felidézve…

– Gyurikám, neked aztán kell erre emlékezni, hiszen együtt játszottunk ott mezítláb a homokban…

– Bevallom férfiasan, mindössze egyszer játszhattam ve-led együtt egy edzőmeccsen. Megálltam a pályán, és azt cso-dáltam, ahogyan te tízévesen bánsz a labdával. De térjünk vissza a karrieredre: 1940-ben játszottad első bajnoki mér-kőzésed az NB I-ben.

– Kispesten játszottunk, 4:4 lett a végeredmény, három gólt rúgtam. Olyan jó csatársor volt akkor Újpesten, hogy azért említ-sük meg a többieket is: Ádám Sanyi, Vidor Jóska, Zsengellér Ábel, Tóth III és jómagam.

– Ennél jobb csatársort elképzelni sem lehet. Hogyan tudtátok akkoriban egyeztetni a tanulást és a futballt?

– Az Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós Felsőkereskedel-mi Iskolában érettségiztem, itt játszottam az iskolacsapatban is. Nagyon szerettem a labdarúgást, amikor focizni kellett fociztam, amikor tanulni kellett tanultam. Tizenhat pengő volt akkor a tan-díj, de mivel színjeles tanuló voltam, nem kellett a szüleimnek fizetni az oktatásomért, szóval sikerült megoldanom a két dol-got együtt.

– Első válogatottság…– Horvátok ellen játszottunk, 1:1 lett az eredmény. Én rúgtam

a gólt az Üllői úti stadionban, de nem voltam a teljesítményem-mel megelégedve.

– Tizenhét évesen játszottál először az élvonalban, össze-sen pedig 463 NB I-es meccsen 393 gólt szereztél.

– Ez cirka húsz év termése. Nem szeretem használni a büsz-keség szót, inkább azt mondanám, hogy megérdemeltem ezt. Annyira szerettem a futballt és a góllövést, hogy jó érzéssel tölt el ezeket az adatokat hallgatni. Münchenbe külön meghívott az IFFHS azért, mert egyetlen csapat színeiben értem el ezt a telje-sítményt.

– Harmadik válogatott meccseden kikaptunk svédektől, de két gólt szereztél. Fájdalmas, mégis örömteli meccs lehetett.

– Emlékszem a gólokra, de mégis kellemetlen ez a találkozó, és nem csak a vereség miatt. Édesanyám akkor jött ki először fut-ballmérkőzésre, de egy összecsapás után be kellett kötni a feje-met, ő pedig elájult és soha többé nem jött ki a meccseimre.

– Húszévesen szerelmes voltál, és ezzel kapcsolatban van egy nagyon szép történeted, amely szintén részben Svédor-szághoz kötődik…

– Szegő Ilinek hívták azt a bizonyos nagyon szép újpesti kis-lányt. Akkor voltak érvényben a zsidótörvények, ezért vigyáz-nunk kellett, titokban járkáltunk. Azt, hogy a fiatalságom szép volt, részben neki köszönhetem. A II. világháború után kaptam egy hatalmas csomagot tőlük, akkor már Svédországból, ahová időközben kimenekült.

– Kint találkoztatok is 1949-ben, de ugyanebből az évből van egy fájdalmas emléked is.

– Igen, abban az esztendőben sérültem meg sajnos. A debre-ceni nagyerdei stadiont akkor újították fel, új gyeptéglákat rak-tak le. Edzőmeccset játszottunk a válogatott meccs előtt, le akar-tam venni egy labdát a 16-os táján, magasra felemeltem a lá-bamat, ami visszaérkezéskor beszorult a rosszul lerakott tég-lák közé, a térdem megcsavarodott és egy nagyon súlyos sérü-lést szenvedtem.

– Másfél évig nem is léphettél pályára, és kikerültél a vá-logatottból. Ennek ellenére hosszú évekig még rúgtad to-vább a gólokat, de az Aranycsapat már kialakult, te pedig csak 24-szer lehettél válogatott.

– Statisztikailag valóban 24 meccs van a nevem mellett, de a háború után nagyon sok olyan mérkőzés volt – például: Buda-pest–Prága, Budapest–Bécs, Budapest–Bukarest – amelyeken a Himnuszt nem játszották el, csak ezért nem számítanak hivata-los meccseknek.

– A magyar filmalkotás egyik legsikeresebb alkotását 1952-ben készítették el, a címe Civil a pályán! volt, főszerep-ben Szusza Ferenccel. Mesélj erről a filmről, hogyan készült?

– Keleti Márton mondta nekem: csináljunk egy próbafelvé-telt, nézzük meg tudnak-e belőlem valamit faragni. Jól sikerült és elvállaltam. Ferrari Viola volt a húgom, vetélytársamat pedig Soós Imre alakította. Latabár Kálmán is szerepelt a filmben, az egész miliő nagyon tetszett nekem.6

:0 I

NT

ER

JÚ

>>> SZUSZA FERENC 463 BAJNOKIN 393 ALKALOMMAL VOLT EREDMÉNYES AZ ÚJPEST SZÍNEIBEN

– Keleti Márton agyondicsért téged…– Nem is szívesen beszélek erről, hogy ne tűnjek nagyké-

pűnek. Egyszer mondta azt a többi színésznek, hogy ez az egy-szerű sportember sosem késik, tudja a szöveget, vegyenek róla példát. Rosszul éreztem magam, de jólesett a véleménye.

– Mindig hűséges maradtál a lila-fehér színekhez. Ke-vés példa akad erre a magyar futballban.

– Ez örömmel tölt el, de meg kell említenem, hogy három olyan nagy túrán is részt vettem, mint az Újpest egyik játékosa, de nem mint a csapat tagja. 1947-ben a Ferencvárossal men-tem Amerikába, akkor a zöld-fehérek Puskást, Mészárost és en-gem vettek „kölcsön” pár hétre. Öt évvel később Kínába az „A” válogatott nem mehetett el, engem pedig mint „C” válogatot-tat vittek ki. Áldom a napot, amikor ez a lehetőség adódott, 16 meccsből 16-ot nyertünk akkor, nekem pedig sikerült formá-ba kerülnöm a sérülés után. Négy évvel később Bécsben sétál-tam, amikor Puskás Öcsi és Östereicher Emil jött velem szem-be, mondták, hogy elvisznek Rióba, Brazíliába, mert nincsenek meg. Az első meccsen a Maracanában 200 ezren voltak, ha-talmas sikerünk volt. A játékoskijáróban jött egy sánta ember, 7-es mezben, nem is értettük az egészet. Végül kiderült, hogy a Garrincha volt az, a 20. percben pedig már 3:0-ra vezetettek is a brazilok, és persze ő is remekül játszott.

– Sosem akartak külföldön tartani?– De, egyszer nagyon. Az Internazionale és az AC Milan ve-

szekedett rajtam, én végül is mind a két együttesnek igent mondtam, de akkor lehetetlenség volt külföldre menni. Száz-

ezer dollárt kaptam volna, ez rettenetes nagy pénz volt. Ami-kor jött a telefon, hogy mikor megyek, mondtam, hogy nem tudok. Ekkor azt hitték, hogy a pénzt keveslem, és még többet adtak volna, de a minisztertanács egyik értekezletén kimond-ták, hogy Szusza nem eladó. Nem bántam meg, hogy Újpes-ten maradtam.

– Játékos-pályafutásod után húsz év következett edző-ként. Először Újpesten voltál Kalocsay Géza mellett segéd-edző.

– Gyakorlati ember révén magam vezényeltem a feladato-kat, és a játékosok között voltam a pályán, segítettem, tanítot-tam őket. Győrben lettem vezetőedző, majd visszarendeltek Újpestre. Az ETO olyan jól játszott utána, hogy végül Hidegkuti Nándival bajnok is lett az a csapat.

– Ezek után következett a Górnik Zabrze. Hogyan kerül-tél Lengyelországba?

– Nagy szerencsével. Kalocsay Géza volt az elődöm, a len-gyelek pedig imádják a magyarokat. Géza megemlítette a ne-vemet, referenciát kértek, majd egyből elhívtak. Kitűnő játéko-saim voltak, olyanok, akiknek vezetésével a lengyelek minket vertek az olimpia döntőjében. Egyszer Spanyolországba vol-tunk a szezon előtt, levezettem az edzést, amit sokan figyel-tek. Nagyon megtetszett a stílusom a Betis vezetőinek, akik azt mondták, nekik éppen ilyen edző kell.

– Mennyi időt töltöttél Spanyolországban?– Majdnem tíz évet. Spanyolországot második hazámnak

tekintem, nagyon jól éreztem magam ott. Bíztak bennem, pe-dig spanyolul sem beszéltem az elején, igaz három hónappal később már előadást is tudtam tartani. Imádtam a nyelvet, még borotválkozás közben is az igeragozást tanultam.

– Kubala László sokat segített?– Már az is elég volt, hogyha együtt megjelentünk valahol.

Persze a spanyolok felfogásáról is megosztotta velem a tapasz-talatait.

– A Betis után az Atlético Madridnál is töltöttél egy évet.

– Kint voltam már négy éve, ezért hazahívtak, mondván eleget voltam külföldön. Meg akarták hosszabbítani a szerző-désemet a Betisnél, de nem tudtam mit csinálni, itthon pedig nyugdíjba helyeztek. Ezután hívott az Atlético, másnap pedig már repültem is Madridba. Annyira fegyelmezett játékosaim voltak ott, hogyha azt kértem volna tőlük, hogy tízszer a ver-jék falba a fejüket, megtették volna értem.

– Öröm lehetett ilyen pályát befutni.– Nem csak játszani, még tréningezni is öröm volt. Ha vala-

ki valamit nem tudott megcsinálni, addig gyakorolta, ameddig sikerült. A felsőkapufát a tizenhatos vonalról húszból tizenhat-szor el tudtam találni.

– Legnagyobb góljaid?– Két félpályás találat jut eszembe. Mindkétszer a kapuski-

rúgás után rúgtam vissza egyből a kapuba, egyszer a Népstadi-onban a Ferencváros ellen, egyszer pedig Szombathelyen lőt-tem hasonlót, a visszafutó kapus már nem tudott védeni.

6:0 • 9

6:0

IN

TE

RJÚ

10 • 6:0

A Szusza Ferenc stadion története

>>> SZUSZA FERENC STADION

Az 1899-ben létrejött Újpesti FC már 1900 tavaszán létrehozta első pályáját. Ez a pálya a Pamutgyári mezőn, a mai

Erkel Gyula utcában volt.A Magyar Labdarúgó-szövetség a túlsá-

gosan kisméretű játékteret bajnoki mérkő-zésekre nem hitelesítette, így az 1901 tava-sza óta már az UTE színeiben szereplő, idegen pályákon játszó focistáknak új otthon után kellett nézniük. A klub vezetői úgy döntöt-tek, hogy a Népszigeten új pályát építenek. A pálya gyorsan elkészült, 1903. május 24-én avatták fel a sporttelepet. A torna- és atléti-kai versenyek után 3000 fős közönség előtt mérkőzött az Újpesti TE és a MAFC csapata. Az első osztályú Műegyetemisták 3:1 arány-ban nyertek az Újpest ellen.

A korabeli leírás szerint sokan jártak a ha-zai mérkőzésekre, és a találkozókon álta-lában a „pálya bejárónál (..) ketté oszlott a tömeg az egy kapun keresztül; Az egyik rész balra tartott: ez volt a lelkesebb – ál-lópublikum, a másik rész jobbra: ez ha volt hely, leült a kerítés mentén húzódó padok-ra, ha nem volt, szintén állt mögötte – ez volt az előkelőbb helyek közönsége. >>Me-legebb<< meccseken a két hely közönsége fuzionált – az ellenfél kapuja mögött.”

A Népszigeti pálya majdnem húsz évig szol-gálta az Újpestet, az újpesti labdarúgókat és futballrajongókat. A korabeli újságok alapján a legmagasabb nézőszámot 1920 decembe-rében, az Újpest–MTK (1:0) mérkőzésen szá-molták össze, ekkor 10 ezer néző tekintette meg a találkozót. Többször is próbálta az UTE bővíteni a szűkké váló, rosszul megközelíthető pályát, ám a terület tulajdonosa, a Földműve-lésügyi Minisztérium elutasította a beépítési kérelmeket. Végül 1921-ben a tulajdonos fel-mondta a pályabérletet, és ekkor döntötték el az UTE vezetői, hogy új pályát építenek!

1922. szeptember 17-én, újpesti polgárok, vállalatok pénzéből készült el a nagy mű! A Stadion! Az első, amelyet Magyarországon

6:0

SZ

US

ZA

EM

LÉK

NA

P

6:0 • 11

>>> SZUSZA FERENC STADION

ezzel a névvel illettek. Az első, amely vasbetonból készült. A sta-dionban 200 fős fedett páholy és 20 000 férőhely várta a szurko-lókat. A nyitómérkőzésen az FTC csapatát fogadtuk, és nyertünk is 2:1-re, 15 000 néző előtt. 1925 és 1929 között Európa egyik leg-gyorsabb kerékpárpályája futott körbe a fű körül, majd ennek el-bontása után a B oldal is tető alá került. A következő nagyobb vál-tozást 1945 hozta. Ebben az évben a háború miatt kezeletlenül hagyott Duna jege feltorlódott, és a hatalmas árvíz szinte elmos-ta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése mi-att fagyoskodó emberek.

De ez az év – és a következő – hozta a stadion újjáéledését is. Teljesen felújították a lelátókat, lebetonozták az állóhelyeket és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették a befogadóképessé-get. Az 1948-as, 9:0-s magyar győzelemmel záródó Magyaror-szág–Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadi-on nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti sta-dionja, a válogatott otthona. Egészen 1953-ig, a Népstadion meg-épüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy, a sikereket halmozó Aranycsapat. Ebben a korszakban született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar-osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar-osztrák, november 20-án pedig a magyar-svéd mérkő-zés vonzott 50 000 nézőt. Ekkor született a nézőcsúcs Újpest-mér-kőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 000 szurkoló zsúfolódott be a stadionba.

A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került, nem ön-ként…

1956-ban, a forradalom alatt a szurkolók egyik legfontosabb követelése a pálya visszaadása volt. Ez azóta sem történt meg.

Az ’50-es évek közepétől felsőbb utasításra a klub a nagyobb mérkőzéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszít-ve így a hazai pálya előnyét. A Megyeri úti stadion hatalmas kapa-citására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfe-lelően az ’50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból „levágták” az első hat sort, és így a kapacitás 32 000-esre csökkent.

A következő változást 1962-ben jegyezhettük fel, ekkor nyitot-ták meg a mentőbejárót a „B” terasz közepén, amivel kettévágták az addig a teljes „B” teraszt elfoglaló Újpest-tábort, és ekkor ké-szült el a modern, digitális kijelző is.

1968 áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világí-tás, az országban negyedikként a Megyeri úti stadion vált alkal-massá esti meccsek rendezésére. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás – bár ez-úttal minimális mértékben – de ismét csökkent. A stadiont egy-

re jobban elhanyagolta a Belügyminisztérium, így a ’70-es évek-ben mindössze egy változás történt: 1972 júniusában egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion.

A ’80-as években sem költöttek sokat a stadionra, az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1988. novemberi felava-tása volt, amely azért vált szükségessé, mert a régi lámpák fé-nye nem volt elégséges a nagyobb fényigényű színes közvetíté-sekhez.

1998-ig ismét nem történt semmilyen érdemi változás, ekkor a bajnoki címert nyert klub saját pénzén felújította a VIP páholyt, és itt a padokat székekre cserélték.

1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, aminek a végén 2001. november 14-én, a Magyarország-Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhely-lyel, exkluzív VIP boxokkal, bőrfotelekkel, minden igényt kielégí-tő luxussal rendelkező stadiont. Azóta két fontos változás történt a stadionban. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új neve lett csapatunk otthonának.

Az Újpest–MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játé-kos nevét viseli a létesítmény, a hivatalos neve Szusza Ferenc Sta-dion, amely a jövőben is marad az, ami immáron több mint nyolc évtizede folyamatosan volt: az újpesti és a magyar labdarúgás fel-legvára! 6

:0 S

ZU

SZ

A E

MLÉ

KN

AP

12 • 6:0

>>> SZUSZA FERENC EMLÉKNAP: WINTERMANTEL ZSOLT AZ EGYIK FŐVÉDNÖK

Újpest polgármesterének nagyon fontos az Újpesti legenda emlékműve

AHOGYAN EGY FIATAL TEHETSÉGÜNK, WINTERMANTEL ZSOLT IS ÚGY ROBBANT BE AZ ÚJPESTI SPORT-, ILLETVE FUTBALLÉLETBE. A IV. KERÜLET POLGÁRMESTERE MEGVÁLASZTÁSÁ-IG EGY VOLT AZ „EGYSZERŰ” SZURKOLÓK KÖZÜL, ÁM AMIÓTA Ő A VÁROSRÉSZ ELSŐ EMBERE, KÖTE-LESSÉGÉNEK ÉRZI, HOGY A LEHETŐ LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN KIÁLLJON A KLUB MELLETT.6

:0 I

NT

ER

JÚ

6:0 • 13

>>> SZUSZA FERENC EMLÉKNAP: WINTERMANTEL ZSOLT AZ EGYIK FŐVÉDNÖK

Újpest polgármesterének nagyon fontos az Újpesti legenda emlékműve

A polgármester nemcsak az Újpest–Ferencváros derbin tet-te tiszteletét, hanem – lehetőségeihez mérten – vala-mennyi hazai bajnoki találkozón megjelent, amivel nagy

népszerűségre és elismertségre tett szert.A sport-és futballszerető Wintermantel Zsolt természetesnek

vette, hogy elvállalja a március 26-i Szusza Ferenc Emlékmeccs fővédnöki tisztét, amelyet Lengyelország budapesti nagyköve-tével együtt tölt be.

A polgármesterrel hivatalában beszélgettünk.– Ha Szusza Ferenc nevét kimondjuk, először mindenki-

nek a klubhűség jut eszébe. És ha klubhűség, akkor termé-szetesen az Újpest. Március 26-án játszik az Újpest egy gá-lamérkőzést, amelynek ön az egyik fővédnöke. Miért vállal-ta el ezt a felkérést?

– Ez nem is volt számomra kérdés, hiszen egyrészt, ha csak abból indulok ki, hogy kisdiák korom óta járok lelkesen Újpest-mérkőzésekre – sőt amikor még lehetőségem engedte, vidék-re is elkísértem a csapatot – és ha Szusza Ferencnek, stadionunk névadójának emlékére, tiszteletére szobrot kívánnak felállíta-ni a szurkolók és maga az újpesti klub, akkor azt gondolom, Új-pest város polgármesterében fel sem merülhet az, hogy ne áll-jon a kezdeményezés élére. Ez egy nagyon fontos cél, ezért lehe-tőségeim szerint minden fórumon népszerűsíteni fogom majd, ahogyan ezt egyébként a Siófok elleni mérkőzés előtt be is jelen-tettem. Saját magam hívtam meg valamennyi Újpesten műkö-dő iskola igazgatóját erre a mérkőzésre, bízva abban, hogyha én invitálom őket, akkor ők is fontosnak érzik az oktatói közösség-ben és a diákok körében is népszerűsíteni ezt az eseményt. Ezzel

párhuzamosan azt is, hogy fűzzük szorosabbra azt a kapcsolatot, amely intézményeink és az Újpest között van.

– A Szusza-szobor ügyét továbbgondolva: elképzelhető, hogy elindul egy olyan kezdeményezés – akár a szurkolók, a klub vagy az önkormányzat részéről –, amelynek ered-ményeként esetleg több egykori labdarúgóról, vagy más sportágak híres újpesti képviselőjéről is közterületeket ne-vezzenek el a IV. kerületben?

– Ez csak kezdeményezés, illetve az átnevezni kívánt közte-rület kérdése. Ebbe a versenybe is azért szálltunk be, mert egy olyan terület kerülhetne nem is átnevezésre, ha nem megneve-zésre, ahol nem okozunk senkinek kellemetlenséget azzal, hogy a saját lakcímét, saját okmányait módosítania kell. Ha remélhe-tőleg beindul Újpest fejlődése, és kialakulnak olyan új terek, új utcák, ahol fejlesztések valósulnak meg, akkor az újpesti sportle-gendák emlékének megőrzése nem ütközhet akadályba, sőt…

– Az önkormányzat, az UTE, valamint az Újpest FC kap-csolata az ön polgármesteri kinevezése, illetve választási győzelme után érezhetően, láthatóan szorosabb. Mit tett azért, hogy ez az együttműködés szorosabb legyen. Mi-ért tartja fontosnak a kerületi sportot, ezen belül a kerü-let sportéletét reprezentáló UTE, illetve Újpest FC működé-sének támogatását?

– Azt gondolom, a fellépésemnek vagy a szerepemnek egy-előre szimbolikus jelentősége van. Az önkormányzat persze anyagi lehetőségeihez mérten segíti is az UTE-t, hiszen nemré-giben írtuk alá azt a megállapodást, amely most már nem éven-ként, ad hoc döntésekkel támogatja az egyesületet, hanem egy

14 • 6:0

>>> SZUSZA FERENC EMLÉKNAP: WINTERMANTEL ZSOLT

négy évre szóló keret megállapodást tartalmaz. Elkötelezettek va-gyunk azért, hogy az önkormányzat – legyen az bármilyen nehéz is a helyzet – azt az egyesületet, amelynek a neve összeforrt a vá-rossal, és annyi szépet és jót adott nekünk, támogatjuk. Terveim-ben nagyon sok minden szerepel, amely túlmutat Újpest határain, az újpesti polgármester lehetőségein. Adott esetben például a Me-gyeri úti stadion és sportkomplexum jogi helyzetének a rendezé-se mindenképpen egy ilyen feladat. Ebben én szeretnék élen járni.

– Az önkormányzatok általában nehéz helyzetben vannak. Mi az – utalva a négy éves keret-megállapodásra is –, amiben az önkormányzat a szürke hétköznapokban képes segíteni a sportegyesületet?

– Az egyesület tudja a dolgát, az edzők tudják a dolgukat, a szü-lők lelkesen viszik a gyerekeket sportolni. Azt gondolom, hogy ebbe az önkormányzatnak nem kell, hogy beleszólása legyen, vé-gül is sportegyesületként, azaz civil szervezetként működik az UTE. Ugyan ennek picit ellentmond a sporttörvényből fakadó jogi hely-zet, hogy magát a profi labdarúgást üzleti vállalkozás keretében kell működtetni, de én azt gondolom, hogy ez a kettő szervesen össze-kapcsolódik, hiszen újpesti utánpótlás nélkül nagycsapat sem len-ne, és nemcsak jogi értelemben. A mostani csapatot megnézve lát-ható, hogy ez tényleg nagyon fiatal csapat, és a tehetségek nagy ré-sze az újpesti utánpótlásból került ki, tehát azt gondolom, hogy ne-künk ilyen területen kell segítenünk. Ezen kívül segítenünk kell még a marketingben is, én szeretném – és már talán látszik is –, hogy egyre több sporthír jelenjen meg az önkormányzat hivatalos lapjá-ban. Erre a gálamérkőzésre is nagyon nagy felülettel fogunk készül-ni, és vannak apró gesztusok is. Például tervezem, hogy ha véglege-sen sikerül rendezni az állapotokat az újpesti vásárcsarnokban, ak-kor állandó hirdetőtábla jelenjen meg az újpesti sportprogramok-

nak, és van olyan lehetőség, hogy például közös ajándékboltot nyissunk. Én mindenképp tervezem, hogy Újpest város címerével ellátott különböző termékeket lehessen vásárolni, és ennek kere-tében akár lehet egy együttműködés is, hogy ebben a boltban a klubot népszerűsítő tárgyakat is lehessen vásárolni.

– A kerületi sportéletet nagyban meghatározza a Tábor utcai sportlétesítmény, illetve több újpesti létesítmény együttes helyzete. Gondolok itt a régi Chinoin-pályára, a Tungsram-pályára, a Duna Cipő-pályára, illetve az UTE at-létikai stadionra. Ez a több mint tízhektáros terület jelenleg az enyészet martaléka. Hogyan lehet ezt a területet meg-menteni, és a sport számára visszaadni, esetleg fejleszteni?

– Voltak tervek, amelyek megvalósítása jelen pillanatban, saj-nos azt kell mondanom, csak az álom kategóriába tartozik. Azt kell tudni, hogy a terület jelentős része egy multinacionális vál-lalat tulajdonában áll, egy másik jelentős része egy másik mul-tinacionális céghez tartozik. Emellett van benne az újpesti ön-kormányzatnak is tulajdonrésze, továbbá az államnak is, hiszen a Szilágyi úti atlétikai centrum állami tulajdon. Tehát ahhoz, hogy ezt az egész területet egységesen kezeljük, két multinacioná-lis vállalatnak, az önkormányzatnak és az államnak kellene tud-nia együttműködni. Az állam és az önkormányzat együttműkö-dése most a szerencsés csillagzat okán meg is valósulhatna, de a két multinacionális cég érdekei már teljesen mások, hol az egyik cég zárkózott el, hol a másik. Ha az egész területet egységesen kezelnénk, összevonnánk, akkor egy elméleti forgatókönyv sze-rint az egyik részében valamiféle anyagi meg bázist megalapo-zó beruházást engedélyezünk, és a nagyobbik részében, mond-juk, tényleg korszerű sportközpontot hozhatnánk létre. Ez az ide-ális rendezés, de már az sem lenne rossz megoldás, ha sikerülne megállapodni ezekkel a vállalatokkal abban, hogy az általuk nem vagy csak nagyon kevéssé kihasznált pályákat az újpesti gyere-kek használhassák.

– Az ön futballszeretete közismert, legutóbb a 39. szüle-tésnapja alkalmából a klub köszöntötte az egyik mérkőzés alkalmával, előtte pedig akkor állt a kezdőkörbe, amikor a klubtörténeti jelentőségű, Ferencváros elleni 6-0-s győzel-met aratta a csapat. Hogyan emlékszik vissza arra a mér-kőzésre, illetve milyen a kapcsolata a jelenlegi csapattal?

– Az, hogy akkor ott lehettem a Megyeri út füvén, nagysze-rű érzés volt. Életemben másodjára álltam ott – először akkor, amikor még kisiskolás voltam, és az UTE jubileumi születés-napjára élőképet mutattak be az újpesti általános iskolások –, és megmondom őszintén nagyon bíztam a jó eredményben, de azt, hogy így elverjük a Ferencvárost, arra nem számítottam. Na-gyon-nagyon jó érzés volt – ahogyan a mez is, meglepett vele az ügyvezető úr. Előzetesen csak annyit mondott, hogy egy kis ked-vességgel készülnek, amitől én próbáltam elzárkózni, de ő azt válaszolta, mindenképpen szeretnék jelezni, hogy valóban igény van arra, hogy az önkormányzat és a klub szorosabbra fűzze a kapcsolatát. Sose gondoltam, volna, hogy egy nem általam „ösz-szerajzolt”, hanem egy hivatalosan nyomtatott újpesti mez lesz egyszer a birtokomban.6

:0 I

NT

ER

JÚ

>>> SZUSZA FERENC EMLÉKNAP: WINTERMANTEL ZSOLT

Egyensúlyban a pályán…

„Az Energy termékek áldásos hatását látom a futballistáimon és érzem saját magamon is. Egészségesebb, energikusabb, kiegyensúlyozottabb lettem, s ez életem minden területére pozitívan hat.”

Köszönettel a Hungary Energy Kft.támogatásáért:

Mészöly GézaÚjpest FC vezetô edzô

…és az élet minden területén

MAGYA

R TE

RMÉS

ZETGYÓGYÁSZOK SZÖVETSÉGE

AJÁNLÁSÁVAL

www.energyklub.hu

Hirdetes 2011 03.indd 1 2011.03.18. 10:12

16 • 6:0

>>> „LENGYEL, MAGYAR – KÉT JÓ BARÁT, EGYÜTT HARCOL, S ISSZA BORÁT”

„LENGYEL, MAGYAR – KÉT JÓ BARÁT, EGYÜTT HAR-COL, S ISSZA BORÁT” – MINDEN MAGYAR ISME-RI EZT A KÖZMONDÁST. „POLAK, WĘGIER, DWA BRATANKI, I DO SZABLI, I DO SZKLANKI.” – EZT PEDIG MINDEN LENGYEL ISMERI.

A lengyel és a magyar nép több évszázados barátságát a két ország 2007 óta minden évben március 23-án ünnepli. Az Újpest FC és a Górnik Zabrze idén március 26-án a futball-

pályán is mélyíti a két ország kapcsolatát, és megemlékezik a mindkét klub életében fontos szerepet betöltő Szusza Ferencről.

Érdemes a barátság történet felidézni.A két ország és nép között a kapcsolatok még a középkor-

ra nyúlnak vissza. Eleinte főleg dinasztikus kapcsolatok, és kö-zös uralkodók jelentették a kapcsolódási pontokat. A magyar és a lengyel nép kapcsolatait az Árpádok és a Piastok korában dinasz-tikus érdekek befolyásolták. Családi kapcsolatok fűzték egymás-hoz a két uralkodó házat, ha kellett egymásnál találtak menedé-ket, vagy kértek segítséget. Ez elmondható általában a két nép egész történelmi kapcsolatára.

I. (Nagy) Lajos volt az első közös uralkodó, aki 1342-1382 kö-zött volt Magyarország királya, 1370-ben – Magyar Lajos né-ven – Lengyelország királyává is koronázták. 1440-44 között III. Władysław lengyel király uralkodott hazánkban is, őt I. Ulász-ló néven ismerjük. Szintén lengyel származású volt, de csak Ma-gyarországon uralkodott II. Ulászló, 1490-1516 között. Hatvan év-vel később Báthori István, Erdély fejedelme lett Lengyelország ki-rálya is. A közös királyokon túl az uralkodók gyakran választottak feleséget a szomszédos országból. Az uralkodók, királynék min-den esetben magukkal vitték rokonaikat, hűséges szolgálóikat is az udvarukba, így több száz, több ezer magyar költözött Lengyel-országba, vagy lengyel költözött Magyarországra.

A népek közötti jó kapcsolat igazán a XIX. században, Lengyel-ország függetlenségének elvesztése után vette kezdetét. 1830-ban a forradalom tört ki Lengyelországban. A magyar vármegyék gyűjtéseket, jótékonysági bálokat rendeztek a lengyeleknek, sőt Bars vármegye közgyűlése feliratban fordult I. Ferenc királyhoz, hogy nyújtson támogatást a lengyeleknek. Az ifjúság szimpátiá-ból lengyel ruhában járt, sőt sokan átszöktek a határon, hogy har-colhassanak a felkelők oldalán. Az ellenzék vezetői: Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Eötvös József, az írók közül Vörös-marty Mihály, Bajza József nyíltan támogatták a lengyelek ügyét.

A lengyelek hamarosan viszonozták a katonai segítségnyúj-tást. A magyarországi lengyelség – egyúttal a lengyel és ma-

gyar nemzet – történetének legjelentősebb és legfényesebb fe-jezetei közé tartozik a magyar forradalom és szabadságharc idő-szaka 1848/49-ben, amelyben Bem József és Dembinszky Hen-rik tábornokkal az élen több ezer lengyel tiszt és közkatona vett részt. 1849. május 6-án megalakult a lengyel légió Wysoczki ve-zetésével, ennek tűzkeresztsége Buda visszavétele volt. A ma-gyar szabadságharc lengyel mártírjai: Mieczysław Woroniecki, d’Abancourt és Konrad Rulikowski.

1910-ben Miklósy Ferdinánd Leó létrehozta a Magyar-Lengyel Egyesületet. Ez az egyesület alakította meg az első világháború kitörésekor a Lengyel Katonai Bizottságot, amely magyar földről közel ezer önkéntest toborzott a Lengyel Légió számára, mindvé-gig Józef Piłsudski mellett harcoltak a lengyel függetlenségért. Az 1919-21 közötti lengyel-szovjet háborúban Magyarország 30 ezer fős honvédsereget ajánlott fel Lengyelország megsegítésére, azon-ban a Trianoni diktátummal – amit egyébként Lengyelország so-hasem ratifikált – a két ország közé ékelődött Csehszlovákia nem engedte át határain a katonákat. Ennek ellenére magyar katonák százai átszöktek és harcoltak a lengyel szabadság megőrzéséért.

A magyar-lengyel barátság története

6:0

SZ

US

ZA

EM

LÉK

NA

P

6:0 • 17

>>> „LENGYEL, MAGYAR – KÉT JÓ BARÁT, EGYÜTT HARCOL, S ISSZA BORÁT”

Amikor 1939-ben Lengyelországot lerohanták a hitleri Né-metország és a sztálini Szovjetunió csapatai, több mint 100 ezer menekült – lengyel katona és civil személy – talált menedé-ket Magyarországon a háború egész időtartama alatt, vagy leg-alább átmenetileg. A két oldalról érkező támadók elől a lengye-lek csak dél, azaz hazánk felé menekülhettek, a magyar kor-mány 1939. szeptember 17-én megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt. Megígérték, hogy senkit nem adnak ki a né-meteknek és a menekülteknek megfelelő életkörülményeket biztosítanak. Tették ezt annak ellenére, hogy a németek erő-teljes nyomást gyakoroltak Budapestre: követelték a diplomá-ciai kapcsolatok megszakítását, a már itt tartózkodó lengyelek kiadatását, a magyar lakosság lengyelbarát megnyilvánulásai-nak beszüntetését (stb.).

1956 őszén a diktatúrával és a szovjet rendszerrel szembefordu-ló két társadalom élénken reagált a másik országban lezajló ese-ményekre. Így az 1956. október 23-i tüntetés a lengyelek mellet-ti rokonszenv kinyilvánítás jegyében szerveződött. A lengyelek is hasonlóképpen reagáltak a magyar eseményekre: vért adtak a

magyar sérülteknek, gyógyszer és élelmiszerszállítmányokat in-dítottak el Budapestre.

2006. március 24-én a lengyelek és magyarok közötti sok év-százados szoros barátság szellemében tartott nagyszabású ren-dezvényen Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar ál-lamfők Győrött a Bem József téren felavatták az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet.

Folytatásaként 2007. március 12-én a magyar Országgyűlés március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította, akárcsak négy nappal később, március 16-án a lengyel szejm. Az egyhangúlag hozott határozatot 324-en szavazták meg.

A két ország kapcsolatai továbbra is jók, egymás iránt számos esetben fejezték ki szolidaritásukat. Erre volt példa a magyar ál-lami vezetők és mások részvétnyilvánítása, illetve a gyászszertar-tás napjának nemzeti gyásznappá való nyilvánítása a szmolenszki légi katasztrófa kapcsán. Ennek keretében az ország lobogóját félárbocra eresztették. A középiskolákban is megemlékeztek a két nép barátságáról, illetve a lengyel elnök temetését az állami tele-vízió élőben közvetítette.

>>> SPORTBARÁTI ÜDVÖZLETTEL: KOWALSKI ROMAN LENGYEL KÖZTÁRSASÁG BUDAPESTI NAGYKÖVETE

Drodzy Kibice,Kedves Szurkolók!

PATRZĄC HISTORYCZNIE DOSTALIŚMY SPORO LEKCJI OD WĘGIERSKICH PIŁKARZY. ZNAKOMITA WĘGIERSKA DRUŻYNA BYŁA WIELOKROTNIE MARZENIEM KIBICÓW Z CAŁEJ EUROPY. TAKŻE W POLSCE ZNANO NAZWISKA WĘGIERSKICH GWIAZD I TRENERÓW, WŚRÓD NICH BOHATERA OBU DRUŻYN (ÚJPEST FC I GÓRNIKA ZABRZE), FERENCA SZUSZY.

HA TÖRTÉNELMI TÁVLATBÓL NÉZZÜK, JÓ NÉHÁNY LECKÉT KAPTUNK A MAGYAR LABDARÚGÓKTÓL. A KIVÁLÓ MAGYAR CSAPAT SZÁMTALANSZOR VOLT IDEÁL, VÁGYÁLOM EURÓPA MINDEN SZURKOLÓJA SZÁMÁRA. LENGYELORSZÁGBAN IS JÓL ISMERTÜK A MAGYAR FUTBALL-LEGENDÁK ÉS EDZŐK NEVÉT, KÖZ-TÜK AZ ÚJPEST ÉS A GÓRNIK ZABRZE CSAPATOK KÖZÖS KINCSÉT, SZUSZA FERENCET. A HOZZÁ HASONLÓ SZEMÉLYISÉGEK EMLÉKÉT ÉS A VELÜK KAPCSOLATOS FELEMELŐ PILLANATOKAT MINDIG ÓRIÁSI ROKONSZENVVEL ŐRIZZÜK, MÉG AKKOR IS, HA NEM TÚL SOKSZOR VOLT LEHETŐSÉGÜNK LEGYŐZNI MAGYAR TESTVÉREINKET.

>>> SPORTBARÁTI ÜDVÖZLETTEL: KOWALSKI ROMAN LENGYEL KÖZTÁRSASÁG BUDAPESTI NAGYKÖVETE

Kedves Szurkolók!

Takie momenty i takie postacie wspomina się z największą sympatią, z zawsze pozytywnymi emocjami, nawet jeżeli niezbyt często udawało nam się pokonać Bratanków. Rywalizacja sportowa należy do tych najbardziej szlachetnych dziedzin, gdzie osiąganie mistrzostwa wymaga tak wielu poświęceń i niezwykle ciężkiej pracy. Sportowcy podejmują te wyzwania z myślą przede wszystkim o swoich kibicach, choć oczywiście i na Węgrzech pamiętamy mecze, które urastały do ran-gi wydarzeń symbolicznych i politycznych. To trochę taka specyfika naszego regionu, Węgrów i Polaków, gdy przez lata także poprzez sport wyrażaliśmy nasze spojrzenie na otaczającą nas polityczną rzeczywistość. Na szczęście dziś nie musimy już tego robić. Możemy rywalizować dla samej idei rywalizacji, a także np. w pięknym charytatywnym celu, by pomnik bohatera dwóch zespołów Ferenca Szuszy, ulubieńca polskich i węgierskich kibiców stanął w Budapeszcie. Cieszę sie, że mogłem objąć patronat nad tak fantastycznym wydarzeniem, bardzo ważnym dla kibiców obu klubów, bo ponad tysiąc polskich fanów piłko nożnej, którzy przywędrowali tutaj za swoim zespołem, by uczcić pamięć legendarnego trenera, mówi samo za siebie.

W przyszłym roku Polska, wraz z Ukrainą, stanie się areną rozgrywek Mistrzostw Europy w piłce nożnej. Już dzisiaj widzimy, jak ogromnym wyzwaniem, ale jednocześnie ogromną szansą dla Polski, stają sie te mistrzostwa. Budujemy stadiony i powiązaną z nimi infrastrukturę. Mistrzostwa Europy zmobilizowały rząd do ogłoszenia wielkiego projektu Orlik, w wyniku którego finalizowana jest budowa prawie dwóch tysięcy boisk dla dzieci i młodzieży. To napawa optymizmem, który jest nam szczególnie potrzebny, gdy patrzymy na, dzisiaj jeszcze dość słabe, miejsce naszych piłkarzy w rankingach. Ale mamy jeszcze ponad rok i starajmy się zachować optymizm.

Dzisiaj życzę wszystkim kibicom, i Węgrom, i Polakom, przede wszystkim wspaniałej rywalizacji i zabawy w tak szlachetnym celu i tak znakomicie komponującej się w tradycji obchodów Dnia Przyjaźni Polsko-Węgierskiej (organizowanego co roku w dniu 23 marca; obecnie w Poznaniu). Inicjatorom spotkania bardzo dziękujemy za pomysł i zaangażowanie. Liczymy, że, niezależnie od wyniku meczu, przybędzie po spotkaniu kolejnych polsko-węgierskich przyjaźni. I, oczywiście, zapraszamy naszych węgierskich przyjaciół do Polski.

Z serdecznymi pozdrowieniamiRoman KowalskiAmbasador RP na Węgrzech

Bizonyára azért is van ez így, mert a sportversengés a ri-valizálás legnemesebb formáinak egyike. A bajnoki cím el-érése annyi munkát és annyi kemény erőfeszítést igényel, hogy végül mindig csak a győzelmet értékeljük igazán. A sportolók mindenekelőtt éppen a szurkolóikra gondolva vállalkoznak e kihívásra, bár természetesen itt, Magyar-országon is emlékszünk olyan meccsekre, amelyek szim-bolikus és poltikai jelentőséget nyertek. Ez amúgy is igen jellemző a mi régiónkra, a magyarokra és lengyelekre, hi-szen éveken keresztül a sport is eszköz volt annak kifeje-zésére, mi a véleményünk a bennünket körülvevő politikai helyzetről. Ma már nem kell ezt tennünk. Ma már pusztán a versengés eszméjéért is versenghetünk vagy valami szép, önkéntes célért: például azért, hogy a magyar és a len-gyel szurkolók közös kedvence, a két említett csapat edző-je szobrot kaphasson Budapesten. Örülök, hogy vállalhat-tam a védnökséget egy ilyen fantasztikus esemény felett, amely mindkét klub drukkereinek fontos, hiszen az ezernyi lengyel szurkoló, akik Szusza Ferenc kedvéért idevándorol-tak a csapatukkal, magáért beszél.

Jövőre Lengyelország lesz a Labdarúgó Európa-bajnok-ság házigazdája. Ma már látjuk, mekkora kihívást, egyút-tal mekkora esélyt jelent ez Lengyelország számára. Sta-dionokat és hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát építünk, utakat, szállodákat. Az Európa-bajnokság adta a végső lökést a kormánynak ahhoz is, hogy beindítsa az „Orlik” megaprojektet, amelynek eredményeképpen hamarosan mintegy kétezer ifjúsági és gyermek sportpálya építésére tehetünk pontot. Mindez optimuzmusra ad okot, amelyre igencsak szükségünk van, ha labdarúgóink egyelőre saj-nos csak közepesnek mondható eredményeire tekintünk. Azonban van még előttünk egy év, és igyekszünk megtar-tani az optimizmusunkat.

A mai napon az összes szurkolónak, a lengyeleknek és a magyaroknak is, mindenekelőtt nagyszerű versengést kí-vánok e nemes cél érdekében, amely oly kiválóan illeszke-dik a Lengyel-Magyar Barátság Napja eseményeihez. A ta-lálkozó kezdeményezőinek hálásan köszönjük az ötletet és az elkötelezettséget a szervezés során. A meccs eredmé-nyétől függetlenül arra számítunk, hogy a mai esemény a lengyel-magyar barátság egy újabb szép ünnepe lesz. És természetesen mindenkit szívesen várunk Lengyelor-szágba!

Sportbaráti üdvözlettelKowalski RomanLengyel Köztársaság budapesti nagykövete 6

:0 I

NT

ER

JÚ

>>> SZUSZA FERENC STADION

MEZSZÁM, NÉV NEMZ. SZÜL. DÁTUM CM/KG NB I 2010/11 VÁL.

KAPUSOK

1 Balajcza Szabolcs HUN 1979. 07. 14. 189/86 192/- 20/-

36 Horváth Tamás HUN 1987. 06. 18. 190/85 2/- -/- VÉDŐK

3 Rubus Tamás HUN 1989. 07. 13. 186/80 5/1 5/1

4 Takács Zoltán HUN 1983. 11. 26. 190/85 140/8 18/- 1

6 Jhonnes M. de Souza BRA 1984. 04. 22. 194/88 1/- 1/-

15 Kiss Zoltán HUN 1986. 07. 12. 182/79 60/- 13/-

18 Vermes Krisztián HUN 1985. 07. 07. 184/79 130/4 16/- 6

20 Banai Balázs HUN 1992. 12. 09. 182/66 1/- 1/-

24 Pollák Zoltán HUN 1984. 01. 13. 179/74 166/5 16/- 2/1

25 Dvorschák Gábor HUN 1989. 09. 14. 190/82 3/- 1/-

26 Szokol Zsolt HUN 1990. 03. 16. 185/75 31/- 19/-

KÖZÉPPÁLYÁSOK

5 Marin Matos CRO 1989. 01. 26. 185/80 11/- 11/-

Simon Krisztián HUN 1991. 06. 10. 176/67 16/2 15/2

11 Simek Péter HUN 1980. 01. 30. 184/82 294/28 16/1 9

13 Böőr Zoltán HUN 1978. 08. 14. 170/65 306/36 13/3 21/1

14 Nikola Mitrovic SRB 1987. 01. 02. 177/78 19/1 19/1 117 Bognár István HUN 1991. 05. 06. 175/70 -/- -/-

19 Balogh Balázs HUN 1990. 06. 11. 179/75 8/1 8/1 21 Magos Mátyás HUN 1992. 03. 14. 182/75 1/- 1/- 22 Egerszegi Tamás HUN 1991. 08. 02. 185/73 15/- 15/-

27 Kovács Dániel HUN 1990. 06. 16. 184/75 12/- 3/-

28 Rasztovits Dávid HUN 1990. 08. 29. 179/77 -/- -/-

31 Barczi Dávid HUN 1989. 02. 01. 178/68 16/5 4/2

34 Tajthy Tamás HUN 1991. 08. 29. 177/68 12/1 12/1

CSATÁROK

7 Balajti Ádám HUN 1991. 03. 07. 176/68 29/7 5/1

8 Rajczi Péter HUN 1981. 04. 03. 183/79 155/72 17/7 11/3

9 Sitku Illés HUN 1978. 02. 05. 178/71 175/55 8/- 1

Tisza Tibor HUN 1984. 11. 10. 174/70 142/63 15/6 5

16 Lázár Bence HUN 1991. 03. 21. 181/84 4/4 4/4

30 Zamostny Balázs HUN 1992. 01. 31. 189/81 -/- -/-

32 Jarmo Ahjupera EST 1984. 04. 13. 196/90 5/1 4/1 5

6:0

AZ

ÚJP

ES

T F

C K

ER

ET

E

22 • 6:0

A szürke színnel jelzett játékosok a tavaszi szezonban nem tagjai a keretnek.

>>> SZUSZA FERENC STADION

MEZSZÁM, NÉV NEMZ. SZÜL. DÁTUM CM/KG 2010/11 VÁL.

KAPUSOK

1 Adam Stachowiak POL 1986. 12. 18. 190/80 14/-

28 Mateusz Slawik POL 1980. 11. 03. 183/80 x

82 Sebastian Nowak POL 1982. 01. 13. 197/93 5/-

VÉDŐK

2 Michal Pazdan POL 1987. 09. 21. 180/76 9/- 5

3 Mariusz Jop POL 1978. 12. 03. 188/81 17/- 27

13 Maciej Manka POL 1989. 06. 30. 182/74 2/-

16 Adam Marciniak POL 1988. 09. 28. 186/78 11/-

18 Bartosz Kopacz POL 1992. 05. 21. 176/80 -/-

21 Mariusz Magiera POL 1984. 08. 25. 188/71 19/1 1

24 Michael Bemben POL/GER 1976. 01. 28. 182/81 15/-

25 Adam Banas POL 1982. 12. 25. 185/79 16/2

KÖZÉPPÁLYÁSOK

5 Grzegorz Bonin POL 1983. 12. 02. 188/81 16/1 1

6 Aleksander Kwiek POL 1983. 01. 13. 176/71 17/2

7 Maciej Bębenek POL 1984. 09. 22. 173/68 7/-

8 Piotr Gierczak POL 1976. 05. 02. 176/68 5/1 2

9 Michal Jonczyk POL 1992. 03. 11. 180/80 4/1

19 Mariusz Przybylski POL 1982. 01. 19. 183/71 17/-

23 Rafal Pietrzak POL 1992. 01. 30. 176/69 4/-

26 Adam Danch POL 1987. 12. 15. 180/73 10/- 1

30 Gabriel Nowak POL 1986. 07. 26. 186/78 - /-

81 Róbert Jez SVK 1981. 07. 10. 178/72 3/1 4/2

88 Michal Gasparik SVK 1981. 12. 19. 179/69 3/1

CSATÁROK

10 Daniel Sikorski POL/AUT 1987. 11. 02. 184/74 15/3

11 Marcin Wodecki POL 1988. 01. 14. 175/65 15/4

14 Mateusz Zachara POL 1990. 03. 27. 180/75 -/-

22 Tomasz Zahorski POL 1984. 11. 22. 190/80 19/4 13/1

6:0

A G

ÓR

NIK

ZA

BR

ZE

KE

RE

TE

:

6:0 • 23

Szusza Ferenc lengyel klubja:

a Górnik ZabrzeA viszonylag kései időpont annak köszönhető, hogy a szi-

léziai Zabrze városa 1945-ig – Hindenburg néven – Né-metország része volt, német fennhatóság alatt állt. En-

nek megfelelően egy 1910-ben, németek által alapított klub, a Preussen Hindenburg képviselte a várost a futball ligákban. A fekete-fehérek kisebb sikereket is arattak: az egységes élvo-nal hiányában, regionális bajnokságban szereplő egylet 1929-ben Délkelet-Németország bajnoka lett, 1928-ban, 1929-ben, 1930-ban és 1931-ben pedig Felső-Szilézia bajnokának is mondhatta magát.

A hitleri Németországban már kevésbé voltak sikeresek, há-rom alkalommal lettek ezüstérmesek és egyszer bronzérmesek a sziléziai ligában, ám 1942-ben kiestek a legfelsőbb osztályból. Bár az utolsó, 1944/45-ös szezonra visszatértek, de ez volt a baj-nokság mellett a klub hattyúdala is, 1945 januárjában jogutód nélkül megszűnt a Preussen Hindenburg.

A háború után Lengyelország része lett a 100 ezer lakosú te-lepülés, és több kisebb klub is alakult az immáron Zabrze ne-vet viselő városban. 1948. december 14-én ezeknek a klubok-nak, vagyis a KS Concordia, a KS Pogon, az RKS Skra és a KS Zjednoczenie fúziójával alakult meg a Górnik Zabrze.

A sziléziai bányászváros csapataként a Górnik, vagyis lengye-lül „bányász” elnevezés szinte adta magát.

A piros-kék-fehér csapat életében gyorsan jöttek a sikerek: 1952-ben már a lengyel másodosztályban játszott, 1956-ban pedig már a legmagasabb osztályban, az Ekstraklasában sze-repelt.

De az igazi sikersorozat csak ekkor vette kezdetét: az állami-lag kiemelten támogatott bánya csapata 1957-ben, mindössze második élvonalbeli szezonjában aranyéremig jutott! 1959-ben következett a második aranyérem, majd a ’60-as években él-ték legszebb napjaikat, hatszor is Zabrzéba került a bajnoki cím,

>>> MAI ELLENFELÜNK AZ EGYIK LEGNÉPSZERŰBB CSAPAT HAZÁJÁBAN

24 • 6:0

LENGYELORSZÁG EGYIK LEGNÉPSZERŰBB ÉS LEGSIKERESEBB KLUBCSAPATÁT LÁT-JUK MA VENDÉGÜL. A 14-SZERES BAJ-NOK GÓRNIK ZABRZÉT 1948-BAN ALAPÍ-TOTTÁK.

>>> MAI ELLENFELÜNK AZ EGYIK LEGNÉPSZERŰBB CSAPAT HAZÁJÁBAN

BAJNOK: 1957, 1959, 1961, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1971, 1972, 1985, 1986, 1987, 1988KUPAGYŐZTES: 1965, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972SZUPERKUPA-GYŐZTES: 1988BEK-NEGYEDDÖNTŐ: 1968KEK-DÖNTŐ: 1970

6:0 • 25

közte 1963-67 között sorozatban ötször! Sőt, 1957 és 1972 kö-zött, vagyis 15 éven át a Górnik minden szezonban dobogón végzett!

A csapat erejét mutatja az is, hogy az 1972-es olimpián arany-érmes lengyel válogatottban 5, az 1974-es világbajnokságon bronzérmes, brazilverő csapatban 4 Górnik-játékos jutott szó-hoz.

A másfél évtizedes zabrzei diadalmenetben nem kevesebb, mint féltucat (!) magyar edző is kivette a részét! 1957-58 kö-zött Opata Zoltán, 1959-ben Steiner János, 1964-65-ben Far-sang Ferenc, 1966-69 között dr. Kalocsay Géza ért el sikereket a Górnikkal. Szusza Ferenc, az újpesti legenda 1970-ben, Kalocsay Géza meghívására került Zabrzéba, ahol mindössze egy évet töl-tött, de ez alatt mindent vitt: kupát és bajnokságot is nyert. Bár nagyon szeretett Lengyelországban dolgozni, és maga a Len-gyel Egyesült Munkáspárt titkára, Edward Gierek is (aki maga is Górnik-szurkoló volt) személyesen marasztalta, Szusza végül Spanyolországba, a Real Betishez szerződött. Ezt követően még 1972-ben, Szűcs Gyula személyében ült hazánkfia a Górnik kis-padján. A vezetőedzőkön kívül további magyar szereplője volt a Górnik életének: az aranycsapat kapusa, Grosics Gyula 1962-es visszavonulását követően a tatabányai és a zabrzei szénbányák közötti jó kapcsolatnak köszönhetően egy évre a Górnik kapus-edzője lett.

Érdekesség, hogy a Górnik legtöbb magyar edzőjének van újpesti kötődése: Opata 1950-51-ben, Kalocsay Géza 1961-62 között volt az Újpest edzője. Sőt, utóbbi 1941-43 között játékosként is szerepelt lila-fehér-ben.

A legnagyobb sikereket azonban Szűcs Gyu-la mondhatja magáénak, aki 1959/60-ban és 1973/74-ben is bajnoki aranyat ünnepelhetett az Újpest kispadján. Szusza Ferenc újpesti pá-lyafutását pedig talán senkinek sem kell bemu-tatnunk.

A Górnik a későbbiekben már nem foglalkoz-tatott magyar edzőt, és ezzel párhuzamosan a sikerek is kezdtek elmaradozni: 1973-ban le-maradt a csapat a dobogóról, 1978-ban pedig utolsó helyen végzett és kiesett a klub. Bár egy év után vissza-került, egészen 1985-ig kellett várniuk az újabb sikerekre. Ek-kor azonban – ahogyan az a klub történetében már megszokott

volt – sorozatban jöttek a diadalok: 1985 és 1988 között négy-szer is megnyerte a lengyel bajnokságot.

A rendszerváltást követően azonban a klub hanyatlásnak in-dult, az eredmények elmaradtak a korábbiaktól. 1991-ben még egy ezüst, 1994-ben pedig egy bronzérmet fel tudtak mutatni, a ’90-es évek közepe óta azonban a tabella közepén, vagy al-ján végeztek, aminek köszönhetően 1995 óta nem léphettek ki a nemzetközi porondra. Sőt, 2009-ben újra búcsúzni kényszerül-

tek az élvonaltól. A visszatérés ismét egyből si-került, és az új szponzorral, az Allianz-cal ezút-tal biztos anyagi háttérrel rendelkezik a klub.

A 2010/11-es bajnokságban jelenleg az ötö-dik helyen áll a Górnik.

Az elmúlt 20 év sikertelensége ellenére a Górnik Zabrze még ma is Lengyelország legsi-keresebb klubcsapata! 1957 és 1988 között 14 lengyel bajnokságot nyert, ezzel - megosztva ugyan legnagyobb riválisával, a Ruch Chorzów-val – a legtöbb bajnoki címet nyert klub Len-gyelországban! Ezen kívül 1970-ben a Górnik KEK-döntőt játszott a Manchester City ellen,

ahol végül alulmaradt. Azonban ezt a bravúrt, vagyis nemzetkö-zi kupadöntőbe jutást azóta egyetlen lengyel csapatnak sem si-került sem megismételnie. 6

:0 S

ZU

SZ

A E

MLÉ

KN

AP

Eddig egyszer, 1963-ban, Chicagóban játszottunk a Górnik ellenAZ ÚJPEST ÉS A GÓRNIK ZABRZE CSAPATA KÖZÖTT EDDIG EGY TALÁLKOZÓT JEGYEZTEK FEL A KRÓNIKÁK. AZ 1963-AS MÉRKŐZÉSRE AZONBAN ÉRDEKES MÓDON NEM LENGYELORSZÁGBAN VAGY MAGYARORSZÁGON KERÜLT SOR, HANEM CHI-CAGÓBAN.

2.

>>> NEGYVENNYOLC ÉVVEL EZELŐTT GÖRÖCS TITI GÓLJÁVAL 1:0-RA NYERTÜNK

A mérkőzésre az International Soccer League keretében került sor. Ezt a bajnokságot 1960-ban hívta életre egy amerikai milliomos fakereske-dő és sportmecénás, William B. Cox, aki úgy tartotta, hogy bár fizetőké-

pes kereslet van a labdarúgásra az Egyesült Államokban, de az anyagi siker-hez megfelelő játékosok és komoly csapatok nincsenek az országban. Ezért a bajnoki szünetet felhasználva 1960-tól minden nyáron meghívott 10-16 eu-rópai, dél-amerikai és közép-amerikai csapatot, amelyeknek nagyszabású tor-nát rendezett. A résztvevőket két 5-8 csapatos csoportba osztották, ahol min-den gárda játszott minden csapat ellen, majd végül a két csoportgyőztes dön-tőt játszott egymással a ligagyőzelemért. A meccsekre többnyire New Yorkban került sor, de Chicagóban, Los Angelesben, Detroitban és Bostonban is játszot-tak néhány mérkőzést.

A tornát összesen hat alkalommal rendezték meg 1960 és 1965 között. 1966-tól azonban Cox már nem szervezte meg többé nyári bajnokságát, mert az amerikai labdarúgó szövetség letiltotta a tornát. Az USSFA egyre inkább

26 • 6:0

>>> NEGYVENNYOLC ÉVVEL EZELŐTT GÖRÖCS TITI GÓLJÁVAL 1:0-RA NYERTÜNK

6:0 • 27

úgy érezte, hogy kicsúszik kezéből az Egyesült Államok labdarúgásá-nak szervezése, mivel a torna túlságosan sikeres lett, míg az országos bajnokság színvonala alacsony maradt.

A tornán Magyarországról először 1962-ben az MTK vett részt, a kék-fehérek a hat csapatos csoportban negyedik helyen végeztek. 1963-ban Magyarországot a bajnoki bronzérmes Újpest képviselte.

AZ 1963-AS TORNA RÉSZTVEVŐI:I. csoport: AC Mantova (olasz), Club Deportivo Oro (mexikói),

Kilmarnock FC (skót), Preußen Münster (nyugatnémet), Sport Recife (brazil), Valenciennes FC (francia), West Ham United (angol)

II. csoport: Belenenses (portugál), Dinamo Zagreb (jugoszláv), Górnik Zabrze (lengyel), Helsingborgs IF (svéd), Real Valladolid (spa-nyol), Újpesti Dózsa (magyar), Wiener AC (osztrák)

Az Újpest Bécsből július 1-jén indult el New York felé. A „sohasem alvó” város repülőterén igazán otthon érezhették magukat az újpesti fiúk: magyar népviseletbe öltözött lányok, virágcsokrok, ünnepi beszé-dek fogadták a mieinket. Pedig ekkor még nem is New York volt a lilák úti célja, mivel az International Soccer League első mérkőzésére Chica-góban került sor. Illinois állam legnagyobb városában sem volt rosszabb a fogadtatás, itt is kisebb ünnepség, virágcsokrok várták a magyarokat. A hosszú út végén reggel nyolckor mehetett végre aludni a csapat.

Szükség is volt a pihenésre, mert másnap, július 3-án már a torna nyitómeccsét játszotta az Újpest a lengyel bajnok Górnik Zabrze ellen. A mérkőzés helyszíne a híres Soldier Field stadion volt, Chicagóban. Az 1924-ben épült, 76 ezer férőhelyes aréna alapjául az ókori olimpiai já-tékok színhelye, az athéni stadion szolgált. A hatalmas „U” alaprajzú lé-tesítményt dór oszlopos, görögös hangulatú épületek fogták közre, és szükség esetén mobillelátókkal akár 120 ezer férőhelyesre is ki lehetett bővíteni. A létesítmény rengeteg fontos eseményt látott, az amerikai futball konferencia döntőitől NASCAR versenyekig, bokszmeccsektől az 1994-es labdarúgó világbajnokság nyitómeccséig.

A lelátókon ezúttal 15 ezer néző foglalt helyet, fele részben magya-rok, fele részben lengyelek. Az újpestiek meglepetéssel tapasztalták, hogy a mérkőzés hírére meglehetősen sok magyar érkezetett Chicagó-ba. Szerdán este a mérkőzésen is zúgott a bíztatás: „Hajrá, Újpest!” De a lengyeleket, a kitűnő Górnik Zabrze csapatát is sokan bíztatták. Való-ságos rangadónak számított, ahogyan a két szurkolótábor hangja ösz-szecsapott. Az Újpest tengerentúli szurkolói azonban „jobb kondíció-ban voltak”, mint a lengyelek, hangosabban kiabáltak.

Nagyon kellemes időben, kitűnően megvilágított pályán játszot-tuk első mérkőzésünket, a Górnik Zabrze ellen, mégpedig az alábbi összeállításban: Lung – Káposzta, Rajna Várhidi – Solymosi, Szini – Kuharszki, Göröcs, Pataki, Bene, Lenkei.

Az első tíz percben a Górnik irányította a játékot. A lengyelek nagy igyekezettel, lelkesen, odaadóan játszottak, nem ismertek elveszett labdát, támadásaik azonban rendre megtörtek, mert az újpesti véde-lem szilárdan helytállt. Ezt követően kiegyenlített volt a játék, nemcsak az Újpest, hanem a Górnik is hevesen támadott, tetszetősen kombinál-tak. Szünet után a Dózsa került fölénybe, de a lengyelek remekül véde-keztek, főleg kapusuk volt elemében, sok veszélyes lövést hárított. A mérkőzés egyetlen gólja a második félidő 19. percében született, egy formás támadás végén Bene a kapufát találta el, a visszapattanó lab-dát Göröcs a hálóba lőtte. 1:0!

A szurkolóknak tetszett a játék, főleg a küzdelem. A magyar vezetők örömmel tapasztalták, hogy az Újpesti Dózsa játékosai sokkal nagyobb akarattal, lelkesedéssel játszottak, mint a tava-szi szezon bajnoki mérkőzésein. Végül is a fiúk akaraterejének jelentős része volt abban, hogy az első mérkőzés után 1:0-s győ-zelemmel vonulhatott le az együttes a játéktérről. A csapatnak a mérkőzés után kitűnő sajtója volt, még az amerikai televízió is beszámolt a diadalról. Egy hetes szünet után New Yorkban foly-tatta a szereplést az Újpest, kezdetben több, később kevesebb sikerrel. Szép győzelmek és váratlan vereségek váltogatták egy-mást, miközben az amerikai magyarok szinte minden nap ven-dégül látták Göröcséket. Sőt, a város kulturális életébe belekós-toló játékosok még a Radio City Music Hallban tartott jazzkon-certre és egy szabadtéri Shakespeare-előadásra is eljutottak.

TOVÁBBI EREDMÉNYEINK:1963. július 10.: Újpest–Belenenses 1:01963. július 14.: Újpest–Wiener AC 6:11963. július 17.: Újpest–Valladolid 1:21963. július 21.: Újpest–Helsingborg 1:51963. július 24.: Újpest–Dinamo Zagreb 0:2

Az Újpest így a hét csapat közül a negyedik helyen végzett. Az első mérkőzésen legyőzött Górnik Zabrze a hátralévő talál-kozókon veretlen maradt, így a lengyelek nyerték a csoportot.

A másik ágon a West Ham United végzett az első helyen, így a torna két mérkőzéses döntőjét a WHU és a Górnik játszot-ta egymás ellen. Az első találkozó 1:1-es döntetlent hozott, a visszavágón 1:0-s angol vezetésnél egymás után két lengyel gólt sem adott meg a játékvezető.

A második után a 69. percben több száz néző berohant a pályá-ra, körülvették és megtámadták a játékvezetőt és a partjelzőket. A játékvezető az arcán megsérült. Ugyancsak könnyebben sé-rült öt lengyel játékos. Húsz percig állt a játék, mire a rendőrség helyreállította a rendet, azonban McLean bíró már nem vállalta a mérkőzés további vezetését és a hátralévő 21 percben más bíró működött közre. Az eredmény már nem változott, így a botrányos döntő végén a West Ham United nyerte meg az International Soccer League 1963-as kiírását a Górnik Zabrze előtt.

Az Újpesti Dózsa eddigre már visszatért Magyarországra. A repülő Bécsben szállt le, majd busszal érkeztek meg a játéko-saink az Eötvös utcai székházba. A túrát követően Szűcs Gyula vezetőedző lemondott, a helyét pedig Szusza Ferenc vette át a Megyeri úti kispadon…

A csoport végeredménye:Górnik Zabrze 6 4 1 1 17:6 9Dinamo Zagreb 6 3 1 2 14:11 7

Wiener AC 6 3 1 2 12:13 7Újpesti Dózsa 6 3 0 3 10:10 6Belenenses 6 1 3 2 7:8 5Real Valladolid 6 2 1 3 9:15 5Helsingborgs IF 6 1 1 4 10:14 3

6:0

STA

TIS

ZT

IKA

AMIKOR JÖVÖK ÚJPESTRE A ME-GYERI ÚTI STADIONBA – HETENTE TÖBBSZÖR –, MÉG SOHA NEM VOLT OLYAN ALKALOM, HOGY A „SZUSZA-HÁZNÁL” NE VETNÉK EGY PILLANTÁST A SZÁMOMRA ISTEN-KÉNT TISZTELT ÉS SZERETETT BA-RÁTOM OTTHONÁRA.

Feri bácsi

>>> „SZUSZA LŐŐŐŐŐŐŐŐ, GÓÓÓÓÓÓÓL!!!”

>>> „SZUSZA LŐŐŐŐŐŐŐŐ, GÓÓÓÓÓÓÓL!!!”

6:0 • 29

Most nagy hirdetés adja tudtára minden régi újpestinek, aki arra jár, hogy a „Mágus” halála után eladásra kerül az a ház, ahol szinte az egész felnőttkorát töltötte.

Ilyenkor eszembe jut ezernyi emlék.Apai jó barátok voltunk kicsi koromtól kezdve.Édesapám labdarúgóedző volt Újpesten, és bizony sok olyan já-

tékost nevelt a magyar labdarúgásnak, akik együtt, egy csapat-ban játszottak Feri bácsival. Az UTE, a Budapesti Dózsa, és az Új-pesti Dózsa csapatában.

A barátságuk innen fakadt és én, mint apám első fiú gyerme-ke és állandó fegyverhordozója, mindig ott voltam, ahol a „na-gyon nagyok” elemeztek egy-egy meccset, egy külföldi turnét, vagy csak éppen leültek egy kisfröccsre a stadion vendéglőjében.

Hát így kezdődött a mi barátságunk.Ott lehettem, amikor forgatták a „Civil a pályán” című filmet,

és az addig is imádott példaképem, mikor ideje engedte, mindig megkérdezte: „Öcsi. kérsz egy málnát vagy egy bambit?”

Nem kértem soha, de ő mindig vett nekem.Tudta, hogy ugyanolyan szegény családban éltem, mint ő kis-

korában, ezért aztán azt is tudta, hogy ugyanolyan nevelést kap-tam, mint ő a szüleitől.

Soha nem kérsz, és nem fogadsz el semmit, akármilyen éhes is vagy!

Akkoriban ez volt sok-sok családnál a gyermekek részére a jel-szó.

Kilencévesen a gyermekember még nem tudta szelektálni, hogy kitől szabad elfogadni bármit is.

Azután részese lehettem egy olyan esetnek, amiről soha senki-nek nem tettem említést, mert úgy gondoltam, ez két ember leg-szorosabb barátságának titkos fiókja.

Amelynek mindig zárva kell maradnia.Hát így, hatvan év után el kell mondanom, mert egy négygyer-

mekes család egész életét befolyásolta egy focista zseni, akit az egész labdarúgást szerető közönség „a Szusza” néven emlegetett.

Történt, hogy az újpesti polgármesteri hivatal lakásokat építte-tett a lebombázott és szükséglakásokban élők részére.

Volt egy kikötés: két év alatt kétezer forintot ki kellett fizetni.(Most egy belépő ára a stadionba, de akkor nagy pénz volt – fő-

leg egy héttagú családnál egy keresővel.)Emlékszem, vége volt az ifik edzésének.Jöttek a nagyok, szokás szerint leültünk a pálya szélére, és néz-

tük a Szusza Feriéket.Nem ketten voltunk!Két-háromszázan! Egy sima (nem kétkapus) edzésen!Utána, a levezető köröknél Feri bácsi kiszólt: „Öcsi! Szólj Jenő

bácsinak, készítse a fröccsöt és a pogácsákat, mindjárt megyünk!”Mentem rendelni, a barátom küldött.Hetei Jenő bácsi – nyugodjon békében – nem szólt semmit,

csak adta a vesszőkosarat a meleg pogácsával, én meg vittem a szokásos asztalra.

Goda bácsi már ott ült – soha nem felejtem el – hófehér hajá-val a „srácok” között, olyan volt, mint a családfő!

Na, ezen a napon Feri bácsi észrevette, amit mi otthon már ré-gebben:

– Jánoskám nem haragszol, ha elkísérlek benneteket? – szólt apámhoz.

– Ferikém, arra van dolgod? – kérdezte apám (pont az ellenke-ző irányban laktunk).

– Igen arra van dolgom.Aztán én előttük mentem, de hallottam mindent, amit beszél-

tek.Apám elmondta, hogy nagy bajban vagyunk, nem tudja kifi-

zetni a házra a pénzt.Ezután sokat beszélgettek a fociról, a csapatról és mindenről.Azon a hétvégén a stadionban játszottunk, és mi, labdaszedő

gyerekek korábban mentünk ki a pályára. Azután jöttek a csapa-tok.

Feri bácsi ilyenkor már befésült séróval, frissen borotválkozva, ragyogóan fénylő stoplissal egy kis divatbemutatót is tartott.

Futott felém, és futás közben annyit mondott: „Öcsike! Szólj apádnak, várjon meg a meccs végén!”

Bólintottam, és még utána szóltam: „Feri bácsi! Ebbe a kapuba kérhetnék egy gólt?”

Egy fityiszt mutatott és a második félidőben két gólt rúgott az óra felőli kapuba!

Mérkőzés után jött Feri bácsi, adott egy puszit, mert megkö-szöntem a gólokat.

Apámat megölelte, mert akkor ez volt a szokás, mint sokaknál most is az Újpest-családnál.

Apámra nézett és azt mondta: „Jánoskám, ezt segítségként fo-gadd el, és majd szólok, hogy mikor kell ezt visszaadni”.

Soha nem felejtem el.Elindultunk édesapámmal a Mildenberger utcán át a Mikszáth

Kálmán utcán végig hazafelé.Nem szólt hozzám egy szót sem, csak törölte a könnyeket a sze-

méből, és a kezében szorongatta a leragasztott borítékot, ame-lyet Feri bácsi nyomott búcsúzáskor a kezébe.

Kemény ember volt édesapám, ezért megkérdeztem, hogy va-lami baj van-e.

„Nem, nincs, de Feri megmentett bennünket a szégyentől” – felelte apám.

Hát ez is egy igaz történet, ami Szusza Ferenc családomhoz való viszonyáról mesél.

Azt, hogy édesapám mikor törlesztett, nem tudom, de azt igen, hogy hálából nevelt egy olyan játékostársat Feri bácsi mellé – hogy „öreg napjaira kiszolgálja” – mint a Göröcs Jani!

Most nem messze innen, a Megyeri úti temetőben pihennek, ha kimegyek, soha nem felejtem el Feri bácsit is megnézni, és meg-köszönöm minden alkalommal, hogy milyen csodával varázsolta elénk a labdarúgás legszebb pillanatait.

Amikor elkészül a SZUSZA SZOBOR, remélem, hogy egy hun-cut Szuszás kacsintással köszönthetem őt, és fejet hajthatok a leggólerősebb újpesti csatár szobra előtt.

„Szusza lőőőőőőőő, GÓÓÓÓÓÓÓL!!! 6:0

IN

TE

RJÚ

>>> VÁRHIDI PÁL A LEGENDÁS BARÁTRÓL, CSAPATTÁRSRÓL ÉS EDZŐRŐL

VÁRHIDI PÁL JÁTSZOTT AZ ÚJPEST EDDIGI EGYETLEN, GÓRNIK ZABRZE ELLENI MÉRKŐZÉ-SÉN 1963-BAN. VOLT SZUSZA FERENC JÁTÉKOSA IS, DE ENNÉL IS FONTOSABB, HOGY TÖBB MINT TÍZ ESZTENDEIG VOLT STADIONUNK NÉVADÓ-JÁNAK CSAPATTÁRSA. A SPORTBARÁTSÁG NEM SZAKADT MEG, ÉS A JÓ KAPCSOLAT A KÉT KAR-RIER VÉGE UTÁN ÉVTIZEDEKIG MEGMARADT,AKÁRCSAK SZUSZA FERENC, AZ NB I-BEN VÁRHIDI PÁL SEM FUTBALLOZOTT MÁSHOL, CSAK AZ ÚJPESTBEN. A KLUBUNK MINDKÉT LE-GENDÁJA ÚJPEST DÍSZPOLGÁRA.

– Ha azt mondom, hogy 1963. július4.? Mi jut eszébe elő-ször?

– Kérek egy kis segítséget…– Chicago…– Ja, igen… Egy túrán vettünk részt az Egyesült Államokban,

és New York mellett Chicagóban is pályára léptünk.– Na de ki ellen? Legalábbis először…– Hosszú túra volt, majd’ egy hónap, és több csapat ellen is ját-

szottunk. Nem ugrik be a név.

– Górnik Zabrze.– Na így már megvan! Olyan régen volt már, majdnem ötven

éve… Azért nem ugrott be elsőre, mert inkább New York volt a székhelyünk, ott töltöttünk el több időt, így az ottani emlékek in-kább bennem maradtak. Hosszú túra volt, közel egy hónapos, és hat meccset is játszottunk. De tudja mi az érdekes? Annyi túránk volt akkoriban, olyan sokat beszélgetünk ezekről, de erről a ’63-as, ame-rikai túráról valamiért keveset nosztalgiázunk. Nem tudom, miért.

– Ennek a tornának az is érdekessége, hogy a hazaérke-zés után Szűcs Gyula lemondott az edzői posztról, a csapa-tot pedig Szusza Ferenc vette át, akivel ön több mint tíz évig futballozott együtt.

– Hát igen, 1950-től ’61-ig voltunk csapattársak. Emlékszem, kellemesen fogadott, amikor beléptem az öltözőbe. Ahol tudott, segített, nem volt rólam rossz véleménnyel. Jó barátságban vol-tunk, ami azért is volt nagy szó, mert magánemberként igen tar-tózkodó volt, nem mindenkit engedett közel magához. Engem azonban a bizalmába fogadott, így szinte az egész életét isme-rem. Ha problémája volt, engem mindig megkeresett, nagyon közeli barátok voltunk.

– Milyen volt Szusza Ferenc, amikor nem gólokat lőtt az Újpestben?

– Boldog ember volt, szeretett élni, de az élete mégsem volt teljes. Nem tudott megállapodni, nem tudott családot alapítani.

„Szusza Ferenc ideális labdarúgó volt”

30 • 6:0

>>> VÁRHIDI PÁL A LEGENDÁS BARÁTRÓL, CSAPATTÁRSRÓL ÉS EDZŐRŐLSzabad életet élt, de a tartózkodó viselkedése problémát jelen-tett neki. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy nagy-szerű futballista volt, világhírű, és itt volt állandóan a pályán. Ezt pedig nehéz volt tolerálnia annak, aki megállapodott csalá-dot szeretett volna. Edzőként pedig legalább annyit utazott, és ugye nemcsak itthon, hanem külföldön is dolgozott, Sőt ha be-legondolok, többet edzősködött Spanyolországban és Lengyel-országban.

– És milyen volt kapitányként?– Alapjában véve a tartózkodó ember volt futballistaként is,

a pályán nem éreztette senkivel, hogy ki is ő, nem bántott, szi-dott senkit. Segített mindenkinek, ahol csak tudott. A pályán kí-vüli helyzetekben viszont sokszor kellett neki segíteni, és bizony általában rám támaszkodott, még úgy is, hogy nyolc-kilenc év-vel fiatalabb vagyok.

– Nem bántotta, hogy – a futball fricskájaként – nem le-hetett soha gólkirály?

– Picit bántotta, de számára fontosabb volt a csapat sikere, és az, hogy rúgjon gólt. A góllistán mindig elöl végzett, mert rend-kívüli volt a rúgótechnikája. Ideális labdarúgó volt. Inkább az bosszantotta, hogy a háború után mesterségesen futtatták fel a Honvédot és az MTK-t, így az Újpest akkor a harmadik csapat-nak számított.

– Ennek nyilvánvalóan politikai okai voltak. És a legen-dák szerint annak is, hogy Szusza Ferenc mindössze 24 al-kalommal szerepelhetett a válogatottban…

– Ez is egy érdekes téma… Be kell látni, hogy Sebes Gusztáv akkor nagyon jó keretet alakított ki, és fantasztikus belső hár-mas talált meg, amely általában így szerepelt: Kocsis, Hidegkuti, Puskás. Hidegkuti akkor nagyszerű volt, és Sebesnél a válogatás során számított a csapatok helyezése. És igen, talán a politika is belejátszott, hogy Sebes és Szusza nem volt olyan közvetlen vi-szonyban. Ne feledjük, akkor Sebes nemcsak kapitány volt, ha-nem a politika ember is. Ettől függetlenül Sebes Gusztáv nagyon eltalálta azt a csapatot.

– Természetesen akkor a cserék között fantasztikus fut-ballisták kaptak helyet. Mint például ön, Gellér, Kovács, Szojka, Sándor. Azonban Deák „Bamba” és Szusza nem… Nem volt téma a keretben, hogy a kor legjobb góllövője nem válogatott?

– Mint mondtam, a Honvéd és az MTK politikai hátszelet is él-vezett, de Sebes szakmailag sem látta indokoltnak, hogy vált-son. A sors fintora, hogy az ’54-es világbajnokság után Sebes ép-pen az Újpesthez került, ő lett a szakosztály szakmai vezetője, így nem közvetlenül, de Szusza főnöke. Feszültség azonban nem volt érezhető közöttük akkoriban. Sebesnek ez volt a mentsvár az elvesztett vb-döntő után. Aztán sokan neki tulajdonították, hogy elkezdtek jönni a sikerek. Azt persze mintha elfelejtették volna, hogy a centert akkor úgy hívták, hogy Szusza Ferenc.

– A kortársai közül sokan külföldön maradtak, elég csak Puskásra vagy Kocsisra gondolni. Szusza Ferenc fejében nem fordult meg, hogy engedjen a csábításnak?

– Nem akart annyira külföldre menni, disszidálni. A fénykorá-ban elismert játékos volt, a ’60-as években pedig olyan fiatalok játszottak mellette, akik segítették az ő játékát, ez pedig tetszett neki. A fiatalok, mint Göröcs Titi vagy Halápi futottak mellette és kiszolgálták, ő pedig rugdosta a gólokat.

– És hogyan emlékszik vissza az edző Szusza Ferencre?– Nagyon rendes ember volt, szakmailag kifogásolhatatlan,

nem lehetett belekötni és beleszólni abba, amit csinált. Nagy tudású szakember volt, és ezt inkább külföldön kamatoztatta. Nem véletlen, hogy a Betisnél, az Atlético Madridnál és a Górnik Zabrzénál is szívesen emlékeznek vissza az ő munkásságára.

– Hogyan teltek az utolsó évek? Milyen volt akkor a kap-csolatuk?

– Nagyon jól érezte magát, de ehhez az is kellett, hogy kül-földön elfogadtassa magát, és mindig jó érzésekkel jöjjön haza. Az utolsó évei jól teltek, élettársával, Újpesten, egy Váci úti ház-ban élt. A régi társakkal sokat volt együtt, sokszor jöttünk össze, és mondhatni kiszórakoztuk magunkat. Szeretett élni nagyon.

6:0 • 31

6:0

IN

TE

RJÚ

32 • 6:0

>>> MOLNÁR LAJOS 12 ÉVEN KERESZTÜL KÉSZÜLT EGYÜTT SZUSZA FERENCCEL

MA MÁR BIZTOSAN KEVESEN TUDJÁK, KI IS AZ A MOLNÁR LAJOS, AKI 1945-TŐL 1957-IG MAJD MÁSFÉL ÉVTIZEDEN KERESZTÜL JÁTSZOTT AZ ÚJPEST CSAPATÁBAN, MAJD 1960 ÉS 1968 KÖZÖTT AZ ÖREGFIÚK EGYÜTTESÉNEK VOLT TAGJA.A GÓRNIK ZRABZE ELLENI EMLÉKMÉRKŐZÉS APROPÓJÁN TERMÉSZETESEN MEGKERESTÜK AZ EGY-KORI REMEK JÁTÉKOST, AKI SZUSZA FERENC EGYKORI CSAPATTÁRSAKÉNT EMLÉKEZETT KLUBUNK LEGENDÁS ALAKJÁRA.

„Szusza világklasszis volt, aki mindig kiállt klubjáért és társaiért”

– Kérem, beszéljen kicsit magáról: hány évesen került Új-pestre, milyen poszton játszott, és hány évet húzott le li-la-fehérben?

– 1926-ban születtem Budapesten, és egész életemben Újpes-ten éltem. Kisgyermek koromtól imádtam focizni, és már néhány éves koromtól arról álmodtam, hogy majd egyszer a nagy Újpest-ben játszhatok. Három-négy éves koromtól szinte mindig a grun-don fociztunk, 1942-ben egy nap odajött hozzám Vincze Jenő, az Újpest FC vezetőedzője, és megkérdezte, hogy nem lenne-e ked-vem az Újpest kölyökben játszani. Hát persze, hogy igent mond-tam… Egyből a kölyök I-ben kezdtem jobbhátvédként – akkor több kölyökcsapat is volt –, 1944-ben már a második csapatban játszottam, míg végül egy évvel később már a „nagy” Újpest kere-tének voltam a tagja! 1944 októberében – ahogy akkor minden-ki – én is behívót kaptam a katonasághoz, de szerencsém volt: többek között Kirádi Ervinnel, Szűcs Sándorral, Zsengellér Gyulá-val és Szusza Ferenccel együtt a Svéd Vöröskereszthez kerültem, a háború végeztével pedig visszatértünk Újpestre. 1945 januárjá-ban elkezdtünk edzeni, összesen voltunk tízen, tizenketten a kö-lyökből és a felnőttből. Egy hónapnyi tréning után azonban kiön-tött a Duna, a Megyeri úti stadionban csak a felső kapufa látszott ki a víz felett, így ott abbahagytuk az edzéseket, és szivattyúzás mellett a Wolfner pályára mentünk gyakorolni. Itt rendezték meg 1945-ben az úgynevezett egyfordulós bajnokságot, amelyen csak budapesti csapatok vettek részt. Ezt megnyerte az Újpest, én pe-dig végigjátszottam a „mini bajnokságot”! Az 1946/47-es bajnok-ságban mutatkoztam be az Újpest felnőtt csapatában balhátvéd-ként, mivel mindkét balhátvéd megsérült, így tagja lehettem a Guttman Béla bácsi által edzett 46/47-es bajnokcsapatnak! Az 1947/48-as bajnokságban csak a második csapatban kaptam le-hetőséget, ott viszont az összes meccsen játszottam, és megnyer-tük a bajnokságot. Az akkor a harmadosztálynak felelt meg, és egy első osztályú klub második csapata, ugyanúgy nem jutha-tott fel a másodosztályba, mint ma másodosztályból az első osz-tályba. Olyan kiváló játékosok játszottak a második csapatban, mint Tóth György, Károlyi József, Várnai Lajos, sőt esetenként Szu-

sza Ferenc is visszajátszott. Erős csapatunk volt, és én büszke va-gyok, hogy annak a keretnek tagja lehettem. Aztán 1949 őszén jött el az igazi kiugrási lehetőség, amikor Ember Józsi bácsi, az akkori vezetőedző, nekem szavazott bizalmat jobbhátvédként, és kivette Laborczot a kezdőből. Végig is játszottam négy mecs-cset egymás után, ám a később kivégzett Szűcs Sándorral történt szerencsétlen ütközés után térdszalag-szakadást szenvedtem, így ezután már csak epizódszerepet kaptam Újpesten. Összesen ki-lenc bajnoki meccset, és tizenöt-húsz kupameccset játszottam az Újpest első csapatában, de nem igazoltam máshova – egy egy-éves kényszerű Debreceni Dózsás kitérő kivételével –, így egészen 1957-ig a második csapatban kaptam játéklehetőséget. A Debre-ceni Dózsába 1952-ben kerültem, ahol Dr. Kalocsay Géza volt az edző, és az Újpest második csapatából több játékost átvezényel-tek Debrecenbe, ahol a másodosztályból való feljutást tűzték ki célul. Egy év után aztán visszatértem Újpestre, miután a Debre-ceni Dózsa nem jutott fel az élvonalba, és egészen 1957-ig Újpes-ten is maradtam, főleg a második csapatban. Több első osztályú klub is megkeresett, de én maradtam Újpesten. A pénz kevesebb volt, de mit csináljak, itt éltem, itt éreztem jól magam, itt szeret-tem játszani! 1957-ben aztán harmincegy évesen az Egyetértés-be igazoltam, mert ott ígértek nekem egy éttermet, amit meg is kaptam. Egészen 1960-ig ott fociztam, majd abbahagytam a pro-fi sportot, és visszatértem Újpestre, de már az öregfiúkhoz, akik-kel egészen 1968-ig játszottam, közben pedig a Hargita Étterem-ben, majd az Öreg Halász Étteremben dolgoztam.

– Több mint tíz éven keresztül egy öltözőben öltözött Szu-sza Ferenccel, akinek azóta a Megyeri úti stadion a nevét vi-seli, és akinek a szobráért évek óta gyűjtenek az újpesti szur-kolók. Milyen emlékei vannak klubunk legendás alakjáról?

– Jól ismertem Szuszát, hiszen 1945 és 1957 között egy keret-ben készültünk, sőt az öregfiúk-csapatban is sokat játszottunk együtt. Nagyon rendes ember volt, mindig kiállt mind a klu-bért, mind a játékosokért. Sohasem tett különbséget idős és fi-atal, vagy jobb és rosszabb játékos között, mindenkivel egyfor-mán bajtársias volt, egy igazi kapitány. Más körökben mozog-

6:0 • 33

>>> MOLNÁR LAJOS 12 ÉVEN KERESZTÜL KÉSZÜLT EGYÜTT SZUSZA FERENCCEL

„Szusza világklasszis volt, aki mindig kiállt klubjáért és társaiért”

tunk, nem nagyon jártunk el együtt szórakozni, ennek el-lenére kifejezetten jónak mondanám a viszonyunkat. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a ’90-es években, ami-kor Szusza már gyakrabban gyengélkedett, többször meg-látogattam, és együtt nosztalgiáztunk, beszélgettünk egy pohár sör mellett. Játékára pedig nem lehet mást monda-ni, csak azt, hogy világklasszis volt. Miután abbahagytam a profi labdarúgást, továbbra is folyamatosan figyelemmel követtem és a mai napig követem a hazai, illetve a külföl-di bajnokságokat is, de állítom, hogy messziről annyira jól lőni azóta sem tud senki, mint Szusza!

– A Megyeri úti stadion 2003-ban megkapta a Szu-sza Ferenc nevet, az újpesti szurkolók pedig évek óta gyűjtenek a Szusza-szobor felállításáért – ennek kere-tében kerül sor a Górnik Zrabze elleni gálamérkőzésre is. Mi a véleménye, szerencsés dolog egyetlen nevet ki-emelni egy olyan klubból, ahol több csapatra való ki-válóság játszott?

– Azt nem tudom, hogy szerencsés-e, az viszont biztos: ha valaki, akkor Szusza Ferenc megérdemli, hogy szobrot állítsanak neki, és hogy a stadion a nevét viselje. Újpesti nevelés, aki mindig hű volt klubjához, emberségből és tisz-tességből mindig példát mutatott valamennyi játékosnak, majd a klub edzője is volt. Nem voltunk igazán közeli ba-rátok, mégis mindig tiszteltem, és így voltak ezzel nagyon sokan. Egyszerűen kivívta magának a tiszteletet! 2003-ban ott voltam a stadionavatón, és, mint volt játékos, kaptam egy emlékplakettet is, amely azóta a konyhám falán dí-szeleg. Egész egyszerűen jó ránézni és jó emlékezni, hogy ilyen kiválóságokkal együtt futballoztam, hogy ilyen kivá-ló sportembereket ismertem!

6:0

IN

TE

RJÚ

Szabadidő felső férfi 14 990 Ft

Puma hátitáska 7 990 Ft

Alsónadrág 2 990 Ft

ÁRUSÍTÓ HELYEK: Szusza Ferenc Stadion, Bal Tribün alatt, Mobil shop a D lelátó mögött a meccsek idején.PARTNERBOLTUNK: Sportporta a Westend City Center áruházban, Földszint

VÁSÁROLJ TE IS SZUSZA FERENC EMLÉKTÁRGYAKAT ÉS TÁMOGASD

A SZOBOR FELÉPÜLÉSÉT!

A LILA CLUB TAGOK 10% KEDVEZMÉNYT KAPNAK.

ÚJPEST FC SHOPSZUSZA FERENC AJÁNDÉKTÁRGYAK:

Csíkos mez 2009-10, 7 990 Ft

Csíkos mez 2010-11, 14 990 Ft

Bögre 1800 Ft

Zászló 1500 FtDíszpárna

2990 FtLegendía póló 1990 Ft

Selyemsál 29900 Ft

Puma sporttáska: 5 990 Ft

Kötött sál: 4 990 Ft

6-0-as bögre: 1 800 Ft

Puma teremcipő: 9 990 Ft

Női Puma póló: 4000 Ft

1. További új termékeink: Új fajta Puma labdák (2990 Ft-tól), labda pumpa (1490 Ft), Puma sípcsontvédők (1490 Ft-tól), Puma táskák (1490 Ft-tól), kapuskesztyűk (2490 Ft-tól), új frottír papucs (1990 Ft), Fogl könyv (1885 Ft), beltéri fa, kő dekorációk…