62

Lars R. McNaughton professzor ésmunkacsoportja itt és a J. Sports Med.Physical Fitness 2006, 46, elsô száma1-14. oldalain fejtette ki az aerob ka-pacitás növelhetôségének kérdéseit azélsportban. Míg az edzetlenek maxi-mális oxigénfelvevô képessége az 50-60%-os intenzitású testmozgástól isnövekszik, az eddigi edzésekkel a sajátgenetikai határait már elért vagy meg-közelítô élversenyzô csak az ennél in-tenzívebb edzéssel növelheti aerob ka-pacitását, ami a versenyeredményes-ség egyik elengedhetetlen feltétele, alaktát-küszöb emelésének is egyik té-nyezôje. Az elmúlt évtizedek tapaszta-latai szerint a már magas aerob kapa-citást elért futók, tájékozódási futókaerob kapacitása egy szinten stagnáléveken át, de olyan megfigyeléseket isközöltek, ahol intenzívebb edzés növel-te az értéket. A metodikai és biológiaiszóródás, az aerob kapacitás értékreprodukálhatóságának némi változé-konysága is bizonytalanító faktor, azigen magas aerob kapacitás néhányszázaléknyi emelkedése sok hetes-hó-napos munka eredménye lehet, viszontekkora változás a versenyeredmé-nyekben döntô jelentôségû. Az eddigiálláspont a 75%-os (60-80) intenzitásúedzést tartja hatékonynak az aerobenergia produkáló képesség fejleszté-sére, az újabb ismeretek azonban arrautalnak, hogy minél több idôt tölt el azedzés során a sportoló a 100%-os ae-rob kapacitás közelében - folyamatosvagy interval terheléssel -, annál ma-gasabb lesz az aerob kapacitása.

Az oxigénfelvétel kritikus kompo-nensei közül a szív verôvolumen azújabb kutatások szerint nem tetôzik a75%-os intenzitású terheléskor, hanemtovább nô - együtt a vérnyomással - amaximális oxigénfelvételig. Az arterio-venózus oxigén különbséget az növel-heti, ha a II, gyors típusú izomrostokaerob kapacitása is nô, hiszen a jóledzett személyek I. rostjai oxidatív ké-pessége amúgyis az oxigén kínálatotmeghaladóan magas. A nagyintenzitá-sú edzés növelheti a gyors rostok általuralt izomterületek vérellátását és oxi-datív kapacitását. A vérvolumen, a he-moglobin mennyiség a már jól edzette-ken nem nô tovább. (Az élettani muta-tók edzésintenzitástól függô változása-it igen részletes táblázat foglaljaössze.) A meggondolások és bizonyostapasztalatok amellett szólnak, hogy aszív alkalmazkodását, az izom vérátá-ramlását és a gyors rostok oxidatív ka-pacitásának növekedését, valamint aneuro-endokrin rendszer alkalmazko-dását a nagyintenzitású terhelésekválthatják ki a már magas szintenedzett versenyzôkön. Ilyenkor persze atúledzés veszélye is nagyobb, ezért he-tente egy vagy két nagyintenzitásúedzésnél többet nem tanácsos végezni,és legalább 48 óra teljen el közöttük. Amikrociklusok során alacsonyabb in-tenzitású edzést is be kell iktatni. A for-mábahozó szakaszban a vdelta50 (alaktát küszöbnél mutatott sebesség(velocity) és az aerob kapacitásnálszámított sebesség közti félút) futásin-tenzitást emelni kell a vVO2max se-

besség fölé is. (Ez utóbbit két úton le-het meghatározni: tartós, növekvô se-bességû futások oxigén igényébôl ext-rapolálunk a maximális oxigén felvé-tellel elérhetô sebességre, vagy a mármegmért aerob kapacitás 90-100,110, 120 stb. százalékának megfelelôsebességgel futnak amíg bírják. Azilyen egyszeri futások alatt a legna-gyobb oxigénfelvételt 113-389 másod-perc alatt érik el az élversenyzôk, és32-356 másodpercig képesek futni azaerob kapacitásuk maximumával. Atapasztalás szerint az aerob kapacitás(VO2max) 95-105 százaléka közöttiintenzitás felel meg leginkább avVO2max-nak, vagyis a legnagyobbaerob sebességnek.

A tartós futásokhoz képest az inter-val edzéssel hosszabb (össz-) ideigtartható fent a magas intenzitás, fôlegha a „pihenô” nem passzív, hanem atejsavküszöb alatti intenzitású koco-gás. A szerzôk a 15-30:15-30 mp-esszakaszbeosztást tartják a legelônyö-sebbnek. Az aerob kapacitás megmé-rését a 8-15 percen belül kimerüléshezvezetô, emelkedô intenzitású futássaljavasolják, amelyet 5-05 perces pi-henô után egy egyszeri futás kövessen,melynek intenzitása egy lépcsôfokkalnagyobb legyen, mint amekkorát azelôzô futás során teljesíteni volt képesa versenyzô. Ha az elért oxigénfelvételekkor sem magasabb, mint az emel-kedô terheléskor volt, igazoltan a ma-ximumot mértük. Az aerob kapacitásérték némi szóródással reprodukálha-tó, ezért – kompromisszumként - amérést 48 óra múlva ismételni kellene,és a magasabb értéket tekinteni való-dinak.

Mindkét, egymást kiegészítô közle-mény 10-150 cikket idéz, áttekinthetôtáblázatokat és oktatásra is jól hasz-nálható ábrákat tartalmaz.

Apor Péter dr.

ÖsszefoglalásA munkacsoport az elmúlt 20 év so-

rán kialakult társadalmi-gazdasági vál-tozások hatásait elemezte. Összeha-sonlították a 7-18 éves fiúk testmagas-ságát, testtömegét és plasztikus inde-xét, továbbá jellemezték e három vál-tozó ismeretében számított morfológiaiéletkor és a felnôttkorra becsült test-magasság különbségeit. Az 1980-asévek elején 12779, az ezredfordulótkövetôen 13338 fiú antropometriaivizsgálatát végezték el.

A testmagasság, a testtömeg és aplasztikus index átlagai a 2005-ös vizs-gálatban szignifikánsan nagyobbakmind a 12 vizsgált korcsoportban, de atesttömeg és plasztikus index differen-ciái nem arányosak a magasabb ter-mettel. Az ezredforduló után vizsgáltgyermekek 1983-as standardokkalszámított morfológiai életkora szignifi-kánsan nagyobb, becsült testmagassá-ga értékelhetôen kisebb, mint a 2005-ös referenciákkal számított. A két becs-lés szignifikáns különbsége az átlagoseltérésekkel végzett morfológiai életkorcsökkentéssel nem eliminálható.

KKuullccsssszzaavvaakk:: nemzedéki különbsé-gek, morfológiai kor, felnôtt testma-gasság

AbstractThe effects of socio-economic diffe-

rences developed during the past twodecades were analysed. Height, bodymass and plastic index means of 7 to18-year-old boys investigated at thebeginning of 1980s (N=12,779) werecompared to the averages, characteri-se the boys of the same age rangeingbetween 2003 and 2005 (N=13,338).Individual morphological ages werecalculated in a random sample of 9-13-year-old children by using both re-ference curves and young adult statu-res were also predicted.

The height, body mass and plasticindex means were significantly and

consistently greater in the second in-vestigation, but the heavier body mas-ses and greater plastic indices were notproportionate to the taller statures. Thegrowth standards published in 1983 re-sulted in significantly older morpholo-gical age and consequently under-esti-mate the young adult stature of thechildren living at the beginning of thenew millennium. The significant diffe-rences between the results of two esti-mations cannot be eliminated by thecorrection of the described mean diffe-rences in morphological age assess-ments.

KKeeyy--wwoorrddss:: secular growth trend,morphological age, young adult sta-ture

BevezetésAz egymást követô gyermeknemze-

dékek morfológiai különbségeit márévtizedek óta elemzik a humánbioló-gusok. A testméretek, a morfológiai al-kat stb. különbözô erôsségû, de szigni-fikáns genetikai meghatározottsága el-lenére (Bouchard 1991, Wales 1998)az eltérô gazdasági körülmények kö-zött élô népességeknél még az azonosmegfigyelési idôszakonként talált rela-tív méret-differenciák általában nemazonosak. Napjainkban már nem lehetvita témája az, hogy a különbözô se-bességû nemzedéki változások a gyer-mekfejlôdés biológiai igényei és azadott társadalom által tartósan biztosí-tott feltételek diszharmóniáját szám-szerûsítik. Ilyen alapon érthetô, hogypéldául az Amerikai Egyesült Államok-ban a termet generációnkénti különb-sége már 2-3 évtizede sem a gyerme-kek, sem pedig a fiatal felnôtt lakosságmintáiban nem jelentôs (Ogden et al.2004), míg Magyarországon a deká-donkénti összehasonlítás eredménye isszignifikáns (Bodzsár 1998, Tóth ésEiben 2004). Ez egyben azt is jelenti,hogy azokban a régiókban, melyekbenaz optimálishoz viszonyított növekedé-

si „retardáció” bizonyítottan nagyobb(jelentôs a generációk közötti méret-különbség) és az életkörülmények vál-tozása feltételezhetô, a referencia ada-tok érvényesítése rövidebb periódu-sonként szükséges.

A versenysport utánpótlás-neveléseegy sajátos igényeket támasztó és anépesség egy kisebb, de több szem-pontból szelektált rétegét érintô terüle-te a humánbiológiai eredményeknek.Ez a folyamat a méret-, testarány- éstestösszetétel különbségek regisztrálá-sa és elemzése mellett elfogadhatópontosságú elôrejelzést is feltételez. Abiológiai fejlettség becslésére és a fel-nôtt testmagasság elôrejelzésére ha-zánkban kidolgozott eljárás (Mészárosés Mohácsi 1983) is antropometriaiadatokon alapul, tehát érvényességéta szekuláris növekedési változások se-bessége jelentôsen korlátozza. A mód-szer leíróinak statisztikai módszerekkelvégzett elôrejelzése szerint az 1980-asévek elején jellemzô középértékek ésinterpolált adatok legfeljebb az ezred-fordulóig (de inkább csak a közléstôlszámított 15 évig) lehetnek a megbíz-ható becslések alapjai.

A vizsgálatunk célja bemutatni anemzedéki változás közel két évtizedeshatásait, továbbá elemezni az 1980-1982 és a 2003-2005 között felvettadatok alapján készített becslések kü-lönbségét.

Anyag és módszerekA megismételt antropometriai adat-

felvételt 13338 fiúnál végeztük el aNemzetközi Biológiai Program (Weinerés Lourie 1969) eljárási ajánlásai sze-rint. A vizsgáltak naptári életkora 6,51és 18,50 év között volt. Az összeha-sonlíthatóság érdekében a településekkiválasztásakor szigorúan követtük aKözponti Statisztikai Hivatal munkatár-sai által megbízásunkra 1980-ban ké-szített javaslatot. Nem tagadható, hogya megfigyelési periódus több mint 20éve alatt változott az érintett városokfoglalkoztatottsági szerkezete, a lakos-ság életszínvonala és életmódja is.

Az eredeti (Mészáros és Mohácsi1983) és az új növekedési görbék

Referátum • Apor Péter: Hogyan növelhetô legjobban a távfutók maximális oxigén... 3Tanulmányok • Mészáros János és tsai: Nemzedékenkénti növekedési különbségek...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Nemzedékenkénti növekedésikülönbségek

és utánpótlás-nevelésSECULAR GROWTH TREND, TALENT SELECTION AND EDUCATION

Mészáros János, Mészáros Zsófia, Zsidegh Miklós, Prókai András,Vajda Ildikó, Photiou Andreas, Mohácsi János

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: zsidegh@mail.hupe.hu

Apor Péterrovata

Referátum

Hogyan növelhetô legjobban a távfutókmaximális oxigén felvevô képessége?

(IS THERE AN OPTIMAL TRINING INTENSITY FOR ENHANCING THE MAXIMAL OXYGEN UPTAKE OF DISTANCE RUNNERS?) MIDGLEY A. W ÉS MTSAI (UNIVERSITY OF HULL, COTTINGHAM RD, HULL,

HU6 7RX, ENGLAND, E-MAIL: L.MCNAUGHTON@HULL.AC.UK): SPORTS MED. 2006, 36, 117.

KorrekcióA 2006. 2 szám 4. oldal utolsó bekezdésénél, Ángyán Lajos: Testkultúra és

mûveltség címû cikkébôl – mûszaki okok miatt – az alábbi képlet kimaradt,amiért a szerzô szíves elnézését kéri a szerkesztôség.

3. Számítsuk ki a kívánatos terhelést jelzô célpulzust. A számításra a Karvo-nen formulát használják:

Pmax = maximális pulzusszám, Pi = kiindulási pulzusszám, X = a kívánt edzésintenzitás (%)

03-62 2006/10/25 15:22 Page 1

4

alapján a 2003 és 2005 között vizsgált9-13 éves gyermekek (a két becslô el-járás megbízhatósága csak ebben azéletkori tartományban bizonyított)random mintájánál számítottuk a bio-lógiai fejlettséget (a morfológiai élet-kort) és becsültük a felnôttkori test-magasságot.

A mért és számított jellemzôk min-tánkénti és becslésenkénti átlagai kö-zötti különbséget kétmintás t-próbával

elemeztük a véletlen hiba 5%-os szint-jén. A különbözô standardokkal számí-tott morfológiai életkorok és a becsülttestmagasságok kapcsolatát lineáriskorrelációs együtthatókkal jellemeztük.

Eredmények és megbeszélés

A terjedelmi korlátok, de elsôsorbana vizsgálat célkitûzése alapján a kétminta vizsgált változónkénti bemutatá-

sától itt eltekintünk. Az 11.. ttáábblláázzaattbbaannbemutatjuk a testmagasság, a testtö-meg és a Conrad-féle (1963) plasztikusindex korcsoportonkénti átlagait (vas-tagon szedett karakterek), a 0,25 éven-ként interpolált értékeket, valamint a18 évesek testmagasságának százalé-kában kifejezett, relatív növekedési se-bességeket, vagyis a két becsléshezszükséges standardokat. Következeteseredményünk az, hogy a 2005-ös vizs-

A szombathelyi Berzsenyi DánielFôiskola Sporttudományi Intézetemegrendezésében nagyszabású nem-zetközi sporttudományi kongresszusrakerült sor 2006. augusztus 23-26. kö-zött. A „VII. Sportmozgások Biome-chanikája és Sportteljesítményekelemzése” c. világkongresszus színhe-lye a Claudius szálloda volt.

A rangos rendezvényre öt földrész26 országából több mint 170 részt-vevôje érkezett. A négynapos esemé-nyen - több, világviszonylatban is elis-mert sporttudós és sport- software-tforgalmazó világcég volt jelen. Pro-fesszor Mike Hughes, a cardiffi UWICegyetem intézetvezetôje, a kong-resszus Tudományos Szervezô Bizott-ságának elnöke szerint ez idáig aszombathelyi volt a legszínvonalasabbés legnagyobb kongresszus.

Összegezve hasznos és tanulságosszakmai programként értékelte az el-hangzott több mint 130 prezentációt.Véleménye szerint Szombathely, Ma-gyarország mint helyszín is tökéletesválasztásnak bizonyult, hiszen a kö-zép-európai helyszín lehetôséget bizto-

sított arra, hogy a sporttudomány especiális területe nyisson e térség or-szágai felé. Ráadásul, a szervezôkolyan kísérô programokkal ismertettékmeg a - többnyire angolszász orszá-gokból érkezô - résztvevôket mint atradicionális Savaria Karnevál.

E rangos tudományos rendezvénykiváló lehetôséget kínált a hazai sport-tudomány képviselôinek is kutatásaikbemutatására, de - e területet érintô -legkorszerûbb vizsgálati eredményekés technikai fejlesztések megismerésé-re is. Az angol nyelvû prezentációk -témájukat tekintve - változatos képetnyújtottak a sporttudomány egyrebôvülô részterületeirôl. A központi té-ma azonban egy dinamikusan fejlôdôágazat bemutatása volt: a sportmozgá-sok oktatása, sportteljesítmények javí-tása, fokozása videó -, és komputer-technika segítségével.

Az esemény kiváló alkalmat terem-tett a Berzsenyi Dániel Fôiskola Sport-tudományi Intézete számára, hogy asporttudomány ezen újszerû és hazánk-ban kevéssé elterjedt területét az angolszakemberekkel való együttmûködés

segítségével és a szoftver cégek támo-gatásával Magyarországon képviselje,illetve népszerûsítse. Erre vonatkozóantöbb megállapodás is született a cardif-fi egyetem és a BDF SporttudományiIntézete között. Az augusztusban lezaj-lott sporttudományi kongresszus sike-res megrendezését nagymértékben se-gítette, hogy a szombathelyi fôiskolaalapítója és koordinátora egy 16 euró-pai egyetemet tömörítô sporttudomá-nyos hálózatnak (INHS - InternationalNetwork on Sport and Health Science).

A következô jelentôs nemzetközisporttudományos esemény (Interna-tional Postgraduate Research MethodChristmas School) ugyancsak ez év-ben (2006. december 6-10. között)kerül megrendezésre a fôiskolán. A 4napos nemzetközi workshop-ra fiatalsporttudósokat (MSc hallgatókat,PhD hallgatókat) várnak a rendezôkkülföldrôl és Magyarországról egya-ránt, akik a kutatásmódszertan kere-tén belül a kvantitatív és kvalitatívmódszerek lehetôségeivel ismerked-hetnek meg neves hazai és külföldielôadók segítségével. Egyben alkal-muk nyílik saját kutatásaik bemutatá-sára is. JJeelleennttkkeezzééssii hhaattáárriiddôô:: 22000066..nnoovveemmbbeerr 1177..

RReeggiisszzttrráácciióó ee--mmaaiillbbeenn:: ddaannccss@@bbddff..hhuu

Tanulmányok • Mészáros János és tsai: Nemzedékenkénti növekedési különbségek... 61Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolókM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

TTM % TTS PLX Kor TTM % TTS PLX117777,,6633 110000,,0000 7722,,5533 8877,,4488 1188,,0000 117755,,0022 110000,,0000 6677,,4433 8866,,1122177,24 99,80 71,95 87,28 17,75 174,74 99,84 66,64 86,75176,86 99,57 71,37 87,08 17,50 174,44 99,67 65,93 85,38176,47 99,35 70,78 86,87 17,25 174,14 99,50 65,23 85,00117766,,0088 9999,,1133 7700,,2200 8866,,6666 1177,,0000 117733,,8844 9999,,3333 6644,,5533 8844,,6633175,81 98,98 69,23 86,22 16,75 173,30 99,02 63,78 84,28175,54 98,82 68,25 85,77 16,50 172,76 98,71 63,05 83,52175,28 98,68 67,28 85,33 16,25 172,21 98,39 62,31 83,19117755,,0011 9988,,5588 6666,,3300 8844,,8888 1166,,0000 117711,,6677 9988,,0099 6611,,5577 8833,,1155174,14 98,04 65,22 84,19 15,75 171,05 97,73 60,72 82,65173,28 97,55 64,13 83,50 15,50 170,43 97,38 59,86 82,15172,41 97,06 63,05 82,80 15,25 169,80 97,02 59,01 81,65117711,,5544 9966,,5577 6611,,9966 8822,,1111 1155,,0000 116699,,1188 9966,,6666 5588,,1155 8811,,1155170,06 95,74 60,27 81,20 14,75 167,90 95,93 56,67 80,30168,59 94,91 58,58 80,29 14,50 166,63 95,21 55,20 79,46167,11 94,08 56,89 79,37 14,25 165,35 94,47 53,72 78,61116655,,6633 9933,,2244 5555,,2200 7788,,4466 1144,,0000 116644,,0077 9933,,7744 5522,,2244 7777,,7766163,94 92,29 53,67 77,67 13,75 162,00 92,68 50,56 76,84162,56 91,52 52,14 76,89 13,50 160,33 91,61 48,89 75,92160,57 90,40 50,61 76,10 13,25 158,46 90,54 47,27 75,00115588,,8888 8899,,4444 4499,,0088 7755,,3311 1133,,0000 115566,,5599 8899,,4477 4455,,5533 7744,,0088157,02 88,41 47,54 74,39 12,75 154,83 88,46 44,24 73,23155,16 87,35 46,00 73,46 12,50 153,14 87,50 42,94 72,38153,30 86,30 44,45 72,54 12,25 151,45 86,53 41,65 71,52115511,,4444 8855,,2266 4422,,9911 7711,,6611 1122,,0000 114499,,7766 8855,,5577 4400,,3355 7700,,6677150,04 84,47 42,08 71,06 11,75 148,46 84,82 39,46 70,17148,67 83,70 41,26 70,52 11,50 147,16 84,08 38,57 69,68147,28 82,91 40,43 69,97 11,25 145,86 83,34 37,67 69,18114455,,9955 8822,,1177 3399,,6600 6699,,4422 1111,,0000 114444,,5566 8822,,6600 3366,,7788 6688,,6688144,69 82,70 38,63 68,86 10,75 143,22 81,83 35,87 68,06143,44 80,75 37,67 68,31 10,50 141,89 81,07 34,96 67,43142,18 80,04 36,70 67,75 10,25 140,55 80,31 34,04 66,81114400,,9922 7799,,3333 3355,,7733 6677,,1199 1100,,0000 113399,,2211 7799,,5544 3333,,1133 6666,,1188139,72 78,66 34,80 66,61 9,75 137,81 78,47 32,25 65,65138,52 77,98 33,88 66,04 9,50 136,42 77,95 31,37 65,13137,31 77,30 32,95 65,46 9,25 135,02 77,18 30,49 64,60113366,,1111 7766,,6633 3322,,0022 6644,,8888 99,,0000 113333,,6622 7766,,3355 2299,,6611 6644,,0077134,75 75,86 31,18 64,38 8,75 132,15 75,51 28,74 63,44133,40 75,67 30,34 63,88 8,50 130,69 74,76 27,87 62,73132,04 74,33 29,49 63,37 8,25 129,22 73,83 26,99 62,05113300,,6688 7733,,5577 2288,,6655 6622,,8877 88,,0000 112277,,7755 7722,,9999 2266,,1122 6611,,3377127,29 71,66 27,74 62,23 7,75 126,43 72,24 25,50 60,85127,86 71,98 26,82 61,58 7,50 125,10 71,48 24,87 60,33126,45 71,18 25,91 60,94 7,25 123,78 70,72 24,35 59,80112255,,0044 7700,,3399 2255,,0000 6600,,2299 77,,0000 112222,,4455 6699,,9966 2233,,6622 5599,,2277

11.. ttáábblláázzaatt. A morfológiai életkor számításához és a felnôtt termet elôrejelzéséhez használt változók mért és interpoláltértékei. (Measured and interpolated standards for the calculation of morphological age and prediction of final stature).

22000055 11998833

Rövidítések: TTM = testmagasság, % = a 18 éves kori átlag százalékában kifejezett testmagasság, TTS = testtömeg, PLX =plasztikus index.

Beszámoló a „VII. Sportmozgások Biomechanikája ésSportteljesítmények elemzése” világkongresszusról

Szegnerné Dancs HenrietteBerzsenyi Dániel Fôiskola, SzombathelyE-mail: dancs@bdtf.hu

Közlési feltételek / Guide-lines for AuthorsAA MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii SSzzeemmllee éévveennttee 44 aallkkaalloommmmaall jjeelleenniikk mmeegg,, ééss ssppoorrttttuuddoommáánnyyii ttáárrggyyúú cciikkkkeekkeett kköözzööll mmaaggyyaarr

vvaaggyy aannggooll nnyyeellvveenn. A kéziratokat egy példányban, sszziimmppllaa ssoorrttáávvoollssáággggaall,, aazz AA//44--eess llaapp eeggyyiikk oollddaalláárraa 1122--eess bbeettûûnnaaggyy--ssáággggaall gépelve kérjük elkészíteni. Ha azonban lehetséges - s ez a közlésre történô elfogadásnál elônnyel jár - akkor szá-mítógépes adathordozón (1.44-es floppy-lemezen vagy CD-n) is kérjük az anyagot. A dokumentumokat “ssttíílluuss”” aallkkaallmmaa--zzáássaa nnééllkküüll Word 6.0, a táblázatokat Excel formátumban, a grafikonokat, ábrákat sokszorosításra alkalmas nyomaton (ill.JPEG, TIFF) várjuk. A kézirat, táblázat, ábra azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, file-, mun-kalapnév stb.) A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt ne haladják meg. A ttáábblláázzaattookkaatt ééssáábbrráákkaatt aa sszzöövveeggttôôll eellkküüllöönníítteetttteenn,, ttáábblláázzaattoonnkkéénntt ééss áábbrráánnkkéénntt külön lapokon kérjük 1 példányban, – kküüllöönn--kküüllöönn ffiillee--kkéénntt elmentve – mellékelni. A táblázatokat fölül, az ábrákat alul számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetlegszereplô jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz: a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, ér-telmezhetôk legyenek. AA ttáábblláázzaattookk,, áábbrráákk ccíímméétt mmiinnddkkéétt nnyyeellvveenn kkéérrjjüükk mmeeggaaddnnii (Pl. 11.. áábbrraa //FFiigg.. 11... Térd feszítés,hajlítás/ Knee extension, flexion). A táblázatok és ábrák helyét, ezekre a szövegben hivatkozva (pl. 22.. áábbrraa) jelölni kell. Azelsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb titulus nélkül) kezdôdjön. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb)címe következzen mmiinnddkkéétt nnyyeellvveenn. Ezt kövesse a mmaaxxiimmuumm 2200 ssoorrooss öösssszzeeffooggllaallóó mmaaggyyaarr ééss aannggooll nnyyeellvveenn. Az össze-foglaló a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést tartalmazza és mmaaxxiimmáálliissaann 55 kkuullccsssszzóóvvaall fejezôdjön be. Akkuullccsssszzaavvaakk mmaaggyyaarr ééss aannggooll nnyyeellvveenn is itt szerepeljenek. Az összefoglalót kövesse a tanulmány szövege, amelyet célsze-rû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekez-dések a sor elején kezdôdjenek és ezt sorkihagyás jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. A következô feje-zet az iirrooddaalloommjjeeggyyzzéékk. Folyóiratnál: a szerzôk(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, alapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám. Pl. Friedmann, B – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzendes Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyvcíme (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Trainingund Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k)nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann(1999).

Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a teljes nevét, titulusát, munkahelyének nevét, címét, (te-lefonszámát, e-mail címét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek. AA sszzeerrkkeesszzttôô

04-61 2006/10/25 15:23 Page 1

60

3. skála: célkitûzés/mentális felkész-ülés (goal setting/mental preparation),4. skála: koncentráció (concentration),5. skála: szorongás mentesség (free-dom from worry), 6. skála: önbizalomés teljesítménymotiváció (confidenceand achievement motivation), 7. skála:edzô általi irányíthatóság (coachabi-lity). (Schmidt et al, 1990), Magyarváltozat Jelinek, 2000. Az STPI-Y ön-értékelô skálát a szorongás, a kíván-csiság, düh/harag, és a depresszióegyéni különbségeinek kimutatásáraSpielberger (1995) fejlesztette ki. Ma-gyar változat Sipos, Bodó, Spielberger,2004. Az eredményekbôl egyértelmû-en kiderül, hogy az alkalmazott pszi-chometriai skálák megbízhatóak és ér-vényesek az adott populáció pszicho-lógiai állapotának mérésére. Az életko-ri csoportok között nem találtunk lé-nyeges eltéréseket a vizsgált változókesetében. A kutatás második részébenazonban, az eredmények elemzéseután megállapítottuk, hogy mindhá-rom életkori csoportban 15%-banolyan versenyzôk is megtalálhatók,akik az átlagostól eltérô, kedvezôtlenpszichológiai státusszal (magasabbszorongási szint, alacsonyabb önbiza-lom, kevésbé hatékony megküzdésistratégiák) jellemezhetôk. A tanul-mány megerôsítette, hogy a férfia-sabb, keményebb sportokat ûzôketsem kerülik el az emocionálisan labili-sabb állapotok, melyek tartóssá válásaesetén a teljesítményt negatívan befo-lyásoló tényezôkké válhatnak. Fiatalfelnôttkorban a kedvezôtlen személyi-ségvonások, - szakember segítségével- meglehetôsen hatékonyan fejleszt-hetôk. (www.star2006.org /Abstracts,p.125)

JJaanneett SSttyynneess (Stynes, Adamson, &Covic) „How do elite junior athletes co-pe with stress? A longitudinal studyusing the adolescent coping scale” [Mi-lyen módon küzdenek meg a stresszela junior korú élversenyzôk? Egy hossz-metszeti vizsgálat a „serdülô megküz-dési skála” alkalmazásával]

A szerzôk magasan kvalifikált 10-17éves junior korú teniszjátékosokat vizs-gáltak. A vizsgálat a „Serdülô megküz-dési skála” alkalmazásával történt. Akövetkeztetések szerint az elit atlétákmegküzdési stratégiái hatékonyabbak,az átlagos populációhoz képest.(www.star2006.org /Abstracts, p.126)

SS.. VVaassoouu két összefüggô elôadástmutatott be (Vazou) és (Vazou, & Vas-silaki) „Relationship of peer motivatio-nal climate and achievement goalswith trait anxiety in youth sport” [A tá-mogató motivációs környezet és a tel-

jesítmény célkitûzés kapcsolata a szo-rongásra való hajlammal gyermeksportolóknál] és „Relationship amongmotivational climate, achievementgoals, trait anxiety and social physiqueanxiety in physical education” [A moti-vációs környezet, a teljesítmény célki-tûzés, a szorongásra való hajlam, és aszociális fizikai szorongás kapcsolata atestnevelés órán] címmel.

A szerzôk egyértelmûen megállapít-ják, hogy a gyermekek sporteredmé-nyét nagymértékben befolyásolja a tá-mogató környezet. Különösen a lány-versenyzôkre fontos odafigyelni, hi-szen a magasabb szorongás szint miattôk azok, akik jobban igénylik a kör-nyezetük támogatását. (www.star2006.org/Abstracts, p.127 és 128)

OOlliivveerr SSttoollll (Stoll & Reinhardt) „ Flowexperiences and running – results of alaboratory study” [A flow gyakorlatai ésa futás-egy laboratóriumi vizsgálateredményei] címmel tartott elôadást,melynek szintén volt magyar vonatko-zása, hiszen a „flow elmélet” Csíkszent-mihályi Mihály magyar származásúpszichológus nevéhez kapcsolódik.

A kutatási probléma a következôvolt: a pályán vizsgált flow élményekés a flow teljesítmény kapcsolata el-lentmondásos, nehezen értelmezhetôeredményeket produkál. A kutatók la-boratóriumi körülmények között vizs-gálták a flow élmény elérésének le-hetôségeit és élettani paramétereit. Akövetkeztetések szerint a vizsgálatiszemélyek a laboratóriumi körülmé-nyek között is el tudtak jutni a kihívás-képesség kontrollált egyensúlyába.(www.star2006.org /Abstracts, p.128)

A magyar résztvevôk közül SSiippoossKKoorrnnééll (Sipos, Bretz É, Szalay, & BretzK.) „Investigation of psychometric pa-rameters, pulse rate spectra and stresson hospital nurses” [Kórházi ápolónôkpszichometriai paramétereinek, pulzushullám jellegzetességeinek, és stresszszintjének vizsgálata] c. elôadásahangzott még el.

A kutatók célja az volt, hogy meg-vizsgálják a három mûszakban dolgo-zó nôvérek neuromuszkuláris kapaci-tását, a stresszre adott fiziológiai vála-szát, STPI-Y változóinak és LDM meg-küzdô stratégiáinak struktúráját. Hat-vanhárom 21 és 66 év közötti ápolónôtvizsgáltak meg. Az eredmények arraengednek következtetni, hogy azidôsebb nôvérek magasabb kíváncsi-ság (curiosity) pontszámmal voltak jel-lemezhetôk, illetve a megküzdô straté-giák közül a racionális-emocionális vé-dekezô magatartást preferálták a leg-jobban. A szorongás szint alapján lét-

rehozott három csoport közül a kevés-bé szorongóknak jobb volt a pulzus át-laguk és az EKG eredményük, a másikkét csoporthoz képest. A depresszióravaló hajlam pontszáma a közepes szo-rongási szinttel rendelkezô csoportbanvolt a legalacsonyabb. (www.star2006.org/Abstracts, p. 83)

A 27. STAR Konferencián szép szám-mal jelentkeztek új országok képvi-selôi. Intenzív érdeklôdést figyelhettünkmeg a „harmadik világ” országainakrészérôl. A stressz kutatás újabb ésújabb témákkal való bôvülése is szem-betûnô volt. A társaságot alapító nagynevek mellett – elsôsorban a társaságfolyóiratának szerkesztôi között - az újgeneráció képviselôi egyre nagyobb te-ret nyernek. Az országok képviselôi kö-zött is megkezdôdött a fiatalok elôretö-rése, ami az által valósul meg, hogy asorra kerülô konferenciák szervezôi au-tomatikusan nemzetük képviselôivéválnak. Ez figyelhetô meg a DominikaiKöztársaság (STAR-2007), és Nagy-Britannia (STAR-2008) esetében is.

A 3-5 éven belül megrendezésre ke-rülô STAR konferenciák lehetségeshelyszínei között ismét szerepel Buda-pest, ahol egy Európai Pszichológi-ai/Sportpszichológiai konferencia sa-tellite rendezvényeként (ahogy a 12.STAR konferencia esetében történt1991-ben) a TF ismét egy rangos tu-dományos összejövetel házigazdája le-het. Ennek megerôsítéseként adta át, esorok írója, a társaság elnökhelyette-sének, Michael Eysencknek azt a hiva-talos nyilatkozatot, melyben a Sem-melweis Egyetem Testnevelési ésSporttudományi kara (TF) vállalja, aSTAR konferenciák egyikének meg-rendezését 2009-ben vagy 2010-ben.

((wwwwww..ssttaarr22000066..oorrgg))

gálat minden korcsoportjában a test-magasság, a testtömeg és a plasztikusindex középértékei szignifikánsan na-gyobbak, de a változónkénti különbsé-gek nem arányosak. A testtömeg kor-csoportonkénti különbségei nagyob-bak, mint amennyit a testmagasságdifferenciái (testtömeg x 0,01 testma-gasság-1) indokolnának, a relatív moz-gatórendszeri fejlettség (plasztikus in-dex x 0,01testmagasság-1) azonban aszignifikánsan nagyobb abszolút átla-gok ellenére is a 2005-ös vizsgálatbankisebb. Nincs értékelhetô differenciaviszont a testmagasság korfüggô, rela-tív változási sebességében (%).

A bemutatott különbségek értelmezé-sekor tekintettel kell lennünk a differen-ciák abszolút értékeire is. A generáción-ként magasabb termet humánbiológiaimegítélése fenntartás nélkül pozitív(Tanner 1986) és a javuló életkörülmé-nyek következménye. Nem vitatjuk akövetkeztetés megalapozottságát, defelvetôdik a lehetôsége egy más alapúértelmezésnek is. Vagyis: Milyen mérté-kû volt Magyarországon a növekedési„retardáció”, ha az elmúlt 20 év soránkialakult életkörülmény változások többmint 1 cm x dekád-1 átlagos testmagas-ság különbséget eredményeztek úgy,hogy egybehangzóan Bodzsár (1998),valamint Tóth és Eiben (2004) követ-keztetéseivel a hormonális érés medián-ja értékelhetôen nem változott. Részbenez a magyarázata annak, hogy mintá-inkban a növekedési sebességeket be-mutató adataink (%) alapján megrajzol-ható trendvonalak szinte fedik egymást.

A testtömeg és a plasztikus indexalapvetôen a környezeti hatásoktól,elsôsorban az életmódtól függô jel-lemzôk. Az arányaiban nagyobb tömegés kisebb plasztikus index átlagok na-gyobb zsírtömegre és kisebb aktív tö-megre utalnak. E kettô együttes hatá-saként az ezredforduló gyermekeinekmérsékeltebb fizikai teljesítménye isvalószínû. Othman és munkatársai(2002), Tatár (2004), valamint Prókaiés munkatársai (2005) prepubertásko-rú fiúknál végzett vizsgálatai szerint a70-es évek közepén jellemzôhöz (Sza-bó 1977) viszonyított jelentôsen gyen-

gébb fizikai teljesítmény tény. Az elsôkövetkeztetésünk tehát nem lehet más:Az elmúlt 20-25 év során kialakult, amorfológiai és funkcionális különbsé-gekkel is bizonyított életmódbeli válto-zások értékelhetôen csökkentik azutánpótlás-nevelés merítési bázisát.

A biológiai fejlettség jellemzéséhezés a felnôtt termet elôrejelzéséhezszükséges becslô változók minták kö-zötti szignifikáns különbségeinek hatá-sát a 9-13 évesek korcsoportjainál a 22..ttáábblláázzaattbbaann szemléltetjük. Az 11.. ééss 22..áábbrráánn példaként bemutatjuk a két-kétszámított jellemzô (morfológiai korok,becsült felnôttkori testmagasságok)egyezési diagramját a 9 évesek kor-csoportjában. A 22.. ttáábblláázzaatt tanúságaszerint a két becslés eredménye sta-tisztikailag különbözô, de az átlagokkörüli szórások nem módosultak érté-kelhetôen. Az 1983-as standardokkal

végzett számítás eredményeként a2003-2005 között vizsgált gyermekekbiológiai fejlettsége 0,20-0,25 évvelnagyobb, és a számítás logikájábóleredôen felnôttkorra becsült testma-gasságuk szignifikánsan kisebb, mint a„saját” referencia alapján történô becs-lés esetén. A két (bizonyítottan külön-bözô) standarddal számított morfológi-ai életkor lineáris korrelációja 0,95-0,96 és mind az 5 elemzett korcsoport-ban statisztikailag azonos erôsségû. Abecsült testmagasságok korcsoporton-kénti lineáris kapcsolata 0,95-0,97 kö-zötti együtthatókkal írható le.

A valóban szoros korreláció (a 90-94% közötti közös variancia) azonbannem jelent azonosságot, hiszen az átla-gok különbsége mind az öt korcsoport-ban és mindkét változó pár esetébenszignifikáns volt. Az origóból húzhatóátló és az egyedi pontok által megraj-

Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók 5Tanulmányok • Mészáros János és tsai: Nemzedékenkénti növekedési különbségek...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Morfológiai életkor Becsült testmagasság1983 2005 1983 2005

Kor Átlag SD Átlag SD Átlag SD Átlag SD9 9,15 0,67 8,82* 0,69 176,29 5,57 178,03* 5,8110 10,06 0,79 9,84* 0,81 176,69 6,11 177,98* 6,2111 11,20 0,82 10,99* 0,90 176,52 5,91 178,36* 5,9612 11,96 0,83 11,69* 0,82 176,39 6,26 178,58* 6,2913 13,08 0,86 12,86* 0,91 176,15 7,53 178,36* 7,04

22.. ttáábblláázzaatt.. A morfológiai életkor és a becsült testmagasság összehasonlítása (Comparisons of morphological age and predicted young adult height)

Rövidítések és jelölések: SD = szórás, * = az átlagok különbsége szignifikáns.

11.. áábbrraa.. A különbözô standardok alapján becsült morfológiai életkor egyezésidiagramja a 9 éves fiúk csoportjában

(Congruence between calculated morphological age by various references inthe sample of 9-year-old boys).

05-60 2006/10/25 15:24 Page 1

6

zolt trendvonal statisztikailag nem esikegybe, hanem mindkét jellemzô eseté-ben következetesen párhuzamos.

Az 11.. áábbrráánn a körrel jelölt gyermekekmorfológiai életkora a 2005-ös stan-dardokkal végzett számítás esetén ki-sebb, mint az 1983-assal becsült. A 9évesek random mintájában összesen 8ilyen fiú volt. A 22.. áábbrráánn lát ható 10 körazt szemlélteti, hogy e gyermekek ese-tében az 1983-as referenciákkal számí-tott felnôttkori testmagasság nagyobb,mint az új standardok alapján.

Az irányában következetes és ará-nyaiban nagyon hasonló különbsé-gek azonban nem eredményezhetnekegyszerûsítô következtetést. Ugyanisaz 1983-ban közölt standardok alap-ján számított morfológiai kor nemkorrigálható (csökkenthetô) egysze-rûen az átlagos különbséggel. Miutána biológiai koradat számításakorszükség esetén alkalmazandó korrek-ciókat (Mészáros 1990) az egyén jel-lemzôi és az érvényes referenciafüggvényében végezhetjük el, az átla-gos eltéréssel csökkentett koradatbecslési hibája sok esetben (az újfejlôdési görbék elkészítése után kö-zel ezer számítás eredményét hason-lítottuk össze) kétszerese is lehet akülönbözô standardokkal (az 1983-ban közölt és a jelen cikkben sze-replô) végzett korjellemzés átlagos el-térésének.

A vonatkozó etikai elôírások értelmé-ben munkacsoportunk csupán a fiúk újreferenciáit készítette el, de a 2006-banmegjelent munkák (Bodzsár és Zsáka2006, Pápai és Tróznai 2006) tanúságaszerint a nemzedékenkénti testmagas-ság és testtömeg különbségek a leá-nyok országosan reprezentatív, vagy re-gionális mintáiban is jelentôsek. Abszo-lút értékben érthetôen kisebbek, dearányaikban nagyon hasonlóak a fiúkcsoportjában tapasztalthoz. Követke-zésképpen a „leány” fejlôdési görbékérvényesítése is szükséges lenne.

A munkacsoport tagjai köszönetüketfejezik ki a vizsgálat lebonyolításához a2003 és 2005 között biztosított államitámogatásért.

Felhasznált irodalomBodzsár, É.B. (1998): Secular

growth changes in Hungary. In: Bo-dzsár, É.B., Susanne, C. (Eds.): Secu-lar Growth Changes in Europe. EötvösUnivesity Press, Budapest, 175-206.

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2006): Pre-sent state of secular trend in Hungary –Preliminary report. 15th Congress of theEuropean Anthropological Association,Programme and Abstracts, Eötvös Lo-ránd Universizy, Budapest, 55.

Bouchard, C. (1991): Genetic as-pects of anthropometric dimensionsrelevant to assessment of nutritionalstatus. In: Himes, J. (Ed.): Anthropo-

metric assessment of nutritional status.Alan R. Liss, New York, 213-231.

Conrad, K. (1963): Der Konstituti-onstypus. Springer, Berlin.

Mészáros J. (Szerk.)(1990): A gyer-meksport biológiai alapjai. Sport, Bu-dapest.

Mészáros J., Mohácsi J. (1983): Abiológiai fejlettség meghatározása és afelnott termet elorejelzése a városi fia-talok fejlodésmenete alapján. Kandi-dátusi értekezés, MTA -TMB, Buda-pest, 1-151.

Ogden, C.L., Fryar, C.D., Caroll,M.D., Flegal, K.M. (2004): Mean bodyweight, height, and body mass index,United States 1960-2002. AdvanceData from Vital and Health Statistics,347: 1-20.

Othman, M., Mészáros, J., Szabó, T.(2002): Secular trend and motor per-formance in Hungarian schoolboys. Ki-nesiology, 34: 127-133.

Pápai J., Tróznai Zs. (2006): Seculartrend in maturation, body comopositi-on and physical performance. 15thCongress of the European Anthropolo-gical Association, Programme andAbstracts, Eötvös Loránd Universizy,Budapest, 56.

Prókai A., Völgyi E., Mészáros Zs.,Tatár A., Zsidegh M., Uvacsek M., Vaj-da I., Mészáros J. (2005): Relatív test-zsírtartalom és motorikus teljesítmény.In: Mónus A. (Szerk.): IV. OrszágosSporttudományi Kongresszus II. MSTT,Budapest, 238-243.

Szabó, T. (1977): A Központi Sport-iskola kiválasztási rendszere I. Az álta-lános motorikus próbák tapasztalatai.Utánpótlás-nevelés, No 1, KözpontiSportiskola, Budapest, 3-54.

Tanner, J.M. (1986): Growth as amirror of the condition of society: Se-cular trends and class distinctions. In:Demirjian, A., Braulr-Dubuc, M.(Eds.): Human Growth: A Multidiscipli-nary Review. Taylor and Francis, Lon-don, Philadelphia, 3-34.

Tatár A. (2004): Különbözo életkö-rülmények között élo 9-14 éves fiúktesti felépítése, testösszetétele és mo-torikus teljesítménye. Ph.D. értekezés,Semmelweis Egyetem Doktori Iskola,Budapest.

Tóth, G.A., Eiben, O.G. (2004): Se-cular changes of body measurementsin Hungary. Humanbiologia Budapesti-nensis, 28: 7-72.

Wales, J.K.H. (1998): A brief historyof the study of human growth dyna-mics. Annals of Human Biology, 25:175-184.

Weiner, J.E.S., Lourie, J.A. (Eds.)(1969): Human Biology. A Guide to Fi-eld Methods. IBP Handbook, No. 9.Oxford, Blackwell.

talok közé vegyült. Mikor megérke-zett Krétára beleszeretett Mínosz ki-sebbik lányába, Ariadnéba. Ariadné-tól megkapta Daidalosz cérnagom-bolyagját, majd legyôzte a szörnyetés a fonal segítségével kitalált a labi-rintusból. Athénbe hazatérve – azapjával korábban megbeszélt jelet(felvonni a fehér vitorlát) – elfelejtet-te, és amikor apja Aigeusz megpil-lantotta a fekete vitorlát, bánatábana tengerbe vetette magát. Azt a ten-gert, azóta Égei-tengernek nevezik. A csodálatos helyen fekvô és külön-

leges atmoszférával rendelkezô – a szi-get méreteit figyelembe véve - közepesméretû várostól (Rethimnon) kilenc ki-lométerre észak-nyugatra található azEgyetem, melynek épülete a mediter-rán építkezési szokások következtében(szögletes falak, lapos tetôk, nyitottbelsô terek) inkább hasonlított egy ka-szárnyához, semmint egy patinásfelsôoktatási központhoz. A megérke-zés utáni elsô benyomást tovább ron-totta, hogy a Konferencia elôtti napok-ban diáklázadás volt az Egyetemen.Természetesen a Konferencia szerve-zése és lebonyolítása kifogástalan volt,a sajátos körülmények csak érdekesséés felejthetetlenné tették az ott töltöttnégy napot.

A Konferencia július 12-én reggel – ahivatalos megnyitó elôtt – két plenáriselôadással kezdôdött. Az elsô elôadás-ban SStteepphheenn HHoobbffoollll (Egyesült Álla-mok) professzor a traumatikus élmé-nyek hatásáról és feldolgozásuk újperspektívájáról beszélt. A másodikelôadó KKaattee MMoooorree (Ausztrália) pro-fesszor asszony volt, aki a hipnózis kli-nikai alkalmazását mutatta be.

A következô napon a regisztrációtkövetôen és a megnyitó után, a STARelnöki köszöntô következett. (VolkerHodapp elnök úr távollétében MichaelEysenck üdvözölte a résztvevôket.)

Egy kis statisztika: a konferencia196 regisztrált elôadója között 42 ha-zai, 20 szigetországi, 15-15 amerikai,ausztrál, 12-12 német és török, 10spanyolországi, 8 lengyel, 7 izraeli, 5-5portugáliai és cseh köztársaságbeli, 4kanadai, 3 magyar, iráni, japán és me-xikói, 2-2 svájci, finn, dél-afrikai köz-társaságbeli, norvég, hong-kongi, ar-gentin, perui, holland, horvát volt, mígOroszország, Belgium, Columbia,Svédország, Olaszország, Irak, Tajvan,Malajzia, India, Brazília, a DominikaiKöztársaság, Litvánia, és Új-Zéland 1-1 elôadóval képviseltette magát. ASemmelweis Egyetem Testnevelési ésSporttudományi Kara (TF) kételôadással vett részt a konferencián.

A vitaindító elôadások (Keynote

address), az elhangzás sorrendjében akövetkezôk voltak:

• Szorongás, figyelem, teljesítmény.• A stressz folyamat kutatásának ki-

terjesztése: a pozitív érzelmek sze-repe.

• A depresszió természete és vizsgá-lati módszerei.

• A betegség kockázatára és a be-tegségre vonatkozó válasz kogni-tív-emocionális összetevôi.

• A terrorizmus hatása az egyénre ésa közösségre.

• Házaspárok közötti stresszhelyzet-ben nyújtott támogatás és érzelmikapcsolat: jobb adni, mint a támo-gatást elfogadni?

A meghívott résztvevôkkel lebonyo-lított kerekasztal-beszélgetések a kö-vetkezô témák köré csoportosultak:

• Stressz és megküzdés idôskorban:új kutatási eredmények.

• Egy kis segítség az elmélet felöl: atraumatikus stressz kutatásábanfelmerülô kérdések.

• A stresszorok és a megküzdés: be-vándorlók, diákok és adóellenôrökvizsgálata.

Az aktuális témák megvitatásaegyebek között azért volt hasznos,mert szemben az elôadások kötöttidôbeosztásával, a kerekasztal-beszél-getések során parázs viták alakulhat-nak ki a résztvevôk között, amint eztörtént az elsô téma kapcsán is. A kü-lönbözô nézôpontok bemutatásaelôsegíti, hogy a hallgatók témára vo-natkozó ismeretei letisztuljanak, és el-vontabbá váljanak.

A párhuzamos szekciók címei kö-zül az alábbiak érzékeltetik leginkábba 140 elôadás szerteágazó tematiká-ját.

• A stressz és a megküzdés pszicho-metriai vizsgáló módszerei.

• A stressz- és megküzdés kutatáslegújabb eredményei.

• Szociális szorongás: gyermekkor,serdülôkor, felnôttkor.

• Stressz, szorongás, és depresszióklinikai szempontjai.

• Stressz, és megküzdés a sportban• Foglalkozási stressz és kiégés.• Munkahelyi Stressz.• Személyiség összetevôk és beteg-

ség.• Fejlôdési irányok: stressz és érzel-

mi szabályozás gyermek-, és ser-dülôkorban.

• Stressz és megküzdés bûncselek-mények során: a támadó és az ál-dozat.

• Stressz és megküzdés a gondos-kodó személyeknél.

• Kiégés és a stressz sikertelen le-küzdése.

• A perfekcionizmus legújabb kuta-tási eredményei.

• A terrorizmus pszichológiai követ-kezményei.

A sporttudományt érintô témákat te-kintve hat elôadás hangzott el. Azelôadások során ízelítôt kaphattunk,hogy a szakemberek napjainkban mi-ként vélekednek a sportban alkalmaz-ható módszerekrôl, illetve milyen el-méleti háttérrel közelítenek a gyer-meksport és az extrém teljesítménytnyújtó élversenyzôk mentálhigiénésgondozásához.

KKaarreenn HHooffffmmaannnn (Hoffmann & Ri-chartz) elôadásának a címe „Chronicstress in chidhood: the relationshipbetween resources and the perceptionof chronic stress among athletes andnon-athletes” [Krónikus stressz állapotgyermekkorban: a krónikus stressz ál-lapot észlelése és kezelése közötti kap-csolat sportolók és nem sportolók ese-tében] volt.

Az empirikus vizsgálat során 598sportoló és 499 nem sportoló 7-12 évközötti gyermeket vizsgáltak meg a ku-tatók. A vizsgálat során a „strains andresources among children” kérdôívetalkalmazták a szerzôk. A téma elméle-ti hátterét a Lasarus (1991) Cognitive-motivational-relational theory és a„Conservation of resources theory(Hobfoll, 1998) kombinációja adta. Azeredmények szerint a sportoló gyerme-kek szignifikánsan alacsonyabb stresszpontokkal voltak jellemezhetôk, mint anem sportoló társaik. (www.star2006.org/Abstracts, p.125)

TTóótthh LLáásszzllóó (Tóth, Géczi, Bognár &Sipos) „Examination of competitivestate anxiety (CSAI-2), athletic copingstrategies (ACSI-28), and STPI-Y vari-ables in different age groups of Hunga-rian ice hockey players” [Különbözôéletkorú jégkorong versenyzôk ver-seny szorongásának, megküzdô straté-giájának és STPI-Y változóinak kísérle-ti vizsgálata Magyarországon] címmeltartott elôadást.

A kutatás elsôdleges célja az volt,hogy Magyarországon elsôként gyûjt-sünk pontos adatokat, a különbözôéletkorú válogatott jégkorong játéko-sok szorongásáról és megküzdô ké-pességérôl. A mintát az U-16, az U-18,és az U-21 jégkorong válogatott tagjaialkották (N=71). A vizsgálatok soránelôször versenyszorongást (kognitív-és szomatikus szorongás, illetve önbi-zalom) mértünk (Martens et al., 1990).A megküzdô képességet a következôalskálákkal vizsgáltuk; 1. skála: csapá-sokkal való megküzdés (coping withadversity), 2. skála: teljesítmény tét-helyzetben (peaking under pressure),

Tanulmányok • Mészáros János és tsai: Nemzedékenkénti növekedési különbségek... 59Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolókM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

22.. áábbrraa.. A különbözô standardok alapján becsült felnôttkori testmagasságegyezési diagramja a 9 éves fiúk csoportjában

(Congruence between predicted youg adult heright by various references in thesample of 9-year-old boys).

06-59 2006/10/25 15:26 Page 1

58

terly for Exercise and Sport, 77: 1.(impakt faktor = 0,92) külön számá-ban jelentek meg.

5. A munkacsoport felelôssége az,hogy a bejelentett és elfogadott (teháta programfüzetben megjelent) elôadáselhangozzék. Az elmaradt elôadásokadminisztratív következménye, hogynemcsak a szerzô, hanem a megjelöltmunkacsoport a társaság következôkonferenciáján esetleg konferenciáin(1-4 év) nem vehet részt.

6. Az elôadók felkészültségét a szak-mai kritériumok mellett az elôadói idô± 15s idôtartam is jellemezte. A vitá-ban a kérdezôk és hozzászólók nem is-mertethették saját eredményeiket. Aszerencsés, de inkább következetes éshatékony ülésvezetési technika ered-ményeként például 5 konkrét kérdésmegfogalmazása kevesebb volt, mintegy perc, melyekre az elôadó maxi-mum 4 percben válaszolhatott.

A konferencia programja alapján isnyilvánvaló, hogy a testnevelés, a rek-reáció és a rehabilitáció amerikai szak-emberei az elemszámában nagyon né-pes, de összességében mégis kisebb-séget képviselô rétegekre és csopor-tokra koncentrálnak olyan munkacso-portként (!), amelyben a testnevelô, azorvos, a pszichológus, a dietetikus és aprofi szervezô egyenrangú partner, deegyüttesen sem „több”, mint maga acélcsoport. A felnôtt népesség vagy azidôskorúak rendszeres fizikai aktivitásaugyanolyan fontos és hangsúlyos, minta gyermekeké. Ezek kapcsán azelôadásokban is és a vitákban is több-ször elhangzott olyan (például 1993-ban még „eretnekség”-nek minôsülô)kijelentés, mely szerint:

- Az évtizedek során egészségneve-lésre fordított több milliárd dollár hiva-talos banki kamata sem térült meg ed-dig, tehát a rendelkezésre álló forrásokfelhasználása újra tervezendô. A direktbefektetés (létesítmények építése, al-kalmazottak fizetése) talán hatéko-nyabb, mint az indirekt (szórólapok,reklámok).

- Nem biztos, hogy az iskolai testne-velést kizárólagosan csak a gyerme-kek igényei szerint kell szervezni, szük-ség van a követelményekre is és néhamég a presszióra is.

- Nem biztos, hogy az elhízott, sérültvagy beteg gyermekek testnevelésébenaz integráció (együttes foglalkoztatás,ez napjainkban az EU egyik direktívájais) az egyetlen hatékony módszer. Azintegrációból eredô pedagógiai és pszi-chológiai eszközök érvényesíthetôk el-különített foglalkoztatás esetén is.

Ami nem volt szimpatikus:• Noha a konferenciára jelentkezés

feltétele volt a felsôfokú végzettség, ameghívott elôadók többsége tankönyvi(kézikönyvi) adatokat és ábrákat mu-tatott be anélkül, hogy új összefüggé-sekre vagy vizsgálati lehetôségekreirányította volna a hallgatók figyelmét.(Sajnos ez a meghívott elôadói stílusaz európai konferenciákon is egyre in-kább terjed.)

• Annak ellenére, hogy a konferen-cián is javasolt (és tartalommal meg-töltött) szekció volt a módszerfejlesz-tés, az elôadók meghatározó hányadamég kis csoportok esetén is követte az„egyszerûsítô”, ebbôl eredôen kevésbémegbízható megközelítést, azt sugall-va, mintha például a BMI, esetleg kétbôrredô összege a testzsírtartalom,

vagy a 20 méteres ingafutás és a kü-lönbözô lépéspróbák eredménye azaerob teljesítmény mérése lenne.

• Az amerikanizmus, mely szerintreferencia vagy a viszonyítási alapcsupán amerikai vizsgálat eredményelehet. Nem a hivatalos program során,de felvetôdött olyan kérdés is, hogy„Mr. Szabó az American College ofSports Medicine melyik kiadásában ír-ta le (!?), hogy az 1200m futás ered-ménye a kardio-respiratorikus állóké-pesség egyik becslése?”, mivel arracsak az egy mérföld (esetleg a fél mér-föld) alkalmas. Továbbá, az elôadá-sunkban elemzett 6000, korcsoporton-ként 1000 leány (a budapesti, prepu-bertáskorú leányok 4%-os reprezenta-tív mintája) csupán csoporttá vagy„mintácskává” degradálódott, hiszenpéldául a 11 évesek referenciája azAmerikában vizsgált 735 leány magas-sága, tömege és testösszetétele. Azmár lényegtelen apróság, hogy a „ja-vasolt” referenciában funkcionális jel-lemzôk nem is szerepelnek.

Pozitív és negatív vélemény termé-szetesen minden tudományos konfe-rencia után megfogalmazható. Az álta-lam kiemelt disszonáns történéseketnem a sértett kutató elítélô szándéká-val emeltem ki, csupán úgy értelme-zem, mint az amerikai tudományoskultúra egy, nem követendô részjelen-ségét. Sokkal inkább javaslom a pozi-tívnak ítélt tényezôk megfogadását éskövetését, hiszen napjainkban márnem elegendô a tudományos ered-mény, a pontosság, a megbízhatóság,vagyis az elôre közölt feltételek elfoga-dása az eredményekkel azonos súlyúAmerikában is és Európában is.

ÖsszefoglalásEz a cikk olyan kutatás-fejlesztési

munkáról számol be, melynek soránegy sport multimédia tankönyvet fej-lesztettünk ki és vizsgáltuk enneksportpedagógiai hatékonyságát a Nyu-gat-Magyarországi Egyetem BenedekElek Pedagógiai Fôiskolai Karán. Cé-lunk az volt, hogy megvizsgáljuk, va-jon a sportszakmai tárgyak oktatásasorán az alkalmazott IKT (Informatikaiés Kommunikációs Technológia)mennyiben befolyásolja az oktatás ha-tékonyságát. Az e-learning tananyagotCD-ROM formátumban készítettük el,mivel hallgatóinknak csak fele rendel-kezett interneteléréssel. A digitális tan-eszköz tartalmazza az általunk oktatottsportszakmai tantárgyak elméleti ésgyakorlati ismeretanyagát, a mozgása-nyag bemutatását szakszöveges, rajz-írásos és videó formában egyaránt, azellenôrzés és önellenôrzés lehetôségeités a hangos könyv változatot is látás-sérült hallgatók számára. Pedagógiaikísérletünkben 133 soproni levelezôhallgató ezzel a digitális taneszközzeltanult és vizsgázott három sportszak-mai tantárgyból, míg a pápai levelezôhallgatók hagyományos tankönyvveltanultak és írásban vizsgáztak ugyane-zen tárgyakból. A kísérlet eredményeiazt bizonyították, hogy az alkalmazottIKT hatékonyságnövelô tényezô leheta sportpedagógiában.

KKuullccsssszzaavvaakk:: digitális taneszköz, e-learning, IKT, sportrekreáció

AbstractThis article describes research and

development work, in the course ofwhich a digital multimedia course bo-ok was produced, and its effectivenessexamined in regards to teaching sportsubjects at the Faculty of Pedagogy inthe University of West Hungary. Thepurpose of this study was to examinewhether applying ICT (Information andCommunication Technology) in tea-ching Physical Education (PE) increa-

ses pedagogical effectiveness. Thespecial e-book on sports was made inCD-ROM format, because of the lowrate among our correspondence stu-dents who have access to the Internet.The CD-ROM contains theoretical andpractical general material used in thecourse of teaching PE, demonstratesspecialized vocabulary through videosand charts and provides the possibilityfor testing and self-testing. The CD-ROM also contains an audio version ofthe material for the benefit of sight-im-paired students. The experimental gro-up consisted of 133 correspondent stu-dents from Sopron who used the digi-tal course book and then were givenwritten examinations on three topics inPE, while a control group of 99 corres-pondent students from Pápa studiedwith a traditional textbook, and thenwrote examinations on the same topicsas the experimental group. The resultsindicated that using ICT increases theeffective factor in teaching PE.

KKeeyy--wwoorrddss:: digital education materi-als, e-learning, ICT, sport recreation

BevezetésA sport kulcsfontosságú szerepet tölt

be az egészség megôrzésében, a fizi-kai, pszichikai teljesítôképesség foko-zásában, illetve szinten tartásában afelsôoktatásban is. A Nyugat-Magyar-országi Egyetem minden karán oktat-nak testnevelést, de vannak karok,ahol szakspecifikusan más sportszak-mai tárgyak oktatása is folyik. Ilyenszakok a tanító, az óvodapedagógus ésa szociálpedagógus szak. A BenedekElek Pedagógiai Fôiskolai Karon a szo-ciálpedagógus képzés igényeihez iga-zodva az egészség edzésének alapvetôelméleti és gyakorlati ismeretanyagafontos részét alkotja a képzésnek, ahola hallgatók nemcsak ahhoz kapnakoktatási támogatást, hogy saját fittsé-güket megôrizzék, fejlesszék, hanemahhoz is, hogy munkaeszközként al-kalmazni tudják az egészségmegôrzô,

fejlesztô testedzési lehetôségeket(Bucsy, 2003). Az itt oktatott sport-szakmai tárgyak (Sportrekreáció, Sza-badidôsportok elmélete és gyakorlataI., II.) ismeretanyagát dolgoztuk fel di-gitálisan és készítettünk e-learningtananyagot, hogy az oktatás színvona-lát megôrizzük és hatékonyságát javít-suk.

Elôzetes felmérés a hallgatók körében

MMóóddsszzeerreekkA tananyagfejlesztés megkezdése

elôtt több éven keresztül írásbeli kikér-dezés módszerével mértük fel azelsôéves szociálpedagógus hallgatókdigitális lehetôségeit és számítástech-nikai elôképzettségüket. A felmérésmintája 2002-ben 83 fô, 2003-ban 88fô, 2004-ben 87 fô elsôéves nappalitagozatos hallgató volt, 2004-ben afelmérésbe bevontuk az elsôéves leve-lezô hallgatókat is, ahol a minta 169 fôvolt, ezen belül, képzési hely szerintimegoszlásban 82 fô soproni, 87 fô pá-pai hallgató. Arra voltunk kíváncsiak,hogy hallgatóink hány százaléka ren-delkezik saját számítógéppel, internet-eléréssel és hány évig tanultak elôzô-leg számítástechnikai jellegû tantár-gyat, azaz a kulcskompetenciakéntszámontartott digitális kompetenciáju-kat térképeztük fel (Európai Bizottság,2005). A felméréshez az egészség-kul-turális terület vizsgálatához alkalma-zott standard szociológiai adatlap in-formatikai kérdésekkel kiegészítettváltozatát használtuk (Aszmann,Frenkl, Kaposvári, Szabó, 1997). Akérdôíveket a hallgatókkal a tanévkezdetén töltettük ki.

EErreeddmméénnyyeekkAz adatok feldolgozásánál a fôbb ka-

tegóriák közötti százalékos eloszlásraés annak idôbeni változására voltunkkíváncsiak. Az eredményeket az 11..ttáábblláázzaattbbaann foglaltuk össze. A táblázatadataiból jól látható, hogy hallgatóinkzöme rendelkezik saját számítógéppel,de otthoni internetkapcsolata csakminden második hallgatónak van.

Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók 7Tanulmányok • Katona György: Digitális tankönyv alkalmazása...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Digitális tankönyv alkalmazása sportszakmai tárgyak oktatásában

a Nyugat-Magyarországi EgyetemenTHE USE OF DIGITAL MATERIALS FOR INSTRUCTION IN SPORT TOPICS AT

THE UNIVERSITY OF WEST HUNGARY

Katona GyörgyNyugat-Magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Fôiskolai Kar, SopronE-mail: katona@bepf.hu

A Stress and Anxiety Research Soci-ety (STAR) (Stressz- és Szorongásku-tató Társaság) 27. Konferenciáját aKrétai Egyetem Pedagógiai Kar Taní-tóképzô Tanszéke rendezte meg a gö-rög sziget szellemi központjának szá-mító Rethimnonban. A gazdag törté-nelmi múlttal rendelkezô Kréta, máraturistaparadicsommá vált, az ideláto-gatók szívesen merülnek el a szigetmitologikus világában. Kréta történe-tének mitikus leírása izgalmas alap-hangot adott a konferencián résztvevôk számára.

A hellén ôskor kutatása Halbherr ne-

véhez fûzôdik, aki egy olasz kutató-csoport segítségével tárta fel a krétaikultúra gyönyörû emlékeit. Az ása-tásokat Arthur Evans vezetésével to-vább folytatták és a knosszoszi palo-ta feltárásával a krétai civilizációcsodálatos története rajzolódott ki. Amitológia szerint Zeusz beleszeretettEurópába és Krétára szöktette. Há-rom gyermekük született, akik közülMínosz lett Kréta királya. Poszeidónegyszer egy csodálatos bikával aján-dékozta meg Mínoszt, akinek fel kel-lett volna áldoznia a nagyszerû álla-tot. Mínosz azonban beengedte az

ajándék bikát a csordájába. Poszei-don ezért szörnyû bosszút tervelt kiaz engedetlen király ellen. Poszeidonsugallatára Mínosz felesége, Pasip-hae beleszeretett az erôs fehér biká-ba. Daidalosszal egy fatehenet ké-szíttetett, melynek belsejébe magamászott be és e ravasz módon egye-sült a bikával. Az utód egy bikafejû,embertestû lény a Minotaurusz lett.Mínosz király, hogy elkerülje a bot-rányt, egy labirintust építtetett aszörnynek. Egy szerencsétlen kimenetelû bika-viadal után, azt kérte Mínosz az athé-niaktól, hogy kilencévenként hét fia-tal férfit és nôt küldjenek Krétára aMinotaurusz eledeleként. Thészeuszvéget akart ennek vetni, ezért a fia-

Beszámoló a 2006. július 13-15. között Krétán (Rethimnon) megrendezett 27. STAR KonferenciárólTóth László

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: ltoth@mail.hupe.hu

07-58 2006/10/25 15:28 Page 1

8

Elôtanulmányaikban pedig komolykülönbség van nappali és levelezô hall-gató között, mely elsôsorban generáci-ós különbségbôl fakad. Az adatok aztis jelzik, hogy az évek során mind azotthoni PC-vel rendelkezô, mind a sajátinterneteléréssel rendelkezô hallgatókszáma folyamatosan növekedett és aszámítástechnikai elôtanulmányokbanis tapasztalható volt javulás.

KKöövveettkkeezztteettéésseekkA saját interneteléréssel rendelkezôk

száma még 2004-ben is csak 50% kö-rül mozgott, ami egyértelmûvé tetteszámunkra, hogy tananyagfejleszté-sünk nem építhet az internet adta le-hetôségekre, nem alkalmazhatunkklasszikus e-learning keretrendszert.Ezért önálló alkalmazást készítettünk,amit a hallgató CD-ROM-on hazavihet.A paraméterek idôbeni pozitív változá-sa viszont jelzi, hogy néhány éven be-lül hallgatóink digitális kompetenciája,ezen belül is internetelérési lehetôségeimár olyan szinten lesznek, amely atávoktatásban alkalmazott keretrend-szerek valamelyikére való áttérést in-dukálhatják.

A tananyag digitalizálásaA tananyag digitalizálása és fejlesz-

tése során támaszkodtunk a hazai ésnemzetközi sport e-learning tapaszta-latokra (Kokvay, 2003, White-Bridell,2003). Az ismeretanyag összeállításá-nál meghatározóak voltak a szociálpe-dagógus képzésben oktatott sport-szakmai tantárgyak (Sportrekreáció,Szabadidôsportok elmélete és gyakor-lata I., II., Tartásjavítás) tantárgyi prog-ramjai, valamint az ehhez kapcsolódóaktuális kutatási eredmények is. A tan-könyv végül a „Sportrekreáció, digitá-lis tankönyv a rekreációs edzés alap-vetô ismereteirôl” címet kapta. Akönyv fejezetekre tagolása tartalmiegységek mentén történt, míg az alfe-jezetek a digitális tankönyv igényeihez(áttekinthetô, átlátható, könnyen fel-dolgozható egységek) igyekeztek iga-zodni. A könyv fejezetei érintik a sport-rekreáció alapfogalmait, a sport szere-pét az egészség megôrzésében és aszocializációban, tárgyalják a mozgás-fejlôdés fogalmát és összetevôit, a fitt-ségi életszakaszokat, a rekreációsedzés alapismereteit és tartalmát, aszabadidô megszervezésének le-hetôségeit, valamint bemutatják a kü-lönbözô teszteket és fittségi próbákat.A könyv mellékletében pedig az aktu-ális kutatási eredmények mellett arajzírás alapjait is ismertetjük.

Ez az elméleti és gyakorlati ismere-teket is magába foglaló tudásanyag azinput szemléletû fejlesztésbôl adódóanbôvebb a fent említett tantárgyak okta-

tási anyagánál, így komoly segítségetnyújthat más tárgyak oktatásában is(Csala - Csetényi - Tarlós, 2001). Azösszeállításkor arra is törekedtünk,hogy az oktatáson kívül olyan digitáliseszköz szülessék, mely segítségetnyújthat azoknak is, akik a rekreáció, asportrekreáció iránt érdeklôdnek, vagymunkájuk során bizonyos elemeit al-kalmazni kívánják. A könyv szöveges,tartalmi összeállításakor a tömörség ésaz érthetôség voltak a legfôbb kritériu-mok. A taneszköz formai és strukturá-lis elemeinek megválasztását úgy vé-geztük, hogy az a leghatékonyabbansegítse az ismeretelsajátítást. A szín ésformavilág megválasztásakor ezért arekreációval foglalkozó kiadványok,weblapok színvilágát alkalmaztuk ésolyan színtérképet választottunk, melyhasonló sport e-learning alkalmazá-sokban is megtalálható (Ying-Koh,2006). Struktúrájában pedig arra töre-kedtünk, hogy az ismeretanyag mély-szerkezetét is bemutassa, támogassaaz önálló tanulást és feldolgozást éskönnyû navigációt tegyen lehetôvé afelhasználók számára (Forgó - Hauser- Kis Tóth, 2005).

A tankönyvben ismertetett mozgás-anyagot pedig mind szakszöveges le-írással, mind rajzírással, mind videófel-vételekkel szemléltettük, így a háromcsatorna egymás hatását erôsíti. Errelátható egy példa az 11.. áábbrráánn.

A digitális taneszköz struktúrájábanhelyet kapott az ellenôrzés és önel-lenôrzés lehetôsége is. Minden fejezet,nagyobb alfejezet végén ELLENÖRZÔKÉRDÉS felirat található, melyre kat-tintva a felhasználó az adott fejezetrevonatkozó ellenôrzô kérdést kap, ígytesztelheti tudását. A szerkezet fontoseleme a TESZT és a VIZSGA modul,mely a tényleges vizsgáztatással azo-nos formai és tartalmi módon le-hetôséget ad a hallgatónak, hogy kü-lönbözô tantárgyakból próbavizsgát te-gyen a CD-ROM segítségével sajátszámítógépén. A mechanikus ismeret-elsajátítás elkerülése végett ezekben amodulokban a vizsgakérdések összeál-

lítása véletlenszerûen történik egy, ahallgató által nem ismert kérdés-adat-bázisból. (A tényleges számonkéréskoris ezzel a programmal vizsgáznak ahallgatók, melyhez egy központi ve-zérlô modult készítettünk, így a kar in-formatika termében hálózatos vizsgáz-tatással adhattak számot tudásukról.)

Elkészítettük a tankönyv hangoskönyv változatát is, mely segítségévellátássérült és vak hallgatók számára ishasználhatóvá vált a taneszköz. A feje-zetek felolvasását egérrel és billentyû-parancsokkal egyaránt vezérelni lehet.A taneszköz oktatási folyamatba integ-rálása érdekében megalkottuk a kü-lönbözô fejezetekhez és tantárgyakhoztartozó elôadás prezentációkat is, vala-mint a könyv hagyományos papírala-pú változatát is.

Minôségbiztosítási felmérésMMóóddsszzeerreekkAz így elkészített digitális taneszköz-

csomagot 2004/05. tanév ôszén alkal-maztuk elôször a szociálpedagógusképzésben. A második félév elejénírásbeli kikérdezés módszerével meg-kérdeztük a hallgatókat a digitális tan-eszközrôl, annak minôségérôl, hasz-nálhatóságáról, hibáiról. A kérdésekzömére 5 fokozatú Likert-skálán lehe-tett válaszolni, de voltak többválasztá-sos zárt kérdések és egy nyílt kérdésis, ahol a hallgatók saját szavaikkal ír-hatták le véleményüket. A 218 hallga-tó (123 fô levelezô, 50 fô esti és 45nappali tagozatos) által adott válaszo-kat, melyekben tulajdonképpen „leosz-tályozták” a digitális tankönyvet,minôségi rétegenként (esztétikai kér-dések, programozástechnikai kérdé-sek, strukturális-kommunikációs kér-dések) értékeltük ki. Az így kapott át-lagokat és szórásokat a 22.. ttáábblláázzaattbbaannfoglaltuk össze.

EErreeddmméénnyyeekkAz adatok egyértelmûen jelzik, hogy

a hallgatók minôségi rétegenként ésösszességében is elégedettek voltak adigitális tankönyvvel, négyes osztály-zatot adtak rá. Az „Összességében mi-

Az elmúlt évek kedvezôen fogadotttapasztalatait felhasználva a tudomá-nyos programot valójában három, zö-mében párhuzamosan futó rendezvényjelentette. A konferencia gerincét a kétplenáris ülés, valamint az elôre meghir-detett (javasolt) témákban bejelentettelôadások adták. A „fô” program tema-tikus szekcióiban összesen 300 elôadáshangzott el. A szakmai munka mindenreggel 7,30-kor kezdôdött és (hivatalosebédszünet nélkül) délután 6-7 óra kö-zött ért véget. A külföldi résztvevôk szá-ma nem volt korlátozott, de csak egyszerzô vagy munkacsoport lehetett azország „hivatalos delegáltja” (melyminôsítést általában a beérkezett jelent-kezés sorrendje és az anyag tartalmaalapján adták a rendezôk). Ez a besoro-lás azonban semmilyen elônyt (kedvez-ményt) nem vont maga után. Azelôadások témakörönkénti megoszlása:

A fizikai aktivitás szocio-kulturálisháttere 16

Az egyetemi tanulmányoktól a ka-tedráig 3

Fizikai aktivitás és egészség 35Gyógytestnevelés (adapted physicalactivity, and special populations) 27Kutatási szakmódszertan 38Pedagógia 63Pályázati beszámolók 35Pszichológia és teljesítmény 18Pszichológia és szociális kultúra 23Sportélettan, sportorvoslás 7Sportmanagement adminisztráció ésintézményfejlesztés 26

Sportújságírás és szakközlemények 9A korábbi konferenciák témakörön-

kénti megoszlásától eltérôen 2006-banaz élet-tudományokba sorolhatóelôadások száma nagyon kevés volt.Lehet, hogy tudatos szervezés, lehet,hogy idôpont egyeztetési kényszer kö-vetkezménye (az amerikai egyeteme-ken a tavaszi szemeszter május köze-pén véget ér), de nem egészen két hét-tel késôbb rendezte egy másik államegyeteme a kizárólagosan a sportorvo-si, sport és terhelés-élettani, biome-chanikai és humánbiológiai vizsgála-tokra irányuló országos konferenciát.

A „fô” programot szervezésében éslebonyolításában inkább sajátos, mintkonvencionális 14 kísérô rendezvény(workshop, satelite symposium) egé-szítette ki, melyen a részvétel külön re-gisztrációt igényelt. A bemutatott anya-gok (konvencionális elôadásról itt nemmindig beszélhetünk) száma: 119.

A rendezvény harmadik vonulata a„vásár”, amely évtizedek óta szervesrésze a programnak és egyetlen fel-adata a hallgató toborzás, melyben azegyetemek küldöttei (kiállítói, szer-vezôi, toborzói) és a tudományos prog-ram elôadói egyaránt aktívan résztvesznek.

Az AAHPERD és a Magyar Sporttu-dományi Társaság hagyományai, tag-létszáma, a témában dolgozó egyete-mek és kutató intézetek felszereltsége,stb. sajnos nem hasonlítható össze, demégis megfontolandó (de inkább kö-

vetendô lenne) néhány olyan tapaszta-lat, amely nem igényel extra anyagifeltételt.

1. Az AAHPERD konferenciáira csakúj (semmilyen formában nem közölt)vizsgálati eredmény jelenthetô be és azanyag vagy annak része a konferenciavégéig közlésre nem küldhetô.

2. Bizonyára évtizedek következetesszervezô munkájának eredménye az,hogy a meghívott elôadó, az egyetemitanár, a nemzetközi irodalomban többszázszor idézett kutató és az elsô kon-ferenciáján részt vevô egyetemistapontosan betartotta a rendezôk általegyértelmûen megfogalmazott tartalmiés formai elôírásokat és a kiírt határ-idôket.

3. Függetlenül a jelentkezô beosztá-sától és korábbi tudományos teljesít-ményétôl minden elôadáskivonatkonkrét volt, az elôírásoknak megfe-lelôen tartalmazta azokat a részletesstatisztikákat, melyek ellenôrizhetôenbizonyították, hogy a bejelentettelôadás valóban kész anyag, vagyisnem a jelentkezés és a konferencia kö-zötti 7-8 hónapban végez majd adatfel-vételt a kutató. Jövô idôben fogalma-zott mondat még a diszkussziókbansem olvasható.

4. Minden elôadáskivonatot (a meg-hívott elôadókét is!) két szakmai lektorvéleményezett (2006-ban ez a testület181 fôbôl állt). A lektori véleményekalapján végzendô javításokra és azanyag visszaküldésre csupán 24(USA) – 36 (nem USA) óra állt rendel-kezésre. Ezek látszólag szigorú feltéte-lek, de nagyon vonzó ellenpontként azelôadáskivonatok a Research Quar-

Tanulmányok • Katona György: Digitális tankönyv alkalmazása... 57Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolókM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Soproni nappali Soproni Pápailevelezô levelezô

2002-ben 2003-ban 2004-benOtthoni PC 59% 70% 80% 85% 80%Otthoni Internetkapcsolat 27% 40% 48% 51% 45%Számítástechnikai elôtanul-mányok (4 vagy több év) 41% 59% 61% 13% 15%

11.. ttáábblláázzaatt.. A nappali és levelezô tagozatos hallgatók körében végzett elôzetesfelmérések eredményei digitális lehetôségeikrôl és oktatástechnikai tapasztala-taikról TTaabbllee 11.. Results of the preliminary questionnaire polling the number of studentswho own a computer, have internet access, and have previous knowledge incomputer science

- az általános és középiskolai testneve-lés-oktatás célja eltérô, és nem megfe-lelô.

Az elôadás összefoglalásaként meg-állapították, hogy még mindig torz akép a testnevelés megítélésekor. A test-nevelést nem tartják komoly tantárgy-nak, és gyakorlatilag semmibe veszik,ami a továbblépés szempontjából nemszerencsés. A professzor elôadása amagyarországi helyzetrôl is gondolato-kat ébresztett. Vajon miként áll hazánk-ban az iskolai testnevelés oktatása? Mi-lyen tárgyi és személyi feltételekkelrendelkezünk? Ha az angolok szerintnáluk ezen a téren probléma van, akkormi mit mondjunk? Mit tehetünk a test-nevelés tantárgy fejlôdése érdekében?

Az imént említett elôadásokon kívülmég a következô témákról hallhattunk:

kisgyermekek élettani vizsgálata, illetveaz EUROFIT mérésének, és a különbözôfizikai vizsgálatok lehetôségei nôknél.

Az elôadások után - „work-shop” jel-leggel - különbözô csoportokban dol-goztunk. Az együttes munka során szó-ba kerültek az egyetemi kapcsolatokis. Egyebek mellett megvitattuk, hogymiért fontos nemzetközi hetet szervez-ni, miként tudnánk még hatékonyab-ban átadni a tapasztalatokat, hogyanlehetne egymásnak még többet segíte-ni. Emellett szó volt az egyetemek ta-nár- illetve diákcsere kapcsolatairól is.

A hét során lehetôségünk nyílt gya-korlati órák látogatására és tartására.A worcesteri egyetem tanári kara eztnagyon pozitívan fogadta, mivel ígymódszertanilag is sokat tanulhattak akülföldi oktatók által megtartott tanó-

rákból. Az egyetem hallgatói is lelke-sen és nagy érdeklôdéssel vettek résztezeken az órákon.

ÖsszegzésRövid összegzésként megállapíthat-

juk, hogy a jelentôsen eltérô témájúkutatási programok prezentációinakmeghallgatása után kialakult polémiákrendkívül hasznosnak bizonyultak.Olyan gondolatok cseréjére kerülhetettsor, amelyek csak nagyon ritkánszembesülnek egymással. Egy újabbpiciny lépés történt a sporttudományintegrációja felé!

Példaértékû a nemzetközi hét azonvezérgondolata is, hogy a sportgya-korlat és a sporttudomány egyazoneseményen belül kap helyet. Ezen atéren vannak még teendôink itthon is!

Az amerikai „sporttudományi társaság” kongresszusaSalt Lake City, Utah, 2006. április 25-29.

Mészáros JánosSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: zsidegh@mail.hupe.hu

08-57 2006/10/25 15:29 Page 1

56

BevezetésAz angliai Worcesterben 2006. febru-

ár 27-e és március 3-a között kerültmegrendezésre az „International Week”elnevezésû programsorozat, amelymár több éves múltra tekint vissza. Azidei eseményre ismét számos ország-ból érkeztek sporttudósok és sport-szakemberek, úgy mint: az AmerikaiEgyesült Államokból, Dániából, Finn-országból, Hollandiából, Litvániából,Nagy-Britanniából, Norvégiából ésMagyarországról. A külföldi országok-ból érkezettek mindegyike az egyete-mük testnevelési tanszékének tanáravagy Ph.D hallgatója volt. Magyaror-szágot a TF-rôl ketten képviseltük.

A meghívottaknak egy héten keresz-tül elôadásokon kellett részt venniük,sportszakmai órákat kellett tartaniuk,valamint különbözô gyakorlati jellegûbeszélgetésekbe kellett bekapcsolódni-uk. A tudományos elôadásokon nagyhangsúlyt fektettek a szervezôk (Uni-versity of Worcester) a kapcsolatokápolására, közös projektek, kutatásokfejlesztésére, valamint az egyetemekközötti tanár- és diákcsere gondolatára.

Néhány gondolat az eseményrôl

A nemzetközi hét elsô programjaegy internetes kapcsolattal létrejöttkonferencia-beszélgetés volt. A worces-teri egyetem, élô internetes kapcsolatotlétesített az amerikai Bull State Univer-sity-vel. Ez egy olyan konferencia-be-szélgetés volt, amelyen két ismeretter-jesztô elôadást hallhattunk az egyete-mek diákjaitól.

Számunkra is rendkívül hasznosnakbizonyult az internetes kapcsolat létre-jötte, mivel saját szemünkkel bizonyo-sodhattunk meg arról a tényrôl, hogy ahuszonegyedik században már így islehet információkat, híreket átadni akülönbözô országok hallgatói között.Ezeknek a multimédiás eszközöknek asegítségével könnyen megismerhetjükaz egyes intézmények hagyományait,kutatásait, fejlesztéseit és munkáját.

A nemzetközi hét alkalmából az in-ternetes konferencia témája a két or-szág egyetemi sportszövetségének

részletes bemutatása volt. Az angliaimintát röviden az alábbiakban össze-gezhetjük.

Az Angol Egyetemi Sportszövetség

Angliában, az 1994-ben alapítottBUSA (British Universities Sport Asso-ciation) fogja össze az egyetemi spor-tot. Ez a vezetô szerve az egyetemi-fôiskolai sportnak, illetve felelôs az or-szágon belül megrendezett versenye-kért, valamint a külföldi játékokra ki-küldött sportolókért. A szervezetnek147 angliai egyetem mintegy 3200csapata a tagja, így mintegy 80 ezeregyetemi, illetve fôiskolai hallgatótfoglal magában. A BUSA több tevé-kenységet preferál az egyetemi spor-ton belül, melyek a következôk:

- jobb versenylehetôségek biztosítá-sa a hallgatóknak és a diákoknak,

- a marketing tevékenység erôsítése,- kapcsolattartás,- a világjátékokra, valamint az egye-

temi-fôiskolai világversenyekre valókijutás koordinálása.

Azt is megtudhattuk, hogy a BUSA alegnagyobb ilyen jellegû sportszerve-zet Európában. A hallgatók mindenhéten egy meghatározott napon gyûl-nek össze, s együtt sportolnak, verse-nyeznek. Emellett egy nagyon rugal-mas csoportosulás, amely nem profitorientált szervezet, és semmilyen rek-lám tevékenységgel sem hozható kap-csolatba.

Az internetes kapcsolat révén meg-tudtuk, hogy az amerikai szervezetfôként ebben különbözik az angoltól.Ott ugyanis nagyon sok energiát fordí-tanak a szponzorációra, valamint aprofitra. Az est folyamán - ebben a kér-désben is – élénk vita alakult ki azegyetemek képviselôi között.

„International Week” és sporttudomány

A konferencia-hét egy sporttudomá-nyi nappal folytatódott. A különbözôországokból érkezett elôadók, pro-fesszorok a saját kutatási témájukkalismertették meg a hallgatóságot. Akonferenciát nem bontották párhuza-mos szekciókra, így mindenki hallhat-

ta az összes elôadást. A követ-kezôkben néhány olyan elôadást emlí-tünk meg, amely különösen informatívvolt számunkra.

A holland groningeni egyetemen ahosszantartó és aktív életminôséggelkapcsolatosan végeznek kutatásokat.Egy olyan programot hoztak létre,amivel minél több felnôttet irányíthat-nak az egészséges életmód felé. A ku-tatásban résztvevôknek különbözô fizi-kai teszteken kell részt venniük. A be-vezetô program 15 órából áll, ahol or-vosi ellenôrzés mellett, heti egyszer, 60percen keresztül, rekreációs tevékeny-séget kell végezni. Késôbb, meghatá-rozott hónapok elteltével vizsgálják afizikai fittségüket. A kutatók a prog-rammal azt szeretnék elérni, hogy mi-nél több felnôtt mozogjon rendszere-sen. Eddig 550.000 emberrel végeztékel a kísérletet, és jelenleg is 50.000embert mérnek. Eredményességüketaz is igazolta, hogy a programban résztvett emberek nagy százaléka akésôbbiekben is folytatta a szabadidôstevékenységeket.

Az elhangzottakból kiderült, hogy ahollandok – ahol pedig a felnôtt lakos-ság igen nagy százaléka mozog és élegészségesen – így is aggódnak azemberek életmódja miatt. Vélemé-nyünk szerint tanulságos lenne párhu-zamot vonni hazánk felnôtt lakosságátilletôen, hiszen nálunk, ebben a tekin-tetben is sokkal rosszabb a helyzet. Jólenne, ha hasonló kutatásokkal Ma-gyarországon is ilyen szinten foglalkoz-hatnának!

A worcesteri egyetem részérôl kételôadást hallhattunk Az elsô elôadás afutócipôk biomechanikáját vizsgálta.Megállapították, hogy a futó sérülések77 %-át a rossz minôségû futócipôkokozzák. Videó-elemzésekkel és kü-lönbözô futógépeken elvégzett kísérle-tekkel igazolták az állításukat.

A második elôadás a testnevelésangliai megítélését vizsgálta. Azelôadás fôbb szempontjai - egy 2000-ben elvégzett vizsgálat továbblépése-ként - a tantervek mennyiségi ésminôségi összetevôi voltak. A kutatóka vizsgálat során különbözô megállapí-tásokat tettek, melyek a következôk:

- Angliában, az iskolákban 1999-tôlnapjainkig, a testnevelésre fordítotttantervi idô drasztikusan lecsökkent,

- szegényes az iskolák felszereltsége,eszközkészlete,

lyen osztályzatot adna a digitális tan-könyvre?” kérdésre adott hallgatói vé-lemények tagozatonként eltéréseketmutattak az átlagértékekben (nappaliátlag: 4,22, esti átlag: 4,12, levelezôátlag: 3,92) és a szórásértékekben(nappali szórás: 0,64, esti szórás: 0,72,levelezô szórás: 0,81) egyaránt. Eztszemlélteti a 22.. áábbrraa céltábla diagram-ja.

KKöövveettkkeezztteettéésseekkA nappali hallgatók véleményében

mutatkozó magasabb átlagérték és kisszórásérték jól jelzi, hogy a fiatal gene-ráció fogékonyabb és nyitottabb a digi-tális taneszköz felé, mint az idôsebbesti és levelezô tagozatos hallgatók. Akérdôíves felmérésben a nyílt kérdésreadott válaszokból pedig kiderült, hogya hallgatók örömmel fogadnák mástantárgyak esetén is az e-learning ok-tatási formát.

Pedagógiai kísérletMMóóddsszzeerreekkArról is meg kívántunk gyôzôdni,

hogy a hagyományos oktatási formá-hoz képest hogyan hat az oktatás haté-konyságára a digitális tankönyv alkal-mazása, ezért pedagógiai kísérletet vé-geztünk, melynek során a kísérleti cso-port (soproni levelezô hallgatók, 133fô) ezzel a digitális taneszközzel tanult,míg a kontroll csoport (pápai levelezôhallgatók, 99 fô) hagyományos tan-könyv segítségével sajátította el háromtantárgy (Sportrekreáció, Szabad-idôsportok elmélete és gyakorlata I, II.)ismereteit. A tudásanyag, az oktatásikörülmények, az órákon alkalmazottprezentációk, de még a vizsgakérdé-sek is teljesen azonosak voltak mind-két esetben. A hatékonyság mérôesz-közének a vizsgaeredményeket, mintutótesztet tekintettük.

Az utóteszteredmények összehason-lítását két mintás T próbával végeztük,mely alkalmas arra, hogy két azonosszórású minta átlagértékeinek eltérésétmegadott szignifikancia szinten kimu-tassa. Nullhipotézisként feltételeztük,hogy nincs eltérés a tesztelt tudásszint-ben a két csoport között. A T próbaelvégzése elôtt F próbát végeztünk,mellyel ellenôriztük, hogy a két mintaazonos szórásúnak tekinthetô-e, majdennek eredményétôl függôen alkal-maztuk a T, illetve a Welch próbát, ahola kapott értékeket a 0,05 szignifikanci-aszinthez tartozó elméleti értékekkelvetettük össze.

EErreeddmméénnyyeekkA kísérlet eredményeit a 33.. ttáábblláázzaatt--

bbaann foglaltuk össze. A táblázat ered-ményeibôl kiolvasható, hogy mindhá-rom tantárgy esetén a kísérleti, digitá-

lis tankönyvet használó csoport ered-ményei szignifikánsan jobbak voltak ahagyományos tankönyvbôl tanulókhozképest. Ezt szemlélteti a 33.. áábbrraa is.

KKöövveekkeezztteettéésseekkA pedagógiai kísérlet tehát igazolta,

hogy a szociálpedagógus képzésbenoktatott sportszakmai tantárgyak ese-tén a digitális taneszközcsomagunkhatékonyságnövelô tényezô volt.

MegbeszélésKutatás-fejlesztési projektünk rámu-

tatott arra, hogy elôzetes hallgatóiigényfelmérés nélkül nem lehetségeshasznos taneszközt készíteni, a fejlesz-tés során pedig kiderült, hogy egysportpedagógiai taneszköz csak olyanteam-munkában készíthetô el, ahol akülönbözô szakterületeket innovatív ésegyüttmûködésre képes szakemberek

Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók 9Tanulmányok • Katona György: Digitális tankönyv alkalmazása...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

TTaannttáárrggyy SSoopprroonnii PPááppaa AA kkéétt mmiinnttaalleevveelleezzôô lleevveelleezzôô kküüllöönnbböözzôôssééggee

átlag szórás átlag szórás p<0,05 szinten

Sportrekreáció 3,57 1,19 3,26 1,14 T próba: t = 1,99szignifikáns

Szabadidôsportok 4,06 1,03 3,08 1,07 T próba: t = 7,06elm. és gyak. I. szignifikánsSzabadidôsportok 4,76 0,56 4,48 0,96 Welch próba: t = 2,64elm. és gyak. II. szignifikáns

Minôségi réteg Átlag SzórásEsztétikai kérdések 4,07 0,85Programozástechnikai kérdések 4,06 1,23Strukturális – kommunikációs kérdések 4,30 0,87ÖÖsssszzeessssééggéébbeenn kkéérrddééss 44,,0033 00,,7766

22.. ttáábblláázzaatt.. Hallgatói vélemények a digitális tankönyv minôségérôl egy 1-5skálánTTaabbllee 22.. Students’ opinions about the digital book on a 1-5 scale

33.. ttáábblláázzaatt.. A kísérleti (soproni) és kontroll (pápai) csoport vizsgaeredményei ésa köztük kétmintás T-próbával és Welch próbával kimutatható eltéréseket szigni-fikanciája TTaabbllee 33.. Results of the tests of the experimental and control group and significan-ce of difference between the two groups

11.. áábbrraa.. A digitális tankönyv egyik oldala, melyen jól látható a tankönyv szer-kezete, fômenüje és a mozgásszemléltetés három típusa

FFiigguurree 11.. A sample page of the digital book showing the application’s structu-re with the main menu on the left side and the three demonstration channels ofmovement material

Nemzetközi kongresszusi beszámolókSport és tudomány nemzetközi nézôpontból

WORCESTER, 2006 FEBRUÁR 27 – MÁRCIUS 3. (ANGLIA)

Huszár Ágnes, Hamar PálSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: huszar@mail.hupe.hu

09-56 2006/10/25 15:30 Page 1

10

képviselik. A digitális tankönyvminôségét a fejlesztés különbözô olda-lainak minôsége határozza meg. Habármely fejlesztési szakaszban vagyágban rossz kompromisszum születik,az kihat a taneszköz végsô megítélésé-re és használhatóságára.

Az általunk elkészített taneszközt ahallgatók pozitívan fogadták, pedig kí-sérletünkben elsôsorban humán ér-deklôdésû, többségében alacsony digi-tális kompetenciával rendelkezô hall-gatók vettek részt. A tankönyv hasz-

nálhatóságot az is igazolja, hogy im-már a harmadik tanévben és négyképzési helyszínen alkalmazzuk afelsôoktatásban.

A kutatási adatokból az is kiderült,hogy az interaktív sportpedagógiaitaneszköz nem csak a sportszakmaitárgyak elsajátításában volt hasznoseszköz, hanem a digitális kultúra elter-jesztésében is szerepet játszott, hiszenhallgatóink jelezték, hogy más tantár-gyak esetén is szívesen látnának ha-sonló taneszközöket.

A multimédiás tankönyv pedagógiaalkalmazása arra is rámutatott, hogy adigitális eszközzel történô ismeretszer-zés során a mechanikus tanulás csap-dáját nehezebb elkerülni, így ebben azoktatási formában különösen figyelnikell az ismeretátadás komplex formái-nak megvalósítására. Oktatási tapasz-talataink pedig egyértelmûsítik, hogy asportpedagógiában a digitális tan-könyv alkalmazása csak kevert formá-ban – a hagyományos és digitális mód-szerek párhuzamos alkalmazásával(blended learning) - valósítható meg.

IrodalomAszmann Anna – Frenkl Róbert –

Kaposvári Júlia – Szabó Tamás(1997): Felsôoktatás, értelmiség,egészség. Bp. MEFS.

Bucsy Gellértné (2003) Szociálpe-dagógus hallgatók egészség-kulturálismagatartásának vizsgálata, különöstekintettel a fizikai aktivitásra, PhD ér-tekezés, SE TF

Csala Péter – Csetényi Arthur – Tar-lós Béla (2001) Informatika alapjai,Computerbooks, Budapest

Európai Bizottság (2005) Oktatás,nevelés, szakmai képzés, a lisszabonistratégia keretében, Általános jelentésaz Európai Unió tevékenységérôl,http://europa.eu.int./doc/off/rg/hu/2005/rg53.htm

Forgó Sándor – Hauser Zoltán – KisTóth Lajos (2005) Elearning kurzusok,és tananyagok minôségbiztosítási kér-dései, http://www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf

Kokovay Ágnes (2003): Multimédiástávoktatási kísérlet a gimnasztika alap-jainak elsajátítására, Multimédia azOktatásban Konferencia, Pécs

White B.A. – Bridwell C (2003) Dis-tance Learning Techniques in Gal-braith M. W.: Adult learning methods:A guide for effective Instruction, 3rdedition, Chapter 14., Krieger Pub.,Mel-bourne

Ying, L.W. – Koh, M: E-learning(2006) New opportunities for Teachingand Learning in Gymnastics, The Bri-tish Journal of Teaching Physical Edu-cation, 37/1. 22-25.

háztartásra gyakorolt hatását. A túránrésztvevô hét férfi és hét nô közel 1500km-t tett meg. A tizenöt nap során ötalkalommal vérmintákból határoztákmeg a tesztoszteron (T), a kortizol (C),a növekedési hormon, és az insuline-li-ke growth factor (IGF-1) szintjét. Alegjelentôsebb anabolikus frakció, atesztoszteron koncentrációja mindkétnemnél - a férfiaknál természetesennagyobb mértékben - fokozatosanemelkedett. A plazma kortizol szintjeaz erôkifejtés elsô három napjáigemelkedett, majd csökkenni kezdett.A T/C aránya végig emelkedést, ana-bolikus hatást mutatott. A növekedésihormon tekintetében viszont erôteljescsökkenést tapasztaltak. Az IGF-1koncentrációja kezdetben csökkentmajd mind a férfiaknál, mind a nôknélújra emelkedni kezdett. Összességé-ben az anabolikus hormonok mennyi-sége (tesztoszteron, növekedési hor-mon, IGF-1) szignifikánsan emelke-dett. A kortizol szintje elôször csök-kent, majd újra növekedni kezdett.

A Lengyel Testnevelési Egyetemenvégzett kutatás az edzéshatásra kivál-tott hormonválaszt vizsgálta. A nem-zeti bajnokság tizenkét kosárlabdásaintenzív, három hónapos terhelést kö-vetôen vizsgálaton vett részt. Cél a kü-lönbözô szérumszteroidok: az össztesz-toszteron, a dehidro-epiandroszteron-szulfát (DHEA-S), a sex hormone-bin-ding globuline (SHBG) és a kortizolkoncentrációjának megfigyelése volt.Az elsô havi intenzív edzésprogramot

követôen a tesztoszteron, a DHEA-Sértéke csökkent, míg az SHBG és akortizol nem változott. A második hó-napban csökkentett terhelés mellett atesztoszteron és a kortizol mennyiségenôtt, a DHEA-S és az SHBG állandószinten maradt az elsô terhelési ciklus-hoz képest. Végül az utolsó harmadikszakaszban, újra intenzívebb terhelésközepette, a tesztoszteron, a DHEA-Sés a kortizol mennyisége csökkent azelôzô ciklushoz képest. A három hó-nap végsô mérlege a következôképpenalakult. Az össztesztoszteronszint 35százalékkal, a DHEA-S 39 százalékkalcsökkent a nyugalmi értékekhez ké-pest.

Küzdôsportolók körében végzett sa-ját vizsgálataink és a fent ismertetetttanulmányok bizonyítják, hogy az akutfizikai terhelés jelentôs hatást gyakorolaz endokrin rendszerre. A hormonház-tartás változásain keresztül az alkal-mazott terhelés intenzitására következ-tethetünk. Ez végsô soron a terhelés,az éves edzésprogram beállításakornyújt segítséget a szakemberek szá-mára.

33DD AA KKIIÁÁLLLLÍÍTTÁÁSSOONNA 3D mozgásanalízist lehetôvé tevô

rendszerek felhasználási területe folya-matosan bôvül az utóbbi években. Arendszert eredetileg a 80-as évekbenlovak vizsgálatára fejlesztették ki. A2006-os Európai SporttudományiKongresszuson a kiállító cégek profil-jának döntô hányadát tették ki a kü-

lönbözô mozgásanalízisre alkalmasrendszerek. A legegyszerûbb 2 kame-ra, egy notebook és a hozzátartozószoftvertôl egészen a több-kamerásminden irányú vektoranalízisre éselemzésre alkalmas rendszerekig ter-jedt a választék, természetesen az áraka fejlettebb eszközök esetében márigen borsosak voltak. A mozgásanalí-zis használata a gyakorlatban számosterületen nyújthat hasznos segítséget.

Számos lehetôség rejlik a sportmoz-gások térbeli vizsgálatában, a sporttu-dományok terén a már említett taktikaielemzések, és a mozgástanulás folya-matában. A jövôben a gyógytorna ésa rehabilitáció területén várható arendszer szélesebb körû elterjedése. Amozgásanalizáló rendszerek használa-ta a biomechanikai elemzések hasznoskiegészítô eszköze lehet. A professzio-nális elemzô rendszerek ára sajnosnapjainkban igen magas, ennek követ-keztében rövidtávon biztosan nem vár-ható a széleskörû hazai felhasználás.

PPOOSSZZTTEERR SSZZEEKKCCIIÓÓA kongresszuson megjelent egyik

poszter különösen felkeltette az érdek-lôdésünket, elsôsorban szomorú hazaiaktualitása, és meglepôen gyakorlatiasmegközelítése miatt. A SpanyolSporttudományi KutatóintézetbenAguardo-Jimenez és munkatársai a hi-vatásos tûzoltókon vizsgálták a beve-téseken használt felszerelések sport-élettani hatásait. A vizsgált személyek30-35 év közötti hivatásos tûzoltókvoltak. A lépcsôs, majd vita maximaterhelést a 21 kg súlyú felszerelésbenés anélkül végezték el. A menetfelsze-relésben végzett vita maxima terhelésideje 19%-kal alacsonyabb volt mint akontroll csoportnál. A szívfrekvencia,a vér laktát szint és a testhômérsékleta szubmaximális terhelés esetén szig-nifikánsan magasabb volt a felszere-lésben vizsgált csoportnál. Maximálisterhelés esetén nem volt különbség avizsgált paraméterekben a két csoportesetén. A terhelés utáni 30 perces„megnyugvási” periódus elején és vé-gén mindkét csoportnál vizsgálták avertikális súlypontemelkedést. A fel-szerelésben teljesítôk emelkedése szig-nifikánsan alacsonyabb volt mindkétesetben a kontroll csoporténál. Amegnyugvási periódus alatt és végén amenetfelszerelésben lévôk rektális hô-mérséklete szignifikánsan magasabbvolt mint a kontroll csoportnál. A tûz-oltók felszerelése növeli a szervezetmetabolikus és kardiorespiratorikusigénybevételeit, csökkenti a függôle-ges ugrások magasságát és gátolja aszervezet hôleadását.

Tanulmányok • Katona György: Digitális tankönyv alkalmazása... 55Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusaM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

33.. áábbrraa.. A kísérleti (soproni, 133 fô) és kontroll (pápai, 99 fô) csoport tantár-gyankénti vizsgaátlagai a pedagógiai kísérletbenFFiigguurree 33.. The experimental (Sopron, 133 persons) and control (Pápa, 99 per-sons) grouped according to examination subjects in the experiment.

22.. áábbrraa.. „Összességében milyen osztályzatot adna a digitális tankönyvre?” kér-désre adott hallgatói válaszok tagozatonkénti megoszlásának céltábladiagramja(véletlenszám amplitúdó 0,5)

FFiigguurree 22. Distribution of answers to the question, “Give an overall mark to thedigital book!” Arranged from left to right: full-time, extension and corresponden-ce student groups (the random amplitude is 0.5)

Két tanácskozás között (balról):Laczkó József, Keresztesi Katalin,Konczos Csaba

10-55 2006/10/25 15:32 Page 1

54

között nem volt szignifikáns különbséga genotípus alapján. A leggyakoribbelôforduló genotípus az összes vizsgáltegyén között az II-RX-CC-b/b kombi-náció volt. Ennek gyakorisága az él-vonalbeli evezôsöknél volt a legna-gyobb (19.9%), míg a kontroll szemé-lyeknél a legkisebb (8.6%). Mindez jel-zi az evezôs sportágban e genotípuskombináció alkalmassági vizsgálatok-ban való figyelembe vételét. Mind-emellett a II-RR-CC-b/b, a ID-RR-CC-b/b és a ID-RX-CC-b/b kombinációkelôfordulási gyakorisága is (mindegyik12%-ban) megfigyelhetô volt az él-sportolók között. Az ACE, ACTN3,AMPD1 és NOS3 megfigyelt polimor-fizmus vizsgálatai alapján megállapít-ható, hogy evezés esetében fôleg azaerob jelleg dominál az anaerob ener-giaszolgáltatás mellett. Mindezen gé-nek megfelelô változatai felhasználha-tóak a jövôben az élsportolói teljesítô-képesség elôrejelzésére.

Topanova és munkatársai az anyag-csere betegségek kifejlôdésének koc-kázatát vizsgálták néhány gén poli-morfizmusa alapján fiatal sportolóktáplálkozásának kiigazítása érdeké-ben. Minden egyén genetikai felépíté-se meghatározza azt az optimális ét-rendet, amellyel megelôzhetô néhánybetegség kialakulása valamint elôsegí-ti az optimális és magas szintû munka-és sport teljesítôképességet. Az ACEgén D változatának jelenléte jól ismer-ten összefüggést mutat a magas vér-nyomásra való hajlammal, a bal kam-ra hipertrófiával, a szívinfarktussal va-

lamint az érrendszer hipertrófiájával.A PPARG gén Pro12Ala polimorfizmu-sa alapján megállapítható, hogy az Alaváltozattal rendelkezô egyének II. típu-sú cukorbetegségre való hajlama 25%-kal kisebb. E polimorfizmus hatásátbefolyásolja az emelkedett inzulin érzé-kenység, amely másodlagosan haté-konyan gátolja a szabad zsírsavak fel-szabadulását a zsírszövetbôl, ahol aPPARG kizárólagosan kifejezôdik. APPARA genetikai polimorfizmus alap-ján a C változattal rendelkezô szemé-lyeknek gyorsabban alakulhat ki érel-meszesedésük, mint a G változatothordozóknak. Az UCP2 és az UCP3mitokondriális fehérjék a vázizomzat-ban fejezôdnek ki és fontos szerepetjátszanak a hôszabályozásban. Koráb-bi adatok szerint az UCP2 Val/Val ge-notípusú egyénekrôl kimutatták, hogyhajlamosabbak a II. típusú cukorbeteg-ség kialakulására. Az UCP3 TT geno-típusú személyeknek nagyobb az érel-meszesedésre való hajlamuk, valamintmérsékelt kockázattal rendelkeznek aII. típusú cukorbetegség kialakulására.A munkacsoport 61 fiatal kerékpárosPPARA G/C, PPARG Pro12Ala, ACEI/D, UCP2 Ala/Val és UCP3 -55C/T po-limorfizmusát határozta meg. A meg-határozott gének genotípus eloszlása afiatal sportolók között megegyezett azeurópai populációban kimutatható el-oszlással, azonban az anyagcsere be-tegségekre magas kockázattal rendel-kezô egyének esetében az étrend újra-gondolása indokolt. A sportolók táp-lálkozási szokásainak korrekciójához

felhasznált genetikai információ segít-ségével egyes anyagcsere betegségekmegelôzhetôek és a fizikai teljesítôké-pesség is fokozható.

Számos elôadás foglalkozott a szte-roidhormon profil és a fizikai aktivitáskapcsolatával is, melyek a maximálisnagy intenzitású terhelésre adott hor-monális választ vizsgálták az evezés, akosárlabda, és a kerékpár sportágak-ban. Észtországbeli kutatók a maxi-mális teljesítményre bekövetkezô hor-monális változásokat vizsgálták élvo-nalbeli, jelentôs sportmúlttal rendelke-zô evezôsöknél. A kísérlet célja azanabolikus és a katabolikus hormon-koncentráció meghatározása volt nyu-galomban és 6000 méter teljesítéseután. A tesztoszteron, a kortizol vala-mint a növekedési hormon koncentrá-ciója a huszonnégy hetes edzésprogra-mot megelôzôen és azt követôen ke-rültek megállapításra. Érdekes módonközvetlenül a maximális erôkifejtésután az említett hormonok mennyiségeszignifikánsan nôtt, míg a több hóna-pos edzés nem okozott változást anyugalmi szinthez képest. Megállapít-ható, hogy a teljesítményjavulást a ki-sebb terhelés utáni tesztoszteron éskortizol szint emelkedések jól tükrözik,míg a több hónapos folyamatos edzésnem váltott ki igazi emelkedést e téren.A szteroid hormonok anyagcseréjénekkérdése nemcsak az élsportban debármilyen más rekreációs jellegû tevé-kenységnél is nagy jelentôséggel bír.Kínai sporttudósok tanulmányoztákegy-két hetes kerékpártúra hormon-

Összefoglaló2006-ban a magyar filmszemlén

több díjat – közöttük a közönség díjat -kapott Hajdú Szabolcs Fehér tenyér cí-mû filmje, ami egy tornász pályafutá-sát kíséri végig. A történet hangsúlyosrészét képezi az edzô-sportoló kapcso-lat, az a folyamat, ahogyan az edzé-seknek köszönhetôen a fôhôs tornász-testet ölt. A film központi problemati-kája a test köré szervezôdik: a fegyel-mezés, a fájdalomtûrés, a fizikai ké-pességek képi ábrázolásával. A hata-lom és a bizalom kapcsolatát vizsgálja:a sportolóvá válás folyamatában azedzô hol húzza meg, és mennyire tart-ja be az én- és a testhatárt. A dolgozatezeket a kérdéseket elemzi sportszoci-ológiai szemszögbôl.

KKuullccsssszzaavvaakk:: testszociológia, sport-film, torna, edzô-sportoló kapcsolat,motiváció.

AbstractIn 2006 the winner of several awards

of Hungarian Review of Movies –amongst them spectators’ awards –was the film entitled ’Fehér tenyér’(White palm). The movie was directedby Szabolcs Hajdú and follows the ca-reer of a gymnast. The story focuseson the coach and his athlete, specifi-cally, the process during which leadingactor, the gymnast builds up hisgymnastic body through hard load oftraining. The central theme of the filmfocuses on the body: discipline, tole-rance of pain, and physical abilities,which are portrayed cinematically.The movie plans to explore the con-nection between the power (of the co-ach) and the trust (of the athlete). Theaudience is introduced the process ofbecoming an athlete where coachdraws the line between ego and bodyof his athlete and in what measuresare this line have to be kept. The abo-ve questions are analyzed in this paperfrom a sport sociological point of view.

KKeeyy--wwoorrddss:: body sociology, sport-movie, gymnastic, coach-athlete rela-tionship, motivation

Retrospektív vetítésHa az olimpiákon az újkori kezdetek-

hez hasonlóan ma is rendeznének szel-lemi versenyeket, akkor minden bi-zonnyal a filmmûvészet kategóriájábantalálnánk a legkiegyensúlyozottabbmezônyt és a legnagyobb versengést.Napjainkban sport és mûvészet kap-csolata ezen a területen a legélôbb és aleggazdagabb, tartalmi és esztétikaiszempontokat figyelembe véve egya-ránt. E modern mûvészeti ág és a sportmind sokrétûbb összefonódása a múltszázad húszas éveiben kezdôdött, ami-kor a filmes szakemberek felismerték,hogy az egyre népszerûbb sport drá-maisága - a küzdelem történéseinek li-nearitása miatt - alkalmas a megfilme-sítésre. Az alkotások leggyakrabban acélorientáltságot, a szervezett keretekközötti versengést állítják a középpont-ba.

A sport alapvetô ismérve, hogy a já-ték végén a gyôztes és a vesztes egy-értelmûen azonosítható, de a küzde-lem szervezett keretek között, rend-szerben zajlik: kötelezôen betartandószabályok határozzák meg a játék me-netét. Többek között ez biztosítja amûvészetek szempontjából oly fontosdrámaiságot: a végkifejlet kiszámítha-tatlanságát; a remény, a „még mindenmegtörténhet” érzés fenntartását aversengés végéig. A szabályok egyete-messége ellenére a küzdelmekre min-dig hatással van az adott sportot ûzôtársadalom értékrendszere és hatalmiviszonya is. Épp ez nehezíti meg asportfilm fogalmának, kategóriájánakkialakítását, mert ez a társadalmi, kul-turális meghatározottság mintegyvisszájára fordul: az alkotók általukfontosnak tartott társadalmi problémá-kat, jelenségeket ábrázolnak a sport(könnyebben értelmezhetô) kódrend-szerén keresztül.

Az alkotói szándékot figyelembe vé-ve úgy fogalmazhatunk, hogy sport-filmnek tekintjük azt az alkotást,amelyben a sport központi szerepetjátszik, szemben azzal, ha csak a törté-net részét képezi.2 A sportfilmek ezértnemcsak azt mutatják meg, hogy atestkultúra hogyan ágyazódik be azadott társadalom kultúrájába, vagyis

az alkotók tükröt tartanak a sporttár-sadalom felé, hanem mindig megmu-tatnak valamit a készítés idejének tár-sadalmáról, annak problémáiról is. Azelôbbi ok miatt a magyar sporttársada-lomnak reagálnia kell minden hazai al-kotásra.

Mûfajuk alapján a sportfilmek háromkategóriába - dráma, vígjáték és doku-mentarista - sorolhatók, melyek közülelemzésünk szempontjából kettô érde-kes. A filmdrámák – mint a Fehér te-nyér - legtöbbje fikciós vagy valós élet-rajzok feldolgozása, ahol a történet asiker – sikertelenség, a gyôzelem – ve-reség köré szervezôdik. Gyakori fôsze-replôjük az idealizált férfi hôs, aki a kö-rülményekkel dacolva, esélytelenségetudatában is folytatja a küzdelmet. Aszámtalan példa közül három emble-matikus filmet említenék: A hosszútáv-futó magányossága, a Rocky és aTûzszekerek.3 A kulturális, társadalmimeghatározottság tetten érhetô a meg-filmesített sportágakban: az amerikaifilmekben az ökölvívás és az amerikaifutball, majd az 1980-as évektôl a ba-seball és a kosárlabda dominál, mígEurópában – így hazánkban is – a lab-darúgás. Az 1960-as, 1970-es évekfilmjeiben a sport már, mint társadalmimobilitási csatorna jelenik meg. Ekkoremelôdik be a forgatókönyvekbe azalacsonyabb társadalmi rétegbôl szár-mazó, esetleg kisebbséghez tartozósportolók testi képességének kizsák-mányolása, az elidegenedés kérdése.

A televíziós közvetítések elterjedésé-vel a sport képi ábrázolásának új for-mái jönnek létre, melyek hatással van-nak az operatôri munkára és a vágás-technikára is. A drámaiság fokozásaérdekében a megszokottól eltérô beál-lításokat, a szemtanúságot, a jelenlétérzését keltô perspektívákat alkalmaz-nak.4 Ez a szempont játszik szerepetabban is, hogy az 1980-as évektôlkezdve megszaporodnak az ázsiaiharcmûvészeti ágakat felvonultató fil-mek. A küzdôsportok – az ökölvívás is– drámaisága a nézôk számára átél-hetôbb, mert viszonylag kis területen,kevés résztvevôvel, koncentráltan tör-ténnek az események, így képi ábrázo-lásuk is sûrítettebb, magasabb hôfokúlehet.

A hazai filmek közül két kultikus al-kotást szeretnék kiemelni: a Régi idôkfociját5 és a Küldetést6, melyek többek

Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa 11Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteni

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Tornásztestet ölteni*AMIT A SPORTSZOCIOLÓGUS A „FEHÉR TENYÉR”-BÔL KIOLVAS1

BUILD UP GYMNAST BODY

Bodnár IlonaSemmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: bodnari@mail.hupe.hu

*Köszönöm Dubecz Józsefnek az írásomhoz fûzöttkritikus sportszakmai észrevételeit. Jelen cikk egyhosszabb tanulmány részét képezi.

11-54 2006/10/25 15:33 Page 1

12

között a felmutatott értékek és a készí-tésük idejére jellemzô hatalmi viszo-nyok miatt válhattak meghatározó mû-vekké. A Garas Dezsô által megformáltMinarik Ede, a mosodás, filmzáró sza-vai Sándor Pál alkotásában: „Mert kellegy csapat!” akkor hangzottak el, ami-kor a magyar társadalomban egyre ér-zékelhetôbbé vált a politika által szét-vert közösségek hiánya. Egy nyírségikistelepülés református lelkészénekfia, Balczó András pedig arról beszél akamerák elôtt, hogy a sportban találtameg a mérhetô teljesítményt és annakobjektív megítélését. Mondja mindezt aszemélyes kijárás, az informális csa-tornák; Puskás Ferencnek tulajdonítottmondást átalakítva, a „kis pénz kis szí-vesség, nagy pénz nagy szívesség”; akettôs érték- és mértékrendszer vilá-gában. A közvetíteni kívánt értékekhezigazodik a filmek képi világa is: ellen-tétben más sportfilmekkel nem asportmozgás és a test – amely eszközeés célja is a sportolásnak – érzelemmelteli, feszült ábrázolása kap hangsúlyt.Nem a sportosan hiteles, tökéletes tel-jesítményre predesztinált test van a ka-mera kereszttüzében, hanem azesendôségében, kétkedéseiben hitelesemberi arc.

Testet ölteniHajdú Szabolcs alkotásának címe és

az izmos férfi felsôtestet ábrázoló pla-kátja is utal arra, hogy a test központiszerepet játszik a filmben. Úgy is fogal-mazhatnánk, hogy egy gyermeki testfejlôdéstörténetét látjuk a filmvásznon.Szándékosan nem használom a testelôtt a sportos jelzôt, illetve a filmet is-merve sokakban felötlô szenvedésszót. A film felületes nézése azt ered-ményezheti, hogy sportos szenvedés-történetre szûkítsük le a történetet,holott a sport az adott társadalom általmeghatározott kódrendszerrel mûkö-dik, nem függetleníthetjük, nem szem-lélhetjük egy különös, zárt világként.Az ábrázolt gyereknevelési, pedagógiaiproblémákkal kapcsolatban a nézôk ésa kritikusok is – átélt érintettségükfolytán – könnyebben tudják a történe-tet egy szélesebb értelmezési keretbetranszformálni. A test-felületes nézô-pont azonban megelégszik a „kegyet-len, vérengzô” jelzôk kiosztásával,amiben nemcsak a sporttal kapcsola-tos attitûd, hanem a testünkhöz valótudattalan – azaz nem végiggondolt –viszony is kifejezôdik.

Korunk testfelfogását vizsgálva há-rom típus elkülönülését figyelhetjükmeg (Eichberg, 1998). E három típus -sportos (áramvonalas), egészséges ésgroteszk - három testkultúrát is jelent,

melyek között a határvonalat Eichbergszerint a botláshoz, a tökéletlenséghezvaló viszonyuk képezi.7 Ezt ugyaniscsak a premodern kor felfogása, a gro-teszk test engedi meg magának: hibáz-hat és kinevethetik, esendôségét ô ma-ga és mások is megmosolyoghatják. AFehér tenyérben nem látjuk ezt a tí-pust, de szerepel az a világ, a cirkusz,ahol a bohóc személyében találkozha-tunk vele: az elôre megkomponált bot-ladozásaival kiváltott nevetés oldja ahangulatot, ugyanakkor groteszk kor-pusza ellenpontja az akrobatikus, profiprodukciókat bemutató izomemberek-nek. Azonban erre a premodern felfo-gásra sem mondhatjuk azt, hogy le-hetôvé teszi a „természetes” testmegôrzését, merthogy az nem létezik.A test nem egyszerûen egy biológiaiegyüttes, hanem a személyiség észlel-hetô formája, az én hordozója, így nemképzelhetô el társadalmi, kulturális ha-tások nélkül. Ahogy Bourdieu fogal-maz, minden kor, minden társadalomés társadalmi réteg megteremti az álta-la legitimnek tekintett testet, amely -Foucault-hoz kapcsolódva – fegyel-mezô, szabályozó erôvel bír: „Ez az, atesthez való, fokozatosan elsajátítottviszony, amely megadja a testnek amaga társadalmi meghatározottságúarculatát, nem egyéb, mint a magavi-seletnek, a test mások számára tör-ténô bemutatásának átfogó módja,amiben egyebek között, a tényleges ésa legitim test közötti sajátos – megfele-lési vagy meg nem felelési – viszonyfejezôdik ki.” (Bourdieu 1978, 160). Asportos magaviselet tekintetében nemszabad megfeledkeznünk arról, hogyegy olyan társadalmi alrendszer szabá-lyozza a testet, amelyik maga is erôtel-jesen szervezett, hierarchikus és zártrendszer. Nagyon kis eltérést engedmeg a legitimnek tekintett mintától,felfogástól nemcsak a testalakítás, ha-nem többek között a sportmozgásokelsajátítása terén is.

A tevékenység egyik célja a test fej-lesztése, de ezt legsikeresebben éppenakkor érheti el, ha eszközként láthatat-lanná, érzékelhetetlenné válik: a ké-nyelmetlenségek, a fájdalom, a sérülé-sek tûrése az igazi versenyzô jel-lemzôje. A teljesítményhatárok kitolá-sának elengedhetetlen része a fájda-lomhatárok leküzdése, a test törékeny-ségének, sérülékenységének relatívvátétele. Az edzéseken végzett gyakorla-tok a testi automatizmusok kialakítá-sát szolgálják: az adott sportágra jel-lemzô mozgások tér- és idôérzékelésé-nek egy tudattalanul is mûködô mód-jának elsajátítása a cél.

A sportos test rendszer-meghatáro-

zottsága mellett szót kell ejtenünk asportági sajátosságokról is. Tangen(2004) szerint a beágyazott elváráso-kat és a tudást a mozgás kapcsoljaössze, ami nem más, mint a megteste-sült tudás. Az egyre inkább specializá-lódó mozgásformák más-más képes-séget, tudást igényelnek, így más-másformában testesülnek meg. A mozgásés a test tényleges formáját két dologhatározza meg: az adott sportág és azadott egyén. A sportrendszer elvárásaiés az egyén teljesítménye között azon-ban valamiféle megfelelésnek kell lét-rejönnie, ennek az összecsiszolódás-nak a terepe az edzés. A torna a legré-gebbi sportágak egyike, amely fejlôdé-se során három ágra szakad szét, és aszertorna – a ritmikus és a táncosirányzattal szemben – legtöbbet ôrizmeg a hagyományokból. A tradíciókata minél tökéletesebben kivitelezett testés annak teljesítménye jelenti, melymellé fel kell sorakoztatnunk azt atényt is, hogy a fegyelem, a mozgásszigorú keretek közé szorítottsága teszialkalmassá ezt a sportot a politikaierôdemonstrálásra, a nemzetnevelésreis.8 A múlt tömeges tornabemutatói ésa jelen csapatversenyei ellenére a tor-na alapvetôen egyéni sportág, ahol azerô mellett egyre nagyobb szerepe vanaz akrobatikának. Ezek a tudások éselvárások testesülnek meg egy tornászalkatában és mentális képességeiben,amelyek egyszerre jelentenek le-hetôséget és kényszert. A film egyikkulcsjelenete, amikor a kamasz Dongóruháival a kezében az öltözô ablakánkiugrik az ôt üldözô edzôje elôl. A mes-ter a következôt kiabálja utána: „Temár tornász vagy. Tudod mit jelent ez?Az izmaid megfogták a szaros kiscsontjaidat! Megkeményedtek a rostokés visszafogták a növekedést. A miénkvagy, hozzánk tartozol, tornászokhoz!”Az évek során Dongó teljesítette azedzô személyes ambíciója és a jövendôsikerek szempontjából determináló fel-tételt: tornásztestet öltött.

Megtestesült tudásA cselekvô, mozgásban megnyilvá-

nuló tudásnak a mindennapi életbennem tulajdonítunk nagy szerepet, merttermészetes részét képezi személyeskompetenciánknak. A magánéletünk-ben akkor történik fennakadás, ha avelünk szembeni elvárást, feladatot ésaz ahhoz kapcsolódó tudást összekötômozgás nem áll rendelkezésünkre:vagy soha nem voltunk birtokában,vagy valami folytán elveszítettük e ké-pességünket. A mozgáskoordináció je-lentôségét leginkább két életszakaszkapcsán ismerjük fel: kisgyermekkor-

technikák fejlôdésén túl érdemes ki-emelni az önbizalom növekedését, acsapat kohéziójának erôsödését, vala-mint a konfliktus-megoldás javulását.A csapat végül – kapitányának sérülésmiatti korai kiválása ellenére – bronz-érmes lett a világbajnokságon, és hatjátékosa a felnôtt válogatott keret tag-ja lett. Az eredmények szerint tehát apszichológiai felkészítés több szem-pontból is eredményesnek bizonyult.

Számos poszter foglalkozott az edzô-sportoló kapcsolattal. Ezek közül szá-momra a legérdekesebb S. Huguestvizsgálata. „Az edzô-sportoló kapcso-lat érzelmi követelményeinek fejlôdé-se” címmel pszichodinamikai szem-pontból közelítette meg az érzelmi fo-lyamatokat és a freudi indulatáttételthelyezte vizsgálata középpontjába. 14

profi teniszezôvel végeztek interjút,melynek során a játékosnak gyermek-ként a családon belüli helyzetét, és ígykialakult identitását, énképét vizsgál-ták meg, illetve felnôttkora másokhozfûzôdô kapcsolatait, különösen edzôjé-vel való kapcsolatát. A következteté-sek szerint a sportolónak az edzô felé(többnyire tudattalanul) közvetített ún.„érzelmi igényei” versenyzésének mo-tivációja attól függ, hogy saját magáértvagy szülei kedvéért sportol-e. Nyil-vánvaló, hogy amikor gyermekkorá-ban teniszezni kezd, akkor gyakranfügg a szülei vágyaitól. Amennyiben ekezdeti szakaszban a saját öröméért isjátszik, akkor az edzôje nem jelentôstényezô számára. Serdülôkorban vagymég mindig a szülei vágyait beteljesít-ve folytatja a sportolást, vagy pedig

(ahogy eszményképekkel találkozvaaz önazonossága fejlôdik) az edzôi„vágyak”, elvárások miatt. Az elôbbiesetben jön létre az indulatáttétel,amely az edzôt szinte a szülô „öröké-be” teheti. Amikor aztán a teniszezôfelnôtt profivá válik, két eltérô út állelôtte: ha még mindig nem találta megönazonosságát, és nem a saját vágyaitmegvalósítva sportol, akkor többnyirenem lesz képes igazán magas szintûeredményekre, vagy váratlan sérülé-sek sorozatát szenvedi el. Amennyi-ben azonban megtalálja a saját öröméta teniszben, akkor autonóm személy-ként az edzôre „csupán” szakmai part-nerként lesz szüksége (akitôl perszeérzelmi támogatást is vár), nem pedigazért, hogy tudattalan érzelmi igényei-nek tárgyat találjon.

Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteni 53Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusaM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Nagy érdeklôdést váltott ki a,amelynek elôadásai jelzik, hogy asportgenomika elôre fog törni a jövô-ben a sporttudományi alkalmazott ku-tatások között.

Az alfa-aktinin-3 (ACTN3) jelentôsszerepet tölt be a szarkomer rostok Z-vonalának kontraktilitásában, azonbankifejezôdése a gyors erôért és a nagysebességért felelôs izomrostokban be-határolt. Az ACTN3 gén 16-os exon-jában levô C/T báziscsere egy olyanstop kodon kialakulásához vezet(R577X polimorfizmus), amely azACTN3 fehérje hiányát eredményezi.Korábbi tanulmányokban az X allél ne-gatív asszociációját jelezték gyorsasá-gi sportolók esetében.

Druzhevskaya és munkatársainakcélja e korábbi megfigyelés kiterjeszté-se volt az ACTN3 polimorfizmus és afizikai teljesítôképesség közötti kap-csolat vizsgálatával, az izomrost össze-tétellel, valamint az izom hipertrófiaválasszal. Orosz kontroll személyeket(n=844) hasonlítottak össze sporto-lókkal (n=612; 14 féle sportág képvi-selôi), akiket 4 különbözô csoportraosztottak a fizikai aktivitás természeteszerint. Az R577X ACTN3 genotípustpolimeráz láncreakciót követô restrik-ciós analízissel határozták meg, és afragmenseket 8%-os poliakrilamid gé-len gélelektroforézissel választottákszét. A vizsgált személyek 36 fôs al-csoportjánál izomrost tipizálást végez-tek a vastus lateralis izomból vett min-ta alapján a miozin izoformák immun-hisztokémiai azonosításával. Az izom-

zat térfogatát mágneses rezonanciavizsgálattal határozták meg hét spor-tolónál 8 hetes rezisztencia edzés elôttés azt követôen. A mutáns XX ACTN3genotípus gyakorisága a sportolókmind a négy csoportjánál (8%) szigni-fikánsan kisebb volt a kontroll cso-porthoz képest (13%), azonban az allélgyakoriságban nem volt szignifikánskülönbség a sportolók és kontroll sze-mélyek között (X allél: 37% vs. 38%).A gyors izomrostok aránya az RR ho-mozigótáknál (54.05 ± 2.53%) na-gyobb volt, mint az RX heterozigóták-nál (49.09 ± 2.18%), ám a különbségnem volt szignifikáns. A quadricepsfemoris izomzat térfogat növekedése 8hetes rezisztencia edzés hatására RRhomozigótáknál szignifikánsan na-gyobb volt, mint RX heterozigótáknál.Mindezekbôl adódóan az R allél jelen-léte összefüggést mutat a vázizomzatfokozottabb hipertrófiájával. Ezért azACTN3 genotípus és a sportolói telje-sítôképesség között szignifikáns össze-függés mutatkozik.

Ahmetov és munkatársai az izom-rost összetétel szabályozás mögött állógenetikai polimorfizmust tanulmá-nyozták edzetlen személyekben. Azegyének közötti izom összetétel válto-zatosságát részben lehet magyarázni afizikai teljesítôképességgel, valamint akülönféle krónikus betegségekre (obe-zitás, inzulin rezisztencia) való hajlam-mal. Edzetlen egyénekben a lassúizomrostok aránya a vastus lateralisizomzatban 55% körül van igen nagyindividuális különbséggel, a gyors tí-

pusú rosttá történô átalakulást számoskörülmény befolyásolja, ami jelzi,hogy az izomrost összetétel alapvetôenaz egyén genetikai tulajdonságaitólfügg. Negyvenhárom fiatal férfi izom-biopsziás mintája alapján immunhisz-tokémiai úton azonosították a miozinizoformáit. A DNS-t szájnyálkahártyakaparék minta alapján vonták ki. Agenotipizálást 20 teljesítôképességrejellemzô gén jellemzô polimorfizmusaalapján végezték el. Megállapították,hogy a GG-PPARA, TC-PPARD, DD-ACE és C-AGTR2 génváltozattal ren-delkezô egyének szignifikánsan na-gyobb gyors vázizom rost aránnyalrendelkeznek a CC-PPARA, TT-PPARD, II-ACE és A-AGTR2 génválto-zattal rendelkezô egyénekhez képest.

Rogozkin és munkacsoportja a ge-netikai polimorfizmus és az élsporto-lók teljesítôképessége közötti össze-függést vizsgálták. A nemzetközi sza-kirodalom szerint évrôl évre növekszikazon gének száma, amelyeket kapcso-latba lehet hozni a fizikai teljesítôké-pességgel. Élettani adatok bizonyít-ják, hogy élvonalbeli evezôsök ener-giaigényük mintegy 70%-át aerob, míga többit anaerob úton biztosítják. Jólismert, hogy a 2000 méteres verseny-táv 6-7 perces idôtartama összefüg-gést mutat a versenyzôk testméreté-vel, az izomrost tömegével, a nemmel,a versenystátussal, amelyek alapjánaz evezés gyors erôállóképességûsportágnak minôsíthetô. Tanulmá-nyuk célja az ACE I/D, az ACTN3R577X, az AMPD1 C34T és a NOS3a/b polimorfizmus vizsgálata volt 90különbözô kategóriájú orosz evezôsnélösszehasonlítva 81 kontroll személlyel.A sportolók és a kontroll személyek

ECSS 2006 kongresszus – Molekuláris biológia...Dékány Miklós, Gógl Álmos, Pucsok József Márton*

Országos Sportegészségügyi Intézet, Kutató Osztály, Budapest*Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, Budapest

12-53 2006/10/25 15:34 Page 1

52

telével szembesített hat élvonalbeli nôikézilabda játékost. Az elemzés ered-ményeképp a kutatók helyzet-függet-len-, és helyzetfüggô elemeket külön-böztettek meg. Az elsôhöz azok a stra-tégiai tényezôk tartoznak, amelyek ajátékszituáció kontextusától függetle-nül befolyásolják a játékos döntésho-zatalát (pl. vizuális észlelési minták(”cues”), támadó/védekezô taktikaisémák). A második csoportba olyanhelyzetfüggô elemeket sorolnak, ame-lyeket a játékbeli szituációk összefüg-gései erôsen befolyásolnak (pl. hallá-si/taktilis észlelési minták („cues”), ajátékos saját erôsségeinek/gyengesé-geinek ismerete, a csapattársak erôs-ségeinek/gyengeségeinek ismerete, azellenfél játékszokásainak ismerete, amérkôzés nehézségi foka). Ezen utób-bi tényezôk vonatkoznak leginkább acsapatsportok során történô döntésho-zatal kollektív aspektusaira.

A szimpózium két másik elôadásatovább árnyalta a csapatsportok sorántörténô döntéshozatal folyamatát. A.Mouchet élvonalbeli rögbi csapat mel-lett dolgozó sportpszichológusként ajátékosokat vizsgálva a videó-analízisés a félig strukturált interjú mellé a já-tékos sajátságos logikáját feltáró, aszubjektív felidézést inspiráló beszá-molót illesztett. A vizsgált játékosnaka visszajátszott jelenetek közül elôszörmindig az eredményes akciók-, majd asikertelen mozgások kapcsán kellettelmesélnie, hogy milyen belsô értéke-lési folyamatok játszódtak le a reakciókivitelezését megelôzôen. Az eljárás-sal egyrészt a tréning-módszereketszeretnék gazdagítani, másrészt a ver-balizálás erôsítésével a játékosok sajátfelkészültségét és a csapaton belüliszakmai bizalmat próbálják meg fo-kozni.

P. Gygax labdarúgó játékosok men-tális reprezentációit vizsgálta két kuta-tásban. Egyrészt I.- és V.-osztályúsportolókat összehasonlítva megálla-pították, hogy az alacsonyabb minôsí-tésûek viselkedéses és gondolkodásireakcióikat meghatározó mentális rep-rezentációikban nagyobb mértékbenvoltak én-központúak és érzelmektôlbefolyásoltak, mint a magasabb minô-sítésûek. A másik vizsgálatban a ki-emelt osztályban (Nemzeti Ligában)szereplô játékosok az V. osztályúakhozhasonló eredményeket adtak beszá-molóikban, de kognitív folyamataik(információ-feldolgozásuk) feltételez-hetôen jóval hatékonyabb volt.

EELLÔÔAADDÁÁSSOOKKA szekciók közül azt emeltem ki,

amelyben több elôadás a pszichés fo-

lyamatoknak a testi-lelki egészségben- tôlünk nyugatra elterjedt kifejezésselélve a jó közérzetben („well-being”) -játszott szerepét hangsúlyozta.

I. Pfeiffer egy a testmozgási szoká-sok megváltoztatásával egybekötöttvizsgálatról számolt be. A viselkedés-változtatást folyamatnak tekintô ún.transzteoretikus modell (TTM) háromalapeleme:

a) a változás öt stádiuma (1. inaktívés nem gondol az aktívabbá válásra; 2.inaktív, de gondolkozik az aktívabbáválásról; 3. némi fizikai aktivitást vé-gez; 4. elegendô fizikai aktivitást vé-gez; 5. mindennapi szokása a fizikaiaktivitás)

b) a változás kognitív és viselkedé-ses folyamata (azaz a rendszeres test-mozgással kapcsolatos attitûd),

c) valamint a kognitív változók (én-hatékonyság és döntési egyensúly).

Bár az egészség-pszichológiából nôttki, a TTM népszerû lett a gyakorlatisportpszichológiában is. Pfeifferék113, korábban rendszeres fizikai akti-vitást nem végzô személyt egy 12 he-tes állóképességi edzésprogramnakvetették alá. Eredményeik alapján el-mondható, hogy önmagában azedzésprogramban való részvételneknem volt hatása az én-hatékonyságra,a döntési egyensúlyra és a változási fo-lyamatra. Szignifikáns idô-hatása („ti-me-effect”) van azonban ugyanezenváltozókra. Az idôvel („over time”)erôsödtek a kognitív és viselkedésesváltozások, növekedett a megküzdésién-hatékonyság és csökkent a negatívkövetkezményektôl való félelem. Ami-kor a rendszeres fizikai aktivitássalkapcsolatos attitûd fokozatai közöttiátmenetet vették független változónak,akkor azt találták, hogy a fejlettebbstádiumra való átlépés szignifikánsannövelte a pozitív viselkedés-változáso-kat, fokozta a megküzdési én-haté-konyságot és az abban való bizonyos-ságot, hogy az illetô a program végez-tével tovább folytatja a rendszeresmozgást.

E cikk szerzôjének abban a megtisz-teltetésben volt része, hogy a konfe-rencián a szorongás-megküzdés téma-körben Sipos Kornéllal végzett kutatá-sairól tarthatott elôadást. A területnemzetközileg elismert professzora, C.D. Spielberger által kifejlesztett tesztek(STPI-Y és LDM) 253 TF-es hallgató-val történô felvétele és statisztikaielemzése révén megerôsítést nyert,hogy a férfiak alacsonyabb vonás jelle-gû szorongási szintet élnek át, mint anôk – akik viszont kíváncsibbak. Ezösszefüggésben van azzal az ered-ménnyel, hogy amíg a férfiak (valószí-

nûen az észlelt társadalmi elvárásokmiatt) hajlamosabbak stresszhelyzet-ben a kellemetlen érzések (szorongás,düh) ellen racionális-, érzelmeket el-nyomó megküzdési móddal védekezni,addig a nôk inkább bevallják a feszültérzelmi állapotot és társas környeze-tükben végrehajtott pozitív akciókkal(társas harmóniára törekedve) igye-keznek oldani azt. A legérdekesebb-nek azok a korrelációs eredmények bi-zonyultak, melyek szerint a férfiaknálcsak a negatív érzelmek (szorongás,düh, depresszió) mutatnak a racionálismegküzdés használatával szignifikáns– inverz - kapcsolatot, míg a nôknél akíváncsiság pozitív korrelációt mutat atársas harmóniára törekvéssel, mintmegküzdéssel. Tekintve, hogy az ér-zelmek elfojtása és a racionális meg-küzdés túlsúlya régóta bizonyítottantöbbszörösére emeli az olyan súlyospszichoszomatikus betegségek kocká-zatát, mint a gyomorfekély, a szívko-szorúér-elmeszesedés, vagy a rosszin-dulatú daganat, nyilvánvaló a megküz-dési módok kiegyensúlyozottságának,a kellemetlen érzéseinkkel való szem-benézésnek – és az erre való szociali-zációnak – a kimagasló népegészség-ügyi szerepe.

PPOOSSZZTTEERREEKKA poszter szekciók kínálatából azo-

kat a posztereket emeltem ki, amelyekaz alkalmazott sportpszichológiaszempontjából legrelevánsabb ered-ményeket mutatták be. Az olimpiaikeretek mellett évek óta dolgozó Lé-nárt Ágota a magyar junior férfi kézi-labda válogatott 2005-ös világbajnok-ságra történô pszichológiai felkészülésiprogramját mutatta be. A program ál-lapotfelméréssel indult (ACSI-28,CSAI-2, Lüscher, Wartegg, TOPS, illet-ve szociometria), majd egy 4 hetes in-tenzív felkészítéssel folytatódott. En-nek során napi 2 órás csoportfoglalko-zás keretében autogén tréninget, men-tál-tréninget, cél-állítást, kognitív tech-nikát, figyelemfókuszálást, kommuni-kációs készségeket tanultak, önbiza-lom-erôsítés és csapatépítés zajlott.Párhuzamosan napi öt órában egyénikonzultációkra is sor került. A harma-dik fázisban már az elsajátított techni-kák alkalmazása történt, majd a fel-készülés hatékonyságát újbóli teszte-léssel mérték fel. A világbajnokságalatt (negyedik szakasz) az egyénimunka tovább folytatódott. Az elsôtesztelés eredményei szerint a pszichésképességek többsége jelentôs fejlesz-tésre szorult, és mindegyik szignifikánsfejlôdést is mutatott a második teszte-lés alapján. A pszichés gyakorlati

ban és idôskorban. Ez az a két korszak,amikor a cselekvôképességnek, a moz-gáskontrollnak, a környezet feletti el-lenôrzésnek a személyiségre gyakorolthatása a legnyilvánvalóbb. A közbülsôéletszakaszban magától értetôdô álla-potnak, képességnek tekintjük a fel-gyülemlett megtestesült tudásunkat.Például nem gondolunk bele, hogy fog-lalkozásunk legitim testfelfogása mi-lyen mozgás- és cselekvésformákatengedélyez nekünk, hisz ezt a szakmaelsajátításakor ugyanolyan automatiz-mussá tettük, mint a tornász a vállonátfordulást korláton. A fizikai megjele-néssel, alapvetôen a testi képességek-kel operáló foglalkozásoknál a megtes-tesült tudásnak meghatározó szerepevan. Nemcsak a sportolókra igaz, ha-nem az edzôkre is, hogy a test nemmagánügy. Az edzô esetében is össze-olvad a test a foglalkozással, a szakmaikompetencia fontos részét képezi.

A sportolói múltat és az edzôi jelentis a megtestesült tudás kapcsolja összea filmben. A fôhôs már edzôként Kana-dában van, és várakozásaival ellentét-ben nem találja a hangot – néha anyelvet sem – a helybeliekkel. Elbi-zonytalanodik. Egy szeles dombról né-zi az ôt be nem fogadó várost, úgyszemléli távolról, mint egy meghódí-tandó várat. A kopár magaslaton csakegy pad van. Hirtelen ötlettôl vezérelveegyszer csak kézen áll a pad támláján:az elsô két kísérletnél nem találja megaz egyensúlyát, de harmadjára sikerülneki. Idôben, térben, képességeibenvisszalép versenyzôi múltjához, az ak-kori testéhez. Megtalálja azt a szótlan,nyelvi korlátokba nem ütközô, másokáltal megkérdôjelezhetetlen, biztos tu-dást, ami átlendíti ôt az edzôi munká-jában is a holtponton. A sportolói pá-lyafutása során megtestesült tudássaloldja fel azokat a konfliktusokat, me-lyek addig kialakultak körülötte. Akézállást követôen, a felnôtt Dongótalakító Hajdú Miklós és kanadai tanít-ványának, Kyle Shewfeltnek közös tor-názása ellenpontját képezi a gyermek-kori, debreceni edzéseknek is. Ott azedzôt soha nem látjuk szeren, nemmutat meg semmit, ezzel nemcsak pe-dagógiai felkészültségét vonjuk két-ségbe, hanem szakmai tudása is meg-kérdôjelezôdik.

Az edzôi foglalkozást máig jellemziegy gyakorlati, a sportpályákon zajlószakmai kiválasztási rendszer, ami atechnikai ismeretek elsajátítására, át-adására helyezi a hangsúlyt, fontoseleme a sportolói múlt, a sportpályafu-tás hossza és minôsége. Ennek az in-formális kritériumnak a súlyát jelzi,hogy Vígh László, a szertorna honi

megújítója, a Magyar vándor kitalálójais kitért erre a momentumra edzôi pá-lyafutását áttekintô interjújában: spor-tolói sikerekkel rendelkezô kollégáieleve kudarcra ítélték elgondolásait,hisz nem volt mögötte az általuk alap-vetônek tartott, érmekben, gyôzelmek-ben kifejezhetô tudás.9 A szakma állha-tatossága többek között a sportág el-sajátításának kánonját, a legitimnektekintett mozgásminta pontos megta-nulását, kivitelezését is biztosítja. Agyakorlathoz való ragaszkodás a múlt-hoz való ragaszkodást is jelenti, amitmég felerôsítenek az edzôi foglalkozásválasztásának körülményei is. Nem-zetközi és hazai vizsgálatok is azt mu-tatják, hogy az edzôk körében nem jel-lemzô a tudatos pályaválasztás, asportolói pályafutás végét is magábanfoglaló sodródásról beszélhetünk.10 Asodródás miatt, a perspektívaváltás hi-ányában a felhalmozódott tudásuk„ösztönös” marad: a pályán, a torna-termekben szerzett tapasztalatok, be-nyomások, érzelmek nem állnak összea szakmáról alkotott elképzeléssé,nem történik meg az örökséghez valóviszony definiálása (Gombocz, 2004).Ennek a lépésnek a fontossága érzôdika Fehér tenyérben is, hisz a szakmaielbizonytalanodás oka a módszerek át-gondolatlan alkalmazása, az edzôi te-kintély hagyományosan teljesítménynélküli ki- és megkövetelése.

A legkiválóbb sportszakemberek pá-lyafutását vizsgálva azt láthatjuk, hogya megkopott testi tudást – amely nem-csak önmagához, hanem a sportfejlôdése miatt a nemzetközi színvonal-hoz képest is egyre kevesebb értéketképvisel - más területeken szerzett is-meretekkel próbálják meg pótolni. Apedagógia, a pszichológia vagy a ter-helésélettan segítségével újítják megérzékeny veszteséget szenvedett szak-mai tudásukat. Az 1980-as évek hazaisikeredzôi, a már említett Vígh Lászlóés az úszóedzô Széchy Tamás azzal ér-te el eredményeit, hogy felismerte: azutánpótlás korosztályt káros mellékha-tások nélkül sokkal nagyobb fizikai ter-helésnek lehet kitenni, mint azt a szak-ma addig gondolta. A minôségi válto-zás, az aranyérmeket eredményezômunka mögött egy mennyiségi módo-sítás, a serdülôkori edzésterhek növe-lése áll. Azóta az edzésmódszerekbenújabb korszakváltás zajlott le, melyet afilm egybeköt egy földrészváltással.Már a kanadai edzôterem helyiségei-nek bemutatása - a szülôk és a mene-dzser szobája - is jelzi, hogy itt nem-csak a metodika más, hanem a szerve-zeti felépítés, a struktúra elemeinekegymáshoz való viszonya is eltér az itt-

hon megszokottaktól. A térhasználat,az egyes irodák egymásmellettiségeazt mutatja, hogy itt nem hierarchikus,egymástól elkülönülô, jogosultságaifolytán erôsen megkülönböztetett sze-replôi vannak a sportéletnek. Egy ho-rizontálisan szervezôdô sportklub tor-natermét látjuk a képeken, amelynekaz edzô egyik kulcsfontosságú sze-replôje, de nem egyeduralkodója.

Fegyelmezni a fájdalmat és a félelmet

A modern sport fejlôdésének egyikjellemzô vonása a specializálódás: asportágak elkülönülése egymástól, il-letve önmagukon belüli differenciáló-dása.11 Ez utóbbi részét képezi a spor-tolók körüli szerepek szaporodása, ígyaz edzô - vagy ahogy nálunk is eleintenevezik – a tréner megjelenése. A tör-téneti változásokból, melyek a sport-mozgásról szerzett ismereteket keresôfoglalkozássá tették, két momentumotkell kiemelni: a versenyrendszerek lét-rejöttét és a teljesítmény-centrikusságfokozódását. Mindkettô szükségessétette az átgondolt, megtervezett,hosszú távú felkészülést, melyet márnem lehetett az addig kialakult for-mákkal - egy tapasztaltabb sportolóirányítja az edzéseket - megoldani. Aprofesszionalizálódás idôszakát ábrá-zolja a Tûzszekerek Mr. Mussabini sze-mélyében, akit a filmmûvészet ideálti-pikus edzôjének is tekinthetünk. Ha aFehér tenyér felôl tekintünk erre azedzôi ábrázolásra, akkor Mussabinilegfontosabb tulajdonsága a kölcsö-nösség. Egyenlô oldalú háromszögetalkot tanítványával, Abrahams-szel ésaz olimpiai aranyérmet érô teljesít-ménnyel. A három elem viszonyát azelfogadás, a folyamatos dialógus, azegymásra hatás jellemzi. A debrecenitornaedzô ebbôl a szempontból is ne-gatív lenyomata Mussabininek. Mielôttennek a fordított képnek a szakmai hi-báit sorra venném, a filmnek, egy amozinézôk számára talán kevésbé fon-tos elemére szeretném felhívni a figyel-met. Már említettem, hogy mindensportág sajátos mozgásanyaggal ren-delkezik, így ennek megfelelôen speci-ális fizikai képességek is szükségeseka magas szintû ûzésükhöz. A tornábana fizikai alkalmasság tekintetében ahajlékonyság, szakkifejezéssel az ízüle-ti mozgékonyság, a relatív erô, a moz-gásprogram harmonikus kivitelezésé-nek képessége a legfontosabb (Révészés mtsai, 2005). Ha lepergetjük ma-gunk elôtt a gyermek Dongó edzéseit,akkor olyan edzésrészleteket, gyakor-latokat látunk, melyek pontosan eze-ket, a sportágra legjellemzôbb képes-

Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa 13Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteni

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

13-52 2006/10/26 14:14 Page 1

14

ségeket fejlesztik: a gyors forgások,gyakorlat-végrehajtások a szereken, akötélmászás, a lazító gyakorlatok. Ez aválogatás egyszerre dicséri a film alko-tóit és a sportszakmai tanácsadókat.Ugyanakkor a torna mozgásanyagá-nak sajátossága, hogy szerek, korlá-tok, vonalak közé szorított, nem ter-mészetes körülmények között mutat-kozik meg. Az eszközök mesterséges-sé teszik a mozgást, ezért nem alkal-mas olyan érzelmek kifejezésére, mintpéldául a futás. A Hosszútávfutó ma-gányosságában az erdei, mezei futás aszabadság, a függetlenség, az improvi-záció és az öröm percei, melyet az alá-festô dzsesszzene még hangsúlyosab-bá tesz. Ezzel szemben a tornát a fe-gyelem, a fegyelmezés ábrázolásáraalkalmazzák a filmvásznon, gondol-junk csak Leni Riefenstahl12 képeire,ahol az egyszerre tornázó tömeg a ha-talmat és az erôt demonstrálja, azegyéniség, a személyiség feloldódását,feladását ebben az együttes mozgás-ban. Valószínûleg ez is az oka annak,hogy a nagyjátékfilmek között elvétvetalálunk olyan alkotást, amelyik a szer-tornát állítja a középpontba.13

Míg Mussabini úrra – mindig elegánsés szivarozik – a kölcsönösség a jel-lemzô, addig a mi Józsi bácsinkra –akit lyukas, márkátlan melegítôt visel-ve alakít Gheorghe Dinica – a határta-lanság. Átlépi a szakmai, a személyi-ségi és a társadalmi normák határait, aszámára legfontosabbat, a test határa-it is. Nem hajlandó tudomásul venni akorlátokat, a korlátozó tényezôket,csak egy dolog lebeg a szeme elôtt: azedzôi, az ô sikerét lehetôvé tevôjövôbeni teljesítmény. Számára a tanít-ványok eszközök, és nem célok; nemszemélyiségek, hanem testek, biológi-ai lények. A fájdalom leküzdése, elvi-selése, tûréshatárainak kitolása kulcs-mozzanata az élsportnak. A jó edzôegyik ismérve, hogy az edzéstervet, asportoló fizikai és pszichés állapotát ésaz adott szituációt figyelembe vévetudja meghúzni ezt a határvonalat. Pil-lanatnyi döntés, amelyben több takti-kai és stratégiai komponensre is figye-lemmel kell lenni, egy elképzeltfejlôdési folyamat szem elôtt tartásávalkell meghozni.

A kontinuitást a film esetében ishangsúlyoznám, mert nézôként mi máregy évek óta tartó ténykedésbe csöp-penünk bele. A kezdeteket, a megha-tározó elsô lépéseket, szándékokat, el-képzeléseket nem látjuk, csak utalá-sok történnek rá, például a szülôk vi-selkedésén keresztül. A sportolóvá vá-lás, az ezt segítô edzôi munka háromszakaszát különíthetjük el.14 Az elsô

szakaszban az alapvetô képességek éskészségek elsajátítása zajlik; a kere-tekre kevésbé jellemzô a szabályozott-ság, a szervezettség és a rendszeres-ség; rövidtávú, kisebb célok vannak. Amásodik etapra az alapképességekgyors fejlesztése; a versenyzés és azezekhez tartozó teljesítményhatárok ajellemzôek; ekkor történik meg asporttehetségek identifikálása és kivá-lasztása. A harmadik idôsáv az élspor-té, amelynek ismérvei közül a felké-szülés és a teljesítmény iránti nagyfokúelkötelezettséget kell kiemelni. Mi aközépsô szakasznál kapcsolódunk be atörténésekbe, de az edzô „határtalan-sága” itt is érzôdik. Dongó korosztályaa második szakasznál tart, de Józsi bá-csi a harmadik, az élsportra jellemzô(edzés)módszereket alkalmaz velükszemben. Nem a gyerekek céljait, tö-rekvéseit veszi figyelembe, hanem asajátját. Úgy véli, hogy a sporttehetségelsôdleges és egyetlen kritériuma atest, a biológiai adottságok, a pszichésés a kognitív képességeket hátráltatótényezôként kezeli. Ezért nem motivál-ja a rábízott gyerekeket, nem fejleszti atornához kapcsolódó érzelmi és értel-mi azonosulásukat, hanem letöri ésmegtöri ôket. Nem egy belsôvé vált fe-gyelmezési metódust épít ki – sokszülô ezért viszi el sportolni a gyerme-két -, hanem rombol; nem növeli a sze-mélyiség ellenálló képességét, hanemcsökkenti. Az edzés nyelvezetében ésmódszereiben egy kommandós kikép-zéshez hasonlít, aminek semmi közeehhez a korosztályhoz. Kölcsönösséghiánya és határtalanság. De a mai él-sportnak mire van szüksége, milyenmódszereket támogat? Amíg Mussabi-ni korában az említett edzésszakaszokegybe estek a személyiség fejlôdésé-nek szakaszaival, addig korunkraidôzavar keletkezett. A sportolás egyrekorábbi elkezdésével a fizikai fejlôdésmegelôzi a személyiségfejlôdést, azedzô a kezdeti idôkben nem tud olyanmértékben építeni a pszichés képessé-gekre, a személyiségre, mint példáuljunior korú versenyzôknél. Azokban asportágakban, ahol korán, kisgyer-mekkorban kell elkezdeni a fizikai ké-pességek speciális fejlesztését – a tor-na ezek közé tartozik -, ott még na-gyobb a szakadék a sportolói pályafu-tás kezdeti szakaszainak fizikai köve-telményei és a személyiség fájdalom-és félelem tûrô képessége között. Azedzôi határtalanság ebbôl az idôzavar-ból, a fejlôdési szakadékok áthidalásá-nak a kényszerébôl is fakad, melyproblémával Mussabininek még nemkellett megbirkóznia.

Az edzôi munka egyik legfontosabb

eleme a kontroll: a feltételek, a körül-mények, a célok folyamatos ellenôrzé-se. Ez akkor a leghatékonyabb, ha ön-kontrollal párosul. A pedagógiai foglal-kozásokhoz hasonlóan, itt is csak átté-telesen, mások teljesítményének reali-zálódásával lehet sikeres valaki. A pá-lya ezen sajátossága miatt a szakmaialkalmasság egyik fontos kritériuma aszolgálat, a háttérben tevékenykedéselviselésének képessége. Dongó edzô-je ezzel nem rendelkezik, de a környe-zetének sem engedi meg, hogy erre fi-gyelmeztesse. Kizárja a külvilágot, el-húzza az edzések kezdetekor a füg-gönyt, kitessékeli a szülôket a te-rembôl. Miért teheti ezt meg? Mint máremlítettem, mi egy folyamat közepébecseppenünk bele, márpedig az edzé-sek feletti ellenôrzés attól függ, hogy arésztvevôk milyen céllal, szándékkalindulnak neki ennek az útnak. A gyere-kek ebbôl a szempontból is kiszolgál-tatottak, mert oly korai idôszakbankezdenek sportfoglalkozásokra járni,hogy ezt ôk még nem tudják megfo-galmazni, nincsenek döntési helyzet-ben. Két olyan ágens van körülöttük,akiknek épp az lenne a dolga, hogymegvédjék ôket, hogy képviseljék azérdekeiket: az egyik a sportiskola, amásik a szülôk. Az intézményi kontrollazért gyenge, mert - ahogy a filmbenJózsi bácsi is eldicsekszik a cirkuszo-soknak - az apadó létszám ellenére, alegvégül már csak maroknyinak ne-vezhetô csapat is szállítja az eredmé-nyeket, az érmeket, a helyezéseket.Vagyis igazolja az eszközöket és mód-szereket. Az edzô mellett az intézménymûködési mechanizmusa sem segítielô a szülôk bevonódását a folyamat-ba. A nyolcvanas években még ki-emelt támogatásban részesülnek azegyesületek. A szülôknek nincs másfeladatuk, mint a gyerekanyagot szol-gáltatni. A jelennel ellentétben nemkell tagsági díjat fizetniük, felszereléstvásárolniuk, hozzájárulni a versenyzés-hez, a gyermeknek a versenysportbantörténô elôrehaladása nem terheli mega családi költségvetést, és nem állítjadöntés elé a szülôket. A sportiskolamindent ad, és mindent megszervez.Az intézményi önigazolás azonbanmegbicsaklik a képeken: nem látunkversenyeket; nem látunk akrobatikusgyakorlatokat; nem látjuk a siker fel-emelô és felmentô pillanatait. Nem lát-juk az igazolását a fájdalomtûrésnek, afegyelmezésnek. Funkciótlanná ésezért még kegyetlenebbé válik az edzôiszigor a versenyszituációk hiányában.A megalázottság és megfélemlítettségígy lesz még hangsúlyosabb. MinarikEde csetlô-botló, jó szándékú önzet-

egészségük is jobb. Az egészségügyrészérôl a rendszeres fizikai aktivitáspreventív hatása miatt egy fôre 800-3200 EUR megtakarítással számol-nak. Fontos lenne tehát a mozgásprogramokat és preventív módszere-

ket támogatni Magyarországon is nemcsak anyagi szempontból, hanemazért is, mert a lakosság egészsége je-lentôsen romlott, és EU-s szomszédja-inkhoz képest az utolsók között állunke tekintetben.

A következô kongresszus, mely2007. július 11-14-ig kerül majd meg-rendezésre Jyväskylä-ban, Finnor-szágban sok szeretettel várja az ér-deklôdôket és az elôadókat.

IInnffoo:: wwwwww..eeccssss..ddee..

Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteni 51Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusaM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Sok tanulsággal szolgáló kong-resszuson volt szerencsém részt venni2006. július 5-9. között a svájci Lau-sanne-ban. Nem csak mint a kutatás-ban és elôadásban pallérozódó PhDhallgató, hanem mint gyakorló sport-pszichológus és az életmód-váltásbansegédkezô stressmanagement tanács-adó is számtalan tapasztalattal gazda-godtam. Az alábbiakban rövidenösszefoglalom a tapasztalataimat.

Már a „nulladik” napon, a megnyitóünnepség elôtti két plenáris elôadásjelezte, hogy a sporttudomány legma-gasabb szakmai fórumán a mozgás –egészség kutatásában az élettani ala-poktól a társadalmi jelenségekig szélespalettán kaphattunk áttekintést a leg-újabb eredményekrôl és friss kutatásiirányzatokról.

F. Booth egy egyébként evidensnektûnô biokémiai összefüggést ecsetelt:az aerob sportok azért nélkülözhetetle-nek az élettani egészség fenntartásá-hoz, mert az emberi gének egy részefajunk több millió éves története soránaz aerob mikrokörnyezethez „szokott”.Más szóval az ezen gének által befo-lyásolt anyagcsere folyamatok csakisoxigenizált körülmények között zajlot-tak kellô hatékonysággal az utóbbi10000 évben. Az ipari forradalomtólkezdve a nyugati ember egyre inaktí-vabbá vált, csökkentve ezzel az oxi-génbevitelt, úgy e gének kifejezôdéseis gyengült, mintegy utat nyitva szá-mos kórélettani folyamatnak. Ismere-tes, hogy arterioszklerózis, a mellrák,a kóros kövérség és a 2-es típusú dia-bétesz is összefüggésben van a fizikaiinaktivitással. A pszichológusnakmindenek elôtt azért fontos ez, mert atestünkkel kapcsolatos kognitív sémá-ink alapvetôen átalakulnak és ennekkövetkeztében egészségünkrôl is más-képpen gondolkozunk – és talán töb-bet is teszünk majd érte.

Az életminôséggel, egészséggelösszefüggô tényezôit próbálja mérni aza WHO által kezdeményezett nemzet-közi vizsgálat, amelyrôl S. Skevington

számolt be. A vizsgálat elsôdleges cél-ja volt, hogy egyrészt megpróbáljameghatározni az egészséggel kapcso-latos életminôség kultúra-független té-nyezôit. A jelenleg 15 országra kiterje-dô vizsgálat „mérôeszköze” az ún.WHOQOL (WHO - Quality of Life),amely 50 nyelven rendelkezésre áll.Másodsorban a beteg és egészségescsoportok összehasonlításával igye-keznek kimutatni azokat a tényezôket,amelyek a fizikailag aktív életmód és amagasabb életminôség között közvetí-tô szerepet töltenek be. Ez az irányzatalapvetôen fontos kérdéseket vethet felMagyarországon is. A rekreáció pszi-chológiája révén ugyanis tudjuk, hogymilyen lélektani közvetítô elemek ikta-tódnak be a rendszeresen mozgó em-berek esetében a fizikai aktivitás és a jóközérzet közé általában – de kevesettudunk ennek kulturközi mintázatáról.Mindezek miatt megfontolásra érde-mes hazánk részvétele e kutatásban.

SSZZIIMMPPÓÓZZIIUUMMOOKKA három szimpózium közül kettô a

versenyhelyzetekben lezajló döntések-kel foglalkozott, míg egy a személykö-zi kapcsolatok alakulásával. Az elsôszimpózium a kritikus információkészlelésének aspektusából közelítettea döntéshozatalt. P. Ward egy olyanvizsgálatról számolt be, amelyben kü-lönbözô szintû sakkozókat (nagymes-terek és középszintûek) és labdarúgó-kat (élvonalbeliek és alacsonyabb osz-tályban játszók) hasonlítottak össze.Eredményeik szerint a magasabb szin-tû sportolók az ellenfél viselkedésénekpontosabb elôvételezése révén ponto-sabban jósolják meg a bekövetkezôeseményeket, azaz jobb helyzetértéke-lésre képesek. Másrészt – a hosszú tá-vú memória kettôs szerepét alátá-masztva – az élvonalbeli labdarugókhelyzet-reprezentációi (mentális sé-mái) a hosszú távú memóriában tároltadatokhoz való közvetlenebb hozzáfé-rést tesznek lehetôvé, ami meggyorsít-ja a helyzetértékelést.

J. S. North mindezeket azzal egészí-tette ki, hogy a profi futballjátékosoknemcsak jól fejlett észlelési rendszerrelbírnak, de szakértôi a döntéshozatal-hoz szükséges legkritikusabb informá-ciók kiemelésének is.

R. Vaeyens egy olyan szimulációstesztrôl számolt be, amellyel fiatal lab-darúgók döntéshozatali képességeitpróbálták mérni. Egy támadási hely-zetet bemutató film nézéséhez kap-csoltan el tudták különíteni a különbö-zô szintû teljesítményt nyújtó játékoso-kat a döntéshozatal gyorsasága éspontossága szerint. A taktikai képzett-ség meghatározza mind a vizuális in-formációszerzésre irányuló viselke-dést, mind pedig az információszerzésifolyamat egészét tekintették legfôbbreferencia-pontnak.

Ehhez kapcsolódóan C. Janelle egyaz észlelési képességeket fejlesztô tré-ning-programról számolt be. Felnôttteniszjátékosok szignifikánsan na-gyobb válasz-sebességet produkáltak,a válasz-pontosság százalékosan ki-mutatható javulását és gyakrabbanhoztak helyes döntéseket az egy hetes(napi 40 perces) tréning-programután.

A második szimpózium kimondottana csapatsportokban elôforduló döntés-hozatali folyamatokkal foglalkozott. Akézilabdások körében végzett ún. pos-terior módszerrôl számolt be BenoitLenzen. Míg az ún. információ-feldol-gozási modellen alapuló legtöbb vizs-gálat szimulált helyzeteket alkalmaz,addig az etnometodológiai megközelí-téshez tartozó posterior módszer sorána játékost utólagosan saját játékávalszembesítik: a mérkôzésrôl készült vi-deofilm jeleneteit közösen visszanézve,a kutató arra kéri a sportolót, hogy azegyes helyzetekben hozott döntéseitindokolja meg. Abból a célból, hogy acsapatsportok folyamatosan változókörülményei közt az elôzetes tudás(mentális térkép) és a végrehajtottmozgás (akció) kapcsolatának vizsgá-latában a módszer érvényességét éshasznosságát demonstrálják, a kutató-csoport két elôzetesen lejátszott és vi-deón rögzített bajnoki mérkôzés felvé-

ECSS 2006 kongresszus – Sportpszichológiai témájú anyagok...

Balassa LeventeSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

14-51 2006/10/25 15:36 Page 1

50

mú elôadással jelent meg a tudomá-nyos palettán.

A világ meghatározó sportkutatói is-mertették legújabb munkáikat, iránytadva a sportkutatás jövôjének. Idén iskülön szekcióban, a biokémiai munkákközött szerepelt az oxidatív stressz té-maköre, ahol a jeles kutatók közöttmagyar munkatársunk is képviseltettemagát. Dr. Radák Zsolt nagy ér-deklôdés közepette ismertette a leg-újabb kutatásokat az oxidatív stresszáltal kifejtett DNS sérülésrôl és javítómechanizmusairól. A mozgás befolyá-solja a géntranszkripciós faktorokat, éshogy milyen mértékben, azt a legújabbkutatások fogják felfedni. Annyit mártudunk, hogy a stressz okozta DNS sé-rülésre, számos javító mechanizmusaktiválódik, a p53 enzim a NER, BERgének regulálásán keresztül. A mozgásbefolyásolja a fehérjék lebontását, aproteoszóm komplexek aktiválásánkeresztül, mely a sérült, aggregálódottfehérjéket bontja le. Így a szervezettisztulási folyamatában vesz részt,mely fôként idôs szervezetnél fontos amegnövekedett DNS, fehérje sérülésés fehérje élettartam miatt.

Ide kapcsolódóan Dr. Radák Zs. PhDhallgatója S. Siamilis a mozgás sza-badgyökök és az agyi javítómechaniz-musok kapcsolatát vizsgálta. Megálla-pítása szerint az agyi javítómechaniz-musokért felelôs neurotrophinok(BDNF, NGF) mûködését a mozgásnem befolyásolja, csak egyéb külsôstresszre mutattak emelkedést. Ehhezkapcsolódóan a poszter prezentációjá-ban Y. Nofuji számolt be az atlétáknálmért BNDF eredményeirôl, mely sze-rint a rendszeres sportmozgást végzôatlétáknál alacsonyabb nyugalmiBDNF szintet találtak, mely alacsonyszint azonban fizikai aktivitás hatásáranagyobb stresszválaszt mutatott akontroll személyekhez képest. Úgy tû-nik a szervezet egy olyan visszatartásiképességgel rendelkezik, mely stresszhatásra hatásosabb módon, nagyobbés effektívebb választ adva aktiválódik.

Ugyanebben a témában, Dr. M.J.Jackson és laborja in vitro kísérletek-ben az izom kontraktilis elemeinekROS (reaktív oxigén intermedierek-szabadgyökök) termelô folyamataitvizsgálta biokémiai és molekuláris ol-dalról. Elsôsorban a stressz által kivál-tott, megnövekedett ROS termelôdéstvizsgálták, melyek bizonyos transz-kripciós faktorok átírását aktiválták. AROS az izomban levô gyulladásostranszkripciós faktorok, AP-1, NF-kB,HSF1 aktivitásának növekedését okoz-za, melyek késôbb sejtprotektív ele-meket aktiválva próbálják kivédeni az

izmot ért oxidatív sérülést. Így egy tel-jes adaptációs kört hoznak létre, mely-nek részletes feltárása a jövô kutatása-inak irányadó területe lehet.

A. de Perini szeparált mioblaszt sej-tekben a kontrakciókor keletkezettszabadgyökök mennyiségét, és az oxi-datív stressz mértékét vizsgálta. Meg-állapítása szerint az izom adekvát mû-ködéséhez alacsony kiindulási ROSszintnek kell lennie. Fontos szerepetjátszik az izom adaptációs folyamatai-ban az NF-kB, gyulladásos transzkrip-ciós faktor, mely az oxidatív stressz, ésaz izommûködés közti adaptációs ka-pocsként mûködik. Normál körülmé-nyek között, alacsony ROS alapszint-nél fizikai aktivitásra a megnövekedettoxigénfelhasználás mellett újabb, na-gyobb mennyiségû ROS keletkezik,mely a fizikai aktivitás után tetôzikcsak. Kontrakció után 24 órával akti-válódik az NF-kB, melynek hatásáravisszaáll a sejt normál kiindulási redoxállapota (szabadgyöktermelô és antio-xidáns rendszer egyensúlya).

Az élettan területe meghatározó fon-tossággal bírt az ECSS témái között.Idén a legtöbb elôadás ezen a témánbelül került bemutatásra. A terhelésé-lettan most is kiemelt figyelmet kapott,több figyelemre méltó munka is meg-jelent köztük.

S.P. Swimmen és csoportja MR vizs-gálatok során az agyi mûködést, akti-vitást mérték a mozgás különbözô fázi-saiban. Azt próbálták kideríteni, melymozgásformára, milyen mértékû akti-váció jön létre az agyban, és egyesagyi területek milyen szinkronitássalaktiválódnak. Ezen kívül figyelemmelkísérték azt is, hogy a központilag sza-bályozott mozgástanulás fázisai, az au-tomatikus, sztereotíp mozgások kiala-kulása, a koncentrációt igénylô és akoordinációval összefüggô mozgások,milyen aktivációs folyamatok menténjönnek létre.

C. Leeuwenburg, aki a mozgáskuta-tás jelentôs alakja, idén is érdekes té-mával jelent meg a hallgatóság elôtt.Az idôskori fizikai aktivitás fontosságáthangsúlyozta, melynek kiemelt szerepevan a mai fejlett társadalmak demográ-fiai változásai miatt. Kiemelkedô epide-miológiai és élettani kutatások eredmé-nyeinek összefoglalásával hívta fel a fi-gyelmet arra, hogy az élethosszig tartórendszeres fizikai aktivitás, és a 8%-oskalória visszafogás (állat kísérlet)csökkenti az idôskorban megnöveke-dett oxidatív stressz, gyulladások kiala-kulásának mértékét, növeli az antioxi-dáns kapacitást a szervezetben, megóva vázizom sorvadástól, és az izommor-fológiai változás folyamata is lassul.

Idén egyre több elôadás és poszterkerült az egészség és fitnesz témakör-be, mintegy mutatva a téma aktualitá-sát és fontosságát a társadalom min-den korcsoportjában. Teljes bemutat-kozó szekciót kapott a WHO (WorldHealth Organization) HEPA Europe(European Network for the Promotionof Health Enhancing Physical Activity;http://www.euro.who.int/hepa) cso-portja, ahol a szervezet vezetôje F.Racioppi kezdte az elôadás sorozatot,mintegy összefoglalva eddigi tevé-kenységeiket, valamint legújabb pro-jektjükrôl számolt be (Collaborationbetween physical activity promotionand the transport sector), ahol a ke-rékpáros közlekedés egyre nagyobbtömegek számára való elérhetôségéndolgoznak, mint a mindennapi rend-szeres mozgás egyik egyszerû formá-ján. Ezért az egészség, a biztonság té-mája köré építették ezt a projektet,melyet döntéshozóknak és végrehaj-tóknak is ajánlanak, illetve készítenekelô. Fôként a Benelux államokat ésSvájcot állítja példa értékûnek, ahol agyerekek 60%-a jár biciklivel iskolá-ba, a felnôttek pedig átlagban heti há-romszor használják munkába menet akerékpárjukat. Természetesen ezek-ben az államokban már a biztonságelôfeltételei is megvannak a jól kiépí-tett kerékpárutak korábbi kialakításá-val.

K. De Cocker a flamand pedométer(lépésszámláló) felmérés eddig napvi-lágot látott eredményeirôl számolt be,melybôl kiderül, hogy a flamandok fizi-kailag legaktívabb nációk közé tartoz-nak. Azonban aktivitásuk szintjeelsôsorban csak a kor, illetve a nemfüggvénye. Ezekbôl a felmérésekbôlalakítják majd ki azt a stratégiát, mellyelaz embereket szeretnék megszólítani amozgás népszerûsítése érdekében. Azeredményekbôl is kitûnik, hogy min-den társadalmi csoportot másként kellmegszólítani. Felmérésük példa értékûlehet, és irányt adhat mozgásprogra-mok, akciók és promóció megszerve-zéséhez.

Az egészségügy, valamint a preven-ció finanszírozásának kérdése mindignagy vitákat gerjesztô téma. J.B. So-rensen, dán közgazdász azonbanexakt adatokat próbál szolgáltatni afrázisok mellé. Ô vezette azt a nemze-ti felmérést, melyben 25 éven keresz-tül 10.000 megkérdezettet regisztrál-tak és kérdeztek meg egészségfelmé-résükben. Megállapításuk szerint a la-kosság fizikai aktivitás növelésével azegészségügy jelentôs költségeket ta-karíthat meg. A fizikailag aktív embe-rek tovább élnek, és életminôségük és

lenségével, sport iránti alázatávalszemben Józsi bácsi a negatív végletetképviseli. Ennek ellenére nem vonomkétségbe a film hitelességét. Ugyanminden sportrajongó azt szeretné,hogy a pályákon, az edzôtermekbencsak a Mosodáshoz hasonló egyénisé-gek tevékenykedjenek, de ez illuzóri-kus elvárás lenne. Nemcsak a sport-ban vannak Józsi bácsik – gondoljunka filmbeli cirkuszigazgatóra. És asportban is csak annyian vannak, ésaddig tevékenykedhetnek, mint bár-mely más foglalkozásban hazánkban.Meg- és elítélésükkor azonban figye-lembe kell venni a tanítványok véle-ményét is, akiknek többsége, így a filmalkotó, szenvedô, sportoló fôszereplôjeis azt mondja: „Mindent a tornának kö-szönhetek!” (Víg 2006) Ezt a monda-tot, ezt a mozaikdarabot is be kell il-leszteni a Fehér tenyér sugallta képbe.

Jegyzetek:1A Fehér tenyér magyar nagyjáték-

film (2005). A film Dongó Miklós tor-nászpályafutását kíséri végig. 1980-asévekben kisgyermekként Debrecen-ben tornázik egy drasztikus nevelési éssportmódszereket alkalmazó edzô irá-nyításával. A megalázó helyzet ellenfellázad, és egy cirkuszhoz szegôdiklégtornásznak, de az egyik ugrásnál le-zuhan. Már felnôttként Kanadábamegy edzôsködni, ahol nevelési mód-szerei miatt összeütközésbe kerül aszülôkkel. Ekkor kezd el foglalkozniegy makacs, de tehetséges kamasszal,akivel együtt indulnak a debreceni tor-nász világbajnokságon 2002-ben. Ló-ugrásban tanítványa arany érmet nyer,míg Dongó Miklós harmadik lesz. AVB-t követôen elszerzôdik az amerikaiCirque du Soleil-hez. (www.feherte-nyer.hu)

2Hajdú Szabolcs is néhány interjújá-ban úgy nyilatkozott, hogy a Fehér te-nyér nem sportfilm. A tornán keresztülmás, leginkább a gyereknevelésselkapcsolatos társadalmi problémákraszeretné felhívni a figyelmet. A rendezôvéleményét tiszteletben tartva meg-jegyzem, hogy ebben a vélekedésbenvalószínûleg szerepet játszik az is,hogy a „sportfilm” kategóriának nincsnagy presztízse a szakmán belül és amagyar filmek rajongói között sem.

3A hosszútávfutó magányossága(1962) rend.: Tony Richardson;

Rocky (1976) rend.: John G. Avild-sen; Tûzszekerek (1981) rend.: HughHudson.

4A Rocky és a Tûzszekrek is meg-kapta a legjobb operatôri munkáért já-ró Oscar-díjat 1976-ban, illletve 1981-ben. A Fehér tenyér pedig hasonló ki-tûntetést kapott az idei Filmszemlén.

5A film „sportos” elemzését adja Sze-gedi (2003). Sport és film kapcsolatá-ról lásd még Kökény (1996).

6A Fehér tenyér annyiban hasonlítKósa Ferenc (1976) filmjére, hogymindkettô a sportolói pályafutás egyikkritikus, de a sportrajongók számárakevésbé érdekes szakaszának dilem-máit, problémáit mutatja meg: a sport-pályafutás végét, a civil élet elkezdé-sét.

7Eichberg Foucault (1990) gondolat-menetét folytatva, vele polemizálvadifferenciálta a modern testfelfogást.Foucault a modern politikai hatalmi tö-rekvések fókuszpontjába helyzete atestet, az állampolgároknak a testenkeresztül való ellenôrzésérôl és szabá-lyozásáról írva egy testtípussal, a fe-gyelmezett testtel foglalkozott.

8A torna sportszociológiai elemzésétadja Hadas (2003) és Mosse (2001).

9 A Vígh Lászlóval készült interjú cí-me: „Egy szörnyeteg voltam…” (Do-bor, 2004, 128.)

10A magyar sportszakirodalom fehérfoltjainak egyike az edzôi foglalkozástörténeti áttekintése, a szerep elvárá-sainak és eszközeinek meghatározása.A külföldi irodalomban az edzôi munkaegyik legsokoldalúbb összefoglalását –a foglalkozás történetével, a pályavá-lasztással stb. – Lyle (2002) adja.

11A funkciók beli differenciálódásGuttmann (1995) szerint a modernsport egyik ismérve.

12A rendezônôrôl magyar nyelvenmegjelent írások kevesebb figyelmetszentelnek filmjei sportos vonatkozá-sainak, ezért lásd: McFee, G. - Tomlin-son, A. (1999).

13Ezen kevés alkotások egyike VeraChytilova (1963) Éva és Vera címûfilmje, mely nemcsak ebbôl a szem-pontból volt úttörô alkotás. Egyikfôszereplôje a sportoló nô, akinekmegformálásához a mintát a cseh tor-na nagyasszonya, Vera Cáslavská szol-gáltatta.

14E folyamatnak a komplex elemzé-sét nyújtja Lyle a már hivatkozott

könyvének harmadik fejezetében.(Lyle, 2002, 35-58.)

IrodalomjegyzékBourdieu, P. (1978): Hevenyészett

megjegyzések a test társadalmi észle-lésérôl. In: Bourdieu, P.: A társadalmiegyenlôtlenségek újratermelôdése.Gondolat, Budapest. 151-164.

Dobor Dezsô (szerk.) (2004):Edzôóriások. A magyar sport halhatat-lan mesterei. Magyar Edzôk Társas-ága, Budapest. 125-133.

Eichberg, H. (et al.) (1998): Bodycultures: essays on sport, space, andidentity. Routledge, London.

Foucault, M. (1990): Felügyelet ésbüntetés. Gondolat, Budapest.

Gombocz János (2004): A testne-velô tanár és az edzô pedagógiai szere-pe. In: Biróné Nagy Edit (szerk.):Sportpedagógia. Dialóg Campus, Bu-dapest – Pécs. 147-172.

Guttmann, A. (1995): A rituálétól arekordig. In: Fóti Péter (szerk.): Beve-zetés a sportszociológiába. (Szöveg-gyûjtemény 1.) Miskolci Egyetemi Ki-adó, Miskolc. 62-84.

Hadas Miklós (2003): A modern fér-fi születése. Helikon, Budapest

Kökény Krisztina (1996): ôszinteségés idill a sportfilmezésben. Testneve-lés- és Sporttudomány, 2. 14-20.

Lyle, J. (2002): Sports coachingconcepts. Routledge, London.

McFee, G. - Tomlinson, A. (1999):Riefenstahl’s Olympia : Ideology andaesthetics in the shaping of the Aryanathletic body. International Journal ofthe History of Sport, 2. 86-106.

Mosse, G. (2001): Férfiasságnak tü-köre. A modern férfieszmény kialaku-lása. Balassi, Budapest

Révész László – Bognár József –Géczi Gábor – Benczenleitner Ottó(2005): Tehetség meghatározás,sportágválasztás és kiválasztás háromegyéni sportágban. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 6. 4. 17-23.

Szegedi Péter (2003): Régi idôk foci-ja. 2000, szeptember (www.ketezer.hu)

Tangen, J. O. (2004): Embeddedexpectation, embodied knowledge andthe movements that connect: A sys-tem… International Review for the So-ciology of Sport, 39. 1. 7-25.

Víg György (2006): „Mindent a tor-nának köszönhetek!” In: Nôk Lapja,www.noklapja.hu.

Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa 15Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteni

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

15-50 2006/10/25 15:37 Page 1

16

Absztrakt A neurotrophinok az agyi javító me-

chanizmusokért felelôs növekedésifaktorok. Segítik az újonnan képzôdöttsejtek túlélését, részt vesznek a szi-naptikus plaszticitásban, a tanulást ésa memóriát serkentik, csökkentik azoxidatív stresszt, és védekeznek a ne-uronokat ért neurotoxikus, metaboli-kus és apoptotikus hatások ellen. Szá-mos inger, köztük a mozgás és táplá-lékvisszafogás is képes befolyásolnitermelôdésüket. A mozgás emeli a ne-urotrophinok szintjét, mely bizonyítja amozgás fontosságát az agyi javító me-chanizmusokban. Idôs korban a neu-rotrophinok mRNS átírása csökken,amely esendôvé teszi az idegsejteketsérülésekkel stresszel szemben. Talánebben is lehet keresni az idôskori neu-rodegeneratív betegségek kialakulá-sának okát. Rendszeres mozgás azon-ban képes ezt a lecsökkent szintetemelni és kivédeni az idegsejteket értstresszt.

KKuullccsssszzaavvaakk:: neurotrophinok, fizikaiaktivitás, öregedés, neurodegeneratívbetegségek

AbstractNeurotrophins are growth factors in

the brain that influence brain repairprocesses. Neurotrophins help to pro-mote cell survival, synaptic plasticity,learning and memory, and they can re-duce the extent of oxidative stress andresist against neurotoxic, metabolicand apoptotic stress in brain. Severalstimuli, for example physical activity,and calorie restriction can also contri-bute to the regulation of neurotrophins.Physical activity increases the amountof neurotrophins in brain, proving it’simportance in brain repair processes.In elderly there is a natural reduction inneurotrophin level, that makes cellsvulnerable for stresses. There must beone causative effect of incidence of ne-urodegenerative disease in older ages.Regular exercise however can increasethis reduction in elderly to promote cellsurvival and repair processes.

KKeeyy--wwoorrddss:: neurotrophins, physicalactivity, ageing, neurodegenerative di-seases

NeurotrophinokA neurotrophinok növekedési fakto-

rok. Tagjai a nerve growth faktor, NNGGFF;;a brain derived growth faktor, BBDDNNFF;; aneurotrophin 3, NNTT--33;; a neurotrophin4/5, NNTT--44//55..

A neurotrophinok oldható növekedésifaktorok, melyek 120 aminosavból állóhomodimerbôl állnak (McDonald et al.1995). 2 transzmembrán receptorhoz, atropomiozin receptor kináz, Trk és ap75 neurotrophin receptorhoz kötôdnek(TNF receptor). A Trk receptorokból 3féle ismert eddig. A TrkA NGF-re, aTrkB BDNF-re, míg a TrkC NT3-ra spe-cifikus. Szintézisük és szekréciójuk ide-gi aktivitásfüggô. Receptor mûködésüknem teljesen feltárt, és rendkívül bo-nyolult folyamat. Hatásukat elsôsorbanaz újonnan képzôdött idegsejtekre fejtikki. Nagyon leegyszerûsítve a Trk recep-toron átmenô jelrendszer a neuronoktúlélését, a p75 pedig a sejtpusztulástpromotálja (Dechant, 2001). A neurot-rophinok hatása helytôl, ingerülettôlfüggôen nagyon különbözô lehet. Pl. azNGF egyes sejtcsoportokon a túlélést,más területen pedig a sejthalálozást fa-cilitálhatja. Az NGF fôként az elôagykolinerg pályáin fejti ki hatását, míg aBDNF a gerincvelô motoneuronjain ha-tásos. Az érzô neuronpályákon fôkéntTrkB receptorok expressziója kifejezett,míg a nagy proprioceptív pályákonTrkC expresszió és NT3 aktivitás, kisnociceptív neuronokon TrkA expresszióNGF függô válaszoktól befolyásolt (Da-vies, 1997).

A neurotrophinok hatása dózisfüggô.Kis dózisban hatás-specifikusak, túl-zott termelôdésük csak általános hatá-sok kifejtésére teszi ôket lehetôvé, ésBDNF-re a receptorok deszenzitiválód-nak. A TrkA foszforizálódása NGF ha-tására idôben tovább tarthat. A neurot-rophin receptorok és faktorok egymás-sal szoros kapcsolatban vannak, egy-más aktivitását befolyásolhatják

(Holtzman et al. 1992; Knusel et al.,1996; Bartheld Von et al., 1994).

Jelátviteli rendszerük nem teljesentisztázott. A legtöbb tanulmány a TrkA-ra készült. A TrkA ERK-MAP kinázrendszeren keresztül a sejtek differen-ciálódását, neuritogenezist és a neuro-nok túlélését promotálja (Cunninghamand Green, 1998).

A protein kináz B PBK/AKT rendsze-ren majd a proapoptózis protein Badaktiviálásán keresztül a sejtek túlélésétstimulálja (Datta et al., 1999), vala-mint PLCã aktiválásán keresztül a neu-ronok plaszticitását (Canossa et al.,2001).

A neurotrophinok csökkentik astrukturális és élettani változásokat azidegsejteken, és saját génexpresszióju-kat is regulálják. Segítik az újonnanképzôdött sejtek túlélését, részt vesz-nek a szinaptikus plaszticitásban, a ta-nulást és a memóriát serkentik. Csök-kentik az oxidatív stresszt, és védekez-nek a neuronokat ért neurotoxikus,metabolikus és apoptotikus hatásokellen (Budd and Nicholls, 1998; Mar-tin, 2001; Dugan et al., 1997).

Mozgás és az agyi javítómechanizmusok

A neurotrophinok mennyiségét ésaktiválását a mozgás, az ingergazdagkörnyezet, a kalória visszafogás és azintellektuális aktivitás is növeli (Matt-son, 2000). Mivel a mozgás kapcsolat-ban áll az oxidatív folyamatok és agyulladásos transzkripciós faktorokbefolyásolásával is, ezért a neurotrop-hinok aktivitása fontos lehet ezen fo-lyamatok vizsgálatában. Az irodalomcsak néhány példát hoz fel a mozgásneurotrophinokra kifejtett hatására.Elsôsorban az mRNS és receptoroktranszkripciójának mértékében találtakváltozást BDNF-nél, míg az NGF-nélnem sikerült kimutatni jelentôsnekmondható változásokat.

A futás emeli a BDNF mRNS és TrkBreceptor expresszióját a hipokampusz-ban a mozgás idôtartamával egyenesarányban. A rendszeres mozgás hirte-len befejezése azonban gyors BNDFcsökkenést okoz, amely a kiindulásiszint alá is eshet. Ez a csökkenés többnapig is fennállhat, és ezen idôszak

3. Dékány M., Györe I., NemeskériV., Gógl Á., Ékes E., Pucsok J.

4. Fogarasi G., Nikl A., Katics L.5. Fogarasi G., Ockenfusz E.6. Fügedi B., Bognár J., Honfi L.,

Salvara I. M.7. Gógl Á., Toszt H., Dékány M.,

Györe I., Pucsok J. M., Nánai F.8. Huszár Á., Leibinger É., Murányi

N., Hamar P.9. Kälbli K., Rigler E., Gita Sz.10. Karsai I., Soós I., Téczely T.11. Keresztes N., Pikó B.12. Kneffel Zs., Kispéter Z., Horváth

P., Németh H., Sidó Z., Pavlik G.13. Koltai E., Szilágyi T.14. Konczos Cs., Ihász F.15. Kovács K.16. Laczkó J., Keresztényi Z.17. László Z.18. Lénárt Á., Gyömbér M.19. Murányi E., Huszár Á., Leibinger

É., Hamar P.20. Nagyréti J., Nemes A.21. Németh Z.22. Németh H., Saito H., Kimura M.,

Maki A., Ito S., Takenaka T.23. Papp G., Vass M., Prisztóka Gy.24. Pavlik G., Kneffel Zs., Horváth P.,

Németh H., Sidó Z., Frenkl R. 25. Petôfi Á., Ángyán L.26. Prisztóka Gy., Vass M., Tóvári F.,

Papp G.27. Pucsok J. M., Györe I., Hollósi I.,

Soós E., Horváth I.28. Rácz K., Barthel B., Földi R.,

Marton É,29. Rácz L., Váczi M., Costa A., Sá-

fár S., Tihanyi J.30. Révész L., Trzaskoma-Bicsérdy

G., Bognár J., Géczi G.31. Stadler K., Sasvári M., Jakus J.,

Jung J. K., Chung Y. H., Nyakas Cs.,Radák Zs.

32. Szabó Z., Jakus J., Nyakas Cs.,Radák Zs,

33. Szécsi J., Fincziczki A., LaczkóJ., Klauber A.

34. Téczely T., Ángyán L.35. Vass M., Prisztóka Gy., Papp G.,

Telek I.Elôször a Development of interper-

sonal relations in sport címet viselômeghívásos szimpóziumról számolokbe röviden. Az elôadók Portugália,Svájc és Németország elismert kutató-it képviselték. A témák között szere-pelt a tehetséggondozás folyamatábanszülôk szerepének pedagógiai és pszi-chológiai vizsgálata, az úszók emocio-nális kérdéseinek több szempontúelemzése az edzô-sportoló kapcsolatotérintôen, illetve a család, mint befolyá-soló-irányító szereppel bíró egység asportolók karrierjének folyamán.Összegzésként elmondható, hogy azinterperszonális kapcsolatok vizsgálatajelentôs iránynak tekinthetô az élsportés tehetséggondozás tekintetében.Ugyanakkor az, hogy a kongresszusonmindössze három elôadás foglalkozotta témával, kritikának is felfogható.Egyöntetû volt a genetikai és környe-zeti hatásokon túl az emberi befolyáso-ló tényezôk szerepének tudatos és kri-tikus vizsgálata. Fontos kutatási irány-nak tûnik a rövidtávú és a hosszú távúhatások vizsgálata, illetve meghatáro-zott szempontok szerinti összevetése.A szimpózium módszertanára a sokszí-nûség volt jellemzô, pszichés tesztek,kérdôívek, strukturált és csoportos in-terjúk, retrospektív és hosszmetszetivizsgálatokat is hallottak a résztvevôk.

A kapcsolatot már felvettük az egyikkutatócsoporttal, reményeink szerintérdemben tudjuk majd hasznosítani azélsport tehetséggondozási kérdéseinekvizsgálatában.

A két Physical Education and Peda-gogics szekció iránt érdeklôdôk össze-sen 9 elôadást láthattak-hallhattak(egy elôadás elmaradt). Az elsô szek-cióban az elôadók és a témák is szélesskálát képviseltek, volt szlovén, angol,olasz, horvát és amerikai elôadó is. Ta-lán a legérdekesebb elôadások közétartozott a sport hatékonyságának vizs-gálata a gyermeki fejlôdésben és tanul-mányi elômenetelében, a testnevelôkkiégésének több szempontú elemzése,valamint a tudomány határairól és azedzôi munkában való szerepérôl szólóprovokatív elôadás. Ez utóbbi amerikaielôadó a második szekcióban is felol-vashatta elôadását, ott a testnevelés jö-vôjét érintôen mondta el a lehetségesalternatívákat. A szekció érdekessége,hogy két magyar vonatkozású elôadászárta a programot. Elôször Hamar Pálés társai elôadását hallhattuk, mely amagyar serdülôk fizikai aktivitását éséletmódját vizsgálta kérdôív segítségé-vel. Utolsó elôadóként Bognár Józsefés társai a felsôtagozatos általános is-kolások egészségtudatos fizikai aktivi-tását mutatta be. A szekcióra egyértel-mûen elmondható, hogy különbözômegközelítés és kérdésfeltétel segítsé-gével vegyes képet mutattak a témátérintô pedagógiai kérdésekbôl, mód-szertanból és eredmények általánosít-hatóságáról. Ez inkább kritikakéntszól, mint pozitívumként, jelen szerzôsokkal többet várt a pedagógiai elô-adásoktól.

Tanulmányok • Toldy Anna: Az öregedés és a mozgás hatása a neurotrophinokra 49Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusaM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Az öregedés és a mozgás hatása a neurotrophinokra

THE EFFECT OF AGEING AND PHYSICAL ACTIVITY ON THE REGULATIONSOF NEUROTROPHINS

Toldy AnnaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: toldy@mail.hupe.hu

2006. július 5-8-ig tartotta 11. kong-resszusát a European College of SportScience (ECSS) a sport fellegvárában,a svájci Lausanne-ban. A szervezettörténetében elôször 2000 fô feletti lá-togatottságról számolhatott be, melytalán azt is jelzi, hogy a sporttudományiránt egyre nagyobb érdeklôdés mutat-kozik világszerte. 72 ország sporttudo-mányi képviselôi mutatták be legújabberedményeiket, és vitatták meg asport legfrissebb témáit és irányvona-lait. Magyarországról az MSTT és TFközremûködésével és anyagi támoga-tásával közel 50 fô utazhatott Svájcba,

hogy naprakész információkat ésmegjelenési lehetôséget kapjon ezen arangos eseményen.

A sporttudományon belül mindenlehetséges téma említésre került, többmint 1500 absztraktot fogadtak elelôadás vagy poszter prezentáció for-májában. Az élettan, biomechanika,sportorvoslás, edzés és tesztek, egész-ség és fitnesz és a molekuláris biológiajelentôs szerepet kapott ezen a kong-resszuson különálló szekciókkal, de aszociológia, pszichológia, pedagógia,rehabilitáció, táplálkozás-élettan, dop-ping, motoros tanulás is jelentôs szá-

ECSS 2006 kongresszus –Élettan, biomechanika...

Toldy AnnaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

16-49 2006/10/25 15:38 Page 1

48

Mivel az év egyik legjelentôsebb eu-rópai sporttudományos kongresszusá-ról van szó, a Magyar SporttudományiSzemle több nézôpontból tervezte azesemények megközelítését. Az 638oldalas absztraktkötetet böngészveegyértelmû, hogy az esemény már ré-gen túlnôtt az európai határokon: azelôadások és poszterek jelentôs részemás földrészek kutatóitól érkezett. Misem bizonyítja ezt jobban, mint hogy70 országból kutatói jelentek meg arendezvényen, hogy megoszthassákeredményeiket, illetve hogy meghall-gathassák mások újdonságait, ered-ményeit.

A Sporttudományi Szemle jelen lap-számának lapzártához közeledveörömmel vehetjük tudomásul, hogynégy résztvevôt sikerült megnyerni akongresszusi tapasztalatainak megírá-sára. Úgy érzem elégedettséggel tölt-het el minket, hogy az élettan, a mole-kuláris biológia, a pszichológia és pe-dagógia területek egy-egy képviselôjeis vállalta, hogy saját benyomása alap-ján osztja meg velünk kongresszusi ta-

pasztalatait. Hadd szögezzem le min-denekelôtt, hogy tudatos célunk volt aszemélyesség és egyéni látásmód szû-rôjén keresztül bemutatni a rendezvénylényeges történéseit, eseményeit. Biz-tos számos arra érdemes hír és ese-mény kimaradt, ugyanakkor érthetôena beszámolók készítôi nem lehetettekott mindenütt, és figyelhettek megmindent.

Érdemes a három és fél napos ren-dezvény jellemzô adatait összeszedni:

11.. 2000 fölötti regisztrált résztvevôjelent meg Svájcban;

22.. 549 absztraktot fogadott el a tu-dományos szervezô bizottság, mely-nek eloszlása:

a. 4 plenáris elôadásb. 50 meghívott szimpózium,c. 50 elôadás szekció, mindösszesen

251 elôadással, valamint;d. 3 poszter szekció, mindösszesen

1129 poszterrel;33.. általában 5-5 meghívásos szim-

pózium és elôadás szekció hangzott elegy idôben;

44.. a fiatal kutatók díja tetemesnek

számított: 4000-3000-2000-1000-500Euró az elôadások helyezéseiért és3000-2000-1000-500-300 Euró aposzterek helyezéseiért.

A hazai érdekeltséget tekintve a kö-vetkezôket állapíthatjuk meg:

11.. két kutatónk kapott megtisztelôfeladatot az elnöki teendôk ellátására:Tihanyi József elnökölt a Biomechani-ka és Radák Zsolt Molekuláris Biológiaposzter szekcióban;

22.. egy szimpóziumi meghívott elô-adónk volt: Radák Zsolt;

33.. a magyar elôadók száma egyér-telmûen kevés (5 elôadás), míg;

44.. az elfogadott poszterek száma 35. A szervezôk a következô hazai kuta-

tók elôadás-tervezetét fogadták el:1. Balassa L., Sipos K.2. Bognár J., Fügedi B., Ulrik T.,

Suskovics Cs., Kovács T., Katona Zs.3. Hamar P., Munkácsi I., Soós I.4. Siamilis S., Jakus J., Nyakas Cs.,

Silye, Radák Zs.5. Tihanyi J., Rácz L., Trzaskoma G.,

Costa A.Az elfogadott poszterek szerzôi (me-

lyekbôl több nem került bemutatásra):1. Barna T.2. Costa A., Hissam D, Zsolt C., He-

gyesi H., Tihanyi J.

alatt esendôvé teheti a sejteket sérülé-sekkel, degenerációkkal szemben (Wi-denfalk et al., 1999). Az agy számos,fôként a legplasztikusabb területein,mint pl. a kortexben, a kisagyban, alumbáris gerincvelôi szakaszban a fu-tás hatására emelkedést találtak aBDNF mRNS transzkripció mértéké-ben, mely bizonyítja a mozgás fontos-ságát a neurotrophinok aktivitásában(Neeper et al., 1996).

Neurotrophinok és az öregedés

A neurotrophinok funkciójából adó-dóan elvárható lenne, hogy eredmé-nyesen lépjenek fel a neurodegenera-tív betegségekkel szemben. Ezek anövekedési faktorok segítik a sérültproteinek túlélését, és meghosszabbít-ják életüket, úgy hogy nagy valószínû-séggel reindukálják a neuronok funk-cionális mûködését. A neurodegene-ratív betegségeknek problematikus ré-sze, hogy nem teljesen tisztázott a mö-göttük rejlô patofiziológiai folyamat.Bizonyított, hogy a nekrotikus ésapoptotikus mechanizmusok által aneuronok elpusztulnak (Dugan et al.,1997). Érdekes, hogy ugyanaz a neu-rotrophikus extracelluláris stimulus,mely irányítja az ontogenetikus sejt-pusztulást és túlélést, reaktivizálódnilátszik a patofiziológiás folyamatoksorán a kifejlett idegrendszerben, ezértis érdemes vizsgálni a neurotrophinokneuroprotektív hatását. A neurotrophi-nok nem csak kiterjesztik aktivitásu-kat a specifikus neuron-populációkra,de aktiválva más jelátvivô rendszere-ket megelôzik az apoptotikus vagy ex-citotoxikus neuronális sejtpusztulást.Azonban számos kísérletben azt fi-gyelték meg, hogy a neurotrophinok-kal való kezelés nem ad biztos választarra, hogy vajon megakadályozzák-eaz apoptózist, nekrózist, a ROI okoztasérülést vagy az excitatórikus sejthalá-lozást (Duan et al., 1999; Duncan etal., 1997).

Öregedéssel a neurotrophinok akti-vitása csökken, ami elsôsorban a neu-rotrophin génexpresszió csökkenésé-nek köszönhetô. A kevés megjelentpublikáció ellenére is úgy tûnik, hogy aneuronokat védelmezô rendszer aktivi-tásának csökkenése esendôvé teszi aneuronokat a neurodegenerációra (Ha-yashi, 2004). Elsôsorban a BDNFcsökkenését figyelték meg, az NGFszintje nem változott az öregedésselösszefüggésben (Shetty et al., 2004).Öreg hipokampusz és hipotalamuszszövetekben, melyek jelentôs plasztici-tással bíró területek, szintén hasonlómódon csökkenést találtak a BDNF és

TrkB receptorának expressziójában,amely változás összefügghet az örege-déssel járó kognitív és endokrin funkci-ók romlásával (Silhol et al., 2005). Azöregedés okozta BDNF csökkenéstazonban ki lehetett védeni rendszeresfizikai aktivitással az öregebb szerve-zetben is, mint ahogy azt látjuk Adlardés munkatársai (2005) munkájából is.A léziós neurodegeneratív modellek-ben ennél diverzebb képet kapunk.Brechtold és munkatársai (2002) aszepto-hipokampális terület kolinerg,afferens rostok léziójánál a kiindulásiBDNF szinthez képest csökkenést ta-láltak a génexpresszióban, míg a medi-ális szeptum kolinerg rostjainak sérülé-se nem okozott változást. Gabaerg me-diális szeptum lézióval együtt pedig aBDNF génexpressziójának teljes regu-lációs felborulását figyelték meg. A lo-komotoros aktivitás vizsgálatánálcsökkent az agyi sérüléseknek mérté-ke és a halálozás gerbil elôagy isémiásmodellénél. A csökkenést az NGF neu-roprotektív hatásának tulajdonították(Stummer et al., 1995). NGF befecs-kendezése majmok agyába csökken-tette a kolinerg területek léziós kiterje-dését (Tuszynski and Blesch, 2004) ésjavította a kognitív funkciókat (Sinhonet al., 1996). Így, összefoglalva el-mondhatjuk, hogy minden olyan terá-piás vagy természetes beavatkozáshasznos lehet a neurodegenerációmegelôzésében, ami emeli a neurot-rophinok szintjét az adott szövetben,vagy önmaguk és/vagy receptorukgénexpresszióját.

Irodalom Adlard, P.A., Perreau, V.M., Cotman,

C.W. (2005): The exercise-inducedexpression of BDNF within the hippo-campus varies across life-span. Neu-robiology of Aging, 26, 511-520.

Bartheld, Von C.S., Kinoshita, Y.,Prevette, D. (1994): Positive and nega-tive effects of neurotrophins on theisthmo-optic nucleus in chick embr-yos. Neuron, 12, 639-654.

Berchtold, N.C., Kesslak, J.P., Cot-man, C.W. (2002): Hippocampal bra-in-derived neurotrophic factor gene re-gulation by exercise and the medialseptum. Journal of Neuroscience Re-search, 68, 511-521.

Budd, S.L., Nicholls, D.G. (1998):Mitochondria in the life and death ofneurons. Essays Biochemsitry, 33, 43-52.

Canossa, M., Gartner, A., Campana,G. (2001): Regulated secretion of neu-rotrophins by metabotropic glutamategroup I (mGluRI) and Trk receptor ac-tivation is mediated via phospholipase

C signalling pathways. EMBO Journal,20, 1640-1650.

Cunningham, M.E., Greene, L.A.(1998): A function-structure model forNGF-activated TRK. EMBO Journal,17, 7282-7293.

Datta, S.R., Brunet, A., Greenberg,M.E. (1999): Cellular survival: a playin three. Akts. Genes Development,13, 2905-2927.

Davies, A.M. (1997). Neurotrophins:The yin and yang of nerve growth fac-tor. Current Biology, 7, R38-R40).

Dechant, G. (2001): Molecular inte-ractions between neurotrophin recep-tors. Cell Tissue Research, 305, 229-238.

Duan, W., Rangnekar, V.M., Mattson,M.P. (1999): Prostate apoptosis res-ponse-4 production in synaptic com-partments following apoptotic and ex-citotoxic insults: evidence for a pivotalrole in mitochondrial dysfunction andneuronal degeneration. Journal of Ne-urochemistry, 72, 2312-2322.

Dugan, L.L., Creedon, D.J., John-son, E.M. (1997): Rapid suppressionof free radical formation by nervegrowth factor involves the mitogen-ac-tivated protein kinase pathway. Proce-edings in National Academy of Scien-ce USA, 94, 4086-4091.

Dugan, L.L., Creedon, D.J., John-son, E.M. (1997): Rapid suppressionof free radical formation by nervegrowth factor involves the mitogen-ac-tivated protein kinase pathway. Proce-edings in National Academy of Scien-ce USA, 94, 4086-4091.

Duncan, K., Harris, S., Ardies, C.M.(1997): Running exercise may reducerisk for lung nad liver cancer by indu-cing activity of antioxidant and phase IIenzymes. Cancer Letters, 116, 151-158.

Hayashi, M. (2004): Molecular me-chanisms for the development andaging of the primate central nervoussystem. Nihon Shinkei Seishin Yakuri-gaku Zasshi, 24, 193-198.

Holtzman, D.M., Li, Y., Parada, L.F.(1992): p140trk mRNA marks NGF-responsive forebrain neurons: eviden-ce that trk gene expression is inducedby NGF. Neuron, 9, 465-478.

Knusel, B., Kaplan, D.R., Hefti, F.(1996): Intraparenchymal NGF injecti-ons in adult and aged rats induce long-lasting Trk tyrosine phosphorylation.Experimental Neurology, 139, 121-130.

Martin, L.J. (2001): Neuronal celldeath in nervous system development,disease, and injury. International Jour-nal of Molecular Medicine, 7, 455-478.

Mattson, M.P. (2000): Neuroprotecti-

Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa 17Tanulmányok • Toldy Anna: Az öregedés és a mozgás hatása a neurotrophinokra

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Az Európai SporttudományiKollégium (ECSS) 11. kongresszusa

2006. JÚLIUS 5-8., LAUSANNE, SVÁJC

Bognár JózsefSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: bognar@mail.hupe.hu

ECSS 2006 kongresszus – Számvetés...

A népes magyar küldöttség az Olimpiai Parkban

17-48 2006/10/25 15:39 Page 1

18

ve signaling and the aging brain: takeaway my food and let me run. BrainResearche, 886, 47-53.

McDonald, N.Q., Chao, M.V. (1995):Structural determinants of neurotrop-hin action. Journal of Biological Che-mistry, 270, 19669-19672.

Neeper, S.A., Gomez-Pinilla, F.,Choi, J., Cotman, C.W. (1996): Physi-cal activity increases mRNA for brain-derived neurotrophic factor and nervegrowth factor in rat brain. Brain Rese-arch, 726, 49-56.

Shetty, A.K., Rao, M.S., Hattiangady,B., Zaman, V., Shetty, G.A. (2004):Hippocampal neurotrophin levels afterinjury: Relationship to the age of the

hippocampus at the time of injury. Jo-urnal of Neuroscience Research, 78,520-532.

Silhol, M., Bonnichon, V., Rage, F.,Tapia-Arancibia, L. (2005): Age-rela-ted changes in brain-derived neurot-rophic factor and tyrosine kinase re-ceptor isoforms in the hippocampusand hypothalamus in male rats. Neu-roscience, 132, 613-624.

Sinson G., Voddi, M., Flamm, E.S.,McIntosh, T.K. (1996): Neurotrophininfusion improves cognitive deficitsand decreases cholinergic neuronalcell loss after experimental brain in-jury. Clinical Neurosurgery, 43, 219-227.

Stummer, W., Baethmann, A., Murr,R., Schurer, L., Kempski, O.S. (1995):Cerebral protection against ischemia bylocomotor activity in gerbils. Underlyingmechanisms. Stroke, 26, 1423-1429.

Tuszynski, M.H., Blesch, A. (2004):Nerve growth factor: from animal mo-dels of cholinergic neuronal degenera-tion to gene therapy in Alzheimer's di-sease.

Progress in Brain Research, 146,441-449.

Widenfalk, J., Olson, L., Thoren, P.(1999): Deprived of habitual running,rats downregulate BDNF and TrkBmessages in the brain. NeuroscienceResearch, 34, 125-132.

• Ásványi anyagokat tartalmazó ter-mékekben volt.

A veszélyek és a pozitív dopping-vizsgálatok elkerülése miatt a verseny-sportban csak olyan étrendkiegészítôkalkalmazhatók, amelyeket intézetünkdoppingellenôrzô laboratóriumábanbevizsgálásra kerültek és a fentiekbenemlített szteroid metabolitoktól mente-sek.

A sportolók táplálkozásában, mint azáltalános emberi táplálkozásban egyrenagyobb teret nyer a táplálkozás geno-mika. Az egyénre szabott táplálkozásielképzeléseket a genetikai adottságoklényegesen befolyásolhatják. Ma mártényként elfogadott, hogy az egyes táp-anyagok befolyásolják és megváltoz-tatják a molekuláris struktúrát, a DNSszerkezetét és génexpressziót okozvabefolyásolják az anyagcserét. Az egye-

di genetikai variabilitás hatással van azegyes tápanyagok beépülésére, anyag-cseréjére, raktározására és kiválasztá-sára. A szövôdmények elkerülése miatta táplálkozásgenomika célja, olyanegyéni étrend biztosítása, amely késlel-teti a betegségek kialakulását, optima-lizálja és fenntartja az ember egészsé-gét. Melyek a táplálkozásgenomikajövôre vonatkozó kérdései?

• Milyen mennyiségû tápanyagigényszükséges az optimális anyagcse-réhez, különös tekintettel a fô táp-anyagokra vonatkozóan?

• Hogyan lehet a tápanyag beviteltegyénekre optimalizálni, ismerve agenetikai változatosságot, a táplál-kozás során bevitt különbözô ké-miai anyagok komplexitását?

• Hogyan lehet összekapcsolni azétrend során bevitt tápanyagokat,

vegyületeket az anyagcsere pon-tos, hosszú távú szabályozásával?

• Hogyan lehet megállapítani azegyén tápanyagigényének válto-zását születéstôl a halálig a mole-kuláris genetikai szintû technológi-ák alkalmazásával?

• Hogyan lehet biztosítani, hogy atáplálkozás genomikai információtfelelôsségteljes módon használ-ják?

A táplálkozásgenomika az amatôr-és a versenysportban a jövôben érvé-nyesülni fog és remélhetôleg mindez asportolók teljesítményére, egészségéreés betegségek megelôzésére elônyöshatással lesz.

Szakirodalmi jegyzék Barna, M: Táplálkozás – Diéta. Bp.:

1996Harries, M., Williams, C., Stanish,

W.D., Micheli, L.J.: Oxford Textbook ofSports Medicine Section: 1. Nutrition,Oxford University Press, 1994.

Karlson, P., Gerok, W., Gross, W.:Patobiokémia. Bp.: Medicina, 1989.

Lasswell, A., Roe, D.A., Hochheiser,L.: Nutrition for Family and PrimaryCare Practitioners. G. F. Stickley Com-pany, Philadelphia, 1986.

Morava, E., Antoni F.: Az emberitáplálkozás alapjai. Bp.: Akadémia Ki-adó, 1991.

Pucsok J., Téglásy, Gy.: Sportolóktáplálkozása. Sportorvosi ismeretek,OSEI, Bp. 13. 1996.

Sipos A.: Megengedett teljesítmény-fokozók. Mester-edzô 2. 2-8, Bp. 1994.

Williams, C., Devlin, J.T.: Foods,Nutrition and Sports Perf. New York: E.and FN. Spon, 1991.

Demeter P.: Probiotikumok alkalma-zásának lehetôségei emésztôszervi be-tegségekben. LAM. 2006., 16 (1:4147).

Tanulmányok • Toldy Anna: Az öregedés és a mozgás hatása a neurotrophinokra 47Konferenciák • Pucsok József: Táplálék-kiegészítôk – újdonságok és veszélyekM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

MMeeggvváássáárroollhhaattóó:: TTFF JJeeggyyzzeettbboolltt..11112233 BBuuddaappeesstt,, AAllkkoottááss uu.. 4444..

ÁÁrraa:: 33000000,,-- FFtt..

18-47 2006/10/25 15:41 Page 1

46

hidroepiandrotesztoszteron (DHEA)szteroid hormon szintézisét. Az inzulin-érzékenység növelésével a DHEA és azösszradiol koncentráció is emelkedik,ezáltal az osteoporozis kezelésében isszerepet játszhat. A sportolók elsôsor-ban fehérje beépítô anabolikus hatásamiatt használják, fôleg krómpikolinátformájában.

A nehéz atlétika területén az utóbbiévekben jelentôs mennyiségben alkal-mazzák a kreatinmonohidrát külön-bözô változatait. Az izommûködéshezszükséges kreatinfoszfát pótlásánakfontos anyaga. 5 g kreatinmonohidrátelfogyasztása 2 órán belül 1000mmol/l körüli plazmakoncentrációtbiztosít, ami megfelel 1,1 kg hús elfo-gyasztásának. Az izom kreatin tartal-mának pótlására napi 20 g kreatinmo-nohidrát mennyiség ajánlott, ami 20-25%-kal növeli az izom kreatin tartal-mát. Túlfogyasztása veszélyes, izom-görcsöt, izomsérülést és ezáltal a telje-sítmény romlását váltja ki.

A mikroelemek közül a sportban ki-emelkedô szerepe van a vasnak, a sze-lénnek és a cinknek. A vashiány és kö-vetkezményei jól ismertek. A szelén,mint esszenciális nyomelem szerepét azutóbbi években ismertük meg. A szer-vezetben képzôdô szabadgyökök eltá-volításában nélkülözhetetlen szerepevan, mivel a glutát ion rendszer aktív ré-szét képezi. Hiánya esetén a vörösvér-sejt antioxidáns rendszere elégtelenül

mûködik, oxidativ stressz, molekulárisszintû DNS károsodás alakul ki. Azidôjárási viszonyok (savas esô, mûtrá-gyázás) lényegesen befolyásolták a földszelén tartalmát. Földünkön számosszelénhiányos terület található, és kö-vetkezésképpen e területeken a sze-lénhiány miatt kialakuló betegségekgyakoriak. Szív- érrendszeri, immun éspajzsmirigyfunkciók, pszichés zavarokés tumorok gyakoriak. Az élelmiszerekközül szelénben gazdag a búzacsira, bú-zakorpa, a teljes kiôrlésû gabonafélék,hagyma, paradicsom, brokkoli és a ten-gergyümölcsei. Állati belsôségekben,vöröshúsokban, vajban, citrus félékben,sörélesztôben, lencsében fordul elô.

A sportolók táplálkozásában elter-jedt a ginseng gyökér kivonatánakhasználata. 100 g ginseng gyökér szá-mos A, B1, B2, B12, C és E vitaminttartalmaz. Jelentôs a niacin, kalcium,vas, foszfor, fehérje (12,2 g) és szén-hidrát (70g) összetétele is. Élénkítôhatása, vitamin és ion tartalma a fizi-kai teljesítményt elônyösen befolyá-solja.

A különbözô aminosav, fehérje, nyom-elem és ion összetételû táplálékkiegé-szítôk mellett az utóbbi években kiter-jedten használják a conjugált lionsavszármazékokat (CLA). A vérben, máj-ban és a zsírszövetben kifejtett hatásukmiatt fôleg a testsúly és a vérzsírokszintézisének szabályozásában alkal-mazzák.

Az utóbbi években az emésztôszervibetegségek kezelésében a probiotiku-mokat is használják. A probiotikumokfogalma 1965 óta ismeretes, olyan ké-szítmények, amelyek megfelelô szám-ban tartalmaznak élô, speciálisan kivá-lasztott a bél szempontjából tolerálhatómikroorganizmusokat. Ilyenek: lacto-bacilusok, és a bifidobaktériumok. Aprobiotikumok másik komponense azoligoszacharidok, fôleg frukto- és lac-talóz változatban, amelyek segítik abél-traktusban a probiotikus baktériu-mok megtelepedését és szaporodását.Sportbeli alkalmazásukat az edzés ésversenyterheléssel járó gyomor-bél-rendszeri panaszok enyhítése és javítá-sa indokolja. Állóképességi edzés ha-tására az edzés okozta fizikai stressz, acsökkent intestinális véráramlás, atápanyagok hatása kedvezôtlen bélfló-ra kialakulásához vezethet. Étvágyta-lanság, émelygés, gyomorégés, puffa-dás, hányás jelentkezhet. Az alsó bél-szakaszban hasi görcsöket, székelésiingert, fokozott bélmozgást és hasme-nést okozhat. A vizsgálatok során ki-derült, hogy az állóképességi edzéstkövetô immunfunkció zavarokat a T-limphociták, a NK sejtek csökkenéséta nyálban lévô antitestek és egyébgyulladásos faktorok termelôdését be-folyásolja. A probiotikumok táplálékki-egészítôként való alkalmazása segíti éshelyreállítja a gyomor-bélrendszer mû-ködését és ezáltal állóképességi spor-tokban elônyösen befolyásolja a telje-sítményt.

A sportolók táplálkozásában elter-jedt táplálékkiegészítôk között nem rit-kán különbözô „szennyezôdések” talál-hatók. A nemzetközileg akkreditáltdopping laboratóriumok szerint (kölnilaboratórium) 634 bevizsgált étrendki-egészítôben 14,8%-ban tartalmazotttiltott dopping listán lévô szteroid szár-mazékokat. Ilyenek a testosteron ésprohormonjai.

• 4-androstenedion• 4-androstenediol• 5-androstenediol• DHEANandrolon és prohormonjai:• 4-norandrostenedion• 4-norandrostenediol• 5-norandrostendion• 5a-dihydrotestosterone prohor-

monja:• 5a-androstanedionA jelzett steroid származékok :• Kreatine• Carnitin• Vitaminok• Inosin• Lecitin

A szerzô angol nyelven írta meg éstette közzé akadémiai doktori érteke-zését, amely a magyar sport átalakulá-sát elemzi a politikai és gazdaságirendszerváltás idôszakában 1985 és2004 között. Célkitûzése az, hogy fel-tárja: miként befolyásolta az öröklöttintézményrendszer a sport átalakulá-sának kezdeti irányait, valamintfejlôdésének további szakaszát aposzt-államszocializmusban, melyek asport átalakulásának legalapvetôbbtendenciái, melyek az 1989-1990-espolitikai és gazdasági rendszerváltáslegfontosabb következményei a hazaisportban és hogyan kezeli ezeket asportpolitika. A témakutatás keretéülmodernizációelméletek szolgálnak.

Az egyes témák elemzéséhez aszerzônek a sport különbözô területeinaz elmúlt másfél évtizedben végzettempirikus vizsgálatai nyújtottak tudo-mányosan megalapozott információ-kat. A kutatások során többféle mód-szert alkalmazott: életrajzi megközelí-tést, survey módszert, dokumentume-lemzést, mélyinterjút és résztvevômegfigyelést.

Az eredmények az értekezésben há-rom fô részben, összesen tizenegynagy fejezetben kerülnek bemutatásra.Az elsô rész azt tárja fel, hogy az azörökség, amelynek alapján a sportbeliváltozásoknak elkerülhetetlenül el kel-lett indulniuk, különösképpen a sportés a „létezô”, majd dezintegrálódó ál-lamszocialista hatalom viszonya sok-kal összetettebb volt, mint ahogyan aza felszínen tûnik. Az élsportolók ugyanszámos területen privilégiumokat él-veztek, de a társadalmi egyenlôtlensé-gek ebben a szférában is megnyilvá-nultak. A lakosság sportja az öröklöttintézményrendszer „leggyengébb lánc-szeme” volt, különösen erôs elôítéletekuralkodtak az idôsekkel és a nôkkelszemben.

A második rész azt tárgyalja, hogyaz 1989-1990-es rendszerváltás után asport, mint társadalmi intézmény áta-lakulása késôbb kezdôdött, mint más

társadalmi alrendszereké és megle-hetôsen lassú ütemben folytatódott.Miután a sportpolitikában a hangsúly afolyamatosságra került, rövid távon si-került elkerülni a teljes összeomlást,hosszú távon azonban a radikális vál-tozások elmaradása a sportirányításstruktúrájában és szellemiségébenakadályozta a valódi rendszerváltást asportban. A magyar sport fejlôdésitendenciáit, az átalakulás kezdeti sza-kaszát követô periódusban a szerzôhárom dimenzió: a túlpolitizáltság, are-centralizáció és a paternalizmusmentén elemzi. Bebizonyítja, hogy amai magyar sport súlyos ellentmondá-sai nagymértékben abból fakadnak,hogy az államszocializmusban nem lé-tezhettek valódi civil sportszervezetek,az 1990-es évek elején a civil sport-szervezetek fonák módon szervezôdtekújjá és jelenlegi helyzetük is felemás. Apaternalista elvárások továbbéltek, dea bizonyos szempontokból megválto-zott sportpolitika sem mentes a pater-

nalizmustól, amelyet re-centralizációstörekvései és politikai céljai szolgálatá-ba állít.

Az értekezés harmadik részében kö-zölt eredmények az 1989-1990-es po-litikai és gazdasági rendszerváltás és aglobalizáció néhány sportbeli követ-kezményével foglalkoznak: a növekvôtársadalmi egyenlôtlenségekkel és adeviáns viselkedésmódok terjedésével.A szerzô úgy látja, hogy a sport intéz-ményrendszerének pótcselekvésnekminôsíthetô gyakori átstrukturálása ésa belsô harcok temérdek energiát ésidôt emésztettek fel a sportban, eköz-ben a sportpolitika nem volt képes ar-ra, hogy hatékonyan kezelje a változá-sok negatív sportbeli következményeit.

A kutatási eredmények igazolják azta feltételezést, hogy a sport, mint tár-sadalmi alrendszer vesztese a rend-szerváltásnak, a megváltozott pozícióköznapi értelmezését és magyarázatátazonban cáfolják. Végsô összegzés-ként a szerzô megállapítja, hogy asportnak, mint társadalmi alrendszer-nek kezdeti átalakulása meglehetôsenellentmondásosan ment végbe az1989-1990-es rendszerváltást követôperiódusban és ez a folyamat az 1990-es évek második felétôl még inkább el-lentmondásossá vált. A szervezeti vál-tozások ellenére a folyamatosság meg-határozóbb, mint a diszkontinuitás. Amagyar sport megnyert ugyan egy-kétcsatát, de elvesztette a háborút. A gya-kori szervezeti átalakítás nem jártegyütt érdemi változásokkal. Az elit-váltás nem volt igazán széleskörû asportban. Az eltelt tizenöt évben minda felsô-, mind a középmenedzsmentlényegében a régi módon közelített azúj problémákhoz. Nem körvonalazó-dott egy modern sportmodell képe ésnem készült olyan nemzeti sportstraté-gia, amelynek alapján egy új sportmo-dellt ki lehetne alakítani. Úgy tûnik,hogy a magyar sportban gyakori azidegenkedés a modernizációtól. Asport demokratikusabb, igazságosságielveken alapuló, valódi megújulásamég várat magára. A magyar sportátalakulása folytatódik.

A 208 oldalas akadémiai értekezést42 tételbôl álló jegyzet és 10 oldalasirodalomjegyzék zárja.

Konferenciák • Pucsok József: Táplálék-kiegészítôk – újdonságok és veszélyek 19Mûhely • Földesiné Szabó Gyöngyi: A magyar sport átalakulása...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

A magyar sport átalakulása a politikaiés gazdasági rendszerváltozás

idôszakában – 1985-2004MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS – ÖSSZEFOGLALÓ

Földesiné Szabó GyöngyiSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: foldesi@mail.hupe.hu

22.. ttáábblláázzaatt.. MMiikkrrooeelleemmeekk hhiiáánnyybbeetteeggssééggeeii

USA 16 milliárd $ éventeVilágban 46 milliárd $ éventeMagyarország 8-10 milliárd Ft évente

évi 10% növekedés33.. ttáábblláázzaatt.. TTáápplláálléékkkkiieeggéésszzííttôôkkrree ffoorrddííttootttt öösssszzeegg

19-46 2006/10/25 15:42 Page 1

20

A disszertáció angol nyelven készültel. 192 oldal terjedelmû, melyet meg-jegyzések címen negyvenhárom infor-máció egészít ki.

A munka megfelelôen tagolt, jól át-tekinthetô. A tartalomjegyzék csak afô fejezeteket, illetve a fô részeken be-lüli fô fejezeteket tünteti fel. Helyesebblett volna minden alcímet szerepeltetnia tartalomjegyzékben.

Az irodalom feldolgozása igényes,adekvát. Szélesebb körû, mint a konk-rét munka, azaz nem minden az iroda-lomjegyzékben szereplô munkára vanutalás a szövegben. A 210 irodalmi hi-vatkozás a vonatkozó magyar tudo-mányt is kellôen reprezentálja. Eztazért jegyzem meg, mert a disszertánselkerüli azt a hibát, hogy elônyben ré-szesíti a külföldi mûveket.

A tézisek jól összegzik a munka fômondanivalóit.

Valójában a címben megjelölt fô témainkább az egész munka keretéül szolgál,azaz mintegy szerzô 1985 és 2004 kö-zötti szociológiai kutatását összegzi. Eztermészetesen nem baj, nem is lehet azalapvetô változás, a gazdasági-társadal-mi átalakulás nélkül megérteni bármi-lyen folyamatot valamelyik társadalmialrendszerben, így a sportban sem ezenidôszak kutatásakor.

A sport különbözô területein végzettempirikus kutatásaira támaszkodik azegyes témák elemzésekor. Életrajzimegközelítést, survey-módszert, do-kumentum-elemzést, mélyinterjút,résztvevôi megfigyelést alkalmaz mód-szerként.

Ezek közül éppen a sportbeli rend-szerváltozás – végül is ez lenne a fô té-ma – jellemzésekor résztvevôi megfi-gyelôként egzisztál. Ez sem baj, olyanez, mint a válóperben a családtagoktanúskodása, elfogultak, de ôk tudnaka legtöbbet. Az ide vonatkozó megál-lapítások – elfogadhatók és vitathatókegyaránt – inkább a politológia, kisebbrészben a sporttörténet körébe tartoz-nak, kevésbé vehetôk figyelembe egyszociológiai tudományos mû elbírálá-sakor.

Ezért viszont bôven kárpótol adisszertáció számos fejezete, ezelsôsorban a leginkább kiemelendôösszehasonlító vizsgálat. Ezt az 1980-as évek elején, illetve a 90-es évek vé-gén végezte az élsportolók, az olimpi-konok státuszát illetôen. Ez a vizsgálatnemzetközileg is egyedülálló. Reális

képet fest errôl a sajátos populációról,elsônek szembesít az élsporttal, mintfoglalkozással, ennek összes következ-ményével. Feltárja a változások trend-jét, amikor közvetve minden többekközött a rendszerváltozással függössze, vagy azzal is összefügg. Ez egykicsit eltereli a figyelmet arról, - szoci-ológus számára megbocsátható, sport-tudósnál kevésbé -, hogy közben anemzetközi sportéletben is alapvetôváltozások következtek be. 1980-banlépett színre Juan Antonio Samaranch,a világ sportját megváltoztató NOB el-nök. A legfontosabb, hogy megszün-tette a profi-amatôr kétarcúságot, be-engedte a hivatásos sportolókat azolimpiára, engedett a nemzetközisportüzletnek, szabályozta, lényegé-ben legitimálta a sportpiacot. Döntôena televízió tette hallatlan üzletté a spor-tot, Samaranch helyezte a piac közép-pontjába az olimpiát.

Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi min-den következtetése helyes, melyet azösszehasonlító vizsgálatból leszûr. Méginkább zártabbá vált az a világ, ahon-nan az élsportolók jönnek, megnôtt acsaládi háttér, az iskolázottság je-lentôsége, nehezebb a visszaalkalmaz-kodás a sportpályafutás után. Ráadá-sul többeknél lerövidül a csúcson el-tölthetô idô.

De ezen tényezôkhöz járul, hogy ép-pen meghatározóvá vált a piac, melynagyon eltérôen ítéli meg a sportága-kat, az olimpiai sportágakat is. Sajnosa magyar sport egyik gondja, hogy si-keres olimpiai sportágainkat – vívás,kajak-kenu, öttusa, birkózás, vízilabda… - kevésbé jegyzi a piac, ezért is kel-lett megmaradjon a jelentôs államihozzájárulás. Nem foglal állást disszer-táns abban a kérdésben, jó lenne, haerre válaszában kitérne, hogy melyeka magyar sport olimpiai távlatai, egy-általán mennyire kell a jövô magyarsportpolitikájának az olimpiai eredmé-nyességre épülnie.

Ismeretes, hogy Hadas és mások azúgynevezett svéd modellt emlegetik.Ez egyfelôl azt jelenti, hogy a gazdasá-gi fejlettség határozza meg a sportsike-reket, és eszerint Magyarország legfel-jebb 2-3 olimpiai aranyéremre számít-hatna. Másfelôl a svédek is addig vol-tak eredményesebbek az olimpián,amíg szegényebbek voltak. A jólét –fogadjuk el ezt így szimplifikálva – elle-ne mond a sportbeli kitörés igényének.

Nézetem szerint sajátos részigazságez, mely nem annulálja a tradíciók, amotivációk, a sport belsô szakmai tör-vényszerûségeinek az érvényesülését.A disszertáció jelentôségét ebben azösszefüggésben is látom, közelíti a szo-ciológiát és a sportot. Meggyôzi a szo-ciológusokat, hogy a sport a társada-lom tükreként értékes vizsgálati terep,másrészt bizonyítja a sportszociológiaönálló diszciplína voltát.

Hivatkozom itt az értékes összeha-sonlító vizsgálatra a francia és a ma-gyar sportot illetôen, ahol a különbsé-gek alapvetôen nem a két sportmoz-galom, hanem a két társadalom külön-bözôségeivel magyarázhatók.

A visszaalkalmazkodás megnehezí-tett voltának kevésbé tárja fel az okait.Magam a fô okot a sport hivatásossáválásában látom, szerzô vizsgálata isjól demonstrálja ezt. Nem is annyiravisszaalkalmazkodásról, mint foglalko-zásváltásról van szó. Ez szinte annálnehezebb, minél sikeresebb volt asportoló korábban. De nehezebb asportpályafutás alatt készülni a civiléletre, mert a hivatásos sport egészembert kíván. Jellemzô, hogy ma egy-szerûbbnek látszik az élsport és afelsôfokú tanulmányok összeegyezte-tése, mert nyitott az egyetemi rend-szer, mégsem annyira domináns azegyetem, például a vívóknál és a vízi-labdázóknál, mint régen volt. Ezen issegíthetne talán egy erôsebb egyetemisportélet, melyet disszertáns többszörhelyesen hangsúlyoz.

Részben itt is említhetô Földesiné Dr.Szabó Gyöngyi rokonszenves szív-ügye, mely miatt a sportpolitikus – né-zetem szerint – elfedi a sporttudóst.Többször elôkerül, hogy a rekreáció, alakossági sport, a szabadidô sport, atömegsport – szinonimaként használvaezeket sem a múltban, sem a mábannincs a helyén, támogatása elmarad akívánatostól, nem helyesek a sport kü-lönbözô területeit finanszírozó állam ál-tal megállapított arányok. Lehet, hogyígy van ez, de a szerzô ezt egyetlenérvvel sem támasztja alá, csak azthangsúlyozza, hogy a demokratikuskormány alatt sem változott ez a hely-zet. Miért változott volna? – Egyébkéntjelentôsen változott mind a disszertáci-óban említett Tb-pályázat, mind aWesselényi-Közalapítvány, végül a Ci-vil Alap pályázati rendszere révén.Ezeken a csatornákon jelentôs össze-

A versenysport követelményrend-szere az edzés és a teljesítmény tükré-ben a következô években egyre foko-zódik. A sportolók táplálkozásánakfôbb célja lényegében nem változik. Atáplálkozásnak maximálisan segítenikell a felkészülését és versenyképessé-gét, az optimális kondicionális állapotelérését.

A makro- és mikrotápanyagok ellátá-sában is az optimális szintre kell töre-kedni. A nagy intenzitású fizikai terhe-lés, mint kb. 40 mikrotápanyag jelenlé-tét igényli. Ahhoz, hogy a fizikai terhe-lés ne okozzon molekuláris vagy szervikárosodást oxidativ stresszt, esetlegkrónikus betegséget a sportolók táplál-kozását az egyén igényeinek fizikai,antropológiai és genetikai adottságánakmegfelelôen kell kialakítani. A táplálko-zásnak biztosítani kell a molekulárisszintû DNS védelmet, segíteni mind-azon helyreállító folyamatokat, ame-lyek megakadályozzák a DNS károso-dását. Hazai és külföldi szerzôk adataiszerint a szervezetben az egyes mikroe-lemek csökkenése vagy hiánya a telje-sítmény romlását és különbözô beteg-ségek megjelenését okozhatja. A mak-rotápanyagok mellett a mikroelemekettermészetes formájukban, elsôsorbanjelentôsebb zöldség és gyümölcsfo-gyasztással kellene elérni. Ugyanakkora szabadidô- és versenysportban világ-szerte egyértelmûvé vált, hogy az ala-pozás és a versenyidôszakban a termé-szetes tápanyagok mellett különbözôtáplálékkiegészítôket használnak.

Használatuk szempontjai:• A táplálék-kiegészítô ne tartalmaz-

zon tiltott dopping anyagot• Kémiai összetétele és eredete is-

mert legyen• Használata során ne okozzon

egészségkárosodást• Segítse a szervezet optimális fel-

készítését• Használatuk során figyelembe kell

venni az adott egyén genetikai sa-játosságait, az egyedi élettani ésbiokémiai különbségeket.

Az egyes mikroelemek és vitaminokcsökkenése vagy hiánya miatt bekö-vetkezô változások ((11..,, 22.. ttáábblláázzaatt))

A Nemzetközi Olimpia Bizottság(NOB) egyik vizsgálata szerint 10 000sportoló 46%-a táplálékkiegészítôt fo-gyaszt. Ott a termékekre fordítottösszeget a 33.. ttáábblláázzaatt szemlélteti.

Az energiaszolgáltató mikrotápanya-gok közül az amatôr és a verseny-sportban egyaránt alkalmazott anyagaz L-Carnitin. Szerepe az izommûkö-désben nélkülözhetetlen. A normálismûködéshez szükséges mennyiség10%-át a máj, a vese és az agy állítjaelô. A hiányzó 90%-ot táplálék útjánjuttatjuk be a szervezetbe. Az emberiszervezet a Carnitin L formáját tartal-mazza. Hiánya gyors kifáradást, izom-gyengeséget, a teljesítmény utáni las-sú regenerációt okoz. Gyermekeknélnövekedési zavart, veleszületett szívhi-bák jelentkezhetnek. Az alkalmazásasorán a maximális oxigénfelvételt azadagolás 2-3 hete után 6-11%-kal nö-veli, elsôsorban a Kreb-ciklus gyorsítá-

sával. Csökkenti a pulzusszámot, azRQ-t, a tüdô-ventillációt és a légzésieqvivalenst nem befolyásolja. A hatá-sára az anaerob alaktacid fázisban anyugalomban lévô izmok ATP és krea-tinfoszfát tartalmát növeli. Munkavég-zést követô tejsavszintet csökkenti,ugyanis a piruvát egy része nem alakulát tejsavvá, hanem az acetil-CoAmennyisége növekszik. A zsírsavakégetése révén fokozza az energia fel-szabadítást, javul a fizikális és a men-tális teljesítmény. A zsírsav égetés ré-vén a testtömeg csökkentés fontosanyaga. A zsírszövetbôl kiáramló zsír-savak mitokondriális oxidációját fo-kozza. Legnagyobb mennyiségben arákfélék, a birka, a kecske és a bá-rányhús tartalmazza. Carnitin hiányalacsony kalória felvételeknél, vegetá-riánus étkezésnél, sportolók esetébenmaratoni futóknál, országúti kerékpá-rosoknál fordulhat elô. Az említettsportágakban a terhelés következmé-nyeként a vizelettel ürített carnitinmennyisége kétszeresére nôhet.

A testsúlyszabályzás és az anaboli-kus hatás jól ismert mikroeleme akróm. Évtizedek óta használt táplálék-kiegészítô. Újabb adatok szerint zsír-mobilizáló hatása mellett fokozza a de-

Mûhely • Frenkl Róbert: Opponensi vélemény 45Konferenciák • Pucsok József: Táplálék-kiegészítôk – újdonságok és veszélyekM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Opponensi vélemény találták. A rendszer használatát köze-pes képességû-, közepes számítás-technikai ismeretekkel rendelkezô sze-mélyek fél-egy óra alatt meg tudnáktanulni. Ezáltal olcsóbb és rugalma-sabb lenne a táplálkozástervezés.

4. A negyedik korlát az idôigény,

odafigyelés, logisztika hármassal jelle-mezhetô. Mi is a feladat egy-egy nap-pal kapcsolatban?

a. Megtervezni az étrendet és a napi-rendet, a fizikai aktivitást.

b. Beszerezni a szükséges alapanya-gokat, termékeket.

c. Elkészíteni, elkészíttetni az étele-ket.

d. A nap végén vagy másnap (ad-dig, amíg emlékszünk rá) megadni,hogy mi valósult meg belôle.

Tényleg egy kicsit nehézkesnek tû-nik a feladat.

Táplálék-kiegészítôk – újdonságok és veszélyekPucsok József

Országos Sportegészségügyi Intézet, BudapestE-mail: pucsokj@sportkorhaz.hu

11.. ttáábblláázzaatt.. VViittaammiinnookk ééss ffoollssaavv hhiiáánnyybbeetteeggssééggeeii

Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi „A magyar sport átalakulása a politikai és gazdasági rendszerváltozásidôszakában 1985-2004” címû akadémiai doktori értekezésérôl

20-45 2006/10/25 15:48 Page 1

44

Vélt és valós lehetôségek a tervezésben

Alapvetôen a következô vélt vagyvalós lehetôségek vannak táplálkozás-tervezésre:

1. Egyszerûbb elvek betartásán ala-puló módszerek (pl. null-diéta, szétvá-lasztó diéta, Atkins diéta, „edd a felétmódszer”, vegetarianizmus).

2. Összetettebb elvek alapján tör-ténô tervezés (erre a legjobb példa. atáplálkozási piramis-, szivárványajánlásainak betartása, illetve ennekbecsléses ellenôrzése, s emellett a he-lyes táplálkozás 12 pontjának betar-tása).

3. Célra orientált, energiára, táp-anyagokra történô optimálás élelmi-szer-összetételi adatbázis segítségéveltáplálkozás-élettani rendezô elvekalapján (ez lehet egyszerû manuálisszámítás, illetve számítógépes megva-lósítás)

Az egyszerûbb elvek alapján történôtáplálkozástervezés sok veszélyt rejtmagában, ezek közül legjellemzôbb akisebb-nagyobb mértékû tápanyaghi-ányos állapotok kialakulása. Összetet-tebb, kidolgozottabb elveknek megfe-lelve már jobb eredményhez jutha-tunk, de ez a módszer nem túl nagysúlyfelesleg esetében, egészséges,vagy ahhoz közeli állapotban lévô sze-mélyeknek, illetve kisebb teljesítmé-nyû sporttevékenységnél ajánlható. Alegtöbb odafigyelést igénylô, de egy-ben a leginkább objektív módszer aharmadik az elôbb felsoroltak közül, sezen belül is a számítógépes megol-dás. A számítógépes táplálkozásterve-zés lehetôségeire és korlátaira vonat-kozó nézeteim egy saját fejlesztésûszoftver kialakítása és alkalmazásakapcsán alakultak ki.

A számítógépes tervezéslehetôségei

A következô lehetôségek vannak aszámítógépes táplálkozástervezésben-elemzésben:

1. Sokkal gyorsabb, mintha köny-vekbôl, tápanyagtáblázatokból egyszámológép segítségével végeznénkszámításokat.

2. A valóságoshoz közelítô egyensú-lyi energiaszükséglet határozható megmivel:

a. az alapanyagcsere meghatározá-sánál a megfelelô szoftverek figyelem-be vesznek több egyéni jellemzôt is.

Így a mi programunk: a nemet, az élet-kort, a testtömeget, a zsírmentes test-tömeget, a testmagasságot, a testalka-tot, az ébredési pulzust, testhômérsék-letet,

b. a munkaanyagcsere a komolyabbszoftvereknél a napirend és az egyes fi-zikai tevékenységek, valamint intenzi-tásuk választható mélységû megadá-sából, elemzésébôl számítható,

c. a specifikus dinámiás hatásbólszármazó energiaigény a tervezettvagy elfogyasztott ételekbôl, italokbólpontosabban számítható.

3. Élettanilag megfelelô testtömeg-csökkentô diéta tervezhetô, illetve an-nak megvalósítása korrekten nyomonkövethetô.

4. A jobb szoftverek, az adott célnakmegfelelôen, s a fizikai aktivitás függ-vényében legalább élelmiszercsopor-tokra lebontva, de akár konkrét napimenü megadásával ajánlást tesznek,hogy mibôl mennyit, esetleg mikor fo-gyasszunk gyorsítva ezzel a tervezésfolyamatát.

5. A jó rendszer rugalmas, mert ha,valamely okból eltérünk a tervezettôl,pl. részt kellett venni egy fogadáson,vagy nem tudunk edzeni betegség mi-att, újra optimálhatunk úgy, hogy pl.uzsonnára, vacsorára új étrendet terve-zünk. Nemcsak tervezni kell, hanem aterv konkrét megvalósulását is célsze-rû rögzíteni.

6. Egy megfelelô tervezô-elemzôprogram prezentálja a különbözô mak-ro- és mikro-nutriensek bevitelimennyiségeit és bemutatja a kívána-tostól való eltérésüket, az összetevôkesetleges aránytalanságát, s figyel-meztet az esetleges veszélyre.

7. Speciális programokkal gyógy-táplálkozás tervezhetô, közétkeztetésifeladatok oldhatók meg (ilyen, pl. amagyar fejlesztésû NUTRICOMP),vagy a sportolók az átlag populációhozképest lényegesen nagyobb fizikai ter-helésébôl adódó magasabb és eltérôszerkezetû tápanyagszükségletére op-timálhatunk. A mi szoftverünk ez utób-bira, ha még nem is teljesen sportág-specifikusan, de alkalmas.

8. S végül itt a lehetôségeknél szeret-ném még megemlíteni az intelligenstáplálkozástervezô szoftver fogalmát.Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ál-talunk kifejlesztett program képes ko-rábbi valós táplálkozási és fizikai aktivi-

tási adatok birtokában, kisebb-na-gyobb mértékben alkalmazkodni avizsgált személyhez és/vagy a szoftverkezelôjéhez. Miért kell egy programnakalkalmazkodnia? Pl. azért mert a vizs-gált személynek eltérô az anyagcseréjeaz átlagoshoz képest, vagy rendszere-sen alábecsüli, hogy mennyi táplálékotvesz, magához. A korrekció annál jobb,minél több nap adatainak elemzésénalapul, de sajnos kimerül a szisztemati-kus hibák kiigazításában, a hektikus hi-bákkal nem tud mit kezdeni.

A számítógépes tervezéskorlátai

A következô korlátai vannak jelenlegszámítógépes táplálkozástervezésnek:

1. A legnagyobb korlátot a becslé-sekben bekövetkezô hiba jelenti. Mit iskell becsülnünk? Majdnem mindent: azalapanyagcserét, a munkaanyagcse-rét, a bevitt, beviendô táplálék mennyi-ségét, és hasznosulását. Nagyon sokidôt venne el, ha minden elfogyasztottkortyot és falatot elôzetesen meg kel-lene mérni. De ha lemérnénk mindent,akkor is hibát okozna az, hogy hamegfeszülünk sem tudjuk pontosan azösszetételét. A jobb tápanyagtábláza-tok egy-egy élelmiszerre az átlag mel-lett, intervallumot adnak meg az egyesbeltartalmi paraméterekre, pl. az egyiktáblázat a banán káliumtartalmát 350-510 mg/100g közé teszi, ez kb. 40 %-os intervallum! S akkor még nem isbeszéltünk arról, hogy Magyarorszá-gon több mint 50 ezer élelmiszer vanforgalomban, s évente ezres nagyság-rendben változik a kínálat. Nincs olyanadatbázis mely csak a tizedét is tartal-mazná ennek az irgalmatlan mennyi-ségnek, fôleg nem valamennyi fontoskomponens tekintetében.

2. A következô korlát az elôzôekbôladódik elsôsorban. Szaktudást és/vagynagy rutint igényel a táplálék mennyi-ségi bevitelének becslése, valamint az,hogy ha adatbázisunk nem tartalmazzaa fogyasztandó, elfogyasztott ételt (pl.egy frissen piacra dobott müzli-keveré-ket), milyen hasonló az adatbázisbanszereplô étellel helyettesítsük, vagymilyen kombinációval.

3. Több ismerôsömnek felajánlot-tam, hogy tesztelje a programunkat,mivel a többség fogyni akart, úgy érez-tem, megvan a megfelelô motiváció.Tévedtem. Elsôsorban nem arról voltszó, hogy nem voltak képesek elsajátí-tani egy ilyen program alkalmazását,hanem arról, hogy nem vették a fá-radtságot rá, mert eleve bonyolultnak

gek áramoltak és áramlanak a tényle-ges tevékenységet végzôkhöz. Nemérvként, illusztrációként jegyzem meg,hogy az Állami Operaház költségveté-se sem állítható szembe a népi dalár-dák támogatásával.

A szabadidôsport elsôsorban kultú-ráltság és életszínvonal kérdése. Kér-dés, mennyire kell ezt az államnakközvetlenül támogatnia.

Miután helyesen elemzi a túlélôstruktúrák és személyiségek szerepét,még inkább felmerül a kérdés, miértkellene ezek további túlélését jelentôsösszegekkel garantálni. Tárgyilagosanés helyesen állapítja meg, hogy az el-múlt kormányzati ciklusokban teljesenegyenrangú lett és jelentôs támogatástkapott a fogyatékossággal élôk sportja.

Csak részben igaz a tétel, hogy amúlt rendszerben hátrányos helyzet-ben volt az iskolai és az egyetemisport. Ha a sportélet más területeivel,különösen a fegyveres testületek, de aszakszervezetek hátterével, majd álla-mi kiemeléssel mûködtetett nagyegyesületekre gondolunk, akkor ezigaz. De mégis volt rendszeres, je-lentôs támogatás, ami például stabillátette, mint középegyesületeket, azegyetemi klubokat. A rendszerváltozásután ez fokozatosan megszûnt, való-ban kritikus helyzetbe került a közok-tatás és a felsôoktatás sportja. Itt lenneszükség a szociológus állásfoglalására,mert nem teljesen egyértelmû, hogy asport területén kell kizárólag jelentkez-zen az állami felelôsség. Sokkal inkábba közoktatás és a felsôoktatás intéz-ményrendszerében. Ehhez képest az újfelsôoktatási törvény, mely bevallottana korábbi európai, német modellelszemben az amerikait célozza meg, tel-jesen hallgat a sportról, a hallgatókéletmódkultúrájáról, amely pedig alap-vetô az észak-amerikai egyetemeken.

Jól elemzi a disszertáns, hogy a ma-gyar sport helyzetében egyfelôl a piac,másfelôl a civil szféra gyengébb voltais hozzájárul a túlzott állami elvárások-hoz. Itt azonban éppenséggel – meginta sportvezetôi attitûd - nem a múlttalvaló folyamatosság, egyfajta túlélô pa-ternalizmus a jellemzô, ahogy ezt aszerzô véli. Éppen az a gond, hogy azállam lerúgta magáról – a múlthoz ké-pest – a sportot, az autonómiát elfoga-dó, de a finanszírozást elváró sportve-zetôk akár igénylik a paternalizmust.Ezt az összefüggést többször helyesenemlíti szerzô. De a múlt az már a múlt.Egyébként sem a paternalizmus, ha-nem inkább a voluntarizmus volt jel-lemzô a sportban. Így döntötték el pél-dául, hogy csak az egyéni sportágakattámogatják érdemben, mert azok fizet-

nek jól az olimpián. Ma errôl szeren-csére szó sincs.

Természetes, hogy a sportban nehe-zebb az átalakulás, mert sikeres volt ésaz értékeket meg kellene, más körül-mények között is, ôrizni. Annál inkábbél ez a gondolat, mert a magyar sport-sikerek nemcsak a létezô szocializmus-ban, hanem korábban is jellemzôekvoltak. Számos sportágban nem egy-szerûen a kiemelt anyagiak, az utazáslehetôsége álltak a sikerek hátterében,hanem a magas szakmai színvonal.Ezért lepôdtek meg sokan az 1992-esolimpiai eredményektôl. A magyarsport megismételte a szöuli (1988) sze-replést, de különösen a Független Álla-mok Közösségének (volt szovjetek) át-ütô sikere érte váratlanul azokat, akikleegyszerûsítették a múltat.

A további olimpiákon már megfi-gyelhetô egyfajta visszaesés, de az iga-zi probléma nem az olimpiai szereplés,hanem a magyar sport átlagerejének agyengülése és az egyre nehezebb lé-péstartás a népszerû sportágakban,nem is szólva a labdarúgásról.

Jól mutat rá a szerzô arra, hogy asporttörvényekben, az irányítási rend-szerben mutatkozó kapkodás, a gya-kori változások nehezítik a jó válaszo-kat a kihívásokra, inkább pótcselekvé-seknek minôsíthetôk. Óvatos, nemmondja ki, de érezteti, hogy ebben asport egyfajta túlélô lebecsülése ismegfigyelhetô. A maradék-elv alapján,vagy éppen népszerûségüket fokozan-dó, de a lényeget nem értôen érkeznekide politikusok. A politika érdembenmár nem, a piac és a civil szféra mégnem foglalkozik a sporttal.

Abban az értelemben mégis el kellfogadjuk a túlpolitizáltság diagnózist,hogy valóban megmaradt, vagy túlélt,újraéledt egy a pártszimpátiákon ala-puló osztogatás a különbözô ciklusok-ban. Különösen kiélezte a sport és apolitika kapcsolatát, hogy a legrango-sabb civil sportszervezet, a MOB elnö-ke, az egyik nagy párt alelnöke lett.Véleményem szerint ezek valóban ne-gatív, de átmeneti jelenségek.

A recentralizáció inkább csak azokigénye, akik állami pénzekhez akarnakjutni, a magyar sportot inkább a gaz-dátlanság jellemzi. Éppen ezért aszerzô által a magyar sport problémá-jának a megoldására ajánlott recepteknem annyira a paternalizmus vissza-szorításához – ez szerény cél lenne -,hanem a talpra álláshoz, a fejlôdéshezszükségesek.

Amúgy elsô két javaslata az alulfi-nanszírozottság megszüntetése, aminyilván igen fontos, és a kötelezô ön-kormányzati részvétel a sportfinanszí-

rozásban, megfelelô stratégia hiányá-ban, a paternalizmust erôsíti. Utóbbijavaslat ellene is mond az önkormány-zati törvénynek és szellemiségnek,egyébként is ma az önkormányzatoktartják életben a sportot.

A többi javaslat élô, értékes, deezeknek éppenséggel a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatábankell megvalósulniuk, nem felülrôl, uta-sítás alapján. Hiszen éppen ez ellen ha-dakozik helyesen.

Azaz az állam, a civil szféra, az üzle-ti élet szerepének a helyére kell kerül-nie, az aránytalanságoknak csökkenni,az interszektoriális együttmûködésnekfejlôdnie kell. Alkalmazkodnunk kell,sajátságainkat megôrizve, a globálisváltozásokhoz és Európához.

Önálló tanulmány értékûek, nemzet-közileg is jelentôs elismerést arattak akövetkezô vizsgálatok, melyek továbbikutatás alapjául is szolgálnak.

A sportturizmus ügye. Jól elemzi akettôs kihívást. Eseményturizmust és arészvételi turizmust. Mindkettô felszállóágban van, nálunk még szerényebbszinten. Elsôsorban az infrastrukturálisfejlesztéssel zárkózhatunk fel.

Igen izgalmas, valójában szétfeszíti adisszertáció kereteit az idôs nôk test-edzési lehetôségeinek a vizsgálata. Hi-szen itt látványos, hogy a sport mo-dellértékû, a többszörös hátrányoshelyzet mélységeinek a feltárásában.

Szintén a munka csúcsaihoz tartozika lelátókon megnyilvánuló gyûlölet, arasszizmus durva megjelenésének ademonstrálása, elemzése, a következ-tetések levonása, hiszen ezek a jelen-ségek sem elsôsorban a sportról szól-nak. Ezért sem szüntethetôk meg adabsurdum a futballmeccsek törlésével.De eredményes lehet a fellépés elle-nük, mint az angol példa is mutatja.

Összefoglalva: Földesiné Dr. SzabóGyöngyi jelentôs, az új eredményekettekintve is kimagasló munkát alkotottmeg. Sajátos ötvözetként ad egyidejû-leg hosszmetszeti és keresztmetszetiképet a magyar sportról, de helyen-ként túl is mutatva ezen, a magyar tár-sadalomról.

A jövô kutatásait illetôen is alapvetôfontosságú munkássága. A bíráló nyil-ván elsôsorban a vitatható, vitatandópontokra koncentrál. Ezúttal ez sajátosszakmai élvezetet is jelentett, mert azáltalam vitatott megállapítások iskonstruktívak, hozzájárulnak egy kor-szak jobb megértéséhez.

A munka alapján számomra egyér-telmû az MTA doktora fokozat megíté-lése, illetve elsô lépésben a vita lefoly-tatása.

Frenkl RóbertBudapest, 2006. április 10.

Konferenciák • Tolnay Pál: A táplálkozástervezés lehetôségei és korlátai 21Mûhely • Frenkl Róbert: Opponensi vélemény

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

A táplálkozástervezés lehetôségei és korlátaiTolnay Pál

BCE, Élelmiszertudományi Kar, BudapestE-mail: pal.tolnay@uni-corvinus.hu

21-44 2006/10/25 15:49 Page 1

22

ÖsszefoglalóA tanulmány egy attrakcióelemzés

eredményeit foglalja össze, amelynekcélja a magyarországi golfturizmus kí-nálati oldalának értékelése volt négykiválasztott golfpálya vizsgálatán ke-resztül. Mivel a golfozás egyaránt te-kinthetô szabadidôs sporttevékeny-ségnek és turisztikai terméknek, a ku-tatás céljai között szerepelt továbbá ahazai golfturizmus mértékének megha-tározása és a golfturisták fôbb keresle-ti jellemzôinek megértése. A felméréseredményei azt jelzik, hogy hazánkbana golf jelenleg elsôsorban szabadidôstevékenység, amelynek turisztikai ter-mékké való fejlesztése viszonylag ma-gas potenciállal rendelkezik. Bár anagyközönség drága és elit sportkéntészleli a golfozást, a tevékenység irán-ti érdeklôdés jelentôsen meghaladja atényleges részvétel mértékét.

KKuullccsssszzaavvaakk:: golf, sport, turizmus,rekreáció, Magyarország

SummaryThe paper presents the results of an

attraction analysis that aims to evalua-te the supply side of golf tourism inHungary through the assessment of 4selected golf courses. Since golf isboth a leisure activity and a tourist pro-duct, the study also intended to definethe extent of Hungarian golf tourism,and understand the main characteris-tics of golf tourist demand. The resultssuggest that in Hungary, golf is cur-rently a predominantly leisure activitywith a relatively high development po-tential as a tourist product. Althoughthe general public perceives golf as anexpensive elite sport, interest in the ac-tivity is significantly higher than actualparticipation.

KKeeyywwoorrddss:: golf, golf course, sport,tourism, recreation, Hungary

BevezetésA golfozás olyan aktív szabadidôs és

turisztikai tevékenységnek tekinthetôMagyarországon, amely – az ország fi-zikai adottságai és a már mûködô golf-pályák következtében – jelentôs növe-

kedési potenciállal rendelkezik. A golf-turizmusban rejlô lehetôségek ellenéreviszonylag kevés információ áll rendel-kezésre a golf keresletének és kínála-tának hazai jellemzôirôl. Az utóbbiévek során több olyan felmérés is ké-szült a magyar lakosság aktív turiszti-kai részvételét és preferenciáit illetôen(Szonda Ipsos 2000, Vizi 2005), ame-lyekben szerepelt a golfozás iránti ér-deklôdés vizsgálata is, a kínálat elem-zése azonban háttérbe szorult. Ennekaz egyensúlytalanságnak a mérsékléseérdekében jelen tanulmányban – asport és a turizmus viszonyrendszeré-nek áttekintése után – arra teszünk kí-sérletet, hogy a kínálati oldal néhányszereplôje adatainak vizsgálatával kie-gészítsük a golfturizmus rendszerérôlalkotott képet. A bemutatott kutatáscélja elsôdlegesen a golfozás mint tu-risztikai tevékenység – tehát a WTO(1989) széles körben elfogadott definí-ciója alapján az állandó lakóhely elha-gyásával járó aktivitás– feltételrend-szerének elemzése, jelen tanulmány-ban a golfozás rekreációs szerepére te-hát csak utalásszerûen, a teljesség igé-nye miatt térünk ki.

A sport és a turizmuskapcsolata

Az ókori olimpiai játékoktólkezdôdôen a turizmus története sorána sport, a fizikai kihívás folyamatosanváltozó jelentôségû szerepet játszik azágazat fejlôdésében, mind a keresletioldalon motivációként, mind a kínálatioldalon a komplex turisztikai termékelemeként. Bár a turisztikai szakiroda-lomban sokáig meglehetôsen háttérbeszorult a sport összetett jelentôségénekelemzése (Hinch – Higham 2001), azutóbbi évtized során egyre több figyel-met kapott a terület, ami több okra isvisszavezethetô (Gammon – Robinson2003). Egyrészt világszerte fokozato-san növekszik a sportesemények nép-szerûsége és látogatottsága, másrésztegyre bôvül a sportlétesítmények és asportra, mint attrakcióra épülô szolgál-tatások köre, tehát mind a keresleti,mind a kínálati oldalon jelentôs

fejlôdés ment végbe. Jellemzô továbbáa fizikai aktivitás életminôség-javítószerepének erôsödô elismerése, amelyhozzájárul ahhoz, hogy a sportszolgál-tatások iránti igény ne csak az otthoniszabadidôben merüljön fel, hanem asport az otthontól távol töltött idôsza-kok elválaszthatatlan részévé is vál-hasson.

Bár a sport és a turizmus szoros kap-csolata vitathatatlan, a sportturizmusmint turisztikai termék meghatározá-sára számos, helyenként egymásnakellentmondó definíció olvasható a szak-irodalomban (Gibson 2003, Pigeas-sou et al 2003). Bár jó néhány meg-határozásban szereplô kritérium averseny, azaz a teljesítmény összemé-résének igénye (például Hinch – Hig-ham 2001, Michalkó 2004), nyilván-valóan nem lehet azokat a turistákatsem kizárni a sportturizmus fogalom-körébôl, akik ugyan nem kompetitívszándékkal, de kifejezetten valami-lyen aktív sporttevékenység – példáulsíelés, búvárkodás, rafting – végzésecéljából hagyják el állandó lakóhelyü-ket és keresnek fel egy adott desztiná-ciót. Sajátos típusa a sportturizmus-nak a sportörökség turisztikai attrak-cióként való hasznosítása – például aNational Baseball Hall of Fame azEgyesült Államokban –, amely a turiz-mus termékszemléletû rendszerébenegyúttal átmenetnek tekinthetô azörökségturizmus felé.

Mivel jelentôs eltérések tapasztalha-tók a résztvevôk motivációit, viselke-dését és igényeit, valamint a kínálatösszetételét tekintve, a sport és a turiz-mus kapcsolatát négy dimenzió men-tén érdemes vizsgálni. A térbeni di-menzió alapján megkülönböztethetünkturisztikai tevékenységeket és szabad-idôs, rekreációs tevékenységeket (ezutóbbi kategóriában nem kerül sor azállandó lakóhely elhagyására). Asporttevékenység célja alapján elkülö-níthetô a versenysport és a szabadidôshobby-sport, a fogyasztók részvételealapján pedig aktív és passzív tevé-kenységi formákat különböztethetünkmeg. Végül a sport által motivált uta-zások esetében az attrakciókat vizsgál-va elkülöníthetôk elsôdleges vonzerôk,amelyek önmagukban is képesek a tu-ristákat egy adott desztinációba való

GGaallaaggoonnyyaaA magyar flóra egyik leggyakoribb

cserjefaja. A virágokból és a termésbôlkészített tea szíverôsítô, szívritmus za-varokra, szívasztmára ajánlott. Enyhevérnyomás-szabályozó. Jelentôs C-vi-tamin tartalommal (200-2030mg/100g), valamint flavonoid tartalommal(300-1400mg/100g) rendelkezik.

CCssiippkkeebbooggyyóóA vadrózsa vitamindús termése. A

csipkebogyók teája a C-vitamin-tarta-lom (200-1700mg/100g) miatt im-munerôsítô és roboráló hatású, influen-zajárványok esetén megelôzésre, vala-mint náthás és lázas megbetegedések,legyengült állapotok kiegészítô kezelé-sére való. Serkenti a mellékvesék és amáj mûködését is. A csipkebogyóteagyenge hashajtóként és vizelethajtó-ként is ismert, ajánlott vesekô, veseho-mok kezelésére is. Kevéssé ismert,hogy a csipkebogyók fôzete külsôlegés belsôleg jól használható nehezengyógyuló sebek, fertôzések kezelésére.

TTEEJJ ÉÉSS TTEEJJTTEERRMMÉÉKKEEKK A tej és a tejtermékek csoportja tar-

talmazza az ember számára nélkülöz-hetetlen fehérjéket, esszenciális ami-nosavakat, zsírokat, szénhidrátot, ás-ványi anyagokat, vitaminokat.

Fontos kiemelni az utóbbi évtizedbenismertté vált probitikus termékek egész-ségvédô szerepét. A probiotikum: mind-azon humánbarát bélbaktérium, amely agazdaszervezet egészségi állapotáratöbbféle jótékony hatással van: ellenál-lóképességét növeli, az immunrendszerterôsíti, a koleszterinszintet csökkenti,valamint a vitaminfeldolgozását segítielô. A probiotikumok legnagyobb rész-ben tejsavbaktériumok és bifidobaktéri-umok. Ezek az ún. probiotikus tejsav-baktériumok abban különböznek a kö-zönségesektôl, hogy egy részük túléli agyomorsav, a vékonybélben pedig azepesavak és az emésztôenzimek pusztí-tó hatását, s így élve jutnak a vastagbél-be, ahol képesek elszaporodni és meg-tapadni a bélfalon. A prebiotikum: az atermészetes tápanyag, mely a probioti-kum kizárólagos tápanyaga, így elôsegí-ti annak elszaporodását, túlsúlyba kerü-lését. A szinbiotikum: a pro- és prebioti-kum együttese, amikor is az elônyös té-nyezôk hatása összegezôdik.

HHÚÚSS,, HHAALL,, TTOOJJÁÁSS A húsok értékes fehérjéi komplettek,

amely azt jelenti, hogy optimális arány-ban tartalmazzák a szervezet számáranélkülözhetetlen esszenciális aminosa-vakat. A halhús az egyik olyan teljes ér-tékû táplálék, amelyben életfontosságútápanyagok egész sora található megfe-lelô arányokban. A hideg tengeri halakhúsában lévô omega-3 zsírsavaknakköszönhetôen a nagy arányban elôfor-

duló szív- és érrendszeri problémák szá-ma csökkenthetô. A tojás szintén azegyik legértékesebb fehérjeforrásnakszámít, ezen kívül egy darab belôle biz-tosítja a napi vasbevitel 50%-át. Magaskoleszterintartalma (200-220mg) miattazonban csak megfelelô szérum lipid ér-tékû emberek számára ajánlható (napiajánlott koleszterin bevitel 300mg). Ahúsáruk, kolbászfélék- magas zsír-, ko-leszterin-, purin-, konyhasó-, kémiai se-gédanyag-foszfát és nitrittartalmuk mi-att nem ajánlottak gyakori fogyasztásra.A bennük lévô nitrit szabad aminokkalnitrózamint képez, amely az érrendszeriés daganatos megbetegedések kialaku-lását jelentôsen elôsegíti, hiszen csök-kenti a hemoglobin oxigéntranszportjá-nak kapacitását.

MMAAGGVVAAKK,, ZZSSÍÍRROOKK,, OOLLAAJJOOKK Az olajos magvak (dió, mandula,

mogyoró, szezámmag, lenmag, napra-forgó…) rendkívüli ásványi anyagtar-talommal rendelkeznek, bár igaz, hogyenergiatartalmuk nem csekély, azon-ban kis mennyiségben történô fo-gyasztásuk mindenképpen kedvezô. Amargarin és vaj közötti „vita” az utóbbiidôkben a margarin javára dôlt el ésszinte minden háztartásban már azutóbbit találjuk. A táplálkozástudo-mánnyal kapcsolatos kutatások rávilá-gítottak arra a tényre, hogy a margari-nokban, hidrogénezett növényi olajok-ban a feldolgozás során olyan ún.transzzsírsavak keletkeznek, amelyekmegemelik a káros koleszterinszintet,a „jó” HDL-koleszterinszintet csökken-tik és ezáltal a szív- és érrendszeriproblémák kialakulásáért nagyrészt fe-lelôsnek tekinthetôek. Ezen kívül aWake Forest Egyetemen végzett hatévet felölelô tanulmány elsôként bizo-nyítja egyértelmûen a transzzsírsavakés a hasi zsírképzôdés kapcsolatát.Sajnálatos módon ezek a hidrogénezettnövényi olajok minden félkész, elôre-gyártott és gyorséttermi ételben meg-találhatóak, valamint minden olyancukrászati és egyéb termékben, ame-lyek elôállításánál ipari zsírokat hasz-nálnak, hiszen ezeknél nincsen szabá-lyozás erre vonatkozólag.

Az olajok közül a hidegen sajtoltakataz extrahált és finomítottakkal szem-ben kíméletesebb módszerrel állítjákelô, csak préselik, centrifugálják, nemhevítik, nincs nyálkátlanítás, savtalaní-tás, gôzölés, így megôrzik értékes bel-tartalmi jellemzôiket.

IITTAALLOOKK,, ÍÍZZEESSÍÍTTÔÔKKAz italok kapcsán elmondható, hogy

érdemes a friss gyümölcsleveket elôny-ben részesíteni, valamint az ásványvize-ket, teákat. A gyümölcslevek közül, atévhittel ellentétben a 100%-osakelôírás szerint nem tartalmazhatnak

semmilyen adalékot, csak a vitamintar-talmat egészíthetik ki az eredetire. Az50%-osaknál már találkozhatunk cu-korral és egyéb hozzáadott anyaggal,azonban tartósítószerrel még itt sem.

Az ízesítôk is jelentôs szerepet ját-szanak táplálkozásunkban, hiszen álta-luk válnak igazán élvezhetôvé ételeink.Édesítésre a fogyni vágyóknak éde-sítôszereket ajánlanak, azonban ezek-nek nem teljesen tisztázottak esetlegesmellékhatásaik. Annak ellenére, hogya méz nem kisebb energiatartalmú,mint a cukor véleményem szerint in-kább alkalmas édesítésre, hiszen ma-gas vitamin és ásványi anyag-tarta-lommal rendelkezik.

A fûszernövények jelentôsége életta-ni szempontból a baktericid anyagaik-ban rejlik. Ezen növények széles vá-lasztékával találkozhatunk az üzletekpolcain cserepes formában is, így fris-sen is hozzájuk juthatunk. Számos kö-zülük nem csak ételek ízesítésére, ha-nem pl. teák készítésére is alkalmasak.(pl. menta, citromfû)

ÖsszegzésA megfelelô táplálkozás, már az élel-

miszerek kiválasztásánál elkezdôdik.Nem elégséges egyszerûen tehát a táp-lálkozási ajánlásokban leírtakat követ-ni, lényeges emellett a helyes élelmi-szerválasztás is, hiszen enélkül nem be-szélhetünk egészségmegôrzô táplálko-zásról. Idôszerûnek tartom a minél szé-lesebb körû tájékoztatást, hiszen a cikk-ben említett felmérésbôl is kiderül, hogya megkérdezett fogyasztók többségenem rendelkezik kellô táplálkozási is-merettel és a gyártók is sajnos hajlamo-sak félreérthetô információkat adni. Amédiának, mint láthattuk nagyon nagyszerepe van, mint kommunikációs kö-zegnek, ezért kiemelten kellene kezel-nie a fogyasztók korrekt tájékoztatását.

IrodalomRodler I., Zajkás G.: Az egészséges

táplálkozásról (2004, OÉTI kiadvány,Budapest)

J. C. Somogyi: Súlycsökkentés és atáplálék tényezôi (1996, Táplálkozás-Anyagcsere-Diéta, I. évf. 7. sz., Institutfür Sozial-und Präventivmedizin, Uni-versität Zürich, Svájc, 4-6.)

Lugasi Andrea, Blázovics Anna: Azegészséges táplálkozás tudományosalapjai (2001, OÉTI kiadvány)

V.Schmiedel, C. Leitzmann, H. Lütz-ner, H. Heine: Táplálkozástudományikézikönyv a természetgyógyászatban(2005, White Golden Book, Budapest)

Szabó S. A., Tolnay P.: Bevezetés akorszerû sporttáplálkozásba (2001,Fair Play Sport Bt., Budapest)

www.mkardio.huwww.ofe.hu

Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység... 43Konferenciák • Kacsándi Anna: Testtömeg-optimálás, korszerû fogyókúraM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

A golfozás mint aktív turisztikaitevékenység Magyarországon

GOLF AS A TOURIST ACTIVITY IN HUNGARY

Rátz Tamara, Kiss RóbertKodolányi János Fôiskola, Turizmus Tanszék, SzékesfehérvárE-mail: tratz@uranos.kodolanyi.hu

22-43 2006/10/25 15:52 Page 1

42

Néhány betegség és gyógyszer

-- ttáápplláálléékkffeellvvéétteell sszzaabbáállyyoozzáássáánnaakkzzaavvaarraa:: a hypothalamus környékén el-helyezkedô két központ: az egyik aventromedialis, a telítettség érzését, amásik a ventrolateralis, az éhségérze-tet szabályozza. Ezek különbözô kórfo-lyamatok eredményeképpen megsé-rülhetnek és elhízáshoz vezethetnek.

-- tteerrmmooggeenneezziiss:: a termogenezis sza-bályozási mechanizmus, egyben elosz-tási alap, amely a testtömeg állandószinten tartásáért felelôs, azáltal, hogyvagy a raktározás, vagy a kiválasztáscsatornái felé tér ki. Ez a rendszerazonban genetikusan, alkatilag meg-határozott és hosszas alkalmazkodásifolyamatok során - fôként a beszûkü-lés irányába módosult.

-- ggyyóóggyysszzeerreekk:: néhány pszichésgyógyszer, szteroid hormonok, béta-blokkoló anyagok

Az élelmiszerválasztás kérdése

Az ideális testtömeg eléréséhez ésmegtartásához nem egymást követôfogyókúrák, hanem életmódváltásszükséges. Mint már említettem ennekrésze az adekvált táplálkozás és arendszeres fizikai aktivitás is. A továb-biakban azonban a táplálkozással sze-retnék részletesebben foglalkozni, ezenbelül is az élelmiszerekkel. Elsôkéntegy felmérés eredményének bemuta-tása által ismertetném, hogy miért sar-kalatos pont az élelmiszer kiválasztá-sának kérdése.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szer-vezet (BEUC) 2005-ös tanulmánya azélelmiszer címkéken feltüntetett infor-mációk vásárlói szokásokra gyakorolthatására irányult. A felmérést 5 ország-ban végezték el (köztük Magyarorszá-gon is), országonként 600 ember véle-ményét kérték ki. A vizsgálatból kide-rült, hogy a fogyasztók nagy hányadaérdeklôdést tanúsít a táplálkozás és akiegyensúlyozott étrend iránt, azonbana tápértékrôl nem rendelkeznek kellôinformációval. A megkérdezettek keve-sebb, mint fele tudta, hogy a telítetlenzsírsavakban gazdag ételek kedvezôekszámukra szemben a telítettekkel, éscsupán 50%-uk volt tisztában azzal,hogy mi is az a szénhidrát. A válasz-adók 60 %-a adott „nem tudom” vá-laszt számos olyan kérdésre, amely atáplálkozással kapcsolatos ismeretektesztelésére irányult (mit jelent a gliké-miás index?, mik azok a transzzsírsa-vak?). A kereskedelmi vagy marketingjellegû egészségügyi és tápértékre vo-natkozó ajánlás jellegû állítások nagybizalmat keltenek a vásárlókban. Ami-

kor két hasonló terméket – az egyikkalciummal dúsított, a másik pedignem – mutattak a felmérés alanyainak,a megkérdezettek háromnegyede úgyvélte, hogy a kalciummal dúsított ter-mék „jobb”, vagy „kicsit jobb”, 47 %-ajelezte, hogy a „kalciumban gazdag”állítás a termék megvásárlására ösztö-nözné. (Magyarországon a válaszadók58%-a!, kivételt képez azonban Dánia,hiszen ott szigorú szabályozások van-nak a feltüntetett információt illetôen).A válaszadók közel egyharmada közöl-te, hogy egy ilyen állítás rávenné arra,hogy többet fogyasszon a termékbôl.Bár az állítások általában valósak,mégis leginkább a képnek csak egyikrészét mutatják be, tipikusan egy bizo-nyos tápanyag vagy tápanyag-csoportjelenlétére vagy hiányára koncentrálva.Mint ilyenek, az átgondolt fogyasztóiválasztás alapjául, valamint egyes ter-mékek összehasonlítására egyarántteljesen alkalmatlanoknak tekinthetôk.A tanulmány azt is jelzi, hogy a TV és asajtó, természetesen beleértve a reklá-mokat is, a címkékkel együtt a fo-gyasztók számára a táplálkozási infor-máció fô forrásai. (Magyarországon acímkék találhatók elsô helyen az infor-máció fô forrásaiként ~65%-kal, majd aTV követi ~38%-kal, végül a sajtó~35%-kal) Ezért fontos lenne, hogy tu-datában legyenek a fogyasztók korrekttájékoztatásában játszott szerepüknek.

Élelmiszercsoportok Az eddigiek tükrében néhány élelmi-

szercsoport kedvezô és kedvezôtlentulajdonságait mutatom be.

GGAABBOONNÁÁKKTáplálkozásunk alapja a gabonafé-

lék csoportjába tartozó növényekrendszeres fogyasztása, mert a szén-hidrátok legfôbb forrásai, s a fehérje-pótlásban is fontos szerepet töltenekbe. Rendkívül gazdagok egyes vitami-nok és ásványi anyagok tekintetébenis. A választékban keressük a teljes ér-tékû változatokat, hiszen ezeknél hán-tolás nélkül ôrlik meg a szemeket,megôrizve általa értékes beltartalmiparamétereiket (magasabb fehérje, ás-ványi anyag, vitamintartalom).

Az utóbbi idôben reflektorfénybe ke-rült két értékes növényt emelnék ki:

HHaajjddiinnaaA hajdina ôshazája Ázsia középsô

része, Közép-Európába a középkorbanjutott el. Bár botanikailag a keserûfûfé-lék családjába tartozik, a hétköznapiéletben mégis a gabonafélékhez sorol-ják, mert lisztes magját a búzához ha-sonlóan fogyasztják.

Kiemelkedôen magas rosttartalmú,fehérjetartama a többi gabonaféléhezhasonló, azonban ezen belül magas a

metionin, lizin, arginin mennyisége.Jelentôs még a Ca-, Mg-, viszonylag aK-tartalom is, emellett pedig alacsonya Na-tartalma. Nyomelemekben isgazdag (Fe, Cu, Zn), értékes vitamin-forrás (kiemelkedô E, B2, B1), ezen kí-vül flavonoidok, rutin található mégbenne. Magas rutintartalma miatt ôse-ink a hajdinát a magas vérnyomás ke-zelésére gyógynövényként használták.

AAmmaarráánnttAz amaránt a Föld egyik legôsibb

kultúrnövénye, amely tanúja volt azAzték és Inka birodalmak felvirágzásá-nak és bukásának. Európába sokáignem jutott el, mert a hódítók számárabarbár rituálék eszközének számított.(Pl. lisztjét emberi vérrel keverve vallá-si szertartásokon megették.) Akkori-ban termesztése visszaszorult, de sze-rencsére sohasem szûnt meg.

Fehérje tartalma lényegesen maga-sabb (metionin, lizin treonin), mígszénhidrát tartalma 10-15%-kal alacso-nyabb a többi gabonaféléhez viszonyít-va, ezen kívül ötször több vasat, hétszertöbb kalciumot, négyszer több cinkettartalmaz, s magnéziumtartalma is je-lentôs. A vitaminok közül riboflavin-,niacin,-, és tokoferolforrás. Karotintnem, viszont a többi gabonafélétôl el-térôen aszkorbinsavat tartalmaz, vala-mint telítetlen zsírsavakban is gazdag.

ZZÖÖLLDDSSÉÉGGEEKK,, GGYYÜÜMMÖÖLLCCSSÖÖKKA kiegyensúlyozott táplálkozás nél-

külözhetetlen eleme a rendszeres zöld-ség- és gyümölcsfogyasztás. Többsé-gük energia-, zsír-, szénhidráttartalmanem túl jelentôs, azonban magas élel-mi rost-, vitamin és ásványi anyagtar-talommal rendelkeznek.

Fontos kiemelni szerepüket a sza-badgyökök okozta károsodások ellenivédelemben, jelentôs bioaktív hatóa-nyagtartalmuknak köszönhetôen, melyrévén a keringéses és daganatos meg-betegedésekben egyértelmûen bizonyí-tott protektív szerepük. (Ilyen bioaktívanyag pl. a flavonoidok csoportja.)

Néhány különleges gyümölcsfajtemelnék ki, melyeknek nagyon érté-kesek bioaktív anyagaik és antioxi-dáns tartalmuk is jelentôs.

HHoommookkttöövviissA Kaukázus környékérôl származó nö-

vény. Immunjavító és vérnyomáscsök-kentô. Olaja égési sebek (nap, röntgen-sugárzás), gyógyítására, nehezen gyó-gyuló sebek kezelésére alkalmas. MagasC-vitamin (150-800mg/100g) és szer-ves sav tartalmú, kimagasló értékbentartalmaz karotint (4-10mg/100g). Zsír-sav- és E-vitamin tartalma magasabb,mint a búza, napraforgó, kukorica ésszója megfelelô értékei. (160mg/100g)Ezen felül flavonoid tartalma is kiemel-kedô. (120-1000mg/100g)

utazásra ösztönözni, valamint másod-lagos vonzerôk, amelyek ugyan egye-dül nem lennének képesek a látogató-kat helyváltoztatásra bírni, de a deszti-náció komplex kínálatának elemekénthozzájárulnak a kínálat bôvítéséhez ésa turista élményének gazdagításához(Puczkó – Rátz 2000).

Golf és turizmusA golf mint fizikai aktivitás és mint a

turisztikai kínálat része valamennyifentebb ismertetett dimenzió menténértelmezhetô, sôt, mind a négy dimen-zió minden egyes alternatívájának ismegfelelhet. A felsorolt dimenziókattekintve a golf lehet egyrészt a szabad-idô eltöltésének egy formája (mind pri-vát rekreációs céllal, mind üzleti moti-vációval, hiszen a golfpályák nagyongyakran a társadalmi kapcsolatépítésés az informális üzleti tárgyalások szín-helyei), másrészt a turisztikai kínálatrésze – akár elsôdleges, akár másodla-gos attrakcióként – a belföldi és anemzetközi turizmusban egyaránt.Mindezen túl a golf egyszerre tekint-hetô versenysportnak és elit hobby-sportnak, valamint mind aktív, mindpasszív formában vonzhat játékosokatés nézôket.

Figyelembe kell azonban azt venni,hogy a golfpályák – a tevékenység tár-sadalmi megítélése és magas költség-igénye következtében – a turisztikaikeresletnek csak viszonylag szûk szeg-menseit képesek vonzani. A tipikusgolfturista férfi, középkorú, átlag felettijövedelemmel rendelkezik, utazása le-het szabadidôs és hivatáshoz kötôdô,de többnyire belföldön történik és vi-szonylag rövid idôtartamú, magasszintû szolgáltatásokat igényel és azátlagnál magasabb napi költés jellemzi(Golf Consultants Association 2002).

A hazai lakosság aktív turisztikaipreferenciáit és az egyes aktív turiszti-kai tevékenységekben való részvételigyakoriságát – ezen belül a golf nép-szerûségét – vizsgálta 2000-ben aSzonda Ipsos felmérése a felnôtt lakos-ság és a fiatalok (14-25 éves korosz-tály) körében. A kutatás eredményeiazt mutatták, hogy a golf iránti ér-deklôdés és a golf, mint aktív üdülésitevékenység rendszeres gyakorlásameglehetôsen alacsony szintû hazánk-ban, ami részben magyarázható asportág magas költségvonzatával, deindokolhatja a hazai kínálat nem meg-felelô ismerete és kedvezôtlen megíté-lése is (Szonda Ipsos 2000).

A 2000-ben elvégzett felmérés foly-tatásaként 2005-ben ismét sor került ahazai lakosság aktív turisztikai ér-deklôdésének és aktivitásának vizsgá-

latára (Vizi 2005). Bár a két kutatáseredményei a mintavétel és a vizsgála-ti módszerek eltérésébôl adódóan köz-vetlenül nem hasonlíthatók össze, agolf, mint aktív turisztikai tevékenységiránti érdeklôdés változatlanul megle-hetôsen alacsonynak bizonyult ((11.. ttáább--lláázzaatt)). A megkérdezettek szocio-de-mográfiai jellemzôit is figyelembe vévemegállapítható, hogy a golf mint je-lentôs költségigényû, speciális turiszti-kai infrastruktúrához kötött tevékeny-ség utazás során történô gyakorlásaelsôsorban a férfiakra és a 26 év alattikorosztályra jellemzô (Vizi 2005).

A golf mint elsôdleges turisztikaivonzerô szintén mérsékelt szerepet ját-szik a megkérdezettek utazási döntése-iben: a 2005-ös felmérés résztvevôinekcsak 4,1%-a utazott már belföldre kife-jezetten azzal a céllal, hogy golfozzon,és csupán 2,5%-uk utazott ilyen moti-vációval külföldre (Vizi 2005). Mind abelföldi, mind a külföldi golfturisztikaiaktivitás szignifikánsan erôsebb a ma-gasabb jövedelmûek körében, ami asport jellegébôl adódóan az elôzetesvárakozásoknak megfelelô eredmény.A golf mint aktív turisztikai tevékeny-ség iránti érdeklôdés magasan megha-ladja a sport ûzésének tényleges gya-koriságát: a megkérdezettek 19,3%-ának áll szándékában golfozási moti-vációval belföldi utazást tenni, hasonlócélú külföldi utat pedig 17,8% tenne. Arealizált és a tervezett utak gyakorisá-gának nagymértékû eltérése számosokkal magyarázható, amelyek közöttelsô helyen az anyagi lehetôségek hiá-nya szerepelt, de megjelent akadályo-zó tényezôként többek között az idôhi-ány, a munkahelyi kötelezettségek, alehetôségek nem megfelelô szintû is-merete és a családi kötelezettségek is(Vizi 2005).

A kutatás céljai és módszerei

Amint azt a fentiekben ismertetettfelmérések is jelzik, a golf által moti-vált turizmus keresleti oldaláról, habárkorlátozott szinten, de állnak rendelke-

zésre adatok. A hazai kínálat turisztikaiszempontú elemzése viszont gyakorla-tilag teljes mértékben hiányzik a szaki-rodalomból, ezért ebben a tanulmány-ban ennek a hiánynak a kiküszöbölé-sére teszünk kísérletet.

2005 folyamán a Kodolányi JánosFôiskola harmadéves, turizmus-ven-déglátás szakos hallgatóinak részvéte-lével elôzetesen meghatározott szem-pontrendszer alapján strukturált mély-interjúkat készítettünk a kutatásbanbevont golfpályák tulajdonosai és ve-zetôi körében a hazai golfturizmus kí-nálatának jellemzôire vonatkozóan. A

felmérésben résztvevô négy golfpályakiválasztásában szerepet játszott, hogyföldrajzilag a legfejlettebb, fôváros kör-nyéki, illetve dunántúli régiókban he-lyezkednek el, s mindegyik 18 lyukú,nemzetközi szintû pálya, tehát megfe-lelnek a nemzetközileg összemérhetôvendégkör alapkövetelményének ((22..ttáábblláázzaatt)). A hazai golfpiacot tekintve avizsgált négy golfpálya tekinthetô a pi-ac legjelentôsebb szereplôjének, s a vi-szonylag kis méretû piacon – ahol aligtöbb mint 2000 fô a klubtagsággal ren-delkezô golfozók száma – egyben egy-más legfontosabb versenytársának is.

Mivel jelen munka terjedelme nemteszi lehetôvé az egyes golfpályák tel-jes körû összehasonlítását, így a leg-fontosabb paraméterekre vonatkozóantörekszünk az egyes adottságok je-lentôségének megfelelôen részletes át-tekintést adni. A mélyinterjúk soránfeltett kérdések alapvetôen a golfturiz-mus kínálatára irányultak, az elemzéspedig fôként a kimutatható trendekrefókuszál.

A vizsgált golfpályák látogatottsága

Bíztató és minden vizsgált pályánmegerôsítést nyert adatnak tekinthetô,hogy a 2003-2004-es idôszakban agolfpályák vendégforgalmi mutatói át-lagosan 15-20%-al emelkedtek. Külö-nösen kedvezônek tekinthetô ez azadat annak figyelembe vételével, hogyaz idôszakos rendezvényekre a vendé-

Konferenciák • Kacsándi Anna: Testtömeg-optimálás, korszerû fogyókúra 23Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

ÉÉrrddeekkllôôddééss 22000000aa ÉÉrrddeekkllôôddééss 22000055bb GGyyaakkoorriissáágg 22000000cc GGyyaakkoorriissáágg 22000055dd

1144--2255 2255 éévv ffeelleetttt 1144--2255 2255 éévv ffeelleetttt9,00 7,00 1,97 0,00 2,00 2,50

11.. ttáábblláázzaatt.. A golf mint aktív turisztikai tevékenység megítélése a hazai lakosságkörében/The perception of golf as an active tourism activity among Hungarians

a – Megkérdezettek %-ábanb – Átlagérték 1-5-ig terjedô Likert skálán (1 = egyáltalán nem érdekli, 5 = na-gyon érdekli)c – A tevékenységet rendszeresen végzôk a tevékenység iránt érdeklôdôk %-áband – Utazás során alkalomszerûen vagy rendszeresen végzik a megkérdezettek %-ában (Forrás: Szonda Ipsos 2000, Vizi 2005)

23-42 2006/10/25 15:53 Page 1

24

gek viszonylag kis száma (10-15%) ér-kezett, ami egyben azt is mutatja, hogykialakulni látszik a sikeres golfklubok-ra jellemzô visszatérô vendégkör. Azadatok egyúttal azt is jelzik, hogy avisszatérô vendégek részarányánakmagas szintje nem feltétlenül jelenti atagság gyors bôvülését, sokkal inkábba meglévô tagok gyakoribb pályahasz-nálatát. Mivel a tagok az esetek nagyrészében viszonylag kis távolságból ér-keznek, és nem vesznek igénybe szál-lást, így keresletük nem tekinthetô tu-risztikai keresletnek.

A vendégforgalmi mutatók növeke-dése az egyes pályák megbízható fi-nanszírozását is elôsegíti, hiszen a be-vételek jelentôs része (pályáktól füg-gôen 50-70%) a visszatérô vendég-körnek köszönhetô. A felmérés szerinta pályák finanszírozását elôsegítô má-sodik legjelentôsebb forrás a tagságszámára rendezett versenyeket, ren-dezvényeket támogató szponzoroktólszármazik (pályafüggôen 10-30%),akik a megfelelô látogatottságbanreklámértéket látnak, így az egyeseseményekhez, rendezvényekhez,olykor a pályaszakaszokhoz is a nevü-ket adják. A harmadik legfontosabbbevételi forrás a versenyek szervezése(10-20%), amely jelentôs vonzerônektekinthetô más klubok tagjai számárais.

A hosszú versenynaptár kialakításáterôsíti a hazánkban uralkodó kedvezôéghajlat, amely az év folyamán 7-8 hó-napon keresztül biztosít golfozásra al-kalmas körülményeket, s amely le-hetôvé teszi azt, hogy a nemzetköziszinten elvárt szolgáltatások kiépítésé-vel hazánk komoly versenytársa le-gyen a tôlünk északabbra található or-szágok pályáinak. A hazai golfozásfôszezonja az április-június és a szep-tember-október hónapokhoz köthetô,amit a klubok nyitva tartása ((22.. ttáábblláá--zzaatt)) is követ, hiszen a pályák játszható-ságának klimatikus határai e hónapokközé szorulnak. Tekintettel a magyarturizmusban érvényesülô szezonalitás-ra és az abból adódó nehézségekre, agolfturizmus fejlôdése kimondottan

kedvezô hatással lehet a keresletidôbeni megoszlásának alakulására,hiszen ezen termék esetében a csúcs-idôszak nem esik egybe a hazai vízpar-ti üdülôturizmus keresletének maximu-mával.

A golfturizmus kínálata hazánkban és Kelet-Közép-

EurópábanA vizsgálatba vont négy golfpálya

közül három rendelkezik magas szín-vonalú kereskedelmi szálláshellyel: agödi és a büki létesítmény 5 csillagos,a tatai golfklub pedig 4 csillagos szál-lodával. Mindkét kategória a golfozókmagas követelményeinek megfelelôszínvonalat biztosító, népszerû szállás-hely, azzal a kiegészítéssel, hogy a bü-ki egység nemcsak a golfturistákra,hanem a wellness vendégekre is épít.A vizsgált létesítmények közül egyedülaz alcsútdobozi pálya nem rendelkezikszálláshellyel, bár a közeljövô fejleszté-sei között szerepel apartmanok építé-se. Ezt a nem elhanyagolható hiányos-ságot jelenleg még ellensúlyozza a lé-tesítmény fôváros-közelisége és az,hogy a fôváros-környéki pályák közülaz egyik legbejáratottabb pályaként ittmûködik a legnagyobb taglétszámmalgolfklub.

A szálláshelyek kapacitását tekintvekiemelkedik a büki Radisson SASBirdland Resort & Spa néven mûködô,208 szobával rendelkezô wellness éskonferenciaszálloda, amely a Széche-nyi Terv keretein belül állami forráshozis jutott. Bár a tatai és a gödi pályákszálláskapacitása az elôzônél kisebb –

elôbbi 40, utóbbi 58 szobával rendel-kezik –, szálláshely-szolgáltatásuk fej-lesztése révén ezek a pályák az alcsút-dobozi klub komoly konkurensévé lép-tek elô.

A kínálat elemzése során a kelet-közép-európai piac vizsgálata azt mu-tatja, hogy hazánk – az elkövetkezôévekre prognosztizált robbanásszerûfejlôdés ellenére – pillanatnyilag el-marad a versenytárs országok kínála-tától ((33.. ttáábblláázzaatt)). A golfpályák szá-mát tekintve Magyarország csupánazt a Szlovákiát elôzi meg, ahol a gol-fozók száma megegyezik a hazai mu-tatóval. Magyarországnál kevesebbgolfozóval csak Lengyelország bír je-lenleg, ahol az itthoni 7 pályávalszemben már 24 pályát építettek, az-az ott sokkal dinamikusabb fejlôdésvette kezdetét. A régióból messze ki-emelkedô Ausztria és az ôt követôCsehország, valamint a mindösszekétmillió lakosú Szlovénia dobogóshelyeit a térségben egyik versenytárssem veszélyezteti, s a közeljövôbentervezett beruházások sem fogjákmegváltoztatni az erôviszonyokat, mi-vel a folyamatban lévô invesztíciókattekintve leginkább éppen Csehországdinamizmusa emelhetô ki 14 épülôgolfpályával.

A golfturizmus kereslete hazánkban és Kelet-Közép-

EurópábanA vizsgált négy pálya esetében a

golfozók növekvô száma a kereslet kü-lönbözô igényeihez alakított tagsági tí-pusokat hozott létre, melyek közül a

tációs indexe a „kóros” csoportba tar-tozott, a három havi Életkristály alkal-mazása után az enyhén „emelkedett”csoportba kerültek át. EEzz aazz oosszzttáállyybbaabbeessoorroollááss aallaappjjáánn ttööbbbb,, mmiinntt eeggyy oosszz--ttáállyynnyyii jjaavvuulláásstt jjeelleenntt..

- Addig míg a vizsgálatok elôtt,egyénekre lebontva az „optimális”csoportba senki sem került bele, addigaz Életkristály három havi alkalmazá-sa következtében már 3 fô idekerült. A„normális” besorolású csoportba isplusz három fô került, addig mind az„emelkedett” mind a „kóros” csoporttagjainak száma 3 fôvel csökkent. EEzzaa jjaavvuullááss ccssooppoorrttoonnkkéénntt 2200%% .. ((55.. áább--rraa))

- A fô ütôér pulzushullám terjedésisebessége a kezdeti 8,9 m/s értékrôl ahárom havi Életkristály alkalmazásaután 8,3 m/s csökkent, ami bár nemszignifikáns különbség, ddee aa 00,,66 mm//ssccssöökkkkeennééss 66,,77 %% jjaavvuulláásstt jjeelleenntt.. A pul-zushullám terjedési sebességének mé-résénél a vizsgáltak 40%-ánál mértünktöbb mint 15 százaléknyi vagyis átlagfeletti javulást. ((66.. áábbrraa)) A pulzus hul-lám terjedési sebességének csökkené-se az erek rugalmasságának növeke-dését jelzi.

- A futószalag-ergometriás vizsgálateredménye azt mutatja, hogy a háromhavi alkalmazás során az oxigén felvé-

tel nem változott, de a felvett oxigénkihasználtsága javult.

- Amennyiben a 15 fôt a szerint cso-portosítjuk, hogy kiknél milyen mérté-kû változást mértünk, megállapíthat-juk, hogy a vizsgálati személyek 60 %-ánál figyeltünk meg oollyyaann kkiieemmeellkkeeddôôjjaavvuulláásstt (43,6 %), ami két osztálynyibesorolás különbséget jelentett. Azesetek 20%-nál is jjeelleennttôôssnneekk mond-ható volt a javulás (26,5 %), de fôleg akezdeti nagyon rossz értékek miatt ép-pen nem tudtak besorolási kategóriátugrani, a változás így is szinte egy osz-tálynyi javulást eredményezett. A ma-radék 20% esetén nem mértünk javu-lást. ((44.. áábbrraa))

Összességében elmondhatjuk, hogya három hónapon keresztül alkalma-zott Életkristály étrend-kiegészítô avizsgált személyek 80 %-nál okozottjavulást az augmentációs index értéké-ben. Ebbôl 60% -nál kiemelkedô mér-tékû, míg 20%-nál jelentôsen nagymértékû volt a változás. 20%-ban nemmértünk változást. Az AIx értékét azartériák rugalmassága mellett elsôsor-ban a rezisztencia erek (kis artériák,arteriolák) aktuális perifériás vasculá-ris rezisztenciája (TPR) határozza meg.Minél alacsonyabb a TPR, annál ala-csonyabb az AIx, és fordítva.

Csökkent a pulzushullám terjedési

sebessége, ami az erek rugalmassá-gának növekedésére utal. Az arteri-ográfiás módszer lehetôvé tette a„rossz érállapotú” személyek kiszûré-sét és segítségével nyomon követhet-tük egy étrendkiegészítô csoportbasorolt készítmény hatásának 3 havialkalmazása során bekövetkezô vál-tozását.

A vizsgált személyek szubjektív él-ménye és a beszélgetések alapján el-mondhatjuk, hogy egy fô kivételévelmindenkinek jobb lett a közérzete, ke-vésbé volt fáradékony, jobban bírta aterhelést.

Irodalom 1.) Erdine S.: How well is hyperten-

sion controlled in Europe? EuropeanSociety of Hypertension ScientificNewsletter 2000; 1: No.3

2.) Pulse wave velocity in normalweight and obese white US youth Al-pert BS, Collins RT of Pediatrics, Uni-versity of Tennessee Health ScienceCenter, Memphis, Tennessee USA2005

3.) TensioMedTM Arteriográf, Fel-használói kézikönyv, 2006

4.) Állami Számvevôszéki jelentések2006 (http://www.asz.hu)

5.) KSH Statisztikai adatok 2006(http://portal.ksh.hu)

Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység... 41Konferenciák • Kacsándi Anna: Testtömeg-optimálás, korszerû fogyókúraM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

22.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált golfpályák összehasonlítása/Comparison of the selected golf courses

BBiirrddllaanndd GGoollff && PPaannnnoonniiaa GGoollff && OOlldd LLaakkee GGoollff && PPóólluuss PPaallaaccee GGoollff &&JJeelllleemmzzôô CCoouunnttrryy CClluubb,, BBüükk CCoouunnttrryy CClluubb,, CCoouunnttrryy CClluubb,, TTaattaa CCoouunnttrryy CClluubb,, GGöödd

AAllccssúúttddoobboozzAAllaappííttááss 1991 1996 1998 2002PPaarr 72 72 71 72LLyyuukkaakk sszzáámmaa 18-lyukú, nemzetközi 18-lyukú, nemzetközi 18-lyukú, nemzetközi 18-lyukú, nemzetközi

RRééggiióó Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Budapest – Közép-Dunavidék

SSzzeezzoonn ((nnyyiittvvaa ttaarrttááss)) Március–november Március 1.–december 1. Március 15.–november 15. Egész évben

(Forrás: Golfévköny™ 2204)

(Forrás: EGA 2006

33.. ttáábblláázzaatt.. A környezô országok golfpálya-kínálata, 2006/Golf course supply inthe neighbouring countries of Hungary, 2006

GGoollffppáállyyáákk sszzáámmaa ((llyyuukkaakk sszzáámmaa aallaappjjáánn))OOrrsszzáágg ÖÖsssszzeess 99 1188 2277 3366 4455 GGyyaakkoorrllóóppáállyyaa ÉÉppííttééss

((DDrriivviinngg rraannggee)) aallaattttMMaaggyyaarroorrsszzáágg 7 1 6 0 0 0 4 2AAuusszzttrriiaa 147 55 87 2 2 1 N/A 3SSzzlloovvéénniiaa 8 3 4 1 0 0 19 3SSzzlloovváákkiiaa 5 4 1 0 0 0 5 2CCsseehhoorrsszzáágg 60 43 13 2 2 0 10 14LLeennggyyeelloorrsszzáágg 24 12 8 4 0 0 8 2

BevezetésMár az egyiptomi mitológiából

származó képek - amelyeken Maatistennô mérlegével megméri a lelkeksúlyát - is arra utalnak, hogy a súlynyilvánvalóan nem csak testi vonat-kozású. Ennek megfelelôen azegészség szóból is egyértelmûvé vál-hat számunkra, hogy az együttesen atesti és lelki egészségre, teljességrevonatkozik. Az Egészségügyi Világ-szervezet (WHO), a következôkép-pen fogalmazta meg: „Az egészségteljes testi, lelki, szociális jólét, nem-csak a betegség vagy a gyengeséghiánya.”

Ebbôl is látható, hogy a testi, lelkitényezôkön kívül, a szociális és kör-nyezeti szempontokra is tekintettel kelllennünk. Így ismerhetjük meg az egésztáplálkozási folyamat hatásait, illetvemellékhatásait, így lehet a negatív ten-denciákat elkerülni és a pozitívakaterôsíteni.

Az elhízásban szerepet játszó tényezôk

Valójában miért fontos a megfelelôtáplálkozás, rendszeres fizikai aktivi-tás, s ezáltal az optimális testtömegmegtartása? Mert ezek az életminôségalapjait képezik és mindenki számáraismert, hogy akár túlzott soványságrólvagy elhízásról van szó- mindkettô je-lentôsen megnöveli számos betegségkialakulását.

Magyarországon a nôk 62%-a, a fér-fiak 58%-a elhízott, következésképpenaz obesitas prevenciójára kellene na-gyobb figyelmet fordítani.

Mai napig is vannak tisztázatlan kér-dések az elhízással kapcsolatosan,nem csak a kezelés, hanem a kialaku-lás terén is. Az alábbiakban a kialaku-lásért felelôs tényezôket emelném ki(Somogyi, 1996):

-- GGeenneettiikkaa:: sokáig bizonytalan volt,hogy itt valóban csak öröklésrôl van-eszó, vagy a gyermekek a túlsúlyosszülôk rossz táplálkozási szokásait ve-

szik át. 1995-ben végzett kutatásokbebizonyították az öröklés jelentôségétaz elhízásban. A genetikai különbsé-gek azonban csak 40%-ban magyaráz-zák a különbözô súlyvariációkat.

Életmódi tényezôk-- ccsseeccsseemmôôkkoorrii ttáápplláállkkoozzááss:: a cse-

csemôk túltáplálása nemcsak a foko-zott táplálékbevitel megszokásához,hanem a zsírsejtek megnagyobbodá-sához és azok számának növekedésé-hez is vezet;

-- nnaaggyy zzssíírr-- ééss eenneerrggiiaassûûrrûûssééggûû éétt--rreenndd,, vvaallaammiinntt aa nnaappii ééttkkeezzéésseekk sszzáá--mmaa:: állatkísérletekkel és emberi vizs-gálatokkal is bizonyították, hogy a na-gyobb mennyiségû, hosszabb idôkö-zökben történô táplálékbevitel a glü-kóz és zsír gyors felszívódását eredmé-nyezi a bélbôl, valamint erôteljesen fo-kozza a zsírok szintézisét;

-- ccssöökkkkeenntt ffiizziikkaaii aakkttiivviittááss:: számosepidemiológiai vizsgálat utalt arra, hogynegatív korreláció mutatható ki a fizikaiaktivitás mértéke és a testsúly között,vagyis azok testtömege, akik rendszere-sen mozogtak, sporttevékenységet foly-tattak alacsonyabb volt, mint a moz-gásszegény életmódot folytatóké.

Testtömeg-optimálás, korszerû fogyókúraKacsándi Anna

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: annakacsandi@gmail.com

24-41 2006/10/25 15:54 Page 1

40

dexe (AIx80): a vizsgálatok elôtt:11,4±17,5 (kóros kategória)

I. havi fogyasztás után: -7,3±29,2(emelkedett kategória)

II. havi fogyasztás után: -11,4±28,00(normális kategória)

III. havi fogyasztás után: -9,3±30,0volt (emelkedett kategória)

1100..)) A pulzushullám terjedési sebes-sége a vizsgálatok elôtt: 8,9±1,7 m/s,míg a három hónapos alkalmazásután: 8,3±1,1 m/s volt.

1111..)) A vizsgálatok elôtt az augmen-tációs index (AIx)értékelési kategóriáiszerinti besorolás szerint addig amíg az((55.. áábbrraa))

optimális csoportba: 0 fônormális csoportba: 1 fôemelkedett csoportba: 5 fôkóros csoportba: 9 fô tartozott, addig a három hónap után azoptimális csoportba: már 3 fônormális csoportba: már 4 fôemelkedett csoportba: már csak 2 fôkóros csoportba: már csak 6 fô tartozott.1122..)) A vizsgálatok eellôôtttt a pulzushul-

lám terjedési sebességi (PWV) értéke-lési kategóriái szerinti besorolás szerintaz

optimális csoportba: 2 fônormális csoportba: 11 fôemelkedett csoportba: 2 fôkóros csoportba: 0 fô tartozott, addig a három havi alkalmazás uuttáánn:optimális csoportba: 2 fônormális csoportba: 12 fôemelkedett csoportba: 1 fôkóros csoportba: 0 fô tartozott.1133..)) Amennyiben a vizsgált szemé-

lyek eredményeinek nem az átlagávalszámolunk, hanem megvizsgáljuk,hogy hány embernél figyeltünk megnagymérvû javulást, hány esetbenkaptunk az átlagtól jobb értékeket éshány esetben nem változtak az érté-kek, akkor mint ahogy a 44.. áábbrráánn lát-ható az esetek 60%-ban a javulás jjee--lleennttôôss volt (kihúzott vékony vonal), amaradék 20%-ban is tapasztaltunk ki-sebb mérvû javulást (szaggatott vonal)és volt olyan 20% akiknél nem volt vál-tozás (pontozott vonal).

Megbeszélés- A kiválasztott 15 fô esetén az átla-

gos életkor magasabb volt, jelezve,hogy az erek rugalmasságának mérté-ke az életkor növekedésével általábanromlik.

- A testsúly és a testmagasság alap-ján számolt testtömeg index (BMI) ér-téke: 24,7 a normál tartományba esett.

- Az augmentációs index értéke azÉletkristály alkalmazás elôtti állapot-hoz képest, amikor is a kóros 16,8 ér-téket mutatta, a három havi alkalma-

zás következményeként szignifikánsjavulást mutatott (AIx:-6,7). Ez az ér-ték, mint a 33.. áábbrráánn látható, már egyhavi alkalmazás után szignifikánscsökkenést jelzett, és utána bár már ki-sebb mértékben, de folyamatos javu-lás következett be. Megállapítható,hogy az értékek stabilizálódtak, és így

az erek rugalmasságának változásaalapján a vizsgálati személyek tartósana kedvezôbb csoportba sorolást kap-tak. Az augmentációs index csökkené-se a teljes perifériás ellenállás csökke-nését jelzi.

A kezdetben megvizsgált 57 fôbôl ki-választott 15 személy átlagos augmen-

legnépszerûbbek az egyéni, a családiés a céges formák. A golfturizmusszemszögébôl ugyanakkor a választottklubtagsági típus fajtájának nincs kü-lönösebben jelentôsége, hiszen csak aszálláshelyfoglalással bíró tagok felel-nek meg a szigorúan értelmezett turis-ta kritériumának, a többi klubtag gol-fozása szabadidôs tevékenységnekminôsíthetô. Mivel azonban a pályákonvaló greenfee-s megjelenés feltétele ál-talában bármely másik klubban meg-lévô bármilyen típusú tagsági jogvi-szony – vagy az adott klub pályahasz-nálati engedélye –, a saját klubjukbanszabadidôs tevékenységként játszó ta-gok más klubokban turistaként jelen-hetnek meg, így egy-egy pálya tagsá-gának bôvülése közvetetten a golfturiz-mus iránti keresletet is növelheti.

Tekintettel arra, hogy a golfturistagyakran nem golfozó kísérôvel utazik,a desztináció- és pályaválasztásban lé-nyeges szempont lehet a nem golfozóvendégek számára biztosított kikap-csolódás lehetôsége is. A kiegészítôprogramok és szolgáltatások ráadásulhozzájárulhatnak a pálya nyereséges-ségének biztosításához is, különösenolyan desztinációkban – többek közötthazánkban –, ahol a golf iránti keresletaz éghajlati adottságok következtébenszezonális, s ahol sem történelmi ha-gyományai, sem széles tábora nincs agolfnak, mint szabadidôs és turisztikaitevékenységnek. A vizsgált golfpályákennek megfelelôen törekednek arra,hogy a létesítmény racionális fenntar-tása és a kínálatnak a kereslethez valóigazítása végett ne csak egy szûk, te-hetôs kör szabadidôs kikapcsolódásátszolgálják, hanem széles körbôl vonz-zanak golfozókat és egyéb motiváció-val is érkezô turistákat, mindamellett,hogy sajátos klubéletet biztosítanaktagjaik és azok vendégei számára. Akülönbözô igényû és motivációjú turis-ták megfelelô kiszolgálása érdekébena vizsgált vállalkozások többek közöttbabysitter szolgáltatást, játszótéri, ke-rékpározási, teniszezési és lovaglási le-hetôségeket, továbbá wellness és spacsomagokat kínálnak, de nyitottak ahivatásturizmus egyes típusai irányábais.

Amint azt az 11.. áábbrraa jelzi, 2004-2006között (az adott év január 1-i adatokatfigyelembe véve) a golfpiac keresletétlassú emelkedés jellemezte Magyaror-szágon (2005 folyamán 41,72%-os nö-vekedés volt tapasztalható, amelynekkövetkeztében 2000 fô fölé emelkedetta tagsággal rendelkezô golfozók szá-ma). Ezek az adatok azért különösenfigyelemre méltók, mert mindez a ke-resletnövekedés a golfpályák számá-

nak bôvülése nélkül következett be,rövidtávon visszaigazolva Sartori(2004) pozitív elôrejelzését a hazaigolfpiac alakulására vonatkozóan.

Sartori (2004) tanulmánya ugyan-akkor az egész kelet-közép-európai ré-gióban felfutó golfturizmust prognosz-tizál, így hazánknak mint leendô golf-turisztikai desztinációnak komoly ve-télytársakkal kell szembenéznie:elsôsorban az osztrák, a cseh és a szlo-vén pályák képében, ahol régebb ótaelterjedt és magasabb szinten ismertés ûzött szabadidôs tevékenység agolf.

A nemzetközi golfpiacon való meg-jelenésre fôként azért van szükség,mert pillanatnyilag a hazai kereslet ön-magában igen szerény és csakis kül-földi kereslettel lehet a klubokat opti-málisan üzemeltetni. Ugyanakkor tisz-tában kell lennünk versenytársaink tel-jesítményével és teljesítô-képességé-vel, hiszen ôk egyszerre jelentik azelsôszámú piaci konkurenciát, de egy-ben potenciális célpiacainkat is.Küldôpiacként a hazai golfturizmus te-rületén jelenleg elsôsorban Ausztria ésa csak egyetlen 18-lyukú golfpályával

rendelkezô Szlovákia jelenik meg ((22..áábbrraa)).

A hazai golfpályák keresleténekegyik legfontosabb szegmensébe aszabadidôs és turisztikai piac felsô ré-szét képezô „egyedi élményt keresô”fogyasztók sorolhatók, akiknek je-lentôs része külföldi. Közéjük tartoznaka nemzetközi tulajdonban lévô vagyvegyes vállalatok túlnyomórészt nemmagyar menedzserei, a vagyonos vál-lalkozói réteg tagjai, valamint a ha-zánkban szolgálatot teljesítô diploma-ták, illetve mindezen piaci szereplôkcsaládtagjai, céges partnerei, munka-társai. Külön kategóriaként kell ki-emelni a MICE szegmensen belül a tré-ningeket és meetingeket tartó cégeket.Mindezen túl a felmérés eredményeiazt mutatják, hogy a vizsgált pályákfelismerték a tudatos keresletteremtésfontosságát, kiemelten jelentôs piaciszegmensként tartják ugyanis számona junior játékosokat.

A hazai golfturizmus fejlesztésébensokat segíthetnek külsô tényezôk is:elsôsorban hazánk Európai Uniós tag-sága, amely biztonságos vállalkozóikörnyezetet sugall minden befektetô-

Konferenciák • Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása... 25Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

44.. áábbrraa:: Az augmentációs index (AIx) változása aszerint, hogy kinél milyenmértékû volt a javulás 3 havi Életkristály szedése után.

55.. áábbrraa:: Az értékelési csoportokba került személyek %-os változása a vizsgá-latok kezdetéhez képest. Fekete+fehér oszlop: vizsgálatok elôtt, fehér oszlop:vizsgálatok után.

66.. áábbrraa:: A pulzus hullám terjedési sebességének változása 3 havi Életkristály sze-dése során.

25-40 2006/10/25 15:57 Page 1

26

nek. Az EU csatlakozás kedvezô gaz-dasági következményei újabb és újabbvállalkozások megtelepedésével jár-hatnak, középtávon pedig az eurózó-nához való csatlakozás révén kiküszö-bölhetôek lesznek a valutaváltás szük-ségességébôl adódó negatív következ-mények is. Mindezen folyamatok ter-mészetesen a kelet-közép-európai ré-gióban mûködô versenytársainkat isérintik, a régió egésze versenyhelyze-tének alakulása pedig szintén befolyá-solja Magyarország, mint golf-turiszti-kai desztináció sikerességét.

KövetkeztetésekHazánkban jelenleg a golfozás meg-

ítélésére egyrészt még mindig jellemzôbizonyos fokú misztifikáció, azaz a te-vékenység „úri sportként”, kizárólag a„felsô tízezer” számára elérhetô sza-badidôs vagy turisztikai programkéntvaló percepciója, másrészt pedig,amint azt Vizi (2005) kutatása kimu-tatta, meglehetôsen nagy az ismerethi-ány a hazai golfozási lehetôségekre vo-natkozóan. Korábbi, a golf mint aktívturisztikai tevékenység keresletére vo-natkozó felmérések azt támasztják alá,hogy csak a hazai lakosság elenyészôrésze rendelkezik a játékkal kapcsolat-ban közvetlen tapasztalatokkal, de biz-tató, hogy a fiatalok között mind töb-ben mutatnak hajlandóságot a tevé-kenység kipróbálására. Hosszú távontehát a golfturizmus fejlesztésének ésaz annak alapjául szolgáló hazai keres-let megteremtésének elôfeltétele a gol-fozás társadalmi megítélésének módo-sítása, azaz a játék viszonylag széleskörben elérhetô szabadidôs és sportte-vékenységként való pozícionálása.

A felmérés eredményeibôl megálla-pítható, hogy a vizsgált négy golfpálya,szolgáltatáskínálata és színvonalaalapján, alkalmas arra, hogy a hazai

golfturizmus fogadóbázisává váljon. Ajövôben – a jelenlegi mérsékelt turiszti-kai kereslet növelése végett – célszerûlenne a csehországi fejlesztésekhez ha-sonlóan kisebb beruházást igénylô ésgyorsabb megtérülést hozó 9-lyukúpályákat építeni annak érdekében,hogy erôsödjön jelenlétünk a golf nem-zetközi színterén. A termék piacképes-ségének biztosítása érdekében ezen kí-vül hazánknak más turisztikai termé-kekkel együtt célszerû a golfozást kí-nálni: elsôsorban az egészségturizmus-hoz kapcsolódóan, illetve a MICE turiz-mus különbözô elemeihez – különösena konferenciákhoz és az incentív prog-ramokhoz – csatolva, de a golfpályákgyakorlatilag az üzleti turizmus mindenterületén megjelenhetnek rendezvé-nyek helyszíneként. Sporttevékeny-ségként és aktív szabadidô-eltöltési le-hetôségként a golfozás kiválóan illesz-kedik az aktív turizmus egyéb típusai-hoz: a vizsgált pályák esetében példá-ul a kínálat elemei között megjelenik alovaglás és a kerékpározás, folyóink éstavaink mentén pedig lehetôség nyílika jacht- és vitorlásturizmus golfozássalvaló kombinálására.

Bár a pozitív elôrejelzések ellenéreszinte biztosra vehetô, hogy hazánk so-sem válik világhírû golf desztinációvá,jelentôs elôrelépésre számítani lehetezen dinamikusan növekvô turisztikaitermék meghonosításában és elter-jesztésében. Hosszabb távon a belföldikereslet élénkítése elsôsorban az ifjú-sági, junior korosztály bevonásával, il-letve az üzleti turizmus piacán valóerôteljesebb megjelenéssel lehetséges.

Felhasznált irodalomEuropean Golf Association (EGA)

adatai; www.ega-golf.chGammon, S. – Robinson, T. (2003):

Sport and Tourism: A Conceptual

Framework. Journal of Sport Tourism8(1):21-26

Gibson, H.J. (2003): Sport Tourism:An Introduction to the Special Issue.Journal of Sport Management17(3):205-213

Golf Consultants Association(2002): A Proposed Strategy for GolfTourism in Wales. Prepared by Mem-bers of The Golf Consultants Associati-on for The Wales Tourist Board,h t tp : / /wa lesonshow.com/WTB_Golf_Strategy_July_2002_Eng.pdf

GolfévkönyvTM 2004. Free StyleEntertainment Press, Budapest

Hinch, T.D. – J.E.S. Higham (2001):Sport Tourism: a Framework for Rese-arch. The International Journal of Tou-rism Research 3(1):45-58

Michalkó, G. (2004): A turizmusel-mélet alapjai. Kodolányi János Fôisko-la, Székesfehérvár

Pigeassou, C. – G. Bui-Xuan – J.Gleyse (2003): Epistemological Issueson Sport Tourism: Challenge for a NewScientific Field. Journal of Sport Tou-rism 8(1):27-34

Puczkó, L - Rátz, T. (2000): Az att-rakciótól az élményig. A látogatóme-nedzsment módszerei. Geomédia, Bu-dapest

Sartori, A. (2004): A golfturizmuselôrejelzése és fejlesztési lehetôségeiKelet-Közép-Európában és Oroszor-szágban. KPMG, Budapest

Szonda Ipsos (2000): A felnôtt la-kosság véleménye az aktív üdülési éskulturális tevékenységekrôl. TurizmusBulletin 4(4):38-41

Vizi, I. (2005): A magyar lakosságaktív turizmussal kapcsolatos prefe-renciái és az aktív turisztikai tevékeny-ségek intenzitása. Turizmus Bulletin9(4):30-40

WTO (1989): The Hague Declarati-on on Tourism. WTO, Madrid

amennyiben < --3300 akkor tekintjükooppttiimmáálliissnnaakk,

amennyiben --3300 ééss --1100 kköözzéé esikakkor nnoorrmmáálliissnnaakk,

amennyiben viszont --1100 ééss 1100 kköözzééesik akkor eemmeellkkeeddeetttt az értéke, és

amennyiben értéke >> 1100, akkor márkkóórróóssnnaakk tekintjük.

Az AIx értéke felvilágosítást ad az ér-rendszer endothel funkciójáról, vagyisarról, hogy milyen mértékû az erek ru-galmassága, összehúzódott (stresszes)vagy kitágult (normális) állapota, mér-tékével jellemezhetô az erek állapota.

A másik fontos paraméter a fôütôéren (aorta) tovaterjedô pulzushul-lám terjedési sebessége (PWV). A mértérték a fô ütôér rugalmasságáról (el-lenállásáról), azaz az erek meszesedé-sének mértékérôl ad felvilágosítást.

Értéke:ooppttiimmáálliiss:: amennyiben < 77mm//ss, nnoorrmmáálliiss, amennyiben értéke 77--1100

mm//ss közé esik,eemmeellkkeeddeetttt, amennyiben értéke

11001122 mm//ss közé esik éskkóórrooss, amennyiben értéke > 1122 mm//ss..TTeerrhheelléésséélleettttaannii vviizzssggáállaattookk:: az

egyén edzettségi állapotának, terhel-hetôségének, légzésfunkciójának meg-állapítására szolgál a futószalag-ergo-metriás vizsgálat. Segítségével megál-lapítható, hogy adott protokoll szerintelvégzett terhelés esetén mekkora avizsgált személy oxigén felvétele, maxi-mális oxigén felvétele, terhelés közbenivérnyomás értékei, pulzusszáma, RQértéke, a végzett munka mennyisége,anaerob munkavégzô képessége stb.

Az ÉÉlleettkkrriissttáállyy színes gyümölcsök(szôlô, málna, sárgabarack, szeder,cseresznye) illetve, zöld tea, kamilla,jázmin kivonatát tartalmazza, és ada-lékként mézet is tartalmaz. Ezenösszetevôk magas polifenol tartalmukrévén rendelkeznek antioxidáns tulaj-donsággal. Az Életkristálynak az ér-rendszerre gyakorolt hatását azelôzôekben részletezett módszerek se-gítségével vizsgáltuk.

A kiválasztott személyek a megfi-gyelések kezdetén testalkati, arterio-gráfiás és terhelés élettani vizsgálato-kon vettek részt. Az étrendkiegészítôthárom hónapon keresztül alkalmaztákaz elôírt napi adagban (3x1ml), majdminden hónap végén az arteriográfiásvizsgálatot újból elvégeztük. A kúra-szerû alkalmazás után a terhelésesvizsgálatot is megismételtük.

EredményekA továbbiakban bemutatjuk a vizs-

gálatban résztvevô 15 kórósan rosszérállapottal rendelkezô személy test-alkati, arteriográfiás és terhelés élet-

tani felmérés során kapott eredmé-nyeit 3 hónapos magas antioxidánstartalmú étrend-kiegészítô alkalmazá-sa esetén. Egyes esetekben bemutat-juk a teljes csoportra vonatkozó ada-tokat is a jobb összehasonlíthatóságérdekében.

11..)) A 15 fô „legrosszabb érállapotú”kiválasztott, a továbbiakban „A” cso-port átlagos életkora 54,13±6,9 évvolt, míg a teljes csoport életkora49,8±10,4 év.

22..)) Az „A” csoport testmagassága:167,6±7,9 cm, testtömege: 68,9±11,9kg és BMI értéke: 24,7±3,8volt.

33..)) A kiválasztott 15 „legrosszabb ér-állapotú” személy augmentációs inde-xe 16,8 ±17,8 % volt (kórós), amelyszignifikánsan különbözött a teljes cso-port átlagértékétôl, akiknél ez -24,1±31,5 % volt (normális).

44..)) A 80–as pulzusszámra korrigáltérték(AIx80): 11,4±17,5% volt szem-

ben a kimaradtak -25,1±28,3 –as érté-kével.

55..)) A vizsgálatokban továbbiakbanrésztvevôk alappulzus száma 70,5±8,0, míg a kimaradtaké 77,8±12,7 volt.

66..)) A fô ütôér pulzushullám terjedésisebessége (PWV) 8,9±1,7 m/s szem-ben a kimaradtak 8,7±1,9 m/s értéké-vel.

77..)) A „A” csoport tagjainak maximá-lis oxigén felvétele a vizsgálatok elôtt:2218±365 ml, a vizsgálatok után2268±160 ml volt.

88..)) Az „A” csoport vizsgálatok elôttiAIx értéke:16,8±17,8 (kóros kategó-ria).

I. havi fogyasztás után: -2,7±32,4(emelkedett kategória)

II. havi fogyasztás után: -6,5±28,6(emelkedett kategória)

III. havi fogyasztás után: -6,7±32,1volt (emelkedett kategória) ((33.. áábbrraa))

99..)) Az „A” csoport 80-as pul-zusszámra korrigált augmentációs in-

Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység... 39Konferenciák • Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

22.. áábbrraa:: Az augmentációs index meghatározása egészséges állapot (bal ol-dal), kóros állapot (jobb oldal) esetén.

33.. áábbrraa:: Az Augmentációs index változása az Életkristály 3 havi alkalmazásasorán. (átlag) (*p<0,05)

26-39 2006/10/25 16:02 Page 1

38

amely lehetôvé teszi az erek állapotá-nak megbízható felmérését és mindenolyan szer (gyógyszer, gyógytermék,étrend-kiegészítô), amely segíthet azerek rugalmasságának megôrzésében,növelésében jelentôs mértékben hoz-zájárulhat a szív és az érrendszeri be-tegségek megelôzéséhez, és az ezenokokra visszavezethetô halálozáscsökkentéséhez illetve, ebbôl adódóana születéskor elvárható élettartam nö-vekedéséhez. (3)

A magas vérnyomás kezelésénekeredményessége igen alacsony. A leg-fejlettebb országokban sem éri el a jólbeállított vérnyomású betegek arányaa 25%-ot, ezért az eddigi vizsgálatokmellett a szûrôvizsgálatra alkalmas el-járástól várható, hogy segítséget ad aszív- és érrendszeri katasztrófák elke-rüléséhez. (1)

Az érelmeszesedés már 3 éves kor-tól elindulhat. Ezért az arteriográfosadatok kiegészítô felhasználásávalmegfelelô táplálkozással, sportágvá-lasztással, edzésmódszerek, terhelésekalkalmazásával optimális élettani álla-potot lehet biztosítani az egészségmegôrzése érdekében. (2)

Az antioxidánsokról elmondható,hogy rendkívül hatékonyan javíthatjáka különbözô érrendszeri és keringésibetegségeket, támogathatják az orvo-sok által elôírt gyógyszerek hatását,elôsegíthetik az erek egészségének ja-vulását, illetve erôsíthetik a legyengültszervezeteket.

Az antioxidáns típusú vegyületeksegíthetnek kivédeni a környezeti ár-talmak - például dohányfüst, külön-bözô sugárzások, kipufogó gáz - révénszervezetünkben nagyszámban kelet-kezô ún. „szabadgyökök” egészsé-günkre ártalmas hatásait. Ezeknek azagresszív szabad gyököknek szerepelehet az öregedés és számos degene-ratív betegség kialakulásában, mintpéldául a szív és érrendszeri betegsé-gek, érelmeszesedés, daganatok,gyulladások, bélbetegségek. Az antio-xidáns típusú vegyületeknek fontosmég kiemelni az immunerôsítô tulaj-donságukat, melynek következtébenjavíthatják a szervezet általános áll-apotát, ellenálló képességét. Az antio-xidánsok, javíthatják az artériák álta-lános állapotát, hozzásegíthetnek azerek egészségének megôrzéséhez, se-gíthetik, hogy megtarthassák rugal-masságukat, így javíthatják a szív tel-jesítményét, az oxigén felvételt és an-nak jobb hasznosulását, és ezek révénfokozhatják a teljesítményét is. AzÉletkristály magas antioxidáns tartal-mú, természetes alapanyagokból ké-szült, gyümölcs-növény elixír!

Vizsgálati személyekVizsgálatainkban 57 fô, a vizsgála-

tokra önként jelentkezô személy vettrészt.

(14 férfi és 43 nô). Átlagéletkoruk49,75 ±10,4 év volt. A vizsgálatok elôttfelmértük a személyek egészségi álla-potát és alapállóképességét kikérde-zéssel, arteriográfiás és futószalag er-gometriás vizsgálat segítségével. Azígy kapott adatok alapján kiválasztot-tuk a 15 „legrosszabb érállapotú” és atovábbi vizsgálatokat önként vállalószemélyt, akik az Életkristály nevû ét-rend-kiegészítôt egyébként is fogyasz-tották volna. Az arteriográfiás mérése-ket minden üveg elfogyasztása utánmegismételtük, majd a három hóna-pos alkalmazás után ezt kiegészítettüka kezdetihez hasonló állóképességi fel-méréssel is. A vizsgálatok során betar-tottuk a Helsinki Egyezmény ilyenvizsgálatokra vonatkozó rendelkezése-it.

A vizsgálati módszerek és azok elméleti háttere

Arteriográfos vizsgálat A TensioMedTM Arteriográf az arté-

riák állapotának gyors vizsgálatára al-kalmas, teljesen új elvek alapján mû-ködô mûszer. A felkarra megfelelônyomásra felfújt mandzsetta segítségé-vel a vérnyomásmérôre emlékeztetôkészülék olyan, a szívmûködéssel kap-csolatos mechanikus jeleket mér,amelyeket eddig még nem használtaka diagnosztikában. Ezek a jelek tájé-koztatást adnak az erek rugalmassá-gának mértékérôl, annak egészségesvagy kóros voltáról. (3)

A mûszer meghatározza az „artériáséletkort”, azaz, hogy a páciens ereihány éves ember ereinek felelnek meg.Az arteriográf már akkor megállapítja

az érelmeszesedési folyamatok jelenlé-tét, amikor a páciensnek még egyálta-lán nincsenek panaszai. (3)

Az erek állapota, az arteriosclerosiskialakulása, illetve annak mértéke fon-tos információ a szakember számára aszükséges terápia megválasztásához.Az arteriográfiás vizsgálatok segítségé-vel végzett szûrôvizsgálatok révéntesztelhetô egyes készítményeknek azérrendszerre gyakorolt hatása.

A vizsgálat révén kapott paraméte-rek közül kiemelendô az ún. aauuggmmeenn--ttáácciióóss iinnddeexx ((AAIIxx)) és a ppuullzzuuss hhuulllláámmtteerrjjeeddééssii sseebbeessssééggee ((PPWWVV)).. Az aug-mentációs index klinikai jelentôsége,hogy mérésén keresztül elôre jelez-hetôek bizonyos rizikófaktorok meglé-te. Az AIx az elsôdleges (korai) és má-sodlagos (visszavert, reflektált) systo-lés nyomáshullám különbségének és apulzusnyomás hányadosának százalé-kos aránya. Az 11.. áábbrraa a pulzushullá-mok információ tartalmát és az indexkiszámításának módszerét mutatja be.A bal kamra által az aortába kilököttszisztolés térfogat létrehozza a direkt(elsô) szisztolés hullámot, amelyvisszaverôdik az alsó testfélrôl és létre-hozza a késôi szisztolés (reflektált) hul-lámot. A reflektált hullám amplitudójaa perifériás ellenállás függvénye. Minélmagasabb a pozitív tartományban ezaz érték, (kórós állapot) annál na-gyobb a perifériás ellenállás vagyis na-gyobb lehet a vérnyomás értéke és ígynôhet az erek merevsége (3). ((22.. áábbrraa))

AIx= augmentációs index (%)=(P2-P1/PP) x 100

A jobb összehasonlíthatóság érdeké-ben az értékeket a pulzusszám 80-asértékére szokták korrigálni (AIx 80)

Értékét:

–– ÁÁllllaammttiittkkáárr úúrr!! AAmmiikkoorr eellffooggaaddttaa aammeeggbbíízzáásstt,, öönn,, mmiinntt aa NNeemmzzeettii SSppoorrtt--sszzöövveettsséégg vvoolltt ffôôttiittkkáárraa,, nnyyiillvváánn ppoonnttoo--ssaann éérrzzéékkeellttee aa ssppoorrtt bbeessoorroolláássáábbaannbbeekköövveettkkeezzeetttt mmiinnôôssééggii vváállttoozzáásstt aa mmii--nniisszzttéérriiuummookk ééss oorrsszzáággooss hhaattáásskköörrûûsszzeerrvveekk hhiieerraarrcchhiiáájjáábbaann.. FFeelleesslleeggeesslleennnnee tteehháátt aazz eeggyyeettéérrttéésséétt ttuuddaakkoollnnii..HHeellyyeettttee eellssôôrree iinnkkáábbbb aazz aalláábbbbii kkéérr--ddéésstt tteennnnéénnkk ffeell:: HHooggyyaann ííttééllii mmeeggmmoozzggáásstteerréétt,, hhaattáásskköörréétt,, eessééllyyeeiitt,, mmii--kkéénntt mméérrlleeggeellii lleehheettôôssééggeeiitt aa ssppoorrttffeejj--lleesszzttééss éérrddeekkeeiinneekk hhaattéékkoonnyy kkééppvviissee--lleettéétt iilllleettôôeenn aa mmoossttaannii,, aazz eellôôzzôôeekkhheezzmméérrtteenn nnéémmiilleegg hhááttrráánnyyoossaabbbbnnaakk ttûûnnôôppoozzíícciióóbbóóll??

– Ôszintén szólva nem hinném, hogyaz új szerkezet hátrányos lenne a sportszámára – jelentette ki az államtitkár.Ami azt illeti, hadd tegyem hozzá, egysportminisztériumnak, vagy éppenség-gel egy országos hatáskörû NemzetiSporthivatalnak – éppen úgy, mint aszakmai államtitkárság intézményének- egyaránt megvannak a sajátos elô-nyei és bizonyos hátrányai is. Meggyô-zôdésem, a szerkezet, a forma önma-gában egyébként nem meghatározó, ameghatározó a tartalom. Felfogásomszerint a jelenlegi rendszer és lehetô-ség kifejezetten kedvezô a sport szá-mára.

–– AA llééttsszzáámmccssöökkkkeennééss,, aa bbeessoorroolláássmmiinntthhaa eennnneekk aazz eelllleennkkeezzôôjjéétt ssuuggaallllnnáá..

– Megtévesztô. A hivatali létszám,igaz, jócskán megcsappant. Úgy is fo-galmazhatnánk ellenben, hogy meg-szûntek a kötelezô adminisztrációs fel-adatokat ellátó részlegek, hiszen eze-ket a jövôben az Önkormányzati és Te-rületfejlesztési Minisztérium hasonló

jellegû osztályai látják el. A szakmaiállamtitkárság, amint a neve is jelzi, ki-fejezetten szakmai arculatú, márpedigebben a tekintetben, állítom, még erô-södtünk is… Ez számomra - aki nemtartja magát egyáltalán politikusnak -azt jelenti: a mi feladatunk annak biz-tosítása, hogy a sporttal kapcsolatospolitikai döntések szakmai alapokontörténjenek. Nagyszerû, érdemi kihí-vásnak érzem ezt, fontos funkciónak.

–– AAzz öönnkkoorrmmáánnyyzzaattookk ééss aa tteerrüülleettffeejj--lleesszzttééss mmeegghhaattáárroozzóó pprrooffiilljjaa aa ttáárrccáá--nnaakk.. MMiillyyeenn lleehheettôôssééggeekkeett lláátt eebbbbeenn aatteekkiinntteettbbeenn??

– Mindannyian tudjuk és elismerjükaz önkormányzatok elengedhetetlenülfontos szerepét a sport és testkultúrafejlesztésében. A jelenlegi helyzet szin-te automatikusan jelenti a minden ed-diginél szorosabb kapcsolatok kialakí-tását - mondhatni, hivatalból - a me-gyei és települési önkormányzatokkal.Az állandó munkakapcsolat az elôzôk-nél gyümölcsözôbb koordinációs lehe-tôségeket garantál, amely a létesítmé-nyek vonatkozásában, a programokegyeztetésében és még számos másterületen nyújt minden korábbi rend-szernél biztatóbb lehetôséget… Hogymást ne mondjak, példának okáértígéretes együttmûködést az Új Magyar-ország fejlesztési terv tekintetében.Meggyôzôdésem, hogy a sport számosmegkülönböztetett szerepe – a preven-ció, egészség megôrzés, életmód, anevelés-oktatás területén – ebben aszoros kapcsolatban, együttes munká-ban hatékonyabban juthat kifejezésre.Itt jegyezném meg azt a fontos vezetôelvet is, hogy a sportot az elôzôekbôl

következôen nem célnak, hanem min-denek elôtt eszköznek tekintjük.

–– EEllmmoonnddhhaattóó eezz aa vveerrsseennyyssppoorrtt,,ppoonnttoossaabbbbaann aa nneemmzzeettkköözzii vveerrsseennggééss--bbeenn tteelljjeessííttôô ééss eerreeddmméénnyyeekkbbeenn kköönnyy--nnyyeenn mméérrhheettôô ééllssppoorrtt kkeezzeelléésséérrôôll iiss??......AA mmiinniisszztteerr -- tteehháátt aa mmiinniisszzttéérriiuumm -- ffeell--aaddaattaaiitt,, tteevvéékkeennyyssééggéétt öösssszzeeffooggllaallóórreennddeellkkeezzéésseekkeett vvééggiigg oollvvaassvvaa,, sszzeemm--bbeeööttllôô,, hhooggyy oollyyaann kköözzkkeelleettûû sszzaavvaakk,,mmiinntt vveerrsseennyyssppoorrtt,, nneemmzzeettkköözzii kkaapp--ccssoollaattookk,, oolliimmppiiaa,, iilllleettvvee MMaaggyyaarr OOlliimm--ppiiaaii BBiizzoottttssáágg –– eeggyyáállttaalláánn nneemm sszzeerree--ppeellnneekk…… MMii aazz oollvvaassaattaa eezzeekknneekk aazz öönnsszzáámmáárraa,, hhoozzzzááttéévvee mméégg aazztt iiss,, hhooggyyaazz áállllaammii ffeellaaddaattookk ttüükkrréébbeenn eellvváárrhhaattóóssppoorrttffiinnaannsszzíírroozzááss,, hhaassoonnllóó mmóóddoonn,,uuttaalláásssszzeerrûûeenn sseemm sszzeerreeppeell??

– Menjünk sorjában!... Hadd kezdjemazzal, hogy igaz ugyan, a minisztermunka- és feladatkörének leírásábannem szerepelnek az említett kifejezé-sek, az enyémbôl azonban természet-szerûen nem hiányoznak, sôt kiemeltformában szerepelnek, ekként a ver-senysport, és az olimpizmussal kap-csolatos tennivalók is… A verseny-sport kérdéseinek kezelésére különstratégia szükséges, s ebben a tekin-tetben azzal az elônnyel vághattam be-le a munkába, hogy éveken át a Nem-zeti Sportszövetség fôtitkáraként alko-tó részese lehettem a stratégiai elkép-zelések kidolgozásának. Az kétségte-len, hogy mivel a sport társadalmiszervei, mindenek elôtt az egyesületekés a szövetségek állami feladatot is el-látnak, bizonyos mértékû támogatásindokolt a mûködésükre. Hosszú ideig

Konferenciák • Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása... 27Interjú • Gallov Rezsô: „A sport nem cél, hanem eszköz”

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

INTERJÚ ELBERT GÁBOR SZAKÁLLAMTITKÁRRAL

„A sport nem cél, hanem eszköz”

AAzz aa kkáállvváárriiaa,, aammeellyyeett 11999900--ttôôll,, aa rreennddsszzeerrvváállttoozzttaattáássttóóll kkeezzddôôddôôeenn mmiinndd mmááiigg aassppoorrttiirráánnyyííttááss mmeeggjjáárrtt aazz áállllaammiiggaazzggaattááss vváállttaakkoozzóó sszzeerrkkeezzeettéébbeenn,, eennyyhhéénn sszzóóllvvaa,,nneemm ttöölltthheettii eell mmeeggnnyyuuggvváássssaall aa tteessttkkuullttúúrraa hhíívveeiitt..

AA mmööggööttttüünnkk hhaaggyyootttt ttiizzeennhhaatt éévveess iiddôôsszzaakk eelleemmzzééssee hheellyyeetttt eezzúúttttaall aazzoonnbbaann eelléé--ggeeddjjüünnkk mmeegg aa lleegguuttóóbbbbii ppaarrllaammeennttii vváállaasszzttáássookk ééss aa nnyyoommáábbaann bbeekköövveettkkeezzeetttt kkoorr--mmáánnyyaallaakkííttáásstt kköövveettôô hheellyyzzeett rrööggzzííttéésséévveell:: AA NNeemmzzeettii SSppoorrtthhiivvaattaall mmeeggsszzûûnntt.. HHeellyyéé--bbeenn –– ttööbbbb mmiinntt aa ffeelléérree ccssöökkkkeenntteetttt mmuunnkkaattáárrssii ggáárrddáávvaall –– aazz úújjoonnnnaann aallaakkuulltt ÖÖnn--kkoorrmmáánnyyzzaattii ééss TTeerrüülleettffeejjlleesszzttééssii MMiinniisszzttéérriiuumm kkeerreetteeii kköözzöötttt mmûûkkööddôô sszzaakkáállllaammttiitt--kkáárrssáágg lléétteessüülltt..

AA SSppoorrttéérrtteessííttôôbbeenn aa kköözzeellmmúúllttbbaann jjeelleenntt mmeegg aa BBeellüüggyymmiinniisszzttéérriiuummbbóóll ffrriissssiibbeennááttffoorrmmáálltt ttáárrccáárraa hháárruullóó ffeellaaddaattookkaatt ttaarrttaallmmaazzóó,, aa ffeelleellôôssssééggeett mmeeggffooggaallmmaazzóó ééss aassookkáággúú tteevvéékkeennyyssééggeett sszzaabbáállyyoozzóó rreennddeelleett.. EEnnnneekk iissmmeerreettéébbeenn iiddôôsszzeerrûû,, hhooggyy aakkuullccssffoonnttoossssáággúú ddookkuummeennttuumm kkaappccssáánn nnééhháánnyy iiddôôsszzeerrûû kkéérrddéésstt tteeggyyüünnkk ffeell EEllbbeerrttGGáábboorr sszzaakkáállllaammttiittkkáárrnnaakk,, aakkiinneekk aa mmuunnkkáájjáátt –– mmiinntt kkoorráábbbbaann aa NNeemmzzeettii SSppoorrtthhii--vvaattaall eesseettéébbeenn aa BBMM ssppoorrttéérrtt iiss ffeelleellôôss mmiinniisszztteerr aasssszzoonnyyaa mmáárr ggyyaakkoorroollttaa –– aa jjöövvôô--bbeenn iiss vváállttoozzaattllaannuull LLaammppeerrtthh MMóónniikkaa,, aazz úújjoonnnnaann aallaakkuulltt ttáárrccaa vveezzeettôôjjee ffeellüüggyyeellii..

11.. áábbrraa:: Az augmentációs index és a pulzus hullám terjedési sebességénekmérési elve.

27-38 2006/10/25 16:03 Page 1

28

az volt a kérdés, hogy miként külön-böztessük meg a sportágakat, ame-lyek jellegükben, egyéb tényezôkbeneltérhetnek egymástól. Az általunk ki-dolgozott rendszer minden kétséget ki-záróan alkalmas erre. Ennek a két leg-lényegesebb pillére közül az egyik azeredményesség, a másik pedig a nép-szerûség, amelynek foka az adottsportágban résztvevôk létszáma sze-rint könnyûszerrel megállapítható.Vannak ezek mellett egyéb jellemzôkis, de a lényeget a megítélésben a kétfô szempont jelenti. A felméréseink el-sôszámú igénye annak megállapítása,hogy a sport társadalmi szervezetei mitnem képesek önmaguktól megoldani.Ott kell segítséget nyújtanunk!… Sze-retném mindazonáltal itt is aláhúzni fôelvünket, nevezetesen, hogy ebben avonatkozásban is érvényes: az élsportsem önmagában cél, hanem szinténeszköz. Például a nemzetközi sikerekrévén hazánk elismertségének, hírénekerôsítése a világban, vagy a neveléstekintetében a követendô példaképekfontos szerepének nyomatékosítása,sikereink hatásos felhasználása a sportnépszerûsítésében.

–– AA ssppoorrttffiinnaannsszzíírroozzááss,, aa kköözzppoonnttiiffoorrrráássookk hheellyyzzeettee??

– A költségvetés elôkészületei javá-ban folynak. Bizakodó vagyok, s úgyvélem, az elkerülhetetlen megszorítá-sok ellenére sincs okunk aggodalomra.Pontos választ azonban nem tudok ad-ni, majd csak a 2007 évi költségvetésitörvény ismeretében, s erre, mivel aválasztások évében ez rendszerint ígytörténik, a szokásosnál késôbb, majdcsak az év vége felé adhatok.

–– AA jjöövvôô ttáárrssaaddaallmmáánnaakk eeggéésszzssééggee,,mmuunnkkaakkééppeessssééggee uuggyyaannccssaakk mmeegghhaa--ttáárroozzóó jjeelleennttôôssééggûû.. AAzz iisskkoollaaii tteessttnneevvee--llééss ééss aa ddiiáákkssppoorrtt kkéérrddéésseeiirree ccééllzzuunnkk..VVaajjoonn hhooggyyaann ííttééllii mmeegg eeggyy vvaallóóbbaannkkoonnssttrruukkttíívv eeggyyüüttttmmûûkkööddééss lleehheettôôsséé--ggéétt eezzeenn aa tteerrüülleetteenn aazz OOkkttaattáássii MMiinniisszz--ttéérriiuummmmaall,, iissmmeerrvvee aazztt aa ttéénnyytt,, hhooggyyaazz uuttóóbbbbii éévveekkbbeenn aa ttáárrccaa ccssaakknneemmmmiinnddeenn éérrddeemmii llééppéésstt eelllleennzzeetttt ppééllddááuullaa mmiinnddeennnnaappooss tteessttnneevveellééss -- iilllleettvveetteesstteeddzzééss -- ffookkoozzaattooss bbeevveezzeettééssee üüggyyéé--bbeenn??

– Lehet, s fôként az elôzmények is-meretében talán meglepô, de én kifeje-zetten derülátó vagyok ebben a sokatvitatott és sokak által túl nehéznek ítéltkérdésben. Teszem ezt elsôsorbanazért, mert magam is testnevelô tanárvagyok, a problémákat élôben és test-közelbôl ismerem. Egyáltalán nem ér-zem reménytelennek az ügyet, de aztpersze ostobaság lenne gondolni, mégkevésbé elvárni, hogy a mindennapostestnevelés általános bevezetése egyik

napról a másikra megvalósulhat. Ter-mészetesen nem és nem is ezt a céltkell kitûzni, s a miértekre most haddne pazaroljak felesleges idôt. Inkábbazzal kezdem, hogy a lehetôségeket ésmagát a megoldást sem az illetékesminisztériumok csúcs régióiban kellkeresni. Az egészségesebb nemzedékfelnevelésének, s ennek következtébenegy egészségesebb társadalom formá-lásának feladatát is szakmai kérdés-ként szükséges kezelni, s hagyni, hogyilletékes oktatási szakemberek és atestnevelôk cseréljék ki véleményüket,s dolgozzanak ki – nem szemben egy-mással, hanem éppen ellenkezôlegegyütt – reális alternatívákat, megala-pozva ezzel a majdani politikai dönté-sek szakmai alapjait… Lenne a kérdés-körhöz még két rövid hozzáfûznivalóm.Az egyik, hogy itt nem kizárólag a test-nevelési órák növelése a cél, hanem afiatalok egészséges testmozgásának abiztosítása - a tanórán kívül is. A má-sik pedig, hogy ennek szabályozásá-ban nem hagyatkozhatunk a demokra-tizmus elveire az iskolákban, aholegyébként is alá- és fölérendeltségi vi-szonyok mûködnek.

–– SSiikkeerreeiinnkk,, hhaaggyyoommáánnyyaaiinnkk ppáárraatt--llaannookk aa nneemmzzeettkköözzii oolliimmppiiaaii mmoozzggaa--lloommbbaann iimmmmáárr ttööbbbb mmiinntt eeggyy éévvsszzáázzaa--ddaa.. AAzz eellmmúúlltt hheetteekk,, hhóónnaappookk,, ssôôtt,, ssaajj--nnooss,, éévveekk ffeejjlleemméénnyyeeiibbôôll aarrrraa kköövveett--kkeezztteetthheettüünnkk,, hhooggyy aazz áállllaammii ssppoorrttiirráá--nnyyííttááss ééss aa MMaaggyyaarr OOlliimmppiiaaii MMoozzggaalloommkköözzööttttii vviisszzoonnyy mmeeggrroommllootttt.. HHooggyyaannííttééllii mmeegg aa MMOOBB--bbaann bbeekköövveettkkeezzeetttt ffeejj--lleemméénnyyeekkeett,, vvaann--ee sszzáánnddéékkaa,, hhooggyy iiss--mméétt aa hheellyyeess,, nnyyuuggooddttaabbbb mmeeddeerrbbee ttee--rreelljjee,, tteehháátt aazz eeggyyssééggeess ffeellffooggááss ééss aall--kkaallmmaazzootttt eellvveekk iirráánnyyáábbaa aazz eelllleenntt--mmoonnddáássooss ffoollyyaammaattookkaatt??

– Hangsúlyozni szeretném, hogy azállamnak nincs beleszólási joga a civilszervezetek ügyeibe. Ezt a felfogástigyekeztem következetesen érvényesí-teni a Nemzeti Sportszövetségben el-töltött fôtitkári idôszakom idején, s ezszemernyit sem változott az államtitká-ri megbízatás elfogadásával… Ennekkövetkeztében nem érzem feladatom-nak, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságproblémáinak megoldásába beleavat-kozzam. A folyamatokat persze szoro-san nyomon követem és van vélemé-nyem ezekrôl. Sajnálattal konstatáloma szervezet többszörös megosztottsá-gát, amelynek következtében ez a pa-tinás és sokra hivatott testület sokatveszített a tekintélyébôl…Mielôtt foly-tatnám az állam olimpiával kapcsola-tos kötelezettségeivel, szeretnék egyközbeesô megjegyzést tenni. Megítélé-sem szerint a sportban közremûködôcivil szervezetek, köztestületek száma

indokolatlanul magas. Ez a körülmény,tapasztalataim szerint, idônként egy-szerûen nem teszi lehetôvé a kívánatosösszpontosítást és egységes fellépést asport legfôbb érdekeinek képviseleté-ben. Érdemes lenne ezen elgondolkod-ni és csökkenteni a köztestületek szá-mát. Visszatérve az olimpiai témákra.Közelednek a pekingi nyári játékok ésutána a paralimpiai játékok küzdelmei.Jövôre a kvalifikációs versenyek soro-zata nem kis anyagi áldozatokat köve-telnek, de szeretnék mindenkit meg-nyugtatni, hogy ezt a kérdéskört – minta korábbiakban is kivétel nélkül min-den ötkarikás esemény elôtt – a jövô-ben is elsôszámú kötelezettségeink kö-zött tartjuk számon éppen úgy, mint atéli olimpiai, illetve paralimpiai esemé-nyeken és a világjátékokon való sze-replést.

–– AA nneemmzzeettkköözzii ssppoorrtt ééss tteessttkkuullttúúrraavviilláággáábbaann mmiinndd jjeelleennttôôsseebbbb sszzeerreeppeettttöölltt bbee aa ttuuddoommáánnyy.. AA vviilláággsszziinntt eelléérréé--ssee sszziinnttee eellkkééppzzeellhheetteettlleenn mmaa mmáárr aa ttuu--ddoommáánnyy kköözzrreemmûûkkööddééssee,, sseeggííttssééggeennééllkküüll,, ss nneemm ccssaakk aa mmóóddsszzeerreekkbbeenn,, aazzeelleemmzzéésseekkbbeenn,, hhaanneemm aa ssppoorrttoollóó ééllee--ttéénneekk ééss ffeellkkéésszzüülléésséénneekk sszzáámmooss aass--ppeekkttuussáábbaann ttaappaasszzttaallhhaattóó aa ttáápplláállkkoo--zzáássttóóll aa rreeggeenneerráácciióónn áátt aa sséérrüülléésseekkkkeezzeellééssééiigg,, sszziinnttee ffeellssoorroollnnii iiss nneehhéézz……HHooggyyaann ííttééllii mmeegg aa hheellyyzzeetteett hhaazzáánnkk--bbaann,, ss mmii vváárrhhaattóó aa ssppoorrttttuuddoommáánnyy ttáá--mmooggaattáássaa,, ffeejjlleesszzttééssee tteekkiinntteettéébbeenn??

– A szakállamtitkárság szerkezeti fel-építésébôl is látható, hogy terveinkbenkiemelt területként kezeljük a sporttu-dományt, illetve az ezzel rokon tudás-menedzselést Stratégiai és Nevelésiosztályunk keretei között. Eltökéltszándékunk, hogy elevenebb és gya-korlatiasabb kapcsolatot létesítsünk azélô sport és a sporttudományok között.Könnyû felismerni, hogy a nem új kele-tû probléma megoldásában kettôn áll avásár. Az élôsport gyakorlati szakem-berein az egyik oldalról, illetve a tudo-mány, az elmélet, a kutatások mûvelô-in a másikról. Az optimális megoldásaz lenne, s erre szeretnénk törekedni,hogy a tudomány azokat a kutatásokatpreferálja, amelyekre a gyakorlatiszakemberek oldaláról, hogy úgymondjam, „megrendelés” érkezik. Akutatások gyakorlati hasznát ez az útszavatolja, s ígérhetem, hogy ebben atekintetben minden tôlünk telhetôt el-követünk.

–– AA ssppoorrttttuuddoommáánnyy kkaappccssáánn mmééggvvaallaammii…… ÚÚggyy ttûûnniikk,, aa ddooppppiinngg--ááttookkmmiinndd nnaaggyyoobbbb eerrôôvveell ssúújjttjjaa aa nneemmzzeett--kköözzii ssppoorrttoott.. MMáárr aa ggéénn mmaanniippuulláácciióónnaallaappuullóó ddooppppiinngg iiss rreeaalliittáássssáá vváálltt.. AAzzáállllaamm mmiillyyeenn sszzeerreeppeett vváállllaall aa ddooppppiinnggeelllleennii kküüzzddeelleemmbbeenn,, nneemm ffeelleeddvvee -- aa

sok mindentôl függ. Betegségek, do-hányzás, életkor, valamint nem termé-szetszerûleg befolyásolják a szükségesantioxidáns szintet. Valószínû, hogy atestezés is.

A rendszeres testedzésnek milliócsodálatos hatása van, s az egyik az,hogy a testedzés alatt növeli a sza-badgyökök szintjét. Tényleg jó dologez? Azt hiszem, igen. Olyan, mint a be-vezetésben említett tejsav. Adaptációtvált ki. A szabadgyökök, stimulálják azenzimatikus antioxidáns rendszert, sígy a rendszeres edzés növeli az antio-xidáns enzimek aktivitását. A testedzésalatt a megnövekedett szabadgyökökoxidatív sérülést válthatnak ki. Az ana-lóg példa esetében, a tejsav fáradást,fájdalmat okozhat. Az oxidatív sérülésés a szabadgyökök, az adaptáció me-chanizmus részeként növelik nemcsakaz antioxidáns, de az oxidatív sérüléstjavító rendszerek aktivitását. A tejsa-vas edzés kitolja a fáradást, növeli atejsavval szembeni ellenállást, s a fáj-dalom tûrést is. A testedzés után csök-ken a szabad gyöktermelés, marad amegemelkedett antioxidáns és oxidatívsérülést javító enzimek magasabb akti-vitása, ami alacsonyabb oxidatív sérü-lést eredményez. Az anaerob edzéstvégzô sportoló azonos sebességnél ke-vesebb tejsavat termel, mint az, akinem végzett edzést. Eddig tehát arrapróbáltam rávilágítani, hogy a szabadgyökök nem mindig rosszak, hiszen al-kalmazkodási folyamatot váltanak ki.

Mi történik, ha beavatkozunk egyoptimálisan mûködô rendszerbe? Ha abevitt antioxidáns (nem-enzimatikus)anyagok jelentôsen csökkentik a sza-badgyökök szintjét, akkor elképzel-hetô, hogy belenyúlunk az alkalmaz-kodási folyamatba, s a testedzés nemfog szabad gyök-függô alkalmazko-dást kiváltani (Gomez-Cambrera et al.2005). Steril szoba és immunrendszerjelenség? Lehet, hogy szélsôséges apélda, de valami ilyesmi. Több vizsgá-lat is kimutatta már, hogy az antioxi-dáns bevitel csökkentette a szabadgyökökre adott alkalmazkodási me-chanizmus nagyságát. Gondot jelentez? A szabadgyökök természetes vele-járói életünknek, s fontos szerepet ját-

szanak abban, még akkor is, ha kártokozhatnak (okoznak is). A szabadgyökök némelyike, pl. a gének essz-precióját szabályozza, így aktívan szer-vezi a sejtek életét, ellenállását, osztó-dását stb. (Radák 2000). Ezen szabá-lyozó gyökök nélkül a sejt életképtelenlenne. A sejteknek tehát igen is kell bi-zonyos mennyiségû szabad gyök.Ezért is vannak szabad gyök gyártóenzimeink. Persze, ha sok van belôlük,az baj. Ha kevés, az szintén baj. Azösszehúzódó vázizom szabad gyököttermel, s ha antioxidánst adunk neki,akkor csökken az izom erôkifejtés ere-je! Ha túl sok gyök van, akkor az fára-dást okoz, csökken az erôkifejtésnagysága. Hasonlóan, a tumor növe-kedés bizonyos idejében az antioxi-dáns terápia serkenti egy másikidôpontban pedig gátolja a tumor nö-vekedést.

A testedzés, melyrôl jól tudott, hogya munkavégzés során növeli a gyökökmennyiségét, paradox módon csök-kenti szinte minden olyan betegségelôfordulását, mely kapcsolatba hozha-tó a szabadgyökökkel, mint például,szív és keringési betegségek, agyvér-zés, bizonyos típusú rákos betegségek,Alzheimer- és Parkinson kór. Nem régi-ben azt írtuk le, hogy a testedzés azértpreventív és azért növeli az átlag élet-tartamot, mert szabadgyököt termel ésezért alkalmazkodási folyamatot vált ki(Radak et al. 2005). Az alkalmazkodásspeciális ingerfüggô folyamat. Ha agyökök mennyiségét csökkentjük, ak-kor elmaradhat a kedvezô alkalmazko-dás ((11.. áábbrraa)). Ha túl sok a gyök, akkorsérülnek a makromolekulák, eshet azélettani funkció, s akár mutáció is kia-lakulhat, mely például rákot okozhat. Arendszeres testedzés azonban makro-szinten kizárólag kedvezôen hat. Nincstudomásunk egyetlen olyan beteg-ségrôl sem, melynek elôfordulását arendszeres testedzés növelné! Ne té-vedjünk el, a rendszeres testedzés ked-vezô, s nem veszélyes a szabad gyökökmiatt sem. Sôt!

Az antioxidáns bevitel szükségessé-ge kérdéses, hiszen szinte lehetetlenmegmondani az optimális mennyisé-get, a szabadgyökökbôl és az antioxi-

dánsokból egyaránt. A szervezetünknagyon okos, és az enzimatikus rend-szerek harmóniában élnek egymással,nem véletlen, hogy a jelenleg ismertmódszerek közül csupán kettô az,amely növeli az átlag élettartamot, azegyik a maximálist is, az olyan termé-szetes módszer mely növeli az enzi-matkius antioxidáns és sérülés javítórendszerek aktivitását. A kettô közül azegyik, mely embereken is mûködik -az a rendszeres testedzés!

Antioxidáns bevitelt számos antioxi-dánst gyártó cég javasol. Lehet, hogyigazuk van, de lehet hogy nem. Ha hiányvan, kell az antioxidáns. De mennyitôlis kezdôdik a hiány? Sok a kérdés ke-vés az objektív válasz. Úgy gondolom,hogy itt tartunk ma, lassan már tudunkkérdezni, de a válasszal még gondokvannak.

Összefoglalva, azt már biztosan tud-juk, hogy a szabadgyökök jók ésrosszak is a mennyiség függvényében.Kellenek az élethez, s fontos szerepetjátszanak az elmúlásban is. A magasszintû enzimatikus antioxidáns rend-szer kedvezô, és ezt el lehet érni rend-szeres edzés által kiváltott alkalmazko-dással. A nem-enzimatikus antioxi-dáns bevitel szükséges is lehet, de az iselképzelhetô, hogy csökkenti a test-edzés által kiváltott alkalmazkodási fo-lyamatot, mely az antioxidáns enzimrendszert és az oxidatív-sérülést javítórendszert foglalja magában. Manapságnagy divat táplálék-kiegészítôzni, anti-oxidánst szedni stb., de tudjuk hogy adivat nem mindig célszerû.

Irodalom Gomez-Cabrera M, Borrás, C., Pal-

lardó, F.V., Sastre J., Ji L.L., Viña JDecreasing xanthine oxidase-mediatedoxidative stress prevents useful cellularadaptations to exercise in rats. J.Physiol. 2005: 567: 113-120.

Radak Z. Free radicals in Exerciseand Aging. Chaimaign, Human Kine-tics, 2000.

Radak Z, Chung Y, Goto S. Exerciseand hormesis: oxidative stress-relatedadaptation for successful aging. Bioge-rontology, 2005. 6:71-75.

Interjú • Gallov Rezsô: „A sport nem cél, hanem eszköz” 37Konferenciák • Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

BevezetésAz utóbbi évek statisztikai adatai

alapján megállapítható, hogy a fejlettipari országokban a halálesetek kb.

45%-a keringési eredetû és e tekintet-ben sajnos hazánk is egyértelmûen afejlett országok közé tartozik (évi ~140 ezer fô) (4,5).

Az artériák rugalmasságának csök-kenése, faluk merevebbé válása (arté-riás stiffnes) az érelmeszesedés legko-rábbi jele. Amennyiben ezt idejekoránfelismerjük, akkor esélyünk van a kó-ros folyamatok lassítására, megállítá-sára. A korai diagnózisnak a meg-elôzés szempontjából tehát döntô je-lentôsége van. Minden olyan eszköz,

Egy antioxidáns szer hatása az erek állapotáraSzôts Gábor, Petrekanits Máté

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: szots@mail.hupe.hu

28-37 2006/10/25 16:04 Page 1

36

– javasolható a káliumbevitel (né-hány g K-klorid vagy citrát);

– 50-80 g-nál nem több szacharóz,glükóz, fruktóz;

– szénsavtartalmú, magas cukor-koncentrációjú italok mellôzése;

– szabad aminosavak, enzimesenelôkezelt fehérjék fogyasztása nemkifogásolható;

– kis mennyiségû, komplex szénhid-rát bevitele nem kifogásolhatóilletve javasolható;

– pszichés okok miatt kis mennyi-ségben bármely élelmiszer fo-gyasztása megengedett, de leg-késôbb a bemelegítés megkezdéseelôtt 1 órával.

Ami külön tudományNagymérvû fogyasztás után a sikeres

regeneráció s az eredményes szerepléskülön tudomány (Bíró, 1981; Szabó,Zsuga, 2005). A mérlegelés s a verseny-zés közötti idôszakban egyesek akár 4-5kg-os testtömegnövekedést is el tudtakérni. Pl. az orosz Alekszandr Voronin az52 kg-ban versenyezve (51.9 kg mérle-gelésnél) 144 kg-os lökésvilágcsúcsotért el, utánmérésnél viszont 56.4 kg voltmár a testsúlya. Egy másik példa a bol-gár gyakorlatból. Mihail Petrov, 1987-ben, Ostravaban a VB-n, a 67.5 kg-oskategóriában (67.35 kg mérlegelés)200.5 kg-os világcsúcsot lökött, a test-súlya utánmérésnél 71,7 kg volt.

Persze komoly fogyásnál komoly hi-bák is elôfordulhatnak. Így pl. a koráb-

bi világbajnok bolgár Anton Kodzsaba-sev, 65 kg-os edzôsúlyról fogyva ugyanbe tudott mérni az 56 kg-os súlycso-portba, de a fellépô izomgörcsök miattnem tudott dobogóra lépni. Azaz azilyen mérvû dehidratációs problémátmég a bolgár szakvezetés sem tudtamegoldani, a rendelkezésre álló rövididô miatt nem volt lehetôség sikeres re-generációra. Én úgy vélem, hogy 3-4kg felesleg súlyemelôknél optimális le-het, de az edzôsúly legfeljebb 5-6 kg-mal haladhatja meg a súlycsoport felsôhatárát. Ennél nagyobb mérvû fogyáskomoly egészségi veszélyt is jelenthet,s szinte lehetetlenné válik a hatékonyregeneráció s a sikeres szereplés a ver-senyen. Továbbá lényeges, hogy min-den élversenyzô egyéni megközelítéstigényel, a fogyasztás sikeressége s aregeneráció hatékonysága és gyorsa-sága, az ún. szivacs-hatás nagyon függolyan tényezôktôl, mint az életkor, atesttömeg, a zsírszövetarány, az alkal-mazott adjuváns szerek, a folyadék-visszapótlás sebessége, pszichéstûrôképesség s mentális jellemzôk.

IrodalomBíró G.: A testsúly szabályozása, a

fogyasztás mértéke és idôzítése, a fo-gyasztást követô regeneráció. In:Hanzlik J.: Súlyemelés, TF Tovább-képzô Int., 273-284, 1981.

N.N. Jakovlev: Ernahrung desSportlers wahrend der Gewichtsreguli-erung. Schwerathletik, 16-17, 1969.

Lángfy Gy.: Fogyasztás. A sport éstestnevelés idôszerû kérdései. TF Tud.Közl., 300-310, 1970.

Szabó S. A.: Súlyemelôk testsúly-szabályozásával, fogyasztásával kap-csolatos kérdések. II. Orsz. Sporttud.Kong., Bp., konferenciakiadvány,szerk: Makkár M., 99-103, 1993.

A. S. Szabó: Realization of body-weight. Relationship among the normal,training and competition bodyweight ofweightlifters. Proc. IWF WeightliftingSymp. Ancient Olympia, Greece, ed.:Á. Lukácsfalvi, 129-136, 1997.

Szabó S. A.: Az új súlycsoportok ki-alakításával kapcsolatos gondolatok.Magyar Súlyemelés, 33-41, 1998.

Szabó S. A.: Súlycsoportok a súly-emelôsportban. Magyar Edzô, 10-13,1998 (4).

Szabó S. A.: Táplálkozás a versenyelôtt, a mérlegelést követôen. MagyarEdzô, 30-31, 2003 (2).

Szabó S. A.: Verseny elôtti táplálko-zás fogyasztó versenyzôknél. Új Diéta,8-9, 2004 (3).

Szabó S. A., Tolnai P.: Bevezetés akorszerû sporttáplálkozásba. Fair PlaySport Bt., Bp., 2001.

Szabó S. A., Zsuga I.: Táplálkozásta-ni kérdések a testsúlyhozás során. Ma-gyar Súlyemelés, 40-43, 2005.

Szabó S. A., Zsuga I.: A testsúlyho-zás táplálkozástani kérdései. V. Orsz.Sporttud. Kong., Bp., 2005, okt. 27-28, Magyar Sporttud. Szemle, 49-50,2005 (3).

kkéérrddééss üürrüüggyyéénn -- aazz aatthhéénnii oolliimmppiiáánnssaajjnnáállaattoossaann bbeekköövveettkkeezzeetttt mmaaggyyaarrttrraaggééddiiáákkaatt,, vvaaggyy aakkáárr aa kköözzeellmmúúllttbbaannaattllééttááiinnkkaatt éérrtt úújjaabbbb „„bbaalleesseetteett””??

– Minden ellenkezô híresztelésselszemben, a dopping frontján jobbanállunk, mint ahogyan a látszat esetlegmutatja, de tény, hogy van javítani va-lónk a nemzetközi megítélésünkben.Emlékszem, a Regensburgban rende-zett legutóbbi Világjátékokon kifeje-zésre jutó gyanakvásra, ugyanis szin-te kizárólag magyar résztvevôket ci-táltak dopping tesztre. Államtitkárelôdöm, már dr. Ábrahám Attila ésapparátusa is a téma komolyságához

illô igyekezettel tett érdemi lépéseketaz ügyben. A WADA (DoppingellenesVilágügynökség. A szerk.) legutóbbilevelében kiválónak értékelte a dop-pingellenôrzô csapat tevékenységét,jellemzésében world leader-nek, azaza világ vezetô csoportjához tartozó-nak ítélte meg ôket. Nemzeti DoppingKoordinációs Testület alakult, különbizottság a különleges orvosi ésegészségügyi okokból a doppingel-lenôrzés folyamatában rendhagyó ka-tegóriát alkotó sportolók vizsgálatáraés eseteik legális kezelésére. Készülô-ben van a nemzeti dopping stratégia,s iparkodunk az intézményesítésnek

abba az irányába, hogy Dopping Elle-nôrzô Szervezetünk tökéletesen önál-ló legyen, abszolút függetlenséget él-vezzen.

–– ÁÁllllaammttiittkkáárr úúrr,, kköösszzöönnjjüükk aa bbeesszzééll--ggeettéésstt.. TTiisszzttaa llaappppaall ééss ffrriissss rreemméénnyyeekk--kkeell iinndduullóó mmuunnkkáájjáátt éérrtthheettôôeenn jjeelleennttôôssvváárraakkoozzááss eellôôzzii mmeegg.. AAzztt kkíívváánnjjuukk,,hhooggyy mmeeggffeelleelljjeenn eennnneekk aa ffookkoozzootttt vváá--rraakkoozzáássnnaakk,, vvaallaammiinntt aa mmaaggaa sszzáámmáárraaúúggyysszziinnttéénn iiggéénnyyeesseenn mmeegghhaattáárroozzootttt,,mmaaggaassrraa tteetttt mméérrccéénneekk iiss -- aa mmaaggyyaarrssppoorrtt jjaavváárraa,, aammeellyy ssookkrrééttûû pprroobblléé--mmáákkkkaall kküüsszzkkööddvvee,, rreennddkkíívvüüll nneehhéézzhheellyyzzeettbbeenn ppeerrggeettii nnaappjjaaiitt..

Gallov Rezsô

Konferenciák • Radák Zsolt: Szükséges-e az antioxidáns bevitel? 29Interjú • Gallov Rezsô: „A sport nem cél, hanem eszköz”

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Feladatok, hatáskörök, jogosítványokA parlamenti választásokat követô kormányzati változások értelmében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisz-

térium szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza a keretei közé helyezett Sport Szakállamtitkárság jogosítványai-nak, feladatkörének, tevékenységének leírását. Az idevágó kormányrendeletet teljes terjedelmében nem kívánjuk idézni,ehelyett legfeljebb tömören a legfontosabbnak ítélt paragrafusokat vettük sorra.

AA ssppoorrtt sszzaakkáállllaammttiittkkáárr• felelôs a sporttal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-elôterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért,

azok végrehajtásáért,• közremûködik a feladatkörébe tartozó költségvetési elôirányzat tervezéséért és felhasználásáért, az erre vonatkozó

idôbeli szakszerûségi és törvényességi követelmények betartásáért, gyakorolja a feladatkörébe tartozó rendelkezési jog-kört,

• közremûködik a szakterületén kijelölt gazdasági és közhasznú társaságokat érintô vagyonkezelôi feladatok gyakor-lásában,

• a sportdiplomáciai feladatok körében részt vesz nemzetközi szervezetek, tárcaközi bizottságok munkájában, nemzet-közi megállapodásokat köt.

AA SSppoorrtt FFôôoosszzttáállyyA versenysporttal és utánpótlással kapcsolatos feladatkörben• gondoskodik a területén mûködô köztestületek, sportszövetségek, egyesületek, közalapítványok mûködési támoga-

tásáról, és figyelemmel kíséri azok mûködését,• figyelemmel kíséri a sportszövetségek szakmai tevékenységét, • együttmûködik a sportszövetségekkel sportágfejlesztési stratégiáik kialakításában és megvalósításában, ellátja a tá-

mogatásukkal kapcsolatos feladatokat,• kidolgozza a mûhelytámogatások rendjére vonatkozó koncepciót és ellátja az ezzel kapcsolatos hivatali feladatokat,• ellátja az olimpiai játékokkal kapcsolatos hivatali feladatokat,• A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel együttmûködve koordinálja a Sport XXI. és a Héraklész programot, s kidol-

gozza a sportiskolai rendszer koncepcióját,• együttmûködik a diáksport területén az utánpótlás-nevelési rendszerrel való kapcsolódási pontok tekintetében,• együttmûködik a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos feladatok terén, amelynek során kapcsolatot tart az Or-

szágos Sportegészségügyi Intézettel,• kapcsolatot tart a Mezô Ferenc és a Wesselényi Miklós Sportközalapítvánnyal a támogatásokkal kapcsolatos ügyek-

ben.• gondozza a minisztérium által támogatott programsorozat körébe tartozó eseményeket, együttmûködik egyéb diák-

és szabadidôs rendezvények szervezôivel az épek és fogyatékosok sportja tekintetében, támogatja a köz- és felsôoktatássportjának versenyrendszerét, illetve szabadidôsport eseményeit, gondoskodik a szabadidôsport, diáksport szövetségekés a fogyatékosok sportjának területén mûködô sportszövetségek mûködésének támogatásáról,

Figyelemmel kíséri és javaslatot dolgoz ki a kapcsolódó szervezeti egységekkel együttmûködve a sporttudományt,sportegészségügyet érintô kérésekben, általános szakmai kapcsolatot tart a Magyar Sporttudományi Társasággal , a Ma-gyar Edzôk Társaságával és az Országos Sportegészségügyi Intézettel.

AA SSppoorrttlléétteessííttmméénnyy--ffeejjlleesszzttééssii ttiittkkáárrssáágg• ellátja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési programok, projek-

tek tekintetében a kormányzatkoordinációs, irányítási és koncepcióalkotási feladatokat,• javaslatokat készít elô a kiemelt sportlétesítmény fejlesztési programokról a kormány részére,• közremûködik az állami sportcélú ingatlanok hasznosításának tervezésével, ellenôrzésével és mûködtetésével kap-

csolatos feladatokban,.(A fentiek csupán, ismételjük, csupán szemelvények, távolról sem fedik a sport szakállamtitkárság feladatainak teljes

körét. A szerk.)

A hosszú távú ûrrepüléssel kapcso-latos problémák közül az egyik legsú-lyosabb az, hogy az asztronauták nemelég súlyosak a súlytalanság miatt, sezért nagyon jelentôs izomtömegetvesztenek, amely együtt jár súlyoscsontritkulással is. Hiányzik a gravitá-ció stimuláló hatása.

Nehéz dolog lenne az immunrend-szer hatékonyságát növelni steril szo-bában, hiszen nincs olyan tényezô,mely serkentené azt, sôt éppen vissza-fejlôdik mert nincs mi ellen harcolnia.

Az edzôk jól tudják, hogy csak úgylehet fejleszteni a tejsavval szembeniellenálló képességet, ha anaerob mun-kát végeztetünk a sportolóval. Az ae-robic munkának nem lesznek a tejsavtûréssel kapcsolatos adaptációs sajá-tosságai.

Az alkalmazkodás egyik alaptételeaz, hogy ingerfüggô és speciális.

A szabad gyökök teljesen normálistermékei az aerobic metabolizmusnak,s az is teszi a molekuláris oxigént azélet elengedhetetlen elemévé, hogynem teljesen telített az elektron pályá-ja, így képes elektront felvenni. A fel-vett elektron miatt az oxigén molekulanegatív töltésû lesz, s ez reaktívvá isteszi a molekulát, mely képes lesz azsírok, a fehérjék és a DNS szerkezetétmegváltoztatni. Ha a sejtek membrán-ja sérül - ez a lipidperoxidáció -, akkora sejt elvesztheti integritását és elpusz-tul. A fehérjék oxidatív sérülése azt je-lenti, hogy azok elveszítik élettanifunkciójukat, s érzékenyek lesznek adegradációra. A DNS sérülése mutáci-ót okozhat, ami rákhoz vezethet, demegakadályozhatja a sejtek osztódá-sát is a sejthalálhoz vezetve.

Ezek bizony nem kívánatos dolgok.Ez az oka annak, hogy a szabad gyö-

kök nem igazán népszerûek, azonbanvalamennyi szabad gyököt termelôélôlény kifejlesztette a gyökök ellenivédekezô rendszerét, melyben vannakenzimatikus és non-enzimatikus antio-xidánsok. Ezeknek az a dolguk, hogynormális szinten tartsák a szabad gyökmennyiséget. A non-enzimatikus anti-oxidánsok jelentôs része a táplálékkaljuthat be a szervezetbe. Ha antioxidánshiány lép fel, annak súlyos következ-ményei lehetnek. A kérdés csupán azmennyi is a szükséges mennyiség. Ez

Szükséges-e az antioxidáns bevitel?Radák Zsolt

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: radak@mail.hupe.hu

11.. áábbrraa.. ÉÉlleettttaannii ffuunnkkcciióó ééss sszzaabbaaddggyyöökk sszziinntt kkaappccssoollaatt

29-36 2006/10/25 16:06 Page 1

30

BevezetésA súlycsoportokhoz kötött sport-

ágak esetében igen gyakori, hogy azedzôsúly s a kategória által megenged-hetô maximális súly jelentôsen eltéregymástól. Ha a mérlegelés elôtt je-lentôs volt a súlyveszteség, akkor a re-generáció kiemelkedôen fontos fel-adat. Természetesen a regenerációnem cél, csak eszköz, hiszen a valódicél a sportoló sikeres, eredményesszereplése a bemért súlycsoportban.Ez viszont hatékony regeneráció nélkülelképzelhetetlen.

A magasabb edzôtestsúly azért cél-szerû, mert így a versenyzô nagyobb in-tenzitású és nagyobb terjedelmû edzés-munka elvégzésére képes, ami akésôbbi sportteljesítmény (versenytel-jesítmény) alapja. Az is nyilvánvaló,hogy magasabb súlycsoportban maga-sabb a követelmény is, tehát a ver-senyzô az alkatának, testfelépítésének,testösszetételének, a fogyasztási le-hetôségeknek függvényében a lehetôlegalacsonyabb súlycsoportban kívánversenyezni. A súlyemelésben pl. 1998óta a férfiaknál 8 a nôknél 7 súlycso-port van, ami annyit jelent, hogy a férfi-aknál átlagosan 11.1%, a nôknél 9,3%az elôzô súlykategóriához viszonyítotttesttömeg-növekedés. Ez – korábbankisebbek voltak a különbségek s többsúlycsoport volt – egyrészt megnehezítia súlycsoportváltást, másrészt fokozot-tan aláhúzza a fogyasztásra s az ezt kö-vetô regenerációra való odafigyelést.Így a fogyasztás s azt követôen a haté-kony regeneráció kulcskérdés (Jakov-lev, 1969; Szabó, 1993, 1997, 1998).

Mérlegelés elôtti súlyhozásA mérlegelést megelôzô súlyhozás

rövid idôszak, lényegében hipohidratá-lás, illetve dehidratáció. Ha nagyonnagymérvû a fogyás, akkor beszélünkdehidratációról. A szakemberek jelen-legi álláspontja az, hogy pl. súlyeme-lésben évente 20 kg-nál többet nemcélszerû fogyni. Ez annyit jelent, ha va-lakin a súlycsoport felsô határáhozszámítva 5 kg felesleg van, akkor

évente legfeljebb 4 versenyen indulhataz eredeti, saját, lefogyasztott súlycso-portjában, a többi, kisebb jelentôségûversenyeken egy magasabb kategóriá-ban lép dobogóra.

A súlyhozás természetesen nem té-vesztendô össze a súlyszabályozással,ami a teljes sportolói életútra (s azutánis) vonatkozik, s lényegében az opti-mális edzôsúly biztosítását, azaz azideális testösszetételt jelenti.

Súlyhozási lehetôségek– étkezési szokások módosítása

(élelmiszerfelvétel és italfogyasz-tás mérséklés, sófelvétel minimali-zálás)

– intenzív izzadás (szauna, fogyasz-tóruha, intenzív mozgás)

– hashajtók alkalmazása– vízhajtók (diuretikumok) alkalma-

zása – jelenleg tiltott– egyéb, speciális módszerek (pl.

hajvágás, szôrtelenítés, köpködés)Kihangsúlyozandó, hogy pl. a szau-

názással való fogyasztás jelentôs ásvá-nyi anyag mennyiséget távolít el aszervezetbôl, aminek a pótlásátkésôbb mindenképpen meg kell olda-ni. A veríték nem csupán nátriumklori-dot tartalmaz, egy liter verítékkel pl.200-400 mg kálium, 120-200 mg kal-cium, 30-42 mg magnézium is eltávo-zik a szervezetbôl.

A sóvesztéssel együttjáró dehidratá-ció következményei:

– perifériás keringési elégtelenség– az extracelluláris térbôl történô víz-

leadás miatt csökken a keringô vérmennyisége

– a vér besûrûsödik, nô a plazma oz-motikus nyomása, csökken a vér-nyomás

Regeneráció a mérlegelést követôen

A mérlegelés utáni regeneráció fizio-lógiailag lényegében rehidratáció,amely többnyire igen mérsékelt táp-anyagbevitelt s jelentôs folyadékfelvé-telt jelent (Szabó, 2003, 2004). Fontosfeladatok:

– fokozatos, folyamatos folyadék-visszapótlás

– a vízmérgezés elkerülése– nem csak tiszta víz bevitele– a görcs elkerülése, esetleg intravé-

nás sóbevitel.Nagyon lényeges, hogy a folyadék-

visszapótlás olyan gyors legyen, amimég nem eredményez vízmérgezést. Ezutóbbit mindenképpen el kell kerülni,következményei ugyanis erôsen negatívhatásúak (Lángfy, 1970; Szabó, Tolnay,2001). A lényeg az, hogy sok folyadékhirtelen bevitele felhígítja a szervezetvíztereit, megváltozik a vér ozmotikusnyomása, a folyadék könnyen kilép azérfalból, ez a lezárt koponyában nyo-másfokozódást, következményként pe-dig rosszullétet, fejfájást, hányingert,izomremegést okoz. Fontos az is, hogya bevitt folyadék ne tiszta víz legyen,ugyanis a fogyasztással (s ezáltal ásvá-nyi anyagvesztéssel) meggyötört szer-vezet a bevitt tiszta vizet viszonylaggyorsan kiüríti, s lévén a víz- és sóház-tartás szorosan összefügg, ez továbbiásványi anyag veszteséget okoz.

Az izomgörcs elkerülése s a verse-nyen való való eredményes részvételgyakran orvosi jellegû beavatkozást isigényel, szükség lehet intravénás sóin-jekcióra is. Ha a fogyás mértéke nemhaladta meg a 2-3 kg-ot, akkor enneka valószínûsége rendkívül kicsi, az orá-lis folyadék- és sópótlás kielégítô rege-nerációt és versenyteljesítményt bizto-sít, természetesen az egyéb kellékek(pl. masszázs, melegítô krém alkalma-zása) bevonásával.

Mit együnk, mit igyunk a mérlegelést követôen?Ez az a kérdés, aminek megválaszo-

lása odafigyelést igényel, s fiziológiaiismereteket és a versenyzô ismeretéttételezi fel az edzô részérôl. Erôsen in-dividuális lehet a helyes válasz, néhányáltalános javaslat azért tehetô.

– ásványvíz, gyümölcslé, citromoslimonádé, ásványi sókat és vitami-nokat (esetleg aminosavakat) tar-talmazó sportitalok (pl. BASICA,VEROFIT );

– minerália komplexek (pl. Sup-radyn, Centrum, Béres Actival,Megaminerals);

Konferenciák • Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban 35Konferenciák • Szabó S. András: Mérlegelés utáni regenerációM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Új kihívások, régi babonáka sporttáplálkozásban

2006. MÁJUS 16. (KEDD) TF AULA, 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44.

PPRROOGGRRAAMM1100..0000––1122..0000 SSppoorrttttáápplláállkkoozzááss ééss ttuuddoommáánnyy

ÜÜlléésseellnnöökk:: FFrreennkkll RRóóbbeerrtt,, aazz MMSSTTTT eellnnöökkee 10.00 Köszöntô: Nyerges Mihály, a TF dékánja10.10 Nádori László: A magyar sporttudomány fél évszázada 10.30 Frenkl Róbert: Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban10.50 Szabó S. András: Mérlegelés utáni regeneráció 11.10 Radák Zsolt: Szükséges-e az antioxidáns bevitel?11.30 Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása

az erek állapotára11.50 Kérdések, hozzászólások12.00 Szünet

1122..2200––1144..0000 NNééppttáápplláállkkoozzááss,, ttáápplláálléékk--kkiieeggéésszzííttôôkkÜÜlléésseellnnöökk PPuuccssookk JJóózzsseeff,, aazz MMSSTTTT aalleellnnöökkee

12.20 Martos Éva: A néptáplálkozás távlatai 12.40 Kacsándi Anna: Testtömeg optimálás, korszerû fogyókúra13.00 Tolnay Pál: A táplálkozástervezés lehetôségei és korlátai13.20 Pucsok József: Táplálék-kiegészítôk - újdonságok és veszélyek13.40 Kérdések, hozzászólások 1144..0000 ÖÖsssszzeeffooggllaallóó,, eellnnöökkii zzáárrsszzóó

IrodalomjegyzékFrenkl R.: Sporttáplálkozás. in: Bíró György - Lindner Ká-

roly (szerk.): Tápanyagtáblázat 122-124. Medicina, 1999.Szabó S. András, Tolnay Pál: Bevezetés a korszerû sport-

táplálkozásba Fair Play Sport, 2001.Szôts Gábor, Frenkl Róbert: Nyugalmi vércukorszint vizs-

gálatok glukóz, fruktóz és placebo adagolás után eltérôedzettségû sportolókon. Sportorvosi Szemle 36.131-140.1995.

Szôts Gábor, Frenkl Róbert: Fizikai terhelés alatti vizsgá-latok glukóz, fruktóz és placebo adagolás után eltérô edzett-ségû sportolókon. Sportorvosi Szemle 37. 57-72. 1996.

Mérlegelés utáni regenerációSzabó S. András

BCE, Élelmiszertudományi Kar, BudapestE-mail: andras.szabo@uni-corvinus.hu

30-35 2006/10/25 16:07 Page 1

34

A két terheléses kísérletet úgy terveztük meg, hogy mun-kavégzés szempontjából hasonló terhelést jelentettek. (Avizsgálatsorozat elôtt elôkísérletet végeztünk az egyéni ma-ximális munkavégzôképesség meghatározására.)

A három beavatkozás:• 1. 50g glukóz adása per os 2dl teában• 2. 50g fruktóz adása per os 2 dl teában• 3. Két db placebo tabletta adása (a szokásos édes ízû

Placebo oldat helyett azért választottuk a Placebo tablettá-kat, mert ezektôl pszichés effektust inkább feltételeztünk).

Az 55--77.. áábbrraa a vércukor értékeket mutatja nyugalomban,ergometriás-, illetve pályaterhelés kapcsán.

Nyugalomban a várt eredményt kaptuk. A glukóz hatásá-ra gyors vércukorszint emelkedés, majd szignifikáns csök-kenés tapasztalható. Fruktóz után kisebb az emelkedés ésnem tapasztalható csökkenés. A Placebo tabletták nemeredményeztek effektust.

Az ergometriás terhelés már jelentôsen módosítja a nyu-galmi viszonyokat. – A szubmaximális terhelés a placebotkapott csoportban is emeli a vércukorszintet. A kép lénye-gében megfelel a fruktóz adása utáni vércukorszintnek. Glu-kóz adása – a terhelés kezdete elôtt már – jelentôsen emelia vércukorszintet, amely a továbbiakban a másik két cso-port értékei alá csökken.

Hasonló a helyzet a versenyszituációt megközelítô pálya-terhelést alkalmazva. A lényeges különbség azonban, hogya versenyizgalom még inkább magas vércukorszintet ered-ményez. A 88--1100.. áábbrráánn az inzulinszinteket tüntettük fel.

A nyugalmi kísérletben észlelt inzulinszintek megfeleltek avércukorszintek alapján várható értékeknek.

A glukóz adását követôen nagyfokú inzulinaemia volt ta-pasztalható.

Az ergometriás terhelés közben hasonlóan nagyfokú volt

a glukózt kapott csoportban az inzulinaemia, de a másikcsoportban is emelkedett a szérum inzulinszint.

A pályaterhelés közben a 77.. áábbrráánn látott magas vércukor-értékek ellenére alacsonyabbak az inzulinértékek.

Edzett embereken nyugalomban a glukóz, fruktóz, illetveplacebo utáni vércukor és inzulinszint jelentôsen eltért.

A terhelés megváltoztatta a helyzetet. Úgy látszik, hogy alaboratóriumi ergometriás munkavégzéskor maga az izom-munka, míg a pályán a munka és a terheléssel összefüggôpszichés, emocionális tényezôk együtt hatottak.

Jelen eredményekbôl igen figyelemreméltó, hogy a ver-seny alatti magas vércukorszintet nem követte jelentôs in-zulinaemia.

Feltehetô, hogy a terhelés alatt megemelkedett katekola-minszint gátolja az inzulinmobilizációt.

A vizsgálati személyek jól edzett és jól táplált versenyzôk,illetve testnevelési fôiskolai hallgatók voltak. Az alkalmazottterheléseket jól tûrték és jól mobilizálták a szénhidrátot.

Adataink megerôsítik a szénhidrátellátottság elsôdlegesjelentôségét a verseny alatti szénhidrátmetabolizmussalkapcsolatban. Tartós hatás szempontjából indokolt lehetfruktóz alkalmazása is, de a verseny elôtt bátran adható glu-kóz is, mert az izgalmi katekolamin szint emelkedés gátoljaaz inzulin szekréciót.

Befejezésül sem mondható más, mint hogy okos verseny-zô gondot fordít az egészséges táplálkozásra. Ez sem olyanegyszerû, figyelembe véve a néptáplálkozási szokásokat. Asportágak többségében viszonylag tág keretek között vanlehetôség az egyéni ízlés érvényesítésére. A sikerhez szük-séges versenyzôi rutin fontos része a célszerû táplálkozás,különösen a versenyidôszakban. Ehhez már ma is sok segít-ség áll a sport rendelkezésére a tudomány oldaláról. Élnikell vele.

Felfogásom szerint bármely tudo-mányt négy összetevô mentén érdem-ben lehet értelmezni és minôsíteni:

– elméletek,– kutatások,– érdekképviseleti és ismertterjesztô,

végül– könyvtári és dokumentációs intéz-

mények mûködése. Felfogásom szerint az alábbi elméle-

tek illeszkednek szorosan, illetve lazána sporttudomány tárgyához, röviden azemberi mozgás vizsgálatához:

1. csoport– sportpedagógia,– sportpszichológia,– sportszociológia,– sportorvostan,– sporttörténet,– sportszervezés,– biomechanika,– kineziológia,– edzéselmélet.2. csoport– sportinformatika,– sportpublicisztika,– sportépítészet,– sportetika,– sportpolitika,– sportfilozófia.Az elsô csoportba tartozó elméletek

hátterében elfogadott, bevált tanköny-vek állnak az oktatók, kutatók, egyete-mi és fôiskolai hallgatók rendelkezésé-re. A második csoportba sorolt sport-elméletek figyelemre méltó felismeré-seket, hasznos gyakorlati ajánlásokattartalmaznak, azonban a legfôbb elmé-leti kritériumnak a logikus rendszerbefoglalt ismeretek követelményének,véleményem szerint még nem felelnekmeg. A felsorolt elméletek mind a ku-tatás tárgyát érintô célkitûzéseket,mind a kutatás módszertanát illetôenerôs, ugyanakkor áthidalható eltérése-ket, különbségeket mutatnak.

Vegyük sorra a tudomány összetevôit.Az elmélet az emberi ismereteknek,alapfogalmaknak, állásfoglalásoknak,szabályoknak, törvényszerûségeknek lo-gikusan rendszerezett összefoglalása, akoherencia, az ellentmondás mentességés az általános érvény követelmények-nek megfelelôen. Szakterületünk elméle-teinek megfeleltetése az említett kritériu-mok alapján még várat magára. Fontostörténelmi vállalkozása lehetne ennek afeladatnak a megoldása a Magyar Sport-tudományi Társaság számára.

A tudományos ismeretek nempasszív úton jutnak felszínre, nem spe-

kulatívan teremtett fogalmakat, felis-meréseket tükröznek, hanem az elmé-let és a gyakorlat végtelenül szívós,tartós, gyakran harcos párbeszédénekgyümölcseként jönnek létre. Egy dia-lógus eredményeként, amely dialógusa gondolkodás és tevékenység, az el-mélet és a gyakorlat között zajlik évez-redek óta. Mind az emberiség történel-me, mind a tudománytörténet azt mu-tatja, hogy az elmélet megfigyelésenalapul, ugyanakkor az elmélet ponto-sabbá teszi a megfigyeléseket. Ebbena korrekciós körforgásban az elméle-tek elônyükre módosulnak, mert egyújabb módosult elmélet a cselekvô,gondolkodó ember ismereteit, gyakor-latát is módosítja.

Gondolatmenetemben arra szeret-tem volna utalni, hogy mindig az okta-tásban, esetünkben a sportolók felké-szítésében dolgozó szakemberek dön-tenek valamely elmélet sorsáról. Nemtud fennmaradni egyetlen elmélet sem,ha az, élethelyzetbe hozva, csôdötmond. Premisszaként elfogadható,hogy szakterületünkön az elméletek anevelés folyamatába ágyazódnak.

A sporttudomány dinamikusfejlôdésében a kutatásé a fôszerep. Újismeretek, új felismerések, tárgyábanjól körülírt, módszereiben tárgyhoz kö-tött kutatások révén jutnak felszínre. Akutatás tárgyát, témáját meghatároz-hatjuk a tudományfejlôdés belsô logi-kája mentén, de természetesen gya-korlati igények alapján is. Az elôbbi-hez elsôsorban az alapkutatások, azutóbbihoz az alkalmazott és fejlesztésikutatások sorolhatók, átjárásokat isfeltételezve. Nagyon idôszerû, testhez-álló feladata lehetne a Magyar Sport-tudományi Társaságnak a hazai sport-kutatás helyzetének alapos, ôszinte,valóságot tükrözô feltárása. Vegyékkezdeményezésként, egyúttal ösztön-zésként, az érdekelt sporttudósok a tu-dományos kutatás és ismeretterjesztésintézményesülésérôl írt tanulmányai-mat, amelyek a Magyar Sporttudomá-nyi Szemle 2005/4. illetve 2006/1.számában jelentek meg. Ha elfogad-juk, hogy a kutatás a tudomány legdi-namikusabb összetevôje, akkor kése-delem nélkül kell lépéseket tennünk ahazai kutatási feltételek javítása, ésegy korszerû intézményi háttér megte-remtése érdekében. Ez a lépés nemmellékesen a sikeres egyetemi akkre-ditáció irányába is hatna. Meg kell ér-tetnünk a döntéshozókkal, hogy a tu-

dományos kutatások eredményeitnem lehet a sportéletben meglevô ér-ték- és érdekviszonyok figyelembe vé-tele nélkül alkalmazni. Minél felkészül-tebb a kutató gárda, annál több pon-ton tud kapcsolatot teremteni a meg-rendelôvel, a sportvezetôvel, edzôvel,sportolóval. El kell fogadnunk azt a té-telt, hogy a tudományos kutatás és azeredmények hasznosítása egységes,egymást nem nélkülözô feltételrend-szert alkot.

Sajnos azonban azt kell tapasztal-nunk, hogy infrastrukturális elmara-dottságunk miatt nem tudjuk hatéko-nyan felhasználni a külföldi kutatásimódszereket. Világossá kell azonbantennünk, hogy az infrastruktúra magá-ba foglalja például a sportolók edzett-ség ellenôrzésének feltételeit, a sport-sérülések megelôzésének, a sérülésekgyógyításának feltételeit, a sport teljeskörére terjedô információk szerzése, tá-rolása, felhasználása feltételeit. Vegyükészre, hogy a sportvilágban tapasztal-ható, felgyorsult technológiai fejlôdésmindenekelôtt a sportorvosi ellenôrzés,a rehabilitáció, a mozgáselemzés, asportoló lelki folyamatainak kedvezôbefolyásolása nagy kihívást jelent amagyar sporttudomány és a sportgya-korlat számára. A sporttudományanyagi támogatásában, a támogatásokmegfelelô elosztásában ezért fordulatravan szükség. Ehhez a fordulathoz mamár kevés idô áll rendelkezésre.

A sporttudomány további két össze-tevôjének – az érdekvédelmi és isme-retterjesztô, illetve a könyvtári és do-kumentációs intézményeknek részle-tes taglalását elôadásom idôkeretenem teszi lehetôvé. Két megjegyzéstazért szeretnék az elmondottakhozfûzni. A sporttudomány érdekvédel-mében jelentôs elôrelépés történt1973-ban, az akadémiai távlati mû-veltségtartalom kidolgozásakor azzal,hogy a Magyar Tudományos Akadé-mia Elnöki Közoktatási Bizottsága amûveltségtartalmak szerves eleme-ként fogadta el a sportmûveltséget, éslétrehozta a Szomatikus Bizottságot.Erre a hagyományra építve továbberôsíthetjük például egyetemünk és azMTA együttmûködését. Jelentôs a ha-gyománya a tudományos ismeretter-jesztésének is. A Testnevelési Tudo-mányos Tanács 1955-ben Testneve-léstudomány címen folyóiratot indítottel, 1960-tól pedig könyvsorozatot. A’60-as évektôl a TF Szakkönyvtári ésDokumentációs Központja kapcsoló-dott be intenzíven a tudományos isme-retterjesztésbe.

Konferenciák • Frenkl Róbert: Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban 31Konferenciák • Nádori László: A magyar sporttudomány fél évszázada

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

A magyar sporttudomány fél évszázadaNádori László

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

7. ábra

9. ábra 10. ábra

8. ábra

31-34 2006/10/25 16:09 Page 1

32

A célszerû táplálkozás az ókori olimpiák óta, mint teljesít-ményfokozó tényezô szerepel. A verseny tisztasága érdeké-ben az atlétákat már hónapokkal az olimpia elôtt összegyûj-tötték, azonos feltételek között tartották. Többek között eztjelentette a fôként húsokat tartalmazó tréningdiéta.

A modern sportban is az egyik örökzöld téma a táplálko-zás. A tudományos igényû, részben a tapasztalatra, részbenkutatásokra támaszkodó ismeretek mellett számos babonais él, illetve jelentkezik ismételten a sporttáplálkozásban. Maezek kvázi tudományos megerôsítést kaptak a táplálékkie-gészítôk dömpingje kapcsán. Az edzôk és az orvosok azért isfogadják el a táplálékkiegészítôket, mert ezekkel vélik kivé-deni, megelôzni a tiltott doppingszerek alkalmazását. Mertvalamit adni, illetve szedni kell. Messze vezetne a csapdákelemzése, a legrosszabb, amikor a táplálékkiegészítô tartal-maz tiltott szert és ez csak a doppingvizsgálatkor derül ki.

Alaptétel ma is, hogy a diétahiba teljesítménycsökkentôtényezô. Az optimális táplálkozás azt célozza, hogy a spor-toló az edzéseken felhalmozott tudását a versenyen maxi-málisan érvényre tudja juttatni. A sporttáplálkozás alapve-tôen egészséges táplálkozás.

Mégis idôrôl-idôre jelentkeznek olyan táplálkozási trük-kök, amelyek révén objektív teljesítményfokozó hatástprognosztizálnak. Ez is inkább akkor hihetô, fogadható el,ha valamilyen fontos komponens viszonylagos hiányát pó-toltuk és ezzel értünk el teljesítményjavulást.

A sporttáplálkozásban szoros összefüggésben az edzés-módszerek, illetve a versenyzés filozófiájának és helyzeté-nek a változásával, fehérje és szénhidrát korszakokat külön-böztetünk meg.

Amikor a hangsúly a felkészülésre esett, a hosszú edzési-dôszakok, kevés verseny felfogás uralkodott, akkor a sport-táplálkozásban fehérje-korszak volt. A fehérjedús táplálko-zás anabolikus hatásával az izomtömeg növekedését, a ké-pességfejlesztést szolgálta.

Késôbb, mindmáig tart ez a folyamat, az üzleti alapú él-sport sûrû versenyprogramot diktált. Ez szénhidrát-korsza-kot jelent. Rövid idô van csak felkészülésre, feltöltôdésre,versenyezni, meccselni kell.

Ehhez pedig az energiát az izomglikogén adja. Permanen-sen fel kell tölteni szénhidrátdús diétával az izomglikogénraktárait. Elôször a tenisz sportban, a két hetes Grand Prixversenyeken alkalmazták ezt a táplálkozást, amikor napon-ta játszani kellett, akár több mérkôzést is (egyes, páros, ve-gyes páros).

Régebben még lehetséges volt váltogatni a periódusokat,a fehérje-dús diétával növelni az izmok szénhidrát-éhségét,serkenteni a más tápanyagokból történô szénhidrátképzést,a glykoneogenezist, majd a verseny elôtti napokban alkal-mazni a szénhidrátdús diétát. Ma erre ritkán van lehetôség.

Változott a felfogásunk a folyadékpótlás terén is. Nemcsak megengedett, hanem szükséges a verseny, mérkôzésalatti folyadékpótlás. Ezt kívánja a mikrocirkuláció. A rela-tív hipohidratáció, kiszáradás sokkal veszélyesebb, teljesít-ménygátló tényezô, mint a régebben veszélyesebbnek tar-tott relatív hiperhidratáció.

Ami a mérkôzés, verseny alatti táplálkozást illeti, igenfontosak az individuális különbségek, egyéni szokások. Nin-csenek általános szabályok, legfeljebb irányelvek. Számossportoló igényli a verseny, mérkôzés elôtt a táplálkozást,üres gyomorral nem tud létezni. Könnyen emészthetô, gyor-san felszívódó táplálékok fogyaszthatók. Érdekes tapaszta-lat másrészt, hogy „éhezô” versenyzô általában jobban sze-repel. Tehát, aki képes erre – természetesen hosszan tartóversenyzésnél ez kevésbé jön szóba, fôleg intenzív munká-nál –, az jól jár. A folyadékpótlásról ilyenkor is gondoskodnikell.

Fontos az alapértékek ismerete. A hháárroomm ttáábblláázzaatt sporto-lók tápanyag, ásványi anyag és vitaminszükségletét mutat-

ja. Csak állóképességi és erôsportok bontást alkalmaztunk,ezeken belül még számos finom különbség is érvényesíthe-tô.

Az 11--44.. áábbrráákk az energiaforrás százalékos megoszlását, il-letve az izom energiafogyasztását mutatják, egyrészt szén-hidrátpótlás nélkül, másrészt szénhidrátpótlással.

A szénhidrátpótlás kérdése is az egyik klasszikus vitaté-ma. Szükségessége mellett egyrészt az izomglikogén, mintenergiaraktár pótlása, másrészt a homeosztázis fontos té-nyezôjét jelentô vércukorszint állandósága szól.

A demonstrált eredmények a szénhidrátpótlás szükséges-ségét támasztják alá hosszantartó terhelés esetén. Ily mó-don mind a glikogénbôl történô energianyerés, mind a vér-cukorszint állandósága hosszabb ideig biztosítható.

A következôkben azon vizsgálataink eredményét mutat-juk be, amelyekben glukóz, fruktóz és placebo adagolása

után vizsgáltuk a vércukorszint és a plazma inzulinszint ala-kulását nyugalomban, illetve izommunka hatására.

Vizsgálatainkban tehát célul tûztük ki, hogy megvizsgál-juk glukóz, illetve fruktóz adását követô vércukor és inzulin-szint változásokat nyugalomban, ergometriás terhelést al-kalmazva és versenyszituációban. Vizsgálatainkban tizenkét19-23 éves rendszeres edzésben lévô férfi vett részt.

Három vizsgálati helyzetben három beavatkozást alkal-maztunk, így minden vizsgálati személy – randomizált sor-rendben – kilenc kísérletben vett részt.

A három vizsgálati helyzet:• 1. Nyugalom• 2. Szubmaximális ergometriás terhelés

Minjhardt típusú futószalag ergométeren• 3. Versenyjellegû 3000 méteres síkfutás, majd ezt köve-

tôen kétszer négyezer méteres futás.

Konferenciák • Frenkl Róbert: Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban 33Konferenciák • Frenkl Róbert: Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásbanM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban

Frenkl RóbertSSeemmmmeellwweeiiss EEggyyeetteemm,, TTeessttnneevveellééssii ééss SSppoorrttttuuddoommáánnyyii KKaarr,,BBuuddaappeessttE-mail: frenkl@mail.hupe.hu

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat

1. ábra 2. ábra

4. ábra

5. ábra 6. ábra

3. ábra

32-33 2006/10/25 16:11 Page 1

32

A célszerû táplálkozás az ókori olimpiák óta, mint teljesít-ményfokozó tényezô szerepel. A verseny tisztasága érdeké-ben az atlétákat már hónapokkal az olimpia elôtt összegyûj-tötték, azonos feltételek között tartották. Többek között eztjelentette a fôként húsokat tartalmazó tréningdiéta.

A modern sportban is az egyik örökzöld téma a táplálko-zás. A tudományos igényû, részben a tapasztalatra, részbenkutatásokra támaszkodó ismeretek mellett számos babonais él, illetve jelentkezik ismételten a sporttáplálkozásban. Maezek kvázi tudományos megerôsítést kaptak a táplálékkie-gészítôk dömpingje kapcsán. Az edzôk és az orvosok azért isfogadják el a táplálékkiegészítôket, mert ezekkel vélik kivé-deni, megelôzni a tiltott doppingszerek alkalmazását. Mertvalamit adni, illetve szedni kell. Messze vezetne a csapdákelemzése, a legrosszabb, amikor a táplálékkiegészítô tartal-maz tiltott szert és ez csak a doppingvizsgálatkor derül ki.

Alaptétel ma is, hogy a diétahiba teljesítménycsökkentôtényezô. Az optimális táplálkozás azt célozza, hogy a spor-toló az edzéseken felhalmozott tudását a versenyen maxi-málisan érvényre tudja juttatni. A sporttáplálkozás alapve-tôen egészséges táplálkozás.

Mégis idôrôl-idôre jelentkeznek olyan táplálkozási trük-kök, amelyek révén objektív teljesítményfokozó hatástprognosztizálnak. Ez is inkább akkor hihetô, fogadható el,ha valamilyen fontos komponens viszonylagos hiányát pó-toltuk és ezzel értünk el teljesítményjavulást.

A sporttáplálkozásban szoros összefüggésben az edzés-módszerek, illetve a versenyzés filozófiájának és helyzeté-nek a változásával, fehérje és szénhidrát korszakokat külön-böztetünk meg.

Amikor a hangsúly a felkészülésre esett, a hosszú edzési-dôszakok, kevés verseny felfogás uralkodott, akkor a sport-táplálkozásban fehérje-korszak volt. A fehérjedús táplálko-zás anabolikus hatásával az izomtömeg növekedését, a ké-pességfejlesztést szolgálta.

Késôbb, mindmáig tart ez a folyamat, az üzleti alapú él-sport sûrû versenyprogramot diktált. Ez szénhidrát-korsza-kot jelent. Rövid idô van csak felkészülésre, feltöltôdésre,versenyezni, meccselni kell.

Ehhez pedig az energiát az izomglikogén adja. Permanen-sen fel kell tölteni szénhidrátdús diétával az izomglikogénraktárait. Elôször a tenisz sportban, a két hetes Grand Prixversenyeken alkalmazták ezt a táplálkozást, amikor napon-ta játszani kellett, akár több mérkôzést is (egyes, páros, ve-gyes páros).

Régebben még lehetséges volt váltogatni a periódusokat,a fehérje-dús diétával növelni az izmok szénhidrát-éhségét,serkenteni a más tápanyagokból történô szénhidrátképzést,a glykoneogenezist, majd a verseny elôtti napokban alkal-mazni a szénhidrátdús diétát. Ma erre ritkán van lehetôség.

Változott a felfogásunk a folyadékpótlás terén is. Nemcsak megengedett, hanem szükséges a verseny, mérkôzésalatti folyadékpótlás. Ezt kívánja a mikrocirkuláció. A rela-tív hipohidratáció, kiszáradás sokkal veszélyesebb, teljesít-ménygátló tényezô, mint a régebben veszélyesebbnek tar-tott relatív hiperhidratáció.

Ami a mérkôzés, verseny alatti táplálkozást illeti, igenfontosak az individuális különbségek, egyéni szokások. Nin-csenek általános szabályok, legfeljebb irányelvek. Számossportoló igényli a verseny, mérkôzés elôtt a táplálkozást,üres gyomorral nem tud létezni. Könnyen emészthetô, gyor-san felszívódó táplálékok fogyaszthatók. Érdekes tapaszta-lat másrészt, hogy „éhezô” versenyzô általában jobban sze-repel. Tehát, aki képes erre – természetesen hosszan tartóversenyzésnél ez kevésbé jön szóba, fôleg intenzív munká-nál –, az jól jár. A folyadékpótlásról ilyenkor is gondoskodnikell.

Fontos az alapértékek ismerete. A hháárroomm ttáábblláázzaatt sporto-lók tápanyag, ásványi anyag és vitaminszükségletét mutat-

ja. Csak állóképességi és erôsportok bontást alkalmaztunk,ezeken belül még számos finom különbség is érvényesíthe-tô.

Az 11--44.. áábbrráákk az energiaforrás százalékos megoszlását, il-letve az izom energiafogyasztását mutatják, egyrészt szén-hidrátpótlás nélkül, másrészt szénhidrátpótlással.

A szénhidrátpótlás kérdése is az egyik klasszikus vitaté-ma. Szükségessége mellett egyrészt az izomglikogén, mintenergiaraktár pótlása, másrészt a homeosztázis fontos té-nyezôjét jelentô vércukorszint állandósága szól.

A demonstrált eredmények a szénhidrátpótlás szükséges-ségét támasztják alá hosszantartó terhelés esetén. Ily mó-don mind a glikogénbôl történô energianyerés, mind a vér-cukorszint állandósága hosszabb ideig biztosítható.

A következôkben azon vizsgálataink eredményét mutat-juk be, amelyekben glukóz, fruktóz és placebo adagolása

után vizsgáltuk a vércukorszint és a plazma inzulinszint ala-kulását nyugalomban, illetve izommunka hatására.

Vizsgálatainkban tehát célul tûztük ki, hogy megvizsgál-juk glukóz, illetve fruktóz adását követô vércukor és inzulin-szint változásokat nyugalomban, ergometriás terhelést al-kalmazva és versenyszituációban. Vizsgálatainkban tizenkét19-23 éves rendszeres edzésben lévô férfi vett részt.

Három vizsgálati helyzetben három beavatkozást alkal-maztunk, így minden vizsgálati személy – randomizált sor-rendben – kilenc kísérletben vett részt.

A három vizsgálati helyzet:• 1. Nyugalom• 2. Szubmaximális ergometriás terhelés

Minjhardt típusú futószalag ergométeren• 3. Versenyjellegû 3000 méteres síkfutás, majd ezt köve-

tôen kétszer négyezer méteres futás.

Konferenciák • Frenkl Róbert: Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban 33Konferenciák • Frenkl Róbert: Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban

Frenkl RóbertSSeemmmmeellwweeiiss EEggyyeetteemm,, TTeessttnneevveellééssii ééss SSppoorrttttuuddoommáánnyyii KKaarr,,BBuuddaappeessttE-mail: frenkl@mail.hupe.hu

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat

1. ábra 2. ábra

4. ábra

5. ábra 6. ábra

3. ábra

32-33 2006/10/25 16:11 Page 1

34

A két terheléses kísérletet úgy terveztük meg, hogy mun-kavégzés szempontjából hasonló terhelést jelentettek. (Avizsgálatsorozat elôtt elôkísérletet végeztünk az egyéni ma-ximális munkavégzôképesség meghatározására.)

A három beavatkozás:• 1. 50g glukóz adása per os 2dl teában• 2. 50g fruktóz adása per os 2 dl teában• 3. Két db placebo tabletta adása (a szokásos édes ízû

Placebo oldat helyett azért választottuk a Placebo tablettá-kat, mert ezektôl pszichés effektust inkább feltételeztünk).

Az 55--77.. áábbrraa a vércukor értékeket mutatja nyugalomban,ergometriás-, illetve pályaterhelés kapcsán.

Nyugalomban a várt eredményt kaptuk. A glukóz hatásá-ra gyors vércukorszint emelkedés, majd szignifikáns csök-kenés tapasztalható. Fruktóz után kisebb az emelkedés ésnem tapasztalható csökkenés. A Placebo tabletták nemeredményeztek effektust.

Az ergometriás terhelés már jelentôsen módosítja a nyu-galmi viszonyokat. – A szubmaximális terhelés a placebotkapott csoportban is emeli a vércukorszintet. A kép lénye-gében megfelel a fruktóz adása utáni vércukorszintnek. Glu-kóz adása – a terhelés kezdete elôtt már – jelentôsen emelia vércukorszintet, amely a továbbiakban a másik két cso-port értékei alá csökken.

Hasonló a helyzet a versenyszituációt megközelítô pálya-terhelést alkalmazva. A lényeges különbség azonban, hogya versenyizgalom még inkább magas vércukorszintet ered-ményez. A 88--1100.. áábbrráánn az inzulinszinteket tüntettük fel.

A nyugalmi kísérletben észlelt inzulinszintek megfeleltek avércukorszintek alapján várható értékeknek.

A glukóz adását követôen nagyfokú inzulinaemia volt ta-pasztalható.

Az ergometriás terhelés közben hasonlóan nagyfokú volt

a glukózt kapott csoportban az inzulinaemia, de a másikcsoportban is emelkedett a szérum inzulinszint.

A pályaterhelés közben a 77.. áábbrráánn látott magas vércukor-értékek ellenére alacsonyabbak az inzulinértékek.

Edzett embereken nyugalomban a glukóz, fruktóz, illetveplacebo utáni vércukor és inzulinszint jelentôsen eltért.

A terhelés megváltoztatta a helyzetet. Úgy látszik, hogy alaboratóriumi ergometriás munkavégzéskor maga az izom-munka, míg a pályán a munka és a terheléssel összefüggôpszichés, emocionális tényezôk együtt hatottak.

Jelen eredményekbôl igen figyelemreméltó, hogy a ver-seny alatti magas vércukorszintet nem követte jelentôs in-zulinaemia.

Feltehetô, hogy a terhelés alatt megemelkedett katekola-minszint gátolja az inzulinmobilizációt.

A vizsgálati személyek jól edzett és jól táplált versenyzôk,illetve testnevelési fôiskolai hallgatók voltak. Az alkalmazottterheléseket jól tûrték és jól mobilizálták a szénhidrátot.

Adataink megerôsítik a szénhidrátellátottság elsôdlegesjelentôségét a verseny alatti szénhidrátmetabolizmussalkapcsolatban. Tartós hatás szempontjából indokolt lehetfruktóz alkalmazása is, de a verseny elôtt bátran adható glu-kóz is, mert az izgalmi katekolamin szint emelkedés gátoljaaz inzulin szekréciót.

Befejezésül sem mondható más, mint hogy okos verseny-zô gondot fordít az egészséges táplálkozásra. Ez sem olyanegyszerû, figyelembe véve a néptáplálkozási szokásokat. Asportágak többségében viszonylag tág keretek között vanlehetôség az egyéni ízlés érvényesítésére. A sikerhez szük-séges versenyzôi rutin fontos része a célszerû táplálkozás,különösen a versenyidôszakban. Ehhez már ma is sok segít-ség áll a sport rendelkezésére a tudomány oldaláról. Élnikell vele.

Felfogásom szerint bármely tudo-mányt négy összetevô mentén érdem-ben lehet értelmezni és minôsíteni:

– elméletek,– kutatások,– érdekképviseleti és ismertterjesztô,

végül– könyvtári és dokumentációs intéz-

mények mûködése. Felfogásom szerint az alábbi elméle-

tek illeszkednek szorosan, illetve lazána sporttudomány tárgyához, röviden azemberi mozgás vizsgálatához:

1. csoport– sportpedagógia,– sportpszichológia,– sportszociológia,– sportorvostan,– sporttörténet,– sportszervezés,– biomechanika,– kineziológia,– edzéselmélet.2. csoport– sportinformatika,– sportpublicisztika,– sportépítészet,– sportetika,– sportpolitika,– sportfilozófia.Az elsô csoportba tartozó elméletek

hátterében elfogadott, bevált tanköny-vek állnak az oktatók, kutatók, egyete-mi és fôiskolai hallgatók rendelkezésé-re. A második csoportba sorolt sport-elméletek figyelemre méltó felismeré-seket, hasznos gyakorlati ajánlásokattartalmaznak, azonban a legfôbb elmé-leti kritériumnak a logikus rendszerbefoglalt ismeretek követelményének,véleményem szerint még nem felelnekmeg. A felsorolt elméletek mind a ku-tatás tárgyát érintô célkitûzéseket,mind a kutatás módszertanát illetôenerôs, ugyanakkor áthidalható eltérése-ket, különbségeket mutatnak.

Vegyük sorra a tudomány összetevôit.Az elmélet az emberi ismereteknek,alapfogalmaknak, állásfoglalásoknak,szabályoknak, törvényszerûségeknek lo-gikusan rendszerezett összefoglalása, akoherencia, az ellentmondás mentességés az általános érvény követelmények-nek megfelelôen. Szakterületünk elméle-teinek megfeleltetése az említett kritériu-mok alapján még várat magára. Fontostörténelmi vállalkozása lehetne ennek afeladatnak a megoldása a Magyar Sport-tudományi Társaság számára.

A tudományos ismeretek nempasszív úton jutnak felszínre, nem spe-

kulatívan teremtett fogalmakat, felis-meréseket tükröznek, hanem az elmé-let és a gyakorlat végtelenül szívós,tartós, gyakran harcos párbeszédénekgyümölcseként jönnek létre. Egy dia-lógus eredményeként, amely dialógusa gondolkodás és tevékenység, az el-mélet és a gyakorlat között zajlik évez-redek óta. Mind az emberiség történel-me, mind a tudománytörténet azt mu-tatja, hogy az elmélet megfigyelésenalapul, ugyanakkor az elmélet ponto-sabbá teszi a megfigyeléseket. Ebbena korrekciós körforgásban az elméle-tek elônyükre módosulnak, mert egyújabb módosult elmélet a cselekvô,gondolkodó ember ismereteit, gyakor-latát is módosítja.

Gondolatmenetemben arra szeret-tem volna utalni, hogy mindig az okta-tásban, esetünkben a sportolók felké-szítésében dolgozó szakemberek dön-tenek valamely elmélet sorsáról. Nemtud fennmaradni egyetlen elmélet sem,ha az, élethelyzetbe hozva, csôdötmond. Premisszaként elfogadható,hogy szakterületünkön az elméletek anevelés folyamatába ágyazódnak.

A sporttudomány dinamikusfejlôdésében a kutatásé a fôszerep. Újismeretek, új felismerések, tárgyábanjól körülírt, módszereiben tárgyhoz kö-tött kutatások révén jutnak felszínre. Akutatás tárgyát, témáját meghatároz-hatjuk a tudományfejlôdés belsô logi-kája mentén, de természetesen gya-korlati igények alapján is. Az elôbbi-hez elsôsorban az alapkutatások, azutóbbihoz az alkalmazott és fejlesztésikutatások sorolhatók, átjárásokat isfeltételezve. Nagyon idôszerû, testhez-álló feladata lehetne a Magyar Sport-tudományi Társaságnak a hazai sport-kutatás helyzetének alapos, ôszinte,valóságot tükrözô feltárása. Vegyékkezdeményezésként, egyúttal ösztön-zésként, az érdekelt sporttudósok a tu-dományos kutatás és ismeretterjesztésintézményesülésérôl írt tanulmányai-mat, amelyek a Magyar Sporttudomá-nyi Szemle 2005/4. illetve 2006/1.számában jelentek meg. Ha elfogad-juk, hogy a kutatás a tudomány legdi-namikusabb összetevôje, akkor kése-delem nélkül kell lépéseket tennünk ahazai kutatási feltételek javítása, ésegy korszerû intézményi háttér megte-remtése érdekében. Ez a lépés nemmellékesen a sikeres egyetemi akkre-ditáció irányába is hatna. Meg kell ér-tetnünk a döntéshozókkal, hogy a tu-

dományos kutatások eredményeitnem lehet a sportéletben meglevô ér-ték- és érdekviszonyok figyelembe vé-tele nélkül alkalmazni. Minél felkészül-tebb a kutató gárda, annál több pon-ton tud kapcsolatot teremteni a meg-rendelôvel, a sportvezetôvel, edzôvel,sportolóval. El kell fogadnunk azt a té-telt, hogy a tudományos kutatás és azeredmények hasznosítása egységes,egymást nem nélkülözô feltételrend-szert alkot.

Sajnos azonban azt kell tapasztal-nunk, hogy infrastrukturális elmara-dottságunk miatt nem tudjuk hatéko-nyan felhasználni a külföldi kutatásimódszereket. Világossá kell azonbantennünk, hogy az infrastruktúra magá-ba foglalja például a sportolók edzett-ség ellenôrzésének feltételeit, a sport-sérülések megelôzésének, a sérülésekgyógyításának feltételeit, a sport teljeskörére terjedô információk szerzése, tá-rolása, felhasználása feltételeit. Vegyükészre, hogy a sportvilágban tapasztal-ható, felgyorsult technológiai fejlôdésmindenekelôtt a sportorvosi ellenôrzés,a rehabilitáció, a mozgáselemzés, asportoló lelki folyamatainak kedvezôbefolyásolása nagy kihívást jelent amagyar sporttudomány és a sportgya-korlat számára. A sporttudományanyagi támogatásában, a támogatásokmegfelelô elosztásában ezért fordulatravan szükség. Ehhez a fordulathoz mamár kevés idô áll rendelkezésre.

A sporttudomány további két össze-tevôjének – az érdekvédelmi és isme-retterjesztô, illetve a könyvtári és do-kumentációs intézményeknek részle-tes taglalását elôadásom idôkeretenem teszi lehetôvé. Két megjegyzéstazért szeretnék az elmondottakhozfûzni. A sporttudomány érdekvédel-mében jelentôs elôrelépés történt1973-ban, az akadémiai távlati mû-veltségtartalom kidolgozásakor azzal,hogy a Magyar Tudományos Akadé-mia Elnöki Közoktatási Bizottsága amûveltségtartalmak szerves eleme-ként fogadta el a sportmûveltséget, éslétrehozta a Szomatikus Bizottságot.Erre a hagyományra építve továbberôsíthetjük például egyetemünk és azMTA együttmûködését. Jelentôs a ha-gyománya a tudományos ismeretter-jesztésének is. A Testnevelési Tudo-mányos Tanács 1955-ben Testneve-léstudomány címen folyóiratot indítottel, 1960-tól pedig könyvsorozatot. A’60-as évektôl a TF Szakkönyvtári ésDokumentációs Központja kapcsoló-dott be intenzíven a tudományos isme-retterjesztésbe.

Konferenciák • Frenkl Róbert: Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban 31Konferenciák • Nádori László: A magyar sporttudomány fél évszázadaM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

A magyar sporttudomány fél évszázadaNádori László

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

7. ábra

9. ábra 10. ábra

8. ábra

31-34 2006/10/25 16:09 Page 1

30

BevezetésA súlycsoportokhoz kötött sport-

ágak esetében igen gyakori, hogy azedzôsúly s a kategória által megenged-hetô maximális súly jelentôsen eltéregymástól. Ha a mérlegelés elôtt je-lentôs volt a súlyveszteség, akkor a re-generáció kiemelkedôen fontos fel-adat. Természetesen a regenerációnem cél, csak eszköz, hiszen a valódicél a sportoló sikeres, eredményesszereplése a bemért súlycsoportban.Ez viszont hatékony regeneráció nélkülelképzelhetetlen.

A magasabb edzôtestsúly azért cél-szerû, mert így a versenyzô nagyobb in-tenzitású és nagyobb terjedelmû edzés-munka elvégzésére képes, ami akésôbbi sportteljesítmény (versenytel-jesítmény) alapja. Az is nyilvánvaló,hogy magasabb súlycsoportban maga-sabb a követelmény is, tehát a ver-senyzô az alkatának, testfelépítésének,testösszetételének, a fogyasztási le-hetôségeknek függvényében a lehetôlegalacsonyabb súlycsoportban kívánversenyezni. A súlyemelésben pl. 1998óta a férfiaknál 8 a nôknél 7 súlycso-port van, ami annyit jelent, hogy a férfi-aknál átlagosan 11.1%, a nôknél 9,3%az elôzô súlykategóriához viszonyítotttesttömeg-növekedés. Ez – korábbankisebbek voltak a különbségek s többsúlycsoport volt – egyrészt megnehezítia súlycsoportváltást, másrészt fokozot-tan aláhúzza a fogyasztásra s az ezt kö-vetô regenerációra való odafigyelést.Így a fogyasztás s azt követôen a haté-kony regeneráció kulcskérdés (Jakov-lev, 1969; Szabó, 1993, 1997, 1998).

Mérlegelés elôtti súlyhozásA mérlegelést megelôzô súlyhozás

rövid idôszak, lényegében hipohidratá-lás, illetve dehidratáció. Ha nagyonnagymérvû a fogyás, akkor beszélünkdehidratációról. A szakemberek jelen-legi álláspontja az, hogy pl. súlyeme-lésben évente 20 kg-nál többet nemcélszerû fogyni. Ez annyit jelent, ha va-lakin a súlycsoport felsô határáhozszámítva 5 kg felesleg van, akkor

évente legfeljebb 4 versenyen indulhataz eredeti, saját, lefogyasztott súlycso-portjában, a többi, kisebb jelentôségûversenyeken egy magasabb kategóriá-ban lép dobogóra.

A súlyhozás természetesen nem té-vesztendô össze a súlyszabályozással,ami a teljes sportolói életútra (s azutánis) vonatkozik, s lényegében az opti-mális edzôsúly biztosítását, azaz azideális testösszetételt jelenti.

Súlyhozási lehetôségek– étkezési szokások módosítása

(élelmiszerfelvétel és italfogyasz-tás mérséklés, sófelvétel minimali-zálás)

– intenzív izzadás (szauna, fogyasz-tóruha, intenzív mozgás)

– hashajtók alkalmazása– vízhajtók (diuretikumok) alkalma-

zása – jelenleg tiltott– egyéb, speciális módszerek (pl.

hajvágás, szôrtelenítés, köpködés)Kihangsúlyozandó, hogy pl. a szau-

názással való fogyasztás jelentôs ásvá-nyi anyag mennyiséget távolít el aszervezetbôl, aminek a pótlásátkésôbb mindenképpen meg kell olda-ni. A veríték nem csupán nátriumklori-dot tartalmaz, egy liter verítékkel pl.200-400 mg kálium, 120-200 mg kal-cium, 30-42 mg magnézium is eltávo-zik a szervezetbôl.

A sóvesztéssel együttjáró dehidratá-ció következményei:

– perifériás keringési elégtelenség– az extracelluláris térbôl történô víz-

leadás miatt csökken a keringô vérmennyisége

– a vér besûrûsödik, nô a plazma oz-motikus nyomása, csökken a vér-nyomás

Regeneráció a mérlegelést követôen

A mérlegelés utáni regeneráció fizio-lógiailag lényegében rehidratáció,amely többnyire igen mérsékelt táp-anyagbevitelt s jelentôs folyadékfelvé-telt jelent (Szabó, 2003, 2004). Fontosfeladatok:

– fokozatos, folyamatos folyadék-visszapótlás

– a vízmérgezés elkerülése– nem csak tiszta víz bevitele– a görcs elkerülése, esetleg intravé-

nás sóbevitel.Nagyon lényeges, hogy a folyadék-

visszapótlás olyan gyors legyen, amimég nem eredményez vízmérgezést. Ezutóbbit mindenképpen el kell kerülni,következményei ugyanis erôsen negatívhatásúak (Lángfy, 1970; Szabó, Tolnay,2001). A lényeg az, hogy sok folyadékhirtelen bevitele felhígítja a szervezetvíztereit, megváltozik a vér ozmotikusnyomása, a folyadék könnyen kilép azérfalból, ez a lezárt koponyában nyo-másfokozódást, következményként pe-dig rosszullétet, fejfájást, hányingert,izomremegést okoz. Fontos az is, hogya bevitt folyadék ne tiszta víz legyen,ugyanis a fogyasztással (s ezáltal ásvá-nyi anyagvesztéssel) meggyötört szer-vezet a bevitt tiszta vizet viszonylaggyorsan kiüríti, s lévén a víz- és sóház-tartás szorosan összefügg, ez továbbiásványi anyag veszteséget okoz.

Az izomgörcs elkerülése s a verse-nyen való való eredményes részvételgyakran orvosi jellegû beavatkozást isigényel, szükség lehet intravénás sóin-jekcióra is. Ha a fogyás mértéke nemhaladta meg a 2-3 kg-ot, akkor enneka valószínûsége rendkívül kicsi, az orá-lis folyadék- és sópótlás kielégítô rege-nerációt és versenyteljesítményt bizto-sít, természetesen az egyéb kellékek(pl. masszázs, melegítô krém alkalma-zása) bevonásával.

Mit együnk, mit igyunk a mérlegelést követôen?Ez az a kérdés, aminek megválaszo-

lása odafigyelést igényel, s fiziológiaiismereteket és a versenyzô ismeretéttételezi fel az edzô részérôl. Erôsen in-dividuális lehet a helyes válasz, néhányáltalános javaslat azért tehetô.

– ásványvíz, gyümölcslé, citromoslimonádé, ásványi sókat és vitami-nokat (esetleg aminosavakat) tar-talmazó sportitalok (pl. BASICA,VEROFIT );

– minerália komplexek (pl. Sup-radyn, Centrum, Béres Actival,Megaminerals);

Konferenciák • Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban 35Konferenciák • Szabó S. András: Mérlegelés utáni regeneráció

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Új kihívások, régi babonáka sporttáplálkozásban

2006. MÁJUS 16. (KEDD) TF AULA, 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44.

PPRROOGGRRAAMM1100..0000––1122..0000 SSppoorrttttáápplláállkkoozzááss ééss ttuuddoommáánnyy

ÜÜlléésseellnnöökk:: FFrreennkkll RRóóbbeerrtt,, aazz MMSSTTTT eellnnöökkee 10.00 Köszöntô: Nyerges Mihály, a TF dékánja10.10 Nádori László: A magyar sporttudomány fél évszázada 10.30 Frenkl Róbert: Új kihívások, régi babonák a sporttáplálkozásban10.50 Szabó S. András: Mérlegelés utáni regeneráció 11.10 Radák Zsolt: Szükséges-e az antioxidáns bevitel?11.30 Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása

az erek állapotára11.50 Kérdések, hozzászólások12.00 Szünet

1122..2200––1144..0000 NNééppttáápplláállkkoozzááss,, ttáápplláálléékk--kkiieeggéésszzííttôôkkÜÜlléésseellnnöökk PPuuccssookk JJóózzsseeff,, aazz MMSSTTTT aalleellnnöökkee

12.20 Martos Éva: A néptáplálkozás távlatai 12.40 Kacsándi Anna: Testtömeg optimálás, korszerû fogyókúra13.00 Tolnay Pál: A táplálkozástervezés lehetôségei és korlátai13.20 Pucsok József: Táplálék-kiegészítôk - újdonságok és veszélyek13.40 Kérdések, hozzászólások 1144..0000 ÖÖsssszzeeffooggllaallóó,, eellnnöökkii zzáárrsszzóó

IrodalomjegyzékFrenkl R.: Sporttáplálkozás. in: Bíró György - Lindner Ká-

roly (szerk.): Tápanyagtáblázat 122-124. Medicina, 1999.Szabó S. András, Tolnay Pál: Bevezetés a korszerû sport-

táplálkozásba Fair Play Sport, 2001.Szôts Gábor, Frenkl Róbert: Nyugalmi vércukorszint vizs-

gálatok glukóz, fruktóz és placebo adagolás után eltérôedzettségû sportolókon. Sportorvosi Szemle 36.131-140.1995.

Szôts Gábor, Frenkl Róbert: Fizikai terhelés alatti vizsgá-latok glukóz, fruktóz és placebo adagolás után eltérô edzett-ségû sportolókon. Sportorvosi Szemle 37. 57-72. 1996.

Mérlegelés utáni regenerációSzabó S. András

BCE, Élelmiszertudományi Kar, BudapestE-mail: andras.szabo@uni-corvinus.hu

30-35 2006/10/25 16:07 Page 1

36

– javasolható a káliumbevitel (né-hány g K-klorid vagy citrát);

– 50-80 g-nál nem több szacharóz,glükóz, fruktóz;

– szénsavtartalmú, magas cukor-koncentrációjú italok mellôzése;

– szabad aminosavak, enzimesenelôkezelt fehérjék fogyasztása nemkifogásolható;

– kis mennyiségû, komplex szénhid-rát bevitele nem kifogásolhatóilletve javasolható;

– pszichés okok miatt kis mennyi-ségben bármely élelmiszer fo-gyasztása megengedett, de leg-késôbb a bemelegítés megkezdéseelôtt 1 órával.

Ami külön tudományNagymérvû fogyasztás után a sikeres

regeneráció s az eredményes szerepléskülön tudomány (Bíró, 1981; Szabó,Zsuga, 2005). A mérlegelés s a verseny-zés közötti idôszakban egyesek akár 4-5kg-os testtömegnövekedést is el tudtakérni. Pl. az orosz Alekszandr Voronin az52 kg-ban versenyezve (51.9 kg mérle-gelésnél) 144 kg-os lökésvilágcsúcsotért el, utánmérésnél viszont 56.4 kg voltmár a testsúlya. Egy másik példa a bol-gár gyakorlatból. Mihail Petrov, 1987-ben, Ostravaban a VB-n, a 67.5 kg-oskategóriában (67.35 kg mérlegelés)200.5 kg-os világcsúcsot lökött, a test-súlya utánmérésnél 71,7 kg volt.

Persze komoly fogyásnál komoly hi-bák is elôfordulhatnak. Így pl. a koráb-

bi világbajnok bolgár Anton Kodzsaba-sev, 65 kg-os edzôsúlyról fogyva ugyanbe tudott mérni az 56 kg-os súlycso-portba, de a fellépô izomgörcsök miattnem tudott dobogóra lépni. Azaz azilyen mérvû dehidratációs problémátmég a bolgár szakvezetés sem tudtamegoldani, a rendelkezésre álló rövididô miatt nem volt lehetôség sikeres re-generációra. Én úgy vélem, hogy 3-4kg felesleg súlyemelôknél optimális le-het, de az edzôsúly legfeljebb 5-6 kg-mal haladhatja meg a súlycsoport felsôhatárát. Ennél nagyobb mérvû fogyáskomoly egészségi veszélyt is jelenthet,s szinte lehetetlenné válik a hatékonyregeneráció s a sikeres szereplés a ver-senyen. Továbbá lényeges, hogy min-den élversenyzô egyéni megközelítéstigényel, a fogyasztás sikeressége s aregeneráció hatékonysága és gyorsa-sága, az ún. szivacs-hatás nagyon függolyan tényezôktôl, mint az életkor, atesttömeg, a zsírszövetarány, az alkal-mazott adjuváns szerek, a folyadék-visszapótlás sebessége, pszichéstûrôképesség s mentális jellemzôk.

IrodalomBíró G.: A testsúly szabályozása, a

fogyasztás mértéke és idôzítése, a fo-gyasztást követô regeneráció. In:Hanzlik J.: Súlyemelés, TF Tovább-képzô Int., 273-284, 1981.

N.N. Jakovlev: Ernahrung desSportlers wahrend der Gewichtsreguli-erung. Schwerathletik, 16-17, 1969.

Lángfy Gy.: Fogyasztás. A sport éstestnevelés idôszerû kérdései. TF Tud.Közl., 300-310, 1970.

Szabó S. A.: Súlyemelôk testsúly-szabályozásával, fogyasztásával kap-csolatos kérdések. II. Orsz. Sporttud.Kong., Bp., konferenciakiadvány,szerk: Makkár M., 99-103, 1993.

A. S. Szabó: Realization of body-weight. Relationship among the normal,training and competition bodyweight ofweightlifters. Proc. IWF WeightliftingSymp. Ancient Olympia, Greece, ed.:Á. Lukácsfalvi, 129-136, 1997.

Szabó S. A.: Az új súlycsoportok ki-alakításával kapcsolatos gondolatok.Magyar Súlyemelés, 33-41, 1998.

Szabó S. A.: Súlycsoportok a súly-emelôsportban. Magyar Edzô, 10-13,1998 (4).

Szabó S. A.: Táplálkozás a versenyelôtt, a mérlegelést követôen. MagyarEdzô, 30-31, 2003 (2).

Szabó S. A.: Verseny elôtti táplálko-zás fogyasztó versenyzôknél. Új Diéta,8-9, 2004 (3).

Szabó S. A., Tolnai P.: Bevezetés akorszerû sporttáplálkozásba. Fair PlaySport Bt., Bp., 2001.

Szabó S. A., Zsuga I.: Táplálkozásta-ni kérdések a testsúlyhozás során. Ma-gyar Súlyemelés, 40-43, 2005.

Szabó S. A., Zsuga I.: A testsúlyho-zás táplálkozástani kérdései. V. Orsz.Sporttud. Kong., Bp., 2005, okt. 27-28, Magyar Sporttud. Szemle, 49-50,2005 (3).

kkéérrddééss üürrüüggyyéénn -- aazz aatthhéénnii oolliimmppiiáánnssaajjnnáállaattoossaann bbeekköövveettkkeezzeetttt mmaaggyyaarrttrraaggééddiiáákkaatt,, vvaaggyy aakkáárr aa kköözzeellmmúúllttbbaannaattllééttááiinnkkaatt éérrtt úújjaabbbb „„bbaalleesseetteett””??

– Minden ellenkezô híresztelésselszemben, a dopping frontján jobbanállunk, mint ahogyan a látszat esetlegmutatja, de tény, hogy van javítani va-lónk a nemzetközi megítélésünkben.Emlékszem, a Regensburgban rende-zett legutóbbi Világjátékokon kifeje-zésre jutó gyanakvásra, ugyanis szin-te kizárólag magyar résztvevôket ci-táltak dopping tesztre. Államtitkárelôdöm, már dr. Ábrahám Attila ésapparátusa is a téma komolyságához

illô igyekezettel tett érdemi lépéseketaz ügyben. A WADA (DoppingellenesVilágügynökség. A szerk.) legutóbbilevelében kiválónak értékelte a dop-pingellenôrzô csapat tevékenységét,jellemzésében world leader-nek, azaza világ vezetô csoportjához tartozó-nak ítélte meg ôket. Nemzeti DoppingKoordinációs Testület alakult, különbizottság a különleges orvosi ésegészségügyi okokból a doppingel-lenôrzés folyamatában rendhagyó ka-tegóriát alkotó sportolók vizsgálatáraés eseteik legális kezelésére. Készülô-ben van a nemzeti dopping stratégia,s iparkodunk az intézményesítésnek

abba az irányába, hogy Dopping Elle-nôrzô Szervezetünk tökéletesen önál-ló legyen, abszolút függetlenséget él-vezzen.

–– ÁÁllllaammttiittkkáárr úúrr,, kköösszzöönnjjüükk aa bbeesszzééll--ggeettéésstt.. TTiisszzttaa llaappppaall ééss ffrriissss rreemméénnyyeekk--kkeell iinndduullóó mmuunnkkáájjáátt éérrtthheettôôeenn jjeelleennttôôssvváárraakkoozzááss eellôôzzii mmeegg.. AAzztt kkíívváánnjjuukk,,hhooggyy mmeeggffeelleelljjeenn eennnneekk aa ffookkoozzootttt vváá--rraakkoozzáássnnaakk,, vvaallaammiinntt aa mmaaggaa sszzáámmáárraaúúggyysszziinnttéénn iiggéénnyyeesseenn mmeegghhaattáárroozzootttt,,mmaaggaassrraa tteetttt mméérrccéénneekk iiss -- aa mmaaggyyaarrssppoorrtt jjaavváárraa,, aammeellyy ssookkrrééttûû pprroobblléé--mmáákkkkaall kküüsszzkkööddvvee,, rreennddkkíívvüüll nneehhéézzhheellyyzzeettbbeenn ppeerrggeettii nnaappjjaaiitt..

Gallov Rezsô

Konferenciák • Radák Zsolt: Szükséges-e az antioxidáns bevitel? 29Interjú • Gallov Rezsô: „A sport nem cél, hanem eszköz”M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Feladatok, hatáskörök, jogosítványokA parlamenti választásokat követô kormányzati változások értelmében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisz-

térium szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza a keretei közé helyezett Sport Szakállamtitkárság jogosítványai-nak, feladatkörének, tevékenységének leírását. Az idevágó kormányrendeletet teljes terjedelmében nem kívánjuk idézni,ehelyett legfeljebb tömören a legfontosabbnak ítélt paragrafusokat vettük sorra.

AA ssppoorrtt sszzaakkáállllaammttiittkkáárr• felelôs a sporttal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-elôterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért,

azok végrehajtásáért,• közremûködik a feladatkörébe tartozó költségvetési elôirányzat tervezéséért és felhasználásáért, az erre vonatkozó

idôbeli szakszerûségi és törvényességi követelmények betartásáért, gyakorolja a feladatkörébe tartozó rendelkezési jog-kört,

• közremûködik a szakterületén kijelölt gazdasági és közhasznú társaságokat érintô vagyonkezelôi feladatok gyakor-lásában,

• a sportdiplomáciai feladatok körében részt vesz nemzetközi szervezetek, tárcaközi bizottságok munkájában, nemzet-közi megállapodásokat köt.

AA SSppoorrtt FFôôoosszzttáállyyA versenysporttal és utánpótlással kapcsolatos feladatkörben• gondoskodik a területén mûködô köztestületek, sportszövetségek, egyesületek, közalapítványok mûködési támoga-

tásáról, és figyelemmel kíséri azok mûködését,• figyelemmel kíséri a sportszövetségek szakmai tevékenységét, • együttmûködik a sportszövetségekkel sportágfejlesztési stratégiáik kialakításában és megvalósításában, ellátja a tá-

mogatásukkal kapcsolatos feladatokat,• kidolgozza a mûhelytámogatások rendjére vonatkozó koncepciót és ellátja az ezzel kapcsolatos hivatali feladatokat,• ellátja az olimpiai játékokkal kapcsolatos hivatali feladatokat,• A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel együttmûködve koordinálja a Sport XXI. és a Héraklész programot, s kidol-

gozza a sportiskolai rendszer koncepcióját,• együttmûködik a diáksport területén az utánpótlás-nevelési rendszerrel való kapcsolódási pontok tekintetében,• együttmûködik a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos feladatok terén, amelynek során kapcsolatot tart az Or-

szágos Sportegészségügyi Intézettel,• kapcsolatot tart a Mezô Ferenc és a Wesselényi Miklós Sportközalapítvánnyal a támogatásokkal kapcsolatos ügyek-

ben.• gondozza a minisztérium által támogatott programsorozat körébe tartozó eseményeket, együttmûködik egyéb diák-

és szabadidôs rendezvények szervezôivel az épek és fogyatékosok sportja tekintetében, támogatja a köz- és felsôoktatássportjának versenyrendszerét, illetve szabadidôsport eseményeit, gondoskodik a szabadidôsport, diáksport szövetségekés a fogyatékosok sportjának területén mûködô sportszövetségek mûködésének támogatásáról,

Figyelemmel kíséri és javaslatot dolgoz ki a kapcsolódó szervezeti egységekkel együttmûködve a sporttudományt,sportegészségügyet érintô kérésekben, általános szakmai kapcsolatot tart a Magyar Sporttudományi Társasággal , a Ma-gyar Edzôk Társaságával és az Országos Sportegészségügyi Intézettel.

AA SSppoorrttlléétteessííttmméénnyy--ffeejjlleesszzttééssii ttiittkkáárrssáágg• ellátja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési programok, projek-

tek tekintetében a kormányzatkoordinációs, irányítási és koncepcióalkotási feladatokat,• javaslatokat készít elô a kiemelt sportlétesítmény fejlesztési programokról a kormány részére,• közremûködik az állami sportcélú ingatlanok hasznosításának tervezésével, ellenôrzésével és mûködtetésével kap-

csolatos feladatokban,.(A fentiek csupán, ismételjük, csupán szemelvények, távolról sem fedik a sport szakállamtitkárság feladatainak teljes

körét. A szerk.)

A hosszú távú ûrrepüléssel kapcso-latos problémák közül az egyik legsú-lyosabb az, hogy az asztronauták nemelég súlyosak a súlytalanság miatt, sezért nagyon jelentôs izomtömegetvesztenek, amely együtt jár súlyoscsontritkulással is. Hiányzik a gravitá-ció stimuláló hatása.

Nehéz dolog lenne az immunrend-szer hatékonyságát növelni steril szo-bában, hiszen nincs olyan tényezô,mely serkentené azt, sôt éppen vissza-fejlôdik mert nincs mi ellen harcolnia.

Az edzôk jól tudják, hogy csak úgylehet fejleszteni a tejsavval szembeniellenálló képességet, ha anaerob mun-kát végeztetünk a sportolóval. Az ae-robic munkának nem lesznek a tejsavtûréssel kapcsolatos adaptációs sajá-tosságai.

Az alkalmazkodás egyik alaptételeaz, hogy ingerfüggô és speciális.

A szabad gyökök teljesen normálistermékei az aerobic metabolizmusnak,s az is teszi a molekuláris oxigént azélet elengedhetetlen elemévé, hogynem teljesen telített az elektron pályá-ja, így képes elektront felvenni. A fel-vett elektron miatt az oxigén molekulanegatív töltésû lesz, s ez reaktívvá isteszi a molekulát, mely képes lesz azsírok, a fehérjék és a DNS szerkezetétmegváltoztatni. Ha a sejtek membrán-ja sérül - ez a lipidperoxidáció -, akkora sejt elvesztheti integritását és elpusz-tul. A fehérjék oxidatív sérülése azt je-lenti, hogy azok elveszítik élettanifunkciójukat, s érzékenyek lesznek adegradációra. A DNS sérülése mutáci-ót okozhat, ami rákhoz vezethet, demegakadályozhatja a sejtek osztódá-sát is a sejthalálhoz vezetve.

Ezek bizony nem kívánatos dolgok.Ez az oka annak, hogy a szabad gyö-

kök nem igazán népszerûek, azonbanvalamennyi szabad gyököt termelôélôlény kifejlesztette a gyökök ellenivédekezô rendszerét, melyben vannakenzimatikus és non-enzimatikus antio-xidánsok. Ezeknek az a dolguk, hogynormális szinten tartsák a szabad gyökmennyiséget. A non-enzimatikus anti-oxidánsok jelentôs része a táplálékkaljuthat be a szervezetbe. Ha antioxidánshiány lép fel, annak súlyos következ-ményei lehetnek. A kérdés csupán azmennyi is a szükséges mennyiség. Ez

Szükséges-e az antioxidáns bevitel?Radák Zsolt

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: radak@mail.hupe.hu

11.. áábbrraa.. ÉÉlleettttaannii ffuunnkkcciióó ééss sszzaabbaaddggyyöökk sszziinntt kkaappccssoollaatt

29-36 2006/10/25 16:06 Page 1

28

az volt a kérdés, hogy miként külön-böztessük meg a sportágakat, ame-lyek jellegükben, egyéb tényezôkbeneltérhetnek egymástól. Az általunk ki-dolgozott rendszer minden kétséget ki-záróan alkalmas erre. Ennek a két leg-lényegesebb pillére közül az egyik azeredményesség, a másik pedig a nép-szerûség, amelynek foka az adottsportágban résztvevôk létszáma sze-rint könnyûszerrel megállapítható.Vannak ezek mellett egyéb jellemzôkis, de a lényeget a megítélésben a kétfô szempont jelenti. A felméréseink el-sôszámú igénye annak megállapítása,hogy a sport társadalmi szervezetei mitnem képesek önmaguktól megoldani.Ott kell segítséget nyújtanunk!… Sze-retném mindazonáltal itt is aláhúzni fôelvünket, nevezetesen, hogy ebben avonatkozásban is érvényes: az élsportsem önmagában cél, hanem szinténeszköz. Például a nemzetközi sikerekrévén hazánk elismertségének, hírénekerôsítése a világban, vagy a neveléstekintetében a követendô példaképekfontos szerepének nyomatékosítása,sikereink hatásos felhasználása a sportnépszerûsítésében.

–– AA ssppoorrttffiinnaannsszzíírroozzááss,, aa kköözzppoonnttiiffoorrrráássookk hheellyyzzeettee??

– A költségvetés elôkészületei javá-ban folynak. Bizakodó vagyok, s úgyvélem, az elkerülhetetlen megszorítá-sok ellenére sincs okunk aggodalomra.Pontos választ azonban nem tudok ad-ni, majd csak a 2007 évi költségvetésitörvény ismeretében, s erre, mivel aválasztások évében ez rendszerint ígytörténik, a szokásosnál késôbb, majdcsak az év vége felé adhatok.

–– AA jjöövvôô ttáárrssaaddaallmmáánnaakk eeggéésszzssééggee,,mmuunnkkaakkééppeessssééggee uuggyyaannccssaakk mmeegghhaa--ttáárroozzóó jjeelleennttôôssééggûû.. AAzz iisskkoollaaii tteessttnneevvee--llééss ééss aa ddiiáákkssppoorrtt kkéérrddéésseeiirree ccééllzzuunnkk..VVaajjoonn hhooggyyaann ííttééllii mmeegg eeggyy vvaallóóbbaannkkoonnssttrruukkttíívv eeggyyüüttttmmûûkkööddééss lleehheettôôsséé--ggéétt eezzeenn aa tteerrüülleetteenn aazz OOkkttaattáássii MMiinniisszz--ttéérriiuummmmaall,, iissmmeerrvvee aazztt aa ttéénnyytt,, hhooggyyaazz uuttóóbbbbii éévveekkbbeenn aa ttáárrccaa ccssaakknneemmmmiinnddeenn éérrddeemmii llééppéésstt eelllleennzzeetttt ppééllddááuullaa mmiinnddeennnnaappooss tteessttnneevveellééss -- iilllleettvveetteesstteeddzzééss -- ffookkoozzaattooss bbeevveezzeettééssee üüggyyéé--bbeenn??

– Lehet, s fôként az elôzmények is-meretében talán meglepô, de én kifeje-zetten derülátó vagyok ebben a sokatvitatott és sokak által túl nehéznek ítéltkérdésben. Teszem ezt elsôsorbanazért, mert magam is testnevelô tanárvagyok, a problémákat élôben és test-közelbôl ismerem. Egyáltalán nem ér-zem reménytelennek az ügyet, de aztpersze ostobaság lenne gondolni, mégkevésbé elvárni, hogy a mindennapostestnevelés általános bevezetése egyik

napról a másikra megvalósulhat. Ter-mészetesen nem és nem is ezt a céltkell kitûzni, s a miértekre most haddne pazaroljak felesleges idôt. Inkábbazzal kezdem, hogy a lehetôségeket ésmagát a megoldást sem az illetékesminisztériumok csúcs régióiban kellkeresni. Az egészségesebb nemzedékfelnevelésének, s ennek következtébenegy egészségesebb társadalom formá-lásának feladatát is szakmai kérdés-ként szükséges kezelni, s hagyni, hogyilletékes oktatási szakemberek és atestnevelôk cseréljék ki véleményüket,s dolgozzanak ki – nem szemben egy-mással, hanem éppen ellenkezôlegegyütt – reális alternatívákat, megala-pozva ezzel a majdani politikai dönté-sek szakmai alapjait… Lenne a kérdés-körhöz még két rövid hozzáfûznivalóm.Az egyik, hogy itt nem kizárólag a test-nevelési órák növelése a cél, hanem afiatalok egészséges testmozgásának abiztosítása - a tanórán kívül is. A má-sik pedig, hogy ennek szabályozásá-ban nem hagyatkozhatunk a demokra-tizmus elveire az iskolákban, aholegyébként is alá- és fölérendeltségi vi-szonyok mûködnek.

–– SSiikkeerreeiinnkk,, hhaaggyyoommáánnyyaaiinnkk ppáárraatt--llaannookk aa nneemmzzeettkköözzii oolliimmppiiaaii mmoozzggaa--lloommbbaann iimmmmáárr ttööbbbb mmiinntt eeggyy éévvsszzáázzaa--ddaa.. AAzz eellmmúúlltt hheetteekk,, hhóónnaappookk,, ssôôtt,, ssaajj--nnooss,, éévveekk ffeejjlleemméénnyyeeiibbôôll aarrrraa kköövveett--kkeezztteetthheettüünnkk,, hhooggyy aazz áállllaammii ssppoorrttiirráá--nnyyííttááss ééss aa MMaaggyyaarr OOlliimmppiiaaii MMoozzggaalloommkköözzööttttii vviisszzoonnyy mmeeggrroommllootttt.. HHooggyyaannííttééllii mmeegg aa MMOOBB--bbaann bbeekköövveettkkeezzeetttt ffeejj--lleemméénnyyeekkeett,, vvaann--ee sszzáánnddéékkaa,, hhooggyy iiss--mméétt aa hheellyyeess,, nnyyuuggooddttaabbbb mmeeddeerrbbee ttee--rreelljjee,, tteehháátt aazz eeggyyssééggeess ffeellffooggááss ééss aall--kkaallmmaazzootttt eellvveekk iirráánnyyáábbaa aazz eelllleenntt--mmoonnddáássooss ffoollyyaammaattookkaatt??

– Hangsúlyozni szeretném, hogy azállamnak nincs beleszólási joga a civilszervezetek ügyeibe. Ezt a felfogástigyekeztem következetesen érvényesí-teni a Nemzeti Sportszövetségben el-töltött fôtitkári idôszakom idején, s ezszemernyit sem változott az államtitká-ri megbízatás elfogadásával… Ennekkövetkeztében nem érzem feladatom-nak, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságproblémáinak megoldásába beleavat-kozzam. A folyamatokat persze szoro-san nyomon követem és van vélemé-nyem ezekrôl. Sajnálattal konstatáloma szervezet többszörös megosztottsá-gát, amelynek következtében ez a pa-tinás és sokra hivatott testület sokatveszített a tekintélyébôl…Mielôtt foly-tatnám az állam olimpiával kapcsola-tos kötelezettségeivel, szeretnék egyközbeesô megjegyzést tenni. Megítélé-sem szerint a sportban közremûködôcivil szervezetek, köztestületek száma

indokolatlanul magas. Ez a körülmény,tapasztalataim szerint, idônként egy-szerûen nem teszi lehetôvé a kívánatosösszpontosítást és egységes fellépést asport legfôbb érdekeinek képviseleté-ben. Érdemes lenne ezen elgondolkod-ni és csökkenteni a köztestületek szá-mát. Visszatérve az olimpiai témákra.Közelednek a pekingi nyári játékok ésutána a paralimpiai játékok küzdelmei.Jövôre a kvalifikációs versenyek soro-zata nem kis anyagi áldozatokat köve-telnek, de szeretnék mindenkit meg-nyugtatni, hogy ezt a kérdéskört – minta korábbiakban is kivétel nélkül min-den ötkarikás esemény elôtt – a jövô-ben is elsôszámú kötelezettségeink kö-zött tartjuk számon éppen úgy, mint atéli olimpiai, illetve paralimpiai esemé-nyeken és a világjátékokon való sze-replést.

–– AA nneemmzzeettkköözzii ssppoorrtt ééss tteessttkkuullttúúrraavviilláággáábbaann mmiinndd jjeelleennttôôsseebbbb sszzeerreeppeettttöölltt bbee aa ttuuddoommáánnyy.. AA vviilláággsszziinntt eelléérréé--ssee sszziinnttee eellkkééppzzeellhheetteettlleenn mmaa mmáárr aa ttuu--ddoommáánnyy kköözzrreemmûûkkööddééssee,, sseeggííttssééggeennééllkküüll,, ss nneemm ccssaakk aa mmóóddsszzeerreekkbbeenn,, aazzeelleemmzzéésseekkbbeenn,, hhaanneemm aa ssppoorrttoollóó ééllee--ttéénneekk ééss ffeellkkéésszzüülléésséénneekk sszzáámmooss aass--ppeekkttuussáábbaann ttaappaasszzttaallhhaattóó aa ttáápplláállkkoo--zzáássttóóll aa rreeggeenneerráácciióónn áátt aa sséérrüülléésseekkkkeezzeellééssééiigg,, sszziinnttee ffeellssoorroollnnii iiss nneehhéézz……HHooggyyaann ííttééllii mmeegg aa hheellyyzzeetteett hhaazzáánnkk--bbaann,, ss mmii vváárrhhaattóó aa ssppoorrttttuuddoommáánnyy ttáá--mmooggaattáássaa,, ffeejjlleesszzttééssee tteekkiinntteettéébbeenn??

– A szakállamtitkárság szerkezeti fel-építésébôl is látható, hogy terveinkbenkiemelt területként kezeljük a sporttu-dományt, illetve az ezzel rokon tudás-menedzselést Stratégiai és Nevelésiosztályunk keretei között. Eltökéltszándékunk, hogy elevenebb és gya-korlatiasabb kapcsolatot létesítsünk azélô sport és a sporttudományok között.Könnyû felismerni, hogy a nem új kele-tû probléma megoldásában kettôn áll avásár. Az élôsport gyakorlati szakem-berein az egyik oldalról, illetve a tudo-mány, az elmélet, a kutatások mûvelô-in a másikról. Az optimális megoldásaz lenne, s erre szeretnénk törekedni,hogy a tudomány azokat a kutatásokatpreferálja, amelyekre a gyakorlatiszakemberek oldaláról, hogy úgymondjam, „megrendelés” érkezik. Akutatások gyakorlati hasznát ez az útszavatolja, s ígérhetem, hogy ebben atekintetben minden tôlünk telhetôt el-követünk.

–– AA ssppoorrttttuuddoommáánnyy kkaappccssáánn mmééggvvaallaammii…… ÚÚggyy ttûûnniikk,, aa ddooppppiinngg--ááttookkmmiinndd nnaaggyyoobbbb eerrôôvveell ssúújjttjjaa aa nneemmzzeett--kköözzii ssppoorrttoott.. MMáárr aa ggéénn mmaanniippuulláácciióónnaallaappuullóó ddooppppiinngg iiss rreeaalliittáássssáá vváálltt.. AAzzáállllaamm mmiillyyeenn sszzeerreeppeett vváállllaall aa ddooppppiinnggeelllleennii kküüzzddeelleemmbbeenn,, nneemm ffeelleeddvvee -- aa

sok mindentôl függ. Betegségek, do-hányzás, életkor, valamint nem termé-szetszerûleg befolyásolják a szükségesantioxidáns szintet. Valószínû, hogy atestezés is.

A rendszeres testedzésnek milliócsodálatos hatása van, s az egyik az,hogy a testedzés alatt növeli a sza-badgyökök szintjét. Tényleg jó dologez? Azt hiszem, igen. Olyan, mint a be-vezetésben említett tejsav. Adaptációtvált ki. A szabadgyökök, stimulálják azenzimatikus antioxidáns rendszert, sígy a rendszeres edzés növeli az antio-xidáns enzimek aktivitását. A testedzésalatt a megnövekedett szabadgyökökoxidatív sérülést válthatnak ki. Az ana-lóg példa esetében, a tejsav fáradást,fájdalmat okozhat. Az oxidatív sérülésés a szabadgyökök, az adaptáció me-chanizmus részeként növelik nemcsakaz antioxidáns, de az oxidatív sérüléstjavító rendszerek aktivitását. A tejsa-vas edzés kitolja a fáradást, növeli atejsavval szembeni ellenállást, s a fáj-dalom tûrést is. A testedzés után csök-ken a szabad gyöktermelés, marad amegemelkedett antioxidáns és oxidatívsérülést javító enzimek magasabb akti-vitása, ami alacsonyabb oxidatív sérü-lést eredményez. Az anaerob edzéstvégzô sportoló azonos sebességnél ke-vesebb tejsavat termel, mint az, akinem végzett edzést. Eddig tehát arrapróbáltam rávilágítani, hogy a szabadgyökök nem mindig rosszak, hiszen al-kalmazkodási folyamatot váltanak ki.

Mi történik, ha beavatkozunk egyoptimálisan mûködô rendszerbe? Ha abevitt antioxidáns (nem-enzimatikus)anyagok jelentôsen csökkentik a sza-badgyökök szintjét, akkor elképzel-hetô, hogy belenyúlunk az alkalmaz-kodási folyamatba, s a testedzés nemfog szabad gyök-függô alkalmazko-dást kiváltani (Gomez-Cambrera et al.2005). Steril szoba és immunrendszerjelenség? Lehet, hogy szélsôséges apélda, de valami ilyesmi. Több vizsgá-lat is kimutatta már, hogy az antioxi-dáns bevitel csökkentette a szabadgyökökre adott alkalmazkodási me-chanizmus nagyságát. Gondot jelentez? A szabadgyökök természetes vele-járói életünknek, s fontos szerepet ját-

szanak abban, még akkor is, ha kártokozhatnak (okoznak is). A szabadgyökök némelyike, pl. a gének essz-precióját szabályozza, így aktívan szer-vezi a sejtek életét, ellenállását, osztó-dását stb. (Radák 2000). Ezen szabá-lyozó gyökök nélkül a sejt életképtelenlenne. A sejteknek tehát igen is kell bi-zonyos mennyiségû szabad gyök.Ezért is vannak szabad gyök gyártóenzimeink. Persze, ha sok van belôlük,az baj. Ha kevés, az szintén baj. Azösszehúzódó vázizom szabad gyököttermel, s ha antioxidánst adunk neki,akkor csökken az izom erôkifejtés ere-je! Ha túl sok gyök van, akkor az fára-dást okoz, csökken az erôkifejtésnagysága. Hasonlóan, a tumor növe-kedés bizonyos idejében az antioxi-dáns terápia serkenti egy másikidôpontban pedig gátolja a tumor nö-vekedést.

A testedzés, melyrôl jól tudott, hogya munkavégzés során növeli a gyökökmennyiségét, paradox módon csök-kenti szinte minden olyan betegségelôfordulását, mely kapcsolatba hozha-tó a szabadgyökökkel, mint például,szív és keringési betegségek, agyvér-zés, bizonyos típusú rákos betegségek,Alzheimer- és Parkinson kór. Nem régi-ben azt írtuk le, hogy a testedzés azértpreventív és azért növeli az átlag élet-tartamot, mert szabadgyököt termel ésezért alkalmazkodási folyamatot vált ki(Radak et al. 2005). Az alkalmazkodásspeciális ingerfüggô folyamat. Ha agyökök mennyiségét csökkentjük, ak-kor elmaradhat a kedvezô alkalmazko-dás ((11.. áábbrraa)). Ha túl sok a gyök, akkorsérülnek a makromolekulák, eshet azélettani funkció, s akár mutáció is kia-lakulhat, mely például rákot okozhat. Arendszeres testedzés azonban makro-szinten kizárólag kedvezôen hat. Nincstudomásunk egyetlen olyan beteg-ségrôl sem, melynek elôfordulását arendszeres testedzés növelné! Ne té-vedjünk el, a rendszeres testedzés ked-vezô, s nem veszélyes a szabad gyökökmiatt sem. Sôt!

Az antioxidáns bevitel szükségessé-ge kérdéses, hiszen szinte lehetetlenmegmondani az optimális mennyisé-get, a szabadgyökökbôl és az antioxi-

dánsokból egyaránt. A szervezetünknagyon okos, és az enzimatikus rend-szerek harmóniában élnek egymással,nem véletlen, hogy a jelenleg ismertmódszerek közül csupán kettô az,amely növeli az átlag élettartamot, azegyik a maximálist is, az olyan termé-szetes módszer mely növeli az enzi-matkius antioxidáns és sérülés javítórendszerek aktivitását. A kettô közül azegyik, mely embereken is mûködik -az a rendszeres testedzés!

Antioxidáns bevitelt számos antioxi-dánst gyártó cég javasol. Lehet, hogyigazuk van, de lehet hogy nem. Ha hiányvan, kell az antioxidáns. De mennyitôlis kezdôdik a hiány? Sok a kérdés ke-vés az objektív válasz. Úgy gondolom,hogy itt tartunk ma, lassan már tudunkkérdezni, de a válasszal még gondokvannak.

Összefoglalva, azt már biztosan tud-juk, hogy a szabadgyökök jók ésrosszak is a mennyiség függvényében.Kellenek az élethez, s fontos szerepetjátszanak az elmúlásban is. A magasszintû enzimatikus antioxidáns rend-szer kedvezô, és ezt el lehet érni rend-szeres edzés által kiváltott alkalmazko-dással. A nem-enzimatikus antioxi-dáns bevitel szükséges is lehet, de az iselképzelhetô, hogy csökkenti a test-edzés által kiváltott alkalmazkodási fo-lyamatot, mely az antioxidáns enzimrendszert és az oxidatív-sérülést javítórendszert foglalja magában. Manapságnagy divat táplálék-kiegészítôzni, anti-oxidánst szedni stb., de tudjuk hogy adivat nem mindig célszerû.

Irodalom Gomez-Cabrera M, Borrás, C., Pal-

lardó, F.V., Sastre J., Ji L.L., Viña JDecreasing xanthine oxidase-mediatedoxidative stress prevents useful cellularadaptations to exercise in rats. J.Physiol. 2005: 567: 113-120.

Radak Z. Free radicals in Exerciseand Aging. Chaimaign, Human Kine-tics, 2000.

Radak Z, Chung Y, Goto S. Exerciseand hormesis: oxidative stress-relatedadaptation for successful aging. Bioge-rontology, 2005. 6:71-75.

Interjú • Gallov Rezsô: „A sport nem cél, hanem eszköz” 37Konferenciák • Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

BevezetésAz utóbbi évek statisztikai adatai

alapján megállapítható, hogy a fejlettipari országokban a halálesetek kb.

45%-a keringési eredetû és e tekintet-ben sajnos hazánk is egyértelmûen afejlett országok közé tartozik (évi ~140 ezer fô) (4,5).

Az artériák rugalmasságának csök-kenése, faluk merevebbé válása (arté-riás stiffnes) az érelmeszesedés legko-rábbi jele. Amennyiben ezt idejekoránfelismerjük, akkor esélyünk van a kó-ros folyamatok lassítására, megállítá-sára. A korai diagnózisnak a meg-elôzés szempontjából tehát döntô je-lentôsége van. Minden olyan eszköz,

Egy antioxidáns szer hatása az erek állapotáraSzôts Gábor, Petrekanits Máté

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: szots@mail.hupe.hu

28-37 2006/10/25 16:04 Page 1

38

amely lehetôvé teszi az erek állapotá-nak megbízható felmérését és mindenolyan szer (gyógyszer, gyógytermék,étrend-kiegészítô), amely segíthet azerek rugalmasságának megôrzésében,növelésében jelentôs mértékben hoz-zájárulhat a szív és az érrendszeri be-tegségek megelôzéséhez, és az ezenokokra visszavezethetô halálozáscsökkentéséhez illetve, ebbôl adódóana születéskor elvárható élettartam nö-vekedéséhez. (3)

A magas vérnyomás kezelésénekeredményessége igen alacsony. A leg-fejlettebb országokban sem éri el a jólbeállított vérnyomású betegek arányaa 25%-ot, ezért az eddigi vizsgálatokmellett a szûrôvizsgálatra alkalmas el-járástól várható, hogy segítséget ad aszív- és érrendszeri katasztrófák elke-rüléséhez. (1)

Az érelmeszesedés már 3 éves kor-tól elindulhat. Ezért az arteriográfosadatok kiegészítô felhasználásávalmegfelelô táplálkozással, sportágvá-lasztással, edzésmódszerek, terhelésekalkalmazásával optimális élettani álla-potot lehet biztosítani az egészségmegôrzése érdekében. (2)

Az antioxidánsokról elmondható,hogy rendkívül hatékonyan javíthatjáka különbözô érrendszeri és keringésibetegségeket, támogathatják az orvo-sok által elôírt gyógyszerek hatását,elôsegíthetik az erek egészségének ja-vulását, illetve erôsíthetik a legyengültszervezeteket.

Az antioxidáns típusú vegyületeksegíthetnek kivédeni a környezeti ár-talmak - például dohányfüst, külön-bözô sugárzások, kipufogó gáz - révénszervezetünkben nagyszámban kelet-kezô ún. „szabadgyökök” egészsé-günkre ártalmas hatásait. Ezeknek azagresszív szabad gyököknek szerepelehet az öregedés és számos degene-ratív betegség kialakulásában, mintpéldául a szív és érrendszeri betegsé-gek, érelmeszesedés, daganatok,gyulladások, bélbetegségek. Az antio-xidáns típusú vegyületeknek fontosmég kiemelni az immunerôsítô tulaj-donságukat, melynek következtébenjavíthatják a szervezet általános áll-apotát, ellenálló képességét. Az antio-xidánsok, javíthatják az artériák álta-lános állapotát, hozzásegíthetnek azerek egészségének megôrzéséhez, se-gíthetik, hogy megtarthassák rugal-masságukat, így javíthatják a szív tel-jesítményét, az oxigén felvételt és an-nak jobb hasznosulását, és ezek révénfokozhatják a teljesítményét is. AzÉletkristály magas antioxidáns tartal-mú, természetes alapanyagokból ké-szült, gyümölcs-növény elixír!

Vizsgálati személyekVizsgálatainkban 57 fô, a vizsgála-

tokra önként jelentkezô személy vettrészt.

(14 férfi és 43 nô). Átlagéletkoruk49,75 ±10,4 év volt. A vizsgálatok elôttfelmértük a személyek egészségi álla-potát és alapállóképességét kikérde-zéssel, arteriográfiás és futószalag er-gometriás vizsgálat segítségével. Azígy kapott adatok alapján kiválasztot-tuk a 15 „legrosszabb érállapotú” és atovábbi vizsgálatokat önként vállalószemélyt, akik az Életkristály nevû ét-rend-kiegészítôt egyébként is fogyasz-tották volna. Az arteriográfiás mérése-ket minden üveg elfogyasztása utánmegismételtük, majd a három hóna-pos alkalmazás után ezt kiegészítettüka kezdetihez hasonló állóképességi fel-méréssel is. A vizsgálatok során betar-tottuk a Helsinki Egyezmény ilyenvizsgálatokra vonatkozó rendelkezése-it.

A vizsgálati módszerek és azok elméleti háttere

Arteriográfos vizsgálat A TensioMedTM Arteriográf az arté-

riák állapotának gyors vizsgálatára al-kalmas, teljesen új elvek alapján mû-ködô mûszer. A felkarra megfelelônyomásra felfújt mandzsetta segítségé-vel a vérnyomásmérôre emlékeztetôkészülék olyan, a szívmûködéssel kap-csolatos mechanikus jeleket mér,amelyeket eddig még nem használtaka diagnosztikában. Ezek a jelek tájé-koztatást adnak az erek rugalmassá-gának mértékérôl, annak egészségesvagy kóros voltáról. (3)

A mûszer meghatározza az „artériáséletkort”, azaz, hogy a páciens ereihány éves ember ereinek felelnek meg.Az arteriográf már akkor megállapítja

az érelmeszesedési folyamatok jelenlé-tét, amikor a páciensnek még egyálta-lán nincsenek panaszai. (3)

Az erek állapota, az arteriosclerosiskialakulása, illetve annak mértéke fon-tos információ a szakember számára aszükséges terápia megválasztásához.Az arteriográfiás vizsgálatok segítségé-vel végzett szûrôvizsgálatok révéntesztelhetô egyes készítményeknek azérrendszerre gyakorolt hatása.

A vizsgálat révén kapott paraméte-rek közül kiemelendô az ún. aauuggmmeenn--ttáácciióóss iinnddeexx ((AAIIxx)) és a ppuullzzuuss hhuulllláámmtteerrjjeeddééssii sseebbeessssééggee ((PPWWVV)).. Az aug-mentációs index klinikai jelentôsége,hogy mérésén keresztül elôre jelez-hetôek bizonyos rizikófaktorok meglé-te. Az AIx az elsôdleges (korai) és má-sodlagos (visszavert, reflektált) systo-lés nyomáshullám különbségének és apulzusnyomás hányadosának százalé-kos aránya. Az 11.. áábbrraa a pulzushullá-mok információ tartalmát és az indexkiszámításának módszerét mutatja be.A bal kamra által az aortába kilököttszisztolés térfogat létrehozza a direkt(elsô) szisztolés hullámot, amelyvisszaverôdik az alsó testfélrôl és létre-hozza a késôi szisztolés (reflektált) hul-lámot. A reflektált hullám amplitudójaa perifériás ellenállás függvénye. Minélmagasabb a pozitív tartományban ezaz érték, (kórós állapot) annál na-gyobb a perifériás ellenállás vagyis na-gyobb lehet a vérnyomás értéke és ígynôhet az erek merevsége (3). ((22.. áábbrraa))

AIx= augmentációs index (%)=(P2-P1/PP) x 100

A jobb összehasonlíthatóság érdeké-ben az értékeket a pulzusszám 80-asértékére szokták korrigálni (AIx 80)

Értékét:

–– ÁÁllllaammttiittkkáárr úúrr!! AAmmiikkoorr eellffooggaaddttaa aammeeggbbíízzáásstt,, öönn,, mmiinntt aa NNeemmzzeettii SSppoorrtt--sszzöövveettsséégg vvoolltt ffôôttiittkkáárraa,, nnyyiillvváánn ppoonnttoo--ssaann éérrzzéékkeellttee aa ssppoorrtt bbeessoorroolláássáábbaannbbeekköövveettkkeezzeetttt mmiinnôôssééggii vváállttoozzáásstt aa mmii--nniisszzttéérriiuummookk ééss oorrsszzáággooss hhaattáásskköörrûûsszzeerrvveekk hhiieerraarrcchhiiáájjáábbaann.. FFeelleesslleeggeesslleennnnee tteehháátt aazz eeggyyeettéérrttéésséétt ttuuddaakkoollnnii..HHeellyyeettttee eellssôôrree iinnkkáábbbb aazz aalláábbbbii kkéérr--ddéésstt tteennnnéénnkk ffeell:: HHooggyyaann ííttééllii mmeeggmmoozzggáásstteerréétt,, hhaattáásskköörréétt,, eessééllyyeeiitt,, mmii--kkéénntt mméérrlleeggeellii lleehheettôôssééggeeiitt aa ssppoorrttffeejj--lleesszzttééss éérrddeekkeeiinneekk hhaattéékkoonnyy kkééppvviissee--lleettéétt iilllleettôôeenn aa mmoossttaannii,, aazz eellôôzzôôeekkhheezzmméérrtteenn nnéémmiilleegg hhááttrráánnyyoossaabbbbnnaakk ttûûnnôôppoozzíícciióóbbóóll??

– Ôszintén szólva nem hinném, hogyaz új szerkezet hátrányos lenne a sportszámára – jelentette ki az államtitkár.Ami azt illeti, hadd tegyem hozzá, egysportminisztériumnak, vagy éppenség-gel egy országos hatáskörû NemzetiSporthivatalnak – éppen úgy, mint aszakmai államtitkárság intézményének- egyaránt megvannak a sajátos elô-nyei és bizonyos hátrányai is. Meggyô-zôdésem, a szerkezet, a forma önma-gában egyébként nem meghatározó, ameghatározó a tartalom. Felfogásomszerint a jelenlegi rendszer és lehetô-ség kifejezetten kedvezô a sport szá-mára.

–– AA llééttsszzáámmccssöökkkkeennééss,, aa bbeessoorroolláássmmiinntthhaa eennnneekk aazz eelllleennkkeezzôôjjéétt ssuuggaallllnnáá..

– Megtévesztô. A hivatali létszám,igaz, jócskán megcsappant. Úgy is fo-galmazhatnánk ellenben, hogy meg-szûntek a kötelezô adminisztrációs fel-adatokat ellátó részlegek, hiszen eze-ket a jövôben az Önkormányzati és Te-rületfejlesztési Minisztérium hasonló

jellegû osztályai látják el. A szakmaiállamtitkárság, amint a neve is jelzi, ki-fejezetten szakmai arculatú, márpedigebben a tekintetben, állítom, még erô-södtünk is… Ez számomra - aki nemtartja magát egyáltalán politikusnak -azt jelenti: a mi feladatunk annak biz-tosítása, hogy a sporttal kapcsolatospolitikai döntések szakmai alapokontörténjenek. Nagyszerû, érdemi kihí-vásnak érzem ezt, fontos funkciónak.

–– AAzz öönnkkoorrmmáánnyyzzaattookk ééss aa tteerrüülleettffeejj--lleesszzttééss mmeegghhaattáárroozzóó pprrooffiilljjaa aa ttáárrccáá--nnaakk.. MMiillyyeenn lleehheettôôssééggeekkeett lláátt eebbbbeenn aatteekkiinntteettbbeenn??

– Mindannyian tudjuk és elismerjükaz önkormányzatok elengedhetetlenülfontos szerepét a sport és testkultúrafejlesztésében. A jelenlegi helyzet szin-te automatikusan jelenti a minden ed-diginél szorosabb kapcsolatok kialakí-tását - mondhatni, hivatalból - a me-gyei és települési önkormányzatokkal.Az állandó munkakapcsolat az elôzôk-nél gyümölcsözôbb koordinációs lehe-tôségeket garantál, amely a létesítmé-nyek vonatkozásában, a programokegyeztetésében és még számos másterületen nyújt minden korábbi rend-szernél biztatóbb lehetôséget… Hogymást ne mondjak, példának okáértígéretes együttmûködést az Új Magyar-ország fejlesztési terv tekintetében.Meggyôzôdésem, hogy a sport számosmegkülönböztetett szerepe – a preven-ció, egészség megôrzés, életmód, anevelés-oktatás területén – ebben aszoros kapcsolatban, együttes munká-ban hatékonyabban juthat kifejezésre.Itt jegyezném meg azt a fontos vezetôelvet is, hogy a sportot az elôzôekbôl

következôen nem célnak, hanem min-denek elôtt eszköznek tekintjük.

–– EEllmmoonnddhhaattóó eezz aa vveerrsseennyyssppoorrtt,,ppoonnttoossaabbbbaann aa nneemmzzeettkköözzii vveerrsseennggééss--bbeenn tteelljjeessííttôô ééss eerreeddmméénnyyeekkbbeenn kköönnyy--nnyyeenn mméérrhheettôô ééllssppoorrtt kkeezzeelléésséérrôôll iiss??......AA mmiinniisszztteerr -- tteehháátt aa mmiinniisszzttéérriiuumm -- ffeell--aaddaattaaiitt,, tteevvéékkeennyyssééggéétt öösssszzeeffooggllaallóórreennddeellkkeezzéésseekkeett vvééggiigg oollvvaassvvaa,, sszzeemm--bbeeööttllôô,, hhooggyy oollyyaann kköözzkkeelleettûû sszzaavvaakk,,mmiinntt vveerrsseennyyssppoorrtt,, nneemmzzeettkköözzii kkaapp--ccssoollaattookk,, oolliimmppiiaa,, iilllleettvvee MMaaggyyaarr OOlliimm--ppiiaaii BBiizzoottttssáágg –– eeggyyáállttaalláánn nneemm sszzeerree--ppeellnneekk…… MMii aazz oollvvaassaattaa eezzeekknneekk aazz öönnsszzáámmáárraa,, hhoozzzzááttéévvee mméégg aazztt iiss,, hhooggyyaazz áállllaammii ffeellaaddaattookk ttüükkrréébbeenn eellvváárrhhaattóóssppoorrttffiinnaannsszzíírroozzááss,, hhaassoonnllóó mmóóddoonn,,uuttaalláásssszzeerrûûeenn sseemm sszzeerreeppeell??

– Menjünk sorjában!... Hadd kezdjemazzal, hogy igaz ugyan, a minisztermunka- és feladatkörének leírásábannem szerepelnek az említett kifejezé-sek, az enyémbôl azonban természet-szerûen nem hiányoznak, sôt kiemeltformában szerepelnek, ekként a ver-senysport, és az olimpizmussal kap-csolatos tennivalók is… A verseny-sport kérdéseinek kezelésére különstratégia szükséges, s ebben a tekin-tetben azzal az elônnyel vághattam be-le a munkába, hogy éveken át a Nem-zeti Sportszövetség fôtitkáraként alko-tó részese lehettem a stratégiai elkép-zelések kidolgozásának. Az kétségte-len, hogy mivel a sport társadalmiszervei, mindenek elôtt az egyesületekés a szövetségek állami feladatot is el-látnak, bizonyos mértékû támogatásindokolt a mûködésükre. Hosszú ideig

Konferenciák • Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása... 27Interjú • Gallov Rezsô: „A sport nem cél, hanem eszköz”M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

INTERJÚ ELBERT GÁBOR SZAKÁLLAMTITKÁRRAL

„A sport nem cél, hanem eszköz”

AAzz aa kkáállvváárriiaa,, aammeellyyeett 11999900--ttôôll,, aa rreennddsszzeerrvváállttoozzttaattáássttóóll kkeezzddôôddôôeenn mmiinndd mmááiigg aassppoorrttiirráánnyyííttááss mmeeggjjáárrtt aazz áállllaammiiggaazzggaattááss vváállttaakkoozzóó sszzeerrkkeezzeettéébbeenn,, eennyyhhéénn sszzóóllvvaa,,nneemm ttöölltthheettii eell mmeeggnnyyuuggvváássssaall aa tteessttkkuullttúúrraa hhíívveeiitt..

AA mmööggööttttüünnkk hhaaggyyootttt ttiizzeennhhaatt éévveess iiddôôsszzaakk eelleemmzzééssee hheellyyeetttt eezzúúttttaall aazzoonnbbaann eelléé--ggeeddjjüünnkk mmeegg aa lleegguuttóóbbbbii ppaarrllaammeennttii vváállaasszzttáássookk ééss aa nnyyoommáábbaann bbeekköövveettkkeezzeetttt kkoorr--mmáánnyyaallaakkííttáásstt kköövveettôô hheellyyzzeett rrööggzzííttéésséévveell:: AA NNeemmzzeettii SSppoorrtthhiivvaattaall mmeeggsszzûûnntt.. HHeellyyéé--bbeenn –– ttööbbbb mmiinntt aa ffeelléérree ccssöökkkkeenntteetttt mmuunnkkaattáárrssii ggáárrddáávvaall –– aazz úújjoonnnnaann aallaakkuulltt ÖÖnn--kkoorrmmáánnyyzzaattii ééss TTeerrüülleettffeejjlleesszzttééssii MMiinniisszzttéérriiuumm kkeerreetteeii kköözzöötttt mmûûkkööddôô sszzaakkáállllaammttiitt--kkáárrssáágg lléétteessüülltt..

AA SSppoorrttéérrtteessííttôôbbeenn aa kköözzeellmmúúllttbbaann jjeelleenntt mmeegg aa BBeellüüggyymmiinniisszzttéérriiuummbbóóll ffrriissssiibbeennááttffoorrmmáálltt ttáárrccáárraa hháárruullóó ffeellaaddaattookkaatt ttaarrttaallmmaazzóó,, aa ffeelleellôôssssééggeett mmeeggffooggaallmmaazzóó ééss aassookkáággúú tteevvéékkeennyyssééggeett sszzaabbáállyyoozzóó rreennddeelleett.. EEnnnneekk iissmmeerreettéébbeenn iiddôôsszzeerrûû,, hhooggyy aakkuullccssffoonnttoossssáággúú ddookkuummeennttuumm kkaappccssáánn nnééhháánnyy iiddôôsszzeerrûû kkéérrddéésstt tteeggyyüünnkk ffeell EEllbbeerrttGGáábboorr sszzaakkáállllaammttiittkkáárrnnaakk,, aakkiinneekk aa mmuunnkkáájjáátt –– mmiinntt kkoorráábbbbaann aa NNeemmzzeettii SSppoorrtthhii--vvaattaall eesseettéébbeenn aa BBMM ssppoorrttéérrtt iiss ffeelleellôôss mmiinniisszztteerr aasssszzoonnyyaa mmáárr ggyyaakkoorroollttaa –– aa jjöövvôô--bbeenn iiss vváállttoozzaattllaannuull LLaammppeerrtthh MMóónniikkaa,, aazz úújjoonnnnaann aallaakkuulltt ttáárrccaa vveezzeettôôjjee ffeellüüggyyeellii..

11.. áábbrraa:: Az augmentációs index és a pulzus hullám terjedési sebességénekmérési elve.

27-38 2006/10/25 16:03 Page 1

26

nek. Az EU csatlakozás kedvezô gaz-dasági következményei újabb és újabbvállalkozások megtelepedésével jár-hatnak, középtávon pedig az eurózó-nához való csatlakozás révén kiküszö-bölhetôek lesznek a valutaváltás szük-ségességébôl adódó negatív következ-mények is. Mindezen folyamatok ter-mészetesen a kelet-közép-európai ré-gióban mûködô versenytársainkat isérintik, a régió egésze versenyhelyze-tének alakulása pedig szintén befolyá-solja Magyarország, mint golf-turiszti-kai desztináció sikerességét.

KövetkeztetésekHazánkban jelenleg a golfozás meg-

ítélésére egyrészt még mindig jellemzôbizonyos fokú misztifikáció, azaz a te-vékenység „úri sportként”, kizárólag a„felsô tízezer” számára elérhetô sza-badidôs vagy turisztikai programkéntvaló percepciója, másrészt pedig,amint azt Vizi (2005) kutatása kimu-tatta, meglehetôsen nagy az ismerethi-ány a hazai golfozási lehetôségekre vo-natkozóan. Korábbi, a golf mint aktívturisztikai tevékenység keresletére vo-natkozó felmérések azt támasztják alá,hogy csak a hazai lakosság elenyészôrésze rendelkezik a játékkal kapcsolat-ban közvetlen tapasztalatokkal, de biz-tató, hogy a fiatalok között mind töb-ben mutatnak hajlandóságot a tevé-kenység kipróbálására. Hosszú távontehát a golfturizmus fejlesztésének ésaz annak alapjául szolgáló hazai keres-let megteremtésének elôfeltétele a gol-fozás társadalmi megítélésének módo-sítása, azaz a játék viszonylag széleskörben elérhetô szabadidôs és sportte-vékenységként való pozícionálása.

A felmérés eredményeibôl megálla-pítható, hogy a vizsgált négy golfpálya,szolgáltatáskínálata és színvonalaalapján, alkalmas arra, hogy a hazai

golfturizmus fogadóbázisává váljon. Ajövôben – a jelenlegi mérsékelt turiszti-kai kereslet növelése végett – célszerûlenne a csehországi fejlesztésekhez ha-sonlóan kisebb beruházást igénylô ésgyorsabb megtérülést hozó 9-lyukúpályákat építeni annak érdekében,hogy erôsödjön jelenlétünk a golf nem-zetközi színterén. A termék piacképes-ségének biztosítása érdekében ezen kí-vül hazánknak más turisztikai termé-kekkel együtt célszerû a golfozást kí-nálni: elsôsorban az egészségturizmus-hoz kapcsolódóan, illetve a MICE turiz-mus különbözô elemeihez – különösena konferenciákhoz és az incentív prog-ramokhoz – csatolva, de a golfpályákgyakorlatilag az üzleti turizmus mindenterületén megjelenhetnek rendezvé-nyek helyszíneként. Sporttevékeny-ségként és aktív szabadidô-eltöltési le-hetôségként a golfozás kiválóan illesz-kedik az aktív turizmus egyéb típusai-hoz: a vizsgált pályák esetében példá-ul a kínálat elemei között megjelenik alovaglás és a kerékpározás, folyóink éstavaink mentén pedig lehetôség nyílika jacht- és vitorlásturizmus golfozássalvaló kombinálására.

Bár a pozitív elôrejelzések ellenéreszinte biztosra vehetô, hogy hazánk so-sem válik világhírû golf desztinációvá,jelentôs elôrelépésre számítani lehetezen dinamikusan növekvô turisztikaitermék meghonosításában és elter-jesztésében. Hosszabb távon a belföldikereslet élénkítése elsôsorban az ifjú-sági, junior korosztály bevonásával, il-letve az üzleti turizmus piacán valóerôteljesebb megjelenéssel lehetséges.

Felhasznált irodalomEuropean Golf Association (EGA)

adatai; www.ega-golf.chGammon, S. – Robinson, T. (2003):

Sport and Tourism: A Conceptual

Framework. Journal of Sport Tourism8(1):21-26

Gibson, H.J. (2003): Sport Tourism:An Introduction to the Special Issue.Journal of Sport Management17(3):205-213

Golf Consultants Association(2002): A Proposed Strategy for GolfTourism in Wales. Prepared by Mem-bers of The Golf Consultants Associati-on for The Wales Tourist Board,h t tp : / /wa lesonshow.com/WTB_Golf_Strategy_July_2002_Eng.pdf

GolfévkönyvTM 2004. Free StyleEntertainment Press, Budapest

Hinch, T.D. – J.E.S. Higham (2001):Sport Tourism: a Framework for Rese-arch. The International Journal of Tou-rism Research 3(1):45-58

Michalkó, G. (2004): A turizmusel-mélet alapjai. Kodolányi János Fôisko-la, Székesfehérvár

Pigeassou, C. – G. Bui-Xuan – J.Gleyse (2003): Epistemological Issueson Sport Tourism: Challenge for a NewScientific Field. Journal of Sport Tou-rism 8(1):27-34

Puczkó, L - Rátz, T. (2000): Az att-rakciótól az élményig. A látogatóme-nedzsment módszerei. Geomédia, Bu-dapest

Sartori, A. (2004): A golfturizmuselôrejelzése és fejlesztési lehetôségeiKelet-Közép-Európában és Oroszor-szágban. KPMG, Budapest

Szonda Ipsos (2000): A felnôtt la-kosság véleménye az aktív üdülési éskulturális tevékenységekrôl. TurizmusBulletin 4(4):38-41

Vizi, I. (2005): A magyar lakosságaktív turizmussal kapcsolatos prefe-renciái és az aktív turisztikai tevékeny-ségek intenzitása. Turizmus Bulletin9(4):30-40

WTO (1989): The Hague Declarati-on on Tourism. WTO, Madrid

amennyiben < --3300 akkor tekintjükooppttiimmáálliissnnaakk,

amennyiben --3300 ééss --1100 kköözzéé esikakkor nnoorrmmáálliissnnaakk,

amennyiben viszont --1100 ééss 1100 kköözzééesik akkor eemmeellkkeeddeetttt az értéke, és

amennyiben értéke >> 1100, akkor márkkóórróóssnnaakk tekintjük.

Az AIx értéke felvilágosítást ad az ér-rendszer endothel funkciójáról, vagyisarról, hogy milyen mértékû az erek ru-galmassága, összehúzódott (stresszes)vagy kitágult (normális) állapota, mér-tékével jellemezhetô az erek állapota.

A másik fontos paraméter a fôütôéren (aorta) tovaterjedô pulzushul-lám terjedési sebessége (PWV). A mértérték a fô ütôér rugalmasságáról (el-lenállásáról), azaz az erek meszesedé-sének mértékérôl ad felvilágosítást.

Értéke:ooppttiimmáálliiss:: amennyiben < 77mm//ss, nnoorrmmáálliiss, amennyiben értéke 77--1100

mm//ss közé esik,eemmeellkkeeddeetttt, amennyiben értéke

11001122 mm//ss közé esik éskkóórrooss, amennyiben értéke > 1122 mm//ss..TTeerrhheelléésséélleettttaannii vviizzssggáállaattookk:: az

egyén edzettségi állapotának, terhel-hetôségének, légzésfunkciójának meg-állapítására szolgál a futószalag-ergo-metriás vizsgálat. Segítségével megál-lapítható, hogy adott protokoll szerintelvégzett terhelés esetén mekkora avizsgált személy oxigén felvétele, maxi-mális oxigén felvétele, terhelés közbenivérnyomás értékei, pulzusszáma, RQértéke, a végzett munka mennyisége,anaerob munkavégzô képessége stb.

Az ÉÉlleettkkrriissttáállyy színes gyümölcsök(szôlô, málna, sárgabarack, szeder,cseresznye) illetve, zöld tea, kamilla,jázmin kivonatát tartalmazza, és ada-lékként mézet is tartalmaz. Ezenösszetevôk magas polifenol tartalmukrévén rendelkeznek antioxidáns tulaj-donsággal. Az Életkristálynak az ér-rendszerre gyakorolt hatását azelôzôekben részletezett módszerek se-gítségével vizsgáltuk.

A kiválasztott személyek a megfi-gyelések kezdetén testalkati, arterio-gráfiás és terhelés élettani vizsgálato-kon vettek részt. Az étrendkiegészítôthárom hónapon keresztül alkalmaztákaz elôírt napi adagban (3x1ml), majdminden hónap végén az arteriográfiásvizsgálatot újból elvégeztük. A kúra-szerû alkalmazás után a terhelésesvizsgálatot is megismételtük.

EredményekA továbbiakban bemutatjuk a vizs-

gálatban résztvevô 15 kórósan rosszérállapottal rendelkezô személy test-alkati, arteriográfiás és terhelés élet-

tani felmérés során kapott eredmé-nyeit 3 hónapos magas antioxidánstartalmú étrend-kiegészítô alkalmazá-sa esetén. Egyes esetekben bemutat-juk a teljes csoportra vonatkozó ada-tokat is a jobb összehasonlíthatóságérdekében.

11..)) A 15 fô „legrosszabb érállapotú”kiválasztott, a továbbiakban „A” cso-port átlagos életkora 54,13±6,9 évvolt, míg a teljes csoport életkora49,8±10,4 év.

22..)) Az „A” csoport testmagassága:167,6±7,9 cm, testtömege: 68,9±11,9kg és BMI értéke: 24,7±3,8volt.

33..)) A kiválasztott 15 „legrosszabb ér-állapotú” személy augmentációs inde-xe 16,8 ±17,8 % volt (kórós), amelyszignifikánsan különbözött a teljes cso-port átlagértékétôl, akiknél ez -24,1±31,5 % volt (normális).

44..)) A 80–as pulzusszámra korrigáltérték(AIx80): 11,4±17,5% volt szem-

ben a kimaradtak -25,1±28,3 –as érté-kével.

55..)) A vizsgálatokban továbbiakbanrésztvevôk alappulzus száma 70,5±8,0, míg a kimaradtaké 77,8±12,7 volt.

66..)) A fô ütôér pulzushullám terjedésisebessége (PWV) 8,9±1,7 m/s szem-ben a kimaradtak 8,7±1,9 m/s értéké-vel.

77..)) A „A” csoport tagjainak maximá-lis oxigén felvétele a vizsgálatok elôtt:2218±365 ml, a vizsgálatok után2268±160 ml volt.

88..)) Az „A” csoport vizsgálatok elôttiAIx értéke:16,8±17,8 (kóros kategó-ria).

I. havi fogyasztás után: -2,7±32,4(emelkedett kategória)

II. havi fogyasztás után: -6,5±28,6(emelkedett kategória)

III. havi fogyasztás után: -6,7±32,1volt (emelkedett kategória) ((33.. áábbrraa))

99..)) Az „A” csoport 80-as pul-zusszámra korrigált augmentációs in-

Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység... 39Konferenciák • Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása...

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

22.. áábbrraa:: Az augmentációs index meghatározása egészséges állapot (bal ol-dal), kóros állapot (jobb oldal) esetén.

33.. áábbrraa:: Az Augmentációs index változása az Életkristály 3 havi alkalmazásasorán. (átlag) (*p<0,05)

26-39 2006/10/25 16:02 Page 1

40

dexe (AIx80): a vizsgálatok elôtt:11,4±17,5 (kóros kategória)

I. havi fogyasztás után: -7,3±29,2(emelkedett kategória)

II. havi fogyasztás után: -11,4±28,00(normális kategória)

III. havi fogyasztás után: -9,3±30,0volt (emelkedett kategória)

1100..)) A pulzushullám terjedési sebes-sége a vizsgálatok elôtt: 8,9±1,7 m/s,míg a három hónapos alkalmazásután: 8,3±1,1 m/s volt.

1111..)) A vizsgálatok elôtt az augmen-tációs index (AIx)értékelési kategóriáiszerinti besorolás szerint addig amíg az((55.. áábbrraa))

optimális csoportba: 0 fônormális csoportba: 1 fôemelkedett csoportba: 5 fôkóros csoportba: 9 fô tartozott, addig a három hónap után azoptimális csoportba: már 3 fônormális csoportba: már 4 fôemelkedett csoportba: már csak 2 fôkóros csoportba: már csak 6 fô tartozott.1122..)) A vizsgálatok eellôôtttt a pulzushul-

lám terjedési sebességi (PWV) értéke-lési kategóriái szerinti besorolás szerintaz

optimális csoportba: 2 fônormális csoportba: 11 fôemelkedett csoportba: 2 fôkóros csoportba: 0 fô tartozott, addig a három havi alkalmazás uuttáánn:optimális csoportba: 2 fônormális csoportba: 12 fôemelkedett csoportba: 1 fôkóros csoportba: 0 fô tartozott.1133..)) Amennyiben a vizsgált szemé-

lyek eredményeinek nem az átlagávalszámolunk, hanem megvizsgáljuk,hogy hány embernél figyeltünk megnagymérvû javulást, hány esetbenkaptunk az átlagtól jobb értékeket éshány esetben nem változtak az érté-kek, akkor mint ahogy a 44.. áábbrráánn lát-ható az esetek 60%-ban a javulás jjee--lleennttôôss volt (kihúzott vékony vonal), amaradék 20%-ban is tapasztaltunk ki-sebb mérvû javulást (szaggatott vonal)és volt olyan 20% akiknél nem volt vál-tozás (pontozott vonal).

Megbeszélés- A kiválasztott 15 fô esetén az átla-

gos életkor magasabb volt, jelezve,hogy az erek rugalmasságának mérté-ke az életkor növekedésével általábanromlik.

- A testsúly és a testmagasság alap-ján számolt testtömeg index (BMI) ér-téke: 24,7 a normál tartományba esett.

- Az augmentációs index értéke azÉletkristály alkalmazás elôtti állapot-hoz képest, amikor is a kóros 16,8 ér-téket mutatta, a három havi alkalma-

zás következményeként szignifikánsjavulást mutatott (AIx:-6,7). Ez az ér-ték, mint a 33.. áábbrráánn látható, már egyhavi alkalmazás után szignifikánscsökkenést jelzett, és utána bár már ki-sebb mértékben, de folyamatos javu-lás következett be. Megállapítható,hogy az értékek stabilizálódtak, és így

az erek rugalmasságának változásaalapján a vizsgálati személyek tartósana kedvezôbb csoportba sorolást kap-tak. Az augmentációs index csökkené-se a teljes perifériás ellenállás csökke-nését jelzi.

A kezdetben megvizsgált 57 fôbôl ki-választott 15 személy átlagos augmen-

legnépszerûbbek az egyéni, a családiés a céges formák. A golfturizmusszemszögébôl ugyanakkor a választottklubtagsági típus fajtájának nincs kü-lönösebben jelentôsége, hiszen csak aszálláshelyfoglalással bíró tagok felel-nek meg a szigorúan értelmezett turis-ta kritériumának, a többi klubtag gol-fozása szabadidôs tevékenységnekminôsíthetô. Mivel azonban a pályákonvaló greenfee-s megjelenés feltétele ál-talában bármely másik klubban meg-lévô bármilyen típusú tagsági jogvi-szony – vagy az adott klub pályahasz-nálati engedélye –, a saját klubjukbanszabadidôs tevékenységként játszó ta-gok más klubokban turistaként jelen-hetnek meg, így egy-egy pálya tagsá-gának bôvülése közvetetten a golfturiz-mus iránti keresletet is növelheti.

Tekintettel arra, hogy a golfturistagyakran nem golfozó kísérôvel utazik,a desztináció- és pályaválasztásban lé-nyeges szempont lehet a nem golfozóvendégek számára biztosított kikap-csolódás lehetôsége is. A kiegészítôprogramok és szolgáltatások ráadásulhozzájárulhatnak a pálya nyereséges-ségének biztosításához is, különösenolyan desztinációkban – többek közötthazánkban –, ahol a golf iránti keresletaz éghajlati adottságok következtébenszezonális, s ahol sem történelmi ha-gyományai, sem széles tábora nincs agolfnak, mint szabadidôs és turisztikaitevékenységnek. A vizsgált golfpályákennek megfelelôen törekednek arra,hogy a létesítmény racionális fenntar-tása és a kínálatnak a kereslethez valóigazítása végett ne csak egy szûk, te-hetôs kör szabadidôs kikapcsolódásátszolgálják, hanem széles körbôl vonz-zanak golfozókat és egyéb motiváció-val is érkezô turistákat, mindamellett,hogy sajátos klubéletet biztosítanaktagjaik és azok vendégei számára. Akülönbözô igényû és motivációjú turis-ták megfelelô kiszolgálása érdekébena vizsgált vállalkozások többek közöttbabysitter szolgáltatást, játszótéri, ke-rékpározási, teniszezési és lovaglási le-hetôségeket, továbbá wellness és spacsomagokat kínálnak, de nyitottak ahivatásturizmus egyes típusai irányábais.

Amint azt az 11.. áábbrraa jelzi, 2004-2006között (az adott év január 1-i adatokatfigyelembe véve) a golfpiac keresletétlassú emelkedés jellemezte Magyaror-szágon (2005 folyamán 41,72%-os nö-vekedés volt tapasztalható, amelynekkövetkeztében 2000 fô fölé emelkedetta tagsággal rendelkezô golfozók szá-ma). Ezek az adatok azért különösenfigyelemre méltók, mert mindez a ke-resletnövekedés a golfpályák számá-

nak bôvülése nélkül következett be,rövidtávon visszaigazolva Sartori(2004) pozitív elôrejelzését a hazaigolfpiac alakulására vonatkozóan.

Sartori (2004) tanulmánya ugyan-akkor az egész kelet-közép-európai ré-gióban felfutó golfturizmust prognosz-tizál, így hazánknak mint leendô golf-turisztikai desztinációnak komoly ve-télytársakkal kell szembenéznie:elsôsorban az osztrák, a cseh és a szlo-vén pályák képében, ahol régebb ótaelterjedt és magasabb szinten ismertés ûzött szabadidôs tevékenység agolf.

A nemzetközi golfpiacon való meg-jelenésre fôként azért van szükség,mert pillanatnyilag a hazai kereslet ön-magában igen szerény és csakis kül-földi kereslettel lehet a klubokat opti-málisan üzemeltetni. Ugyanakkor tisz-tában kell lennünk versenytársaink tel-jesítményével és teljesítô-képességé-vel, hiszen ôk egyszerre jelentik azelsôszámú piaci konkurenciát, de egy-ben potenciális célpiacainkat is.Küldôpiacként a hazai golfturizmus te-rületén jelenleg elsôsorban Ausztria ésa csak egyetlen 18-lyukú golfpályával

rendelkezô Szlovákia jelenik meg ((22..áábbrraa)).

A hazai golfpályák keresleténekegyik legfontosabb szegmensébe aszabadidôs és turisztikai piac felsô ré-szét képezô „egyedi élményt keresô”fogyasztók sorolhatók, akiknek je-lentôs része külföldi. Közéjük tartoznaka nemzetközi tulajdonban lévô vagyvegyes vállalatok túlnyomórészt nemmagyar menedzserei, a vagyonos vál-lalkozói réteg tagjai, valamint a ha-zánkban szolgálatot teljesítô diploma-ták, illetve mindezen piaci szereplôkcsaládtagjai, céges partnerei, munka-társai. Külön kategóriaként kell ki-emelni a MICE szegmensen belül a tré-ningeket és meetingeket tartó cégeket.Mindezen túl a felmérés eredményeiazt mutatják, hogy a vizsgált pályákfelismerték a tudatos keresletteremtésfontosságát, kiemelten jelentôs piaciszegmensként tartják ugyanis számona junior játékosokat.

A hazai golfturizmus fejlesztésébensokat segíthetnek külsô tényezôk is:elsôsorban hazánk Európai Uniós tag-sága, amely biztonságos vállalkozóikörnyezetet sugall minden befektetô-

Konferenciák • Szôts Gábor, Petrekanits Máté: Egy antioxidáns szer hatása... 25Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

44.. áábbrraa:: Az augmentációs index (AIx) változása aszerint, hogy kinél milyenmértékû volt a javulás 3 havi Életkristály szedése után.

55.. áábbrraa:: Az értékelési csoportokba került személyek %-os változása a vizsgá-latok kezdetéhez képest. Fekete+fehér oszlop: vizsgálatok elôtt, fehér oszlop:vizsgálatok után.

66.. áábbrraa:: A pulzus hullám terjedési sebességének változása 3 havi Életkristály sze-dése során.

25-40 2006/10/25 15:57 Page 1

24

gek viszonylag kis száma (10-15%) ér-kezett, ami egyben azt is mutatja, hogykialakulni látszik a sikeres golfklubok-ra jellemzô visszatérô vendégkör. Azadatok egyúttal azt is jelzik, hogy avisszatérô vendégek részarányánakmagas szintje nem feltétlenül jelenti atagság gyors bôvülését, sokkal inkábba meglévô tagok gyakoribb pályahasz-nálatát. Mivel a tagok az esetek nagyrészében viszonylag kis távolságból ér-keznek, és nem vesznek igénybe szál-lást, így keresletük nem tekinthetô tu-risztikai keresletnek.

A vendégforgalmi mutatók növeke-dése az egyes pályák megbízható fi-nanszírozását is elôsegíti, hiszen a be-vételek jelentôs része (pályáktól füg-gôen 50-70%) a visszatérô vendég-körnek köszönhetô. A felmérés szerinta pályák finanszírozását elôsegítô má-sodik legjelentôsebb forrás a tagságszámára rendezett versenyeket, ren-dezvényeket támogató szponzoroktólszármazik (pályafüggôen 10-30%),akik a megfelelô látogatottságbanreklámértéket látnak, így az egyeseseményekhez, rendezvényekhez,olykor a pályaszakaszokhoz is a nevü-ket adják. A harmadik legfontosabbbevételi forrás a versenyek szervezése(10-20%), amely jelentôs vonzerônektekinthetô más klubok tagjai számárais.

A hosszú versenynaptár kialakításáterôsíti a hazánkban uralkodó kedvezôéghajlat, amely az év folyamán 7-8 hó-napon keresztül biztosít golfozásra al-kalmas körülményeket, s amely le-hetôvé teszi azt, hogy a nemzetköziszinten elvárt szolgáltatások kiépítésé-vel hazánk komoly versenytársa le-gyen a tôlünk északabbra található or-szágok pályáinak. A hazai golfozásfôszezonja az április-június és a szep-tember-október hónapokhoz köthetô,amit a klubok nyitva tartása ((22.. ttáábblláá--zzaatt)) is követ, hiszen a pályák játszható-ságának klimatikus határai e hónapokközé szorulnak. Tekintettel a magyarturizmusban érvényesülô szezonalitás-ra és az abból adódó nehézségekre, agolfturizmus fejlôdése kimondottan

kedvezô hatással lehet a keresletidôbeni megoszlásának alakulására,hiszen ezen termék esetében a csúcs-idôszak nem esik egybe a hazai vízpar-ti üdülôturizmus keresletének maximu-mával.

A golfturizmus kínálata hazánkban és Kelet-Közép-

EurópábanA vizsgálatba vont négy golfpálya

közül három rendelkezik magas szín-vonalú kereskedelmi szálláshellyel: agödi és a büki létesítmény 5 csillagos,a tatai golfklub pedig 4 csillagos szál-lodával. Mindkét kategória a golfozókmagas követelményeinek megfelelôszínvonalat biztosító, népszerû szállás-hely, azzal a kiegészítéssel, hogy a bü-ki egység nemcsak a golfturistákra,hanem a wellness vendégekre is épít.A vizsgált létesítmények közül egyedülaz alcsútdobozi pálya nem rendelkezikszálláshellyel, bár a közeljövô fejleszté-sei között szerepel apartmanok építé-se. Ezt a nem elhanyagolható hiányos-ságot jelenleg még ellensúlyozza a lé-tesítmény fôváros-közelisége és az,hogy a fôváros-környéki pályák közülaz egyik legbejáratottabb pályaként ittmûködik a legnagyobb taglétszámmalgolfklub.

A szálláshelyek kapacitását tekintvekiemelkedik a büki Radisson SASBirdland Resort & Spa néven mûködô,208 szobával rendelkezô wellness éskonferenciaszálloda, amely a Széche-nyi Terv keretein belül állami forráshozis jutott. Bár a tatai és a gödi pályákszálláskapacitása az elôzônél kisebb –

elôbbi 40, utóbbi 58 szobával rendel-kezik –, szálláshely-szolgáltatásuk fej-lesztése révén ezek a pályák az alcsút-dobozi klub komoly konkurensévé lép-tek elô.

A kínálat elemzése során a kelet-közép-európai piac vizsgálata azt mu-tatja, hogy hazánk – az elkövetkezôévekre prognosztizált robbanásszerûfejlôdés ellenére – pillanatnyilag el-marad a versenytárs országok kínála-tától ((33.. ttáábblláázzaatt)). A golfpályák szá-mát tekintve Magyarország csupánazt a Szlovákiát elôzi meg, ahol a gol-fozók száma megegyezik a hazai mu-tatóval. Magyarországnál kevesebbgolfozóval csak Lengyelország bír je-lenleg, ahol az itthoni 7 pályávalszemben már 24 pályát építettek, az-az ott sokkal dinamikusabb fejlôdésvette kezdetét. A régióból messze ki-emelkedô Ausztria és az ôt követôCsehország, valamint a mindösszekétmillió lakosú Szlovénia dobogóshelyeit a térségben egyik versenytárssem veszélyezteti, s a közeljövôbentervezett beruházások sem fogjákmegváltoztatni az erôviszonyokat, mi-vel a folyamatban lévô invesztíciókattekintve leginkább éppen Csehországdinamizmusa emelhetô ki 14 épülôgolfpályával.

A golfturizmus kereslete hazánkban és Kelet-Közép-

EurópábanA vizsgált négy pálya esetében a

golfozók növekvô száma a kereslet kü-lönbözô igényeihez alakított tagsági tí-pusokat hozott létre, melyek közül a

tációs indexe a „kóros” csoportba tar-tozott, a három havi Életkristály alkal-mazása után az enyhén „emelkedett”csoportba kerültek át. EEzz aazz oosszzttáállyybbaabbeessoorroollááss aallaappjjáánn ttööbbbb,, mmiinntt eeggyy oosszz--ttáállyynnyyii jjaavvuulláásstt jjeelleenntt..

- Addig míg a vizsgálatok elôtt,egyénekre lebontva az „optimális”csoportba senki sem került bele, addigaz Életkristály három havi alkalmazá-sa következtében már 3 fô idekerült. A„normális” besorolású csoportba isplusz három fô került, addig mind az„emelkedett” mind a „kóros” csoporttagjainak száma 3 fôvel csökkent. EEzzaa jjaavvuullááss ccssooppoorrttoonnkkéénntt 2200%% .. ((55.. áább--rraa))

- A fô ütôér pulzushullám terjedésisebessége a kezdeti 8,9 m/s értékrôl ahárom havi Életkristály alkalmazásaután 8,3 m/s csökkent, ami bár nemszignifikáns különbség, ddee aa 00,,66 mm//ssccssöökkkkeennééss 66,,77 %% jjaavvuulláásstt jjeelleenntt.. A pul-zushullám terjedési sebességének mé-résénél a vizsgáltak 40%-ánál mértünktöbb mint 15 százaléknyi vagyis átlagfeletti javulást. ((66.. áábbrraa)) A pulzus hul-lám terjedési sebességének csökkené-se az erek rugalmasságának növeke-dését jelzi.

- A futószalag-ergometriás vizsgálateredménye azt mutatja, hogy a háromhavi alkalmazás során az oxigén felvé-

tel nem változott, de a felvett oxigénkihasználtsága javult.

- Amennyiben a 15 fôt a szerint cso-portosítjuk, hogy kiknél milyen mérté-kû változást mértünk, megállapíthat-juk, hogy a vizsgálati személyek 60 %-ánál figyeltünk meg oollyyaann kkiieemmeellkkeeddôôjjaavvuulláásstt (43,6 %), ami két osztálynyibesorolás különbséget jelentett. Azesetek 20%-nál is jjeelleennttôôssnneekk mond-ható volt a javulás (26,5 %), de fôleg akezdeti nagyon rossz értékek miatt ép-pen nem tudtak besorolási kategóriátugrani, a változás így is szinte egy osz-tálynyi javulást eredményezett. A ma-radék 20% esetén nem mértünk javu-lást. ((44.. áábbrraa))

Összességében elmondhatjuk, hogya három hónapon keresztül alkalma-zott Életkristály étrend-kiegészítô avizsgált személyek 80 %-nál okozottjavulást az augmentációs index értéké-ben. Ebbôl 60% -nál kiemelkedô mér-tékû, míg 20%-nál jelentôsen nagymértékû volt a változás. 20%-ban nemmértünk változást. Az AIx értékét azartériák rugalmassága mellett elsôsor-ban a rezisztencia erek (kis artériák,arteriolák) aktuális perifériás vasculá-ris rezisztenciája (TPR) határozza meg.Minél alacsonyabb a TPR, annál ala-csonyabb az AIx, és fordítva.

Csökkent a pulzushullám terjedési

sebessége, ami az erek rugalmassá-gának növekedésére utal. Az arteri-ográfiás módszer lehetôvé tette a„rossz érállapotú” személyek kiszûré-sét és segítségével nyomon követhet-tük egy étrendkiegészítô csoportbasorolt készítmény hatásának 3 havialkalmazása során bekövetkezô vál-tozását.

A vizsgált személyek szubjektív él-ménye és a beszélgetések alapján el-mondhatjuk, hogy egy fô kivételévelmindenkinek jobb lett a közérzete, ke-vésbé volt fáradékony, jobban bírta aterhelést.

Irodalom 1.) Erdine S.: How well is hyperten-

sion controlled in Europe? EuropeanSociety of Hypertension ScientificNewsletter 2000; 1: No.3

2.) Pulse wave velocity in normalweight and obese white US youth Al-pert BS, Collins RT of Pediatrics, Uni-versity of Tennessee Health ScienceCenter, Memphis, Tennessee USA2005

3.) TensioMedTM Arteriográf, Fel-használói kézikönyv, 2006

4.) Állami Számvevôszéki jelentések2006 (http://www.asz.hu)

5.) KSH Statisztikai adatok 2006(http://portal.ksh.hu)

Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység... 41Konferenciák • Kacsándi Anna: Testtömeg-optimálás, korszerû fogyókúra

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

22.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált golfpályák összehasonlítása/Comparison of the selected golf courses

BBiirrddllaanndd GGoollff && PPaannnnoonniiaa GGoollff && OOlldd LLaakkee GGoollff && PPóólluuss PPaallaaccee GGoollff &&JJeelllleemmzzôô CCoouunnttrryy CClluubb,, BBüükk CCoouunnttrryy CClluubb,, CCoouunnttrryy CClluubb,, TTaattaa CCoouunnttrryy CClluubb,, GGöödd

AAllccssúúttddoobboozzAAllaappííttááss 1991 1996 1998 2002PPaarr 72 72 71 72LLyyuukkaakk sszzáámmaa 18-lyukú, nemzetközi 18-lyukú, nemzetközi 18-lyukú, nemzetközi 18-lyukú, nemzetközi

RRééggiióó Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl Budapest – Közép-Dunavidék

SSzzeezzoonn ((nnyyiittvvaa ttaarrttááss)) Március–november Március 1.–december 1. Március 15.–november 15. Egész évben

(Forrás: Golfévköny™ 2204)

(Forrás: EGA 2006

33.. ttáábblláázzaatt.. A környezô országok golfpálya-kínálata, 2006/Golf course supply inthe neighbouring countries of Hungary, 2006

GGoollffppáállyyáákk sszzáámmaa ((llyyuukkaakk sszzáámmaa aallaappjjáánn))OOrrsszzáágg ÖÖsssszzeess 99 1188 2277 3366 4455 GGyyaakkoorrllóóppáállyyaa ÉÉppííttééss

((DDrriivviinngg rraannggee)) aallaattttMMaaggyyaarroorrsszzáágg 7 1 6 0 0 0 4 2AAuusszzttrriiaa 147 55 87 2 2 1 N/A 3SSzzlloovvéénniiaa 8 3 4 1 0 0 19 3SSzzlloovváákkiiaa 5 4 1 0 0 0 5 2CCsseehhoorrsszzáágg 60 43 13 2 2 0 10 14LLeennggyyeelloorrsszzáágg 24 12 8 4 0 0 8 2

BevezetésMár az egyiptomi mitológiából

származó képek - amelyeken Maatistennô mérlegével megméri a lelkeksúlyát - is arra utalnak, hogy a súlynyilvánvalóan nem csak testi vonat-kozású. Ennek megfelelôen azegészség szóból is egyértelmûvé vál-hat számunkra, hogy az együttesen atesti és lelki egészségre, teljességrevonatkozik. Az Egészségügyi Világ-szervezet (WHO), a következôkép-pen fogalmazta meg: „Az egészségteljes testi, lelki, szociális jólét, nem-csak a betegség vagy a gyengeséghiánya.”

Ebbôl is látható, hogy a testi, lelkitényezôkön kívül, a szociális és kör-nyezeti szempontokra is tekintettel kelllennünk. Így ismerhetjük meg az egésztáplálkozási folyamat hatásait, illetvemellékhatásait, így lehet a negatív ten-denciákat elkerülni és a pozitívakaterôsíteni.

Az elhízásban szerepet játszó tényezôk

Valójában miért fontos a megfelelôtáplálkozás, rendszeres fizikai aktivi-tás, s ezáltal az optimális testtömegmegtartása? Mert ezek az életminôségalapjait képezik és mindenki számáraismert, hogy akár túlzott soványságrólvagy elhízásról van szó- mindkettô je-lentôsen megnöveli számos betegségkialakulását.

Magyarországon a nôk 62%-a, a fér-fiak 58%-a elhízott, következésképpenaz obesitas prevenciójára kellene na-gyobb figyelmet fordítani.

Mai napig is vannak tisztázatlan kér-dések az elhízással kapcsolatosan,nem csak a kezelés, hanem a kialaku-lás terén is. Az alábbiakban a kialaku-lásért felelôs tényezôket emelném ki(Somogyi, 1996):

-- GGeenneettiikkaa:: sokáig bizonytalan volt,hogy itt valóban csak öröklésrôl van-eszó, vagy a gyermekek a túlsúlyosszülôk rossz táplálkozási szokásait ve-

szik át. 1995-ben végzett kutatásokbebizonyították az öröklés jelentôségétaz elhízásban. A genetikai különbsé-gek azonban csak 40%-ban magyaráz-zák a különbözô súlyvariációkat.

Életmódi tényezôk-- ccsseeccsseemmôôkkoorrii ttáápplláállkkoozzááss:: a cse-

csemôk túltáplálása nemcsak a foko-zott táplálékbevitel megszokásához,hanem a zsírsejtek megnagyobbodá-sához és azok számának növekedésé-hez is vezet;

-- nnaaggyy zzssíírr-- ééss eenneerrggiiaassûûrrûûssééggûû éétt--rreenndd,, vvaallaammiinntt aa nnaappii ééttkkeezzéésseekk sszzáá--mmaa:: állatkísérletekkel és emberi vizs-gálatokkal is bizonyították, hogy a na-gyobb mennyiségû, hosszabb idôkö-zökben történô táplálékbevitel a glü-kóz és zsír gyors felszívódását eredmé-nyezi a bélbôl, valamint erôteljesen fo-kozza a zsírok szintézisét;

-- ccssöökkkkeenntt ffiizziikkaaii aakkttiivviittááss:: számosepidemiológiai vizsgálat utalt arra, hogynegatív korreláció mutatható ki a fizikaiaktivitás mértéke és a testsúly között,vagyis azok testtömege, akik rendszere-sen mozogtak, sporttevékenységet foly-tattak alacsonyabb volt, mint a moz-gásszegény életmódot folytatóké.

Testtömeg-optimálás, korszerû fogyókúraKacsándi Anna

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: annakacsandi@gmail.com

24-41 2006/10/25 15:54 Page 1

42

Néhány betegség és gyógyszer

-- ttáápplláálléékkffeellvvéétteell sszzaabbáállyyoozzáássáánnaakkzzaavvaarraa:: a hypothalamus környékén el-helyezkedô két központ: az egyik aventromedialis, a telítettség érzését, amásik a ventrolateralis, az éhségérze-tet szabályozza. Ezek különbözô kórfo-lyamatok eredményeképpen megsé-rülhetnek és elhízáshoz vezethetnek.

-- tteerrmmooggeenneezziiss:: a termogenezis sza-bályozási mechanizmus, egyben elosz-tási alap, amely a testtömeg állandószinten tartásáért felelôs, azáltal, hogyvagy a raktározás, vagy a kiválasztáscsatornái felé tér ki. Ez a rendszerazonban genetikusan, alkatilag meg-határozott és hosszas alkalmazkodásifolyamatok során - fôként a beszûkü-lés irányába módosult.

-- ggyyóóggyysszzeerreekk:: néhány pszichésgyógyszer, szteroid hormonok, béta-blokkoló anyagok

Az élelmiszerválasztás kérdése

Az ideális testtömeg eléréséhez ésmegtartásához nem egymást követôfogyókúrák, hanem életmódváltásszükséges. Mint már említettem ennekrésze az adekvált táplálkozás és arendszeres fizikai aktivitás is. A továb-biakban azonban a táplálkozással sze-retnék részletesebben foglalkozni, ezenbelül is az élelmiszerekkel. Elsôkéntegy felmérés eredményének bemuta-tása által ismertetném, hogy miért sar-kalatos pont az élelmiszer kiválasztá-sának kérdése.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szer-vezet (BEUC) 2005-ös tanulmánya azélelmiszer címkéken feltüntetett infor-mációk vásárlói szokásokra gyakorolthatására irányult. A felmérést 5 ország-ban végezték el (köztük Magyarorszá-gon is), országonként 600 ember véle-ményét kérték ki. A vizsgálatból kide-rült, hogy a fogyasztók nagy hányadaérdeklôdést tanúsít a táplálkozás és akiegyensúlyozott étrend iránt, azonbana tápértékrôl nem rendelkeznek kellôinformációval. A megkérdezettek keve-sebb, mint fele tudta, hogy a telítetlenzsírsavakban gazdag ételek kedvezôekszámukra szemben a telítettekkel, éscsupán 50%-uk volt tisztában azzal,hogy mi is az a szénhidrát. A válasz-adók 60 %-a adott „nem tudom” vá-laszt számos olyan kérdésre, amely atáplálkozással kapcsolatos ismeretektesztelésére irányult (mit jelent a gliké-miás index?, mik azok a transzzsírsa-vak?). A kereskedelmi vagy marketingjellegû egészségügyi és tápértékre vo-natkozó ajánlás jellegû állítások nagybizalmat keltenek a vásárlókban. Ami-

kor két hasonló terméket – az egyikkalciummal dúsított, a másik pedignem – mutattak a felmérés alanyainak,a megkérdezettek háromnegyede úgyvélte, hogy a kalciummal dúsított ter-mék „jobb”, vagy „kicsit jobb”, 47 %-ajelezte, hogy a „kalciumban gazdag”állítás a termék megvásárlására ösztö-nözné. (Magyarországon a válaszadók58%-a!, kivételt képez azonban Dánia,hiszen ott szigorú szabályozások van-nak a feltüntetett információt illetôen).A válaszadók közel egyharmada közöl-te, hogy egy ilyen állítás rávenné arra,hogy többet fogyasszon a termékbôl.Bár az állítások általában valósak,mégis leginkább a képnek csak egyikrészét mutatják be, tipikusan egy bizo-nyos tápanyag vagy tápanyag-csoportjelenlétére vagy hiányára koncentrálva.Mint ilyenek, az átgondolt fogyasztóiválasztás alapjául, valamint egyes ter-mékek összehasonlítására egyarántteljesen alkalmatlanoknak tekinthetôk.A tanulmány azt is jelzi, hogy a TV és asajtó, természetesen beleértve a reklá-mokat is, a címkékkel együtt a fo-gyasztók számára a táplálkozási infor-máció fô forrásai. (Magyarországon acímkék találhatók elsô helyen az infor-máció fô forrásaiként ~65%-kal, majd aTV követi ~38%-kal, végül a sajtó~35%-kal) Ezért fontos lenne, hogy tu-datában legyenek a fogyasztók korrekttájékoztatásában játszott szerepüknek.

Élelmiszercsoportok Az eddigiek tükrében néhány élelmi-

szercsoport kedvezô és kedvezôtlentulajdonságait mutatom be.

GGAABBOONNÁÁKKTáplálkozásunk alapja a gabonafé-

lék csoportjába tartozó növényekrendszeres fogyasztása, mert a szén-hidrátok legfôbb forrásai, s a fehérje-pótlásban is fontos szerepet töltenekbe. Rendkívül gazdagok egyes vitami-nok és ásványi anyagok tekintetébenis. A választékban keressük a teljes ér-tékû változatokat, hiszen ezeknél hán-tolás nélkül ôrlik meg a szemeket,megôrizve általa értékes beltartalmiparamétereiket (magasabb fehérje, ás-ványi anyag, vitamintartalom).

Az utóbbi idôben reflektorfénybe ke-rült két értékes növényt emelnék ki:

HHaajjddiinnaaA hajdina ôshazája Ázsia középsô

része, Közép-Európába a középkorbanjutott el. Bár botanikailag a keserûfûfé-lék családjába tartozik, a hétköznapiéletben mégis a gabonafélékhez sorol-ják, mert lisztes magját a búzához ha-sonlóan fogyasztják.

Kiemelkedôen magas rosttartalmú,fehérjetartama a többi gabonaféléhezhasonló, azonban ezen belül magas a

metionin, lizin, arginin mennyisége.Jelentôs még a Ca-, Mg-, viszonylag aK-tartalom is, emellett pedig alacsonya Na-tartalma. Nyomelemekben isgazdag (Fe, Cu, Zn), értékes vitamin-forrás (kiemelkedô E, B2, B1), ezen kí-vül flavonoidok, rutin található mégbenne. Magas rutintartalma miatt ôse-ink a hajdinát a magas vérnyomás ke-zelésére gyógynövényként használták.

AAmmaarráánnttAz amaránt a Föld egyik legôsibb

kultúrnövénye, amely tanúja volt azAzték és Inka birodalmak felvirágzásá-nak és bukásának. Európába sokáignem jutott el, mert a hódítók számárabarbár rituálék eszközének számított.(Pl. lisztjét emberi vérrel keverve vallá-si szertartásokon megették.) Akkori-ban termesztése visszaszorult, de sze-rencsére sohasem szûnt meg.

Fehérje tartalma lényegesen maga-sabb (metionin, lizin treonin), mígszénhidrát tartalma 10-15%-kal alacso-nyabb a többi gabonaféléhez viszonyít-va, ezen kívül ötször több vasat, hétszertöbb kalciumot, négyszer több cinkettartalmaz, s magnéziumtartalma is je-lentôs. A vitaminok közül riboflavin-,niacin,-, és tokoferolforrás. Karotintnem, viszont a többi gabonafélétôl el-térôen aszkorbinsavat tartalmaz, vala-mint telítetlen zsírsavakban is gazdag.

ZZÖÖLLDDSSÉÉGGEEKK,, GGYYÜÜMMÖÖLLCCSSÖÖKKA kiegyensúlyozott táplálkozás nél-

külözhetetlen eleme a rendszeres zöld-ség- és gyümölcsfogyasztás. Többsé-gük energia-, zsír-, szénhidráttartalmanem túl jelentôs, azonban magas élel-mi rost-, vitamin és ásványi anyagtar-talommal rendelkeznek.

Fontos kiemelni szerepüket a sza-badgyökök okozta károsodások ellenivédelemben, jelentôs bioaktív hatóa-nyagtartalmuknak köszönhetôen, melyrévén a keringéses és daganatos meg-betegedésekben egyértelmûen bizonyí-tott protektív szerepük. (Ilyen bioaktívanyag pl. a flavonoidok csoportja.)

Néhány különleges gyümölcsfajtemelnék ki, melyeknek nagyon érté-kesek bioaktív anyagaik és antioxi-dáns tartalmuk is jelentôs.

HHoommookkttöövviissA Kaukázus környékérôl származó nö-

vény. Immunjavító és vérnyomáscsök-kentô. Olaja égési sebek (nap, röntgen-sugárzás), gyógyítására, nehezen gyó-gyuló sebek kezelésére alkalmas. MagasC-vitamin (150-800mg/100g) és szer-ves sav tartalmú, kimagasló értékbentartalmaz karotint (4-10mg/100g). Zsír-sav- és E-vitamin tartalma magasabb,mint a búza, napraforgó, kukorica ésszója megfelelô értékei. (160mg/100g)Ezen felül flavonoid tartalma is kiemel-kedô. (120-1000mg/100g)

utazásra ösztönözni, valamint másod-lagos vonzerôk, amelyek ugyan egye-dül nem lennének képesek a látogató-kat helyváltoztatásra bírni, de a deszti-náció komplex kínálatának elemekénthozzájárulnak a kínálat bôvítéséhez ésa turista élményének gazdagításához(Puczkó – Rátz 2000).

Golf és turizmusA golf mint fizikai aktivitás és mint a

turisztikai kínálat része valamennyifentebb ismertetett dimenzió menténértelmezhetô, sôt, mind a négy dimen-zió minden egyes alternatívájának ismegfelelhet. A felsorolt dimenziókattekintve a golf lehet egyrészt a szabad-idô eltöltésének egy formája (mind pri-vát rekreációs céllal, mind üzleti moti-vációval, hiszen a golfpályák nagyongyakran a társadalmi kapcsolatépítésés az informális üzleti tárgyalások szín-helyei), másrészt a turisztikai kínálatrésze – akár elsôdleges, akár másodla-gos attrakcióként – a belföldi és anemzetközi turizmusban egyaránt.Mindezen túl a golf egyszerre tekint-hetô versenysportnak és elit hobby-sportnak, valamint mind aktív, mindpasszív formában vonzhat játékosokatés nézôket.

Figyelembe kell azonban azt venni,hogy a golfpályák – a tevékenység tár-sadalmi megítélése és magas költség-igénye következtében – a turisztikaikeresletnek csak viszonylag szûk szeg-menseit képesek vonzani. A tipikusgolfturista férfi, középkorú, átlag felettijövedelemmel rendelkezik, utazása le-het szabadidôs és hivatáshoz kötôdô,de többnyire belföldön történik és vi-szonylag rövid idôtartamú, magasszintû szolgáltatásokat igényel és azátlagnál magasabb napi költés jellemzi(Golf Consultants Association 2002).

A hazai lakosság aktív turisztikaipreferenciáit és az egyes aktív turiszti-kai tevékenységekben való részvételigyakoriságát – ezen belül a golf nép-szerûségét – vizsgálta 2000-ben aSzonda Ipsos felmérése a felnôtt lakos-ság és a fiatalok (14-25 éves korosz-tály) körében. A kutatás eredményeiazt mutatták, hogy a golf iránti ér-deklôdés és a golf, mint aktív üdülésitevékenység rendszeres gyakorlásameglehetôsen alacsony szintû hazánk-ban, ami részben magyarázható asportág magas költségvonzatával, deindokolhatja a hazai kínálat nem meg-felelô ismerete és kedvezôtlen megíté-lése is (Szonda Ipsos 2000).

A 2000-ben elvégzett felmérés foly-tatásaként 2005-ben ismét sor került ahazai lakosság aktív turisztikai ér-deklôdésének és aktivitásának vizsgá-

latára (Vizi 2005). Bár a két kutatáseredményei a mintavétel és a vizsgála-ti módszerek eltérésébôl adódóan köz-vetlenül nem hasonlíthatók össze, agolf, mint aktív turisztikai tevékenységiránti érdeklôdés változatlanul megle-hetôsen alacsonynak bizonyult ((11.. ttáább--lláázzaatt)). A megkérdezettek szocio-de-mográfiai jellemzôit is figyelembe vévemegállapítható, hogy a golf mint je-lentôs költségigényû, speciális turiszti-kai infrastruktúrához kötött tevékeny-ség utazás során történô gyakorlásaelsôsorban a férfiakra és a 26 év alattikorosztályra jellemzô (Vizi 2005).

A golf mint elsôdleges turisztikaivonzerô szintén mérsékelt szerepet ját-szik a megkérdezettek utazási döntése-iben: a 2005-ös felmérés résztvevôinekcsak 4,1%-a utazott már belföldre kife-jezetten azzal a céllal, hogy golfozzon,és csupán 2,5%-uk utazott ilyen moti-vációval külföldre (Vizi 2005). Mind abelföldi, mind a külföldi golfturisztikaiaktivitás szignifikánsan erôsebb a ma-gasabb jövedelmûek körében, ami asport jellegébôl adódóan az elôzetesvárakozásoknak megfelelô eredmény.A golf mint aktív turisztikai tevékeny-ség iránti érdeklôdés magasan megha-ladja a sport ûzésének tényleges gya-koriságát: a megkérdezettek 19,3%-ának áll szándékában golfozási moti-vációval belföldi utazást tenni, hasonlócélú külföldi utat pedig 17,8% tenne. Arealizált és a tervezett utak gyakorisá-gának nagymértékû eltérése számosokkal magyarázható, amelyek közöttelsô helyen az anyagi lehetôségek hiá-nya szerepelt, de megjelent akadályo-zó tényezôként többek között az idôhi-ány, a munkahelyi kötelezettségek, alehetôségek nem megfelelô szintû is-merete és a családi kötelezettségek is(Vizi 2005).

A kutatás céljai és módszerei

Amint azt a fentiekben ismertetettfelmérések is jelzik, a golf által moti-vált turizmus keresleti oldaláról, habárkorlátozott szinten, de állnak rendelke-

zésre adatok. A hazai kínálat turisztikaiszempontú elemzése viszont gyakorla-tilag teljes mértékben hiányzik a szaki-rodalomból, ezért ebben a tanulmány-ban ennek a hiánynak a kiküszöbölé-sére teszünk kísérletet.

2005 folyamán a Kodolányi JánosFôiskola harmadéves, turizmus-ven-déglátás szakos hallgatóinak részvéte-lével elôzetesen meghatározott szem-pontrendszer alapján strukturált mély-interjúkat készítettünk a kutatásbanbevont golfpályák tulajdonosai és ve-zetôi körében a hazai golfturizmus kí-nálatának jellemzôire vonatkozóan. A

felmérésben résztvevô négy golfpályakiválasztásában szerepet játszott, hogyföldrajzilag a legfejlettebb, fôváros kör-nyéki, illetve dunántúli régiókban he-lyezkednek el, s mindegyik 18 lyukú,nemzetközi szintû pálya, tehát megfe-lelnek a nemzetközileg összemérhetôvendégkör alapkövetelményének ((22..ttáábblláázzaatt)). A hazai golfpiacot tekintve avizsgált négy golfpálya tekinthetô a pi-ac legjelentôsebb szereplôjének, s a vi-szonylag kis méretû piacon – ahol aligtöbb mint 2000 fô a klubtagsággal ren-delkezô golfozók száma – egyben egy-más legfontosabb versenytársának is.

Mivel jelen munka terjedelme nemteszi lehetôvé az egyes golfpályák tel-jes körû összehasonlítását, így a leg-fontosabb paraméterekre vonatkozóantörekszünk az egyes adottságok je-lentôségének megfelelôen részletes át-tekintést adni. A mélyinterjúk soránfeltett kérdések alapvetôen a golfturiz-mus kínálatára irányultak, az elemzéspedig fôként a kimutatható trendekrefókuszál.

A vizsgált golfpályák látogatottsága

Bíztató és minden vizsgált pályánmegerôsítést nyert adatnak tekinthetô,hogy a 2003-2004-es idôszakban agolfpályák vendégforgalmi mutatói át-lagosan 15-20%-al emelkedtek. Külö-nösen kedvezônek tekinthetô ez azadat annak figyelembe vételével, hogyaz idôszakos rendezvényekre a vendé-

Konferenciák • Kacsándi Anna: Testtömeg-optimálás, korszerû fogyókúra 23Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

ÉÉrrddeekkllôôddééss 22000000aa ÉÉrrddeekkllôôddééss 22000055bb GGyyaakkoorriissáágg 22000000cc GGyyaakkoorriissáágg 22000055dd

1144--2255 2255 éévv ffeelleetttt 1144--2255 2255 éévv ffeelleetttt9,00 7,00 1,97 0,00 2,00 2,50

11.. ttáábblláázzaatt.. A golf mint aktív turisztikai tevékenység megítélése a hazai lakosságkörében/The perception of golf as an active tourism activity among Hungarians

a – Megkérdezettek %-ábanb – Átlagérték 1-5-ig terjedô Likert skálán (1 = egyáltalán nem érdekli, 5 = na-gyon érdekli)c – A tevékenységet rendszeresen végzôk a tevékenység iránt érdeklôdôk %-áband – Utazás során alkalomszerûen vagy rendszeresen végzik a megkérdezettek %-ában (Forrás: Szonda Ipsos 2000, Vizi 2005)

23-42 2006/10/25 15:53 Page 1

22

ÖsszefoglalóA tanulmány egy attrakcióelemzés

eredményeit foglalja össze, amelynekcélja a magyarországi golfturizmus kí-nálati oldalának értékelése volt négykiválasztott golfpálya vizsgálatán ke-resztül. Mivel a golfozás egyaránt te-kinthetô szabadidôs sporttevékeny-ségnek és turisztikai terméknek, a ku-tatás céljai között szerepelt továbbá ahazai golfturizmus mértékének megha-tározása és a golfturisták fôbb keresle-ti jellemzôinek megértése. A felméréseredményei azt jelzik, hogy hazánkbana golf jelenleg elsôsorban szabadidôstevékenység, amelynek turisztikai ter-mékké való fejlesztése viszonylag ma-gas potenciállal rendelkezik. Bár anagyközönség drága és elit sportkéntészleli a golfozást, a tevékenység irán-ti érdeklôdés jelentôsen meghaladja atényleges részvétel mértékét.

KKuullccsssszzaavvaakk:: golf, sport, turizmus,rekreáció, Magyarország

SummaryThe paper presents the results of an

attraction analysis that aims to evalua-te the supply side of golf tourism inHungary through the assessment of 4selected golf courses. Since golf isboth a leisure activity and a tourist pro-duct, the study also intended to definethe extent of Hungarian golf tourism,and understand the main characteris-tics of golf tourist demand. The resultssuggest that in Hungary, golf is cur-rently a predominantly leisure activitywith a relatively high development po-tential as a tourist product. Althoughthe general public perceives golf as anexpensive elite sport, interest in the ac-tivity is significantly higher than actualparticipation.

KKeeyywwoorrddss:: golf, golf course, sport,tourism, recreation, Hungary

BevezetésA golfozás olyan aktív szabadidôs és

turisztikai tevékenységnek tekinthetôMagyarországon, amely – az ország fi-zikai adottságai és a már mûködô golf-pályák következtében – jelentôs növe-

kedési potenciállal rendelkezik. A golf-turizmusban rejlô lehetôségek ellenéreviszonylag kevés információ áll rendel-kezésre a golf keresletének és kínála-tának hazai jellemzôirôl. Az utóbbiévek során több olyan felmérés is ké-szült a magyar lakosság aktív turiszti-kai részvételét és preferenciáit illetôen(Szonda Ipsos 2000, Vizi 2005), ame-lyekben szerepelt a golfozás iránti ér-deklôdés vizsgálata is, a kínálat elem-zése azonban háttérbe szorult. Ennekaz egyensúlytalanságnak a mérsékléseérdekében jelen tanulmányban – asport és a turizmus viszonyrendszeré-nek áttekintése után – arra teszünk kí-sérletet, hogy a kínálati oldal néhányszereplôje adatainak vizsgálatával kie-gészítsük a golfturizmus rendszerérôlalkotott képet. A bemutatott kutatáscélja elsôdlegesen a golfozás mint tu-risztikai tevékenység – tehát a WTO(1989) széles körben elfogadott definí-ciója alapján az állandó lakóhely elha-gyásával járó aktivitás– feltételrend-szerének elemzése, jelen tanulmány-ban a golfozás rekreációs szerepére te-hát csak utalásszerûen, a teljesség igé-nye miatt térünk ki.

A sport és a turizmuskapcsolata

Az ókori olimpiai játékoktólkezdôdôen a turizmus története sorána sport, a fizikai kihívás folyamatosanváltozó jelentôségû szerepet játszik azágazat fejlôdésében, mind a keresletioldalon motivációként, mind a kínálatioldalon a komplex turisztikai termékelemeként. Bár a turisztikai szakiroda-lomban sokáig meglehetôsen háttérbeszorult a sport összetett jelentôségénekelemzése (Hinch – Higham 2001), azutóbbi évtized során egyre több figyel-met kapott a terület, ami több okra isvisszavezethetô (Gammon – Robinson2003). Egyrészt világszerte fokozato-san növekszik a sportesemények nép-szerûsége és látogatottsága, másrésztegyre bôvül a sportlétesítmények és asportra, mint attrakcióra épülô szolgál-tatások köre, tehát mind a keresleti,mind a kínálati oldalon jelentôs

fejlôdés ment végbe. Jellemzô továbbáa fizikai aktivitás életminôség-javítószerepének erôsödô elismerése, amelyhozzájárul ahhoz, hogy a sportszolgál-tatások iránti igény ne csak az otthoniszabadidôben merüljön fel, hanem asport az otthontól távol töltött idôsza-kok elválaszthatatlan részévé is vál-hasson.

Bár a sport és a turizmus szoros kap-csolata vitathatatlan, a sportturizmusmint turisztikai termék meghatározá-sára számos, helyenként egymásnakellentmondó definíció olvasható a szak-irodalomban (Gibson 2003, Pigeas-sou et al 2003). Bár jó néhány meg-határozásban szereplô kritérium averseny, azaz a teljesítmény összemé-résének igénye (például Hinch – Hig-ham 2001, Michalkó 2004), nyilván-valóan nem lehet azokat a turistákatsem kizárni a sportturizmus fogalom-körébôl, akik ugyan nem kompetitívszándékkal, de kifejezetten valami-lyen aktív sporttevékenység – példáulsíelés, búvárkodás, rafting – végzésecéljából hagyják el állandó lakóhelyü-ket és keresnek fel egy adott desztiná-ciót. Sajátos típusa a sportturizmus-nak a sportörökség turisztikai attrak-cióként való hasznosítása – például aNational Baseball Hall of Fame azEgyesült Államokban –, amely a turiz-mus termékszemléletû rendszerébenegyúttal átmenetnek tekinthetô azörökségturizmus felé.

Mivel jelentôs eltérések tapasztalha-tók a résztvevôk motivációit, viselke-dését és igényeit, valamint a kínálatösszetételét tekintve, a sport és a turiz-mus kapcsolatát négy dimenzió men-tén érdemes vizsgálni. A térbeni di-menzió alapján megkülönböztethetünkturisztikai tevékenységeket és szabad-idôs, rekreációs tevékenységeket (ezutóbbi kategóriában nem kerül sor azállandó lakóhely elhagyására). Asporttevékenység célja alapján elkülö-níthetô a versenysport és a szabadidôshobby-sport, a fogyasztók részvételealapján pedig aktív és passzív tevé-kenységi formákat különböztethetünkmeg. Végül a sport által motivált uta-zások esetében az attrakciókat vizsgál-va elkülöníthetôk elsôdleges vonzerôk,amelyek önmagukban is képesek a tu-ristákat egy adott desztinációba való

GGaallaaggoonnyyaaA magyar flóra egyik leggyakoribb

cserjefaja. A virágokból és a termésbôlkészített tea szíverôsítô, szívritmus za-varokra, szívasztmára ajánlott. Enyhevérnyomás-szabályozó. Jelentôs C-vi-tamin tartalommal (200-2030mg/100g), valamint flavonoid tartalommal(300-1400mg/100g) rendelkezik.

CCssiippkkeebbooggyyóóA vadrózsa vitamindús termése. A

csipkebogyók teája a C-vitamin-tarta-lom (200-1700mg/100g) miatt im-munerôsítô és roboráló hatású, influen-zajárványok esetén megelôzésre, vala-mint náthás és lázas megbetegedések,legyengült állapotok kiegészítô kezelé-sére való. Serkenti a mellékvesék és amáj mûködését is. A csipkebogyóteagyenge hashajtóként és vizelethajtó-ként is ismert, ajánlott vesekô, veseho-mok kezelésére is. Kevéssé ismert,hogy a csipkebogyók fôzete külsôlegés belsôleg jól használható nehezengyógyuló sebek, fertôzések kezelésére.

TTEEJJ ÉÉSS TTEEJJTTEERRMMÉÉKKEEKK A tej és a tejtermékek csoportja tar-

talmazza az ember számára nélkülöz-hetetlen fehérjéket, esszenciális ami-nosavakat, zsírokat, szénhidrátot, ás-ványi anyagokat, vitaminokat.

Fontos kiemelni az utóbbi évtizedbenismertté vált probitikus termékek egész-ségvédô szerepét. A probiotikum: mind-azon humánbarát bélbaktérium, amely agazdaszervezet egészségi állapotáratöbbféle jótékony hatással van: ellenál-lóképességét növeli, az immunrendszerterôsíti, a koleszterinszintet csökkenti,valamint a vitaminfeldolgozását segítielô. A probiotikumok legnagyobb rész-ben tejsavbaktériumok és bifidobaktéri-umok. Ezek az ún. probiotikus tejsav-baktériumok abban különböznek a kö-zönségesektôl, hogy egy részük túléli agyomorsav, a vékonybélben pedig azepesavak és az emésztôenzimek pusztí-tó hatását, s így élve jutnak a vastagbél-be, ahol képesek elszaporodni és meg-tapadni a bélfalon. A prebiotikum: az atermészetes tápanyag, mely a probioti-kum kizárólagos tápanyaga, így elôsegí-ti annak elszaporodását, túlsúlyba kerü-lését. A szinbiotikum: a pro- és prebioti-kum együttese, amikor is az elônyös té-nyezôk hatása összegezôdik.

HHÚÚSS,, HHAALL,, TTOOJJÁÁSS A húsok értékes fehérjéi komplettek,

amely azt jelenti, hogy optimális arány-ban tartalmazzák a szervezet számáranélkülözhetetlen esszenciális aminosa-vakat. A halhús az egyik olyan teljes ér-tékû táplálék, amelyben életfontosságútápanyagok egész sora található megfe-lelô arányokban. A hideg tengeri halakhúsában lévô omega-3 zsírsavaknakköszönhetôen a nagy arányban elôfor-

duló szív- és érrendszeri problémák szá-ma csökkenthetô. A tojás szintén azegyik legértékesebb fehérjeforrásnakszámít, ezen kívül egy darab belôle biz-tosítja a napi vasbevitel 50%-át. Magaskoleszterintartalma (200-220mg) miattazonban csak megfelelô szérum lipid ér-tékû emberek számára ajánlható (napiajánlott koleszterin bevitel 300mg). Ahúsáruk, kolbászfélék- magas zsír-, ko-leszterin-, purin-, konyhasó-, kémiai se-gédanyag-foszfát és nitrittartalmuk mi-att nem ajánlottak gyakori fogyasztásra.A bennük lévô nitrit szabad aminokkalnitrózamint képez, amely az érrendszeriés daganatos megbetegedések kialaku-lását jelentôsen elôsegíti, hiszen csök-kenti a hemoglobin oxigéntranszportjá-nak kapacitását.

MMAAGGVVAAKK,, ZZSSÍÍRROOKK,, OOLLAAJJOOKK Az olajos magvak (dió, mandula,

mogyoró, szezámmag, lenmag, napra-forgó…) rendkívüli ásványi anyagtar-talommal rendelkeznek, bár igaz, hogyenergiatartalmuk nem csekély, azon-ban kis mennyiségben történô fo-gyasztásuk mindenképpen kedvezô. Amargarin és vaj közötti „vita” az utóbbiidôkben a margarin javára dôlt el ésszinte minden háztartásban már azutóbbit találjuk. A táplálkozástudo-mánnyal kapcsolatos kutatások rávilá-gítottak arra a tényre, hogy a margari-nokban, hidrogénezett növényi olajok-ban a feldolgozás során olyan ún.transzzsírsavak keletkeznek, amelyekmegemelik a káros koleszterinszintet,a „jó” HDL-koleszterinszintet csökken-tik és ezáltal a szív- és érrendszeriproblémák kialakulásáért nagyrészt fe-lelôsnek tekinthetôek. Ezen kívül aWake Forest Egyetemen végzett hatévet felölelô tanulmány elsôként bizo-nyítja egyértelmûen a transzzsírsavakés a hasi zsírképzôdés kapcsolatát.Sajnálatos módon ezek a hidrogénezettnövényi olajok minden félkész, elôre-gyártott és gyorséttermi ételben meg-találhatóak, valamint minden olyancukrászati és egyéb termékben, ame-lyek elôállításánál ipari zsírokat hasz-nálnak, hiszen ezeknél nincsen szabá-lyozás erre vonatkozólag.

Az olajok közül a hidegen sajtoltakataz extrahált és finomítottakkal szem-ben kíméletesebb módszerrel állítjákelô, csak préselik, centrifugálják, nemhevítik, nincs nyálkátlanítás, savtalaní-tás, gôzölés, így megôrzik értékes bel-tartalmi jellemzôiket.

IITTAALLOOKK,, ÍÍZZEESSÍÍTTÔÔKKAz italok kapcsán elmondható, hogy

érdemes a friss gyümölcsleveket elôny-ben részesíteni, valamint az ásványvize-ket, teákat. A gyümölcslevek közül, atévhittel ellentétben a 100%-osakelôírás szerint nem tartalmazhatnak

semmilyen adalékot, csak a vitamintar-talmat egészíthetik ki az eredetire. Az50%-osaknál már találkozhatunk cu-korral és egyéb hozzáadott anyaggal,azonban tartósítószerrel még itt sem.

Az ízesítôk is jelentôs szerepet ját-szanak táplálkozásunkban, hiszen álta-luk válnak igazán élvezhetôvé ételeink.Édesítésre a fogyni vágyóknak éde-sítôszereket ajánlanak, azonban ezek-nek nem teljesen tisztázottak esetlegesmellékhatásaik. Annak ellenére, hogya méz nem kisebb energiatartalmú,mint a cukor véleményem szerint in-kább alkalmas édesítésre, hiszen ma-gas vitamin és ásványi anyag-tarta-lommal rendelkezik.

A fûszernövények jelentôsége életta-ni szempontból a baktericid anyagaik-ban rejlik. Ezen növények széles vá-lasztékával találkozhatunk az üzletekpolcain cserepes formában is, így fris-sen is hozzájuk juthatunk. Számos kö-zülük nem csak ételek ízesítésére, ha-nem pl. teák készítésére is alkalmasak.(pl. menta, citromfû)

ÖsszegzésA megfelelô táplálkozás, már az élel-

miszerek kiválasztásánál elkezdôdik.Nem elégséges egyszerûen tehát a táp-lálkozási ajánlásokban leírtakat követ-ni, lényeges emellett a helyes élelmi-szerválasztás is, hiszen enélkül nem be-szélhetünk egészségmegôrzô táplálko-zásról. Idôszerûnek tartom a minél szé-lesebb körû tájékoztatást, hiszen a cikk-ben említett felmérésbôl is kiderül, hogya megkérdezett fogyasztók többségenem rendelkezik kellô táplálkozási is-merettel és a gyártók is sajnos hajlamo-sak félreérthetô információkat adni. Amédiának, mint láthattuk nagyon nagyszerepe van, mint kommunikációs kö-zegnek, ezért kiemelten kellene kezel-nie a fogyasztók korrekt tájékoztatását.

IrodalomRodler I., Zajkás G.: Az egészséges

táplálkozásról (2004, OÉTI kiadvány,Budapest)

J. C. Somogyi: Súlycsökkentés és atáplálék tényezôi (1996, Táplálkozás-Anyagcsere-Diéta, I. évf. 7. sz., Institutfür Sozial-und Präventivmedizin, Uni-versität Zürich, Svájc, 4-6.)

Lugasi Andrea, Blázovics Anna: Azegészséges táplálkozás tudományosalapjai (2001, OÉTI kiadvány)

V.Schmiedel, C. Leitzmann, H. Lütz-ner, H. Heine: Táplálkozástudományikézikönyv a természetgyógyászatban(2005, White Golden Book, Budapest)

Szabó S. A., Tolnay P.: Bevezetés akorszerû sporttáplálkozásba (2001,Fair Play Sport Bt., Budapest)

www.mkardio.huwww.ofe.hu

Mûhely • Rátz Tamara, Kiss Róbert: A golfozás mint aktív turisztikai tevékenység... 43Konferenciák • Kacsándi Anna: Testtömeg-optimálás, korszerû fogyókúra

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

A golfozás mint aktív turisztikaitevékenység Magyarországon

GOLF AS A TOURIST ACTIVITY IN HUNGARY

Rátz Tamara, Kiss RóbertKodolányi János Fôiskola, Turizmus Tanszék, SzékesfehérvárE-mail: tratz@uranos.kodolanyi.hu

22-43 2006/10/25 15:52 Page 1

44

Vélt és valós lehetôségek a tervezésben

Alapvetôen a következô vélt vagyvalós lehetôségek vannak táplálkozás-tervezésre:

1. Egyszerûbb elvek betartásán ala-puló módszerek (pl. null-diéta, szétvá-lasztó diéta, Atkins diéta, „edd a felétmódszer”, vegetarianizmus).

2. Összetettebb elvek alapján tör-ténô tervezés (erre a legjobb példa. atáplálkozási piramis-, szivárványajánlásainak betartása, illetve ennekbecsléses ellenôrzése, s emellett a he-lyes táplálkozás 12 pontjának betar-tása).

3. Célra orientált, energiára, táp-anyagokra történô optimálás élelmi-szer-összetételi adatbázis segítségéveltáplálkozás-élettani rendezô elvekalapján (ez lehet egyszerû manuálisszámítás, illetve számítógépes megva-lósítás)

Az egyszerûbb elvek alapján történôtáplálkozástervezés sok veszélyt rejtmagában, ezek közül legjellemzôbb akisebb-nagyobb mértékû tápanyaghi-ányos állapotok kialakulása. Összetet-tebb, kidolgozottabb elveknek megfe-lelve már jobb eredményhez jutha-tunk, de ez a módszer nem túl nagysúlyfelesleg esetében, egészséges,vagy ahhoz közeli állapotban lévô sze-mélyeknek, illetve kisebb teljesítmé-nyû sporttevékenységnél ajánlható. Alegtöbb odafigyelést igénylô, de egy-ben a leginkább objektív módszer aharmadik az elôbb felsoroltak közül, sezen belül is a számítógépes megol-dás. A számítógépes táplálkozásterve-zés lehetôségeire és korlátaira vonat-kozó nézeteim egy saját fejlesztésûszoftver kialakítása és alkalmazásakapcsán alakultak ki.

A számítógépes tervezéslehetôségei

A következô lehetôségek vannak aszámítógépes táplálkozástervezésben-elemzésben:

1. Sokkal gyorsabb, mintha köny-vekbôl, tápanyagtáblázatokból egyszámológép segítségével végeznénkszámításokat.

2. A valóságoshoz közelítô egyensú-lyi energiaszükséglet határozható megmivel:

a. az alapanyagcsere meghatározá-sánál a megfelelô szoftverek figyelem-be vesznek több egyéni jellemzôt is.

Így a mi programunk: a nemet, az élet-kort, a testtömeget, a zsírmentes test-tömeget, a testmagasságot, a testalka-tot, az ébredési pulzust, testhômérsék-letet,

b. a munkaanyagcsere a komolyabbszoftvereknél a napirend és az egyes fi-zikai tevékenységek, valamint intenzi-tásuk választható mélységû megadá-sából, elemzésébôl számítható,

c. a specifikus dinámiás hatásbólszármazó energiaigény a tervezettvagy elfogyasztott ételekbôl, italokbólpontosabban számítható.

3. Élettanilag megfelelô testtömeg-csökkentô diéta tervezhetô, illetve an-nak megvalósítása korrekten nyomonkövethetô.

4. A jobb szoftverek, az adott célnakmegfelelôen, s a fizikai aktivitás függ-vényében legalább élelmiszercsopor-tokra lebontva, de akár konkrét napimenü megadásával ajánlást tesznek,hogy mibôl mennyit, esetleg mikor fo-gyasszunk gyorsítva ezzel a tervezésfolyamatát.

5. A jó rendszer rugalmas, mert ha,valamely okból eltérünk a tervezettôl,pl. részt kellett venni egy fogadáson,vagy nem tudunk edzeni betegség mi-att, újra optimálhatunk úgy, hogy pl.uzsonnára, vacsorára új étrendet terve-zünk. Nemcsak tervezni kell, hanem aterv konkrét megvalósulását is célsze-rû rögzíteni.

6. Egy megfelelô tervezô-elemzôprogram prezentálja a különbözô mak-ro- és mikro-nutriensek bevitelimennyiségeit és bemutatja a kívána-tostól való eltérésüket, az összetevôkesetleges aránytalanságát, s figyel-meztet az esetleges veszélyre.

7. Speciális programokkal gyógy-táplálkozás tervezhetô, közétkeztetésifeladatok oldhatók meg (ilyen, pl. amagyar fejlesztésû NUTRICOMP),vagy a sportolók az átlag populációhozképest lényegesen nagyobb fizikai ter-helésébôl adódó magasabb és eltérôszerkezetû tápanyagszükségletére op-timálhatunk. A mi szoftverünk ez utób-bira, ha még nem is teljesen sportág-specifikusan, de alkalmas.

8. S végül itt a lehetôségeknél szeret-ném még megemlíteni az intelligenstáplálkozástervezô szoftver fogalmát.Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ál-talunk kifejlesztett program képes ko-rábbi valós táplálkozási és fizikai aktivi-

tási adatok birtokában, kisebb-na-gyobb mértékben alkalmazkodni avizsgált személyhez és/vagy a szoftverkezelôjéhez. Miért kell egy programnakalkalmazkodnia? Pl. azért mert a vizs-gált személynek eltérô az anyagcseréjeaz átlagoshoz képest, vagy rendszere-sen alábecsüli, hogy mennyi táplálékotvesz, magához. A korrekció annál jobb,minél több nap adatainak elemzésénalapul, de sajnos kimerül a szisztemati-kus hibák kiigazításában, a hektikus hi-bákkal nem tud mit kezdeni.

A számítógépes tervezéskorlátai

A következô korlátai vannak jelenlegszámítógépes táplálkozástervezésnek:

1. A legnagyobb korlátot a becslé-sekben bekövetkezô hiba jelenti. Mit iskell becsülnünk? Majdnem mindent: azalapanyagcserét, a munkaanyagcse-rét, a bevitt, beviendô táplálék mennyi-ségét, és hasznosulását. Nagyon sokidôt venne el, ha minden elfogyasztottkortyot és falatot elôzetesen meg kel-lene mérni. De ha lemérnénk mindent,akkor is hibát okozna az, hogy hamegfeszülünk sem tudjuk pontosan azösszetételét. A jobb tápanyagtábláza-tok egy-egy élelmiszerre az átlag mel-lett, intervallumot adnak meg az egyesbeltartalmi paraméterekre, pl. az egyiktáblázat a banán káliumtartalmát 350-510 mg/100g közé teszi, ez kb. 40 %-os intervallum! S akkor még nem isbeszéltünk arról, hogy Magyarorszá-gon több mint 50 ezer élelmiszer vanforgalomban, s évente ezres nagyság-rendben változik a kínálat. Nincs olyanadatbázis mely csak a tizedét is tartal-mazná ennek az irgalmatlan mennyi-ségnek, fôleg nem valamennyi fontoskomponens tekintetében.

2. A következô korlát az elôzôekbôladódik elsôsorban. Szaktudást és/vagynagy rutint igényel a táplálék mennyi-ségi bevitelének becslése, valamint az,hogy ha adatbázisunk nem tartalmazzaa fogyasztandó, elfogyasztott ételt (pl.egy frissen piacra dobott müzli-keveré-ket), milyen hasonló az adatbázisbanszereplô étellel helyettesítsük, vagymilyen kombinációval.

3. Több ismerôsömnek felajánlot-tam, hogy tesztelje a programunkat,mivel a többség fogyni akart, úgy érez-tem, megvan a megfelelô motiváció.Tévedtem. Elsôsorban nem arról voltszó, hogy nem voltak képesek elsajátí-tani egy ilyen program alkalmazását,hanem arról, hogy nem vették a fá-radtságot rá, mert eleve bonyolultnak

gek áramoltak és áramlanak a tényle-ges tevékenységet végzôkhöz. Nemérvként, illusztrációként jegyzem meg,hogy az Állami Operaház költségveté-se sem állítható szembe a népi dalár-dák támogatásával.

A szabadidôsport elsôsorban kultú-ráltság és életszínvonal kérdése. Kér-dés, mennyire kell ezt az államnakközvetlenül támogatnia.

Miután helyesen elemzi a túlélôstruktúrák és személyiségek szerepét,még inkább felmerül a kérdés, miértkellene ezek további túlélését jelentôsösszegekkel garantálni. Tárgyilagosanés helyesen állapítja meg, hogy az el-múlt kormányzati ciklusokban teljesenegyenrangú lett és jelentôs támogatástkapott a fogyatékossággal élôk sportja.

Csak részben igaz a tétel, hogy amúlt rendszerben hátrányos helyzet-ben volt az iskolai és az egyetemisport. Ha a sportélet más területeivel,különösen a fegyveres testületek, de aszakszervezetek hátterével, majd álla-mi kiemeléssel mûködtetett nagyegyesületekre gondolunk, akkor ezigaz. De mégis volt rendszeres, je-lentôs támogatás, ami például stabillátette, mint középegyesületeket, azegyetemi klubokat. A rendszerváltozásután ez fokozatosan megszûnt, való-ban kritikus helyzetbe került a közok-tatás és a felsôoktatás sportja. Itt lenneszükség a szociológus állásfoglalására,mert nem teljesen egyértelmû, hogy asport területén kell kizárólag jelentkez-zen az állami felelôsség. Sokkal inkábba közoktatás és a felsôoktatás intéz-ményrendszerében. Ehhez képest az újfelsôoktatási törvény, mely bevallottana korábbi európai, német modellelszemben az amerikait célozza meg, tel-jesen hallgat a sportról, a hallgatókéletmódkultúrájáról, amely pedig alap-vetô az észak-amerikai egyetemeken.

Jól elemzi a disszertáns, hogy a ma-gyar sport helyzetében egyfelôl a piac,másfelôl a civil szféra gyengébb voltais hozzájárul a túlzott állami elvárások-hoz. Itt azonban éppenséggel – meginta sportvezetôi attitûd - nem a múlttalvaló folyamatosság, egyfajta túlélô pa-ternalizmus a jellemzô, ahogy ezt aszerzô véli. Éppen az a gond, hogy azállam lerúgta magáról – a múlthoz ké-pest – a sportot, az autonómiát elfoga-dó, de a finanszírozást elváró sportve-zetôk akár igénylik a paternalizmust.Ezt az összefüggést többször helyesenemlíti szerzô. De a múlt az már a múlt.Egyébként sem a paternalizmus, ha-nem inkább a voluntarizmus volt jel-lemzô a sportban. Így döntötték el pél-dául, hogy csak az egyéni sportágakattámogatják érdemben, mert azok fizet-

nek jól az olimpián. Ma errôl szeren-csére szó sincs.

Természetes, hogy a sportban nehe-zebb az átalakulás, mert sikeres volt ésaz értékeket meg kellene, más körül-mények között is, ôrizni. Annál inkábbél ez a gondolat, mert a magyar sport-sikerek nemcsak a létezô szocializmus-ban, hanem korábban is jellemzôekvoltak. Számos sportágban nem egy-szerûen a kiemelt anyagiak, az utazáslehetôsége álltak a sikerek hátterében,hanem a magas szakmai színvonal.Ezért lepôdtek meg sokan az 1992-esolimpiai eredményektôl. A magyarsport megismételte a szöuli (1988) sze-replést, de különösen a Független Álla-mok Közösségének (volt szovjetek) át-ütô sikere érte váratlanul azokat, akikleegyszerûsítették a múltat.

A további olimpiákon már megfi-gyelhetô egyfajta visszaesés, de az iga-zi probléma nem az olimpiai szereplés,hanem a magyar sport átlagerejének agyengülése és az egyre nehezebb lé-péstartás a népszerû sportágakban,nem is szólva a labdarúgásról.

Jól mutat rá a szerzô arra, hogy asporttörvényekben, az irányítási rend-szerben mutatkozó kapkodás, a gya-kori változások nehezítik a jó válaszo-kat a kihívásokra, inkább pótcselekvé-seknek minôsíthetôk. Óvatos, nemmondja ki, de érezteti, hogy ebben asport egyfajta túlélô lebecsülése ismegfigyelhetô. A maradék-elv alapján,vagy éppen népszerûségüket fokozan-dó, de a lényeget nem értôen érkeznekide politikusok. A politika érdembenmár nem, a piac és a civil szféra mégnem foglalkozik a sporttal.

Abban az értelemben mégis el kellfogadjuk a túlpolitizáltság diagnózist,hogy valóban megmaradt, vagy túlélt,újraéledt egy a pártszimpátiákon ala-puló osztogatás a különbözô ciklusok-ban. Különösen kiélezte a sport és apolitika kapcsolatát, hogy a legrango-sabb civil sportszervezet, a MOB elnö-ke, az egyik nagy párt alelnöke lett.Véleményem szerint ezek valóban ne-gatív, de átmeneti jelenségek.

A recentralizáció inkább csak azokigénye, akik állami pénzekhez akarnakjutni, a magyar sportot inkább a gaz-dátlanság jellemzi. Éppen ezért aszerzô által a magyar sport problémá-jának a megoldására ajánlott recepteknem annyira a paternalizmus vissza-szorításához – ez szerény cél lenne -,hanem a talpra álláshoz, a fejlôdéshezszükségesek.

Amúgy elsô két javaslata az alulfi-nanszírozottság megszüntetése, aminyilván igen fontos, és a kötelezô ön-kormányzati részvétel a sportfinanszí-

rozásban, megfelelô stratégia hiányá-ban, a paternalizmust erôsíti. Utóbbijavaslat ellene is mond az önkormány-zati törvénynek és szellemiségnek,egyébként is ma az önkormányzatoktartják életben a sportot.

A többi javaslat élô, értékes, deezeknek éppenséggel a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatábankell megvalósulniuk, nem felülrôl, uta-sítás alapján. Hiszen éppen ez ellen ha-dakozik helyesen.

Azaz az állam, a civil szféra, az üzle-ti élet szerepének a helyére kell kerül-nie, az aránytalanságoknak csökkenni,az interszektoriális együttmûködésnekfejlôdnie kell. Alkalmazkodnunk kell,sajátságainkat megôrizve, a globálisváltozásokhoz és Európához.

Önálló tanulmány értékûek, nemzet-közileg is jelentôs elismerést arattak akövetkezô vizsgálatok, melyek továbbikutatás alapjául is szolgálnak.

A sportturizmus ügye. Jól elemzi akettôs kihívást. Eseményturizmust és arészvételi turizmust. Mindkettô felszállóágban van, nálunk még szerényebbszinten. Elsôsorban az infrastrukturálisfejlesztéssel zárkózhatunk fel.

Igen izgalmas, valójában szétfeszíti adisszertáció kereteit az idôs nôk test-edzési lehetôségeinek a vizsgálata. Hi-szen itt látványos, hogy a sport mo-dellértékû, a többszörös hátrányoshelyzet mélységeinek a feltárásában.

Szintén a munka csúcsaihoz tartozika lelátókon megnyilvánuló gyûlölet, arasszizmus durva megjelenésének ademonstrálása, elemzése, a következ-tetések levonása, hiszen ezek a jelen-ségek sem elsôsorban a sportról szól-nak. Ezért sem szüntethetôk meg adabsurdum a futballmeccsek törlésével.De eredményes lehet a fellépés elle-nük, mint az angol példa is mutatja.

Összefoglalva: Földesiné Dr. SzabóGyöngyi jelentôs, az új eredményekettekintve is kimagasló munkát alkotottmeg. Sajátos ötvözetként ad egyidejû-leg hosszmetszeti és keresztmetszetiképet a magyar sportról, de helyen-ként túl is mutatva ezen, a magyar tár-sadalomról.

A jövô kutatásait illetôen is alapvetôfontosságú munkássága. A bíráló nyil-ván elsôsorban a vitatható, vitatandópontokra koncentrál. Ezúttal ez sajátosszakmai élvezetet is jelentett, mert azáltalam vitatott megállapítások iskonstruktívak, hozzájárulnak egy kor-szak jobb megértéséhez.

A munka alapján számomra egyér-telmû az MTA doktora fokozat megíté-lése, illetve elsô lépésben a vita lefoly-tatása.

Frenkl RóbertBudapest, 2006. április 10.

Konferenciák • Tolnay Pál: A táplálkozástervezés lehetôségei és korlátai 21Mûhely • Frenkl Róbert: Opponensi véleményM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

A táplálkozástervezés lehetôségei és korlátaiTolnay Pál

BCE, Élelmiszertudományi Kar, BudapestE-mail: pal.tolnay@uni-corvinus.hu

21-44 2006/10/25 15:49 Page 1

20

A disszertáció angol nyelven készültel. 192 oldal terjedelmû, melyet meg-jegyzések címen negyvenhárom infor-máció egészít ki.

A munka megfelelôen tagolt, jól át-tekinthetô. A tartalomjegyzék csak afô fejezeteket, illetve a fô részeken be-lüli fô fejezeteket tünteti fel. Helyesebblett volna minden alcímet szerepeltetnia tartalomjegyzékben.

Az irodalom feldolgozása igényes,adekvát. Szélesebb körû, mint a konk-rét munka, azaz nem minden az iroda-lomjegyzékben szereplô munkára vanutalás a szövegben. A 210 irodalmi hi-vatkozás a vonatkozó magyar tudo-mányt is kellôen reprezentálja. Eztazért jegyzem meg, mert a disszertánselkerüli azt a hibát, hogy elônyben ré-szesíti a külföldi mûveket.

A tézisek jól összegzik a munka fômondanivalóit.

Valójában a címben megjelölt fô témainkább az egész munka keretéül szolgál,azaz mintegy szerzô 1985 és 2004 kö-zötti szociológiai kutatását összegzi. Eztermészetesen nem baj, nem is lehet azalapvetô változás, a gazdasági-társadal-mi átalakulás nélkül megérteni bármi-lyen folyamatot valamelyik társadalmialrendszerben, így a sportban sem ezenidôszak kutatásakor.

A sport különbözô területein végzettempirikus kutatásaira támaszkodik azegyes témák elemzésekor. Életrajzimegközelítést, survey-módszert, do-kumentum-elemzést, mélyinterjút,résztvevôi megfigyelést alkalmaz mód-szerként.

Ezek közül éppen a sportbeli rend-szerváltozás – végül is ez lenne a fô té-ma – jellemzésekor résztvevôi megfi-gyelôként egzisztál. Ez sem baj, olyanez, mint a válóperben a családtagoktanúskodása, elfogultak, de ôk tudnaka legtöbbet. Az ide vonatkozó megál-lapítások – elfogadhatók és vitathatókegyaránt – inkább a politológia, kisebbrészben a sporttörténet körébe tartoz-nak, kevésbé vehetôk figyelembe egyszociológiai tudományos mû elbírálá-sakor.

Ezért viszont bôven kárpótol adisszertáció számos fejezete, ezelsôsorban a leginkább kiemelendôösszehasonlító vizsgálat. Ezt az 1980-as évek elején, illetve a 90-es évek vé-gén végezte az élsportolók, az olimpi-konok státuszát illetôen. Ez a vizsgálatnemzetközileg is egyedülálló. Reális

képet fest errôl a sajátos populációról,elsônek szembesít az élsporttal, mintfoglalkozással, ennek összes következ-ményével. Feltárja a változások trend-jét, amikor közvetve minden többekközött a rendszerváltozással függössze, vagy azzal is összefügg. Ez egykicsit eltereli a figyelmet arról, - szoci-ológus számára megbocsátható, sport-tudósnál kevésbé -, hogy közben anemzetközi sportéletben is alapvetôváltozások következtek be. 1980-banlépett színre Juan Antonio Samaranch,a világ sportját megváltoztató NOB el-nök. A legfontosabb, hogy megszün-tette a profi-amatôr kétarcúságot, be-engedte a hivatásos sportolókat azolimpiára, engedett a nemzetközisportüzletnek, szabályozta, lényegé-ben legitimálta a sportpiacot. Döntôena televízió tette hallatlan üzletté a spor-tot, Samaranch helyezte a piac közép-pontjába az olimpiát.

Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi min-den következtetése helyes, melyet azösszehasonlító vizsgálatból leszûr. Méginkább zártabbá vált az a világ, ahon-nan az élsportolók jönnek, megnôtt acsaládi háttér, az iskolázottság je-lentôsége, nehezebb a visszaalkalmaz-kodás a sportpályafutás után. Ráadá-sul többeknél lerövidül a csúcson el-tölthetô idô.

De ezen tényezôkhöz járul, hogy ép-pen meghatározóvá vált a piac, melynagyon eltérôen ítéli meg a sportága-kat, az olimpiai sportágakat is. Sajnosa magyar sport egyik gondja, hogy si-keres olimpiai sportágainkat – vívás,kajak-kenu, öttusa, birkózás, vízilabda… - kevésbé jegyzi a piac, ezért is kel-lett megmaradjon a jelentôs államihozzájárulás. Nem foglal állást disszer-táns abban a kérdésben, jó lenne, haerre válaszában kitérne, hogy melyeka magyar sport olimpiai távlatai, egy-általán mennyire kell a jövô magyarsportpolitikájának az olimpiai eredmé-nyességre épülnie.

Ismeretes, hogy Hadas és mások azúgynevezett svéd modellt emlegetik.Ez egyfelôl azt jelenti, hogy a gazdasá-gi fejlettség határozza meg a sportsike-reket, és eszerint Magyarország legfel-jebb 2-3 olimpiai aranyéremre számít-hatna. Másfelôl a svédek is addig vol-tak eredményesebbek az olimpián,amíg szegényebbek voltak. A jólét –fogadjuk el ezt így szimplifikálva – elle-ne mond a sportbeli kitörés igényének.

Nézetem szerint sajátos részigazságez, mely nem annulálja a tradíciók, amotivációk, a sport belsô szakmai tör-vényszerûségeinek az érvényesülését.A disszertáció jelentôségét ebben azösszefüggésben is látom, közelíti a szo-ciológiát és a sportot. Meggyôzi a szo-ciológusokat, hogy a sport a társada-lom tükreként értékes vizsgálati terep,másrészt bizonyítja a sportszociológiaönálló diszciplína voltát.

Hivatkozom itt az értékes összeha-sonlító vizsgálatra a francia és a ma-gyar sportot illetôen, ahol a különbsé-gek alapvetôen nem a két sportmoz-galom, hanem a két társadalom külön-bözôségeivel magyarázhatók.

A visszaalkalmazkodás megnehezí-tett voltának kevésbé tárja fel az okait.Magam a fô okot a sport hivatásossáválásában látom, szerzô vizsgálata isjól demonstrálja ezt. Nem is annyiravisszaalkalmazkodásról, mint foglalko-zásváltásról van szó. Ez szinte annálnehezebb, minél sikeresebb volt asportoló korábban. De nehezebb asportpályafutás alatt készülni a civiléletre, mert a hivatásos sport egészembert kíván. Jellemzô, hogy ma egy-szerûbbnek látszik az élsport és afelsôfokú tanulmányok összeegyezte-tése, mert nyitott az egyetemi rend-szer, mégsem annyira domináns azegyetem, például a vívóknál és a vízi-labdázóknál, mint régen volt. Ezen issegíthetne talán egy erôsebb egyetemisportélet, melyet disszertáns többszörhelyesen hangsúlyoz.

Részben itt is említhetô Földesiné Dr.Szabó Gyöngyi rokonszenves szív-ügye, mely miatt a sportpolitikus – né-zetem szerint – elfedi a sporttudóst.Többször elôkerül, hogy a rekreáció, alakossági sport, a szabadidô sport, atömegsport – szinonimaként használvaezeket sem a múltban, sem a mábannincs a helyén, támogatása elmarad akívánatostól, nem helyesek a sport kü-lönbözô területeit finanszírozó állam ál-tal megállapított arányok. Lehet, hogyígy van ez, de a szerzô ezt egyetlenérvvel sem támasztja alá, csak azthangsúlyozza, hogy a demokratikuskormány alatt sem változott ez a hely-zet. Miért változott volna? – Egyébkéntjelentôsen változott mind a disszertáci-óban említett Tb-pályázat, mind aWesselényi-Közalapítvány, végül a Ci-vil Alap pályázati rendszere révén.Ezeken a csatornákon jelentôs össze-

A versenysport követelményrend-szere az edzés és a teljesítmény tükré-ben a következô években egyre foko-zódik. A sportolók táplálkozásánakfôbb célja lényegében nem változik. Atáplálkozásnak maximálisan segítenikell a felkészülését és versenyképessé-gét, az optimális kondicionális állapotelérését.

A makro- és mikrotápanyagok ellátá-sában is az optimális szintre kell töre-kedni. A nagy intenzitású fizikai terhe-lés, mint kb. 40 mikrotápanyag jelenlé-tét igényli. Ahhoz, hogy a fizikai terhe-lés ne okozzon molekuláris vagy szervikárosodást oxidativ stresszt, esetlegkrónikus betegséget a sportolók táplál-kozását az egyén igényeinek fizikai,antropológiai és genetikai adottságánakmegfelelôen kell kialakítani. A táplálko-zásnak biztosítani kell a molekulárisszintû DNS védelmet, segíteni mind-azon helyreállító folyamatokat, ame-lyek megakadályozzák a DNS károso-dását. Hazai és külföldi szerzôk adataiszerint a szervezetben az egyes mikroe-lemek csökkenése vagy hiánya a telje-sítmény romlását és különbözô beteg-ségek megjelenését okozhatja. A mak-rotápanyagok mellett a mikroelemekettermészetes formájukban, elsôsorbanjelentôsebb zöldség és gyümölcsfo-gyasztással kellene elérni. Ugyanakkora szabadidô- és versenysportban világ-szerte egyértelmûvé vált, hogy az ala-pozás és a versenyidôszakban a termé-szetes tápanyagok mellett különbözôtáplálékkiegészítôket használnak.

Használatuk szempontjai:• A táplálék-kiegészítô ne tartalmaz-

zon tiltott dopping anyagot• Kémiai összetétele és eredete is-

mert legyen• Használata során ne okozzon

egészségkárosodást• Segítse a szervezet optimális fel-

készítését• Használatuk során figyelembe kell

venni az adott egyén genetikai sa-játosságait, az egyedi élettani ésbiokémiai különbségeket.

Az egyes mikroelemek és vitaminokcsökkenése vagy hiánya miatt bekö-vetkezô változások ((11..,, 22.. ttáábblláázzaatt))

A Nemzetközi Olimpia Bizottság(NOB) egyik vizsgálata szerint 10 000sportoló 46%-a táplálékkiegészítôt fo-gyaszt. Ott a termékekre fordítottösszeget a 33.. ttáábblláázzaatt szemlélteti.

Az energiaszolgáltató mikrotápanya-gok közül az amatôr és a verseny-sportban egyaránt alkalmazott anyagaz L-Carnitin. Szerepe az izommûkö-désben nélkülözhetetlen. A normálismûködéshez szükséges mennyiség10%-át a máj, a vese és az agy állítjaelô. A hiányzó 90%-ot táplálék útjánjuttatjuk be a szervezetbe. Az emberiszervezet a Carnitin L formáját tartal-mazza. Hiánya gyors kifáradást, izom-gyengeséget, a teljesítmény utáni las-sú regenerációt okoz. Gyermekeknélnövekedési zavart, veleszületett szívhi-bák jelentkezhetnek. Az alkalmazásasorán a maximális oxigénfelvételt azadagolás 2-3 hete után 6-11%-kal nö-veli, elsôsorban a Kreb-ciklus gyorsítá-

sával. Csökkenti a pulzusszámot, azRQ-t, a tüdô-ventillációt és a légzésieqvivalenst nem befolyásolja. A hatá-sára az anaerob alaktacid fázisban anyugalomban lévô izmok ATP és krea-tinfoszfát tartalmát növeli. Munkavég-zést követô tejsavszintet csökkenti,ugyanis a piruvát egy része nem alakulát tejsavvá, hanem az acetil-CoAmennyisége növekszik. A zsírsavakégetése révén fokozza az energia fel-szabadítást, javul a fizikális és a men-tális teljesítmény. A zsírsav égetés ré-vén a testtömeg csökkentés fontosanyaga. A zsírszövetbôl kiáramló zsír-savak mitokondriális oxidációját fo-kozza. Legnagyobb mennyiségben arákfélék, a birka, a kecske és a bá-rányhús tartalmazza. Carnitin hiányalacsony kalória felvételeknél, vegetá-riánus étkezésnél, sportolók esetébenmaratoni futóknál, országúti kerékpá-rosoknál fordulhat elô. Az említettsportágakban a terhelés következmé-nyeként a vizelettel ürített carnitinmennyisége kétszeresére nôhet.

A testsúlyszabályzás és az anaboli-kus hatás jól ismert mikroeleme akróm. Évtizedek óta használt táplálék-kiegészítô. Újabb adatok szerint zsír-mobilizáló hatása mellett fokozza a de-

Mûhely • Frenkl Róbert: Opponensi vélemény 45Konferenciák • Pucsok József: Táplálék-kiegészítôk – újdonságok és veszélyek

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Opponensi vélemény találták. A rendszer használatát köze-pes képességû-, közepes számítás-technikai ismeretekkel rendelkezô sze-mélyek fél-egy óra alatt meg tudnáktanulni. Ezáltal olcsóbb és rugalma-sabb lenne a táplálkozástervezés.

4. A negyedik korlát az idôigény,

odafigyelés, logisztika hármassal jelle-mezhetô. Mi is a feladat egy-egy nap-pal kapcsolatban?

a. Megtervezni az étrendet és a napi-rendet, a fizikai aktivitást.

b. Beszerezni a szükséges alapanya-gokat, termékeket.

c. Elkészíteni, elkészíttetni az étele-ket.

d. A nap végén vagy másnap (ad-dig, amíg emlékszünk rá) megadni,hogy mi valósult meg belôle.

Tényleg egy kicsit nehézkesnek tû-nik a feladat.

Táplálék-kiegészítôk – újdonságok és veszélyekPucsok József

Országos Sportegészségügyi Intézet, BudapestE-mail: pucsokj@sportkorhaz.hu

11.. ttáábblláázzaatt.. VViittaammiinnookk ééss ffoollssaavv hhiiáánnyybbeetteeggssééggeeii

Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi „A magyar sport átalakulása a politikai és gazdasági rendszerváltozásidôszakában 1985-2004” címû akadémiai doktori értekezésérôl

20-45 2006/10/25 15:48 Page 1

46

hidroepiandrotesztoszteron (DHEA)szteroid hormon szintézisét. Az inzulin-érzékenység növelésével a DHEA és azösszradiol koncentráció is emelkedik,ezáltal az osteoporozis kezelésében isszerepet játszhat. A sportolók elsôsor-ban fehérje beépítô anabolikus hatásamiatt használják, fôleg krómpikolinátformájában.

A nehéz atlétika területén az utóbbiévekben jelentôs mennyiségben alkal-mazzák a kreatinmonohidrát külön-bözô változatait. Az izommûködéshezszükséges kreatinfoszfát pótlásánakfontos anyaga. 5 g kreatinmonohidrátelfogyasztása 2 órán belül 1000mmol/l körüli plazmakoncentrációtbiztosít, ami megfelel 1,1 kg hús elfo-gyasztásának. Az izom kreatin tartal-mának pótlására napi 20 g kreatinmo-nohidrát mennyiség ajánlott, ami 20-25%-kal növeli az izom kreatin tartal-mát. Túlfogyasztása veszélyes, izom-görcsöt, izomsérülést és ezáltal a telje-sítmény romlását váltja ki.

A mikroelemek közül a sportban ki-emelkedô szerepe van a vasnak, a sze-lénnek és a cinknek. A vashiány és kö-vetkezményei jól ismertek. A szelén,mint esszenciális nyomelem szerepét azutóbbi években ismertük meg. A szer-vezetben képzôdô szabadgyökök eltá-volításában nélkülözhetetlen szerepevan, mivel a glutát ion rendszer aktív ré-szét képezi. Hiánya esetén a vörösvér-sejt antioxidáns rendszere elégtelenül

mûködik, oxidativ stressz, molekulárisszintû DNS károsodás alakul ki. Azidôjárási viszonyok (savas esô, mûtrá-gyázás) lényegesen befolyásolták a földszelén tartalmát. Földünkön számosszelénhiányos terület található, és kö-vetkezésképpen e területeken a sze-lénhiány miatt kialakuló betegségekgyakoriak. Szív- érrendszeri, immun éspajzsmirigyfunkciók, pszichés zavarokés tumorok gyakoriak. Az élelmiszerekközül szelénben gazdag a búzacsira, bú-zakorpa, a teljes kiôrlésû gabonafélék,hagyma, paradicsom, brokkoli és a ten-gergyümölcsei. Állati belsôségekben,vöröshúsokban, vajban, citrus félékben,sörélesztôben, lencsében fordul elô.

A sportolók táplálkozásában elter-jedt a ginseng gyökér kivonatánakhasználata. 100 g ginseng gyökér szá-mos A, B1, B2, B12, C és E vitaminttartalmaz. Jelentôs a niacin, kalcium,vas, foszfor, fehérje (12,2 g) és szén-hidrát (70g) összetétele is. Élénkítôhatása, vitamin és ion tartalma a fizi-kai teljesítményt elônyösen befolyá-solja.

A különbözô aminosav, fehérje, nyom-elem és ion összetételû táplálékkiegé-szítôk mellett az utóbbi években kiter-jedten használják a conjugált lionsavszármazékokat (CLA). A vérben, máj-ban és a zsírszövetben kifejtett hatásukmiatt fôleg a testsúly és a vérzsírokszintézisének szabályozásában alkal-mazzák.

Az utóbbi években az emésztôszervibetegségek kezelésében a probiotiku-mokat is használják. A probiotikumokfogalma 1965 óta ismeretes, olyan ké-szítmények, amelyek megfelelô szám-ban tartalmaznak élô, speciálisan kivá-lasztott a bél szempontjából tolerálhatómikroorganizmusokat. Ilyenek: lacto-bacilusok, és a bifidobaktériumok. Aprobiotikumok másik komponense azoligoszacharidok, fôleg frukto- és lac-talóz változatban, amelyek segítik abél-traktusban a probiotikus baktériu-mok megtelepedését és szaporodását.Sportbeli alkalmazásukat az edzés ésversenyterheléssel járó gyomor-bél-rendszeri panaszok enyhítése és javítá-sa indokolja. Állóképességi edzés ha-tására az edzés okozta fizikai stressz, acsökkent intestinális véráramlás, atápanyagok hatása kedvezôtlen bélfló-ra kialakulásához vezethet. Étvágyta-lanság, émelygés, gyomorégés, puffa-dás, hányás jelentkezhet. Az alsó bél-szakaszban hasi görcsöket, székelésiingert, fokozott bélmozgást és hasme-nést okozhat. A vizsgálatok során ki-derült, hogy az állóképességi edzéstkövetô immunfunkció zavarokat a T-limphociták, a NK sejtek csökkenéséta nyálban lévô antitestek és egyébgyulladásos faktorok termelôdését be-folyásolja. A probiotikumok táplálékki-egészítôként való alkalmazása segíti éshelyreállítja a gyomor-bélrendszer mû-ködését és ezáltal állóképességi spor-tokban elônyösen befolyásolja a telje-sítményt.

A sportolók táplálkozásában elter-jedt táplálékkiegészítôk között nem rit-kán különbözô „szennyezôdések” talál-hatók. A nemzetközileg akkreditáltdopping laboratóriumok szerint (kölnilaboratórium) 634 bevizsgált étrendki-egészítôben 14,8%-ban tartalmazotttiltott dopping listán lévô szteroid szár-mazékokat. Ilyenek a testosteron ésprohormonjai.

• 4-androstenedion• 4-androstenediol• 5-androstenediol• DHEANandrolon és prohormonjai:• 4-norandrostenedion• 4-norandrostenediol• 5-norandrostendion• 5a-dihydrotestosterone prohor-

monja:• 5a-androstanedionA jelzett steroid származékok :• Kreatine• Carnitin• Vitaminok• Inosin• Lecitin

A szerzô angol nyelven írta meg éstette közzé akadémiai doktori érteke-zését, amely a magyar sport átalakulá-sát elemzi a politikai és gazdaságirendszerváltás idôszakában 1985 és2004 között. Célkitûzése az, hogy fel-tárja: miként befolyásolta az öröklöttintézményrendszer a sport átalakulá-sának kezdeti irányait, valamintfejlôdésének további szakaszát aposzt-államszocializmusban, melyek asport átalakulásának legalapvetôbbtendenciái, melyek az 1989-1990-espolitikai és gazdasági rendszerváltáslegfontosabb következményei a hazaisportban és hogyan kezeli ezeket asportpolitika. A témakutatás keretéülmodernizációelméletek szolgálnak.

Az egyes témák elemzéséhez aszerzônek a sport különbözô területeinaz elmúlt másfél évtizedben végzettempirikus vizsgálatai nyújtottak tudo-mányosan megalapozott információ-kat. A kutatások során többféle mód-szert alkalmazott: életrajzi megközelí-tést, survey módszert, dokumentume-lemzést, mélyinterjút és résztvevômegfigyelést.

Az eredmények az értekezésben há-rom fô részben, összesen tizenegynagy fejezetben kerülnek bemutatásra.Az elsô rész azt tárja fel, hogy az azörökség, amelynek alapján a sportbeliváltozásoknak elkerülhetetlenül el kel-lett indulniuk, különösképpen a sportés a „létezô”, majd dezintegrálódó ál-lamszocialista hatalom viszonya sok-kal összetettebb volt, mint ahogyan aza felszínen tûnik. Az élsportolók ugyanszámos területen privilégiumokat él-veztek, de a társadalmi egyenlôtlensé-gek ebben a szférában is megnyilvá-nultak. A lakosság sportja az öröklöttintézményrendszer „leggyengébb lánc-szeme” volt, különösen erôs elôítéletekuralkodtak az idôsekkel és a nôkkelszemben.

A második rész azt tárgyalja, hogyaz 1989-1990-es rendszerváltás után asport, mint társadalmi intézmény áta-lakulása késôbb kezdôdött, mint más

társadalmi alrendszereké és megle-hetôsen lassú ütemben folytatódott.Miután a sportpolitikában a hangsúly afolyamatosságra került, rövid távon si-került elkerülni a teljes összeomlást,hosszú távon azonban a radikális vál-tozások elmaradása a sportirányításstruktúrájában és szellemiségébenakadályozta a valódi rendszerváltást asportban. A magyar sport fejlôdésitendenciáit, az átalakulás kezdeti sza-kaszát követô periódusban a szerzôhárom dimenzió: a túlpolitizáltság, are-centralizáció és a paternalizmusmentén elemzi. Bebizonyítja, hogy amai magyar sport súlyos ellentmondá-sai nagymértékben abból fakadnak,hogy az államszocializmusban nem lé-tezhettek valódi civil sportszervezetek,az 1990-es évek elején a civil sport-szervezetek fonák módon szervezôdtekújjá és jelenlegi helyzetük is felemás. Apaternalista elvárások továbbéltek, dea bizonyos szempontokból megválto-zott sportpolitika sem mentes a pater-

nalizmustól, amelyet re-centralizációstörekvései és politikai céljai szolgálatá-ba állít.

Az értekezés harmadik részében kö-zölt eredmények az 1989-1990-es po-litikai és gazdasági rendszerváltás és aglobalizáció néhány sportbeli követ-kezményével foglalkoznak: a növekvôtársadalmi egyenlôtlenségekkel és adeviáns viselkedésmódok terjedésével.A szerzô úgy látja, hogy a sport intéz-ményrendszerének pótcselekvésnekminôsíthetô gyakori átstrukturálása ésa belsô harcok temérdek energiát ésidôt emésztettek fel a sportban, eköz-ben a sportpolitika nem volt képes ar-ra, hogy hatékonyan kezelje a változá-sok negatív sportbeli következményeit.

A kutatási eredmények igazolják azta feltételezést, hogy a sport, mint tár-sadalmi alrendszer vesztese a rend-szerváltásnak, a megváltozott pozícióköznapi értelmezését és magyarázatátazonban cáfolják. Végsô összegzés-ként a szerzô megállapítja, hogy asportnak, mint társadalmi alrendszer-nek kezdeti átalakulása meglehetôsenellentmondásosan ment végbe az1989-1990-es rendszerváltást követôperiódusban és ez a folyamat az 1990-es évek második felétôl még inkább el-lentmondásossá vált. A szervezeti vál-tozások ellenére a folyamatosság meg-határozóbb, mint a diszkontinuitás. Amagyar sport megnyert ugyan egy-kétcsatát, de elvesztette a háborút. A gya-kori szervezeti átalakítás nem jártegyütt érdemi változásokkal. Az elit-váltás nem volt igazán széleskörû asportban. Az eltelt tizenöt évben minda felsô-, mind a középmenedzsmentlényegében a régi módon közelített azúj problémákhoz. Nem körvonalazó-dott egy modern sportmodell képe ésnem készült olyan nemzeti sportstraté-gia, amelynek alapján egy új sportmo-dellt ki lehetne alakítani. Úgy tûnik,hogy a magyar sportban gyakori azidegenkedés a modernizációtól. Asport demokratikusabb, igazságosságielveken alapuló, valódi megújulásamég várat magára. A magyar sportátalakulása folytatódik.

A 208 oldalas akadémiai értekezést42 tételbôl álló jegyzet és 10 oldalasirodalomjegyzék zárja.

Konferenciák • Pucsok József: Táplálék-kiegészítôk – újdonságok és veszélyek 19Mûhely • Földesiné Szabó Gyöngyi: A magyar sport átalakulása...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

A magyar sport átalakulása a politikaiés gazdasági rendszerváltozás

idôszakában – 1985-2004MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS – ÖSSZEFOGLALÓ

Földesiné Szabó GyöngyiSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: foldesi@mail.hupe.hu

22.. ttáábblláázzaatt.. MMiikkrrooeelleemmeekk hhiiáánnyybbeetteeggssééggeeii

USA 16 milliárd $ éventeVilágban 46 milliárd $ éventeMagyarország 8-10 milliárd Ft évente

évi 10% növekedés33.. ttáábblláázzaatt.. TTáápplláálléékkkkiieeggéésszzííttôôkkrree ffoorrddííttootttt öösssszzeegg

19-46 2006/10/25 15:42 Page 1

18

ve signaling and the aging brain: takeaway my food and let me run. BrainResearche, 886, 47-53.

McDonald, N.Q., Chao, M.V. (1995):Structural determinants of neurotrop-hin action. Journal of Biological Che-mistry, 270, 19669-19672.

Neeper, S.A., Gomez-Pinilla, F.,Choi, J., Cotman, C.W. (1996): Physi-cal activity increases mRNA for brain-derived neurotrophic factor and nervegrowth factor in rat brain. Brain Rese-arch, 726, 49-56.

Shetty, A.K., Rao, M.S., Hattiangady,B., Zaman, V., Shetty, G.A. (2004):Hippocampal neurotrophin levels afterinjury: Relationship to the age of the

hippocampus at the time of injury. Jo-urnal of Neuroscience Research, 78,520-532.

Silhol, M., Bonnichon, V., Rage, F.,Tapia-Arancibia, L. (2005): Age-rela-ted changes in brain-derived neurot-rophic factor and tyrosine kinase re-ceptor isoforms in the hippocampusand hypothalamus in male rats. Neu-roscience, 132, 613-624.

Sinson G., Voddi, M., Flamm, E.S.,McIntosh, T.K. (1996): Neurotrophininfusion improves cognitive deficitsand decreases cholinergic neuronalcell loss after experimental brain in-jury. Clinical Neurosurgery, 43, 219-227.

Stummer, W., Baethmann, A., Murr,R., Schurer, L., Kempski, O.S. (1995):Cerebral protection against ischemia bylocomotor activity in gerbils. Underlyingmechanisms. Stroke, 26, 1423-1429.

Tuszynski, M.H., Blesch, A. (2004):Nerve growth factor: from animal mo-dels of cholinergic neuronal degenera-tion to gene therapy in Alzheimer's di-sease.

Progress in Brain Research, 146,441-449.

Widenfalk, J., Olson, L., Thoren, P.(1999): Deprived of habitual running,rats downregulate BDNF and TrkBmessages in the brain. NeuroscienceResearch, 34, 125-132.

• Ásványi anyagokat tartalmazó ter-mékekben volt.

A veszélyek és a pozitív dopping-vizsgálatok elkerülése miatt a verseny-sportban csak olyan étrendkiegészítôkalkalmazhatók, amelyeket intézetünkdoppingellenôrzô laboratóriumábanbevizsgálásra kerültek és a fentiekbenemlített szteroid metabolitoktól mente-sek.

A sportolók táplálkozásában, mint azáltalános emberi táplálkozásban egyrenagyobb teret nyer a táplálkozás geno-mika. Az egyénre szabott táplálkozásielképzeléseket a genetikai adottságoklényegesen befolyásolhatják. Ma mártényként elfogadott, hogy az egyes táp-anyagok befolyásolják és megváltoz-tatják a molekuláris struktúrát, a DNSszerkezetét és génexpressziót okozvabefolyásolják az anyagcserét. Az egye-

di genetikai variabilitás hatással van azegyes tápanyagok beépülésére, anyag-cseréjére, raktározására és kiválasztá-sára. A szövôdmények elkerülése miatta táplálkozásgenomika célja, olyanegyéni étrend biztosítása, amely késlel-teti a betegségek kialakulását, optima-lizálja és fenntartja az ember egészsé-gét. Melyek a táplálkozásgenomikajövôre vonatkozó kérdései?

• Milyen mennyiségû tápanyagigényszükséges az optimális anyagcse-réhez, különös tekintettel a fô táp-anyagokra vonatkozóan?

• Hogyan lehet a tápanyag beviteltegyénekre optimalizálni, ismerve agenetikai változatosságot, a táplál-kozás során bevitt különbözô ké-miai anyagok komplexitását?

• Hogyan lehet összekapcsolni azétrend során bevitt tápanyagokat,

vegyületeket az anyagcsere pon-tos, hosszú távú szabályozásával?

• Hogyan lehet megállapítani azegyén tápanyagigényének válto-zását születéstôl a halálig a mole-kuláris genetikai szintû technológi-ák alkalmazásával?

• Hogyan lehet biztosítani, hogy atáplálkozás genomikai információtfelelôsségteljes módon használ-ják?

A táplálkozásgenomika az amatôr-és a versenysportban a jövôben érvé-nyesülni fog és remélhetôleg mindez asportolók teljesítményére, egészségéreés betegségek megelôzésére elônyöshatással lesz.

Szakirodalmi jegyzék Barna, M: Táplálkozás – Diéta. Bp.:

1996Harries, M., Williams, C., Stanish,

W.D., Micheli, L.J.: Oxford Textbook ofSports Medicine Section: 1. Nutrition,Oxford University Press, 1994.

Karlson, P., Gerok, W., Gross, W.:Patobiokémia. Bp.: Medicina, 1989.

Lasswell, A., Roe, D.A., Hochheiser,L.: Nutrition for Family and PrimaryCare Practitioners. G. F. Stickley Com-pany, Philadelphia, 1986.

Morava, E., Antoni F.: Az emberitáplálkozás alapjai. Bp.: Akadémia Ki-adó, 1991.

Pucsok J., Téglásy, Gy.: Sportolóktáplálkozása. Sportorvosi ismeretek,OSEI, Bp. 13. 1996.

Sipos A.: Megengedett teljesítmény-fokozók. Mester-edzô 2. 2-8, Bp. 1994.

Williams, C., Devlin, J.T.: Foods,Nutrition and Sports Perf. New York: E.and FN. Spon, 1991.

Demeter P.: Probiotikumok alkalma-zásának lehetôségei emésztôszervi be-tegségekben. LAM. 2006., 16 (1:4147).

Tanulmányok • Toldy Anna: Az öregedés és a mozgás hatása a neurotrophinokra 47Konferenciák • Pucsok József: Táplálék-kiegészítôk – újdonságok és veszélyek

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

MMeeggvváássáárroollhhaattóó:: TTFF JJeeggyyzzeettbboolltt..11112233 BBuuddaappeesstt,, AAllkkoottááss uu.. 4444..

ÁÁrraa:: 33000000,,-- FFtt..

18-47 2006/10/25 15:41 Page 1

48

Mivel az év egyik legjelentôsebb eu-rópai sporttudományos kongresszusá-ról van szó, a Magyar SporttudományiSzemle több nézôpontból tervezte azesemények megközelítését. Az 638oldalas absztraktkötetet böngészveegyértelmû, hogy az esemény már ré-gen túlnôtt az európai határokon: azelôadások és poszterek jelentôs részemás földrészek kutatóitól érkezett. Misem bizonyítja ezt jobban, mint hogy70 országból kutatói jelentek meg arendezvényen, hogy megoszthassákeredményeiket, illetve hogy meghall-gathassák mások újdonságait, ered-ményeit.

A Sporttudományi Szemle jelen lap-számának lapzártához közeledveörömmel vehetjük tudomásul, hogynégy résztvevôt sikerült megnyerni akongresszusi tapasztalatainak megírá-sára. Úgy érzem elégedettséggel tölt-het el minket, hogy az élettan, a mole-kuláris biológia, a pszichológia és pe-dagógia területek egy-egy képviselôjeis vállalta, hogy saját benyomása alap-ján osztja meg velünk kongresszusi ta-

pasztalatait. Hadd szögezzem le min-denekelôtt, hogy tudatos célunk volt aszemélyesség és egyéni látásmód szû-rôjén keresztül bemutatni a rendezvénylényeges történéseit, eseményeit. Biz-tos számos arra érdemes hír és ese-mény kimaradt, ugyanakkor érthetôena beszámolók készítôi nem lehetettekott mindenütt, és figyelhettek megmindent.

Érdemes a három és fél napos ren-dezvény jellemzô adatait összeszedni:

11.. 2000 fölötti regisztrált résztvevôjelent meg Svájcban;

22.. 549 absztraktot fogadott el a tu-dományos szervezô bizottság, mely-nek eloszlása:

a. 4 plenáris elôadásb. 50 meghívott szimpózium,c. 50 elôadás szekció, mindösszesen

251 elôadással, valamint;d. 3 poszter szekció, mindösszesen

1129 poszterrel;33.. általában 5-5 meghívásos szim-

pózium és elôadás szekció hangzott elegy idôben;

44.. a fiatal kutatók díja tetemesnek

számított: 4000-3000-2000-1000-500Euró az elôadások helyezéseiért és3000-2000-1000-500-300 Euró aposzterek helyezéseiért.

A hazai érdekeltséget tekintve a kö-vetkezôket állapíthatjuk meg:

11.. két kutatónk kapott megtisztelôfeladatot az elnöki teendôk ellátására:Tihanyi József elnökölt a Biomechani-ka és Radák Zsolt Molekuláris Biológiaposzter szekcióban;

22.. egy szimpóziumi meghívott elô-adónk volt: Radák Zsolt;

33.. a magyar elôadók száma egyér-telmûen kevés (5 elôadás), míg;

44.. az elfogadott poszterek száma 35. A szervezôk a következô hazai kuta-

tók elôadás-tervezetét fogadták el:1. Balassa L., Sipos K.2. Bognár J., Fügedi B., Ulrik T.,

Suskovics Cs., Kovács T., Katona Zs.3. Hamar P., Munkácsi I., Soós I.4. Siamilis S., Jakus J., Nyakas Cs.,

Silye, Radák Zs.5. Tihanyi J., Rácz L., Trzaskoma G.,

Costa A.Az elfogadott poszterek szerzôi (me-

lyekbôl több nem került bemutatásra):1. Barna T.2. Costa A., Hissam D, Zsolt C., He-

gyesi H., Tihanyi J.

alatt esendôvé teheti a sejteket sérülé-sekkel, degenerációkkal szemben (Wi-denfalk et al., 1999). Az agy számos,fôként a legplasztikusabb területein,mint pl. a kortexben, a kisagyban, alumbáris gerincvelôi szakaszban a fu-tás hatására emelkedést találtak aBDNF mRNS transzkripció mértéké-ben, mely bizonyítja a mozgás fontos-ságát a neurotrophinok aktivitásában(Neeper et al., 1996).

Neurotrophinok és az öregedés

A neurotrophinok funkciójából adó-dóan elvárható lenne, hogy eredmé-nyesen lépjenek fel a neurodegenera-tív betegségekkel szemben. Ezek anövekedési faktorok segítik a sérültproteinek túlélését, és meghosszabbít-ják életüket, úgy hogy nagy valószínû-séggel reindukálják a neuronok funk-cionális mûködését. A neurodegene-ratív betegségeknek problematikus ré-sze, hogy nem teljesen tisztázott a mö-göttük rejlô patofiziológiai folyamat.Bizonyított, hogy a nekrotikus ésapoptotikus mechanizmusok által aneuronok elpusztulnak (Dugan et al.,1997). Érdekes, hogy ugyanaz a neu-rotrophikus extracelluláris stimulus,mely irányítja az ontogenetikus sejt-pusztulást és túlélést, reaktivizálódnilátszik a patofiziológiás folyamatoksorán a kifejlett idegrendszerben, ezértis érdemes vizsgálni a neurotrophinokneuroprotektív hatását. A neurotrophi-nok nem csak kiterjesztik aktivitásu-kat a specifikus neuron-populációkra,de aktiválva más jelátvivô rendszere-ket megelôzik az apoptotikus vagy ex-citotoxikus neuronális sejtpusztulást.Azonban számos kísérletben azt fi-gyelték meg, hogy a neurotrophinok-kal való kezelés nem ad biztos választarra, hogy vajon megakadályozzák-eaz apoptózist, nekrózist, a ROI okoztasérülést vagy az excitatórikus sejthalá-lozást (Duan et al., 1999; Duncan etal., 1997).

Öregedéssel a neurotrophinok akti-vitása csökken, ami elsôsorban a neu-rotrophin génexpresszió csökkenésé-nek köszönhetô. A kevés megjelentpublikáció ellenére is úgy tûnik, hogy aneuronokat védelmezô rendszer aktivi-tásának csökkenése esendôvé teszi aneuronokat a neurodegenerációra (Ha-yashi, 2004). Elsôsorban a BDNFcsökkenését figyelték meg, az NGFszintje nem változott az öregedésselösszefüggésben (Shetty et al., 2004).Öreg hipokampusz és hipotalamuszszövetekben, melyek jelentôs plasztici-tással bíró területek, szintén hasonlómódon csökkenést találtak a BDNF és

TrkB receptorának expressziójában,amely változás összefügghet az örege-déssel járó kognitív és endokrin funkci-ók romlásával (Silhol et al., 2005). Azöregedés okozta BDNF csökkenéstazonban ki lehetett védeni rendszeresfizikai aktivitással az öregebb szerve-zetben is, mint ahogy azt látjuk Adlardés munkatársai (2005) munkájából is.A léziós neurodegeneratív modellek-ben ennél diverzebb képet kapunk.Brechtold és munkatársai (2002) aszepto-hipokampális terület kolinerg,afferens rostok léziójánál a kiindulásiBDNF szinthez képest csökkenést ta-láltak a génexpresszióban, míg a medi-ális szeptum kolinerg rostjainak sérülé-se nem okozott változást. Gabaerg me-diális szeptum lézióval együtt pedig aBDNF génexpressziójának teljes regu-lációs felborulását figyelték meg. A lo-komotoros aktivitás vizsgálatánálcsökkent az agyi sérüléseknek mérté-ke és a halálozás gerbil elôagy isémiásmodellénél. A csökkenést az NGF neu-roprotektív hatásának tulajdonították(Stummer et al., 1995). NGF befecs-kendezése majmok agyába csökken-tette a kolinerg területek léziós kiterje-dését (Tuszynski and Blesch, 2004) ésjavította a kognitív funkciókat (Sinhonet al., 1996). Így, összefoglalva el-mondhatjuk, hogy minden olyan terá-piás vagy természetes beavatkozáshasznos lehet a neurodegenerációmegelôzésében, ami emeli a neurot-rophinok szintjét az adott szövetben,vagy önmaguk és/vagy receptorukgénexpresszióját.

Irodalom Adlard, P.A., Perreau, V.M., Cotman,

C.W. (2005): The exercise-inducedexpression of BDNF within the hippo-campus varies across life-span. Neu-robiology of Aging, 26, 511-520.

Bartheld, Von C.S., Kinoshita, Y.,Prevette, D. (1994): Positive and nega-tive effects of neurotrophins on theisthmo-optic nucleus in chick embr-yos. Neuron, 12, 639-654.

Berchtold, N.C., Kesslak, J.P., Cot-man, C.W. (2002): Hippocampal bra-in-derived neurotrophic factor gene re-gulation by exercise and the medialseptum. Journal of Neuroscience Re-search, 68, 511-521.

Budd, S.L., Nicholls, D.G. (1998):Mitochondria in the life and death ofneurons. Essays Biochemsitry, 33, 43-52.

Canossa, M., Gartner, A., Campana,G. (2001): Regulated secretion of neu-rotrophins by metabotropic glutamategroup I (mGluRI) and Trk receptor ac-tivation is mediated via phospholipase

C signalling pathways. EMBO Journal,20, 1640-1650.

Cunningham, M.E., Greene, L.A.(1998): A function-structure model forNGF-activated TRK. EMBO Journal,17, 7282-7293.

Datta, S.R., Brunet, A., Greenberg,M.E. (1999): Cellular survival: a playin three. Akts. Genes Development,13, 2905-2927.

Davies, A.M. (1997). Neurotrophins:The yin and yang of nerve growth fac-tor. Current Biology, 7, R38-R40).

Dechant, G. (2001): Molecular inte-ractions between neurotrophin recep-tors. Cell Tissue Research, 305, 229-238.

Duan, W., Rangnekar, V.M., Mattson,M.P. (1999): Prostate apoptosis res-ponse-4 production in synaptic com-partments following apoptotic and ex-citotoxic insults: evidence for a pivotalrole in mitochondrial dysfunction andneuronal degeneration. Journal of Ne-urochemistry, 72, 2312-2322.

Dugan, L.L., Creedon, D.J., John-son, E.M. (1997): Rapid suppressionof free radical formation by nervegrowth factor involves the mitogen-ac-tivated protein kinase pathway. Proce-edings in National Academy of Scien-ce USA, 94, 4086-4091.

Dugan, L.L., Creedon, D.J., John-son, E.M. (1997): Rapid suppressionof free radical formation by nervegrowth factor involves the mitogen-ac-tivated protein kinase pathway. Proce-edings in National Academy of Scien-ce USA, 94, 4086-4091.

Duncan, K., Harris, S., Ardies, C.M.(1997): Running exercise may reducerisk for lung nad liver cancer by indu-cing activity of antioxidant and phase IIenzymes. Cancer Letters, 116, 151-158.

Hayashi, M. (2004): Molecular me-chanisms for the development andaging of the primate central nervoussystem. Nihon Shinkei Seishin Yakuri-gaku Zasshi, 24, 193-198.

Holtzman, D.M., Li, Y., Parada, L.F.(1992): p140trk mRNA marks NGF-responsive forebrain neurons: eviden-ce that trk gene expression is inducedby NGF. Neuron, 9, 465-478.

Knusel, B., Kaplan, D.R., Hefti, F.(1996): Intraparenchymal NGF injecti-ons in adult and aged rats induce long-lasting Trk tyrosine phosphorylation.Experimental Neurology, 139, 121-130.

Martin, L.J. (2001): Neuronal celldeath in nervous system development,disease, and injury. International Jour-nal of Molecular Medicine, 7, 455-478.

Mattson, M.P. (2000): Neuroprotecti-

Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa 17Tanulmányok • Toldy Anna: Az öregedés és a mozgás hatása a neurotrophinokraM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Az Európai SporttudományiKollégium (ECSS) 11. kongresszusa

2006. JÚLIUS 5-8., LAUSANNE, SVÁJC

Bognár JózsefSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: bognar@mail.hupe.hu

ECSS 2006 kongresszus – Számvetés...

A népes magyar küldöttség az Olimpiai Parkban

17-48 2006/10/25 15:39 Page 1

16

Absztrakt A neurotrophinok az agyi javító me-

chanizmusokért felelôs növekedésifaktorok. Segítik az újonnan képzôdöttsejtek túlélését, részt vesznek a szi-naptikus plaszticitásban, a tanulást ésa memóriát serkentik, csökkentik azoxidatív stresszt, és védekeznek a ne-uronokat ért neurotoxikus, metaboli-kus és apoptotikus hatások ellen. Szá-mos inger, köztük a mozgás és táplá-lékvisszafogás is képes befolyásolnitermelôdésüket. A mozgás emeli a ne-urotrophinok szintjét, mely bizonyítja amozgás fontosságát az agyi javító me-chanizmusokban. Idôs korban a neu-rotrophinok mRNS átírása csökken,amely esendôvé teszi az idegsejteketsérülésekkel stresszel szemben. Talánebben is lehet keresni az idôskori neu-rodegeneratív betegségek kialakulá-sának okát. Rendszeres mozgás azon-ban képes ezt a lecsökkent szintetemelni és kivédeni az idegsejteket értstresszt.

KKuullccsssszzaavvaakk:: neurotrophinok, fizikaiaktivitás, öregedés, neurodegeneratívbetegségek

AbstractNeurotrophins are growth factors in

the brain that influence brain repairprocesses. Neurotrophins help to pro-mote cell survival, synaptic plasticity,learning and memory, and they can re-duce the extent of oxidative stress andresist against neurotoxic, metabolicand apoptotic stress in brain. Severalstimuli, for example physical activity,and calorie restriction can also contri-bute to the regulation of neurotrophins.Physical activity increases the amountof neurotrophins in brain, proving it’simportance in brain repair processes.In elderly there is a natural reduction inneurotrophin level, that makes cellsvulnerable for stresses. There must beone causative effect of incidence of ne-urodegenerative disease in older ages.Regular exercise however can increasethis reduction in elderly to promote cellsurvival and repair processes.

KKeeyy--wwoorrddss:: neurotrophins, physicalactivity, ageing, neurodegenerative di-seases

NeurotrophinokA neurotrophinok növekedési fakto-

rok. Tagjai a nerve growth faktor, NNGGFF;;a brain derived growth faktor, BBDDNNFF;; aneurotrophin 3, NNTT--33;; a neurotrophin4/5, NNTT--44//55..

A neurotrophinok oldható növekedésifaktorok, melyek 120 aminosavból állóhomodimerbôl állnak (McDonald et al.1995). 2 transzmembrán receptorhoz, atropomiozin receptor kináz, Trk és ap75 neurotrophin receptorhoz kötôdnek(TNF receptor). A Trk receptorokból 3féle ismert eddig. A TrkA NGF-re, aTrkB BDNF-re, míg a TrkC NT3-ra spe-cifikus. Szintézisük és szekréciójuk ide-gi aktivitásfüggô. Receptor mûködésüknem teljesen feltárt, és rendkívül bo-nyolult folyamat. Hatásukat elsôsorbanaz újonnan képzôdött idegsejtekre fejtikki. Nagyon leegyszerûsítve a Trk recep-toron átmenô jelrendszer a neuronoktúlélését, a p75 pedig a sejtpusztulástpromotálja (Dechant, 2001). A neurot-rophinok hatása helytôl, ingerülettôlfüggôen nagyon különbözô lehet. Pl. azNGF egyes sejtcsoportokon a túlélést,más területen pedig a sejthalálozást fa-cilitálhatja. Az NGF fôként az elôagykolinerg pályáin fejti ki hatását, míg aBDNF a gerincvelô motoneuronjain ha-tásos. Az érzô neuronpályákon fôkéntTrkB receptorok expressziója kifejezett,míg a nagy proprioceptív pályákonTrkC expresszió és NT3 aktivitás, kisnociceptív neuronokon TrkA expresszióNGF függô válaszoktól befolyásolt (Da-vies, 1997).

A neurotrophinok hatása dózisfüggô.Kis dózisban hatás-specifikusak, túl-zott termelôdésük csak általános hatá-sok kifejtésére teszi ôket lehetôvé, ésBDNF-re a receptorok deszenzitiválód-nak. A TrkA foszforizálódása NGF ha-tására idôben tovább tarthat. A neurot-rophin receptorok és faktorok egymás-sal szoros kapcsolatban vannak, egy-más aktivitását befolyásolhatják

(Holtzman et al. 1992; Knusel et al.,1996; Bartheld Von et al., 1994).

Jelátviteli rendszerük nem teljesentisztázott. A legtöbb tanulmány a TrkA-ra készült. A TrkA ERK-MAP kinázrendszeren keresztül a sejtek differen-ciálódását, neuritogenezist és a neuro-nok túlélését promotálja (Cunninghamand Green, 1998).

A protein kináz B PBK/AKT rendsze-ren majd a proapoptózis protein Badaktiviálásán keresztül a sejtek túlélésétstimulálja (Datta et al., 1999), vala-mint PLCã aktiválásán keresztül a neu-ronok plaszticitását (Canossa et al.,2001).

A neurotrophinok csökkentik astrukturális és élettani változásokat azidegsejteken, és saját génexpresszióju-kat is regulálják. Segítik az újonnanképzôdött sejtek túlélését, részt vesz-nek a szinaptikus plaszticitásban, a ta-nulást és a memóriát serkentik. Csök-kentik az oxidatív stresszt, és védekez-nek a neuronokat ért neurotoxikus,metabolikus és apoptotikus hatásokellen (Budd and Nicholls, 1998; Mar-tin, 2001; Dugan et al., 1997).

Mozgás és az agyi javítómechanizmusok

A neurotrophinok mennyiségét ésaktiválását a mozgás, az ingergazdagkörnyezet, a kalória visszafogás és azintellektuális aktivitás is növeli (Matt-son, 2000). Mivel a mozgás kapcsolat-ban áll az oxidatív folyamatok és agyulladásos transzkripciós faktorokbefolyásolásával is, ezért a neurotrop-hinok aktivitása fontos lehet ezen fo-lyamatok vizsgálatában. Az irodalomcsak néhány példát hoz fel a mozgásneurotrophinokra kifejtett hatására.Elsôsorban az mRNS és receptoroktranszkripciójának mértékében találtakváltozást BDNF-nél, míg az NGF-nélnem sikerült kimutatni jelentôsnekmondható változásokat.

A futás emeli a BDNF mRNS és TrkBreceptor expresszióját a hipokampusz-ban a mozgás idôtartamával egyenesarányban. A rendszeres mozgás hirte-len befejezése azonban gyors BNDFcsökkenést okoz, amely a kiindulásiszint alá is eshet. Ez a csökkenés többnapig is fennállhat, és ezen idôszak

3. Dékány M., Györe I., NemeskériV., Gógl Á., Ékes E., Pucsok J.

4. Fogarasi G., Nikl A., Katics L.5. Fogarasi G., Ockenfusz E.6. Fügedi B., Bognár J., Honfi L.,

Salvara I. M.7. Gógl Á., Toszt H., Dékány M.,

Györe I., Pucsok J. M., Nánai F.8. Huszár Á., Leibinger É., Murányi

N., Hamar P.9. Kälbli K., Rigler E., Gita Sz.10. Karsai I., Soós I., Téczely T.11. Keresztes N., Pikó B.12. Kneffel Zs., Kispéter Z., Horváth

P., Németh H., Sidó Z., Pavlik G.13. Koltai E., Szilágyi T.14. Konczos Cs., Ihász F.15. Kovács K.16. Laczkó J., Keresztényi Z.17. László Z.18. Lénárt Á., Gyömbér M.19. Murányi E., Huszár Á., Leibinger

É., Hamar P.20. Nagyréti J., Nemes A.21. Németh Z.22. Németh H., Saito H., Kimura M.,

Maki A., Ito S., Takenaka T.23. Papp G., Vass M., Prisztóka Gy.24. Pavlik G., Kneffel Zs., Horváth P.,

Németh H., Sidó Z., Frenkl R. 25. Petôfi Á., Ángyán L.26. Prisztóka Gy., Vass M., Tóvári F.,

Papp G.27. Pucsok J. M., Györe I., Hollósi I.,

Soós E., Horváth I.28. Rácz K., Barthel B., Földi R.,

Marton É,29. Rácz L., Váczi M., Costa A., Sá-

fár S., Tihanyi J.30. Révész L., Trzaskoma-Bicsérdy

G., Bognár J., Géczi G.31. Stadler K., Sasvári M., Jakus J.,

Jung J. K., Chung Y. H., Nyakas Cs.,Radák Zs.

32. Szabó Z., Jakus J., Nyakas Cs.,Radák Zs,

33. Szécsi J., Fincziczki A., LaczkóJ., Klauber A.

34. Téczely T., Ángyán L.35. Vass M., Prisztóka Gy., Papp G.,

Telek I.Elôször a Development of interper-

sonal relations in sport címet viselômeghívásos szimpóziumról számolokbe röviden. Az elôadók Portugália,Svájc és Németország elismert kutató-it képviselték. A témák között szere-pelt a tehetséggondozás folyamatábanszülôk szerepének pedagógiai és pszi-chológiai vizsgálata, az úszók emocio-nális kérdéseinek több szempontúelemzése az edzô-sportoló kapcsolatotérintôen, illetve a család, mint befolyá-soló-irányító szereppel bíró egység asportolók karrierjének folyamán.Összegzésként elmondható, hogy azinterperszonális kapcsolatok vizsgálatajelentôs iránynak tekinthetô az élsportés tehetséggondozás tekintetében.Ugyanakkor az, hogy a kongresszusonmindössze három elôadás foglalkozotta témával, kritikának is felfogható.Egyöntetû volt a genetikai és környe-zeti hatásokon túl az emberi befolyáso-ló tényezôk szerepének tudatos és kri-tikus vizsgálata. Fontos kutatási irány-nak tûnik a rövidtávú és a hosszú távúhatások vizsgálata, illetve meghatáro-zott szempontok szerinti összevetése.A szimpózium módszertanára a sokszí-nûség volt jellemzô, pszichés tesztek,kérdôívek, strukturált és csoportos in-terjúk, retrospektív és hosszmetszetivizsgálatokat is hallottak a résztvevôk.

A kapcsolatot már felvettük az egyikkutatócsoporttal, reményeink szerintérdemben tudjuk majd hasznosítani azélsport tehetséggondozási kérdéseinekvizsgálatában.

A két Physical Education and Peda-gogics szekció iránt érdeklôdôk össze-sen 9 elôadást láthattak-hallhattak(egy elôadás elmaradt). Az elsô szek-cióban az elôadók és a témák is szélesskálát képviseltek, volt szlovén, angol,olasz, horvát és amerikai elôadó is. Ta-lán a legérdekesebb elôadások közétartozott a sport hatékonyságának vizs-gálata a gyermeki fejlôdésben és tanul-mányi elômenetelében, a testnevelôkkiégésének több szempontú elemzése,valamint a tudomány határairól és azedzôi munkában való szerepérôl szólóprovokatív elôadás. Ez utóbbi amerikaielôadó a második szekcióban is felol-vashatta elôadását, ott a testnevelés jö-vôjét érintôen mondta el a lehetségesalternatívákat. A szekció érdekessége,hogy két magyar vonatkozású elôadászárta a programot. Elôször Hamar Pálés társai elôadását hallhattuk, mely amagyar serdülôk fizikai aktivitását éséletmódját vizsgálta kérdôív segítségé-vel. Utolsó elôadóként Bognár Józsefés társai a felsôtagozatos általános is-kolások egészségtudatos fizikai aktivi-tását mutatta be. A szekcióra egyértel-mûen elmondható, hogy különbözômegközelítés és kérdésfeltétel segítsé-gével vegyes képet mutattak a témátérintô pedagógiai kérdésekbôl, mód-szertanból és eredmények általánosít-hatóságáról. Ez inkább kritikakéntszól, mint pozitívumként, jelen szerzôsokkal többet várt a pedagógiai elô-adásoktól.

Tanulmányok • Toldy Anna: Az öregedés és a mozgás hatása a neurotrophinokra 49Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Az öregedés és a mozgás hatása a neurotrophinokra

THE EFFECT OF AGEING AND PHYSICAL ACTIVITY ON THE REGULATIONSOF NEUROTROPHINS

Toldy AnnaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: toldy@mail.hupe.hu

2006. július 5-8-ig tartotta 11. kong-resszusát a European College of SportScience (ECSS) a sport fellegvárában,a svájci Lausanne-ban. A szervezettörténetében elôször 2000 fô feletti lá-togatottságról számolhatott be, melytalán azt is jelzi, hogy a sporttudományiránt egyre nagyobb érdeklôdés mutat-kozik világszerte. 72 ország sporttudo-mányi képviselôi mutatták be legújabberedményeiket, és vitatták meg asport legfrissebb témáit és irányvona-lait. Magyarországról az MSTT és TFközremûködésével és anyagi támoga-tásával közel 50 fô utazhatott Svájcba,

hogy naprakész információkat ésmegjelenési lehetôséget kapjon ezen arangos eseményen.

A sporttudományon belül mindenlehetséges téma említésre került, többmint 1500 absztraktot fogadtak elelôadás vagy poszter prezentáció for-májában. Az élettan, biomechanika,sportorvoslás, edzés és tesztek, egész-ség és fitnesz és a molekuláris biológiajelentôs szerepet kapott ezen a kong-resszuson különálló szekciókkal, de aszociológia, pszichológia, pedagógia,rehabilitáció, táplálkozás-élettan, dop-ping, motoros tanulás is jelentôs szá-

ECSS 2006 kongresszus –Élettan, biomechanika...

Toldy AnnaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

16-49 2006/10/25 15:38 Page 1

50

mú elôadással jelent meg a tudomá-nyos palettán.

A világ meghatározó sportkutatói is-mertették legújabb munkáikat, iránytadva a sportkutatás jövôjének. Idén iskülön szekcióban, a biokémiai munkákközött szerepelt az oxidatív stressz té-maköre, ahol a jeles kutatók közöttmagyar munkatársunk is képviseltettemagát. Dr. Radák Zsolt nagy ér-deklôdés közepette ismertette a leg-újabb kutatásokat az oxidatív stresszáltal kifejtett DNS sérülésrôl és javítómechanizmusairól. A mozgás befolyá-solja a géntranszkripciós faktorokat, éshogy milyen mértékben, azt a legújabbkutatások fogják felfedni. Annyit mártudunk, hogy a stressz okozta DNS sé-rülésre, számos javító mechanizmusaktiválódik, a p53 enzim a NER, BERgének regulálásán keresztül. A mozgásbefolyásolja a fehérjék lebontását, aproteoszóm komplexek aktiválásánkeresztül, mely a sérült, aggregálódottfehérjéket bontja le. Így a szervezettisztulási folyamatában vesz részt,mely fôként idôs szervezetnél fontos amegnövekedett DNS, fehérje sérülésés fehérje élettartam miatt.

Ide kapcsolódóan Dr. Radák Zs. PhDhallgatója S. Siamilis a mozgás sza-badgyökök és az agyi javítómechaniz-musok kapcsolatát vizsgálta. Megálla-pítása szerint az agyi javítómechaniz-musokért felelôs neurotrophinok(BDNF, NGF) mûködését a mozgásnem befolyásolja, csak egyéb külsôstresszre mutattak emelkedést. Ehhezkapcsolódóan a poszter prezentációjá-ban Y. Nofuji számolt be az atlétáknálmért BNDF eredményeirôl, mely sze-rint a rendszeres sportmozgást végzôatlétáknál alacsonyabb nyugalmiBDNF szintet találtak, mely alacsonyszint azonban fizikai aktivitás hatásáranagyobb stresszválaszt mutatott akontroll személyekhez képest. Úgy tû-nik a szervezet egy olyan visszatartásiképességgel rendelkezik, mely stresszhatásra hatásosabb módon, nagyobbés effektívebb választ adva aktiválódik.

Ugyanebben a témában, Dr. M.J.Jackson és laborja in vitro kísérletek-ben az izom kontraktilis elemeinekROS (reaktív oxigén intermedierek-szabadgyökök) termelô folyamataitvizsgálta biokémiai és molekuláris ol-dalról. Elsôsorban a stressz által kivál-tott, megnövekedett ROS termelôdéstvizsgálták, melyek bizonyos transz-kripciós faktorok átírását aktiválták. AROS az izomban levô gyulladásostranszkripciós faktorok, AP-1, NF-kB,HSF1 aktivitásának növekedését okoz-za, melyek késôbb sejtprotektív ele-meket aktiválva próbálják kivédeni az

izmot ért oxidatív sérülést. Így egy tel-jes adaptációs kört hoznak létre, mely-nek részletes feltárása a jövô kutatása-inak irányadó területe lehet.

A. de Perini szeparált mioblaszt sej-tekben a kontrakciókor keletkezettszabadgyökök mennyiségét, és az oxi-datív stressz mértékét vizsgálta. Meg-állapítása szerint az izom adekvát mû-ködéséhez alacsony kiindulási ROSszintnek kell lennie. Fontos szerepetjátszik az izom adaptációs folyamatai-ban az NF-kB, gyulladásos transzkrip-ciós faktor, mely az oxidatív stressz, ésaz izommûködés közti adaptációs ka-pocsként mûködik. Normál körülmé-nyek között, alacsony ROS alapszint-nél fizikai aktivitásra a megnövekedettoxigénfelhasználás mellett újabb, na-gyobb mennyiségû ROS keletkezik,mely a fizikai aktivitás után tetôzikcsak. Kontrakció után 24 órával akti-válódik az NF-kB, melynek hatásáravisszaáll a sejt normál kiindulási redoxállapota (szabadgyöktermelô és antio-xidáns rendszer egyensúlya).

Az élettan területe meghatározó fon-tossággal bírt az ECSS témái között.Idén a legtöbb elôadás ezen a témánbelül került bemutatásra. A terhelésé-lettan most is kiemelt figyelmet kapott,több figyelemre méltó munka is meg-jelent köztük.

S.P. Swimmen és csoportja MR vizs-gálatok során az agyi mûködést, akti-vitást mérték a mozgás különbözô fázi-saiban. Azt próbálták kideríteni, melymozgásformára, milyen mértékû akti-váció jön létre az agyban, és egyesagyi területek milyen szinkronitássalaktiválódnak. Ezen kívül figyelemmelkísérték azt is, hogy a központilag sza-bályozott mozgástanulás fázisai, az au-tomatikus, sztereotíp mozgások kiala-kulása, a koncentrációt igénylô és akoordinációval összefüggô mozgások,milyen aktivációs folyamatok menténjönnek létre.

C. Leeuwenburg, aki a mozgáskuta-tás jelentôs alakja, idén is érdekes té-mával jelent meg a hallgatóság elôtt.Az idôskori fizikai aktivitás fontosságáthangsúlyozta, melynek kiemelt szerepevan a mai fejlett társadalmak demográ-fiai változásai miatt. Kiemelkedô epide-miológiai és élettani kutatások eredmé-nyeinek összefoglalásával hívta fel a fi-gyelmet arra, hogy az élethosszig tartórendszeres fizikai aktivitás, és a 8%-oskalória visszafogás (állat kísérlet)csökkenti az idôskorban megnöveke-dett oxidatív stressz, gyulladások kiala-kulásának mértékét, növeli az antioxi-dáns kapacitást a szervezetben, megóva vázizom sorvadástól, és az izommor-fológiai változás folyamata is lassul.

Idén egyre több elôadás és poszterkerült az egészség és fitnesz témakör-be, mintegy mutatva a téma aktualitá-sát és fontosságát a társadalom min-den korcsoportjában. Teljes bemutat-kozó szekciót kapott a WHO (WorldHealth Organization) HEPA Europe(European Network for the Promotionof Health Enhancing Physical Activity;http://www.euro.who.int/hepa) cso-portja, ahol a szervezet vezetôje F.Racioppi kezdte az elôadás sorozatot,mintegy összefoglalva eddigi tevé-kenységeiket, valamint legújabb pro-jektjükrôl számolt be (Collaborationbetween physical activity promotionand the transport sector), ahol a ke-rékpáros közlekedés egyre nagyobbtömegek számára való elérhetôségéndolgoznak, mint a mindennapi rend-szeres mozgás egyik egyszerû formá-ján. Ezért az egészség, a biztonság té-mája köré építették ezt a projektet,melyet döntéshozóknak és végrehaj-tóknak is ajánlanak, illetve készítenekelô. Fôként a Benelux államokat ésSvájcot állítja példa értékûnek, ahol agyerekek 60%-a jár biciklivel iskolá-ba, a felnôttek pedig átlagban heti há-romszor használják munkába menet akerékpárjukat. Természetesen ezek-ben az államokban már a biztonságelôfeltételei is megvannak a jól kiépí-tett kerékpárutak korábbi kialakításá-val.

K. De Cocker a flamand pedométer(lépésszámláló) felmérés eddig napvi-lágot látott eredményeirôl számolt be,melybôl kiderül, hogy a flamandok fizi-kailag legaktívabb nációk közé tartoz-nak. Azonban aktivitásuk szintjeelsôsorban csak a kor, illetve a nemfüggvénye. Ezekbôl a felmérésekbôlalakítják majd ki azt a stratégiát, mellyelaz embereket szeretnék megszólítani amozgás népszerûsítése érdekében. Azeredményekbôl is kitûnik, hogy min-den társadalmi csoportot másként kellmegszólítani. Felmérésük példa értékûlehet, és irányt adhat mozgásprogra-mok, akciók és promóció megszerve-zéséhez.

Az egészségügy, valamint a preven-ció finanszírozásának kérdése mindignagy vitákat gerjesztô téma. J.B. So-rensen, dán közgazdász azonbanexakt adatokat próbál szolgáltatni afrázisok mellé. Ô vezette azt a nemze-ti felmérést, melyben 25 éven keresz-tül 10.000 megkérdezettet regisztrál-tak és kérdeztek meg egészségfelmé-résükben. Megállapításuk szerint a la-kosság fizikai aktivitás növelésével azegészségügy jelentôs költségeket ta-karíthat meg. A fizikailag aktív embe-rek tovább élnek, és életminôségük és

lenségével, sport iránti alázatávalszemben Józsi bácsi a negatív végletetképviseli. Ennek ellenére nem vonomkétségbe a film hitelességét. Ugyanminden sportrajongó azt szeretné,hogy a pályákon, az edzôtermekbencsak a Mosodáshoz hasonló egyénisé-gek tevékenykedjenek, de ez illuzóri-kus elvárás lenne. Nemcsak a sport-ban vannak Józsi bácsik – gondoljunka filmbeli cirkuszigazgatóra. És asportban is csak annyian vannak, ésaddig tevékenykedhetnek, mint bár-mely más foglalkozásban hazánkban.Meg- és elítélésükkor azonban figye-lembe kell venni a tanítványok véle-ményét is, akiknek többsége, így a filmalkotó, szenvedô, sportoló fôszereplôjeis azt mondja: „Mindent a tornának kö-szönhetek!” (Víg 2006) Ezt a monda-tot, ezt a mozaikdarabot is be kell il-leszteni a Fehér tenyér sugallta képbe.

Jegyzetek:1A Fehér tenyér magyar nagyjáték-

film (2005). A film Dongó Miklós tor-nászpályafutását kíséri végig. 1980-asévekben kisgyermekként Debrecen-ben tornázik egy drasztikus nevelési éssportmódszereket alkalmazó edzô irá-nyításával. A megalázó helyzet ellenfellázad, és egy cirkuszhoz szegôdiklégtornásznak, de az egyik ugrásnál le-zuhan. Már felnôttként Kanadábamegy edzôsködni, ahol nevelési mód-szerei miatt összeütközésbe kerül aszülôkkel. Ekkor kezd el foglalkozniegy makacs, de tehetséges kamasszal,akivel együtt indulnak a debreceni tor-nász világbajnokságon 2002-ben. Ló-ugrásban tanítványa arany érmet nyer,míg Dongó Miklós harmadik lesz. AVB-t követôen elszerzôdik az amerikaiCirque du Soleil-hez. (www.feherte-nyer.hu)

2Hajdú Szabolcs is néhány interjújá-ban úgy nyilatkozott, hogy a Fehér te-nyér nem sportfilm. A tornán keresztülmás, leginkább a gyereknevelésselkapcsolatos társadalmi problémákraszeretné felhívni a figyelmet. A rendezôvéleményét tiszteletben tartva meg-jegyzem, hogy ebben a vélekedésbenvalószínûleg szerepet játszik az is,hogy a „sportfilm” kategóriának nincsnagy presztízse a szakmán belül és amagyar filmek rajongói között sem.

3A hosszútávfutó magányossága(1962) rend.: Tony Richardson;

Rocky (1976) rend.: John G. Avild-sen; Tûzszekerek (1981) rend.: HughHudson.

4A Rocky és a Tûzszekrek is meg-kapta a legjobb operatôri munkáért já-ró Oscar-díjat 1976-ban, illletve 1981-ben. A Fehér tenyér pedig hasonló ki-tûntetést kapott az idei Filmszemlén.

5A film „sportos” elemzését adja Sze-gedi (2003). Sport és film kapcsolatá-ról lásd még Kökény (1996).

6A Fehér tenyér annyiban hasonlítKósa Ferenc (1976) filmjére, hogymindkettô a sportolói pályafutás egyikkritikus, de a sportrajongók számárakevésbé érdekes szakaszának dilem-máit, problémáit mutatja meg: a sport-pályafutás végét, a civil élet elkezdé-sét.

7Eichberg Foucault (1990) gondolat-menetét folytatva, vele polemizálvadifferenciálta a modern testfelfogást.Foucault a modern politikai hatalmi tö-rekvések fókuszpontjába helyzete atestet, az állampolgároknak a testenkeresztül való ellenôrzésérôl és szabá-lyozásáról írva egy testtípussal, a fe-gyelmezett testtel foglalkozott.

8A torna sportszociológiai elemzésétadja Hadas (2003) és Mosse (2001).

9 A Vígh Lászlóval készült interjú cí-me: „Egy szörnyeteg voltam…” (Do-bor, 2004, 128.)

10A magyar sportszakirodalom fehérfoltjainak egyike az edzôi foglalkozástörténeti áttekintése, a szerep elvárá-sainak és eszközeinek meghatározása.A külföldi irodalomban az edzôi munkaegyik legsokoldalúbb összefoglalását –a foglalkozás történetével, a pályavá-lasztással stb. – Lyle (2002) adja.

11A funkciók beli differenciálódásGuttmann (1995) szerint a modernsport egyik ismérve.

12A rendezônôrôl magyar nyelvenmegjelent írások kevesebb figyelmetszentelnek filmjei sportos vonatkozá-sainak, ezért lásd: McFee, G. - Tomlin-son, A. (1999).

13Ezen kevés alkotások egyike VeraChytilova (1963) Éva és Vera címûfilmje, mely nemcsak ebbôl a szem-pontból volt úttörô alkotás. Egyikfôszereplôje a sportoló nô, akinekmegformálásához a mintát a cseh tor-na nagyasszonya, Vera Cáslavská szol-gáltatta.

14E folyamatnak a komplex elemzé-sét nyújtja Lyle a már hivatkozott

könyvének harmadik fejezetében.(Lyle, 2002, 35-58.)

IrodalomjegyzékBourdieu, P. (1978): Hevenyészett

megjegyzések a test társadalmi észle-lésérôl. In: Bourdieu, P.: A társadalmiegyenlôtlenségek újratermelôdése.Gondolat, Budapest. 151-164.

Dobor Dezsô (szerk.) (2004):Edzôóriások. A magyar sport halhatat-lan mesterei. Magyar Edzôk Társas-ága, Budapest. 125-133.

Eichberg, H. (et al.) (1998): Bodycultures: essays on sport, space, andidentity. Routledge, London.

Foucault, M. (1990): Felügyelet ésbüntetés. Gondolat, Budapest.

Gombocz János (2004): A testne-velô tanár és az edzô pedagógiai szere-pe. In: Biróné Nagy Edit (szerk.):Sportpedagógia. Dialóg Campus, Bu-dapest – Pécs. 147-172.

Guttmann, A. (1995): A rituálétól arekordig. In: Fóti Péter (szerk.): Beve-zetés a sportszociológiába. (Szöveg-gyûjtemény 1.) Miskolci Egyetemi Ki-adó, Miskolc. 62-84.

Hadas Miklós (2003): A modern fér-fi születése. Helikon, Budapest

Kökény Krisztina (1996): ôszinteségés idill a sportfilmezésben. Testneve-lés- és Sporttudomány, 2. 14-20.

Lyle, J. (2002): Sports coachingconcepts. Routledge, London.

McFee, G. - Tomlinson, A. (1999):Riefenstahl’s Olympia : Ideology andaesthetics in the shaping of the Aryanathletic body. International Journal ofthe History of Sport, 2. 86-106.

Mosse, G. (2001): Férfiasságnak tü-köre. A modern férfieszmény kialaku-lása. Balassi, Budapest

Révész László – Bognár József –Géczi Gábor – Benczenleitner Ottó(2005): Tehetség meghatározás,sportágválasztás és kiválasztás háromegyéni sportágban. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 6. 4. 17-23.

Szegedi Péter (2003): Régi idôk foci-ja. 2000, szeptember (www.ketezer.hu)

Tangen, J. O. (2004): Embeddedexpectation, embodied knowledge andthe movements that connect: A sys-tem… International Review for the So-ciology of Sport, 39. 1. 7-25.

Víg György (2006): „Mindent a tor-nának köszönhetek!” In: Nôk Lapja,www.noklapja.hu.

Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa 15Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteniM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

15-50 2006/10/25 15:37 Page 1

14

ségeket fejlesztik: a gyors forgások,gyakorlat-végrehajtások a szereken, akötélmászás, a lazító gyakorlatok. Ez aválogatás egyszerre dicséri a film alko-tóit és a sportszakmai tanácsadókat.Ugyanakkor a torna mozgásanyagá-nak sajátossága, hogy szerek, korlá-tok, vonalak közé szorított, nem ter-mészetes körülmények között mutat-kozik meg. Az eszközök mesterséges-sé teszik a mozgást, ezért nem alkal-mas olyan érzelmek kifejezésére, mintpéldául a futás. A Hosszútávfutó ma-gányosságában az erdei, mezei futás aszabadság, a függetlenség, az improvi-záció és az öröm percei, melyet az alá-festô dzsesszzene még hangsúlyosab-bá tesz. Ezzel szemben a tornát a fe-gyelem, a fegyelmezés ábrázolásáraalkalmazzák a filmvásznon, gondol-junk csak Leni Riefenstahl12 képeire,ahol az egyszerre tornázó tömeg a ha-talmat és az erôt demonstrálja, azegyéniség, a személyiség feloldódását,feladását ebben az együttes mozgás-ban. Valószínûleg ez is az oka annak,hogy a nagyjátékfilmek között elvétvetalálunk olyan alkotást, amelyik a szer-tornát állítja a középpontba.13

Míg Mussabini úrra – mindig elegánsés szivarozik – a kölcsönösség a jel-lemzô, addig a mi Józsi bácsinkra –akit lyukas, márkátlan melegítôt visel-ve alakít Gheorghe Dinica – a határta-lanság. Átlépi a szakmai, a személyi-ségi és a társadalmi normák határait, aszámára legfontosabbat, a test határa-it is. Nem hajlandó tudomásul venni akorlátokat, a korlátozó tényezôket,csak egy dolog lebeg a szeme elôtt: azedzôi, az ô sikerét lehetôvé tevôjövôbeni teljesítmény. Számára a tanít-ványok eszközök, és nem célok; nemszemélyiségek, hanem testek, biológi-ai lények. A fájdalom leküzdése, elvi-selése, tûréshatárainak kitolása kulcs-mozzanata az élsportnak. A jó edzôegyik ismérve, hogy az edzéstervet, asportoló fizikai és pszichés állapotát ésaz adott szituációt figyelembe vévetudja meghúzni ezt a határvonalat. Pil-lanatnyi döntés, amelyben több takti-kai és stratégiai komponensre is figye-lemmel kell lenni, egy elképzeltfejlôdési folyamat szem elôtt tartásávalkell meghozni.

A kontinuitást a film esetében ishangsúlyoznám, mert nézôként mi máregy évek óta tartó ténykedésbe csöp-penünk bele. A kezdeteket, a megha-tározó elsô lépéseket, szándékokat, el-képzeléseket nem látjuk, csak utalá-sok történnek rá, például a szülôk vi-selkedésén keresztül. A sportolóvá vá-lás, az ezt segítô edzôi munka háromszakaszát különíthetjük el.14 Az elsô

szakaszban az alapvetô képességek éskészségek elsajátítása zajlik; a kere-tekre kevésbé jellemzô a szabályozott-ság, a szervezettség és a rendszeres-ség; rövidtávú, kisebb célok vannak. Amásodik etapra az alapképességekgyors fejlesztése; a versenyzés és azezekhez tartozó teljesítményhatárok ajellemzôek; ekkor történik meg asporttehetségek identifikálása és kivá-lasztása. A harmadik idôsáv az élspor-té, amelynek ismérvei közül a felké-szülés és a teljesítmény iránti nagyfokúelkötelezettséget kell kiemelni. Mi aközépsô szakasznál kapcsolódunk be atörténésekbe, de az edzô „határtalan-sága” itt is érzôdik. Dongó korosztályaa második szakasznál tart, de Józsi bá-csi a harmadik, az élsportra jellemzô(edzés)módszereket alkalmaz velükszemben. Nem a gyerekek céljait, tö-rekvéseit veszi figyelembe, hanem asajátját. Úgy véli, hogy a sporttehetségelsôdleges és egyetlen kritériuma atest, a biológiai adottságok, a pszichésés a kognitív képességeket hátráltatótényezôként kezeli. Ezért nem motivál-ja a rábízott gyerekeket, nem fejleszti atornához kapcsolódó érzelmi és értel-mi azonosulásukat, hanem letöri ésmegtöri ôket. Nem egy belsôvé vált fe-gyelmezési metódust épít ki – sokszülô ezért viszi el sportolni a gyerme-két -, hanem rombol; nem növeli a sze-mélyiség ellenálló képességét, hanemcsökkenti. Az edzés nyelvezetében ésmódszereiben egy kommandós kikép-zéshez hasonlít, aminek semmi közeehhez a korosztályhoz. Kölcsönösséghiánya és határtalanság. De a mai él-sportnak mire van szüksége, milyenmódszereket támogat? Amíg Mussabi-ni korában az említett edzésszakaszokegybe estek a személyiség fejlôdésé-nek szakaszaival, addig korunkraidôzavar keletkezett. A sportolás egyrekorábbi elkezdésével a fizikai fejlôdésmegelôzi a személyiségfejlôdést, azedzô a kezdeti idôkben nem tud olyanmértékben építeni a pszichés képessé-gekre, a személyiségre, mint példáuljunior korú versenyzôknél. Azokban asportágakban, ahol korán, kisgyer-mekkorban kell elkezdeni a fizikai ké-pességek speciális fejlesztését – a tor-na ezek közé tartozik -, ott még na-gyobb a szakadék a sportolói pályafu-tás kezdeti szakaszainak fizikai köve-telményei és a személyiség fájdalom-és félelem tûrô képessége között. Azedzôi határtalanság ebbôl az idôzavar-ból, a fejlôdési szakadékok áthidalásá-nak a kényszerébôl is fakad, melyproblémával Mussabininek még nemkellett megbirkóznia.

Az edzôi munka egyik legfontosabb

eleme a kontroll: a feltételek, a körül-mények, a célok folyamatos ellenôrzé-se. Ez akkor a leghatékonyabb, ha ön-kontrollal párosul. A pedagógiai foglal-kozásokhoz hasonlóan, itt is csak átté-telesen, mások teljesítményének reali-zálódásával lehet sikeres valaki. A pá-lya ezen sajátossága miatt a szakmaialkalmasság egyik fontos kritériuma aszolgálat, a háttérben tevékenykedéselviselésének képessége. Dongó edzô-je ezzel nem rendelkezik, de a környe-zetének sem engedi meg, hogy erre fi-gyelmeztesse. Kizárja a külvilágot, el-húzza az edzések kezdetekor a füg-gönyt, kitessékeli a szülôket a te-rembôl. Miért teheti ezt meg? Mint máremlítettem, mi egy folyamat közepébecseppenünk bele, márpedig az edzé-sek feletti ellenôrzés attól függ, hogy arésztvevôk milyen céllal, szándékkalindulnak neki ennek az útnak. A gyere-kek ebbôl a szempontból is kiszolgál-tatottak, mert oly korai idôszakbankezdenek sportfoglalkozásokra járni,hogy ezt ôk még nem tudják megfo-galmazni, nincsenek döntési helyzet-ben. Két olyan ágens van körülöttük,akiknek épp az lenne a dolga, hogymegvédjék ôket, hogy képviseljék azérdekeiket: az egyik a sportiskola, amásik a szülôk. Az intézményi kontrollazért gyenge, mert - ahogy a filmbenJózsi bácsi is eldicsekszik a cirkuszo-soknak - az apadó létszám ellenére, alegvégül már csak maroknyinak ne-vezhetô csapat is szállítja az eredmé-nyeket, az érmeket, a helyezéseket.Vagyis igazolja az eszközöket és mód-szereket. Az edzô mellett az intézménymûködési mechanizmusa sem segítielô a szülôk bevonódását a folyamat-ba. A nyolcvanas években még ki-emelt támogatásban részesülnek azegyesületek. A szülôknek nincs másfeladatuk, mint a gyerekanyagot szol-gáltatni. A jelennel ellentétben nemkell tagsági díjat fizetniük, felszereléstvásárolniuk, hozzájárulni a versenyzés-hez, a gyermeknek a versenysportbantörténô elôrehaladása nem terheli mega családi költségvetést, és nem állítjadöntés elé a szülôket. A sportiskolamindent ad, és mindent megszervez.Az intézményi önigazolás azonbanmegbicsaklik a képeken: nem látunkversenyeket; nem látunk akrobatikusgyakorlatokat; nem látjuk a siker fel-emelô és felmentô pillanatait. Nem lát-juk az igazolását a fájdalomtûrésnek, afegyelmezésnek. Funkciótlanná ésezért még kegyetlenebbé válik az edzôiszigor a versenyszituációk hiányában.A megalázottság és megfélemlítettségígy lesz még hangsúlyosabb. MinarikEde csetlô-botló, jó szándékú önzet-

egészségük is jobb. Az egészségügyrészérôl a rendszeres fizikai aktivitáspreventív hatása miatt egy fôre 800-3200 EUR megtakarítással számol-nak. Fontos lenne tehát a mozgásprogramokat és preventív módszere-

ket támogatni Magyarországon is nemcsak anyagi szempontból, hanemazért is, mert a lakosság egészsége je-lentôsen romlott, és EU-s szomszédja-inkhoz képest az utolsók között állunke tekintetben.

A következô kongresszus, mely2007. július 11-14-ig kerül majd meg-rendezésre Jyväskylä-ban, Finnor-szágban sok szeretettel várja az ér-deklôdôket és az elôadókat.

IInnffoo:: wwwwww..eeccssss..ddee..

Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteni 51Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Sok tanulsággal szolgáló kong-resszuson volt szerencsém részt venni2006. július 5-9. között a svájci Lau-sanne-ban. Nem csak mint a kutatás-ban és elôadásban pallérozódó PhDhallgató, hanem mint gyakorló sport-pszichológus és az életmód-váltásbansegédkezô stressmanagement tanács-adó is számtalan tapasztalattal gazda-godtam. Az alábbiakban rövidenösszefoglalom a tapasztalataimat.

Már a „nulladik” napon, a megnyitóünnepség elôtti két plenáris elôadásjelezte, hogy a sporttudomány legma-gasabb szakmai fórumán a mozgás –egészség kutatásában az élettani ala-poktól a társadalmi jelenségekig szélespalettán kaphattunk áttekintést a leg-újabb eredményekrôl és friss kutatásiirányzatokról.

F. Booth egy egyébként evidensnektûnô biokémiai összefüggést ecsetelt:az aerob sportok azért nélkülözhetetle-nek az élettani egészség fenntartásá-hoz, mert az emberi gének egy részefajunk több millió éves története soránaz aerob mikrokörnyezethez „szokott”.Más szóval az ezen gének által befo-lyásolt anyagcsere folyamatok csakisoxigenizált körülmények között zajlot-tak kellô hatékonysággal az utóbbi10000 évben. Az ipari forradalomtólkezdve a nyugati ember egyre inaktí-vabbá vált, csökkentve ezzel az oxi-génbevitelt, úgy e gének kifejezôdéseis gyengült, mintegy utat nyitva szá-mos kórélettani folyamatnak. Ismere-tes, hogy arterioszklerózis, a mellrák,a kóros kövérség és a 2-es típusú dia-bétesz is összefüggésben van a fizikaiinaktivitással. A pszichológusnakmindenek elôtt azért fontos ez, mert atestünkkel kapcsolatos kognitív sémá-ink alapvetôen átalakulnak és ennekkövetkeztében egészségünkrôl is más-képpen gondolkozunk – és talán töb-bet is teszünk majd érte.

Az életminôséggel, egészséggelösszefüggô tényezôit próbálja mérni aza WHO által kezdeményezett nemzet-közi vizsgálat, amelyrôl S. Skevington

számolt be. A vizsgálat elsôdleges cél-ja volt, hogy egyrészt megpróbáljameghatározni az egészséggel kapcso-latos életminôség kultúra-független té-nyezôit. A jelenleg 15 országra kiterje-dô vizsgálat „mérôeszköze” az ún.WHOQOL (WHO - Quality of Life),amely 50 nyelven rendelkezésre áll.Másodsorban a beteg és egészségescsoportok összehasonlításával igye-keznek kimutatni azokat a tényezôket,amelyek a fizikailag aktív életmód és amagasabb életminôség között közvetí-tô szerepet töltenek be. Ez az irányzatalapvetôen fontos kérdéseket vethet felMagyarországon is. A rekreáció pszi-chológiája révén ugyanis tudjuk, hogymilyen lélektani közvetítô elemek ikta-tódnak be a rendszeresen mozgó em-berek esetében a fizikai aktivitás és a jóközérzet közé általában – de kevesettudunk ennek kulturközi mintázatáról.Mindezek miatt megfontolásra érde-mes hazánk részvétele e kutatásban.

SSZZIIMMPPÓÓZZIIUUMMOOKKA három szimpózium közül kettô a

versenyhelyzetekben lezajló döntések-kel foglalkozott, míg egy a személykö-zi kapcsolatok alakulásával. Az elsôszimpózium a kritikus információkészlelésének aspektusából közelítettea döntéshozatalt. P. Ward egy olyanvizsgálatról számolt be, amelyben kü-lönbözô szintû sakkozókat (nagymes-terek és középszintûek) és labdarúgó-kat (élvonalbeliek és alacsonyabb osz-tályban játszók) hasonlítottak össze.Eredményeik szerint a magasabb szin-tû sportolók az ellenfél viselkedésénekpontosabb elôvételezése révén ponto-sabban jósolják meg a bekövetkezôeseményeket, azaz jobb helyzetértéke-lésre képesek. Másrészt – a hosszú tá-vú memória kettôs szerepét alátá-masztva – az élvonalbeli labdarugókhelyzet-reprezentációi (mentális sé-mái) a hosszú távú memóriában tároltadatokhoz való közvetlenebb hozzáfé-rést tesznek lehetôvé, ami meggyorsít-ja a helyzetértékelést.

J. S. North mindezeket azzal egészí-tette ki, hogy a profi futballjátékosoknemcsak jól fejlett észlelési rendszerrelbírnak, de szakértôi a döntéshozatal-hoz szükséges legkritikusabb informá-ciók kiemelésének is.

R. Vaeyens egy olyan szimulációstesztrôl számolt be, amellyel fiatal lab-darúgók döntéshozatali képességeitpróbálták mérni. Egy támadási hely-zetet bemutató film nézéséhez kap-csoltan el tudták különíteni a különbö-zô szintû teljesítményt nyújtó játékoso-kat a döntéshozatal gyorsasága éspontossága szerint. A taktikai képzett-ség meghatározza mind a vizuális in-formációszerzésre irányuló viselke-dést, mind pedig az információszerzésifolyamat egészét tekintették legfôbbreferencia-pontnak.

Ehhez kapcsolódóan C. Janelle egyaz észlelési képességeket fejlesztô tré-ning-programról számolt be. Felnôttteniszjátékosok szignifikánsan na-gyobb válasz-sebességet produkáltak,a válasz-pontosság százalékosan ki-mutatható javulását és gyakrabbanhoztak helyes döntéseket az egy hetes(napi 40 perces) tréning-programután.

A második szimpózium kimondottana csapatsportokban elôforduló döntés-hozatali folyamatokkal foglalkozott. Akézilabdások körében végzett ún. pos-terior módszerrôl számolt be BenoitLenzen. Míg az ún. információ-feldol-gozási modellen alapuló legtöbb vizs-gálat szimulált helyzeteket alkalmaz,addig az etnometodológiai megközelí-téshez tartozó posterior módszer sorána játékost utólagosan saját játékávalszembesítik: a mérkôzésrôl készült vi-deofilm jeleneteit közösen visszanézve,a kutató arra kéri a sportolót, hogy azegyes helyzetekben hozott döntéseitindokolja meg. Abból a célból, hogy acsapatsportok folyamatosan változókörülményei közt az elôzetes tudás(mentális térkép) és a végrehajtottmozgás (akció) kapcsolatának vizsgá-latában a módszer érvényességét éshasznosságát demonstrálják, a kutató-csoport két elôzetesen lejátszott és vi-deón rögzített bajnoki mérkôzés felvé-

ECSS 2006 kongresszus – Sportpszichológiai témájú anyagok...

Balassa LeventeSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

14-51 2006/10/25 15:36 Page 1

52

telével szembesített hat élvonalbeli nôikézilabda játékost. Az elemzés ered-ményeképp a kutatók helyzet-függet-len-, és helyzetfüggô elemeket külön-böztettek meg. Az elsôhöz azok a stra-tégiai tényezôk tartoznak, amelyek ajátékszituáció kontextusától függetle-nül befolyásolják a játékos döntésho-zatalát (pl. vizuális észlelési minták(”cues”), támadó/védekezô taktikaisémák). A második csoportba olyanhelyzetfüggô elemeket sorolnak, ame-lyeket a játékbeli szituációk összefüg-gései erôsen befolyásolnak (pl. hallá-si/taktilis észlelési minták („cues”), ajátékos saját erôsségeinek/gyengesé-geinek ismerete, a csapattársak erôs-ségeinek/gyengeségeinek ismerete, azellenfél játékszokásainak ismerete, amérkôzés nehézségi foka). Ezen utób-bi tényezôk vonatkoznak leginkább acsapatsportok során történô döntésho-zatal kollektív aspektusaira.

A szimpózium két másik elôadásatovább árnyalta a csapatsportok sorántörténô döntéshozatal folyamatát. A.Mouchet élvonalbeli rögbi csapat mel-lett dolgozó sportpszichológusként ajátékosokat vizsgálva a videó-analízisés a félig strukturált interjú mellé a já-tékos sajátságos logikáját feltáró, aszubjektív felidézést inspiráló beszá-molót illesztett. A vizsgált játékosnaka visszajátszott jelenetek közül elôszörmindig az eredményes akciók-, majd asikertelen mozgások kapcsán kellettelmesélnie, hogy milyen belsô értéke-lési folyamatok játszódtak le a reakciókivitelezését megelôzôen. Az eljárás-sal egyrészt a tréning-módszereketszeretnék gazdagítani, másrészt a ver-balizálás erôsítésével a játékosok sajátfelkészültségét és a csapaton belüliszakmai bizalmat próbálják meg fo-kozni.

P. Gygax labdarúgó játékosok men-tális reprezentációit vizsgálta két kuta-tásban. Egyrészt I.- és V.-osztályúsportolókat összehasonlítva megálla-pították, hogy az alacsonyabb minôsí-tésûek viselkedéses és gondolkodásireakcióikat meghatározó mentális rep-rezentációikban nagyobb mértékbenvoltak én-központúak és érzelmektôlbefolyásoltak, mint a magasabb minô-sítésûek. A másik vizsgálatban a ki-emelt osztályban (Nemzeti Ligában)szereplô játékosok az V. osztályúakhozhasonló eredményeket adtak beszá-molóikban, de kognitív folyamataik(információ-feldolgozásuk) feltételez-hetôen jóval hatékonyabb volt.

EELLÔÔAADDÁÁSSOOKKA szekciók közül azt emeltem ki,

amelyben több elôadás a pszichés fo-

lyamatoknak a testi-lelki egészségben- tôlünk nyugatra elterjedt kifejezésselélve a jó közérzetben („well-being”) -játszott szerepét hangsúlyozta.

I. Pfeiffer egy a testmozgási szoká-sok megváltoztatásával egybekötöttvizsgálatról számolt be. A viselkedés-változtatást folyamatnak tekintô ún.transzteoretikus modell (TTM) háromalapeleme:

a) a változás öt stádiuma (1. inaktívés nem gondol az aktívabbá válásra; 2.inaktív, de gondolkozik az aktívabbáválásról; 3. némi fizikai aktivitást vé-gez; 4. elegendô fizikai aktivitást vé-gez; 5. mindennapi szokása a fizikaiaktivitás)

b) a változás kognitív és viselkedé-ses folyamata (azaz a rendszeres test-mozgással kapcsolatos attitûd),

c) valamint a kognitív változók (én-hatékonyság és döntési egyensúly).

Bár az egészség-pszichológiából nôttki, a TTM népszerû lett a gyakorlatisportpszichológiában is. Pfeifferék113, korábban rendszeres fizikai akti-vitást nem végzô személyt egy 12 he-tes állóképességi edzésprogramnakvetették alá. Eredményeik alapján el-mondható, hogy önmagában azedzésprogramban való részvételneknem volt hatása az én-hatékonyságra,a döntési egyensúlyra és a változási fo-lyamatra. Szignifikáns idô-hatása („ti-me-effect”) van azonban ugyanezenváltozókra. Az idôvel („over time”)erôsödtek a kognitív és viselkedésesváltozások, növekedett a megküzdésién-hatékonyság és csökkent a negatívkövetkezményektôl való félelem. Ami-kor a rendszeres fizikai aktivitássalkapcsolatos attitûd fokozatai közöttiátmenetet vették független változónak,akkor azt találták, hogy a fejlettebbstádiumra való átlépés szignifikánsannövelte a pozitív viselkedés-változáso-kat, fokozta a megküzdési én-haté-konyságot és az abban való bizonyos-ságot, hogy az illetô a program végez-tével tovább folytatja a rendszeresmozgást.

E cikk szerzôjének abban a megtisz-teltetésben volt része, hogy a konfe-rencián a szorongás-megküzdés téma-körben Sipos Kornéllal végzett kutatá-sairól tarthatott elôadást. A területnemzetközileg elismert professzora, C.D. Spielberger által kifejlesztett tesztek(STPI-Y és LDM) 253 TF-es hallgató-val történô felvétele és statisztikaielemzése révén megerôsítést nyert,hogy a férfiak alacsonyabb vonás jelle-gû szorongási szintet élnek át, mint anôk – akik viszont kíváncsibbak. Ezösszefüggésben van azzal az ered-ménnyel, hogy amíg a férfiak (valószí-

nûen az észlelt társadalmi elvárásokmiatt) hajlamosabbak stresszhelyzet-ben a kellemetlen érzések (szorongás,düh) ellen racionális-, érzelmeket el-nyomó megküzdési móddal védekezni,addig a nôk inkább bevallják a feszültérzelmi állapotot és társas környeze-tükben végrehajtott pozitív akciókkal(társas harmóniára törekedve) igye-keznek oldani azt. A legérdekesebb-nek azok a korrelációs eredmények bi-zonyultak, melyek szerint a férfiaknálcsak a negatív érzelmek (szorongás,düh, depresszió) mutatnak a racionálismegküzdés használatával szignifikáns– inverz - kapcsolatot, míg a nôknél akíváncsiság pozitív korrelációt mutat atársas harmóniára törekvéssel, mintmegküzdéssel. Tekintve, hogy az ér-zelmek elfojtása és a racionális meg-küzdés túlsúlya régóta bizonyítottantöbbszörösére emeli az olyan súlyospszichoszomatikus betegségek kocká-zatát, mint a gyomorfekély, a szívko-szorúér-elmeszesedés, vagy a rosszin-dulatú daganat, nyilvánvaló a megküz-dési módok kiegyensúlyozottságának,a kellemetlen érzéseinkkel való szem-benézésnek – és az erre való szociali-zációnak – a kimagasló népegészség-ügyi szerepe.

PPOOSSZZTTEERREEKKA poszter szekciók kínálatából azo-

kat a posztereket emeltem ki, amelyekaz alkalmazott sportpszichológiaszempontjából legrelevánsabb ered-ményeket mutatták be. Az olimpiaikeretek mellett évek óta dolgozó Lé-nárt Ágota a magyar junior férfi kézi-labda válogatott 2005-ös világbajnok-ságra történô pszichológiai felkészülésiprogramját mutatta be. A program ál-lapotfelméréssel indult (ACSI-28,CSAI-2, Lüscher, Wartegg, TOPS, illet-ve szociometria), majd egy 4 hetes in-tenzív felkészítéssel folytatódott. En-nek során napi 2 órás csoportfoglalko-zás keretében autogén tréninget, men-tál-tréninget, cél-állítást, kognitív tech-nikát, figyelemfókuszálást, kommuni-kációs készségeket tanultak, önbiza-lom-erôsítés és csapatépítés zajlott.Párhuzamosan napi öt órában egyénikonzultációkra is sor került. A harma-dik fázisban már az elsajátított techni-kák alkalmazása történt, majd a fel-készülés hatékonyságát újbóli teszte-léssel mérték fel. A világbajnokságalatt (negyedik szakasz) az egyénimunka tovább folytatódott. Az elsôtesztelés eredményei szerint a pszichésképességek többsége jelentôs fejlesz-tésre szorult, és mindegyik szignifikánsfejlôdést is mutatott a második teszte-lés alapján. A pszichés gyakorlati

ban és idôskorban. Ez az a két korszak,amikor a cselekvôképességnek, a moz-gáskontrollnak, a környezet feletti el-lenôrzésnek a személyiségre gyakorolthatása a legnyilvánvalóbb. A közbülsôéletszakaszban magától értetôdô álla-potnak, képességnek tekintjük a fel-gyülemlett megtestesült tudásunkat.Például nem gondolunk bele, hogy fog-lalkozásunk legitim testfelfogása mi-lyen mozgás- és cselekvésformákatengedélyez nekünk, hisz ezt a szakmaelsajátításakor ugyanolyan automatiz-mussá tettük, mint a tornász a vállonátfordulást korláton. A fizikai megjele-néssel, alapvetôen a testi képességek-kel operáló foglalkozásoknál a megtes-tesült tudásnak meghatározó szerepevan. Nemcsak a sportolókra igaz, ha-nem az edzôkre is, hogy a test nemmagánügy. Az edzô esetében is össze-olvad a test a foglalkozással, a szakmaikompetencia fontos részét képezi.

A sportolói múltat és az edzôi jelentis a megtestesült tudás kapcsolja összea filmben. A fôhôs már edzôként Kana-dában van, és várakozásaival ellentét-ben nem találja a hangot – néha anyelvet sem – a helybeliekkel. Elbi-zonytalanodik. Egy szeles dombról né-zi az ôt be nem fogadó várost, úgyszemléli távolról, mint egy meghódí-tandó várat. A kopár magaslaton csakegy pad van. Hirtelen ötlettôl vezérelveegyszer csak kézen áll a pad támláján:az elsô két kísérletnél nem találja megaz egyensúlyát, de harmadjára sikerülneki. Idôben, térben, képességeibenvisszalép versenyzôi múltjához, az ak-kori testéhez. Megtalálja azt a szótlan,nyelvi korlátokba nem ütközô, másokáltal megkérdôjelezhetetlen, biztos tu-dást, ami átlendíti ôt az edzôi munká-jában is a holtponton. A sportolói pá-lyafutása során megtestesült tudássaloldja fel azokat a konfliktusokat, me-lyek addig kialakultak körülötte. Akézállást követôen, a felnôtt Dongótalakító Hajdú Miklós és kanadai tanít-ványának, Kyle Shewfeltnek közös tor-názása ellenpontját képezi a gyermek-kori, debreceni edzéseknek is. Ott azedzôt soha nem látjuk szeren, nemmutat meg semmit, ezzel nemcsak pe-dagógiai felkészültségét vonjuk két-ségbe, hanem szakmai tudása is meg-kérdôjelezôdik.

Az edzôi foglalkozást máig jellemziegy gyakorlati, a sportpályákon zajlószakmai kiválasztási rendszer, ami atechnikai ismeretek elsajátítására, át-adására helyezi a hangsúlyt, fontoseleme a sportolói múlt, a sportpályafu-tás hossza és minôsége. Ennek az in-formális kritériumnak a súlyát jelzi,hogy Vígh László, a szertorna honi

megújítója, a Magyar vándor kitalálójais kitért erre a momentumra edzôi pá-lyafutását áttekintô interjújában: spor-tolói sikerekkel rendelkezô kollégáieleve kudarcra ítélték elgondolásait,hisz nem volt mögötte az általuk alap-vetônek tartott, érmekben, gyôzelmek-ben kifejezhetô tudás.9 A szakma állha-tatossága többek között a sportág el-sajátításának kánonját, a legitimnektekintett mozgásminta pontos megta-nulását, kivitelezését is biztosítja. Agyakorlathoz való ragaszkodás a múlt-hoz való ragaszkodást is jelenti, amitmég felerôsítenek az edzôi foglalkozásválasztásának körülményei is. Nem-zetközi és hazai vizsgálatok is azt mu-tatják, hogy az edzôk körében nem jel-lemzô a tudatos pályaválasztás, asportolói pályafutás végét is magábanfoglaló sodródásról beszélhetünk.10 Asodródás miatt, a perspektívaváltás hi-ányában a felhalmozódott tudásuk„ösztönös” marad: a pályán, a torna-termekben szerzett tapasztalatok, be-nyomások, érzelmek nem állnak összea szakmáról alkotott elképzeléssé,nem történik meg az örökséghez valóviszony definiálása (Gombocz, 2004).Ennek a lépésnek a fontossága érzôdika Fehér tenyérben is, hisz a szakmaielbizonytalanodás oka a módszerek át-gondolatlan alkalmazása, az edzôi te-kintély hagyományosan teljesítménynélküli ki- és megkövetelése.

A legkiválóbb sportszakemberek pá-lyafutását vizsgálva azt láthatjuk, hogya megkopott testi tudást – amely nem-csak önmagához, hanem a sportfejlôdése miatt a nemzetközi színvonal-hoz képest is egyre kevesebb értéketképvisel - más területeken szerzett is-meretekkel próbálják meg pótolni. Apedagógia, a pszichológia vagy a ter-helésélettan segítségével újítják megérzékeny veszteséget szenvedett szak-mai tudásukat. Az 1980-as évek hazaisikeredzôi, a már említett Vígh Lászlóés az úszóedzô Széchy Tamás azzal ér-te el eredményeit, hogy felismerte: azutánpótlás korosztályt káros mellékha-tások nélkül sokkal nagyobb fizikai ter-helésnek lehet kitenni, mint azt a szak-ma addig gondolta. A minôségi válto-zás, az aranyérmeket eredményezômunka mögött egy mennyiségi módo-sítás, a serdülôkori edzésterhek növe-lése áll. Azóta az edzésmódszerekbenújabb korszakváltás zajlott le, melyet afilm egybeköt egy földrészváltással.Már a kanadai edzôterem helyiségei-nek bemutatása - a szülôk és a mene-dzser szobája - is jelzi, hogy itt nem-csak a metodika más, hanem a szerve-zeti felépítés, a struktúra elemeinekegymáshoz való viszonya is eltér az itt-

hon megszokottaktól. A térhasználat,az egyes irodák egymásmellettiségeazt mutatja, hogy itt nem hierarchikus,egymástól elkülönülô, jogosultságaifolytán erôsen megkülönböztetett sze-replôi vannak a sportéletnek. Egy ho-rizontálisan szervezôdô sportklub tor-natermét látjuk a képeken, amelynekaz edzô egyik kulcsfontosságú sze-replôje, de nem egyeduralkodója.

Fegyelmezni a fájdalmat és a félelmet

A modern sport fejlôdésének egyikjellemzô vonása a specializálódás: asportágak elkülönülése egymástól, il-letve önmagukon belüli differenciáló-dása.11 Ez utóbbi részét képezi a spor-tolók körüli szerepek szaporodása, ígyaz edzô - vagy ahogy nálunk is eleintenevezik – a tréner megjelenése. A tör-téneti változásokból, melyek a sport-mozgásról szerzett ismereteket keresôfoglalkozássá tették, két momentumotkell kiemelni: a versenyrendszerek lét-rejöttét és a teljesítmény-centrikusságfokozódását. Mindkettô szükségessétette az átgondolt, megtervezett,hosszú távú felkészülést, melyet márnem lehetett az addig kialakult for-mákkal - egy tapasztaltabb sportolóirányítja az edzéseket - megoldani. Aprofesszionalizálódás idôszakát ábrá-zolja a Tûzszekerek Mr. Mussabini sze-mélyében, akit a filmmûvészet ideálti-pikus edzôjének is tekinthetünk. Ha aFehér tenyér felôl tekintünk erre azedzôi ábrázolásra, akkor Mussabinilegfontosabb tulajdonsága a kölcsö-nösség. Egyenlô oldalú háromszögetalkot tanítványával, Abrahams-szel ésaz olimpiai aranyérmet érô teljesít-ménnyel. A három elem viszonyát azelfogadás, a folyamatos dialógus, azegymásra hatás jellemzi. A debrecenitornaedzô ebbôl a szempontból is ne-gatív lenyomata Mussabininek. Mielôttennek a fordított képnek a szakmai hi-báit sorra venném, a filmnek, egy amozinézôk számára talán kevésbé fon-tos elemére szeretném felhívni a figyel-met. Már említettem, hogy mindensportág sajátos mozgásanyaggal ren-delkezik, így ennek megfelelôen speci-ális fizikai képességek is szükségeseka magas szintû ûzésükhöz. A tornábana fizikai alkalmasság tekintetében ahajlékonyság, szakkifejezéssel az ízüle-ti mozgékonyság, a relatív erô, a moz-gásprogram harmonikus kivitelezésé-nek képessége a legfontosabb (Révészés mtsai, 2005). Ha lepergetjük ma-gunk elôtt a gyermek Dongó edzéseit,akkor olyan edzésrészleteket, gyakor-latokat látunk, melyek pontosan eze-ket, a sportágra legjellemzôbb képes-

Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa 13Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteniM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

13-52 2006/10/26 14:14 Page 1

12

között a felmutatott értékek és a készí-tésük idejére jellemzô hatalmi viszo-nyok miatt válhattak meghatározó mû-vekké. A Garas Dezsô által megformáltMinarik Ede, a mosodás, filmzáró sza-vai Sándor Pál alkotásában: „Mert kellegy csapat!” akkor hangzottak el, ami-kor a magyar társadalomban egyre ér-zékelhetôbbé vált a politika által szét-vert közösségek hiánya. Egy nyírségikistelepülés református lelkészénekfia, Balczó András pedig arról beszél akamerák elôtt, hogy a sportban találtameg a mérhetô teljesítményt és annakobjektív megítélését. Mondja mindezt aszemélyes kijárás, az informális csa-tornák; Puskás Ferencnek tulajdonítottmondást átalakítva, a „kis pénz kis szí-vesség, nagy pénz nagy szívesség”; akettôs érték- és mértékrendszer vilá-gában. A közvetíteni kívánt értékekhezigazodik a filmek képi világa is: ellen-tétben más sportfilmekkel nem asportmozgás és a test – amely eszközeés célja is a sportolásnak – érzelemmelteli, feszült ábrázolása kap hangsúlyt.Nem a sportosan hiteles, tökéletes tel-jesítményre predesztinált test van a ka-mera kereszttüzében, hanem azesendôségében, kétkedéseiben hitelesemberi arc.

Testet ölteniHajdú Szabolcs alkotásának címe és

az izmos férfi felsôtestet ábrázoló pla-kátja is utal arra, hogy a test központiszerepet játszik a filmben. Úgy is fogal-mazhatnánk, hogy egy gyermeki testfejlôdéstörténetét látjuk a filmvásznon.Szándékosan nem használom a testelôtt a sportos jelzôt, illetve a filmet is-merve sokakban felötlô szenvedésszót. A film felületes nézése azt ered-ményezheti, hogy sportos szenvedés-történetre szûkítsük le a történetet,holott a sport az adott társadalom általmeghatározott kódrendszerrel mûkö-dik, nem függetleníthetjük, nem szem-lélhetjük egy különös, zárt világként.Az ábrázolt gyereknevelési, pedagógiaiproblémákkal kapcsolatban a nézôk ésa kritikusok is – átélt érintettségükfolytán – könnyebben tudják a történe-tet egy szélesebb értelmezési keretbetranszformálni. A test-felületes nézô-pont azonban megelégszik a „kegyet-len, vérengzô” jelzôk kiosztásával,amiben nemcsak a sporttal kapcsola-tos attitûd, hanem a testünkhöz valótudattalan – azaz nem végiggondolt –viszony is kifejezôdik.

Korunk testfelfogását vizsgálva há-rom típus elkülönülését figyelhetjükmeg (Eichberg, 1998). E három típus -sportos (áramvonalas), egészséges ésgroteszk - három testkultúrát is jelent,

melyek között a határvonalat Eichbergszerint a botláshoz, a tökéletlenséghezvaló viszonyuk képezi.7 Ezt ugyaniscsak a premodern kor felfogása, a gro-teszk test engedi meg magának: hibáz-hat és kinevethetik, esendôségét ô ma-ga és mások is megmosolyoghatják. AFehér tenyérben nem látjuk ezt a tí-pust, de szerepel az a világ, a cirkusz,ahol a bohóc személyében találkozha-tunk vele: az elôre megkomponált bot-ladozásaival kiváltott nevetés oldja ahangulatot, ugyanakkor groteszk kor-pusza ellenpontja az akrobatikus, profiprodukciókat bemutató izomemberek-nek. Azonban erre a premodern felfo-gásra sem mondhatjuk azt, hogy le-hetôvé teszi a „természetes” testmegôrzését, merthogy az nem létezik.A test nem egyszerûen egy biológiaiegyüttes, hanem a személyiség észlel-hetô formája, az én hordozója, így nemképzelhetô el társadalmi, kulturális ha-tások nélkül. Ahogy Bourdieu fogal-maz, minden kor, minden társadalomés társadalmi réteg megteremti az álta-la legitimnek tekintett testet, amely -Foucault-hoz kapcsolódva – fegyel-mezô, szabályozó erôvel bír: „Ez az, atesthez való, fokozatosan elsajátítottviszony, amely megadja a testnek amaga társadalmi meghatározottságúarculatát, nem egyéb, mint a magavi-seletnek, a test mások számára tör-ténô bemutatásának átfogó módja,amiben egyebek között, a tényleges ésa legitim test közötti sajátos – megfele-lési vagy meg nem felelési – viszonyfejezôdik ki.” (Bourdieu 1978, 160). Asportos magaviselet tekintetében nemszabad megfeledkeznünk arról, hogyegy olyan társadalmi alrendszer szabá-lyozza a testet, amelyik maga is erôtel-jesen szervezett, hierarchikus és zártrendszer. Nagyon kis eltérést engedmeg a legitimnek tekintett mintától,felfogástól nemcsak a testalakítás, ha-nem többek között a sportmozgásokelsajátítása terén is.

A tevékenység egyik célja a test fej-lesztése, de ezt legsikeresebben éppenakkor érheti el, ha eszközként láthatat-lanná, érzékelhetetlenné válik: a ké-nyelmetlenségek, a fájdalom, a sérülé-sek tûrése az igazi versenyzô jel-lemzôje. A teljesítményhatárok kitolá-sának elengedhetetlen része a fájda-lomhatárok leküzdése, a test törékeny-ségének, sérülékenységének relatívvátétele. Az edzéseken végzett gyakorla-tok a testi automatizmusok kialakítá-sát szolgálják: az adott sportágra jel-lemzô mozgások tér- és idôérzékelésé-nek egy tudattalanul is mûködô mód-jának elsajátítása a cél.

A sportos test rendszer-meghatáro-

zottsága mellett szót kell ejtenünk asportági sajátosságokról is. Tangen(2004) szerint a beágyazott elváráso-kat és a tudást a mozgás kapcsoljaössze, ami nem más, mint a megteste-sült tudás. Az egyre inkább specializá-lódó mozgásformák más-más képes-séget, tudást igényelnek, így más-másformában testesülnek meg. A mozgásés a test tényleges formáját két dologhatározza meg: az adott sportág és azadott egyén. A sportrendszer elvárásaiés az egyén teljesítménye között azon-ban valamiféle megfelelésnek kell lét-rejönnie, ennek az összecsiszolódás-nak a terepe az edzés. A torna a legré-gebbi sportágak egyike, amely fejlôdé-se során három ágra szakad szét, és aszertorna – a ritmikus és a táncosirányzattal szemben – legtöbbet ôrizmeg a hagyományokból. A tradíciókata minél tökéletesebben kivitelezett testés annak teljesítménye jelenti, melymellé fel kell sorakoztatnunk azt atényt is, hogy a fegyelem, a mozgásszigorú keretek közé szorítottsága teszialkalmassá ezt a sportot a politikaierôdemonstrálásra, a nemzetnevelésreis.8 A múlt tömeges tornabemutatói ésa jelen csapatversenyei ellenére a tor-na alapvetôen egyéni sportág, ahol azerô mellett egyre nagyobb szerepe vanaz akrobatikának. Ezek a tudások éselvárások testesülnek meg egy tornászalkatában és mentális képességeiben,amelyek egyszerre jelentenek le-hetôséget és kényszert. A film egyikkulcsjelenete, amikor a kamasz Dongóruháival a kezében az öltözô ablakánkiugrik az ôt üldözô edzôje elôl. A mes-ter a következôt kiabálja utána: „Temár tornász vagy. Tudod mit jelent ez?Az izmaid megfogták a szaros kiscsontjaidat! Megkeményedtek a rostokés visszafogták a növekedést. A miénkvagy, hozzánk tartozol, tornászokhoz!”Az évek során Dongó teljesítette azedzô személyes ambíciója és a jövendôsikerek szempontjából determináló fel-tételt: tornásztestet öltött.

Megtestesült tudásA cselekvô, mozgásban megnyilvá-

nuló tudásnak a mindennapi életbennem tulajdonítunk nagy szerepet, merttermészetes részét képezi személyeskompetenciánknak. A magánéletünk-ben akkor történik fennakadás, ha avelünk szembeni elvárást, feladatot ésaz ahhoz kapcsolódó tudást összekötômozgás nem áll rendelkezésünkre:vagy soha nem voltunk birtokában,vagy valami folytán elveszítettük e ké-pességünket. A mozgáskoordináció je-lentôségét leginkább két életszakaszkapcsán ismerjük fel: kisgyermekkor-

technikák fejlôdésén túl érdemes ki-emelni az önbizalom növekedését, acsapat kohéziójának erôsödését, vala-mint a konfliktus-megoldás javulását.A csapat végül – kapitányának sérülésmiatti korai kiválása ellenére – bronz-érmes lett a világbajnokságon, és hatjátékosa a felnôtt válogatott keret tag-ja lett. Az eredmények szerint tehát apszichológiai felkészítés több szem-pontból is eredményesnek bizonyult.

Számos poszter foglalkozott az edzô-sportoló kapcsolattal. Ezek közül szá-momra a legérdekesebb S. Huguestvizsgálata. „Az edzô-sportoló kapcso-lat érzelmi követelményeinek fejlôdé-se” címmel pszichodinamikai szem-pontból közelítette meg az érzelmi fo-lyamatokat és a freudi indulatáttételthelyezte vizsgálata középpontjába. 14

profi teniszezôvel végeztek interjút,melynek során a játékosnak gyermek-ként a családon belüli helyzetét, és ígykialakult identitását, énképét vizsgál-ták meg, illetve felnôttkora másokhozfûzôdô kapcsolatait, különösen edzôjé-vel való kapcsolatát. A következteté-sek szerint a sportolónak az edzô felé(többnyire tudattalanul) közvetített ún.„érzelmi igényei” versenyzésének mo-tivációja attól függ, hogy saját magáértvagy szülei kedvéért sportol-e. Nyil-vánvaló, hogy amikor gyermekkorá-ban teniszezni kezd, akkor gyakranfügg a szülei vágyaitól. Amennyiben ekezdeti szakaszban a saját öröméért isjátszik, akkor az edzôje nem jelentôstényezô számára. Serdülôkorban vagymég mindig a szülei vágyait beteljesít-ve folytatja a sportolást, vagy pedig

(ahogy eszményképekkel találkozvaaz önazonossága fejlôdik) az edzôi„vágyak”, elvárások miatt. Az elôbbiesetben jön létre az indulatáttétel,amely az edzôt szinte a szülô „öröké-be” teheti. Amikor aztán a teniszezôfelnôtt profivá válik, két eltérô út állelôtte: ha még mindig nem találta megönazonosságát, és nem a saját vágyaitmegvalósítva sportol, akkor többnyirenem lesz képes igazán magas szintûeredményekre, vagy váratlan sérülé-sek sorozatát szenvedi el. Amennyi-ben azonban megtalálja a saját öröméta teniszben, akkor autonóm személy-ként az edzôre „csupán” szakmai part-nerként lesz szüksége (akitôl perszeérzelmi támogatást is vár), nem pedigazért, hogy tudattalan érzelmi igényei-nek tárgyat találjon.

Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteni 53Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Nagy érdeklôdést váltott ki a,amelynek elôadásai jelzik, hogy asportgenomika elôre fog törni a jövô-ben a sporttudományi alkalmazott ku-tatások között.

Az alfa-aktinin-3 (ACTN3) jelentôsszerepet tölt be a szarkomer rostok Z-vonalának kontraktilitásában, azonbankifejezôdése a gyors erôért és a nagysebességért felelôs izomrostokban be-határolt. Az ACTN3 gén 16-os exon-jában levô C/T báziscsere egy olyanstop kodon kialakulásához vezet(R577X polimorfizmus), amely azACTN3 fehérje hiányát eredményezi.Korábbi tanulmányokban az X allél ne-gatív asszociációját jelezték gyorsasá-gi sportolók esetében.

Druzhevskaya és munkatársainakcélja e korábbi megfigyelés kiterjeszté-se volt az ACTN3 polimorfizmus és afizikai teljesítôképesség közötti kap-csolat vizsgálatával, az izomrost össze-tétellel, valamint az izom hipertrófiaválasszal. Orosz kontroll személyeket(n=844) hasonlítottak össze sporto-lókkal (n=612; 14 féle sportág képvi-selôi), akiket 4 különbözô csoportraosztottak a fizikai aktivitás természeteszerint. Az R577X ACTN3 genotípustpolimeráz láncreakciót követô restrik-ciós analízissel határozták meg, és afragmenseket 8%-os poliakrilamid gé-len gélelektroforézissel választottákszét. A vizsgált személyek 36 fôs al-csoportjánál izomrost tipizálást végez-tek a vastus lateralis izomból vett min-ta alapján a miozin izoformák immun-hisztokémiai azonosításával. Az izom-

zat térfogatát mágneses rezonanciavizsgálattal határozták meg hét spor-tolónál 8 hetes rezisztencia edzés elôttés azt követôen. A mutáns XX ACTN3genotípus gyakorisága a sportolókmind a négy csoportjánál (8%) szigni-fikánsan kisebb volt a kontroll cso-porthoz képest (13%), azonban az allélgyakoriságban nem volt szignifikánskülönbség a sportolók és kontroll sze-mélyek között (X allél: 37% vs. 38%).A gyors izomrostok aránya az RR ho-mozigótáknál (54.05 ± 2.53%) na-gyobb volt, mint az RX heterozigóták-nál (49.09 ± 2.18%), ám a különbségnem volt szignifikáns. A quadricepsfemoris izomzat térfogat növekedése 8hetes rezisztencia edzés hatására RRhomozigótáknál szignifikánsan na-gyobb volt, mint RX heterozigótáknál.Mindezekbôl adódóan az R allél jelen-léte összefüggést mutat a vázizomzatfokozottabb hipertrófiájával. Ezért azACTN3 genotípus és a sportolói telje-sítôképesség között szignifikáns össze-függés mutatkozik.

Ahmetov és munkatársai az izom-rost összetétel szabályozás mögött állógenetikai polimorfizmust tanulmá-nyozták edzetlen személyekben. Azegyének közötti izom összetétel válto-zatosságát részben lehet magyarázni afizikai teljesítôképességgel, valamint akülönféle krónikus betegségekre (obe-zitás, inzulin rezisztencia) való hajlam-mal. Edzetlen egyénekben a lassúizomrostok aránya a vastus lateralisizomzatban 55% körül van igen nagyindividuális különbséggel, a gyors tí-

pusú rosttá történô átalakulást számoskörülmény befolyásolja, ami jelzi,hogy az izomrost összetétel alapvetôenaz egyén genetikai tulajdonságaitólfügg. Negyvenhárom fiatal férfi izom-biopsziás mintája alapján immunhisz-tokémiai úton azonosították a miozinizoformáit. A DNS-t szájnyálkahártyakaparék minta alapján vonták ki. Agenotipizálást 20 teljesítôképességrejellemzô gén jellemzô polimorfizmusaalapján végezték el. Megállapították,hogy a GG-PPARA, TC-PPARD, DD-ACE és C-AGTR2 génváltozattal ren-delkezô egyének szignifikánsan na-gyobb gyors vázizom rost aránnyalrendelkeznek a CC-PPARA, TT-PPARD, II-ACE és A-AGTR2 génválto-zattal rendelkezô egyénekhez képest.

Rogozkin és munkacsoportja a ge-netikai polimorfizmus és az élsporto-lók teljesítôképessége közötti össze-függést vizsgálták. A nemzetközi sza-kirodalom szerint évrôl évre növekszikazon gének száma, amelyeket kapcso-latba lehet hozni a fizikai teljesítôké-pességgel. Élettani adatok bizonyít-ják, hogy élvonalbeli evezôsök ener-giaigényük mintegy 70%-át aerob, míga többit anaerob úton biztosítják. Jólismert, hogy a 2000 méteres verseny-táv 6-7 perces idôtartama összefüg-gést mutat a versenyzôk testméreté-vel, az izomrost tömegével, a nemmel,a versenystátussal, amelyek alapjánaz evezés gyors erôállóképességûsportágnak minôsíthetô. Tanulmá-nyuk célja az ACE I/D, az ACTN3R577X, az AMPD1 C34T és a NOS3a/b polimorfizmus vizsgálata volt 90különbözô kategóriájú orosz evezôsnélösszehasonlítva 81 kontroll személlyel.A sportolók és a kontroll személyek

ECSS 2006 kongresszus – Molekuláris biológia...Dékány Miklós, Gógl Álmos, Pucsok József Márton*

Országos Sportegészségügyi Intézet, Kutató Osztály, Budapest*Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, Budapest

12-53 2006/10/25 15:34 Page 1

54

között nem volt szignifikáns különbséga genotípus alapján. A leggyakoribbelôforduló genotípus az összes vizsgáltegyén között az II-RX-CC-b/b kombi-náció volt. Ennek gyakorisága az él-vonalbeli evezôsöknél volt a legna-gyobb (19.9%), míg a kontroll szemé-lyeknél a legkisebb (8.6%). Mindez jel-zi az evezôs sportágban e genotípuskombináció alkalmassági vizsgálatok-ban való figyelembe vételét. Mind-emellett a II-RR-CC-b/b, a ID-RR-CC-b/b és a ID-RX-CC-b/b kombinációkelôfordulási gyakorisága is (mindegyik12%-ban) megfigyelhetô volt az él-sportolók között. Az ACE, ACTN3,AMPD1 és NOS3 megfigyelt polimor-fizmus vizsgálatai alapján megállapít-ható, hogy evezés esetében fôleg azaerob jelleg dominál az anaerob ener-giaszolgáltatás mellett. Mindezen gé-nek megfelelô változatai felhasználha-tóak a jövôben az élsportolói teljesítô-képesség elôrejelzésére.

Topanova és munkatársai az anyag-csere betegségek kifejlôdésének koc-kázatát vizsgálták néhány gén poli-morfizmusa alapján fiatal sportolóktáplálkozásának kiigazítása érdeké-ben. Minden egyén genetikai felépíté-se meghatározza azt az optimális ét-rendet, amellyel megelôzhetô néhánybetegség kialakulása valamint elôsegí-ti az optimális és magas szintû munka-és sport teljesítôképességet. Az ACEgén D változatának jelenléte jól ismer-ten összefüggést mutat a magas vér-nyomásra való hajlammal, a bal kam-ra hipertrófiával, a szívinfarktussal va-

lamint az érrendszer hipertrófiájával.A PPARG gén Pro12Ala polimorfizmu-sa alapján megállapítható, hogy az Alaváltozattal rendelkezô egyének II. típu-sú cukorbetegségre való hajlama 25%-kal kisebb. E polimorfizmus hatásátbefolyásolja az emelkedett inzulin érzé-kenység, amely másodlagosan haté-konyan gátolja a szabad zsírsavak fel-szabadulását a zsírszövetbôl, ahol aPPARG kizárólagosan kifejezôdik. APPARA genetikai polimorfizmus alap-ján a C változattal rendelkezô szemé-lyeknek gyorsabban alakulhat ki érel-meszesedésük, mint a G változatothordozóknak. Az UCP2 és az UCP3mitokondriális fehérjék a vázizomzat-ban fejezôdnek ki és fontos szerepetjátszanak a hôszabályozásban. Koráb-bi adatok szerint az UCP2 Val/Val ge-notípusú egyénekrôl kimutatták, hogyhajlamosabbak a II. típusú cukorbeteg-ség kialakulására. Az UCP3 TT geno-típusú személyeknek nagyobb az érel-meszesedésre való hajlamuk, valamintmérsékelt kockázattal rendelkeznek aII. típusú cukorbetegség kialakulására.A munkacsoport 61 fiatal kerékpárosPPARA G/C, PPARG Pro12Ala, ACEI/D, UCP2 Ala/Val és UCP3 -55C/T po-limorfizmusát határozta meg. A meg-határozott gének genotípus eloszlása afiatal sportolók között megegyezett azeurópai populációban kimutatható el-oszlással, azonban az anyagcsere be-tegségekre magas kockázattal rendel-kezô egyének esetében az étrend újra-gondolása indokolt. A sportolók táp-lálkozási szokásainak korrekciójához

felhasznált genetikai információ segít-ségével egyes anyagcsere betegségekmegelôzhetôek és a fizikai teljesítôké-pesség is fokozható.

Számos elôadás foglalkozott a szte-roidhormon profil és a fizikai aktivitáskapcsolatával is, melyek a maximálisnagy intenzitású terhelésre adott hor-monális választ vizsgálták az evezés, akosárlabda, és a kerékpár sportágak-ban. Észtországbeli kutatók a maxi-mális teljesítményre bekövetkezô hor-monális változásokat vizsgálták élvo-nalbeli, jelentôs sportmúlttal rendelke-zô evezôsöknél. A kísérlet célja azanabolikus és a katabolikus hormon-koncentráció meghatározása volt nyu-galomban és 6000 méter teljesítéseután. A tesztoszteron, a kortizol vala-mint a növekedési hormon koncentrá-ciója a huszonnégy hetes edzésprogra-mot megelôzôen és azt követôen ke-rültek megállapításra. Érdekes módonközvetlenül a maximális erôkifejtésután az említett hormonok mennyiségeszignifikánsan nôtt, míg a több hóna-pos edzés nem okozott változást anyugalmi szinthez képest. Megállapít-ható, hogy a teljesítményjavulást a ki-sebb terhelés utáni tesztoszteron éskortizol szint emelkedések jól tükrözik,míg a több hónapos folyamatos edzésnem váltott ki igazi emelkedést e téren.A szteroid hormonok anyagcseréjénekkérdése nemcsak az élsportban debármilyen más rekreációs jellegû tevé-kenységnél is nagy jelentôséggel bír.Kínai sporttudósok tanulmányoztákegy-két hetes kerékpártúra hormon-

Összefoglaló2006-ban a magyar filmszemlén

több díjat – közöttük a közönség díjat -kapott Hajdú Szabolcs Fehér tenyér cí-mû filmje, ami egy tornász pályafutá-sát kíséri végig. A történet hangsúlyosrészét képezi az edzô-sportoló kapcso-lat, az a folyamat, ahogyan az edzé-seknek köszönhetôen a fôhôs tornász-testet ölt. A film központi problemati-kája a test köré szervezôdik: a fegyel-mezés, a fájdalomtûrés, a fizikai ké-pességek képi ábrázolásával. A hata-lom és a bizalom kapcsolatát vizsgálja:a sportolóvá válás folyamatában azedzô hol húzza meg, és mennyire tart-ja be az én- és a testhatárt. A dolgozatezeket a kérdéseket elemzi sportszoci-ológiai szemszögbôl.

KKuullccsssszzaavvaakk:: testszociológia, sport-film, torna, edzô-sportoló kapcsolat,motiváció.

AbstractIn 2006 the winner of several awards

of Hungarian Review of Movies –amongst them spectators’ awards –was the film entitled ’Fehér tenyér’(White palm). The movie was directedby Szabolcs Hajdú and follows the ca-reer of a gymnast. The story focuseson the coach and his athlete, specifi-cally, the process during which leadingactor, the gymnast builds up hisgymnastic body through hard load oftraining. The central theme of the filmfocuses on the body: discipline, tole-rance of pain, and physical abilities,which are portrayed cinematically.The movie plans to explore the con-nection between the power (of the co-ach) and the trust (of the athlete). Theaudience is introduced the process ofbecoming an athlete where coachdraws the line between ego and bodyof his athlete and in what measuresare this line have to be kept. The abo-ve questions are analyzed in this paperfrom a sport sociological point of view.

KKeeyy--wwoorrddss:: body sociology, sport-movie, gymnastic, coach-athlete rela-tionship, motivation

Retrospektív vetítésHa az olimpiákon az újkori kezdetek-

hez hasonlóan ma is rendeznének szel-lemi versenyeket, akkor minden bi-zonnyal a filmmûvészet kategóriájábantalálnánk a legkiegyensúlyozottabbmezônyt és a legnagyobb versengést.Napjainkban sport és mûvészet kap-csolata ezen a területen a legélôbb és aleggazdagabb, tartalmi és esztétikaiszempontokat figyelembe véve egya-ránt. E modern mûvészeti ág és a sportmind sokrétûbb összefonódása a múltszázad húszas éveiben kezdôdött, ami-kor a filmes szakemberek felismerték,hogy az egyre népszerûbb sport drá-maisága - a küzdelem történéseinek li-nearitása miatt - alkalmas a megfilme-sítésre. Az alkotások leggyakrabban acélorientáltságot, a szervezett keretekközötti versengést állítják a középpont-ba.

A sport alapvetô ismérve, hogy a já-ték végén a gyôztes és a vesztes egy-értelmûen azonosítható, de a küzde-lem szervezett keretek között, rend-szerben zajlik: kötelezôen betartandószabályok határozzák meg a játék me-netét. Többek között ez biztosítja amûvészetek szempontjából oly fontosdrámaiságot: a végkifejlet kiszámítha-tatlanságát; a remény, a „még mindenmegtörténhet” érzés fenntartását aversengés végéig. A szabályok egyete-messége ellenére a küzdelmekre min-dig hatással van az adott sportot ûzôtársadalom értékrendszere és hatalmiviszonya is. Épp ez nehezíti meg asportfilm fogalmának, kategóriájánakkialakítását, mert ez a társadalmi, kul-turális meghatározottság mintegyvisszájára fordul: az alkotók általukfontosnak tartott társadalmi problémá-kat, jelenségeket ábrázolnak a sport(könnyebben értelmezhetô) kódrend-szerén keresztül.

Az alkotói szándékot figyelembe vé-ve úgy fogalmazhatunk, hogy sport-filmnek tekintjük azt az alkotást,amelyben a sport központi szerepetjátszik, szemben azzal, ha csak a törté-net részét képezi.2 A sportfilmek ezértnemcsak azt mutatják meg, hogy atestkultúra hogyan ágyazódik be azadott társadalom kultúrájába, vagyis

az alkotók tükröt tartanak a sporttár-sadalom felé, hanem mindig megmu-tatnak valamit a készítés idejének tár-sadalmáról, annak problémáiról is. Azelôbbi ok miatt a magyar sporttársada-lomnak reagálnia kell minden hazai al-kotásra.

Mûfajuk alapján a sportfilmek háromkategóriába - dráma, vígjáték és doku-mentarista - sorolhatók, melyek közülelemzésünk szempontjából kettô érde-kes. A filmdrámák – mint a Fehér te-nyér - legtöbbje fikciós vagy valós élet-rajzok feldolgozása, ahol a történet asiker – sikertelenség, a gyôzelem – ve-reség köré szervezôdik. Gyakori fôsze-replôjük az idealizált férfi hôs, aki a kö-rülményekkel dacolva, esélytelenségetudatában is folytatja a küzdelmet. Aszámtalan példa közül három emble-matikus filmet említenék: A hosszútáv-futó magányossága, a Rocky és aTûzszekerek.3 A kulturális, társadalmimeghatározottság tetten érhetô a meg-filmesített sportágakban: az amerikaifilmekben az ökölvívás és az amerikaifutball, majd az 1980-as évektôl a ba-seball és a kosárlabda dominál, mígEurópában – így hazánkban is – a lab-darúgás. Az 1960-as, 1970-es évekfilmjeiben a sport már, mint társadalmimobilitási csatorna jelenik meg. Ekkoremelôdik be a forgatókönyvekbe azalacsonyabb társadalmi rétegbôl szár-mazó, esetleg kisebbséghez tartozósportolók testi képességének kizsák-mányolása, az elidegenedés kérdése.

A televíziós közvetítések elterjedésé-vel a sport képi ábrázolásának új for-mái jönnek létre, melyek hatással van-nak az operatôri munkára és a vágás-technikára is. A drámaiság fokozásaérdekében a megszokottól eltérô beál-lításokat, a szemtanúságot, a jelenlétérzését keltô perspektívákat alkalmaz-nak.4 Ez a szempont játszik szerepetabban is, hogy az 1980-as évektôlkezdve megszaporodnak az ázsiaiharcmûvészeti ágakat felvonultató fil-mek. A küzdôsportok – az ökölvívás is– drámaisága a nézôk számára átél-hetôbb, mert viszonylag kis területen,kevés résztvevôvel, koncentráltan tör-ténnek az események, így képi ábrázo-lásuk is sûrítettebb, magasabb hôfokúlehet.

A hazai filmek közül két kultikus al-kotást szeretnék kiemelni: a Régi idôkfociját5 és a Küldetést6, melyek többek

Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa 11Tanulmányok • Bodnár Ilona: Tornásztestet ölteniM

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Tornásztestet ölteni*AMIT A SPORTSZOCIOLÓGUS A „FEHÉR TENYÉR”-BÔL KIOLVAS1

BUILD UP GYMNAST BODY

Bodnár IlonaSemmelweis Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: bodnari@mail.hupe.hu

*Köszönöm Dubecz Józsefnek az írásomhoz fûzöttkritikus sportszakmai észrevételeit. Jelen cikk egyhosszabb tanulmány részét képezi.

11-54 2006/10/25 15:33 Page 1

10

képviselik. A digitális tankönyvminôségét a fejlesztés különbözô olda-lainak minôsége határozza meg. Habármely fejlesztési szakaszban vagyágban rossz kompromisszum születik,az kihat a taneszköz végsô megítélésé-re és használhatóságára.

Az általunk elkészített taneszközt ahallgatók pozitívan fogadták, pedig kí-sérletünkben elsôsorban humán ér-deklôdésû, többségében alacsony digi-tális kompetenciával rendelkezô hall-gatók vettek részt. A tankönyv hasz-

nálhatóságot az is igazolja, hogy im-már a harmadik tanévben és négyképzési helyszínen alkalmazzuk afelsôoktatásban.

A kutatási adatokból az is kiderült,hogy az interaktív sportpedagógiaitaneszköz nem csak a sportszakmaitárgyak elsajátításában volt hasznoseszköz, hanem a digitális kultúra elter-jesztésében is szerepet játszott, hiszenhallgatóink jelezték, hogy más tantár-gyak esetén is szívesen látnának ha-sonló taneszközöket.

A multimédiás tankönyv pedagógiaalkalmazása arra is rámutatott, hogy adigitális eszközzel történô ismeretszer-zés során a mechanikus tanulás csap-dáját nehezebb elkerülni, így ebben azoktatási formában különösen figyelnikell az ismeretátadás komplex formái-nak megvalósítására. Oktatási tapasz-talataink pedig egyértelmûsítik, hogy asportpedagógiában a digitális tan-könyv alkalmazása csak kevert formá-ban – a hagyományos és digitális mód-szerek párhuzamos alkalmazásával(blended learning) - valósítható meg.

IrodalomAszmann Anna – Frenkl Róbert –

Kaposvári Júlia – Szabó Tamás(1997): Felsôoktatás, értelmiség,egészség. Bp. MEFS.

Bucsy Gellértné (2003) Szociálpe-dagógus hallgatók egészség-kulturálismagatartásának vizsgálata, különöstekintettel a fizikai aktivitásra, PhD ér-tekezés, SE TF

Csala Péter – Csetényi Arthur – Tar-lós Béla (2001) Informatika alapjai,Computerbooks, Budapest

Európai Bizottság (2005) Oktatás,nevelés, szakmai képzés, a lisszabonistratégia keretében, Általános jelentésaz Európai Unió tevékenységérôl,http://europa.eu.int./doc/off/rg/hu/2005/rg53.htm

Forgó Sándor – Hauser Zoltán – KisTóth Lajos (2005) Elearning kurzusok,és tananyagok minôségbiztosítási kér-dései, http://www.ektf.hu/tavoktatas/e_learning_minosites.pdf

Kokovay Ágnes (2003): Multimédiástávoktatási kísérlet a gimnasztika alap-jainak elsajátítására, Multimédia azOktatásban Konferencia, Pécs

White B.A. – Bridwell C (2003) Dis-tance Learning Techniques in Gal-braith M. W.: Adult learning methods:A guide for effective Instruction, 3rdedition, Chapter 14., Krieger Pub.,Mel-bourne

Ying, L.W. – Koh, M: E-learning(2006) New opportunities for Teachingand Learning in Gymnastics, The Bri-tish Journal of Teaching Physical Edu-cation, 37/1. 22-25.

háztartásra gyakorolt hatását. A túránrésztvevô hét férfi és hét nô közel 1500km-t tett meg. A tizenöt nap során ötalkalommal vérmintákból határoztákmeg a tesztoszteron (T), a kortizol (C),a növekedési hormon, és az insuline-li-ke growth factor (IGF-1) szintjét. Alegjelentôsebb anabolikus frakció, atesztoszteron koncentrációja mindkétnemnél - a férfiaknál természetesennagyobb mértékben - fokozatosanemelkedett. A plazma kortizol szintjeaz erôkifejtés elsô három napjáigemelkedett, majd csökkenni kezdett.A T/C aránya végig emelkedést, ana-bolikus hatást mutatott. A növekedésihormon tekintetében viszont erôteljescsökkenést tapasztaltak. Az IGF-1koncentrációja kezdetben csökkentmajd mind a férfiaknál, mind a nôknélújra emelkedni kezdett. Összességé-ben az anabolikus hormonok mennyi-sége (tesztoszteron, növekedési hor-mon, IGF-1) szignifikánsan emelke-dett. A kortizol szintje elôször csök-kent, majd újra növekedni kezdett.

A Lengyel Testnevelési Egyetemenvégzett kutatás az edzéshatásra kivál-tott hormonválaszt vizsgálta. A nem-zeti bajnokság tizenkét kosárlabdásaintenzív, három hónapos terhelést kö-vetôen vizsgálaton vett részt. Cél a kü-lönbözô szérumszteroidok: az össztesz-toszteron, a dehidro-epiandroszteron-szulfát (DHEA-S), a sex hormone-bin-ding globuline (SHBG) és a kortizolkoncentrációjának megfigyelése volt.Az elsô havi intenzív edzésprogramot

követôen a tesztoszteron, a DHEA-Sértéke csökkent, míg az SHBG és akortizol nem változott. A második hó-napban csökkentett terhelés mellett atesztoszteron és a kortizol mennyiségenôtt, a DHEA-S és az SHBG állandószinten maradt az elsô terhelési ciklus-hoz képest. Végül az utolsó harmadikszakaszban, újra intenzívebb terhelésközepette, a tesztoszteron, a DHEA-Sés a kortizol mennyisége csökkent azelôzô ciklushoz képest. A három hó-nap végsô mérlege a következôképpenalakult. Az össztesztoszteronszint 35százalékkal, a DHEA-S 39 százalékkalcsökkent a nyugalmi értékekhez ké-pest.

Küzdôsportolók körében végzett sa-ját vizsgálataink és a fent ismertetetttanulmányok bizonyítják, hogy az akutfizikai terhelés jelentôs hatást gyakorolaz endokrin rendszerre. A hormonház-tartás változásain keresztül az alkal-mazott terhelés intenzitására következ-tethetünk. Ez végsô soron a terhelés,az éves edzésprogram beállításakornyújt segítséget a szakemberek szá-mára.

33DD AA KKIIÁÁLLLLÍÍTTÁÁSSOONNA 3D mozgásanalízist lehetôvé tevô

rendszerek felhasználási területe folya-matosan bôvül az utóbbi években. Arendszert eredetileg a 80-as évekbenlovak vizsgálatára fejlesztették ki. A2006-os Európai SporttudományiKongresszuson a kiállító cégek profil-jának döntô hányadát tették ki a kü-

lönbözô mozgásanalízisre alkalmasrendszerek. A legegyszerûbb 2 kame-ra, egy notebook és a hozzátartozószoftvertôl egészen a több-kamerásminden irányú vektoranalízisre éselemzésre alkalmas rendszerekig ter-jedt a választék, természetesen az áraka fejlettebb eszközök esetében márigen borsosak voltak. A mozgásanalí-zis használata a gyakorlatban számosterületen nyújthat hasznos segítséget.

Számos lehetôség rejlik a sportmoz-gások térbeli vizsgálatában, a sporttu-dományok terén a már említett taktikaielemzések, és a mozgástanulás folya-matában. A jövôben a gyógytorna ésa rehabilitáció területén várható arendszer szélesebb körû elterjedése. Amozgásanalizáló rendszerek használa-ta a biomechanikai elemzések hasznoskiegészítô eszköze lehet. A professzio-nális elemzô rendszerek ára sajnosnapjainkban igen magas, ennek követ-keztében rövidtávon biztosan nem vár-ható a széleskörû hazai felhasználás.

PPOOSSZZTTEERR SSZZEEKKCCIIÓÓA kongresszuson megjelent egyik

poszter különösen felkeltette az érdek-lôdésünket, elsôsorban szomorú hazaiaktualitása, és meglepôen gyakorlatiasmegközelítése miatt. A SpanyolSporttudományi KutatóintézetbenAguardo-Jimenez és munkatársai a hi-vatásos tûzoltókon vizsgálták a beve-téseken használt felszerelések sport-élettani hatásait. A vizsgált személyek30-35 év közötti hivatásos tûzoltókvoltak. A lépcsôs, majd vita maximaterhelést a 21 kg súlyú felszerelésbenés anélkül végezték el. A menetfelsze-relésben végzett vita maxima terhelésideje 19%-kal alacsonyabb volt mint akontroll csoportnál. A szívfrekvencia,a vér laktát szint és a testhômérsékleta szubmaximális terhelés esetén szig-nifikánsan magasabb volt a felszere-lésben vizsgált csoportnál. Maximálisterhelés esetén nem volt különbség avizsgált paraméterekben a két csoportesetén. A terhelés utáni 30 perces„megnyugvási” periódus elején és vé-gén mindkét csoportnál vizsgálták avertikális súlypontemelkedést. A fel-szerelésben teljesítôk emelkedése szig-nifikánsan alacsonyabb volt mindkétesetben a kontroll csoporténál. Amegnyugvási periódus alatt és végén amenetfelszerelésben lévôk rektális hô-mérséklete szignifikánsan magasabbvolt mint a kontroll csoportnál. A tûz-oltók felszerelése növeli a szervezetmetabolikus és kardiorespiratorikusigénybevételeit, csökkenti a függôle-ges ugrások magasságát és gátolja aszervezet hôleadását.

Tanulmányok • Katona György: Digitális tankönyv alkalmazása... 55Konferenciák • Az Európai Sporttudományi Kollégium (ECSS) 11. kongresszusa

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

33.. áábbrraa.. A kísérleti (soproni, 133 fô) és kontroll (pápai, 99 fô) csoport tantár-gyankénti vizsgaátlagai a pedagógiai kísérletbenFFiigguurree 33.. The experimental (Sopron, 133 persons) and control (Pápa, 99 per-sons) grouped according to examination subjects in the experiment.

22.. áábbrraa.. „Összességében milyen osztályzatot adna a digitális tankönyvre?” kér-désre adott hallgatói válaszok tagozatonkénti megoszlásának céltábladiagramja(véletlenszám amplitúdó 0,5)

FFiigguurree 22. Distribution of answers to the question, “Give an overall mark to thedigital book!” Arranged from left to right: full-time, extension and corresponden-ce student groups (the random amplitude is 0.5)

Két tanácskozás között (balról):Laczkó József, Keresztesi Katalin,Konczos Csaba

10-55 2006/10/25 15:32 Page 1

56

BevezetésAz angliai Worcesterben 2006. febru-

ár 27-e és március 3-a között kerültmegrendezésre az „International Week”elnevezésû programsorozat, amelymár több éves múltra tekint vissza. Azidei eseményre ismét számos ország-ból érkeztek sporttudósok és sport-szakemberek, úgy mint: az AmerikaiEgyesült Államokból, Dániából, Finn-országból, Hollandiából, Litvániából,Nagy-Britanniából, Norvégiából ésMagyarországról. A külföldi országok-ból érkezettek mindegyike az egyete-mük testnevelési tanszékének tanáravagy Ph.D hallgatója volt. Magyaror-szágot a TF-rôl ketten képviseltük.

A meghívottaknak egy héten keresz-tül elôadásokon kellett részt venniük,sportszakmai órákat kellett tartaniuk,valamint különbözô gyakorlati jellegûbeszélgetésekbe kellett bekapcsolódni-uk. A tudományos elôadásokon nagyhangsúlyt fektettek a szervezôk (Uni-versity of Worcester) a kapcsolatokápolására, közös projektek, kutatásokfejlesztésére, valamint az egyetemekközötti tanár- és diákcsere gondolatára.

Néhány gondolat az eseményrôl

A nemzetközi hét elsô programjaegy internetes kapcsolattal létrejöttkonferencia-beszélgetés volt. A worces-teri egyetem, élô internetes kapcsolatotlétesített az amerikai Bull State Univer-sity-vel. Ez egy olyan konferencia-be-szélgetés volt, amelyen két ismeretter-jesztô elôadást hallhattunk az egyete-mek diákjaitól.

Számunkra is rendkívül hasznosnakbizonyult az internetes kapcsolat létre-jötte, mivel saját szemünkkel bizonyo-sodhattunk meg arról a tényrôl, hogy ahuszonegyedik században már így islehet információkat, híreket átadni akülönbözô országok hallgatói között.Ezeknek a multimédiás eszközöknek asegítségével könnyen megismerhetjükaz egyes intézmények hagyományait,kutatásait, fejlesztéseit és munkáját.

A nemzetközi hét alkalmából az in-ternetes konferencia témája a két or-szág egyetemi sportszövetségének

részletes bemutatása volt. Az angliaimintát röviden az alábbiakban össze-gezhetjük.

Az Angol Egyetemi Sportszövetség

Angliában, az 1994-ben alapítottBUSA (British Universities Sport Asso-ciation) fogja össze az egyetemi spor-tot. Ez a vezetô szerve az egyetemi-fôiskolai sportnak, illetve felelôs az or-szágon belül megrendezett versenye-kért, valamint a külföldi játékokra ki-küldött sportolókért. A szervezetnek147 angliai egyetem mintegy 3200csapata a tagja, így mintegy 80 ezeregyetemi, illetve fôiskolai hallgatótfoglal magában. A BUSA több tevé-kenységet preferál az egyetemi spor-ton belül, melyek a következôk:

- jobb versenylehetôségek biztosítá-sa a hallgatóknak és a diákoknak,

- a marketing tevékenység erôsítése,- kapcsolattartás,- a világjátékokra, valamint az egye-

temi-fôiskolai világversenyekre valókijutás koordinálása.

Azt is megtudhattuk, hogy a BUSA alegnagyobb ilyen jellegû sportszerve-zet Európában. A hallgatók mindenhéten egy meghatározott napon gyûl-nek össze, s együtt sportolnak, verse-nyeznek. Emellett egy nagyon rugal-mas csoportosulás, amely nem profitorientált szervezet, és semmilyen rek-lám tevékenységgel sem hozható kap-csolatba.

Az internetes kapcsolat révén meg-tudtuk, hogy az amerikai szervezetfôként ebben különbözik az angoltól.Ott ugyanis nagyon sok energiát fordí-tanak a szponzorációra, valamint aprofitra. Az est folyamán - ebben a kér-désben is – élénk vita alakult ki azegyetemek képviselôi között.

„International Week” és sporttudomány

A konferencia-hét egy sporttudomá-nyi nappal folytatódott. A különbözôországokból érkezett elôadók, pro-fesszorok a saját kutatási témájukkalismertették meg a hallgatóságot. Akonferenciát nem bontották párhuza-mos szekciókra, így mindenki hallhat-

ta az összes elôadást. A követ-kezôkben néhány olyan elôadást emlí-tünk meg, amely különösen informatívvolt számunkra.

A holland groningeni egyetemen ahosszantartó és aktív életminôséggelkapcsolatosan végeznek kutatásokat.Egy olyan programot hoztak létre,amivel minél több felnôttet irányíthat-nak az egészséges életmód felé. A ku-tatásban résztvevôknek különbözô fizi-kai teszteken kell részt venniük. A be-vezetô program 15 órából áll, ahol or-vosi ellenôrzés mellett, heti egyszer, 60percen keresztül, rekreációs tevékeny-séget kell végezni. Késôbb, meghatá-rozott hónapok elteltével vizsgálják afizikai fittségüket. A kutatók a prog-rammal azt szeretnék elérni, hogy mi-nél több felnôtt mozogjon rendszere-sen. Eddig 550.000 emberrel végeztékel a kísérletet, és jelenleg is 50.000embert mérnek. Eredményességüketaz is igazolta, hogy a programban résztvett emberek nagy százaléka akésôbbiekben is folytatta a szabadidôstevékenységeket.

Az elhangzottakból kiderült, hogy ahollandok – ahol pedig a felnôtt lakos-ság igen nagy százaléka mozog és élegészségesen – így is aggódnak azemberek életmódja miatt. Vélemé-nyünk szerint tanulságos lenne párhu-zamot vonni hazánk felnôtt lakosságátilletôen, hiszen nálunk, ebben a tekin-tetben is sokkal rosszabb a helyzet. Jólenne, ha hasonló kutatásokkal Ma-gyarországon is ilyen szinten foglalkoz-hatnának!

A worcesteri egyetem részérôl kételôadást hallhattunk Az elsô elôadás afutócipôk biomechanikáját vizsgálta.Megállapították, hogy a futó sérülések77 %-át a rossz minôségû futócipôkokozzák. Videó-elemzésekkel és kü-lönbözô futógépeken elvégzett kísérle-tekkel igazolták az állításukat.

A második elôadás a testnevelésangliai megítélését vizsgálta. Azelôadás fôbb szempontjai - egy 2000-ben elvégzett vizsgálat továbblépése-ként - a tantervek mennyiségi ésminôségi összetevôi voltak. A kutatóka vizsgálat során különbözô megállapí-tásokat tettek, melyek a következôk:

- Angliában, az iskolákban 1999-tôlnapjainkig, a testnevelésre fordítotttantervi idô drasztikusan lecsökkent,

- szegényes az iskolák felszereltsége,eszközkészlete,

lyen osztályzatot adna a digitális tan-könyvre?” kérdésre adott hallgatói vé-lemények tagozatonként eltéréseketmutattak az átlagértékekben (nappaliátlag: 4,22, esti átlag: 4,12, levelezôátlag: 3,92) és a szórásértékekben(nappali szórás: 0,64, esti szórás: 0,72,levelezô szórás: 0,81) egyaránt. Eztszemlélteti a 22.. áábbrraa céltábla diagram-ja.

KKöövveettkkeezztteettéésseekkA nappali hallgatók véleményében

mutatkozó magasabb átlagérték és kisszórásérték jól jelzi, hogy a fiatal gene-ráció fogékonyabb és nyitottabb a digi-tális taneszköz felé, mint az idôsebbesti és levelezô tagozatos hallgatók. Akérdôíves felmérésben a nyílt kérdésreadott válaszokból pedig kiderült, hogya hallgatók örömmel fogadnák mástantárgyak esetén is az e-learning ok-tatási formát.

Pedagógiai kísérletMMóóddsszzeerreekkArról is meg kívántunk gyôzôdni,

hogy a hagyományos oktatási formá-hoz képest hogyan hat az oktatás haté-konyságára a digitális tankönyv alkal-mazása, ezért pedagógiai kísérletet vé-geztünk, melynek során a kísérleti cso-port (soproni levelezô hallgatók, 133fô) ezzel a digitális taneszközzel tanult,míg a kontroll csoport (pápai levelezôhallgatók, 99 fô) hagyományos tan-könyv segítségével sajátította el háromtantárgy (Sportrekreáció, Szabad-idôsportok elmélete és gyakorlata I, II.)ismereteit. A tudásanyag, az oktatásikörülmények, az órákon alkalmazottprezentációk, de még a vizsgakérdé-sek is teljesen azonosak voltak mind-két esetben. A hatékonyság mérôesz-közének a vizsgaeredményeket, mintutótesztet tekintettük.

Az utóteszteredmények összehason-lítását két mintás T próbával végeztük,mely alkalmas arra, hogy két azonosszórású minta átlagértékeinek eltérésétmegadott szignifikancia szinten kimu-tassa. Nullhipotézisként feltételeztük,hogy nincs eltérés a tesztelt tudásszint-ben a két csoport között. A T próbaelvégzése elôtt F próbát végeztünk,mellyel ellenôriztük, hogy a két mintaazonos szórásúnak tekinthetô-e, majdennek eredményétôl függôen alkal-maztuk a T, illetve a Welch próbát, ahola kapott értékeket a 0,05 szignifikanci-aszinthez tartozó elméleti értékekkelvetettük össze.

EErreeddmméénnyyeekkA kísérlet eredményeit a 33.. ttáábblláázzaatt--

bbaann foglaltuk össze. A táblázat ered-ményeibôl kiolvasható, hogy mindhá-rom tantárgy esetén a kísérleti, digitá-

lis tankönyvet használó csoport ered-ményei szignifikánsan jobbak voltak ahagyományos tankönyvbôl tanulókhozképest. Ezt szemlélteti a 33.. áábbrraa is.

KKöövveekkeezztteettéésseekkA pedagógiai kísérlet tehát igazolta,

hogy a szociálpedagógus képzésbenoktatott sportszakmai tantárgyak ese-tén a digitális taneszközcsomagunkhatékonyságnövelô tényezô volt.

MegbeszélésKutatás-fejlesztési projektünk rámu-

tatott arra, hogy elôzetes hallgatóiigényfelmérés nélkül nem lehetségeshasznos taneszközt készíteni, a fejlesz-tés során pedig kiderült, hogy egysportpedagógiai taneszköz csak olyanteam-munkában készíthetô el, ahol akülönbözô szakterületeket innovatív ésegyüttmûködésre képes szakemberek

Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók 9Tanulmányok • Katona György: Digitális tankönyv alkalmazása...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

TTaannttáárrggyy SSoopprroonnii PPááppaa AA kkéétt mmiinnttaalleevveelleezzôô lleevveelleezzôô kküüllöönnbböözzôôssééggee

átlag szórás átlag szórás p<0,05 szinten

Sportrekreáció 3,57 1,19 3,26 1,14 T próba: t = 1,99szignifikáns

Szabadidôsportok 4,06 1,03 3,08 1,07 T próba: t = 7,06elm. és gyak. I. szignifikánsSzabadidôsportok 4,76 0,56 4,48 0,96 Welch próba: t = 2,64elm. és gyak. II. szignifikáns

Minôségi réteg Átlag SzórásEsztétikai kérdések 4,07 0,85Programozástechnikai kérdések 4,06 1,23Strukturális – kommunikációs kérdések 4,30 0,87ÖÖsssszzeessssééggéébbeenn kkéérrddééss 44,,0033 00,,7766

22.. ttáábblláázzaatt.. Hallgatói vélemények a digitális tankönyv minôségérôl egy 1-5skálánTTaabbllee 22.. Students’ opinions about the digital book on a 1-5 scale

33.. ttáábblláázzaatt.. A kísérleti (soproni) és kontroll (pápai) csoport vizsgaeredményei ésa köztük kétmintás T-próbával és Welch próbával kimutatható eltéréseket szigni-fikanciája TTaabbllee 33.. Results of the tests of the experimental and control group and significan-ce of difference between the two groups

11.. áábbrraa.. A digitális tankönyv egyik oldala, melyen jól látható a tankönyv szer-kezete, fômenüje és a mozgásszemléltetés három típusa

FFiigguurree 11.. A sample page of the digital book showing the application’s structu-re with the main menu on the left side and the three demonstration channels ofmovement material

Nemzetközi kongresszusi beszámolókSport és tudomány nemzetközi nézôpontból

WORCESTER, 2006 FEBRUÁR 27 – MÁRCIUS 3. (ANGLIA)

Huszár Ágnes, Hamar PálSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: huszar@mail.hupe.hu

09-56 2006/10/25 15:30 Page 1

8

Elôtanulmányaikban pedig komolykülönbség van nappali és levelezô hall-gató között, mely elsôsorban generáci-ós különbségbôl fakad. Az adatok aztis jelzik, hogy az évek során mind azotthoni PC-vel rendelkezô, mind a sajátinterneteléréssel rendelkezô hallgatókszáma folyamatosan növekedett és aszámítástechnikai elôtanulmányokbanis tapasztalható volt javulás.

KKöövveettkkeezztteettéésseekkA saját interneteléréssel rendelkezôk

száma még 2004-ben is csak 50% kö-rül mozgott, ami egyértelmûvé tetteszámunkra, hogy tananyagfejleszté-sünk nem építhet az internet adta le-hetôségekre, nem alkalmazhatunkklasszikus e-learning keretrendszert.Ezért önálló alkalmazást készítettünk,amit a hallgató CD-ROM-on hazavihet.A paraméterek idôbeni pozitív változá-sa viszont jelzi, hogy néhány éven be-lül hallgatóink digitális kompetenciája,ezen belül is internetelérési lehetôségeimár olyan szinten lesznek, amely atávoktatásban alkalmazott keretrend-szerek valamelyikére való áttérést in-dukálhatják.

A tananyag digitalizálásaA tananyag digitalizálása és fejlesz-

tése során támaszkodtunk a hazai ésnemzetközi sport e-learning tapaszta-latokra (Kokvay, 2003, White-Bridell,2003). Az ismeretanyag összeállításá-nál meghatározóak voltak a szociálpe-dagógus képzésben oktatott sport-szakmai tantárgyak (Sportrekreáció,Szabadidôsportok elmélete és gyakor-lata I., II., Tartásjavítás) tantárgyi prog-ramjai, valamint az ehhez kapcsolódóaktuális kutatási eredmények is. A tan-könyv végül a „Sportrekreáció, digitá-lis tankönyv a rekreációs edzés alap-vetô ismereteirôl” címet kapta. Akönyv fejezetekre tagolása tartalmiegységek mentén történt, míg az alfe-jezetek a digitális tankönyv igényeihez(áttekinthetô, átlátható, könnyen fel-dolgozható egységek) igyekeztek iga-zodni. A könyv fejezetei érintik a sport-rekreáció alapfogalmait, a sport szere-pét az egészség megôrzésében és aszocializációban, tárgyalják a mozgás-fejlôdés fogalmát és összetevôit, a fitt-ségi életszakaszokat, a rekreációsedzés alapismereteit és tartalmát, aszabadidô megszervezésének le-hetôségeit, valamint bemutatják a kü-lönbözô teszteket és fittségi próbákat.A könyv mellékletében pedig az aktu-ális kutatási eredmények mellett arajzírás alapjait is ismertetjük.

Ez az elméleti és gyakorlati ismere-teket is magába foglaló tudásanyag azinput szemléletû fejlesztésbôl adódóanbôvebb a fent említett tantárgyak okta-

tási anyagánál, így komoly segítségetnyújthat más tárgyak oktatásában is(Csala - Csetényi - Tarlós, 2001). Azösszeállításkor arra is törekedtünk,hogy az oktatáson kívül olyan digitáliseszköz szülessék, mely segítségetnyújthat azoknak is, akik a rekreáció, asportrekreáció iránt érdeklôdnek, vagymunkájuk során bizonyos elemeit al-kalmazni kívánják. A könyv szöveges,tartalmi összeállításakor a tömörség ésaz érthetôség voltak a legfôbb kritériu-mok. A taneszköz formai és strukturá-lis elemeinek megválasztását úgy vé-geztük, hogy az a leghatékonyabbansegítse az ismeretelsajátítást. A szín ésformavilág megválasztásakor ezért arekreációval foglalkozó kiadványok,weblapok színvilágát alkalmaztuk ésolyan színtérképet választottunk, melyhasonló sport e-learning alkalmazá-sokban is megtalálható (Ying-Koh,2006). Struktúrájában pedig arra töre-kedtünk, hogy az ismeretanyag mély-szerkezetét is bemutassa, támogassaaz önálló tanulást és feldolgozást éskönnyû navigációt tegyen lehetôvé afelhasználók számára (Forgó - Hauser- Kis Tóth, 2005).

A tankönyvben ismertetett mozgás-anyagot pedig mind szakszöveges le-írással, mind rajzírással, mind videófel-vételekkel szemléltettük, így a háromcsatorna egymás hatását erôsíti. Errelátható egy példa az 11.. áábbrráánn.

A digitális taneszköz struktúrájábanhelyet kapott az ellenôrzés és önel-lenôrzés lehetôsége is. Minden fejezet,nagyobb alfejezet végén ELLENÖRZÔKÉRDÉS felirat található, melyre kat-tintva a felhasználó az adott fejezetrevonatkozó ellenôrzô kérdést kap, ígytesztelheti tudását. A szerkezet fontoseleme a TESZT és a VIZSGA modul,mely a tényleges vizsgáztatással azo-nos formai és tartalmi módon le-hetôséget ad a hallgatónak, hogy kü-lönbözô tantárgyakból próbavizsgát te-gyen a CD-ROM segítségével sajátszámítógépén. A mechanikus ismeret-elsajátítás elkerülése végett ezekben amodulokban a vizsgakérdések összeál-

lítása véletlenszerûen történik egy, ahallgató által nem ismert kérdés-adat-bázisból. (A tényleges számonkéréskoris ezzel a programmal vizsgáznak ahallgatók, melyhez egy központi ve-zérlô modult készítettünk, így a kar in-formatika termében hálózatos vizsgáz-tatással adhattak számot tudásukról.)

Elkészítettük a tankönyv hangoskönyv változatát is, mely segítségévellátássérült és vak hallgatók számára ishasználhatóvá vált a taneszköz. A feje-zetek felolvasását egérrel és billentyû-parancsokkal egyaránt vezérelni lehet.A taneszköz oktatási folyamatba integ-rálása érdekében megalkottuk a kü-lönbözô fejezetekhez és tantárgyakhoztartozó elôadás prezentációkat is, vala-mint a könyv hagyományos papírala-pú változatát is.

Minôségbiztosítási felmérésMMóóddsszzeerreekkAz így elkészített digitális taneszköz-

csomagot 2004/05. tanév ôszén alkal-maztuk elôször a szociálpedagógusképzésben. A második félév elejénírásbeli kikérdezés módszerével meg-kérdeztük a hallgatókat a digitális tan-eszközrôl, annak minôségérôl, hasz-nálhatóságáról, hibáiról. A kérdésekzömére 5 fokozatú Likert-skálán lehe-tett válaszolni, de voltak többválasztá-sos zárt kérdések és egy nyílt kérdésis, ahol a hallgatók saját szavaikkal ír-hatták le véleményüket. A 218 hallga-tó (123 fô levelezô, 50 fô esti és 45nappali tagozatos) által adott válaszo-kat, melyekben tulajdonképpen „leosz-tályozták” a digitális tankönyvet,minôségi rétegenként (esztétikai kér-dések, programozástechnikai kérdé-sek, strukturális-kommunikációs kér-dések) értékeltük ki. Az így kapott át-lagokat és szórásokat a 22.. ttáábblláázzaattbbaannfoglaltuk össze.

EErreeddmméénnyyeekkAz adatok egyértelmûen jelzik, hogy

a hallgatók minôségi rétegenként ésösszességében is elégedettek voltak adigitális tankönyvvel, négyes osztály-zatot adtak rá. Az „Összességében mi-

Az elmúlt évek kedvezôen fogadotttapasztalatait felhasználva a tudomá-nyos programot valójában három, zö-mében párhuzamosan futó rendezvényjelentette. A konferencia gerincét a kétplenáris ülés, valamint az elôre meghir-detett (javasolt) témákban bejelentettelôadások adták. A „fô” program tema-tikus szekcióiban összesen 300 elôadáshangzott el. A szakmai munka mindenreggel 7,30-kor kezdôdött és (hivatalosebédszünet nélkül) délután 6-7 óra kö-zött ért véget. A külföldi résztvevôk szá-ma nem volt korlátozott, de csak egyszerzô vagy munkacsoport lehetett azország „hivatalos delegáltja” (melyminôsítést általában a beérkezett jelent-kezés sorrendje és az anyag tartalmaalapján adták a rendezôk). Ez a besoro-lás azonban semmilyen elônyt (kedvez-ményt) nem vont maga után. Azelôadások témakörönkénti megoszlása:

A fizikai aktivitás szocio-kulturálisháttere 16

Az egyetemi tanulmányoktól a ka-tedráig 3

Fizikai aktivitás és egészség 35Gyógytestnevelés (adapted physicalactivity, and special populations) 27Kutatási szakmódszertan 38Pedagógia 63Pályázati beszámolók 35Pszichológia és teljesítmény 18Pszichológia és szociális kultúra 23Sportélettan, sportorvoslás 7Sportmanagement adminisztráció ésintézményfejlesztés 26

Sportújságírás és szakközlemények 9A korábbi konferenciák témakörön-

kénti megoszlásától eltérôen 2006-banaz élet-tudományokba sorolhatóelôadások száma nagyon kevés volt.Lehet, hogy tudatos szervezés, lehet,hogy idôpont egyeztetési kényszer kö-vetkezménye (az amerikai egyeteme-ken a tavaszi szemeszter május köze-pén véget ér), de nem egészen két hét-tel késôbb rendezte egy másik államegyeteme a kizárólagosan a sportorvo-si, sport és terhelés-élettani, biome-chanikai és humánbiológiai vizsgála-tokra irányuló országos konferenciát.

A „fô” programot szervezésében éslebonyolításában inkább sajátos, mintkonvencionális 14 kísérô rendezvény(workshop, satelite symposium) egé-szítette ki, melyen a részvétel külön re-gisztrációt igényelt. A bemutatott anya-gok (konvencionális elôadásról itt nemmindig beszélhetünk) száma: 119.

A rendezvény harmadik vonulata a„vásár”, amely évtizedek óta szervesrésze a programnak és egyetlen fel-adata a hallgató toborzás, melyben azegyetemek küldöttei (kiállítói, szer-vezôi, toborzói) és a tudományos prog-ram elôadói egyaránt aktívan résztvesznek.

Az AAHPERD és a Magyar Sporttu-dományi Társaság hagyományai, tag-létszáma, a témában dolgozó egyete-mek és kutató intézetek felszereltsége,stb. sajnos nem hasonlítható össze, demégis megfontolandó (de inkább kö-

vetendô lenne) néhány olyan tapaszta-lat, amely nem igényel extra anyagifeltételt.

1. Az AAHPERD konferenciáira csakúj (semmilyen formában nem közölt)vizsgálati eredmény jelenthetô be és azanyag vagy annak része a konferenciavégéig közlésre nem küldhetô.

2. Bizonyára évtizedek következetesszervezô munkájának eredménye az,hogy a meghívott elôadó, az egyetemitanár, a nemzetközi irodalomban többszázszor idézett kutató és az elsô kon-ferenciáján részt vevô egyetemistapontosan betartotta a rendezôk általegyértelmûen megfogalmazott tartalmiés formai elôírásokat és a kiírt határ-idôket.

3. Függetlenül a jelentkezô beosztá-sától és korábbi tudományos teljesít-ményétôl minden elôadáskivonatkonkrét volt, az elôírásoknak megfe-lelôen tartalmazta azokat a részletesstatisztikákat, melyek ellenôrizhetôenbizonyították, hogy a bejelentettelôadás valóban kész anyag, vagyisnem a jelentkezés és a konferencia kö-zötti 7-8 hónapban végez majd adatfel-vételt a kutató. Jövô idôben fogalma-zott mondat még a diszkussziókbansem olvasható.

4. Minden elôadáskivonatot (a meg-hívott elôadókét is!) két szakmai lektorvéleményezett (2006-ban ez a testület181 fôbôl állt). A lektori véleményekalapján végzendô javításokra és azanyag visszaküldésre csupán 24(USA) – 36 (nem USA) óra állt rendel-kezésre. Ezek látszólag szigorú feltéte-lek, de nagyon vonzó ellenpontként azelôadáskivonatok a Research Quar-

Tanulmányok • Katona György: Digitális tankönyv alkalmazása... 57Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Soproni nappali Soproni Pápailevelezô levelezô

2002-ben 2003-ban 2004-benOtthoni PC 59% 70% 80% 85% 80%Otthoni Internetkapcsolat 27% 40% 48% 51% 45%Számítástechnikai elôtanul-mányok (4 vagy több év) 41% 59% 61% 13% 15%

11.. ttáábblláázzaatt.. A nappali és levelezô tagozatos hallgatók körében végzett elôzetesfelmérések eredményei digitális lehetôségeikrôl és oktatástechnikai tapasztala-taikról TTaabbllee 11.. Results of the preliminary questionnaire polling the number of studentswho own a computer, have internet access, and have previous knowledge incomputer science

- az általános és középiskolai testneve-lés-oktatás célja eltérô, és nem megfe-lelô.

Az elôadás összefoglalásaként meg-állapították, hogy még mindig torz akép a testnevelés megítélésekor. A test-nevelést nem tartják komoly tantárgy-nak, és gyakorlatilag semmibe veszik,ami a továbblépés szempontjából nemszerencsés. A professzor elôadása amagyarországi helyzetrôl is gondolato-kat ébresztett. Vajon miként áll hazánk-ban az iskolai testnevelés oktatása? Mi-lyen tárgyi és személyi feltételekkelrendelkezünk? Ha az angolok szerintnáluk ezen a téren probléma van, akkormi mit mondjunk? Mit tehetünk a test-nevelés tantárgy fejlôdése érdekében?

Az imént említett elôadásokon kívülmég a következô témákról hallhattunk:

kisgyermekek élettani vizsgálata, illetveaz EUROFIT mérésének, és a különbözôfizikai vizsgálatok lehetôségei nôknél.

Az elôadások után - „work-shop” jel-leggel - különbözô csoportokban dol-goztunk. Az együttes munka során szó-ba kerültek az egyetemi kapcsolatokis. Egyebek mellett megvitattuk, hogymiért fontos nemzetközi hetet szervez-ni, miként tudnánk még hatékonyab-ban átadni a tapasztalatokat, hogyanlehetne egymásnak még többet segíte-ni. Emellett szó volt az egyetemek ta-nár- illetve diákcsere kapcsolatairól is.

A hét során lehetôségünk nyílt gya-korlati órák látogatására és tartására.A worcesteri egyetem tanári kara eztnagyon pozitívan fogadta, mivel ígymódszertanilag is sokat tanulhattak akülföldi oktatók által megtartott tanó-

rákból. Az egyetem hallgatói is lelke-sen és nagy érdeklôdéssel vettek résztezeken az órákon.

ÖsszegzésRövid összegzésként megállapíthat-

juk, hogy a jelentôsen eltérô témájúkutatási programok prezentációinakmeghallgatása után kialakult polémiákrendkívül hasznosnak bizonyultak.Olyan gondolatok cseréjére kerülhetettsor, amelyek csak nagyon ritkánszembesülnek egymással. Egy újabbpiciny lépés történt a sporttudományintegrációja felé!

Példaértékû a nemzetközi hét azonvezérgondolata is, hogy a sportgya-korlat és a sporttudomány egyazoneseményen belül kap helyet. Ezen atéren vannak még teendôink itthon is!

Az amerikai „sporttudományi társaság” kongresszusaSalt Lake City, Utah, 2006. április 25-29.

Mészáros JánosSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: zsidegh@mail.hupe.hu

08-57 2006/10/25 15:29 Page 1

58

terly for Exercise and Sport, 77: 1.(impakt faktor = 0,92) külön számá-ban jelentek meg.

5. A munkacsoport felelôssége az,hogy a bejelentett és elfogadott (teháta programfüzetben megjelent) elôadáselhangozzék. Az elmaradt elôadásokadminisztratív következménye, hogynemcsak a szerzô, hanem a megjelöltmunkacsoport a társaság következôkonferenciáján esetleg konferenciáin(1-4 év) nem vehet részt.

6. Az elôadók felkészültségét a szak-mai kritériumok mellett az elôadói idô± 15s idôtartam is jellemezte. A vitá-ban a kérdezôk és hozzászólók nem is-mertethették saját eredményeiket. Aszerencsés, de inkább következetes éshatékony ülésvezetési technika ered-ményeként például 5 konkrét kérdésmegfogalmazása kevesebb volt, mintegy perc, melyekre az elôadó maxi-mum 4 percben válaszolhatott.

A konferencia programja alapján isnyilvánvaló, hogy a testnevelés, a rek-reáció és a rehabilitáció amerikai szak-emberei az elemszámában nagyon né-pes, de összességében mégis kisebb-séget képviselô rétegekre és csopor-tokra koncentrálnak olyan munkacso-portként (!), amelyben a testnevelô, azorvos, a pszichológus, a dietetikus és aprofi szervezô egyenrangú partner, deegyüttesen sem „több”, mint maga acélcsoport. A felnôtt népesség vagy azidôskorúak rendszeres fizikai aktivitásaugyanolyan fontos és hangsúlyos, minta gyermekeké. Ezek kapcsán azelôadásokban is és a vitákban is több-ször elhangzott olyan (például 1993-ban még „eretnekség”-nek minôsülô)kijelentés, mely szerint:

- Az évtizedek során egészségneve-lésre fordított több milliárd dollár hiva-talos banki kamata sem térült meg ed-dig, tehát a rendelkezésre álló forrásokfelhasználása újra tervezendô. A direktbefektetés (létesítmények építése, al-kalmazottak fizetése) talán hatéko-nyabb, mint az indirekt (szórólapok,reklámok).

- Nem biztos, hogy az iskolai testne-velést kizárólagosan csak a gyerme-kek igényei szerint kell szervezni, szük-ség van a követelményekre is és néhamég a presszióra is.

- Nem biztos, hogy az elhízott, sérültvagy beteg gyermekek testnevelésébenaz integráció (együttes foglalkoztatás,ez napjainkban az EU egyik direktívájais) az egyetlen hatékony módszer. Azintegrációból eredô pedagógiai és pszi-chológiai eszközök érvényesíthetôk el-különített foglalkoztatás esetén is.

Ami nem volt szimpatikus:• Noha a konferenciára jelentkezés

feltétele volt a felsôfokú végzettség, ameghívott elôadók többsége tankönyvi(kézikönyvi) adatokat és ábrákat mu-tatott be anélkül, hogy új összefüggé-sekre vagy vizsgálati lehetôségekreirányította volna a hallgatók figyelmét.(Sajnos ez a meghívott elôadói stílusaz európai konferenciákon is egyre in-kább terjed.)

• Annak ellenére, hogy a konferen-cián is javasolt (és tartalommal meg-töltött) szekció volt a módszerfejlesz-tés, az elôadók meghatározó hányadamég kis csoportok esetén is követte az„egyszerûsítô”, ebbôl eredôen kevésbémegbízható megközelítést, azt sugall-va, mintha például a BMI, esetleg kétbôrredô összege a testzsírtartalom,

vagy a 20 méteres ingafutás és a kü-lönbözô lépéspróbák eredménye azaerob teljesítmény mérése lenne.

• Az amerikanizmus, mely szerintreferencia vagy a viszonyítási alapcsupán amerikai vizsgálat eredményelehet. Nem a hivatalos program során,de felvetôdött olyan kérdés is, hogy„Mr. Szabó az American College ofSports Medicine melyik kiadásában ír-ta le (!?), hogy az 1200m futás ered-ménye a kardio-respiratorikus állóké-pesség egyik becslése?”, mivel arracsak az egy mérföld (esetleg a fél mér-föld) alkalmas. Továbbá, az elôadá-sunkban elemzett 6000, korcsoporton-ként 1000 leány (a budapesti, prepu-bertáskorú leányok 4%-os reprezenta-tív mintája) csupán csoporttá vagy„mintácskává” degradálódott, hiszenpéldául a 11 évesek referenciája azAmerikában vizsgált 735 leány magas-sága, tömege és testösszetétele. Azmár lényegtelen apróság, hogy a „ja-vasolt” referenciában funkcionális jel-lemzôk nem is szerepelnek.

Pozitív és negatív vélemény termé-szetesen minden tudományos konfe-rencia után megfogalmazható. Az álta-lam kiemelt disszonáns történéseketnem a sértett kutató elítélô szándéká-val emeltem ki, csupán úgy értelme-zem, mint az amerikai tudományoskultúra egy, nem követendô részjelen-ségét. Sokkal inkább javaslom a pozi-tívnak ítélt tényezôk megfogadását éskövetését, hiszen napjainkban márnem elegendô a tudományos ered-mény, a pontosság, a megbízhatóság,vagyis az elôre közölt feltételek elfoga-dása az eredményekkel azonos súlyúAmerikában is és Európában is.

ÖsszefoglalásEz a cikk olyan kutatás-fejlesztési

munkáról számol be, melynek soránegy sport multimédia tankönyvet fej-lesztettünk ki és vizsgáltuk enneksportpedagógiai hatékonyságát a Nyu-gat-Magyarországi Egyetem BenedekElek Pedagógiai Fôiskolai Karán. Cé-lunk az volt, hogy megvizsgáljuk, va-jon a sportszakmai tárgyak oktatásasorán az alkalmazott IKT (Informatikaiés Kommunikációs Technológia)mennyiben befolyásolja az oktatás ha-tékonyságát. Az e-learning tananyagotCD-ROM formátumban készítettük el,mivel hallgatóinknak csak fele rendel-kezett interneteléréssel. A digitális tan-eszköz tartalmazza az általunk oktatottsportszakmai tantárgyak elméleti ésgyakorlati ismeretanyagát, a mozgása-nyag bemutatását szakszöveges, rajz-írásos és videó formában egyaránt, azellenôrzés és önellenôrzés lehetôségeités a hangos könyv változatot is látás-sérült hallgatók számára. Pedagógiaikísérletünkben 133 soproni levelezôhallgató ezzel a digitális taneszközzeltanult és vizsgázott három sportszak-mai tantárgyból, míg a pápai levelezôhallgatók hagyományos tankönyvveltanultak és írásban vizsgáztak ugyane-zen tárgyakból. A kísérlet eredményeiazt bizonyították, hogy az alkalmazottIKT hatékonyságnövelô tényezô leheta sportpedagógiában.

KKuullccsssszzaavvaakk:: digitális taneszköz, e-learning, IKT, sportrekreáció

AbstractThis article describes research and

development work, in the course ofwhich a digital multimedia course bo-ok was produced, and its effectivenessexamined in regards to teaching sportsubjects at the Faculty of Pedagogy inthe University of West Hungary. Thepurpose of this study was to examinewhether applying ICT (Information andCommunication Technology) in tea-ching Physical Education (PE) increa-

ses pedagogical effectiveness. Thespecial e-book on sports was made inCD-ROM format, because of the lowrate among our correspondence stu-dents who have access to the Internet.The CD-ROM contains theoretical andpractical general material used in thecourse of teaching PE, demonstratesspecialized vocabulary through videosand charts and provides the possibilityfor testing and self-testing. The CD-ROM also contains an audio version ofthe material for the benefit of sight-im-paired students. The experimental gro-up consisted of 133 correspondent stu-dents from Sopron who used the digi-tal course book and then were givenwritten examinations on three topics inPE, while a control group of 99 corres-pondent students from Pápa studiedwith a traditional textbook, and thenwrote examinations on the same topicsas the experimental group. The resultsindicated that using ICT increases theeffective factor in teaching PE.

KKeeyy--wwoorrddss:: digital education materi-als, e-learning, ICT, sport recreation

BevezetésA sport kulcsfontosságú szerepet tölt

be az egészség megôrzésében, a fizi-kai, pszichikai teljesítôképesség foko-zásában, illetve szinten tartásában afelsôoktatásban is. A Nyugat-Magyar-országi Egyetem minden karán oktat-nak testnevelést, de vannak karok,ahol szakspecifikusan más sportszak-mai tárgyak oktatása is folyik. Ilyenszakok a tanító, az óvodapedagógus ésa szociálpedagógus szak. A BenedekElek Pedagógiai Fôiskolai Karon a szo-ciálpedagógus képzés igényeihez iga-zodva az egészség edzésének alapvetôelméleti és gyakorlati ismeretanyagafontos részét alkotja a képzésnek, ahola hallgatók nemcsak ahhoz kapnakoktatási támogatást, hogy saját fittsé-güket megôrizzék, fejlesszék, hanemahhoz is, hogy munkaeszközként al-kalmazni tudják az egészségmegôrzô,

fejlesztô testedzési lehetôségeket(Bucsy, 2003). Az itt oktatott sport-szakmai tárgyak (Sportrekreáció, Sza-badidôsportok elmélete és gyakorlataI., II.) ismeretanyagát dolgoztuk fel di-gitálisan és készítettünk e-learningtananyagot, hogy az oktatás színvona-lát megôrizzük és hatékonyságát javít-suk.

Elôzetes felmérés a hallgatók körében

MMóóddsszzeerreekkA tananyagfejlesztés megkezdése

elôtt több éven keresztül írásbeli kikér-dezés módszerével mértük fel azelsôéves szociálpedagógus hallgatókdigitális lehetôségeit és számítástech-nikai elôképzettségüket. A felmérésmintája 2002-ben 83 fô, 2003-ban 88fô, 2004-ben 87 fô elsôéves nappalitagozatos hallgató volt, 2004-ben afelmérésbe bevontuk az elsôéves leve-lezô hallgatókat is, ahol a minta 169 fôvolt, ezen belül, képzési hely szerintimegoszlásban 82 fô soproni, 87 fô pá-pai hallgató. Arra voltunk kíváncsiak,hogy hallgatóink hány százaléka ren-delkezik saját számítógéppel, internet-eléréssel és hány évig tanultak elôzô-leg számítástechnikai jellegû tantár-gyat, azaz a kulcskompetenciakéntszámontartott digitális kompetenciáju-kat térképeztük fel (Európai Bizottság,2005). A felméréshez az egészség-kul-turális terület vizsgálatához alkalma-zott standard szociológiai adatlap in-formatikai kérdésekkel kiegészítettváltozatát használtuk (Aszmann,Frenkl, Kaposvári, Szabó, 1997). Akérdôíveket a hallgatókkal a tanévkezdetén töltettük ki.

EErreeddmméénnyyeekkAz adatok feldolgozásánál a fôbb ka-

tegóriák közötti százalékos eloszlásraés annak idôbeni változására voltunkkíváncsiak. Az eredményeket az 11..ttáábblláázzaattbbaann foglaltuk össze. A táblázatadataiból jól látható, hogy hallgatóinkzöme rendelkezik saját számítógéppel,de otthoni internetkapcsolata csakminden második hallgatónak van.

Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók 7Tanulmányok • Katona György: Digitális tankönyv alkalmazása...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Digitális tankönyv alkalmazása sportszakmai tárgyak oktatásában

a Nyugat-Magyarországi EgyetemenTHE USE OF DIGITAL MATERIALS FOR INSTRUCTION IN SPORT TOPICS AT

THE UNIVERSITY OF WEST HUNGARY

Katona GyörgyNyugat-Magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Fôiskolai Kar, SopronE-mail: katona@bepf.hu

A Stress and Anxiety Research Soci-ety (STAR) (Stressz- és Szorongásku-tató Társaság) 27. Konferenciáját aKrétai Egyetem Pedagógiai Kar Taní-tóképzô Tanszéke rendezte meg a gö-rög sziget szellemi központjának szá-mító Rethimnonban. A gazdag törté-nelmi múlttal rendelkezô Kréta, máraturistaparadicsommá vált, az ideláto-gatók szívesen merülnek el a szigetmitologikus világában. Kréta történe-tének mitikus leírása izgalmas alap-hangot adott a konferencián résztvevôk számára.

A hellén ôskor kutatása Halbherr ne-

véhez fûzôdik, aki egy olasz kutató-csoport segítségével tárta fel a krétaikultúra gyönyörû emlékeit. Az ása-tásokat Arthur Evans vezetésével to-vább folytatták és a knosszoszi palo-ta feltárásával a krétai civilizációcsodálatos története rajzolódott ki. Amitológia szerint Zeusz beleszeretettEurópába és Krétára szöktette. Há-rom gyermekük született, akik közülMínosz lett Kréta királya. Poszeidónegyszer egy csodálatos bikával aján-dékozta meg Mínoszt, akinek fel kel-lett volna áldoznia a nagyszerû álla-tot. Mínosz azonban beengedte az

ajándék bikát a csordájába. Poszei-don ezért szörnyû bosszút tervelt kiaz engedetlen király ellen. Poszeidonsugallatára Mínosz felesége, Pasip-hae beleszeretett az erôs fehér biká-ba. Daidalosszal egy fatehenet ké-szíttetett, melynek belsejébe magamászott be és e ravasz módon egye-sült a bikával. Az utód egy bikafejû,embertestû lény a Minotaurusz lett.Mínosz király, hogy elkerülje a bot-rányt, egy labirintust építtetett aszörnynek. Egy szerencsétlen kimenetelû bika-viadal után, azt kérte Mínosz az athé-niaktól, hogy kilencévenként hét fia-tal férfit és nôt küldjenek Krétára aMinotaurusz eledeleként. Thészeuszvéget akart ennek vetni, ezért a fia-

Beszámoló a 2006. július 13-15. között Krétán (Rethimnon) megrendezett 27. STAR KonferenciárólTóth László

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: ltoth@mail.hupe.hu

07-58 2006/10/25 15:28 Page 1

6

zolt trendvonal statisztikailag nem esikegybe, hanem mindkét jellemzô eseté-ben következetesen párhuzamos.

Az 11.. áábbrráánn a körrel jelölt gyermekekmorfológiai életkora a 2005-ös stan-dardokkal végzett számítás esetén ki-sebb, mint az 1983-assal becsült. A 9évesek random mintájában összesen 8ilyen fiú volt. A 22.. áábbrráánn lát ható 10 körazt szemlélteti, hogy e gyermekek ese-tében az 1983-as referenciákkal számí-tott felnôttkori testmagasság nagyobb,mint az új standardok alapján.

Az irányában következetes és ará-nyaiban nagyon hasonló különbsé-gek azonban nem eredményezhetnekegyszerûsítô következtetést. Ugyanisaz 1983-ban közölt standardok alap-ján számított morfológiai kor nemkorrigálható (csökkenthetô) egysze-rûen az átlagos különbséggel. Miutána biológiai koradat számításakorszükség esetén alkalmazandó korrek-ciókat (Mészáros 1990) az egyén jel-lemzôi és az érvényes referenciafüggvényében végezhetjük el, az átla-gos eltéréssel csökkentett koradatbecslési hibája sok esetben (az újfejlôdési görbék elkészítése után kö-zel ezer számítás eredményét hason-lítottuk össze) kétszerese is lehet akülönbözô standardokkal (az 1983-ban közölt és a jelen cikkben sze-replô) végzett korjellemzés átlagos el-térésének.

A vonatkozó etikai elôírások értelmé-ben munkacsoportunk csupán a fiúk újreferenciáit készítette el, de a 2006-banmegjelent munkák (Bodzsár és Zsáka2006, Pápai és Tróznai 2006) tanúságaszerint a nemzedékenkénti testmagas-ság és testtömeg különbségek a leá-nyok országosan reprezentatív, vagy re-gionális mintáiban is jelentôsek. Abszo-lút értékben érthetôen kisebbek, dearányaikban nagyon hasonlóak a fiúkcsoportjában tapasztalthoz. Követke-zésképpen a „leány” fejlôdési görbékérvényesítése is szükséges lenne.

A munkacsoport tagjai köszönetüketfejezik ki a vizsgálat lebonyolításához a2003 és 2005 között biztosított államitámogatásért.

Felhasznált irodalomBodzsár, É.B. (1998): Secular

growth changes in Hungary. In: Bo-dzsár, É.B., Susanne, C. (Eds.): Secu-lar Growth Changes in Europe. EötvösUnivesity Press, Budapest, 175-206.

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2006): Pre-sent state of secular trend in Hungary –Preliminary report. 15th Congress of theEuropean Anthropological Association,Programme and Abstracts, Eötvös Lo-ránd Universizy, Budapest, 55.

Bouchard, C. (1991): Genetic as-pects of anthropometric dimensionsrelevant to assessment of nutritionalstatus. In: Himes, J. (Ed.): Anthropo-

metric assessment of nutritional status.Alan R. Liss, New York, 213-231.

Conrad, K. (1963): Der Konstituti-onstypus. Springer, Berlin.

Mészáros J. (Szerk.)(1990): A gyer-meksport biológiai alapjai. Sport, Bu-dapest.

Mészáros J., Mohácsi J. (1983): Abiológiai fejlettség meghatározása és afelnott termet elorejelzése a városi fia-talok fejlodésmenete alapján. Kandi-dátusi értekezés, MTA -TMB, Buda-pest, 1-151.

Ogden, C.L., Fryar, C.D., Caroll,M.D., Flegal, K.M. (2004): Mean bodyweight, height, and body mass index,United States 1960-2002. AdvanceData from Vital and Health Statistics,347: 1-20.

Othman, M., Mészáros, J., Szabó, T.(2002): Secular trend and motor per-formance in Hungarian schoolboys. Ki-nesiology, 34: 127-133.

Pápai J., Tróznai Zs. (2006): Seculartrend in maturation, body comopositi-on and physical performance. 15thCongress of the European Anthropolo-gical Association, Programme andAbstracts, Eötvös Loránd Universizy,Budapest, 56.

Prókai A., Völgyi E., Mészáros Zs.,Tatár A., Zsidegh M., Uvacsek M., Vaj-da I., Mészáros J. (2005): Relatív test-zsírtartalom és motorikus teljesítmény.In: Mónus A. (Szerk.): IV. OrszágosSporttudományi Kongresszus II. MSTT,Budapest, 238-243.

Szabó, T. (1977): A Központi Sport-iskola kiválasztási rendszere I. Az álta-lános motorikus próbák tapasztalatai.Utánpótlás-nevelés, No 1, KözpontiSportiskola, Budapest, 3-54.

Tanner, J.M. (1986): Growth as amirror of the condition of society: Se-cular trends and class distinctions. In:Demirjian, A., Braulr-Dubuc, M.(Eds.): Human Growth: A Multidiscipli-nary Review. Taylor and Francis, Lon-don, Philadelphia, 3-34.

Tatár A. (2004): Különbözo életkö-rülmények között élo 9-14 éves fiúktesti felépítése, testösszetétele és mo-torikus teljesítménye. Ph.D. értekezés,Semmelweis Egyetem Doktori Iskola,Budapest.

Tóth, G.A., Eiben, O.G. (2004): Se-cular changes of body measurementsin Hungary. Humanbiologia Budapesti-nensis, 28: 7-72.

Wales, J.K.H. (1998): A brief historyof the study of human growth dyna-mics. Annals of Human Biology, 25:175-184.

Weiner, J.E.S., Lourie, J.A. (Eds.)(1969): Human Biology. A Guide to Fi-eld Methods. IBP Handbook, No. 9.Oxford, Blackwell.

talok közé vegyült. Mikor megérke-zett Krétára beleszeretett Mínosz ki-sebbik lányába, Ariadnéba. Ariadné-tól megkapta Daidalosz cérnagom-bolyagját, majd legyôzte a szörnyetés a fonal segítségével kitalált a labi-rintusból. Athénbe hazatérve – azapjával korábban megbeszélt jelet(felvonni a fehér vitorlát) – elfelejtet-te, és amikor apja Aigeusz megpil-lantotta a fekete vitorlát, bánatábana tengerbe vetette magát. Azt a ten-gert, azóta Égei-tengernek nevezik. A csodálatos helyen fekvô és külön-

leges atmoszférával rendelkezô – a szi-get méreteit figyelembe véve - közepesméretû várostól (Rethimnon) kilenc ki-lométerre észak-nyugatra található azEgyetem, melynek épülete a mediter-rán építkezési szokások következtében(szögletes falak, lapos tetôk, nyitottbelsô terek) inkább hasonlított egy ka-szárnyához, semmint egy patinásfelsôoktatási központhoz. A megérke-zés utáni elsô benyomást tovább ron-totta, hogy a Konferencia elôtti napok-ban diáklázadás volt az Egyetemen.Természetesen a Konferencia szerve-zése és lebonyolítása kifogástalan volt,a sajátos körülmények csak érdekesséés felejthetetlenné tették az ott töltöttnégy napot.

A Konferencia július 12-én reggel – ahivatalos megnyitó elôtt – két plenáriselôadással kezdôdött. Az elsô elôadás-ban SStteepphheenn HHoobbffoollll (Egyesült Álla-mok) professzor a traumatikus élmé-nyek hatásáról és feldolgozásuk újperspektívájáról beszélt. A másodikelôadó KKaattee MMoooorree (Ausztrália) pro-fesszor asszony volt, aki a hipnózis kli-nikai alkalmazását mutatta be.

A következô napon a regisztrációtkövetôen és a megnyitó után, a STARelnöki köszöntô következett. (VolkerHodapp elnök úr távollétében MichaelEysenck üdvözölte a résztvevôket.)

Egy kis statisztika: a konferencia196 regisztrált elôadója között 42 ha-zai, 20 szigetországi, 15-15 amerikai,ausztrál, 12-12 német és török, 10spanyolországi, 8 lengyel, 7 izraeli, 5-5portugáliai és cseh köztársaságbeli, 4kanadai, 3 magyar, iráni, japán és me-xikói, 2-2 svájci, finn, dél-afrikai köz-társaságbeli, norvég, hong-kongi, ar-gentin, perui, holland, horvát volt, mígOroszország, Belgium, Columbia,Svédország, Olaszország, Irak, Tajvan,Malajzia, India, Brazília, a DominikaiKöztársaság, Litvánia, és Új-Zéland 1-1 elôadóval képviseltette magát. ASemmelweis Egyetem Testnevelési ésSporttudományi Kara (TF) kételôadással vett részt a konferencián.

A vitaindító elôadások (Keynote

address), az elhangzás sorrendjében akövetkezôk voltak:

• Szorongás, figyelem, teljesítmény.• A stressz folyamat kutatásának ki-

terjesztése: a pozitív érzelmek sze-repe.

• A depresszió természete és vizsgá-lati módszerei.

• A betegség kockázatára és a be-tegségre vonatkozó válasz kogni-tív-emocionális összetevôi.

• A terrorizmus hatása az egyénre ésa közösségre.

• Házaspárok közötti stresszhelyzet-ben nyújtott támogatás és érzelmikapcsolat: jobb adni, mint a támo-gatást elfogadni?

A meghívott résztvevôkkel lebonyo-lított kerekasztal-beszélgetések a kö-vetkezô témák köré csoportosultak:

• Stressz és megküzdés idôskorban:új kutatási eredmények.

• Egy kis segítség az elmélet felöl: atraumatikus stressz kutatásábanfelmerülô kérdések.

• A stresszorok és a megküzdés: be-vándorlók, diákok és adóellenôrökvizsgálata.

Az aktuális témák megvitatásaegyebek között azért volt hasznos,mert szemben az elôadások kötöttidôbeosztásával, a kerekasztal-beszél-getések során parázs viták alakulhat-nak ki a résztvevôk között, amint eztörtént az elsô téma kapcsán is. A kü-lönbözô nézôpontok bemutatásaelôsegíti, hogy a hallgatók témára vo-natkozó ismeretei letisztuljanak, és el-vontabbá váljanak.

A párhuzamos szekciók címei kö-zül az alábbiak érzékeltetik leginkábba 140 elôadás szerteágazó tematiká-ját.

• A stressz és a megküzdés pszicho-metriai vizsgáló módszerei.

• A stressz- és megküzdés kutatáslegújabb eredményei.

• Szociális szorongás: gyermekkor,serdülôkor, felnôttkor.

• Stressz, szorongás, és depresszióklinikai szempontjai.

• Stressz, és megküzdés a sportban• Foglalkozási stressz és kiégés.• Munkahelyi Stressz.• Személyiség összetevôk és beteg-

ség.• Fejlôdési irányok: stressz és érzel-

mi szabályozás gyermek-, és ser-dülôkorban.

• Stressz és megküzdés bûncselek-mények során: a támadó és az ál-dozat.

• Stressz és megküzdés a gondos-kodó személyeknél.

• Kiégés és a stressz sikertelen le-küzdése.

• A perfekcionizmus legújabb kuta-tási eredményei.

• A terrorizmus pszichológiai követ-kezményei.

A sporttudományt érintô témákat te-kintve hat elôadás hangzott el. Azelôadások során ízelítôt kaphattunk,hogy a szakemberek napjainkban mi-ként vélekednek a sportban alkalmaz-ható módszerekrôl, illetve milyen el-méleti háttérrel közelítenek a gyer-meksport és az extrém teljesítménytnyújtó élversenyzôk mentálhigiénésgondozásához.

KKaarreenn HHooffffmmaannnn (Hoffmann & Ri-chartz) elôadásának a címe „Chronicstress in chidhood: the relationshipbetween resources and the perceptionof chronic stress among athletes andnon-athletes” [Krónikus stressz állapotgyermekkorban: a krónikus stressz ál-lapot észlelése és kezelése közötti kap-csolat sportolók és nem sportolók ese-tében] volt.

Az empirikus vizsgálat során 598sportoló és 499 nem sportoló 7-12 évközötti gyermeket vizsgáltak meg a ku-tatók. A vizsgálat során a „strains andresources among children” kérdôívetalkalmazták a szerzôk. A téma elméle-ti hátterét a Lasarus (1991) Cognitive-motivational-relational theory és a„Conservation of resources theory(Hobfoll, 1998) kombinációja adta. Azeredmények szerint a sportoló gyerme-kek szignifikánsan alacsonyabb stresszpontokkal voltak jellemezhetôk, mint anem sportoló társaik. (www.star2006.org/Abstracts, p.125)

TTóótthh LLáásszzllóó (Tóth, Géczi, Bognár &Sipos) „Examination of competitivestate anxiety (CSAI-2), athletic copingstrategies (ACSI-28), and STPI-Y vari-ables in different age groups of Hunga-rian ice hockey players” [Különbözôéletkorú jégkorong versenyzôk ver-seny szorongásának, megküzdô straté-giájának és STPI-Y változóinak kísérle-ti vizsgálata Magyarországon] címmeltartott elôadást.

A kutatás elsôdleges célja az volt,hogy Magyarországon elsôként gyûjt-sünk pontos adatokat, a különbözôéletkorú válogatott jégkorong játéko-sok szorongásáról és megküzdô ké-pességérôl. A mintát az U-16, az U-18,és az U-21 jégkorong válogatott tagjaialkották (N=71). A vizsgálatok soránelôször versenyszorongást (kognitív-és szomatikus szorongás, illetve önbi-zalom) mértünk (Martens et al., 1990).A megküzdô képességet a következôalskálákkal vizsgáltuk; 1. skála: csapá-sokkal való megküzdés (coping withadversity), 2. skála: teljesítmény tét-helyzetben (peaking under pressure),

Tanulmányok • Mészáros János és tsai: Nemzedékenkénti növekedési különbségek... 59Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

22.. áábbrraa.. A különbözô standardok alapján becsült felnôttkori testmagasságegyezési diagramja a 9 éves fiúk csoportjában

(Congruence between predicted youg adult heright by various references in thesample of 9-year-old boys).

06-59 2006/10/25 15:26 Page 1

60

3. skála: célkitûzés/mentális felkész-ülés (goal setting/mental preparation),4. skála: koncentráció (concentration),5. skála: szorongás mentesség (free-dom from worry), 6. skála: önbizalomés teljesítménymotiváció (confidenceand achievement motivation), 7. skála:edzô általi irányíthatóság (coachabi-lity). (Schmidt et al, 1990), Magyarváltozat Jelinek, 2000. Az STPI-Y ön-értékelô skálát a szorongás, a kíván-csiság, düh/harag, és a depresszióegyéni különbségeinek kimutatásáraSpielberger (1995) fejlesztette ki. Ma-gyar változat Sipos, Bodó, Spielberger,2004. Az eredményekbôl egyértelmû-en kiderül, hogy az alkalmazott pszi-chometriai skálák megbízhatóak és ér-vényesek az adott populáció pszicho-lógiai állapotának mérésére. Az életko-ri csoportok között nem találtunk lé-nyeges eltéréseket a vizsgált változókesetében. A kutatás második részébenazonban, az eredmények elemzéseután megállapítottuk, hogy mindhá-rom életkori csoportban 15%-banolyan versenyzôk is megtalálhatók,akik az átlagostól eltérô, kedvezôtlenpszichológiai státusszal (magasabbszorongási szint, alacsonyabb önbiza-lom, kevésbé hatékony megküzdésistratégiák) jellemezhetôk. A tanul-mány megerôsítette, hogy a férfia-sabb, keményebb sportokat ûzôketsem kerülik el az emocionálisan labili-sabb állapotok, melyek tartóssá válásaesetén a teljesítményt negatívan befo-lyásoló tényezôkké válhatnak. Fiatalfelnôttkorban a kedvezôtlen személyi-ségvonások, - szakember segítségével- meglehetôsen hatékonyan fejleszt-hetôk. (www.star2006.org /Abstracts,p.125)

JJaanneett SSttyynneess (Stynes, Adamson, &Covic) „How do elite junior athletes co-pe with stress? A longitudinal studyusing the adolescent coping scale” [Mi-lyen módon küzdenek meg a stresszela junior korú élversenyzôk? Egy hossz-metszeti vizsgálat a „serdülô megküz-dési skála” alkalmazásával]

A szerzôk magasan kvalifikált 10-17éves junior korú teniszjátékosokat vizs-gáltak. A vizsgálat a „Serdülô megküz-dési skála” alkalmazásával történt. Akövetkeztetések szerint az elit atlétákmegküzdési stratégiái hatékonyabbak,az átlagos populációhoz képest.(www.star2006.org /Abstracts, p.126)

SS.. VVaassoouu két összefüggô elôadástmutatott be (Vazou) és (Vazou, & Vas-silaki) „Relationship of peer motivatio-nal climate and achievement goalswith trait anxiety in youth sport” [A tá-mogató motivációs környezet és a tel-

jesítmény célkitûzés kapcsolata a szo-rongásra való hajlammal gyermeksportolóknál] és „Relationship amongmotivational climate, achievementgoals, trait anxiety and social physiqueanxiety in physical education” [A moti-vációs környezet, a teljesítmény célki-tûzés, a szorongásra való hajlam, és aszociális fizikai szorongás kapcsolata atestnevelés órán] címmel.

A szerzôk egyértelmûen megállapít-ják, hogy a gyermekek sporteredmé-nyét nagymértékben befolyásolja a tá-mogató környezet. Különösen a lány-versenyzôkre fontos odafigyelni, hi-szen a magasabb szorongás szint miattôk azok, akik jobban igénylik a kör-nyezetük támogatását. (www.star2006.org/Abstracts, p.127 és 128)

OOlliivveerr SSttoollll (Stoll & Reinhardt) „ Flowexperiences and running – results of alaboratory study” [A flow gyakorlatai ésa futás-egy laboratóriumi vizsgálateredményei] címmel tartott elôadást,melynek szintén volt magyar vonatko-zása, hiszen a „flow elmélet” Csíkszent-mihályi Mihály magyar származásúpszichológus nevéhez kapcsolódik.

A kutatási probléma a következôvolt: a pályán vizsgált flow élményekés a flow teljesítmény kapcsolata el-lentmondásos, nehezen értelmezhetôeredményeket produkál. A kutatók la-boratóriumi körülmények között vizs-gálták a flow élmény elérésének le-hetôségeit és élettani paramétereit. Akövetkeztetések szerint a vizsgálatiszemélyek a laboratóriumi körülmé-nyek között is el tudtak jutni a kihívás-képesség kontrollált egyensúlyába.(www.star2006.org /Abstracts, p.128)

A magyar résztvevôk közül SSiippoossKKoorrnnééll (Sipos, Bretz É, Szalay, & BretzK.) „Investigation of psychometric pa-rameters, pulse rate spectra and stresson hospital nurses” [Kórházi ápolónôkpszichometriai paramétereinek, pulzushullám jellegzetességeinek, és stresszszintjének vizsgálata] c. elôadásahangzott még el.

A kutatók célja az volt, hogy meg-vizsgálják a három mûszakban dolgo-zó nôvérek neuromuszkuláris kapaci-tását, a stresszre adott fiziológiai vála-szát, STPI-Y változóinak és LDM meg-küzdô stratégiáinak struktúráját. Hat-vanhárom 21 és 66 év közötti ápolónôtvizsgáltak meg. Az eredmények arraengednek következtetni, hogy azidôsebb nôvérek magasabb kíváncsi-ság (curiosity) pontszámmal voltak jel-lemezhetôk, illetve a megküzdô straté-giák közül a racionális-emocionális vé-dekezô magatartást preferálták a leg-jobban. A szorongás szint alapján lét-

rehozott három csoport közül a kevés-bé szorongóknak jobb volt a pulzus át-laguk és az EKG eredményük, a másikkét csoporthoz képest. A depresszióravaló hajlam pontszáma a közepes szo-rongási szinttel rendelkezô csoportbanvolt a legalacsonyabb. (www.star2006.org/Abstracts, p. 83)

A 27. STAR Konferencián szép szám-mal jelentkeztek új országok képvi-selôi. Intenzív érdeklôdést figyelhettünkmeg a „harmadik világ” országainakrészérôl. A stressz kutatás újabb ésújabb témákkal való bôvülése is szem-betûnô volt. A társaságot alapító nagynevek mellett – elsôsorban a társaságfolyóiratának szerkesztôi között - az újgeneráció képviselôi egyre nagyobb te-ret nyernek. Az országok képviselôi kö-zött is megkezdôdött a fiatalok elôretö-rése, ami az által valósul meg, hogy asorra kerülô konferenciák szervezôi au-tomatikusan nemzetük képviselôivéválnak. Ez figyelhetô meg a DominikaiKöztársaság (STAR-2007), és Nagy-Britannia (STAR-2008) esetében is.

A 3-5 éven belül megrendezésre ke-rülô STAR konferenciák lehetségeshelyszínei között ismét szerepel Buda-pest, ahol egy Európai Pszichológi-ai/Sportpszichológiai konferencia sa-tellite rendezvényeként (ahogy a 12.STAR konferencia esetében történt1991-ben) a TF ismét egy rangos tu-dományos összejövetel házigazdája le-het. Ennek megerôsítéseként adta át, esorok írója, a társaság elnökhelyette-sének, Michael Eysencknek azt a hiva-talos nyilatkozatot, melyben a Sem-melweis Egyetem Testnevelési ésSporttudományi kara (TF) vállalja, aSTAR konferenciák egyikének meg-rendezését 2009-ben vagy 2010-ben.

((wwwwww..ssttaarr22000066..oorrgg))

gálat minden korcsoportjában a test-magasság, a testtömeg és a plasztikusindex középértékei szignifikánsan na-gyobbak, de a változónkénti különbsé-gek nem arányosak. A testtömeg kor-csoportonkénti különbségei nagyob-bak, mint amennyit a testmagasságdifferenciái (testtömeg x 0,01 testma-gasság-1) indokolnának, a relatív moz-gatórendszeri fejlettség (plasztikus in-dex x 0,01testmagasság-1) azonban aszignifikánsan nagyobb abszolút átla-gok ellenére is a 2005-ös vizsgálatbankisebb. Nincs értékelhetô differenciaviszont a testmagasság korfüggô, rela-tív változási sebességében (%).

A bemutatott különbségek értelmezé-sekor tekintettel kell lennünk a differen-ciák abszolút értékeire is. A generáción-ként magasabb termet humánbiológiaimegítélése fenntartás nélkül pozitív(Tanner 1986) és a javuló életkörülmé-nyek következménye. Nem vitatjuk akövetkeztetés megalapozottságát, defelvetôdik a lehetôsége egy más alapúértelmezésnek is. Vagyis: Milyen mérté-kû volt Magyarországon a növekedési„retardáció”, ha az elmúlt 20 év soránkialakult életkörülmény változások többmint 1 cm x dekád-1 átlagos testmagas-ság különbséget eredményeztek úgy,hogy egybehangzóan Bodzsár (1998),valamint Tóth és Eiben (2004) követ-keztetéseivel a hormonális érés medián-ja értékelhetôen nem változott. Részbenez a magyarázata annak, hogy mintá-inkban a növekedési sebességeket be-mutató adataink (%) alapján megrajzol-ható trendvonalak szinte fedik egymást.

A testtömeg és a plasztikus indexalapvetôen a környezeti hatásoktól,elsôsorban az életmódtól függô jel-lemzôk. Az arányaiban nagyobb tömegés kisebb plasztikus index átlagok na-gyobb zsírtömegre és kisebb aktív tö-megre utalnak. E kettô együttes hatá-saként az ezredforduló gyermekeinekmérsékeltebb fizikai teljesítménye isvalószínû. Othman és munkatársai(2002), Tatár (2004), valamint Prókaiés munkatársai (2005) prepubertásko-rú fiúknál végzett vizsgálatai szerint a70-es évek közepén jellemzôhöz (Sza-bó 1977) viszonyított jelentôsen gyen-

gébb fizikai teljesítmény tény. Az elsôkövetkeztetésünk tehát nem lehet más:Az elmúlt 20-25 év során kialakult, amorfológiai és funkcionális különbsé-gekkel is bizonyított életmódbeli válto-zások értékelhetôen csökkentik azutánpótlás-nevelés merítési bázisát.

A biológiai fejlettség jellemzéséhezés a felnôtt termet elôrejelzéséhezszükséges becslô változók minták kö-zötti szignifikáns különbségeinek hatá-sát a 9-13 évesek korcsoportjainál a 22..ttáábblláázzaattbbaann szemléltetjük. Az 11.. ééss 22..áábbrráánn példaként bemutatjuk a két-kétszámított jellemzô (morfológiai korok,becsült felnôttkori testmagasságok)egyezési diagramját a 9 évesek kor-csoportjában. A 22.. ttáábblláázzaatt tanúságaszerint a két becslés eredménye sta-tisztikailag különbözô, de az átlagokkörüli szórások nem módosultak érté-kelhetôen. Az 1983-as standardokkal

végzett számítás eredményeként a2003-2005 között vizsgált gyermekekbiológiai fejlettsége 0,20-0,25 évvelnagyobb, és a számítás logikájábóleredôen felnôttkorra becsült testma-gasságuk szignifikánsan kisebb, mint a„saját” referencia alapján történô becs-lés esetén. A két (bizonyítottan külön-bözô) standarddal számított morfológi-ai életkor lineáris korrelációja 0,95-0,96 és mind az 5 elemzett korcsoport-ban statisztikailag azonos erôsségû. Abecsült testmagasságok korcsoporton-kénti lineáris kapcsolata 0,95-0,97 kö-zötti együtthatókkal írható le.

A valóban szoros korreláció (a 90-94% közötti közös variancia) azonbannem jelent azonosságot, hiszen az átla-gok különbsége mind az öt korcsoport-ban és mindkét változó pár esetébenszignifikáns volt. Az origóból húzhatóátló és az egyedi pontok által megraj-

Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók 5Tanulmányok • Mészáros János és tsai: Nemzedékenkénti növekedési különbségek...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Morfológiai életkor Becsült testmagasság1983 2005 1983 2005

Kor Átlag SD Átlag SD Átlag SD Átlag SD9 9,15 0,67 8,82* 0,69 176,29 5,57 178,03* 5,8110 10,06 0,79 9,84* 0,81 176,69 6,11 177,98* 6,2111 11,20 0,82 10,99* 0,90 176,52 5,91 178,36* 5,9612 11,96 0,83 11,69* 0,82 176,39 6,26 178,58* 6,2913 13,08 0,86 12,86* 0,91 176,15 7,53 178,36* 7,04

22.. ttáábblláázzaatt.. A morfológiai életkor és a becsült testmagasság összehasonlítása (Comparisons of morphological age and predicted young adult height)

Rövidítések és jelölések: SD = szórás, * = az átlagok különbsége szignifikáns.

11.. áábbrraa.. A különbözô standardok alapján becsült morfológiai életkor egyezésidiagramja a 9 éves fiúk csoportjában

(Congruence between calculated morphological age by various references inthe sample of 9-year-old boys).

05-60 2006/10/25 15:24 Page 1

4

alapján a 2003 és 2005 között vizsgált9-13 éves gyermekek (a két becslô el-járás megbízhatósága csak ebben azéletkori tartományban bizonyított)random mintájánál számítottuk a bio-lógiai fejlettséget (a morfológiai élet-kort) és becsültük a felnôttkori test-magasságot.

A mért és számított jellemzôk min-tánkénti és becslésenkénti átlagai kö-zötti különbséget kétmintás t-próbával

elemeztük a véletlen hiba 5%-os szint-jén. A különbözô standardokkal számí-tott morfológiai életkorok és a becsülttestmagasságok kapcsolatát lineáriskorrelációs együtthatókkal jellemeztük.

Eredmények és megbeszélés

A terjedelmi korlátok, de elsôsorbana vizsgálat célkitûzése alapján a kétminta vizsgált változónkénti bemutatá-

sától itt eltekintünk. Az 11.. ttáábblláázzaattbbaannbemutatjuk a testmagasság, a testtö-meg és a Conrad-féle (1963) plasztikusindex korcsoportonkénti átlagait (vas-tagon szedett karakterek), a 0,25 éven-ként interpolált értékeket, valamint a18 évesek testmagasságának százalé-kában kifejezett, relatív növekedési se-bességeket, vagyis a két becsléshezszükséges standardokat. Következeteseredményünk az, hogy a 2005-ös vizs-

A szombathelyi Berzsenyi DánielFôiskola Sporttudományi Intézetemegrendezésében nagyszabású nem-zetközi sporttudományi kongresszusrakerült sor 2006. augusztus 23-26. kö-zött. A „VII. Sportmozgások Biome-chanikája és Sportteljesítményekelemzése” c. világkongresszus színhe-lye a Claudius szálloda volt.

A rangos rendezvényre öt földrész26 országából több mint 170 részt-vevôje érkezett. A négynapos esemé-nyen - több, világviszonylatban is elis-mert sporttudós és sport- software-tforgalmazó világcég volt jelen. Pro-fesszor Mike Hughes, a cardiffi UWICegyetem intézetvezetôje, a kong-resszus Tudományos Szervezô Bizott-ságának elnöke szerint ez idáig aszombathelyi volt a legszínvonalasabbés legnagyobb kongresszus.

Összegezve hasznos és tanulságosszakmai programként értékelte az el-hangzott több mint 130 prezentációt.Véleménye szerint Szombathely, Ma-gyarország mint helyszín is tökéletesválasztásnak bizonyult, hiszen a kö-zép-európai helyszín lehetôséget bizto-

sított arra, hogy a sporttudomány especiális területe nyisson e térség or-szágai felé. Ráadásul, a szervezôkolyan kísérô programokkal ismertettékmeg a - többnyire angolszász orszá-gokból érkezô - résztvevôket mint atradicionális Savaria Karnevál.

E rangos tudományos rendezvénykiváló lehetôséget kínált a hazai sport-tudomány képviselôinek is kutatásaikbemutatására, de - e területet érintô -legkorszerûbb vizsgálati eredményekés technikai fejlesztések megismerésé-re is. Az angol nyelvû prezentációk -témájukat tekintve - változatos képetnyújtottak a sporttudomány egyrebôvülô részterületeirôl. A központi té-ma azonban egy dinamikusan fejlôdôágazat bemutatása volt: a sportmozgá-sok oktatása, sportteljesítmények javí-tása, fokozása videó -, és komputer-technika segítségével.

Az esemény kiváló alkalmat terem-tett a Berzsenyi Dániel Fôiskola Sport-tudományi Intézete számára, hogy asporttudomány ezen újszerû és hazánk-ban kevéssé elterjedt területét az angolszakemberekkel való együttmûködés

segítségével és a szoftver cégek támo-gatásával Magyarországon képviselje,illetve népszerûsítse. Erre vonatkozóantöbb megállapodás is született a cardif-fi egyetem és a BDF SporttudományiIntézete között. Az augusztusban lezaj-lott sporttudományi kongresszus sike-res megrendezését nagymértékben se-gítette, hogy a szombathelyi fôiskolaalapítója és koordinátora egy 16 euró-pai egyetemet tömörítô sporttudomá-nyos hálózatnak (INHS - InternationalNetwork on Sport and Health Science).

A következô jelentôs nemzetközisporttudományos esemény (Interna-tional Postgraduate Research MethodChristmas School) ugyancsak ez év-ben (2006. december 6-10. között)kerül megrendezésre a fôiskolán. A 4napos nemzetközi workshop-ra fiatalsporttudósokat (MSc hallgatókat,PhD hallgatókat) várnak a rendezôkkülföldrôl és Magyarországról egya-ránt, akik a kutatásmódszertan kere-tén belül a kvantitatív és kvalitatívmódszerek lehetôségeivel ismerked-hetnek meg neves hazai és külföldielôadók segítségével. Egyben alkal-muk nyílik saját kutatásaik bemutatá-sára is. JJeelleennttkkeezzééssii hhaattáárriiddôô:: 22000066..nnoovveemmbbeerr 1177..

RReeggiisszzttrráácciióó ee--mmaaiillbbeenn:: ddaannccss@@bbddff..hhuu

Tanulmányok • Mészáros János és tsai: Nemzedékenkénti növekedési különbségek... 61Konferenciák • Nemzetközi kongresszusi beszámolók

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

TTM % TTS PLX Kor TTM % TTS PLX117777,,6633 110000,,0000 7722,,5533 8877,,4488 1188,,0000 117755,,0022 110000,,0000 6677,,4433 8866,,1122177,24 99,80 71,95 87,28 17,75 174,74 99,84 66,64 86,75176,86 99,57 71,37 87,08 17,50 174,44 99,67 65,93 85,38176,47 99,35 70,78 86,87 17,25 174,14 99,50 65,23 85,00117766,,0088 9999,,1133 7700,,2200 8866,,6666 1177,,0000 117733,,8844 9999,,3333 6644,,5533 8844,,6633175,81 98,98 69,23 86,22 16,75 173,30 99,02 63,78 84,28175,54 98,82 68,25 85,77 16,50 172,76 98,71 63,05 83,52175,28 98,68 67,28 85,33 16,25 172,21 98,39 62,31 83,19117755,,0011 9988,,5588 6666,,3300 8844,,8888 1166,,0000 117711,,6677 9988,,0099 6611,,5577 8833,,1155174,14 98,04 65,22 84,19 15,75 171,05 97,73 60,72 82,65173,28 97,55 64,13 83,50 15,50 170,43 97,38 59,86 82,15172,41 97,06 63,05 82,80 15,25 169,80 97,02 59,01 81,65117711,,5544 9966,,5577 6611,,9966 8822,,1111 1155,,0000 116699,,1188 9966,,6666 5588,,1155 8811,,1155170,06 95,74 60,27 81,20 14,75 167,90 95,93 56,67 80,30168,59 94,91 58,58 80,29 14,50 166,63 95,21 55,20 79,46167,11 94,08 56,89 79,37 14,25 165,35 94,47 53,72 78,61116655,,6633 9933,,2244 5555,,2200 7788,,4466 1144,,0000 116644,,0077 9933,,7744 5522,,2244 7777,,7766163,94 92,29 53,67 77,67 13,75 162,00 92,68 50,56 76,84162,56 91,52 52,14 76,89 13,50 160,33 91,61 48,89 75,92160,57 90,40 50,61 76,10 13,25 158,46 90,54 47,27 75,00115588,,8888 8899,,4444 4499,,0088 7755,,3311 1133,,0000 115566,,5599 8899,,4477 4455,,5533 7744,,0088157,02 88,41 47,54 74,39 12,75 154,83 88,46 44,24 73,23155,16 87,35 46,00 73,46 12,50 153,14 87,50 42,94 72,38153,30 86,30 44,45 72,54 12,25 151,45 86,53 41,65 71,52115511,,4444 8855,,2266 4422,,9911 7711,,6611 1122,,0000 114499,,7766 8855,,5577 4400,,3355 7700,,6677150,04 84,47 42,08 71,06 11,75 148,46 84,82 39,46 70,17148,67 83,70 41,26 70,52 11,50 147,16 84,08 38,57 69,68147,28 82,91 40,43 69,97 11,25 145,86 83,34 37,67 69,18114455,,9955 8822,,1177 3399,,6600 6699,,4422 1111,,0000 114444,,5566 8822,,6600 3366,,7788 6688,,6688144,69 82,70 38,63 68,86 10,75 143,22 81,83 35,87 68,06143,44 80,75 37,67 68,31 10,50 141,89 81,07 34,96 67,43142,18 80,04 36,70 67,75 10,25 140,55 80,31 34,04 66,81114400,,9922 7799,,3333 3355,,7733 6677,,1199 1100,,0000 113399,,2211 7799,,5544 3333,,1133 6666,,1188139,72 78,66 34,80 66,61 9,75 137,81 78,47 32,25 65,65138,52 77,98 33,88 66,04 9,50 136,42 77,95 31,37 65,13137,31 77,30 32,95 65,46 9,25 135,02 77,18 30,49 64,60113366,,1111 7766,,6633 3322,,0022 6644,,8888 99,,0000 113333,,6622 7766,,3355 2299,,6611 6644,,0077134,75 75,86 31,18 64,38 8,75 132,15 75,51 28,74 63,44133,40 75,67 30,34 63,88 8,50 130,69 74,76 27,87 62,73132,04 74,33 29,49 63,37 8,25 129,22 73,83 26,99 62,05113300,,6688 7733,,5577 2288,,6655 6622,,8877 88,,0000 112277,,7755 7722,,9999 2266,,1122 6611,,3377127,29 71,66 27,74 62,23 7,75 126,43 72,24 25,50 60,85127,86 71,98 26,82 61,58 7,50 125,10 71,48 24,87 60,33126,45 71,18 25,91 60,94 7,25 123,78 70,72 24,35 59,80112255,,0044 7700,,3399 2255,,0000 6600,,2299 77,,0000 112222,,4455 6699,,9966 2233,,6622 5599,,2277

11.. ttáábblláázzaatt. A morfológiai életkor számításához és a felnôtt termet elôrejelzéséhez használt változók mért és interpoláltértékei. (Measured and interpolated standards for the calculation of morphological age and prediction of final stature).

22000055 11998833

Rövidítések: TTM = testmagasság, % = a 18 éves kori átlag százalékában kifejezett testmagasság, TTS = testtömeg, PLX =plasztikus index.

Beszámoló a „VII. Sportmozgások Biomechanikája ésSportteljesítmények elemzése” világkongresszusról

Szegnerné Dancs HenrietteBerzsenyi Dániel Fôiskola, SzombathelyE-mail: dancs@bdtf.hu

Közlési feltételek / Guide-lines for AuthorsAA MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii SSzzeemmllee éévveennttee 44 aallkkaalloommmmaall jjeelleenniikk mmeegg,, ééss ssppoorrttttuuddoommáánnyyii ttáárrggyyúú cciikkkkeekkeett kköözzööll mmaaggyyaarr

vvaaggyy aannggooll nnyyeellvveenn. A kéziratokat egy példányban, sszziimmppllaa ssoorrttáávvoollssáággggaall,, aazz AA//44--eess llaapp eeggyyiikk oollddaalláárraa 1122--eess bbeettûûnnaaggyy--ssáággggaall gépelve kérjük elkészíteni. Ha azonban lehetséges - s ez a közlésre történô elfogadásnál elônnyel jár - akkor szá-mítógépes adathordozón (1.44-es floppy-lemezen vagy CD-n) is kérjük az anyagot. A dokumentumokat “ssttíílluuss”” aallkkaallmmaa--zzáássaa nnééllkküüll Word 6.0, a táblázatokat Excel formátumban, a grafikonokat, ábrákat sokszorosításra alkalmas nyomaton (ill.JPEG, TIFF) várjuk. A kézirat, táblázat, ábra azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, file-, mun-kalapnév stb.) A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt ne haladják meg. A ttáábblláázzaattookkaatt ééssáábbrráákkaatt aa sszzöövveeggttôôll eellkküüllöönníítteetttteenn,, ttáábblláázzaattoonnkkéénntt ééss áábbrráánnkkéénntt külön lapokon kérjük 1 példányban, – kküüllöönn--kküüllöönn ffiillee--kkéénntt elmentve – mellékelni. A táblázatokat fölül, az ábrákat alul számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetlegszereplô jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz: a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, ér-telmezhetôk legyenek. AA ttáábblláázzaattookk,, áábbrráákk ccíímméétt mmiinnddkkéétt nnyyeellvveenn kkéérrjjüükk mmeeggaaddnnii (Pl. 11.. áábbrraa //FFiigg.. 11... Térd feszítés,hajlítás/ Knee extension, flexion). A táblázatok és ábrák helyét, ezekre a szövegben hivatkozva (pl. 22.. áábbrraa) jelölni kell. Azelsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb titulus nélkül) kezdôdjön. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb)címe következzen mmiinnddkkéétt nnyyeellvveenn. Ezt kövesse a mmaaxxiimmuumm 2200 ssoorrooss öösssszzeeffooggllaallóó mmaaggyyaarr ééss aannggooll nnyyeellvveenn. Az össze-foglaló a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést tartalmazza és mmaaxxiimmáálliissaann 55 kkuullccsssszzóóvvaall fejezôdjön be. Akkuullccsssszzaavvaakk mmaaggyyaarr ééss aannggooll nnyyeellvveenn is itt szerepeljenek. Az összefoglalót kövesse a tanulmány szövege, amelyet célsze-rû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekez-dések a sor elején kezdôdjenek és ezt sorkihagyás jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. A következô feje-zet az iirrooddaalloommjjeeggyyzzéékk. Folyóiratnál: a szerzôk(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, alapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám. Pl. Friedmann, B – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzendes Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyvcíme (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Trainingund Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k)nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann(1999).

Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a teljes nevét, titulusát, munkahelyének nevét, címét, (te-lefonszámát, e-mail címét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek. AA sszzeerrkkeesszzttôô

04-61 2006/10/25 15:23 Page 1

62

Lars R. McNaughton professzor ésmunkacsoportja itt és a J. Sports Med.Physical Fitness 2006, 46, elsô száma1-14. oldalain fejtette ki az aerob ka-pacitás növelhetôségének kérdéseit azélsportban. Míg az edzetlenek maxi-mális oxigénfelvevô képessége az 50-60%-os intenzitású testmozgástól isnövekszik, az eddigi edzésekkel a sajátgenetikai határait már elért vagy meg-közelítô élversenyzô csak az ennél in-tenzívebb edzéssel növelheti aerob ka-pacitását, ami a versenyeredményes-ség egyik elengedhetetlen feltétele, alaktát-küszöb emelésének is egyik té-nyezôje. Az elmúlt évtizedek tapaszta-latai szerint a már magas aerob kapa-citást elért futók, tájékozódási futókaerob kapacitása egy szinten stagnáléveken át, de olyan megfigyeléseket isközöltek, ahol intenzívebb edzés növel-te az értéket. A metodikai és biológiaiszóródás, az aerob kapacitás értékreprodukálhatóságának némi változé-konysága is bizonytalanító faktor, azigen magas aerob kapacitás néhányszázaléknyi emelkedése sok hetes-hó-napos munka eredménye lehet, viszontekkora változás a versenyeredmé-nyekben döntô jelentôségû. Az eddigiálláspont a 75%-os (60-80) intenzitásúedzést tartja hatékonynak az aerobenergia produkáló képesség fejleszté-sére, az újabb ismeretek azonban arrautalnak, hogy minél több idôt tölt el azedzés során a sportoló a 100%-os ae-rob kapacitás közelében - folyamatosvagy interval terheléssel -, annál ma-gasabb lesz az aerob kapacitása.

Az oxigénfelvétel kritikus kompo-nensei közül a szív verôvolumen azújabb kutatások szerint nem tetôzik a75%-os intenzitású terheléskor, hanemtovább nô - együtt a vérnyomással - amaximális oxigénfelvételig. Az arterio-venózus oxigén különbséget az növel-heti, ha a II, gyors típusú izomrostokaerob kapacitása is nô, hiszen a jóledzett személyek I. rostjai oxidatív ké-pessége amúgyis az oxigén kínálatotmeghaladóan magas. A nagyintenzitá-sú edzés növelheti a gyors rostok általuralt izomterületek vérellátását és oxi-datív kapacitását. A vérvolumen, a he-moglobin mennyiség a már jól edzette-ken nem nô tovább. (Az élettani muta-tók edzésintenzitástól függô változása-it igen részletes táblázat foglaljaössze.) A meggondolások és bizonyostapasztalatok amellett szólnak, hogy aszív alkalmazkodását, az izom vérátá-ramlását és a gyors rostok oxidatív ka-pacitásának növekedését, valamint aneuro-endokrin rendszer alkalmazko-dását a nagyintenzitású terhelésekválthatják ki a már magas szintenedzett versenyzôkön. Ilyenkor persze atúledzés veszélye is nagyobb, ezért he-tente egy vagy két nagyintenzitásúedzésnél többet nem tanácsos végezni,és legalább 48 óra teljen el közöttük. Amikrociklusok során alacsonyabb in-tenzitású edzést is be kell iktatni. A for-mábahozó szakaszban a vdelta50 (alaktát küszöbnél mutatott sebesség(velocity) és az aerob kapacitásnálszámított sebesség közti félút) futásin-tenzitást emelni kell a vVO2max se-

besség fölé is. (Ez utóbbit két úton le-het meghatározni: tartós, növekvô se-bességû futások oxigén igényébôl ext-rapolálunk a maximális oxigén felvé-tellel elérhetô sebességre, vagy a mármegmért aerob kapacitás 90-100,110, 120 stb. százalékának megfelelôsebességgel futnak amíg bírják. Azilyen egyszeri futások alatt a legna-gyobb oxigénfelvételt 113-389 másod-perc alatt érik el az élversenyzôk, és32-356 másodpercig képesek futni azaerob kapacitásuk maximumával. Atapasztalás szerint az aerob kapacitás(VO2max) 95-105 százaléka közöttiintenzitás felel meg leginkább avVO2max-nak, vagyis a legnagyobbaerob sebességnek.

A tartós futásokhoz képest az inter-val edzéssel hosszabb (össz-) ideigtartható fent a magas intenzitás, fôlegha a „pihenô” nem passzív, hanem atejsavküszöb alatti intenzitású koco-gás. A szerzôk a 15-30:15-30 mp-esszakaszbeosztást tartják a legelônyö-sebbnek. Az aerob kapacitás megmé-rését a 8-15 percen belül kimerüléshezvezetô, emelkedô intenzitású futássaljavasolják, amelyet 5-05 perces pi-henô után egy egyszeri futás kövessen,melynek intenzitása egy lépcsôfokkalnagyobb legyen, mint amekkorát azelôzô futás során teljesíteni volt képesa versenyzô. Ha az elért oxigénfelvételekkor sem magasabb, mint az emel-kedô terheléskor volt, igazoltan a ma-ximumot mértük. Az aerob kapacitásérték némi szóródással reprodukálha-tó, ezért – kompromisszumként - amérést 48 óra múlva ismételni kellene,és a magasabb értéket tekinteni való-dinak.

Mindkét, egymást kiegészítô közle-mény 10-150 cikket idéz, áttekinthetôtáblázatokat és oktatásra is jól hasz-nálható ábrákat tartalmaz.

Apor Péter dr.

ÖsszefoglalásA munkacsoport az elmúlt 20 év so-

rán kialakult társadalmi-gazdasági vál-tozások hatásait elemezte. Összeha-sonlították a 7-18 éves fiúk testmagas-ságát, testtömegét és plasztikus inde-xét, továbbá jellemezték e három vál-tozó ismeretében számított morfológiaiéletkor és a felnôttkorra becsült test-magasság különbségeit. Az 1980-asévek elején 12779, az ezredfordulótkövetôen 13338 fiú antropometriaivizsgálatát végezték el.

A testmagasság, a testtömeg és aplasztikus index átlagai a 2005-ös vizs-gálatban szignifikánsan nagyobbakmind a 12 vizsgált korcsoportban, de atesttömeg és plasztikus index differen-ciái nem arányosak a magasabb ter-mettel. Az ezredforduló után vizsgáltgyermekek 1983-as standardokkalszámított morfológiai életkora szignifi-kánsan nagyobb, becsült testmagassá-ga értékelhetôen kisebb, mint a 2005-ös referenciákkal számított. A két becs-lés szignifikáns különbsége az átlagoseltérésekkel végzett morfológiai életkorcsökkentéssel nem eliminálható.

KKuullccsssszzaavvaakk:: nemzedéki különbsé-gek, morfológiai kor, felnôtt testma-gasság

AbstractThe effects of socio-economic diffe-

rences developed during the past twodecades were analysed. Height, bodymass and plastic index means of 7 to18-year-old boys investigated at thebeginning of 1980s (N=12,779) werecompared to the averages, characteri-se the boys of the same age rangeingbetween 2003 and 2005 (N=13,338).Individual morphological ages werecalculated in a random sample of 9-13-year-old children by using both re-ference curves and young adult statu-res were also predicted.

The height, body mass and plasticindex means were significantly and

consistently greater in the second in-vestigation, but the heavier body mas-ses and greater plastic indices were notproportionate to the taller statures. Thegrowth standards published in 1983 re-sulted in significantly older morpholo-gical age and consequently under-esti-mate the young adult stature of thechildren living at the beginning of thenew millennium. The significant diffe-rences between the results of two esti-mations cannot be eliminated by thecorrection of the described mean diffe-rences in morphological age assess-ments.

KKeeyy--wwoorrddss:: secular growth trend,morphological age, young adult sta-ture

BevezetésAz egymást követô gyermeknemze-

dékek morfológiai különbségeit márévtizedek óta elemzik a humánbioló-gusok. A testméretek, a morfológiai al-kat stb. különbözô erôsségû, de szigni-fikáns genetikai meghatározottsága el-lenére (Bouchard 1991, Wales 1998)az eltérô gazdasági körülmények kö-zött élô népességeknél még az azonosmegfigyelési idôszakonként talált rela-tív méret-differenciák általában nemazonosak. Napjainkban már nem lehetvita témája az, hogy a különbözô se-bességû nemzedéki változások a gyer-mekfejlôdés biológiai igényei és azadott társadalom által tartósan biztosí-tott feltételek diszharmóniáját szám-szerûsítik. Ilyen alapon érthetô, hogypéldául az Amerikai Egyesült Államok-ban a termet generációnkénti különb-sége már 2-3 évtizede sem a gyerme-kek, sem pedig a fiatal felnôtt lakosságmintáiban nem jelentôs (Ogden et al.2004), míg Magyarországon a deká-donkénti összehasonlítás eredménye isszignifikáns (Bodzsár 1998, Tóth ésEiben 2004). Ez egyben azt is jelenti,hogy azokban a régiókban, melyekbenaz optimálishoz viszonyított növekedé-

si „retardáció” bizonyítottan nagyobb(jelentôs a generációk közötti méret-különbség) és az életkörülmények vál-tozása feltételezhetô, a referencia ada-tok érvényesítése rövidebb periódu-sonként szükséges.

A versenysport utánpótlás-neveléseegy sajátos igényeket támasztó és anépesség egy kisebb, de több szem-pontból szelektált rétegét érintô terüle-te a humánbiológiai eredményeknek.Ez a folyamat a méret-, testarány- éstestösszetétel különbségek regisztrálá-sa és elemzése mellett elfogadhatópontosságú elôrejelzést is feltételez. Abiológiai fejlettség becslésére és a fel-nôtt testmagasság elôrejelzésére ha-zánkban kidolgozott eljárás (Mészárosés Mohácsi 1983) is antropometriaiadatokon alapul, tehát érvényességéta szekuláris növekedési változások se-bessége jelentôsen korlátozza. A mód-szer leíróinak statisztikai módszerekkelvégzett elôrejelzése szerint az 1980-asévek elején jellemzô középértékek ésinterpolált adatok legfeljebb az ezred-fordulóig (de inkább csak a közléstôlszámított 15 évig) lehetnek a megbíz-ható becslések alapjai.

A vizsgálatunk célja bemutatni anemzedéki változás közel két évtizedeshatásait, továbbá elemezni az 1980-1982 és a 2003-2005 között felvettadatok alapján készített becslések kü-lönbségét.

Anyag és módszerekA megismételt antropometriai adat-

felvételt 13338 fiúnál végeztük el aNemzetközi Biológiai Program (Weinerés Lourie 1969) eljárási ajánlásai sze-rint. A vizsgáltak naptári életkora 6,51és 18,50 év között volt. Az összeha-sonlíthatóság érdekében a településekkiválasztásakor szigorúan követtük aKözponti Statisztikai Hivatal munkatár-sai által megbízásunkra 1980-ban ké-szített javaslatot. Nem tagadható, hogya megfigyelési periódus több mint 20éve alatt változott az érintett városokfoglalkoztatottsági szerkezete, a lakos-ság életszínvonala és életmódja is.

Az eredeti (Mészáros és Mohácsi1983) és az új növekedési görbék

Referátum • Apor Péter: Hogyan növelhetô legjobban a távfutók maximális oxigén... 3Tanulmányok • Mészáros János és tsai: Nemzedékenkénti növekedési különbségek...M

ag

ya

rS

po

rtt

ud

om

án

yi

Szem

le •

7.

év

foly

am

27.

szám

• 2

006/3

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 7

. évfo

lyam

27. sz

ám

• 200

6/3

Nemzedékenkénti növekedésikülönbségek

és utánpótlás-nevelésSECULAR GROWTH TREND, TALENT SELECTION AND EDUCATION

Mészáros János, Mészáros Zsófia, Zsidegh Miklós, Prókai András,Vajda Ildikó, Photiou Andreas, Mohácsi János

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: zsidegh@mail.hupe.hu

Apor Péterrovata

Referátum

Hogyan növelhetô legjobban a távfutókmaximális oxigén felvevô képessége?

(IS THERE AN OPTIMAL TRINING INTENSITY FOR ENHANCING THE MAXIMAL OXYGEN UPTAKE OF DISTANCE RUNNERS?) MIDGLEY A. W ÉS MTSAI (UNIVERSITY OF HULL, COTTINGHAM RD, HULL,

HU6 7RX, ENGLAND, E-MAIL: L.MCNAUGHTON@HULL.AC.UK): SPORTS MED. 2006, 36, 117.

KorrekcióA 2006. 2 szám 4. oldal utolsó bekezdésénél, Ángyán Lajos: Testkultúra és

mûveltség címû cikkébôl – mûszaki okok miatt – az alábbi képlet kimaradt,amiért a szerzô szíves elnézését kéri a szerkesztôség.

3. Számítsuk ki a kívánatos terhelést jelzô célpulzust. A számításra a Karvo-nen formulát használják:

Pmax = maximális pulzusszám, Pi = kiindulási pulzusszám, X = a kívánt edzésintenzitás (%)

03-62 2006/10/25 15:22 Page 1