680. Hogyha este fenn az égen

1. Hogyha este, fenn az égen,

Ragyognak a csillagok,Úgy van, mintha jobb

világbaHívnának az angyalok.Ekkor szárnyra kél a

vágyamÉs a menny felé repül,

Az Atyához, ki szememről

Minden könnyet letöröl.

2. E napnyugta elfeledtetMinden könnyet,

gondokat.Fentről nyertem

békességet,Amilyet csak Isten ad!

Boldogságom mérhetetlen,

Múltba tűnnek földiek,Ekkor érzem, hogy mily

szépekA mennyei törvények.

3. Amióta megtudtam, hogyJézus oly hőn szeretett,

Híven járok lábnyomában,

S szüntelen csak éneklek.

Bánat árnya nincs szívemben,

Minden embert szeretek,

Már nem élek e világnak,

Szívem Megváltómé lett!