7. téma a mássalhangzók fonetikai és fonológiai...

77. t. téémamaA mássalhangzók fonetikai

és fonológiai rendszere

A mássalhangzók képzési jegyei

zörejhang (obstruens) –zengőhang (szonoráns)

*7. A képzésmód akusz-tikai hatása (zengősség)

akadály (mássalhangzós) –nyílás (magánhangzós)

*6. A toldalékcsőhangképző tevékenysége

ejektíva – implozíva5. A gégefő elmozdulása

leheletes – lágy – feszes – kemény – préselt4. A hangindítás és -befejezés módja

-VOT – 0VOT – +VOT3. Zöngekezdési idő

gégezár – csikorgás – (csikorgó, modális, leheletes) zönge – suttogás – zöngétlen

*2. A hangszalagok működése

pulmonikus – nonpulmonikusexspirációs – inspirációs

1. Tüdő tevékenysége1.1. A levegőáramlás iránya

A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is!

akusztikai jegyei


centrális – laterális*10. Az akadályképzés elhelyezkedése

nem változó – változó (affrikáta)*12. Az akadályképzés módjának változékonysága

explozíva – okkluzíva – tremuláns –tap/flap – frikatíva – approximáns

*11. Az akadályképzés módja

orális – nazoorális (nazalizált) – nazális*9. A levegő útja a garatban

feszes (fortisz) – laza (lenisz)8. Az artikulációs tevékenység erőssége



kerek – semleges – laposcsücsörített – semleges – szétfeszített

14. Ajkak működése:– az ajaknyílás formája– ajakcsücsörítés

nazalizáció [r]̃ [m ͡b] [b ͡m]labializáció [sʷ] [kʷ] [lʷ]palatalizáció [lʲ] [pʲ] [kʲ]velarizáció [sˠ] [tˠ] [dˠ] [ɫ]faringalizáció [sˁ] [tˁ] [dˁ]

13. Másodlagos artikuláció


nem változó – változó(kettős artikuláció [k ͡p] [ɡ ͡b] [ŋ͡m] [t͡ʔ])

17. Az akadályképzés helyének változékonysága

labiális – koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) –(pre/medio/poszt)dorzális – radikális –laringális

*16. Aktív hangképzési helyek

bilabiális – labiodentális – dentális –alveoláris – posztalveoláris – retroflex –alveopalatális – (pre/medio/poszt)palatális– palatoveláris – veláris – uvuláris –faringális – epiglottális – glottális

*15. Passzív hangképzési helyek


A mássalhangzók képzési jegyeiulrarövid – rövid – félhosszú – hosszú –ultrahosszú

*18. A képzés időtartama


A mássalhangzók disztinktív jegyei

zörejhang (obstruens) – zengőhang (szonoráns)

nyílás (magánhangzós) –akadály (mássalhangzós)

gégezár – csikorgás –(csikorgó, modális, leheletes) zönge –suttogás – zöngétlen

képzési jegyek disztinktív jegyek

obstruens – szonoráns*7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség)

mássalhangzós –magánhangzós

*6. A toldalékcsőhangképzőtevékenysége

zöngés – zöngétlen*2. A hangszalagok működése


orális – nazálisorális – nazoorális(nazalizált) – nazális

*9. A levegő útja a garatban

nem változó – változó(affrikáta)

explozíva – okkluzíva– tremuláns – tap/flap– frikatíva –approximáns

centrális – laterális


centrális – laterális*10. Az akadályképzés elhelyezkedése

explozíva – frikatíva –affrikáta – nazális(okkluzíva) –tremuláns –approximáns –laterális approximáns

*11. Az akadályképzés módja

nem változó – változó(affrikáta)

*12. Az akadály-képzés módjának változékonysága


bilabiális –labiodentális –alveoláris –posztalveoláris –palatális – veláris –glottális/laringális

bilabiális –labiodentális – dentális – alveoláris –posztalveoláris –retroflex –alveopalatális –(pre/medio/poszt)palatális – palatoveláris –veláris – uvuláris –faringális – epiglottális– glottális

*15. Passzív hangképzési helyek


labiális – koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) –(pre/medio/poszt)dorzális – radikális –laringális

*16. Aktív hangképzési helyek


ulrarövid – rövid –félhosszú – hosszú –ultrahosszú

nem változó – változó(kettős artikuláció [k ͡p] [ɡ ͡b] [ŋ͡m] [t͡ʔ])


rövid – hosszú*18. A képzés időtartama

17. Az akadály-képzés helyének változékonysága


expl.–nazális: bár –már, szád – szánzár–rés–affrikáta: tél –szél – célzár–rés: bér – vérzár–laterális: de – le, merre – mellefrikatíva–laterális: zászló – László

explozíva – frikatíva –affrikáta – nazális –tremuláns – appro-ximáns – laterális

2. A képzés módja

zöngés – zöngétlendisztinktív jegyek minimális párok

pók – bók, dél – tél, agya – atya, gép – kép, volt – folt, zár – szár, zsír – sír

1. A hangszalagok működése


baba – babba, rímel –rímmel, lap – lapp, fed – fedd, ina – inna, vice – vicce

rövid – hosszú4. A képzés időtartama

bilab.–labiodent.: bak –vak, pont – fontalv.–posztalv.–vel.: vád – vágy – vágalv.–posztalv.–prepal.:máza – mázsa – mája

bilabiális – labioden-tális – alveoláris –posztalveoláris –palatális – veláris –glottális/laringális

3. Képzés helyedisztinktív jegyek minimális párok

{zöngésségi hasonulás}obstruens – szonoráns5. Zengősség

A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján

felállított fonetikai rendszerezése5. Zengősség2. A képzés módja1. A hangszalagok működése3. Képzés helye

aktív szervekpasszív szervek

(4. A képzés időtartama)

IPA: palatális — magyar: prepalatális, palatális

IPA: veláris — magyar palatoveláris, mediopalatális, veláris

hívsz, óvtam : sav, szívd : vegyes, páva

pech, ihlet, technika; méh, düh

doh, almanach, sah, fach

hó, uhu : ruha, éhes

[ç]: rakj, lökj, csukj; csapj, lopj, köpj; döfj[ʝ]: dobj, rágj[j]: vaj, jóbár fonotaktikai okok miatt nem fordulna elő obstruens j a magyarban, morfofonológiai okok miatt van (felszólító mód -j jele – obstruensekután, szó végén) — a szonoritási sorba rendezést így kevésbé sérti

A pech, ihlet, technika szavakban található palatoveláriszöngétlen frikatívát a magyar nyelvészetben tévesen a kapj, lökj, döfj szavakban található palatális zöngétlen frikatívával

azonosítják. Ez TÉVES!

Mássalhangzó + szonoráns szó végénFonotaktikai okok miatt (szonoritási sorba rendezés) szonoráns

mássalhangzó a magyarban nem fordul elő zörejes hangkörnyezetben – az obstruens + szonoráns ilyen (lenne).

Szonoráns szó végén:megmaradhat, ha szonoráns + szonoráns:

r + j: sarj, férj, fürj r/j + l: görl, fájl,r/j/l + m/n/ny: film, alarm, farm, reform, sárm, kombájn, firn, konszern, modern, árny, szárny, szörny(?kivétel n + l: ajánl, de ejtése inkább: ajáll)

szóvégi magánhangzó-betoldás (-i):szonoráns + szonoráns: m + r/j/l: sámli, simli, rumli

(?kiv. szomj — nyelvújítási elvonás)obstruens + szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli, gersli,

stempli, fásli, virsli, cetli; Ybli, Mádli, Kindliszingli

Körmagyar a Lidl-boltok előttNépszabadság • 2004. november 19.

Több százan várakoztak tegnap reggel a dunaharaszti Lidl-áruház nyitására, hogy a biztosan megkaparinthas-sák a fillérekért kínált akciós árukat. A korai vevő-ket itt és a másik tizenegy

„Lidlinél” csak az ár érdekelte: kartonszám vitték az ismeretlen márkájútermékeket.

Hajnali sorban állás Dunaharasztin, a Lidl-üzletnél

Nem kell megtanulni!

mássalhangzó > magánhangzó:

Vokalizáció

magyar nyelvtörténet:TA. feheruuaru rea meneh hodu utu rea

[feχérβáru rëá mëneγ χadu utu rëá]

mëneγ > mënëÝ > mënöÝ > mënő


a magyar hangtörténet szerint vokalizálódhatott aβ, j, γ (β, γ > ², Ý; j > Ç), azaz abilabiális/(pre)palatális/(palato)veláris spiráns[β], [ʝ], [ɣ].


DE! csak szonoráns approximáns vokalizálódhat:

még szóba jöhet a [ʋ] is (különösen, mert valószínűleg a magyarban nem volt bilabiális β)

vagy még inkább a szemivokálisok:[j] (palatális approximáns) : Ç[w] (labioveláris approximáns) : ²[ɰ] (labiopalatális approximáns) : Ý

a [w] nem azonos a frikatíva [β]-vel vagy az approximáns [β̞ ]-vel


A magyar sztenderd mássalhangzóinak fonológiai

rendszere

Kiindulás:a mássalhangzók fonetikai szempontok alapján rendszerezett állományaa disztinktív jegyek alapján


bilabiális – labiodentális – alveoláris –posztalveoláris – palatális – veláris –glottális/laringális

3. Képzés helye

rövid – hosszú4. A képzés időtartamaobstruens – szonoráns5. Zengősség

explozíva – frikatíva – affrikáta – nazális –tremuláns – approximáns – laterális

2. A képzés módja

zöngés – zöngétlendisztinktív jegyek

1. A hangszalagok működése

A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái(Siptár Péter)

h —k — gveláris hátulsók

jnycs — dzss — zsty — gypalatálisszájpadlás-hangok

rlnc — dzsz — zt — dalveoláris foghangok

mf — vp — blabiálisajakhangok

– zöngés +– zöngés +– zöngés +

Tremu-láns

Appro-ximáns

NazálisAffrikátaSpiránsExplozívaSzonoránsokObstruensek

A d rokonsági csoportja

zdzn

tdgy

lregy képzőmozza-

natos eltérés

két képzőmozza-natos eltérés

homorgán hangok

A d változásaid > gy: palatalizációgy > d: depalatalizációd > dz: affrikálódásdz > d: dezaffrikálódásd > z: spirantizációz > d: zárhangúsodásd > t: zöngétlenedést > d: zöngésülésd > n: nazalizáción > d: denazalizáció

A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása

A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme)

A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25)

A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15)

Gordos-körök

7. téma a mássalhangzók fonetikai és fonológiai...

Documents