8 földtani és víztani értékek

5/11/2018 8 F ldtani s v ztani rt kek - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/8-foeldtani-es-viztani-ertekek 1/23

Földtani és víztani értékek

8. ea




Természetvédelem tárgyai:• Földtani, víztani, növény-, állattani, tájképi és

kultúrtörténeti értékek,

• valamint az élőlények élő- és tenyészőhelyei,amelyek megőrzése és fenntartása tudományos,kulturális, esztétikai vagy gazdaságiszempontból ritkaságuk és különbségeik miatt

értékesek• vagy amelyeket az átalakítás, megsemmisülés

vagy kipusztulás veszélye fenyeget.




Földtani értékek:Sokfélék és változatosak:• Tengerhatás: lösz, homok, üledékes

kőzetek• Hegységképző erők: bazalt, riolittufa,andezit

Csoportosításuk:1. Felszín alatti2. Felszíni



Földtani és víztani értékekFelszín alatti földtani értékek:

1. Víznyelők:

Tölcsér alakú képződmények, függőlegesek, hazánkbankizárólag pl.: Aggteleki karszt területén. Vizet nagyon jólvezeti, ember által könnyen károsítható, pl. erdőkkivágása -> erózió -> talajjal eltömődik.

2. Barlangok:

Földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg,amelynek hossztengelye meghaladja a 2 m-t, mérete 1ember számára a behatolást lehetővé teszi.

• 3350 db van Magyarországon, mind automatikusan „exlege” védett.• védettek száma: 96.3 %• fokozottan védettek száma: 3.7 %



Földtani és víztani értékekA, Mészkő és dolomit barlangokban alakul ki a cseppkő.

Pl.: Baradla-barlangrendszer A cseppkő formája, keletkezésének módja szerintlehet:

- függő =sztalaktit

- álló =sztalagmit- összeérő = sztalagnát

- 100 év alatt átlagosan 10 mm cseppkő

keletkezik.- A színezete lehet:feketés árnyalatú -> koromzöldes árnyalatú -> zöldalga

vöröses árnyalatú -> vas-oxid



sztalaktit sztalagnát

Forrás: Mézes L. 2010. Béke-barlang, Meteor-barlang



Földtani és víztani értékekB, Mésztufa, üledékes mészkő:

- üreges, szivacsos jellegű- víz kémiai, mechanikai koptató hatása révén alakult ki.Pl.: Anna barlang, Miskolctapolcai barlang.

C, Szárazbarlangok:

- vetődéssel, földrengés következtében keletkezettbarlangok. Pl. Tatabánya (Turul madár emlékmű mellett)

Veszélyeztető tényezők:

- Felfedezések- Látogathatóság (szervezetten, szabadon látogathatóbarlangok, zárt barlangok)

- Feltárások: üledék elhordása, maradványok kiszedése- Kiépítés



Földtani és víztani értékekBarlangok funkciói:

- Látogatható barlangok- Fürdő b.-k- Gyógyb.-k- Gombatermesztésre használt b.-k-

Tavas b.-kEmber által okozott károsítások:- Mechanikai károsítás: Pl.: Rudabánya: vasérc,

Perkupa: gipsz

- Megolvasztás- Cseppkő elzsírosodása -> nem épül tovább- Hő- és fényszennyezés- Denevérek, egyéb élőlények megzavarása

- Vízszennyezés




Felszín feletti földtani értékek:

1. Sziklaalakzat, ingókövek: keményebbek, mint atöbbi kőzet.Pl. Velencei- hegység

2. Bányák: Pl.: Ruda-bánya, felszíni robbantások,felszín alatti kitermelések.

3. Hévízforrások: lehet természetes és mesterséges(kőolajfúrások)- magas ásványianyag-tartalmú források- oldott meszet és ként tartalmaznak



Földtani és víztani értékek4. Kunhalmok:4. Kunhalmok:- Alföldi síkságból kiemelkedő halmok honfoglalás előtti temetkezési és

őrhely.- A kunhalmok mesterséges képződmények, amelyek tájképi, régészeti,

botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedőenértékesek, a táj sajátos formakincsei.

- Általában magas, árvízmentes hátakon, kiemelkedéseken, ártér felé esőszegélyeken, folyókanyarulatok közvetlen közelségében helyezkednek el.

- Méretük változó: átmérőjük 20-90 méter, relatív magasságuk 0,5-12méter.

- Alaprajzuk többnyire a körhöz közelítő ovális.- Mára mindössze 1300-1700 még esztétikai látványt nyújtó halom maradt

meg.- A kunhalmok először az újkőkorszakban, i.e. 3800-2800 között jöttek

létre, majd a rézkorban a lakódombok nagy része megszűnt, de abronzkorban újabbak keletkeztek.- Építőik elsősorban az újkőkori emberek, a sztyeppei nomád pásztornépek

voltak, akik elsősorban temetkezési célra és lakóhelynek építették őket.- A későbbi népek a már meglévő halmokat valamilyen célra tovább

hasznosították.

- A hunok, a germánok, az avarok, a besenyők, a jászok, a magyarok és akunok is rajtuk hagyták névjegyüket.



5. Ördögszántás: mészkőn hosszanti nagy széles barázdákalakultak ki a víz oldó hatása következtében. Pl.: Villányihg.

6. Töbör, dolina: mészkőhegységen kialakuló tál alakúmélyedés. Pl.: Jósvafő

7. Vulkáni tanúhegyek: Pl.: Balaton-felvidék, Badacsony.

Mélységi magmás kőzet felszínre tört és megmaradt.

8. Sziget, félsziget: Pl. Tihanyi-félsziget



Kisújszállás, kunhalom

Ördögszántás

Töbör




Víztani értékek:

Hazánk medence jellegű, emiatt erózióbázis, akörnyező országokból történik a folyókbefogadása. -> a víz eleve szennyezett.

Vizes élőhely: 2200 km2 közepes vízállású területnél.Hazánk 2,4%-a ilyen, tehát viszonylag szegényekvagyunk vizes élőhelyben.

Patakok, folyók, folyóvízi jellegű terület: 510 km 2

Tó, mocsár, láp, állóvízi jellegű terület: 1590 km2



Földtani és víztani értékekFormái:1. Forrás:

- Olyan természetes vízkibúvás, amely vízhozama eléri vagymeghaladja időszakosan vagy állandóan az 5 l/perc értéket.- Magyarországon több mint 3000 forrás van, melyekneklegnagyobb része kiépített, ex lege védett.- Mikro élőhely, rendkívül szűktűrésű.

2. Állóvizek:Teljesen védettek, tavak. Pl.: Szikes tavak

3. Folyóvizek:- Csak egyes szakaszai lehetnek védettek, folyószabályozás

problémái:- felgyorsul a folyó- volt ártéri hullám -> szikesedés -> másodlagos szikesedés

- Óriási romboló árvizek megjelenése- Élővilág megváltozott (pelikánok, daruk nem fészkelnek már

nálunk)



A szikes tavak ponttérképeMagyarországon

Forrás: KÖM TVH




4. Lápok:- ex lege védett területek

- az év 1 szakaszában vízzel borított területek,de ki is száradhatnak évközben.

- mocsarasodás után következő szakasz

- túlnyomó többségét állandóan növényzetborítja, veszély: kiszárad vagy túlvizesedik.

- tőzegláp képződik rajta, amin Mo. legféltettebbnövényritkaságai élnek

Pl.: kerek levelű harmatfű



5. Turján: olyan láprét, amelyen az

évszakoktól és a csap. mennyiségtőlfüggően helyenként a víz is megjelenik.

6. Gejzír: szabályos v. szabálytalanidőközönként kilövellő hőforrás, amelyaktív vagy nemrég befejeződött vulkánitevékenység által érintett területentalálható




7. Halastavak:olyan állóvíz, amely mesterségesen v.természetesen kimélyített medencében

található, vagy völgyzárógátas, gátasterületen.

Madarak számára táplálkozó, pihenő,

fészkelőhely, ill. ökológiai folyosót jelentenek.



8. Vízesés: Pl.: Garadna-völgy, Szalajka-völgy- ex lege védett területek



Lillafüredi vízesés



9. Hullámtér:- folyók által időszakosan vízzel borított területek

- változatos élet- természetes fajkicserélődés- erdőknek termékeny iszapot biztosít- falvakat magasabb töltés mellé kell telepíteni,vagy magasabb aljzatra, területre.




10. Fertő:Átalakuló félben lévő tó abban a szabadvízfelületek még jelentős területet borítanak, dea vízfelszín alatt már nagy tömegű növényzet él,

ami a tó feltöltődését nagyban elősegíti.

11. Mocsár:

Vizenyős terület, amely felületén a szabadvízfelületek kisebb területet foglalnak el, mint anövényzet által állandóan borított területek.



Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Fertő-tó nádasaMocsár

8 földtani és víztani értékek

Documents