8. óra

BMEFilozófia és Tudománytörténet Tanszék

1111 Budapest, Egry J.. u. 1. E 610.

Dr. Margitay Tihamé[email protected]

8. óra




Utólagos bölcsesség

Filozófiai és Tudománytörténet Tanszék

23.04.22.

Kérdőív feldolgozása Számítsa ki minden kérdésnél a torzítás mértékét!

M=Megoldás

E=Eredeti Becslés

F=Felidézett Becslés


23.04.22.

4

Utólagos bölcsesség hiba Kérdőív: (7)

Az utólagos bölcsesség hiba: Utólag eltúlozzuk, hogy mit tudtunk előtte. Utólag azt hisszük, hogy bölcsebbek voltunk előtte, mint amilyenek valójában voltunk az esemény előtt. (Nem arról van szó, hogy utólag bölcsebbek vagyunk! Ez természetes!)

Miután kiderült, mi történt, gyakran túlértékeljük, hogy mennyire tartottuk valószínűnek az eseményt, hogy mit tudtunk az eseményről -- még annak bekövetkezése előtt. Azt állítjuk utólag, hogy előrelátható volt, ami történt.

Miután megtudtuk hogyan vannak a dolgok, azt állítjuk, hogy már korábban is így gondoltuk.


23.04.22.

5

Példák az utólagos bölcsesség hibára „Nincs ebben semmi meglepő, semmi új!”– mondjuk, mikor valami szenzáció

felbukkan, valami újdonság megjelenik.

„Mindig is tudtam!”– mondjuk, miután tanulunk valami újat. (Példa: kérdőív kitöltése, egy hét múlva u.a. kérdőív részben a helyes válaszokkal, majd a saját korábbi válasz becslése.)

A válság (sikertelen projekt, piaci kudarc, baleset stb.) után úgy látjuk, hogy mindez előre látható volt. (és mindenki látja, hogy mi és miért vezetett ide).

A betegségben, öngyilkosságban elhunytak hozzátartozói, úgy érzik, látható volt, hogy mi fog következni, és nem tettek ellene semmit.


23.04.22.

6

Az utólagos bölcsesség hiba következményei Nehezen tanulunk, mert nem látjuk az infók súlyát, újszerűségét, fontosságát. Nem vagyunk képesek tárgyilagosan értékelni mások döntéseit! Attól még

lehet jó egy döntés, hogy nem válik be! Ha valaki helyesen járt el, azaz minden értelmesen figyelembe veendő körülményt figyelembe vett, és helyesen okoskodott, akkor jó döntést hozott. De akkor is lehet, hogy nem jön be a döntése, mert a világ bizonytalan. Az utólagos előrelátás alapján azonban ilyenkor elmarasztaljuk, és azt állítjuk, hogy ha jó lett volna a döntése, akkor azt jósolta volna, ami bejött.

Nehezen oktatunk, magyarázunk, mert nehezen tudjuk elképzelni, milyen az, amikor a másik nem tudja, amit mi már tudunk. A saját, már meglévő tudásunkat nem tudjuk figyelmen kívül hagyni.

Táplálja az alaptalan optimizmust! Ha egy baleset után, utólag úgy hisszük, látható volt, mi fog történni, akkor azt hisszük, hogy legközelebb meg tudjuk akadályozni. „Majd vigyázunk.” Félre vezető tanulási mechanizmus!!!


23.04.22.

7

Az utólagos bölcsesség hiba elkerülése Jegyezzük föl a döntéseinket az esemény előtt, és később ennek fényében

értékeljük őket!

Vegyük tudomásul, hogy a világ sokszor kiszámíthatatlanul viselkedik, a véletlen nem szűrhető ki! Ezért különböztessük meg a jó döntést és az eredményes döntést!

Az utólagos bölcsesség nem jelentkezik, ha rácsodálkozunk az eredményre, ha meglepődünk rajta! Alakítsuk ki a világra való rácsodálkozás képességét és szokását!




A döntések javításának eszközei I.: tanulás


23.04.22.

9

Tanulás Pusztán a tapasztalat nagyon ritkán segít,

mert nincs közvetlen, egyértelmű, világos visszajelzés. mert nem tudjuk, hogy mit rontottunk el. mert ezek a hibák többek között meg tudják akadályozni, hogy a gyakorlás által

tanuljunk!

Az alapos elvi megértés nélkülözhetetlen! Az elfogultságok csökkentése:

a tárgyalt torzító mechanizmusok tudatosítása, megértése, (a belső ellenállás leküzdése!)

felismerése, visszacsatolás és új rutinok kialakítása, begyakorlása.


23.04.22.

10

Felismerés: Mikor, milyen hibákra figyeljünk? Az információ gyűjtésénél:

Véleményalkotásnál, ítéletalkotásnál:

Az előrejelzésnél, becslésnél:

A feltevések, álláspontok igazolásánál:

Amikor azt gondoljuk, most helyesen járunk el:




A döntések javításának eszközei II.: lineáris modellek


23.04.22.

12

Lineáris modellek Lineáris modell készíthető:

1. Gyakori, statisztikailag elemezhető mennyiségű hasonló döntésre, ami

2. mind ugyanazokra a változókra épül.

Szakértők döntési módszereit elemezve választjuk ki a változókat, és a szakértő döntéseit, illetve az utólagos beválást legjobban közelítő függvényekkel állítjuk elő belőlük a döntést.

A lineáris modellek statisztikailag jobbak, mint a szakértők!


23.04.22.

13

Példa Szívinfarktuson átesett betegek osztályozása a kórházi felvételnél:Az első 24 h-ban a systolés vérnyomás >91? → Nem→ Nagy kockázat

Igen ↓

Életkora 62,5 év felett? → Nem → Kis kockázat

Igen ↓

Sinus tachycardia van? → Nincs → Kis kockázat

Igen ↓

Nagy kockázat

Összesen három, könnyen hozzáférhető tényező, 19, hosszadalmas kivizsgálással kapott tényező helyett, és mégis jobb statisztikát ad, mint a szakértők!

Amit lehet, automatizáljunk! Nincs hiba, elfogultság, véletlen hiba, elnézés stb.!




A döntések javításának eszközei III.: az intuitív döntés korrekciója


23.04.22.

15

Az intuitív állásfoglalás / döntés korrekciója Az állásfoglalás, a döntés elemzése (tárgy, döntéshozó, kontextus, input adatok

stb.)

A lehetséges torzító tényezők feltárása

A logikai korrekciók meghatározása

Korrekció

Vagyis meghozzuk az ideiglenes döntést, majd a saját döntéshozatalunkra kívülről tekintünk rá, elemezzük és kritizáljuk a tanultak fényében. (Mint ahogyan a szakértőket is kalibráljuk.)


23.04.22.

8. Házi feladat1. Írjon le egy információ gyűjtési / ítéletalkotási / becslési / igazolási feladatot (az

egyik fajtát a négy közül), és vizsgálja meg

2. Milyen heurisztikák működhettek és torzíthatták a feladat megoldását? Az egyes heurisztikák definícióját használva mutassa meg a torzító hatást!!!!

3. Hogyan torzíthatták az eredményt?

4. Milyen módon lehetne korrigálni az eredményt, hogy kiszűrjük, vagy ellensúlyozzuk a torzító hatásokat?

Terjedelem: 1 oldal.




Összefoglalás: Heurisztikák


23.04.22.

18

A tárgyalt ítéletalkotási és döntési hibák I. Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása

Hozzáférhetőség hiba

Lehorgonyzás hiba

Túlzott magabiztosság

A megerősítés keresése

A probléma megfogalmazásából adódó torzítások


Konjunkciós hiba

Konjunktív és diszjunktív események valószínűségének torzítása


23.04.22.

19

A tárgyalt ítéletalkotási és döntési hibák II. Kitartás mindenáron, az elkötelezettség irracionális fokozódása

Alaptalan optimizmus magunkkal és a csoportunkkal szemben

Az ellenőrzés illúziója, a bizonytalanság elutasítása


23.04.22.

20

Az öt legfontosabb Hozzáférhetőség

A megerősítés keresése

Lehorgonyzás

Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása



23.04.22.

21

A hibák Működnek együtt, egymást erősítve és külön-külön.

Csoportos döntés esetén gyakran felerősítik egymást. Viszonylag ártatlan hibából végzetes hiba lehet. Pl. a túlzott magabiztosság, az alaptalan optimizmus a csoportgondolkozás esetében. (Lásd csoportos döntések!)


23.04.22.

22

A fejlődés módja Megértés

Felismerés: Egy hiba figyelése, felismerése egy hétig.

Új rutinok begyakorlása:

1. Az egyes hibáknál tanult elkerülési módok rutinná alakítása

2. Saját döntésünk korrekciója (fontos esetekben): Az állásfoglalás, a döntés elemzése (tárgy, döntéshozó, kontextus, input adatok

stb.)

A lehetséges torzító tényezők feltárása

A korrekciók meghatározása

Korrekció

3. Módszeres, racionális és korlátozottan racionális eljárások elsajátítása, és rutin szerű alkalmazása.

8. óra

Documents