A 3 leggyakoribb nem-gyógyuló

sebtípus

Vénás lábszárfekély

Nyomási fekély

Diabéteszes lábseb

XIII. FESZ Kongresszus 2013. szeptember 27-29.

Budapest

Nem-gyógyuló sebek

• Krónikus vénás elégtelenség (CVI)

következtében kialakuló lábszárfekély

(100 000 beteg)

• Nyomási fekély (decubitus) (35 000 beteg)

• Diabéteszes lábsebek (30 000 beteg)

A krónikus vénás elégtelenség

(CVI) komplex kezelése

• A visszérbetegségről szóló első írott adat kb. ie. 3500-ból, az Ebers papíruszból származik.

• A vénás fekélyt Hippocrates munkássága óta ismerjük.

• Okaikat azonban a mai napig nem sikerült pontosan tisztázni.

A vénás fekély kialakulásának

patomechanizmusa

• Máig ismeretlen.

• Oka lehet a magas

vénás nyomás.

• Álláskor a

véroszlop súlya a

boka környéki

erekre nehezedik.

Átlagos vénás nyomás Állva

Futva

A fehérvérsejtek szerepe

• A csapdába esett, mikrocirkulációban rekedt,

kitapadt fehérvérsejtek aktiválódnak.

• Ez lehetővé teszi, hogy kiszabaduljanak a

granulumaikból a bennük tárolt, destruktív hatású

anyagok, melyek károsítják a lipidmembránokat,

fehérjéket és számos kötőszöveti elemet.

• A szabaddá váló leukotactikus faktorok további

fehérvérsejteket vonzanak.

Az alsó végtag vénás rendszere

• felületes, subcután

futó vénák,

• mélyben az izmok

között futó vénák,

• perforáns vénák.

A vénabillentyűk

• A végtagban egymástól

5-10 cm-re

helyezkednek el.

• Lehetővé teszik, hogy az

izompumpa segítségével

feltornázott vér felfelé

áramoljon.

A perforáns vénák

• Kóros esetben a

perforáns vénán keresztül

a mélyvénából a bőr

alatti szövetek felé

vezetődik a vénás vér.

• Itt a legmagasabb a vénás

nyomás, itt alakul ki a

fekélyek döntő többsége.

Izompumpa Járás során a lábszár

izmai a mélyvénákon

keresztül a szív felé

pumpálják a vért.

A bőralatti vénák

teltsége csökken.

Csökken a vénás

nyomás.

Krónikus vénás elégtelenség

• Korábban a krónikus vénás elégtelenséget posztflebitiszes és poszttrombotikus szindrómának is nevezték, mindkét kifejezés a leggyakoribb etiológiai tényezőkre kívánta felhívni a figyelmet.

• Ezek azonban nem utalnak még egy gyakori kórokra, a vénabillentyűk veleszületett rendellenességére. A felületes és a perforáns rendszer vénabillentyűinek genetikailag meghatározott rendellenessége is képes ugyanis krónikus vénás elégtelenséget okozni, nemcsak a vénás elfolyást akadályozó trombózis.

A krónikus vénás elégtelenség

epidemiológiája

• A varicositás incidenciája

Európában 25,2%.

• A CVI előfordulási gyakori-

sága Európában 1,7%.

• A vénás fekélyé 1%.

A CVI rizikótényezői

• életkor (idősebbek),

• nem (nők),

• genetikai tényezők,

• elhízás,

• terhesség,

• foglalkozás,

• étkezési szokások (gyökfogók).

A krónikus vénás elégtelenség

stádiumai • I. stádium: ödéma,

subfascialis pangás, corona phlebectatica paraplantaris

• II. stádium: indurált bőr, pigmentáció, ekzema (stasis dermatitis)

• III. aktív ulcus cruris vagy annak hege

CEAP klasszifikáció

A krónikus vénás elégtelenséget

• klinikai (C)

• etiológiai (E)

• anatómiai (A)

• és patofiziológiai (P)

szempontok alapján értékeli.

Diagnosztika

• fizikális vizsgálat

• Doppler-index mérése

• Doppler vizsgálat

• színes Doppler

Primer varicositas

Progressziója olyan nyomásemelkedést

okozhat, ami krónikus vénás elégtelenséghez

vagy lábszárfekély kialakulásához vezethet.

Műtéti megoldás – oki terápia

• varicectomia

• perforáns ligatura

• billentyűrekonstrukció

• billentyű-

transzplantáció

• Palma-műtét

Kompressziós kezelés

Kompressziós kezelés

Kompressziós pólya

használata

• Nem-gyógyuló seb, ödéma

vagy ellátásbeli okok esetén

• 70% alatti megnyúlás: rövid

megnyúlású pólyák

(tartósan viselhető pólyák)

• 70%-130% közepes

megnyúlású pólyák

• 130% nagyobb megnyúlás:

hosszú megnyúlású pólyák

(nappal viselhető pólyák)

Kompressziós harisnya

használata

• Gyógyult fekély fenntartó

kezelése esetén

• I-II-III. kompessziós

fokozatban

A vénás fekélyek kezelése

• A vénás fekély kezelésének legfontosabb eleme a kompressziós kötés.

• A szövetek közt pangó ödéma rontja a mikrocirkulációt, így a szövetek oxigénellátását is.

• A megfelelő kompresszió létrejöttének alapfeltétele a pólyamenetek kellő átfedéssel történő, szabályos feltekerése.

• Kiváló eredmények érhetők el két pólya feltekerésével.

Hatásmechanizmus

• Az alsó végtag vénáira

gyakorolt kompresszió a

keringés átrendeződését

okozza, megnövekszik a

szív töltő térfogata

(preload).

• Vigyázat! A beteg

dekompenzálódhat!

Hatásmechanizmus

• Az alsó végtag

kompressziója

krónikus vénás

elégtelenségben

fokozza az előre

irányuló áramlást, és

javítja az izompumpa

hatásfokát.

Nappal viselt pólyák

• A beteg reggel felhelyezi és este leveszi.

• Elsősorban elasztikus, közepes és hosszú megynyúlású pólyákat alkalmazunk ilyenkor.

• Szorosan rásimulnak a lábra, és rugalmasságuk folytán felhelyezésük nem igényel nagy kézügyességet.

• Megfelelő felhelyezés mellett 20-30 perc mozdulatlan ülés után a beteg kényelmetlennek érzi a pólya viselését („nyugalmi nyomás”)

Nappal viselt pólyák

• Járás közben a pólya az izomösszhúzódás ideje

alatt megnyúlik, enged a nyomásnak, ezért

viszonylag alacsony a „munkanyomása”.

• Nem számítva azt, hogy a beteg függetleníthető az

ápolószemélyzettől, kedvezőbb higiénés

viszonyok teremthetők vele (pl. naponkénti

zuhany), és intenzívebb lokális kezelésre is

lehetőséget ad (ekzema, ulcus cruris).

Nappal viselt pólyák

• Hátránya, hogy a beteg túl lazán tekerheti

fel, illetve nem használja rendszeresen.

• Kevésbé hatékony, különösen a mélyvénák

területén, mivel járás közben alacsonyabb

csúcs-nyomás érhető el velük.

Tartósan viselt pólyák

• A nappal viselt pólyákkal szemben éjjel is a beteg

végtagján maradnak, és átlagosan hetente kerülnek

cserére (2 nap – több hét).

• Csak rövid megnyúlású pólyák (<70%-os

nyújthatóság) alkalmazhatók erre a célra.

• Mivel nem feszülnek olyan szorosan a végtagra, a

betegek nem tudják maguk felhelyezni ezeket,

állandóan képzett ápoló/családtag segítségét

igénylik.

Tartósan viselt pólyák

• Előnyük a járkálás közben jelentkező magas

munkanyomás, ami a mélyvénákra is hat.

• Folyamatosan kifejti hatását, még éjszaka is.

• A rövid megnyúlású pólyák hátránya, hogy

viszonylag gyorsan csökken a fenntartott nyomás,

ami szükségessé teszi a kötés cseréjét, ugyanakkor

ez a lábszárödéma csökkenésének a jele.

Tartósan viselt pólyák

• Az előbbiek alapján hátrányuk még a

személyes higiénia hiánya, a lokális

sebkezelési lehetőségek beszűkülése, és az,

hogy felhelyezéséhez a pólyázási

technikákban jártas szakképzett személyzet

szükséges.

Sebkezelés

Nedves sebkezelés

Az alkalmazott zárókötés (occlusio):

• hermetikusan elzárja a külvilágtól a sebet (hypoxia!),

• véd a mechanikai behatások ellen,

• állandó nedves környezetet biztosítva

gyorsítja a granulációt és a hámosodási folyamatot,

• védi a sebet a felülfertőződéstől,

• a sebben maradó bioaktív anyagok révén

támogatja a gyógyulást és a sebtisztítást

elősegítő enzimatikus folyamatokat,

• valamint az idegvégződések nedvesen tartásával

jelentősen csökkenti a fájdalmat.

Gyógyszeres kezelés

A venoaktív szerek (vénás

gyógyszerek) hatása

• Fokozzák a vénás tónust.

• Fokozzák a nyirokkeringést.

• Javítják a mikrocirkulációt.

• Csökkentik a gyulladást.

Összefoglalás:

Kezelés

• Kompressziós kezelés

• Nedves sebkezelés

• Venoaktív szerek alkalmazása (pl. Detralex)

• Kardiológus által javasolt kezelés a

dekompenzáció megszüntetésére

Nyomási fekély

(Decubitus)

Nyomási fekély (Decubitus)

• A decubitus és a nyomási fekély kifejezéseket

gyakorta egyenértékűként alkalmazzák.

• A decubitus a latin decumbere – lefekszik szóból

ered. Vagyis elvileg nem vonatkozik pl. a

tolókocsiban ülők sebeire.

• Mivel a közös ok a nyomás, talán helyesebb a

nyomási fekély kifejezés alkalmazása.

Nyomási fekélyek

• Vélhetően az emberiséggel egyidős.

• Egyiptomi múmiákon is találtak.

• A szakirodalom az 1800-as évektől

foglalkozik vele.

• Csak az Egyesült Államokban évente több

mint 1 milliárd dollárba kerül a nyomási

fekélyek kezelése.

Patomechanizmus

• A bőrre, subcutisra, izmokra, csontokra nehezedő, a beteg testsúlyából adódó nyomás gyakran meghaladja a 32 Hgmm-es kapilláris töltőnyomást.

• Normális szenzomotoriummal bíró betegnél azonban nem alakul ki nyomási fekély.

• Az érintett területről érkező feedback tudatosan és nem tudatosan is testhelyzet-változtatásra készteti az embert. A nyomás így más területre helyeződik át, még mielőtt irrverzibilis szövetkárosodás jönne létre.

Patomechanizmus

• A tartósan ágybanfekvő,

tolókocsiban ülő, önállóan

mozgásképtelen betegeknél,

akiknél folyamatos nyomás

nehezedik a csontos

kiemelkedéseket borító

bőrterületre, nagy a

nekrózis, a nyomási fekély

kialakulásának kockázata.

Patomechanizmus

• Elsősorban az idős, neurológiai beteganyag, illetve az akutan kórházba kerültek veszélyeztetettek, akik önálló helyzetváltoztatásra rendszerint képtelenek.

Gyakoriság

• A nyomási fekélyek 2/3-a 70 évnél idősebb betegeken alakul ki.

• Előfordulási gyakorisága az idős betegeket ápoló „elfekvő” osztályokon 18-27%.

• A neurológiai deficites betegeknél az éves kockázat 5-8%, míg a fekélyek életük végéig való kialakulásának rizikója 25-85%.

• Paraplég betegeknél a decubitus 7-8%-ban közvetlen halálok.

• Az akutan kórházba kerülők 3-11%-át érinti.

Recidiva

• A jelenlegi korszerűnek

mondható sebészi, lokális

és gyógyszeres terápiás

módszerek mellett is az

egyszer már gyógyult

nyomási fekély ismételt

kialakulásának esélye

közel 90%.

Etiológia

• A kapilláris töltőnyomást meghaladó nyomás.

• Csökkent mozgáskészség.

• Kontraktúrában lévő ízületek.

• Érzéskiesés (pl. fájdalom).

• Macerálódott, vékony, atrófiás bőr.

• Táplálkozási hiányállapot (pl. fehérjehiány).

• Szöveti oxigénhiány (anaemia, érszűkület).

• Bakteriális felülfertőződés.

Patofiziológia

• A kiváltó mechanizmus a kívülről jövő nyomás (pl. ágybetét, tolókocsi párna).

• Rövid ideig tartó nagy vagy hosszú ideig tartó kis nyomóerő ugyanúgy képes nyomási fekélyt létrehozni.

• A nyíróerők (pl. a beteg helytelen mozgatása az ágyban) ugyancsak a mikrocirkuláció zavarait okozzák.

Patofiziológia

• A mikrocirkuláció zavara szöveti ischaemiához, az gyulladásos reakcióhoz majd anoxiához vezet.

• Ennek következménye a sejtelhalás, szövetnekrózis.

• Irreverzibilis károsodás

már két órán át tartó

nyomástól kialakulhat.

Klinikai megjelenés

• A tapasztalatlan szemlélő számára megtévesztő lehet a látvány. A szövetek ellenállása a nyomóerővel szemben más és más. Legkevésbé az izomszövet képes ellenállni neki.

• Ráadásul a nyomás sem egyenletesen oszlik meg a csont és a felette fekvő bőr között. A nyomóerő közvetlenül a csont felett a legnagyobb, és oldalirányban távolodva csökken.

Klinikai megjelenés

• Éppen ezért, amikor a

bőrön egy kis fekély

megjelenik, az csak a

jéghegy csúcsa. Alatta

egy sokkalta nagyobb,

a sebszélek alá jóval

beterjedő és mélyre

nyúló üreggel.

Klasszifikáció

• A leginkább elterjedt osztályozás a European

Pressure Ulcer Advisory Panel (EPUAP)

klasszifikációja.

• Sem a progresszió, sem a gyógyulás esetén nem

szándékozik egy folyamatos, egymásba átmenő

stádiumbeosztást adni.

• Sokkal inkább a fekély adott pillanatban észlelhető

mélységének meghatározásra alkalmas.

I. stádium

• Ép bőr mellett a fenyegető

kifekélyesedés jelei.

• A reaktív hyperaemia

következtében nyomásra

elhalványodó erythaema.

• 24 órával a nyomás

megszűnését követően

elmúlik.

I. stádium

• Azonban ha a külső erő továbbra is hat, akkor az erythaema nyomásra már nem halványodik el.

• A bőr meleg és indurált lehet.

• Végezetül a bőr az ischaemiától elhalványulhat.

I. stádium

II. stádium

• A bőr nem teljes

vastagságára kiterjedő

károsodás, ami érinti az

epidermist és a dermist.

• Klinikailag lehet abrasio

(horzsolás, hámhiány),

bulla (hólyag) vagy

felületes fekély.

II. stádium

III. stádium

• A bőr teljes vastagságát

érintő, a subcutan

szövetekre is terjedő, de a

fasciát nem átlépő

szövetelhalás.

• Leginkább egy olyan

kráter, ami nem terjed

oldalra, a szomszédos

szövetek felé.

III. stádium

IV. stádium

• A bőrre, a bőralatti szövetekre, fasciára, izomra, ízületre, csontra terjedő nekrózis.

• Osteomyelitis, patológiás törések kísérhetik.

• Járatok, üregek képződnek alatta.

IV. stádium

A seb további fontos jellemzői

• A kellemetlen szag,

• váladékozás,

• nekrotikus szövetek,

• vizelet vagy székletszennyeződés.

• Ebből információt nyerhetünk a bakteriális kontaminációról, a sebészi debridement szükségességéről.

Lokalizáció

Lokalizáció

Lokalizáció

Lokalizáció

• Az összes felfekvések

67%-a a csípő- és

fartájékon alakul ki.

• Az alsó végtagokon

mintegy 25%.

• A fennmaradó mintegy

10% bárhol kialakulhat,

ahol tartós nyomásnak van

kitéve a bőr.

Kezelés

• Prevenció!

• A beteg forgatása, pozicionálása, legalább 2 óránként, még akkor is, ha alkalmaznak antidekubitusz-eszközöket (párnák, matracok).

• A seb és a környező bőr tisztántartása.

• Nekrektómia.

• Bakteriális infekció esetén antibiotikum.

• Nedves sebkezelés.

Kezelés

• A spasztikus ízületek miatt izomgörcsoldók

adandók, míg a flexiós kontraktúrákat

műtéttel kell kezelni.

• Fontos a beteg tápláltsági állapota,

elsősorban a megfelelő fehérjebevitel.

Helyre kell állítani a pozitív nitrogén-

egyensúlyt, a szérumfehérje szint legalább 6

mg/100 ml kell, hogy legyen.

Debridement

• Az összes, a baktériumok szaporodását elősegítő

élettelen szövet sebészi eltávolítása, tekintet nélkül

annak eredeti funkciójára.

• Kiterjedt nekrektómiát általában műtőben kell

végezni, de gyakran végzik a betegágyban is. A

betegek nagyrészt nem éreznek fájdalmat, illetve a

fájdalom annak a jele, hogy életképes szövetekig

jutott a sebész.

Inkontinencia

• A betegek jelentős része inkontinens. Ezért

fontos a vizelet- és székletszennyeződés

megelőzése. A hólyagkatéter mellett az

obstipációt elősegítő szerek adása, illetve a

közel teljesen hasznosuló ételeket

tartalmazó diéta tartása jöhet szóba.

Decubitus – Barton-féle séma

• Cselekvési algoritmus decubitus veszély esetén:

1. A kockázati tényezők szakszerű megítélése és lehetőség

szerinti megszüntetése (antidecubitor eszközök,

inkontinencia termékek alkalmazása)

2. A decubitus súlyossági fokának, stádiumának

meghatározása.

3. A seb milyenségének, típusának meghatározása.

4. A kezelés menete során kialakult sebtípusok ismerete,

felismerése és ennek megfelelő sebkezelési módszer,

kötszer alkalmazása (nedves sebkezelő kötszerek

alkalmazása).

A diabéteszes láb

problémája

„A láb a legtökéletesebb mérnöki

megoldás a világon.”

Leonardo da Vinci

A diabéteszes láb problémája

• Az alsó végtagot fenyegető ischaemia (véráramlás

akadálya miatti helyi vérszegénység) legmagasabb

kockázati tényezője a diabétesz.

• Cukorbetegségben a gangréna (üszkösödés) incidenciája

kb. 20-50-szer nagyobb.

• Emiatt a cukorbetegek kórházi felvételének egyik

leggyakoribb oka a diabéteszes lábprobléma.

• A fejlett országokban a nem traumás amputációk

leggyakoribb oka a diabétesz.

A diabéteszes láb problémája

A krónikus lábsebek

• Hazánkban a felnőtt lakosság megközelítőleg 2%-a szenved krónikus lábsebek miatt.

• A nyugdíjas korúak 4-5%-a jár ezért rendszeresen orvoshoz.

• A számos kiváltó oka közül a leggyakoribbak a vénás rendszer betegségei, a verőérszűkület és a neuropathia.

• A megfelelő kezelési mód kiválasztásához tisztáznunk kell a kifekélyesedés okát.

A diabéteszes láb főbb kóroki tényezői

• Diabéteszes neuropathia

(idegbántalom)

• Micro- és macroangiopathia

(kis - és nagyerek betegsége)

• Fokozott nyomás a láb egyes

területein

• Trauma

• Helyi fertőzések

• Orthopaediai problémák

A neuropathiás fekély

• Leggyakrabban diabéteszes betegeken alakulnak ki.

• Legfőképpen a tartós nyomásnak kitett helyeken.

• A talpon, a metatarsus fejecsek feletti bőrterületen, a sarkakon, a lábujjakon.

A diabéteszes neuropathia A motoros funkciók károsodása

• A mozgatórostok kiesése az

apró izmok sorvadását

okozza, ami jellegzetes,

magas-boltíves láb-

deformitáshoz vezet.

• Kalapácsujjak kialakulása is

gyakori.

• Ezek a

lábdeformitások

növelik a talajjal

érintkező felületekre

eső nyomást.

• A nyomáspontokon

bőrkeményedések

alakulnak ki.

A diabéteszes neuropathia A motoros funkciók károsodása

1

.

2

.

3

.

4

.

A diabéteszes neuropathia A szenzoros funkciók károsodása

A beteg nem érzi:

• a fájdalmat,

• a megnövekedett,

• nyomást és a nyomás

indukálta bőrnekrózist,

• a sérülést,

• a hőt.

A diabéteszes neuropathia A szenzoros funkciók károsodása

• A szenzoros idegeket érintő

diabéteszes neuropathia

eredménye a neurotrophikus

fekély, a malum perforans

pedis (talpi fekély).

A diabéteszes angiopathia (érbetegség)

• A nem-diabéteszes érszűkülettel szemben elsősorban a perifériás érszakaszokat érinti.

• Nem csak microangiopathia.

• Az izmokhoz futó erek mediája körkörösen olyan súlyos fokban meszesedhet el, hogy teljesen összenyomhatatlanná válik, ilyenkor a Doppler vizsgálat téves értéket adhat!

A keringés vizsgálata

• fizikális vizsgálat

- perifériás pulzus

• Doppler–vizsgálat

• Doppler-index (boka-kar index)

A keringés vizsgálata

• Angiográfia indokolt:

- ha a beteg

járástávolsága

200 m alá csökken,

- ha a Doppler-index

0,5 körüli értékre esik,

- ha nyugalmi fájdalma

van.

A neuropathia vizsgálata

• tapintás vizsgálata

- vattapamaccsal, a finom

érintés vizsgálatára

A neuropathia vizsgálata

• Tapintás vizsgálata:

- Ez a tapintásérzékelésre

szolgáló monofilamentum 10 g

nyomóerő hatására meghajlik.

- Ha a beteg ekkor nem érez

érintést, az jelentős érzéskiesést

jelent.

A neuropathia vizsgálata

• Vibrációérzés vizsgálata:

- kalibrált hangvillával,

- mindkét végtagon,

- több ponton.

A diabéteszes gangréna

• A diabéteszes lábon a fertőzés igen agresszív.

• Gyakran jelentéktelen sérülésből indul ki, és

gyorsan terjed.

• Mindig kevert flóra (Gram + és -, valamint

anaerob baktérium) okozza.

A diabéteszes gangréna

• A láb sajátos anatómiai

felépítése kapcsán

gyorsan mélyre terjed.

• Hamar kialakul az

osteomyelitis

(csontvelőgyulladás).

• Gyakran elkerülhetetlen

az amputáció.

A gangréna kezelése

• Általános kezelés

- a felborult vércukorszint beállítása,

- a végtag nyugalomba helyezése,

- széles spektrumú antibiotikus kezelés,

- tehermentesítő lábbeli,

- rehabilitáció, gondozásba vétel.

• Sebészi kezelés

- nekrektómia,

- baktérium tenyésztés a felületről és a mélyebb területekről,

- célzott antibiotikus terápia,

- angiográfia,

- rekonstruktív érműtét,

- végső esetben amputáció,

- rehabilitáció.

A nekrektómia

• A lokális kezelés alapja a

nekrektómia.

• Sebészi beavatkozás.

• Hidrogélek és fibrinolitikus

enzimtartalmú kenőcsök.

• Nedves sebkezelő kötszerek.

A gangréna kezelése

A gangréna kezelése

1. posztop. nap

Posztop. rtg.

7. posztop. nap 6. hét

A diabéteszes láb vizsgálata

• Fizikális vizsgálat:

- deformitások,

- bőrkeményedések,

- sérülések, fekélyek,

- interdigitális mycosis,

- körömgombásodás,

- benőtt köröm,

- bőrszín, hőmérséklet,

- perifériás pulzus.

A diabéteszes láb vizsgálata (2.)

• Röntgenvizsgálat:

- meszes erek,

- ízületi károsodások,

- osteomyelitis.

• Doppler-vizsgálat:

- véráramlás mérés.

• Kalibrált-hangvilla:

- neuropathia megítélése.

A legolcsóbb:

a szövődmények megelőzése

A beteg felvilágosítása:

• általános egészségügyi szabályok,

• lábápolás, lábmosás,

• körömápolás,

• megfelelő lábbeli,

• naponkénti önvizsgálat,

• rendszeres orvosi vizsgálat,

• vészjelző tünetek.

Prevenció

Általános egészségügyi szabályok

• Rendszeres séta

Életünk során átlagosan négyszer gyalogoljuk körbe a Földet. A séta elősegíti a láb izmainak, szalagjainak hatékonyabb működését, megőrzi ruganyosságukat, hajlé-konyságukat. Napi fél óra tempós séta ajánlott.

• A diéta betartása

• A dohányzás befejezése

Prevenció

Lábápolás, zokni

• Alapvetően fontos a naponta

végzett lábvizsgálat.

• Mindig tiszta zokni viselése

(pamut).

• Lehetőleg varrásmentes

zokni legyen.

Prevenció

Lábápolás

• Ha száraz a bőre, semleges

krémmel kell bekenni.

• Kevés hintőpor használható.

• Tilos a tyúkszemtapasz!

Prevenció

Lábápolás

• Tilos mezítláb járni!

Prevenció

Lábmosás

• Naponkénti lábmosás,

hőmérővel beállított,

36-37 °C-os vízben.

• Használjon lanolinos szappant.

• Tilos a lábáztatás!

• Fontos az ujjak közének

megszárítása puha

törülközővel vagy hideg

levegőt fúvó hajszárítóval.

Prevenció

Körömápolás

• A körmöket rendszeresen

kell vágni, egyenesre, de

nem túl rövidre.

• Tilos az éles eszközök

használata!

Prevenció

Körömápolás

• Tilos a körömsarok

kivágása!

• Használjon reszelőt.

• Ha rosszul lát, kérje

mások segítségét.

Prevenció

Megfelelő lábbeli

• A cipővásárlást lehetőleg

délután kell

lebonyolítani, mert a láb

ilyenkor már kissé

duzzadtabb.

• Zoknival kell próbálni.

• Az új cipőt fokozatosan

kell betörni.

Prevenció

Megfelelő lábbeli

• Legyen könnyű, puha,

orra kényelmes, tágas,

talpa ne legyen túl

vastag.

• Jól szellőzzön, ne

ázzon be.

Prevenció

Megfelelő lábbeli

• A cipőt is át kell tapintani,

talpában szöget, benne

kavicsot, felgyűrt betétet

keresni.

Prevenció

Tehermentesítés

• Deformált, amputált lábon

speciális, egyedileg készített

cipőt kell viselni. Ezekben

megfelelő lábágy vagy

nyomáskiegyenlítő betét van.

Prevenció

Naponkénti önvizsgálat

• Kellő megvilágításban,

esetleg tükörrel, gyengén

látók mások segítségével.

Prevenció

Naponkénti önvizsgálat

• Körömbenövés, bőrpír, livid

elszíneződés, gombásodás,

hólyag, duzzanat,

bőrkeményedés keresendő.

A cél

A diabéteszes beteg megfelelő felvilágosításával és rendszeres szűrésével a lábon kialakuló elváltozások korai stádiumban észlelhetők. Ilyenkor általában még elkerülhetők a súlyos szövődmények és a végtag elvesztése, valamint a beteg lelki sérülése.

Szociabilitás

• váladékozó, odorózus seb,

• átütött kötés, foltos

nadrágszár,

• kellemetlen látvány,

• szégyenérzet,

• nehéz mozgás,

• elszigetelődés a

környezettől, családtól.

Feladatunk tehát:

• a betegség kialakulásának megelőzése,

• a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése,

• a fekélyek okának tisztázása,

• oki és lokális kezelés,

• a megfelelő helyi kezelési forma megválasztása,

• a kezelés időben történő megkezdése.

MIÉRT?

További hasznos időtöltést!