XIII. vfolyam 1. szm 2010. janur

VrosunkBudapesti Honismereti Hrad

Ingyenes

Mlt helyen, a BudavriPalotban rendezte meg aBudapesti Trtneti Mze-um a Klvin hagyomnya Reformtus kulturlis rk-sg a Duna mentn cm,oktber 30-n bemutatott ki-lltst. A trlat kznsgtBod Sndor, a fvros m-

zeumnak figazgatja k-sznttte, majd Ritok Zsig-mond akadmikus emlke-zett meg a magyar reform-ci jelentsgrl. Hangs-lyozta, hogy ez a trlat a kul-tra egszbe gyazva, egy-ben sszefggseiben mutat-

Jval karcsony eltt, no-vember 19-n nylt meg aMagyar Kereskedelmi sVendgltipari MzeumnakA babatndrhez A buda-pesti jtkkereskedelem tr-tnete cm killtsa. Talnnem is vletlenl ekkor, mi-vel a 19. szzadban az nne-pi ajndkok trgyi vilga akeresztny vilgban mr szo-

rosan ktdtt a karcsony-hoz, jelents mrtkben, po-zitvan befolysolva a jtk-gyrts s jtkkereskede-lem terlett. A trlatra r-kezket Kiss Imre mzeum-igazgat, az igazi vendgl-ts hagyomnyokat rizve abejratnl, majd a killttr-ben is ksznttte.

lland helytrtneti tr-latot nyitottunk meg (Pester-zsbeti Mzeum) Tudokegy olyan mozit... cmmelnovember 25-n a Klapkautca 48-ban. Killtsunk-ban a pesterzsbeti mozikvtizedeken tvel, fordu-latos trtnett kvnjuk be-mutatni. A moziplaktok,jsgcikkek, fnykpfelvte-lek s a trgyi emlkek (aPflum mozibl szrmazszkek; egy vettgp) re-mnyeink szerint hozzj-rulnak a rgmlt hangulat-nak megidzshez. A kp-zmvszetet is segtsglhvjuk Kadarkuti Richardnhny alkotsval, ame-

lyek az egykori mozikat b-rzoljk.

Pesterzsbeten akkormg Erzsbetfalvn el-szr 1901-ben, egy kv-hzban s a Pflum Vendg-l nagytermben vettettekmozgkpeket. 1910-re fel-plt a tbbfunkcis Pflum-hz, amelyben mr egy1200 frhelyes premier-mozi is helyet kapott. Az1920-as vek elejre meg-nylt a csald 3000 szem-lyes kertmozija. Pflumk b-reltk az Urnit, amelyet anvmagyarosts sorn Atti-lra kereszteltek. A mozi1944. prilis 3-n egy bom-

Klvin hagyomnyaReformtus rksgnk emlkei

A BabatndrhezJtkkereskedelem Budapesten

Tudok egy olyan mozit...Pesterzsbet j, lland killtsa

Ritok Zsigmond akadmikus a megnyitn

Jtkkereskeds enterirje

Rszlet a pesterzsbeti killttrbl

(Folytatsa a 3. oldalon.)

(Folytatsa a 2. oldalon.)

(Folytatsa a 5. oldalon.)

Vrosunk Budapesti Honismereti Hrad 2010. janur2

Az eredeti elkpzels sze-rint a tmakr szakavatottismerje, Kriston Vzi Jzsefmuzeolgus nyitotta volnameg a killtst, de a trlatmegnyitsn rsztvevk ahelyette beugr LiebnerAnik pszichiterrel Lieb-ner Zsigmond unokjval tallkozhattak. Liebner va-laha fogalom volt, mg1871-ben nylt meg jtkke-reskedse a mai Hercegpri-ms utcban. zlett a Ba-batndrhez nven ismer-tk, 1920-tl Liebner bcsijtkboltja felrat dszelgettportljukon. A csaldi cg-knt mkdtetett vllalko-

zs 1949-ben hzta le a ro-lt a nagykereskedelemllamostsakor. LiebnerAniktl rdekes adalko-kat tudhattunk meg a Lieb-ner cg mkdsrl, trt-netrl. Elmondta pldul,hogy babafej-ksztkntnluk dolgozott Br Lszljsgr, a golystoll feltal-lja, aki a zsidtrvnyekmiatt 1939-ben hagyta elhaznkat, tallmnya isnyugaton nyerte el vgsformjt.

A killtson jl vgigk-srhet Pest-Buda, majd avilgvross ntt Budapestjtkkereskedelmnek trt-nete. Tablirl elnk trul ajelentsebb fvrosi jtk-

kereskedk lete, tevkeny-sge: a Vrsmarty tr sar-kn 1861-ben az Ezermes-ter bazrt megnyit Ker-tsz Tdortl Budapestlegnagyobb adfizetinekegyike volt az 1890-esvekben mr jtkkereske-dknt jegyzett, a Hatvaniutcban s a Kerepesi (maKossuth Lajos) ton is zle-tet nyit Ills Ferencig, vagya mr emltett Liebner-csaldig.

A boltbejrati pnztrg-pes, a karcsonyi, az elad-pulti, a Liebner-fle enteri-rk egy bks, biztonsgospolgri let emlkt idzikfel. A terem kzepn msza-ki jtkokkal szembeslhe-tnk a tzoltaut, azautmobil, a lvontattagy mr csak az igazn te-

hets csaldok gyerekeinekjuthatott ki. Killtsuk a szo-cialista korszak jtkaival z-rulnak. Ezek ignytelen demodern klsejkkel egy jvilg bekszntt tanstjk,azonban szmunkra ugyan-olyan vonzk lehetnek, mintaz 1945 eltti idszak mvesjtkai, mivel sajt gyermek-kori emlkeinkkel szembe-slhetnk ltaluk.

Trlatuk enterirjei a kil-lts rendezinek hozzrt-st dicsri: Demjn Bence,Tszab Jlia, Trk R-bert egy mesevilgot var-zsolt a mzeum falai kz. Aszakavatott kezet is megkell emltennk, a grafikaikivitelezs Tth Helga mun-kja. Killtsuk mrcius 15-ig tekinthet meg.

gbriel

A Ferencvrosi Helytrt-neti Gyjtemnyben novem-ber 6-n Novotny Zoltnsportjsgr nyitotta meg aFerencvrosjpest Rang-ad cm killtst, amely akt labdarg csapat mrk-zseinek llt emlket, 1905-tl napjainkig. Killtterkkzepn tletes mdon egymodern futballplya stilizltbrzolsval teremtik meg ameccshangulatot.

A kt legends fvrosicsapat bajnoki mltja 105esztendt lel fel. Az elsmrkzsre 1905. februr

19-n, a Soroksri ton ke-rlt sor, a gyzelmet WeiszFerenc kt gljval a Fradiszerezte meg olvashatjuk aktszrny ajtt betlt ri-stabl bevezetjeknt, me-lyen a kt csapat rangad-inak emlkezetes trtnsei-rl szerezhetnk tudomst.

Trlatuk megrendezstindokolja, hogy 110 ve,1899-ben alakult meg a Fe-rencvros csapata s egy-ben az jpesti Torna Egyletlabdarug szakosztlya is.

A nevezetes bajnoki mr-kzseket bemutat ris-

tabl prjn a kt bajnok-csapat sszes meccsnekidpontjt helysznt, ered-mnyt s gllvit tall-hatjuk. A termen krbe,szemmagassgban a neve-zetes rangadk gljait, em-

lkezetes esemnyeit archvfotk felsorakoztatsval httrben a kt vrosrszszneivel jelentette meg akillts kt rendezje, Win-kelmayer Zoltn s MolnrPter.

A BabatndrhezO folytats az els

oldalrl

Ferencvrosjpest Rangad110 ves ketts jubileum emlkkilltsa

Stilizlt futballplya makettje a killttr kzepn

Karcsonyi relikvik a trlaton

Kiss Imre igazgat s Liebner Anik