a barokk kultúra magyarországon

A barokk kultúra Magyarországon

Manierizmus a magyar irodalombanMagyarországon a manierista kultúra kiteljesedését gátolta:

• a török hódítás, • az ország három részre szakadása, • a reformáció és ellenreformáció harcai • a "tizenöt éves háború"A magyar irodalomban a manierizmus a költészet területén és a kortársprózairodalomban jelentkezett.

Manierista szerzőink:• Balassi késői műveinek stílusán felismerhető a manierizmus.• Rimay János (1569—1631) • Wathay Ferenc (1568—1608?).• Nyéki Vörös Mátyás (1575—1654) • Pécselyi Király Imre (1590?—1641) tankönyvíró lelkész is a manierista modorban

alkotott.A manierizmus egyes elemei évszázadokkal később még Csokonai egyesverseiben is felbukkannak.

A korszakTörténeti háttér

A magyar kultúrában a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágábanuralkodóvá válik.

• Pártfogói

• Érdekek és érdekellentétek

• Buda visszafoglalása (1683)

• A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformáció -- a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi szabadságharchoz vezetett.

• Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt.

Benczur Gyula: Buda visszafoglalása

Irodalom

A barokk periódusai az irodalomban:• a barokk kezdetei (kb. 1600—1640 között);• a hősi barokk (kb. 1640—1690);• a kiteljesedés, a "misztikus barokk" (1690—1740);• a késő barokk: a rokokó (1740—1770).

A magyar barokk irodalom kezdetei

A magyarországi barokk irodalomegyházi keretek között születik meg Fő szövegtípusai: • a prédikáció és a vitairat. • az ájtatossági irodalom. • a barokk szépprózában vallásos

olvasmányok születnek.• A költészetben az anyanyelvű

katolikus egyházi énekek jelennek meg anyanyelven, gyűjteményeik az énekeskönyvek.

A tordai gyűlés

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai

Pázmány Péter (1570—1637)egyházszervező és író, a magyar próza elsőnagy mestere; a magyarországiellenreformáció legnagyobb alakja.

Művei:

Vitairatok: pl.

• (Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak

az ország romlása okairul írt könyvére, 1603) és

• Alvinczi Péterrel folytatott vitája: (Öt szép levél, 1609).

Főműve:

• Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613)

az első magyar nyelvű katolikus hittudományi

rendszerezés.

Pázmány Péter


Zrínyi Miklós (1620—1664) költő, hadvezér és államférfi, a 17. századi

magyar függetlenségi küzdelmek vezéralakja.

Főművei: • a Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti

eposzunk. • Az török áfium ellen való orvosság (1661)Legjelentősebb szépirodalmi műveit egykötetben adta ki 1651-benHadtudományi művei: Tábori kis tracta (1646-51) Vitéz hadnagy (1650-53)


Gyöngyösi István (1629—1704) a barokk kor népszerű elbeszélő költője.

Főműve: a Márssal társalkodó murányi Venus, egy kalandos és szerelmes történet verses elbeszélése. Stílusa gördülékeny, verstechnikája fejlett

• Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő költészetünkben a felező 12-es sortípust.

Gyöngyösi István


Petrőczi Kata Szidónia

(1662—1708) • Az első jelentős magyar költőnő. • Ötven költeménye kéziratban maradt

ránk. • Verseinek jelentős része vallásos ének• Istenes énekei a német pietista versek

fordításai.• Jó formaérzékkel, könnyedén

alkalmazza a különböző divatos versformákat, közöttük a Balassi-strófát.

• A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal verseiben a hazája sorsán aggódó, a protestánsok erőszakos térítésén szomorkodó hazafi hangja is.

Petrőczy Kata Szidónia

A barokk irodalom kiteljesedésének időszakaMagyarországon 1690 és 1740 közé esik. meghonosodnak a modern nyugati eszmeáramlatok: • az enciklopédizmus, • a karteziánizmus, • a pietizmus és • a janzenizmus. A barokk a társadalom valamennyi rétegében megjelenik: • a főnemesi és • egyházi-vallásos barokk mellett • a köznemesi, • a népi • és a polgári változatok is megszületnek, ill. megerősödnek.• Jellegzetes műfajok ekkor: a levél, az önéletírás, az emlékirat és

a napló.

A magyar barokk emlékirat-irodalom kiemelkedő

alakjaiBethlen Miklós (1642—1716)államférfi (erdélyi kancellár), amagyar próza kiemelkedőművelője. Apáczai Csere Jánostanítványa volt.

• Börtönévei alatt készíti az Önéletírását (1708—1710), a vallomás-irodalom magyar remekét.

A magyar barokk emlékirat irodalom kiemelkedő

alakjaiBethlen Kata (1700-1759) • 1717-től Haller László gr., majd

halála után 1722-től Teleki József gr. felesége.

• Életének maga által való rövid leírása c. emlékirata

• Imádságai• Korabeli orvosoktól orvostudományt

tanult. • Udvari papja, Bod Péter segítségével

értékes, különlegességeket tartalmazó könyvtárat gyűjtött össze, ezt a nagyenyedi kollégiumra hagyta.

• Oktatási kérdésekkel is foglalkozott, bírálta a leánynevelés korabeli hiányosságait.

A magyar barokk emlékirat irodalom kiemelkedő

alakjai Rákóczi Ferenc ((1676—1735)

fejedelemnek — politikai és történelmi főszerepe mellett — az irodalmi jelentősége is kivételes.

• Az emigrációban francia címmel, latinul írta vallomásszerű önéletrajzát Emlékiratok címmel (Mémoires, 1716—1717). A

• Vallomások (Confessiones) című, szintén latin nyelvű művét Törökországban írja, benne életútját és személyes döntéseit boncolgatja.

A magyar barokk levél-irodalom kiemelkedő alakja

Mikes Kelemen (1690—1761) • a magyar próza kiemelkedő

művelője. • A Törökországi levelek (1717

—1758) műfaja francia divatot követ, de megszólal benne az erdélyi barokk kultúra, és a székely hagyományok is.

• A mű személyes és kordokumentum is egyszerre.

A magyar barokk tudományos irodalma

Apáczai Csere János (1625-1659)

• Munkásságában összegződött és egységbe rendeződött a korabeli Európa valamennyi korszerű szellemi irányzata.

• Alapvető jelentőségű tudományos műve, a Magyar enciclopaedia (1655)


Tótfalusi Miklós (1650-1702):betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. • A nagyenyedi Bethlen kollégiumban

később Amszterdamban tanult. • A Blaeu-nyomdában

nyomdászmesterséget és a betűöntést tanult.

• 1689-ben visszatért Erdélybe.• Fölújította a református egyház

kolozsvári nyomdáját. • 1693-tól, több mint száz igényes

nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki.


Pápai Páriz Ferenc (1649-1716 )• Heidelbergben filozófiai,

Bázelben orvosdoktor lett. • 1675-ben hazatért s a fejedelem

orvosa lett. • A nagyenyedi kollégiumban

görög nyelvet, fizikát és logikát tanított 1680-tól haláláig.

• 1680-ban Kolozsvárt jelent meg a Pax Corporis c. műve, az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv.

• Átdolgozta, kibővítette Szenci Molnár Albert latin-magyar szótárát

Pápai Páriz Ferenc


Bod Péter (1712 - 1769)

református lelkész, irodalomtörténész

• Nagyenyeden, majd a leydeni egyetemen tanult a teológiát és keleti nyelveket.

• 1743-ban gr. Bethlen Kata udvari papjának hívta meg.

• Fő műve: Magyar Athenás (Nagy-Szeben), 1766. (485 életrajz)

Bod Péter

A barokk építészet emlékeiMagyarországon

A magyar barokk építészetKastélyok I.

• Az 1650-es évektől Nyugat Magyarországon bontakozott ki a barokk stílus.

• Az ország legnagyobb részén és Erdélyben még a késő reneszánsz volt az uralkodó.

• A kastélyépítészet barokk stílusa a sárvári Nádasdy kastély 1653-ban készült nagytermének kialakításában jelentkezett először.

• I. Esterházy Pál herceg (1635-1712), nádor alakíttatta át a régi kastélyt Kismartonban, 1663 és 1672 között barokk stílusban.

Sárvár

Sárvár

Kismarton

A magyar barokk építészetKastélyok II.

• Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át.

• Az 1690-es években kapcsolódott be a magyarországi stílusfejlődésbe a bécsi barokk nagy mestereinek első nemzedéke:

• Domenico Martinelli (1650-1716), • Fischer von Erlach (1656-1723). • Savoyai Jenő herceg Ráckevén, a

város határában fekvő, művészi kerttel kiegészített nyári rezidenciája jellemzőn barokk alkotás (1701-1702)

Ráckeve, Savoyai kastély

A magyar barokk építészetKastélyok III.

• Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek.

Grassalkovich Antal (1694-1771)1735-ben kezdte el Gödöllőnkastélyának felépítését• A kettős U alakú épület díszudvarával,

hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív barokk együttest alkotott.

• Mária Terézia 1751-ben, látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot.

A magyar barokk építészetKastélyok VI.

• A barokk kastélyépítészet csúcspontja: Esterházy Miklós (1714-1790) fertődi kastélya

• Hazai viszonylatban páratlan együttest alkotott, melybe nemcsak kerti épületeket (operaház, színház, muzsikaház, medencék, kutak, víztornyok, lovarda és istálló, vadászház és vadaskert, képtár stb.) komponálta bele, hanem a park révén az egész tájat is barokk kompozíciós egységbe rendezte.

Fertőd, kastély

Dísztretem

Barokk templomépítészetA reformáció 17. századi térhódításávalszemben fellépő ellenreformáció aHabsburgok támogatásával jelentősszakrális építészeti tevékenységetfolytatott a Nyugat-Felvidéken. • A jezsuita templomok (Nagyszombat,

Győr), kolostorok, püspöki vagy érseki paloták, a korszak fontos építészeti alkotásai, melyek már a barokk stílus első hazai képviselői.

• A királyi Magyarország egyházi székhelyén, Nagyszombatban 1629-1637-ben épült a római Il Gesu egyszerűsített, kiegészített, bécsi mintára formált változata. A templom építésze feltehetőleg az itáliai Pietro Spazzo (1734-1797) volt.

Nagyszombat

Franz Anton Maulbertsch 1724-1795

• A barokk templomok nagyszabású freskódíszeit általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb,

• Franz Anton Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alkotta.

Franz Anton Maulbertsch

Franz Anton Maulbertsch műveiből

Johann Lucas Kracker1717-1779

Johann Lucas Kracker• letelepedett hazánkban és

Jászón, majd Egerben dolgozott.

• Freskókat, oltárképeket is festett.

• Kracker fő műve az egri líceum könyvtártermének freskója.

Mányoki Ádám1673-1757

• Korának legjelentősebb magyar festője.

• Hamburgban, majd Hannoverben tanult.

• II. Rákóczi Ferenc udvari festőjévé nevezte ki.

• 1724-ben, visszatért Magyarországra,.

• 1732-től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Drezdában élt visszavonultan.

Barokk kori magyar szobrászat

• A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra.

• Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik.

• A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

Georg Raphael Donner1693-1749

• Donner 1729-1739-ig Pozsonyban működött mint az érsek udvari építésze és szobrásza.

• Donner legismertebb műve a pozsonyi dóm főoltárának szoborcsoportja a templom névadójának, Szent Mártonnak lovas szobra, amint a mecénás Esterházy arcvonásaival, magyar ruhában, megosztja köpenyét a földön ülő koldussal.

Philipp Jakob Straub1706-1774

• A Zala megyei Egervár plébániatemplomának főoltár tabernákuluma számára készítette a szobrot a művész.

• A templom kegyura a gróf Széchenyi-család.

• Az egervári főoltár 1730 körüli szobrai a stájer barokk hatását mutatják. A pestis ellen védő szent alakja a fájdalom és a szenvedés érzékletes megfogalmazása.

Franz Xaver Messerschmidt1736-1783

• Fontos műve: Kovachich Márton György történésznek, a budai egyetemi könyvtár őrének, mellszobra.

• Kovachich maga rendelte meg portréját, közvetlenül a művésznél Pozsonyban.

A barokk zene Magyarországon• A 17-18. század fordulóján az igényes műzenei gyakorlat

megteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak, nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúri udvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészek alkalmazásával.

• A 18. század folyamán - gyorsan emelkedett a hazai muzsikusok száma, egyre szélesebb rétegek körében támadt igény a rendszeres zenélésre. A korábbi központok mellett a műkedvelő köz- és kisnemesség és a városi polgárság is egyre jelentősebb együtteseket hozott létre, az iskolákban lényeges szerepet kapott a zeneoktatás. A művelt értelmiség körében közkedveltségnek örvendett a hangszeres kamarazene, a dal, a színpadi zene és az igényes tánczene.

• Az új zenei áramlatok a népzenét sem hagyták érintetlenül, ugyanakkor a kor műzenéje számos területen szoros kapcsolatban áll a népdallal és a hangszeres népzenével.

Az Esterházy család és a zene I.• Az Esterházy-család egymást követő

zeneszerető tagjai hatalmas vagyonuk tekintélyes részét áldozták a templomi és világi zeneélet felvirágoztatására.

• Esterházy Miklós (1582–1645) még csak trombitásokat és dobosokat foglalkoztatott.

• Fia, Esterházy Pál (1635–1713), Magyarország nádora 1711-ben egy 55 egyházi kantátából álló gyűjtemény szerzője Harmonia Celestis címmel, melyet a magyar barokk zene első dokumentumaként tartunk számon.

Kismarton

Az Esterházy család és a zene II.• Az udvar első jelentős

komponistája Werner Bécsből érkezett 1728– ban és csaknem négy évtizeden át, működött itt karmesterként és komponistaként, az egyházi zene repertoárjának gyarapításán fáradozott

• Haydn 1761-től működött itt, tevékenységének középpontjában a világi hangszeres műfajok és az operák állottak.

Haydn

Werner egy kézirata

a barokk kultúra magyarországon

Documents