A beszerzés logisztikája

A beszerzés feladatai

Feladata: termelés igényének megfelelı „készletbe helyezze” a felhasználandó anyagokat és az ezekhez kapcsolódó információkat. (iparvállatok bevételük 55-60%-át, élelmiszer és vegyipari cégek 70-75%-át költik inputanyagokra.)

Cél: a megfelelı minıségő anyag, megfelelı idıben, megfelelı mennyiségben, megbízható forrásból, megfelelı áron való biztosítása. (beszerzés 5M-je)

A beszerzési koordináció

Alap kérdés a termelési folyamatokról nyert megfelelı információ.

A beszerzés lehet:

centralizált: egy központi egység (felhasználok érdekei kevésbé érvényesülnek)

decentralizált: több egység (nagy a koordinációs igény, mennyiségi kedvezményeket nehéz érvényesíteni)

beszerzés gazda rendszerő: az egyes cikkeket a legjellemzıbb felhasználó szerzi be.

1. fólia

A beszerzéssel kapcsolatos célok és tennivalók

• Optimális minıség elérése (beszerzési egység aktív részvétele specifikációk meghatározásában)

• A teljes költség minimalizálása (nem feltétlenül a legalacsonyabb árat jelenti)

• A beszállító megkeresése, kiválasztása és értékelése (folyamatos)

• Alacsony készlet szint, folyamatos termékáramlás

• Kooperáció és integráció más szervezeti egységekkel

A beszerzés három felfogásban

A beszerzési piackutatás

Célja i:- a beszerzési piacok áttekinthetıségének biztosítása,-a beszerzési és termelési zavarok elkerülése,-más egységek ellátása információval,-optimális döntések lehetıvé tétele,-a technikai fejlıdés folyamatos követése, -a beszerzési források megtalálása,-az egyes termékek helyettesíthetıségének értékelése,-a beszerzési források értékelése.

Eszközei: kiállítások, szaklapok, tárgyalások.

A kapcsolattartás alap modelljei

• Tranzakció orientált modell : legalacsonyabb árat helyezi elıtérbe, gyakori a beszállító váltás.

• Kapcsolatorientált modell : kiválasztás tárgyalás sorozatok alapján, üzleti partnernek tekintik egymást, közös probléma megoldás, rugalmas szerzıdések, információ csere.

• Stratégiai : kölcsönösen elınyıs hosszabb távra szóló együtt mőködés.

A termékjellege meghatározza a kapcsolat milyenségét.A Kraljic mátrix két szempont alapján csoportosítja a terméket:-stratégiai termék (elengedhetetlenek a termelés szempontjából,

beszerzésük problémás) –stratégiai kapcsolat-szőkkeresztmetszető termékek (nélkülözhetetlen, de csak néha

problémás a beszerzésük) -kapcsolatorientált beszerzési kapcsolat-befolyásolható termékek (fontosak, de nincs hiány belıle az input

piacon) - adott szituáció dönt a kapcsolat modell választásról-rutintermékek (nem lényegesek és könnyen beszerezhetıek) –

tranzakció-orintált modell a legjobb ár dominál.

Proaktív beszerzés

Lényege, hogy nem a szállító által kínált termékek alapján határozza meg az anyagszükségletet, hanem a vállalati célokból vezeti le. Közösen fejlesztik ki a legjobban meg felelı terméket.

Az ellátás korszerő megoldásai

A meg növekedett vevıi igények miatt a vállaltok új korszerő technológiákat alkalmaznak melyek jelentısen hatnak a beszerzésre is.

Ilyenek:

-JIT ,

-KANBAN ,

-MRP ,

-CROSS- DOCKING rendszerek.

JIT (jusst in time) elv: egy meghatározott alapanyag, alkatrész, termék, megfelelı mennyiségben, megfelelı idıben, megfelelı helyre

Jellemzıje: készletek minimalizálása

Mőködési szabályok:

-A felhasználó ne igényeljen a szükségesnél több anyagot,

-a forrás ne állítson elı több anyagot mint amennyire igény van,

- csak megfelelı minıségő anyag legyen a rendszerben,

-gyártásirányítónak egyenletesen kell leterhelnie az egyes gyártásterületeket.

A rendszer lényege: az ellátást a felhasználás helyérıl érkezı információkkal segíti.

MRP- rendszer

Az elsı számítógépes kereskedelmi szempontból fontos erıforrás-tervezı rendszer.

Általános adat bázisra épül mely fontosabb elemei : kiindulási anyagok listája, gyártási ütem terv, raktárkészletek, megrendelések.

Elv: Az árút nem raktározza , ha nem azonnal elıkészíti kiszállításra és szétküldi.

Beszerzés a vállalatok rendszerében

• Tervezés:• Ez egy folyamat, amit alakít a vállalkozás

alapvet ı célja, a küls ı - belsı környezet, a vállalkozás stratégiája és különböz ı

részstratégiák (értékesítési terv-- termelésivezérprogram �anyagszükséglettervezése�kapacitás szükséglet tervezése. Szükség lehet visszacsatolásra a termelésiprogramokhoz. Szükséges kapacitásokbiztosítása �anyagrendelések �termelésfolyamata �fizikai elosztás. Állandóvisszacsatolás szükséges!

• Termelés tervezése:• A termelés bizonyos ciklusokban folyik• Lehet-havi• -heti• -napi• A termelési db számokat ezekre az

idıintervallumokra kell meghatározni.

• Termelési programok elkészítése:• Ez jelenti a termelési terv(havi,heti,napi) típus

specifikus programmal való kitöltését.

• A különbözı típusú termékeket össze kell vonni és a megfelelı gépi kapacitásokra terhelni.

• Lépései:• Kapacitás meghatározása• Termelési terv lebontása gépekre

• Programok elkészítése• Programok kiosztása

Anyagbeszerzés

• Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket termékelıállításához vagy szolgáltatások nyújtásáhozszereztek be, amelyek az újratermelési folyamatbanrendszerint egyszer vesznek részt és ennek soráneredeti megjelenési formájukat általában elvesztik, teháta vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgálják.

• Csoportosítása:• Alapanyagok: azon nyersanyagok és termékek, amelyek

feldolgozása az adott gyártási folyamat legfontosabbcélja, a fıtermék fı alkotórészévé válik.

• Segédanyagok: a gyártáshoz kisebbmennyiségben felhasznált anyagok. Javítják a gyártmány minıségét.

• Üzem és főtıanyagok: elektromos vagyhıenergia elıállítását szolgálják.

• Tartalékalkatrészek: a termelı berendezésekalkatrészpótlására.

• Egyéb anyagi eszközök: egy évnél rövidebbideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. (védıruhák)

Anyagrendelés

• Anyagigény:• Technológiai anyagnormák szerint• Anyagszükséglet meghatározása• Készlet szükséglet összevetése• Szállítási ciklusidık rögzítése• Biztonsági készlet meghatározása• Anyagrendelés

• Készlet szükséglet összevetése:• Anyag típusonként meg kell nézni mely

anyagból mennyi a raktárkészlet.• Meg kell nézni ebbıl mennyi a biztonsági

készlet. Ennek mindig raktáron kell lenni.• Az összes készletbıl a biztonsági készlet

levonása után maradt készlettel kell számolni.

• Szállítási ciklusid ık rögzítése:• Minden beszállítóval tisztázni kell, hogy a

megrendelésünktıl számítva hány napra tud szállítani.

• Ezeket az anyagrendelésnél figyelembe kell venni.

• A szállítási határidıket folyamatosan karban kell tartani.Esetleges változásokat át kell vezetni a nyilvántartásokban.

• Biztonsági készlet meghatározása:• Ahhoz, hogy a termelésben valamint az

anyagellátásban fellépı zavarokat kiküszöböljük biztonsági készletet kell tartani.

• A biztonsági készlet nagyságát általában a következık határozzák meg.-a termelı egység készletelıírása (terv)

-az alkatrészek átfutási ideje-a gyártási ciklusidı

-a gyártás bonyolultsági foka.

• Anyagrendelés:• A rendelkezésre álló adatok alapján ki lehet

számolni az anyagigényt.• Anyagigény =(Gyártandó termék x anyag

norma) - (Összes készlet-biztonsági készlet).• Anyagigényt továbbítani kell a beszállítók felé.

Ez történhet levélben,faxon, elektronikus úton.

Anyagok

Társgyári Külsı

Konszig-náció

Különbözı átfutási idejő beszerzések

Hosszú Rövid

• Anyagok fajtái:• Társgyári anyagok:saját cég gyáregysége állítja

elı• Külsı anyagok:Lehet belföldi telephelyő termelı

egység vagy külföldi telep-helyő termelı egység által gyártott .

• Külsı anyagok lehetnek konszignációs anyagok és különbözı átfutási idejő anyagok.

• Ezen belül hosszú és rövid átfutási idejő.• Hosszú átfutási idı 8 hét• Rövid átfutási idı 4 hét

• Konszignáció: Beszállító készlete ı gazdálkodik vele.

• A készletszint meghatározása a felhasználóval közösen.(gyártási terv, fogyás, elırejelzés alapján)

• Mindenkori készlet egy heti- egy havi mennyiség.

• Számlázás felhasználás szerint !• Fogyás figyelése• Ez alapján utántöltés• A konszignáció magas ellátási biztonságot

ad !

Készlet

• Készletezési politika:• A készletek csoportosítása:• Saját termeléső• Vásárolt• Alvállalkozói telj.• - anyagok• - áruk• - betétdíjas göngyölegek

• Saját termeléső készletek:• Befejezetlen termelés és félkésztermék: Azok a

megmunkálásra váró termékek, amelyeken máregy számottevı munkamőveletet elvégeztek. Része a befejezetlen termelésnek az év végén a szolgáltatások elvégzett, de nem számlázottteljesítménye.

• Félkésztermék: Egy teljes megmunkálásimunkafolyamaton keresztülment, készterméknek még nem minısíthetı termék.

• Késztermék: Olyan termék, amely értékesíthetı, a vonatkozó szabványoknak, minıségielıírásoknak megfelel.