Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Ápolás és Betegellátás

Gyógytornász szakirány

A betegoktatás jelenlétének vizsgálata egy mozgásszervi osztályon

Dr. Baffi Istvánné Bársony Bettina

konzulens

2017

2

Köszönetnyilvánítás

Szeretném megköszönni a segítséget egyetemi oktatóimnak, akik hozzájárultak a

tanulmányom befejezéséhez.

Köszönöm Dr. Baffi Istvánné konzulensemnek a szakdolgozatom elkészítéséhez

nyújtott segítségét.

3

Tartalom

1. Bevezetés ................................................................................................................................... 5

1.1. Témaválasztás indoklása .................................................................................................... 5

1.2. Hipotéziseim ....................................................................................................................... 6

1.3. Célkitűzésem, kérdésfelvetésem ........................................................................................ 7

2. Szakirodalmi áttekintés .............................................................................................................. 8

2.1. Betegoktatás jelentősége ....................................................................................................... 8

2.2. Prevenció színterei ............................................................................................................... 10

2.3. Gerinc jellemzői .................................................................................................................... 11

2.4. Porckorongokra ható erők ................................................................................................... 12

3. Gerinckímélő életmód, avagy hogyan védjük meg gerincünket a mindennapok

túlterhelésétől? ................................................................................................................................ 14

3.1. A mozgás szerepe a gerincünk védelmében .................................................................... 14

3.2. Állás .................................................................................................................................. 15

3.3. Ülés ................................................................................................................................... 16

3.4. Számítógép használat helyes kivitelezése ........................................................................ 18

3.5. Fekvés ............................................................................................................................... 19

3.6. Helyes felülés ................................................................................................................... 19

3.7. Helyes emelés kivitelezése ............................................................................................... 20

3.8. A jó cipő ............................................................................................................................ 21

4. Anyag és módszer..................................................................................................................... 22

5. Eredmények ismertetése, kérdőív elemzése ........................................................................... 23

Ön oldalra forduláson keresztül a gerinc megcsavarodása nélkül szokott felkelni? ................... 23

Végez hirtelen nyak mozdulatokat? Szédülés, gyengeség jelen van-e a mindennapokban? ...... 24

Járási segédeszközt használó betegek használják-e a segédeszközt?.......................................... 25

Üléssel kapcsolatos ismeretek kiértékelése ................................................................................. 26

Széles orrú, rugalmas talpú 2-4 cm magasságú cipőt visel? ........................................................ 27

Kapaszkodók, csúszásgátlók használatának jelentősége időskorban .......................................... 28

Betegek emeléssel kapcsolatos ismeretei .................................................................................... 29

Betegek ismeretei a tárgyak helyes felemeléséről és letevéséről ............................................... 30

Fogmosás, mosogatás, porszívózás ismeretei.............................................................................. 31

Betegek kertészkedéssel kapcsolatos ismeretei .......................................................................... 32

Rendszeres mozgás fontossága .................................................................................................... 33

4

7. Következtetés ........................................................................................................................... 34

8. Összegzés ................................................................................................................................. 36

Irodalomjegyzék: .............................................................................................................................. 38

Melléklet .......................................................................................................................................... 39

1. számú melléklet........................................................................................................................ 39

Kérdőív ......................................................................................................................................... 39

2. számú melléklet........................................................................................................................ 41

Előadás anyagok ........................................................................................................................... 41

5

„Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége.

Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.”

Arisztotelész

1. Bevezetés

1.1. Témaválasztás indoklása

Tanulmányaim során jól belénk sulykolták, hogy a prevenció mennyivel

hatékonyabb, mint a gyógyító munka a betegségekkel szembeni harcban. Az

elhelyezkedési statisztikák alapján a gyógytornászok jelenleg inkább a gyógyító

tevékenységben kapnak helyet a mai egészségügyi rendszerben. Így az imponálóbb,

eredményesebb munka helyett a gyógyításra kell fókuszálnunk.

Emberekkel dolgozni csak úgy lehet sikeresen, ha megnyerjük céljainknak.

Ezért az oktatás nem csak a megelőzésben, hanem a gyógyító munkában is

nélkülözhetetlen.

Betegoktatás? Pár preventív jelleggel indított „gerinciskolák”, ”ereszd el az

egeret” tornaprogramok az ülő foglalkozásúaknak, a napi tornaórák bevezetése az

iskolákban kormányprogram jut eszembe. Beszéltünk a gyógyító munkában például

a diabeteses betegek oktatásáról vagy az obesitológia területén a diétás és

életmódbeli tanácsadásról.

A gyógytornász oktatói tevékenységről a gyógyításban keveset hallottam.

Lassan körvonalazódott, hogy mi a munkánk során folyamatosan oktatunk: hogyan

végezze helyesen a gyakorlatokat, hogyan üljön föl gerinckímélően, tanácsokat

adunk választható sportra, lakás átrendezésre, hogy használja járási segédeszközét

stb. Tehát, mi pedagógusok is vagyunk, ahogy a betegek mondják: ”tornatanár”. De

ennél sokkal többről van szó, mint tornagyakorlatok betanítása, hiszen emberekkel

foglalkozók mind a tudatosságra kell, hogy törekedjünk, hogy betegünk megértse,

6

hogy a hogyan mellett mit, miért kell így csinálnia. Így kell, megnyerjük a gyógyító

munkánkhoz, mert pont nélküle nem megy az egész.

Vajon ennek az oktatói feladatnak, mennyire teszünk mi gyógytornászok

eleget a munka frontján? Elmondjuk a „miérteket”? Megnyerjük a beteget a hosszú

távú munkához? Van időnk oktatni?

Erre vonatkozóan a szakirodalomban semmit nem találtam, hogy ezt vizsgálták

volna. A különböző gyógytorna technikák eredményességén túl, az oktatói

tevékenységünk lemérése eddig kimaradt.

Mint gyógytornász, fontosnak tartom a helyesen megválasztott technikákat

az adott betegre, de fontosnak tartom a beteg életmódjában történő megváltoztató

szerepünket is. Azt a bizonyos ”hosszú távú kezelési tervet”, amiről szintén sokat

hallottunk az iskolában. Vajon sikerül e megnyerni, életmódot változtatni a

betegeinknél?

1.2. Hipotéziseim

1. Feltételezem, hogy nem megfelelően működik a betegoktatás a kórházakban,

egészségügyi ellátó szervekben.

2. Feltételezem, hogy a krónikus mozgásszervi betegek helytelen szokásainak a

hátterében a megfelelő ismeret hiánya áll.

3. Feltételezéseim szerint az emberek nem fordítanak kellő figyelmet gerincük

kíméletére.

4. Feltételezéseim szerint a mozgásszervi megbetegedéssel élők sem ismerik, és

nem használják a gerinckímélő eszközöket.

5. Feltételezem, hogy még a mozgásszervi betegséggel élők sem mozognak,

sportolnak rendszeresen.

7

1.3. Célkitűzésem, kérdésfelvetésem

Célom, hogy egy szúrópróba szerű vizsgálatot végezzek a betegoktatás

lemérésére. Arra gondoltam, hogy egy mozgásszervi rehabilitációs osztály,

ahol már az akut feladatok megoldódtak, több idő telt el team munkában,

több szakember találkozott a beteggel, vagy egy reumatológia, ahol

gondozott betegek vannak, s már rendszeres a találkozás a szakemberekkel,

egy ilyen osztályon végzem a vizsgálatomat. Ha itt nem kapok jó eredményt,

akkor a többi mozgásszervi osztályon, még rosszabb eredményre számítok.

8

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. Betegoktatás jelentősége

Nyugat-Európában ismerték fel a terápiás betegoktatás jelentőségét és

elkezdtek vele foglalkozni az 1970-es években. Betegoktatásnak, mint fogalomnak

minősül minden olyan egészségügyi dolgozók által végzett tevékenység, amely a

betegek megfelelő tájékoztatását szolgálja.1

A betegoktatás hangsúlyozására számos lehetőség áll az egészségügyi

dolgozók rendelkezésére. Írásos anyagokat kellene készíteni minden mozgásszervi

megbetegedéssel élőnek. Ezeknek a nyomtatott dokumentumoknak lényegre törően

össze kellene foglalnia a betegek hiányos ismereteire vonatkozó ismereteket. Másik

lehetőség a szóbeli tájékoztatás, ami színesebbé tehető powerpoint előadások

formájában, képekkel illusztrálva mindent. Harmadik lehetőség a telekommunikáció

eszközeinek a bevonása. A számítógép, TV, internet világában a médián keresztül is

el lehetne juttatni az információt a betegekhez reklámokkal, interjúkkal,

honlapokkal, CD-kel.

Napjainkban a krónikus megbetegedések száma egyre nagyobb számban és

egyre fiatalabb korban fordul elő. Ez az emelkedés az egészségügyi ellátó rendszer

és az egészségügyi dolgozók túlterhelését okozza. Egy krónikus betegségben

szenvedő egyénnél meghatározza a kezelés sikerességét, eredményességét az, hogy

mennyire képesek megtanulni (mennyire tudja az orvos, dietetikus, gyógytornász

megtanítani) a fennálló állapottal való együttélést. Nagyon fontos lenne a betegeket

megfelelő oktatásban részesíteni a betegségükkel kapcsolatban és elérni azt, hogy

változtassanak az egészségükkel kapcsolatos hozzáállásukon. Ezért lenne szükség a

felvilágosító programokra, amelyeknek tartalmaznia kellene a megelőzés

1http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2010_0020_kozossegi_magyar/10_a_kzssgi_pol_szerep

e_a_betegoktatsban_s_az_letmdtancsadsban.html

9

lehetőségeit, a betegségének lényegét, a rizikótényezők minimálisra csökkentését, a

gyógytorna, mozgás fontosságát, a mindennapokat megkönnyítő segédeszközök

használatának jelentőségét, a gerincbetegségek kialakulásához vezető hibákat, a

tevékenységek gerinckímélő kivitelezését, helyes táplálkozást, folyadékbevitel

fontosságát és a helyes gyógyszerszedést. A betegek tájékoztatása alkalmával

figyelembe kellene venni a beteg hozzáállását és a meglévő ismereteit a

problémájával kapcsolatban, ennek megfelelően mindig betegre adaptált

tájékoztatást kellene biztosítani, amely az életkorát, foglalkozását, betegségeit,

mindennapi igényeit figyelembe veszi. Emellett fontos figyelembe venni a betegek

hangulatát, érzelmeit is, törekedni kell arra, hogy ne legyenek depressziósok, a

mindennapi életbe a lehető legjobb állapotba kerüljenek vissza, a lehető legteljesebb

életet élhessék a mindennapok során.2

2 http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/2770/1/vargane_betegoktatas_nover_2012-25-2_24-34.pdf

10

2.2. Prevenció színterei

Nemcsak fiatalkorban, de időskorban is nagyon fontos, hogy kellő figyelmet

fordítsunk az egészség megőrzésére. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő

táplálkozás, figyelve a minőségi ételek fogyasztására, a BMI megfelelő értéken

belüli tartására, elegendő folyadékbevitelre, kalcium, D-vitamin és egyéb ásványi

anyagok megfelelő bevitelére, rostokban, fehérjékben gazdag táplálkozásra és a

telítetlen zsírsavak fogyasztására. Fontos a rendszeres fizikai aktivitás, mert a

nagyizmokat átmozgató mozgás hatására csökkenthető az esések gyakorisága,

illetve súlyossága. Fontos a szellemi aktivitásra is figyelni a mindennapokban,

valamilyen aktív szellemi tevékenység keresésével, tanulással, olvasással,

rejtvényfejtéssel. Az egészség megőrzése szempontjából elengedhetetlen a

rendszeres orvosi és szűrővizsgálatokon való megjelenés.

A megelőzésnek 3 formáját különböztetjük meg, a primer (elsődleges), a

szekunder (másodlagos) és a tercier (harmadlagos) prevenciót.

Az elsődleges megelőzés a szervezetre káros folyamatok kialakulásának a

megakadályozásával tevékenykedik. Lényege, hogy az emberekben olyan

szemléletmód alakítódjon ki az egészséggel kapcsolatban, amellyel az egészség

jelentőségét felismerik, és erre figyelve építik fel a mindennapjaikat. Emellett fő

feladatai közé tartozik az egészségnevelés, egészségmegőrzés, egészségvédelem.

Az egészségvédelem a közegészségügy területén foglalkozik, aminek a feladata,

hogy a társadalmat megvédje a fertőző betegségek elterjedésétől és környezeti

ártalmaktól. Az egészségmegőrzés feladata az egészségi állapot fenntartása és az

egészségügyi ellátás megfelelő biztosítása. Az egészségnevelés az egészséges

életmódra való nevelésre irányul. Nagyon nagy hangsúlyt kellene fordítani

reklámok, előadások hangsúlyozásával már fiatalkortól kezdve.

A másodlagos megelőzés alapját a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése

képezi. Feladata a betegségek, kóros állapotok korai diagnózisának felismerése,

illetve a felismerést követő hatékony kezelés megkezdése.

A harmadlagos megelőzés feladata a kialakult betegség, elváltozás kezelése,

teljes rehabilitációja.

11

2.3. Gerinc jellemzői

Gerincünknek 2 fontos tulajdonsággal kell rendelkeznie a mindennapok

során. Stabilnak és mobilitásra is képesnek kell lennie. Stabil alapot kell

biztosítania, hogy a fejet középhelyzetben megtartsa állás, járás, mozgás közben,

emellett biztosítja a belső szervek megtámasztását, sérülésektől védi a gerincvelőt.

Stabilitást kell biztosítania a rajta eredő és tapadó szalagoknak, izmoknak. Ez azért

fontos, hogy biztosítsa a harmonikus, összehangolt elmozdulásokat a különböző

irányokba. A mobilitás biztosítja, hogy minden elmozdulás alkalmával a fej

középen maradjon. A mozgások eltérőek az egyes gerincszakaszon attól függően,

hogy az zárt vagy nyílt kinematikus láncban zajlik-e.3

Álláskor az alsó végtagok a test szimmetrikus vagy asszimmetrikus

alátámasztását hozzák létre. Ha megtekintjük az asszimmetrikus támaszkodást,

látható, hogy a gerinc a támaszkodó láb irányában konkávvá válik, ez a medence

ellenoldalra billenésének eredményeképpen jön létre. Ilyenkor, a csípőlapát a

támaszkodó oldalon magasabban helyezkedik el, mint a nem támaszkodó láb

oldalán.

Szimmetrikus támaszkodás alkalmával, mikor mindkét lábat egyformán

terheljük, a testsúly előre húzna, ezt az izmok tónusa ellensúlyozza, amit a

gastrocnemius, soleus, harmstring izomcsoport és a spinalis izmok biztosítanak.

Oldalnézetben szimmetrikus támaszkodás alkalmával az ágyéki gerincen konvex

görbületet láthatunk. Ilyenkor a testsúly mindkét oldalon egyenlően oszlik el, és a

csípőlapátok magassága is egy vonalban marad.4

3 Balogh Ildikó – Mozgás ABC, Kineziológiai alapismeretek

4 Ibrahim A. Kapandji (2009): Az ízületek élettana (3. kötet), Medicina Könyvkiadó, Budapest

12

2.4. Porckorongokra ható erők

A gerinc nyugalmi helyzetében már az anulus fibrosus rostjai nyomás alatt

vannak, mert a nucleus pulposus egy előterhelt állapotba kerül. A nyomás

sohasem nulla a nucleus középpontjában, ennek az oka, hogy a nucleus vizet

szív fel, amitől megduzzad. Ez a belső nyomás eredményezi a discus előterhelt

állapotát. A csigolyatestek eltávolodnak egymástól, mikor a gerinc megnyúlik.

Ekkor a szélessége csökken és az anulus rostjaiban levő nyomás is csökken.

Ha a gerincre axiális irányú kompresszió hat, akkor a discus laposabbá és

szélesebbé válik, a nucleus lapos lesz, ezáltal emelkedni fog a belső nyomása. A

keresztcsonthoz közeledve a discusra ható kompressziós erők egyre nagyobbak.

Axiális kompresziós erő esetén a nucleus 75%-ban, míg az anulus 25%-ban

terhelődik. Tehát ha, 20 kg nagyságú erőbehatás éri a discust, akkor 15 kg a

nucleust, 5 kg súly az anulust érinti. Minél nagyobb a súlyterhelés, annál

nagyobb lesz az erőhatás.

A terhelés másképp hat egészséges és nem egészséges discus esetén. 100 kg

súllyal, ha megterhelünk egy egészséges discust, akkor az 1, 4 mm-el laposabb

és szélesebb lesz. Abban az esetben, ha a beteg discust terheljük hasonló súllyal,

akkor 2 mm-rel lesz laposabb és terhelés megszűnte után nem lesz képes

helyreállítani az eredeti vastagságát. Károsodott discusnál az ízületek helyzete

megváltozik, hátul az ízületi rés kiszélesedik.

Asszimmetrikus erők is hatnak a gerincünkre. Extenziós (hátrafelé irányú)

elmozdulás alatt a felül levő csigolya hátrafelé fog elmozdulni, beszűkül a

csigolyák közötti tér hátul, ezáltal a nucleus előrenyomódik. Az előrenyomódó

nucleus, az elül levő anulus rostjainak megfeszülését eredményezi.

Flexiós (előrefelé irányú) elmozdulás közben a felső csigolya elmozdul előre,

elöl a csigolyák közötti tér lecsökken, ez a nucleus hátrafelé mozdulását

13

eredményezi. A nucleus a hátul levő rostokat nyomja és a feszülés

emelkedéséhez vezet.

Laterálflexió (oldalra mozdulás) közben az oldalra hajlással azonos oldalra

billen a felső csigolya, ezzel egy időben a nucleus ellenoldalra nyomódik.

Rotációs (forgó) elmozdulás alatt az elmozdulással ellentétes irányban futó ferde

rostokban feszülés jön létre, míg az azonos irányú rostok ellazulnak.

A porckorongot érő erőbehatások a discus belső nyomásának és az anulus

rostjainak feszülését eredményezik. A nucleusban létrejövő mozgás

eredményeképpen az anulus rostok megfeszülnek és ellenállnak az

elmozdulásnak, így ez a rendszer képes visszaállítani az eredeti helyzetet.5

5 Ibrahim A. Kapandji (2009): Az ízületek élettana (3. kötet), Medicina Könyvkiadó, Budapest

14

3. Gerinckímélő életmód, avagy hogyan védjük meg gerincünket

a mindennapok túlterhelésétől?

3.1. A mozgás szerepe a gerincünk védelmében

A fizikai erőnlét megőrzéséhez, a megfelelő izomerő meglétéhez, a teljes

mozgáspálya fenntartásához elengedhetetlen a mozgás, mint a prevenció egy fontos

építőköve. Hiszen a rendszeres tornával növelhetjük a mozgásterjedelmet, az

állóképességet, izomerőt, koordinációt, egyensúlyt. Fontos a hátizmok rendszeres

erősítése, megfelelő hátizommal megelőzhető különböző gerinc

rendellenességeknek, elváltozásoknak a kialakulása. A gyakran végzett mozgás

hatására javul a testtartás. A mozgás alapvető életjelenségek egyike, mely simán,

folyékonyan, harmonikusan zajlik, megfelelő ritmussal, iránnyal, sebességgel,

ezáltal a kivitelezése gazdaságosnak tekinthető. A mozgással vagyunk képesek

hely- és helyzetváltoztatásra, illetve biztosítja az ember és a világ közti

kölcsönhatás meglétét. Emellett szükséges a szervezet megfelelő működéséhez.

Fejleszti az izmainkat, javítja a vérkeringést, növeli a szív és a tüdő

teljesítőképességét. Minden mozgás fejben kezdődik, a kivitelezése annyira

automatikussá válik, hogy nem is tudatosul bennünk minden egyes hely vagy

helyzetváltoztatáskor. Tudatossá válik, ha fájdalmas, szokatlan, megerőltető. Ha

nem figyelünk a megfelelő mozgásra, akkor a kialakult problémák megoldására

elengedhetetlen a mozgásterápia, gyógytorna, melynek célja a kialakult fájdalom

csökkentése, a fennálló mozgáskorlátozottság csökkentése/mérséklése, a csökkent

izmok izomerejének növelése/javítása, a helyes légzés megtanítása, a gazdaságtalan

mozgás gazdaságossá tétele. A mindennapok során a megelőzés célja az lenne, hogy

a fájdalom ne alakuljon ki, elkerüljük a mozgásterjedelem csökkenését, izomerő

romlását.6

6 Hilde Sabine Reichel – Regina Groza Nolte (2001): Fizioterápia, Medicina Könyvkiadó, Budapest

15

3.2. Állás

A testhelyzet, amit álló helyzetben észlelünk testtartásnak nevezzük. Ezt a

testhelyzetet álláskor az idegrendszer biztosítja, emellett szükséges az izmok

megfelelően összehangolt működése. Az extensor, azaz nyújtó hatású alsó végtagi

izmok működése szükséges álláskor, a flexor, vagyis a hajlító izomcsoportok

ízületrögzítő hatása sem elhanyagolható. Álláskor a csípőízületben a hyperextensió

létrejöttét a ligamentum iliofemorale elnevezésű szalag megfeszülése gátolja meg.

A mély hátizmok és a hasizmok megfelelő működése elengedhetetlen a törzs

megtartásához. A tarkóizmok működése tartja a fejet a megfelelő helyzetben. A

trapéz izom és a musculus levator scapulae biztosítja a felső végtagok megfelelő

helyzetét álláskor. Meghatározza az állás milyensége is, katonás, feszes álláskor

20%-al több energiára van szükség, ha elernyedt helyzetben állunk, akkor pedig

10%-al kevesebb energiára van szükség.7 Ha ezen izmok egyensúlya felborul,

kialakul egy izomdisbalance, ami a helytelen testtartáshoz vezet, azaz a fej előre

helyeződik, a vállak előre esnek, úgynevezett protrakciós válltartás alakul ki, a

medence billen előre vagy hátra. Ez hátfájdalmakhoz, gerincproblémákhoz vezet.

Fontos figyelni a megelőzésre a mindennapokban állás alkalmával is, mert helytelen

állás először fájdalmak kialakulását okozza. Ha kialakul egy testrészben

izomfeszülés az fájdalmat fog provokálni mozgások alkalmával ez újabb

izomfeszülés kialakulásához vezet. Ez egy ördögi kör.

Megelőzés miatt nagyon fontos állás alkalmával a helyes testtartás beállítása,

aminek a kivitelezése a következő: csípőszélességű terpeszben legyenek a lábak,

előre nézzenek a térdek, lábfejek, a térdeket nyújtsuk ki, medencét enyhén

billentsük hátra, mellkas legyen kiemelve, lapockák közelítenek a gerinchez,

fejtetővel plafon felé nyújtózunk. Helyes állás alkalmával a porckorongok 100%-

osan terhelődnek, ha a helyes testtartásra nem figyelünk ez 150%-ra emelkedik.

7 Tarsoly Emil – Mészáros Tamás (2011): Funkcionális anatómia, Gyógytornászhallgatók számára, Medicina

Könyvkiadó, Budapest

16

3.3. Ülés

A hosszú ideig tartó folyamatos ülés a gerinc minden szakaszára káros

hatású. Főleg azokban az esetekben, ha ezt puha, süppedős székben, mély fotelban,

túl alacsony széken ülve vagy kanapén tesszük. Ezekben az esetekben a csípő

lentebb kerül a térdízület magasságához képest, illetve alacsony ülőhelyről való

felemelkedéskor a gerincre túlterhelés hárul. Ülőmunka során hajlamosak vagyunk

elhanyagolni testtartásunkat, ezáltal a helytelen testtartás miatt az ágyéki

porckorongok nagy terhelésnek vannak kitéve. Emellett a munkahelyen több órán át

történő ülés alkalmával, illetve az ülő helyzetben töltött szabadidő végzésekor,

pihenéskor a törzsizomzat gyorsan elgyengül. Ami a későbbiekben a hátfájdalmak

kialakulásához vezet.

Ezért elengedhetetlen gerincünk védelmében az ülés helyes kivitelezése.

Ehhez a következőkre kell, hogy figyeljünk minden alkalommal: ülés közben a

talpak leérjenek a földre, ha a lábakat a levegőben lógatjuk ülés közben akkor a

lógatott láb súlya plusz terhet ró az ágyéki gerincszakasz porckorongjaira, medence

legyen enyhén előre billentve, mellkas kiemelve, közben a nyak- fejtető fölfele

nyújtózik.

Százalékos adatokkal ismertetve a következőket figyelhetjük meg: helyes

ülés szabályait betartva a porckorongok 140%-osan terhelődnek. Helytelen üléskor,

amikor a talpak leérnek a földre ez 185%-osra emelkedik. Ez tovább emelkedik, ha

helytelenül ülünk nem figyelve gerincünk kíméletére és a talpak sem érnek le a

földre ez az arány 275%-os.

17

Helyes ülést biztosító levegővel telt ülőlabdák/ülőpárnák, ékpárnák,

térdeplőszékek, nyeregszékek és deréktámaszok használatával az ülőmunka

gerinckímélő helyzetben végezhető. Használata azért fontos, mert a gerincre üléskor

nagyobb terhelés hárul.

A betegségek kialakulásának kivédése miatt nagyon fontos, hogy figyeljünk

a megelőzésre a mindennapok során. Ezért levegővel telt eszközök használatával

hozzájárulhatunk a gerinc kíméletéhez. Instabil eszközön ülés bizonytalan

egyensúlyi helyzetet teremt, ennek hatására folyamatosan, dinamikusan változik

mind a derekunk, mind a gerincünk helyzete. Aktivizálja a törzsizomzatunkat, így a

gerinc körüli központi, mély izmok is aktívan dolgoznak, ami segít tehermentesíteni

és egészségesen tartani a porckorongokat, ezáltal csökkenti, megelőzi az ülőmunka

okozta derék-, és hátfájdalmakat. Elkerülhető az izmok túlterhelése, kifáradása,

fájdalma és rossz keringése.

Ha megtekintjük a hagyományos széken ülés és a levegővel telt labdán ülés

között a különbséget, akkor a következőket látjuk. Széken ülés alkalmával a

gerincre statikus terhelés hat, azaz az izmok tartós megfeszítésével tartjuk fenn az

adott testhelyzetet. A tartósan összehúzott izmokban összenyomódnak az erek, ami

hosszantartó üléskor akadályozza a vérellátást, tápanyag-, és oxigénellátást. Ezzel

ellentétben levegővel telt labdán/párnán ülve gerincünkre dinamikus terhelés hat.

Ilyen esetekben az izmok összehúzódása és elernyedése ritmusos, szabályos, gyors.

A dinamikus összehúzódás és elernyedés biztosítja az izmok tápanyag-, és oxigén

ellátását. Porckorongokra egyenletes terhelést biztosít, miközben korrigálja

testtartásunkat.

A helytelen testtartás és az ülő életmód napjaink nagy civilizációs ártalma,

ami a gerincproblémák számának folyamatos növekedését okozza napjainkban.

Ennek a magas aránynak az oka visszavezethető az evolúcióhoz, illetve a

filogenezishez, amikor négy lábon járásról a két lábra való felegyenesedésre

áttértünk. Két lábon járáskor az alsó végtagra nagyobb terhelés hárul, mint a felső

18

végtagra. Az evolúció során a törzs felegyenesedése az ágyéki gerincszakasz

megváltozásával jött létre.8

3.4. Számítógép használat helyes kivitelezése

Mai modern korunkban számítógépet használunk a munkához, hírek

olvasásához, online rendeléshez, online játékhoz, filmnézéshez, kapcsolattartásra és

kikapcsolódáshoz. A folyamatos számítógép használat egészségkárosító hatással

bír. Ezért fontos, hogy megelőzzük, illetve minimálisra csökkentsük a rendszeres

használatára visszavezethető negatív következményeket. A technika forradalmának

világában már a fiatalok körében is gyakori probléma a legújabb elnevezésű eltérés

az úgynevezett „chat-nyak”, mely a mobiltelefon és a számítógép rendszeres

használata miatt alakul ki. A több órán át előre döntött fejjel történő telefonozás

hatására a nyaki szakasz rossz testtartásba kerül. A New York-i Gerinc Sebészeti és

Rehabilitációs Központ kutatói azt derítették ki, hogy nyakunkat 27 kilogrammnak

megfelelő nagyságú súllyal terheljük ezekben az esetekben.9 Emellett hosszantartó

üléskor a porckorongokra egyirányú terhelés hárul, ezért félóránként változtassunk

testhelyzetünkön. A gerincünk védelmében elengedhetetlen a megfelelő asztal

magasság beállítás. Az asztalon levő számítógép billentyűzetet 90 fokos

könyökhajlítással tudjuk kezelni, csuklónkat tudjuk megtámasztani az asztalon. A

számítógép magassága akkor megfelelő, ha a képernyő felső széle szemmagasságba

8 Ibrahim A. Kapandji (2009): Az ízületek élettana (3. kötet)

9 http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/korunk_pupja__a_telefonnyak

19

kerül így a nyak optimális tartását biztosítja. Gyakran jelentkező nyaki, tarkótáji

fájdalom hátterében a nem megfelelő monitor beállítás áll. Emellett ha nem

megfelelő a képernyő magassága, akkor a nyaki gerinc szakasz görbén, mereven áll.

3.5. Fekvés

Fekvő helyzetben a gerincre, a porckorongokra nehezedő nyomás a

negyedére csökken, mintha álló helyzetben lennénk. Szánjunk napi 20-30 percet

eltöltve pihenő helyzetben, hogy hozzájáruljunk a porckorongok anyagcseréjének

biztosításához, a terhelés csökkentéséhez, ezáltal a gerinc pihenéséhez. A megfelelő

ágy közepesen kemény, nem süppedős és nem gödrös, ez azért fontos, mert életünk

nagy részét alvással töltjük. Így a gerinc megközelítőleg vízszintesen, egyenesen

tud elhelyezkedni háton és oldalt fekvő helyzetben is. A párna csak annyira emelje

meg a fejet, hogy a nyak ne feszüljön túlságosan. Memóriahabos vagy anatómiai

párnák használatával a gerinc anatómiai-kényelmi helyzete tovább javítható. Fej alá

helyezve nyugodt, pihentető alvást biztosít. Felveszik a test alakját, nem okoz

megerőltetést az izmoknak és fájdalmat a gerincnek és a hátnak. A megelőzés

szempontjából nagyon fontos, hogy kerüljük a puha, gödrös ágyon alvást, mert

ezekben az esetekben a gerinc nem tud egyenesen, azaz vízszintesen elhelyezkedni.

Ilyenkor minden testhelyzet változtatáskor nagyobb erőkifejtésre van szükség, mert

a „mélyedésből” először meg kell emelkednünk és utána következik be a fordulás.

Ez könnyen okozhatja a kisízületek megrándulását, ami fokozódó fájdalom

kialakulását eredményezheti a deréktájon. Gerincünk pihenése azokban az

esetekben is csorbát szenved, ha a párna túl magas, ilyenkor a nyakunk hajlított

helyzetben van. 10

3.6. Helyes felülés

A háton fekvő helyzetből hirtelen nagy lendülettel történő felkelés a gerincet

megterheli és deréktájon káros nyíró erők fellépését eredményezi. Ezért a

mindennapok során nagyon fontos figyelni a káros nyíróerők fellépésének

10

Varga Terézia – Milusné Pap Viola: Gerincvédelem a mindennapokban

20

megelőzésére és a hirtelen nyak mozdulatok végzésének kerülésére. A helyes

kivitelezése a következő: forduljunk az oldalunkra, úgynevezett tömbös oldalra

fordulással, miközben a lábunkat az ágy oldalán lelógatjuk és az alul levő

alkarunkra és könyökünkre támaszkodva feltoljuk a törzsünket a gerinc oldalra

csavarodása nélkül.

3.7. Helyes emelés kivitelezése

A legveszélyesebb mozdulatok közé tartozik az előrehajlás, főleg ha ezt súly

emelése, cipelése, mindennapi tevékenységek végzése közben tesszük.

Előrehajlásból kivitelezett emelés alkalmával káros nyíróerők lépnek fel a gerincen

és a porckorongokban a nyomás fokozódik. A porckorongokra háruló nyomás

megkétszereződik, ha derékból előre hajolva vitelezzük ki a mozgást. Egy hirtelen,

nagy lendülettel, nem megfelelően kivitelezett mozdulat hatására derékból emelve

nagyon könnyen meg lehet sérteni a gerinc bármely szakaszát, a porckorong

kitüremkedhet, súlyos esetben kiszakadhat, előfordulhat a kilépő ideggyök

becsípődése és a kisízületeken belül elmozdulás.

Ezért emelés alkalmával is elengedhetetlen a helyes kivitelezés. Mindig

vegyük figyelembe a felemelendő tárgy súlyát, formáját. Nem a tárgy súlya, hanem

annak emelési módja a meghatározó.11

Álljunk az emelendő tárgyhoz közel

amennyire csak tudunk. A derék, törzs egyenesen tartásával, kis terpeszben vagy

harántterpeszben állva a térdeket behajlítjuk és közelítjük kezünket az emelendő

tárgyhoz. Fogja át az emelendő tárgyat 2 kézzel és a térd fokozatos nyújtásával

álljon fel. Emelés közben figyeljünk arra, hogy a törzs és a derék ne csavarodjon el,

ezt úgy kerülhetjük el, ha teljesen szemben állunk az emelendő tárggyal. Helytelen

emeléskor messze van tőlünk az emelendő tárgy, a derekunkat hajlítva és vagy

csavarva emelünk, a térdeink hajlítása nélkül.

11

Varga Terézia – Milusné Pap Viola (2013): Gerincvédelem a mindennapokban, Springmed Kiadó,

Budapest, 60. o

21

3.8. A jó cipő

A cipő kiválasztásakor figyelnünk kell rá, hogy megfelelő méretű,

magasságú, rugalmasságú, zártságú legyen, emellett fontos szempont, hogy

kényelmes viseletet biztosítson. A jó cipő biztosítja a boltozat megfelelő

megtámasztását. Az MBT, RYN, azaz gördülő talpú cipők használatával javul a

testtartás, segíti az ízületi felszínek nyomáscsökkentését (a csípő- és térdízületre

nehezedő nyomás csökken), gondoskodik a fokozott mélyizom aktivitásról, fokozott

vérkeringést biztosít, fokozza a kalóriaégetést, gondoskodik a gördülékeny járásról.

”Olyan érzés RYN-ben járni mintha egyenetlen, puha talajon mezítláb járnánk.”12

A magas sarkú lábbelik hosszan tartó használatával az előláb terhelése

fokozódik, a harántboltozat süllyedéséhez vezethet, növeli a bütyök/kalapácsujj

kialakulásának az esélyét. A túl szoros, hegyes orrú lábbelik viselése a lábujjakat

összeszorítja, tönkreteszi a harántboltozatot. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat

elkerüljük a cipő választásakor is nagyon fontos szempontnak kell lennie a

megelőzésre való figyelem. Hiszen lábunk állapota meghatározza az

életminőségünket, ezért nagyon fontos megelőzni a statikai lábelváltozások

kialakulását, a már kialakult elváltozásokat meg kell szüntetni, enyhíteni kell. A

mozgásszegény életmód lúdtalp kialakulását eredményezi. A sima, kemény

útburkolat az egyenetlensége, rugalmatlansága által a lábizmok állandó aktív

működésének csökkenéséhez vezet, ami hosszútávon a lábizmok elgyengülését

eredményezi. A prevencióhoz nagymértékben hozzájárulunk, ha a kockázati

tényezőket a minimálisra csökkentjük (kerüljük a szoros, magas sarkú cipőket).

Arra kell törekedni, hogy a felnőttkorra kialakuló hibás lábtartást megelőzzük,

ehhez elengedhetetlen, hogy fiatalkorban megelőzzük a lúdtalp kialakulását. Ha a

lábfejen elváltozás alakul ki (lúdtalp, bütyök, kalapácsujj) akkor a felette levő

ízületekben (térd, csípő, gerinc) is elváltozást fog eredményezni.

12

http://drshoes.hu/ryn_cipo_szakuzlet?gclid=Cj0KEQiA8orFBRCEpODivaOft_EBEiQAy3mlfap2kc6M71bDtP46-

22

4. Anyag és módszer

A vizsgálatomat a Szent Ferenc Kórházrész Reumatológiai Osztályán

végeztem Miskolcon. Kutatásomat novembertől márciusig végeztem 81 betegnél,

40-80 éves korosztálynál, nagyobb számban hölgyeknél. Minden betegnél jelen volt

a gerinc probléma, ha csak érintőlegesen is.

A kutatásom felméréséhez kérdőíves módszert alkalmaztam. A kérdőív 28

kérdést tartalmazott, melyekre igennel vagy nemmel lehetett válaszolni. A kérdések

a beteg mindennapi gerinccel kapcsolatos mozgás tevékenységére kérdeztek rá,

hogy az adott mozgás vagy tevékenység helyes kivitelezését ismerik-e,

alkalmazzák-e? A szakirodalomban említett, gyógytornászként fontosnak tartott

testhelyzetek, testhelyzet változtatások, gerinchasználat fizikai munkánk során,

segédeszközök és nem utolsó sorban a rendszeres sporttevékenység érdekelt. A

kérdőívet lásd 1. számú mellékletben.

23

5. Eredmények ismertetése, kérdőív elemzése

Ön oldalra forduláson keresztül a gerinc megcsavarodása nélkül

szokott felkelni?

1. ábra Betegek felkeléssel kapcsolatos ismeretei

Az első ábrán láthatjuk, hogy a jelenlevők 70%-a, azaz 57 ember válaszolt

igen válasszal, vagyis figyel a helyes kivitelezési módra. A résztvevők 30%-a, tehát

24 válaszadó válaszolt nem válasszal. A diagram jól mutatja, hogy elég sok

mozgásszervi beteg tisztában van a helyes felkelési móddal. De a 30 % akkor is

jelentős, mert gerincproblémás betegekről lévén szó, a 100%-al lehetünk csak

megelégedve, nem beszélve a megelőzés szempontjából nézve.

Igen

Nem

24

Végez hirtelen nyak mozdulatokat? Szédülés, gyengeség jelen van-e a

mindennapokban?

2. ábra Nyak mozdulatok, szédülés, gyengeség jelenlétének vizsgálata

A második diagram a szédülés, gyengeség előfordulását és a hirtelen nyak

mozdulatok végzésével kapcsolatos ismereteket ábrázolja. A kérdőívet kitöltők

közül 55-en, vagyis a betegek 68%-a válaszolta, hogy gyakran fordul elő szédülés,

gyengeség felkeléskor. Mindössze 26 résztvevő, tehát 32%-uk válaszolta, hogy nem

fordul elő náluk a mindennapokban.

Lényeges a szédülés, bizonytalanság érzés csökkentése, kivédése már ebben a

korban, az elesés megelőzésében.

0

10

20

30

40

50

60

Igen

Nem

Szédülés, gyengeség előfordul?

Végez hirtelen nyak mozdulatokat?

25

Járási segédeszközt használó betegek használják-e a segédeszközt?

3. ábra: Segédeszköz használatra vonatkozó ismeretek

A harmadik diagram a járási segédeszköz használatára vonatkozó adatokat

mutatja. A résztvevők közül 27-en válaszolták, hogy használnak segédeszközt, 54

jelenlevő nem használ segédeszközt a mindennapok során. A 27 segédeszközt

használó beteg közül 25 résztvevő, vagyis 93%-uk válaszolta, hogy megfelelő

helyzetben van a könyöke, míg 2válaszadónak, tehát 7%-uknak nem megfelelő a

könyök tartása a segédeszköz használatkor.

Ha a nagytompor magasságáig történő beállításra vonatkozó adatokat

nézzük, akkor 21 segédeszközt használónak, vagyis 78%-nak van megfelelő

magasságúra beállítva az eszköz, 6 válaszadónak, azaz 22%-uknak nem.

Tudjuk, hogy milyen ártalmas a rossz vagy rosszul használt segédeszköz, s

hogy alapvető, hogy ha kapunk valamit, azt meg kell tanulni használni. Az eszköz

kiválasztása, beállítása, használata fontos gyógytornászi feladat.

0

10

20

30

40

50

60

Használ segédeszközt?

Könyök enyhén hajlított helyzetű?

Nagytombor magasságig

vanbeállítva?

Igen

Nem

26

Üléssel kapcsolatos ismeretek kiértékelése

4. ábra Üléssel kapcsolatos ismeretek felmérése

A negyedik ábra a betegek üléssel kapcsolatos ismereteit vizsgálja.

A sötétzöld szín mutatja a betegek támlás széken üléssel kapcsolatos

ismereteit. 56 válaszadó, vagyis 69%-uk válaszolta a kérdőív kitöltésekor, hogy a

támlás széken a támlának dőlve egyenes háttal ül, figyelve a gerinc kíméletére. 25

résztvevő, tehát 31%-uk adott nem választ.

Világoszöld színnel a betegek támla nélküli széken üléssel kapcsolatos

ismereteit ábrázoltam.46 résztvevő, vagyis 57%-uk válaszolt igen válasszal, azaz

figyel ülés közben arra, hogy gerincét végig egyenesen tartsa, 35-en, tehát 43%-ban

nem választ adtak. Látható, hogy szignifikáns az eltérés a betegek támlás és támla

nélküli széken való üléssel kapcsolatos ismereteiben.

A halványzöld szín a keresztbe tett lábbal ülés előfordulásának gyakoriságát

elemzi. 36 fő, vagyis 56%-uk válaszolta, hogy rendszeresen ül a lábak

keresztezésével, míg 45 fő, tehát 44%-uk kerüli ezt az ülésformát.

Nem mentem bele a helyes ülési testhelyzet méreteibe, csak a szembetűnő

testtartásra kérdeztem rá. Valószínű, még rosszabb adatokat kaptam volna.

Támlának dőlve egyenes háttal ül?

Támla nélküli széken kihúzza magát

Keresztbe tett lábbal ül?

0

10

20

30

40

50

60

Igen Nem

Támlának dőlve egyenes háttal ül?

Támla nélküli széken kihúzza magát

Keresztbe tett lábbal ül?

27

Széles orrú, rugalmas talpú 2-4 cm magasságú cipőt visel?

5. ábra Cipő viselésére vonatkozó ismeretek

A jelenlevők 67%-a, azaz 54 beteg válaszolta, hogy a mindennapokban

figyelnek a helyes cipő viselésére, megdöbbenésemre 27 megjelent, azaz a betegek

33%-a adott nem választ a kérdésemre. Arra gondoltam, hogy a korosabb és

mozgásszervi problémákkal küzdők erre jobban odafigyelnek, stabilitásuk növelése

vagy/és fájdalmuk csökkentése céljából.

Igen

Nem

28

Kapaszkodók, csúszásgátlók használatának jelentősége időskorban

6. ábra Elesés kivédésével kapcsolatos ismeretek

Arra voltam kíváncsi, hogy a résztvevők az elesés megelőzése és a sérülés

elkerülése szempontjából figyelnek-e a csúszásgátló használatára. 45 válaszadó,

tehát a betegek 56%-a használ a mindennapok során csúszásgátlót, ezzel szemben

36 résztvevő, vagyis 44%-uk nem választ adott.

Emellett arra is kíváncsi voltam, hogy használnak-e kapaszkodót a betegek.

58 válaszadó, azaz 72%-uk használ kapaszkodót a mindennapok során és 23-an,

tehát a betegek 28%-a nem választ adott a kérdésemre. Az adatokat elemezve jól

látszik, hogy a betegek a kapaszkodókat jobban ismerik és használják, mint a

csúszásgátlókat.

Egy krónikus mozgásszervi megbetegedéssel élőnek, hogy az állapota

romlását elkerülje egy véletlen elesés következtében ismernie kell a megelőzés

összes lehetőségeit, és alkalmaznia is kell.

0

10

20

30

40

50

60

Igen Nem

Csúszásgátló használata

Kapaszkodók használata

29

Betegek emeléssel kapcsolatos ismeretei

7. ábra Emelésre vonatkozó adatok

Első körben azt vizsgáltam, hogy a résztvevők a tárgyakat két kézzel emelik-

e fel? 59 kérdőívet kitöltő, azaz 73 %-uk válaszolt igen válasszal. Mindössze 22

jelenlevő, tehát a betegek 27%-a adott nem választ a kérdésemre.

Második kérdésként arra voltam kíváncsi, hogy az adott tárgy felemelésekor

annyira közel állnak-e az emelendő tárgyhoz amennyire csak lehet. 64 válaszadó,

vagyis a jelenlevők 79%-a igen választ adott, 17 résztvevő, tehát a betegek 21%-a

adott nem választ a kérdésemre.

Harmadikként a tárgyak talajról való emelési ismereteikre voltam kíváncsi.

38 válaszadó, tehát 47%-uk figyel a helyes emelés kivitelezésére, 43 résztvevő,

vagyis a betegek 53%-a adott nem választ.

Sajnos az adatok azt mutatják, hogy a betegek ismerik, hogy 2 kézzel kell

felemelni az adott tárgyat, illetve közel kell állni a tárgyhoz, viszont a helyes

emelési technikát sokan nem ismerik, nem használják a mindennapok során.

0

10

20

30

40

50

60

70

Igen Nem

Annyira közel áll a tárgyhoz amennyire csak lehet?

A tárgyakat két kézzel emeli fel?

Hajlított térdekkel, egyenes derékkal emel fel tárgyakat?

30

Betegek ismeretei a tárgyak helyes felemeléséről és letevéséről

8. ábra Tárgyak felemelése, letevése

A következő diagramon tovább kérdezősködtem a tárgyak letevésével és

felemelésével kapcsolatos ismeretekről. Egy nap folyamán többször hajlunk előre,

hogy egy tárgyat felemelhessünk, letegyük, ilyenkor a gerincünkre nagy

megterhelés hárul, ezért fontos a gyakoriság miatt a helyes emelési technika

alkalmazása. Kérdőívek elemzésekor megdöbbenésemre azt tapasztaltam, hogy a

betegek fele nem ismeri a helyes kivitelezést.

Az első ábra a fej feletti tárgyak egyenes derékkal való leemelési technika

ismeretét mutatja. 54 válaszadó, azaz a betegek 67%-a figyel gerincének kíméletére,

27 válaszadó, tehát 33%-uk nem választ adott.

A második ábra a talajról való helyes emelésre kérdezett rá. 38 résztvevő,

tehát a betegek 47%-a adott igen választ, ismerve a helyes emelési technikát, amit a

mindennapokban használ is. Sajnos 43 jelenlevő, azaz 53%-uk nem választ adott.

A harmadik ábra a tárgyak helyes letevési technikájának ismeretét mutatja.

44 válaszadó, tehát 54%-uk ismeri a helyes módot a kivitelezésre és figyel is rá. 37

válaszoló, azaz a résztvevők 46 %-a adott nem választ a kérdésemre.

0

10

20

30

40

50

60

Fej feletti tárgyakat egynes derékkal emel

le?

Talajról hajlított térdekkel, egyenes derékkal emel fel

tárgyat?

Tárgyakat egyenes derékkal, hajlított térddel tesz le a

földre?

Igen

Nem

31

Fogmosás, mosogatás, porszívózás ismeretei

9. ábra Mindennapi tevékenységek végzésére vonatkozó adatok

A mosogatással kapcsolatban is a betegek nagyobb számban adtak nem

választ a helyes technika alkalmazására a mindennapokban, mint igen választ. 54

válaszadó, tehát a betegek 67%-a nem a helyes kivitelezési móddal végzi a

mosogatást és mindössze 27 jelenlevő, azaz 33%-uk tudta a helyes kivitelezési

módot és figyelt rá a mindennapokban.

A fogmosási szokásokat nézve mindössze 18 válaszadó, tehát 22%-uk ismeri

és használja a helyes technikát, 63 jelenlevő, vagyis 78%-uk nem ismeri a helyes

kivitelezést vagy nem figyel rá a mindennapokban.

A porszívózás adatait megtekintve a választ adók közül többen ismerték a

helyes kivitelezési módot. 49 megjelent, tehát a betegek 60%-a ismeri a helyes

kivitelezést és meghosszabbítja a porszívó csövét, hogy gerincét végig egyenesen

tudja tartani a mindennapokban. 32-en, vagyis a betegek 40%-a nem hosszabbítja

meg a csövet porszívózás kivitelezésekor.

Ezek mindennapi tevékenységek, s bár nem a súlyokról van szó, mint az

előzőekben, mégis a gyakoriság miatt jelentős a gerinc terhelése.

0

10

20

30

40

50

60

70

Mosogatás Fogmosás Porszívózás

Igen

Nem

32

Betegek kertészkedéssel kapcsolatos ismeretei

10. ábra A kertészkedésre vonatkozó adatok

Elsőként arra voltam kíváncsi, hogy a gyomlálást, ültetést guggolva,

térdepelve vagy kis széken ülve végzik-e? 42 beteg, vagyis a résztvevők 52%-a

válaszolt igennel, azaz figyel a gerinckíméletre kertészkedéskor. 39 beteg, tehát

48%-uk nem választ adott.

Második kérdés a kertészkedés alatti egyenes testtartás kivitelezésére

vonatkozott. A kérdéseket elemezve az adatok meglepő eredményeket mutatnak.

Mindössze 20 fő, tehát a betegek 25%-a ismeri a helyes kertészkedésre vonatkozó

ismereteket. 61 jelenlevő, azaz a résztvevők 75%-a adott nem választ a kérdésre,

azaz előrehajolva kertészkedik. A kertészkedés egy tartós jó vagy rossz

munkahelyzetben végzett tevékenység. A kopásos megbetegedésekre jellemző

indítási nehézség, illetve bejáratódási fájdalom ilyen esetekben hatványozódik s a

becsípődés veszélye is megnő. Ezért lényeges ezeket a munkahelyzeteket jól

végezni.

0

10

20

30

40

50

60

70

Igen Nem

Gyomlálást guggolva/térdelve/ kis széken ülve végzi?

Kertészkedéskor figyel az egyenes testtartásra?

33

Rendszeres mozgás fontossága

11. ábra Mozgás végzésére vonatkozó ismeretek

Elsőként arra kérdeztem rá, hogy végeznek-e valamilyen sporttevékenységet.

50 résztvevő, vagyis a betegek 62%-a adott igen választ, azaz végez rendszeresen

mozgástevékenységet. 31 jelenlevő, tehát 38%-uk nem választ adott.

A második kérdés a kórházban megtanult gyógytorna rendszeres végzésére

vonatkozott. 46 fő, vagyis a betegek 57%-a válaszolta azt, hogy végzi rendszeresen

a megtanult tornát, 35 válaszadó, tehát 43% nem választ adott, vagyis nem tartotta

fontosnak, hogy a mozgás a mindennapok részévé váljon.

Szintén nem mentem bele a rendszeres szó fogalmába, a mozgás

időtartamába, csak tájékozódás jelleggel érdeklődtem erről a lényeges

tevékenységről. De a kép így is lehangoló, ez nyilván még rosszabb lenne a további

szűkítésekkel.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Igen

Nem

Mozog rendszeresen?

Csinálja a megtanult tornát naponta?

34

.

7. Következtetés

Sajnos beigazolódott a gondolatom a betegoktatás hiányával kapcsolatban.

Az ábrák jól mutatják, hogy a betegek ismereteiben óriási hiányosságok vannak.

Ugyan egyetlen gondozott betegekkel foglalkozó osztályon vizsgálódtam, 80 körüli

betegszámmal, de ez alapján is valószínűsíthető, hogy más, hasonló betegekkel

foglalkozó (jelen esetben a mozgásszervi problémákkal küzdők ismereteit nézve)

osztályon sem kaptam volna jobb eredményeket. Felmérésem során rákérdeztem,

hogy hallottak e már ezekről, amikre a kérdőív rákérdezett, miután régóta járnak

gondozottként vissza az osztályra. Az eredmények is alátámasztják a válaszokat,

hogy csak néhányan, hogy egyikről igen, másikról nem. ”Ha tudtam volna…”

mondatok, gyakran ismétlődtek. ”Kaptak-e tornaleírásokat vagy szóbeli tanácsokat

a gyógytornászuktól az otthoni tornára vonatkozóan?” - kérdésre, megint csak nem

egységes igen volt a válasz. Ezért a tervezett betegismereti felmérésemen túl, már

az elején jelentkező rossz eredmények miatt, bővítettük szakdolgozatomra való

készülődési időszakom feladatát. A kérdőívekkel rendszeres látogatóként,

megszerveztük az osztályon ebben az időszakban végzett oktatói előadásaimat.

Novembertől márciusig délutánonként, hasznos program gyanánt, heti két

alkalommal 1-1 előadást tartottam az éppen akkor benntartózkodó betegek részére.

Az előadást lásd a 2. számú mellékletben. Így általában a két hetes bennfekvési

időszakuk alatt, két előadást meg tudtak hallgatni. Az első előadás a helyes ülést,

állást, felkelést, emelést, mindennapi tevékenységek helyes végzését és a

gerinckímélő eszközök (levegővel telt labdák/párnák, térdeplőszékek)

használatának fontosságát emelte ki. A második előadás a mozgás fontosságát,

járási segédeszköz helyes használatát, mindennapokat megkönnyítő eszközöket

(csúszásgátlók, kapaszkodók, WC magasítók), a táplálkozás és a folyadékbevitel

fontosságát hangsúlyozta. Az előadásokat powerpoint formájában tartottam,

mindent képpel prezentálva, melynek időtartama 30- 35 perc volt. Az előadásaimat

egy 10 perces ülőtornával zártam.

35

A második feltételezésem ezzel beigazolódott, hogy a helytelen szokások oka

az ismeret hiánya. Magamtól is arra gondoltam, hogy ha egy beteg ember tudja,

hogy mivel csökkentheti a fájdalmát, mivel előzheti meg a nagyobb bajt, az

alkalmazza azt. Ha betegek vagyunk, a pénzt sem sajnáljuk eszközökre, bútorokra,

akár a lakást is átalakítjuk. A mozgás fontosságát megértve, majd megérezve

jótékony hatását egész szervezetünkre is akár, még a lustaságunkat is képesek

vagyunk legyőzni.

A harmadik feltételezésem is beigazolódik, hogy az emberek nem fordítanak

kellő figyelmet a gerinc kíméletére. Úgy gondolom, ha a mozgásszervi betegséggel

élők sem figyelnek gerincük védelmére, akkor a megelőzés területén még

kevesebben tesszük ezt. Ha nincs fájdalom, ha nincs kényszer, ha nincs

figyelmeztetés, akkor még jobban elodázzuk ezt a fontos feladatot. Ebben a rohanó

világban még az is nehezen fér bele, ami most kényszer miatt elvégzendő. A nagy

hatékonyságú, megelőző gondolkodás sok akadályba ütközik.

A negyedik feltételezésem, mely szerint a betegek nem ismerik a

gerinckímélő eszközöket szintén beigazolódott. Például szinte, sötét folt volt a

betegek fejében az ülési segédeszközök fogalma. Ezért, ahogy már említettem a

második előadásom teljesen a segédeszközök széles tárházát ismertette.

Konzulensem segítségével, többet be is tudtam mutatni előadásaim során a

résztvevőknek.

Az ötödik feltételezésem, szintén beigazolódott. Anélkül, hogy tisztáztuk

volna előre a rendszeres sport fogalmát, így is szerénynek nevezem a” rendszeresen

mozog-e?” kérdésre kapott eredményt. Sajnos ez már köztudott, hogy a népesség

milyen százalékban mozog rendszeresen, az is köztudott, hogy ennek hiánya milyen

széles következmények okozója. A szemléletváltás elérése, ami a legfontosabb

célunk kell, hogy legyen az egész egészségügyben dolgozóknak és még szélesebb

körnek, s aminek a prevenció területén (mint mindennek) van nagyobb eredménye,

itt is, a gyógyító munkánkban is helyet kell kapnia.

36

8. Összegzés

Nagyon jó volt betegekkel dolgozni, jól éreztem magam a

társaságukban, az előadásaim utáni kötetlen beszélgetések kapcsán. Jó volt,

hogy az első rossz eredmények inspirációja miatt, kiegészült a

szakdolgozatomra való készülődési feladatköröm. Ha csak a tervezett

kérdőív kiosztás, összeszedésre korlátozódtam volna, hiányzott volna utólag,

az a sok köszönő visszajelzés, amit a betegektől kaptam előadásaim után.

Megerősített abban, hogy jó pályát választottam magamnak.

Nagyon örültek az ott dolgozók is, hogy programot csinálok a

betegeknek és nem a TV-én vitatkoznak ki, mit akar nézni. Az orvosok

szintén támogatták a felvilágosító munkámat, mert ők is hiánypótlásnak

nevezték az osztályos munkámat.

Az eredményeim igazolják, hogy nem megfelelően működik a

betegoktatás. A mai egészségügyi ellátó rendszerek túlterhelése, jelentős

feladatok (pl.: az általam vizsgált betegoktatás) elhagyása vagy

csökkentésével valósítható csak meg.

A betegek pedig egyre információ éhesebbek. Minél nagyobb az

átláthatatlanság, a kiszolgáltatottság az egészségügyben, annál jobban

generálódik ez az éhség. A beteg kérdezne, de nincs kitől, nincs rá idő, s nem

is biztos, hogy tud jó kérdéseket feltenni. Sorra alakulnak a hiánypótlására az

önszerveződő betegklubok, ahol keresik az információt az egészségügyi

rendszeren kívül egymástól, meghívott előadóktól stb., ahol keresik a

számukra megfelelő rendszeres torna lehetőségét. S mindenképpen

beszélnünk kell az interneten keresésről. Tudjuk, hogy a szűrés nélkül

felkerült információ dömpingből, még nekünk is nehéz korrekt válaszokra

bukkanunk, hát még betegeinknek.

Jó lenne a gyógyító munkánk során erre a feladatra kellő súllyal

odafigyelni, az eredményesebb munka reményében. Tudjuk, hogy a

kiválasztott betegséggel küzdőknél is, mint legtöbbnél a teljes

szemléletváltás vezet elfogadható eredményre. Ezért érdemes fáradhatatlanul

37

oktatnunk, most már csak rólunk, gyógytornászokról beszélve, akik többször

találkoznak a betegekkel, egy közvetlen kapcsolatot teremtett torna kapcsán,

ahol közben is tudunk beszélgetni, irányítani, tanácsolni, példát mutatni.

38

Irodalomjegyzék:

1. Kardos Lídia: Anatómia-élettan, Műszaki Kiadó Budapest, 2011

2. Tarsoly Emil, Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia

gyógytornászhallgatók számára, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011

3. Varga Terézia, Milusné Pap Viola, Gerincvédelem a mindennapokban,

Springmed Életmód könyvek, 2013

4. Ibrahim A. Kapandji: Az ízületek élettana, Medicina Könyvkiadó, 2009,

Budapest

5. Hilde Sabine Reichel – Regina Groza Nolte: Fizioterápia, Medicina

Könyvkiadó, 2001, Budapest

6. Vízvári László: Egészségtan, Műszaki Kiadó, Budapest, 2009

7. http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/korunk_pupja__a_telefonnyak

8. http://www.doki.net/tarsasag/upload/mra/document/GERINCBETEGSEGE

K.htm

9. http://drshoes.hu/ryn_cipo_szakuzlet?gclid=Cj0KEQiA8orFBRCEpODivaOf

t_EBEiQAy3mlfap2kc6M71bDtP467rdqolgl51pT7DZVWeBdHYJIoEaAiA

T8P8HAQ

10. http://www.kutaso.hu/docs/A_gerinc_es_betegsegei_februar_Kutaso.pdf

11. http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2010_0020_kozossegi_

magyar/10_a_kzssgi_pol_szerepe_a_betegoktatsban_s_az_letmdtancsadsban

.html

12. https://uni-eszterhazy.hu/public/uploads/az-egeszseges-

eletmod_55bf8f5ac2847.pdf (letöltve: 2017. 03.20.)

13. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/2770/1/vargane_betegoktatas_nover_2012-

25-2_24-34.pdf (letöltve: 2017. 03.20.)

39

Melléklet

1. számú melléklet

Kérdőív

1. Ön oldalra forduláson keresztül, gerinc megcsavarodása nélkül szokott

felkelni?

2. Ébredés után felkeléskor előfordul szédülés, gyengeség?

3. Ön végez hirtelen nyak mozdulatokat?

4. Ön használ segédeszközt? (járókeret, bot, mankó)

5. Segédeszköz használatakor a könyöke enyhén hajlított helyzetben van?

6. A segédeszköz magassága a nagytompor magasságáig van beállítva?

7. Ön támlás széken, a támlának dőlve egyenes háttal ül?

8. Önnek támlás széken ülve a talpai leérnek a földre?

9. Támla nélküli széken egyenes törzzsel ül és a talpak leérnek a földre?

10. Ön széken üléskor gyakran teszi keresztbe a lábát?

11. Ön hosszú ideig tartó egy helyben álláskor egyenes törzzsel és egy kis

terpeszben áll?

12. Ön járás közben figyel arra, hogy törzsét végig egyenesen tartsa?

13. Ön széles orrú,rugalmas talpú, kb 2-4 cm magasságú cipőt visel?

14. Fürdőkádba, zuhanyzóba használ csúszásgátlót az elcsúszás elkerülése miatt?

15. Ön a kádba be- és kiszálláshoz használ kapaszkodót?

16. Ön a zoknit, cipőt széken ülve egyenes háttal szokta fel-, levenni?

17. Fej feletti tárgyakat egyenes derékkal emel le a polcról?

18. Talajról, alacsony helyről hajlított térdekkel egyenes háttal emel fel könnyű

tárgyakat?

19. Ön tárgy emelésekor annyira közel áll a tárgyhoz amennyire csak lehet?

20. Tárgyakat egyenes derékkal, hajlított térddel tesz le a földre?

40

21. Ön nehéz tárgyakat mindig két kézzel emel fel?

22. Ön a mosogatást a csap mellett egyenes háttal kis terpeszben állva, hajlított

térdekkel végzi?

23. Ön a fogmosást enyhe hajlított térddel, egyenes háttal, előre hajlás nélkül

vitelezi ki?

24. Ön porszívózáskor meghosszabbítja a csövet, hogy egyenes háttal tudjon

porszívózni?

25. Ön a gyomlálást guggolva, térdelve vagy kis széken ülve végzi?

26. Ön kertészkedéskor figyel az egyenes testtartásra, kerülve az előrehajlást?

27. Ön mozog rendszeresen vagy végez valamilyen sporttevékenységet?

28. Ön csinálja a megtanult tornát naponta?

41

2. számú melléklet

Előadás anyagok

HELYES

SZOKÁSAINK

KIALAKÍTÁSA

Készítette: Bársony Bettina

Helyes, helytelen testtartás

Helyes ülés támla nélküli széken Ülés támlás széken

Helyes ülés számítógép előtt Helytelen fekvés

Helyes fekvés Memóriahabos, anatómiai párna

42

Helyes felülés Helytelen felkelés

-ha háton fekvő helyzetből, lendületből ülünk fel

-a gerincet terheli és ekkor a deréktájon káros

nyíró erők lépnek fel

Emelés helyes kivitelezése I Emelés helyes kivitelezése II

Helytelen emelés Cipőhúzás

Mosogatás, főzés Takarítás

43

Fogmosás Helyesen végzett kertészkedés

Gördülő talpú cipő - MBT, RYN Aktív ülést biztosító ülőlabdák

Ideális a gerinckímélő aktív üléshez, ugyanakkortorna-, erősítő gyakorlatok is végezhetőek vele.

Aktív ülést biztosító eszközök/ Székek

ÁllószékÜlőpárnák – dinamikusülőpárna

A levegővel töltött párnák a gimnasztikailabdához hasonlóan arra készteti az egyént,hogy egyenes gerinccel tartsa meg afüggőleges helyzetet, s ez által kivédi ahanyag, rossz testtartást

44

Deréktámaszok

Funkció:

Tehermentesítés

Részterhelés

Teljes tehermentesítés

Test oldalirányú kimozdulásának csökkentése

Előrehaladó mozgás támogatása

Funkció:

Test alátámasztása

Stabilitás biztosítása

Hátránya:

Nem segíti az izommunkát

Nervus radialis nyomás alá kerül

Fix

Állítható lábak,csúszásmentes

45

Megakadályozza az elcsúszást a vizes felületű kádba ill. zuhanytálcába való ki és belépéskor.

Könnyen tisztítható,minden standard WC-hez szerszám nélkül csatlakoztatható

D vitamin

Halmájolaj, máj, tojás, tej, tejtermékek, margarinok

Máj, húsok, tejtermékek, gabonakészítmények, növények, olajos magvak

Spenót, karalábé, kelkáposzta, joghurt, mozzarella sajt, tehéntej, kecsketej.

Zeller, brokkoli, káposzta, zöldbab, fokhagyma, kelbimbó,