BEVEZETÉS

Min den na pi éle tünk rit ka, de gyak ran na gyon je len tõ-ség tel jes vagy nyug ta la ní tó ré szét ké pe zik ál ma ink. Kor tár sa ink kö zül so kan fog lal koz nak ve lük hi va tás-

sze rû en, s egy re több azok szá ma is, akik a leg kü lön fé lébb ál mo-kat ma gya ráz zák. Az utób bi száz év ben, ki vált Sigmund Fre ud Álom fej tés (Traum deu tung) cí mû köny ve után meg sza po rod tak a tu do má nyos és fél tu do má nyos, mû vé sze ti és ok kult álom ma-gya rá za tok. Nem ré gi ben az is mert re for má tus író-pszi cho ló gus, Gyökössy End re is kü lön köny vet je len te tett meg Is ten el fe lej tett nyel ve, az álom cím mel (Szent Gel lért Ki adó és Nyom da). Eb ben a kö te té ben min den bib li ai ál mot egy ka lap alá von va, ma gya-rá za to kat kí nál a mai élet ben fel tü ne de zõ ál mok ra is. Kis ta nul-má nyun kat nem cse kély mér ték ben az em lí tett mun ká ra va ló vá lasz adás szán dé ka hoz ta lét re.

A Bib lia va ló ban be szél ál mok ról, azon ban kü lön bö zõ ál mok ról, az álom tí pu so kat ha tá ro zot tan el is vá laszt ja egy más-tól. Más meg íté lés sel szól ugyan is a hét köz na pi ál mok ról, más ös sze füg gés ben a fél tõ ál mok ról, s megint más hang súl lyal az in tõ ál mok ról, majd azok ki tel je se dett alak já ban a pró fé tai ál mok ról. Sze ret nénk eze ket az álom tí pu so kat kü lön-kü lön meg vizs gál ni, rö vi den, még is an nyi ra rész le te sen, hogy ki-ki be tud ja so rol ni a fen ti ka te gó ri ák va la me lyi ké be a sa ját ál ma it.

Az ál mok kal kap cso la tos gon dol ko dás vé gig kí sé ri írá sos kul-tú ránk el múlt 3500–4000 évét. Az óko ri nagy kul tú rák ban épp úgy nyo ma i ra buk ka nunk, mint a ke resz tény ség el múlt két-ezer évé ben. Az iro da lom-, a ze ne- és a mû vé szet tör té net kü lön-bö zõ al ko tá sai ki fogy ha tat lan tár há za té mánk nak. Ös sze fog la lá-

1

sunk ban nem le he tünk te kin tet tel er re a bõ sé ges anyag ra, azt a köl tõi meg nyi lat ko zást azon ban, amely sze rint „az ál mok nem ha zud nak” (Pe tõ fi Sán dor), föl tét le nül he lyes bí te nünk kell, még ak kor is, ha stí lu sok, irány za tok és kor szak ok nagy vá gyak kal és re mé nyek kel kap cso lód nak hoz zá juk. Egye dü li cé lunk an nak be mu ta tá sa, hogy mi ként tár ja fel a „Köny vek köny ve” az ál mok nak éle tünk ben ját szott sze re pét. Sem mû ve lõ dés- vagy lé lek tan-tör té ne ti ki te kin tést, sem ál mos köny vet nem ígér he-tünk te hát az ol va sók nak, vi szont an nál in kább gyors és meg-bíz ha tó tá jé ko zó dást az olyan biz tos mér ték, mint a Bib lia se gít-sé gé vel ab ban a vi lág ban, amely ben „az em be rek el hal nak a fé le lem mi att, és azok nak vá rá sa mi att, amik e föld ke rek sé gé re kö vet kez nek” (Luk ács evan gé li u ma, 21:26).

1.A HÉT KÖZ NA PI ÁL MOK

Mind an nyi unk kö zös ta pasz ta la ta, hogy gyer mek ko-runk tól fog va kü lön bö zõ ál mo kat tar tunk szá mon, vagy – még na gyobb men nyi ség ben – fe lej tünk el.

Sen ki sem ta gad ja, hogy vol tak már ál mai, de nem tud juk szám ba ven ni vagy egé szen pon to san fel idéz ni eze ket. Az ál mok jön nek-men nek, mint át já ró ház ban a köz le ke dõk, kü lö nö sebb meg ráz-kód ta tás nél kül. Egy- e gy kín zó álom után jó ar ra éb red ni, hogy a va ló ság még is más, nem es tünk a sza ka dék ba, nem fal tak fel a vad ál lat ok, nem ol tot ta ki fé lel me tes el len ség az éle tün ket. Gyak-ran meg tör té nik, hogy az ilyen ál mo kat, il let ve em lé kü ket már

2

3

szin te fel éb red ve el ve szít jük. Meg kön nyeb bü lés, ha nem is mét-lõd nek túl gyak ran ezek a kín zó éj sza kai álom ké pek, éve kig, év ti-ze de kig meg va gyunk nél kü lük, szót sem ej tünk ró luk, vagy ért-he tõ bot rán ko zás sal ke rül jük ki, ha má sok el mé le te ket épí te nek rá juk és leg gyak rab ban a „tu dat ta lan”-ból, mint egy a ház pin cé-jé bõl fel tö rõ jel zé sek nek te kin tik õket.1 A XIX–XX. szá zad for-du ló já nak iro dal ma és iro da lom tör té ne te va ló sá gos esz me gyá rat épí tett az ál mok lá pos vi dé ké re, Re vicz ky Gyu la Az élet álom, az álom élet meg fo gal ma zá sá tól Ba bits Mi hály Gó lya ka li fá já ig, amely-ben egy úri fiú asz talosi nas nak ál mod ja éle tét, és ami kor ez utób bi vé gez ma gá val, az elõb bit ta lál ják hol tan. Ter mé sze te sen az eh hez ha son ló ös sze tett re gé nyek ben az álom sok szor csak mód szer vagy esz köz az új ko ri em ber sze mé lyi sé ge meg ha sa dá sá nak ér zé kel te té-sé re. Nem mel lé kes azon ban, hogy a kín zó, hét köz na pi ál mok emel ked nek itt a va ló ság és a be lõ le le von ha tó kö vet kez te té sek szint jé re, ami min den kép pen fé lel me tes és meg döb ben tõ le het a kul tú rát fo gyasz tók szá má ra.

A Bib li á ban két fél mon dat vi lá gos sá got bo csát er re a so ka kat kín zó je len ség re: „Álom szo kott kö vet kez ni a sok fog la la tos ság-ból” – mond ja az el sõ ki je len tés a mint egy há rom ezer év vel ez elõtt ke let ke zett Pré di ká tor köny vé ben (5:3). A bib li ai ta ní tás sze rint a mind an nyi unk éle té ben meg fi gyelt hét köz na pi ál mok a túl fe szí tett élet vi tel kö vet kez mé nyei. Éle tünk sok-sok sza ka szán jö het lét re a túl fe szí tett ség, szin te úgy, hogy ész re sem ves szük. Már gyer mek ko runk ban meg ter he lõd he tünk fé lel mek kel és ag go dal mak kal, di ák éve ink ben nyo maszt hat a ké sõ es té be vagy éj sza ká ba nyú ló ta nu lás, ké sõbb pe dig, a lét fenn tar tás ér de ké ben a túl mun ka, haj szolt ság. Egy-egy ilyen élet sza kasz után tu da-tunk – aho gyan egyéb ként szer ve ze tünk is – egy ös szeg ben nyújt ja be a szám lát: tes ti ki fá ra dás vagy ép pen ös sze rop pa nás,

lel ki-szel le mi meg ter he lõ dés és ki me rü lés kö vet ke zik be. Van nak sza ka szok, ami kor al vás za var jel zi a de pres szi ót vagy a baj sú lyo-sabb ra for du lá sát. Kép te le nek va gyunk a meg pi he nés re „túl pör-ge tett sé günk” mi att. Ilyen kor éj sza kák jön nek egy más után, hogy a meg nyu god ni kép te len agy kü lön bö zõ ké pe ket ve tít a tu dat fa lá ra, és ez zel el in dul az ál mok mo zi ja. „Álom szo kott kö vet kez ni a sok fog la la tos ság ból” – hall juk há rom ezer év tá vo-lá ból, olyan em ber szá já ból, aki ma ga is meg ta pasz tal ta ezt, ter mé sze te sen alig ha fel té te lez he tõ en a mai haj szolt ság ira má-ban. A je len ség azon ban már ré gen fel tûnt, ki nek-ki nek érin tett-sé ge nyil ván va ló an más-más le he tett, a vész jel zést min den eset re tö ké le te sen meg fo gal maz ta Sa la mon, és örö kül hagy ta a kö vet-ke zõ nem ze dé kek re.

Meg gyõ zõ dé sünk sze rint a mai ál mok dön tõ több sé ge eb be a cso port ba so rol ha tó, az eny hé tõl a sú lyos, az idõ sza kos tól a rend-sze re sen meg je le nõ for má kig. Ha hu mort akar nánk be le vin ni eb be a sok szor csep pet sem de rût kel tõ té má ba, azt mond hat-nánk, ha va la ki elõ akar idéz ni ilyen hét köz na pi ál mot, könnyen meg te he ti – és saj nos mil li ó an meg is te szik – az zal, ha le fek vés elõtt köz vet le nül nagy va cso rát fo gyaszt, ne héz éte le ket vesz ma gá hoz. Ese te vá lo gat ja per sze, de leg több nyi re be kö vet ke zik, hogy az emész tés mi att mun ká ra kény sze rü lõ agy ilyen kor to vább za ka tol, és rém ké pe ket ál lít elõ, ame lyek okát egy-egy tál pör költ ben, töl tött ká posz tá ban, zsí rok ban és hú sok ban ta lál hat juk meg. El al vás elõtt négy órán be lül koc ká za tos bár-mi lyen ét ke zés, de ugyan úgy koc ká za tos a köny ve lés, dol go zat-írás, mû sza ki ter ve zés stb. ad dig, míg fe jünk az író asz tal ra bo rul.

Az élet meg ha tá ro zott rend jét és tör vény sze rû ség ét ki nyi lat-koz ta tó Bib lia szám ta lan ta nác csal szol gál ar ra, ho gyan vé gez het-jük el mun ká in kat a meg adott idõn be lül, egész sé günk meg õr zé-

4

5

sé vel. Jó ar ra gon dol ni pél dá ul, hogy a Tíz pa ran cso lat ban lé te zik a IV. pa ran cso lat, amely ben ott sze re pel: „Hat na pon át mun kál-kodj és vé gezd min den dol go dat”, te hát a he ti mun ka rend nem-csak anya gi kény szer, ha nem jó val in kább er köl csi kö te le zett ség. Azon ban ott lát hat juk a foly ta tást is: „De a he te dik nap az Úr nak, a te Is te ned nek szom bat ja, azon a na pon sem mit se tégy (ti. ne vé gezz lét fenn tar tó mun kát).” Ha éle tünk Is ten ál tal el ter-ve zett rit mus sze rin ti me der be te re lõ dik, az élet küz del me i ben is meg õriz zük nyu gal mun kat, és he ten kén ti, tel jes egy na pi meg-nyug vá sunk ban is meg ta lál juk az em lé ke zés, a szám ve tés és elõ-re te kin tés em ber hez mél tó kö te le zett sé gét és szép sé gét.

A Pré di ká tor köny ve fen tebb idé zett fél mon da tá nál is fon to-sabb ta lán a kö vet ke zõ idé zet, amely meg nyug vást, vi gasz ta lást köz ve tít szá munk ra: „A sok álom ban a hi á ba va ló ság és a be széd is sok.” (Préd. 5:7) Ez az ige a ma ga egy sze rû sé gé ben ha tá ro zot-tan óv ben nün ket at tól, hogy meg ijed jünk vagy kü lön le ges je len-tõ sé get tu laj do nít sunk ös sze vis sza ál ma ink nak, még ak kor is, ha ezek gyak ran je lent kez nek. Me rõ „hi á ba va ló ság ok” és alap ta lan „be szé dek” ezek (ez utób bi meg je lö lés ta lán ar ra mu tat, hogy so kan han go kat, ki je len té se ket õriz nek meg ál ma ik ból, és ezek nyit ját ke re sik lan ka dat lan erõ fe szí tés sel.) Ezek sem mi re sem va lók, sem mi re sem hasz nál ha tók, jobb te hát el fe lej te ni õket.

En nyit mond te hát a Bib lia a hét köz na pi ál mok ról, ame lyek-nek okai igen sok fé lék: a táp lál ko zá si rend el le nes sé gek tõl a leg-kín zóbb be teg sé ge kig szám ta lan eset ben meg je len het nek (utób-bi ra pél da: Jób 7:13–15). A lé nyeg és a ta nul ság: ne so kat fog-lal koz zunk ve lük, an nál in kább tö re ked jünk azon ban oka ik ki küsz öbö lé sé re, a rossz elõz mé nyek meg szün te té sé re. Ez ál tal olyan élet vir rad hat ránk, amely ben nyo ma sem lesz ezek nek a kín zó je len sé gek nek.

2.A FÉL TÕ ÁL MOK

A Bib li á ban em lí tett ál mok má so dik cso port ja egy meg-ha tá ro zott em be ri élet hely zet ide jé hez kö tõ dik. Ami kor tár sat ke res és ta lál is az em ber ma gá nak, a meg is mer-

ke dés és az ud var lás fo lya mán fe szít he tik tu da tun kat ag go dal-mak és fél té sek, ne hogy el ve szít sük azt, akit egész élet re se gí tõ-tár sunk nak is mer tünk meg.

„Én el alud tam, de lel kem ben vi gyáz tam...” – ol vas suk a fél tõ ál mok leg na gyobb gyûj tõ he lyén, az Éne kek éne ké ben (5:2). Ez után kö vet ke zik egy ilyen álom le írá sa, amely nek lé nye ge: a sze rel mes lány hoz az álom sze rint ké sõ éj sza ka jön võ le gé nye, s mi vel õ már le fe küdt, a ko pog ta tás ra nem nyit aj tót, hogy sé tál-ni men jen ve le éj nek ide jén, így a fér fi tá vo zik, s ami kor a lány még is ki ug rik az ágy ból, fel öl tö zik, be jár ja a vá ros ut cá it, hogy pár ját meg ta lál ja, de mind hi á ba, sõt a vá ros õri zõi „meg ve rik, meg se be sí tik, el ve szik a fel öl tõ jét is” (Éne kek éne ke 5:2–7). Az elõ zõ fél tõ álom szin tén e könyv 3. fe je ze té ben ta lál ha tó. Ter mé-sze te sen mind ez csak álom, amely egy igaz kap cso lat eset le ges szét sza ka dá sa mi at ti fé le lem ben fo gant. Ter mé sze tes je len ség-nek is ve het jük, ha ar ra gon do lunk, mit je lent egy iga zi társ kap-cso lat az élet ben, mi lyen koc ká zat tal szem be sül, ha va la ki az õszin te sze re lem mel sze re tett võ le gény ének vagy meny as szo-nyá nak el vesz té sét mér le ge li. Már a gon do lat is fé lel me tes és nyo masz tó, és né ha ta núi va gyunk an nak, ha be kö vet ke zik az ilyen eset – akár ha lál, akár el hi de gü lés foly tán –, a ká ro sult fél ben egész éle té re meg ma rad a lenyomata.2

6

7

A fél tõ ál mok hoz kap csol hat juk azo kat, ame lyek oka a szü-lõk ag gó dá sa gyer me kü kért, a kis gyer me kek ag go dal ma fõ leg idõ sebb szü le ik el vesz té se mi att, vagy ép pen az em be ri élet út vé gén a bol dog nyugdíjaskorról ál mo do zók fé lel me, hogy ta lán egye dül ma rad nak, és egész éle tü kön át hû sé ge sen mel let tük élõ há zas tár suk tól kell meg vál ni uk öre ge dés vagy be teg ség mi att.

Az ilyen fé lel mek és ag go dal mas ko dá sok el len szám ta lan ígé-re tet tar tal maz a Bib lia, ame lye ket jó meg is mer nünk.

Leg fõ kép pen azt kell ko mo lyan ven nünk, amit Dá vid ha tá ro-zott hit tel je lent ki zsol tá rá ban: „Éle tem ide je ke zed ben van” (Zsolt. 31:16), azu tán a kö vet ke zõ is meg gon do lás ra vár, fõ leg ha lá los be teg ség vagy bal eset ide jén: „Az igaz el vész, és nem ve szi eszé be sen ki, az ir gal mas ság te võk el ra gad tat nak, és sen ki nem gon dol ja meg, hogy a ve sze de lem elõl ra gad ta tik el az igaz, be megy bé kes ség be, nyugosznak ágya i kon, akik egye nes út ja i kon jár tak” (Ésaiás 57:1–2). Az egyik leg na gyobb is te ni ígé ret nek azt tart hat juk, amely sze rint „hû az Is ten, aki nem hagy ti te ket fel jebb kí sér te ni, sõt a kí sér tés sel egye tem ben a ki me ne ke dést is meg ad ja majd, hogy el vi sel hes sé tek” (I. Korinthus, 10:13). Spurgeon, a XIX. szá zad vé gé nek hí res an gol ige hir de tõ je kü lön kö te tet ál lí tott ös sze az év min den nap já ra, ez zel a cím mel: Is ten ígé re te i nek tár há za. Más, nagy ér té kû sze mel vény gyûj te mény is lé te zik azok szá má ra, akik Is ten ígé re te i bõl min den nap me rí te ni akar nak, fé lel me ik, ag go dal ma ik, szo ron gá sa ik le gyõ zé sé re. Hadd ajánl juk ezek kö zül a „Fe let tébb tisz ta a Te be szé ded” cí mû kö te tet.

3.IN TÕ ÁL MOK

Az ed dig tár gyalt ál mok ja va részt az em be ri lé lek mû kö-dé sé nek kö vet kez mé nyei: a hét köz na pi ál mok egy ér tel-mû en el fe lej ten dõk; a fél tõ ál mok jel zé sek, és ar ra

fi gyel mez tet nek, hogy az em ber nek min dig gyõ zel met kell arat-nia ér zé sei fö lött a hí võ ér te lem köz re mû kö dé sé vel, va gyis az ér zel mek ön ma gunk ban nem irá nyít hat ják éle tün ket, mert a ki szá mít ha tat lan sá gok há ló já ba bo nyo lód nánk egy re re mény te-le neb bül. A Bib li á ban em lí tett har ma dik álom tí pus, az in tõ álom át ve zet Is ten cse lek vé se i nek szín te ré re.

Az in tõ álom: Is ten cse lek vé se ab ban a nyu gal mi ál la pot ban, amely az el al vás elõtt ér ben nün ket. A na pi te vé keny ség bõl fo ko-za to san ki ol dód va – tu do má nyos mû sza vak kal szól va: az agy bé ta ál la pot ból fo ko za to san vált át al fa ál la pot ba, amely az el la zu lás, el zsib ba dás ta pasz ta la tá val ír ha tó le – szin te ész re vét le nül kö vet-ke zik az el al vás, amely nyu gal mas for má já ban álom nél kü li, nyug ta lan for má já ban a fent em lí tett két álom tí pus sal ter hes. Az al vás két sza ka szát rem és non-rem ál la pot nak ne ve zik.

Az in tõ ál mok a bé tá ból az al fa ál la pot ba va ló át lé pés so rán je lent kez het nek: az el al vás elõt ti köz vet len per cek ben meg lát-juk hi bá in kat, dur va sá ga in kat, má sok kal szem be ni vét ke in ket a lel ki is me re ten ke resz tül meg szó la ló Is ten, a Szent lé lek ih le té sé-re. Van en nek a mind an nyi unk kal gyak ran meg tör té nõ álom nak – ame lyet saj nos a leg gyak rab ban nem ve szünk ko mo lyan – egy pá rat la nul ér té kes és rész le tes szem lél te té se a Bib lia egyik leg-õsibb ira tá ban, a meg írá sa sze rint 3500, meg tör tén te sze rint

8

9

pe dig több mint 4000 év vel ez elõt ti Jób köny vé ben. Hogy meg-fe le lõ kép pen idéz hes sük föl ezt a ta pasz ta la tun kat, idéz zük a tel jes szö ve get:

„Hi szen szól az Is ten egy szer vagy két szer is, de nem ügyel nek rá! Álom ban, éj je li lá to más ban, mi kor mély álom száll az em ber re, és mi kor ágyas há zuk ban szen de reg-nek, ak kor nyit ja meg az em be rek fü lét, és meg pe csé te li meg in te té sük kel. Hogy el té rít se az em bert a rossz cse le ke-det tõl, és el rejt se a ke vély sé get a fér fi elõl. Vis sza tart ja lel két a rom lás tól, és éle tét, hogy azt fegy ver ne jár ja át. Fáj da lom mal is bün te ti az õ ágyas há zá ban, és csont ja i-nak szün te len va ló há bor gá sá val. Úgy, hogy az õ ínye un do ro dik az étel tõl, és lel ke az õ ked ves éte lé tõl. Hú sa szem lá to mást aszik le ró la; csont jai, a me lye ket lát ni nem le he tett, ki ül nek. És lel ke kö zel get a sír hoz, s éle te a ha lál an gya la i hoz. Ha van mel let te ma gya rá zó an gyal, egy az ezer kö zül, hogy az em ber rel tu das sa kö te les sé gét; és az Is ten kö nyö rül raj ta, és azt mond ja: Sza ba dítsd meg õt, hogy ne száll jon a sír ba; vált ság dí jat ta lál tam! Ak kor tes te fi a tal, erõ tõl duz zad, új ra kez di if jú sá gá nak nap ja-it. Imád ko zik Is ten hez és Õ ke gyel mé be ve szi, hogy az Õ szí nét néz hes se nagy öröm mel, és az em ber nek vis sza ad ja az õ igaz sá gát. Az em be rek elõtt éne kel és mond ja: Vét-kez tem és az iga zat el fer dí tet tem, de nem e sze rint fi ze tett meg né kem; meg vál tot ta lel ke met a sír ba szál lás tól, és egész va lóm a vi lá gos sá got né zi. Ímé, mind ezt két szer, há rom szor cse lek szi Is ten az em ber rel, hogy meg ment se lel-két a sír tól, hogy vi lá gol jon az élet vi lá gos sá gá val.”

(Jób köny ve, 33:14–30)

A szö veg rész let bõl lát ha tó, hogy az in tõ álom fo gal ma ma gá-ból a Bib li á ból szár ma zik (Jób köny ve 33:16). Is ten a min den-nap ok leg in kább el csön de sü lõ idõ sáv ját hasz nál ja fel, hogy az ön ma gá val el telt, aka ra tos em bert va la mi mó don még is meg kö-ze lít hes se. Eb bõl a pa rá nyi je len ség bõl is lát ha tó, hogy Is ten egyet len, no ha kö zép pon ti al ko tó ré szün kön ke resz tül pró bál ko-zik kö zel jut ni hoz zánk. Ez az al ko tó ré szünk a köz pon ti ideg-rend szer. A Bib lia sze rint Is ten so ha sem misz ti kus át élé sek ben, in tu i tív meg ér zé sek ben, még ke vés bé ösz tö nök ben és in du la tok-ban nyi lat ko zik meg, ha nem egye dül az ál ta la te rem tett sza-bály sze rû ka pun, a köz pon ti ideg rend sze ren át épít utat. En nek le csen de sü lé sét, meg nyug vá sát pá rat lan mû vé szi erõ vel je le ní ti meg Jób köny ve (33:14–16).

Azt is fel fe dik a fen tebb idé zett so rok, hogy az in tõ ál mo kat Is ten azért ad ja, hogy „el té rít se az em bert a rossz cse le ke det tõl, el rejt se a ke vély sé get a fér fi elõl, vis sza tart sa lel két a rom lás tól, és éle tét, hogy azt fegy ver ne jár ja át (17–18). Az is meg fog ha-tat lan, mi ért tesz nek úgy az em be rek, hogy hol meg szív le lik, hol el uta sít ják ezt az in tést, egy szer hall gat nak rá, más szor nem ve szik fi gye lem be az in tõ ál mok ta nú ság té tel ét.

A foly ta tás azt va ló szí nû sí ti, hogy gyak ran csak le épü lés, be teg ség, ha lál kö ze li ál la pot tud ja el ér ni azt, amit már az in tõ ál mok sem tud tak meg ér tet ni az em ber rel (19–22).

Az egész le írás a lát szó lag ki csi ke in té sek bõl ki in dul va a gyõ-zel mes meg vál tá sig ível, va gyis fel raj zol ja a min den em ber re ér vé nyes fo lya ma tot, hogy esen dõ sé gün ket be lát va ke res sük a vált sá got, va gyis ké szek le gyünk Is ten ke gyel mé nek el fo ga dá sá-ra. Ha ez be kö vet ke zik és Is ten va ló ban kö nyö rül het raj tunk, biz to sít va éle tün ket és maj da ni örök éle tün ket (24. vers), az em ber tes ti leg-lel ki leg szin te ki cse ré lõ dik, meg ta nul ja az iga zi

10

11

örö möt, rá ta lál a va ló di igaz ság ra, má sok elõtt er rõl bi zony sá got is tesz, mi köz ben imád ság ban szo ros kap cso lat ban ma rad Te rem tõ jé vel (23–28).

Az in tõ álom ról szó ló tü ze tes le írás az zal zá ró dik, ami vel be ve ze té se is fog lal ko zott: ilyen álom két szer-há rom szor min den em ber rel meg tör té nik, és ha ko mo lyan ves szük, a kí vá na tos ered mény hez is el ve zet az élet ben. Ilyen ál mot ka pott Pál apos-tol ak kor, ami kor ar ról gon dol ko dott, azon gyöt rõ dött, hogy Kis-Ázsi á ban vagy Eu ró pá ban foly tas sa mis szió szol gá la tát, és a haj da ni Tró ja he lyén épült Troásban „éj sza kai lá tás je lent meg Pál nak, egy ma ce dón fér fi állt elõt te, kér ve õt, és ezt mond ta: Jer ál tal Ma ce dó ni á ba és légy se gít sé gül né künk” (Apos to lok cse le ke de tei 16:9–10). Így ju tott a ke resz tény ség Ázsi á ból Eu ró-pá ba. Az in tõ ál mok te hát egy-egy konk rét eset ben a biz tos cse lek vés irá nyát is je lez he tik, ter mé sze te sen az imén ti hez fog-ha tó nagy dön té sek elõtt, amely ben az em ber nek sem ta pasz ta-la ti, sem el vi elõ kép zett sé ge nem le het.

4.A PRÓFÉTIKUS ÁL MOK

A Bib li á ban le írt ál mok kö zül a leg több eb be a ne gye dik cso port ba tar to zik. Vi lá go san ki je len tet te Is ten: „Hall-já tok meg most az én be szé de i met: ha va la ki az Úr

pró fé tá ja kö zöt te tek, én meg je le nek an nak lá tás ban, vagy álom-ban szó lok az zal.” (IV. Mó zes 12:6). A köz vet le nül Is ten tõl ere dõ ál mo kat ezért prófétikus ál mok nak ne vez zük.

Az el ne ve zés nem ar ra utal, hogy ilyen ál mo kat ki zá ró lag csak pró fé ták kap hat nak, hi szen egy egyip to mi fõ po hár nok, fõsütõmester, fá raó, va la mint Ge de on had se reg ének vi té ze, vagy Nabukodonozor, az i. e. VII–VI. szá zad for du ló ján élt ba bi ló ni-ai ural ko dó is ré sze sült pró fé tai álom ban – igaz vi szont, hogy eze ket az ál mo kat csak pró fé ták fejt het ték meg, ma gya ráz hat-ták hi te le sen, az az Jó zsef, Ge de on, Dá ni el. Gyak ran meg esett, hogy Is ten ta nács ta lan sá got en ge dett meg ezek nek az egy sze rû ál mok nak a meg fej té sé nél a po gány val lá sok hoz tar to zó álom-fej tõk kö zött, akik Egyip tom ban vagy Ba bi ló ni á ban a ki rá lyi ud var ban szol gál tak. Volt eset, ami kor a prófétikus ál mo kat egy újabb álom nyo ma té ko sí tot ta. Ilyen tör tént meg Egyip tom ural ko dó já val, aki elõbb azt lát ta ál má ban, hogy a Ní lus ból hét kö vér te hén jön ki egy más után, de újabb hét, so vány, le fo gyott te hén ér ke zik utá nuk, és min den fi zi kai tör vény nyel el len tét ben az utób bi ak föl fal ják az elõb bi e ket. Ez után az álom után a fá raó fel ri adt, majd vis sza alud va meg erõ sí tõ álom for má já ban lát ta ugyan ezt, csu pán már nem az ál lat-, ha nem a nö vény vi lág ból szár ma zó je le net tel, a hét kö vér ka lászt el emész tõ hét so vány ka lász ké pé ben. Ezek a prófétikus ál mok az adott tör té nel mi hely zet hez iga zo dó an min dig rend kí vül egy sze rû ek vol tak, ám egy sze rû sé gük ben sem tud ták meg ér te ni azok, akik nem Is ten-tõl kér ték a ma gya rá za tot. A pró fé ták so ha sem mu lasz tot ták el kö zöl ni, hogy nem sa ját okos sá guk ve ze ti õket az ál mok ér tel-me zé sé hez (Dá ni el köny ve, 2:30).3

A Bib lia sze rint Is ten leg gyak rab ban a gon do lat ih le tés esz kö-zé hez fo lya mo dott, hogy ter ve it és aka ra tát meg os sza az em ber-rel (a Bib lia több mint ki lenc ven szá za lé ka gon do lat ih le tés, utá na a lá to más kö vet ke zik mint egy öt-hat szá za lék kal, a leg rit-káb ban elõ for du ló ki nyi lat koz ta tá si for ma a prófétikus álom,

12

13

mely ter je del mi leg alig egy szá za lé kot tesz ki a Köny vek köny-vé ben).

A prófétikus álom ab ban kü lön bö zik az in tõ álom tól, hogy jó val hos szabb, több ben ne a szem lél te tõ elem, és egé szen konk-ré tan a jö võt nyi lat koz tat ja ki, jól le het nem kí ván csi sá got ki elé-gít ve, ha nem a tör té ne lem me ne té nek ok-oko za ti ös sze füg gé se it lát ha tó vá té ve. A Bib li á ban két ha tal mas álom van a tör té ne-lem rõl: az el sõ, a Nabukodonozor ki rály nak adott jö ven dö lés egy óri á si szo bor ko los szus for má já ban mu tat ja be az egész em be ri tör té nel met, a má so dik, a Dá ni el pró fé tá nak adott álom pe dig a vi har zó ten ger bõl ki emel ke dõ négy vad ál lat ké pé ben a ha tal mi har cok sö tét sé ge i be en ged be pil lan tást. Ez a két álom alap ve tés a kö vet ke zõ nyolc lá to más hoz és gon do lat ih le tés hez, ame lyek az em be ri tör té ne lem me ne té vel fog lal koz nak, s me lyek bõl ket tõ ugyan csak Dá ni el köny vé ben, a to váb bi hat vi szont már az Új szö vet ség ben fog lal he lyet: Má té evan gé li u ma 24. fe je ze té ben (és pár hu za mo sa i ban: Márk 13., Luk ács 21. fe je-zet), a II. Thesszalonikai le vél 2. fe je ze té ben, az utol só négy pe dig a Je le né sek köny ve négy rész re oszt ha tó szer ke ze té ben.

Ezek nek a prófétikus ál mok nak a meg fi gye lé se, azo no sí tá sa kü lön ta nul má nyo kat igé nyel ne, ame lyek itt nem ké pez he tik feladatunkat.4 Gyak ran fel me rü lõ kér dés, hogy a Bib lia le zá ru-lá sa utá ni idõ ben is kap hat tak-e és kap hat nak-e prófétikus ál mo kat Is ten vá lasz tot tai? Ezek meg íté lé sé nek min den ko ri mér cé je a Bib lia ma rad. Va gyis ha bár ki ar ra hi vat ko zik, hogy Is ten tõl álom for má já ban kap ki nyi lat koz ta tá so kat, de azok akár a leg ki sebb rész le tük ben is el tér nek a bib li ai ki nyi lat koz ta-tá sok tól, nyu god tan csa lás nak mi nõ sít het jük õket. Ma nap ság saj nos sok ilyen csa lás van for ga lom ban. En nek egyik oka a dé mo ni vi lág mun ká já nak idõ rõl idõ re, s kü lö nö sen a vég idõ ben

be kö vet ke zõ meg élén kü lé se, a má sik, ez zel ös sze füg gõ oka az em be ri tu dat lan ság és hi szé keny ség – ame lyért azok a ke resz té-nyek is fe le lõ sek, akik nem is mer te tik meg a bib li ai ta ní tá so kat az em be rek kel. Jóel pró fé ta jö ven dö lé sei sze rint a tör té nel mi vég idõ ben is meg sza po rod nak a prófétikus ál mok (Jóel köny ve, 2:28–29), amint – Jé zus nagy apo ka lip ti kus be szé de sze rint – a meg té vesz té sek és csa lá sok is, szin tén álom, lá to más és kü lön-bö zõ tévtanítások ál tal. Min den je len ség meg íté lé sé nek vég sõ pró ba kö vé ül is a Bib li át ál lí tot ta Is ten az idõk vé gé ig. Ezért ma is fo ko zot tan ér vé nyes a 2600 és a 2000 év vel ez elõt ti pró fé tai fel szó lí tás: „A ta ní tás ra és a bi zony ság té tel re hall gas sa tok; akik nem ek ként szól nak, azok nak nincs haj na luk.” (Ésaiás köny ve, 8:20)

5.A HAZUG VAGY ÜRES ÁLMOK

Ezeket az ál mo kat a ha mis pró fé ták ál ma i nak is ne vez het-jük. Nyil ván va ló an nem csak hogy nem Is ten tõl jö võ, de nem is konk rét, meg tör tént ál mok, ha nem ún. vágy ál-

mok. Ahogy a hét köz na pi élet ben is so kan öl töz te tik kí ván sá-ga i kat áb rán dok, il lú zi ók for má i ba, a val lá si élet ben ha son ló fo lya ma tok kal ta lál ko zunk. Je re mi ás köny ve 23. fe je ze te mély-sé ge sen mu tat ja be ezek nek az ál mok nak a ter mé szet raj zát. Ma ga az Is ten jel lem zi õket ezek kel a sza vak kal: „Hal lot tam, amit a pró fé ták mon da nak, akik ha zug sá got pró fé tál nak az én ne vem ben, mond ván: Ál mot lát tam, ál mot lát tam”.

14

15

A ba bi lo ni fog sá got köz vet le nül meg elõ zõ idõ ben na gyon so kan hi te get ték Je ru zsá lem la ko sa it az zal, hogy az el len sé ges csa pa tok so ha sem fog lal hat ják el a zsi dó nép fõ vá ro sát. Na gyon jó nak hang zott az ér ve lés, hogy Is ten nem en ge di fog ság ba vá lasz tott né pét. Je re mi ás, az iga zi prófétza azon ban le lep lez te, hogy a ha mis pró fé ták ál mai csak ar ra szol gál nak, hogy el akar-ják fe led tet ni a nép pel Is ten ne vét, és azt is úgy te szik, hogy egy más tól lop kod ják a vágy ál mo kat, ha zug sá ga ik kal és hí zel-ke dé se ik kel az em be rek al sóbb ösz tö ne it kö ze lí tik meg, hogy el hi tes sék õket. Köz is mert tény, hogy a tö meg re az tud be fo-lyást gya ko rol ni, aki azt mond ja ne ki, amit az hal la ni akar. Ezt a lé lek ta ni tör vény sze rû sé get hasz nál ták ki cél ja ik ra a ha mis pró fé ták, élü kön Hanániással.

Mi vel Je re mi ás köny ve egé szé ben egy ha tal mas pil la nat kép-pró fé cia, va la men nyi ös sze füg gé se és ta nul sá ga szól a vég idõk em be ri sé gé nek is. Ami kép pen Je ru zsá lem ost rom alá ke rült Nabukodono zor ide jé ben, Is ten né pét is kö rül ve szik a vég sõ vál ság ide jén (Mt. 24:15). Ak kor majd élet és ha lál for dul meg azon, men nyi re te kin te nek ko mo lyan Je re mi ás pró fé ta 2600 év vel ez elõtt adott ki nyi lat koz ta tá sá ra:

„A pró fé ta, aki álom lá tó, be szél jen ál mot, aki nél pe dig az én igém van, be szél je az én igé met iga zán. Mi kö ze van a poly vá-nak a bú zá val? Azt mond ja az Úr. Nem olyan-e az én igém mint a tûz? azt mond ja az Úr. Mint a szik la zú zó pörö ly?...Íme, én a pró fé ták ra tá ma dok, akik ha zug ál mo kat pró fé tál nak, azt mond ja az Úr, és be szé lik azo kat, és meg csal ják az én né pe met az õ ha zug sá ga ik kal és hí zel ke dé se ik kel, ho lott én nem küld tem õket, sem nem pa ran csol tam né kik és hasz nál ni sem hasz nál tak e nép nek, azt mond ja az Úr.” (Jer. 23:28–29, 32)

JEGY ZE TEK

1 A Fre u dot kö ve tõ lé lek ta ni is ko lák egyes fo gal ma i nak, ka te-gó ri á i nak meg bíz ha tat lan sá gát lásd: Gál Pé ter: A New Age – ke resz tény szem mel; Pécs, 1998.

2 A fél tõ ál mok rész le te seb ben: Vankó Zsu zsa: Éne kek éne ke; „Bib lia-ta nul má nyok” c. so ro zat, 1992/IV., 82–83, 92–96.

3 Reisinger Já nos: A Biblia tíz vázlatpróféciája, Jó Hír 1990/1, folytatásokban egészen az 1992-es évfolyam számaiig.

4 Kü lön szól tunk ró la a Jó Hír cí mû bib li ai fo lyó irat 1990–91. év fo lya ma i ban.

TARTALOMBevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. A hét köz na pi ál mok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22. A fél tõ ál mok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63. In tõ ál mok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84. A prófétikus ál mok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115. A hazug vagy üres álmok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

BIK Könyvkiadó1121 Budapest, Remete u. 16/AFelelõs kiadó: Czinkota András

ISBN 978-963-7493-11-9

16