a biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre
DESCRIPTION
Rektor: Dr. Magda Sándor. A biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre. Dr. Gergely Sándor c. egyetemi tanár Kutató, Fejlesztő Iroda igazgató MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport. MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG Sopron, 2005. november 24-26. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
A biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre
Dr. Gergely Sándorc. egyetemi tanár
Kutató, Fejlesztő Iroda igazgatóMTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális
Kutatócsoport
Rektor: Dr. Magda Sándor
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG
Sopron, 2005. november 24-26.
2
Biomassza energetikai felhasználása 2004.
3
Létesítés helye Teljesítmény Felhasználás Biomassza felhasználás
Szigetvár 2 MW Távfűtéses biomassza
2200 t/év
Mátészalka 5 MW Távfűtéses biomassza
6000 t/év
Körmend 5 MW Távfűtéses biomassza
6000 t/év
Szombathely 7 MW Távfűtéses biomassza
8000 t/év
Papkeszi 5 MW Ipari hő biomassza 10 000 t/év
Összesen 24 MW - 30200 t/év
Biomassza felhasználással megvalósult beruházások, Magyarországon
1. táblázat
4
2. táblázat
Erőmű Tüzelés módjaBeépített
teljesítmény (MW)
Éves biomassza
felhasználás 2005 (ezer
t/év)
Tervezett éves
biomassza felhasználás2010 (ezer
t/év)
Várható áramtermelés
(PJ)
Magyarország
Ajkai Biomassza 30 210 260 178
AES Borsodi Biomassza 40 280 350 270
AES Tiszapalkonya
Vegyes tüzelésű
- 145 180 65
Pécsi Biomassza 49,9 380 480 360
Mátrai Szén/fa együttégetés
- 0 400 -
Összesen - 119,9 1015 1670 873
Megújuló energiaforrásokból, tervezett és megvalósult villamos erőművi áramtermelés Magyarországon 2005-2010
5
A biomassza tüzeléses energetikai hasznosítása
Lakossági tüzelő Hagyományos vegyes tüzelésű kályhákban Konyhai tűzhelyekben Aprítéktüzelő berendezésekben
Közösségi tüzelő
Vegyeshasznú erőművekben történő hasznosítás (növénytermesztés és erdészet, faipar melléktermékei, energetikai faültetvény fája, energia fű, kínai nád, energia kender)
100-1000 KW-os teljesítmény
Energiahasznosítás hatásfoka: 70-80%
6
Az Észak-magyarországi régió helyzete
7
A régiók főbb jellemzői2005. január 1.
RégióTerület
km2
Népesség Ezer fő
Városok száma
Települések száma
Közép-Magyarország
6918 2841 37 187
Közép-Dunántúl 11.117 1111 35 401
Nyugat-Dunántúl 11.329 1000 27 655
Dél-Dunántúl 14.169 977 34 654
Észak-Magyarország
13.430 1271 37 605
Észak-Alföld 17.729 1542 59 389
Dél-Alföld 18.339 1355 45 254
Ország összesen 93.030 10.098 274 3145
Ebből Budapest 525 1697 1 1
hat régió 86.111 7257 237 2958
3. táblázat
8
Foglalkoztatottak és munkanélküliek száma régiónként, 2004. december
Régió
Gazda-ságilag aktív
Foglalkoztatott összesen
Nyilvántartott munka-
nélküliek száma
Akti-vitási arány*
Munkanélküli-ségi
ráta**
ezer fő ezer fő % ezer fő % %
Közép-Magyarország
1284,6 1226,3 56,3 41,7 2,7 59,0 4,5
Közép-Dunántúl 482,3 455,3 53,7 37,1 3,2 56,9 5,6
Nyugat-Dunántúl 445,2 424,6 54,5 29,4 2,6 57,2 4,6
Dél-Dunántúl 378,4 350,9 46,4 54,1 3,6 50,1 7,3
Észak-Magyarország
477,3 431,1 44,6 85,8 4,8 49,3 9,7
Észak-Alföld 564,1 523,5 45,0 91,7 3,5 48,5 7,2
Dél-Alföld 521,4 488,7 47,3 60,7 3,2 50,5 6,3
Ország összesen 4153,3 3900,4 50,5 400,6 3,3 53,8 6,1
Ebből Budapest 798,8 763,3 58,1 22,9 2,7 60,8 4,4
4. táblázat
9
Az Észak-magyarországi régió
mezőgazdaságának néhány jellemzője
10
Észak-magyarországi régió néhány mezőgazdasági területi adata
ha
Forrás: KSH adatai alapján
5. táblázat
Megnevezés 1996 1998 2000 2003 2004
Gyep 215.189 212.046 197.300 198.962 193.600
Szántó 524.611 521.321 502.300 499.885 496.500
ebből vetetlen 65.075 86.666 103.971 107.851 114.650
vetetlen % 8,7 11,8 14,8 15,4 16,6
Erdő 391.219 391.162 378.300 377.530 377.200
Erdősültség % 29,3 29,4 21,4 28,4 28,6
Összesen 1.331.019 1.124.529 1.077.900 1.073.377 1.067.300
11
5% feletti lejtésű mezőgazdasági területek és a lejtőátlagok értékei az Észak-magyarországi
régióban(eha)
MegnevezésMg-i
terület (ha)
Mg-i területből 5% feletti
lejtésű (ha)
Mg-i területből 5% feletti
lejtésű aránya %
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
472,4 232,8 49,3
Heves megye 246,9 73,3 29,7
Nógrád megye 154,8 106,2 68,6
Összesen 874,1 412,3 47,1
6. táblázat
12
Területhasznosítás energetikai faültetvénnyel
Kísérleti eredmények
13
Karancslapujtői 7 éves kísérleti akác energiafaültetvény jellemzői
NövőtérEgyedszám
Abszolútszáraz t. átl.
7 éves fatermés parcella
7 évesFater
éshektár
Éves átlagos fatermés
Éves átl. fatermés olajegyen-érték
NévlegesM2 /db
ténylegesm2/db
ezer db kg t/par t/ha m3/ha t/ha
Közönséges akác
0,09 0,80 12,4 2.920 7.156 63.338 7.986 1.935
0,16 0,73 13,5 4.095 11.179 55.336 12.162 2.946
0,25 0,94 9,1 3.995 7.238 36.573 8.037 1.947
0,36 1,52 6,6 8.750 11.305 57.610 12.662 3.067
0,49 1,90 5,1 8.950 9.075 47.072 10.346 2.506
0,64 1,86 5,3 9.605 10.219 51.636 11.348 2.749
0,81 2,26 4,4 9.965 8.081 44.106 9.692 2.348
1,00 2,12 4,7 6.870 3.943 32.316 7.101 2.348
Nyírségi akác
0,49 0,97 10,3 8.430 3.641 86.688 19.052 4.615
0,64 1,03 8,9 9.015 3.569 87.047 19.131 4.634
1,00 1,60 6,2 8.415 2.204 52.475 11.532 2.793
Üllői akác
0,49 0,76 13,2 8.210 4.564 108.664 23.882 5.785
0,64 1,08 9,1 9.475 3.477 87.140 19.151 4.639
1,00 1,52 6,6 13.963 3.868 92.093 20.240 4.903
7. táblázat
14
Az akác energiafaültetvény kísérletek konklúziói
Az éves átlagos fatermelés olajegyenértékben kifejezve 2,5 t/év/ha értéket adott. A későbbi mérések eredményei alapján a 16-20 ezer fa/hektár adja a legkedvezőbb fajlagos fatermelést; az első kitermelést követő újrasajadások után. Ez 0,625-0,500 m2 növőtérnek felel meg. Minden az akác számára megfelelő termőhely típuson meg kell vizsgálni: mi az optimális növőtér; figyelembe véve a 4-6-szori újrasajadás lehetőségét is. Kitermelés 5 évente.
15
Növekvő fosszilis energiahordozó
árak
•A fejlődő országok rohamosan növekvő energia éhsége•Nemzetközi politikai labilitás•Terrorizmus•Növekvő környezet terhelés•Ár/trend kiszámíthatatlan ingadozása
Fokozott nemzetgazdasági
függés a nemzetközi
energia piactól
•70%-os importhányad az energiafelhasználásban Magyarországon•Árnövekedés és ingadozás destabilizáló hatása•Hazai energiahordozó tartalékok kiaknázatlansága (biomassza, szél, nap, víz, geothermia)
Átfogó nemzeti zöld energia
program
•Komplexitás•Szemlélet formálás, attitűd és mentalitás váltás•Következetes megvalósítás•Élelmiszer-termelésből kivonandó területek hasznosítási szükséglete•Célirányos kutatási-fejlesztési programok
Kedvező EU és nemzeti
közgazdasági szabályozás
•Adó-kedvezmények•Árpreferenciák•Hosszútávú szabályozás, amelyre hosszú távú programokat lehet alapozni•A környezeti tényezők rombolási árának, illetve a helyreállítás költségeinek érvényesítése.
A biomassza termelők és az
energetikai felhasználók klaszterekbe szerveződése
•Állami -szellemi-logisztikai támogatás•Állami szervezési apport•Lokalitás, regionalitás érvényesülése•Szubszidiaritás•A finanszírozási mix konstrukciója
A BIOMASSZA TÖMEGES ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK TÉNYEZŐI
1. ábra
A biomassza tömeges energetikai hasznosításának tényezői
16
Koherens közgazdasági szabályozás
2. ábra
Legalább 10 éves biztonság (nem romló feltételek)Elismert klaszter kötelemBiztonság a felhasználó oldalárólFöldalapú támogatás, mint a szántóra40-50% telepítési és ápolási támogatásTöbbségi tulajdonosi döntésen alapuló területhasználat (gazdaságos méret, árnyékhatás)Arányos osztozás termelő és felhasználó között a CO2 kvóta értékesítés bevételében
Legalább 10 éves biztonság (nem romló feltételek)Elismert klaszter kötelemBiztonság a felhasználó oldalárólFöldalapú támogatás, mint a szántóra40-50% telepítési és ápolási támogatásTöbbségi tulajdonosi döntésen alapuló területhasználat (gazdaságos méret, árnyékhatás)Arányos osztozás termelő és felhasználó között a CO2 kvóta értékesítés bevételében
17
Biomassza energetikai hasznosítás jogi szabályozása
oNemzeti-, gazdasági-, energetikai stratégia kiegészítéseoErdőtörvény kiegészítése oTámogatás jogosultsági feltétel a klaszteroFöldalapú támogatás (mint a szántó)o40-50% telepítési és ápolási támogatás és/vagy kedvezményes hiteloA klaszter minősítés szabályaioTermelői Csoport jogszabály kiegészítéseoTermelői Csoport és klaszter kötelem előírása a termesztőknekoKlaszter kötelem előírása az összes aktor számára
oNemzeti-, gazdasági-, energetikai stratégia kiegészítéseoErdőtörvény kiegészítése oTámogatás jogosultsági feltétel a klaszteroFöldalapú támogatás (mint a szántó)o40-50% telepítési és ápolási támogatás és/vagy kedvezményes hiteloA klaszter minősítés szabályaioTermelői Csoport jogszabály kiegészítéseoTermelői Csoport és klaszter kötelem előírása a termesztőknekoKlaszter kötelem előírása az összes aktor számára
3. ábra
18
Szolgáltatók a centrum cégek és a biomassza termelők
számára
A KLASZTER CENTRUMA
Szén/fa, fatüzelésű villamos erőművekVárosi fűtőművek
Létesítendő vegyeshasznú kiserőművek
Föld és erdő tulajdonosok, földbérlők
Termelői Csoportok
KATALIZÁTOROK ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI HÁTTÉR
Megyei önkormányzatÉrintett települések polgármesterei
Tudományos-kutatási háttér - Károly Róbert Főiskola
A regionális biomassza energetikai klaszter aktorai
4. ábra
19
SZOLGLTATÓK
PénzintézetekForrás biztosítás a biomassza termelők számára
Szellemi szolgáltatókEnergia erdő tervezés
Műszaki szolgáltatókTalajelőkészítésTápanyagpótlásÜltetésÁpolásNövényvédelemBetakarításRakodás Szállítás
CENTRUM CÉGEK
MÁTAI- AES ERŐMŰ, VÁROSI
FŰTŐMŰVEK, VEGYESHASZNÚ KISERŐMŰVEK
Integrált biomassza termelés során létrejött tüzelőanyagok hosszútávú szerződéssel ütemezett átvételA biomassza termelők részére szükséges forrás biztosításában közreműködésStratégiai fejlesztő partnerInnovációk
BIOMASSZA TERMELŐK
Biomassza termelési inputok közös beszerzéseKözös csemete nevelésKözös gépüzemeltetésKooperációs fegyelem fenntartásaBiomassza összehangolt értékesítés hosszútávú szerződés alapján a centrum cégnek
KUTATÁSI, OKTATÁSI HÁTTÉR - KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA
Klaszter érdekű kutatási feladatok elvégzése Stratégiai tervezésAz aktorok stratégiai tevékenységének szervezéseKépzésTovábbképzésSzaktanácsadásInformációs szolgáltatások (hazai-nemzetközi, EU)Tartalékok feltárása, hasznosításuk támogatásaMentalitás és attitűd átalakításInnovációk generálása, gondozása
RÉGIÓ- ÉS MEGYEI
ÖNKORMÁNYZATOK,
POLGÁR-MESTEREK
Erőforrás koordinációSzigergiák érvényesítéseMentalitás és attitűd átalakításA kooperációs fegyelem támogatása
Az aktorok tevékenysége5. ábra
20
A projekt eredményeinek várható hatásai:
Csökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet Európai Unió energiaerdő programot
Kedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőségParlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóakCsökkenti az allergén parlagok területétCsökkenti az ország energiaellátásának import függőségétCsökkenti az energiahordozó importotJavítja az ország külkereskedelmi mérlegétCsökkenti az energiahordozók terén jellemző importfüggőségetA növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat.
6. ábra
21
oJelenleg még nem versenypiaci árú (olajár függő is)oCsak céltermelésben ajánlott termelni (végfelhasználóval hosszútávú szerződés)oJelenleg még nincs közteher viselő képessége (versenytársai például a lakossági földgáz állami támogatást kap) oHa CO2 kvótát vált ki, akkor indokolt osztozni a termelő és végfelhasználó között a kvóta értékesítés bevételébenoTermelői Csoportok profilját ki kell bővíteni ezzeloCsökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet Európai Unió Energiaerdő programotoKedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőségoParlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóakoCsökkenti az allergén parlagok területétoCsökkenti az ország energiaellátásának import függőségétoCsökkenti az energiahordozó importotoJavítja az ország külkereskedelmi mérlegétoA növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat.
oJelenleg még nem versenypiaci árú (olajár függő is)oCsak céltermelésben ajánlott termelni (végfelhasználóval hosszútávú szerződés)oJelenleg még nincs közteher viselő képessége (versenytársai például a lakossági földgáz állami támogatást kap) oHa CO2 kvótát vált ki, akkor indokolt osztozni a termelő és végfelhasználó között a kvóta értékesítés bevételébenoTermelői Csoportok profilját ki kell bővíteni ezzeloCsökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet Európai Unió Energiaerdő programotoKedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőségoParlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóakoCsökkenti az allergén parlagok területétoCsökkenti az ország energiaellátásának import függőségétoCsökkenti az energiahordozó importotoJavítja az ország külkereskedelmi mérlegétoA növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat.
Energetikai célú biomassza közgazdasági, agrár és vidékfejlesztési jellemzői, hatásai
7. ábra
22
MegnevezésÖsszes
szárazanyag (t)Energetikai
lehetőség (GJ)
Szőlővenyige 14 692,14 217 443,70
Gyümölcsfanyesedék 5 265,10 78 973,22
Szántóföldi növények 135 958,00 1 732 193,00
Energiaerdő 273 880,83 4 338 152,91
Összesen 429 796,07 6 366 762,83
Energetikai hasznosítási potenciál Heves megyében, 2001
8. táblázat
23
Tüzeléses energetikai potenciál hatása az Észak-magyarországi régióban
Az Észak-magyarországi régió energetikai faültetvény/energai fű/kínai nád/energia kender területi potenciálja: 110 ezer ha nem hasznosított gyepből86 ezer ha parlagból Összesen: 196 ezer ha
Árbevétel 90 eFt/ha 17,64 mdFt8% nyereség 1,41 mdFoglalkoztatási többlet 1700-2000 fő9-10 mFt/fő/év árbevétel1/3 arányban szellemi tevékenység
24
196 ezer hektár energiaerdő környezetvédelmi hatása számokban
Csökken
•Talaj eróziós kár 7-9 millió tonna/év
•Deflációs kár 1-1,3 millió tonna/év
Növekszik
•Oxigén készlet naponta 6 millió kg-al a vegetációs periódusban
•A napi széndioxid megkötés 2-2,5 millió kg-al a vegetációs periódusban
•Pormegkötés 4-5,5 millió tonna/év
25
Köszönöm a figyelmet!