A bizonyítás a büntető eljárásban

Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím

Az áttekintés vázlata• 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről• 2. A bizonyítás fogalma, célja• 3. A bizonyítási rendszerek• 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak• 5. Az egyes bizonyítási eszközök• 5.1. Személyi bizonyítási eszközök• 5.1.1. A tanú és a tanúvallomás• 5.1.1.1. A tanúvédelem• 5.1.2. A szakértő és a szakvélemény• 5.1.3. A terhelt vallomása• 5.2. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okirat• 5.3. A bizonyítási eljárások• 6. Bizonyításelméleti alapvetés• 6.1. Terminológiai kérdések• 6.2. A bizonyítékok típusai és a bizonyító erő

Feszty Árpád: tüzesvas-próbaFeszty Árpád: tüzesvas-próba

A bizonyítás fogalma, célja

• a) ismeretelméleti fogalom: közvetett – utólagos - megismerő, rekonstruáló tevékenység

• b) logikai fogalom: a logika szabályai szerint végzett gondolkodási folyamat,

• c) processzuális értelemben: a bizonyítás alanyainak rögzített jogi keretek között zajló tevékenysége, amely a törvényben meghatározott kérdések eldöntésére irányul, ugyancsak törvény által előírt módon.

• A bizonyításnak tehát van egy tartalmi - a cél függvényében vizsgálandó - és egy formai - a módszert illető - eleme.

Bizonyítási rendszerek 1.

• a) a kötött (formális) bizonyítás: a törvény határozza meg a bizonyítási eszközöket (olykor ezek értékét, bizonyító erejét is), s azt, hogy ezek léte vagy nemléte alapján mit kell, vagy mit nem lehet bizonyítottnak tekinteni.

E rendszer voltaképpen nem létesített semmiféle tartalmi kapcsolatot a bizonyítandó ténnyel.

(a tiszta inkvizitórius rendszer jellemzője – vö. beismerés: „a bizonyítékok királynője”)

Bizonyítási rendszerek 2.

• b) a szabad bizonyítás: kizárólag a hatóságtól (a bírótól) függ, hogy mit fogad el a bizonyíték forrásaként, hogyan bizonyít, s mikor tekint egy tényt bizonyítottnak.

(Az esküdtszéki rendszer a „vádelv” jellemzője. Hibája a lehetséges esetlegesség, szubjektivizmus)

Bizonyítási rendszerek 3.

• c) A vegyes rendszer igen sokféle lehet, pl. ca) a bizonyítási eszközök törvényen alapulnak, ám mérlegelésük teljesen szabad, cb) a bizonyítás eszközei részben szabályozottak, mérlegelésük általában szabad, egyes megkötésekkel, illetve cc) az említettek különféle változatai, pl. az egyes bizonyítékok előre meghatározott bizonyító erejét előíró szabályok.

Hatályos törvényünk „vegyes” rendszere

A ''kötött'' bizonyításra jellemző elemek a hatályos törvényben

A ''szabad'' bizonyításra jellemző szabályok a hatályos törvényben

A törvény a bizonyítási eszközöket és eljárásokat felsorolja.

Az egyes eszközökből és eljárásokból szerzett bizonyítékoknak nincs meghatározott bizonyító erejük.

Értékelésüknél a belső meggyőződés szerepet kap.

A törvény a bizonyítási eszközök és eljárások igénybe vételét kivételesen

- előírja (pl. kötelező szakértő - 99. § (2) bek.)- kizárja (pl. az abszolút tanúzási mentesség esetei- 81. §.(1) bek)

A bíróság és az ügyész általában szabadon dönt a törvényben szereplő bizonyítási eszközök vagy eljárások igénybevételéről.

A bizonyítás tárgya

• Be. 75.§ :Az anyagi és eljárási szabályok

szempontjából jelentős tények (járulékos kérdések is, ám a köztudomású

vagy „hivatalosan” tudott tények nem),A tényállás alapos felderítésének

kötelezettsége, az ügyész által indítványozott körben

Közreműködési kötelezettség

A bizonyítás törvényessége

• a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása a törvényen alapul,

• az emberi méltóság, a személyiségi jogok, és a magánélet tiszteletben tartandó,

• a bűncselekmény révén, vagy az eljárási résztvevők jogainak lényeges sérelmével ellentétesen lefolytatott bizonyítás

eredménye nem használható fel.

A bizonyítás tárgyára vonatkozó tilalmak

A bizonyítás eszközeire, módszereire vonatkozó

tilalmak

- rágalmazó, becsületsértő kifejezés valóságtartalma (főszabály!)

- önhibából eredő ittasság büntethetőséget kizáró volta

- megdönthetetlen vélelmek megdöntése

- korábban tiltott volt a személyiségi jogok sérelmével beszerzett bizonyíték (pl. titkos hangfelvétel), ma már nem az (vö. BH 2009/11.)

- a törvénysértően szerzett bizonyíték kérdésére a törvényesség keretében tértünk ki

Bizonyítási tilalmak

Az egyes bizonyítási eszközök

• Terhelti vallomás

• Tanúvallomás

• Szakértői vélemény

• Tárgyi bizonyíték, okirat

• Bizonyító eljárások

A terhelt vallomása, jogok, kötelezettségek

• - jog a gyanú (vád) megismeréséhez,• - jog a hallgatáshoz (akár teljesen, akár részlegesen),• - jog az önvádolás alóli mentességhez,• - jog a vallomáshoz, (ha korábban megtagadta, akkor is),• - jog a vallomás összefüggő előadásához,• - jog a vallomás saját kezű leírásához és az iratokhoz csatolásához• - jog védőhöz,• - jogorvoslati jog a gyanú közlésekor (halasztó hatálya nincs !) • - köteles - főszabályként (ha erre kötelezik) jelen lenni (távolmaradás esetén elővezethető) - a személyi adatokra vonatkozó kérdésekre válaszolni, - mást (következmények nélkül) nem vádolhat hamisan.

A terhelti vallomás – tilalmak és A terhelti vallomás – tilalmak és ajánlások ajánlások (kriminalisztikai kitekintés)(kriminalisztikai kitekintés)

A A taktikai blöff taktikai blöff a taktikai fogások a taktikai fogások

rendszerébe tartozó, bizonyíték rendszerébe tartozó, bizonyíték

szerzését célzó eljárás, szerzését célzó eljárás,

amelyben a vizsgáló legalább amelyben a vizsgáló legalább

részben bizonyítatlan, részben bizonyítatlan,

ellenőrizetlen valóságtartalmú ellenőrizetlen valóságtartalmú

tényeken vagy körülményeken tényeken vagy körülményeken

nyugvó nyugvó látszat tudatos látszat tudatos

keltésévelkeltésével olyan helyzetet olyan helyzetet

igyekszik teremteni, amely a igyekszik teremteni, amely a

gyanúsítottat addig feltáratlan gyanúsítottat addig feltáratlan

bizonyíték szolgáltatására bizonyíték szolgáltatására

ösztönözheti.”ösztönözheti.”

A blöff célja az, hogy „az igaznak hitt feltételezések alapján a kihallgató és a terhelt interakciója során olyan szituáció keletkezzék, amelyben a vizsgáló rendelkezésére álló adatok pontos köréről és tartalmáról tájékozatlan gyanúsított bizonyítékot szolgáltat a feltételezések helytállóságát vagy megalapozatlanságát illetően.”

A nyomozási jelenlét alóli kivételek

• A terhelt a szabályszerű idézésre meg kell jelenjen. (Az eljárási cselekményeken való részvételre kötelezhető - elővezetik)

• A nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni és gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról.

• Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni.(Be. 527. §)

Kitekintés: A tárgyalási jelenlét alóli Kitekintés: A tárgyalási jelenlét alóli kivételekkivételek

A terhelt teljes távolléteA terhelt teljes távolléte A terhelt részleges távolléteA terhelt részleges távolléte

- A terhelt távollétében folytatott A terhelt távollétében folytatott külön eljárás (Be. XXV. Fejezet),külön eljárás (Be. XXV. Fejezet),

- Kényszergyógykezelés – a terhelt Kényszergyógykezelés – a terhelt állapota folytán van távolállapota folytán van távol

- A bíróság tájékoztatására A bíróság tájékoztatására bejelentette, hogy nem kíván részt bejelentette, hogy nem kíván részt vennivenni

- több vádlott esetén az őt nem érintő - több vádlott esetén az őt nem érintő részrőlrészről

távol maradhatnak, távol maradhatnak, - szabályosan megidézett (szabadon- szabályosan megidézett (szabadon lévő)vádlott távolléte eseténlévő)vádlott távolléte esetén * a tárgyalás megtartható, de * a tárgyalás megtartható, de

határozathatározat nem hozható,nem hozható,* határozat is hozható, ha az * határozat is hozható, ha az

felmentő vagy megszüntető,felmentő vagy megszüntető,* marasztaló ítélet is hozható, ha * marasztaló ítélet is hozható, ha

menetközben tűnik el, és áttérnek menetközben tűnik el, és áttérnek a távollétes (külön)eljárásra.a távollétes (külön)eljárásra.

A tanú fogalma, jogai, kötelességeiTanú az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet (79. § (1) bek.)Kötelességei: - megjelenés, - vallomástétel, igazmondás - a vallomás indokolatlan megtagadása: rendbírság (1000.- Ft-tól 200.000.- Ft-ig, ismételt vagy súlyos esetben 500.000.- Ft-ig) és a felmerült költségekben marasztalás, [ „szelektív”(hiányos) vallomás: elhallgatással megvalósított hamis tanúzásJogai: - költségtérítés, - bizonyos esetekben mentességi jog, - tanúvédelemhez való jog

A tanú költségtérítése14/2008. (VI.27. IRM.r.)

• Utiköltség

• Szállásköltség (max. : nyugdíjminimum

¼-e)

• Ellátási költség (nyugdíminimum 3 %-a)

• Munkából kiesés pótlása (óránként a nyugdíjminimum 1,5 %-a)

Mentességi okok

• Abszolút mentességi okok: (a tanú nem hallgatható ki)- lelkész (e minőségében)- védő (e minőségében)- tanúzási képességre kiható

testi vagy szellemi állapot, - hatósági tanú,- Minősített adat esetén

felmentés hiánya. (ez utóbbi felmentés esetén

orvosolható)

• Relatív mentességi okok: (a vallomás megtagadható) - hozzátartozó - önvád, vagy hozzátartozó

vádolása - foglalkozásból vagy

közmegbizatásból

eredő titoktartás - felmentés hiányában

A hazai tanúvédelem eszközrendszere

Anyagi jogi előírások Eljárásjogi előírások

- a hamis tanúzásra felhívás büntetendősége(Btk. 242.§) (a tanúvédelemnek az is célja, hogy a tanú befolyásmentesen tehessen vallomást)

- írásbeli vallomás tételének lehetősége(Be. 85. § (5) bekezedés)

- a hatósági eljárás akadályozásának (a tanú erőszakkal vagy fenyegetéssel történő befolyásolásának) büntetendősége(Btk. 242/A.§)

- 14 éven aluli tanú nyomozási bíró általi kihallgatásának lehetősége(Be. 207. § (4) bekezdés)(a tanúvédelemnek a tanú erkölcsi fejlődésének biztosítása is célja lehet)

- a tanú vesztegetéssel történő befolyásolásának büntetendősége(Btk. 255. §)

- az az ügyészségi előírás, hogy a tanúk lakcíme csak a vádirat eredeti (bírói példányán) szerepelhet, a további példányokon csak a neve

- a tárgyalás nyilvánossága tanúvédelmi okból is korlátozható (Be. 237. § (3) bekezdés c) pont)

- a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalás tanúvédelmi okból is elrendelhető(Be. 244/A. § (2) bekezdés)

- a tanú adatainak zárt kezelése (Be. 96. §)

- személyi védelem (Be. 98. §)

- a tanú érdekében eljáró ügyvéd (Be. 85. § (4) bekezdés) igénybe vétele és eljárása

- különösen védetté nyilvánítás (Be. 97. §)

- védelmi programba történő felvétel(2001. évi LXXXV. tv.)

Az igazságügyi szakértő

Áttekintés

- Szakértő az a személy, aki a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelemmel rendelkezik.

- „kötelező” és lehetséges szakértő,- jogok és kötelességek,- a szakértői szervezet,- a szakvélemény (felépítése),- a szakvélmény felülvizsgálata

Kötelező szakértő

• A szakértő alkalmazása• 99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy

megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.

• (2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha• a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés

személy kóros elmeállapota, alkohol-, illetőleg kábítószerfüggősége,

• b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége, [utóbbi megszűnt!]

• c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik,• d) elhalt személy kihantolására kerül sor.

a) szakértői intézetek (állandó szakértők) Pl. Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet, Igazságügyi Könyvszakértő Intézet. b) kijelölt (listás) szakértők A Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok elnökei a főügyészekkel egyetértésben megállapítják az illetékességi területükön szükséges szakértők számát, és a megfelelő képzettségű személyekről nyilvános jegyzéket ''listát'' készítenek, amelyet időről-időre kiegészítenek. A hatóságok - ha nem intézetet rendelnek ki – erről a listáról választanak szakértőt. c) eseti szakértők Állandó vagy kijelölt szakértő hiányában elvileg minden különleges szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet igénybe vehető.

A szakértői szervezet

A szakvélemény részei(példa: pszichológus szakvélemény)

• 1. Fejrész

a) A cím: „Igazságügyi pszichológus-szakértői lelet és vélemény”. b) A fejrész tartalmazza: a kirendelő hatóság megnevezését, az ügy

számát, kinek és milyen ügyében kérik a vizsgálatot, illetőleg a véleményt, a vizsgálandó személy adatait, az eljárásban betöltött szerepét (

c) Előzmények: Ez az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény— szakértővel közölt — tényeinek, adatainak rövid összefoglalása, ismertetése.

• 2. Szakmai ténymegállapítások (leleti rész) a) A pszichológusi vizsgálat jegyzőkönyve Tartalmazza a személyes vizsgálat adatait (exploratio), a tesztvizsgálat

nyers adatait (pontértékek, számszerű mutatók, stb.), a vizsgált személynek a cselekményről vagy ügyről szóló ismertetését, előadását.

b) A megelőző orvosi, elmeorvosi, illetőleg az előzetes pszichológus-szakértői vizsgálatok eredményeinek összefoglalása.

• 3. Vélemény A vélemény nem adatismertetés, hanem az előzőekben emlitettek

szintézise. Tartalmaznia kell, hogy a szakértő a) véleményét milyen vizsgálatok és adatok alapján alakította ki. b) milyen szakmai megállapitására jutott és ezt mivel indokolja, c) az elrendelő hatóság vagy a más (pl. orvos-) szakértő kérdéseire adott

tételes választ.

Ide a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők párhuzamos meghallgatása tartozik.Mindegyik eljárási cselekménynek más a célja és a releváns eredménye:

- a szemle rendszerint a hatóság által még nem ismert tárgyi bizonyítási eszköz felkutatását célozza,- a helyszíni kihallgatás esetén a bizonyító erő abban áll, hogy a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud,- a bizonyítási kísérlet rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést,- a felismerésre bemutatás bizonyító ereje a megfelelő tárgy vagy személy befolyásmentes kiválasztásában van.

Bizonyítási eljárások

Felismerésre bemutatás (122. §)

Szembesítés (124. §)

Kitekintés: Bizonyításelméleti Kitekintés: Bizonyításelméleti alapvetésalapvetés

Néhány fogalmi, terminológiai Néhány fogalmi, terminológiai kérdéskérdés

MeghatározandóMeghatározandó - a - a bizonyítandó ténybizonyítandó tény,, - a - a bizonyító ténybizonyító tény,, - a - a bizonyíték forrásabizonyíték forrása,, - a - a bizonyítási eszközbizonyítási eszköz,, - a - a bizonyítékbizonyíték és és - a - a bizonyító erőbizonyító erő fogalma.fogalma.

A korábbi terminológiában - elsősorban A korábbi terminológiában - elsősorban Balogh Jenő és Angyal Pál nyomán - az Balogh Jenő és Angyal Pál nyomán - az említett fogalmak egymásra épülését említett fogalmak egymásra épülését (leegyszerűsítve) így definiálták: (leegyszerűsítve) így definiálták: bizonyítandó ténybizonyítandó tény adott bűncselekmény adott bűncselekmény elkövetésének megtörténte és elkövetésének megtörténte és elkövetőjének személye, elkövetőjének személye, bizonyító tények, bizonyító tények, vagy bizonyítási okokvagy bizonyítási okok a jelenben létező, a jelenben létező, meggyőződés kiváltására alkalmas meggyőződés kiváltására alkalmas argumentumok, azok a személyek és argumentumok, azok a személyek és tárgyak pedig akik ezt az okot hordozzák tárgyak pedig akik ezt az okot hordozzák bizonyítási eszközökbizonyítási eszközök. A bizonyító tények és . A bizonyító tények és a bizonyítási eszközök együtt képezik a a bizonyítási eszközök együtt képezik a bizonyítékot.bizonyítékot. (Ezt a mindenütt evidenciaként (Ezt a mindenütt evidenciaként kezelt tételt azonban - noha ez a kezelt tételt azonban - noha ez a ''kettősség'' bővebb magyarázatot ''kettősség'' bővebb magyarázatot érdemelne - nem fejtik ki részletesen). A érdemelne - nem fejtik ki részletesen). A bizonyító erőbizonyító erő (nervus probandi) azt (nervus probandi) azt érzékelteti milyen mértékben alkalmas a érzékelteti milyen mértékben alkalmas a bizonyítékból nyerhető, tény meggyőződés bizonyítékból nyerhető, tény meggyőződés kiváltására.kiváltására.

A bizonyítékok felosztásaA bizonyítékok felosztása

Eredeti – származékos (közvetlenül, illetve Eredeti – származékos (közvetlenül, illetve áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó tényhez)tényhez)

Személyi – tárgyiSzemélyi – tárgyi Terhelő – mentőTerhelő – mentő Közvetlen – közvetett (az „elsődleges”, Közvetlen – közvetett (az „elsődleges”,

releváns tényre vonatkozik, illetve azzal releváns tényre vonatkozik, illetve azzal összefüggésbe hozható)összefüggésbe hozható)

közvetlenközvetlen(az elsődleges tényre (az elsődleges tényre vonatkozik)vonatkozik)

közvetettközvetett(az elsődleges ténnyel (az elsődleges ténnyel összefüggésbe hozható)összefüggésbe hozható)

eredetieredeti(a bizonyítandó tényhez (a bizonyítandó tényhez nem áttételen keresztül nem áttételen keresztül kapcsolódik)kapcsolódik)

- szemtanú vallomása az - szemtanú vallomása az áldozat lelövéséről,áldozat lelövéséről,- kézírással készült lefoglalt - kézírással készült lefoglalt zsaroló levél,zsaroló levél,- a terhelt lopást beismerő - a terhelt lopást beismerő vallomása,vallomása,

- tanúvallomás az áldozat - tanúvallomás az áldozat lelövéssel fenyegetéséről,lelövéssel fenyegetéséről,- a zsarolással gyanúsított - a zsarolással gyanúsított személy üres bankszámláján személy üres bankszámláján az általa követelt összeg az általa követelt összeg megjelenése,megjelenése,- a lopott dolgok egy - a lopott dolgok egy részének sértett lakásán részének sértett lakásán történő megtalálása,történő megtalálása,

származékosszármazékos(áttételesen kapcsolódik a (áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó tényhez)bizonyítandó tényhez)

- a térfigyelő kamera lövést- a térfigyelő kamera lövéströgzítő felvétele,rögzítő felvétele, - a zsaroló elismerten saját - a zsaroló elismerten saját kézírásával készült kézírásával készült feljegyzésfeljegyzésfénymásolata,fénymásolata,- a beismerő vallomásról- a beismerő vallomásrólkészült videofelvételkészült videofelvétel

- külföldre távozott tanú - külföldre távozott tanú vallomásáról készült vallomásáról készült jegyzőkönyv arról, hogy a jegyzőkönyv arról, hogy a gyanúsított lőfegyver gyanúsított lőfegyver vásárlásáról tárgyalt,vásárlásáról tárgyalt,- a zsaroló és a megzsarolt - a zsaroló és a megzsarolt kapcsolatát igazoló kapcsolatát igazoló magnetofon-felvétel,magnetofon-felvétel,- a lopás helyszínén a - a lopás helyszínén a szemléről készült szemléről készült rendőrségi videofelvételrendőrségi videofelvétel

A közvetett bizonyítás dilemmáiA közvetett bizonyítás dilemmái

„„láncelmélet” (Hans Gross, Visinszkij)láncelmélet” (Hans Gross, Visinszkij) „„Kötél- vagy sodronyelmélet” (Nokes)Kötél- vagy sodronyelmélet” (Nokes) „„háló-modell” (integrálja az első kettőt)háló-modell” (integrálja az első kettőt)

Veszélyek:Veszélyek:Az előítélet és a prekoncepció csapdáiAz előítélet és a prekoncepció csapdáiAz elvárások és a büntető eljárási szerepek Az elvárások és a büntető eljárási szerepek

túlértékelésetúlértékelése