BO-NI----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------BO-NI

BONYHÁDI

OKTATÁSI NEVELÉSI INTÉZMÉNY

NEVELÉSI-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Érvényessége: 2008. augusztus 28-tól 2012. augusztus 28-ig.

Készítette: ………………………….. …………………………….. főigazgató főigazgató-helyettes

BO-NI----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------BO-NI

ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS

A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit az Iskolaszék 2008. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: Bonyhád, 2008. év…….hó………nap.……………………………………

Iskolaszék képviseletében

*A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit a diákönkormányzat 2008. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: Bonyhád, 2008. év…….hó………nap.……………………………………

diákönkormányzat képviseletében

*

A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit a bonyhádi német kisebbségi önkormányzat 2008. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: Bonyhád, 2008. év…….hó………nap.……………………………………

német kisebbségi önkormányzat elnöke

*

A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2008. év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Bonyhád, 2008. év…….hó………nap.

……………………………………a nevelőtestületet képviseletében

*

A BONYHÁDI OKTATÁSI NEVELÉSI INTÉZMÉNY NEVELÉSI-PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT BONYHÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. ÉV … HÓ … NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA.

Kelt: Bonyhád, 2008. év…….hó………nap.

……………………………………….. Potápi Árpád János

polgármester

2

Tartalomjegyzék

ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS

I. fejezet: Általános rendelkezések

1. Helyzetelemzés1.1.Az intézmény típusa1.2.Szervezeti felépítés1.3. Adatok a gyermek- és tanulónépességről1.4. Épületek jellemzői, eszközellátottság1.5 Képzési kínálat1.5.1. Nyelvoktatás1.5.2.Keresztény csoport1.5.3.Emelt szintű testnevelés1.5.4.Emelt szintű úszásoktatás 1.5.5. Speciális tagozat1.5.6. Alapfokú művészetoktatás 1.5.7.Tanórán kívüli foglalkozások

2. Nevelési program2.1. Küldetésnyilatkozat2.2. Gondozó, nevelő, oktató munkánk alapelvei, céljai, feladatai2.2.1. Alapelveink2.2.2. Céljaink2.2.3. Eredménycéljaink2.2.4. Sikerkritériumaink2.2.5. Feladataink2.2.6. Eszközeink, eljárásaink, módszereink2.3. Kiemelt nevelési területeink2.3.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink2.3.2. Közösségfejlesztő pedagógiai feladataink2.3.3. Egyéb szolgáltatásaink2.4. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő programjaink2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység2.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok2.6.1. Tanulóink egyéni fejlesztése2.6.2. Felzárkóztatást segítő egyéb megoldásaink2.6.3. Integrációs felkészítés 2.6.4.Képesség kibontakoztató felkészítéseink2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk2.7. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk2.8.Egészségnevelési programunk 2.9. A mindennapos testedzés programja intézményünkben2.10. Környezeti nevelési programunk

3.A nevelési-oktatási program megvalósíthatóságának feltételei3.1.Bölcsőde, óvodák, általános iskolák és a gimnázium együttműködése3.1.1. Kompetencia alapú nevelés-oktatás3.1.2. Szakrendszerű, nem szakrendszerű nevelés-oktatás

3

3.1.3.Felmenő rendszerű képzési struktúra

4. A tanuló, szülő, pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztés lehetőségei5. Nevelési oktatási programok, helyi tantervek5.1.A feladat-ellátási helyek tanterveinek egységes felépítése:5.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei5.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 5.4. Az egyéni fejlesztések órakerete5.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, az értékelés, minősítés formái5.5.1. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei, formái5.5.2. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái – tanulóink értékelésének rendszere5.5.3. Modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe5.5.4. Tanulóink írásbeli beszámoltatásának szabályai5.5.5. Belső méréseink szabályozása5.6. Az otthoni – napközis, tanulószobai – felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 5.7. Tanulóink fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereink5.8. A nemzeti kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyaga5.9. A német nemzetiségi kultúra megismerésének lehetőségei iskolánkban 5.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele, mentesítése

Záró gondolatok

Érvényességi rendelkezések

II. FEJEZET: A tantárgyak kötelező eszközeinek és felszerelésének jegyzéke

III. FEJEZET: 1.rész: Bölcsőde-óvoda nevelési programja

2. rész: Az Arany János Egységes Iskola általános iskolai tagozatának óraterveGimnáziumi és nyelvi előkészítő osztályának helyi tanterve

3. rész: Az általános iskolai intézményegység helyi tanterve1. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola óraterve

Német nemzetiségi kéttannyelvű és német nemzetiségi osztályok óraterve Összevont gyógypedagógiai osztályok óraterve

2. A Széchenyi István Általános Iskola óraterve3. A kakasdi Bezerédj Amália Általános Iskola tagintézmény óraterve

4. rész: A Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység helyi tanterve

4

I. fejezet: Általános rendelkezések1. Helyzetelemzés

1.1.Az intézmény típusaA Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény – BONI - intézményfenntartó társulásban működő, részben önállóan gazdálkodó többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény.

1.2.Szervezeti felépítésAz intézményegységek, tagintézmények, telephelyek, feladat-ellátási helyek:

I. VARÁZSKAPU

BÖLCSŐDE, ÓVODA

INTÉZMÉNYEGYSÉG

SZÉKHELYII.

EGYSÉGES ISKOLA

INTÉZMÉNYEGYSÉG

III.ÁLTALÁNOS

ISKOLÁKINTÉZMÉNYEGYSÉG

IV.ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS INTÉZMÉNYEGYSÉG

Telephelyek:

- Vackor óvoda- Szélkakasos

óvoda- Napsugár óvoda- Malom óvoda- Ficánka óvoda- Pitypang óvoda

Tagintézmények:

- kisdorogi óvoda- kisvejkei óvoda- kakasdi óvoda- Játszóház Óvoda

Váralja

Tagintézmény:

Arany János Egységes Iskola - 1-12. évfolyam

Izmény – 1-4. évfolyamos általános iskola

Feladat-ellátási hely: Arany János Egységes Iskola/városi sportcsarnok/

Tagintézmények:

Vörösmarty Mihály Általános Iskola – 1-8. évfolyam

- szakszolgálati feladatok

Széchenyi István Általános Iskola– 1-8. évfolyam

Bezerédj Amália Általános Iskola Kakasd– 1-8. évfolyam

Feladat-ellátási hely:

Városi és Városkörnyéki Tanuszoda /Széchenyi iskolában/

Központ:

Bartók Béla Művészetoktatási Iskola/zene tagozat/

Feladat-ellátási helyek:

Széchenyi István Általános Iskola/tánctagozat/

Arany János Egységes Iskola/dráma, szolfézs tagozat/

Bezerédj Amália Általános Iskola Kakasd/néptánc tagozat/

5

Szakmailag önálló intézményegységek, telephelyek, tagintézmények a nevelő-oktató munkát a közoktatási törvény 33. §-ának értelmében a többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény nevelési-pedagógiai programjára épülő - a helyi sajátosságokat, hagyományokat is tartalmazó program, helyi tanterv alapján végzik.

Jelen nevelési-pedagógiai program I. fejezete azon területeket tartalmazza, melyek a közös munka kereteit határozzák meg. Az intézményegységek, tagintézmények kiegészítései a III. fejezetben találhatók.

1.3. Adatok a gyermek- és tanulónépességről

A BÖLCSŐDÉBEN a kihasználtság évek óta 100 %-os, 20 gyermekkel 2 csoport működik. A kicsik 25 %-a a 12-23 hónapos, 75 %-a a 24-36 hónapos életkorba tartozik.

A ÓVODÁK 2007/2008. nevelési évben 19 bonyhádi csoporttal működtek. Eggyel nőtt a csoportszám 2006-ban Kisdorog, majd 2007-ben Kisvejke csatlakozásával. 2008. július 1-jétől a kakasdi óvoda társulásával újabb hárommal.Az egy csoportra jutó gyermekek átlagos száma a 2007/2008. nevelési évben 23 fő, mely meghaladja a 22,53 fős országos átlagot.Az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma 11,32 fő, mely szintén országos átlag fölötti (10,78 gyermek/óvodapedagógus).

A telephelyek, tagintézmények csoportjainak átlaglétszáma a 2007/2008-as nevelési évben:

25

20

22,3320,5

2220

24,5 23,75 24 24

0

5

10

15

20

25

30

Ficánka Óvoda

Liget Óvoda

Malom ÓvodaNapsugár Óvoda

Pitypang Óvoda

Szélkakas Óvoda

Vackor ÓvodaKakasd Óvoda

Kisdorog Óvoda

Kisvejke Óvoda

Az óvodák kihasználtsága kiemelkedően jó, a férőhelyek alapján az átlag 96 %.A kisdorogi és a kisvejkei tagintézmény egy-egy vegyes csoporttal működik, ezekben az óvodákban a létszám eléri a maximálisan felvehetőkét.

Az óvodákban alacsony a bejáró gyerekek aránya, átlagosan 4,55 %, összesen 23 fő. A legtöbb a Vackor Óvodában: 8 fő, nincs bejáró a kakasdi óvodában, a kisvejkei és a Liget Óvodában.

Az óvodások közel 9 %-a pedagógiai szempontból több figyelmet igénylő gyermek A hátrányos helyzetűek aránya magas, a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya elhanyagolható. Beilleszkedési zavarral jellemezhető gyerek jelenleg nincs regisztrálva az óvodákban. A gyermekeknek több mint ¼ része rendszeres gyermekvédelmi és étkezési támogatásban részesül.

6

A Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján jelenleg 3 sajátos nevelési igényű gyermek integrált fejlesztése történik. Az SNI gyermekek között nincs bejáró. Gyógypedagógiai tagozaton nevelt óvodás nincs.

Az ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN tanulók száma a 2007/2008-as tanévben 1486 fő. Intézményenként a diákok száma:

474 453441

118

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

Arany JánosÁltalános Iskola

Széchenyi IstvánÁltalános Iskola

VörösmartyMihály Általános

Iskola

Bezerédj AmáliaÁltalános Iskola

Az évfolyamok átlagos osztálylétszáma a 2007/2008-as tanévben:

0

5

10

15

20

25

Osztályok átlaglétszáma 22,03 23,07 21,37 22,45 23,41 23,78 23,15 22,57 10

1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Osztatlan osztályok

/Az osztatlan osztályok az Arany János Általános Iskola izményi tagintézményének és a Vörösmarty Mihály Általános Iskola szegregált osztályainak adatait tartalmazzák./

Az egy tanulócsoportra jutó tanulólétszám jóval az országos átlag - 20,4 az alsó, 21,6 fő a felső tagozaton - felett van. A 2007/2008-as tanévben az átlagos osztálylétszám 22,45 az alsó, 23,66 fő a felső tagozaton /a szegregált osztályok átlagait nem számolva/. Országos átlag alatti létszám Izményben (8,5 fő/osztály), Kakasdon (14,75 fő/osztály).

A 2007/2008-as tanévben a bejáró tanulók aránya 26,11 %. Ez a magas arány abból is adódik, hogy több környékbeli – intézményfenntartó társulás településén nincs iskola.

A három bonyhádi általános iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 8,8 %. A kakasdi iskolában nincs ilyen regisztrált gyermek. A kritikus HHH 15%-ot egyik iskola sem éri el, de egyenlőtlen az iskolák közötti megoszlás.

A három általános iskola összlétszámához viszonyítva a sajátos nevelési igényű tanulók aránya 7,3 %, mely meghaladja az országos átlagot (7 %).A sajátos nevelési igényű tanulók aránya iskolánként az összes tanulólétszámhoz képest:

7

Arany János iskolában 1,2 %, a Széchenyi iskolában 11,2 %, a Vörösmarty iskolában 9,9%, a kakasdi iskolában 4,2 %.A 101 SNI tanuló közül a 2007/2008. tanévig szegregáltan oktatottak száma 33 fő, mely a 2008/2009. tanévtől a megyei szakértői bizottság által végzett felülvizsgálatot követően – harmadára - csökken.A speciális tagozatra járt gyerekek ’integrálása’, ’visszaintegrálása’ az általános iskolai osztályokba felelősségteljes szakmai feladat, mely a gyerekek, szülők, kollegák felkészítésén kívül a tárgyi feltételek biztosítását is megköveteli.

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSBAN a 2007/2008. tanévben az általános iskolás korosztály 40,1 %-a vett részt. 20 feletti a középiskolások, vagy felsőfokú tanulmányaik mellett művészetoktatásban részesülők száma.A művészeti csoportok 2007/2008. tanévben a Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – zene, dráma – tagozaton, a Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola tánctagozatai – modern-kortárstánc, néptánc - ’kiváló minősítést’ szerezett. A művészeti csoportok eredményesen szerepelnek hazai és nemzetközi találkozókon, megmérettetéseken.Zeneművészeti ág kiváló minősítést szerzett tanszakai: szolfézs, zongora, ütő, magánének, hegedű, gordonka, trombita, kürt, harsona, tuba, klarinét, fuvola, szaxofon, furulya, népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő, citera, népi ének.Kiváló minősítést szerzett táncművészeti tanszakok: társastánc, modern-kortárs tánc, néptánc. Kiváló minősítést szerzett a színművészet-bábművészet ág színjáték tanszaka.

1.4. Épületek jellemzői, eszközellátottságA bölcsőde épülete, mely a Ficánka óvodával egybekötött – felújításra, felszereltsége és játékokkal való ellátottsága, fejlesztésre szorul.Az óvodaépületek több mint fele felújítást igényel. Átfogó felújítást, bővítést kell végezni a Ficánka, a Liget, a Malom, Napsugár és a Vackor Óvodákban. Az óvodaépületek felszereltsége mindenütt korszerűsítésre szorul, a játékokkal, eszközökkel való ellátottság fejlesztendő. Belső számítógépes hálózat egyetlen óvodában sem működik. Internet-elérés két telephelyen van, mindkettő kábel hálózatú (Malom, Szélkakas Óvoda).

A város általános iskolái közül korszerű, kifogástalan iskolaépület egy sincs. Két iskola (Arany, Széchenyi) átfogó felújításra, bővítésre szorul. Mindháromban megoldandó az akadálymentesítés. A Vörösmarty iskola állapota jó, ugyanakkor kisebb átalakítást követel a speciális tagozatról beintegrálandó tanulók elhelyezése, az Arany a gimnáziumi osztályok felmenő rendszerű befogadása miatt.Az iskolaépületek felszereltsége, taneszközökkel való ellátottsága különböző. Korszerű és kifogástalan felszereltség, taneszköz-ellátottság jelenleg egyetlen intézményben sincs. Az SNI gyerekekkel való szakszerű foglalkozás tárgyi feltételei részben adottak, az óvodákban és az iskolákban is fejlesztés szükséges.A játszó- és sportudvarok felszereltsége nem felel meg a korszerű elvárásoknak, egyes előírásoknak.Számítógép és szélessávú Internet-elérés minden általános iskolában van. Belső hálózattal szintén mindén intézmény rendelkezik.

A zeneiskola épülete átfogó felújításra, bővítésre szorul. Taneszközökkel való ellátottságuk bővítendő, számítógép és a művészeti oktatás eszközeinek beszerzése indokolt.

8

1.5 Képzési kínálat1.5.1. NyelvoktatásBonyhádon, Kakasdon, Kisdorogon és Kisvejkén jelentős számban élnek német nemzetiségűek. Már az óvodákban is megfigyelhető a törekvés a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzésére, átadására. Az óvodások 41,5 %-a vesz részt nemzetiségi nyelvtanulásban. A nemzetiségi és idegen nyelvoktatásban résztvevő óvodás gyermekek aránya feladat-ellátási helyenként:

Tagintézmény: Össz- létszám:

Kisebbségi nyelvoktatásban

részesülők száma:

Kisebbségi nyelvoktatásban részesülők aránya:

Ficánka Óvoda 100 - -Liget Óvoda 40 - -Malom Óvoda 68 67 100 %Napsugár Óvoda 41 - -Pitypang Óvoda 49 - -Szélkakasos Óvoda 95 95 100 %

Vackor Óvoda 66 - -Kisdorog Óvoda 25 24 100 %Kisvejke Óvoda 24 25 100 %Kakasd Óvoda 65 65 100 %Játszóház Óvoda 34 34 100%

Összesen: 573 276 48,1

A Varázskapu Óvoda egy ’Vackor’ telephelyén angol nyelvi előkészítő is működik.Mindhárom bonyhádi, az izményi és a kakasdi általános iskolában biztosított a német nemzetiségi nyelvoktatás. AVörösmarty Mihály általános iskolai telephelyen német két tanítási nyelvű képzés is folyik. A 2007/2008-as tanévben 721 tanuló részesült német nemzetiségi nyelvoktatásban, mely a teljes tanulólétszám közel felét jelenti.

55,5%

39,9%

100% 100%

64,1%

100% 100%

48,3%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

120,0%

Arany JánosÁltalános Iskola

Széchenyi IstvánÁltalános Iskola

Vörösmarty MihályÁltalános Iskola

Bezerédj AmáliaÁltalános Iskola

alsó felső

A Vörösmarty Általános Iskolában a német két tanítási nyelvű képzésben alsó tagozaton a tanulók 76,7%-a, felső tagozaton 65,8%-a vesz részt. A többi diák részére német nemzetiségi nyelvoktatást biztosít az iskola.

9

Idegen nyelvből – angolból - emelt szintű oktatást az Arany János és a Széchenyi István Általános Iskola végez. A 2007/2008-as tanévben emelt szintű angol nyelvi képzésben 443 diák részesült. Elsőtől választható a német nemzetiségi vagy az emelt szintű angol nyelv tanulása.A diákok 8. év után alapfokú nyelvvizsgát tehetnek.Az egységes iskola keretein belül a gimnáziumi osztályok fél-fél csoportjában is folytatódik az angol nyelv emelt szintű oktatása. /Fél csoportban általános tantervű gimnáziumi oktatás folyik./A gyermek teherbírásától, képességeitől függően szülői kérésre, vagy szakember véleménye alapján lehetőség van az idegen nyelv – német vagy angol - 4. évfolyamtól való megkezdésére.A Vörösmarty iskola speciális tagozatán az erre a képzési formára javasolt, szakvéleménnyel rendelkező gyermekek tanulnak.

1.5.2.Keresztény csoport működik a bonyhádi ’Vackor’ óvodában. /Programja az óvoda nevelési programjában – I. fejezet 1. rész/

1.5.3.Emelt szintű testnevelésAz Arany János iskola testnevelés tagozatára az alsósok 50,9%, a felsősök 46%-a jár.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesenrészesülők 31 24 29 24 32 26 27 26 219összlétszám 56 50 59 47 64 68 58 53 455% 55% 48% 49% 51% 50% 38% 47% 49% 48%

1.5.4.Emelt szintű úszás oktatás A Széchenyi iskola emelt szintű úszás oktatásában az alsó tagozatosok 100%, a felső tagozatosok 21%-a vesz részt.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesenrészesülők 56 46 55 66 51 0 0 0 274összlétszám 56 46 55 66 51 453% 100% 100% 100% 100% 100% 60%A gyerekek órai aktivitása és versenyeken elért eredményei bizonyítják az emelt szintű testnevelés- és úszásoktatás eredményességét. 6. évfolyamig minden tanuló megtanul legalább két úszásnemben úszni. A felső tagozat felsőbb évfolyamain a Perczel Mór Diáksport-egyesület keretében működő úszó szakosztály biztosít lehetőséget délutáni foglalkozás keretében versenyzésre, a tömegsportra.

1.5.5. Speciális tagozatA 2007/2008. tanévben 33 tanuló járt kettes összevonásban a Vörösmarty Mihály Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola szegregált speciális tagozatára. A 2008/2009. tanévtől a szakvélemények alapján közel felére csökken az ily módon nevelt-oktatott tanulók száma. A normál tantervű osztályokba való visszahelyezés a pedagógusok felkészítésével, gyógypedagógusok bevonásával történik.

1.5.6. Az alapfokú művészetoktatás választható tanszakai az 1.3 pontban találhatók.

10

1.5.7.Tanórán kívüli foglalkozásokNépszerűek a tehetséggondozó, felzárkóztató, fejlesztő és a művészeti foglalkozások. A 2007/2008. tanévben a tanulók 70 %-a vett részt valamilyen szervezett tanórán kívüli tevékenységben:

A tanórán kívüli foglalkozások jellege Csoportok száma Résztvevők számaszakkör 23 335felzárkóztatás 6 154fejlesztő foglalkozások 24 38tehetséggondozás 4 78sportfoglalkozás 14 395énekkar 2 41Összesen: 72 10411-4. évfolyamon napközi, 5-8. évfolyamon tanulószoba működik kakasdon, 1-5. évfolyamon napközi, 4-8. évfolyamon tanulószoba a Széchenyi iskolában, 1-3. évfolyamon iskolaotthon, 4-8. évfolyamon tanulószoba az Arany János és a Vörösmarty iskolában. A 2007/2008-as tanévben a tanulók több mint fele (56%) igényelte az ellátások közül valamelyiket, 836 fő vesz részt vagy a napközis, vagy a tanulószobás foglalkozásokon, illetve részesül az iskolaotthonos ellátásban. A legnépszerűbb a napközi, ahová 479 tanuló jár. A napközisek 68%-a alsó tagozatos diák. A legkevesebben a tanulószobai ellátást igénylik (41 fő).

2. Nevelési program

2.1. Küldetésnyilatkozat

A bölcsődétől a gimnáziumig és az alapfokú művészetoktatás keretein belül szándékunk a gyermekek számára olyan szolgáltatás biztosítása, mely hosszú távon

értékeken alapuló, alkotó légkörben folyó munkát, az intézményhasználók elvárásainak való megfelelést eredményez.

Közös pedagógiai felfogásunk, hogy a nevelés minden területére kiterjedő figyelemmel sokoldalúan fejlesszük a gyermekek személyiségét, az egyéni bánásmódot szem előtt tartva minél eredményesebben bontakoztassuk ki

képességeiket. Elkötelezzük magunkat a kompetencia alapú oktatás, a felzárkóztató és

tehetséggondozó programok mellett.

Toleráns magatartásra, a másság elfogadására neveljük dákjainkat, ezzel is segítve az érintett tanulókat a hátrányok leküzdésében.

Kihasználjuk a pályázatírás, nyelvoktatás, művészeti kapcsolatok területén az innovációs, valamint az uniós csatlakozásból adódó lehetőségeket.

Sportlétesítményeinkkel a testnevelési órákon túlmenően a szabadidő egészséges eltöltésére, a mindennapos mozgás lehetőségeinek igénybevételére, valamint a tágabb környezet sportolási igényeinek kielégítésére is lehetőséget nyújtunk.

11

Pedagógiai szakszolgálatunk a fejlesztés, gyógypedagógiai ellátás, a logopédiai, gyógytestnevelési feladatok elvégzése mellett közreműködik az intézményegységek

nevelési feladatainak megoldásában.

2.2. Gondozó, nevelő, oktató munkánk alapelvei, céljai, feladatai

2.2.1. Alapelveink

A gyermekek személyiségének fejlesztése; korszerű ismereteik, képességeik, készségeik, problémamegoldó gondolkodásuk, lényegkiemelő tudásuk, érdeklődésükre épülő

tapasztalatszerzésük életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelő kialakítása, bővítése.

Az egymást elfogadó, segítséget nyújtó, támogató közösségek kialakítása, a kommunikációs kultúra, az egymás iránti tolerancia képességének formálása.

Az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás igényének felkeltése, az élet tisztelete, a helytelen fogyasztói szokások csökkentése, a fizikai állóképesség fejlesztése.

A művészetek iránti nyitottság kialakítása.

A személyiségfejlesztés elve akkor érvényesülhet, ha azt olyan eszközrendszer garantálja, amelyben a gyerekek sokféle lehetőségeket kapnak tanórán és tanórán kívül ahhoz, hogy szerepek sokaságában próbálhassák ki, ismerhessék meg magukat, társaikat. Olyan iskolai légkör megerősítésén dolgozunk, ahol a sokoldalú, sokszínű tevékenységek valódi eséllyé teszik a személyiségfejlesztés megvalósulását. Ennek eredménye az érett, felelős, a társadalmi életben, a gazdaságban és a személyi, emberi kapcsolatokban teljesíteni képes személyiség.Alapvető az egyéni képességek megismerésére, a megbízható önismeret kialakulására. Mindezt segítik:- tevékenységrendszerünk sokszínűsége, - tantárgyrendszerünk,- az egyéni tanulási módszerek alkalmazása,- önszervező közösségi programjaink,- egyesületeink, szakköreink kínálata,- az egyéni célok kialakításának és elérésének segítése- az egyéni különbségeket elfogadó, megértő és követelményeket támasztó pedagógiai attitűd kívánalma.

A kompetenciák fejlesztésének elve alapján arra törekszünk, hogy az iskolai élet során minél többféle képesség, készség, attitűd birtokába jussanak tanulóink. Az eredményes tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése alapvető feladatunk. A tanterv kialakítása és folyamatos felülvizsgálata, korrekciója biztosítja, hogy olyan tanulási módszereket, technikákat működtessünk, melyek teret adnak a gyermek személyiségének eredményes fejlődéséhez. Elvárás a pedagógusoktól az egyéni tanulási, gyakorlási programok megvalósítása, a képességek auditív fejlesztésére is.Nevelési-tanulásirányítási folyamatainkat úgy szervezzük, hogy tudatos és felkészült nevelői irányítás mellett a gyerekek érdeklődéséhez, igényeihez alkalmazkodva bevezessük őket abba a kultúrába, mely esélyt teremt az eredményes társadalmi helytállásra.

12

Különösen fontosnak tartjuk a kulcskompetenciák, a művészeti készségek, az egészséges életvitel megalapozását szolgáló képességek alapozását, az önálló tanulás képességének elsajátítását.Mindezt segítik:

kis lépések alkalmazásának elve, rendszeresség elve, ismeretnyújtás helyett a kompetenciafejlesztés elsődlegességének elve, a tantárgyi követelmények kialakítása, megértetése, a tanórai belső és külső differenciálás, változó kooperatív csoportmunkák, az iskolai informatikai rendszer, a szabad internet használat, tanulmányi versenyek, pályázatok, szakkörök, bontott tanulócsoportos oktatás, művészetoktatás, a gyerekek, szülőkhöz eljutó tantárgyi követelményrendszer.

Az esélynövelés elve alapján feladatunknak tekintjük, hogy segítsük az eltérő tanulási motivációval, feltételekkel hozzánk érkező gyerekeket. Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, differenciált segítséget nyújtani, melyekkel tanulóink tudjanak, és legfőképpen akarjanak is élni az eredményes iskolai teljesítés érdekében.Ezt a következők szolgálják:

a tevékenységrendszer belső egyensúlya, arányai, szociális szolgáltatások, az iskolatípusok közötti átjárhatóság biztosítása, első osztályok képességfejlesztő időszaka a napközi és tanulószoba, fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, bemeneti és évközi képesség mérések, szakvizsgálati eredmények és személyre szabott

fejlesztések, szakköri, sport és művészetoktatási kínálat, új tanulási formák kipróbálása, alkalmazása, együttműködés partnereinkkel, a szakszolgálati lehetőségek kihasználása.

A pedagógusok, tanulók és partnerek együttműködésének elve alapján olyan kölcsönös kapcsolatrendszert alakítunk ki partnereinkkel, mely biztosítja az információk elérését, és amely őszinteségen, nyitottságon, kölcsönös tiszteleten alapszik.Ennek érdekében:

biztosítjuk az információk széles körű elérhetőségét, rendszeresen tájékoztatást adunk nevelő-oktató munkánk eredményeiről, iskolai

életünkről, rendszeresen együttműködési fórumokat működtetünk (Iskolaszék, DÖK,

Közalkalmazotti Tanács, Igazgatótanács, szakmai munkaközösségek), biztosítjuk a lehetőségeket, hogy partnereink élni tudjanak véleményezési, egyetértési

jogaikkal, segítő tanár támogatja a DÖK munkáját, kikérjük partnereink véleményét, megismerjük igényeiket, továbbfejlesztési javaslataikat,

fejlesztéseinket erre alapozzuk, bevonjuk partnereinket hagyományaink ápolásába,

13

törekszünk a problémák okainak gyors feltárására, a megoldások közös keresésére, minden lehetséges eszközzel támogatjuk az osztályok, önszerveződő csoportok fejlődési

útját, belső klímájának egészséges alakulását.

2.2.2. CéljainkÁltalános céljaink: intézményünk eredményes működtetése, olyan gondozó – nevelő – oktató - szolgáltató rendszer megteremtése, mely lefedi az

érintett lakossági igényeket, ugyanakkor megfelel fejlesztési céljainknak is, a gyermekek testi és lelki épségének megóvása, érzelmi biztonságot nyújtó derűs,

elfogadó intézményi légkör biztosítása, a gyerekek készségeinek, képességeinek stabil alapozása, felkészítés az eredményes továbbtanulásra, az egész életen át tartó tanulás képességének elfogadtatása, sikeres tehetséggondozás, a részképesség-zavarokat csökkentése, a sajátos nevelési igényű tanulók folyamatos egyéni fejlesztése, az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása, mely hozzájárul a

személyiség, az önfegyelem, a cselekvésbiztonság fejlődéséhez is.

Sajátos céljaink: képessé tegyük a gyerekeket a német vagy az angol nyelv használatára; belső igénnyé váljon, hogy ismerjék, őrizzék, ápolják a nemzetiségi kultúrát és

hagyományokat; az emelt szintű úszás tagozatos tanulókat legalább két úszásnemben megtanítsuk úszni; az emelt szintű úszás és testnevelés tagozatosokat a rendszeres sportoláson kívül

eredményesen szerepeljenek megyei és országos versenyeken; tanulóink már az általános iskolában szerezzenek jártasságot informatika,

számítástechnika terén; a gimnázium második évfolyamáig minimum 2 területet érintően minden tanuló ECDL

vizsgát szerezzen; a táncművészet, mozgáskultúra, a sport, az egészséges életmód iránti igényüket felkelteni,

képessé tenni őket ezek megőrzésére; a speciális tagozatról érkező tanulók minél kevesebb problémával, nehézséggel történő

integrálása az általános tantervű osztályokba.

2.2.3. EREDMÉNYCÉLJAINK:

az iskolakezdés előtt az óvodás gyermekek 100 %-a megfelelő pedagógiai szakszolgálati felmérésben vegyen részt, szükség esetén a megfelelő ellátásban részesüljön,

tanítványaink az országos kompetencia-mérések átlageredménye fölött teljesítsenek,

tanulóink legalább 80 %-a az elsőnek megjelölt középiskolában folytassa tanulmányait,

tanévenként a megyei diákolimpiai pontrangsorban elérjük az első nyolc hely valamelyikét,

14

nevelőink 20%-a 3 éven belül integrációs nevelés-oktatás és a sajátos nevelési igényű tanulókkal való bánásmód témában továbbképzésen vegyen részt,

évente minimum 4 sikeres pályázat anyagi támogatásával egészítsük ki programjainkat, működésünket.

2.2.4. SikerkritériumainkCéljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartó körében rendszeresen végzett elégedettség-vizsgálat eredményei, valamint a minőségirányítási programunkban meghatározott mérések fentiek teljesülését igazolják.

2.2.5. Feladataink Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az alapelvek szellemében - a

belső munkamegosztás alapján - az egyes feladat-ellátási helyeken dolgozók az elvárt szinten teljesítsék a célokat.

Intézményi szintű minőségfejlesztési csoport működtetése, mely az intézmény egészére és valamennyi egységére vonatkozóan rendszeresen tájékozódik az intézményhasználók igényeiről, majd továbbítja javaslatait a szükségesnek vélt intézkedésekről.

Az azonos korosztállyal foglalkozó egységek összehangolják feladataikat, fejlesztési elképzeléseiket, rendszeres szakmai konzultációkat, belső továbbképzéseket szerveznek, tartanak.

Az egymásra épülő oktatási egységek biztosítják a gyerekek számára az intézményen belüli átjárhatóság lehetőségét.

Az óvoda-iskola átmenet, a kompetencia alapú oktatás, a német nemzetiségi oktatás, a különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozás területén intézményi szintű munkaközösséget működtetünk.

Szakmai programokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal hozzájárulunk a mikro- és kistérség pedagógusainak, szakembereinek továbbképzéséhez.

A testnevelők és a sportegységekben /tanuszoda, sportcsarnok/ dolgozók a tanulók körében sportágakat népszerűsítsenek, növeljék azon sportágak számát, ahol a versenysport újabb lehetőségét tudják megteremteni; támogatókat kutassanak fel a sportversenyek szervezése, lebonyolítása érdekében. A lakossági igények rendszeres feltérképezésével, elemzésével lehetőség szerint bővítsék szolgáltatásaik körét.

A pedagógiai szakszolgálat folyamatosan biztosítja a nevelési-oktatási egységek számára a szakmai segítségnyújtást.

Összehangolt szakmai munkával segítjük az SNI gyerekek integrációját, fejlesztését.

A nevelés-oktatás területén elsődleges feladataink: a gyerekek értékeinek, adottságainak megismerése, megismertetése, önbecsülésük

erősítése, kritikus önértékelés kialakítása, mások elfogadása, segítő bírálata, toleráns magatartás kiépítése;

testi és lelki egészségük megóvása, állóképességük, erőnlétük, kitartásuk, akaratuk fejlesztése;

15

az általános emberi értékek megismertetése, társadalmi normák elfogadtatása, azonosulás ezekkel az értékekkel;

alapvető tanulási, ismeretszerzési képességek fejlesztése, a gyerekek érdeklődésének minél sokoldalúbb felkeltése;

differenciált fejlesztés, esélyegyenlőség biztosítása, az egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése;

az általános műveltség megalapozása az életkor, a fejlettség figyelembe vételével; nyitottság a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt; oldott, humánus, együttműködő légkör megteremtése intézményünk feladat-ellátási

helyein.

2.2.6. Eszközeink, eljárásaink, módszereinkEljárásainkat, módszereinket az adott szituációnak megfelelően a hatékonyság érdekében úgy választjuk meg, hogy igazodjanak céljainkhoz, tanulóink életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez.A leggyakrabban és legeredményesebben alkalmazható eszközeink, eljárásaink, módszereink:

KÖZVETLEN KÖZVETETTTevékenységek megszervezését, szokások kialakítását, megerősítését célzók

Beszéd, beszélgetésGyakoroltatásSegítségadásEllenőrzésÖsztönzésÉrtékelésJátékos módszerekMegbízásKövetelés

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése,Közös célok kitűzése, elfogadtatásaHagyományok kialakításaEllenőrzésÖsztönzés

Magatartásra hatók: A/ ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséretB/ kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetésC/ gátlást kiváltó módszerek:felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás

A nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységébenA követendő egyéni és csoportos minta kiemelése a közösségi életből

Tudatosítás, meggyőzés eljárásai, eszközei, módszerei:

Magyarázat, meggyőzés, példaadás, eszménykép, bírálat, önbírálat, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló, beszélgetésA tanulók önálló elemző munkája

Felvilágosítás betartandó magatartási normákrólvita,minta, példakép, példakövetés,

2.3. Kiemelt nevelési területeink2.3.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainkA személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Az intézmény valamennyi egysége a maga sajátos eszközrendszerével hozzájárul az ott nevelődő gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez. Ennek érdekében feladataink:

16

A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása – figyelembe véve az adott életkori szakaszok jellegzetességeit.

A gyermekek sokoldalú megismerése, a személyiség fejleszthető képességeinek minél előbbi felismerése.

Sajátos, sokszínű szakmai lehetőségeinkkel a differenciált képességfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkenése, tehetségfejlesztés, alkotó-képesség fejlesztése

Az ismeretszerzési, tanulási motívumok fejlesztése, A helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása az általános iskolában, a

gimnáziumban; A gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése; Önismeret, önértékelés képességének fejlesztése; Művészeti nevelés keretein belül a művészetek iránti elkötelezettség erősítése,

személyiségfejlesztés, tehetséggondozás az alapfokú művészetoktatás tanszakain; Egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető

feladatok, következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés.Pedagógiai szakszolgálatunk folyamatos szakmai segítséget nyújt a pedagógusoknak és a szülőknek a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok sikeres teljesítése érdekében.

Nevelési-oktatási folyamatainkkal- teret kívánunk adni a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának,- fejleszteni törekszünk tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,- hozzá kívánunk járulni életmódjuk, szokásaik az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos

kialakításához.

2.3.2. Közösségfejlesztő pedagógiai feladatainkAlapvető feladatunk, hogy a gyermekekben életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakítsuk az intézményegység közösségéhez tartozást. Ennek érdekében:

Törekednünk kell olyan közös rendezvények szervezésére, amelyek hozzájárulnak, hogy gyermekeink, tanulóink megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetőségeit.

A művészeti iskola csoportjai, művészeti együttesei nem csupán a tehetséggondozás, de a közösségi nevelés eszközei is.

A sportegység szervezésében nyújtott tömegsport programok valamennyi egység tanulóinak részvételét teszik lehetővé.

A személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.A közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk gondozó-nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A közösségfejlesztés különböző területei tevékenyen hozzájárulnak: a közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességük fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság, a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus emberbaráti kapcsolat fejlesztéséhez.

17

2.3.3. Egyéb szolgáltatásainkA szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek, a gyerekek képességfejlesztését, világnézeti és személyiségének fejlesztését, valamint a szociális juttatások igénybevételét teszik lehetővé. A következőket biztosítjuk: nevelői – és diák ügyelet igények szerint napi háromszori étkezés /tízórai, ebéd, uzsonna/, mindennapi testedzés a tornateremben, az uszodában, az udvaron, fakultatív hit- és vallásoktatás, szakkörök a tehetséggondozásra, képességfejlesztésre, korrepetálás, egyéni fejlesztés a tanulási, magatartási problémák enyhítésére, felkészítés iskolai és iskolán kívüli kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele, rendszeres iskolaorvosi, iskolafogászati, védőnői vizsgálat, ellátás, iskolai büfé, internet hozzáférési lehetőség a környező kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele – múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése, alkalmanként mozi – és színházlátogatás, táborok, túrák szervezése, bonyolítása a tanévben és szünidőben, segélyezési lehetőség biztosítása.

A szolgáltatások, a szülők tájékoztatásával – esetenként részvételükkel szerveződnek.Mintát adnak a tanulóknak a tartalmas szabadidő töltésre, képességeik kibontakoztatására.

2.4. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő programjainkA tehetséggondozás első, legfontosabb fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív, emocionális, stb.). E feladatot a gyermekekkel közvetlen kapcsolatot kialakító pedagógusok végezik. Az iskolai könyvtárak szakirodalmi bázist, információszerzést nyújtanak gyermeknek, pedagógusnak egyaránt. A művészetoktatás széles tanszaki kínálattal a művészetek iránti fogékonyság mellett a tehetség kibontakoztatásához is hozzájárulnak. A versenysport erősítése hozzájárul a sportban tehetséges tanulók fejlesztéséhez. Az iskolai tehetséggondozást a következő kiemelt területeken végezzük:Az elméleti tantárgyakhoz kapcsolódóan:

szakkörökön levelező versenyeken városi, megyei, területi, országos versenyekre való felkészítésen (egyénileg vagy

csoportokban) bontott csoportú nyelvi órákon, egyénre szabott órai differenciálással, könyvtárlátogatással.

A sport-mozgás területén: szakkörökön DSE kereteiben működő edzéseken tömegsport foglalkozásokon

18

versenyek előtti alkalmi felkészítéseken (pl. mezei futás, atlétika)

Külső klubokban, egyesületekben való szerepeltetés: német nemzetiségi táncoktatás tanóra keretében, a Kränzlein tánccsoportban való részvétel, Völgység Néptánc együttesbe toborzás, Szöcske táncklubban való részvétel propagálásával (akrobatikus rock ’n’ roll), sportklubokban, egyesületekben való részvételre ösztönzés.

Művészetek területén: alapfokú zene-, dráma-, és táncoktatás: versenyeken, bemutatókon, rendezvényeken való

részvétel szakkörökben való közreműködés iskolai énekkarok működtetése kézműves foglalkozások szervezése.

Az alapfokú művészetoktatás egyik alapfeladata a tehetséggondozás, melynek e területen többféle sajátos módját, eljárását alkalmazzuk:

a kiemelkedően tehetséges tanulók külön csoportba helyezése, tanulási szakaszok lerövidítése, gyorsítása, egy-egy téma mélyebb feldolgozása.

2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység

Célja: a beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulásának megakadályozása, a meglévők csökkentése, enyhítése.Céljaink megvalósulását az alábbi tevékenységek szolgálják: a megelőzés érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn az óvoda, intézményegységgel,

pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, a tanulmányi kudarcok negatív következményeinek megelőzése, enyhítése érdekében egyéni

fejlesztő foglalkozásokat tartunk, a gyerekek alap-beállítottságának, pozitív viszonyának megőrzése, érdekében kiemelt

figyelem és gondoskodás kíséri az intézménybe kerülő első évfolyamosokat, számukra iskolakezdő 4 hetes képességfejlesztő programot indítunk,

a különböző fejlődési tempójú és eltérő fejlettségű gyerekek számára az egyéni képességekhez jobban igazodó tanórai tanulást szervezünk,

a beilleszkedési nehézségek korai felismerése érdekében a tanár-diák közti személyes kapcsolat elmélyítésével igyekszünk minél jobban megismerni tanítványainkat,

a devianciák kialakulása, okainak feltárása érdekében családlátogatásokat tesznek az óvodapedagógusok, az osztályfőnökök, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök,

a kedvezőtlen családi szocializáció nemkívánatos következményeinek enyhítése érdekében napközi otthoni foglalkozást, tanulószobát biztosítunk minden igénylő számára,

a veszélyeztetett, szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési nehézségeket mutató gyermekek – családok megnyerése, kötése az iskolához, a szülők nevelési gondjainak segítésével valósul meg.

19

A veszélyeztetett környezetből érkező tanulók iskolai helyzetének javítása érdekében fontos feladat hárul az osztályfőnökökre, a gyermekvédelmi felelősre.Heti egy alkalommal a legkritikusabb esetek számára kiscsoportos formában személyiségfejlesztő, normákat elfogadó, kialakító foglalkozást tartanak a gyógypedagógusok, ahol különböző - az iskolai szabályokkal, etikával, illemmel kapcsolatos témákat dolgozunk fel, kommunikációs tréningekkel próbálunk hatni beilleszkedési, magatartási problémáikra. A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakember háttér biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulnak hozzá e pedagógiai feladatok ellátásához. Feladataink:

diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, az okok felderítése, a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése, a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, fejlesztő programok kidolgozása, speciális szakember segítségének biztosítása.

2.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokFeladataink:

a probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása, az okok feltárása, a szükséges intézkedések megtétele, a felzárkóztatás megtervezése.

A megelőzés érdekében a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint a helyi Gyermek- és ifjúságvédelmi Szolgálat munkatársai segítenek az óvodákban a szülők felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak az óvónőknek a problémák felismerésében. Az intézmény szabályozott folyamatainak egyike a nevelési tanácsadóhoz, szakértői bizottsághoz, gyermekjóléti szolgálathoz történő irányítás, és az onnan való visszajelzés folyamatának, eljárásának szabályozása. Éves beiskolázási terveinkben előnyt élveznek a fejlesztő pedagógiai jellegű továbbképzéseken, szakvizsgás képzéseken részt vevő kollégák.Az iskolakezdéstől a befejezésig nagy gondot fordítunk a tanulási kudarcnak kitett, a különleges helyzetben levő, illetve a sajátos nevelési igényű tanulóink felzárkóztatására, egyéni fejlesztésére.

2.6.1. Tanulóink egyéni fejlesztéseEgyéni fejlesztő foglalkozásban részesítjük a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság javaslata, szakvéleménye alapján az arra szoruló tanulóinkat.A fejlesztő munka a diagnosztizálással, ok feltárással kezdődik és a segítés módjának tervezésével – tanulói fejlesztési- és ütemterv alapján – folytatódik. Ezt követi a fejlesztés, sajátosan megválasztott anyaggal és módszerekkel. A gyerekek leggyakoribb problémái a mozgáskoordináció, grafomotorika nehézségei, az észlelési, a téri tájékozódás, figyelemzavar és emlékezeti gyengeség.

20

Tanórán a tanuló órai munkáját közvetlenül segítve, illetve tanóra helyett egyszemélyes foglalkozás keretében segítik nevelőink a tanulók munkáját. Írásbeli számonkérésnél többletidőt biztosítunk számukra, több segítséget adunk a vázlatkészítésnél.Az intézmény vezetője a TKVRB szakvéleménye alapján mentesíti a megjelölt tantárgy vagy tantárgyrész értékelése, minősítése alól.Ugyanazt az általános iskolai évfolyamot 2.,3. alkalommal ismétlő tanuló számára biztosítjuk, hogy az adott tantárgyból tantárgyakból egyéni foglalkozáson vegyen részt.

2.6.2. Felzárkóztatást segítő egyéb megoldásainkFelmenő rendszerben, minden belépő első osztályra vonatkozóan belső gondozói rendszer működik. Szeptemberben bemeneti méréssel kezdődik a gondozás, mely meghatározza a fejlesztés irányát, módját. Az első évfolyam első félévében a mérési eredményekre alapozott, egyénre tervezett képességfejlesztés történik. A legproblémásabb esetekben (osztálytanító, fejlesztő pedagógus, külső tanácsadó, intézményvezető) megoldásra tesz javaslatot a gyermeket tanító és a szülő számára. Első osztályban szeptember hónapban a bemeneti mérések idején csak képesség- és készségfejlesztés történik tankönyvek nélkül, belső használatra kidolgozott munkaterv alapján.A szükséges tantárgyi felzárkóztatást, korrekciót korrepetálásokon végezzük. A napközis nevelők is végeznek délutáni tanórákon hiánypótlást, egyéni gyakoroltatást.Igény és lehetőség esetén az eredményesebb középiskolai továbbtanulás érdekében 7-8. évfolyamon, minőségi csoportbontásban szervezzük a magyar és a matematika tantárgyak tanítását.

2.6.3. Integrációs felkészítés Célunk a szegregáció csökkentése, konkrétan az, hogy intézményünk tartósan képes legyen – a személyi és tárgyi feltételeinket illetően is – a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező – sajátos nevelési igényű – gyerekek oktatására-képzésére, az együttnevelésre, megfelelő párbeszéd kialakítására az érintett szülőkkel.A szakirodalomban megjelölt kategóriák közül a kiemelt betűtípussal jelöltekkel – táblázatban is részletezettekkel - való foglalkozást vállaljuk:Hallássérült tanulók, mozgáskorlátozott, tanulásban akadályozott, látássérüléssel és vaksággal élő, magatartási zavart mutató, beszédsérült gyerekek.

Integrációs stratégia kialakítása: helyzetelemzés, célrendszer megfogalmazása, két éves bevezetési ütemterv készítése

Az iskolába kerülés előkészítése: az óvodából az iskolába való átmenet segítése, heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően /11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39 D§, 39/E § (1) bekezdés.Óvodapedagógusokkal való kapcsolat erősítése: tanítók látogatása a nagycsoportos óvodásoknál, óvónők látogatása az első osztályokban, szakmai konzultációk.

Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése: szülői házzal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, középfokú oktatási intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal

Intézményünkben a vállalt egyes kategóriákba tartozó sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban eljárásaink vázlatosan a következők:

21

Hallássérült tanulók hallásveszteség enyhe, közepes, súlyos fokú nagyothallás Legfeltűnőbb tünetek: - eltérések a hangképzésben,

- szókincsprobléma, - a nyelv grammatikai-szintaktikai struktúráinak elsajátítása,- szövegértési nehézségek,- szociális beilleszkedési problémák

Integrációt segítő technikai feltételek:

- Hallókészülék, - adó-vevő, - implantátum

eljárásaink: - ültetés – jól lássa a nevelőt, lehetőleg társait is- padtárs segítsége - közvetlen információátadás fontos esetben a nevelő részéről- írásbeli utasítások - szemléltetés, írásvetítő alkalmazás- jegyzetelés segítése /tanuló vagy nevelő másodpéldányt készít/

Kapcsolattartás a szülőkkel

Folyamatos tájékoztatás tananyagról, otthoni gyakorlásról

Együttműködés más szakemberekkel:

Logopédus

Mozgáskorlátozott tanulókIntegrációt segítő technikai feltételek:

akadálymentes közlekedés

eljárásaink: - ültetés – táblával szemben, középre- folyamatos kapcsolattartás, motiváció- lassabb tempó elfogadása- szövegszerkesztő, vagy írógép- differenciált feladat és értékelési rendszer

Kapcsolattartás a szülőkkel

Szükség esetén az iskolába érkezés és távozás egyeztetése

Együttműködés más szakemberekkel:

Gyógypedagógus, gyógy-testnevelő

Magatartási zavart mutató tanulókmagatartási zavar, előfordulása

- A/ magatartási zavar - B/ emocionális zavar - C/ TIC-zavar - D/ Hiperkinetikus zavar

Legfeltűnőbb tünetek: - A/ Visszatérő, tartós disz-szociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. - B/ Szokatlanul erős szorongás- fej, hasfájás, hányinger. - C/ Önkéntelen, gyors, visszatérő, nem ritmusos mozgás vagy hangok formálása. - D/ Csapongó tevékenységsorok, figyelmetlenség, nagyfokú impulzivitás, szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal.

Szempontok az oktatásszervezéshez:

- Tréningcsoport működtetése a beilleszkedési és magatartászavaros tanulók számára

- pedagógus legyen elfogadó a magatartási zavarokat mutató gyermekkel

22

szemben, legyen ismerete a problémáról, annak pedagógiai korrekciójáról, a lehetséges módszerekről, legyen jó problémamegoldó készsége

Eljárásaink: - ültetés- figyelem huzamosabb fenntartása- követelmények mérlegelése - ne legyen túlkövetelés- alkalmazkodás segítése a társakhoz- szabályok kialakítása – fontos, hogy körülhatárolt legyen, mi a jó és mi

a rossz, a szabályszegés milyen következményekkel jár- reális énkép kialakítása

Kapcsolattartás a szülőkkel

Meg kell ismerni a tanuló szociokulturális környezetét.Nem tanácsos a szülőkre zúdítani az iskolai problémákat.Fontos elfogadtatni a szülőkkel, mi az, amit gyermeküktől elvárhatnak, mi az, amit nem.

Együttműködés más szakemberekkel:

Pszichológus, pszichopedagógus

Beszédsérült gyermekekbeszédsérülés A/ Pöszeség

B/ Orrhangzós beszéd C/ Diszlexia D/ Hadarás E/ Dadogás

Legfeltűnőbb tünetek: A/ beszédhangot hagy ki, felcserél, torzítB/ feltűnő, orrhangzós színezet, beszéd érthetősége problémát okozC/ olvasási és helyesírási gyengeségD/ a folyamatos beszéd zavara: kapkodó légzés, szaggatott beszéd, hangok,szótagok kihagyása, egyenetlen ritmusE/ szótagismétlése, megakadások, befelé fordulás, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, fokozott szorongási szint, énbizonytalanság

Szempontok az oktatásszervezéshez:

- pedagógus legyen elfogadó, legyen ismerete a problémáról, annak pedagógiai korrekciójáról, a lehetséges módszerekről, legyen jó problémamegoldó készsége- megértő, tapintatos magatartás a társak részéről

eljárásaink: - lassabb tempó elfogadása, hosszabb tanári magyarázat kiegészítése táblai vázlattal,

- írásban rögzített házi feladat- vizuális szemléltetés- jól lássa a pedagógus gesztusait, mimikáját, szájmozgását- a pedagógus megfelelő hangereje, tempója, hangsúlya, hanglejtése,

artikulációja legyen minta- türelmes, elfogadó, megérő, bátorító, pozitívumokat kiemelő

pedagógusi magatartásEgyüttműködés más szakemberekkel:

Logopédus, fejlesztő pedagógus, szükség esetén pszichopedagógus

2.6.4.Képesség kibontakoztató felkészítéseinkA gyerekek szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozására képesség kibontakoztató felkészítést szervezünk. E keretek között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő

23

felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségnek kibontakoztatása folyik.A tanév elején a tanulók körében végzett felmérések, illetve az osztályfőnökök nyilvántartása alapján – a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 39/D §-ában meghatározottaknak teljesülése esetén: a törvényes felügyeletet gyakorló szülő legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel, rendelkezik, továbbá a gyermek utána szülő kiegészítő családi pótlékra jogosult – az érintett nevelők tájékoztatást kapnak a tanulókról, a fejlesztés, a felzárkóztatás teljesítésének elvárásairól.A felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban történik.Képesség kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatkezeléshez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján vesz részt.A tanulók haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök, az érdekelt pedagógusok három havonta értékelik. /November végén, február végén, május végén. / Az értékelésen részt vesz a tanuló szülője, a tanuló, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó helyi képviselője.

alapvető tanulási, ismeretszerzési képességek fejlesztése, a gyerekek érdeklődésének minél sokoldalúbb felkeltése;

differenciált fejlesztés, esélyegyenlőség biztosítása, az egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése;

2.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkAlapelveinkből fakadóan a hátrányok enyhítése közös kötelesség és feladat. Pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal növeljük azon gyermekek táborozási, üdülési esélyeit, akik ezt anyagi helyzetük miatt nem tehetnék meg. Egyéb tevékenységeink: a gyerekek egészséges fejlődését biztosító nevelési légkör létrehozása, az indulási hátrányok csökkentése, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, a tanulási kudarcok és lemaradások csökkentése érdekében felzárkóztató órák,

korrepetálások, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, a beiskolázás körültekintő megszervezése, irányítása, a pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek, a családok életvezetési gondjainak segítése, a nevelők, szülők, tanulók segítő, személyes kapcsolatai, családlátogatások, napközis és tanulószobai foglalkozások, iskolai étkezési lehetőség biztosítása, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek,

támogatások, tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások, az iskolai könyvtár, az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozáson, szabadidős

tevékenységek, versenyek), szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal

annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,

24

osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a gyermekek nyári táboroztatásához nyújtott támogatás, együttműködés a kulturális intézményekkel, családi életre nevelés, egészséges életmódra nevelés, a jutalmazás, büntetés, értékelés egységes rendszere, a tanulók eredményeinek, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, minden tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása.

2.7. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünkIntézményünk valamennyi oktatási-nevelési és gondozási egysége:

elsődleges feladatának a prevenciót tekinti a gyermekvédelemben; közreműködnek a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák feltárásában; részt vállalnak a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését veszélyeztető körülmények

kiszűrésében, megszüntetésében ill. megelőzésében;

Intézményünkben gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök tevékenykednek - ellátják a 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet 6§ (5.) bekezdésében meghatározott feladatokat. Munkavégzésükben kapcsolatot tartanak egymással, a rendszerben működő pedagógiai szakszolgálatokkal, valamint a városrészben és a városban működő gyermekjólét intézményekkel. A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi ellátása az intézményen belül reggeltől a késő délutáni órákig megoldott. A bölcsödébe hetente rendszeresen jár az orvos. Az óvodák, általános iskolák és gimnázium orvosai meghatározott rendelési időben fogadják gyermekeinket. A szűrővizsgálatokat a felszerelt saját rendelőben végzik az iskolaorvosok.

Gyermekvédelmi tevékenységünk kiterjed: a gyermekeket megillető jogok biztosítására, a fejlődésüket veszélyeztető okok felderítése, pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzése, ellensúlyozása, szükség esetén a gyermek érdekében intézkedés kezdeményezése.

Célunk, hogy a gyermekek problémáit a családsegítő szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudjuk kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. Legfontosabb célunk a megelőzés.Felelős e téren minden pedagógus – osztályfőnökök, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős -, aki közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.

A gyerekek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal iskolaorvossal, védőnővel rendőrséggel ügyészséggel.

A gyermekvédelmi tevékenységünk kiemelt feladatai óvódás gyermekeknél és a kisiskolás korúaknál:

25

az egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása, az egészségi állapot figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az orvosi szolgálaton

keresztül, a fogászati rendeléseken, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a

hozzájárulás segítése, támogatása, segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő

rendezvényeken történő részvételhez, biztosítani kisiskolások számára a nyári napközis tábort, üdülést - ezt szükség esetén

anyagilag támogatni, gyors és hatékony intézkedést eszközölni a gyermeket veszélyeztető helyzetben, folyamatosan ellenőrizni

- a kisiskolás tanuló eredményeit, - óvodások és kisiskolások esetén is a rendszeres óvodába, illetve iskolába járást - szükség

esetén eljárást kezdeményezni.

A serdülőkorú tanulók ellátásával kapcsolatban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az alábbi területeket érintik: a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi,

értelmi fejlődését, milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, szabad

mozgásuk, használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros

életmódot, folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett

környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése, a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes

beiskolázás érdekében, segítséget nyújtani a napközis étkezés igénybevételéhez, az egészségügyi ellátásokhoz,

segédeszközök megszerzéséhez, segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi

szükségleteinek kielégítését, bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, a sportköri

munkába, életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani, táborozást

szervezni, folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja.

A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását:

Tevékenységek: Felelős:- gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása- a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosítása

igazgató

- a szülők tanév eleji írásbeli tájékoztatása a felelős személyéről, valamint arról, milyen problémával hol és milyen időpontban kereshető fel.Határidő: szeptember 15.

-gondozőnőkóvodapedagógusok

osztályfőnökök

26

- a szociálisan hátrányos helyzetben levő és veszélyeztetett tanulók felderítése, nyilvántartása, az okok feltárása – családlátogatások.Határidő: szeptember 30.

-gondozók- óvodapedagógusok

-osztályfőnökök- gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök

- a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások kezdeményezése, a hozzájutás segítése

-gondozók- óvodapedagógusok

-osztályfőnökökA tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, testi épségének megóvása: balesetvédelmi oktatás – határidő: szeptember eleje a balesetek körülményeinek vizsgálata, jegyzőkönyv

készítése

- intézményi balesetvédelmi felelős- gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök

- minden pedagógus

- a tanulók védelme a káros szenvedélyektől, negatív hatásoktól, sorozatos kudarcoktól.

minden pedagógus

- a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, az egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel biztosítása.- családi életre nevelés tanulóink számára biztosítjuk:

- iskolai étkezési lehetőséget,- napközis és tanulószobai foglalkozásokat,- felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat,- szabadidős tevékenységeket- az indulási hátrányok csökkentését,- a pályaválasztás segítését, a beiskolázás körültekintő megszervezését,- diákönkormányzat működtetését- a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást,- eredményeiknek és rendszeres iskolába járásuknak ellenőrzését – szükség esetén eljárás kezdeményezését.

Alkalmazott módszereink:tájékoztatás, ismeretterjesztés, kapcsolattartás, tájékozódás, egyéni foglalkozások, szakemberhez irányítás, anyagi támogatás, egészséges életvitel népszerűsítése, önértékelés.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök feladatai közé tartozik:– koordinálni, segíteni az óvónők, osztályfőnökök munkáját,– képviselik a gyermekek érdekeit,– részt vesznek fegyelmi tárgyalásokon,– egészségfejlesztéssel kapcsolatos programokat szerveznek,– folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a diákönkormányzattal,– tájékoztatják a gyerekeket és szülőket arról, hogy milyen időpontban és problémával

fordulhatnak hozzá, – heti rendszerességgel fogadóórát tartanak,– tájékoztatják a gyerekeket, szülőket arról is, milyen szakemberekhez, gyermekvédelmi

feladatot ellátó intézményekhez fordulhatnak problémáik megoldása érdekében,– a pedagógusok, szülők, tanulók jelzése alapján a veszélyeztető okok feltárása érdekében

családlátogatáson megismerik a gyermek családi környezetét, – esetjelző-problémajelző lapokon nyilvántartják a veszélyeztetett tanulókat, jeleznek a

családsegítő szolgálatnak,

27

– adatvédelmi, adatszolgáltatási, titoktartási, dokumentációs kötelezettségük van.– együttműködnek a családsegítő szolgálattal, segítik munkájukat, részt vesznek

esetmegbeszéléseiken,– listát készítenek a szociálisan hátrányos helyzetben levő, beilleszkedési, magatartási

nehézségekkel küzdő, beteg, sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókról,

– nevelési értekezleteken igény szerint előadást tartanak,– a gyerekek anyagi veszélyeztetettsége esetén: gyermekvédelmi, beiskolázási,

tankönyvvásárlási támogatás megállapítását kezdeményeznek,– minden tanévben elkészítik a munkatervet,– részt vesznek gyermekvédelmi továbbképzéseken, szoros kapcsolatot tartanak fenn külső intézményekkel: gyermekjóléti szolgálat, nevelési

tanácsadó, polgármesteri hivatal.

2.8.Egészségnevelési programunk Egészségnevelési céljaink: gyerekek rendelkezzenek korszerű ismeretekkel azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal, váljanak képessé az egészségvédő magatartás szokásrendszerének elsajátítására, tudatosuljon bennük, mit szabad és mit kell tenni szervezetük egészségének megőrzéséért, érzékeljék egészségük sérülékenységét, a felelőtlen emberi magatartás, a káros szokások

következményeit, lássák meg környezetünk egészségkárosító tényezőit, a betegségmegelőzés lehetőségeit, tudatosuljon bennük a mindennapos testedzés fontossága, váljanak képessé a balesetek megelőzésére, tudatosuljon bennük a felelős magatartás, legyenek képesek kulturált párkapcsolatokat létesíteni, rendelkezzenek alapvető szexuális

ismeretekkel.

Egészségneveléssel kapcsolatos feladataink: biztosítani az egészségmegőrző környezetet, alkalmassá tenni a testi-lelki szociális lehetőségeik kiteljesítésére, fejleszteni önértékelésüket, az egészségesebb életmód érdekében a mindennapos mozgás, helyes táplálkozás igénnyé

alakítása, az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások valamint az ezeket

befolyásoló tényezők megismertetése, támpontokat adni az életmódbeli döntések meghozatalához, segítve az egészséget támogató

magatartásformák kialakulását, segítséget nyújtani az együttműködési, konfliktuskezelési stratégiák elsajátításához, a családi életre nevelés szempontjából bővíteni az alapvető fontosságú szexuális ismereteket, az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges ismeretek, képességek,

jártasságok fejlesztése, a káros szenvedélyek visszautasításának - a „nemet mondás” elsajátíttatása, az önértékelés aktív fejlesztése, az óvoda, iskola, az otthon, a pedagógusok és gyermekek közötti jó kapcsolatok fejlesztése,

28

az iskolaorvosi, védőnői szolgálat, ÁNTSZ szerepének növelése az egészségneveléssel kapcsolatos támogatás és tanácsadás rendszerében.

Célunk: egészséges környezet biztosítása.Feladatunk: jó környezeti adottságaink kihasználása, javítása.Eszközeink: séták, „gyűjtőutak ”, játszótereken való játék, környékünk tisztántartása – környezetvédelmi akciók.

Hulladékgazdálkodás – vegyszermentesítés: A csoportszobákban, tantermekben, irodákban, aulában, udvaron elhelyezett szeméttárolók segítik az intézmények tisztántartását. A szemetet a konténerekből hetente egy alkalommal szállítják el. Folyamatosan gyűjtjük a papírhulladékot, műanyagflakont, a száraz és gombelemeket, amelyeket a MÉH-telepre illetve a közeljövőben Bonyhádon kiépülő hulladékudvarba szállíttatjuk.Célunk: egészséges környezet biztosítása.Feladatunk: az épület tisztaságának megőrzése.Eszközeink: a hulladékok elhelyezése szeméttárolókba, konténerekbe.

Intézmények udvara:Célunk: egészséges, esztétikus környezet biztosítása.Feladatunk: az udvarok folyamatos gondozása, a játszó-és sportudvarok fejlesztése.Eszközeink: a technikai dolgozók, takarítónők, gyermekek, tanulók folyamatos – szülők alkalmi munkája.

Étkezés: Az ebéden kívül tízórait és uzsonnát is igényelhetnek a gyerekek. A konyhák egészségügyi felügyeletét az ÁNTSZ látja el, a minőséget az önkormányzat és az intézményvezetés ellenőrzi.Célunk: a gyerekek egészséges táplálkozásának biztosítása.Feladatunk: az egészséges táplálkozásnak és élelmiszer higiéniának megfelelő ételek készítése.Eszközeink: a konyhákban dolgozók munkájának ellenőrzése az ÁNTSZ szakemberei, azönkormányzat képviselői, az intézményvezetés által.

Csoportszobák, tantermekCélunk: az egészséges, esztétikus, biztonságos környezet biztosítása.Feladatunk: a csoportszobák, tantermek tisztaságának biztosítása.Eszközeink: gyermekek, tanulók rendrakása, takarítók által történő takarítása, folyamatos karbantartás.

Vizesblokkok: Az egészségügyi és tisztálkodó helyiségek, az uszoda, sportcsarnok, ebédlők higiéniája jónak mondható. Célunk: egészséges környezet biztosítása.Feladatunk: a vizesblokkok folyamatos karbantartása és tisztántartása.Eszközeink: tájékoztatás a megfelelő használatról a gyermekek, tanulóink számára; takarítók és karbantartók munkája.

Egészségügyi ellátások:

29

A gyerekek testi, lelki egészségének folyamatos figyelemmel kísérése, állapotfelmérése, védőoltásokkal való ellátása jól működik. Intézményünkben iskolaorvos, védőnő, iskola-fogorvos, a családsegítő szolgálat és nevelési tanácsadó munkatársai látják el feladatukat.

Egészségügyi ellátásokSzakemberek: Gyakoriság:Iskolaorvos rendelése Szükség szerintIskola fogorvos rendelése Tanítási napokonVédőnői fogadóóra HetentePszichológiai tanácsadás Hetente

Célunk: korszerű egészségügyi szolgáltatások biztosítása.Feladatunk: szoros kapcsolat kialakítása az egészségügyi szakemberekkel.Eszközeink: folyamatos kommunikáció pedagógusok és egészségügyi szakemberek között.A gyermek és iskolaorvos, a védőnők szűréseredményei alátámasztják, hogy a komplex egészségnevelésnek kiemelt fontosságúnak kell lennie.

Testi egészség védelme: Óvodáinkban, iskoláinkban kiemelkedő szerepe van a mindennapos testnevelésnek, mely testnevelés- és úszásórákon, tömegsporton, sportszakkörökön; edzéseken, természetjáró szakosztályban, napközis foglalkozásokon valósul meg. Biztosítjuk a gyógytestnevelést és gyógy úszást is. Külön figyelmet érdemel a fentieken kívül a táncoktatás.Célunk: a gyermekek, tanulók testi épségének védelme.Feladatunk: a mindennapos testedzés folyamatos biztosítása.Eszközeink: testnevelést tanítók, napközis nevelők, táncoktatók munkája.

Lelki egészség védelme:Fontosnak tartjuk a gyerekek önismeretének, önértékelésének fejlesztését, mert csak ennek segítségével válnak képessé egészségük védelmében döntéseket hozni.Célunk: a gyereke lelki egészségének védelme.Feladatunk: segítséget nyújtani a gyerekek lelki egészségének megőrzésében.Eszközeink: fejlesztőcsoportok, egyéni fejlesztések, korrepetálások, tréning, jó tanuló –tanár, tanító kapcsolat kiépítése.Önismeret – önértékelés fejlesztése a gyermekeknél – ember társadalomismeret, etika; osztályfőnöki órán kiemelten, de minden órán és élethelyzetben egyaránt.

Szociális egészség védelme:A szociális egészség biztosítása érdekében megpróbáljuk felismerni, csökkenteni, megelőzni tanulóink családból hozott szociális hátrányait.Ebben segít a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység is. Fontosnak tartjuk a gyerekek szociális képességeinek fejlesztését. Minden olyan tevékenység segíti ennek megvalósulását, ami a segítésre, együttműködésre, személyes példamutatásra épít.Célunk: a gyermekek szociális egészségének biztosítása.Feladatunk: a szociális hátrányok csökkentése, szociális képességek fejlesztése.Eszközeink: szociális hátrányok csökkentése programjának végrehajtása, gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk, közösségerősítő tevékenységek (közösségek értékelési rendszerének működése, osztályprogramok; teadélután, kiállítás, mozi, múzeumlátogatás, szülői gála, stb.)

30

Egészségnevelés tanórákon:Az egészségfejlesztés kiemelten osztályfőnöki, testnevelés, biológia, egészségtan órán folyik, de áthatja a többi tantárgyat is. Az általános témákhoz kapcsolódóan megjelenik a mindennapi nevelési helyzetekben is.Célunk: korszerű egészségtani ismeretek átadása.Feladatunk: egészségtudatos tanulói magatartás kialakítása.Az egészséggel kapcsolatos ismeretek, jártasságok, képességek, szokások kialakításaEszközeink: egészségnevelés tanórákon és minden élethelyzetben.

Egészségnevelés tanórákon kívül:Az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadásán túl összpontosítunk tanulóink aktív részvételére a következő területeken: Egészséggel, környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napok megünneplésével:

Április. 22. Föld világnapjaMájus. 08. A Vöröskereszt VilágnapjaSzeptember 23. Takarítási VilágnapOktóber. 05. Az Állatok Világnapja

Felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokon való részvétellel- Az ÁNTSZ -szel, Védőnői hálózattal, a bonyhádi rendőrkapitánysággal jó a kapcsolat.

Témalistájuk alapján válogatnak osztályfőnökök a lehetőségekből. - Egészségvédelmi előadásokat szívesen tart az osztályok számára az egészségfejlesztő

mentálhigiénikus is. Egészségnapok:

Évente egy alkalommal szervezzük. Számítunk a helyi ÁNTSZ, Védőnői Szolgálat, egészségfejlesztők munkájára.

Drog-prevenció:Tanulóink a drog szempontjából városunkban is egyre veszélyeztetettebbek. Fontosnak tartjuk megelőzés céljából a drog-prevenciós előadásokat. Mivel a VÖME (Völgységi Drogmegelőző Egyesület) városi szintű programokat készít, továbbra is szeretnénk ezekbe bekapcsolódni. A drog-prevenció megvalósul osztályfőnöki, biológia, és egészségtan tantóráinkon is, hiszen kiemelten foglalkozunk vele.

Egészségnevelési módszereink: Szerep, szituációs, utánzó, drámajátékok Gyűjtőmunka az egészséggel, életmóddal, táplálkozással kapcsolatban Felvilágosító, ismeretterjesztő előadások Vetélkedők, versenyek Gyűjtemény, plakát, tablókészítés Bemutatók, kiállítások látogatása Egészség megőrzési kampányok, projektek, egészségnevelési témahét (Pl. drog-prevenció) Mindennapos testedzés, levegőzés, séta Erdei iskola, kirándulások, túrák, táborok Balesetvédelmi oktatás Jeles napok megünneplése

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓS HÁLÓJA

31

Biológia

Osztályfőnöki óra

Ember- és társadalomismeret,Etika modul

EGÉSZSÉGNEVELÉS

Testnevelés

Magyar nyelv és irodalom

Mindennapok csodáiEgészségtan modul

Hon-és Népismeretek modul

Tánc és dráma modul

Ének-zene

Matematika

Történelem

SzámítástechnikaInformatikaTermészetismeret

Környezetismeret

Fizika

Kémia

Földrajz

TechnikaHáztartástan

Idegen nyelv

Rajz

Egészségnevelési programunk szakmai támogatói ÁNTSZ, Bonyhád Családsegítő Szolgálat Iskolaorvos, iskola-fogorvos, védőnő Rendőrkapitányság, Bonyhád Bonyhád Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális bizottsága

32

2.9. A mindennapos testedzés programja intézményünkbenA testnevelés és sport sajátos eszközeivel, a mindennapos testnevelés megszervezésével, az egészségnevelés tantárgyi integrációinak kihasználásával törekvésünk olyan egységes szemléletformálás diákjaink körében, melynek eredményeként az egészség és egészséges életmód értékrendjükben kiemelt helyet foglaljon el. A mindennapi mozgásos tevékenységek szervezésével, a tanulók mozgásszükségletének és igényének kielégítésével fontosnak tartjuk a szellemi túlterhelés ellensúlyozását.A testnevelés tantárgy követelményrendszerén kívül előtérbe kívánunk helyezni olyan sportági tevékenységeket, melyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó (életmód sportok).

Alsós testnevelés órák órarendbe épített 45 perces órák, amelyeket alsós, elsősorban a szakkollégiumot végzett tanítók, osztálytanítók, emelt szintű oktatás esetén felsős szaktanárok is oktatják.

Úszás órák órarendbe épített 45 perces órák, melyet 1-2. évfolyamokon csoportbontásban szervezünk. A gyerekek órai aktivitása és versenyeken elért eredményei is bizonyítják emelt szintű úszásoktatásunk eredményességét. Az első öt évfolyamon a tanórák keretében és a DSE szervezésében is foglalkozunk az elsőtől úszást választó gyerekekkel. A tehetségesebbeket versenyekre készítjük fel, a kedvtelésből úszókat tömegsporton foglalkoztatjuk.

Felsős osztályok és a gimnáziumi tagozat testnevelés órái órarendbe épített 45 perces órák, amelyeket szaktanárok oktatnak. A tanév elején a testnevelők képességfelmérést végeznek, ugyanebben az időszakban a védőnő és iskolaorvos elvégzi a tanulók egészségi állapotának a felmérését is. A szakorvosok gyógy-testnevelésre utalják a rászoruló tanulókat, akik városi rendszerben működtetett gyógytestnevelésen vesznek részt.

Délutáni szabadidős foglalkozások: Napközi munkatervbe és időkeretbe tervezett kötelező tevékenység. Napközis csoportonként meghatározott napokon (amelyik napon nincs délelőtti órarendbe épített testnevelés, vagy úszás óra) heti 1x 30 perc. Tartalma sportjáték, szervezett szabadidősport.GyógytestnevelésAz óvodásokkal és iskolás tanulókkal, amennyiben a szakorvos javaslatára az iskolaorvos gyógy- vagy könnyített testnevelésre utal, gyógypedagógus foglalkozik. Csoportonként maximum 16 gyermek, tanuló - a délelőtti napi- és órarendhez kapcsolódóan - heti 3 órában a kötelező tanórai foglalkozások keretében gyógytestnevelési ellátásban részesül.

Egyéb sportfoglalkozásokAz iskolai sportélet a testnevelés órákon kívül tömegsporttal és a sportegyesület szervezésében végzett foglalkozásokkal, edzésekkel egészül ki. Alapvető célja a mindennapi testedzés, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Kiemelkedő teljesítményű tanulóink versenyekre történő felkészítése is itt folyik.

Az iskola és a DSE megállapodása alapján működő szakosztályok működnek.

VersenyekTehetséges tanulóinkat városi, megyei, országos versenyekre nevezzük, ahol évről évre kiemelkedő eredményeket érnek el. A szaktanárok délelőtti és délutáni sporttevékenységének, több éves gyakorlati tapasztalata tükröződik az eredményekben.

33

A bonyhádi iskolák egyik legfontosabb oktatási területe a sport. A megyei pontrangsort minden intézmény szem előtt tartja.

2.10. Környezeti nevelési programunkCéljaink: alakuljon ki a gyerekekben a környezetük iránti felelősség, tanuljanak meg környezetbarát

módon élni, ismereteik birtokában fedezzék fel a környezeti problémákat, értsék meg azok gazdasági,

társadalmi okait, legyenek képesek együttműködni, dönteni, cselekedni, válaszokat keresni a problémák

megoldása érdekében, értsék meg, hogy az ember – mint a természet része – csak úgy boldogulhat, hogy

környezetével együttműködik, vele harmóniában él. legyenek képesek mindennapi életükben a természeti, társadalmi, gazdasági, politikai

konfliktusokat keresni, megoldani, ismerjék meg lakóhelyük jellegzetességeit, hagyományait, az itt élő nemzetiségek

népszokásait, nevezetes szülötteit, gazdasági életét.

Feladataink: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az

embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; a környezet megóvásához szükséges képességek és készségek gyakoroltatása, amelyek a

természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; tanulóinkat életkoruknak megfelelő szinten megismertetni – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

- a környezet fogalmával,- a földi rendszer egységével,- a környezetszennyezés formáival és hatásaival,- a környezetvédelem lehetőségeivel,- lakóhelyünk természeti értékeivel,- lakóhelyünk környezetvédelmi feladatival kapcsolatosan.

HulladékgazdálkodásunkA hulladékot hetente szállítják. Évente többször is papírgyűjtési akciót szervezünk, az anyagokat a bonyhádi MÉH-telepre szállíttatjuk. Folyamatos a szárazelem begyűjtése is. Célunk: tiszta, egészséges környezet biztosítása.Feladatunk:- csoportszobák, az osztályok, folyosók, irodák, öltőzők, az uszoda és tornatermek tisztántartása,- a hulladék anyagok elszállíttatása.Eszközeink: osztálytisztasági verseny szervezése, nevelők, takarítók, tanulók munkája, partnerkapcsolatok kiépítése és ápolása a helyi BONYCOM és MÉH vállalattal.

Energiafogyasztásunk – gazdálkodásunk, takarékosságunkÜgyelünk a villamos energia takarékos használatára. Fűtési idényben a szellőztetésen túl zárva tartjuk az ablakokat.

34

Célunk: takarékosabb energiafelhasználás.Feladatunk:- a radiátor szabályozók szakszerű használata,- takarékos villanyhasználat,- takarékos szellőztetés.Eszközeink: takarítók, nevelők munkája (radiátor szabályozók beállítása), villanyok föl-le kapcsolása, ablakok ki-bezárása.

Természetvédelem Törekszünk arra, hogy sok növény tegye kellemesebbé intézményeink környezetét. Növényeket hoznak a gyerekek az osztályokba, ápoljuk a folyosókon, irodákban valamint az aulában tartottakat. Már hagyománnyá vált, hogy részt veszünk a zöldterületek tisztaságának megóvásában szemétgyűjtési akciókban.Célunk: környezettudatos, természetvédő, természetszerető tanulók nevelése.Feladatunk:- az óvodai, iskolai élet környezetbaráttá tétele,- öko-óvoda, „zöld” iskola kialakítása törekszünk,- természetbarát, környezetvédő gondolkodás kialakítása,Eszközeink: tanórai, tanórán kívüli környezeti nevelésünk.

Környezet – egészségügy A levegő, víz, talaj környezeti minősége megfelelő, nincs térségünkben erős zajforrás. Kiépített az ivóvíz valamint a szennyvízhálózat. Vizesblokkjaink, zuhanyozóink jó állapotúak, működőképesek. Éttermünk, iskolánk, uszodánk környezet-egészségügyi helyzetét folyamatosan ellenőrzi az ÁNTSZ.Célunk: egészséges környezet biztosítása.Feladatunk: káros hatások kiküszöbölése, pozitív egészségügyi állapot megtartása.Eszközeink: ÁNTSZ szakembereinek ellenőrzései, a karbantartók gondozói munkája.

Lakóhelyünk értékei, nevezetességei – megjelenésük helyi tantervünkben:TARTALOM TANTÁRGYTelepülésünk neve: BonyhádBonyhád jellegzetességei

Környezetismeret 1.o.Rajz 4.o.

A településhez fűződő hagyományok, népszokásokBonyhád utcái, a település története

Magyar nyelv és irodalom 1-4. Környezetismeret 2.o.Hon és népismeret 5-6.o.

Tájékozódás a Völgység turisztikai térképén, Bonyhád térképénLátnivalók és természeti értékek Bonyhádon és környékén.A város és környék környezeti állapotaBonyhád kistájainak megfigyelése

Környezetismeret 2.o., 4.o.Hon és népismeret 5-6.o.Természetismeret 5.o, 6.o.

Bonyhád nevezetes szülöttei:Bezerédj István Solymár Imre, Vörösmarty Mihály, Perczel Mór, Perczel Béla, Perczel MiklósBonyhád irodalmi vonatkozási: Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Illyés Gyula

Környezetismeret 4.o.Magyar nyelv és irodalom1-5. o.

Népdalok, népszokásokBonyhádon élő nemzetiségek kultúrájából (bonyhádi székely, német dalok megismerése)

Ének – zene 4.-7. o.Hon és népismeret 5-6.o.

35

A Völgység nemzetiségeinek, néprajzi csoportjainak népviselete. A XVII. – XIX. Sz. fennmaradt tárgyi és építészeti emlékei.

Hon és népismeret 5.o

Régiónk , Dunántúli dombság természeti és gazdasági jellemzői Földünk és környezetünk 8.o.

Környezeti nevelés tanóránA környezeti nevelési ismereteket önálló órakeretben, a tantárgyak egy-egy órarészben az általános témákhoz kapcsolódóan is, feldolgozzuk, és megjelenik a mindennapi nevelési helyzetekben is.

36

A KÖRNYEZETI NEVELÉS TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓS HÁLÓJA

37

BiológiaOsztályfőnöki óra

Ember- és társadalomismeret,Etika modul

KÖRNYEZETNEVELÉS

Testnevelés

Magyar nyelv és irodalom

Mindennapok csodáiEgészségtan modul

Hon-. és Népismeretek modul

Tánc és dráma modul

Ének-zene

Matematika

Történelem

SzámítástechnikaInformatikaTermészetismeret

KörnyezetismeretFizika

Kémia

Földrajz

TechnikaHáztartástan

Idegen nyelv

Rajz

Tanórán kívüli környezeti nevelés Kirándulások, túrákHagyománynak számít a kirándulás – általában túrákkal kiegészítve.. Rendszeresen túrát szervez a természetjáró szakosztály. Szelektív hulladékgyűjtésVárosunkban működik a szelektív hulladékgyűjtés, intézményünk a papír, a műanyagpalackok és elemgyűjtéssel járul hozzá a szelektív hulladékgyűjtéshez. Környezetvédelmi versenyekIskoláink is csatlakoztak a megye parlagfű környezetvédelmi versenyéhez. Tervezzük folyamatos részvételünket ebben a megmérettetésben. Környezetvédelmi jeles napok

szeptember 23. Takarítási Világnapoktóber 05. Az Állatok Világnapramárcius 22. A Víz Világnapjaáprilis. 22. A Föld Napjamájus. 08. Vöröskeresztes Világnap

Továbbra is fontosnak tartjuk a „jeles napok” aktív megünneplését versenyekkel, kiállításokkal, filmvetítésekkel, környezet és természetvédő akciókkal, aktuális ünnepi faliújság készítésével. Tiszta – esztétikus – környezet biztosítása „Virágosítjuk” osztályainkat, folyosóinkat, irodáinkat. Folyamatosan gondozzuk, növényeinket, ápoljuk az udvarok növényzetét. Testi – lelki – szociális egészség fenntartása, fejlesztéseBiztosítjuk a gyerekek számára az egészséges, nyugodt környezetet. Pedagógiai eszközeinkkel megpróbáljuk csökkenteni tanulóink szociális hátrányait, segítjük fejlesztőcsoportjainkkal a tanulásban lemaradókat. Kiscsoportos tréninggel próbáljuk megoldani diákjaink magatartási és beilleszkedési nehézségeit.Lehetőséget adunk a mindennapos testedzésre, ezáltal elősegítjük gyermekeink testi egészségének megőrzését, fejlesztését.

Környezeti nevelésünk szakmai támogatói: Bonyhád Város Önkormányzata – Környezetvédelmi Bizottsága, Környezetvédelmi referense ÁNTSZ Bonyhád Vörösmarty Mihály Művelődési Ház, Bonyhád Solymár Imre Városi Könyvtár, Bonyhád Völgység Múzeum, Bonyhád Körlánc Egyesület, Budapest Természet és Környezetvédő tanárok Egyesülete, Budapest Völgység TV, Bonyhád BONYCOM, Bonyhád MÉH, Bonyhád

38

3.A nevelési-oktatási program megvalósíthatóságának feltételei

3.1.Bölcsőde, óvodák, általános iskolák és a gimnázium együttműködéseNevelő-oktató munkánk, tervezett fejlesztéseink meghatározásakor tekintettel kell lennünk:

- a Tolna megyei fejlesztési tervben, - A Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás Fejlesztési Tervében,- Bonyhád Város Közoktatás Fejlesztési Tervében meghatározott tartalmi célokra.

Mindezekhez kell szándékainkat és terveinket – természetesen lehetőségeink tükrében és az iskolahasználók elvárásainak megfelelően – alakítani.

3.1.1. Kompetencia alapú nevelés-oktatásA Széchenyi István, az Arany János és a kakasdi Bezerédj Amália általános iskolákban kompetencia alapú nevelés-oktatatás indult. Terveink szerint – belső képzéssel és továbbképzésen való részvételt, a tárgyi feltételek megteremtését követően - megindítjuk az arra vállalkozó óvodai telephelyeken, tagóvodákban, illetve a Vörösmarty Mihály telephelyen is e képzési formát.

3.1.2. Szakrendszerű, nem szakrendszerű nevelés-oktatásMivel a kollegák 32 %-a tanítói és tanári diplomával is rendelkezik, nem okoz gondot a 2008/2009. tanévre a bevezető, kezdő és alapozó szakaszban a kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 25-40 %-ában a nem szakrendszerű oktatás megszervezése.

A szakrendszerű és nem szakrendszerű nevelés-oktatás elvárt arányai fejlesztési szakaszonként:Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai:

A nem szakrendszerű oktatás aránya a kötelező tanórai foglalkozásokon belül:

Oktatás aránya a kötelező tanórai foglalkozásokon belül:

1-2. évfolyam – bevezető szakasz 100 % -3-4. évfolyam – kezdő szakasz 100 % -5-6. évfolyam - alapozó szakasz 25 %

(2008/2009 és 2010/2011 között 20 % is elfogadott)

75 %(2008/2009 és 2010/2011 között

80 % is elfogadott)7-8. évfolyam – fejlesztő szakasz - 100 %

3.1.3.Felmenő rendszerű képzési struktúraIntézményünkben 2008-tól felmenő rendszerben 12 évfolyam működik. Ennek biztosításához a következő feltételrendszert kell megteremtenünk:

A jelenlegi szakmai kapcsolatok fenntartása és folyamatos fejlesztése,

Az IMIP-ben meghatározott közös mérések és vizsgálatok, valamint a nyomon követési vizsgálatok eredményeinek közös elemzésével feltárni a tartalmi együttműködés lehetőségeit.

Az általános iskolák 7-8. évfolyamain a gimnáziumi oktatókkal közösen vezetett tehetséggondozó és versenyfelkészítő szakkörök működtetése a gimnáziumi specialitások terén.

Közös megállapodásokkal ki kell dolgozni, hogy mely feltételek teljesülése mellett, milyen követelmények teljesítése esetén várható el, hogy az általános iskolánkban tanuló gyerekek automatikusan folytathassák tanulmányaikat a gimnáziumban.

39

4. A tanuló, szülő, pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztés lehetőségeiIntézményünk működésében részt vesznek mindazok a csoportok, tanulók, pedagógusok, szülők, illetve ezek demokratikusan választott képviselői, akik valamilyen szerep vagy funkció révén az intézménnyel szoros kapcsolatban vannak, s akiket ezért a szabályozás közvetlenül érint.Intézményünkben jól működő kommunikációs rendszert építetünk ki. A pedagógusok gyerekekhez fűződő kapcsolatait elsősorban a személyesség, a felnőtt viselkedés hitelessége, az odafigyelés jellemzi. A problémákat a keletkezés helyén, az érintettek közreműködésével oldjuk meg. Az előforduló hibák okait feltárjuk, s megtesszük a megfelelő lépéseket ismételt előfordulások elkerülése érdekében.A szülői szervezet képviselője részt vehet a gyermekek nagyobb csoportját érintő nevelőtestületi üléseken, ilyen ügyekben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetésétől.

Kiemelt fontosságú a diákönkormányzatot támogató pedagógus munka. Az osztályfőnökök felkészítik a tanulókat a fórumokon való eredményes munkára, illetve irányítják őket a feladatok megvalósításában.

A tanulók tájékoztatásának módjai, fórumai:- Diákközgyűlés: évente egyszer, igazgatói tájékoztatás.- Diákönkormányzat ülései.- Iskolaszintű havi értékelés – az eltelt időszak eredményeinek hirdetése, problémák

megbeszélése, tájékoztatás a programokról, iskolai eseményekről.- Osztályfőnöki óra a fölső és a gimnáziumi tagozaton: osztályfőnök folyamatosan.- Tájékoztatás a tanuló fejlődéséről egyéni haladásáról: szóban és írásban a szaktanárok.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái és azok feladata:A szülők és pedagógusok együttműködésének középpontjában a gyerekek állnak. Intézményünk e tevékenységet kidolgozta és folyamatosan koordinálja. Erősödik a demokratizmus, egyre jobban érvényesül a szülők javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerepe.

Családlátogatás: a gyermekek családi hátterének megismerése, tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében

Szülői értekezlet: a szülők tájékoztatása, a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülői kérések, javaslatok összegyűjtése, továbbítása az igazgatóság felé

Fogadóóra: a szülők és pedagógusok személyes találkozása, a gyermekkel kapcsolatos problémák feltárása, a lehetséges megoldások közös keresése

Nyílt nap: a szülő betekintést nyerhet az iskola nevelő és oktató munkájába Írásbeli tájékoztató: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával

összefüggő eseményekről különféle iskolai programokról

Szülői képviseleti fórumok:Iskolaszék, szülői szervezet - működéséről részletesen az SZMSZ-ben rendelkezünk.

40

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: A bölcsődei gondozók, az óvodapedagógusok, osztályfőnökök a szülőkkel való találkozások alkalmával építsenek a választott szülők képviselőinek tapasztalataira, véleményére, szervezési rutinjára. Segítsék elő, hogy a szülők közössége, a szülők kisebb csoportjai rendszeresen vegyenek részt, nyújtsanak segítséget a gyermekközösség szervezeti életében.

A szülőket segíteni kell abban, hogy gyermekük életkorának emelkedésével, fejlődésével összhangban megfogalmazzák követelményeiket, elvárásaikat, igényeiket, a gyerekek fejlődése érdekében nevelési módszereiket kellő időben tudják megváltoztatni.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének fejlesztésében, cselekvési programok kidolgozásában meghatározó az iskola légköre, a jó pedagógus és szülő viszony, a tanulókkal kialakított gazdag érzelmeken alapuló kapcsolat.

5. Nevelési oktatási programok, helyi tantervek

5.1.A feladat-ellátási helyek tanterveinek egységes felépítése:

Óraterv A tantárgy tanításának célja és feladatai Javasolt taneszközök Ellenőrzés, értékelés Tananyag Fejlesztési követelmények/kompetenciák, képességek / követelmények Minimális teljesítmény

5.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A taneszközök feleljenek meg a helyi tantervben foglaltaknak, hitelesen, tárgyilagosan dolgozzák fel a tananyagot,

motiválják a tanulókat, lehetőleg a teljes képzési szakaszra szóljanak, egymásra épüljenek, szerkezetük legyen világos, érthető, adjanak lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, nyújtsanak mintát az önálló feladatmegoldásra, előnyben részesítjük azokat, melyek több éven keresztül is használhatók, az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a

tanulók önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett, a nevelők számára kézikönyvet kínáljon,

a taneszközök tartalmukban, információikban, ábravilágukban igazodjanak a tanulók szükségleteihez, ne legyenek túl zsúfoltak, legyenek jól olvashatóak, jól áttekinthetőek,

legyenek vonzóak, figyelemfelhívóak, szép kivitelezésűek és időtállóak, áruk legyen kedvező,

41

új taneszközök használatát akkor vezetjük be, ha azok az oktatás minőségét lényegesen javítják,

törekszünk a digitális taneszközök beszerzésére, azok minél több tantárgy során történő használatára.

A taneszköz-választást a nevelőtestületek tanévenként egyeztetik. A még jó állapotban levő tankönyveket könyvtárosaink összegyűjtik, listát kérnek a tanulóktól arról, hogy melyekre lesz a következő évben szükségük. Ennek ismeretében bonyolítják a beszerzést. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, valamint a támogatások rendszeréről. Az iskolaszék és az igazgatótanács véleményezi, korlátozhatja a beszerzést.Tanév közben a szülők számára közreadott listán szereplő taneszközök körét a nevelők nem bővíthetik.

5.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az 1-3. évfolyamon a hatályos közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanulók csak abban az esetben utasíthatók évfolyamismétlésre, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudták teljesíteni, azaz hiányzásuk meghaladja a 250 órát, vagy valamely tantárgy óraszámának 30 %-át.Szülői kérésre 1-3. évfolyam megismételhető.

Az idegen nyelv tanulásának első tanévében – 4. évfolyam – elégtelen osztályzat esetén a tanuló évfolyamismétlésre nem kötelezhető.

1.,2.,3. évfolyamon, valamint 4. évfolyam félévkor szülő kérésére engedélyezhető az évfolyamismétlés.

4-12. évfolyamon a tanulók az iskola magasabb évfolyamába akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyam minden tantárgyából teljesítették. Ezt a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve megszerzett érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyamonként a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális követelményeket kell alapul venni.

Ha a tanuló 4. év végén és az 5-12. évfolyamon a tanév végén maximum 3 tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelőtestület jóváhagyásával a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán valamely tantárgyból elégtelen az eredménye, az évfolyamot ismételni köteles.

Ha a tanuló az első évfolyamon nem tesz eleget az előírt követelményeknek, de tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte – munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait újra az első évfolyamon folytatja.

A továbbhaladás és évismétlés eljárása 1-4. évfolyamokon:Továbbhaladás Évismétlés

42

Évfolyam Csúsztatott iskolakezdés(6-8 éves korig)

- - -

1. Előkészítő évfolyam (6-7 éves korig, egy

alkalommal)

Egyéni továbbhaladás (legfeljebb a 4. év végéig)

Fejle

szté

sre

szor

ul -

Szül

ő ké

résé

re

Hiá

nyzá

s mia

tt

2. Mentesítés egyes

tantárgyak értékelése

alól

-3. -4. nem teljesítette

a követelményeket

A magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor, ha: magántanuló volt, az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál, vagy valamely tantárgy éves óraszámának 30%-t meghaladó

óránál többet mulasztott ha tanév közben más iskolából érkezik, és ott az adott tantárgyat nem teljesíti.

.

Magasabb évfolyamába lépés feltételei a művészetoktatásban: Felsőbb évfolyamba csak az a növendék bocsátható, aki főtárgyból eredményes vizsgát

tett. Az a növendék, aki betegség miatt nem tudott megjelenni a vizsgán, a főtárgy tanára javaslata alapján megajánlott osztályzatot kaphat, ha a tanév közbeni munkája megfelelő volt. A vizsgán igazolatlanul távolmaradó tanuló pótvizsgát köteles tenni.

- Elégtelen minősítés esetén a tanulmányokat csak osztályozó vizsga ( pótvizsga, időpontja minden tanévben szeptember 1- 5. között a munkatervben megjelölt időpontban) letételével vagy évfolyam-ismétléssel lehet intézményünkben folytatni.

„B” tagozatos oktatásban az intézményegység nevelőtestületi döntése alapján részesülhet a növendék, illetve testületi döntéssel ez megszüntethető.

- A tanuló az intézményegység-vezető engedélyével az két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben is teljesítheti. Az intézményegység-vezető az engedélyt a szaktanár javaslatát figyelembe véve adja meg, ha a tanuló kérelmét írásban május 10-ig benyújtja.

 

43

A tanulmányok folytatására főtárgyanként és kötelező tárgyanként kétszer van lehetőség. Egyéni indokok alapján a szaktanárral egyeztetve a szülőnek kell az intézményegység-vezetőhöz benyújtott kérelemmel jeleznie gyermeke évfolyam folytatási szándékát.

Amennyiben a szaktanár úgy ítéli meg, hogy a gyermeknek még egy tanévre szüksége van a követelmények elsajátítására, úgy a szülővel egyeztetve ő is javaslatot tehet az évfolyamfolytatásra. A javaslatokat, a kérelmeket legkésőbb minden év május 10 – ig kell benyújtani.

 A tanulók távolmaradásával, mulasztásával kapcsolatos rendelkezéseinket SZMSZ-ünkben részletezzük

5.4. Az egyéni fejlesztések órakereteA kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás szervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – a heti kötelező tanórai foglalkozások 12 %- áig a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, ill. az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése céljából egyéni foglalkozásokat szervezünk, melynek felmenő rendszerű alkalmazása a következő:

Évfolyam % 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.2004/2005 6 1,2 1,2 1,35 1,35 1,35 1,35 1,65 1,652005/2006 7 1,4 1,4 1,4 1,575 1,575 1,575 1,75 1,9252006/2007 8 1,6 1,6 1,6 1,8 1,8 1,8 2 22007/2008 9 1,8 1,8 1,8 2,025 2,025 2,025 2,25 2,252008/2009 10 2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,5 2,52009/2010 11 2,2 2,2 2,2 2,475 2,475 2,475 2,75 2,752010/2011 12 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3

5.5. Az osztályozó vizsga tantárgyai:1. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom, matematika2-4. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom, matematika, természetismeret5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, 7-12. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, informatika.

Osztályozó vizsga tárgyai az alapfokú művészetoktatásban megegyeznek az évfolyamokon oktatott tantárgyakkal.Az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó egyéb szabályozások: Tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára

megállapított tanulmányi kötelezettségeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

Az alapfokú művészetoktatásra jelentkező tanuló 3 fős bizottság /2 táncpedagógus, tagozatvezető igazgató helyettes/ előtt tesz felvételi vizsgát. A bizottság javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló magasabb évfolyamra kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. A bizottság vizsga alapján dönt, a művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.

44

Ha a tánctagozatos tanuló egy vagy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyit elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.

Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első évfolyamán.

5.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, az értékelés, minősítés formái5.5.1. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei, formái

Egységes elvek alapján bíráljuk el, összegezzük a fegyelmezetlenségeket és a jutalmazásokat, mely elveket az SZMSZ-ben rögzítettük.

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök a szaktanárok észrevételeit figyelembe véve – a gyerekekkel megbeszélve, minden hónap végén szóban és az osztálynaplóba rögzítve értékelik. A szorgalom és magatartás félévi és év végi osztályzatára az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével tesznek javaslatot, majd a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten.

A magatartás és szorgalom értékelésének fokozatai:Magatartás: példás jó változó rosszSzorgalom: példás jó változó hanyag

5.5.2. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái – tanulóink értékelésének rendszereÁltalános szabályok Tanulóink beszámoltatása, az ismeretek számonkérése terén az írásbeliség és szóbeliség megfelelő arányának betartására és megfelelő gyakoriságára törekszünk. A tantárgyi értékelések csak a tantervi követelmények teljesítésére vonatkozhatnak – a tanuló magatartását nem vehetik figyelembe.

Az ellenőrzés, a beszámoltatás, számonkérés, értékelés kritériumai:- pedagógiailag legyen kifogástalan, a tanuló részéről is ismert,- folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,- kiszámítható, nem kampányszerű,- sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos

tevékenységét is,- módszertanilag változatos,- konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,- lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményéti is,- természetes kísérője legyen a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör,

45

- adjon pontos visszajelzést a tanulónak, a szülőknek, az iskolának a tanuló ismereteiről, tudásáról, az esetleges hiányosságokról,

- fejlessze a tanuló önértékelésének képességét.

Az ellenőrzés, értékelés formái:szóbeli beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.írásbeli feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, házi feladat, házi dolgozat,

füzet, munkatankönyv, munkafüzet stb.gyakorlati munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, mérési gyakorlat stb,

tánctagozaton mozgássor, tánckoreográfia bemutatásaA pedagógus tervezi meg tanóráin az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

Az értékelés módjai: szöveges értékelés 5 fokozatú számskála

1-4. évfolyam I. félévéig tanév közben, félévkor és év végén, a fokozatok – rövidítések:

4. évfolyam tanév végén, 5-6. évfolyamon az informatika/számítástechnika, a tánc- és dráma, a hon-és népismeret tantárgyak év végén, a művészetoktatás előképző évfolyamain

4. évfolyam második félévétől 12. év végéig a táblázat 2. oszlopában fel nem sorolt tantárgyakból, a művészetoktatás alapfok, továbbképző évfolyamain

kiválóan teljesített K kiválóan teljesített K jeles 5jól teljesített J jól teljesített J jó 4megfelelően teljesített M megfelelően teljesített M közepes 3felzárkóztatásra szorul F gyengén teljesített Gy elégséges 2

nem felelt meg N elégtelen 1

A ’felzárkóztatásra szorul’ minősítést kapott tanulóinkat /1-4. évfolyamon/ a szülőket bevonva értékeljük, javaslatot teszünk a hiányokat okozó problémák feltárására, javítására. E tanulóinkat, és a másodszor, vagy többedszer évfolyamot ismétlő tanulókat /1-8. évfolyamon/ heti két órában korrepetáljuk, egyéni fejlesztésben részesítjük.

Negyedik évfolyam első félévéig félévkor és év végén a tanulók tanulmányi munkáját szövegesen értékeljük, így a szülők és a gyerekek pontosabb, részletesebb tájékoztatást kapnak az egyes tantárgyak, tevékenységek során produkált eredményekről, a készségek szintjéről.

Főleg az alsóbb évfolyamokon – délelőtti tanórákon és a napköziben is – az értékelés egyéb módjai is alkalmazhatók, elfogadottak: piros pont, csillag, jelek, szimbólumok, kisjegyek.

Az értékelés szempontjait a tanulókkal a szaktanároknak ismertetniük kell. A tanuló eredményéről a szülőt a tájékoztató füzetben, ill. ellenőrző könyvben tájékoztatjuk. Az osztályfőnököknek legalább kéthavonta ellenőrizniük kell a szaktanárok, illetve a gyerekek által ellenőrzőbe írt bejegyzéseit, gondoskodniuk kell az esetleges hiányok pótlásáról. Fogadóórákon a tanulók tanulmányi eredményeivel kapcsolatos tapasztalatokat a szülőkkel megbeszéljük.

46

A félévi és év végi minősítésnél – a fejlődési tendenciát is figyelembe véve – a megszerzett minősítések illetve érdemjegyek átlagát vesszük figyelembe. Tanév végén a 2. félévben szerzett jegyekhez számítjuk a félévet záró jegyet, így átlagolunk.Az öt tizedet meghaladó átlag esetén a jobb érdemjeggyel zárunk. Kétes esetén a fejlődési tendenciát, a témazárók jegyeit, illetve az egész tanév jegyeinek átlagát vesszük figyelembe. Tanév közben tantárgyi dicséretet a szaktanár a tanuló tanórai és tanórán kívüli – a tantárggyal kapcsolatos – teljesítményét figyelembe véve adhat.Félévkor és év végén a szöveges értékelés vagy a számjegy mellé dicséret / D / kerülhet. 3 dicséretes megjegyzéssel zárt tantárgy esetén a tanuló nevelőtestületi dicséretben részesül, melyet a bizonyítvány és a törzslap ’Jegyzet’ rovatában rögzítjük. Megállapodásunk szerint a hiányok miatt /házi feladat el nem készítése, taneszköz otthon felejtése/ tantárgyból elégtelen osztályzatot nem adunk. Ellenőrzőben, tájékoztató füzetben szövegesen közöljük a szülővel, s kérjük segítségét, odafigyelését. A rendszeresen előforduló hiányosságokat, pontatlanságokat a gyerekek szorgalom jegyében tükröztetjük.

5.5.3. Modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébeA modulok önálló tantárgyak. Szövegesen értékeljük: 6. évfolyamon az informatika/számítástechnika, 5-6. évfolyamon a tánc- és dráma, a hon-és népismeret modulokat.Számjeggyel: 6. évfolyamon az egészségtant, 7-8. évfolyamon az etikát és a médiaismeretet, 9-12. évfolyamon minden modult.

5-6. évfolyamon nem, azonban a 7-12. évfolyamokon a modul követelményeinek nem teljesítése megakadályozhatja a tanuló továbbhaladását.A csak az első félévben tanított modul tantárgy eredménye is bekerül az év végi bizonyítványba.

5.5.4. Tanulóink írásbeli beszámoltatásának szabályai A tanulók eredményes felkészülésének érdekében osztályonként egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A tanulás – tanítás folyamatában a felméréseket a tantárgy sajátosságainak megfelelő rendszerességgel végezzük. Tanulóink indokolt esetben – pl.: 2-3 órát is meghaladó hiányzás ugyanabból a tantárgyból– utólag is javíthatnak témazáró dolgozatukon, javító dolgozatot írhatnak, a tanuló számára kedvezőbb jegy kerül az ellenőrzőbe, naplóba. A témazárókat, felmérőket százalékosan is kimutatjuk, a százalék mutatókat a tájékoztató füzetbe, ill. az ellenőrzőbe is bejegyezzük. Az egyes tantárgyakhoz készült központi tudásszintmérő feladatlapoknál az azokban javasolt

ponthatárokat alkalmazzuk. Az egységes értékelés érdekében szaktanáraink által összeállított írásbeli feladatsorok esetén – az anyag mennyiségétől ill. minőségétől függően – egy enyhébb és egy szigorúbb értékelési szisztémát alkalmazunk.

47

A százalékhatárokról tanév elején a tanulókat és a szülőket is tájékoztatjuk.100 %-ban minimumkövetelményt tartalmazó feladatsor esetén:0-69% - felzárkóztatásra szorul 70-100 % - megfelelt

Félévi, év végi, tanév közbeni nagyobb témakört felölelő felmérések esetén:0 – 35 % 36 – 50 % 51 – 70 % 71 – 85 % 86 – 100 %felzárkóztatásra szorul

megfelelően teljesített jól teljesített kiválóan teljesített

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Értékelési – ellenőrzési eljárásaink:Előkészítés Struktúrája Formája Jellege Célja

Ismétlés 4-5 hét Év eleji felmérők Százalékos Kvantitatív(külső v. belső)

Diagnosztizálás

Vázlatok – 1-2 órai anyagLényegkiemelésRendszerezésMinta

Írásbeli feleletSzóbeli feleletekFüzetvezetés Tanulói produktumok

Szöveges/rajzos Szóbeli, írásbeli + önértékelésJegyek

Kvantitatív (belső)Kvantitatív (belső)

Formatív

IsmétlésÖsszefoglalásGyakorlás

Témazárók – tesztek, lapok, esszék

Érdemjegyek Százalékos vagy szöveges értékelés

Kvantitatív (külső vagy belső)

SzummatívFormatív

Évfolyamszintű és/vagy iskolaszintű egyeztetés

Félévi mérések Százalékos és/vagy szöveges értékelésÉrdemjegy

Kvantitatív (külső vagy belső)

SzummatívFormatívDiagnosztizáló

Osztályozó értekezlet

Félévi minősítés Érdemjegy vagy szöveges értékelés

Kvantitatív vagy kvalikatív

Szummatív

Vázlatok – 1-2 órai anyagLényegkiemelésRendszerezésMinta

Írásbeli feleletSzóbeli feleletekFüzetvezetés Tanulói produktumok

Szöveges/rajzos Szóbeli, írásbeli + önértékelésJegyek

Kvantitatív (belső)Kvantitatív (belső)

Formatív

IsmétlésÖsszefoglalásGyakorlás

Témazárók – tesztek, lapok, esszék

Érdemjegyek Kvantitatív (külső vagy belső)

SzummatívFormatív

Évfolyamszintű és/vagy iskolaszintű egyeztetés

Év végi mérések Százalékos és/vagy szöveges értékelés, jegy

Kvantitatív (külső vagy belső)

SzummatívFormatívDiagnosztizáló

1-4. évfolyamban LEG-ek versenye

Százalékos Kvantitatív (külső vagy belső)

Diagnosztizáló Szummatív

Osztályozó Évzáró Érdemjegy vagy Kvantitatív vagy Szummatív

48

értekezlet bizonyítvány szöveges értékelés

kvalikatív

A diagnosztikus mérések, értékelések egy rövidebb időszak eredményeit tükröző elemzése, azok évről évre visszatérő összevetése megbízható alapot ad számunkra az egyes osztályok, csoportok tanterveinek alakításához, az alkalmazott stratégiák és módszerek kiválasztásához, a sikertelenség okainak feltárásához.

Fontosnak tartjuk a kvalitatív és kvantitatív értékelés életkornak és tantárgynak leginkább megfelelő, változatos és helyes arányú alkalmazását, a folyamatos, rendszeres ellenőrzést, az ösztönző, előremutató értékelést.

Az eredmények százalékos kimutatása és a szöveges értékelések révén a szülők és tanulók pontosabb, hitelesebb képet kapnak az ismeretek elsajátításának szintjéről, annak változásáról.

Az iskolavezetés és értékelések eredményeinek rendszeres összevetésével, figyelemmel kísérésével felszínen tartja a tanulás-tanítás folyamatának ezt a problémáktól nem mentes összetevőjét.

5.5.5. Belső méréseink szabályozása A képességmérések esetében a tanuló döntheti el, hogy azt kötelező, beszámítandó jegyként kezeli. 4. évfolyamon nevelőink által összeállított mérőanyag segítségével választjuk ki legtehetségesebb tanítványainkat - a LEG-eket. Feladat-ellátási helyenként a negyedikesek képviselik intézményünket a városkörnyéki tanulmányi versenyen.

5.6. Az otthoni – napközis, tanulószobai – felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

Az 5-8. évfolyamon a tanulók szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl- nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

9-12. évfolyamon a tagozatvezetővel egyeztetett mennyiségű házi feladatot kaphatnak a tanulók.

5.7. Tanulóink fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereinkTanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. /Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek méréséhez. OM 2000. Szerkesztette: Tompa Ferenc/A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, a szülők tudomására hozzák.A hat motoros próba maximum pontértéke feladatonként 10,5 pont, ez összesen 63 pont. A 2000 m síkfutás maximum pontja 77 pont. Így összesen 140 pont az elérhető pontszám.

49

A minősítő kategóriák a következők:Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése

Tanuló értékelése0-20,5 pont

1-4.

els

ő fé

lév

felz

árkó

ztat

ásra

szor

ul

4. é

v vé

gétő

l-8.-i

gel

égte

len

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

21-40,5 pont

4. é

v vé

gétő

l -8.

-ig

elég

sége

sAz egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

41-60,5 pont

1-4.

els

ő fé

lév

meg

fele

lőe

n te

ljesí

tet

4. é

v vé

gétő

l-8.

-igkö

zepe

s A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi.

61-80,5 pont

1-4.

els

ő fé

lévi

g m

egfe

lelt

4. é

v vé

gétő

l-8.-i

g kö

zepe

s

Ezt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.

81-100,5 pont

1-4.

els

ő fé

lévi

gjó

l meg

fele

lt

4. é

v vé

gétő

l-8.-i

gjó

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

101-120,5 pont

1-4.

els

ő fé

lévi

gki

váló

an m

egfe

lelt

4. é

v vé

gétő

l-8.-i

gje

les

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

101-120,5 pont

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

50

5.8. A nemzeti kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagaRészletesen megtalálható évfolyamonként a német nemzetiségi, valamint a két tannyelvű oktatás helyi tantervében. Kiegészítő ismereteket kapnak a német nyelvet tanulók a nemzetiségi hét rendezvényein.

Mivel intézményünkben az e nyelvet – oktatási formát választók heti 5 órában a német nemzetiségi nyelvoktató program alapján tanulnak, számukra a magyar nyelv és kultúra elsajátítását a többi tantárgy biztosítja, erre külön programot készítenünk nem kell.

5.9. A német nemzetiségi kultúra megismerésének lehetőségei iskolánkban Városunkban nagy számban élnek német ajkú emberek, nagy kulturális hagyományokkal. A gyerekek azonban elvétve nőnek már fel olyan családban, ahol anyanyelvi szinten beszélnék a német irodalmi, vagy a tájnyelvet. A nemzetiségi németet választó tanulóink közül sokan vannak olyanok is, akik a német nyelv tekintetében semmiféle családi örökséggel nem rendelkeznek. Számolnunk kell e tényekkel, s ezek figyelembevételével igyekszünk a német nemzetiségi nyelv tanítását, a nemzetiség kultúrájának megismertetését tanulóink számára biztosítani. A nemzetiségi oktatás céljai:– a nemzetiség tudat fejlesztése– a magyarországi németek életének, kultúrájának megismerése, megőrzése– a német nyelvterületeken élő lakosság hagyományainak, életének megismerése– a tanulók érdeklődésének felkeltése őseik nyelve iránt– a német nyelv alapismereteinek megszerzése, amelyre a további ismeretek építhetők

Ezen célok megvalósítása a következő területeken a felsorolt tevékenységekkel valósítható meg: Tanórai keretben a tantervünknek megfelelően a nemzetiség kultúrájának, hagyományainak

megismertetésére nagy hangsúlyt fektetünk. Tanórán kívüli iskolai foglalkozások keretében– A jó képességű tanulókkal részt veszünk a nemzetiségi, fordítási, szépkiejtési versenyeken.– Az évente megrendezésre kerülő szülői gálán két tannyelvű és nemzetiségi nyelvet tanuló

osztályaink különböző német nyelvű műsorszámokkal lépnek fel /tánc, ének, színdarab/.– 2. évfolyamon német néptánc oktatás folyik az alsó tagozaton, felsőseink a művelődési ház

által szervezett középhaladó, vagy haladó csoportban próbálnak, szerepelnek.– A szaktantermekben szünetekben és szabadidőben lehetőséget biztosítunk német nyelvű

folyóiratok, könyvek olvasására.– Szorgalmazzuk a csereüdüléseket, a diáklevelezést.– A németországi Bautzen megyében működő négy Schullandheim /Halbendorf, Sohland,

Neukirch, Bautzen /Burk/ és ezek működtetésével foglalkozó utazási irodával /Kinderreisebüro der Schullandheime e.V./ 1995 óta van partnerkapcsolatunk. Mi Fonyód-Alsóbélatelepen fogadjuk a német gyerekeket.

– A német nemzetiségi két tannyelvű oktatás eredményességét segítik a németországi cserekapcsolatok: Wernau, Hocheim városával.

– A németországi nyelvgyakorlaton az 5-12. évfolyam kéttannyelvű és német nemzetiségi nyelvet tanuló diákjai, míg a bélatelepin a 4-.12. évfolyam tanulói vehetnek részt.

51

– A Vörösmarty iskola a 2003/2004. tanévtől a ’Schulverein’ Német Nemzetiségi iskolák Egyesülete megbízásából gesztortevékenységet lát el a Völgységben található német nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevő általános iskolák számára. Tevékenységét a 2003. szeptemberében létrehozott Német Nemzetiségi Általános Iskolák Szakmai Társulása keretén belül fejti ki.

Városi szintű tevékenységek– A Márton-napi búcsún diákjaink, szüleik és kollegáink is részt vesznek. A látványos

lampionos felvonulást műsor követi. Németeseinkhez az idén már angolos gyerekek is csatlakoztak.

– A Német Ház által szervezett anyák napi ünnepségeken rendszeresen részt veszünk, műsort adunk, egyéb meghirdetett programjait népszerűsítjük, gyerekeink számára nevelői kíséretet biztosítunk.

– Fontosnak tartjuk /kölcsönös megkeresés után/ a város német nemzetiségi csoportjaival, egyesületeivel /GJU, Elternhaus, német nemzetiségi énekegyüttes, tánccsoportok/ való kapcsolattartást.

5.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele, mentesítéseTanulóink felvételének és mentesítésének eljárását az SZMSZ-ünkben rögzítettük. E dokumentum tartalmazza a mulasztás, hiányzás, távolmaradás igazolásával kapcsolatos szabályozásunkat is.Az SZMSZ kiegészítése a következő:A kötelező felvételt biztosító iskola, tagintézmény köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban kötelező felvételt biztosító iskola.Körzetbe tartozó gyermek felvétele feladat-ellátási helyenként csak helyhiány miatt tagadható meg. Körzetbe tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvétele nem tagadható meg.A halmozottan hátrányos tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb 15 %-kal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes intézményre számított aránya.A kijelölt iskola - akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola – a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezőt a nemzeti kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába fel, illetve át kell venni.Ha a tagintézmény a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót helyben szokásos módon – legalább 15 nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézményfenntartó társulás lakóhelyein található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítését követően előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézményfenntartó társulás lakóhelyein található.

Túljelentkezés esetén elsőbbséget élveznek: a feladat-ellátási hely azon képzési specialitását választók, melyet másutt nem jelenik meg /két

tannyelvű oktatás, emelt szintű úszás, emelt szintű testnevelés, napközi, iskolaotthon/

52

a jelentkező tanuló testvére már a feladat-ellátási hely tanulója, előző tanévben is már jelezte felvételi szándékát.Ha a telephely a fenti sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Az első évfolyamon indítható osztályok számát a fenntartó határozza meg. Amennyiben az engedélyezett osztálylétszámok megtartása mellett feladat-ellátási helyenként aránytalan a beiratkozók száma, a várható osztálylétszámok tekintetében nagy a különbség, az intézményvezetés sorsolás útján dönt az osztályba sorolásról. Nem vehet részt a sorsoláson a körzetbe tartozó, körzeten kívüli, de a telephelyre jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermek – feltéve, ha megengedett százalékarányok magasabbak a törvényi előírásnál.

Gimnáziumi tagozatra történő felvételnél a megengedett létszámhatárig – amennyiben a tanuló a felvételi követelményeknek megfelel – elsősorban az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók vehetők fel.

Az alapfokú művészetoktatás tagozatain túljelentkezés esetén vizsgabizottság - alkalmassági vizsga alapján - hozza meg döntését.

Záró gondolatok

Programunk intézményünk életét, működését hivatott vázolni. Mutatja célkitűzéseinket,

alapelveinket, nevelésről, tanításról vallott nézeteinket, elkötelezettségünket munkánk,

felelősségünket a ránk bízott gyerekek iránt.

Nehéz a közösen meghatározott, kimondott célokat, feladatokat minél kevesebb hibával,

egyformán jól megoldani. Törekszünk a megvalósításnál is az együtt gondolkodásra, az

összehangolt, következetes nevelésre - oktatásra, hisz a gyerekek itt töltött évei a mi

felelősségünk.

Érvényességi rendelkezések

A program érvényességi ideje: az elfogadástól, jóváhagyástól számított 4 év.

Hatálybelépés: 2008. szeptember 1.

53

Módosítás: A program a bevezetését követő egy év elteltével módosítható. A program módosításának módja, lehetséges indokai: tantestületi megfontolások, a költségvetésben bekövetkező olyan változás, mely a program teljesülését nem teszi lehetővé, a részprogramokban bekövetkező módosulások, melyből automatikusan következik e közös pedagógiai-művelődési program módosításának szükségessége is, valamint a fenntartó utasítása.A módosításra a szak-alkalmazotti kör jogosult. A módosítások a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A módosított program legkorábban az elfogadás időpontját követő szeptember 1-jén lép hatályba.

A program felülvizsgálatának mechanizmusa: A program felülvizsgálatát minden év májusában el kell végezni az intézményegységi programok felülvizsgálata után. A felülvizsgálat folyamatát Minőségirányítási Program tartalmazza.

Nyilvánosság: Programunk nyilvános, az iránta érdeklődőknek biztosított a betekintés lehetősége. A program megtekinthető: - a titkárságon,- az iskolai könyvtárakban,- Interneten az intézmény honlapján,- valamennyi intézményegységben, telephelyen jól látható módon kifüggesztve.

II. KÖTET: A tantárgyak kötelező eszközeinek és felszerelésének jegyzéke feladat-ellátási helyenként

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés, pótlás2007/2008. 2008/2009. 2009/2010

Tanterem Osztályonként 1 Szaktanterem Iskolánként 1-1

54

Tornaterem 8 évfolyamos ált. iskolában 1

Sportudvar Iskolánként 1Igazgatói iroda Iskolánként 1Nevelőtestületi szoba

Iskolánként 1

Helyettesi iroda Iskolánként 1Gazd. Vez. iroda (önálló gazd. Esetén)

iskolánként 1Ügyviteli helyiség-minőségfejlesztési szoba

Iskolánként 1

Könyvtár Iskolánként 1Könyvtárszoba Iskolánként 1

(ha nem előírás a könyvtár)

Orvosi szoba Iskolánként 1

KISZOLGÁLÓHELYISÉGEKEszköz,

felszerelésekMennyiségi mutató Leltár

szerinti mutató

Beszerzés

Sportszertár Iskolánként 1Aula (előtér, közösségi tér)

Iskolánként 1

Porta Iskolánként 1Ebédlő Iskolánként 1Főzőkonyha Iskolánként 1Tálaló-mosogató, felnőtt étkező

Iskolánként 1

Öltöző Iskolánként és nemenként 1

Hideg-meleg vizes zuhanyozó

Iskolánként és nemenként 1

Személyzeti WC Épületenként, nemenként 1

Tanulói WC Iskolánként és nemenként 1

Mosléktároló Iskolánként 1Éléskamra Iskolánként 1Szárazáru raktár Iskolánként 1Földesáru raktár Iskolánként 1Egyéb raktár Iskolánként 1Szertár Épületenként 1

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAITANTEREM

55

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés

Tanulói asztalok, székek

Tanulók létszámának figyelembevételével

Nevelői asztal, szék

Tantermenként 1

Eszköztároló szekrény

Tantermenként 1

Tábla Tantermenként 1

Ruhatároló (fogas)

Tanulók létszámának figyelembevételével

Szeméttároló Helyiségenként 1Sötétítő függöny Ablakonként 1

SZAKTANTERMEK 2/1.SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEREM

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés

Tábla + flipchart 1

Számítógépasz-tal Kettő tanulónként 1Számítógépek és tartozékai

Kettő tanulónként 1 felszerelés

Nyomtató 1

Programok Szükség szerint

Lemeztároló doboz

2

SZAKTANTERMEK 2/2.IDEGENNYELVI SZAKTANTEREM

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés

Nyelvi labor berendezés

10-15 tanuló egyidejű foglalkoztatására

Magnetofon 1Írásvetítő 1

SZAKTANTERMEK 2/3.TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKTANTEREM

56

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés

Vegyszerálló tanulói asztalik (víz, gáz csatlakozással)

Három tanulónként 1

Elszívóberen-dezés

Tantermenként 1

Vegyszerálló mosogató

Két asztalonként 1

Fali mosogató Tantermenként 1Poroltó Tantermenként 1Mentő láda Tantermenként 1Eszköz- és vegyszerszek-rény

2

Méregszekrény (zárható)

Tantermenként 1

Eszközszállító tolókocsiTörpefeszültsé-gű csatlakozások

Tanulóasztalonként 1

SZAKTANTERMEK 2/4.MŰVÉSZETI NEVELÉS SZAKTANTEREM /rajz, ének/

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés

Rajzasztal (rajzpad)

Tanulónk létszámának figyelembevételével 1

Tárgyasztal Tantermenként 1Mobil lámpa (reflektor)

2

Vízcsap 2Pianínó Iskolánként 1Ötvonalas tábla Tantermenként 1CD- vagy lemezjátszó, magnetofon

Tantermenként 1

Tároló polcok Tantermenként 1

SZAKTANTERMEK 2/5.TECHNIKAI NEVELÉS SZAKTANTEREM /1 technika, 1 háztartástan/

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés

Tanulói munkaasztal

15 tanuló részére

57

Állítható magasságú támla nélküli szék

15 tanuló részére

Gyakorló tanterem

Iskolánként 1

TESTNEVELÉS SZERTÁREszköz,

felszerelésekMennyiségi mutató Leltár

szerinti mutató

Beszerzés

Kislabda 20Labda 30Tornaszőnyeg 12Tornapad 6Zsámoly 15Bordásfal 30Mászókötél 12Gumikötél 15Ugrókötél 30Medicinlabda 70Stopper 4Kiegészítő tornakészlet

10

Speciális felszerelés, úszás segédeszköz:.

50 úszódeszka30 lábbólya10gumilabda10 karika

TORNATEREM(a tornaszoba címszó alatt leírt valamennyi felszerelés plusz az alábbiak)

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés

Kosárlabda palánk

2

Gyűrű 1Mászórúd 2

SPORTUDVAREszköz,

felszerelésekMennyiségi mutató Leltár

szerinti mutató

Beszerzés

Szabadtéri labdajáték felszerelése

1

Magasugró állvány, léc

1

58

Távol-, magasugró gödör, futópálya

1

IGAZGATÓI IRODAEszköz,

felszerelésekMennyiségi mutató Leltár

szerinti mutató

Beszerzés

Íróasztal, szék 1Tárgyalóasztal 1Szék 2Iratszekrény 1Fax 1Telefon 1

NEVELŐTESTÜLETI SZOBAEszköz,

felszerelésekMennyiségi mutató Leltár

szerinti mutató

Beszerzés

Fiókos asztal – szék

Pedagóguslétszám szerint 1

Napló- és folyóirattartó

1

Könyvszekrény 2Ruhásszekrény vagy fogas

Pedagóguslétszám szerint

Mosdókagyló 1Tükör 1számítógépfénymásoló

ÜGYVITELI HELYISÉGEszköz,

felszerelésekMennyiségi mutató Leltár

szerinti mutató

Beszerzés

Asztal – szék Felnőtt létszám szerintIratszekrény 1Lemezszekrény 1számítógép 1Írógépasztal, szék 1Fénymásoló 1Számítógépasz-tal és szék

1

Számítógép nyomtatóval, telefon

Közös vonallal is működtethető

KÖNYVTÁR

59

Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató

Beszerzés

Tanulói asztal, szék

Egy iskolai osztály egyidejű fogl.hoz szükséges menny.

Egyedi világítás Olvasóhelyenként 1Könyvtárosi asztal, szék

1

Szekrény (tároló) 3000 könyvtári dok. Elhelyezésére

Tárolók, polcok, szabadpolcok

2

Létra 1Fénymásoló 1Telefon 1Számítógép, nyomtató

1

Videó, televízió 1CD- vagy lemezjátszó

1

Írásvetítő 1

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖKEszköz,

felszerelésekMennyiségi mutató Leltár

szerinti mutató

Beszerzés

Magnetofon 10CD- vagy lemezjátszó

2

Videó, televízióval

5

A tantárgyak eszközszükségletének nyilvántartása a dokumentáció mennyisége miatt programunk II. kötetét képezi.Tanévenként a lehetséges fejlesztéseket elvégezzük.

Alapfokú művészetoktatás – tánctagozatok eszközjegyzéke

A művészetoktatási intézmények és művészeti ágak közös követelményei:Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

tanterem az iskola munkarendje, valamint az egyes művészeti águnknál

meghatározottak szerintigazgatói iroda épületenként 1

igazgató helyettesi iroda épületenként 1

60

ügyviteli helyiség épületenként 1nevelőtestületi szoba épületenként 1

könyvtár épületenként 1könyvtárszoba épületenként 1

kiszolgáló helyiségekszertár, raktár

épületenként 1

aula /előtér, várakozó/ épületenként 1porta épületenként 1

személyzeti WC épületenként, nemenkénttanulói WC épületenként, szintenként,

nemenként 1öltöző, zuhanyzó épületenként, nemenként 1

elsősegély helyiség épületenként 1

AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZAKOK KÖVETELMÉNYEI

TÁNCMŰVÉSZET/balett, modern-kortárs tánc, társastánc tanszak/

Helyiségek tanterem a csoport, illetve az együttesek

létszámának figyelembe vételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott

csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

táncterem /balett-terem/ tanári öltöző, tusoló épületenként, nemenként 1

tanulói öltöző, tusoló épületenként, nemenként 1kellék- és jelmeztár

épületenként 1Helyiségek bútorzata, egyéb

berendezési tárgyai és oktatási eszközei

épületenként 1

Tanteremtanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembe

vételéveltanári asztal, szék tantermenként 1

eszköztároló szekrény tantermenként 1Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

tábla tantermenként 1ruhatároló /fogas/ tanulók létszámának figyelembe

vételévelmagnetofon, CD vagy

lemezjátszótantermenként

televízió, videokamera, videolejátszó

épületenként 1

szeméttároló helyiségenként 1táncterem, balett terem

61

zongora vagy pianínó 1zongoraszék 1

tükörrel borított falfelületbalettszőnyeg 1

falba rögzített 5-6 cm átmérőjű farudak

tanulók létszámának figyelembe vételével

audio készülék, erősítő berendezés tartozékokkal

1

Tanított hangszer hangszerfajtánként, tanulónként ill. szakonként 1

 

Tanított hangszer az adott hangszert tanulók 30 % - nak megfelelő számban

Furulya

Fuvola

Klarinét

Oboa, fagott

Szaxofon

Trombita

Hegedű, gitár

Pianínó

Hangszertartozékok

Metronóm

Magnetofon

Lemezjátszó, CD lejátszó

Kottaállvány

Párologtató

Szeméttartó

Hangversenyterem

Szék

Karmesteri dobogó

Mikrofon

Világítás technika

Erősítő berendezés

Hangoló gép

 

 

62

III. KÖTET 1.rész: Bölcsőde-óvoda nevelési programja

TARTALOMJEGYZÉK

1.................................................................................................................................Intézményegység bemutatása1.1 Bölcsődénk, óvódáink1.2. Óvodaképünk1.3. Programunk forrásai

2.....................................................................................................................................A nevelés célja és feladatai2.1 Általános pedagógiai alapelvek2.2 Általános célok 2.2.1. Sajátos célok 2.3 A nevelés feladatai

2.3.1 Egészséges életmód alakítása, a testi fejlődés elősegítése2.3.2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció2.3.3 Az értelmi nevelés – az anyanyelv használatának fejlesztése2.3.4 Speciális nevelési feladatok

3...........................................................................................................................................................Rendszerábra4.........................................................................................................................................Tevékenységünk keretei

4.1 Az évszakok4.2 A néphagyományok4.3 Az óvodai csoportok számára ajánlott napirend, hetirend, csoportszervezés, dokumentumvezetés4.4 GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁNKBAN

5........................................................................................................................Az óvodánk tevékenységrendszere5.1 Játék5.2 Játékba integrált tanulás5.3 A környezet tevékeny megszerettetése5.4 Mozgás, mozgásos játékok5.5 Mese – vers5.6 Ének-zene, énekes játékok5.7 Ábrázolás, kézi-munka5.8 Munka jellegű tevékenységek

6....................................................................................................A német nemzetiségi nyelvi nevelés programja6.1 A nyelvi nevelés rendszere, értelmezése a Perczel Mór utcai és a Széchenyi téri német nemzetiségi tagóvodákban6.2 A nyelvi nevelés céljai és feladatai6.3 A német nemzetiségi nyelvi nevelés óvodai alapjai, integrációja a magyar nyelvű neveléssel – a kétnyelvűség megvalósítása6.4 A nyelvi nevelés tartalma az óvodai tevékenységekben6.5 A nemzetiségi kultúra ápolása, a hagyományok megőrzése6.6 A nyelvi nevelés módszertani ajánlásai6.7 A nyelvi képességek fejlesztése6.9 A kétnyelvű dokumentumvezetés6.11 A nemzetiségi óvodák sajátos kapcsolatai

7..................................................................................................................................................Angol nyelvtanulás8.................................................................................................................................Óvodánk kapcsolatrendszere

8.1 Kapcsolat a pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézményekkel8.2 A pedagógiai munkát segítő egyéb kapcsolatok

9.............................................................................................................................................................Garanciáink9.1 Személyi feltételek9.2 Tárgyi feltételek

10 Ellenőrzés, értékelés10.1 Az óvodapedagógus szerepe az ellenőrzésben, értékelésben10.2 A szakmai közösségek szerepe az ellenőrzésben, értékelésben10.3 Az óvodavezető szerepe az ellenőrzésben, értékelésben

63

1. BölcsődénkrőlBölcsődénk 20 hetestől 3 éves korig gondoskodik a gyermekek elhelyezéséről. Csoportszobáink tágasak, világosak, otthonosan berendezettek, megfelelő teret biztosítanak. A mosdóhelyiségek berendezése a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Magas színvonalú gondozó-nevelő munka biztosított az ellátottak számára. Magas fokon igyekszünk szolgálni a gyerekek érzelmi és test fejlődését. Kiemelt feladatnak tekintjük az egészséges életmódra való nevelés szokásainak kialakítását.

BeszoktatásA szülővel történő fokozatos beszoktatás segíti a gyermekek beilleszkedését és a családdal való együttműködést. A gyerekek bölcsődében töltött idejét átfogja a folyamatos és állandó napirend. A gondozónők feladata, hogy a gyermekek nevelését-gondozását egységes elvárások, normák alapján szervezzük. Feladatunk tiszteletben tartani a gyerekek életkori, egyéni sajátosságait, fejlettségüket, fizikai-pszichikai-egészségi állapotukat, önállóságukat.

ÉtkeztetésA korszerű csecsemő- és kisgyerekkori táplálkozási elveket figyelembe vesszük, azaz ügyelünk arra, hogy a táplálék mennyisége és minősége, higiénés követelményei megfelelőek legyenek.

Napi tevékenységlehetőségek- rajzolás színes ceruzával, zsírkrétával,- festés,- ragasztás,- gyöngyfűzés,- ismerkedés természetes anyagokkal, pancsoló, homokozó,- tornaszoba, mozgásfejlesztő játékok

2. ÓvodánkrólA 90-es évek második felétől új szakmai hangsúlyt kapott az egyéni pedagógiai alkotó szabadság és az ezzel együtt járó felelősségvállalás. Így lehetővé vált az óvónő egyéniségének fejlesztésén keresztül a csoportok egyéni arculatának kialakítása.Fontos szakmai alapelvünk a gyermek megismerésén alapuló egyéni fejlesztés és ezzel összhangban a szülőkkel való tartalmas nevelőpartneri alapokon nyugvó együttműködés, hagyományápolás. Kiemelten fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkört, egymás segítését, a játék elsődlegességét, a tanulás tág felfogását, a szakmai tájékozottságot. Csoportjaink általában vegyes életkorú csoportok, de részben osztott csoportokban is dolgozunk

1978-óta folyik a nemzetiségi óvodákban – változó csoportszámban – a német nemzetiségi óvodai nevelés.1999 óta vezettük be az angol nyelvvel való ismerkedést. Hagyományaink szerint törekszünk arra, hogy gyerekeink mind teljesebb köre vegyen részt az óvodai nevelésben. Pedagógiai értékeink közé tartozik a fejlettség szerinti differenciált beiskolázás, e tekintetben folyamatos az együttműködés az általános iskolával.

64

Programunk forrásai

Az 1980-as években megismert szakmai megújítás állandó résztvevői voltunk, így a mai minősített óvodai nevelési programok sok eleme a kezdetektől beépült a napi gyakorlatba. Számos nevelési programmal találkoztunk a felkészülési időszakban, a teljes átvételt azonban nem tartottuk jó megoldásnak, mert a megújítási folyamatban átvett elemek már saját gyakorlatunkba épültek.A következő minősített Óvodai Nevelési Programokban találtunk gondolati azonosságokat, vagy adott területen hasonló felfogású nevelési gyakorlatot:

A „ MINDI”–ből elsősorban a folyamatos napirendet, a játék hangsúlyos szerepét, a vegyes életkorú csoportszervezést, a tanulási tevékenységek fogalmi értelmezését építettük be az elmúlt évek alatt.A „KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAM” a gyerekek egyéni fejlesztését tette hatékonyabbá, a fejlesztő programot Páli Judit, Porkolábné Dr. Balogh Katalin segítségével kifejlesztése a fejlesztés egyénre méretezése és tervezése, ezzel együtt a tanulási zavarok (nehézségek) korai megelőzése. A hátrányos helyzetből adódó esélyegyenlőtlenség óvodai eszközökkel történő csökkentése. korai szakaszában megismertük, azóta is sikeresen alkalmazzuk a mozgásfejlesztést, testsémafejlesztést, percepciófejlesztést.A soproni programfejlesztők munkásságából a 4 évszakos témaépítkezést fejlesztettük tovább, az előre tervező munkamódszerbe beépítettük a követő-tervező megoldást, amely elsősorban azt jelenti, hogy a nem tervezett, de adódó lehetőségeket az óvónő beépíti a fejlesztési folyamatba.A program bevezetése óta eltelt időszakban forrásértékűvé vált a környezetünk védelme.

3. Alapelvek, a nevelés célja és feladatai

3.1 Általános pedagógiai alapelvek

„A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak „ /ONOAP/ „Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia”/ONOAP/ „A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeret övezi „ /ONOAP/ „A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg.”/ ONOAP/ A nevelőmunkát a tudatosság és tervszerűség jellemzi. A tudatosan tervezett és szervezett nevelő hatások rendszere teszi lehetővé az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő személyiség fejlesztést. A nevelőmunka alapját a gyermek pontos, „ naprakész „ ismerete képezi. / ennek írásos rögzítése, a fejlődés nyomon követése minden óvodapedagógus kötelessége / A differenciálás a nevelőmunkában és a tanulásszervezésben egyaránt alapvetés. A gyermek tevékenységeinek szervezésében és a fejlesztőmunka során a játék elsődlegességét biztosítani kell.

65

Az osztatlan életkorú csoport sajátosságaiból adódó nevelési elvek érvényesülését biztosítani kell: a fejlesztő hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez igazoldjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban. Minden dolgozóra érvényes alapelv: aki az óvódában dolgozik, értéket közvetít, nevel,

függetlenül attól, hogy rendelkezik-e erről diplomával2.2 Általános célokA gyerekek harmonikus személyiségfejlesztése, változatos, élményekben gazdag óvodai élet biztosítása a játéktevékenység elsődlegessége alapjánszeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör kialakítása a iskolakezdéshez szükséges testi, értelmi, akarati, érzelmi és szociális érettség 3.2. Sajátos célokA beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egyéni program szerinti, iskolára való előkészítése Az enyhén sérült gyerekek óvodai ellátása a normál óvodai csoportok keretein belül – kisebb létszámú integrált sajátos nevelési igényű csoportokban. Az angol nyelvvel való ismerkedés, az idegen nyelv tanulásának óvodai alapozása csoportközi szervezeti formában.A német nemzetiségi nyelvi nevelés, a nemzetiségi kultúra és hagyományok ápolása, identitástudat erősítése.A gyógytestnevelésre rászoruló gyerekek ellátása egyéni program szerint.

3.3. A nevelés feladatai3.3.1 Egészséges életmód alakítása, a testi fejlődés elősegítése

Az óvodai élet megszervezése szolgálja a gyerekek számára az egészséges életvitel szokásainak alapozását és gyakorlását.

Segítse elő az életritmus szerepének megerősödését elsősorban azért, hogy a rendszeresen ismétlődő cselekvések biztonságos támpontokat adjanak. Az óvoda és környezetének állapota és felszereltsége óvja, védje a gyerekek egészségét.

A testi szükségletek, a mozgásigény kielégítése segítse elő a gyerekek testi- szellemi fejlődését, a testápolás - táplálkozás- öltözködés szokásai a fenti célokat egyénileg alapozzák.

A családi és az óvodai gondozás összhangjának megteremtése, különös tekintettel a hátrányos és veszélyezetetett gyermekek esetében, a hátrány jellegének megfelelően egyéni gondozással.

Körültekintően kell figyelembe venni a pihenés, az alvás egyéni eltéréseit. A testi képességek fejlesztését edzéssel segítsük, ki kell használni a víz, a levegő és a

napfény egészségmegőrző hatását

A feladatok megvalósításának lehetőségeiA gondozás, a testi szükségletek kielégítésePihenés, alvás

66

Az óvónő nyugodt körülményeket teremt, így segíti a gyermekek elalvását (kényelmes elhelyezkedés, pizsamára vetkőzés, csend, elsötétítés, jól kiszellőztetett csoportszoba).A csoportokban – a kialakított altatási szokásoknak megfelelően – az óvónő mesél, énekel.Figyelembe veszi a gyerekek egyéni alvási szokásait, az egyéni alvásigényt.Módot ad arra, hogy a közös pihenési idő után az ébren levő gyerekek csendben elfoglalhassák magukat. A korán érkező gyerekek számára a csoportszoba „kuckójában” biztosítja a lefekvést. Az itt elhelyezett heverő lehetővé teszi, hogy a napközben elfáradt gyerekek – elsősorban a kicsik – szükségletüknek megfelelően lepihenhessenek. A felkelés csendben nyugodtan kezdődik, tempója igazodik az ébren levő gyerekekhez. A még alvó gyerekekkel szemben a felnőtt türelmet tanúsít, hagyja őket maguktól felébredni. Nagy erőkifejtést igénylő tevékenységek után az óvónő mindig biztosít időt a megpihenésre. az óvodai nap folyamán. Ügyel a mozgásos és pihenéses tevékenységek sorrendjére, időtartamára. Étkezés Az óvodában a gyerekek naponta háromszor étkeznek. A reggeli a csoportokban folyamatos, a reggeli rendelkezésre állásától függően a gyerekek igényüknek megfelelően reggelizhetnek. Az ebéd mindig meghatározott időpontban együtt történik, az uzsonna a felkelés után folyamatosan elfogyasztható. A reggeli és az uzsonna az önkiszolgálásra épül, délben általában a naposok terítenek. A naposok napközbeni és déli feladatait, annak tartalmát a csoportok önállóan alakítják ki. A felnőttek a csoport összetétele alapján megszervezik az ételek osztásával kapcsolatos teendőket, a felnőttek a gyerekekkel együtt étkeznek. A gyerekek egyéni fejlettségüknek megfelelően tölthetnek, merhetnek, használhatják az evőeszközöket. Az étel elfogyasztása senki számára sem kötelező, de a felnőttek példaadással, kedvébresztéssel próbálkoznak. A gyerekek gyakorolják a kulturált étkezés szabályait. Az óvónők megismerik a család átlagtól eltérő étkezési szokásait, ezeket kellő toleranciával fogadják. A kijelölt helyen mindig rendelkezésre áll folyadék, a gyermekek bármikor ihatnak. A felnőttek megfigyelik a gyerekek étkezését, javaslataikkal segítik az egészséges étrend összeállítását.

Az öltözködés E tevékenységet a gyerekek folyamatosan végzik (lefekvés, felkelés, levegőzés előtt és után, kötelező testnevelés előtt és után, séták, stb. alkalmával). A felnőttek úgy szervezik meg a körülményeket, hogy a gyerekek minél nagyobb önállósággal öltözzenek, vetkőzzenek, ehhez egyénileg nyújtanak segítséget. Fontos az időjárás és az öltözködés közötti összhangra nevelés, ezért a gyerekek maguk is tapasztalatokat szereznek, javaslatokat adnak. A felnőttek ügyelnek arra, hogy a gyerekek ruházata rendben legyen. Javaslataikkal segítik az óvodai „ruhatár” kialakítását.Tisztálkodás A hajápolás, a fogmosás, kéz - és arcmosás, WC használat szokásai és szabályai igazodnak a gyermek fejlettségéhez. A felnőttek a beszoktatástól kezdve együtt végzik e cselekvéseket a gyerekekkel. Segítenek a tisztálkodás eszközeinek használatában, megtanítják a fogásokat, a helyes sorrendet. A WC-k függönnyel történő leválasztása az intimitást biztosítja A nem megfelelően gondozott gyerekek számára segítséget a felnőttek nyújtanak (fürdetés, tiszta óvodai ruha biztosítása). A gondozás a gyerekek önkiszolgáló tevékenységével és a mások által nyújtott segítséggel valósul meg. A gyerek a felnőtt segítségével gyakorolja egy- egy mozgáselem helyes és sikeres elvégzését. (pl. tányér, pohár fogása, evőeszközök használata, vízcsap kezelése, cipőváltás,

67

gombolás, fűzés). A gondozás, az önkiszolgálás szolgálja a manuális képességek, a tájékozódó képesség fejlődését.Egészségvédelem, edzés Az egészségvédelem tiszta környezetet, a gyakori szellőztetést, a megfelelően kialakított természetes és mesterséges megvilágítást jelenti. A megbetegedett gyereket elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, amíg szülei el nem viszik az óvodából. Szükség esetén igénybe veszi az óvodaorvos segítségét, a gyermeket önmagától nem gyógyszerezi. A fertőzéseket szellőztetéssel, fertőtlenítéssel, gyakori textília - cserével igyekszik meggátolni. Részt vesz a gyerekek rendszeres óvodai szűrővizsgálatán, figyelemmel kíséri a növekedésüket, testsúlyváltozásukat, érzékszerveik épségét. A napirend sok lehetőséget biztosit a szabad és szervezett mozgások által az edzettség kialakításához A gyerekek naponta – lehetőleg többször a szabad levegőn tartózkodnak, játszanak, szaladgálnak, tornáznak. Nyári időszakban zuhanyoznak, pancsolnak, vizes játékokat játszanak. Nagyon jó időben – ha megszervezhető – délután kint pihennek a nagyobbak, később a pihenést (alvást) játékkal váltják fel. Egészséges környezet A gyerekek az épületben és az udvaron egyaránt sokat tartózkodnak, ezért mindkét színtér feltételei az egészség megőrzését szolgálják. A csoportszoba világos, barátságos, kisebb terekre osztott. Mobil berendezésük az egy térben folyó játékot – tanulást – étkezést – pihenést szolgálja. Bútorzata gyermekméretű, lemosható, színes. Az ablakok sötétíthetőek erős napsütés ellen, alváshoz, vetítéshez. Az öltözőben a gyerekeknek külön helye van, ahol ruhájukat, cipőjüket tárolni tudják. A mosdóban elkülönítetten tárolják a gyerekek fogmosó felszerelését, fésűjét, törölközőjét. A megkülönböztetéshez jeleket használunk. Az eszközöket a dajkák rendszeresen fertőtlenítik. Az udvaron árnyékos, napos, füves és betonos udvarrészek találhatóak. A játékszerek a mozgást, a változatos térhasználatot szolgálják. Homokozásra, pancsolásra alkalmas helyeket alakítunk ki.A fejlettség mutatói óvodáskor végén

Az egészséges életmód szokásai megalapozottak: a gyerekek önállóan tisztálkodnak, öltöznek, étkeznek.

Biztonságosan használják az eszközöket, önállóan töltenek folyadékot, eldöntik mennyi ételt fogyasztanak.

Esztétikusan, hiánytalanul terítenek. Ismerik a rendrakás folyamatát, a feladatokat képesek felosztani. Segítenek magukon ha fáznak, ha melegük van, ha szomjasak. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Észreveszik, ha valamit át kell rendezni, meg kell igazítani, el kell rakni. Holmijukra vigyáznak, önállóan számba veszik, összehajtják, elrakják.

3.3.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció Feladatok

Szeretetteljes, barátságos, elfogadó óvodai – és csoportlégkör, nyugodt napirend adjon a gyerekek számára érzelmi biztonságot.

Bizalomteljes, szerető és tisztelő óvónő- gyermek kapcsolat szolgáljon modellként a szocializáció valamennyi résztvevője számára.

Valamennyi csoportszervezési formában a felnőtt mintaadó magatartása segítse a társas együttműködés fejlődését, a gyerek – gyerek közötti elfogadó – segítő viszony kialakulását.

68

A szülő és a gyerek tiszteletén alapuló, a gyerek igényeihez és szükségleteihez igazodó „szülős” beszoktatást kövesse aktív, sok közös élményen és tevékenységen nyugvó együttnevelés a szülővel, nagyszülővel.

Az együttes élmények erősítsék az összetartozás érzését, a barátságok ápolása fejlessze a gyerekek szociális érzékenységét.

A csoportban – az adott csoportra kialakított – szabály – és szokásredszer adjon az együttéléshez nyugodt, családias, derűs keretet.

A közösség normáinak betartása mellett valósuljon meg az odafigyelés az egyéni testi-lelki szükségletekre.Különös figyelemmel fordulunk a hátrányos helyzetű, az eltérő szocializációs környezetből érkező gyerekek beilleszkedésére, a nevelésükben adódó problémák megoldására, az esélyegyenlőség óvodai eszközökkel történő megvalósítására.

A megvalósítás módjai

Az érzelmi biztonság a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele.

A család, a gyermek és az óvoda kapcsolata már az óvodába lépés előtt elkezdődik. Különösen fontos ez a kapcsolat, ha a családban kisebb gyermek is nevelődik, aki várhatóan ugyanabba az óvodába, ugyanabba a csoportba kerül majd, ahová testvére jár.

A csoport alaphangulata, légköre ösztönöz játékra, tevékenységre, bizalomteljes ismerkedésre.Lehetőséget teremtünk arra, hogy a családban növekvő kicsi gyermek megismerje a felnőtteket, gyerekeket, testvérével rövidebb-hosszabb időt töltsön el az óvodában, szüleivel együtt részt vegyen óvodai rendezvényeken, így már „ismerős” lesz sok minden a számára, amikor 3 évesen valóságosan is megkezdi a rendszeres óvodába járást.

A beszoktatás fontos, eltérésekkel megvalósuló időszak, melyben a szülő is részt vesz. A szülőkkel együtt alakítjuk ki az időtartamot, a tevékenységeket, a módszereket. A szülő egyre kevesebb időt tölt gyermekével az óvodában úgy, hogy közben a gyermek egyre több napirendi tevékenységben vesz részt.A gyerekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat elhozhatják, napközben maguknál tarthatják. A felnőttek szeretettel veszik körül a gyerekeket, szükség esetén vigasztalják, gyakran veszik ölbe, énekelnek, ringatókat, mondókákat, rövid verseket mondogatnak. Magatartásukkal példát mutatnak a csoport nagyobb gyerekeinek, akik segítik a kisebbeket minden tevékenységükben (öltözködés, játékszer használatának bemutatása, étkezéskor használatos eszközök kezelése, stb. ). Segítik a jelek megtanulását, azonosítását a különböző helyeken: pl. törölközőtartó, fogmosópohár-tartó, fésűtartó, ágynemű, stb. Különösen fontos az intim légkör kialakítása a pihenési időszakban, az egyéni elalvási szokások figyelembevétele.

Kitüntetett szerepe van a szocializációban a játéknak, a társas kapcsolatok alakulásának. Ápoljuk, segítjük a baráti érzelmeket, mintát adunk a konfliktusok feloldásához azzal a céllal, hogy később önállóan is képesek legyenek megoldást találni.Nagy türelemmel, empátiával, toleranciával fordulunk a hátrányos családi környezetből érkező, vagy eltérő fejlődést mutató gyerekekhez, egyéni igényük és szükségletük szerint segítjük szocializációjukat. Nevelésükben adódó problémák esetén szakemberrel konzultálunk.Helyes irányba tereljük a nemek közötti kapcsolatokat, illetve ezek megnyilvánulásait az óvodai mindennapokban.

69

A csoportok egyéni arculat kialakítására törekednek, ezért szabály- és szokásrendszerük egyéni, ünnepeiket és hagyományaikat a csoporton belül a szülőkkel együtt alakítják ki (pl. születésnapok megtartása, együttes barkácsolás a szülőkkel, sütés karácsonyra, kirándulások szervezése, terem berendezése, stb.).Természetesen a csoportok részt vesznek a tagóvoda közös rendezvényein, ünnepein is.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén

kimutatják érzelmeiket, mások érzelmi megnyilvánulásaira reagálni képesek kifejezik ragaszkodásukat társaikhoz, viselkedésükben megjelenik a közösséghez tartozás érdeklődőek, barátságosak, udvariasak és türelmesek egymással és a felnőttekkel általában a kisebbekkel elfogadó, szerető, segítőkész magatartást tanúsítanak önbizalmuk fejlett, önértékelésük reálishoz közelítő, a konfliktushelyzeteket általában

igyekeznek önállóan megoldani már tudnak sikeresen alkalmazkodni másokhoz és a változó körülményekhez a szociálisan és egyéb okból hátrányos helyzetű gyerekek sikeresek a közösségi normák

alkalmazásában, kialakult biztonságérzettel rendelkeznek, eligazodanak a környező világgal való kapcsolataikban.

70

Az értelmi nevelés – az anyanyelv használatának fejlesztéseAz értelmi nevelés feladatai

a tapasztalati tanulás elsődlegessége a pontos, valósághű észlelést szolgálja a helyzetteremtés és kérdésfeltevés a problémamegoldó gondolkodást támogassa a tevékeny részvétel elégítse ki az intellektuális kíváncsiságot a részben osztott és vegyes csoportokban a tapasztaltatás és feldolgozás ( elemzés,

rögzítés, rendezés, bizonyítás, stb.) az egyéni gondolkodási struktúrákat fejlessze a gondolkodás és a beszéd egymást erősítse: a tevékenységeket kísérjük beszéddel, a

verbális megoldást ellenőrizzük tevékenységgel. A kommunikáció különböző formái támogassák az anyanyelv fejlődését

71

A megvalósítás módjai

A feladatok végrehajtása során a tanulási zavarok korai megelőzése fontos cél, különösen a hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetből érkező gyerekek esetében. A másik fő irányvonalunk a részképesség zavarokkal küzdő, egyébként normálisan fejlődő gyerekek korai kiszűrése és segítése a pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevételével – óvodai csoporton belüli fejlesztőmunkára alapozva. Nélkülözhetetlen a család segítő támogatása.

A szűrésre a Nevelési Tanácsadóval együtt korszerűsített DYSLEXIA szűrőrendszert, a PREFER-t, és a saját fejlesztésű mérő feladatsorokat, gyakorlati tevékenységeket használjuk.

A tervezés rugalmas rendszerű, az értelmi nevelés feladatait a napirendi tevékenységekhez integrálja. A lemaradó gyerekek (vagy hosszabban hiányzó gyerekek) foglalkoztatása a reggeli gyülekezési, a délelőtti játékidő utáni, az egyórás pihenés utáni, felkelésig tartó időszakban, vagy a délutáni összevonás előtti időszakban valósul meg – az óvónő szabad döntése alapján.

A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk, bevonjuk őket a fejlesztési folyamatba, akár az óvodában, akár otthonra javasolt tevékenységekkel, amelyekhez esetenként az eszközöket az óvoda biztosítja.A vegyes csoportokban a fejlesztés valamennyi formája és szintje egyszerre van jelen. Az anyanyelvi nevelés kiemelt feladatainak megvalósítója az óvónő. Az aktív, beszélgetős nyelvi légkör felébreszti és fenntartja a beszédkedvet, beszédfegyelmet, folyamatos kommunikációra serkenti a gyereket.A napi gyakorlatinkban fontosnak tartjuk, hogy meghallgassuk a gyerekek közléseit, megválaszoljuk kérdéseiket. A kommunikációs folyamatban mintaadással gyakorlóteret biztosítunk a dialógus, az összefüggő beszéd (elmesélés, elbeszélés) formai és tartalmi utánzásához.A fejlettség mutatói az óvodai tevékenységek megfelelő fejezeteiben fogalmazódnak meg.

3.3.4. Speciális nevelési feladatokA szocializációs és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egyéni fejlesztésének feladatai

A nyelv használatának fejlesztése, a nyelvi kifejezőképesség gazdagítása A mozgáskoordináció és a finommotorika fejlesztése. Feladatmegoldási technikák elsajátítása. A tágan értelmezett tanulási helyzetekben a magatartási és együttműködési szokások

alapozása. Az enyhén sérült gyerekek beillesztése

Aktív együttműködés a sérülés jellegének és a gyermek egyéni státusának megfelelő fejlesztő program létrehozásában és megvalósításában.

A másság elfogadtatása a gyerekekkel és a felnőttekkel. Az iskolaválasztási folyamat aktív segítése.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrációja

72

A közoktatási törvény 1993., 1999. és a fogyatékos személyek jogairól, esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény értelmében intézményünk vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadását.A 2003. évi közoktatási törvény szerint „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapjána). testi, érzékszervi, értelmi beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos.b.) Pszihés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).” /Kt. 121§ (29)/„ A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.” /Kt. 30. § (1)/A tanulási képességeket vizsgáló, vagy az Országos szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálata alapján szakvéleményt készítenek. A szakvélemény javaslat a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátáshoz kapcsolódó, igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. Szükséges esetben rendelkezhet eszközellátásról is. A csoportlétszám megállapításánál 2, 3 gyermekként kell számításba venni, utánuk felemelt normatív támogatást kapnak az intézmények, melyből fedezhetik a sajátos nevelési igényű gyermek költségeit, vagy speciális eszközök vásárlására is fordíthatnak.Amennyiben az óvodai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, a pedagógus számára elegendő a Kt. 17 §-ának (1) bekezdésében meghatározott végzettség. Azonban ebben az esetben is szükséges a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta, konduktor) segítő közreműködésének a biztosítása.A sajátos nevelési igényű gyermek beiskolázásáról a szülő, a szakértői rehabilitációs bizottság, illetve a lakhely szerinti iskola igazgatója dönt. A törvény rendelkezése szerint a szülőt megilleti a szabad iskola választás joga. Amennyiben úgy dönt, hogy integráltan szeretné iskolába járatni gyermekét, akkor a szakértői bizottság javaslatára a lakóhely szerinti önkormányzattal (jegyzővel) történt egyeztetést követően, kialakított intézményi lista alapján választ gyermeke sajátos nevelési igényének megfelelő intézményt. /11/1994. MKM rendelet 15. § (5) (c) ; 14/1994. MKM rendelet 12.§ (3)./

HelyzetképAz utóbbi években növekedett azon gyermekek száma, akik valamilyen területen fejlődésükben lemaradtak, vagy velük született betegség miatt fejlődésük regressziót mutat. Speciális intézmények városunkban és környékén nem működnek e korosztály számára. A családi környezetből való kiszakítás ebben a korban nem célszerű.Intézményünkben lehetőség nyílt olyan csoport kialakítására, melyben fogadják ezeket a gyerekeket. Jelenleg is több sajátos nevelési igényű gyermek jár óvodába.Az óvodai integráció formái: sajátos igény szerint, ha lehetséges egésznap, vagy a délelőtti időszakban, esetenként az édesanyával együtt tartózkodik a gyermek az óvodai közösségben.A pedagógusok, fejlesztőpedagógusok az inklúzió (befogadás), egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.

73

AlapelvekA sajátos nevelési igényű gyermek számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy csoportba járhat egészséges társaival.Az ép gyermek az együttnevelődés során egész életre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodik.Minél kisebb korban találkozik az egészséges gyermek a sérült gyermekkel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez.Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség.

CélokAz integráció és az inklúzió párhuzamosan egészítse ki egymást.Lehetősége legyen a sajátos nevelési igényű gyermek számára kortársaival együtt játszani, fejlődni, teljes életet élni.Ezáltal a társadalmi integrálódás felé vezetni.

FeladatokA hátrányos helyzet felszámolása, szociális tanulás, az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel biztosítása.A sérülések korrekciója, kompenzálása.A sajátos nevelési igény elfogadása, pozitív szemlélet kialakítása.Kapcsolattartás a szakértői bizottsággal és más társintézményekkel, speciális szakemberek felkutatása, felkérése.A nem sajátos nevelési igényű társak és szüleik felkészítése és tájékoztatása.

KapcsolatokAz egyes speciális eset megismerése után kapcsolatot kell teremteni a megfelelő szakemberekkel és intézményekkel. Elsősorban a szakszolgálattal, hiszen a bizottság által kiadott szakvélemény alapján történhet a fejlesztés. Esetenként szükséges „mentor” felkérése: pl. gyógypedagógus, konduktor, terapeuta, logopédus, pszichológus.A segítő szakemberek megkeresése a szülő beleegyezésével, vagy kérésére történik.A szülővel napi kapcsolatot kell tartani, időközönként családot látogatni és a család többi tagját is ha lehet bevonni a fejlesztő munkába.A gyermekorvossal, védőnővel a folyamatos kapcsolattartás lehet eredményes.Szükség esetén segítünk a szülőnek az országban található speciális szakemberek felkutatásában.

FeltételekA személyi és tárgyi feltételekről a Közoktatási törvény több ízben is rendelkezik: pl. Kt. 121 § (28) Az integrált óvodai neveléshez, oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges speciális tanterv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.Jelenleg intézményünkben óvodapedagógus és fejlesztőpedagógus végzettséggel végzik ezt a feladatot. Ebben a helyzetben szükség van „mentor” közreműködésére, a nevelési tanácsadóban

74

dolgozó pszichológus és a szakértői bizottság szakemberei. Munkájukat segítik a logopédusok és külső szakemberek, pl. konduktor, mozgásterapeuta, gyógytornász, gyógyúszást oktató.Az óvodapedagógusok közül jelenleg fejlesztőpedagógus és logopédus képzést végeznek.Segítjük és ösztönözzük a pedagógusok továbbképzését.

A tárgyi feltételek sajnos még sok hiányosságot mutatnak.Néhány csoportszobában találhatók a nagymozgás fejlesztéséhez szükséges sporteszközök és játékok. A beszédfejlesztéshez szükséges fejlesztő csomag és társasjátékok is hiányosak. Ezeket az óvodapedagógusok gyakran elkészítik speciális területek fejlesztésére.A fejlődés elősegítéséhez szükséges eszközök bővítése folyamatos a sajátos nevelési igény szerint, elsősorban a korai mozgásfejlesztést segítő eszközök beszerzése fontos.Járműpark és sporteszközök folyamatos pótlása is nagyon fontos a csoportszobában és az udvaron.Az akadálymentesítés részben megoldott, hiszen épületeink bejárata többnyire lépcső nélküli, azonban ahol lépcső van ott szükséges a rámpa, korlát, kapaszkodó megépítése.A mozgássérült gyerekkel a szülő bejöhet a délelőtti foglalkozásokra, így segíti gyermekét a mozgásban.

Tevékenységrendszer

A fejlesztés formáiA sajátos nevelési igénytől függően a fejlesztés többféle formája lehetséges.A testi, érzékszervi, értelmi beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, illetve pszihés fejlődés zavarai miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexsia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) eseteiben mindig azt a fejlesztési formát választja a pedagógus, fejlesztő, amelyik a legmegfelelőbb az egyén speciális helyzetének.Ezek lehetnek: csoportközi, mikrocsoportos vagy egyéni fejlesztési forma.Értelmezésük:

- a csoportközi formánál a sajátos nevelési igényű gyermek minden tevékenységben részt vesz (gondozási, nevelési, játék és tanulás) az egyéni sajátosságai figyelembevételével, egyéni differenciálással.- A mikrocsoportos foglalkozáson 4-5 gyermek vesz részt, mely azonos sajátos fejlesztési

céllal történik.- Az egyéni fejlesztési forma mindig egy gyermekkel történik az egyéni fejlesztési terv

alapján.A fejlesztési formák összefüggést mutatnak az integrálhatóság szintjével.Az integráció mikéntjét a sajátos nevelési igény határozza meg, az integráció formájáról az óvoda vezetője és az óvodapedagógus közösen döntenek.Azokban az esetekben, amikor pszihés vagy idegrendszeri betegségből fakadóan súlyos alvászavarban szenved a gyermek, javasolható számára a félnapos óvodalátogatás, ebben az esetben a fejlesztést ebben az intervallumban kell megoldani.Abban az esetben, ha súlyos testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos a gyermek, és a szülő vállalja a személyes felügyeletet gyermekére, akkor a délelőtti órákat az óvodai csoportban töltheti.

DokumentációA sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséről egyéni fejlesztési naplót kell vezetni.

75

A fejlesztési napló tartalmaz: rövid esettanulmányt, anamnézist, a szakértői bizottság szakvéleményét, más orvosi és egyéb vizsgálatok eredményeit, javaslatait, a szülői nyilatkozatot, az egyéni fejlesztési programot és a fejlesztő foglalkozások leírását, vezetését.Az egyéni fejlesztési terv a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján készül háromhavi ciklusokban. A ciklusok végén egyéni ellenőrzés történik, ebben segít a mentor.A kapcsolattartás és a szakemberek munkája a dokumentációban megjelenik.A csoportnaplóban is jelzés történik a sajátos nevelési igényű gyermekekről.

Integráció és inklúzió a tevékenységekbenA nevelési feladatok teljes mértékben megegyeznek a programban leírtakkal, a sajátos nevelési igényű gyermekeknél ezek nagyobb hangsúlyt kapnak.Az egészséges életmód kialakítása, a testi fejlődés elősegítése, az érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi nevelés, az anyanyelv használatának fejlesztése, és a speciális nevelési feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az egyén speciális igényére alakulnak és hatványozódnak.Az egyéni differenciálás folyamatos, a közös tevékenységekben sajátos igényük szerint vesznek részt.Az egyéni bánásmód a társak és a felnőttek részéről az egésznapi tevékenységekben jelen van.A gondozási tevékenységek végzésekor az önállóság szintjétől függően történik a segítségnyújtás.Az étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testedzés, levegőzés közben alakul és formálódik leginkább a szociális érés.A játéktevékenységekben jelenik meg leginkább a sajátos igény.Ezek a gyerekek nehezebben oldódnak és alkalmazkodnak a közösségben.Nagyon sokáig egyedül játszanak, a játékszintjük is eltér társaikétól.A társas kapcsolat kialakulása is hosszabb folyamat, nehézséget okoz a kommunikációban a beszédfejlődés lemaradása vagy a pszichés retardáltság.A tanulási folyamat esetükben teljesen sajátos.A közös tanulásos tevékenységekben való részvétel (akár rövidebb ideig) a szocializáció és a fejlődés következménye.E tevékenységek megtervezése az egyéni differenciálásra épül.Az egyéni tanulás a fejlesztési terv alapján történik.

Ellenőrzés, értékelésA programban megfogalmazott módon történik.A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének ellenőrzésébe, értékelésébe részt vesznek a speciális szakemberek, a szakértői rehabilitációs bizottság, terapeuták.Az időrendi ciklusok rövidebbek, tagoltabbak.Az átfogó orvosi vagy pszichológiai ellenőrzésre, értékelésre évenként kerül sor.

Az angol nyelv tanulásának óvodai alapozása Játékos módszerekkel az angol nyelv iskolai tanulásának előkészítése. A angol nyelvterület kultúrájának közvetítése dalokkal, versekkel.

76

Rendszerábra

77

5. Tevékenységünk keretei5.1. Az évszakok Az évszakok életünk, biológiai létünk természetes keretei, amelyek meghatározott sorrendben váltakoznak, mindig visszatérnek. E periodikusság jó alkalmat biztosit a folyamatos megfigyeléshez, az ismétlődő tevékenységek a tanulás természetes színtereivé válnak. Biztonságos keretét adják életünknek, kiszámítható változásokat tartalmaznak, örömteli várakozásokat, pl. az adott évszakhoz kapcsolódó ünnepek esetében. Megtanítanak a létfenntartási alkalmazkodásra, tapasztalhatjuk, hogy a beavatkozások milyen előnyös – káros következményekkel járnak. Az évszakokkal való aktív együttélés igen sok örömteli és változatos tevékenységet biztosit a gyerekek számára.Az egész folyamat végső célja a természet és az ember közötti pozitív viszony kialakítása, a környezetet szerető, védő, óvó érzelmi kapcsolat erősítése. 5.2. A néphagyományokA néphagyomány jeles napjai, a népi ünnepek is általában az évszakokhoz kapcsolódnak, így természetes módon jelenik meg az óvodában a népmese, a népdal, népszokások.A városban különböző nemzetiségek és népcsoportok laknak, így sokféle szokás és hagyomány él egymás mellett vagy ötvöződik az idő múlásával. Helyben és a környéken található ősi mesterségek közül a fazekasság, a szövés, a fonás műveletei épültek be az óvoda tevékenységei közé. E munkában nélkülözhetetlen az elhivatott, a népi szokásokat értő és szerető óvónő, a nagyszülő és szülő, aki még maga is végezte ill. végzi a népi közösségi élethez kapcsolódó tevékenységeket.A szokások, az irodalom és az énekanyag, a hangszeres zenei anyag a mindennapok része, a tartalmat az egyes tevékenységi formákba integráljuk.5.3. Az óvodai csoportok számára ajánlott napirend, hetirend, csoportszervezés, dokumentumvezetés

Az egyes óvodák a közös SZMSZ alapján működési rendjük helyi szabályait , a nyilvántartást-fenntartói jóváhagyás után - a heti és napirend konkrét időkereteit és tartalmi jellemzőit maguk határozzák meg.A napirend folyamatos és rugalmas,előre tervezett és utólag beépített (követő) elemeket egyaránt tartalmaz.A napirend fő kereteit a gyerekek életkori szükségletei és a fő tevékenységek adják.A mobil rendszerben állandó helye van a testi szükségletet kielégítő étkezésnek, alvásnak, tisztálkodásnak, amelynek szabály és szokásrendszerét a csoportok maguk alakítják ki.Minden csoport napirendjében helyet kapnak a játékba ágyazott tapasztalatszerzési-tanulási tevékenységek, egyéni vagy csoportos formában.Körültekintően kell kialakítani a pihenés és alvás körülményeit,feltételeit.A külömböző koru gyererekek eltérő szükségleteit szervezési megoldásokkal kell kielégíteni,Pl.a nagyobbaknak rövidebb az alvás igényük így legyen mód az elkülönült csendes tevékenységre.

A folyamatos napirend alaphálóját a játék adja. Ebbe helyezzük el az állandó és változó napirendi elemeket,ügyelve arra,hogy a mozgásos játékok minden nap szerepeljenek az óvodai csoport életében.

78

KERETJELEGŰ NAPIREND JAVASLAT

IDŐ GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK ÓVÓNŐ DAJKAALAP KIEGÉSZÍTŐ FELADATAI

600-

-1130

Gyermekek folyamatos érkezése

Játék

Játék

Szabadban tervezett tevékenységek

GondozásÖnkiszolgálásEgészségügyi szokások gyakorlása

ReggeliÖnkiszolgálás gyakorlásaMunka jellegű tevékenységek

TanulásJátékba integrált tanulásMozgásos játékok*Kötelező foglalkozás alkalmankéntUdvari játékÉlménynyújtásTapasztaltatás

Gyermekek fogadása

EgyüttjátszásEgyéni fejlesztés

Étkezés figyelemmel kiséréseMunka jellegű tevékenységek szervezéseTanulási tevékenységek szervezése

Kötelező foglalkozás tervezése, szervezése

Szervezett tevékenységek vezetéseLevegőztetés, udvari játékok a gyerekekkel

Gondozási feladatokban a gyermekek segítése egyéni igény szerint

Az étkezés előkészítése segítése, gondozási feladatok

Játékban való részvétel A játékba integrált tanulássegítése szükség szerint Gondozási feladatok

1130-

-1300

GondozásÉtkezés

Munkajellegű tevékenységek - naposság- egyéni megbízatások- önkiszolgálás

Az étkezés megszervezése Gondozási feladatok

Gondozási feladatok differenciált ellátása a gyermekek körül

1300-

-1400

PihenésÖnkiszolgálásEgészségügyi szokások gyakorlásaUzsonnaMunkajellegű tevékenységek Egyéni megbízások Mozgásos játékok

A pihenés megszervezése A nem alvó gyerekek egyéni fejlesztése A gondozási feladatok differenciált ellátása Étkezés megszervezéseEgyüttjátszásEgyéni fejlesztés

Gondozási feladatok

1400-

-1730

Játék

*A mozgásos játékokat naponta egyszer, délelőtt vagy délután szervezi az óvónő

79

HETIREND JAVASLAT VEGYES CSOPORT SZÁMÁRA

Gyakoriság Tanulási formaA környezet tevékeny megszerettetése

Naponta Szervezett tapasztalati tanulás játékon kívül vagy játékba integráltan, teremben vagy egyéb helyszínenAlkalmanként kötelező foglalkozás az óvónő döntése alapján

Ábrázolás-kézimunka 2x Kezdeményezés játékban integráltan délelőtt vagy délután kötetlen formában mindennap

Mozgás-mozgásos játék

1xNaponta 1x

Kötelező foglalkozásMozgásos játék, szabad napirendi illesztésben és helyen

Ének-zene, énekes játékok

2x

1x

Kezdeményezés játékba integráltan játékidő végénKötelező foglalkozás a nagyobbaknak

Mese-vers 2x Kezdeményezés játékba integráltan Pihenés előtt mindennap

A kötött foglalkozásokat az óvónők szabadon tervezik. A „környezet tevékeny megszerettetése” (kiemelve a matematikai tartalmakat külön foglalkozásban), az „ének-zene, énekes játékok” tevékenység területeken a foglalkozások gyakoriságát, tartalmát a tanulási folyamat egészében tervezzük. A módszertani megoldások közül a játékosságot és a tevékenykedtetést tekintjük alapvetőnek. A csoportszervezésAz óvodai beíratást és felvételi eljárást az óvodavezetés bonyolítja. A gyermekek tagóvodákba történő besorolását a vezetőtestület végzi el a Közoktatási Törvény és az óvodai SZMSZ szabályai szerint. A gyermekek csoportba történő besorolása a vezetőhelyettesek feladata nevelőtestület véleményének kikérése alapján. A csoportszervezés elveiA csoportok vegyes ill. részben osztott formában működnek.Figyelembe vesszük:

a csoportférőhelyeket a szülők kéréseit a testvérek, rokonok, barátok tekintetében a kialakuló csoport kor szerinti összetételét a fiúk-lányok arányát a törvényi előírásokat a csoportlétszámok maximálása tekintetében

DokumentumvezetésKötelező, egyformán vezetett dokumentumokAz óvodai csoportok a felvételi és mulasztási naplót, az étkezők napi nyilvántartását, a havi összesítésű létszámadatokat, az óvodai szakvéleményeket egyeztetett elvek alapján vezetik, ill. állítják ki.

80

Kötelező, sajátosan vezetett dokumentumok A csoportnaplóValamennyi csoport a nevelés tervezését ill. a fejlesztési tervet csoportnaplóban rögzíti. A naplóban kötelezően szereplő adatok: a gyermekek adatai, jelei, a hetirend és napirend, a gyerekek bontása életkor szerint, a gyerekek bontása fejlettség szerint, csoportünnepek és csoporthagyományok, születésnapok a csoportban, csoporton kívüli fejlesztésre járók névsora (logopédus, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság, stb.).A tanulás (fejlesztés) tervezése, ill. a nevelés tervezése sajátosan vezetett. A nevelőtestület a programhoz tartalmi és formai szempontból igazodó csoportnaplót fejleszt ki 2000. szeptember 1-ig. A naplóban helyet kell biztosítanunk a magatartási zavarral, ill. beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekekkel kapcsolatos feljegyzések rögzítésére is.A nevelés tervezése féléves időtartamokban történik.Az egyéni fejlesztés dokumentuma1-ig. A gyermekek fejlődésének jellemzőit írásban rögzíteni kell. Jelenleg szabadon választható a fejlettség jellemzőinek tanévek szerinti átfogó rögzítése ill. a nevelési területek és óvodai tevékenységek szerinti rögzítés.A nevelőtestület a programhoz igazodó dokumentumot fejleszt ki 2000. szeptemberNem kötelező dokumentumokA tanulás (fejlesztés) tervéhez kapcsolódó kezdeményezési és foglalkozási tervek, melyet az óvónők saját szükségleteik alapján foglalnak írásba. A komplexitást célzó gyűjtések az óvodai tevékenységkörök alapján.

Gyermekvédelem az óvodánkban

Átalakuló társadalmunkban a törvényi szabályozás egyre fontosabbnak tartja a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását, a veszélyeztettség megelőzését.Óvodánk a prevenció mellett célul tűzte ki, hogy – a gyermekvédelemben érintett társszervekkel együtt- biztosítjuk a gyermeki jogok intézményi megvalósulását.

A gyermekvédelmi munka céljai:- A gyerekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése- A veszélyeztetettség megelőzése - Minden hátrányos helyzetű gyerek problémájának felkutatása- A hátrányos helyzetű gyerekek folyamatos, rendszeres segítése- Rendszeres gondozás- A rendelkezésre álló eszközökkel hatékony együttműködés az óvodán belül- Kölcsönös kapcsolattartás a társintézményekkel

Feladatok:- A hátrányos helyzetű gyerekek óvodába kerülésének rendszeres óvodába járásának elősegítése- A hátrányos helyzetet okozó tünetek felismerése és enyhítése- Jó kommunikatív kapcsolat kialakítása a családdal- A közösségbe való beilleszkedés támogatása, az egészséges életmód megismertetése, a viselkedéskultúra alakítása

81

- A nevelési problémák megoldásában pedagógiai tanácsadás a családok számáre- Közvetítő szerep betöltése a gyerekek, a család és a speciális intézmények között.

Megvalósítás:

Óvodapedagógusok feladatai- óvodába kerüléskor a hátrányos helyzet felismerése, az egyéni sorsokkal való törődés,családgondozás - folyamatosan figyelemmel kísérjük a család életének alakulását, együttműködéssel segítjük a fejlődés folyamatát /családlátogatás, személyes beszélgetés/- kiemelt egyéni törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk elősegíteni a gyerekek hátrányainak lekűzdését, folyamatos fejlődését- óvodán belül teammunkában megbeszéléseket tartunk a gyermekvédelmi felelőssel, valamint a többi óvodapedagógus kollégával a gyerekekkel kapcsolatos teendőkről, módszerekről- a gyerekek személyi lapján dokumentáljuk a hátrányos helyzeteket, a családdal kapcsolatos együttműködés módját, eredményeit, a további feladatokatA gyermekvédelmi felelősök feladatai:- a nevelési év elején tájékoztatjuk a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, gyermekvédelmi tevékenységéről, valamint az óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről.- A szülők számára jól látható helyen közzétesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát- Nyilvántartás vezetünk a hátrányos helyzetű gyerekekről, a hátrányos helyzet okáról, a segítés lehetséges módjairól- Folyamatos kapcsolatot tartunk a gyermekvédelem társintézményeivel-Szükséges esetekben esetmegbeszélésen veszünk rész a Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködve-Együttműködünk minden óvodapedagógussal a veszélyeztetettség megelőzésére, megakadályozására- Szükség esetén a csoport óvonőivel családlátogatást végzünk- Megbeszéljük az óvonőkkel a gyerekek érdekében teendő feladatokat, eljárásokat, módszereket.

Kapcsolattartás a társintézményekkel:A prevenció érdekében együttműködünk az alábbi intézményekkel, személyekkelvédőnő / tagóvodák m.b. védőnői /gyeremekorvos / tagóvodák m.b. gyermekorvosai /Gyermekjóléti SzolgálatNevelési TanácsadóIskolákPolgármesteri Hivatal

A gyermekvédelmi felelősök munkájukat önállóan, az óvodavezető koordináló tevékenysége alapján végzik.Az óvodán belüli feladatellátásban a hamgsúlyt a pedagógiai eszközökkel történő segitségnyújtásra helyezzük, különösen:

82

- Az egészséges életmódra nevelésben a szokáskialakítás és az önállóságra nevelés segítségével- Az érzelmi nevelés területén az elfogadni-befogadni és a társas kapcsolatok kialakításának segitségével.- A hiányzó ismeretek pótlásával, a készségek és képességek egyéni differenciál, összehangolt fejlesztésével

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrációja a „Varázskapu” Napközi Otthonos Óvodában A közoktatási törvény 1993., 1999. és a fogyatékos személyek jogairól, esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény értelmében intézményünk vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadását.A 2003. évi közoktatási törvény szerint „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapjána). testi, érzékszervi, értelmi beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos.b.) Pszihés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).” /Kt. 121§ (29)/„ A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.” /Kt. 30. § (1)/A tanulási képességeket vizsgáló, vagy az Országos szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálata alapján szakvéleményt készítenek. A szakvélemény javaslat a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátáshoz kapcsolódó, igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. Szükséges esetben rendelkezhet eszközellátásról is. A csoportlétszám megállapításánál 2, 3 gyermekként kell számításba venni, utánuk felemelt normatív támogatást kapnak az intézmények, melyből fedezhetik a sajátos nevelési igényű gyermek költségeit, vagy speciális eszközök vásárlására is fordíthatnak.Amennyiben az óvodai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, a pedagógus számára elegendő a Kt. 17 §-ának (1) bekezdésében meghatározott végzettség. Azonban ebben az esetben is szükséges a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta, konduktor) segítő közreműködésének a biztosítása.A sajátos nevelési igényű gyermek beiskolázásáról a szülő, a szakértői rehabilitációs bizottság, illetve a lakhely szerinti iskola igazgatója dönt. A törvény rendelkezése szerint a szülőt megilleti a szabad iskola választás joga. Amennyiben úgy dönt, hogy integráltan szeretné iskolába járatni gyermekét, akkor a szakértői bizottság javaslatára a lakóhely szerinti önkormányzattal (jegyzővel) történt egyeztetést követően, kialakított intézményi lista alapján választ gyermeke sajátos nevelési igényének megfelelő intézményt. /11/1994. MKM rendelet 15. § (5) (c) ; 14/1994. MKM rendelet 12.§ (3)./

HelyzetképAz utóbbi években növekedett azon gyermekek száma, akik valamilyen területen fejlődésükben lemaradtak, vagy velük született betegség miatt fejlődésük regressziót mutat. Speciális intézmények városunkban és környékén nem működnek e korosztály számára. A családi környezetből való kiszakítás ebben a korban nem célszerű.Intézményünkben lehetőség nyílt olyan csoport kialakítására, melyben fogadják ezeket a gyerekeket. Jelenleg is több sajátos nevelési igényű gyermek jár óvodába.Az óvodai integráció formái: sajátos igény szerint, ha lehetséges egésznap, vagy a délelőtti időszakban, esetenként az édesanyával együtt tartózkodik a gyermek az óvodai közösségben.A pedagógusok, fejlesztőpedagógusok az inklúzió (befogadás), egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.

AlapelvekA sajátos nevelési igényű gyermek számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy csoportba járhat egészséges társaival.

83

Az ép gyermek az együttnevelődés során egész életre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodik.Minél kisebb korban találkozik az egészséges gyermek a sérült gyermekkel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez.Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség.

CélokAz integráció és az inklúzió párhuzamosan egészítse ki egymást.Lehetősége legyen a sajátos nevelési igényű gyermek számára kortársaival együtt játszani, fejlődni, teljes életet élni.Ezáltal a társadalmi integrálódás felé vezetni.

FeladatokA hátrányos helyzet felszámolása, szociális tanulás, az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel biztosítása.A sérülések korrekciója, kompenzálása.A sajátos nevelési igény elfogadása, pozitív szemlélet kialakítása.Kapcsolattartás a szakértői bizottsággal és más társintézményekkel, speciális szakemberek felkutatása, felkérése.A nem sajátos nevelési igényű társak és szüleik felkészítése és tájékoztatása.

KapcsolatokAz egyes speciális eset megismerése után kapcsolatot kell teremteni a megfelelő szakemberekkel és intézményekkel. Elsősorban a szakszolgálattal, hiszen a bizottság által kiadott szakvélemény alapján történhet a fejlesztés. Esetenként szükséges „mentor” felkérése: pl. gyógypedagógus, konduktor, terapeuta, logopédus, pszichológus.A segítő szakemberek megkeresése a szülő beleegyezésével, vagy kérésére történik.A szülővel napi kapcsolatot kell tartani, időközönként családot látogatni és a család többi tagját is ha lehet bevonni a fejlesztő munkába.A gyermekorvossal, védőnővel a folyamatos kapcsolattartás lehet eredményes.Szükség esetén segítünk a szülőnek az országban található speciális szakemberek felkutatásában.

FeltételekA személyi és tárgyi feltételekről a Közoktatási törvény több ízben is rendelkezik: pl. Kt. 121 § (28) Az integrált óvodai neveléshez, oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges speciális tanterv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Jelenleg intézményünkben óvodapedagógus és fejlesztőpedagógus végzettséggel végzik ezt a feladatot. Ebben a helyzetben szükség van „mentor” közreműködésére, a nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológus és a szakértői bizottság szakemberei. Munkájukat segítik a logopédusok és külső szakemberek, pl. konduktor, mozgásterapeuta, gyógytornász, gyógyúszást oktató.Az óvodapedagógusok közül jelenleg fejlesztőpedagógus és logopédus képzést végeznek.Segítjük és ösztönözzük a pedagógusok továbbképzését.

A tárgyi feltételek sajnos még sok hiányosságot mutatnak.Néhány csoportszobában találhatók a nagymozgás fejlesztéséhez szükséges sporteszközök és játékok. A beszédfejlesztéshez szükséges fejlesztő csomag és társasjátékok is hiányosak. Ezeket az óvodapedagógusok gyakran elkészítik speciális területek fejlesztésére.A fejlődés elősegítéséhez szükséges eszközök bővítése folyamatos a sajátos nevelési igény szerint, elsősorban a korai mozgásfejlesztést segítő eszközök beszerzése fontos.Járműpark és sporteszközök folyamatos pótlása is nagyon fontos a csoportszobában és az udvaron.Az akadálymentesítés részben megoldott, hiszen épületeink bejárata többnyire lépcső nélküli, azonban ahol lépcső van ott szükséges a rámpa, korlát, kapaszkodó megépítése.A mozgássérült gyerekkel a szülő bejöhet a délelőtti foglalkozásokra, így segíti gyermekét a mozgásban.

84

Tevékenységrendszer

A fejlesztés formáiA sajátos nevelési igénytől függően a fejlesztés többféle formája lehetséges.A testi, érzékszervi, értelmi beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, illetve pszihés fejlődés zavarai miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexsia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) eseteiben mindig azt a fejlesztési formát választja a pedagógus, fejlesztő, amelyik a legmegfelelőbb az egyén speciális helyzetének.Ezek lehetnek: csoportközi, mikrocsoportos vagy egyéni fejlesztési forma.Értelmezésük:

- a csoportközi formánál a sajátos nevelési igényű gyermek minden tevékenységben részt vesz (gondozási, nevelési, játék és tanulás) az egyéni sajátosságai figyelembevételével, egyéni differenciálással.- A mikrocsoportos foglalkozáson 4-5 gyermek vesz részt, mely azonos sajátos fejlesztési céllal történik.- Az egyéni fejlesztési forma mindig egy gyermekkel történik az egyéni fejlesztési terv alapján.

A fejlesztési formák összefüggést mutatnak az integrálhatóság szintjével.Az integráció mikéntjét a sajátos nevelési igény határozza meg, az integráció formájáról az óvoda vezetője és az óvodapedagógus közösen döntenek.Azokban az esetekben, amikor pszihés vagy idegrendszeri betegségből fakadóan súlyos alvászavarban szenved a gyermek, javasolható számára a félnapos óvodalátogatás, ebben az esetben a fejlesztést ebben az intervallumban kell megoldani.Abban az esetben, ha súlyos testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos a gyermek, és a szülő vállalja a személyes felügyeletet gyermekére, akkor a délelőtti órákat az óvodai csoportban töltheti.

DokumentációA sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséről egyéni fejlesztési naplót kell vezetni.A fejlesztési napló tartalmaz: rövid esettanulmányt, anamnézist, a szakértői bizottság szakvéleményét, más orvosi és egyéb vizsgálatok eredményeit, javaslatait, a szülői nyilatkozatot, az egyéni fejlesztési programot és a fejlesztő foglalkozások leírását, vezetését.Az egyéni fejlesztési terv a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján készül háromhavi ciklusokban. A ciklusok végén egyéni ellenőrzés történik, ebben segít a mentor.A kapcsolattartás és a szakemberek munkája a dokumentációban megjelenik.A csoportnaplóban is jelzés történik a sajátos nevelési igényű gyermekekről.

Integráció és inklúzió a tevékenységekbenA nevelési feladatok teljes mértékben megegyeznek a programban leírtakkal, a sajátos nevelési igényű gyermekeknél ezek nagyobb hangsúlyt kapnak.Az egészséges életmód kialakítása, a testi fejlődés elősegítése, az érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi nevelés, az anyanyelv használatának fejlesztése, és a speciális nevelési feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az egyén speciális igényére alakulnak és hatványozódnak.Az egyéni differenciálás folyamatos, a közös tevékenységekben sajátos igényük szerint vesznek részt.Az egyéni bánásmód a társak és a felnőttek részéről az egésznapi tevékenységekben jelen van.A gondozási tevékenységek végzésekor az önállóság szintjétől függően történik a segítségnyújtás.Az étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testedzés, levegőzés közben alakul és formálódik leginkább a szociális érés.A játéktevékenységekben jelenik meg leginkább a sajátos igény.Ezek a gyerekek nehezebben oldódnak és alkalmazkodnak a közösségben.Nagyon sokáig egyedül játszanak, a játékszintjük is eltér társaikétól.A társas kapcsolat kialakulása is hosszabb folyamat, nehézséget okoz a kommunikációban a beszédfejlődés lemaradása vagy a pszichés retardáltság.A tanulási folyamat esetükben teljesen sajátos.A közös tanulásos tevékenységekben való részvétel (akár rövidebb ideig) a szocializáció és a fejlődés következménye.

85

E tevékenységek megtervezése az egyéni differenciálásra épül.Az egyéni tanulás a fejlesztési terv alapján történik.

Ellenőrzés, értékelésA programban megfogalmazott módon történik.A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének ellenőrzésébe, értékelésébe részt vesznek a speciális szakemberek, a szakértői rehabilitációs bizottság, terapeuták.Az időrendi ciklusok rövidebbek, tagoltabbak.Az átfogó orvosi vagy pszichológiai ellenőrzésre, értékelésre évenként kerül sor.

6. Az óvodánk tevékenységrendszere5.1 Játék értelmezése

A játék az óvodás gyermek legfőbb alaptevékenysége, a nevelés egyik legfontosabb eszköze. Felfogásunk szerint a játék az egyéb tevékenységektől mentes idő. A napirendi tevékenységek közül a legnagyobb időtartamot foglalja magába. Híd a valóság és a képzelet között. A gyermek a játék során szerzi tapasztalatait, dolgozza fel élményeit. Alkotó módon megéli és kombinálja a környezet jelenségeit. folyamatos érkezés lehetővé teszi a gyermek számára, hogy a már kialakult játéktémákhoz kapcsolódjon, vagy az általa kigondolt játéktémát elkezdje. Az udvar is – akár délelőtt akár délután- lehetőséget teremt a mozgásos – énekes játékokhoz, szabályjátékokhoz és szerepjátékokhoz. Amennyiben délután a csoportszobában tartózkodnak a gyerekek, az összevonásig biztosítjuk számukra a délelőtti játék folytatását a csoportszokásoknak megfelelő játszóhelyeken és eszközökkel.

Szabály-és szokásrendszer a játékban

Figyelembe vesszük a játék megszervezésekor az eltérő csoportszerkezetekből adódó eltérő pedagógiai megoldásokat. A szabály- és szokásrendszert a csoport összetételéhez, fejlettségi szintjéhez igazítjuk, figyelembe vesszük az év közbeni fejődést, illetve egyéb változásokat. A szabály-és szokásrendszert a gyerekekkel együtt hozzuk létre és változtatjuk meg. Az együttesen kidolgozott szabály-és szokásrendszer nem csak a gyerekek és a tevékenységek biztonságát, hanem – az óvónői váltás esetén – a szabály-és szokásrendszer zavartalan működését is biztosítja. A játékban részt vesznek a dajkák is. A csoportban dolgozó felnőttek – óvónő és dajka- megbeszélik a játékkal kapcsolatos feladataikat, munkájukat megosztják és összehangolják. A dajka az óvónő segítőtársa.

A játék kialakulásának alapvető feltételei Nyugodt, harmonikus és családias légkör, amelyben a gyermekek biztonságban érzik

magukat.. A biztonságot részben a megszokott körülmények, szabályok, szokások jelentik, részben az ott dolgozó felnőttek személye.

A játszóhelyek kialakítása a csoport összetételéhez igazodik, a csoport fejlettségének ismeretében a gyermekekkel együttes tevékenység során történik.

86

a különböző korú gyerekek együttes játéka során nagyon fontos, hogy az egyes játszócsoportok játékához kellő hely álljon rendelkezésre. A tér legyen a bútorok mozgatásával könnyen változtatható.

Az eszközök célszerűek., könnyen kezelhetőek legyenek, természetes anyagból is készülhetnek. A régi népi tevékenységek eszközei is megjelennek a gyerekek játékában. A játéktémák kiegészítő eszközeinek gyűjtésébe a szülők és gyerekek is bekapcsolódnak. A játékszerek és eszközök, amelyekre a gyerekeknek a napi játékuk során szükségük lehet, elérhető helyen vannak.

Az elmélyült játék nagyon fontos feltétele, hogy kellő idő álljon a gyerekek rendelkezésére. Fontos továbbá, hogy alkalmanként a gyerekek építményei délutánra vagy másnapra megmaradhassanak, biztosítva a saját alkotás továbbfejlesztésének lehetőségét. A napirendi időkeretek (megválasztása) megváltoztatása rugalmas.

Az óvodapedagógus játéktámogató tevékenységeTudatos tervező-szervező munkával kialakítjuk azokat a feltételeket, amelyek között a gyerekek feldolgozhatják élményeiket.Séták, kirándulások, megfigyelések, kísérletek alkalmával biztosítjuk azokat a tapasztalatszerzési lehetőségeket, ahol a gyerekek új ismereteket, élményeket szerezhetnek.

Évszak-orientáltan választjuk meg a játékba integrált tanulás témáit, hogy a témák a játszóhelyeken, az eszközrendszerben is megjelenhessenek. Pl. építkezésben, a konyha tevékenységeiben, a babaszoba használatában és eszközeiben.

A játék során segíti az újonnan érkező gyerekek beilleszkedését. Figyelemmel kísérjük a csoport társas kapcsolatainak alakulását, az alá-fölé –mellérendelt

szerepvállalásokat, a gyerekek csoporthelyzetének változásait. A játékban előforduló agresszivitás kezelésére közösen megoldási lehetőségeket keresünk. Úgy szervezzük meg a csoport játékát, hogy abban igény szerint a tanulási tevékenységek

is megjelenhessenek. Állandó helyet alakitunk ki a barkácsolás és a vizuáis tevékenységek számára.

Figyelemmel kísérjük a gyerekek egyéni játékfejlődését. Tiszteletben tarjuk a gyermeki játék önállóságát, együttműködő és segitőkész partnerei,

játszótársai vagyunk a gyerekeknek. Segítségnyújtásunk a gyermek kéréseihez igazodó A gyerekek játéktevékenységében közvetlenül akkor avatkozunk be, ha a gyerek

magányos, ötletszegény, vagy zavarja a többiek játékát. Megfigyeljük az egyes játszócsoportok hangulatát, elmélyültségét, és a

kezdeményezésekkel nem zavarjuk meg a gyerekek szabad játékát. Viselkedésünk a játékban modell értékű.

JátékfajtákGyakorlójáték Tárgyak, eszközök tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával, működésével való ismerkedés. Állandóan jelen levő, természetes eleme a játéknak. Ennek feltétele a megfelelő számú és fajtájú eszköz. A vegyes csoportokban különösen fontos a kicsik számára, mert teret és eszközt biztosít az egyszemélyes játékokhoz. ÉpítőjátékEgyéni vagy csoportos, spontán vagy előre megtervezett tevékenység, amelynek során olyan építmények jönnek létre, amelyek egyre pontosabbá, kreatívabbá, bonyolultabbá, érdekesebbé

87

válnak, a gyerekek eszközkezelése pedig egyre biztosabb lesz. Alkalmas helyre, jól kezelhető és használható eszközökre, kiegészítő eszközökre van szükség. Legyen lehetőség arra, hogy a barkácsolt eszközöket a gyerekek egyéb játékokban is felhasználhassák (pl. dramatizálás, bábozás ). Az elkészült építmények gyakran játékfunkciót kapnak. Ötleteket adunk a terek és térkapcsolatok létrehozásához, segítjük az építmények megóvását.SzerepjátékEmbereket és állatokat utánoz, így ábrázolja a valóságból a gyermek számára lényeges mozzanatokat és összefüggéseket. A szerepjáték segíti leginkább a társas kapcsolatok fejlődését. Élményeket és eszközöket biztosítunk, támogatjuk a szerepjáték megjelenést, szükség szerint a szerepek vállalását. Biztosítjuk, hogy az újraalkotás folyamatában teret kapjanak a gyerekek egyéni tapasztalatai és ötletei. A vegyes csoportokban segítjük a szerepmegformálás kölcsönös elfogadását.

DrámajátékokAz óvodában még új, nem eléggé elterjedt játékforma. Magyarországon 1987 óta van jelen a szakirodalomban és a gyakorlatban. Drámajátéknak tekintünk minden olyan játékos emberi megnyilvánulást, szituációs gyakorlatot, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. Ezek forgatókönyvszerűen, óvodapedagógus által előre kitalált, vagy véletlenszerű szituációs játékok, élethelyzetek, melyeket a szerepek kiosztása után eljátszunk. Célja a személyiség alakítása, a társakkal, a környezettel történő kapcsolat felvétele és megtartása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. A játékban nagy hangsúlyt kap a gyermek képzelete, fantáziája, kreativitása, empátiája. A dramatikus nevelés hatására fejlődik, önállósodik a gyermekek gondolkodása, tevékenységük pontosabbá, megtervezettebbé válik, a konfliktusokat megtanulják demokratikus úton rendezni. Fejlődik a gyermekek humorérzéke, a másság elfogadására való képességük, önismeretük, mozgás-és kommunikációs készségeik gazdagodnak, tökéletesednek. Úgy játszunk a gyerekekkel, mint játszótárs és segítő. Az a törekvésünk, hogy a gyermekeket állandó sikerélményekhez juttassuk. Segítjük a szerepvállalást, a feszültség levezetését, figyeljük, formáljuk a szituációs folyamat menetét. Ez a játékforma egyaránt előfordulhat a szabad játékokban és a tanulásos tevékenységekben. Segédanyag az alábbi szakirodalomban található: Az óvodáskor fejlesztő játékai / OKKER Kiadó / A bábozás és dramatizálásIrodalmi és személyes élmények feldolgozása, melyek során a gyerekek viselkedési mintákat is elsajátítanak. Az anyanyelv fejlesztésével, az énekkel és az együttes kommunikációs képesség fejlesztésével van kapcsolatban. Alkalmazkodik a szituációhoz és a gyerekek igényeihez. Az óvónő és a gyerekek egyaránt kezdeményezhetik. A bábozás és dramatizálás kellékei a gyerek számára hozzáférhetőek, lehetőleg állandó helyük van a csoportszobában. Mozgásos játékok a terembenA gyerekek mozgásos / testedző / játékai a természetes mozgásokra épülnek, mert ezeket minden nehézség nélkül el tudják végezni. Többnyire szabályokhoz kötött csoportos játékok, melyek során gyakorolják a különböző mozgásformákat. / pl. mászások, futások, szökdelések /. A sokféle mozgástapasztalattal növekszik teherbíró és tájékozódó képességük, fizikai erőnlétük, figyelmük. Játszhatják játékidő alatt délelőtt és délután, valamint a játékidő végén is. A teremben levő eszközök, melyek állandóan vagy időszakosan vannak jelen,segítenek a mozgásanyag nehézségi fok szerinti differenciálásában. Új eszköz esetén mindig törekszünk a felnőtt jelenlétére, mellyel biztosítjuk a biztonságot és a szabálytudat kialakulását. Az eszközállomány kielégíti a különböző korcsoportok mozgásigényét. A mozgásos játékok szabályait betartjuk. Támogatjuk a játéktér

88

olyan létrehozását, melyben a gyerek gyakorolhatja a mozgást. A mozgásos tevékenységek helyét úgy választjuk meg, hogy más, folyamatban lévő játékot ne zavarjon. Játék a szabadbanA gyerekek általános fizikai fejlődését szolgálják, a gyermek természetes mozgásának minden formáját felölelik. Mozgásos játékok szervezésére elsősorban a szabad levegőn, az óvodák udvarán kerül sor. Az eszközállomány kielégíti a különböző korcsoportok mozgásigényét. A játék a szabadban biztosítja a gyermekek számára a szabad együttjátszás örömét, a levegőzést, a napozást, a vizes edzést. Játék közben új eszközök használatát is megtanulják./ pl. járművek, sportszerek, udvari eszközök /Megteremtjük a mesélés, az ábrázolás, a barkácsolás, a főzőcske valamint az énekes –mozgásos játékok, a pancsolás és a homokozás feltételeit. Az egyes óvodák kialakítják az udvarnak megfelelő közös szabály-és szokásrendszert. A gyerekek az udvaron nem különülnek el csoportokra, minden gyerekre egyformán figyelünk. A kezdeményezett tevékenységek az óvoda valamennyi gyermeke számára biztosítják a bekapcsolódás lehetőségét. Barkácsolás

A játéktémák eljátszásához szükséges eszközök, kiegészítő eszközök elkészítése különböző anyagok és technikák alkalmazásával. Természetesen jelenlevő óvodai tevékenység, célja az egyéni kreativitás kiélése, és az egyéb játéktevékenységek gazdagítása, pl. építőjáték, szerepjáték. A barkácsoláshoz szükséges alapanyagok gyűjtése a gyerekekkel és a szülőkkel közösen történik. Igény szerint részt veszünk a tevékenységben, szükség esetén segítséget nyújtunk a munkafogások, az eszközkezelés elsajátításához, ötleteket adunk a kivitelezéshez. A barkácsolás helyét a felnőttek és a gyerekek együtt alakítják ki. Az eszközöket úgy helyezzük el, hogy a tevékenység számára hozzáférhetőek legyenek.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Képesek egymás mellett valamint kisebb – nagyobb csoportokban és együtt játszani Szívesen játszanak több napon keresztül ugyanabban a játéktémában Betartják az együttélés szabályait, a keletkező konfliktusok megoldásában jártasságra

tesznek szert Élményeiket képesek a játékban újraalkotni Játékukat a szituációnak megfelelő beszéddel kísérik Szeretnek szabályjátékokat játszani, képesek a szabályokat betartani Hosszan és kitartóan építenek, bonyolult építményeket hoznak létre A lányok játékában gyakoribb a szerepjátszás (babázás, főzés, beöltözés, orvosos játék) Kiegészítő eszközöket maguk is kitalálnak, általában felnőtt segítséggel barkácsolással

létrehozzák

Alapeszközrendszer Különböző építőelemek fából, műanyagból, szivacsból

89

A szerepjátékok bútorzata és kellékei Képességfejlesztő játékok A mozgásos játékok eszközei

Ajánlott irodalomB. Méhes Vera: Az óvodai játékMérei F.- V. Binet Ágnes: GyermeklélektanAz óvodáskor fejlesztő játékai

5.2 Játékba integrált tanulás

Óvodáinkban a tanulás igen szélesen értelmezett, folyamatában felfogott és megvalósuló, elsődleges tapasztalatokra támaszkodó komplex tevékenység, amely a gyermekek természetes kíváncsiságára és tevékenységvágyára épül. A játékban és a tanulásban egyaránt kiemelt szerepe van az együttes óvodai élményeknek, hiszen ezekből a játék és a tanulás egyaránt táplálkozik. A gyermek nemcsak az óvodában „tanul”, nemcsak itt jut tapasztalatokhoz, hanem életének más színterein is: elsősorban a családban, de ezen kívül minden élettérben és élethelyzetben, ahová a felnőttek segítségével eljut. Az óvodában a játék az a tevékenység, amely pedagógiai és szervezeti alapjait adja – és egyben az időkeretét is meghatározza – valamennyi egyéb tevékenységnek. A játék különböző fajtájában és formáiban természetes tanulási helyzetek teremtődnek, s a gyermek természetes motiváltsága alapján könnyen fogadja be a tapasztalatokat és ismereteket. Eközben személyisége komplex módon fejlődik, a megszerzett tapasztalatokat irányítottabb tanulási helyzetekben is sikeresebben aktivizálja.

Az életkorilag vegyes csoportokban különösen építünk az utánzásos tanulásra, ahol – akárcsak a játékban – a gyermekek modellként először inkább a felnőtteket, majd társaikat követik.

Különösen fontos a mintaadás, a modellkövetés a szociális tanulás során.

A csoportokban – a helyi sajátosságokhoz igazodóan – mi szervezzük meg a tanulási folyamatot. Szabadon úgy alakítjuk, változtatjuk, hogy a csoport életének váratlan eseményeit, élethelyzeteit rugalmasan követni tudjuk. Óvodáinkban kihasználjuk azokat a lehetőségeket is, amelyek a napi élet során spontán adódnak. Érdeklődéssel fogadjuk egy-egy gyermek egyéni ötletét, felfedezését, az érdeklődő gyermekek csatlakozását támogatjuk, így csoportos élménnyé válik egy-egy megfigyelés, elvégzett kísérlet, érdekes jelenség. A kezdeményezett tanulások esetenként játékidőben zajlanak úgy, hogy a nem érintett vagy nem érdeklődő gyermekek zavartalanul játszhassanak. Úgy szervezzük meg e tevékenység helyét és idejét, hogy a többi játszó gyermek játéka megváltoztatására ne kényszerüljön Pedagógiai céljainknak megfelelően gazdag formarendszerből választunk, de általában kiscsoportos szervezési formában, egyéni fejlettséget figyelembe véve játékos módszerekkel oldjuk meg feladatainkat. A tanulás kötött formái biztosítják az iskolába lépő gyerek számára a gyakorlóteret az együttdolgozási képességek működéséhez, segítik a szándékos figyelem, bevésés és felidézés fejlődését. Megalapozzák a feladattudat kialakulását, a feladat fogadást – megértést – megtartást (emlékezeti megőrzést), a műveleti – gondolkodási stratégiák fejlődését.

90

Fő módszerként a differenciálás módszerét alkalmazzuk. A kötött foglalkozások gyakoriságát, tartalmát és napirendi helyét a csoportban dolgozó óvónők együttesen határozzák meg – kivéve a kötelező mozgás – mozgásos játékot, melyet a csoportok egymás között összehangolnak. A kötött foglalkozás maximális időtartama 35 perc. A mozgásos tevékenységek ezt esetenként meghaladhatják. A tanulási tevékenység évszak alapú, így elsősorban az évszakok környezetismereti elemeit foglalja magába. A témák évszakról évszakra ismétlődnek aktuális tartalommal, így a koncentrációt igen hatékonnyá teszik (pl. a természet változásai, a növények, állatok, közlekedés, stb. ). Újból és újból felidézhetővé teszi az adott évszakban megfigyelt, tapaszalt jelenségeket, összefüggéseket. A kifejlesztett rendezési elv hatékonyan segíti elő a fogalmak kialakítását, az azonosságok és megkülönböztető jegyek sikeres képzését és alkalmazását. Kiemelten gazdaggá válik a megfigyelés és tapasztalás, sok érzelemmel átszőtt élményre alapoz a megismerő folyamat egészében.A környezetismereti aktualitásokhoz kapcsolódik, tudatosan kiválasztott irodalmi és ének-zenei anyag, az átélt élmények jelennek meg a rajzolásban, festésben, kézimunkában, és a játékban is. A valóság matematikai tartalmú tapasztalatai beépülnek a környezeti nevelés rendszerébe.

91

5.3 A környezet tevékeny megszerettetéseA természeti és társadalmi környezet, környezetvédelemÉrtelmezésFelfogásunk szerint az évszak-irányultság miatt a környezeti tevékenységrendszer nevelésünk kerete. Az óvodai egyéb tevékenységek tartalmát (ének-zene, mese-vers, ábrázolás és kézi-munka) évszakonként rendezzük, figyelembe véve az évszakban megjelenő aktualitásokat. Tervezési alap, mely magas szinten biztosítja a koncentráció megvalósulását, lehetőséget nyújt az állandó ismétlésre, és természetesen kapcsolja a régi ismeretekhez az újat. Különösen érvényes ez az úgynevezett visszatérő témák esetében (időjárás változásai, növények állatok, emberi munkajellegű tevékenységek, közlekedés).Napi életünk természetes színterei a tanulásnak.

92

A környezetismereti tevékenységek anyaga a gyerekek és az óvónő közös akarata alapján szabad tapasztalási-tanulási formában jelenik meg. Az aktualitások a megtervezett tanulási folyamatot természetes módon változtatják meg. A család és az óvoda közötti nyílt, természetes kapcsolatot,– az életközeli alap miatt- könnyen valósítja meg.A tevékenységek során az értelmi képességek kiemelt fejlesztése valósul meg, jól segíti a környező világban való eligazodást, meghatározza a gyerek és a környező világ közötti viszonyt.A tevékenység céljaA közvetlen és tágabb környezet megismerése során a gyerekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek esetében.Feladatok

A megismerés, a tapasztalás különböző formáinak a napirendi tevékenységekben való megjelenítése

Az aktuális tartalmak állandó jelenlétének biztosítása Az adódó spontán lehetőségek témához illesztése A környezet megismerése során a gyerekek egyéni tapasztalatainak, ismereteinek

figyelembevétele – szükség esetén a hiányzó tapasztalatok pótlása Az egyéni képességfejlesztés hangsúlyos megvalósítása, különös tekintettel a megismerés

képességeire A szerzett tapasztalatok beépítése a játékba Természetes módon valósul meg a beszéd fejlesztése, az élményszerző séták,

kirándulások, a csoportszobai játék és játékos tanulás, stb. során.

Tervezhető tartalmakTémáinkat a négy évszak köré csoportosítjuk.

ŐSZ Az ősz szépsége, hatása:a). a természetreb). az emberrec). a növényekred). az állatokrae). a közlekedésre

a). természetre:Az ősz domináns színeinek felfedezése, gyönyörködés a természet változásaiban –emlékezés a nyárra. Állandó (kiválasztott) fa, ill. útvonalon előforduló növények változásának megfigyelése. (Kertekben, szántóföldeken látható virágok, zöldségfélék, gyümölcsök, gabonafélék).Az időjárás változásainak megfigyelése: hűvösödik, rövidebb ideig süt a nap, rövidebbek a nappalok, napszakok megnevezése – és évszakra nem jellemző tevékenységek.Szókincs bővítése: harmat, pára, szellő, süvít, dér, zúzmara, stb. Vénasszonyok nyara (szómagyarázat).

b).Az emberre:Öltözködés: A naponta változó öltözet megnevezése, babák öltöztetése saját tapasztalataik alapján. Ezek során a testünk fő részeinek megnevezése, a testrészek védelme.

93

A betegségek kapcsán az orvos munkájának megfigyelése, gyógyszertári látogatás, receptek kiváltása.Az őszi munkák folyamatos megfigyelése, illetve tevékeny részvétel a betakarítás munkáiban: szüret, a termények tárolása. Befőzés, savanyítás, aszalás, fagyasztás, virágok szárítása, maggyűjtés. Őszi veteményezés, virágátültetés, a kertek, szántóföldek előkészítése téli pihenőre. A gyűjtött gyümölcsök, zöldségfélék elkészítése és elfogyasztása a csoportban, saláták, falatkák készítése, a reggeli vagy uzsonna gazdagítása.A család tagjainak munkája otthon, a kertben, a kamrában, a pincében.A természet védelme az ember munkája során: az avarégetés, a tarlóégetés környezetszennyező hatásának tudatosítása. A gyűjtések során a növények védelme (pl. letörés helyett metszés, a komposztálás, a védett növények felismerése.)Jeles napok megünneplése a csoportban: Föld Napja, Állatok Világnapja. A néphagyomány szokásai közül: a szüreti szokások, Márton-napi szokások, Katalin-napi cseresznyeág-hajtatás, András napon adventi koszorú készítésec).A növényekre :A betakarításra kerülő növények megismerése, jellegzetes tulajdonságok felfedezése pl. gyümölcsök zöldségfélék, virágok, takarmánynövények, vadon élő növények – gyógynövények, termések. Az érés, a levélhullás megfigyelése, a növények pusztulása, a természet felkészülése a telelésre. A megismerés során érzékeléssel való tapasztaltatás, az érzékszervek szerepe. A virágok szerepe az ember életében.

d).Az állatokra:Az állatok őszi életmódjának megfigyelése: költöző madarak, áttelelő-elbújó állatok. Felkészülés az áttelelésre / pl. gyűjtögetés, téli bunda növesztése /.

e).A közlekedésre:A betakarító munkagépek megfigyelése. Az időjárás hatása a közlekedésre: vizes utak és járdák, köd, rosszabb tájékozódás, óvatos közlekedés.

Természetvédelem: séták során a kőrnyzezet tisztaságának megőrzés, környezetbarát szemléletmód megalapozása

TÉLA tél szépsége, hatása:

a). A természetre:A természet változásainak megfigyelése közben gyönyörködünk a hófedte tájakban, zúzmarával csipkézett fákban, kerítésekben. Az ablakokban megjelenő jégvirágokat is megcsodáljuk. Tapasztalataik gazdagodnak a hideggel, faggyal, halmazállapot változásokkal kapcsolatosan. A természet védelme: A fák, bokrok mentesítése a súlyos hótehertől, az utak, járdák sózásának káros hatása a természetre.b.) Az emberre:A hideg ellen való védekezéssel kapcsolatos ismeretek gyarapítása. Megtanuljuk újabb testrészek elnevezését. Egyéni tapasztalataik alapján beszélgetünk a téli betegségekről és azok gyógyításáról. A különböző fűtési módokról tapasztalatokat gyűjtünk. Beszélgetünk a téli táplálkozás sajátosságairól, a keletkező vitaminhiány ellensúlyozásáról a gyümölcsök,

94

zöldségfélék fogyasztása során. Játszunk, sportolunk a szabadban, a hóban, csúszkálunk a jégen. Videofilmek, könyvek segítségével bővülnek ismereteik a téli sportról. Tapasztalatokat gyűjtünk a hóval kapcsolatban is – porhó, nedvesebb hó – jobban tapad a jeges …….elolvad. Kísérleteket végzünk a hóval, a jéggel, a vízzel. Közösen téli munkákat végzünk: hólapátolás, seprés, jégtörés. Beszélgetünk a családtagok otthoni munkájáról.

Jeles napok az óvodában:A csoportokban először a Mikulás napot ünnepeljük. Luca napján búzamagot ültetünk, Karácsony előtt mézeskalácsot sütünk a gyerekekkel, szülőkkel. Az Újév köszöntését a farsangi szokások követik./ jelmezbe öltözködünk, fánkot sütünk, / Ilyenkor van a téli disznóvágások ideje is. c). A növényekre:Gyakrabban eszünk déligyümölcsöket. Elfogyasztjuk az általunk eltett befőtteket, savanyúságokat, közben beszélgetünk a friss és tartósított gyümölcsök és zöldségek közötti hasonlóságokról, különbségekről. Megtekintjük együtt a zöldségek, gyümölcsök téli tárolását. Tapasztalatokat gyűjtünk a növények áttelelésével kapcsolatban. d). Az állatokra: Ismereteket gyűjtünk arról, hogyan gondoskodik az ember az arra rászoruló állatokról – vadetetés. Az óvodában is gyakoroljuk – madáretetés. Megfigyeljük, hogyan változik meg az állatok külseje és életmódja télen, különösen a háziállatok esetében. A távolban élő állatokról is videofilmeket, könyveket nézünk. Összehasonlítjuk az egymástól távol élő állatok életmódját. / sarkvidék-trópusok / e). A közlekedésre:Havas, jeges, csúszós járdán sétálunk, közben megfigyeljük a téli úton közlekedő járművek mozgását, / A csúszós utakon, ködös időben az olvadt hóban lassabban közlekednek, nehezebben tudnak elindulni, fordulni, megállni a járművek / és a téli munkagépeket.

95

TAVASZ A tavasz szépsége, a természet újjáéled. A tavasz hatása:

a). A természetre:Gyönyörködünk a bennünket körülvevő környezet egyre jobban színesedő világában. Megfigyeljük a természet újjászületését a kiválasztott fán, bokron, az állandó sétaútvonalon, az óvoda udvarán. Az időjárás változásait – az előző évszakokhoz hasonlóan naponta rögzítjük / időjárástábla /. Tapasztaljuk a napszakok időbeli eltolódását. / korábban világosodik, később sötétedik./

96

b). Az emberre:Megfogalmazzuk a változékony időjárás és a réteges öltözködés közötti összefüggéseket. Összehasonlítjuk a különböző évszakok ruhadarabjait. Az érzékszervek funkciójának gyakorlása virágokkal, zöldségekkel, gyümölcsökkel, hangokkal, zörejekkel történik./ madárhang, bogarak zümmögése, gépek hangja. /Megfigyeljük a kertekben, földeken folyó munkát. A gyerekek lehetőséget kapnak az óvoda udvarának takarítására. Vetünk, csíráztatunk magvakat, ágakat rügyeztetünk, virágokat átültetünk a csoportszobában és tavaszi nagytakarítást tartunk ./ pl. babaszoba, polcok, babakonyha stb. /Jeles napok: A Víz világnapja, a Föld napja, a Madarak és Fák napja, , márc. 15. megünneplése.A néphagyomány szokásai közül a húsvéti tojásfestés ad gazdag tevékenységlehetőséget, a locsolás, majd a májusfa állítása.Az óvoda kiemelkedő hagyományos ünnepe az Anyák napja. A gyerekek ajándékkal lepik meg az édesanyákat, nagymamákat. Feldíszítik a csoportszobákat, műsorral kedveskednek a meghívott vendégeknek. A gyereknap is kiemelkedő ünnepünk, az egyes óvodák sajátos hagyományok alapján ünnepelnek a szülőkkel, testvérekkel, az óvoda dolgozóival tréfás, vidám játékok keretében. A természet védelme: A jeles napok során végzett tevékenységekkel hozzájárulunk környezetünk tisztaságához.c). A növényekre:Megfigyeljük az előbújó, kinyíló tavaszi virágokat, a növények növekedését, a rügyeket, a levelek és virágok fakadását. Az első tavaszi zöldségfélékből salátát készítünk és megismerjük jellegzetes ízüket. A fejlődéshez szükséges feltételekkel (napfény, víz, meleg, talaj) kísérleteket végzünk. Megfigyeljük ezek hatását.

d). Az állatokra:Figyeljük a költöző madarak visszatérését régi otthonukba. Gyönyörködünk a lepkékben, bogarakban. Folyamatosan megfigyeljük az állatok vedlését, kicsinyeik születését, gondozását, fejlődését. Beszélgetünk a téli álomból ébredő állatokról.

e). A közlekedésre:Gyakoribbá válnak a séták, egyre hosszabbak lesznek a megtett útvonalak. A gyalogos közlekedés gyakorlása mellett közlekedési eszközön (autóbusz, vonat, kisvonat) való utazásra, a magatartási szabályok elsajátítására is lehetőségünk nyílik. Megfigyeljük a járművek különböző tulajdonságait, hasznosságát.

NYÁRA nyár szépsége, hatása:

a). A természetre:Megfigyeljük, hogy egyre melegebb van, egyre hosszabbak a nappalok. A gyakori nyári szárazság és forróság miatt egyre gyakrabban kell locsolni a virágokat, a fiatal fákat, bokrokat, a gyepet.

97

Ha alkalom adódik, megfigyeljük nyári időjárási jelenségeket: záporok, zivatarok, viharok, dörgés, villámlás, szivárvány. Megtapasztaljuk, hogy a vizek felmelegszenek a tűző napsütés hatására.

b). Az emberre:Vékonyabb anyagokból készült ruhákban járunk, egyre kevesebb ruhát húzunk fel. Különös gonddal védjük egészségünket: óvatos napozás, a fej –szem – bőr védelme a tűző napsugaraktól, gyakori folyadékbevitel, zuhanyozás, pancsolás. Az óvodai étrendbe lehetőség szerint könnyű ételeket és sok gyümölcsöt, gyümölcslevet iktatunk be. A gyerekek az óvodában részt vesznek a növények gondozásában, az udvar karbantartásában (locsolás, fűnyírás utáni gereblyézés, gyomlálás, gyümölcsszüret).

FeltételrendszerA környezetet megismerő tevékenységek helyszíne alkalmazkodik a témához, ill. az aktualitásokhoz. Az óvónők a helyszínek kiválasztásakor figyelembe veszik az óvoda, a család közvetlen környezeti adottságait, a városban és környékén adódó lehetőségeket, pl. TSZ Major, Váraljai Parkerdő, Ifjúsági Park, Perczel kastély parkja, Malom, stb. Az időkeretet a nevelési –képzési cél határozza meg. Az óvónő szabadon dönti el, hogy a témára – ezen belül a tapasztalásra és a rögzítésre - gyakorlásra hol, mikor, mennyi időt fordít.A termi tevékenységek eszközrendszere csoportonként áll rendelkezésre. Folyamatos fejlesztéséről a gyerekekkel és a családdal együttműködve gondoskodunk.Módszertani gondolatok A választott eljárások a gyerekek megismerési vágyára építenek. Az elsődlegesnek tekintett tapasztaltatást úgy szervezzük meg, hogy a gyerekek abban tevékenyen vegyenek részt.A témákhoz kapcsolódó mese – vers, ének – zene, mozgásos játékok, az ábrázolási tevékenységek és a matematikai tapasztalatok a feldolgozási folyamatot erősítik, mélyítik.Az ismeretnyújtás és feldolgozás során a tervezéskor és megvalósításkor figyelembe vesszünk, hogy az adott életkorban mely gondolkodási művelethez fejleszthetően optimálisan, pl.:a 3 – 4 éves életkorban a felismerés, megnevezés, azonosítás; a 4 – 5 éves életkorban az összehasonlítás. az azonosságok és különbségek felfedezéseaz 5 – 7 éves életkorban a fogalomba rendezés, a rendszerezés, az összefüggések felfedezése kerül előtérbe. Ettől a rendszertől az egyéni fejlettség aktuális állapota alapján minden irányban eltérhetünk.A sétákat, közvetlen megfigyeléseket kisebb csoportokban szervezzük meg (5 –10 fős kiscsoportok). A gyűjtéseket a természetvédelem szabályai szerint végezzük.A kísérletekkor a feltételeket gyakran egyénileg biztosítjuk. Az állatokat, növényeket, az emberi munkát, a közlekedést elsősorban a saját természetes környezetében, ill. helyén figyelhetjük meg.Az időjárást, időjárási jelenségeket naponta figyeljük meg, a megfigyelést beszélgetés és – szükség esetén – magyarázat kíséri.Az évszak – mint fő téma – a csoportszobában mindenhol megjelenik: az élősarokban, a gyűjtött képeken, a barkácsolt eszközökben, a könyvekben, a dekorációban, a képességfejlesztő játékokban. Az óvónők a szerzett tapasztalatokat kötött ill. kötetlen formában gyakorolják, rögzítik. Gyakran alkalmaznak társasjátékokat, mozgásos szabályjátékokat, kártyajátékokat, szerkesztő – illesztő játékokat, logikai játékokat, memóriajátékot.

98

A gyerekek spontán ötleteit támogatjuk, esetenként az ötletek alapján tanulási helyzetet teremtünk. A vegyes csoportokban azzal számolunk, hogy az adott témában a gyerekek különböző szintű ismeretekkel rendelkeznek. Ezért nagyon fontos annak rögzítése, amit a gyerekek már tudnak. A fejlesztés erre épül (aktuális fejlettségi állapot), egyénileg tervezetten viszont az azonos feladatok alapján kisebb csoportokat szervezhet az óvónő. A kicsik érdeklődésüknek és fejlettségüknek megfelelően mindenben részt vehetnek. Speciális tartalommal a nagyok számára külön kötött – kötetlen tanulást is szervezünk. A téma feldolgozási folyamata csoportonként változó. Befolyásolja a gyerek témával kapcsolatos élménye, ismerete, az aktualitás, a más témákkal és tevékenységekkel való kapcsolat, játékkal való összekapcsolás lehetősége.A homogén szervezésű csoportokban az időnként szervezett kötelező foglalkozás mellett kapjon egyre hangsúlyosabb szerepet a kötetlen kiscsoportos illetve az egyéni fejlesztés.

KépességfejlesztésTapasztaltatásSokoldalú érzéki tapasztalat (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, mozgás, idő, tér) létrehozására törekszünk. Ennek során minél több rögzíthető tulajdonságot nevezünk meg a gyerekek számára, hogy a fogalmak tartalmát és terjedelmét jól alapozzuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a színek (azonosítás, felismerés, megnevezés, kiválasztás) tanulására. A tevékeny tapasztaltatás igen jól fejleszti a tájékozódó képességet a gyerek saját testén, majd az őt körülvevő térben. A testséma, testfogalom a keresztcsatornák fejlesztésének jól kialakult gyakorlatára támaszkodunk e munkánk során, különösen a mozgásfejlesztéssel harmonizálnak a témarészek.Kiemelten fejlődik a sok manuális tevékenység közben a finommotorika, a koordinációk és a jobb – bal irányrögzítés térben és síkban. A tapasztalatokat szóban is megfogalmazzuk.

Tapasztalatok feldolgozásaA feldolgozás során a gondolkodás logikai képességeit fejlesztjük manuális, szenzoros és verbális szintre tervezve. Kiemelten segítjük a problémahelyzet felfogásának, a megoldási javaslatok (akár cselekvéses, akár verbális szinten) kialakulásának folyamatát, a cselekvések célszerű sorrendjét, és így gondolkodási stratégiák kialakulását.A cselekvéses megismerő folyamatban a pszichikus funkciók fejlesztése miatt választjuk gyakran az egyéni és a kiscsoportos foglalkoztatási formát (megfigyelőképesség, rövid távú emlékezet, figyelemkoncentráció, együttműködési technikák.)A játékos eljárások ill. a képességfejlesztő játékok a gyakorlást és rögzítést eredményesen szolgálják óvodai mindennapjainkban.A fejlettség mutatói óvodáskor végén

Tudják saját nevüket, életkorukat, születési helyüket Tudják címüket, szüleik nevét, óvodájuk nevét Ismerik a környezetükben levő intézményeket Ismerik a testüket, a test fő részeit, tudják az érzékszervek funkcióit Fel tudják sorolni a hét napjait, ismerik a napszakok közti különbségeket Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik azok jellemzőit

99

Felismerik a természet változásait, képesek időjárási jelenségeket megnevezni, a felnőttek segítségével alkalmazkodnak a változásokhoz. Szeretik, és tudják, hogy óvni kell a természetet.

Ismerik a növények és állatok világát, tapasztalatokkal rendelkeznek a közvetlen környezetük élővilágával kapcsolatosan

Képesek összehasonlítani, jellemző jegyeket kiemelni, rendezni, rendszerezni Rendelkeznek ismeretekkel az élettelen természetről Képesek térben, időben meghatározott keretek között tájékozódni Ismeretekkel rendelkeznek az emberek munkáját illetően, ismerik, hogy szüleik mivel

foglalkoznak Gyakorlottak a gyalogos közlekedés elemi szabályainak betartásában, ismerik a

közlekedés eszközeit Alapeszközrendszer:

televízió, videó, kazetták diapozitívvetítő, diapozitivek fényképezőgép, filmek mikroszkóp nagyító növények-, állatok- emberek-, közlekedés világa képsorozat társasjátékok dominók lottókártyák földgömb távcső szemléltető képek konyhai robotgép akvárium, terrárium

Ajánlott irodalomNapról-napra: A mi kalendáriumunk (Debrecen, 2. Kiadás)Versek, mesék, mondókák gyermekeknekNyisd ki ezt a kiskaputKörnyezetismeret az óvodábanZilahi Józsefné - Gergácz Berta: Tavasz, Nyár, Ősz, Tél 1994.

A környezet téri, formai, mennyiségi megismeréseÉrtelmezésAz óvodai tevékenység szervezése a környezetben fellelhető, természetes módon meglevő, megjelenő matematikai összefüggések megláttatására irányul. A legtöbb matematikai tapasztalat a játékból és játékos jellegű egyéb óvodai tevékenységekből ered, ezért az óvodai nap egészében megjelenő vagy megjelenített szituációkban, szervezett helyzetekben, különféle tanulási formákban jön létre, gyakorlódik vagy rögzül.A gyerekek e szituációk aktív részesei, a tapasztalatgyűjtést a játék örömével, felfedező izgalmával élik át, később a szabályok megalkotásával ők irányítják. Az óvónő által szervezett tevékenységek e fenti jegyeket magukon viselik, kiegészülnek viszont az irányított

100

ismeretszerzéssel, ill. a logikai gondolkodás fejlesztésével. Középpontjában a gyermekek egyéni fejlesztése áll.

A tevékenység célja:A környezet megismerése közben a gyerekek mennyiségi, formai, nagyságbeli, tér – és síkbeli tapasztalatainak, matematikai fogalmainak és gondolkodásának alakítása.Feladatok

A matematikai nevelés lehetőségének feltárása A tapasztaltatás elsődlegességének biztosítása A problémaérzékenység fejlesztése, a problémahelyzet felismerése, elemzése Célszerű műveleti sorrendek kialakítása, gondolkodási stratégiák tanítása A tevékenységlogika fejlesztése A gondolkodás rugalmasságának és kreativitásának biztosítása

FeltételekA matematikai nevelés helye, helyszíne a gyermeket körülvevő környezet, amely nyíltan vagy rejtetten hordozza az óvodáskor matematikai ismeretanyagát.Az óvónő által tervezett tevékenységek helyszíne tudatosan kiválasztott, amelyet elsősorban a tervezett matematikai tartalom határoz meg, ill. a mozgásos –játékos eljárások helyigénye.Az időtartamok változóak: a néhány perces felfedezéstől, rácsodálkozástól a hosszabb időt igénylő kötelező foglalkozásig.Kereteit konkrétan nem határozzuk meg, az óvónő a tanulási folyamat ismeretében maga választ.Az eszközök alapvetően kétfélék: a környezetünk bármely eszköze, ill. a speciális matematikai tartalmat hordozó eszközök. Általában a játékpolcon tároljuk, pl. társasjátékok, szabályjátékok, kártyajátékok, összerakó játékok, stb. – a gyerekek játékidőben bármikor használhatják.Tervezhető tartalmakA matematikai anyagot a korábbi évek gyakorlata és tapasztalata alapján a halmazok, relációk, geometria és mérések területeire bontjuk.A „Halmazok” tartalmazza az összehasonlításokat, a számlálást, a tőszámneveket, a rendezést, az egyesítést, a bontást, a halmazok képzését, a csoportosítást tulajdonságok szerint, a hozzátevést, elvételt, ugyanannyivá tételt. A „Relációk” tartalmazza a becsléseket, a térbeli és síkbeli kiterjedések viszonyát, a súlybeli összefüggéseket, a névutók használatának rögzítését, az elemek rendezését, sorszámnevek használatát és a sorozatok képzését.A „Geometria, mérések” a testeken és síkidomokon kívül a nyitott és zárt formákat, a szimmetria területén a tapasztaltatást, a méréseket (térfogat, súly, terület) tartalmazza.Az óvónő az anyagot minden olyan matematikai anyaggal kiegészítheti, amely a csoport életében előfordul, amelynek tartalmát a gyerekek átélik, és érdeklődésüket felkeltette.

Szervezeti formák, módszertani gondolatokSzoros kapcsolatban áll környezeti tevékenységek évszakjellegű tartalmával, a fejlesztendő képességek azonosak. Kiemelkedik viszont a mennyiséggel, mint tulajdonsággal kapcsolatos gondolkodási műveletek koncentrált fejlesztése.Kötetlen tevékenységek

101

Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek maguk tesznek felfedezéseket, amelyeket szívesen megosztanak társaikkal, és a felnőttekkel. Az ilyen szituatív tapasztalatgyűjtés nélkülözhetetlen a matematikai gondolkodás alapozásában. Állandóan jelen van, nincsenek korlátai, határai.A játékos, szervezett (általában kiscsoportos) tanulások kötetlen jellegűek, viszont tudatos matematikai tartalmakat hordoznak. Játékidőben udvaron, délutáni tevékenységekben, séták alkalmából, kiránduláson fordulnak elő. Hangsúlyos differenciálást és egyéni fejlesztést is tartalmaznak. Sokszor játékként is értelmezhető, hiszen az ismeret jellege alapján itt szervezhető meg a leghatékonyabban.Kötelező foglalkozásAz óvónő döntése alapján játékidő utáni időszakban tervezhető,/ életmód váltásra készít elő./ Célja a rendszerek rögzítése, az ellenőrzés a matematikai műveletek és fogalmak területén.A manipulációs feladatmegoldás (szemléletes – cselekvő, majd szemléletes képszerű) prioritása vitathatatlan. Tartózkodunk a korai általánosítástól, a feladatlapok korai és túl gyakori használatától. A problémahelyzetekben hagyjuk a gyerekeket próbálkozni, segítséget csak a szükséges mértékben adunk. A matematikai tevékenységek érdekesek, játékosak, örömtelik, jó terhelést biztosítanak.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén A tárgyakat meg tudják számlálni legalább a 10-es számkörben, össze tudják hasonlítani

megadott és önállóan képzett szempontok szerint. Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással is többet,

kevesebbet, ugyanannyit. Megkülönböztetik az irányokat, értik és használják a névutókat. Ismerik a tér- és síkmértani formákat, különböző szempontok szerint csoportosítani tudják

azokat. Össze tudnak hasonlítani két halmazt párosítással az elemek különféle színe, nagysága,

elrendezése esetén is. Biztonsággal végzik a tő- és sorszámlálást.

Alapeszközrendszer MINIMAT készlet Mérleg Tükrök Folyadékméréshez edények Társasjátékok Dominók Lottó-kártyák A csoportszoba berendezése, játékszerek Az élő és az élettelen természet alkotóelemei

Ajánlott alapirodalomJátékos matematika, matematikai játékokJáték a matematika?Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana

102

5.4 Mozgás, mozgásos játékokA mozgás értelmezéseA mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme. Alapvető szükséglet, az egészséges személyiségfejlődés alapja, kiemelt szerepe van az egészség megőrzésében. A mozgásöröm és a gyermek szellemi fejlődése szoros kapcsolatban áll egymással. A megfelelő hangulatú és intenzitású mozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, amelynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének.A testi képességek fejlesztése a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen kívül az egész nevelési rendszerben jelen van. A 3-7 éves gyermek testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi mozgás nélkül. Fontos a szabad levegőn tartózkodás, a természet erőivel történő edzés ( nap, víz, levegő ) A csoport napirendjét úgy állítjuk össze, hogy a mozgásos és pihentető tevékenységek egymást váltsák. A mozgás célja és feladataiA természetes mozgás, az egészséges életmódra nevelés, az egészséges versenyszellem, a tűrőképesség, a kudarctűrés fejlesztése.Az ideális terhelés segítségével a testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése, mozgásműveltségbe szintetizálása. A feltételekA hely kiválasztásakor törekszünk arra, hogy a gyerekek minél gyakrabban mozoghassanak a szabadban, pl. az óvoda udvarán, a játszótéren, a sportpályán, a kirándulóhelyeken. Az épületben egyaránt igénybe veszi az óvónő a csoportszobát, a folyosót, az előszobát, a tornatermet. Napirendi kötöttség nincsen, az étkezés és pihenés időtartamát kivéve a mozgásos játékok bármikor szervezhetőek. Az eszközök változatosak: különböző méretű mászókák, mászókötél, mászórúd, hinta, trambulin. Kiegészítői: a tornaszerek, a pad, a labda, ugrókötél, karika.Saját készítésű eszközök növelik a kombinációkat: alagút, függőágy. A szilárd burkolatú udvarrészeken rollerek, biciklik segítik a változatos mozgást. Télen szánkózás, túrák, csúszkálás.Minden évszakban az óvónők a szülőkkel együttműködve hosszabb sétát, kirándulást szerveznek. Ha lehetőség adódik, az iskolák tornatermeit is igénybe veszik. Az óvónő feladataiAz óvodapedagógus szemlélete meghatározza a mozgásfejlesztés színvonalát. Fontos, hogy megtanítsa a gyermekeket a saját mozgásának irányítására, a sporteszközök használatára. Sok mozgásos és népi játékot tanít, a gyerekek által kezdeményezett játékokba bekapcsolódik, ötleteiket továbbfejleszti. A mozgás egyénre szabott. A játékidőn belül is biztosítja a mozgást, a gyerekek igényüknek megfelelően, bármikor használhatják az eszközöket. (pl. szobahinta, mászókötél, trambulin, bordásfal stb. ).Az udvaron irányított mozgást is szervez, akár tornaszer használatával is. A mozgás anyaga GimnasztikaSzabadgyakorlatok, kar –láb –törzsmozgások, testhelyzetek, keresztezett mozgások

103

Járások, futásokTermészetes járás, speciális járás, futások egyenes vonalban vagy irányváltoztatással. (lassítás, gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás)UgrásokHelyből ugrás, nekifutásból ugrás, sorozatugrások

Dobások:Célba hajítás, távolba hajítás, labdaadogatás, pattintás, labdagurítás, vezetés, fel –és ledobások (alsó-felsődobás)

TámaszgyakorlatokTalajon (csúszás, mászás, kúszás) eszközön és szeren, függések, egyensúlyozás talajon és emelt szeren, szerugrásokTestnevelési játékokSzerep-, futó-, utánzó-, szabályjátékok, küzdőjátékok – húzás, tolás, emelésÉvszakokhoz kapcsolódó játékokVizes játékok, havas játékok

Speciális mozgásokAtlétikai gyakorlatok, láb és tartásjavító tornagyakorlatok, Ayres gyakorlatok

A mozgásfejlesztés szervezeti keretei A szabad mozgásokA gyerek spontán mozgásfejlődését biztosítják. Az óvónő a korcsoportok mozgásszükségletét figyelembe veszi, az eltérő szükségletek kielégítése érdekében a helyet, időt és eszközt úgy biztosítja, hogy a gyerek igényének megfelelően gyakorolhassa a természetes mozgásokat.A gyakorlás színtere egyaránt lehet a terem vagy az óvoda udvara, elsődleges cél, hogy a tevékenységet a mozgásöröm, a mozgás élménye vezérelje. Az irányított mozgásokNapi mozgások A gyermek egészséges testi fejlődése érdekében a napi mozgásszükséglet kielégítésének egyik formája. Áthatja az együttes mozgásos játékok öröme, az együttjátszás élménye.Tartalom: Játékos gyakorlás, eszközzel való ismerkedés, mozgás-tapasztalatok szerzése.A gyakorlatokhoz gyakran kapcsolódik zene. Általában csoportjátékok, versenyjátékok formájában szerveződik. Az óvónő szabadon illeszti be a csoport napirendjébe. A gyereket részvételre nem kényszeríti. Kötelező testnevelés Minden csoportban heti egy kötelező testnevelés foglalkozást szervez az óvónő. A heti második kötelező testnevelés ajánlott, speciális tartalmú, elsősorban a lábstatika, és tartásjavítás. A foglalkozások tudatosan kialakított, egymásra épülő mozgásfejlesztési folyamatot alkotnak. A rendszeres mozgáshoz szoktatás mellett a testi képességek kiemelt fejlesztése valósul meg. A terápiás célú gyógytestnevelés heti egy alkalommal csoportközi formában szerveződik, melyet szakképzett gyógy-testnevelő óvónő vezet.

104

Különösen fejlődnek az alábbi képességekNagymozgások

téri tájékozódás mozgásritmus szem-kéz, szem-láb koordináció egyensúlyozás

FinommotorikaTestséma

oldaliság testfogalom, testséma tájékozódás a testen, testrészek percepció, észlelés verbális fejlesztés

Hangsúlyos feladatok a 3-7 éves gyerekek mozgásfejlesztése során3-4 évesekAz óvodapedagógus a nagymozgásokat fejleszti, a testséma kialakításának különleges fontosságot tulajdonít, ehhez eszközöket biztosít (csúszás, mászás, bújás, egyensúlyozó járások, futások)4-5 évesekA nagymozgások fejlesztése mellett előtérbe kerül a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, és az oldaliság rögzítése (célba dobások, akadályok kikerülése, szökdelés, tánc, lábtorna).5-6-7- évesekHangsúlyossá válik a finommotorika fejlesztése, a tér mozgásos megismerése, az észlelés pontosságának és gyorsaságának fejlesztése (alaklátás, gyors becslés, döntés, stb.)Különösen a szabályjátékok alkalmasak e feladatok megvalósítására.

Módszertani gondolatokElsődleges cél, hogy a gyerekek jó közérzettel, jó hangulatban (érzelmileg motiváltan) vegyenek részt a mozgásos feladatokban.Ennek érdekében az óvónő szabadon dönti el a gyermekek fejlettsége és a tervezett anyag alapján, hogy a csoportot együtt vagy kisebb csoportokra bontva foglalkoztatja.Tervezése rugalmas, a pergő tevékenységszervezésre koncentrál, érvényesíti a nehézségi fokozatok betartását, a mozgások egymásra épültségét, a megfelelő előkészítést (bemelegítést), majd a nyugalmi állapot elérése érdekében a levezetést.A differenciálás elvét a foglalkozás előkészítésében és levezetésében folyamatosan alkalmazza. Sokat buzdít és dicsér, segítséget nyújt . Értékelése egyénre szabott, személyes jellegű. A mozgás és eszközhasználat korrekcióját folyamatosan végzi. Sok kéziszert alkalmaz, ezek közül minden korosztály a labdát használja a leggyakrabban. Az óvónő időnként lehetőséget ad a gyerekeknek, hogy a mozgásformát, annak nehézségi fokát maguk válasszák meg. Ennek során megfigyeli, hogy a gyerekek mire képesek, képesek-e megítélni saját teljesítményüket, mennyire kitartóak, bátrak.A testnevelési mozgásos játékok valamennyi kötelező foglalkozáson jelen vannak. A versenyjátékok megszervezésekor az óvónő ügyel arra, hogy az egymáshoz közeli

105

mozgásfejlettségű gyerekek versenyezzenek egymással. A játékok az összetartozás élményét nyújtják, a siker és a kudarc együttes átélése toleranciára nevel.A külön foglalkozásban szervezett gyógytestnevelés során előnyben részesítjük az elváltozásnak leginkább megfelelő javallt és ellenjavallt mozgásanyagot. Az állapot javítást vagy legalábbis a szintentartást a gyógytestnevelő óvónő személyre szabottan tervezi.Munkája során folyamatos a kapcsolattartás a szülőkkel illetve az illetékes orvosokkal.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Szeretnek mozogni Szívesen mozognak együttesen mozgástevékenységeket Túlnyomó többségük ügyesen mozog, képesek a szabályok betartására Többségük mozgásában fegyelmezett, jól tájékozódik Túlnyomó többségük mozgásában összerendezett, kitartó Biztosan használják a tornaszereket és eszközöket Túlnyomó többségük képes siker - és kudarcélmények feldolgozására

Alapeszközrendszer Tornaszerek

tornaszőnyeg, szivacselemek és -idomok, zsámoly, bordásfal, tornapad, magasugróléc, mászókötél

Kéziszerekkarika, szalag, bot, babzsák, kislabda, rongy –, lég -, gumilabda, medicinlabda, kengurulabda

Kiegészítő eszközökugrókötél, téglák, talpak, kéznyomok, fagyöngy, gördeszka, görkorcsolya, szoba-, lengő-, körlaphinta, labda-medence, léptető henger, forgókúp, body-roll, Greifswald-tornaszer, akadálypálya-rendszer

Ajánlott irodalom Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Kisgyermekek játékos tornája Játék a szabadban Demeter Rózsa: Mozgásfejlesztés az óvodában

5.5 Mese – versÉrtelmezés Az irodalom művészet, mely az anyanyelv szépségével, kifejezőerejével formálja a gyermeki világképet, hat a társas kapcsolatok alakulására, elvarázsol, a fantázia világába röpít. A mese, a vers, bábozás és a dramatikus játékok a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének fontos eszközei. Az irodalmi nevelés összefonódik az anyanyelvi neveléssel, zenével, énekkel, mozgásos játékokkal. Természetes közege a nyelv, amely tartalmi és formai szempontból értékes mesék, versek közvetítésével alakítja gyermekeink irodalmi ízlését. Ennek egyik színtere a népi mondóka és népmesevilág, amely anyanyelvünk sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetíti. A vers, a mese a gyermekek számára öröm, lelki szükséglet.

106

A jó mese hiteles, mert belsőből fakad, elődeink bölcsességével spontán tanít, nyelvezete évszázadokon át csiszolódott, kristálytiszta. Szerepe a gyermeki élmény-feldolgozási folyamatban vitathatatlan. A nyelv sajátos kifejeződési formája a vers, a mondóka. A rímek, a belső ritmus, a játékos ismétlődés, a tréfás kifejezések és a hozzájuk kapcsolódó mozgás érzéki – érzelmi élményt nyújtanak.Célok, feladatok

Az irodalmi fogékonyság kialakítása, az irodalom iránti érdeklődés megalapozása A pozitív személyiségtulajdonságok erősítése, a gyermeki önkifejezés segítése Lehetőség biztosítása a gyermeki élmény feldolgozásához A beszéd és a kommunikáció képességének fejlesztése az irodalmi nevelés eszközeivel

Az irodalmi nevelés feltételeiA mesét, verset vagy az óvónő kezdeményezi, vagy a gyerekek kéréseit elégíti ki. Általában a csoportszobában megszokott helyen mesélünk, bábozunk. Az előkészületekben a gyerekek is részt vehetnek, törekszünk a nyugodt körülmények megteremtésére, a kényelmes elhelyezkedésre. Ilyenkor jelzéseket is használunk: hang, illat, gyertya, szőnyeg.Az irodalmi tevékenység mindennapos. Napközben bármikor előfordulhat, pihenés előtt mindig jelen van, ilyenkor több mesét is mesélünk.Az irodalmi mű előadásához – jellege alapján – eszközt használunk, alkalmanként eszköz nélkül is mesélünk, mondunk verseket. Ezek a csoportszobákban vannak, a bábozás, dramatizálás kellékeit a gyerekek önállóan használhatják.

Az óvónő szerepe, módszertani gondolatokA gyerekek számára a mesélő felnőtt személye segíti a belső azonosulást, a csodákat és átváltozásokat, biztosítja az intim légkört. A szemléletes előadásmód, a metakommunikáció, a választékos, szép beszéd támogatja a belső képalkotási folyamatot. Az élő mesemondás, a tekintetek összekapcsolása, az érzelmeket kifejező hanghordozás fokozza a meseélményt, a mesélőhöz kapcsolja az óvodás hallgatóságot. Mesélési kedvet már kiscsoportos kortól ébresztünk a gyerekekben. Ösztönözzük őket arra, hogy elmondják élményeiket, bekapcsolódjanak az óvónő vagy nagyobb társaik meséjébe, egyszerű, rövid meséket befejezzenekA mesélni tanítás folyamatában még sok változatos, játékos módszert alkalmazunk, így pl. meseszereplők és cselekményrészek felcserélése, megváltoztatása, egyes meserészek önálló elmondása, narrátor – szerep vállalása. A bábozás, dramatizálás eszközeivel felkeltjük a gyermek érdeklődését. Az átváltozás segíti az azonosulást a mese szereplőivel, a gyermeki feszültségek feloldását. Versmondáskor, a vers megtanításakor törekszünk a vers tartalmának megfelelő esztétikus megformálására. Különböző helyzetekben, gyakori mondogatással segítjük a bevésést, kerülve a kántáló versmondást. A gyerekek igényeinek megfelelően teremtünk lehetőséget arra, hogy a kedvenc meséket eljátszhassák, bábozzanak, dramatizáljanak, egymásnak önálló „előadásokat” szervezzenek.Az irodalmi anyagAz előadásra szánt alkotásokat a népmese és népköltészet tiszta forrásából merítjük, a kínálatban helyet kapnak a magyar írók, költők, valamint a világirodalom klasszikusainak művei is.

107

A művek kiválasztásakor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a témákat, a mű jellemzőit pedagógiai, pszichológiai és módszertani szempontból, engedjük érvényesülni az aktualitásokat.E szempontok alapján a kiválasztott mű kapcsolódhat a környezet jelenségeihez, a természet és társadalom mindennapi eseményeihez. Az óvodai csoportokban meséket, verseket, mondókákat, elbeszéléseket, történeteket mondunk. A kisebbeknek, a homogén kiscsoportoknak

Rövid, egyszerű szerkezetű, ritmikus ismétlődéseket tartalmazó láncmesék, állatmesék, gyermekszereplőkről szóló mesék

Hintáztatók, lovagoltatók, vigasztaló mondókák Kis versek állatokról, ünnepekről, aktualitásokról

A nagyobbaknak, a homogén középső és nagycsoportoknak Tréfás, humoros állatmesék Bonyolultabb szerkezetű tündérmesék Népmesék Folytatásos meseregények Elbeszélések, történetek Verses mesék Hosszabb versek Változatos tartalmú kiszámolók, mondókák

A képességek fejlesztéseAz irodalmi tevékenységek kiemelten fejlesztik a gyermeki fantáziát, képzelőerőt, a beleélő képességet, elősegítik a belső képek kialakulását, melyeket térben, de rajzában is meg tud jeleníteni. Alakulnak az erkölcsi fogalmak (jó – rossz, helyes – helytelen, gonosz – jószívű, lusta – szorgalmas, stb.), a mesehősök cselekedetei az erkölcsi értékítéletet alapozzák.Különösen a mesék segítik az érzelmek differenciálódását, gyógyító erejük van. Az anyanyelvi nevelés részterületeként, kiemelkedően a következő képességek fejleszthetők:

Szókincs, szinonimák, rokon értelmű szavak Összefüggő beszéd Nyelvtanilag helyes beszéd Téri és idői ritmusérzék Beszédhallási figyelem Beszédmegértés Cselekménysorrendek megfigyelése és felidézése Az enyhén sérült gyerekek esetében lehetőséget adunk a saját belső érzelemviláguk

megjelenítéséreA fejlettség mutatói óvodáskor végén

Képes egyszerű meséket összefüggően mesélni, törekszik a változatos kifejezésmódra, a mesefordulatok, állandó jelzők használatára

Örömmel hallgat mesét, verset, szívesen vesz részt dramatikus játékokban Tud önállóan is mesélni, mesét, történetet folytatni, befejezni a saját fantáziája szerint is Képes belső átélésre Érti a megismert szavakat, szófordulatokat, többségük megfelelően használja azokat Többsége képes az alapvető nyelvtani szabályok alkalmazására Az irodalmi élmény megjelenik beszédében, játékában – erősödik beszédkedve Szívesen mond verset, képes azt előadni

108

Alapeszközrendszer Bábok (sík- és kesztyűbábok, zacskóbábok, termésfigurák) Mesekönyvek, verseskönyvek illusztrációval, leporellók Diafilmek, mesekazetták Meseillusztrációk Maskarák, különböző ruhadarabok (kalap, pörgős szoknya, menyasszonyi fátyol, suba,

különböző stílusú színes kendők, palást, stb.) Terítők, takarók, textilanyagok Díszletek, paraván Gyertya, illatanyagok, szőnyeg

Ajánlott irodalomBauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjteményMagyar mese és mondavilág (Benedek Elek)Hetvenhét magyar népmese (Illyés Gyula )A tűzmadár (mesegyűjtemény)Dobos Ilona válogatásai: Tölgyfavitéz, Hetvenhét magyar népmesékGrimm mesékA.A. Milne: MicimackóDe Saint-Exupéry: A kishercegLewis Caroll: Alice csodaországbanAz alábbi írók, költők művei:Petőfi Sándor, Arany János, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Csanádi Imre, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Csoóri Sándor, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Kormos István, Weöres Sándor

109

5.6 Ének-zene, énekes játékokÉrtelmezésAz ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapok része, örömforrás, érzelmek hordozója, a kisgyerek önfeledt, spontán, belülről jövő megnyilvánulása, amely lelki egyensúlyt teremt és tart fenn, elmélyíti érzelmeit, szorosabbá fűzi kötelékeit környezetével.Énekelni jó. Az emberi hang- a vox humana – semmivel sem helyettesíthető, pótolható. Az éneklést és minden ének-zenével kapcsolatos tevékenységet az óvodáskorú gyermek személyiségének fejlesztése szempontjából fontos eszköznek tartunk, ezek szerves részei a nevelési folyamatnak, átszövik a napirendet, beépülnek a különböző tevékenységterületekbe, de megjelennek a tanulás rendszerében kötelező foglalkozás formájában is.Az éneklés, a zenélés, a tánc csak akkor válik a gyermek életének természetes részévé, ha felcseperedését jó zenei élmények kísérik; ha érzelmi kötődés alakul ki a zenei-nyelvi örökség viszonylatában; ha olyan képességek birtokába jut, amelyek segítik a befogadást és a belső igényeknek megfelelő aktivitásra ösztönöznek.A célok, feladatokZenei környezet létrehozása az óvodáskorú gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő szinten és módszerekkel – ezáltal a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a népzene, a néphagyományok életkornak megfelelő szintű átörökítése.A zenei érdeklődés felkeltése, a zene iránti fogékonyság kialakítása, a zenei ízlés formálása.Az éneklés, a zenélés és az ezekkel kapcsolatos mozgás megszerettetése, az aktivitás iránti belső igény fenntartása.

110

A zenei anyanyelv megalapozása, a zenei képességek fejlesztése.A feltételekA hely kiválasztását a tevékenység tartalma és a hozzá kapcsolódó mozgás határozza meg. Az óvoda épületének bármely arra alkalmas részén énekelhetnek, táncolhatnak, zenélhetnek a gyerekek (csoportszobában, előtérben, folyosón, stb. ), ill. a szabadban (udvaron, játszótéren, kirándulóhelyeken) a megfelelő feltételek biztosítása mellett.Ahogy az időjárás engedi, énekeljünk minél többet a friss levegőn. Törekszünk arra, hogy a kiválasztott hely lehetőséget adjon a köralakításra és más változatos mozgásformákra. A helyiség legyen jól szellőztethető, biztosítsuk a tiszta, jó levegőt!Az ének-zenei tevékenységekre – a pihenőidőt kivéve – a napirend során bármikor sor kerülhet, minél nagyobb gyakorisággal. A tervezett, képességfejlesztési tartalmú tevékenységek ideje általában a délelőtti játék, az 5-6-7 évesek kötelező foglalkozása pedig rendszerint a játékidő után valósul meg.Az eszközrendszer fontos feltétele az eredményes zenei nevelésnek, amely hangszerekből, egyéb zenei kellékekből áll. Fontosnak tartjuk, hogy minden csoportra jusson ritmushangszer, dallamhangszer, felnőtt hangszer, AV-eszköz.A szemléletrőlCsak olyan ember képes átadni a zene szeretetét, aki maga is szereti, hallgatja, műveli a zenét. A változatos óvodai tevékenységek szinte bármelyike kínál alkalmat éneklésre, mozgásra. Tudatosan használunk ki minden lehetőséget – beleértve a gyerek spontán megnyilvánulásait is - , így valósítva meg az ének-zene állandó jelenlétét.Jól megismerjük a gyerekek egyéni igényeit, fejlettségét és képességeit, így egyéni fejlesztést tudunk számukra tervezni. Az óvodai élet mindennapjainak is vannak olyan „pontjai”, amikor nem hiányozhat az éneklés, a zene. Ilyen a pihenés előtti altató, a megszokott születésnapi köszöntő, a különböző „szignálok” pl. rakodás előtt. Jó dolog ezekre a szülőket is megtanítani, hogy együtt énekelhessünk. Az óvodában a zene és mozgás örömét és varázsát egyszerre éljük át. A tartalomrólÉnek- és mozgásanyag3 – 4 éves korbanölbeli játékok, kis hangterjedelmű rövid, utánzó, énekes játékok egyszerű mozgással, műdalok alkalomra, rövid, érthető mondókák egyszerű ritmussal, egyenletes lüktetés alapú, egyszerű térformájú és utánzó mozgásokkal egybekötött tánc, zenélés ritmus és dallamhangszereken – egyszerű kíséret egyenletes lüktetéssel4 – 5 éves korbankis és bővebb hangterjedelmű (ötfokúságig) énekek és énekes játékok egyszerű és összetettebb játék és mozgásformákkal, műdalok alkalomra és témákhoz, bonyolultabb ritmusú (éles és nyújtott) mondókák hosszabb szöveggel, szünettel, táncok egyszerű alaplépéssel, bonyolultabb térbeli mozgással, zenélés teljes hangszerkészlettel, egyenletes lüktetés alapon – saját ötletekkel5 – 6 – 7 évesekénekek és énekes játékok az ötfokúság mellett vendéghangokkal, bonyolultabb ritmussal, játékkal és mozgásformával, műdal minden területen, mondóka éles és nyújtott ritmussal, nyolcaddal, szünettel, tánc lépéskombinációkkal, bonyolult tér - és mozgásformákkal, zenélés ritmus és dallamkísérettel

111

A zenehallgatás anyagaJátékdal, népdal, rokon népek dalai, műdal, műzene – énekes és hangszeres formában –, gépzene (gépi előadásban).

A zenei képességek fejlesztésének területeiAz éneklési készség fejlesztéseA zenei hallás fejlesztése

Magas és mély hang különbsége Halk és hangos közötti különbség Hangszínek felismerése A belső hallás fejlesztése

A ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés Ritmuskiemelés ( mondókák és dalok ritmusa ) Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása Tempóérzékelés Mozgáskultúra, tánc Gyermekhangszerek

Zenei formaérzék fejlesztése Motívumhangsúly kiemelése mozgással Dallammotívum Ritmusmotívum

A zenei alkotókészség fejlesztéseA zene hallgatására nevelésSzempontok az anyag kiválasztásáhozAz életkori sajátosságok, a csoportösszetétel alapvetően meghatározza a zenei nevelés tartalmát és módszerét, melyet egyéni képességeken alapuló, fejlettség szerinti összetétel finomít!A kiválasztáskor a dallami, ritmikai, formai szempontok mellett a szöveg tartalmára, a játékokra és a mozgásformákra is figyelnünk kell. A zenei tevékenységek szervesen kötődnek a csoportban folyó más tevékenységformákhoz, így az adott környezeti témához az évszakokon belül, az ünnepekhez és más aktualitásokhoz. Minden óvodának és csoportnak vannak saját hagyományai, melyek szintén meghatározzák a zenei anyagot.Szervezeti formákSpontán éneklés – zenélés – mozgásA spontán éneklés – zenélés – mozgás a gyerekek természetes vágya és reakciója, ily módon is feldolgozzák a velük történteket. Ha szükségesnek tartjuk, kapcsolódjunk be, segítsük az esztétikus dallam, mozgás létrehozását.

Tervezett zenei tevékenységekGyakran kezdeményezések formájában valósulnak meg a célkitűzések, hiszen a kiscsoportosok ölbeli játékaitól (egyéni forma) a nagyok kötelező foglalkozásáig sokfajta szervezett forma létezik. Hetente több alkalommal (3-4) szervezünk ének-zenei tevékenységet, melyeknek képességfejlesztési tartalma tervezett.

112

Az 5-6-7 évesek számára hetente egyszer kötelező foglalkozást szervezünk, amelybe a kisebbek is bekapcsolódhatnak. Más csoportokkal együtt is tervezhetünk tevékenységeket (pl. a nagyok közös körjátéka)Módszertani ajánlásokAz óvónő hisz a zenei ráhatásban, a zene élményt nyújtó erejében. Ezért fontosnak tartjuk a közös öröm, a felejthetetlen hangulat, a jó játék létrehozását. Gyakran énekelünk a nap folyamán, tisztán, szépen ízlésesen megformálva a dallamot, szép szövegkiejtéssel. A zenei alapfogalmakat az éneklésből szűrjük le, a közvetlen tapasztalásra alapozva. A gyakorlásnak – begyakorlásnak teret biztosítunk. Az óvónői kreativitás hat a gyermekek zenei alkotókedvére. Mindenki fejleszthető, az is aki kevesebb zenei adottsággal rendelkezik – neki van a legnagyobb szüksége a hangunkra. Differenciáljunk ötletesen, hiszen a vegyes csoportban nagy különbség van a mozgás tempójában és a figyelem tartósságában.

A fejlettség mutatói óvodáskor végénA gyerekek szívesen énekelnek

Biztonságosan, tiszta szövegmondással formálják meg a dalokat Az éneklésben megjelenik a kifejezőkészség – a dalokat a c’– d” hangközben önállóan is

el tudják kezdeni Megjelenik a zene- és mozgás - improvizáció, ritmikai és hallási képességeik fejlettek. Mozdulataik, éneklésük összhangban van a társakéval, könnyen illeszkednek egymáshoz Képesek visszhangjátékra, használják a hangszereket Maguk kezdeményeznek körjátékot Szívesen és figyelmesen hallgatnak hangszeres muzsikát néhány percig

A zenei nevelés eszközrendszere Ritmushangszerek

dob, csörgődob, ritmusbot, cintányér, ritmuscsörgők, ritmuscsengő, koppantó, triangulum, rumbatök, stb.

Dallamhangszerxilofon, metallofon, furulya, illetve az óvónők hangszertudásától függően egyéb

AV-eszközökmagnetofon hanganyaggal, CD- lejátszó lemezekkel, videolejátszó

Egyéb eszközökkalap, kendő, koszorú, bábok, szoknyák, csákók, botok, fátylak, fejdíszek, szalagok, tál, stb.

Ajánlott irodalomForrai Katalin: Ének az óvodábanTörzsök Béla: Zenehallgatás az óvodábanKodály Zoltán: Kis emberek dalaiSzarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana

113

5.7 Ábrázolás, kézimunkaAz ábrázoló tevékenységek értelmezéseBelső késztetésű, szabadon választott, egyénileg fejlesztett, örömteli alkotó tevékenységforma, amely magában foglalja a rajzolást, festést, kézi-munkát, így pl. a mintázást, tépést, vágást, ragasztást, varrást, barkácsolást, valamint teljesen új technikák megismerését, pl. kasírozás.E tevékenységek közben állandóan jelen van és fejlődik a képalakítás, konstruálás, környezet- alakítás. A népi mesterségekkel és a műalkotásokkal való találkozás gazdagítja a manuális-vizuális önkifejezést.A világot érzelmi alapon jeleníti meg.Az ábrázoló tevékenységek céljaA gyermekek élmény és fantáziavilágának szabad kifejezése, tér, forma, színképzetének gazdagítása, a szép iránti érzékük fejlesztése.

Az ábrázoló tevékenységek feladatai A gyermeki alkotókedv kibontakoztatása, önkifejezésre motiválás A gyermekek megismertetése a különböző technikákkal Az ábrázoló készség fejlesztése az önkéntelen firkától a szándékos alkotásig Az esztétikai fogékonyság fejlesztése

A tevékenység feltételeiA kielégítő fényviszonyok mellett a tevékenységnek és eszközeinek állandó, nyugodt helyet biztosítunk a csoportszobában.Különösen a naponta szabadon választott rajzolás, festés, agyagozás esetében szükséges zavartalan körülményeket teremteni. A kezdeményezett tevékenység helyét a technika alapján az adott játékhelyzet figyelembevételével választjuk ki.Mindkét esetben a befejezésig kell időt biztosítani a résztvevő gyerekeknek. Az eszközök tárolása célszerű, praktikus, a gyerekek számára elérhető. Az óvónő ügyel arra, hogy jó minőségű, elegendő mennyiségű, többfajta eszközt használjanak. A tevékenység során betartja az egészségvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat, ezeket a gyerekek számára érthető formában a technika-tanítással együtt ismerteti.Az állandó és önálló használat számára biztonságos, célszerű, jól kezelhető eszközöket teszi elérhetővé. A festéshez, agyagozáshoz a gyerekek festőköpenyt, ill. festőinget használnak. A szervezés, elhelyezés az élményt, az alkotó légkört, a belső motiváltság létrejöttét szolgálja.A tevékenység tartalma3-4- évesekFestés, rajzolásJellemző az anyagokkal való ismerkedés, a felületképzés, a firkálás és a nyomatok létrehozása. A fejlődésnek ezen időszaka eszköz- és időigényes, ezért az óvónő az eszközhasználatot, a technikaelsajátítást segíti. Témajavaslatot nem ad, viszont érdeklődik a gyermek tevékenysége iránt, megerősíti a pozitív beállítódást. A naponta többször előforduló szabad rajzoláshoz, festéshez jó minőségű zsírkrétát, különböző vastagságú ecseteket, vastag ceruzákat és filceket, előre kikevert festékeket, színes krétákat, különböző nagyságú és felületű papírokat kínálunk. A nyomatok létrehozásához a különböző eszközöket gyűjtünk össze. Tevékenységeket teremben és szabadban egyaránt szervezünk.

114

Az örömteli alkotás közben kiemelten fejlődik a gyermek szín-, formaészlelése és -képzete, értékes tapasztalatokkal gazdagodik. A lengőfirka és a felületfestések a nagymozgásokat, a mozgáskoordinációt fejlesztik.Kézi-munkaMegismerkednek az anyagok tulajdonságaival, jellemző tevékenység a mintázás, amelyhez agyagot, lisztgyurmát, plasztilint biztosítunk a kicsiknek. Gyakran „szerepjátékként” a konyhában is mintáznak: „sütnek-főznek”.A gyerekek gyakorolják a lapítást, sodrást, gömbölyítést, szaggatást, nyomhagyást. A szabad tevékenykedés közben a készített „műveket” elnevezik, valamihez hasonlítják. Az óvónő érdeklődő kérdéseivel a gyerekek fantáziáját fejleszti. A tevékenységekben részt vesz, ill. jelen van. A gyerekek téri-plasztikai látásmódja, formavilága, technikai tudása elsősorban utánzás segítségével fejlődik. Kiemelkedően fejlődik a finommotorika.

4-5 évesekFestés, rajzolásJellemző a szándékos ábrázolás, megjelenik az emberábrázolás, döntően ez a belső sémák kialakulásának korszaka is. Jelentősen fejlődik a képalakítás, a környezet ábrázolásának a szórt elrendezéstől a képelemek egymáshoz rendeléséig jutnak el a gyerekek. A témaválasztás egyre többször az élményeken alapul. A festésben gyakori a felületképzés mellett a díszítés, fejlődik a vizuális látásmód. Örömteli élmény a színkeverés, a színárnyalatok használata, gyakran a színélmény vezérli az alkotást.Témajavaslatot adunk, sokféle technikai megoldáshoz biztosítunk lehetőséget. A fejlesztést döntően az élmények adásával indítjuk, az aktualitásokat figyelembe véve kezdeményezzük a tevékenységet. Segítjük a vegyes technikák alkalmazását, pl. festék-zsírkréta, viasz, visszakaparás, textilfestés.Legkiemelkedőbben a gyerekek esztétikai érzékenysége és igényessége fejlődik, az alak-formalátás, a kompozíciós képesség, az új eszközök használatával finomodik, pontosabbá válik az eszközkezelés.KézimunkaA mintázás mellett hangsúlyos tevékenység lesz a tépés, vágás, ragasztás.Megjelenik a varrás (fel-le öltés). Megismerkednek a gyerekek a barkácsoláshoz használt anyagok tulajdonságaival és alkalmazhatóságával (fa, műanyag, textil, fémek). Az eszközbiztosítás mellett sok időt szánunk a gyakorlásra, segítséget nyújtunk a keletkezett problémák megoldásához. Gyermekeinket egyénileg fejlesztjük. A képességek közül a szerkesztés, komponálás, konstruálás, a téri látásmód és a finommotorika fejlődik. 5-7 évesekFestés, rajzolásAz emberábrázolás arányosabbá válik, megjelennek a részletek (érzékszervek, ruházat, haj, stb., ), gyakoribbá válik a mozgás – ill. cselekményábrázolás.Erős érzelmi élmények alapján fantáziarajzokat alkotnak a gyerekek (pl. tündér, boszorkányos, királyos rajzok). Térábrázolásuk sajátos módon tükrözi az érzelmileg fontos részek kiemelését. Egyre gyakoribbak az egyéni, az adott gyerekre jellemző megoldások. A mesevilág mellett a megfigyelt valóság egyre hűbb visszaadására is törekednek.Újabb és újabb eszközöket és technikákat biztosítunk (pl. gombfesték, dextrin, filctollak, grafitceruza, kréták; spriccelés, festékfolyatás, kihúzás, batikolás aszfaltkréta, homokba, földre,

115

hóba ábrázolás, mintázás). Az egyéni fejlesztés mellett a gyerekeket kollektív alkotásra is motiváljuk. Fejlesztjük a gyerekek önértékelő képességét, elismerjük az egyéni alkotás értékét, együtt örülünk a gyerekekkel a szép alkotásoknak. Törekszünk az önbizalom és az esztétika érzék formálására.Kiemelkedően fejlődik az arányérzék, az egységben és a részletekben látás képessége, a közös alkotás képessége. Megjelenik a színárnyalatok tudatos létrehozása. A grafikus készség fejlődése az írásmozgás - koordináció iskolai alapozását biztosítja.KézimunkaÚjként jelenik meg a szövés, fonás, hurkolás, hajtogatás, kasírozás, lenyomatok, gipszöntés, viaszöntés, népi játékok készítése kukoricaszárból, csuhéból, fűzfavesszőből. A jeles napokhoz kapcsolódóan a gyerekek ajándékokat készítenek, pl. tojásdíszítés, szalmadíszek, korongozással agyagfigurák.A mintázás technikája gazdagodik a felületek simításával, a kihúzással, a mélyítéssel. Jellemző a határozott céllal történő barkácsolás, pl. a játék kiegészítő eszközei, a dramatizálás kellékei, díszletek, dekorációk készítése.Elsősorban ötleteket, javaslatokat adunk, szükség szerint nyújtunk segítséget, az önálló alkotást segítjük. A képességek közül a gyerekek kialakult képi gondolkodásmóddal rendelkeznek, biztos technikai tudás segíti őket a megvalósításban. Kreativitás, motívumok kitalálása, érzelmi azonosulás, befogadó készség, esztétikai érzék a jellemző.Módszertani gondolatokA csoportban mindennap jelen vannak az alkotó tevékenységek. A vegyes csoportokban a gyerekek nem különülnek el egymástól, a kollektív munkában mindenki részt vehet. Az óvónők hetente kétszer kötetlen formában tudatosan tervezett, irányított, mikrocsoportos tevékenységet szerveznek. A gyerekek ábrázolási vágyát nem utasítjuk vissza, úgy készülünk fel a kezdeményezésére, hogy mindenkinek tudjunk témát, technikát, tevékenységet biztosítani. Az egyéni fejlesztés mellett az együttes tevékenység örömét, jó hangulatát hozzuk létre. Az óvónők egyénisége, magatartása a pozitív megerősítést sugározza.A fejlettség mutatói óvodáskor végén

Biztonsággal, önállóan használják az ábrázolás és kézi-munka eszközrendszerét Technikai tudásuk segíti őket az önálló alkotásban, élményeiknek egyéni kifejezésében Szívesen, örömmel alkotnak, vesznek részt a közös munkában Gyönyörködnek a létrejött alkotásban, a műalkotásokban, gondolataikat, érzelmeiket

megfogalmazzákAlapeszközrendszer

különböző vastagságú, felületű, méretű fehér és színes papírok, újságpapír gombfesték, korong-tempera, flakonos festékek többféle technikához eltérő vastagságú grafit és színes ceruzák, kréták különböző technikákhoz ecsetek, ollók, ragasztók, hengerek gyurma, agyag, gipsz tű, cérna, fonalak, textíliák természetes anyagok

Ajánlott irodalomBalázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogárDr. Hermann Alice. Emberré nevelés

116

Halász László: MűvészetpszichológiaPiaget: Szimbólumképzés gyermekkorban

5.8. Munka jellegű tevékenységekA tevékenység értelmezéseA gyerekek önként vállalt, játékos jellegű, másokért is végzett tevékenysége, amely az óvodai élet egészében érvényesül. Segítségével konkrét tapasztalatokhoz jutnak, megismerik környezetük tárgyait és jelenségeit, összefüggéseket, folyamatokat és célszerű cselekvési sorrendeket sajátítanak el. Megtanulják a munka eszközeinek használatát.A tevékenység hatására olyan értékes tulajdonságok alakulnak ki és fejlődnek, mint a kitartás, fegyelmezettség, nehézségek leküzdésének képessége, önállóság, kezdeményezési kedv, a munkavégzés igényessége, az együttműködési képesség. A munka jellegű tevékenységek célja

117

Óvodánkban a munka jellegű tevékenységek célja olyan készségek és képességek kialakítása, amelyek egyben pozitív hatásúak a gyerekek közösségi kapcsolataira is. A tevékenység feladatai

Olyan helyzetek létrehozása, illetve adódó alkalmak kihasználása, amelyek során a gyerekekkel együtt tevékenykedve munkafogásokat, folyamatokat sajátítanak el

Tevékenység közben átélik az önállóan, illetve az együtt végzett cselekvések örömétA tevékenység feltételei Változatos munkatartalmakat biztosítunk. Elsősorban a megfelelő méretű, célszerű eszközökről gondoskodunk, a résztvevő gyerekeket tapasztalatokhoz juttatjuk, mindig biztosítjuk a tevékenység – vagy annak önálló része – befejezéséhez szükséges időt.A munka jellegű tevékenységek tartalmaNaposi munkaElsősorban étkezéskor végzik a gyerekek. Ide sorolható a terítés, leszedés, étkezés utáni rendrakás, mosdó és előszoba rendjének ellenőrzése.Rendszeres, felnőtt jelenléte mellett végzett, a csoport nevelési terve alapján kialakított szabályrendszerű közösségi munkafajta.A gyerekek önként vállalt munkája, a kiválasztáskor figyelembe vesszük a gyerekek korát és manuális fejlettségét, motiváltságát.A felnőttek segítségével megismerik a gyerekek az eszközök használatát, a munkafolyamat részeit, azok sorrendjét. A csoportokban dolgozó felnőttek csak a szükséges mértékben nyújtanak segítséget, az értékelés megerősítő, buzdító tartalmú, a pozitív viszony kialakítására törekszik.A csoporton belül a naposi munkával kapcsolatos követelményeket, szokásokat-szabályokat az ott dolgozó felnőttek folyamatosan összehangolják. Hangsúlyos az elemi tervezési- szervezési-munkamegosztási képességek fejlődése.A környezet rendjének megőrzéseA játék utáni elrakodás a teremben és az udvaron mindennapos tevékenység.A mosdóban, az öltözőben ill. az óvoda egyéb helységeiben a gyermekek a felnőttekkel együtt naponta rendet raknak. Alkalomszerűen vesznek részt a terem átrendezésében és díszítésében, a játszóhelyek takarításában, a játékok lemosásában, az udvar tisztaságának megőrzésében, a levélgyűjtésben, a hólapátolásban, a járdák tisztításában.Körültekintő szervezéssel biztosítjuk, hogy az érdeklődő gyerekek részt vehessenek a számukra izgalmas, vonzó munkában.Törekszünk arra, hogy kialakuljon a rend szeretete, a környezet esztétikája iránti igény. A gyerekek szervezési és környezetalakító tapasztalatokat szereznek.Egyéni, alkalomszerű megbízatásokA megbízatásokat a gyerekek a csoportban ill. a csoporton kívül végzik el, egyedül vagy társsal. Egyszerű cselekvések, amelyek igazodnak az egyéni fejlettséghez, a gyermekek egyéniségéhez. Pl. üzenetet adnak át, eszközöket kérnek el a másik csoportból, kérést közvetítenek, stb. Fejleszti a gyerekek tájékozódását, kiemelten a verbális képességeket, a kommunikációt.Növény és állatgondozásFeltételei–így gyakorlata is – tagóvodánként változó, tartalma igazodik az óvoda helyi körülményeihez és az óvónő felfogásához.

118

A csoportokban élősarkok alakíthatók ki, itt helyezik el a virágokat, fűszer- és gyógynövényeket és az akváriumot. A felnőtt állandó jelenléte mellett tanulják meg a gondozási teendőket.A rendszeres gondozás érzelmi kötődést és felelősségérzetet alakít ki, az élőlények szeretetére nevel.Az udvaron a virágoskert ápolása, illetve a fák és cserjék védelme ad gyakorlási lehetőséget. Télen rendszeres a madarak etetése. A fejlettség mutatói óvodáskor végén

Örömmel vállalják, szívesen teljesítik a különféle munka jellegű tevékenységeket Természetessé válik, hogy segítenek másoknak, különösen a kisebbeknek Ügyesen használják a munkavégzés eszközeit, ismerik a munkafogásokatKépesek a

felnőtt jelenléte mellett a munkát önállóan megszervezni és elvégezni Többségük igényli és megteremti környezete rendjét.

AlapeszközrendszerGyermekméretű takarítószerek, kerti szerszámok, locsolókannák, lombsöprűk, vödrök, kosarak, naposkötények, törlőkendők.Ajánlott irodalomSzakirodalmi cikkek és szakkönyvekA német nemzetiségi nyelvi nevelés programja6.1 A nyelvi nevelés rendszere, értelmezése a Perczel Mór utcai és a Széchenyi téri német nemzetiségi tagóvodákban1978 óta folyamatosan bővülő rendszerben folyik a városban német nemzetiségi nyelvi nevelés. Kezdetben 1 csoportban, majd 1 óvodában, ma pedig 2 óvodában, 7 csoportban valósul meg a nemzetiségi nyelvvel és kultúrával való ismerkedés. Valamennyi igényt ki tudunk elégíteni, így a jelentkezők számától függően 6-7 csoport működik.Kezdetben az ún. „nemzetiségi napokon” folyt a nyelvi nevelés, ami hetente 1-2 olyan délelőttöt jelentett, ahol az óvónő németül beszélt. Már akkor igyekeztünk kiterjeszteni a nyelvhasználatot a „foglalkozásokon” kívüli időre is, és a nyelv jelenlétét folyamatossá tenni.1990 után jelentős lépéseket tettünk a szemléletváltásban, hiszen a”Donauschwäbische Kulturstiftung STUTTGART” 22.000 DEM-el támogatta nyelvfejlesztési projektünket, amelynek tartalmával és módszertanával ma is dolgozunk.A projekt tartalma:Felfogásunk szerint bővíteni kell azokat a helyszíneket, ahol a gyermek a német nyelvvel találkozik. Ezért szakítottunk a hagyományos „foglalkozás-szemlélettel”, és a nyelvi anyagot az óvodai nevelés egészébe integráltuk. Másik lényeges változtatás, hogy nem meghatározott napokon, hanem a hét minden napján a teljes nevelési folyamatban legyen mód a nyelvet gyakorolni. Ennek a szemléletnek a legfontosabb feltétele, hogy a csoportban mindkét óvónő rendelkezzen német nemzetiségi óvodapedagógusi végzettséggelEz a felfogás megkövetelte a hagyományos témák átrendezését és bővítését, új fejlesztési területek kidolgozását. Három fő területre koncentráltunk:Az alapkommunikációhoz kapcsolódó szókincs, nyelvi formulák, beszédhelyzetek és módszerek.A napirendhez , mint ismétlődően előforduló tevékenységekhez kapcsolódó nyelvi anyag és módszertani megoldások.Tevékenységek, események (tanulás, élethelyzetek) kötött vagy kötetlen formában kapcsolódó nyelvi anyaga. A szókincs és a nyelvtani tapasztalatok folyamatosan jelen vannak, koncentrikusan bővülnek, az állandó ismétlésre és gyakorlásra alapozva szilárdulnak meg.

119

A projekt megvalósítása során átalakítottuk a szülőkkel való kapcsolatunkat, valamint a nemzetiségi csoportok napirendjét és munkarendjét is. A tárgyi eszközöket a projekt megvalósításához biztosított forrásokból vásároltuk meg.

6.2 A nyelvi nevelés céljai és feladataiA nemzetiségi nevelés célja:A német nemzetiségi nevelés keretein belül az életkori és egyéni fejlettségnek megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerése és elsajátítása, a kulturális hagyományok átörökítése.A nemzetiségi nevelés feladatai:A gyermek előkészítése a kisebbségi nyelv iskolai tanulására hatékony és mindennapi nyelvi kommunikáció segítségével valósuljon meg. A nyelvelsajátítás a szituációorientált, természetes helyzetekre épüljön, a folyamatos nyelvhasználat segítse az auditív úton való tanulást.A nemzetiségi csoportok ápolják a kisebbség kulturális hagyományait és életmódbeli szokásait.A szülők, nagyszülők és a hagyományőrző csoportok segítségével törekedni kell az anyanyelvi környezet megjelenítésére.

6.3 A német nemzetiségi nyelvi nevelés óvodai alapjai, integrációja a magyar nyelvű neveléssel – a kétnyelvűség megvalósítása

A magyarul és németül nevelő nyelvi csoportok létét az igazolja, hogy a városban igen nagy mértékű a nyelvvesztés, így a családok túlnyomó többsége már nem beszéli ősei nyelvét. A kisgyermekek szinte csak az óvodában hallják a számukra idegen hangzású nyelvet, itt találkoznak azzal a helyzettel, hogy magyar nyelven kívül más nyelven is lehet beszélni. Természetesen vannak olyan családok is, ahol otthon is élő nyelv a bonyhádi nemzetiségi német. A magyar óvodai csoportokra megfogalmazott célok, feladatok, napirend-tevékenységkeretek, konkrét óvodai tevékenységek érvényesek a német nemzetiségi csoportokra is, az itt folyó pedagógiai munka kiegészül mindazokkal a célokkal, feladatokkal, metodikai eljárásokkal, amelyet e fejezetben megfogalmazunk.Külön hangsúlyt kap a kultúra ápolása, a hagyományok megőrzése, a nemzetiségi életbe való bekapcsolódás. Általános nevelési alapunk, hogy a nyelvet nem ismerő gyerekek számára az ismereteket, a kommunikáció szókincsét először magyarul, majd mindkét nyelven, a gyakorlás során a nyelvelsajátítás meghatározott szakaszában – amely gyermekenként egyénileg változó németül (és magyarul), ill. kizárólag németül közvetítjük. Szókincsünk kidolgozott, rugalmasan alkalmazkodik a gyerekek nyelvi környezetéhez - fő vezérlője a környezeti nevelés.

6.4 A nyelvi nevelés tartalma az óvodai tevékenységekbenA német nemzetiségi nyelvi nevelés anyaga szavakból, kifejezésekből, egyszerű mondatokból, versikékből, mondókákból, kiszámolókból, dalokból áll, mely szervesen kapcsolódik minden egyes óvodai tevékenységhez és eseményhezAz óvónő munkájának alapja az a szókincs - és kifejezés gyűjtemény, melyet a gyakorlat érlelt ki a hosszú évek alatt, melytől lehetséges azonban eltérni a gyermek egyéni fejlettsége alapján – sőt, akár a gyerekek által kezdeményezett újszerű, szokatlan téma vagy tevékenység kapcsán is. Szemléletünkben a gyűjtemény pillér szerepét tölti be, irányt szabva és az eligazodást segítve a

120

kollégák számára –tartalma a gyerekek felé közvetített nyelvi anyagot jeleníti meg egyszerű formában. A gyűjtemény fontos jellemzője a „szócsoportokba” rendezettség. A tanulással összefüggésben a praktikum, a logikai összefüggés és a gyorsabb bevéshetőség alakította ki ezeket a szócsoportokat, melyek ajánlások, megkönnyítik a feldolgozást. Az anyag sajátossága továbbá a (lineáris és) koncentrikus bővülés –a természetes nyelvhasználat, a kétnyelvűség lehetővé teszi a gyakori ismétlődést, a passzív szókincs „megtartását”, bővítését, későbbi aktivizálását.

„A” A magatartás általános szabályaihoz kapcsolódó nyelvi anyag köszönések, megszólítások, kérések, megköszönés nyelvi formái értékelési formák –motiválás, dicséret, figyelmeztetés - kisebbségi nyelven

„B” Napirendi tevékenységekhez kötött kommunikáció nyelvi anyaga öltözés, vetkőzés nyelvi anyaga tisztálkodás nyelvi anyaga étkezés nyelvi anyaga pihenés-felkelés nyelvi anyaga a játék nyelvi anyaga a séták nyelvi anyaga mozgásos tevékenységek nyelvi anyaga „C” Élethelyzetekkel kapcsolatos nyelvi anyag születés- és névnapok vendég a csoportban új társ érkezik ajándékot kaptunk vagy adunk

„D” A tanulási tevékenységek nyelvi anyaga, a kapcsolódó kiegészítő anyagokA tanulási tevékenységek nyelvi anyaga szorosan kapcsolódik – mintegy paralel létezik és halad előre a magyar anyaggal, alapja a környezet tevékeny megszerettetése, valamint az ünnepek és jeles napok. Az évszak alapú feldolgozás tehát itt is alaptémákra épül, ezeken belül a résztémák évszakonként visszatérnek. A feldolgozást kiegészítik énekek, versikék, mondókák, nyelvi fejlesztő játékok, vizuális tevékenységek, munka- és feladatlapok –gyakorlatilag bármilyen eszköz és módszer, mely a nyelv használatára, az ismétlésre, gyakorlásra lehetőséget ad.A nyelvi anyag belső struktúrájaAz évszakok belső szerkezete az új nyelvi anyag elrendezése alapján:Évszakjellemzők

a természet változásai időjárási jelenségek (kifejezések, főnevek, melléknevek, igék) öltözködés (főnevek, igék, melléknevek)

Növények gyümölcsök (főnevek, melléknevek, igék, kifejezések) zöldségek (főnevek, melléknevek, igék, kifejezések) virágok (főnevek, igék, melléknevek) fák (főnevek, melléknevek)

A család én-program (kifejezések, főnevek, igék, melléknevek) a családtagok (főnevek, melléknevek)

121

a lakóhely (kifejezések, főnevek) a családtagok tevékenységei (igék, kifejezések)

Állatok háziállatok (főnevek) ház körül élő állatok (főnevek) vadon élő közeli állatok – erdei, mezei, vízi (főnevek) vadon élő távoli állatok (főnevek)

Közlekedés szárazföldi közlekedés (főnevek, igék, melléknevek) légi közlekedés (főnevek, igék, melléknevek) vízi közlekedés (főnevek, igék, melléknevek)

Az évszak ünnepei Az aktuális ünneppel kapcsolatos főnevek, igék és kifejezések Az óvoda (főnevek, melléknevek) Relációs szókincs, egyéb szófajok

térbeli, időbeli relációk a mondatalkotáshoz szükséges szófajok

A tanuláshoz kapcsolódó nyelvi anyagmanipulációs és grafikus feladatmegoldásokhoz kapcsolódó igék, kifejezések

A nyelvi anyag fenti rendszerbe helyezésének elméleti alapja az új szótanítás szerinti szétosztás. Értelemszerűen az évszakokba mindig az évszakra jellemző új anyagot helyeztük el. A teljes nyelvi anyagból szócsoportokat hoztunk létre, amelyek tartalmi, logikai és asszociációs kapcsolatban vannak egymással.Pl.: der Wind, der Drachen, die Luftt, das Windrad, wehen, fliegen, sich drehen, kühlA szócsoportokban óvodai tevékenységeket és játékokat kapcsolunk a tanulási folyamathoz vizuális tevékenységek, barkácsolás, gyűjtések, mozgásos tevékenységek, képességfejlesztő játékok, konyhai tevékenységek formájában.Kapcsolódó kiegészítő nyelvi anyagAz ének-zene anyaga a gyerekek számára válogatott egyszerűbb dalokból (hangkészlet, ritmusképletek) és népzenei anyagból állnak, melyek elsősorban tartalmukban és szókincsükben kapcsolódnak az éppen aktuális tanulási témához, ünnephez, népszokáshoz. A bevésést segíti a dallammal együtt elhangzó szó és kifejezés – mint a beszédtől eltérő akusztikus inger. A gyakori énekelgetés, körjátékozás jó eszköze az automatizálásnak. Az éneklés, zenélés kapcsolódása a nemzetiségi kultúrához kézenfekvő. A gyermekdalokon kívül a gyerekek zenehallgatás formájában hallanak sváb zenét, táncolnak, mozognak rá – megismerkednek a magyartól eltérő dallam-, forma-, ritmusvilággal. A zenei anyag részét képezik a mondókák, kiszámolók, melyekben a beszédtől eltérő szöveghangsúllyal – ritmizálva – hallják és gyakorolják a nyelvet. Az alapszókincs egy részét magában foglalják, így szintén jó alkalmat teremtenek a játékos gyakorlásra. A zenei képességek fejlesztése, mint tartalom, szintén megjelenik az anyagban. A gyerekek megismerkednek az egyszerű zenei fogalompárokkal (gyors-lassú, halk-hangos), gyakorolják az egyenletes lüktetést ritmushangszerekkel, visszhangjátékokat játszanak.Az irodalmi anyag elsősorban versekből, esetleg egyszerű mesékből áll, melyek tematikusan és aktualitásukban kapcsolódnak. A szókincs egy része szintén megjelenik és gyakorolható velük.

122

Az értelemszerű hangsúlyozás kiemeli az egyes szavakat, kifejezéseket – a normális beszéd artikulációjával és hanglejtésével, de eltérő mondathangsúllyal – verselve.Az irodalmi élmény elmélyíti kapcsolatukat a nyelvvel, lehetővé teszi a játékos gyakorlást, a mozdulatok, cselekvések megkönnyítik a bevésést. Az összefüggő szöveg megtanításának velejárója a „melléhallás” – a hibás ejtés javítását egyénileg végezzük. A kiválasztás a szókincs, a hozzá kapcsolódó játékos tevékenység, a terjedelem alapján történik.A nyelvi játékok sokszínű formában és tartalommal jelennek meg a kétnyelvű nevelésben. A gyakorlás és a nyelvi képességek módszerekben gazdag fejlesztését szolgálják. A kiválasztás, alkalmazás szempontjából fontosnak tartjuk olyan nyelvi játékok beépítését is, amelyek a helyes nyelvtani formulákat egyéni, mikrocsoportos vagy csoportos helyzetben gyakorolják be.

6.5 A nemzetiségi kultúra ápolása, a hagyományok megőrzéseA helyi svábság kultúrájának élő hagyományait, életmódjának szokásait a kisebbségi nevelés kiemelt feladatának tekintjük. Tartalmában, külsőségeiben, eszközeiben igazodik a gyerekek életkori sajátosságaihoz, tevékenységek által hozza közel a kisebbségi lét és gondolkodás elemeit – közvetítve egyúttal a nyelvi anyagot is – esetenként tájnyelven.

Az ünnepekAz őszi betakarításhoz és szürethez kapcsolódik a terményünnep , terményeket gyűjtünk, ezekből kiállítást rendezünk, játékos foglalatosságokat szervezünk a gyerekeknek, az időszakhoz kapcsolódó énekeket, versikéket, és játékokat tanulunk.

A Márton-napi megemlékezés erkölcsi tartalma mindig aktualizálható, általában az iskolákkal párhuzamosan ünnepeljük. Lampion-készítő munkadélután előzi meg , a napján ( nov. 11. ) megemlékezést , felvonulást tartunk az óvodában, a családokat megvendégeljük, a gyerekeket változatos programokkal várjuk ezen az estén.

Az adventi időszak ünnepi készülődése heteken át tartó foglalatosságot jelent a gyerekek számára. A napi gyertyagyújtáson, éneklésen és mesélésen kívül a Mikulás-várás és érkezés eseménye jellegzetes tartalmat ad az időszaknak, mint ahogy az adventi zenélés és a karácsonyi vásár is. A svábok karácsonya elképzelhetetlen mézeskalács nélkül – a gyerekekkel (esetenként a szülőkkel) közösen készülnek az óvodai karácsony süteményei. A közös ünneplés alkalmat ad a tradicionális német karácsonyi dalok éneklésére. A farsang, a karneváli jelleget öltött mulatság, a tél elbúcsúztatása, a nagyböjt kezdete. Az átváltozás élménye fontos a gyerekek számára, a készülődés izgalma mellett jut idő a svábság körében is kedvelt farsangi fánk elkészítésére. A helyi kisebbség városi farsangi mulatságán – húshagyó kedden – a gyerekek szüleikkel együtt részt vehetnek. A húsvét elsősorban a „nyuszi” érkezését, a fészek elkészítését jelenti a gyerekek számára. A helyi sváboknál élő hagyományok – a zöld csütörtök, a nagypéntek – megjelennek az óvodai étrendben is. A tojásfestés tradíciója, az ünnepi előkészület része. Régi sváb gyermekjátékok élednek újjá: tojáskeresés, tojásgurítás.Hagyománnyá vált a mindenkori nagycsoportosokból álló nemzetiségi tánccsoportok fellépése , bemutatkozása a pünkösdi rendezvényeken.

Életmód és szokásokMegismertetésük részben az óvodában, másrészt különböző helyszíneken (otthon, a Német Házban, múzeumban…) történik.

123

A befőzés szokása máig része a szorgos sváb életmódnak. A csoportok régi receptek szerint főznek télire lekvárt, tesznek el befőttet, savanyítanak zöldségeket (pl. szilvalekvár…).A betakarításban, a szüretben szívesen segítenek a gyerekek a családoknál – közben ismerkedve régi használati tárgyakkal. Ilyen lehet a kukoricatörés, a szőlő és gyümölcsszüret. A kukoricafosztás és morzsolás, az óvoda épületében is megszervezhető szép hagyományok, lehetőséget adnak a csuhé és a kukoricacsuta felhasználására is, pl: csuhébaba, csutkabábok készítése, játék a kukoricacsutával .A tél közeledtével a nagymamák nekilátnak a zoknik, pacskerek, kesztyűk, sálak kötésének. Ennek formavilágát, anyagát és az elkészítés folyamatát a nagymamák a csoportban is megmutathatják.A tavasz egyet jelent a megújulással, megtisztulással. Nagyon régi szokás a ruhák szellőztetése, a szekrények kitakarítása, az általános nagytakarítás. A csoportszoba, az óvoda épülete is ad lehetőséget ezek elvégzésére a gyerekek bevonásával. A régi mesterségek megismertetése is formálja a gyerekek svábságról alkotott képét. A tradicionális bútorzat része a fonott szék – a családoknál minden utódnak jutott egy kisebb változat belőle. A székfonás megismerése önmagában is érdekes, a kosárfonást egyszerűbb formában a gyerekek is gyakorolhatják.

EseményekA tanév során a nagycsoportosokkal ellátogatunk Szekszárdra a „Deutsche Bühne Ungarn „ gyermekelőadására.Hagyománnyá vált a „ Nagyszülők Napja „ melyen közös játékkal , bábozással, megvendégeléssel örvendeztetjük meg a nagyszülőket.A „ nemzetiségi délutánon „ a svábság jellegzetes ételféleségeivel kínáljuk meg a családokat.

6.6 A nyelvi nevelés elvei óvodánkbanA nemzetiségi nevelés céljai és feladatai határozzák meg számunkra a megvalósítás módszertani alapelveit. Az óvodába kerülő gyermek és családja nyelvhasználatának megismerése alapozza az egyénre tervezett nyelvi nevelést. A vegyes csoportokba kerülő gyermek természetes módon tapasztalja, hogy az óvónő a nagyobb gyerekekkel németül is beszél, e nyelven énekelnek, verseket is mondanak. Ha a gyerek ismeri és érti a nyelvet, azonnal be tud kapcsolódni a nyelvi helyzetekbe, a tanulási folyamatba. Ilyenkor kiegészítjük az anyagot a kicsiknek szóló nyelvi anyaggal. Amennyiben a gyermek nem ismeri (és nem beszéli) a nemzetiség nyelvét, a beszoktatás, az érzelmi biztonság megteremtése magyar nyelven történik. A kétnyelvű óvodai életszervezés számunkra azt jelenti, hogy szinte nincsen olyan óvodai tevékenység és esemény, ahol a kétnyelvűség kizárt lenne. Ebből a meggyőződésünkből kiemeljük az értelmi fejlesztés speciális területeit. Tapasztalataink alapján, a gondolkodási műveletek fejlesztésekor a magyar nyelvet részesítjük előnyben, különösen a problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésekor. Ugyancsak a magyar nyelvet használjuk az érzelmi nevelés és szocializáció sajátos helyzeteiben pl. vigasztalás, erkölcsi ítéletek, tanulságok megfogalmazása, indoklások, konfliktus helyzetek.Nyelvi nevelésünk szituatív jellegű. Ehhez igazodva az óvónőnek rendelkeznie kell az alkalmazóképes nyelvtudással. A természetes nyelvi szituációk azt is jelentik, hogy megjelenik a

124

többes szám, a múlt idő, a személyes névmások, a határozott és határozatlan névelő használata , tárgyeset, önálló birtokos névmás stb. – a német nyelv mondattani szabályai szerint.A feltételrendszer (hely, idő, eszköz) a magyar nyelvű neveléssel azonos pedagógiai elveken nyugszik. Az idő tekintetében törekedni kell a minél teljesebb körű nyelvhasználatra, minél hosszabb időtartamokban, ezért is jelenik meg a nyelvhasználat a legtöbb óvodai tevékenységben és eseményen. Az eszközök jelentős szerepet töltenek be a nyelvtanulási folyamatban, a didaktikus, monoton, ismétlő típusú gyakorlást elkerüljük. Ezért olyan célszerű (a szókincset lefedő, azt megjelenítő, azzal cselekvéses tanulást lehetővé tevő) eszközökre (speciális tárgyképek, képességfejlesztő játékok, kirakók, kártyajátékok, helyszíneket „berendező” játékok, társasjátékok, stb.) van szükségünk, amelyek a játékos elsajátítást biztosítják. Az óvoda általános tárgyi felszereltsége, bútorai mind alkalmasak a szókincs megtanítására. Igen fontos a képi anyaggal való közös tevékenység, mert a „Was ist das?”, „Wer ist das?” típusú mondatmodell kitágítására, német nyelvű beszélgetés megteremtésére ad alkalmat. Az eszköz nélküli gyakorlásra adnak lehetőséget a mozgásos és szabályjátékok. A nyelvtanulás csoportos formái mellett kitűntetett szerepet kap az egyéni gyakorlás. A passzív nyelvismerettől az aktív nyelvhasználathoz való átmenet lépései a következők: közös ismételgetés, egyéni ismétlés, eldöntendő kérdésre adott válasz.

6.7 A nyelvi képességek fejlesztéseE feladatunk szoros összefüggésben van a fonémahallás, a hangképzés, a beszédmegértés általános (magyar nyelven is történő) fejlesztési feladataival.Fontosnak tartjuk az óvodába kerülő gyermek beszédállapotának felmérését, a fejlesztés területeinek kiválasztását. Segítenünk kell (logopédus bevonásával is) a magán- és mássalhangzók tiszta képzését, hiszen a tiszta ejtés a mássalhangzó - torlódásos német nyelvben igen fontos. A hangok hallásának és megkülönböztetésének képessége nélkülözhetetlen, ugyanúgy alapképesség a hangemlékezet, a jó artikuláció, a pontos megfigyelés és a koncentrálóképesség, a rövid és hosszú távú memória jó működése. A zenei képességek fejlettsége kihat a nyelvi képességek állapotára, a két nyelv közötti dallambeli- és hangsúlykülönbségek érzékelését segíti.

6.8. A fejlettség mutatói óvodáskor végén a gyerekek természetesnek tartják, hogy német nyelven is lehet kommunikálni az értő nyelvtudás mellett megjelenik az aktív nyelvhasználat – egyénileg eltérő

mértékben képesek a kisebbség nyelvén jól artikuláltan, érthetően megnyilvánulni a tanulási tevékenységekben képesek a német nyelvű kérdezésre és válaszadásra irodalmi és énekanyagot önállóan előadnak német nyelven megnevezik közvetlen környezetük tárgyait , az önmagukkal kapcsolatos

ismereteket, az évszakokkal , az ünnepekkel és a jeles napokkal kapcsolatos szókincs nagy részét

tudnak német nyelven számlálni, tulajdonságokat melléknevekkel kifejezni, relációkat szituatív környezetben megnevezni

6.9 A kétnyelvű dokumentumvezetésA csoportok kötelező pedagógiai dokumentumait az óvónők magyarul és németül vezetik. A nevelés tervezésének nyelve német, a fejlesztési terv – a csoportra és az egyénre tervezett

125

fejlesztés is – kétnyelvű. A gyermekekről készített egyéni feljegyzések nyelvét a csoportban dolgozó óvónők határozzák meg.

6.10. A nyelvi nevelés feltételrendszereSzemélyi feltételekA nemzetiségi csoportban csoportonként legalább 2 fő nemzetiségi óvodapedagógus dolgozik, az egész napos nyelvi környezet biztosítása érdekében. A nevelőmunkát segítő dajka lehetőleg beszélje a német nyelvet vagy a nemzetiség helyi tájnyelvét. A nyelvtudás ápolása, fejlesztése, a módszertani tapasztalatszerzés céljából a nemzetiségi óvodapedagógusok belföldi és külföldi szakmai rendezvényeken vesznek részt (nyelvtanfolyam, tapasztalatcsere, hospitálás, szimpózium, megyei és országos tanácskozások). A két tagóvoda nevelőtestülete a belső szakmai továbbképzését együttesen tervezi és valósítja meg németes szakmai munkaközösség formájában. A program bevezetésének időszaka alatt biztosítani kell 2-4 fő óvónő számára a nemzetiségi óvodapedagógusi végzettség megszerzését (feltételezve 6-7 nemzetiségi csoport működését).Tárgyi feltételekFontosnak tartjuk, hogy az óvoda tárgyaiban, a kiállított és használt eszközökben is jelenjenek meg a nemzetiség kulturális hagyományai. A közös helyiségben kapnak helyet a gyűjtött és az óvodának adományozott ruhák, használati tárgyak és egyéb textíliák. A csoportokban célszerű olyan helyeket kialakítani (sarok, polcok, falfelületek), ahol a gyerekek szülei által kölcsönadott személyes emlékek kapnak helyet, így biztosítva a kötődést a generációk között. A nemzetiségi csoportok a bevezetési időszak végére rendelkeznek a nyelvi nevelés eszközrendszerével:

Könyvek Leporellók A nyelvi anyag gyakorlására alkalmas társasjátékok, kártyajátékok, képes dominók,

kirakók, lottójátékok, memóriajátékok, figurák Gyermektáncokhoz használt ruhák Német nyelvű magnókazetták, CD-k, lemezek Az óvónők által készített kiegészítő eszközök

6.11. A nemzetiségi óvodák sajátos kapcsolatai Kapcsolat a családdal

A kétnyelvű óvodában a nyelvi nevelés és a hagyományápolás óvodai feladatai miatt új hangsúlyok jönnek létre a családokkal való együttműködésben:

Az aktuális nyelvi anyagok a szülői hirdetőn is megjelennek , a szülők megismerkednek az óvodai nyelvi anyaggal

Az ünnepélyek, egyéb óvodai események, nemzetiségi szokások óvodai feldolgozásában az érdeklődő szülők, nagyszülők részt vesznek

A helyi gyűjtőmunka részeként megtanítják azokat a verseket, mondókákat, énekeket, melyek még élnek a családban

Kapcsolat a Kisebbségi ÖnkormányzattalA nemzetiségi óvónők részt vesznek a Kisebbségi Önkormányzat rendezvényein, fórumain. A megjelenő pályázatok elsősorban a kisebbségi rendezvények megtartásához nyújtanak fedezetet. Szívesen fogadjuk érdeklődő látogatásukat az óvodában. Eleget teszünk tájékoztatási és beszámolási kötelezettségünknek az érdekképviseleti tevékenységének segítéséhez. Kapcsolat a deggendorfi partneróvodával

126

A személyes kapcsolatra alapozó, majd polgármesteri támogatással hivatalossá váló partneróvodánkkal a szakmai együttműködés alapja a kölcsönös gyakorlati együttműködés. Kicseréljük tapasztalatainkat az óvodapedagógia és a német nyelvi nevelés minden területén, meghatározzuk az azonosságokat és a különbségeket a két ország óvoda-működtetése között. A személyes látogatások a tagóvodák jeles eseményeihez kapcsolódnak.Kapcsolat a Német Nemzetiségi Kulturális EgyesülettelAz egyesület munkájába való bekapcsolódás alkalomszerű, elsősorban rendezvényekhez kötődik.Kapcsolat az iskolávalA szakmai kapcsolat célintézménye a „Vörösmarty Mihály” kéttannyelvű általános iskola. A nemzetiségi tanítók számára eljuttatjuk nyelvi nevelési programunkat. Az iskolalátogatások során érdeklődünk gyermekeink beilleszkedéséről, előmeneteléről.

Angol nyelvtanulásÓvónői kezdeményezésre indult el 1992-ben az angol nyelvtanítás óvodánkban. Később a szülők igényei is alátámasztották azt a tényt, hogy szükség van az angol nyelv óvodai megismertetésére. A kérdés csupán az, hogy milyen keretek között, milyen céllal, milyen segédanyagokra támaszkodva, ki és hogyan tanítsa az angol nyelvet az óvodában.

Az angol nyelvtanulás céljaHosszú távú célokA korai idegennyelv-tanulás előnyös, ha az anyanyelvi szintet megközelítő kiejtést szeretnénk elérni. Minél korábban kezdődik a nyelvtanulás, annál több idő áll rendelkezésre a nyelv magas szintű elsajátítására.Rövidtávú célok

az angol nyelv megszerettetése a beszélgetési kedv felkeltése a gyermek pozitív hozzáállása az angol nyelvtanuláshoz, amelyet úgy érhetünk el ,hogy

minél több sikerélményhez juttatjuk a könnyen megtanulható, rövid dalok, mondókák által.

Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek könyvek angol nyelvű magnó- és videokazetták a nyelvtanuláshoz szükséges társasjátékok, kártyák, dominók stb. kiegészítő eszközök

Személyi feltételekAz angol nyelvet tanító pedagógus óvónői szakképesítéssel és középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.Életkori sajátosságokAz angol nyelv tanításakor is figyelembe kell vennünk a 3-6 éves korú gyermekek életkori sajátosságait:

játékosság utánzási készség

127

fogékonyság az új dolgokra, nagyfokú kíváncsiság viszonylag rövid (5-10 perc) akaratlagos figyelem nagy mozgásszükséglet hallás útján történő nyelvtanulás

Az angol nyelvtanulás formái az óvodában kötött kötetlen

Óvodánkban az angol nyelvtanítás kötött, csoportközi szervezési formában heti 2 alkalommal 25-30 percben történik. A kötetlenség megvalósulásának feltétele az állandó óvónői jelenlét, játékos nyelvi szituációk megteremtése a csoportban.A rendszeres, tervezett nyelvi foglalkozások módszertani elveiJátékosság, szemléletesség. Bármilyen anyagot akarunk megtanítani, mindig kötnünk kell valamilyen valódi vagy a valóságot utánzó tárgyhoz.CselekedtetésEgy foglalkozáson belül figyelembe véve a gyerekek nagy mozgásigényét, mozgásos játékokat kell zömében tervezni.FokozatosságEgyszerűtől haladunk a bonyolultabb felé. Egyszerre 4 új szó vagy kifejezés gyakoroltatása ideális egy-egy foglalkozáson.IsmétlésAjánlatos minden foglalkozást új és ismétlő anyagból összeállítani. Ismételjünk több foglalkozáson keresztül, törekedve a változatosságra. MódszerekLegyenek változatosak: beszélgetés, utasítás, párbeszéd, utánzásAz angol nyelvi foglalkozások témakörei

bemutatkozás (My name is…) utasítások teljesítése (stand up, sit down, come here…) számok, számlálás (1-10.ig) testrészek (head, ears, nose, eyes, mouth…) színek (red, blue, green, yellow…) állatok (cat, dog, mouse, frog, pig…) család (family, father, mother…) öltözködés (put on, take off your shoes, hat, cap…) vásárlás („give me a blue ball please, …here you are,…thank you…”) ünnepek (Xmas, Mother’s day)

Ezekhez a témakörökhöz választjuk ki az angol nyelvi anyagot.Az angol nyelvi foglalkozások kiegészítő anyaga

angol népi mondókák gyermekjáték dalok versek egyéb játékok (különböző mozgásos játékok, feladatlapok, társasjátékok, labdajátékok)

Az angol nyelvtanulás várható eredményeiNem törekszünk kiemelkedő eredményekre és látványos sikerekre, de mégis döntő a kisgyermek pozitív hozzáállása szempontjából az óvodai nyelvtanulás. Ez pedig semmiképpen sem

128

elhanyagolható, hiszen az a gyermek, aki korán megismerkedik más nyelvvel, felnőttként is bátran, gátlások nélkül fog majd idegen nyelven kommunikálni.A fejlettség mutatói óvodáskor végén

A gyerekek felfedezik és megértik, hogy anyanyelvükön kívül más nyelven – angolul – is lehet kommunikálni

A passzív befogadó nyelvtanulás mellett már képesek egyénileg különböző szinten az aktív szókincshasználatra

Tudnak verseket, mondókákat, dalos játékokat előadni, esetleg mesét dramatizálni A különböző tevékenységek során már tudnak angol nyelven kérdéseket feltenni és

megválaszolni egyszerű jelen időben Tudnak jelen idejű állító és felszólító mondatokat alkotni Képesek teljesíteni az angol nyelven elhangzott utasításokat Meg tudják nevezni angolul a közvetlen környezetükben lévő tárgyakat, színeket,

számokat, állatokat, családtagjaikat, testrészeiket Képesek angol nyelven a legegyszerűbb tulajdonságokat melléknevekkel kifejezni,

relációkat megnevezni szituatív környezetbenAjánlott irodalomMusic in Preschool by Katalin Forrai, translated and adapted by Jean Sinor (Corvina 1990)Járó Ildikó : Hello !Alison Blair and Jane Cadwallader : Zig – Zag Island ( Oxford University Press l998 )Angol nyelvkönyv óvodapedagógusoknak, tanítóknak, szülőknek ( Főnix zenei és nyelvstúdió l992 )Varga Miklósné: Angol nyelvi tanmenet kezdő és haladó csoportok számára ( KLTE Oktatástechnikai Központ 1994)

129

Óvodánk kapcsolatrendszereKapcsolat a családdalAz óvoda, az óvodai csoportok legfontosabb kapcsolata, mely a családi nevelés elsődlegességén alapul, annak hatását, tevékenységeit kiegészíti, alkalmat ad újfajta, örömteli együttlétekre az óvoda dolgozóival és más családokkal.Együttműködésen alapuló partnerkapcsolat, amely a család tiszteletére, helyzetének, nevelési szokásainak megismerésére alapozódik. Az óvoda dolgozói – elsősorban a szakképzett, szakértelemmel rendelkező óvónő – tanácsaival, javaslataival segíti a családi nevelést a gyermekek érdekében, beavatkozik, ha ezt a gyermek érdeke megkívánja. Óvodáinkban Szülői Munkaközösségek működnek, hagyományőrző szerepük nélkülözhetetlen. A csoportok úgy szervezik kapcsolataikat a családokkal, hogy a gyermek egyéni fejlődéséhez az

130

optimális feltételeket biztosítani tudják (egyén megismerése, szemléletformálás, a csoportban folyó munka megismertetése, korrekt információadás a gyermekről).A kapcsolattartás formáiA családlátogatásokat, szülői értekezleteket, nyílt napokat, a csoportok maguk szervezik. Törekedni kell arra, hogy a gyermek, a szülő és az óvoda még óvodába lépés előtt megismerkedjen egymással.Valamennyi óvodai rendezvény igényességet tükrözzön, tárja fel az együttműködés gazdag lehetőségeit.A napi kapcsolattartás az egyik legfontosabb kapocs a család és az óvoda között, a folyamatosságot hozza létre. A csoportok közös és egymástól eltérő együttléteket szerveznek: ünnepélyek, játszódélutánok, kirándulások, közös sportrendezvények, születésnapok.Kapcsolat az iskolákkalAz iskolába lépés felkészítési folyamatában az óvodák tartalmi kapcsolatot alakítanak ki a város 3 általános iskolájával. A négy intézmény ismerje meg a helyi nevelési programokat, az óvoda segítse a szülők döntésének kialakulását az iskolaválasztási folyamatban, az iskolák nevelési programja alapján.Az együttműködés formái

Szeptember – október hónapban az óvodából iskolába lépett gyerekek meglátogatása Január – február hónapban közös szülői értekezleten az iskolák bemutatkozása Április 15 – ig az iskolai beiratkozások segítése Május hónapban a gyerekek osztályba sorolásában való részvétel, valamint a leendő első

osztályosokkal iskolalátogatás Részvétel közös szakmai rendezvényeken

Kapcsolat a bölcsődévelA bölcsőde a Fáy óvoda épületében helyezkedik el, így természetes módon jön létre a szakmai együttműködés. A bölcsődések érettségük alapján – figyelembe véve a férőhelyviszonyokat – a nevelési évben elsősorban szeptemberben, ill. egyéni döntés alapján, a tanév folyamán kerülnek át az óvodába.A kapcsolattartás formái

Bölcsődelátogatás Beszélgetés a gyerekekről Tapasztalatcserék

8.1. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézményekkelA gyerekek körében felmerülő pedagógiai problémák megoldása érdekében folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az óvodák (az óvodai csoportok) a Nevelési Tanácsadóval, logopédussal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekorvosokkal, a védőnőkkel, iskolaérettségi szűrővizsgálatot végző megyei és országos intézményekkel. A gyakorlat megújítása érdekében folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn az óvodavezető – elsősorban a továbbképzések szervezése, lebonyolítása területén – a Megyei Pedagógiai Intézettel.

Nevelési Tanácsadó Szeptember-október hónapban, az óvodai csoportokban az óvónők elvégzik a gyerekek dyslexia előszűrését. Az eredményt összegzetten elküldik a Nevelési Tanácsadónak.

131

A Nevelési Tanácsadó dönt a szűrés eredménye alapján a gyermek segítésének módjáról, a feladatokat megbeszéli a csoportban dolgozó óvónőkkel. Az óvónők – szükséges esetekben – egyéni vizsgálatot kérnek.Együttműködnek a Nevelési Tanácsadó dolgozóival az iskolaérettségi eljárásban, véleményükkel segítik a döntés kialakulását. Nevelési értekezletre (pedagógiai témaválasztás estén) az óvoda vezetője meghívót küld a Nevelési Tanácsadó vezetőjének.Az óvoda logopédusaAz óvónők tapasztalataik alapján segítik a logopédusok szűrőmunkáját, részt vesznek az egyéni terápiás feladatokban.A logopédus a hét meghatározott napjain a tagóvodákban foglalkozik a rászoruló gyerekek fejlesztésével.A szükséges felszerelést és berendezést az óvoda biztosítja.Az óvoda vezetőjét a logopédus rendszeresen (havonta) tájékoztatja a tanköteleskorú gyerekek fejlődéséről.SzakértőkA tanköteles korú gyerekek iskolaérettségi vizsgálata során a gyermek óvónője kapcsolatot tart a gyermek fejlődését segítő más szervezetekkel, ill. szakértői csoportokkal, pl. Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság, szakorvosok, speciális szakértők.Sérült vagy fogyatékos gyermek ellátása érdekében fenti kapcsolatokat a gyermek óvodába kerülése után a csoportvezető óvónő kezdeményezi, koordináló a tagóvoda vezetőhelyettese, ill. az óvoda vezetője.Gyermekjóléti SzolgálatA tagóvoda felelőse folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal.Munkavégzése során különösen ügyel az alábbiakra: ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, haladéktalanul segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.A tanévnyitó szülői értekezleteken a tagóvoda gyermekvédelmi felelőse tájékoztatja a szülőket az óvoda gyermekvédelmi feladatairól.A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.Az óvodában jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, telefonszámát.Óvodaorvos, védőnőAz óvodába járó gyerekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvoda orvosa és védőnője látja el.Az orvos és védőnő havonta látogatja az óvodát..A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik.

8.2. A pedagógiai munkát segítő egyéb kapcsolatokAz óvodai feltételrendszer biztosítása érdekében az óvoda kapcsolatot alakít ki a Polgármesteri Hivatallal ill. annak osztályaival, a Kisebbségi Önkormányzattal. A közművelődési intézmények fontos szerepet töltenek be az óvodák kapcsolatrendszerében. Vörösmarty Mihály Művelődési KözpontA Művelődési Központ az óvoda számára rendezvényeket (bábszínház, mozi) szervez. Biztosítja – kérés esetén – a farsangi bálokhoz a Művelődési Központ helyiségeinek használatát.A Művelődési Központ havi rendezvényeiről az óvodákat értesíti.

132

Városi Könyvtár A Városi Könyvtárral a tagóvodák szervezik kapcsolataikat (könyvtárlátogatás, könyvtári

foglalkozás). A Könyvtár a rendezvényeiről a tagóvodákat értesíti

Városi MúzeumA csoportok érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt a Múzeum kézműves foglalkozásain.A Múzeum rendezvényeiről a tagóvodákat értesíti.Kapcsolat a fenntartóvalAz óvodavezető részt vesz a polgármester által havonta szervezett vezetőtestületi értekezleteken.A tanévi munkatervet, valamint a tanév értékelését írásban megküldi a hivatal humánreferensének.Folyamatos kapcsolatot tart a jegyzővel az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, a hivatal dolgozóival a fenntartás pénzügyi – szociális – műszaki és egyéb ügyeiben.Garanciáink

10.1 Az óvodapedagógus szerepe az ellenőrzésben, értékelésbenA program a csoportokban valósul meg. A tartalmi munkát a fejlettség várható eredményeinek tartalma orientálja, a megvalósításhoz a fejlesztési tartalmak és módszertani javaslatok adnak ötleteket.A megvalósítás az óvónők alkotó pedagógiai szabadságára alapoz. A folyamatos tapasztalatgyűjtés az óvodai dokumentációkban összegződik (napló, megfigyelések, fejlettségi mérések és vizsgálatok szakemberek bevonásával). A tapasztalatokat évente általánosítjuk, abból a célból, szükséges-e a közös dokumentum keretein módosítani.Az óvodapedagógusok rendszeresen érdeklődnek a szülők tapasztalatairól, a napi találkozásokon kívül a szülői értekezleteken, az SZMK megbeszéléseken kérik ki a szülők véleményét a változtatásokat illetően. Javaslataikat a szakmai csoportoknak és az óvodavezetőnek továbbítják.

10.2 A szakmai közösségek szerepe az ellenőrzésben, értékelésbenAzok a munkacsoportok, amelyek a Nevelési Programunk megfelelő fejezeteit megírták, a bevezetés éveiben aktívan működnek abból a célból, hogy a beválást megvizsgálják, és a korrekciókat előkészítsék. Tapasztalatokat a házi továbbképzéseken, a szakmai célú látogatásokon és beszélgetések alkalmával gyűjtenek. Javaslataikat az óvodavezetőhöz juttatják el.

10.3 Az óvodavezető szerepe az ellenőrzésben, értékelésbenÁllapotfelmérő szakmai tapasztalatgyűjtés 2008-2013A program bevezetése előtti időszakban összegeztük a különféle gyakorlati megoldásokat a csoportnapló vezetésben, a személyi lapok vezetésében, különösen a tervezésben és a fejlettségi állapotok rögzítésében. Elemeztük, hol kell a tárgyi feltételeket javítani, milyen szakmai feltételeket célszerű a csoportban, a tagóvodában elvégezni.Kérdőívek és beszélgetések során megismertük a szociometriás hátteret, a szülői igényeket, nevelési szokásokat és elvárásokat.Évenkénti elemzés, értékelés Alapja az éves munkaterv, mely meghatározza a csoportok, tagóvodák számára a differenciált súlypontokat. Lehetőséget biztosít az óvónő párok együttes fejlesztésére, a programírás közben feltárt „lemaradt” területek, kiemelt fejlesztésére.

133

Az óvodavezető szakmai látogatásokat tervez, tapasztalatait folyamatosan egyezteti a nevelőtestület tagjaival, a területet gondozó szakmai munkacsoporttal. Kiemelt feladata a tárgyi feltételek biztosítása, éves ütemezése, a továbbképzések éves, személyre szóló megtervezése.

134

III. fejezet 2. rész: Az Arany János Egységes Iskola általános iskolai tagozatának óraterve2008./09. 1.N 1.A 2.N 2.A 3.N 3.A 4.N 4.A 5.N 5.A 6.N 6.A 7.N 7.A 8.N 8.AFélév I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II.Magyar, tánc és dráma

16

16

16

16

16

16

16

16

15

15

15

15

14

14

14

14 9 9 9 9 8 8 8 8 8 7 8 7 7 7 7 7

Német10

10    

10

10    

10

10    

10

10    

10

10

10

10

10

10

10

10

Angol     4 4     4 4     4 4    10

10    

 10

 10    

 10

 10    

 10

 10    

 10

 10

Környezetism. 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3                                Természetism.                                 3 3 3 3 4 4 4 4                Biológia                                                 3 3 3 3 3 3 3 3Földrajz                                                 3 3 3 3 3 3 3 3Fizika                                         2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3Kémia                                                 3 3 3 3 3 3 3 3Történelem, hon és népism.                                 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4Matematika 9 9 9 9 9 9 9 9 8 8 8 8 9 9 9 9 9 9 9 9 7 7 7 7 7 8 7 8 7 7 7 7Informatika     1 1     1 1     1 1                         2 2 2 2 2 2 2 2Ének 2 1 2 1 2 1 2 1 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2Rajz 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 4 4 4 4Technika 1 2 1 2 1 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2Testnevelés 6 6 6 6 6 6 6 6 9 9 9 9 6 6 6 6 8 8 5 5 8 8 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5Ember-társadi.                                                 1 1 1 1        Of.                                 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2

Össz.49

49

44

44

49

49

44

44

52

52

47

47

49

49

49

49

54

54

51

51

54

54

51

51

56

56

56

56

57

57

57

57

Az iskola tantestülete az általános iskolai tagozaton ciklusos óratervet működtet,N jelzés = németes osztály, A jelzés = angolos osztály, I. jelzés = első félév, II. jelzés = második félév.

Az általános tantervű osztály óraterve:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar, tánc és dráma 16 16 16

14 9 8 8 8

Idegen nyelv: német vagy angol

3 3 4 4 4

Környezetism. 2 2 2 3Természetism.         3 4Biológia             3 3Földrajz             3 3Fizika           2 3 3Kémia             3 3Történelem, hon és népism.         4 4 4 4Matematika 9 9 9 9 9 7 8 7Informatika             2 2Ének 1 1 1 3 3 3 2 2Rajz 3 3 3 2 3 3 2 4Technika 2 2 2 2 3 3 2 2Testnevelés 8 8 8 8 6 6 6 6Ember-             1  

2

társadi.Of.         2 2 1 2

9-12. évfolyam óraterve:

Tantárgy 9.o 10.o 11.o 12.oNém

etAngol

Német

Angol

Német

Angol

Német

Angol

Magyar 4 4 4 4 4 4 4 4Történelem 3 3 2 2 3 3 4 4Etika         1 1    Német 4 3 4 3 4 4 5 4Angol 3 4 3 4 4 4 4 5Matematika 3 3 3 3 3 3 4 4Informatika 2 2 2 2        Bevezetés a filozófiába             1 1Fizika 2 2 2 2 2 2    Biológia 1 1 1 1 2 2 2 2Kémia 2 2 2 2        Földrajz 2 2 2 2        Ének 1 1 1 1        Rajz 1 1 1 1        Technika 1 1 1 1        Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Tánc és dráma     1 1        Mozgókép és médiaismeret         1 1    Múvészetek         1 1    

3

Érettségire való felkészítés         5 5 6 6                                                                                     Összesen: 32 32 32 32 33 33 33 33

4

Gimnáziumi és nyelvi előkészítő osztályának helyi tanterve1.1. A GIMNÁZIUMI osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje............................................................1.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei:........................................1.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számon-kérésének követelményei, és formái, a tanuló maga-tartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái...........................................................1.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...............................................................1.5. A gimnáziumi évfolyam kerettanterven alapuló tantárgyi rendszere (óraterv).....................................1.6. A nyelvi előkészítő képzés tantárgyi rendszere (óraterv).........................................................................

1.7. A moduláris oktatás értékelése és minősítése.........................................................................................................1.7.1.Moduláris tárgyak értékelése............................................................................................................................1.7.2.Emelt szintű képzések értékelése és minősítése................................................................................................

1.8. Érettségi kínálat........................................................................................................................................................1.8.1.Érettségi tantárgyaink........................................................................................................................................

1.9. A középszintű érettségi vizsga témakörei...............................................................................................................Magyar nyelv és irodalom...........................................................................................................................................3.Történelem.................................................................................................................................................................4.Matematika................................................................................................................................................................5.Idegen nyelv...............................................................................................................................................................6.Informatika...............................................................................................................................................................7.Biológia......................................................................................................................................................................8.Fizika..........................................................................................................................................................................9.Földrajz......................................................................................................................................................................10.Testnevelés...............................................................................................................................................................11.Rajz és vizuális kultúra..........................................................................................................................................

1.10.Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek............................................................................Választott módszer: Hungarofit.................................................................................................................................Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna...................................................................

1.11.Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei..............................................................................Magyar nyelv és irodalom...........................................................................................................................................Történelem....................................................................................................................................................................Idegen nyelv..................................................................................................................................................................Matematika...................................................................................................................................................................Fizika.............................................................................................................................................................................Kémia............................................................................................................................................................................Földrajz.........................................................................................................................................................................Biológia.........................................................................................................................................................................Ének-zene......................................................................................................................................................................Rajz és vizuális kultúra...............................................................................................................................................Emberismeret és etika.................................................................................................................................................Tánc és dráma..............................................................................................................................................................Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)............................................................................................Testnevelés....................................................................................................................................................................

1.13. Módszerek................................................................................................................................................................Kommunikáció.............................................................................................................................................................

1.1.A GIMNÁZIUMI osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje

1.1.1. Az osztályba sorolás rendjeA gimnáziumi tagozatra felvett tanulók osztályba való beosztásáról – a jelentkezési kérelmek figyelembevételével, a tagozatvezető véleményének kikérésével a főigazgató dönt. A közoktatási törvénynek megfelelően a maximálisan felvehető létszám: 35 tanuló. Fél csoport – 12-13 fő – az általános tagozatra, - 12-13 fő – az emelt szintű angol tagozatra.

Elsőbbséget élveznek a felvételnél - a felvételi ponthatárt elérők közül:- az egységes iskola tanulói,- a BONI-val jogviszonyban levő tanulók.

1.1.2. Felkészítés az érettségi vizsgáraA közoktatási tv. 9.§(8) bekezdése alapján „az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékeny folytatására jogosít.”Érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és bizonyítvánnyal igazolták.A középiskolának a kötelező érettségivizsga-tantárgyakon kívül három tantárgyból lehetővé kell tennie a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést.A négy kötelező érettségi tantárgyból, tehát a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, az idegen nyelv (német vagy angol) és még legalább két tantárgyból kell emelt szintű érettségire történő felkészítést biztosítani.

1.1.3. Érettségi vizsgára az alábbi tantárgyak válaszhatók:

Társadalmi ismeretekEmberismeret, EtikaBevezetés a filozófiábaÉnekRajzOsztályfőnökiTestnevelésFizika'Kémia'Földünk és környezetünkBiológia'Közismereti informatikaTánc és drámaismeretMozgókép és médiaismeret

A középszintű felkészítés óraszáma legalább 138 óra (két éven keresztül heti 2 óra), az emelt szintűé, pedig legalább 276 óra.Amennyiben a tantárgy „alapóraszáma” több mint 138 óra, akkor ehhez viszonyítottan kell plusz 138 órában tanítani az emelt szintre történő felkészítés során a tantárgyat.Az emelt szintű felkészítés biztosítása az iskola kötelezettsége, a választás a tanuló lehetősége. Korlátot csak a heti 33 felvehető tanítási óra jelent. (A tanulók heti kötelező és választott tanóráinak száma a közoktatási tv. 52.§-a, valamint a kerettantervi rendelet 8.§-a szerint a 11. és a 12. évfolyamon maximum heti 33 óra /30 kötelező + 3 választott/ lehet).A 10. évfolyam végén (május. 20-ig) választhatnak a tanulók, hogy mely tantárgyból kérik az emelt szintű érettségire való felkészítést – ennek alapján szervezzük a csoportokat.Ha a tanuló a 10. évfolyam során valamely tantárgyból közép- vagy emelt szintű felkészítést választott, akkor a 11. évfolyam végén válthat szintet vagy tantárgyat, amennyiben az érdeklődése megváltozott.

1.1.4. A középszintű érettségi vizsga témaköreiA Kt.tv.48.§ b) pontja szerint az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell a középszintű érettségi vizsga témaköreit. Iskolánk - Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló - 14/2003.(V.27.)OM rendelet előírásai szerint állította össze a vizsga témaköreit.

2

1.1.5. .A középszintű érettségi vizsga szervezéseA középszintű érettségi vizsga színtere az iskola. Az írásbeli feladatlap és a javítási útmutató központilag készül. A javítás és az értékelés azonban az iskola feladata. Az azonosító jellel ellátott dolgozatok javítása során a tanár nem tudja kinek a dolgozatát, javítja. A szóbeli faladatok összeállításának „forgatókönyvét” az érettségi vizsga részletes követelményeit tartalmazó 14/2003.(V.27.) OM rendelet rögzíti, a konkrét tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a rendeletben megadott szempontok alapján maguk végzik.

1.1.6. Az emelt szintű érettségi vizsga szervezéseAz emelt szintű írásbelit a tanuló saját iskolájában, de elkülönített csoportban írja meg. A megírt dolgozatokat azonban nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt két független értékelő végzi, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli az egyes tantárgyakból háromfős vizsgabizottság előtt történik. Várhatóan 15-20 fős létszám esetén nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság jön az iskolába, vagy a város egyik középiskolájába.

1.1.7. A vizsgák értékelése, érdemjegyek és bizonyítványMind közép-, mind emelt szinten 20%-os teljesítmény esetén a tanuló már „átment”, feltéve, ha minden egyes vizsgarészen – írásbelin és szóbelin egyaránt – eléri a 10%-os teljesítményt.Minden vizsgatantárgyra egységesen igaz, hogy a jeles alsó határa középszinten 80%-os, emelt szinten 60%.A vizsgaszint és a vizsgateljesítmény az érettségi bizonyítványban százalékos eredményként is megjelenik. (Például ez kerül be a bizonyítványba: fizika emelt szint, 62% jeles (5).)

Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 80-100% elérése esetén jeles (5),b) 60-79% elérése esetén jó (4),c) 40-59% elérése esetén közepes (3),d) 20-39% elérése esetén elégséges (2),e) 0-19% elérése estén elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 60-100% elérése esetén jeles (5),b) 47-59% elérése esetén jó (4),c) 33-46% elérése esetén közepes (3),d) 20-32% elérése esetén elégséges (2),e) 0-19% elérése estén elégtelen (1)

A kétszintű érettségi bevezetése előtt tett tantárgyi vizsga is középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) 100%,b) jó (4) 79%,c) közepes (3) 59%,d) elégséges (2) 39%.

Aki 2005 előtt érettségizett, de 2005-ben, vagy később jelentkezik felsőoktatási intézménybe, annak a korábban tett érettségi vizsga osztályzatát azonos osztályzattal középszintű érettségi osztályzatnak számítják be, az új számítási rendszer szerinti százalékos határ felső értékével. (Például egy 2003-ban elért fizika 4-es érettségi 2005-ben egy középszintű 4-esnek felel meg, és a lehetséges 60-79%-os sávon belül 79%-ot ér. Ezt számítják át felvételi pontszámra.)

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei:

3

Alapelvünk, hogy az alkalmazásra kerülő tankönyvek, segédletek megfeleljenek a kerettantervi előírásoknak, illetve a választott tankönyvcsaládot felmenő rendszerben az adott osztály számára végigvisszük. A mindenkori hivatalos tankönyvjegyzék, valamint a munkaközösségek ajánlása alapján készítjük el javaslatunkat a következő évi tankönyvek vásárlása. Ezt követően az iskolaszék véleményének kikérése mellett történik meg a tankönyvek rendelése.

1.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számon-kérésének követelményei, és formái, a tanuló maga-tartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formáiAz iskolai beszámoltatás, és számonkérés követelményeit és formáit a munkaközösségekben történt egyeztetések után a szaktanár, ismerteti a diákkal.A számonkérés a tantárgy jellegétől függően, történhet írásban, szóban, gyakorlatban. Egy tanítási napon az osztályközösség maximum 2 témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a szaktanár 1 héttel előre bejelent (dolgozat: minden olyan írásbeli számonkérés, amely 3 vagy ennél több óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi).A magatartás és szorgalom osztályozat épp úgy, mint a tantárgyi érdemjegyek, mindenekelőtt nevelő jellegűek. A tanulók számára megmutatják a pedagógusok elégedettségét vagy elégedetlenségét, amelyekben követelményekhez viszonyított magatartásuk illetve szorgalmuk minősítése tükröződik.

Minősítés Magatartás Szorgalom

példás

- közösségi munkát végez- pozitív hatást gyakorol a közösségre- betartja az iskola házirendjét- tanulótársait is a követelmények

megtartására ösztönzi- segítőkész

- munkája pontos, megbízható, - minden tantárgyban elvégzi a

kapott feladatot- határozott az érdeklődése,

többletfeladatot is vállal

jó

- szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol

- a közösség érdekei ellen nem vét- az iskola házirendjének követelményeit

megtartja- fegyelmezett, de másokkal nem

foglalkozó tanuló

- figyel az órán, házi feladatait elvégzi

- rendszeresen és megbízhatóan dolgozik

- érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül

változó

- tudatosan nem árt a közösségnek, de nem lehet rá számítani, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok

- a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti

- nyegle, udvariatlan, közömbös magatartású

- a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik

- figyelmetlen, pontatlan- szétszórtság jellemzi

rossz

- szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak

- a követelményeket általában megszegi- durva, goromba viselkedésű

- tanulmányi munkájában megbízhatatlan

- feladatait nem végzi el- érdektelenség, teljes közöny

jellemzi

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerekAz iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

4

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében szervezzük meg. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a téli időszakban: a tornaterem, a testnevelő tanár felügyelete mellett a hétfőtől csütörtökig naponta 14-15,30 óra között a tanulók számára

nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgy-felosztásban határozzuk meg. A testi nevelés és gyógy-testnevelés rendje: az intézmény biztosítja a mindennapos testedzést, a testnevelési óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos – szakorvosi vélemény alapján - mentheti fel tanulót, a könnyített testnevelésben érintett tanulók kötelesek az órarendi tanórákon részt venni, azzal a kitétellel, hogy

bizonyos mozgások és gyakorlatok elvégzése számukra – állapotuktól függően nem köt

A gimnáziumi évfolyam kerettanterven alapuló tantárgyi rendszere (óraterv)

Tantárgy 9.o 10.o 11.o 12.oáltalános tagozat

angol tagozat

általános tagozat

angol tagozat

általános tagozat

angol tagozat

általános tagozat

angol tagozat

Magyar 4 4 4 4 4 4 4 4Történelem 3 3 2 2 3 3 4 4Etika         1 1    Német 4 3 4 3 4 4 5 4Angol 3 4 3 4 4 4 4 5Matematika 3 3 3 3 3 3 4 4Informatika 2 2 2 2        Bevezetés a filozófiába             1 1Fizika 2 2 2 2 2 2    Biológia 1 1 1 1 2 2 2 2Kémia 2 2 2 2        Földrajz 2 2 2 2        Ének 1 1 1 1        Rajz 1 1 1 1        Technika 1 1 1 1        Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Tánc és dráma     1 1        Mozgókép és médiaismeret         1 1    Múvészetek         1 1    Érettségire való felkészítés         5 5 6 6                 Összesen: 32 32 32 32 33 33 33 33

Magyarázatok:

- Mivel a 9-10. évfolyamon a kötött óraszám meghaladja a közoktatási törvény által előírt kötelező óraszámot, az idegen nyelv és matematika órák kerettantervi kereteket meghaladó része kötelezően választott órának minősül, az azon való részvétel kötelező.

- A 9-10. évfolyamon a kerettantervben előírt óraszámot meghaladó testnevelés órákat a tanuló maximális terhelhetősége szempontjából figyelmen kívül lehet hagyni.

5

- A középiskolának a 11. és 12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) mellett legalább két tantárgyból kell biztosítani az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést.

- Iskolánk a gimnáziumi képzésben a kötelező vizsgatárgyak mellett földünk és környezetünk tantárgyból, illetve közismereti informatikából biztosítja az erre való felkészítést.

- A 11-12. évfolyamon a tanulóknak jogában áll választani a felkészítés szintjéről, tehát választhat, hogy az iskola által felkínált tantárgyak közül melyik tantárgyat kívánja a következő két tanévben emelt szinten tanulni.

- Az emelt szintű felkészítésre tantárgyat választani nem kötelező, de ha választ a választott tantárgyak száma maximum kettő lehet.

- A választott tantárgyak óráira járni kötelező.

- Emelt szintű felkészítés után is lehet középszintű érettségit tenni és fordítva.

- A választott tantárgyat 1 évig kötelező tanulni, azután igazgatói engedéllyel módosíthatja a tanuló a választását.

- Csoportbontásban tanított tárgyak: idegen nyelv (képesség szerinti bontás), informatika, szakmacsoportos alapozás gyakorlati tárgyai.

A nyelvi előkészítő képzés tantárgyi rendszere (óraterv)

Tantárgy ÓraszámIdegen nyelv 12Informatika 4Egészséges életmód modul 4Tanulásmódszertan és önismeret modul 2Demokratikus állampolgárságra nevelés modul 1Magyar nyelv és nyilvános beszéd modul 2Matematika 2Osztályfőnöki 1Kötött óraszám összesen 28

Magyarázatok:

- A nyelvi előkészítő képzés jogszabályi hátterét a Közoktatási törvény a 28.§ (4), illetve a 29.§ (2) bekezdésében biztosítja.

- A nyelvi előkészítő olyan egy éves („nulladik évfolyam”) képzési forma, amely az első év után akár gimnáziumi osztályként, akár szakközépiskolai osztályként is folytatódhat, a későbbiekben is folyamatosan biztosítva az emelt szintű idegen nyelvi képzés lehetőségét.

- A képzés célja az idegen nyelvi készségek elmélyítése és az informatikai eszköztudás gyarapítása, az információs társadalom kihívásainak való megfelelés, korszerű ismeretek nyújtása.

- Csoportbontásban tanított tárgyak: idegen nyelv, informatika, tanulásmódszertan és önismeret, a magyar nyelv és nyilvános beszéd modul nyilvános beszéd része (heti 1 óra)

- Az idegen nyelvet (angol, német) két tanár tanítja. A képzés magas óraszáma lehetőséget biztosít arra, hogy már a 11. vagy 12. évfolyam végén előrehozott emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek a diákok.

6

- Az informatika oktatás célja a gyakorlatorientált képzés, az ECDL modulok lehetőség szerint mind nagyobb részének elsajátítása.

- Az egészséges életmód modul 3 testnevelés órából, illetve 1 órában egészségnevelésből (szenvedélybetegségek, szexuális felkészítés, egészségmegőrzés stb.) áll.

- A tanulásmódszertan és önismeret tantárgy moduláris formában kerül megvalósításra. Az első félévben tanulásmódszertannal kezdenek a tanulók, majd önismereti és életpálya építési foglalkozások következnek.

- A matematika oktatása az általános iskolai ismereteken alapul, heti 2 órában a gyakorlás, a szintre hozás a célja.

1.7. A moduláris oktatás értékelése és minősítése1.7.1.Moduláris tárgyak értékelése

A gimnáziumi tagozaton és a nyelvi előkészítő képzésben többféle moduláris tárgy oktatása szerepel. Ezeknél a moduloknál az értékelés és minősítés a Kt. 70.§ (3) bekezdésének felhatalmazása alapján a hagyományos ötfokozatú számskálával, az 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik.

Moduláris tárgyak esetében alkalmazunk:- tanulásmódszertan és önismeret,- demokratikus állampolgárságra nevelés.

1.7.2.Emelt szintű képzések értékelése és minősítéseAz emelt szintű képzések szervezésének kétféle technikáját alkalmazzuk:

- az egész csoport, az emelt szintű követelmények szerint, magasabb óraszámban együtt tanul (pl. idegen nyelv, matematika), illetve

- az alapóraszámhoz illesztett +2 óra biztosításával készítjük fel a tanulókat az emelt szint követelményeire (magyar nyelv és irodalom, történelem, biológia stb.)

Az első esetben egy szaktanár foglalkozik a tanulókkal, az értékelést és minősítést is ő végzi. A naplóban is egy sorban (oszlopban) szerepelnek a tantárgyra vonatkozó bejegyzések.

A második esetben előfordulhat, hogy két szaktanár oktatja a tanulót, egyikük az alapokat, a másik az emelt szint követelményeit kérve tőlük számon. A naplóban két külön sorban (oszlopban) vezetik a szaktanárok az évközi jegyeket, de félévkor és év végén csak egy osztályzatot adnak. A minősítést a két szaktanár együttesen végzi, az osztályzatot az emelt szintet oktató pedagógus vezeti a naplóba. Az ellenőrzőbe és bizonyítványba csak egy bejegyzés kerül.

1.8. Érettségi kínálat1.8.1.Érettségi tantárgyaink

A négy kötelező érettségi tantárgyból, tehát a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, az idegen nyelv (német vagy angol) és még legalább két tantárgyból kell emelt szintű érettségire történő felkészítést biztosítani.

Iskolánkban érettségi vizsgára az alábbi tantárgyak válaszhatók

TantárgyakKötelező Szabadon választott

/kötelező/

7

Középszintű Emeltszintű Középszintű EmeltszintMagyar nyelv és irodalom X XTörténelem X XMatematika X XIdegen nyelv X XKözgazdasági alapok X XInformatika X XÜgyviteli alapismeretek X XSzakmai informatika X XFizika X XFöldrajz X XTestnevelés X X

A középszintű felkészítés óraszáma legalább 138 óra (két éven keresztül heti 2 óra), az emelt szintűé, pedig legalább 276 óra.Amennyiben a tantárgy „alapóraszáma” több mint 138 óra, akkor ehhez viszonyítottan kell plusz 138 órában tanítani az emelt szintre történő felkészítés során a tantárgyat.

Az emelt szintű felkészítés biztosítása az iskola kötelezettsége, a választás a tanuló lehetősége. Korlátot csak a heti 33 felvehető tanítási óra jelent. (A tanulók heti kötelező és választott tanóráinak száma a közoktatási tv. 52.§-a, valamint a kerettantervi rendelet 8.§-a szerint a 11. és a 12. évfolyamon maximum heti 33 óra /30 kötelező + 3 választott/ lehet).

A 10. évfolyam végén (május. 20-ig) választhatnak a tanulók, hogy mely tantárgyból kérik az emelt szintű érettségire való felkészítést – ennek alapján szervezzük a csoportokat.

Ha a tanuló a 10. évfolyam során valamely tantárgyból közép- vagy emelt szintű felkészítést választott, akkor a 11. évfolyam végén válthat szintet vagy tantárgyat, amennyiben az érdeklődése megváltozott

1.9. A középszintű érettségi vizsga témaköreiA Kt.tv.48.§ b) pontja szerint az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell a középszintű érettségi vizsga témaköreit. Iskolánk - Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló - 14/2003.(V.27.)OM rendelet előírásai szerint állította össze a vizsga témaköreit.Magyar nyelv és irodalom

8

Témakörök Követelmények1. Nyelvtan 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. 1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a

kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv Változás és állandóság a nyelvben.

története A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a

Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. 1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. 1.5. A nyelvi szintek Hangtan.

Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és

frazeológia. 1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.

A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,

9

irodalomból József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló

értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.

Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos,

Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban.

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.

Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és

különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése,

értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a

középkortól a szimbolizmusig.

3.Történelem Témakörök/Kompetenciák Követelmények

Kompetenciák Források használata és értékelése

Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű

10

statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése. A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való

elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a

magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének,

sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. Az eseményeket alakító tényezők feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy

történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a

történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom

kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése.

11

A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása.megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos

és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés.Szellemi, társadalmi és politikai A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák.A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

kora A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a

századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és

következményeik.A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.kibontakozása Magyarországon

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus

korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.Az első világháborútól a kétpólusú

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési

mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as

években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása.Magyarország története az első Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.világháborús A művelődési viszonyok és az életmód.

összeomlásig A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás.

12

rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás.A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet

rendszerek problémái. Az európai integráció története. A "harmadik világ". Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható

fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A mai magyar társadalom és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

13

4.Matematika Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfokHalmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a

matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika Logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia

ismerete, alkalmazása. A "minden", "van olyan" logikai kvantorok ismerete,

alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebraSzámfogalom A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a

valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód.Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok,

racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak

alkalmazása egyszerű esetekben.Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes

egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő

exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek. 3. Függvények, az analízis elemeiFüggvények függvények grafikonjai,

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c f(x),

14

f(c x x)Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat

Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometriaAlapfogalmak, Térelemek távolsága, szöge.

ponthalmazok Nevezetes ponthalmazok.Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek

alkalmazása egyszerű feladatokban.Síkgeometriai alakzatokHáromszögek

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság- arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való

szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző

ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta

közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

15

5.Angol Témákörök/Konpetenciák Követelmények

1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben.

Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg értése)

Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése.

Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.

Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról.

Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban

előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család

Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás. Életmód Például: napirend, kedvenc ételek. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Tudomány és technika Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai

eszközök szerepe a mindennapi életben.

16

6.Informatika Témakör Követelmények

1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Közhasznú magyar információs adatbázisok

Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak

ismerete. Információs és kommunikációs technológiák a

Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb.

társadalomban Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői

A Neumann-elvű számítógépek. A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik.

A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.

Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei

Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.

Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei

Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése

Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése.

Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

alapfogalmak Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata.

Oldalformázás. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatok, grafikák a szövegben

Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

17

Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.Adatok a táblázatokban Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok,

tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Táblázatok, szövegek, diagramok

Egyszerű táblázat készítése.

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Problémamegoldás táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.

Adatbázis-kezelő program interaktív

Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.

használata Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Alapvető adatbázis-kezelő műveletek

Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

Képernyő és nyomtatási formátumok

Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Levelezési rendszer használata.

Interneten Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata.

Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és

formázása. Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása,

módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

18

7.Biológia Témakörök Követelmények középszinten

Biológia1. Rendszertan 1.1. Az élőlények rendszerezése. Vírusok, prokarióták, egysejtű

eukarióták1.2. Többsejtű eukarióták. Gombák és a telepes növények. A hajtásos növények szerveződése és életműködései.1.3. Többsejtű állatok szerveződése és életműködései, ősszájúak és újszájúak.1.4. Gerincesek1.5. Növényi és állati szövetek

2. Molekuláris és sejtbiológia (egyed alatti szerveződési szintek)

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek2.2. Az anyagcsere folyamatai2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az emberi szervezet 3.1. A belső környezet stabilitása, homeosztázis3.2. Kültakaró3.3. A mozgás3.4. A táplálkozás3.5. A légzés3.6. Az anyagszállítás3.7. A kiválasztás3.8. A szabályozás (idegrendszer és hormonális szabályozás)3.9. Szaporodás és egyedfejlődés

4. Egyed feletti szerveződési szintek (ökológia)

4.1. Élő és élettelen környezeti tényezők 4.2. Populációk, életközösségek (élőhely típusok)4.3. Bioszféra (anyag és energiaforgalom). Környezet és természetvédelem.

5. Öröklődés, változékonyság, evolúció

5.1 Molekuláris genetika5.2. Mendeli genetika5.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok5.4. A bioszféra evolúciója

19

8.Fizika Témakörök Követelmények középszinten

Fizika1. Mechanika 1.1 A dinamika törvényei

1.2 Mozgások1.3 Munka és energia

2. Hőtan, termodinamika 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly2.2 Hőtágulás2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje2.5 Termikus és mechanikai kölcsönhatások 2.6 Halmazállapot-változások2.7 A termodinamika II. főtétele

3. Elektromágnesség 3.1 Elektrosztatika3.2. Egyenáram3.3 Magnetosztatika, egyenáram mágneses mezője3.4 Az elektromágneses indukció3.5 A váltakozó áram3.6 Elektromágneses hullámok3.7 A fény

4. Atomfizika, magfizika 4.1 Az anyag szerkezete4.2 Az atom szerkezete4.3 A kvantumfizika elemei4.4 Az atommagban lejátszódó jelenségek4.5 Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat 5.1 A gravitációs mező5.2 A csillagászat elemeiből

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek

9.FöldrajzTémakörök Követelmények középszinten

FöldrajzÁltalános természeti földrajz 1. A földrajzi környezet ábrázolása, térképi ismeretek

2. Kozmikus környezetünk3. A geoszférák földrajza3.1. A kőzetburok 3.2. A levegőburok 3.3. A vízburok földrajza3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai4. A földrajzi övezetesség

Társadalmi és regionális földrajz

5. A népesség- és településföldrajz6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok8. Magyarország földrajza9. Európa regionális földrajza10. Európán kívüli földrészek földrajza11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

10.Testnevelés Kompetenciák/Témakörök Követelmények

1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb

hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és

eredményei. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához

szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás

javítására. Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. Torna A női és férfi tornaszerek.

A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Testnevelés és Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása. sportjátékok Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Természetben űzhető sportok Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb

szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig

mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Atlétika Futások Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 20 m, súlylökés: 5,5

m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.Torna Talajtorna A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer

kötelezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat

21

21

összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában

felállított szekrényen. Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása,

kötelező elemek felhasználásával. Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása,

kötelező elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat

bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával.

Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.

Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.

Nyújtó Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.

Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.

Küzdősportok, önvédelem Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Dzsúdógurulás előre. Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Testnevelés és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező. Kézilabda Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával

labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás. Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás

a büntető- vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.

Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Szlalom-labdavezetésből kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10

méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.)

Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése

Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával.

22

22

11.Rajz és vizuális kultúraTÉMÁK

Középszint

A) ALKOTÁS1. Vizuális eszközök1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei

– Vonal

– Sík- és térforma

– Tónus, szín

– Tér

1.1.2. A vizuális nyelvi elemek viszonyai– Kompozíció, (konstrukció)– Kontraszt, harmónia

A pont, vonal, sík- és térforma, felület, adott technikának és adott célnak megfelelő használata.Legalább háromféle minőségű, (különböző vastagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban.Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík- és térforma pontos visszaadása.Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyestechnika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása.A megadott színek pontos kikeverése.A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása.

Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása.Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban.

Színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata.

1.1.3. Vizuális nyelv és kontextus A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban.

1.2. Technikák

– Rajzolás

– Festés– Kollázs– Nyomtatás

– Makettezés, modellezés– További technikák

Adott technika adekvát használata.

Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal.

Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztő eszközökkel. Festés akvarellel, temperával.Kollázskészítés.Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, linómetszet).Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák).Feliratkészítés sablonnal.

2. Tevékenységszintek2.1. Ábrázolás, látványértelmezés2.1.1. Formaértelmezés

– Arány

– Forma, alak, karakter

– Szerkezet, felépítés, működés2.1.2. Térértelmezés

Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása.Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglaló forma, körvonal).

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat).

Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása.

23

23

– Téri helyzetek

– Nézőpont

– Térmélység

Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két vagy három dimenzióban.Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása.Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).

– Térábrázolási konvenciók

2.1.3. Színértelmezés– Szín- és fényviszonyok

2.1.4. Mozgásértelmezés

Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása.Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektívikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban.Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban.

Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).

2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

– Térviszonyok

– Kompozíció

– Színhatás

– Érzelmek

– Folyamat, mozgás, idő

Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány vagy elképzelés alapján.

Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában.

Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban (pl. képregény).

– Kép és szöveg

– Vizuális információ

– Tárgyak és környezet

Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben, hagyományos technikával vagy számítógéppel.Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyrázó-közlő rajzokon).Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal).Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.Adott funkcióra csomagolás tervezése.Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése.

B.) BEFOGADÁS1. Vizuális eszközök

1.1. Megjelenítés sajátosságai – Vizuális nyelvi elemek

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során.

A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete.

24

24

– Térábrázolási módok

– Vizuális minőségek

– Látványértelmezés

– Kontraszt, harmónia

– Kontextus

A térmélység-megjelenítés különböző módjainak ismerete.Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése).A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során.A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) felismerése.

A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata, értelmezés, elemzés során.

1.2. Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb tehnikáinak felismerése.

2. Tevékenységterületek2.1. Vizuális kommunikáció – Folyamat, mozgás, idő

– Kép és szöveg– Vizuális információ

– Tömegkommunikáció

– Médiakategóriák

A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális értelmezése.A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése.A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése.

– Fotó, mozgókép Fotóelemzés megadott szempontok szerint.A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete.

Álló és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.2.2. Tárgy- és környezetkultúra – Forma- és funkcióelemzés

– Tervezési folyamat

– Kézműves és ipari tárgykultúra

– Népművészet

A tárgyról leolvasható információk ismerete.Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése.Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása.A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció-készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül.

A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete.

Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése.

2.3. Kifejezés és képzőművészet – Művészeti ágak

– Műfajok

– Művészettörténeti korszakok,

Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete.A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, video, multimédia) ismerete.A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor,

25

25

stíluskorszakok

– Stílusjegyek

középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

– Alkotások és alkotók

– Műelemző módszerek

– A mű tárgyi és kulturális környezete

A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (lásd melléklet).

Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés).A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése (pl. kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek).

26

26

1.10.Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztése.A fizikai fittség pontos mérési eredménye fontos a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a politikai döntéshozók és mindazok számára, akiknek a mérési eredmények biztosítják a szükséges alapot az egyéni és általános fittség javítását célzó bármilyen program vagy irányelv kialakításához.Választott módszer: HungarofitMagyarországon a fizikai teherbíró-képesség mérésére kétféle teszt ad lehetőséget:

-Eurofit -Hungarofit

Iskolánk a Hungarofit módszert alkalmazza.Választásunkat a teszt mérési körülményeinek egyszerűsége (tornaterem nélkül is elvégezhető), és minimális szerigénye (mérőszalag, stopperóra, medicinlabda) befolyásolta.A méréseket tanévenként kétszer (lehetőség szerint az év elején és végén) végezzük el.Az eredményeket továbbítjuk az iskolaorvos munkáját segítő védőnőnek. Így lehetőség nyílik arra, hogy az oktatás területén mért eredmények alapján az egészségügyiek is képet kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.Ha az iskolaorvos, védőnő évközi szűrővizsgálati eredményei kiegészülnek az oktatás területén mért adatokkal, akkor a két vizsgálati módszer esetleges összefüggéseinek feltárásával, szoros orvos-pedagógus együttműködéssel tudatosan járulhatnának hozzá a rendszeres testedzés prímér prevenciós hatásának növeléséhez.

HUNGAROFIT vizsgálati módszer tartalma:

I. Aerob állóképesség mérése

Cooper-teszt

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérésére

1.      Helyből távolugrás(A láb dinamikus erejének mérésére)

2.      Hanyattfekvésből felülés(A hasizmok erő-állóképességének mérésére)

3.      Hason fekvésből törzsemelés(A hátizmok erő-állóképességének mérésére)

4.      Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére)

5.      Tömött labda dobás (vetés) hátra, két kézzel a fej fölött(A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére)

6.      Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával(A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérésére)

A tanulók eredményeinek kiértékelését egy program segíti, mely %-ban határozza meg a teljesítményt. Ennek alapján igen gyenge, gyenge, közepes, jó vagy kimagasló minősítést kaphatnak a tanulók.Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna

- A felmérési eredmények lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető elemzését.

- Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását.

- Az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az

- A fizikai fittség mérés során felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló adottságokat öröklő tanulók.

- Az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejleszteni magát és hogyan.

27

27

1.11.Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségeiMagyar nyelv és irodalom A tanulók

- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását

- ismerjenek meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)

- ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását

- legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre

- erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük- tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés”

elkerülésére- törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban

egyaránt

A tanulókban- alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó

problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség- növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és

természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával TörténelemA tanulók

- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet- tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a

közösségi normák alakulására- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete- legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján

keresztül- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén,

az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésébenIdegen nyelvA tanulók

- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével

A tanulókban- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

MatematikaA tanulók

- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával

- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket

elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni- Legyenek képesek reális becslésekre- Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

A tanulókban

28

28

- alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

FizikaA tanulók

- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek

képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak

felhasználni- ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá- ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

KémiaA tanulók

- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére- ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának

csökkentésére- ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait,

tartózkodjanak ezek kipróbálásától- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint

becsüljék meg ezek gazdasági hatásaitFöldrajzA tanulók

- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

- értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket

- értsék meg, hogy a társadalom-földrajziváltozások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet

- ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit- ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban- a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény- alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére- fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában

való aktív részvételi készségBiológiaA tanulók

- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

- ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet- legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai

környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban- alakuljon ki ökológiai szemléletmód- alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Ének-zene A tanulók

- ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát- ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban

29

29

- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúraA tanulók

- ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit- tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira- ismerjék a természetes alapanyagok használatát- legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak- legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni- legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését- tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Emberismeret és etikaA tanulók

- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák

- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell

hagyniukA tanulókban

- alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek

- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban- fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért

Tánc és drámaA tanulók

- tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel- legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok

természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)A tanulók

- legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

- legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

- ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket

- használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre- ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

Testnevelés- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket- győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését

tekintve- legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében

- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek

A tanulókban - alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására

30

30

- segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását

1.13. MódszerekA környezeti nevelésben felhasználható módszerek tárháza igen széles, ami abból is adódik, hogy nagy a szerepe a tanórán kívüli tevékenységeknek. A tanórákon használt hagyományos tanítási módszereken – frontális munka, előadás, csoportmunka, kiselőadás – kívül nagyon fontos az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.

A környezeti nevelésben használható módszerek:

Játékok- szituációs - kombinációs - ráhangolást segítő - kapcsolatteremtést segítő - drámapedagógia

Modellezés- hatásvizsgálatok - rendszermodellezés - prognosztikus, előrejelző

Riport módszer- kérdőíves felmérés - direkt riportok

Projekt módszer- analízis – akció projektek

Aktív, kreatív munka- természetvédelmi és fenntartási munkák - rekonstrukciós munkák - madárvédelmi feladatok - szelektív hulladékgyűjtés - rend- és tisztasági verseny

Közösségépítés- csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében

Művészi kifejezés - műalkotások, rajz, film, fotó, zene - színdarab, vers, próza - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

KommunikációAz iskolán belüli és iskolán kívüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelési programot tervezni és megvalósítani is csak közösen, a pedagógusok/nem pedagógus dolgozók/tanulók szoros együttműködésével lehet. A lehetőségeket kihasználva a szülőket is be kell vonni, érdekeltté kell tenni az iskolai célok elérése érdekében, hiszen az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden iskolahasználó közös érdeke.

Fontos, hogy tanulóink nyitottak legyenek a környezeti problémákat feldolgozó rádió- és televíziós hírekre, olvassanak ilyen témájú cikkeket napilapokban és tudományos folyóiratokban. Legalább ilyen fontos, hogy a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől.

31

31

III. fejezet 3. rész: Az általános iskolai intézményegység helyi tanterve

A tantervek felmenő rendszerű alkalmazása

TANÉVÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

2008-2009

H2004 H2004 H2004 H2004 H2008 HK2008 HK2003 HK2003

2009-2010

H2004 H2004 H2004 H2004 H2008 H2008 HK2008 HK2003

2010-2011

H2004 H2004 H2004 H2004 H2008 H2008 H2008 HK2008

2011-2012

H2004 H2004 H2004 H2004 H2008 H2008 H2008 H2008

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett - a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyet a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be

H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettantervek felhasználásával elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

H2008 = 2008. szeptemberétől érvényes helyi tanterv .

32

32

1. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola telephely kiegészítése

Német nemzetiségi kéttannyelvű és német nemzetiségi osztályok óraterve

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom 7,5 7,5 7 7,5 4 4 4 4Történelem és állampolgári ism.

2 2 2 2

AngolNémet nyelv és irodalom 5 5 5 5 5 5 5 5Matematika 3,5 3,5 4 4 4 4 3 3Választható: angol/informatikaKtv.52.§/7

2 1,5 1,5 1,5

Környezetismeret 1 1 1 2 2 2Rajz 0,5 0,5 0,5 1 1,5 1,5 1 0,5Technika/háztartástan 0,5 0,5 0,5 1,5 1 1 1 1Biológia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Fizika 2 1,5Kémia 1,5 1,5Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés 5 5 5 3 3 3 2,5 3Osztályfőnöki 1 0,5 0,5 1Tánc és dráma 0,5 0,5Informatika 0,5m 1 1Ember és társadalmi ism. Etika

1

Hon és népismeret 0,5 0,5Mozgókép és médiaismeretek

0,5

Egészségtan 0,5 0,5Tanórák összesen: Ktv.52.§/3-4

24 24 24 25 27,5 27,5 30 30

Napközi 23 23 23 15 15 15 15 15

info/angol a választható időkeret terhére 5-6.; 8. évf. 0,5 óra a testnevelés keretére3. évf. 1 óra környezetism. a németórák terhére (9+1)

Összevont gyógypedagógiai osztályok óraterve

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom

8 8 8 8 6 5,5 5,5 5

Történelem és állampolgári ism.

2,5 2,5 2,5 2,5

Angol Német nyelv és irodalomMatematika 4 4 4 4 4 4 4 4Informatika/számítást./angol

0,5 0,5 0,5 0,5 1 1,5

Környezetismeret 2 2 2 2

33

33

Rajz 1,5 1,5 2 2 2 1 1 1Életvitel 1 1 2 2 3 3 4 4Természetismeret 2 2 3 3Biológia Földrajz 1,5 1,5 1,5Fizika Kémia Ének-zene 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5Úszás Osztályfőnöki 1 1 1 1Tánc és drámaHon- és népismeretInformatikaEmber és társadalmi ism., etikaMozgókép és médiaismeretekEgészségtan 3 3 3 3 2 2 2,5 2,5Összesen: 26 26 28,5 28,5 27 27 30 30Napközi 46 46 46 46 30 30 30 30

III. fejezet 3. rész 2.

A Széchenyi István Általános Iskola óraterve

1-4. évfolyam összesített óraterve1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

tantárgy N-Ú A-Ú S-Ú N A S/Ú N A S/Ú N A S/Ú

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8

Idegen nyelv/angol vagy német/ 3

Nemz. német/emelt. angol választott 4 2 5 2 5 2 3

331

Matematika/logik.mat., szám.t./

4 41

41

4 41

41

4 41

41

4 41

41

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2

Rajz 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés-úszás

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

22

Kötelező tanítási órák A tanuló terheltsége

24,5 23,5 21,5 25 23 21 25 23 21 27 26 25

34

34

5-8. évfolyam összesített óraterve

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamtantárgy N-Ú A-Ú S-Ú N A S N A S N A S

Magyar nyelv 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2Irodalom 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2Idegen nyelv/Német, vagy angol/

3 3 3 3

Nemz.német/emelt angol 5 5 5 5 5 5 5 5Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2Matematika 4 4 4 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5Informatika 1 1 1 1 1 1Természetismeret 2 2 2 2 2 2Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1Technika / háztartástanInformatika/szám.techn.

1 10,5

10,5

1 1 1 1 1 1 1 1 1

Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1Testnevelés

Úszás*

2,50,51

2,50,51

2,50,51

21

21

21

21

21

21

21

21

21

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5Tánc- és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5Hon- és népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5Informatika 0,5 0,5 0,5Etika 0,5 0,5 0,5Médiaismeret 0,5 0,5 0,5Egészségtan 0,5 0,5 0,5

Kötelező tanítási órák 26 26,5 24,5 25,5 25,5 23,5 28,5 28,5 26,5 28,5 28,5 26,5Nem kötelező –( választható tantárgy )VAGY Angol +2 (2) +2 (2) +2 (2) +2 (2)VAGY Informatika, szám.t.

+2 +2 +1,5 +2 +1 +2 +1 +2

ÖSSZ. ÓRASZ.:a tanulók terheltsége

28 26,5 26,5 27v.27,5

25,5 25,5 30,5v.29,5

28,5 28,5 30,5v.29,5

28,5 28,5

Megjegyzések 1.Helyi tantervben a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagtartalmai és fejlesztési követelményei megegyeznek a NAT-ban, az oktatási miniszter által jóváhagyott kerettantervi ajánlásokban meghatározott tanagyaggal és követelményekkel, a Nemzeti kisebbség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal.

Kivétel: emelt szintű angol 1-8. évfolyamon, testnevelés-úszás 1-5. évfolyamon,

35

35

matematika tantárgy keretében tanított matematikai logika, informatika 1.4. évfolyamon, technika tantárgy keretében informatika, számítástechnika 5. évfolyamon az emelt szintű angolt tanulók számára, hon- és népismeret 5. évfolyamon, angol /választható tantárgy/ heti 2 óra 5-8. évfolyamon a német nemzetiségi nyelvet tanulóknak, informatika, számítástechnika /választható tantárgy/ 5-8. évfolyamon a német nemzetiségi nyelvet tanulóknak.

2. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető// órák számával a matematika tantárgy óraszámát 1-4 évfolyamon növeltük fél, illetve egy órával azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, elsősorban a matematikai logika, informatika gyakorlására több idő jusson.

3. Projektoktatás jelenleg az alsó tagozat 1-3. évfolyamán valósul meg a környezetismeret, a rajz és a technika tantárgyak esetében. Adott témát, témaegységenként dolgoznak fel környezetórán, a tantárgy jellegének megfelelően, s e téma köré szervezik rajz és technika órai tevékenységeket. A témaegységek feldolgozása a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldására és az összefüggések feltárása útján.Törekvésünk, hogy a 2008/2009. tanévre a fölsőbb évfolyamokon több tantárgy esetén az integrációs lehetőségekre építve kidolgozzuk a projektoktatás feltételeit.

36

36

III. fejezet 3. rész 3.

A kakasdi Bezerédj Amália Általános Iskola tagintézmény óraterve

Évfolyam1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

K V K V K V K V K V K V K V K V

Tantárgyak

Magyar nyelv és

irodalom8 8 8 7 4 4 4 4

Nemzetiségi német

nyelv5 5 5 5 5 5 5 5

Történelem 2 2 2 2

Matematika 4 4 4 4 4 4 3 3

Fizika 2 1,5

Kémia 1,5 1,5

Biológia 1,5 1,5

Környezetismeret 1 1 1 2

Természetismeret 2 2

Földrajz 1,5 1,5

Ének 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1

Technika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1

Informatika 1 0,5 0,5 1 1

Testnevelés 3 3 3 3 2,5 0,5 2,5 2,5 2,5

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

Modulok

Informatika 1

Tánc és dráma 1

Hon- és népismeret 1

Egészségtan 0,5 0,5

Etika 0,5 0,5

Mozgókép- és

médiaismeret1

Összesen 23 1 23 1 23 1 25 25 1 25 1 28 29

K = kötelező tantárgyak, V = választható tantárgyakAz általános tantervű osztály óraterve megegyezik az Arany János Iskola általános tantervű osztályának óratervével.

37

37

III. fejezet 4. rész

A Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység helyi tanterve

A követelmény szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában

1. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában.

2. A közoktatásról szóló törvény 8/B. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv a művelődési és közoktatási miniszter által - művészeti áganként - kiadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül.

Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmény és a tantervi program szakít a központi tantervi szabályozás formájával, ehelyett alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok kidolgozásához.

3. A követelmény a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen.

Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez - átlagos feltételek mellett - a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is.

4. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli.

Irányelvek

1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek.

2. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg.

3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a

38

38

különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja.

4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében

1. A művészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben és bábművészetben ötvöződnek.

2. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.

3. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői.

4. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.

5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

Az alapfokú művészetoktatás követelményrendszerének értelmezése

1. E dokumentum a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást, ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez.

2. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket.

3. A követelmények meghatározásának célja az, hogy a különböző intézményekben azonosan érvényesüljenek az elvárások. A követelmények jelzik azokat a feladatokat és feltételeket, amelyeket minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell.

4. A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg.

5. A követelmény és tantervi program kötelező jellege azt jelenti, hogy a különböző helyi tantervekben olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozzák az általános és részletes követelmények megvalósítását.

39

39

Óraszámok az alapfokú művészetoktatás tanszakain

I. Zeneművészet

I/1.1 Tanulásszervezés - A képzés struktúrája

Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, kürt, trombita, harsona, szaxofon, ütő, zongora, hegedű, gordonka, népzene,

Vokális tanszak: magánénekElméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézsEgyéb tantárgyak: zenekarEgyéb tanszak: kamarazene, drámajáték

Képzési idő: (Megjegyzés Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az orgona és brácsa tanszakon a zárójelbe tett számjegyek az előképző és a hangszeres előtanulmányokat jelölik.)

„A” tagozaton2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, zongora, hegedű, gordonka, trombita, ütő)2+ 4+4 évfolyam (kürt, klarinét, harsona, tuba, nagybőgő)(2+4)+2+4 évfolyam (brácsa)2+ 4+2 évfolyam (szaxofon)1+ 6 évfolyam (magánének) „B” tagozatonA „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. „B” tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani.(3)+5+4 évfolyam (furulya, fuvola, zongora, hegedű, gordonka, trombita, ütő)(3)+3+4 évfolyam (klarinét, kürt, harsona, tuba, nagybőgő)1+4 évfolyam (brácsa)(3)+3+2 évfolyam (szaxofon)(2)+5 évfolyam (magánének)

Elméleti és egyéb főtanszakok:„A” tagozaton4+4 évfolyam (szolfézs)4 évfolyam (kamarazene)„B” tagozaton(5)+3+4 évfolyam (szolfézs főtanszak)

I/1.2 Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző Alapfok Továbbképző

1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

40

40

Főtárgy (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező vagy

kötelezően

választható

tárgy

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Választható

tárgy1 1 1 1 1 1 2 2 2 2

Összesen 4 4 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6

Főtárgy: hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos).

Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően).Kötelezően választható tárgy:elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalomgyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, énekkar.Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve: zongora) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozások

I/1.3 A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

„A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje, tanítási hetenként értendő.Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc

(csoportos)„B” tagozaton minimum 2x45 perc

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:„A” tagozaton (minimum)1. évfolyamig 5 perc2-3 évfolyamon 10 perc4. évfolyamon 15 perc „B” tagozaton (minimum)1-2 évfolyamon 10 perc3-4 évfolyamon 15 perc5. évfolyamtól 20 perc

Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig„B” tagozaton a 10. évfolyam végéigKötelezően választható tárgy:„A” tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 percVálasztható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás

41

41

„B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 percgyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni)

Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc, csoportos: 2x45 percKamarazene: minimum 1x45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak

megfelelően:2-8 fő, max. 15 fő.

Zenekar, kórus: minimum 2x45 percKötelező zongora: minimum 1x30 perc

„A” és „B” tagozat, rövid tanszakokA tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje, tanítási hetenként értendő.

Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy 2x45 perc (csoportos)„B” tagozaton minimum 2x45 perc

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:Hangszeres tanszakon:

„A” tagozaton (minimum)1. évfolyamig 5 perc2. évfolyam 10 perc3. évfolyamtól 15 perc

„B” tagozaton (minimum)1. évfolyam 10 perc2. évfolyam 15 perc3. évfolyamtól 20 perc

Magánének tanszakon:„A” tagozaton minimum 20 perc„B” tagozaton minimum 30 perc

Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig„B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:„A” tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamtól 1 vagy 2 foglalkozás„B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc

gyakorlat: minimum 1x45 perc (csop.) vagy min. 1x30 perc (egyéni)Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 percKamarazene: minimum 1x45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak

megfelelően: 2-8 fő, max. 15 fő.Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc

Kötelező zongora: minimum 1x30 perc

42

42

61+6+42+6+4

6+4

(2)+4+42+6+42+6+4

2+62+6+4

1+62+6+42+6+42+6+42+4+42+4+42+4+42+6+4

2+4+2

2+4+4

2+6+4

2+6+4

Ek+alapfok+

Tk.évfolyam

ok

brácsacitera

népi hegedűnépi énekzenekarkórus

kamarazene

zeneirodalomszolfézs

harmonika

gitárszintetizátor

zongoram

agánénekgordonkahegedű

ütőkürttuba

harsonatrom

bita

szaxofon

klarinét

oboa

furulyafuvola

főtárgy

2x30’2x30’2x30’2x30’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x30’2x30’2x30’2x30’2x30’2x30’2x30’2x30’2x30’2x30’2x30’2x30’

2x30’

2x30’

2x30’

2x30’

A Óraszám

a- - - -csop.ocsop.ocsop.ocsop.ocsop.o2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

B

min. 5’

min. 5’

min. 5’

min. 5 ’

- - - --

korrepetició nincskorrepetició nincskorrepetició nincskorrepeticó nincs

min. 20’ - „ -m

int a furulyam

int a fuvolam

int a fuvolam

int a fuvolam

int a fuvolam

int a fuvola

Ek.,1.o. 5’

2.o. 10’3-tól: 15’

Ek.,1.o. 5’

2-3.o. 10’4-től: 15’

A Korrepetíció- - - - - - - -

min. 30’

1.o. 10’2.o. 15’

3-tól: 20’

1-2.o. 10’3-4.o.15’5-től: 20’

B

4-ig4-ig4-ig4-ig - - -zongorazongora4-ig4-ig4-ig4-ig4-ig4-ig4-ig4-ig4-ig4-ig4-ig4-ig

4-ig

4-ig

4-ig.

4-ig.

A

Köt.tárgy

(szolfézs)

- - - - 6-ig10-6-ig10-7-ig10-10-10-10-10-10-10-

6-ig

8-ig.

10-ig 10-ig B

2x45’2x45’2x45’2x45’1x45’1x45’1x45’1x45’1x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

2x45’

órasz.

5.5-65-65-6 - - - - - 5-65-65-65-65-65-65-65-65-65-65-65-6 5. 5.

5-6

5-6

évf. Köt.vál. A

++

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’- - - - -

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

elm. 1x45’

Órasz.

(min)

- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ --„--„--„--„--„-

- „ -

- „ -

- „ -

1 v. 2x45’(csop)

Választható tárgy

elmélet zong., m

ás hangszer.

- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -- „ -

- „ -

- „ -

- „ -

1x30’(egyéni)

I/1.4 Óratervi háló

43

43

II. Színművészet

A képzés tanszakai:

- színjáték tanszak

- bábjáték tanszak

II/1.1 A képzés struktúrája

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

II/2.1 Óraterv (Óraszámok heti bontásban)

TantrágyÉvfolyamok

Előképző Alapfok Továbbképző

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Főtárgy:

Drámajáték

Színjáték

2

--

2

--

2

--

2

--

2

--

2

--

2

--

2

--

--

2

--

2

--

3

--

3

Kötelező tárgyak:

Beszédgyakorlatok -- -- 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 -- --

Mozgásgyakorlat -- -- 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 -- --

Kötelezőenválasztható

tárgyak

-- -- 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5

1.9. A középszintű érettségi vizsga témaköreiA Kt.tv.48.§ b) pontja szerint az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell a középszintű érettségi vizsga témaköreit. Iskolánk - Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló - 14/2003.(V.27.)OM rendelet előírásai szerint állította össze a vizsga témaköreit.Magyar nyelv és irodalom

II/1.3 Tantárgyak

Főtárgy:

drámajáték 2 + 1-6. évfolyam

színjáték 7-10. évfolyam

Megjegyzés:A főtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való

felhasználása – a dráma-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi

( technikai ) képzés.

Kötelező tárgyak: beszédgyakorlatok 1-8. évfolyam

44

44

mozgásgyakorlatok 1-8. évfolyamKötelezően választható tantárgyak:

Megjegyzés: A 7-8. évfolyamon a kötelező tárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi

tárgyak – természetesen – választhatók.) vers- és prózamondás (1. évfolyamtól választható) bábjáték (4. évfolyammal bezárólag választható) tánc- és mozgásszínházi tréning (5. évfolyamtól

választható) kreatív zenei gyakorlat (1. évfolyamtól választható) színházismeret (3. évfolyamtól választható) beszédtechnika (3. évfolyamtól választható)

Modern-kortárstánc tanszak Évfolyamok

Előképző Alapfok TovábbképzőTantárgyak 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Táncelőkészítő gimnasztika

4 4

Esztétikus testképzés

4 4

Jazz-technika 4 4 4 4Graham-technika

2 2

Limón-technika

2 2

Kontakt-technika

2 2

Modern jazz-technika

2 2

Improvizáció 1 1 1 1Kompozíció 1 1Tánctörténet 1 1Összesen: 4 4 4 4 4 4 4 4 6 6 6 6Kötelező tantárgyak:Moderntánc: Táncelőkészítő gimnasztika, Esztétikus testképzés, Jazz-technika, Graham-technika, Limón-technika, Kontakt-technika, Modern jazz-technika, Improvizáció, Kompozíció, TánctörténetKortárstánc: kreatív gyermektánc, kortárstánc 1., kortárstánc 2., Graham-technika, Limón-technika, Kontakt-technika, Improvizáció, Kompozíció, Tánctörténet

45

45

Társastánc tanszak Évfolyamok

Előképző Alapfok TovábbképzőTantárgyak 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Társastánc 4 3 3 3 2 3 3 3 3 3Gyermektánc 2 2Klasszikus balett 1 1 1 1 1Történelmi társastánc

1 1 1 1

Viselkedéskultúra 1Tánctörténet 1 1Szabadon választható t.

1 1 2 2

Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4 6 6 6 6Kötelező tantárgyak:Társastánc, Gyermektánc, Klasszikus balett, Történelmi társastánc, Viselkedéskultúra, Tánctörténet Szabadon választható tárgy a tanszak bármely tantárgya.

Néptánc tanszak Évfolyamok

Előképző Alapfok TovábbképzőTantárgyak 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Népi játékNéptánc

2 2 3 4 4 4 3 3 3 3 3 3

Folklórismeret 2 2Tánctörténet 1 1Kötelezően választható

1 1 1 1

Szabadon választható

2 2 1 1 1 1 1 1

Összesen: 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5Főtárgy: népi játék, néptáncKötelező tárgyak: folklórismeret, tánctörténetKötelezően választható tárgyak: népi ének, folklórismeret, tánctörténet, kinetográfiaSzabadon választható tárgyak: a tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.

A tantárgyi programok terjedelmük miatt nem képezik e dokumentum részét, azok a telephelyek nevelőtestületi szobájában, könyvtárában minden érintett és érdeklődő számára megtekinthetők.

46

46