a csodálatos immunrendszermit.hu/upload/immunologia/document/csodalatos_immunrendszer_borito... ·...

A csodálatosimmunrendszer

Így védelmezitestünket

I SBN 978-3-00-028073-3

Összeállította a Japán Immunológiai Társaság (JSI)IIllusztráció: Tomoko Ishikawa

Az Angol fordítás Anjali Patel a magyar fordítás Scholtz Beáta munkája. A könyv fordításához, kinyomtatásához és az elektromos változat összeállításához az anyagi hátteretaz Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége (EFIS) és a Magyar Immunológiai társaság (MIT) biztosította.

A cso

dálato

s imm

un

rend

szer

Összeállíto

tta a Japán

Imm

un

oló

giai Társaság

(JSI) Illusztráció

: Tom

oko

Ishikaw

a

www.wiley-vch.dewww.efis.org

A csodálatosimmunrendszer:

Így védelmezi testünket

Összeállította a Japán Immunológiai Társaság (JSI)Illusztráció: Tomoko Ishikawa

001_008q6HU_001_008 2011.04.18. 23:29 Page 1

Szerkesztők: Japán Immunológiai Társaság és (ábécésorrendben):

Hiroshi Kawamoto Allergia és Immunológiai Kutatóközpont, RIKENSachiko Miyake Nemzeti Neurológiai Intézet, Nemzeti Neurológiai és Pszichiátriai KözpontMasayuki Miyasaka Oszaka Egyetem, Orvostudományi Kar Toshiaki Ohteki Orvosi Kutatóintézet, Tokió

Orvostudományi és Fogorvostudományi EgyetemNoriko Sorimachi Japán Nemzetközi Orvostudományi Központ, Kutatóintézet Yousuke Takahama Genomkutatási Intézet, Tokushima Egyetem Shinsuke Taki Shinshu Egyetem, Orvostudományi Kar

Fordította: Scholtz Beáta

Engedélyezett fordítás az angol nyelvű kiadás alapján

A mű címe: Your Amazing Immune System

Tulajdonos neve: Yodosha Co., Ltd.

Copyright: Japán Immunológiai Társaság

Illusztrátor: Tomoko Ishikawa

A könyv nagy gonddal készült. Ettől függetlenül a szerkesztők,szerzők és a kiadó nem garantálják, hogy a közreadott információknem tartalmaznak tévedéseket. Az olvasó figyelmét felhívjuk arra,hogy az állításokban, adatokban, illusztrációkban, módszertanirészletekben vagy egyéb részekben véletlen hibák előfordulhatnak.

001_008q6HU_001_008 2011.04.18. 23:29 Page 2

Előszó

Ez a könyv azért íródott, hogy érthetőbbé tegye számotokra az immunrendszerműködését. A könyvet az immunitás kutatásával foglalkozó Japán ImmunológiaiTársaság állította össze.Az immunrendszer, vagyis ahogy a szervezet a kórokozókkal, mint például a bak-tériumokal szemben védekezik, csodálatosan szervezett rendszert alkot. Minél job-ban megismeritek majd, annál egyértelműbbé válik, hogy milyen lenyűgöző rend-szerről van szó. Az immunrendszert molekulák és sejtek milliói alkotják, melyekszoros összhangban munkálkodnak azon, hogy szervezetünket megvédjék az ide-gen betolakodóktól. De épp sokszínűsége miatt gondolják sokan azt, hogy az im-munrendszer biztosan túl bonyolult ahhoz, hogy megérthessék. Mi reméljük, hogye könyvet olvasva így szóltok majd : -Á, szóval ezt jelenti az immunitás!-, vagy:–Aha, szóval így működik! -, és ez arra ösztönöz majd titeket, hogy még többetakarjatok megtudni e témáról. Tomoko Ishikawa volt olyan kedves és elvállalta a könyv illusztrálását. Az egészkönyv Dr. Yousuke Takahama lelkesedésének és elkötelezettségének köszön-hetően készülhetett el, a Japán Immunológiai Társaság Közönségkapcsolatok Bi-zottságának és az Oktatásfejlesztő Bizottság tagjainak együttműködésével.Erőfeszítésük gyümölcsét Shinobu Yamashita, a Yodosha szerkesztőségének tagjaszerkesztette nagy gonddal. Mindnyájan fogadják köszönetemet.Végül pedig hadd kérjelek meg titeket, hogy tudassátok velünk, ha a könyvnek van-nak nehezen érthető részei. Szeretnénk, ha hozzászólásaitok révén tovább fejleszt-hetnénk a könyvet. Hiszen ezt a könyvet nektek szántuk – ezért nagyon szeretnémmegtudni a véleményeteket.

2008. április Masayuki MiyasakaJapán Immunológiai Társaság

001_008q6HU_001_008 2011.04.18. 23:29 Page 3

Előszó az angol fordításhoz

A csodálatos immunrendszer:Így védelmezi testünket

Immunrendszerünk minden nap szorgos munkával védelmez minket a kórokozókezreitől, melyek megbetegíthetnek bennünket. Az immunrendszer mindezt olyhatékonyan végzi, hogy működését észre sem vesszük. A védőoltások aktiváljákaz immunrendszert, felvértezve a szervezetet olyan kórokozókkal szemben, ame-lyekkel majd csak ezután fog találkozni. A védőoltások általában csak a karba vagycombba adott gyors szúrás okozta kellemetlenséggel járnak, melyet szinte azonnalel is felejtünk, de súlyos, vagy halálos kimenetű betegségektől óvhatnak meg min-ket.

Manapság sokan szenvednek allergiás megbetegedésektől, mint az asztma vagya szénanátha, vagy autoimmun betegségektől, mint például a reuma. Természete-sen aggodalom tölthet el titeket, ha ilyesmiben szenvedtek, hiszen a túlzottanagresszív immunválasz következményeit kell elviselnetek. Ne feledjétek azonban,hogy panaszaitokat egy nem megfelelően szabályozott immunválasz okozza – haminden rendben működik, ugyanez az immunválasz óv meg titeket attól, hogy amindenütt jelenlevő fertőző ágensek áldozatául essetek. Ha csak azt nézzük, mitörténhet ha az immunrendszer csődöt mond, mindjárt világossá válik, milyenfontos szerepet játszik az immunválasz a szervezet megfelelő működésében. Havalaki működőképes immunrendszer nélkül nő fel, szervezete nemcsak akórokozókkal szemben lesz képtelen védekezni, hanem a hibásan működő sajátsejteket sem lesz képes felismerni vagy eltávolítani. Ha nem fékezik meg, az ilyensejtek előbb-utóbb rákot okozhatnak.

A tudósok úgy gondolják, az immunrendszer működésének jobb megértése újvédőoltások kifejlesztését segítheti elő. Sokan közülük fertőző betegségek ellenivédőoltásokon dolgoznak, mint amilyen az AIDS is, amely emberek millióiszámára jelent fenyegetést, elsősorban a fejlődő országokban. Mások szeretnékmegérteni, mi zavarja meg az immunválaszt a különböző autoimmun betegségekés allergiák esetében, és azt, hogy az immunrendszer időnként miért képtelen fel-venni a küzdelmet a rák ellen. A tudósok ezek megértésétől remélik, hogy egy napmajd hatékony védőoltást fejleszthetnek ki az autoimmun betegségek, az allergiásmegbetegedések és a rák ellen, és még hatékonyabb védőoltásokat a fertőzőbetegségek ellen.

001_008q6HU_001_008 2011.04.18. 23:29

Ez a könyv, eredeti címén „Karada wo Mamuru Meneki no Fushigi“, az im-munológia területén dolgozó japán kutatók ötlete és munkája nyomán készült. AJapán Immunológiai Társaság adta ki kapcsolatteremtő programja keretében, a2008-as Immunológia Napja alkalmából, azzal a céllal, hogy az immunológiát anagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye. Az európai immunológusok, a jóötletet és jó könyvet felismerve úgy gondolták, hogy egy ilyen kiadvány Európábanis érdeklődésre tarthat számot. Ezért a könyvet angol nyelvre is lefordítottuk, hogyfelhívjuk a figyelmet az immunológia fontosságára az emberi egészség és jólétszempontjából. A könyv fordításához, kinyomtatásához és az elektronikus változa-thoz a pénzügyi hátteret az Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége (EFIS),azaz az európai immunológusokat összefogó szervezet biztosította. A könyvetAnjali Patel fordította angolra, és Mary Louise Grossmannal együtt közreműködötta szerkesztői munkában. Mindkettőjüknek köszönöm a sok munkát éselkötelezettségüket, mellyel munkánk megvalósulásához hozzájárultak. Ebben akiadásban több japán meghatározást és kifejezést egyszerűsítettünk, a szélesolvasótábor érdekében.

Őszintén remélem, hogy érdekesnek fogjátok találni ezt a könyvet, és érthetőbbéteszi számotokra az immunrendszer működését. Szeretném, ha megosztanátokvelem ha tetszett – vagy nem tetszett - a könyv. Észrevételeitek értékesek szá-momra, hiszen a könyv mindenekelőtt a ti részetekre készült.

Hamarosan más nyelvekre is lefordítják!

2009. június

Stefan H.E. Kaufman Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége

001_008q6HU_001_008 2011.04.18. 23:29

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

I. Rész: Az immunitásról

1 Az immunrendszer alapjai• Mit csinál az immunrendszer? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10• Gondolkoztál-e már azon, miért nem kapod el kétszer ugyanazt

a betegséget? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12• Hol van testünkben az immunrendszer? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14• Az immunrendszer számtalan sejtje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16• A kórokozók elpusztításának három módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

2 Hogyan működik az immunrendszer?• Hogyan különbözteti meg az immunrendszer a kórokozókat? . . . . . . . . . . . 20• Hogyan ismeri fel az immunrendszer a különböző

kórokozókat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24• Hogyan emlékszik az immunrendszer azokra a kórokozókra, melyekkel már

találkozott? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

3 Hol keletkeznek az immunrendszer sejtjei, és hol végzik feladatukat?

• Hol keletkeznek az immunsejtek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29• Hol végzik az immunsejtek a feladatukat, és hogy kerülnek

oda? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30• Hogyan tájékozódnak az immunsejtek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32• Hogyan segítenek egymásnak az immunsejtek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34• Hogyan szabályozza az immunrendszer saját magát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36• Miért nem támadja meg az immunrendszer a szervezetet vagy a

táplálékot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

Tartalom

001_008q6HU_001_008 2011.04.18. 23:29

II. rész: A betegségekről

1 Küzdelem a fertőző betegségekkel• A kórokozókról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42• Milyen fertőző betegségeket ismerünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44• Mi az AIDS? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46• Elkerülhejük-e, hogy elkapjuk a madárinfluenzát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48• Mennyiben segíthetnek a védőoltások? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

2 Autoimmun betegségek• Mit nevezünk autoimmun betegségnek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52• Milyen autoimmun betegségeket ismerünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54• A rheumatoid arthritis és kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

3 Az allergia is immunreakció• Mi az allergia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58• Ez mind okozhat allergiát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60• Hogyan alakul ki az asztma? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62• Gyógyítható-e a szénanátha? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

4 Használható-e az immunológia a rák gyógyításában?• Mi a rák? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66• Hogyan küzd az immunrendszer a rák ellen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68• A rák kezelése immunterápiával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

001_008q6HU_001_008 2011.04.18. 23:29

I. rész

Az immunológiáról

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

10

Nos, lássuk csak. Nagyjából minden százezredikgyermek úgy születik, hogy egyáltalán nincs im-munrendszere. Ez a betegség a meglehetősen hosszúés bonyolult „Súlyos Kombinált Immundeficiencia“nevet kapta, röviden SKID. A csecsemők, akik ezzela betegséggel születnek, semmiféle védelemmel nemrendelkeznek a kórokozókkal szemben, nem úgy,mint az egészséges kisbabák.

Kórokozók alatt mindazokat a fertőző mikroorga-nizmusokat, például baktériumokat, vírusokat ésgombákat értjük, amelyek megbetegíthetnek minket.A SKID-ben szenvedő kisbabák ezért betegszenekmeg súlyosan a fertőző betegségektől.

Tudod-e, hogy mi az az immunrend-szer? Tudod-e, hogy hol található atestünkben? És tudod-e, hogy mitcsinál?

Mikor jól érezzükmagunkat, nem sokat törődünk az immunrendszerünkkel, vagy azzal, hogy mit csinál. De mit gondolsz, mi történne veled, ha nem lenne immunrendszered?

Mit csinál az immunrendszer?

Az immunrendszer alapjai

100,000

Súlyos KombináltImmundeficiencia

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

11

Kétségkívül hallottál már az AIDS nevű betegség-ről. Az AIDS hatására a szervezet elveszíti az im-munrendszerét, és nem lesz képes többé megvédenimagát a legkülönbözőbb kórokozókkal szemben.

Az AIDS vírusa ezt úgy éri el, hogy tönkreteszi azimmunrendszer működőképességét.

Most már biztosan rájöttél, hogy ha valaki immunrend-szer nélkül született vagy immunrendszerének működéseleállt, akkor ki van szolgáltatva a kórokozóknak, melyek-től a szervezet normális esetben meg tudja védeni magát.Vagyis, még ha úgy érezzük is, hogy az immunrendszerünknem túl tevékeny, valójában éjjel-nappal védi szervezetün-ket.

Mindenféle kórokozó lebega levegőben.

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

12

Gondolkoztál-e már azon, miért nem kapod el kétszerugyanazt a betegséget?

Amikor a kórokozók bejutnak a szervezetünkbe, akkor azt mondjuk, megfer-tőzött valami. Fertőzés esetén általában belázasodunk és hányingerünk, vagyhasmenésünk lesz. Egy kevés pihenés után azonban többnyire ismét rendbejövünk.

A gyógyulást immunrendszerünknek köszönhetjük. De immunrendszerünknemcsak így segít rajtunk.

Az immunrendszerünk emlékszik min-den korábbi, fertőzést kiváltókórokozóra, vagyis ha egy ilyen kórokozómegint bejut a szervezetünkbe, nembetegszünk meg tőle.

Biztosan mindenki hallotta már amikor azemberek olyasmiket mondtak: - Hát én márvoltam mumpszos, szóval nekem nem lesz ba-jom - vagy: - Én már voltam az idén influen-zás, még egyszer nem kapom el -. Az emberekezt úgy értik, hogyha egyszer egy bizonyoskórokozótól betegek lettek és meggyógyultak,attól már nem betegszenek meg még egyszer.

Ez szintén fontos képessége az immunrend-szerünknek.

vírus

fertőzés

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

13

A vakcina szó (magyarul védőoltás) a tehenet jelentő latinVacca szóból származik. De mi köze lehet a vakcinának atehenekhez, kérdezhetnénk? Nos, a vakcinálást Edward Jennerfedezte fel, amikor kimutatta, hogy ha embereket a tehénhimlővírusával oltanak be, az oltás megvédi őket a halálos emberihimlőtől.

A szakértők ezt immunológiai memóriánaknevezik.

Bár az immunológiai memória védelmet biztosít azellen, hogy ugyanattól a kórokozótól ismét meg-betegedjünk, egy új kórokozóval szemben nem nyújtvédelmet. Minden új fertőzésnél az immunrendszer-nek mindent előlről kell kezdenie, hogy kialakuljon akórokozóra vonatkozó emlékezet.

Mindennap, mindannyian kórokozók ezreiveltalálkozunk. Ezek közül, mire felnövünk, im-munrendszerünk döbbenetesen sokat raktározhat elemlékezetében. A gyermekkorban kapott védőoltá-sok is növelik a szervezet számára felismerhetőkórokozók számát. A védőoltások legyengítettkórokozókat tartalmaznak, hogy megbetegedésnélkül jöhessen létrevelük szemben immunitás.

Immunológiaimemória

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

14

Hol van testünkben az immunrendszer?

Testünk egészen parányi egységekből, a sejtekből áll, melyek mind olyan aprók,hogy szabad szemmel nem is látjuk őket. A testben mindenütt elképesztően sok-féle sejtet találunk, melyek mindegyike ellátja saját külön feladatát. Az im-munrendszer is többféle különleges képességű sejtből áll. Ezeket a sejteket nevez-zük immunsejteknek.

A vérünk azért vörös, mert rengeteg vörösvértestet tartalmaz,melyeket eritrocitának hívnak. Ezen kívül tartalmaz még fehérvér-sejteket, azaz leukocitákat is. És ezek a fehérvérsejtek azok, melyekaz immunrendszer részeként működnek.

Mivel vérünk a vérkeringéssel a test minden részébe eljut, a fe-hérvérsejtek is mindenütt jelen vannak. Tehát, hogy a kérdésre vála-szoljunk, az immunrendszer bárhol és mindenhol jelen van atestünkben. De azért vannak olyan helyek a testben, ahol különösensok immunsejt található. Ezek a nyirokcsomók és a lép, és azértfontosak, mert fertőzés esetén innét indul harcba az immunrendszer. Alép és a nyirokcsomók működéséről később még részletesebben fo-gunk szólni.

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

15

Azt mondtuk, hogy a fehérvérsejtek bárholmegtalálhatók testünkben, vagyis ott is, aholtestünk a külvilággal érintkezik a táplálék vagy alevegő révén – azaz a szájban, orrban, tüdőben ésa belekben. A bőrben is sok fehérvérsejt található,melyek itt azonnal elpusztíthatnak bármilyenkórokozót, ami a bőrön át kerülne be a szer-vezetbe.

Fehérvérsejt=immunsejt

Szia!nahát

Lép

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

16

Az immunrendszer számtalan sejtje

Vessünk csak egy pillantást az immunrendszer néhány különböző sejtjére (emlékezzünk, ezek a fehérvérsejtek).

Ha megsérülünk és felszakad a bőrünk, a sérülésenkeresztül a kórokozók bejuthatnak a testbe. Ilyenkora fehérvérsejtek egy fajtája, a neutrofilek, melyekmindig jelen vannak a vérben, a sérülés helyére ván-dorolnak, hogy a kórokozókat elpusztítsák.

A fehérvérsejtek egy másikcsoportjába tartoznak amakrofágok, melyek úgypusztítják el a kórokozókat,hogy felfalják őket. Makrofágoktalálhatók a tüdőben, a májban, abőrben és a bélrendszerben.

neutrofil

makrofág

Az immunsejtek olyan kicsik,hogy csak mikroszkóppal

láthatóak

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

17

A fehérvérsejtek még egy fontos típusa a dendritikus sejt.Nevét onnét kapta, hogy sok nyúlványával ágasbogas fára

emlékeztet (a dendron görögül fát jelent). Ha a testbekórokozók hatolnak be, a segítő T-sejtek a dendritikus sejtek

közreműködésével ismerik fel milyen kórokozóról van szó, éshogyan lehet ellene a legjobban védekezni.Az eddigiek alapján megértettük, hogy a különböző fehérvér-

sejtek a test különböző pontjain vannak jelen nagyobb számban (lépés nyirokcsomók). Sőt azt is tudjuk, hogy bár feladataik különbözőek,szorosan együttműködnek a szervezet védelmezésében.

Egyik lehetséges típusuk a B-limfocita, vagy B-sejt. A B-sejtek különleges „fegyvereket“ készítenek, az úgy-nevezett antitesteket, melyek a kórokozókhoz tapadva

elősegítik, hogy az immunrendszer elpusztíthassa őket.Más limfocitákat segítő T-sejtnek, megint másokat ölő T-sejtnek hívnak. A segítő T-sejtek elősegítik a B-sejtek antitest-termelését, és hatásukra a makrofá-

gok hatékonyabban támadnak a kórokozókra. Azölő T-sejtek, mint a nevükből is látszik, a fe-hérvérsejtek családjának terminátorai. Elintéznekminden vírussal fertőzött sejtet.

A limfociták is a fehérvérsejtek családjába tartoznak, és a családon belül ezek alegkisebb sejtek. Egy milliméter századrészénél, vagyis 10 mikronnál is kisebbek.Ha mikroszkóp alatt vizsgálnánk őket, mind egyformának tűnne. De ha kicsittovább vizsgálódnánk, kiderülne, hogy limfocitákból is többféle létezik, és mind-egyiknek saját, meghatározott feladata van.

Emberben a B-sejt nevében a B a csontvelőre utal (an-golul bone marrow), ahol a sejtek keletkeznek.Ugyanakkor a B a bursa Fabriciusra is utal, mertmadarakban a B-sejtek itt keletkeznek. A T-sejteknevében a T a tímuszra utal (magyarul csecsemőmiri-gy), arra a szervre, ahol a T-sejtek fejlődése zajlik.

B-sejt

segítő T-sejt

dendritikus sejt

ölő T-sejt

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

18

A kórokozók elpusztításának hárommódja

Egészben lenyelik őket A neutrofilek és makrofágok a

kórokozókat, elsősorban a baktéri-umokat, egészben falják fel. A felfaltbaktériumokat apró darabokra bontvapusztítják el.

1

A fertőzött sejteket

elpusztítjákA vírusfertőzött sejtek a szer-

vezet számára veszélyt jelentenek,így sürgősen el kell őket távolítani.Ekkor lépnek színre az ölő T-sej-tek. Az ölő T-sejtek megtalálják éselpusztítják a vírussal fertőzött se-jteket, és ezáltal megakadályozzák,hogy a bennük buzgón szaporodóvírusok tovább terjedhessenek.

2

baktériumneutrofil

makrofág

ölő T-sejt

Pá-pá!

elpusztítja

Tyűha!

Kapd el!

vírus

vírusfertőzöttsejt

elpusztul

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

19

Antitestbe burkolvaA testbe bekerülve a baktériumok nemcsak szaporodnak,

hanem a szervezet számára káros kémiai anyagokat, úgy-nevezett bakteriális toxinokat, vagyis méreganyagokat is ter-melnek. Hogy a bakteriális toxinok hatását semlegesítsék, a B-sejtek speciális „fegyvereikkel”, az antitestekkel burkolják beőket. Az antitestek vírusokhoz is kapcsolódhatnak, megakadá-lyozva őket abban, hogy a sejtekbe jussanak. És azok a víru-sok, amelyek nem juthatnak be a sejtbe, nem is szaporodhat-nak. Az antitesteknek más fontos feladatuk is van. A baktéri-umokhoz kapcsolódva megjelölik azokat, ezáltal vonzó táp-lálékká téve őket a makrofágok számára. Tudjuk, hogy amakrofágok mindenképpen felfalják a baktériumokat, demunkájukat sokkal hatékonyabban végzik, ha a baktéri-umokhoz antitestek tapadnak. Az antitestek a vérrel a szer-vezet minden pontjára eljutnak. Ez azt jelenti, hogy a szervezetbármely pontján következik be a fertőzés, az antitestek gyorsanodajutnak, hogy felvegyék a harcot a kórokozókkal.

3

B-sejt

antitest

makrofág

Hé, ehhez mitszóltok?

baktérium

Jaj…

B-sejt

bakteriális toxin

vírus, felszínén antitesttel

baktérium, a felszínéheztapadt antitestekkel

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

20

Az immunrendszer képes azonosítani egy fertőzés kórokozóját, és eltudja dönteni, mi a legjobb védekezés ellene. Korábban már meg-tanultuk, hogy ha valakinek már volt mumpsza, az immunológiaimemória miatt azt még egyszer nem kaphatja el. Viszont mástól,például kanyarótól még megbetegedhet. Az immunrendszer sejtjeiképesek a mumpsz és a kanyaró vírusát megkülönböztetni, mert a sej-tek két teljesen különböző emlékképet raktároztak el róluk.

Az immunrendszer ezen felismerő képességét - meglehetősen bonyolultan - antigén specificitásnak nevezzük.

A különféle kórokozók megkülönböztetése alimfociták feladata. Mind a T-sejtek, mind a B-sejtek felszínét különleges szerkezetek borítják,melyek segítenek a kórokozók megkülön-böztetésében. Ezeket antigén receptoroknakhívják, és parányi rudakra hasonlítanak, végükönkis mélyedésekkel.

Némelyik mélyedés alakja olyan, hogy pontosanilleszkedik a kanyaróvírushoz, míg mások csak amumpszvírushoz vagy más kórokozóhozilleszkednek pontosan. Ha valamelyik immun-sejten jelen vannak az illető kórokozóhozilleszkedő antigén receptorok, az immunrendszertudni fogja, hogy ilyen kórokozó már járt egyszera testben, illetve képes lesz azt azonosítani.

Szóval pontosan hogyan is különbözteti meg az immunrendszer a kórokozókat?

Hogyan működik az immunrendszer?

Hogyan különbözteti meg az immunrendszer a kórokozókat?

B-sejt

antigén receptor

mélyedés

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

21

Kórokozó

Antigén receptor

Éppen jó

katt

Erről mi a véleményed? Tökéletesen illeszkedik

Illesz-kedik

tökéletes Ez nemjó…

Nem amegfelelő

alak.

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

22

A T-sejteknek és a B-sejteknek is vannak antigénreceptoraik, melyek sokféle kórokozót képesek fel-ismerni, de mindkét féle antigén receptor alakjamás, és feladataik is kicsit különböznek. A B-sej-tek antigén receptorai Y alakúak, mindkét karjukvégén mélyedéssel.

Korábban azt mondtuk, hogy a B-sejtek úgy szabadulnak mega kórokozóktól, hogy antitesteket termelnek, melyekkel gya-korlatilag teljesen beburkolják őket.

Valójában az antitestek pont úgy néznek ki, mintha egyantigén receptort - a szárát meghagyva - a sejtfelszínről levág-tak volna. Ráadásul a végükön lévő mélyedések formája is ép-pen olyan, mint a B-sejt receptorokon lévő mélyedéseké.

Ha elkapjuk a mumpszot, csak azok a B-sejtekfognak antitestet termelni, melyeknek vannakantigén receptoraik a mumpsz vírusra, hiszen csakezek az antitestek lesznek képesek a vírushoz kap-csolódni. Semmit nem érne, ha a B-sejtek mondjuka kanyaróvírushoz kötődő antitesteket termelnének.Ebből is láthatjuk, hogy az immunrendszerünk mi-lyen ügyes.

A T-sejt receptorok viszont rúd alakúak, és végükön csak egy mélyedés van.

B-sejt

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

23

Az antitestekkel ellentétben a T-sejtek antigén receptorai segítség nélkül nem képesek akórokozókhoz kapcsolódni.

A segítségnyújtásban a korábban már említett dendritikus sejtek játszanak fontos szerepet.A dendritikus sejtek kétféleképpen szabadíthatják meg a szervezetet a kórokozóktól. Vagyközvetlenül a kórokozókat, vagy az általuk megfertőzött sejteket falják fel. Miután jólbelakmároztak belőlük, a sejtek a bekebelezett kórokozók apró darabkáit gondosankiaggatják a felszínükön levő különleges állványokra. A kórokozók ígyközszemlére tett darabkái jeleket adnak a T-sejteknek, mintha azt mon-danák: - Hé, nézzétek csak! Ez a kórokozó okozta a fertőzést! –

Ez a fertőzés kórokozóját azonosító információ-átadás az antigén bemutatás (prezentáció).

És mivel minden vírus, mint például amumpsz vagy a kanyaró darabkái iskülönböző alakúak, a T-sejtekpontosan meg tudják mondani,melyik vírus fertőzte meg a szervezetet.

Miután a dentritikus sejtekbemutattak egy antigént, a T-sejtek képesek azt azonosítani,és megkezdhetik munkájukat.

Az immunrendszer egyéb sejtjeit is riadóztatják, és jelzikszámukra, milyen kórokozóval vandolguk. Az immunrendszer most már megtá-madhatja azokat a kórokozókat, melyek a szervezet sejtjeibenélnek és szaporodnak.

A dendritikus sejtek felszínén található különleges állványokat fő hisztokompatibilitási komplexnek,vagy MHC-nek nevezzük (angolul Major Histocompatibility Complex). Nevét azért kapta, mertmeghatározza, hogy a szervezet mennyire fogadja be az átültetett szervet vagy szövetet. Histo latinulszövet, a kompatibilitás pedig összeférhetőséget jelent. Az MHC működésének alapos megértése lét-fontosságú a szervátültetések, vagy a degeneratív megbetegedések kezelését célzó őssejtterápiák tovább-fejlesztéséhez.

dendritikussejt

segítő T-sejt

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

24

Hogyan ismeri fel az immunrendszer akülönböző kórokozókat?

Megtanultuk, hogy minden limfocitának csak egyféle antigén receptora van.Tehát ha a mumpszot elkapjuk, csak a mumpsz antigénekkel kapcsolódni képesreceptorokat hordozó limfociták fogják a vírust észlelni. A más kórokozókatészlelni képes sejtek tudomást sem vesznek a mumpszvírusról. De millió ésmillió kórokozó vesz körül minket. Nyilvánvaló, hogy a szervezetnek rengetegkülönböző limfocitára van szüksége a védekezéshez.

Szerencsére ezek rendelkezésünkre is állnak. Ha utánajárnánk, hányféle antigén receptor van azemberben, kiderülne, hogy több mint 10 MILLÁRD! Vagyis 10 000 000 000. Ez a sokféle re-ceptor azt jelenti, hogy biztosan van a szervezetben legalább egy limfocita, ami képes felismerniaz illető kórokozót, bármilyen legyen is az. És a sokféle limfocita együttműködése révén az im-munrendszer rendkívül sokféle kórokozótól képes megvédelmezni a szervezetet.

Szüleinktől 30-40000 gént öröklünk, melyeketegyüttesen genomnak nevezünk. Genomunkban van-nak olyan gének, melyek testünk különféle részeithozzák létre, mint például az izmokat, a bőrt, a cson-tokat vagy szerveinket. Az antigén receptorokat isgének hozzák létre.

Hogyan is képes testünk ilyen sokféle antigén re-ceptort létrehozni?

apu anyu

Gének

én

A genomunkmindenütt jelenvan testünkben

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

25

Általában azt mondjuk, hogy testünkben egy fehérjét csak egy gén hoz létre, de az antigén re-ceptorokra ez nem igaz. Az antigén receptor gének ugyanis több különálló darabkából állnak, mintegy kirakósjáték. És csak a limfociták képesek arra, hogy ezeket a darabokat sokféle kombiná-cióban illesszék össze, és belőlük a szinte végtelen számú antigén receptor tervrajzát elkészítsék.

A kirakós több száz lehetséges gén-darabjából egylimfocita csak kettőt-hármat választ ki és illeszt össze.Minthogy a gén-darabok kiválasztása véletlenszerű, ésmivel a darabok összekapcsolása többnyire pontatlan,elképesztően sokféle antigén recepor létrehozására vanlehetőség. (Ahogy ezt korábban láthattuk, egy limfoci-ta csak egyféle antigén receptort hordoz. Tehát a sok-féle receptor természetesen nem egy sejten, hanem azegész limfocita készleten jelenik meg. A fordító megj.)

ki

ra

kós

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

26

Hogyan emlékszik az immunrendszer azokra akórokozókra, melyekkel már találkozott?

Amikor egy B-sejt először találkozik egykórokozóval, több mint egy hétbe telik, mireantitesteket készít ellene. Ezalatt az idő alatta B-sejt olyan sejtté alakul, amely nagy mennyiségű antitest gyártására képes. Denem minden B-sejtből lesz antitestgyártósejt. A B-sejtek egy részének az a feladata,hogy emlékezzen az új kórokozóra. Ezekethívjuk memória B-sejteknek.

Amikor a memória B-sejt ismét találkozik egy olyankórokozóval, amire emlékeznie kell, azonnal munkához lát,és néhány nap lefogása alatt rendkívül sok antitestet termel.

De a memória B-sejtek nemcsak gyorsabban termelnekantitesteket, hanem az általuk készített antitestek jobbminőségűek annál, amit a kórokozóval először találkozó B-sejtek készítenek. Ezek a „szuper-antitestek“ erősebben kötődnek a bakteriális toxi-nokhoz, és hatékonyabban jelölik meg a baktériumokat az őket megtaláló és beke-belező makrofágok számára.

A limfociták képesek emlékezni azokra akórokozókra, melyekkel már találkoztak.

Először

Másodszor

Szervusz…

memória B-sejt

vírus

B-sejt

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

27

A T-sejtekből is keletkeznekmemória sejtek. Normális körül-mények között a segítő és ölő T-sejtekellenőrző körútjaik során bejárják atestet. Amikor kórokozóval találkoz-nak, a megfelelő antigén receptorralrendelkező T-sejtek gyorsan sza-porodni kezdenek, és felkészülnek amunkára. Ez a folyamat legalább egyhetet vesz igénybe. Ezalatt a segítő T-sejtek egy része memória T-sejttéalakul. És ha még egyszer találkoznakugyanazzal a kórokozóval, már„ugrásra készen“ állnak.

Ezáltal azok, akik már átestek egy mumpszfertőzésen, T és B memória sejteksokaságával rendelkeznek, melyek ezt az egy vírust képesek felismerni. Ugyan-így a bármely más fertőzésen átesett embereknek is rengeteg olyan memória T- ésB-sejtjük van, melyek azt a bizonyos kórokozót képesek felismerni.

Azt hiszem, beletelikmég egy hétbe…

Már csak néhány nap.Ez aztán gyors!

Gyerünk!

szuperantitest

közönséges antitest

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

28

csont

csontvelő

Hű...

segítő T-sejt

ölő T-sejt

tímusz

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

29

Minden immunsejt fehérvérsejt, és mindegyik acsontokban keletkezik. A csontok nagyon kemények,de puha és szivacsos belsejük van, az úgynevezettcsontvelő. A vér sejtjei a csontvelő különleges sejt-jeiből keletkeznek, melyeket hematopoetikus, vagyvérképző őssejteknek nevezünk. Egyetlen őssejtakármennyi, és bármilyen immunsejtet létrehozhat.

A vörösvértestekhez és vérlemezkékhez hasonlóan az immunsej-tek nagy része, például a neutrofilek, a B-sejtek és a makrofágok, acsontvelőben keletkezik. Csak a T-sejtek mások. A T-sejtek egy, aszív közelében található különleges szervben, a tímuszbankeletkeznek. A T-sejtek gyártására szánt vérképző őssejtek ebbe aszervbe vándorolnak és itt érnek meg.

A frissen készült immunsejtek a vérereken keresztül áramlanak kia csontvelőből és a tímuszból a testbe. A sejtek ezután, hogymegkezdjék munkájukat, a nyirokcsomókba és a lépbe vándorol-nak, ahonnan majd az immunválasz kiindul.

Hol keletkeznek az immunsejtek?

Hol keletkeznek az immunrendszer sejtjei, és hol végzik

feladatukat?

Honnan kapta a tímusz a nevét? Egyesek szerint onnan,hogy a tehenek tímusza, melyet néha a főzéshez használnak,éppen olyan illatú, mint a kakukkfű (latinul thymus).

makrofág

dendritikus sejt

neutrofil

B-sejt

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

30

Az immunsejtek a vérerekben és a csakáltaluk használt nyirokerekben utazva jár-ják be a testet. A vérerekhez hasonlóan anyirokerek is az egész testek behálózzák. Anyirokerek mentén itt is, ott is a nyirokcsomó-nak nevezett ellenőrző állomások talál-

hatók. A nyirokerekben utazó immunsejtek ezeken acsomópontokon gyűlhetnek össze nagy számban. Avérerekben utazó immunsejtek pedig a hasüregbentalálható lépben gyülekeznek.

Hol végzik az immunsejtek a feladatukat, éshogyan kerülnek oda?

Ez a lép.

Nézd ezt a soknyirokcsomót!

nyirokcsomó

nyirokér

nyirokér

nyirokcsomó

A csonvelőben és a tímuszban készült immunsejtek ellenőrzőkörútjaikon bejárják az egész testet. Fejünk búbjától a lábujjunkhegyéig, bárhol is legyen a fertőzés, az immunsejtek odarontanak,legyőzik a kórokozót, és így megvédik a szervezetet.

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

31

Az immunsejtek a lépbenés a nyirokcsomókban

találkozhatnak egymással.Korábban már megtanultuk,

hogy minden egyes immunsejtneksaját feladata van. De az immunrend-

szer csak azért képes a testet a kórokozók-tól megvédeni, mert a testben rengeteg immun-

sejt van, melyek információt adnak át egymásnak,és szorosan együttműködnek. A lép és a nyirok-csomók biztosítják az immunsejtek részére ahelyszínt a találkozókhoz és az információ-cseréhez. Ugyanitt készülnek az antitestek és ittaktiválódnak az ölő T-sejtek is.

Amikor legutóbb megfáztál, fájt-e a torkod, éséreztél-e kis csomókat a nyakadon? A csomóknyirokcsomók voltak, és azért duzzadtak meg,

mert a bennük lévő immunsejtek ott vették fela harcot a megfázást okozó vírusokkal,

melyek az orron és a szájon át ju-tottak be a szervezetbe.

Ritkán, de születnek emberek lép nélkül. Szájon vagy orron áttörténő fertőzés esetén ezekben bennük is megfelelő immunválaszalakul ki. Ha viszont megvágják magukat és a vérbe jut a kórokozó,immunválaszuk nem elég hatékony. Ebből adódóan az ilyen fer-tőzéseik tünetei sokkal súlyosabbak.

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

32

Hogyan tájékozódnak az immunsejtek?

Az immunsejtek azért találhatnak oda anyirokcsomókba, mert a nyirok-csomókolyan jelzőmolekulákat készítenek,melyek neonreklámként hirdetik: - Ezegy nyirokcsomó! – A testben ellenőrzőkörútjaikat járó immunsejtek találkoznakezekkel a jelekkel, felismerik honnan jön-nek, és válaszképpen belépnek a nyirok-csomókba.

* A molekulák atomokból állnak. A molekulák az adott anyaglegkisebb egységei, melyek még mindig hordozzák az illetőanyag jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait.

Említettük, hogy az immunsejtek a vérerekben és nyirokerekbenvándorolva őrjáratoznak a szervezetben. De hogyan találnak odaaz immunsejtek a nyirokcsomókba? És fertőzés esetén hogyantalálják meg a helyet ahol a kórokozók a szervezetbe jutottak?

atomok

molekula

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

33

Fertőzés esetén a dendritikus sejtek nemcsak akórokozó fajtáját azonosítják a T-sejtek számára,hanem olyan jelzőmolekulákat is kibocsátanak,melyek felhívják a környezetük figyelmét a fer-

tőzésre. A környező vérerekben és nyirokerek-ben áthaladó immunsejtek e jelzőmolekulákhatására a fertőzés helyszínére vándorolnakés elintézik a kórokozókat.

A sejtek felszínén található ilyen jelző-molekulákat adhéziós molekuláknak hívjuk,ezek mutatják meg a közeledő immunsej-teknek, hogy pontosan merre járnak,méghozzá úgy, hogy a felszínükhöz tapad-nak. Más sejtek kemoattraktánsnak nevezettjelzőmolekulákat bocsátanak ki, melyeknagyobb távolságra eljutva „vezetik“ azútjukba kerülő immunsejteket. Olyan ez,mint egy bolt, amelyik az ajtó fölé kirakottjókora neonreklámmal (adhéziós molekulák)próbálja felhívni magára a figyelmet, és avevőket a bejáratnál álló alkalmazottak (ke-moattraktánsok) csalogatják be.

• A kemokinek a kemoattraktánsok egy jól ismert csoportját alkotják.• Ha valakiben egyáltalán nem termelődnek adhéziós molekulák, nem

alakul ki bennük megfelelő immunválasz, mivel a limfociták nemjuthatnak be a nyirokcsomókba.

nyirokcsomó

Itt a bejárat!

Üdvözöljük!

Lépjenek beljebb!

Kemoattraktánsokadhéziós molekula

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

34

Hogyan segítenek egymásnak az immunsejtek?

Ellentétben a levelekkel, acitokinekre nem kell pontoscímzést írni ahhoz, hogy eljus-sanak a megfelelő címzetthez. Acitokinek különböző alakúak, éscsak azok az immunsejtekkaphatják meg őket, melyeknekmegfelelő alakú postaládája van(hasonlóan ahhoz, ahogy szö-gletes nyílásba csak szögletes pál-cika illeszthető). Ezt a postaládátcitokin receptornak hívjuk, és másmint az antigén receptor.

A nyirokcsomókban, vagy bárhol ahol az immunsejtektalálkoznak, a sejtek sokféle molekulát használnak az in-formációcseréhez.

Az immunsejtek kommunikációjában ál-talánosan használt molekulák a citokinek. Acitokinek lehetővé teszik az információtovábbítását még az egymástól nagy távol-ságra levő immunsejtek között is, minthacsak levelet írnának egymásnak.

segítő T-sejt

ölő T-sejt

B-sejt

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

35

Mármost, bizonyos citokinek parancsokat közvetí-tenek a sejteknek, mint: - Ébresztő! – vagy: Osztódni!-Más citokinek pedig arra utasítják a sejteket, hogy lassít-sanak és álljanak le, vagy pedig pusztítsák el magukat.Amikor a sejtek megkapják a „mozgósító“ parancsot,néhányan válaszképpen lázas munkába kezdenek. Ahelyzettől függően viszont más sejtek ott helyben el-pusztulnak.

A kutatók meglehetősen sokféle citokint fedeztek már fel. Egyikük, az interferon akkor vált ismertté, mikoraz orvosok a rák és a hepatitisz C kezelésében kezdték alkalmazni. Az interferon segíti a testünk immun-sejtjeit az egymás közötti kommunikációban.

A citokineket hírvivőként használva az immunsejtek igen fejlettinformációs hálózatot képesek fenntartani. Hasonlóan ahhoz, ahogyaz emberek a mobiltelefonokat és az e-mailt arra használják, hogy aközvetlen környezetükön túl másokkal is kapcsolatba lépjenek, azimmunsejtek folyamatosan kommunikálnak egymással a citokin-

hálózat segítségével, mialatt az egész testet bejárva ellenőrzőkörútjaikat végzik.

Azt hiszem,megértették...

HálózatHalló! Vanott valaki?

Igen, hallak!

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

36

Hogyan szabályozza magát azimmunrendszer?

Az immunsejtek által indított támadást, ami a szervezetet megszabadítja a kórokozóktól, immunválasz-nak nevezzük.

Most már biztosan értitek, hogy nagy bajban lennénk ha az immunrendszerünk szükség esetén nem in-dítaná be a megfelelő választ. De az is pontosan ugyanolyan rossz lenne, ha minden egyes apróságraugrana. Olyan immunválaszra van szükségünk, amely csak akkor és annyira aktiválható, amikor és amennyire szükséges. A megfázást kísérő lázat az immunválasz okozza, de képzeljétek csak el mi történnevelünk, ha a láz akkor sem szűnne meg, mikor a vírust már legyőztük.

Az immunrendszernek többféle lehetősége van, hogy a túlzott immunválasz kialakulását megakadá-lyozza. Vannak olyan sejtjei és molekulái, melyeknek az immunválasz gátlása a feladata. Az egyik sejt,amely erre specializálódott, a szabályozó (regulátor) T-sejt.

szabályozó T-sejt

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

37

Az immunrendszer nemcsak arra képes, hogy egy már folyamatban levő immunválasztleállítson, hanem arra is, hogy a szükségtelen immunválasz elindítását megakadályozza. Alimfocitákon levő antigén receptorok rendkívül érzékenyek, és igen gyenge jeleket is képe-sek érzékelni. Gyenge jelek hatására azonban a sejtek csak készenléti állapotba kerülnek ésvárnak. Csak a fertőzés okozta erős jelek hatására lépnek igazán akcióba.

Az immunrendszer rendkívül megbízható védelmi rendszert biztosít a szervezet számára.Különleges sejtek állnak rendelkezésére, fejlett kommunikációs rendszerrel és megfelelő fegyverekkel van felszerelve, mint például az antitestek. És most már tudjuk, hogy egy sorbiztonsági rendszere is van, melyek megakadályozzák a szükségtelen támadásokat, illetve aszervezetnek kárt okozó túl erős immunválaszt.

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

38

Miért nem támadja meg azimmunrendszer a szervezetet vagy atáplálékot?

A kórokozók mellett még rengeteg minden kerül szervezetünkbe min-den áldott nap. Testünk szempontjából a megevett táplálék vagy a bél-rendszerünkben élő milliónyi baktérium egyaránt betolakodónak tűnhet.De az immunrendszer nem fog minden idegen dolog ellen azonnal tá-madást indítani.

A saját testünk ellen sem indít támadást. Ehelyett az immunrendszerelfogadja – sajátnak tekinti – a szervezetet és elfogad minden egyebet is,ami a szervezet közelébe kerül, de ár-talmatlan (pl. a táplálékot). Az im-munrendszernek ezt a tulajdon-ságát toleranciának nevezzük.

Elpusztult… katt

katt

Kijárat

T-sejt

tímusz

Igen, gondolommindenki a vizs-

gálatra vár.

Nézd ezt asort!

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

39

Először is lássuk csak, miért nem támadja meg szervezetünksaját magát.

Emlékezzünk arra a kijelentésre, hogy a B- és T-sejteknek jó-val több mint 10 milliárd különböző antigén receptora van! Ilyensokféle receptor között könnyen akadhat olyan is, amely a szer-vezet valamelyik saját antigénjét ismeri fel. Ha egy ilyen recep-tort hordozó limfocita bekerülne a véráramba, a sejt támadást in-dítana a szervezet ellen, ami katasztrofális következményekkeljárhatna.

Hogy ez ne történhessen meg, a véráramba való kibocsátásukelőtt a limfociták „szűrővizsgálaton” mennek keresztül, hogykiderüljön, melyikük hordoz olyan antigén receptorokat, melyeka szervezet saját antigénjeivel kapcsolódhatnak. A B-sejtek vizs-gálata a csontvelőben, a T-sejteké a tímuszban történik. A veszé-lyes antigén receptorokat hordozó sejtek ott helyben elpusztul-nak.

De még ha ezeknek a veszedelmes limfocitáknak egy része kiis kerül a szűrőhelyekről és bekerül a szervezetbe, akkor sincsminden veszve. A korábban említett mechanizmusok – azok,amelyek a szükségtelen immunválaszt meggátolják – ezeket asejteket is féken tartják.

A táplálékkal, illetve a gyomorban és vastagbélben élő hasznosmikróbákkal szembeni toleranciát pedig az immunrendszerkülönleges mechanizmusai teszik lehetővé.

Ó, ez elpusztult…

Üdv!

009_039q6HU_009_039 2011.04.18. 23:47

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

II. rész

A betegségekről

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

42

A fertőző betegségeket a szervezetbe bekerülő és ott szaporodó láthatatlan mikroorganizmusokokozzák. Az immunológia története, amely a 18. században a Jenner által felfedezett védőoltás-sal kezdődött, egyszersmind a fertőző betegségek elleni küzdelem története is. Hála a Jenner-félevakcina világszerte történő alkalmazásának, a himlő eltűnt. És az azóta kifejlesztett sok kiválóvédőoltásnak köszönhetően ma már sokféle fertőző betegséggel szemben védettek vagyunk.

A fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusokat patogéneknek nevezzük, vagy másképpenkórokozóknak. A kórokozók lehetnek vírusok és baktériumok. A baktériumok egysejtűek, ésnéhány mikron méretűek. (1 mikron megfelel a milliméter ezredrészének.)

• A himlő fertőző betegség, melyet a himlővírus okoz. Aki elkapja a betegséget, 40 fokos láza lesz, és egésztestét kis fekélyek és hólyagok borítják el. Régebben sokan belehaltak a betegségbe, de Jenner védőoltásá-nak köszönhetően 1977 óta senki sem betegedett meg himlőben..

• A „virus“ latinul mérget jelent. A régi görögöknél Hippokrátész a „virus“ szót betegséget okozó méregmegfelelőjeként használta.

Harc a a fertőző betegségekkel szemben

A kórokozókról általában

Szóval egy vírus akárezerszer kisebb lehet, mint

egy baktérium.

Ez aztán parányi!

mm mm mm

vírus

baktériumSejt

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

43

Hogyan okoznak betegséget a szervezetbe behatoló baktériumok?

A baktériumok olyan toxinokat termelnek, melyek a sejteket elpusztítják, vagy működésképte-lenné teszik. A sejtfaluk is tartalmazhat toxinokat, melyek lázat, hasmenést, vagy a vérnyomáscsökkenését okozhatják. A toxinok mellett a baktériumoknak számos egyéb fegyvere is van a szer-vezet károsítására.

A vírusok százszor vagy ezerszer kisebbek, mint a baktériumok, és sokféle sejtbe behatolhatnak.Ha egyszer bejutottak a sejtbe, igen gyorsan szaporodni kezdenek. A vírusfertőzés vagytönkreteszi a sejt normális működését, és a sejt halálát okozza, vagy a sejt korlátlan szaporodásátváltja ki, és ezáltal rákos sejtté alakítja át. A fertőzést követően bizonyos vírusok csak lassan sza-porodnak, és perzisztens (elhúzódó) fertőzést okoznak. Mások teljesen leállítják szaporodásukat,ami úgynevezett látens (alvó) fertőzést okoz.

baktérium

toxinok

nyálkahártya

sejthalálrák

vírus

A szervezeten kívül

A szervezeten belül

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

44

Milyen fertőző betegségeket ismerünk?

Rémisztő…

birka

lépfene

pestis

bolhák

patkányok

kutyák

veszettség

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

45

A baktériumok okozta zoonotikus betegségekközé tartozik a birkáktól vagy kecskéktől kaphatólépfene, a patkányokon élő bolháktól kaphatópestis, a tüdőbaj, melyet a köhögő betegektől, a le-vegő közvetítésével kaphatunk el, és a szennyezettételből származó szalmonella. Zoonotikus beteg-ségeket vírusok is okozhatnak, mint például a télengyakori influenzát, vagy a fertőzött állatok hara-pásával közvetített veszettséget. Más zoonotikusbetegségeket paraziták okoznak, mint például aszúnyogcsípéssel terjedő maláriát.

Az újonnan keletkezett betegségek közé tartozik aSARS (súlyos akut respirációs szindróma), melyetegy újfajta coronavirus okoz; az Ebola, a vérzésesláz, ami a belek vérzését okozza, és a fertőzöttek50-90%-ánál halálos; az AIDS, ami több emberhalálát okozza, mint bármely más fertőző betegség;és a madárinfluenza, amely akár világjárvánnyá isalakulhat, azaz világszerte rengeteg embert fer-tőzhet meg, úgy mint egykor a spanyolnátha.

Még mindig sok olyan betegség van világszerte,melyet nehéz kordában tartani. Különösen aggasz-tóak a zoonotikus betegségek, melyek kórokozói ál-latokat és embereket is képesek megfertőzni, és azújonnan kialakult betegségek, melyekről először ahetvenes években hallottunk.malária

Szalmonella

Influenza

szúnyog

szennyezett étel

Influenza vírus

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

46

Mi az AIDS?

A Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) olyan vírus, amely megfertőzi és elpusztítjaa segítő T sejteket. A T-sejtek számának csökkenésével az immunrendszer meggyengül,és olyan kórokozóktól is megbetegedhetünk, melyek az egészséges emberekben nemokoznak betegséget.

Amikor ez bekövetkezik, az illetőben kialakul az AIDS (angolul: Acquired Immuno-deficiency Syndrome), vagyis az úgynevezett Szerzett Immunhiányos Szindróma. Avírus jelen lesz az illető vérében és testfolyadékaiban, és azt továbbadhatja másnakszexuális úton, vagy a nők megfertőzhetik gyermekeiket szüléskor.

Aki HIV fertőzött...T sejtek

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

47

A kutatók úgy gondolják hogy a HIV a csimpánz immundefi-ciencia vírusból alakult ki, amely többszáz évvel ezelőttmegváltozott (mutálódott), és ezáltal képessé vált emberekmegfertőzésére. 2007 végére a HIV-fertőzött emberek számavilágszerte elérte a 30 milliót. Hatvan százalékuk a szub-szaharai Afrikában él.

Gyógyítható-e az AIDS? Sajnos jelenleg nincs olyan gyógymód, amiteljes gyógyulást hozhatna. Jelenleg a betegeket három vagy négy külön-böző gyógyszer kombinációjával kezelik. Ez a kezelés drasztikusancsökkenti a szervezetben levő vírusok számát, és jelentősen csökkentette azAIDS okozta halálozások számát. A fejlődő országokban élő HIV-fertőzöttemberek viszont nem tudják megfizetni ezeket a gyógyszereket.

Mindenféle kórokozómegfertőzi

Kialakul az AIDS

HIV vírus

sejthalál

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

48

A madárinfluenza azért veszélyes, mert a jól működő immunrendszerrelrendelkező fiatal, egészséges emberek nagy része belehal a fertőzésbe.Nem igazán értjük, miért van ez így, de azt tudjuk, hogy a madárinfluenzafertőzés eredményeként a szervezet hatalmas mennyiségben termeli acitokineket, és az immunsejtek ámokfutásba kezdenek.

A madárinfluenza a madarak fertőzőbetegsége, melyet a madárinfluenza A vírus okoz. Ez a vírus eleinte csak madár-ról madárra terjedt, de 1997-ben először ember is elkapta a madaraktól. Ezt a fer-tőzést a vírus H5N1 törzse okozta. 2007-re a világon több mint 300 ember kaptael a madárinfluenzát, és kétharmaduk bele is halt. A közegészségügyben dolgo-zók amiatt aggódnak, hogy a vírus hamarosan újra mutálódik, és képes lesz em-berről emberre terjedni. Ha ez bekövetkezik, a vírus világjárványt okozhat.

Elkerülhető-e, hogy elkapjuk amadárinfluenzát?

Influenzavírus

Ó, ne!

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

49

Tehát, hogyan kerülhetjük el, hogy elkapjuk a madárinfluenzát?Jelenleg a tudósok úgy gondolják, hogy a madárinfluenzát leginkább egy

hatékony védőoltással lehetne megfékezni. Nyilvánvaló, hogy a védőoltás nem tar-talmazhatja az élő madárinfluenza vírust változatlan formában. Ezért a kutatókolyan oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak, amely a vírus különböző részeinek fel-használásával készül. Így az immunrendszer a fertőzés veszélye nélkül találkozhat-na a vírussal. Természetesen a védőoltást először a biztonságosság és hatékonyságszempontjából ellenőrizni kell.

citokin (levél)

segítő T-sejt

makrofág

B-sejt

dendritikussejt

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

50

A legtöbb fertőző betegséget okozó baktérium vagyvírus a nyálkahártyákon keresztül jut be, majd szét-terjed az egész szervezetben. A nyálkahártya tulaj-donképpen egy vékony sejtréteg, amely minden, akülvilággal kapcsolatba kerülő testüreg belső fel-színét borítja. Ez béleli a szájüreget, az orrlyukakat,a torkot, a tüdőt, a gyomrot, a beleket és a végbél-nyílást. Ha már a nyálkahártyáknál sikerülne egy jóerős immunválaszt beindítani, a kóroko-zók be sem juthatnának a szervezetbe.

A jelenleg használatos védőoltások csakakkor segítik az immunválasz beindítását,ha a kórokozó már a testen belül van, arranem alkalmasak, hogy meggátolják akórokozók bejutását a szervezetbe.

A könyv első részében már olvashattunk arról, hogy a védőoltásokalkalmazásával nagyon sok fertőző betegség ellen sikerültvédettséget kialakítani. Napjainkban még mindig a Jennner-féle védőoltás a leghaté-konyabb a fertőző betegségek kordában tartására. De a tudósok újfajta, a fertőzőbetegségeket megelőző vagy éppen meggyógyító védőoltások kifejlesztésében is értekel haladást.

Hogyan tehetjük a védőoltásokat még hatékonyabbá?

Mennyiben segíthetnek avédőoltások?

nyálkahártya

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

51

Milyenek legyenek ezek az új tí-pusú védőoltások?

Jelenleg a kutatók olyan védőoltá-sokat fejlesztenek ki, melyeketlenyelhetünk, megihatunk vagybelélegezhetünk. Ez kevésbé ijesztő,mint a tűvel történő védőoltás, és anyálkahártyákon kialakuló im-munválaszt valószínűleg javíthatja.Az eddigi eredmények ígéretesek.Az Amerikai Egyesült Államokbanmár létezik a belélegezhető influenzaelleni védőoltás, és több nyálkahár-tyán át bejuttatható vakcina kifej-lesztése is folyamatban van.

ivás

belégzésevés

vírus

védőoltás

T-sejt

B-sejtek

antitest

dendritikussejt

nyálkahártyasejtek

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

52

Az eddigiek alapján világos, hogy az immunsejtek megbízhatószövetségesek, mindig készek arra, hogy a behatoló kóroko-zókkal szemben megvédjék a szervezetet.

Mielőtt a sejtek szolgálatba léphetnének, keletkezésük helyén, acsontvelőben vagy a tímuszban ellenőrző vizsgálaton esnek át. Ahhoz,hogy igaz barátaink lehessenek, az immunsejtek meg kell hogy külön-böztessék a szervezetet (saját) az esetleges betolakodóktól. A szervezetetmegtámadó immunsejt veszedelmet jelent, és el kell pusztítani. Néhaazonban ezek az elfajzott immunsejtek valahogy túlélnek.

Autoimmun betegségek

Mit nevezünk autoimmun betegségnek?

Ha az elfajzott sejtekmegmaradnak...

Ellenőrző pontok a csontvelőben és a tímuszban

Nemilleszkedik!

Egyezik!

Kiváló! Azellenségreveszedelmes,de minketnem bánt.

Ó, nem! El kellpusztítanunk.

limfocita

a szervezetsaját sejtje

a szervezetsaját sejtje

megmarad

elpusztul

NEM FELELT MEG

MEGFELELT

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

53

Azért még nincs minden veszve, mert azimmunrendszerben léteznek toleranciátfenntartó mechanizmusok, amint arról máraz I. részben írtunk. Ezek a biztonságimechanizmusok meggátolják, hogy az im-munrendszer megtámadja akár a szer-vezetet, akár a veszélytelen anyagokat,például a táplálékot. Normális körülmé-nyek között ugyanezek a mechanizmusok arenitens immunsejteket is megfékezik, ésmegvédenek minket.

Ha viszont a toleranciát képtelenekvagyunk fenntartani, az immunrendszer tá-madásba lendül a szervezet saját sejtjeivelszemben, mivel azokat összetéveszti az el-lenséggel. Ezt az állapotot autoimmunitás-nak, vagy autoimmun betegségnek nevez-zük. Hogy ez pontosan miért és hogyanalakul ki, még nem teljesen világos.

Jaj, nem!

Nézd!Megtámadják aszervezet saját

sejtjeit!

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

54

Milyen autoimmun betegségeket ismerünk?

Sokféle automimmunbetegség van, és ezek a szervezetben bárholkialakulhatnak. Nézzünk néhány példát.

A szervezet minden sejtjében van egy sejtszervecske, a sejtmag,amelyben az összes génünk található. Ha valakiben szisztémáslupus erythematosus (SLE) alakul ki, az immunsejtjei olyan anti-testeket termelnek, melyek megtámadják a sejtmagot, és ez azegész szervezetben gyulladásokat okoz. Más autoimmunbetegségek az ízületeket támadják meg, mint például a rheumatoidarthritis, vagy az agyvelőt és a gerincvelőt, mint a szklerózis multi-plex.

Bármely autoimmun betegségre igaz, hogy a tünetek és abetegség lefolyása mindenkiben más és más. Sajnos még ma semértjük pontosan, hogy a szervezet miért támad saját magára.

felhólyagzott bőr

izom

májkárosodás

izomgyengeség

hasnyálmirigyszigetsejtek

károsodása (I. típusúcukorbetegség)

veseelégtelenség

vérerek

bőrízületek

izomkárosodás

Szemkárosodás

Pusztulás a központi idegrendszerben(szklerózis multiplex)

Ízületi károsodás(rheumatoid arthritis)

vérerek pusztulása

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

55

Jelenleg az autoimmun beteg-ségeket olyan gyógyszerekkelkezeljük, melyek teljesen meg-gátolják az immunrendszerműködését, miközben elősegí-tik a támadás miatt meg-gyengült ízületek és egyébszervek működését.

Egyes betegek esetében azon-ban ez a kezelés nem hatásos, vagy pedig abetegek a kezelés hatására meggyengült im-munrendszerük miatt fokozott fertőzésveszély-lyel néznek szembe. Egyértelmű, hogy szükséglenne újfajta terápiák kifejlesztésére.

könny-mirigyek

Váladék-termelő

mirigyekkárosodása

fültőmirigynyálmirigy

Pajzsmirigykárosodása

Több szervkárosodása

Nézd csak, milyensokféle betegség

van...

pajzsmirigy

szívtüdők

máj

vesék

lép

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

56

A rheumatoid arthritis (reuma) olyan autoimmun betegség,melynek következtében az ízületek testszerte fájdalmassá válnak,és kezelés nélkül tönkre is mennek. Ha egy ízület befertőződik, köré-gyűlnek az immunsejtek, és egy sor „Okozz gyulladást!” parancsot közvetítő citokinttermelnek. Emiatt az ízület megduzzad, lüktet, vörössé és fájdalmassá válik, de ez afertőzés hatására szükségszerűen kialakuló immunválasz eredménye. Ha viszont azimmunsejtek támadása célzottan az ízület ellen irányul, a helyzet komolyra fordul.

Az ízületi hártya (synovium) az ízületeket védi. Ha a sejtjei gyulladást kiváltócitokin üzeneteket kapnak, aktiválódnak és osztódni kezdenek. A sejtosztódáskövetkeztében az ízületi hártya megvastagodik, és ahelyett hogy védené az ízületet,károsítja a csontot és porcot, ami tönkreteszi az érintett ízületet.

A rheumatoid arthritis éskezelése

ízületi hártya

csont

Mi a baj?

porc

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

57

A reuma kialakulásához vezetőfolyamatokat megismerve a tudósokújfajta, úgynevezett anti-citokinterápiát fejlesztettek ki, amely gátoljaa gyulladáskeltő citokinek működését.

Az anti-citokin terápiát márténylegesen használják is, és sokkalhatékonyabbnak bizonyult bármelyeddigi terápiánál.

Anti-citokin kezelés

Egész jólműködik, mi?

Válts ki gyulladást!

Több kellbelőlünk!

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

58

Az allergiát okozó dolgokat, például a virágport, a poratkákatvagy egyes ételeket allergéneknek nevezzük. És mikor im-munsejtjeink olyan dolgok ellen lendülnek támadásba, melyekártalmatlanok, kialakul az allergia.

Az allergiák nagy részét az immunsejtek egy csoportja, azúgynevezett hízósejtek okozzák. A hízósejtek rengeteg olyankémiai anyagot tartalmaznak, melyek tüsszögést és gyulladástváltanak ki. Az allergiás emberek hízósejtjeinek felszínéhezIgE típusú, az allergént felismerő antitestek kapcsolódnak.Amikor az IgE találkozik egy allergénnel, a hízósejt azt hiszi,ellenséggel találkozott, és egy szempillantás alatt kibocsátja abenne tárolt kémiai anyagokat. Az ennek következtébenkialakuló gyulladástól a bőr kivörösödik és viszketni kezd.

Más immunsejtek is gyorsan a helyszínre sietnek, és mivelolyan fegyvereket vetnek be, melyek normálisan a kórokozókellen használatosak, helyettük a szervezet sérül meg.

Ezt hívjuk allergiának.

Amint itt a tavasz, szüntelenül tüsszögsz? És viszket a szemed? Hatojást eszel, csalánkiütést kapsz?

Ha kirándulsz, és megérinted a füveket-fákat, nyomban viszketnikezd a kezed? Az esetek nagy részében ezek a jelenségek immunreak-ciók, közismertebb nevükön allergiás reakciók.

Az allergia is immunreakció

Mi az allergia?

Nahát! Amacskák is

lehetnekallergiásak!

A macskákis lehetnekallergiásak?

Viszket...

allergének

atkák

Úgy bi-zony!

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

59

virágporhízósejt

Hihetetlen!

kémiaianyagok

hízósejt

IgE

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

60

Mire allergiásak az emberek?

A leggyakoribb allergia a szénanátha, melyet bizonyos fák, mint például a nyírfavirágpora okoz. Szintén gyakran előforduló allergia az ekcéma, amitől a bőrkivörösödik és viszket, vagy az asztma, amitől az ember szüntelenül köhög, vagyaz ételallergiák.

Allergiásak lehetünk az állati szőrre is, a poratkákra, méhcsípésre, vagy egyes, azékszerek készítéséhez használt fémekre. Allergiát válthatnak ki akár a kontakt-lencsék is, vagy gyógyszerek is, mint például a penicillin.

virágpor

gabonafélék

mogyorótojás

atkák

rák hal

Ez mind

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

61

Különösen vigyázni kell a mogyorófélékkel, a méhcsípéssel és a penicillinnel,mert ezek a szervezet egészére kiterjedő, intenzív allergiás reakciót okozhatnak.Ezt a reakciót hívják anafilaxiás sokknak. Az ilyen reakciók kialakulását leginkábbúgy védhetjük ki, ha meggátoljuk az allergének bejutását a szervezetbe.

Allergia kialakulhat rögtön az allergén bejutását követően (azonnali reakciók),vagy valamivel később (késői típusú reakciók).

A két reakcióban más típusú immunsejtek játszanak központi szerepet az im-munválaszban, és a mechanizmusok is különböznek. Az allergiák kezeléséhezszükséges terápiák kifejlesztéséhez létfontosságú ezen mechanizmusok különb-ségeinek megértése.

állati szőr

fémek

méhek

nyírfakontaklencsepenicillin

okozhat allergiát

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

Mármost, ha az allergiás reakciót a poratkákbelélegzése váltja ki, nem lesz semmi bajunk, ha atka-mentes, friss levegőt szívhatunk. De mi történik, hafolyamatosan atkával teli levegőt lélegzünk be?

Nos, ilyen esetben a légutaink gyulladása folyamatosanfennáll, mivel a gyulladást kiváltó immunsejtek isottmaradnak. Az idő múlásával a légutak szerkezetemegváltozik, és a levegőnek egyre szűkebb és szűkebbcsőrendszeren kell átjutnia.

Az ilyen elváltozást szakszóval remodelingnek hívjuk.Ha egyszer a légutak szerkezete átalakult, már nagyonnehéz a normál állapot visszaállítása. Ezért a kezelésnagyon bonyolult.

Hogyan alakul ki azasztma?

Vizsgáljuk meg közelebbről a gyermekek körébengyakori allergiát, az asztmát.

Asztmát sok minden okozhat, de leggyakrabban a po-ratkák váltják ki. A legtöbben valószínűleg sosem láttakmég poratkát, de ha mikroszkóppal gondosan megvizs-gálnánk otthon a szőnyeget vagy az ágybetétet...telitalálat! Ezrével láthatnánk őket. Úgy bizony. Az al-lergének mindenfelé ott vannak a környezetünkben.

62

zihálás

a hörgő, vagyisa légút kereszt-metszete

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

Ezért kritikus, hogy ezt a szerkezeti áta-lakulást megelőzzük. Az allergia kezelésérekiváló gyógyszerek, az úgynevezettszteroidok állnak rendelkezésünkre. Haporatkákra vagyunk allergiásak, az orvosszteroidokkal kezelhet minket. Ugyanakkorvalószínűleg javasolni fogja, hogy távolít-suk el a szőnyegeket, vagy vegyünk hipoal-lergén ágybetétet, hogy minél kevesebbetérintkezzünk az atkákkal.

63

Így alakul át légutainkszerkezete

allergén

Várj...

Muszájkiráznom ezt

a koszostakarót!

Macska-kosár

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

64

Gyógyítható-e aszénanátha?

Tavasszal nyílnak a virágok, felélénkülünk, és kedvünkkerekedik kimenni a szabadba. Mégis, amint kijutunk a sza-badba, vég nélkül tüsszögünk, és állandóan folyik azorrunk...

Nem túl szórakoztató, ugye? Valamit biztosantehetünk a virágpor okozta allergia ellen, nem?

Az immunológia berkein belül sok kutatófoglalkozik azzal, hogy a szénanáthábanszenvedőkön segítsen.

Mostanáig a szénanátha kezelésére szol-gáló gyógyszerek csak a tünetek enyhítésérevoltak alkalmasak, azáltal, hogy meggátoltáka hízósejtek által termelt kémiai anyagok fel-szabadulását. De álljunk csak meg egy pil-lanatra, és gondoljuk végig, mit is jelent ez.Az évszakok változásával a levegőben lebegővirágpor összetétele is változik. Ha valakiegy adott virágporra allergiás, az idővel al-lergiás lesz másfajta virágporokra is. Vagyisa szénanátha egyszerű tüneti kezelése azt je-lenti, hogy előbb-utóbb majd fél évenkeresztül gyógyszert kell szednünk.

Van-e más megoldás?

dendritikus sejt

B-sejt

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

65

Megtanultuk, hogy az allergia tulajdonképpen im-munválasz. És a könyv első részében olvashattunk ar-ról, hogy az immunrendszerben vannak olyan gátlósejtek, melyek csökkentik az immunválasz mértékét,vagy éppen teljesen le is állítják azt. A szénanáthaegyszerű tüneti kezelése helyett a tudósok az im-munrendszer önszabályozásával kapcsolatos is-mereteik felhasználásával remélik új, ötletes védőoltá-sok vagy gyógyszerek kifejlesztését, melyek elevemegakadályoznák a szervezet kóros reakcióit az al-lergénekre, pl. a virágporra.

segítő T-sejt

védőoltás

szabályozó T-sejt

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

66

Normális körülmények között a szervezet minden sejtjefolyamatos párbeszédet folytat a szomszédaival arról, hogyvajon pihenjen-e vagy dolgozzon, osztódjon-e vagy pusz-tuljon el, és ezáltal a sejtek egymással együttműködveegészséges szövetet hoznak létre.

Néha azonban egy sejt génjei károsodnak, és többé nemképes hibátlan fehérjéket termelni. Ennek következtében asejt nem tud megfelelő párbeszédet folytatni a szomszé-daival. Ha egy ilyen sejt osztódni kezd, akkor annak aszövetnek egy része úgynevezett daganattá növekszik.Ebben a stádiumban a daganat jóindulatú, és nem okoz bajt.

A daganatos sejtek azonban viselkedhetnekalattomosabban is. Ezek a rosszindulatú sejteknemcsak eredeti helyükön hoznak létre dagana-tot, hanem a környező szövetekbe is behatolnak,vagy a testfolyadékokban vándorolva a szervezetegyéb pontjaira is eljutnak, és ott szaporodvaújabb daganatokat hoznak létre (áttétek). Ezeketa daganatokat hívjuk ráknak, és a rákot okozósejtek veszedelmesek, mert az életünkre törnek.

Használható-e az immunológia a rák gyógyításában?

Mi a rák?

egészséges szövet

jóindulatúdaganat

rák

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

67

Milyen fajtái vannaka ráknak?

A szervezetünk két részre osztható:az egyik a felszín, a másik a belsőrészek. Noha az emésztőszervek, minta gyomor vagy a belek a testünk belse-jében találhatók, mégis a felszínhezsoroljuk őket. Az ilyen felszíniszövetekből kialakuló rákok akarcinómák. A rák egyéb fajtái nevü-ket az alapján kapják, hogy a szervezetmely részében alakulnak ki. Ígypéldául csontban és izomban kifej-lődő rák a szarkóma, míg a limfociták-ból kialakuló rák a limfóma.

A rák bármely fajtája ugyanúgy be-hatolhat a környező szövetekbe vagyelterjedhet a szervezetben, de a felszíniszövetekből kialakuló rákok(karcinómák) gyakoribbak, és több-nyire idős emberekben fordulnak elő.

Rák bármelyik szövetben kialakulhat.Emberben világszerte leggyakoribb atüdőrák, azt követi a gyomorrák, avastagbélrák, a májrák, és a mellrák.

Világszerte mindenki reménykedikabban, hogy a kutatók egyszer majd ki-dolgozzák a rák gyógymódját.

1.Tüdőrák

2. Gyomorrák

3.Vastagbélrák

5. Hasnyálmirigyrák

4. Májrák

felszín

belsőrészek

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

68

Hogyan küzd azimmunrendszer a rákellen?

Tudjuk, hogy a szervezet az immunrendszert használja azidegen dolgok felismerésére és eltávolítására. De az eddigiekalapján világos, hogy a rákos sejtek a szervezet részétképezik. Akkor viszont mit tehet az immunrendszer a rákellen ?

Ha kialakul a rosszindulatú daganat, az immunrendszerképes azt eltávolítani egészen addig, amíg a rákkisméretű. Ezt a immunsejtek rendszeres ellenőrzőkörútjai teszik lehetővé.

Vizsgáljuk meg, hogy működik az im-munrendszer, és miért nem nyújt tökéletesvédelmet ez ellen a betegség ellen.

Mint más korábban kifejtettük, a rákossejtek szervezetünk részei, de a többi sejt-től eltérően viselkednek. Gyakran termel-nek sérült fehérjéket, vagy olyan fehér-jéket, melyeket más sejtek nem termelnek.

Éppen ezek a fehérjék, az úgynevezettrákkal kapcsolt antigének, más néventumor antigének azok, melyek az im-munrendszer célpontjává válnak.

nyirokcsomó

ölő T-sejt

dendritikus sejt

rák antigén

rákos sejt

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

69

Arra azonban azonban nincs garancia, hogy a szervezet képes lesz min-den egyes rákos sejttől megszabadulni. Így például az antigént nem ter-melő ráksejtek, vagy az immunfolyamatokat irányító, citokin-termelő sej-tekből kifejlődött ráksejtek képesek kicselezni az immunrendszer el-lenőrzését, és ahogy osztódnak, végül rosszindulatú daganattá fejlődnekbennünk.

Amint az immunrendszer észleli a tumor antigéneket, az immunsejtek támadásbalendülnek.

A folyamat megegyezik a szokásos immunválasszal. A dendritikus sejtek beke-belezik a tumor antigéneket, és információt szállítanak róluk a T-sejteknek. Az ölőT-sejtek ezt követően elpusztítják a tumor antigéneket termelő rákos sejteket, míg asegítő T-sejtek utasítják a tumor antigének elleni antitesteket termelő B-sejteket,hogy fogjanak munkához. Az antitestek bármely útjukba kerülő rákos sejthez hoz-zákapcsolódnak, és lehetővé teszik a vérben úszkáló úgynevezett komplementmolekuláknak, hogy a rákos sejteket megtámadják és elpusztítsák. Ezen kívül az im-

munsejtek egy másik típusa, a ter-mészetes ölő sejtek (NK sejtek) is képe-

sek abnormális fehérjéik alapjánazonosítani és elpusztítani a

rákos sejteket. Így szabadulmeg a szervezet a rákos sejtek-

től.

segítő T-sejt

B-sejt

antitest

Szóval ígykapják el

őket.

ráksejt tumorantigének nélkül

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

70

A rák kezeléseimmunterápiával

Még az immunrendszer ellenőrzőtevékenységét elkerülni, és osztódni képesrákos sejtek is hordoznak valamiféle antigéneket. Ha az ilyen antigének ellen im-munválaszt tudnánk kiváltani, az lehetővé tenné a rák gyógyításást. Pontosan ez acélja a napjainkban folyó klinikai vizsgálatoknak.

Terápia rák elleni védőoltássalA tumor antigéneket és az immunrendszer

működését fokozó anyagokat kombináló kezelés arák elleni védőoltás ígéretét hordozza.

Dendritikus sejt terápiaEzzel a módszerrel dendritikus sejteket izolál-

nak a szervezetből, majd miután megfelelőantigéneket adnak a sejtekhez (amelyeket azokfelvesznek), visszajuttatják őket a testbe, hogymegkezdjék a harcot a rák ellen.

T-sejt terápiaÖlő T-sejteket és dendritikus sejteket izolálnak a szer-

vezetből és tumor antigénekkel stimulálják működésüket.Az aktivált ölő T-sejteket ezután visszajuttatják a szer-vezetbe, hogy támadást indíthassanak a rák ellen.

tumor antigén

tumor antigén

tumor antigén

adjuváns (immunstimuláló)

a tumor antigéneketbekebelező

dendritikus sejt

rákot elpusztító ölőT-sejtek

Hurrá! Hurrá!

ölő T-sejt

ölő T-sejt

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

71

Az immunterápia önmagában nem képes nagyméretű rákos dagana-tok elpusztítására. Ezeket a daganatokat először sebészeti útontávolítják el, azután jöhet az immunterápia, hogy eltakarítsa a maradékrákos sejtekből álló apró áttáteket. Így alkalmazva a kezelés hatékonymódszernek ígérkezik a rák kiújulásának megakadályozására.

Antitest terápiaAz antitest terápia a tumor

antigéneket felismerő antitestekalkalmazását jelenti.

elsődleges daganat

kicsiny rákos áttétek

eltávolítássebészeti úton

dendritikus sejtek,amelyek tumor

antigéneket vettek felstb.

immunterápia

a daganat nemújul ki

(megszabadult aráktól)

Az immunterápiák többsége még mindig kísérleti fázisban van. Devannak már olyanok, melyeket a gyakorlatban is alkalmaznak, mintpéldául bizonyos rákok ellen kifejlesztett antitest terápiákat.

A múltban tehetetlenül álltunk az olyanbetegek mellett, akiknek egész szer-vezetében szétterjedt a rák. Az immun-terápia azonban rajtuk is segíthet majd.

Hisszük, hogy a jövő komoly ígéretekethordoz magában.

ölő T-sejt

dendritikussejt

rákos sejt

tumorantigének elleni

antitestek

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

Utószó a japán kiadáshoz

Ez a könyv a Japán Immunológiai Társaság kapcsolatteremtő tevékenységének részétképezi. Azért írtuk, mert meggyőződésünk, hogy társaságunknak könyv formájában is könnyen hozzáférhetővé kellene tenni az immunológia világát mindenki számára, a kis-iskolásoktól a felnőttekig. Az igényes tartalom és a közérthető formátum kombinációjávalaz volt a célunk, hogy Ti is belekóstolhassatok ebbe a tudományágba, ami remélhetőlegfelkelti érdeklődéseteket a további kutakodáshoz.

A projekt a Társaság által az előző évben szervezett Meneki Fushigi Mirai, a nagyközön-ségnek szóló kapcsolatteremtő program részeként indult, kiállítási anyagok és tájékoztatókönyvek készítésével. Egy ilyen, a nagyközönségnek szóló könyv összeállítása részünkrőlmeglehetősen újfajta törekvésnek számít, de mivel specializált non-profit társasággá alakul-tunk, a tudásbázis kiépítése és az információ terjesztése mára nagyobb jelentőséget kapott.Ebből a szempontból a könyv megjelentetése egyfajta próbája is lehet annak, hogy a hoz-zánk hasonló szervezetek miként találhatják meg küldetésüket a mai világban. Úgy gon-doljuk, hogy az ilyen kapcsolatteremtő tevékenységek a kutatók számára is jó alkalmatteremtenek a közéletben betöltött szerepük újragondolásához. Igazán nagy örömömre szol-gálna, ha ennek a könyvnek a megjelenése jótékony hatással lenne a társadalomra és Tár-saságunk tagjaira, és ennek következtében elősegítené az immunológia és Társaságunk fej-lődését.

Szeretném szívből jövő köszönetemet kifejezni a Japán Immunológiai Társaság mindentagjának, kezdve elnökünkkel, Dr. Masayuki Miyasakával, hogy a projekt megfogal-mazódásától kezdve támogatta és irányította munkánkat. Köszönet Dr. Hiroshi Kiyonónakis, hogy kemény munkájával segítette a projekt beindítását. És köszönet a könyv szer-zőinek, Dr. Hiroshi Kawamotonak, az oktatásfejlesztési bizottság elnökének, valamint Dr.Toshiaki Ohtekinek, Dr. Noriko Sorimachinak, Dr. Shinsuke Takinak, és Dr. SachikoMiyakénak, a Közönségkapcsolatok Bizottsága tagjainak a könyv tartalmát, formátumát ésszövegét meghatározó áldozatos munkájukért. Emellett őszintén hálás vagyok Shinobu Yamasitha asszonynak a Yodosha szerkesztőségében, hogy türelmesen kezelte folytonostárgyalásainkat, és Tomoko Ishikawa asszonynak, aki a könyvet illusztrálta, hogy olyankedvesen fogadta a rengeteg, részletekbe menő kívánságunkat.

2008. április Japán Immunológiai TársaságDr. Yousuke Takahama

040_072q6HU_040_072 2011.04.18. 23:15

A csodálatosimmunrendszer

Így védelmezitestünket

I SBN 978-3-00-028073-3

Összeállította a Japán Immunológiai Társaság (JSI)IIllusztráció: Tomoko Ishikawa

Az Angol fordítás Anjali Patel a magyar fordítás Scholtz Beáta munkája. A könyv fordításához, kinyomtatásához és az elektromos változat összeállításához az anyagi hátteretaz Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége (EFIS) és a Magyar Immunológiai társaság (MIT) biztosította.

A cso

dálato

s imm

un

rend

szer

Összeállíto

tta a Japán

Imm

un

oló

giai Társaság

(JSI) Illusztráció

: Tom

oko

Ishikaw

a

www.wiley-vch.dewww.efis.org

a csodálatos immunrendszermit.hu/upload/immunologia/document/csodalatos_immunrendszer_borito... ·...

Documents