.. A TISZA MENTI

A nehézségek ellenére jó eredmények

Kongresszusi mun aversenyünk első értéke·ése Szocialista kollektíváink

az MSZMP XI. kongress:i:u~a tisi;teletére indított munka­versenv I. ne1svedéVi értéke­lését augusztus 19-ig elké­sátették. Az összesítések alapjan a vállalati verseny­bizottsag összegezte a vég­zett munka • eredményeit, melyről rövid n az alábbial~­ban zámolunk be.

Kénsavü7,emeink a terve­zettnél 3'.!00 tonnával többet termeltek. Fajlagos muta­toink iavulá"a 7 kg/tonna monohidrát nyerskén megta­karítást eredményezett melv­nek összérteke körülbelül 2,5 m.illiö forint. Az ismert nyersfObzfáthiánv miatt fel­táró üzemeink 36 ezer ton­nával. granuláló üremeink 41 ezer tonnával maradtak el a tervtől. A nyersfosdát felhasználá~a a tcn·ezett 500 kg tonna 7.uperfo„zfát he­h·ett 496 kg tonna. E meg­takarítás é-rtéke eg,,nillió fo­rint. A fdhasznált kén av mennyi ége tonnánként 378 h! monohidrát volt. A ter\'­ve1 . ,emben a m<'Pt<ikar1t11-. 6kg tonna monohidr t. mely­nek é-r~ke 1,85 millió forint.

n·rscnyév hátralc, ö reszébl'n - ainrmnilJl'n to, bbi n~·aghiány nem ml'rül frl és a • IA V 37.

ü zi <"SÚcsforgalom elle­nére a szükséges , a~úti kocsi mennyiséget bi7.lo­sítanl tudja - minden l'emény megvan arra. hoi;-y a kollektívák. a me~tett ~zernzé i intéz-

, l.edé i tervek alapján le-maradásukat behon·a. i<'lJe.,,Heni tudják éve tenükct.

A két és három komponeni;ú kevert mütn'igya termelése kedvezóen alakult. 41 ezel' tonna helyett 5 400 tonnat termelt az üzem.

Vá!lala!unk KISZ Bizottságának és Yé ,rehaitó IlizoUsánáuak o J b ülé·c

1071 auguszlu .. ában tartott vállalatunl, bizottsága, w,lamint V~P,rehajtó Bizottsága.

ulést KlSZ­KISZ

Elfogadták a II. féléves munkatervet, amelvben mt'g­ltatározt uk feladatainkat, knnivalúinkal.

Inlé..:kedési tervet dolgoz­tunk ki, hogy a KJSZ-bizott­. ág és alapszervezetei h,,­g ·an ké~züljenel< az l\lSZl\lP XI. kongresszu~ára.

Naµirendcn szerepelt míig a fintalok hm:afias és hon­\"édelmi nevelé:;énck értéke­lése.

Vállalaftwl nul az dmúll időszakban - az l\1! !SZ I e­ret n belül - KJSZ-uizul -:sági ·s alap"zerv•~zeli Mln-1 n is folyt z a munka. de nem lehetünk· nwgclége<ld­ll"k Vannak lc-nnival(,l; a KISZ-bizottsag és 11z T'l.Jl~Z {,ózötti kapc~ola t iavit:'isa ''r­dekében. valamint a :szt•t Vű· zés és propa;cái[is terén.

A mosószer üzem 400 ton­nával maradt el tervétől, az ok itt is nye1·sanyaghiány volt. Porfesték üzemünk szo­cialista brigádjai gazdasági váll:llásaikat 8.3 százalékkal túlteljesítették.

S7.állit-0 üzemünk kollek­tívája dic<;éretet érdemel azért az erőfeszítésért. amit tett annak érdt>kében. hogy a nehé-;: körülmények elle­nére a beérkezés és kis,ál­litás zökkenőmentes legyen.

Javultak energiakihozatali mutatóink. Bár termelő üze­meink tubbsége termelési tervét és vállalásait túltelje­sítette. termelési értékünk 42 millió forinttal volt ke­vesebb a tervezettnél. A .fel­sorolt anyag és energia faj-1 go:; értékek javulása vál­lalatunknak az clsö félévben kb. 11-1:! millió forint költ­ségmegtakarítast ercdményc­~ttt.

A"E. üzemi .i;:eneraUavitá~o­kat t !végeztek ~ kénalapú kéw,avüz.eniek B-c· üzemé­ben, a por!eslck a :,Zuper­foszfnt · i;ranu4tló üzemel -bcn pedig az idegen vállala­toknal létsz.ámhián.v volt.

Allóeszkúz-Ienntartási költ­ségunk a tervezett s.tinten alakult.

Vállalatunknál tovább javuU a munl,afegyelem. amit bizonyít az igazo­latlan hiányzások és a kiszabctt fegyelmi hatá-

rozatok csökkenése.

'rizenhárom újítást és ész­szcrüsítést nyújtottak be dolgot.óink,

A hatékonr. gyors munka­végzé„ és egymás segítése rdekében szocialista bri­

gádj,iink a termelő üzemek-

kel 30 esetben költöttek szo­cialista szerződést. 12-vel többet, mint az elmúlt fv hasonló időszakában. BrJ­g:idjaink eddig 6100 óra tár­sadalmi munkát ,·égezlt>k, elsősorban a 900 éves Szolno­kért: óvodák. bölcsődék oat­ronálása és játszóterek fel­szerelésén. valamint parkok épités~n.

Az értékelés időszakáig

vállalásaik teljesítésében

klemelkedo eredményt értek el a kongresszu. 1 munkaversenyben: •• kénsav üzem, kénalapű

savüzemek, kriolit üzem, szállító üzem. A porfe -téküzem „Március 21." és ,,Ságvári Endre", va­lamint a lakatos karban­tartó üzem „Március 15.'' .,Radnóti likló " 69 „Yasas•• szocialista

brigádjai.

Az emhtett ollekbvakon k1-vül túbb versenyző egység ért el ugyancsak elismeré.sre méltó ,eredményt, Munkájuk P!ismerúére a renddk~zés­re álló jut.almaz5.si keretből a ,·ersenybízottság 70 ezer io1;nt feloszt.í.sám jutalma­zási javaslatot tt-rjasztett elv az igazgató elvtársnak.

Negatívumként említjük meg. hogy a kiadott irányel­vektől eltérően a villamos műhely „Kandó Kálmán", „Dobi István". valamiilt az épületkarbantartó üzem ,,Vá­ci Mihály", ,.Erdei Ferenc", .,Pollack Mihály" és a bér­csoport „Martos Flóra" bri­gádja eddig még önértéke­lést sem készített. tgy a kongresszusi munkaverseny­ben végzett munl;:ájukat nem tudta értékelni a ver­senybizottság.

Füle Pál

Ebben a::; évbe,i haptáh a „lí iváló Dolgo"ó" círnet ALKALMAZOTTI ÁLLO­

MÁNY CSOPORT: Nagyivá­nyi Györgv, Varga Károly, Kézér· István, Tanka János, Fodor László, Kelemen Mik­lós, Németh Barnabás, Mu­csányi Kálmán, Templom Miklósné. dr. Kereszty Bélá­né. Fogarassy Józsefné, Ke­lemen l\1iklósné, Csekó Lás:t­lúné. Varga Júnos, R. Nagy István, Fekete Mihály.

MOSÓSZER ÜZE:'l'I: Lu­zsánvi Ferencné, ifj. Sinkó Sá11du1, Földvári Imréné, :\Iunkácsi György.

VILLAMOS ŰZBM: Kor­ro.os I,aios, Muhari Gyula. Csf.sz[tr István.

A-K~ S/\V ÜZEM; Lász-lri JÚL.~ef, ::;áfrúny Ii;tván, Gfü Tst\·án. .

KRIOLIT ÜZEM: \'Incze I\l.írt,, •. Stumm„r l\1i11ály.

BPÜLETK1\1ll3 NTAR'f'ó t;Zf, l: l\Uhál ·i Juzs..f, lert­lik 1c·1Jrenc, Fazck.as Sánd.:>r.

J,;\BORATÓRTU f: Puly;\k Kálmánné, St.abó Andra~né.

LAKATOS ÜZEM: Bán József, Szekeres Ferenc, Acs János. Kővágó Mihály. Győ­ri Sándor, Bóta András. Ja­niga László. Vidra János.

B-C KiNSAV ÜZEM: Bujdoi;ó János, Telek Ferenc, Kánya Zoltán.

GRANULALó ÜZEM: Ka­tona Boldizsárné, E::.zes Ju­dit, Varga János 1., Varga János II., Gődér Pál.

SZÁLLÍTÓ ÜZEM: ld. Zsi­dai Laszló. Gróf Ferenc, Hel­meczi István. Sólyom Mi­hály, Més?.áros János, Krc­csun Antal.

ENERGIASZOLGALTA'fÓ űZIUvt: Kovács lstván. na­lo2h Gyula. Batka Béla, ne­rt..-c.i: Lajosné.

T'Ont~F,ST~I~ 07.F. ,f: 1'1:t­r<.>rli Laii>sné. Németh \.'c­renc, MarczinÖvics Rez.:,oné.

FELTARó ÜZEM: Poh«lt Kátrnán. C7cczon J:i'e1·enc, Szóke Sándor.

VEGYI MOVEK D0LG0l0INAK· LAl>JA

Műve ödési lehetősé[!ek a TJIM-nél

'A Központi Bizott.sá~ hat:i­rozata a közmüvelődé.s fr.i­lesztés~röl többek között ki­mondja: .,Politikai-ideológiai, gazdasági, technikai érdekek egyaránt sürgetik a munkár múvelődes következete5 frj­leszt ~sét. A társad:ilom kul­turális felemelkedése swro­san ö szefüg~ a munkásosz­taly műveltségi hel. ·zetevel: n a munkásmüvelődés ügyét ezért alapvető fontosságimak kell tekinteni. Elsősorban a nagvüiemekben, a szocialis­ta brig:idokban már kial;1-kult. illetve alakuló, akllv működési igenvekkel rendel­kező közö~~égekre kell tá­mas.,_;kodni."

Vállalatunk köz.művelődési

gyakorlata helyesen alkal­mazkodik a Központi Bizult­~ág határozatának szellemé­hez. Rétegesen megvalósuló művelődési formák bizonyít­ják, hogy dolgozóinkban igény van a tanulásra, mű­velődésre.

Vállalatunknál az oktatás­nak külön rendszere alakult ki. Altalanos. szakmai és po­litikai oktatásba dolgozóink nagy része aktívan bekap­c~olódik.

A közmúvelód!!s másik na~y szférájában a szabad idő hasznos eltöltésében. a kulturált szórakozás elősegi­tésében. művelődési házunk dolgozóink rendelkezésére áll.

Intézményünk anyagi, technikai feltételei megfe-lelnek a korszerű követelmé­nyeknek.

Tartalmi munkánk orán atTa törekszünk, ho:::.v válla­latunk minden dolgozója ta­liíl.ia meg a számára érde­kes. tal'talmas programot.

A helyi adottságokat !i~ gyelcmbe véve elsősorban a kiscsoportos fo9.}alkozásokra helyeztünk nae;v ham(súlvt.

Jelenleg müködö csoport­jaink:

FOTÓSZAKKÖRONK ez évben :J'.j-40-es taglétszé'í•n­mal műh.idik . A ta~ok ön­képl.«'<;én kívül ielentús a tár:-a,lolmi folózC1:-ban frtt PrMt.'l->:dlé:;ünk, ami a válla­l I pmpagan1la munkáját se­t.ili cló. ~znkkürünk ors,.á­J~os k1üllítá ·on is jelentős credmén ·t érl el.

A szakkür t:igjai saJát csa­lácli '.s cmlékJ·,".pdkct is n szakkörben dr:,lgoz7ák ki. A lehr-t,i,..,,:wk icl<.:nlec: nincse­nek · teljei.en kihaszmu,,a.

ezért folyam~to~an várjuk a KóNYVTARU1 'K é\-ról­fotózás iránt érdcl·Iődo dol- é\'re hatekonrabbo:n töltl be gozóink jelentkezését. ki.izművelődési f<.oladatat. Az

, • ' ..i~lomá11ygxan.1p1tás és fel-CSILLAGASZ SZAKKÖ- dolgoz.i.s mellett az, olvit!>Óto­

RÜNK 15-20 tnggal fol~·a- borz,isrn i. k~ilön rnvdi.'2.ert rnatosan működik. A megvé- dolgozott klHárom kihe­ben egyedül állo természet- Jyezett könyvtarunk múkii­tudomünyus 1smeretterje;;z- dik. A :;wrialbt.a brlgóduk­test fol ·tat. Tudomám·os kal való közvetlen kapc~o­meg.figyel~seit - amit prug- lat kiéptlé';e ulán elértük, ramszeri.íen vége,: - az Urá- hogy egyre több brigad ke• nia Csillaqvizsgúló szakem- resi fel a l·ö11yvtf1rat. hogy berei is nagyra értél(elik. a brigád minden toi::.iút \Je-

Sajnos meg kell állapita- vonják a könyvolvasúlt tá-borába.

ni, hogy a sLakkür által bi;:- rn73_ban a könyvtárat tositott tudományos Ismeret- 2104-en látogatták. A köl­anvai:: atadására v:tllalatunk csönzött kötetek .zám::i 88\t, dolgozói körében csekély az könyvullományunk til50 ko-érdcklódés. tet.

KtPZőMűVf:SZETI SZ K­KÖR ÜNK 20-25 aktív tag­gal működik. 1972-ben ala­kult és ez évre - a nehez­, ·gek ellenére - jelentős eredményeket ért el. Tagjai két alkalommal házi kiállí­táson mutatkoztak be és 109 alkotás al jelentkeztek az Orszá2:os Vegyipari Amatőr Képzőművészek Kiállítására.

IRODALMI SZÍNPADUNK­NAK 30-35 a taglétszáma. A csoport 19ö4-ben alakult, olvan fiatalokból, akik eh;ő­sorban a közösséget keres­ték. músodsorban vállalták eg_v irndalmi színpad alakí­tásának nehézségeit is. Az eltelt 10 év alatt 25 saját . zerkl'~zté~ú műsorral, mint­egy 45 alkalommal mutat- ' kozo t be a csoport társa­dalmi ünnepségeken. ifjúsági klubokban. tanyaközponlok­ban, munkásszállásokon, or­s1.ágos seregszemléken.

A csoport 1971 nfa „Híd 1-:gyütlcs" néven vált is-mel'tté.

Az együttes müvé~ieti \'e• l'.ctője 197'.1-ban. munl áia rl­ismeréseként „Miniszteri di­cséret"-ben részesült.

Az lrorlalml S7.inpadok mt• nósitó v1;rsenyébc bekan­csolódva csoportunk 1974 má­jusában aranyérmet kapott.

Ismc>relterjesztó tevékeny­s{>günket elsósoi·ban kiscso­p0rtos mód~zerel·kel szervez­zük. Ehhez. szocialista bri­gadjaink is sok segftséget nyújt.1,nak. Me:;szerveztük a ,;zodalhta brigádvcielők íó­rurnát (8 elóaclás). Az éven­ként me.c;tartott ismeretter­jesztő elónd,'\sok száma eléri e 75~80-at., _

Könyvtárunk nincs kihasz• nálva. Hatékonyabb kihasz­nálá,t csak egy főfoglalkozt't­sú könyvtáros beállításá\.u tudnánk megoldani.

KözművelócJéi;i C.Yakorla~ tunkban külön gondol for­dítunk bejáró dulrozóink ;:órakozúsára 1972-ben be·

indítottuk a tószer:i művelö­dési otthonban a •. Bejáró doll!ozók klubját" havi egy alkalommal. Kezdemén}'e­zésilnk bevált, hbzen volt olvan rendezvényünk. ahol :no fő tekintette meg a műsort. A helyi propaganda n unka fokozásával szeret­nénk elérni. hogy a bejáró dolgozóink körében még nép• szerűbb legyen ez a művelő~ dési forma.

A v:'tllalatnal folyó .z.oda­li$la munkaverseny hánnas jelszavához kap~solúdva to­vúbbrn is segítsé1:?-et kfvA­nunk nyúJtanl brl~adjaink­nak abbnn. hogy kulturális \'állalásaikat minél maga­sabb szinten tudják telje:.f.­teni.

Kiállltasok rendezés.!ve!; iró--olvasó találkozó, mun­kás-múvész találkon',k szer,-, vczésével brigádlaink igé­nveit igvel<szünk klelé~íteni. A kulturális vúl\altii;ok t{ll­jesítésénél - kevés brigád kivétetevel - més nem él­nek a m11velódé:-i Intézmény adta lehetó~égckkel. Művelődési ház,unk 'h11ii:

konyabb kihasznál:'isát et6-segítené dol.rozómk sz-élesebb körű érdeklooé:e, amih~z fel­t.,;tlenül a r,ro1>aganda1m,n­I, · n kell javítani.

J Három Sá f1911' :

Vállal tu11k el állóe zközlennt rt , •

1

, "' ev é

• •

ége ~RIOLIT uiE

W7 l evi első (clcvere c1 s1.oku~o:mul is bonyul4Hulll> helyt.cl \'Olt jitllemt.ő.

A gcneraljavitásr,k 1dn-puntjut - a DC-1. üzem ldvetclt>vcl - több alh1\om tl};il is muclus1tani kellett. AL. t'V dcjGn mutatkozu fo,úát­hiuny, .u ;,uvhel~ ,:.E,t, at. idc­g,:,n vállalatok fch:onulá;a nuk bizonyLalunsá~u korúb­bun kial;,_kllutt elképzclé­:,eínk megvaltoztutá,-,u·u !,én ·szeriktt bennünket

A eoopc malom gcnernl J.tl'Hlá:;.it clórl!hOltult a l'OS/,­

túth i:inv időt)Ollti.Íra, A munkai, k t nni~zakban -1·.:~zl>cn túlóra fclh·u~znúl, -súv~l - \ L,geztül~. A nu1lo;,1 SL..étstert'lése sorún olrnn hl· b!ikra derült ft,ny, a1milyc:· cs.:: k kul·ó vállalat be ·onú­s.ival lehetett \·olna k1clég1-

•öcn megoldani, Et,el, azon­ban aL: udutt ítlc'iö,:nkban nem vúllallúl a szüksé!,(es me6-munkálusol< elvégz~sét, ,\ nem ietjts [elujitá:s utlni ;.,.l •

• laputut röntuttu. hogy ki­._gye:i,u\J uwtlnn szi.itiJ.1·c;,á­-. al kelk,tt ;i malmot üt.u­mtl ktnünl,. AZ ú.i b4Jjlúrcsat ::,L.Úlilló Soudron-Sacrl' cé;:: ut;rnn1s at. olaiválsági-a hi­vatkuzay,µl ~zuUitá'>i kt:.:,C· dehnct jelentett be. A ;;za-1.Jadbun tárolt fos1.fat őrlése a malom ú.;apb mei:;hil.Júso­dúsát elo.,egítcllR. é:, csak 1.1,lu!Jb bcnv.atl,uz.ás5i.ll ::;ike­rült mcgnyu;;t.ató modon i!i· mét rendbchOL.ni.

f\ DC-J 1. fclláro üzem és , a 2DE granulálú gt•ncrál­.iavitása a tervezett időtar­,amun ~lul lezujlot·.

.\ lcgnclH'zcbb l'C'ladat ,.ir· es „e,·• kcn.S-O.\'ÜtC-

111..,k, vulumint. a UC-J. úz.cm nngyjuntusL. illetve 1n tenzifikálá:,ű ]ek!ltctte aL. el­~ó fokv 1egnngyobb. ]L,gnt. liozcbl> és lcgbonyolultubl> kludutút. ,

A J~cns:ivu,l'll\ek :.,.encra,­jil\ ,túsúnak 1dütnrta111át m. ~OJ hút<l telje-s és a e, li<:cm t.ill\ ízclomde ·tvj~ncl{ rc.:;zlcgL's c;,créje hatúrot.tu meg.

Az SOa huto <.:S(;'r jénd t:>lhúzúd.isaho,. \·ewtett a1.: cmdést végz v Ila!, t töbl> s«empontbol 111L•rev muga­l<\l'ta az u üm,v. hogy te-rakotlá ok e,; korallbi kü pen ·eroSJté.,,•I, mint:t u rcg1 huto nehczeob volt u :,2.úmí-1ottnul. !\:lallitot úrbóc­daruk túlkrhelésl!nck dkN·ii-1 ~re kcnvtden k ,·oltunk '"Ld\'ugni •~ kl't dui-ubb-in kic-melni. Ez. a 'Ul llclyl'n , !_';zctt. egycbl cnt is bunyo llllt munkút t<AUUb bonyoll­tottn.

C1 üzemi tupnt.dómcle-1:alü e uv inl e lfft•.lét v..,gzu ,. Uulat .k.upncitushbnyan !, putlúsu1·n é~ hiba, hcgcszw­::-einl'I· j„yn·1 uru sajnt ctol­.;owinlwí v ,ltunk l enytelc-

At. ' o te,'\ b n te:z.;,jlott g,mcnl.ljuv itusuk ki1tül hí kell mLlnl ,i OC-1. fdtu:rú üzom•xn \P~ze,t munkát. 1~1111 1 l, rddJ<.!11 yaJu.,,i\ottuk 1 1 i:: .:1z UlC:m kurnb\.lnn el -iru11yzott tntem:il ikMástít. I) \go:e.olnk hcl) túll.i.sút di­e '.'ri, ho!,'V a s;i\'· llo burkt lo munh1l<; ki\'étek •ej \'UIU­m rnn, muplq\t ok , e r::z­tel el.

A.z. ntaluk1tas nu~l sugu ndkn·Ul nlnpos elokész!­

kst e len6rzé,t e~ e1tvc~ td znl,ol<;b::in tobb muszu­kos munka, cgzé 't tgényl'lt, Az ül(;em cs a karbunlartús ciolgowi ku..,ot, ldreiül, c:,1,yüttn,uküdes nagnnertél•­tx n hou .• járnlt. hoics a t(;r-11\ lés hurom nupp 1 ,•lúbb

nek túlórúbun es munka1du­" tc„opurLOs1 táSsal foly amato" m usz.nl~ban dolgoztatni.

A fentiek, továbbá a B t.it.cmi elgótulogtető és az :.l> zurber \ol'onY k(ipenyerö­,,[lésénél mutatko:wtt mcg­hibfü;odásol, a B-C üz.cmí generáljav1t.ú' elhúzódú.sút oko,:túk. Ez sainus t·ontotta az esélyét. hogy az üzem. ....z év ele.ii kénysz.crü okok­ból tortent c,u\,kentett ter­molés!.!t, teljes mért.ékben behozza.

A B-C kensm·üzemckben vcg:wtt gencruljavilá:; utún c:•úinl·et gyors:m üt kellett, e c,porus1tuni u ::;zuperfoszíát üz.em további ré~zeinek 11agyjudtusura cs az inten­zUikulás eze\'i ütcmenek meg\ ulu, itásúra.

\ DC'-1. fcltúro uzem 11.••­u .-uljuntá aval c{lyidcjukg eh·é1,e;,,iül, ll po•·[c stél,üzl'm szurazeJokész1to reszenek fel­ú.iitiisát, l\kgjegyz ndó. ho!!.Y ily<>n \'üluml•nű javítas még TI<.'111 mit ebben az üzt mben. A nedl'c.:;üzemi r.:•~z: gcneral­Jf.\'ltasát kapacitás hián.\'Ü­L>n11 n mú<odik te1Lv1·e l,el­lelt áll1ozn!.

meglntlulh toll a te,·vezctl idopo,1tn'.l.

1l int mdfilrnlu hoz tarto­zott a DD-1. raktá1i e~·ik fLtlod· ru cs.ere.it' is. A DD­Ill. raktur felopil,é.x> miatt a,; idén l' ·ak a ralüúr n'1,wn kvú n,iton at lehetett n 30 m, iercs daruhldukat L>c ·2.ul­l1wni. Ehhe;,; le kellett bOn­tani ;i DC-1. elotti terüle­te11 lcvu bt>rt'nLlezé,,;e\c L'::!.V r • .wl. es n b SL.,1ilit:JS 1du­l'1rtnmara a MVátnyomató ve:i:etd·eket i„ meg kellett bontani. A \'e«zihcs. nehez kürülmén ·ek közötti munka :,;J[·er h el\'e''zc,éb n orü-z­lanr~:,zt \-álJalUlk a \'oltín knrsieru :;zallituc:;lközci t:"

tegy lll1tlett brigúcUu. A sz:upcdosz.fúl-termel

b1,:lon<;ág;ít kívc1ntuk n,i\· + ni a DD-1. raktúri p,il ,~­menti \TZ.Ctck és a DD--11 raktándaruk járósineinck es pályamenti ,·czctékeinck cscré:évei.

A feltttró u~mben és :i

raktárukl>un vé..(z.:rt general­Javításb.111 egyidejűlel.!. s:I,;:e­resen lew,ilott a régebbi gra­nuláló és a kevert műtl'Ugya üzem nagyjavitúsa.

A. k[\·itelezoi kapllc-ita~-h1úny miatt a más \·állaln­tokki11 el\'é,seztetni kfvánl J'eluc!alok egy ré,zct is al. ál lÓ<:!Rt.k,.i,.[cn nl 'lrlá clolgn­zúinal) kellett eln\'.;el:lli. E1. tcrnwszcts.ceru !cg növ~lte a :;.uj,it regies költ 3ghányudot.

. ,~.,~· ~=~ .. ·~"'.~::-::~:·:.:.·.··:··-·.·

'"'"e, ól•Jm allrntrbzel, tül­n ·omór~zt ~lkeszüllelc To­to kieg,·e'l!Itette egYl11éiSt éS így a fé!e,' állúeszküzien~~ tartu;,i költsége csak 0,_?•> szárnlékkal tér el a tervtol.

,\,. első (élev generáljaví­ta~ai során is folytattuk azt ;i törek\·é~ünket. heg,• a ka· ruc tw;ok jc,l.>b kihasználú.•a; illet,·c növelés~ a tcrml!lo egrscgek in tenzifikúlasa _é'.'­clckéber műszaki átalalutu­_,,;kot csszerűsitéseket való­sitsu;k mer,. Eick nö\·elték az ilyenkor el\·égzentlő mun­ka volumt>nel. Má,il< olda.l­roJ viszont - szintén u na­gyobb termelé5 értlekéb€n -

,\;1, ú.i SOJ hulö beemelése

At. icki~en "e.i.es fenntnrtá,i költ égl'l, egndejuJcg cs<.ik­kentek. ö,,,,:es~é~éb.:-n a J,c,t­héttcl késúbb tudjuk meg• kezucni. A genen.il im itn, t>loke~dtese e yéb , onatko­z.a ·okban jol h'ilad. A sL-ük-

törekcll'eclnúnk -et urlu o K tü1·l'kednünk kellett a gene­ráljaútások minél rövidebb idéi alatti \'égrehajtúsára. Ezt a ketlös feladatot csak igen JÓ munk.\ zen-e1,..:ssel lehetett megoldani.

Ami ezut1íu kö1·etkC'zik

A n,,1;,<Jd1:, félévben el­\ e,;.GCndo munkak kölült ten-ez.tük a 2 C jclu l·énsa\'­ü<:em gcnuuljuv1tasát. ,\ ka­:wntúlhevitö <.'SÖ\'ek csue.il!t és a csúküteg<'k alútúmasz­tnsán&k uj. j.,.vitott ml'gol­dú., .;zt>r.i1!i kiviklezli;é1. anya~- es kapaciláshiányra \'aló hl \·utkozassal, erre az é,-rc nem \ áUal ia egydlen szakkivltelező sem. Emiatt ebbL'Il „z Glemben Yárhatóan C'>ak 1975 márciusában 1esz nugyjavítá.·.

Húlra \'an mC>i:! nz ,.A" kensavüzem gencrálja\'Ítasa. Ezt a lrnntakt kemu1cc fel­ujítá'><Í1,ak elhüzodúsa miuH az eretlt>1ileg tervezett okt•i­ber elseje helyett csiik ket

törekednünk k(•llett a gene­ralja\ itásuk minél rö,•id(•bb idu alatti végrehajtusára_ Et.t a kettő, feladalJt csak igen .io munkus,:erYez.éssel lehe­tett megoldani. vább folytatjuk a lehetséges belrekL'n " műanyagból ké­sz.ült alkatrésze[;: beépítés~t az ólum fokozatos kiváltá­:;á1·n.

A második félév során egyik legfontosabb feladat­nal, tekintjük az „A" üzem berendezéseinel{ minél ala­posabb helrreá!lítását. Ebben az üzemben érezhető legin­kább a VEGYEPSZEU lét­~zámhiánya.

Ilánhidi Ferdinánd

,\ T1stamentl Végy1111u-\ drnél a Uuor~ól~ gyártása 1962. nvarát1 kezdődött. A szuperioszfát gyártása során kdetkező hidrogénszilikóflu­orid feldolgozására új - ed­dig nem alkalmazott tech­nológiával- nátríumszili­kófluoridot állítottak elő.

A hidrogénszilikófluorld foldolgoL.ása gaL-dasági és környezetvédelmi szempont­ból igen fontos. A iluor ve­gyületek iránt az elmúlt iuő­i;zakban igen nagy a keres­let, és a gyártott termék -a belföldi igények kielégíté­sen túl jó expoi-tcikknek is bizonyult. Az egésL:ségügyi és kömye:retvédelmi szempon­tok kötelezően előírtál, sza­munkra, hogy a mérgező flu­ortartalmú anyagok sem a légtérbe, sem felszíni vi ..... inkbe nem kerülhetnek,

A hidrogé11szilikófluo1·id felclolgozása tehát szükséges és gazdaságos, a kérdés csu­uún az volt, hogyan le11etne a rendelkezésünkre úlló fl11-

ctt még gazdaságosabb tei·­mékké feldolgozni.

Már 1960-ban kisérletel{ fulyta,k alumíniumflucrtd Plőáll!tá'>ára. Az ipari TOb­bancían, agg1·artásban létesí­tett évi körülbelül 300 tonna kapacitású kísérleti üzem munkája nern járt erecl­ménnrel. A munkában mi 1s érdekeltek voltunk. hiszen a sikeres kisé1•leti üzc:meltelt;s alapján kívántunk alumín;­umfluorid üzemet építeni.

K1·1olit gvárta~ ;i Mosonma­gya,·ovári Timföld és Műkn­rund Gyárban folyt, az •~'-'Í korülbelül 1,2'00 tonna telje­sttményű üzem az últaluak gyártott nátriumszilikóflu­oridot dolgozta fel. AL. olt r,lkalrnazott techno1,·,gia sza­kas;,:os, nu<?,y anyagi és mun­lrnerő ráforrlítás~al termelt az üzem. l\liyel a k11,;l't it·ánti kereslet nagymérték­bE:n megnőtt, :,z:ükséges-sé vált g;1:zilii~<ig0san termelő kriolit üzem létesítese.

1963-rc a TVM-nél a DC­II-es fe1táróiizem mpe,;oíté­~é\ el a fluor1Yi7i< nwc,ke>1SZ"!­rezőclölt, Az évi 1.600 tunna tel iesltménvű nút1•iu111szili­kóíluorid üzetT' cl tel:ies fluqr mennyiség feldolgozására nc-m volt alkalmas.

1iyersanyug. A gyurtas öt technológi;:ii sort foglul ma­gába, ezek. a követ!te,1ők:

I. Nátriumszilikófluoriu gyártás. A gyártás a TVM­nél kialakított technológi~ SLerínt történik, szúretlen kovasavtartalmú hidrogén­szi!ikófluoridból. A hidrv­génszilikófluoridot ipari kő­sóból készített tömé11y ol• dallal nátri umszilikóíluorid­dá dolgozzuk fel. A gyúrt.ás reaktorokban történik, m.e· lyelmck a feladata kettős.- a reakció lcfolytutúsu, a 11át­riumszilil~ófluorid el vá1asz­tt.sa a kovasavtól. A lto\·a.­sa,•tól elválasztott nátriurn­sálikófluorid szemcséket cenlrifugán kiszűrjük, és to­vábbi íelhasznúlásig tárol• júlt.

II. Nátriumfluorid oldat g) áriása. A technológia a nátl'iumszilikófluorid és ná._,­riumkarbonút (ammóniák­szóda) 1·eakciújún alapszik.

A gyártás vizes zugyban történik, kb. 80-90°C hómér­sekleten folyamatosan üze­melő berendezésekben.

III. Alumíniumfluoti.d ol­dat gyártása. A hidrogénszi­likoíluorid timíöldhidr.í.ttal 70-90°C hömersékleten ko­nJsav keletkezése 11:özben alumíniumfluoriddú alulrnl. Az oldatok gyúrtásánal elen­gE:dhetetlcn követelmény a pcnto~súg, mivel a legkisebb kovas::n-szennye:z.és is ront­j:; a végtermék minő~egét.

IV. Kriolit leválasztása a nyert oldatokból. A ke:Jó 1-'0ndossággal előullított ol· datokat müszeres uránymeg­r,atározás ui:.ín - fol} amuto­san - 50 köbmeteres keve­réYel ellátott reaktorban l,riolittá alakítjuk ut. Az ol­dut.ol, reagáltatása csak szi­gorú műszeres és lnboratiJri­umi ellenőrzés melleit tür­tPnhet, mivel a legkisebb c:ltérés is rontja a termék ~zúrhetó~égét.

A jó minőségű kriolit szem• c;,es, kézzel tapintható, fe• hér színű kristályos anyag, amit csomagolas előtt szári• t-unk. kalcinálunk.

Ez évben vá1'ha1óan a 2,B00-2.900 tonna lwlolitot termeli,ink. Az üzem ma 60 -65 szá7Rlékos hatásfokkal kt>pE-s a fluort hasznosítani.

A lét 'Zám és a k resctek a1akulá a az ér cl1 ő nyolc hónapjában !\far 1963-ban a Veg} imu­

veket Tervező Vállalat - NE­VIKI kísérleti eredinénvek alai,ié\n - megkezrlte evi :rooo tonna kapacitású krio­lit üwm tervnését. Az ü7,e,n Hlfl7-lwn ke7.<'lte a prnb'lüz0-111elést. Ennek SOl':il1 ki•IPrült hN'.V S7."nit'll,m mííveleti :.•s technolögiaí kérdést nem, , ''"" csak leliiletcsen ti~z­t:.ittak. így aL. ü1.em alumh i-1.1111infü•i célra frllrnsz11úlh·1t6 n,111u~egi krio)itot gyúrtani m-111 tud. A S7t>l"r.ett tnna~1-tal.il'>k h11·tokúban a?. ü~E:i1)

fr,rl111nlc1'(i!li h 0 renr!P7,e«l•1t i.léoítpt1ck p-.: lll l"11't~-·el~a t:l!,':,égekd ,1.pitettek be.

Ez korántsem k1elégitó. A következő években a tel­

táro üzemeknél megvalósuló új abszorbciós rendszerek é::; a hidrogénszilikófluorid szű­rése azt eredményezi. hogy cvl 3.61J0 tonna kriolit ter• mel~séhez kapunk fluort.

A lét (a!lagos létszám)

Ten·,wtl Ténylegl-s Ellér.,

• fonlrns

!'~ú:..zaki

drn1t1i:.ti 4\ív

1"1~'-g;itu - 11e111 ip~,:i

,\ 111unhJ5alon .iny-e oport­L•i.111 u ;;5 fonri !étvú111niúny 1 0 uze,m· · z köti:it t o.,zlott n1eg, lHlt ·.sü_g · ~1erint a,L al~bbi :;,0,Tendten. oorfe~­t 'küzem 15. i:r:inulál,.) üz m 0, ,B=C'' ~v,izen1 .t. l4lrn­toi;m4hely i, energia~mlgijl­t:itó üzem :!, müsz:.ik, fo.i­Jesztés 2. auyagm,ztály 2,

szur,erfoszfát!elt.:iró ~zem 1, \'íztechnológiai lab<3r 1.

l\'l, ,A" ~;,,;üwm. u kr'ol.it U 1-'111 ;,i \ ,l!Jl110~ l!Hi 11c•ly

il.1~1 u tervezett,,!

l0ü9 16:H -35

~04 ~Ol 3

l,:il 14!1 2

va ()7

21~2 2081 -11

ep(jletk!lrbanturtö mühel · t••nyle t'S lct.,z:ima azonn~ volt a t 'n·cidtcl. a mus •· :,;,.,•ni~m 2 fon•l. :i kü✓.ponli 1ab0raturium ~ fovd, a mn­l<,_á§el!atitlj 6 tó,·t!l tt1ll •plc ;:i

ten·ciett h.•bzámQt. A fennálló lt~t.slámhíány

tll-.,nén;; munkacrőgazd41lw­df;s1.i1lkat jónal{ rn,ondhatj4k l\'!Ga Qf,q vi~~álVi!, ez. (;V

ctNíg eltelt jcjó~zqJ-.4pa11 ,·olt ;i Jegalac:;onyabl;) ll munli.a„ u 0!rn1Lúmzós (8 ~zc1.c;ütkl.

A munk:isletszúm •lli ;,za­

znléka sznkrnunkas. a többi

l>danílott l!'i segédmunka,;.

r cre~rtcl,

Az !-\'[II. húnapban fizE tt ténrlcge,; ken:setek ;,,i

,\ l lomüny1:~oport i\tunkú„ l\lű,szaki Ada1in',t.tra:iv Kisegito - nem 1p1tri

ic,1~Jcges 'kerc~ tel,Pt 0,,:ic01,asunlltuttul ri llll,lt

v 8.f'.Ono,; idSSL'lkál>an elért ken'setekkcl is, ho~v a f'i­leszt~•s 111,•rtékét bZemlclcic­i;ebb1•n tudjuk bemutatni.

A növekedés tnértéke 197:l. ~v q;onoi; idó&zakáho.::; viszn •

nri_tv!l q m1.1nkásokénál 11.2 ,zá:>J.'llek, músu:ilúaknál 8,8

·;zúzalék. <'clminiszl.rati, uké

Az alkalmazotli letszám­h,án.1· lénye>gében mer.szűnt,

.idenlcg állomúnycsoporton­ként at.onus a terv\ cl.

alakulása.

kö,·el[,t'L-Óképpen atal-;ult.ak' állomá11J·c:;opo;-lonkent.

T<•n·eLLlt TénylP~es 2ü9ü '2714 4175 41 i:J 2370 2:333 l941 Ulü8

Index 100.7

9BA 101,2

O,fi ,;1.áwkk, khc~Itö. n, m l[Xi~iU!,é 7.2 sz.ázu lek \'Olt.

A mű~z.::ikl és 4d1ninisztrn­tív állománynál a;,: f-VI!I. h6nan alatt képzödütt b(r-11,cgtal:arít,;,st az .:v hútrale­vó idós.:akábé!n hifi,'.etik. e.:L:el helyreállnak állomány­csoportonkt:int i.G <i tervc:;.ett bérarányok. ·

Panlusz Gábor mLinlwügyi osztc'i!J, ;;l.eló

/1 ·~ \srnPlell prnhri ;;7pq1el­tf>tes 1970-lwn kez.rlódritt. A ,,yp1·t tern11'k már kielee;í-1„tte n,: it:énvi>k„t. Hngv:111 Firlénik a lniolit gvár:.ása?

A kor:lhhi„khrm rn,,, emlf tPtt l1idrog.:-n,?ilil,óf111n1id kt'nezi a gvártás alapi 'lt.

~'°' 6 rf!i<:hö:r i;:rlik,;éges tim. fi'>1,111irkát l11wni, !\7 'n:11·i lti"i­,,6 és ammúniuk:,;:0du imp01 t

'Ozemünknél 32 fős KISZ• alapszervezet tevékenykedik

Komoly segítségt:t nyújta• nal< gaz:dusá1 . .:po1ililrni !,':él· jaink megvalósításában.

A iozocialista munlrnve,·• scny üzemünknél ev~k óta állandóan fcjlódik tartal­mában es fol"májában egy­i.r:ínt. Mint .,Hjusági Szoci­uHsta Üzem" e versenyévbe11 rélunk a1- ,.t\ranyku:izvrús'~ s:li nt tt;lje::i1 tésc.

lgv dolgozik u va11nlat ieg.; kisebb üieme. A napi mur,~ ka, a j'.!ond,>k és sikerek ko,., Yácsolltík eggyé ckls kol~ lük tív:ít, amelyre tn1', mát So/ámíl~nl 1ehPt az e~yre bo--1w ,1 ,· 1„hb feladatok meg.; e, 1 • 1 ·on 1s. 1

Horváth lPlfeJ

,

Agazati ifjúsági parlamCnt

K·üldöttünlt A vallalatoknál megtartott

Hjú~ági parlamentel-: után szeptember 12-én került sor a Nehézipari Minisztérium­ban az ágazati ifjúsági par­lament megrendezésére, ahol a vegyipari vállalatok 317 képviselője vett részt. Vál­lalatunkat: Szimonidesz La­jos igazgató, Rontó György, a KISZ-bizottság titkára, Serfóző Imréné, Szeberényi Józsefné, Jernei Bálint, Cser­falvi György, Czeglédi Sán­dor, Győri Sándor és Sinkó Sándor képviselte.

A plenáris ülésen dr. Ko• rányi György, a NTM Mű­szaki F'ejlesztési Főosztályá­nak vezetője tartott vi tain· dító beszédet.

A vitaindító után a gyógy­szeripari, a gumiipari és a nehézvegyipari szekcióban folytatódott az ifjúsági par-la._rnent. ·

A nehézvegyipari szekció ülésón a vállalatunk iI.iúsá;

· ga nevében Jemei Bálint szólalt fel. Hozzászólása első részében méltatta az Ifjúsági 'l'örvény, az ifjúságról szóló 37/1972. NIM utasítás jelen­tőségét, majd így folytatta-;

„Vállalatun7c gazda.sági és tarsadalmi vezetői igen nagy figyelmet fordítanak az üze-meinkben dolgozó fiatalok életkörülményeine1c, szociá-lis-kultwrális életéne7c javítá· sára. Ennelc fontosságát ki• emeli az. a tény is., . h.ogy a 2100 fős vállalati létszámból közel 900 fő 30 éven aluli, s a fiatalok mindig meghatá­rozó szerepet játszanak a vállalatunk életében.

Elséfrendú vállalati szem­pontolc között szerepel a fia­talo1c képzése, továbbképzé­se, s így sikerül évek óta megoldani a vállalat kader­utánpótlását saját erejéből.

A munkásáilományú dol­gozóknak mintegy 47 száza­léka szakmunkás. A vállalat­nál szervezett Bzakmunkás tanfolyamon évente húszan szereznek képesítést, 1973• ban technikus minősítő vizs­gára 35-en jelentkeztek, akik közül 32 fő sikeres vizsgát tett, 28-an fiatalok.

A dolgozók általános is­kolájának kihelye.zett tago­zata is működik. Ezeken túlmenően középfokú és fel­sőfokú oktatáson, illetve ok­tatási intézmények esti és levelező tagozatain évente 60-70 fiatal tanul. Vállala­tunk szoros lcapcsolatot ala­kított ki vegyipm·i jellegű

hözép- és felsőfokú iskolálc­kal, ahol évente több fiatal tanul vállalati ösztöndíjjal.

Vállalatunk a nyelvisme­retek bővítése céljából hel11i au.diovizuális nyelvtanfoli;a­rnot szervezett. Az első üze­mi ifj-úsági parlament melu egyúbként igen őszinte hang·péteUí és Twnstniktiv jellegű volt - felvetette a nyelvoktatas tot;ábbi bói:llé­sének szűT,ségessegét a fia­talok körében.

lgen kedvezöen alrikuit a va/./alat -dolgozóinak bér.s:ún­vanala, s ezen belül a fia­taloké is.

A.z egy főre csr'í atlaajöve­delem munkásoknal havonta 2756 forint, a fiatalolmal 2603 forint. Sikerült elérni, hog:11 a váUalatunkhoz ér­kező fiatalok 80 százaléka a vcillalatná.l 11.ieghödód.iön. A ihtalo1'1~ak a vállal<Lthoz va­ló kötődését az előzúcl,:ben

fels~ólt1lá.sti elmo,idottakon lcivúl még néhány ténl}ező elősegíti. A teljesség igénye nélkül sze­retnénk egy-kettőt 1:iragad­ni. ''

Ismertette a dolgozók, köz­tük a fiatalok lakásépítési lehetőségeit:

• .VáHalatunk - amióta a kormáni;rendeilcezések lehe­tővé tették a dolgozók la­kásépítésének a fejlesztési alap, i!!etve a részesedési alap terhére történő támo­gatását - igyekezett minél több dolgozót jelentős össze­gű hitellel támogatni annak érdekében, hogy lakásgond­Jaikat megoldhassá1~. Példá­ul 1973-ban 2,5 millió forint­tal, 1969 óta pedig összesen 8 millió forinttaL.

A lakásproblémák megol­dásához azonban korántsem volt elég csupán a pénz, mert az igen szű1, építőipari kapacitásolc miatt még a szükséges pénzügyi fedezet birtokában is nehéz lakáshot .futni. A vállalat komoly erő­feszítéseket tett annak ér­dekében, hogy a városi ta­náccsal. az OTP-vel és a MESZÖV-vel oll}an kapcso­latot alakítson ki, amelyek lehetővé tették, hogy a dol­gozók lakáshoz jussanak. Kö­zülük mintegy 65 százalék­ban fiatal, a vegyipari 57,1 százalékos átlaggal szemben."

„Célszeru /,enne az FMKT versen11mozgalomnak egy­részt további ösztönzést ad­ni, másrészt a benne rejlő lehetőségeket jobban kihasz­nálni, hasznosítani, a tanul­mányoknak, szalcdolgozatok­nak ágazati, alágazati ver­i;enylehetőségek megteremté­sével. Ezt egyúttal javaslom is. A most induló „Alkotó íf­.1úság" pályázat ezt az igényt egy évre és csak egy 1·ész­ben elégíti ki.

Célszerű lenne megfonto~ni a fiatal 'ln.űszakiak és 1,öz­gazdászok esetében az „Al­kotó ifjúság" pályázaton, il· letve kiánításon való rész­vételnél a felső korhatár 35 évre történő megemelését, ezzel a mozgalom kiszélesed­ne, a 1·észtvevők köre jelen­tősen bővülne, s ez nem el­lentétes az Ifjúsági Tör­vénnyel sem.·•

Ezután az ujítók problé­máiról szólt:

;,A közvetlen termeléssel kapcsolatban levő dolgozók­ban. különösen a fiatalokban együttesen nagy népgazdasá­gi jelentőségű alTcotóerő, kincs rejlik. Különösen nap· jainkban, amikor napirenden i•an a munka- és üzemszer­vezés, és az ezzel szoros kap­csolatban levő kapacitáski­használás növelése, technoló­gia korszeriisítése. Az újitó mozgalom tulajdonképpen működik, de hatékonyságát nagyságrendekkel lehetne ja­vítani, ha az ezzel kapcso­latos elat,ult sza.bá.l-uzót mó­dosítanák, oly módon. hoay az é1·del,ek w1r111obb össz­ha.rigja valósulna me,7. Ja­vas/.om. hogy alágazatunk. i/leti·e áoazatunk segítse elő az ellentmondás feloldásál."

A bozzászMúsok elhangzá­.',a után Sz,ántó lsl ván, él

Magyar Vegyipari Egyesülés clnöl~e adott választ a felvc­tP.tt kérdésekre, illetve né­hár,.y két"désre az illelékes ágazati vezetőtől 30 napon belül érkezeH válasz.

Vékony Béla

-lCflll'! Báli.nt

"!'ISZAl\ll);N'I'l •r EG'l'll\1 űVEK HIRADOJ A

VáJlaJat1111I~ 1-111. 11egyedéves ered01é~yei,

IV. °:egyedéves feladatai

Vállalatunk T. feleví ered-111ényeinek elennése. vala­mint II. féléves feladat.ainak ismertetése az elmúlt hetek­ben termelési tanácskozások keretében megtörtént.

E cikk keretében tehát csak a legújabb események­ről, legfontosabb problémák­ról és feladatokról adunk ta­jékozlatást.

A vállalat Ill. ncg:ireclévi 1.evékenységét dcmezve, nwg­állapíthaljuk. hogy ezen idő­szakban :jelentős rnéi:tékben konszolidúlúdott helyzetünk. gazdálkodásunk úgynevezett külső körülményeit illeLően.

Elsősorban Javult az alap­anyag-ellátás, mely nélkül nem lehelne realizálni ter­melési céll;:itüzéseinket. külö­nös tekintettel az 1. féléws elmaradásokra. Ezen idő­szakban múr lényegében fo­lyarnalos voH az ellátús nyersfoszfátok bó l, mosószer

alapanyagokból és javult a helyzet a porfest.éküzem te­rületén is.

Lapunk 1. számában már tájékoztatást adtunk arról, hoe:y tőkés export árnyereség elvonást vezetnek be a nép­gazdaság pénzügyi egyensu­lyának elősegítése és a he­l_yes vállalati gazdálkodás és személyi jövedelemaránvolc biztosítása érdekében. Ked­vezően érint bennünket, hogy a Pénzü,l:(yminisztérium már­is mee:határozta. e nyereség~ elvomis konkrét körülmé­nyeit. melyek alapján 27 mil­lió forint termelési adó ter­hel bennünket, ezen túlme­nően pedig a tőkés exporthPZ felhasznált alapanyagokat eredeti import árulrnn kell elszámolni.

A tőkés import vonatkoza­sában még egy központi in­tézkedéssel számolunk: a II. félévi nyersfoszfát áremel­kedés veszteségtéritésének jó· váhagyásával, melyet a IV. negyedévben várunk. Ezen

intézkecies teszi lehetővé szá­munkra. hogy gazdálkodási eredményeink konzekvenciái­val teljes biztonsággal szá­molhassunk. Felmérhessül, például. hogy folyó évi mun­l,ánk eredményeként válla­l,1U kollektívánk részére le­het-e és milyen mért.ékben hZemélyi jövedelemíe:jlesz­tést a l V. negyedévben vég-1·ehajlani. A ,központi vesz­teségtéritések tehát a bér­(C'jlesztésnek csak a Jehetö-8égd adják, annak realiz,\­lása a vállalati kollektívn fel­adata.

Éves terveinkben célkilű­✓.éseinl~ jelentősen meghalad­.íák múlt évi ered111énvein­ket. Ennek illusztrálására áll.ion iLi néhány példa a termelés területéről.

llJ73. UJ74. é V i

lény terv

Kénsav 568 OOIJ 5H000 Szuperfoszf. 5:30 400 560 OOO Mosószer 8 787 10 OOO

I-III. negyedévi eredmé­nyek alapjan joggal várjuk cl a terv tel iesítését porí­tott és granulált szuperfosz-fátból, kisebb m~rtékű túl~ teljesítést a kénsavi.izemek­nél, kevert mütragyából, zsá­kos műtrágya kiszerelésből.

Ugyanakkor kérdéses, hogy })iaci igények hiányl\han n\o­sószer te1·melési tervünket teljesíteni tudjuk-e. Várható­an elmaradunlr az ICI-festé­kek termelésí célkitűzésétől gyái·tóberendezesek hiánya miatt. A termelőüzemek kol­lektívái részére elsőrendű fel­adat tehát, ahol az lehetsé­ges és gazdaságos - ter:melő­üzemeinlc többségénél - a tervek teljesítése, illetve túl­teljesitése.

Varga Sándor _közg. oszt. vez.

J(eressülí a n1iértet A TVM IfjúsáAi Klubjának

niunkájáról Az 1971-ben hozott if.iú·

s6.gi törvény kimondja:

„Az áilami sze1·vek és a társadalmi szervezetek a fia­talok szabadide.iének hasznos felhasználását ifjúsági lcö-1·ök, klubok és csoportol~ lét1·ehozásával, valamint if­júsági egyesületek megala• kításának foezdeménl}ezésévei is segítsék elő."

Az ifjúsági törvény kiadá­sá't követően vúllalatunl-: párt-végrehajtóbízottsága is hozott határozatot, melynel< értelmében vállalatunk mű­velődési intézménvében mű­ködtelrn kell az ifjúsági l,lu­but. A határozat megszüle­tése előtt is próbalkoztu ni, ifjúsági klub működlelésevel,

de azt az akkol'i szűkös

anyagi lehetőségek es u mű­velődési intézmény kors,.c­rüllen felszerelése ukacla­lyozla. Művt'lődébi ir1tézmé-11yünk felújítása után az anyagi és a technikai fel­tételek rnegvoltak az if.íúi,á­gi klub folyamatos működ­

tetéséhez. A KISZ VB és a müveli.ídé:,i Juit 1-ütüs sz.erve-

zéssel a fiatalok igényét fi­gyelembe véve. éves prngra­mot dolgozott ki. melvet az ifjúsági klub alakuló ülésén a fiatalok elfogadtak. A prog­rnm lebonyolításában szep­tembertől április végéig ne­hézségek szinte egyáltalán nem adódtak. Nem tudtuk azonban bizonyítani a nvári időszakl'a a klub múködesét. Problémát okozott a klub­tagok lemorzsolódása. amire a „miertct" még ma sem lLidtuk megtalálni. Vállala­tunknál jelenleg 1:3 alapszer­vez.etben 430 KISZ-fiatal dol­gozik KlSZ-cn kívüli fialal körülbelül 200 !'ő. A fiata­lol, letszamal figveternbe vé­\·e mindenkeppen elgonclol­kodlaló, hogy nem tudunk az ifjúsúgi klubban egy 40-50 tugu 1.örzsgúrdút .kialakí­tani. Alup~zervi vezctő:;ége­inknek kellene gom.lolkodni azon, hogyan tudnának seisí­teni. hogy a Tiszamenti Ve­gyimúve!rnél jó ifjtisági klub rnűhöcllle&sPn.

noutó Gyön.zy KlSZ-l1iz. titkár

munlíaviszonyávaJ kapcsolatos kötelességeit?

A munkavisz.ony alapJán a dolgow alapvető kötelezett­sége a megfelelő rnunkavég­zés, a vállalaté pedig a dol­go~ó foglalkoztatása és a munka feltéleleinel( biztosí­tása. Hajlamosak vagyunk arra, hogy az ut6bbiról több szó essék, ezért időnként nem ártana számbavenni kinek­kinek sajút kötelességeit is. Erre figyelmeztet az a nem is kevés fegyelmi határozat, melyet a fegyelmi jog gya­korlói voltak kénytelenek hozni vállalatunknúl az iga­/20latlan mulasztókkal szem­ben.

Melyek tehát a Munka Törvénykönyve :;zerint u rnunlfavégzéssel kapcsolatos alapvető kötelezettségek'? Csak a legfontosabbra szorit-1',oz.va: ,,a dolgozó ltöteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkában tölteni." Köteles a munkakörébe l-3rtozó mun­kát képességei teljes kifejté­sével, az elvárható szakérte­lemmel és gondossággal vé­gezni a munkájára vonatko­zó szabályoknak, előirások­nak és felettese utasításai­nak megfelelően.

A munkavégzés helyét, a munkakezdés idejét a mun­kaszerződés és a kollektív szerződés írja elő, azonban ettől eltérően rendell;.ezhet a munkahelyi vezető eseti utasítása. Ha az ilven utasí­tással ·túlórát, helyettesitést rendelnek el, vagy más okból határ0znak meg a rendestől eltérő munkaidőbeosztást, a dolgozó a vezető által meg­ielölt időben köteles megje­lenni a munkahelvén.

Ha a munkáhaál!ásnak akadálva van, a dolE?;ozó a munk:'i.ból való távolrn'lradá­s!it köteles mnnkahelyi veze­főiének haladé>lüal,rnul beje­lenteni és a távollét okának me.e:sznnese után nyomban 111.unkára jelentkezni. A be­tegséget az ílletl>Jrns renr1elő­intézeti orvos által ki:.\llított táopénzes utalvánny.a l kell ic:azoJ.ni. ha oedig a dolgozó orvo•i kezelés. felülvizse:fi.lat miatt mulasztott. idazolása csak akkor foe:ar1h.ató el. ha a rendelőintt>-,~t tan11•iti,i, hogy a m1tnkaidőből w1ló tá­volmararfa.s ee-és-,ségiil!vi ~cemoonthól ind0k0lt volt. Amennviben a dolgozó 11Pm hpl,pgsP•!. hanem más. in.do­k:ol t okhn\ nem jelenik mPI:( a munlcahelyén, ezt lehető-

/

ség szerínt előre köteles be.; jelenteni és elfogadható nió­don igazolni {például bírósá­gi, döntőbizottsági tárgy.ilás esetén idézéssel, gyermeké­nek betegsége esetén az or­vos igazolásával).

Több esetben vitára ad okol, hogy mit jelent a .. munkára képes állapot". A meghatározás azt jelenti, hogy a dolgozó úgy köteles megjelenni a munkahelyén hogy-akár fizikai, akár szel~ lemi - állapota a munköré­b?l adódó feladatok clvégzé­seben ne gatolja. Előfordul, hogy egy-egy dolgozó több­kevesebb szcszesital elfo­gyasztása utan jelenik me~ a~ lilUnkallelyén. Egy mükö':.. do uzemben, ahol mozgasban levő gépekkel, járművekkel egészségre árlalmas anyagok~ kal dolgoznak, már kil;ebb mennyiségű ,•eszesital fo­gyasztásra is veszélyes lehet ~ d_ol?ozó egészségére, testi e?seger~, _vagy mások életét, b1ztonsagat veszélyeztetheti károkat okozhat. Ezé1·t indo: kult ilyenkor, hogy a szesze8-iL'.'11 hatása alatt levő ctolgo­~o munkábaállítását munku-

• ~1elyi vezetője megtagadja, s igazolatlan mulasztónak mi­nősítse, sőt fegyelmi útun felelősségi-e vonja.

A felsorolt eseteket össze­foglalva, igazolatlan mulasz­tónak kell tekinteni a dol­gozót akkor is, ha . sajat hi­báj~ból olyan állapotban je• lemk meg a munkahelyén l;ogy nem állítható munkáb~ es akkor is, ha nem jelenik meg és távollétét elfogadható módon igazolni nem tudja.

Az igazolatlan mulasztás következm<'nvekent a mu­lasztott időre nem iár munka­bér, a részesedési alanból járó évvégi iuttatás a lrnllek­tív szerződés szerint csökken és fegvelmi elíárás kereté­ben felelősségrevonás alkal• mazható

Minde~eken túl az igazo­latlan hiányzás a vállalati kollektívára is káros hatás­sal van, lazítja a munka• fee:velmet. zavaria a terme­lést, ve~zélveztetheti másolt munh.-'áiának eredménvét: .e:azctasági e1·enménveínket. K~_zös érdek tehát. !,oav s,;em elott tal'tsuk és tel iesítsülc m1mlrnviq,;011vhól erPnrí alap­vető kötelezPtt~éS!einket s azon igvekezziink. hogv ~un­k:,t,frsaink is teljesítsék azo­kat.

di-. K'.eresziy Déláué

Szak.szervezeti hírek. - A SZAKSZERVEZETI

hizottság legutóbbi ülésén megtargyalta a vállalatnúl műkö<lő 'társadalmi bíróság einökénPk beszámolóját két­éves tevekenységükről, mi­vel, a TB szervezése. il'á­nvítása. működtetése a szak­szervezet feladata.

- A SZAKSZERVEZETI politikai oktatás vezetőpro­pagandistái és propagandis­tái részére „ Szakszervezetek Megvei Tanácsa 1974. októ­ber 7-12-ig Hajdúszoboszlón eJr\kész.ítő tanfolyamot tar­tott.

E1•dc111es

- A TAGKÖNYVCSifüE fontos politikai é"- szervező feladat. a mozgalt1ti élet mindenkori jelentős esemé­nye. A tagkönyvcsel'e ered­:nényes lebonyolítása, nem­csak a tagságtól. hanem a tisztséla(viselők :io szervező munkájától, az adminisztra­cios tevékenvseg gördülé­keny, figyelmes, jól ellenőr­zött ellátásától i~ függ. E sokirányú feladat miatt szükséges volt intézkedési tervet készíteni. és egy öt­tagú operatív bizottságot létrehoz.ni a szakszer-vezeti bizottságnak.

• • 1s11icr111-

A váeárlók jogai Jogi könvvkiadásunk az

elrnult években elsősorban a szakemberek igényeit igve­kezett kielégíteni. A vásárlok jogai cimü kH könyv nem jogászok szamúra készült. A jelentős könyvsiker\. aratott .,Mindenki jogi kézikönyve" szenó.iC'. dr. Kilényi Géz.a és dr. Sc)Jagrin Tamás vállal­koztak arra, hogy a Házi Jogtanácsadó sorozat kereté­ben részletesen ismertessék a ,'ásá1'lók jo,i;ait. ·Ezen belül azt . hogv rnilyen minősé,,ií

án.1t sail;.id furgalomb,i hoz-

ni; rnenn_v1 időn belül és hol lehet az aru minősép,ét ki-; fogásolni: kell-e blokl, e kifogúshoz: mikor igényel!1e• tő a hiba,,. aru cseréje. ~ ha az árn nem cserélhető, al,~ kor mi a teendő stb.

Megfria a könyv u vásái·.; fok egvél;) tudnivalóit is. tgy p{•ldául: lehet-e cserélni a. hibátlan árur'ikket. hoevan kell feltilntetl1i az egyes éJel~ mi,zPrek fr;e:vaszthatósád ici<>i,ó< • n11t kell tndni a r>a-11;-i i:• -1: · n 1 \Tt;l: a kerPsked~l-­rni ~t.ulxilj b ,1 !0~ckrőL

4 TISZAMENTI VEGYI1\lt1VEK HíRADOJA

l(iváló ifjú mérnohok, technihusok,

hö~gasdássoh A Szakszervezetek Orszá­

gos Tanácsa és a KISZ KB 1963-ban hirdette meg a Ki• váló ifjú mérnök, technikus, közgazdász mozgalmakat, ab­ból a célból, hogy a fiatal üzemi értelmiséget is be-

' ,•unja a munkaverseny moz­galomba, alkotókészségének, tevékenységének fokozottabb hasznosítása érdekében. A helyi mozgalmakban kiváló

redményt elérők számára Iuirták a Szakdolgozatok országos pályázatát. Vállala­tunk fiataljai 1963--67 kö­zött fot;lalkoztak munkakö­rüket meghaladó alkotó te­vékenységgel, és Szőllősi Fe­renc révén 1064-ben első, 1966-ban harmadik helyezést ~rtek el a Szakdolgozatok Országos Pályázatán.

Megfelelő zervezett össze­fii gés és ösztönzés hiánya miatt 1967-tól a mozgalom teljesen megszant vállala­tunknál Az FMKT - a Fia­tal Müszakiak és Közgazdá­swk Tanácsa - 1972-bcn olakult meg a Tiszamenti Vegyimaveknél, és a KISZ VB irányításával működik. Két alapvető feladata van: a ,,kiváló" mozgalmak szerve­zése, valamint az érintett ré• t«.>g problémáinak viz. gálata rs "rdekeinek képviselet Az FMKT Vállalati Elnöksé­ge nlnpos elókészités után kidolgo7.ta a moz alom hár­mas követelménvrend~zerN és a verseny szabál •ait. A h'irmns kövcteJm{>nyrend­szcr lcdontosabb eleme a •tc,rmclé t segítő 1evékeny-s ·g, újítás. vugy srokdolgo­zat formájában, másik két rész<' n szakmai képzés és továbbképzés, valamint az aktív politikai és t rsndalml t vék ny g. A kiváló ci• mct csak az n Cl tnl frh ll d, aki mindhárom követ ,1. rn •nycsoportban megfeleló

rcdm 'nyekd r 1. A szín• vonaltól íuggöen a dm I ; II., ill tve III. fokozatát !e­llet elérni, melyekhez a val• lulntv zetóséti uünlése alap­jan három-, két-, illetve

ezer forínt jutalom jár. Az egész versenyrendszer és szabál}·zat egyik fő célja, hogy meghatározott teljesít­mény elérése esetén lehes­sen díjat nyerni, s ne sok­szor összehasonlíthatatlan szellemi termékek versenye alapján. Az FMKT vezetősé­ge a gazdasági egységek ve­zetőin keresztül felmérte a vállalat műszaki. közgazda­sági problémáit, és elsősor• ban ezek megoldására ösz­tönözve a fiatalokat írta ki az első pályázatot 1973-74-re. A nemrég lezárult pályá­zati évről Jernei Bálint FMKT-elnök foglalta össze a vezetőség véleményét:

- A kezdeti érdeklődés igen nagy volt mozgalmunk irá11t, s bár végül csak ti­zenhárom sikeres pályázó maradt, mégis elégedettek lehetünk. Különösen akkor, ha fig11elembe vesszük, hogy a lemorzsolódások oka első­sorban nem a megcsappant érdeklődés, hanem az. hogy az igen magas követelmény­rendszer egyik, vagy másik pontját többen nem tudták teljesíteni. Pozitívumként fogható fel. hogy ezek a ma­gas 1,öi:etelmények többeket ösztönözte1~ a szakmai to­i,ábbképzésbe való bekap­csolódásra és az aktív köz­életi tevé1cenységre. A ve­gyész és közgazdász szak­csoport a várt arányban kép­viseltette magát, a gépé­szek közül kevesebben pá­lyáztak a vártnál, és saj­nos az elektromos szakcso­portnak egyetlen pályázója sem uolt. Eredményként em-1íthetjük meg, hogy a pá• lyázatunkra érkezett dolgo­zatok közül kettó képviseli vállalatunkat a MTESZ ál­tal szervezett „A gazdasá­gos termelés és értékesités .kíalakitása" címü országos 1iályázato11. Célunl;, hogy az eddig! tapasztalatok felhasz­nálásával tovább folytassuk a t'állalatL mozgalmat, mi­nél több fiatalt bevonva el szeretnénk érni, hogy a ki­váló mozgalom szerves részét

képezze a most induló, szé­lesebb alapokon álló „Alkotó Ifjúság" pályázatnak."

Megkértük Szalay László múszaki igazgatóhelyettest, az értékelő bizottság vezető­jét. mondjon vélemé1:iyt a mozgalomról és a paJ·-áza-tokról:

,,A vállalat szempontjából feltétlenül hasznosnak és jelentősnek tartjuk a kiváló mozgalmakat. Jelentősége egyrészt, hogy meglevő, fel­merülő vállalati problémá­kat lehet segítségükkel meg­oldani. másrészt a fiatal szakemberek fejlődését is nagy mértékben elősegiti a vála1ztott tématerület prob­lémáinak és ismereteinek rendszerezése. és az adott területen való elmél11edés. A pályamunkák színvonala ál­talában jó. természetesen mind a témákban. mind pe­dig kidolgozásukban vannak színvonalkülönbségek. Van­nak olyan pályamunkák, me­lyek igen jól illeszkednek a vállalati konceuciókba. ezel< közül emelem ki Jernei Bá­lintnak a számítógépes dön­téselőkészítés konkrét válla­lati alkalmazhatósáaáról és Posch Péternek a Tomi mo­sószerek diverzifikációs vizs­gálatáról frt dolr,ozatát. A többi páluamunka is tartal­maz megfelelő színvonalú újításokat és a vállalat szem­pontjából jól használható eredményeket."

Az 1973-74-es FMKT pá-lyázat dijnyertesei: .,

Kiváló ifjú mérnök; II. fokozat: Károly Imre, III. fokozat: Kardos Györgyné, Burkus Imre, Burkus Imré­né.

Kiváló ifjú technikus: II. fokozat: Benkő Imre, Biró Imréné; III. fokozat: Mohá­csi László, Nagy György, Or­das Jánosné, Vékony Béla.

kiváló ifjú közgazdász: I. fokozat: Jernei Bálint, II. fokozat: Posch Péter, III. fokozat: Zala Jenő,

- szarvas

Kevesebb baleset A vállalat

munka-1974. 1. félévi baleseti, valamint

és eg.észségvédelmi helyzetéről Vállnlatunk 1074. I. !d•

v bcn ts igen okat tett n, ·g biztonságosabb fs < "C' ... !!C bb munkakörül­n. nyd· kialakítása rdck.é­bcn

Ai é\' s munkn\'Mt'lmi 11 ! zhdc~I trrv idüarányos 1 és 'C elk szult. így a nch 1. fizikai rwmkal;, a szállít.A , n.,. anya moz 'fiUÍ~ gépc:fté-eb n az elektromos érinté. -

, Melcm fejle zté~ébcn. :iz ( ••('. zsegl ártnlmak csökken-t _&b n, a szociális létesft-111{n d· korm:-rúsitestlb.:!n, b6vft ·s b n, , t, üzemi rend t"l ti ·zl·· · g javíttisában je• 1~ nt.5s l pc t tclttink előre.

Az r •~ z: égi ártalmak k1• k I wbol · e rdek ben kü­lon ~ n :i hö- f'l zaj~rtalom­n al foslnH;:oz unk.

A lrnt<' erélt 111egkonnyite• s/.•·<' az. 0 lI munkatársaival 1 uz· C'll próbáltuk ki egy í,j, 'g(n praktiJ·;.is hJ\'édö ru-1 :1t. Am nnyiben a védőru­ha kaphut6 lesz. célszerű be• icrcL11!, mivel az illem in1

terü1effn Is (porlwlanító, ka­zánok) lmsznalható.

Az erőmúbéll elkeszult rgy znjfülke, mely alkalmas nrra, hogy a káros süt a h6ártaloml61 az ott dolgoz.óka .

7.ajokt61, is vCdje

A 2C ilzeml gázfúvó za i­c ökl,entésére hirdetett pá-1,·árot lezárult, de eredmé­nyesen felhasználható pálya­munka nem érkezett be. Je­lenleg a Műszaki Egyetem .t\ramlástani Tanszéke dolgo­;-1k a zajcsökkentés megol­dásán.

A szakszervezeti bizottság.; ,;al szorosan e1?yüttmúködve, a szocialista versenymozga­lommal ö szekapc:;olva fej­ksztettilk és továbbra is fej­lesztjük a munkavédelmi ór­mozgalmat.

A VDSZ és vállalatunli rendezésében 15 vegyipari , állalat ré~zvétclévcl mun­k:ivédcln i őrtanácskozást

tartottunk. Dolgozóink közül négyen jutalmat kaptak a r1unka\'édelml ormoz.galom-

ban kifejtett aktív munká­jukért.

Ebben a félévben a bal­esetek száma, valamint a ki­esett maszakok száma lé­nyegesen kisebb, mint az tlóző évek azonos időszaká­ban, sajnos volt azonban két csonkulásos balesetünk.

A bekövetkezett balesetek tbbbsége elkerülhető lett volna védőeszközök és ruhák használatával, nagyobb fi­gyelemmel, szabályos mun­kavégzéssel.

~egfontosabb feladatunk tehat, hogy a megelőzésre továbbiakban is a lehetőleg­nagyobb figyelmet fordit.suk.

Munkánkban az első félév folyamán elkészült az új Vállalati Munkavédelmi Sza­bályzat is feltétlenül segít­séget fog nyújtani.

l1alcscU mutatószám11k táblázatos ktmutatasa

A!Jlli;kts::ám Da\e~etek zárna

19 ,.

J~70. 1911.

lYi'Z.

1973.

Ellízó & éves át!:?g

31

1~59-197!. m;a • ar Csc11kulásos baleset nem volt.

1974.. 2099 32 Csonkuláscs baleseteit száma :t.

.\

Gyakorl.ságJ mesett n1un- Súlyos­mutatö kanopok ~z. sál?! m.

1'1.1 '144 t53-l !e4 4 839 478,9 19,D '1;3 402.S6 17,1 'í62 394,2 19,6 '10l 334.8

1:1,8 '162 408,S

15.!! 6ll ll91.1

f!!'o~ fá}

A pártoktatás naptára

1974-75 évre l\1L Középiskola: osztályveze­

tő; Tóth Janos, remplom Mik• 10s. Első foglalkozás ideJe: f914. szept. 3. u h., hetenkent, muve­lödési ház,

Pártirányítás kérdései; szemi­márium vezető: Gávris János, -:: htlye: szállltásl melegedő. Elso foglalkozás ideje: 1974. szep~ 16. t4.30 h. (hétiól. kéthetenkent.

szocializmus épftésénell 1-ér­dese1 · szenunáriu,.11ve,e to: Szik­szai Feren helye: szállitásl me­legedő. Első foglalkozás ideje: 19H. szeptember 17. 14.30 h. (kedd), kéthetenként.

Szocializmus építésének kér• dései· szemináriumvezető: Zsar­nal 'József helye: VEGYÉP• SZER. Első foglalkozás tdeje: 1974. szept. 17. (kedd). kélheten• ként.

MunkAsmozgalom története; szemináriumvezető: Csik Fe­cenc. helye. UC-Il . tant. Első foglalkozás theJe: 1974. szept. l 8. cszerda) 14.30 h., kéthetenként.

Gazdaságpolitika; szemlná• r1umvezetí:i: Fehér Nándor. he- ' 1ye: uc-I;l. tanterem. Első fog­lalkozás ideje: 1974. szept. 11. (kedd) 14.30 h.. kéthetenként.

Vállalati gazdálkodás: szeml­ntirium vezető: szabó József. he­lye: villamos tanm. Első foglal­kozás ideje: 1974. szept. 16 (het­fél) 14.30 h.. kéthetenként.

Villalatl gazdUkodás: szemi• náriumvezető: NagyivánY! cyörgy, helye: uc-n. tt. EJso togla:lkozás Ideje: 1974. szept. 16. (hétiö), 14.30 11„ kéthetenként.

Társadalmi és állami élet t;ir• llés.ei; szemtnártumvezetö: Pesti László, helye: ép. karbantartás tanácsterem. Első foglalkozás ldeje: 1974. szept. 18. H.30 h. (szerda). kéthetenként.

Világnézet és etika; szemlná• rlumvezető: Serfőző Ernő. he­\ye: szállltási melegedő. Első foglalkozás Ideje: 1974. szept. 18. (szerda), 14.30 h., kéthetenként.

Nemzetltözi politikai kérdések; - szemináriumvezető: Marton László. helye: ép. karb. tanáe~­terem. első foglalkozás Ideje: lP74. szept. 16., 14.30 h, (hétfő), kéthetenként.

Nemzetközi politikai kérdések; - szemináriumvezető: Pogány r.tiszló, helye: ép. karb. tanács­tPrem. Első foglalkozás ideje: 1974. szept. 17, 14.30 h. (kedd), kéthP.t.enként,

TVl\l múvelöd~si luíz őszi programjából Művelődési intézményünk mtn­

den évben munkatervet állít ösz­sze. Ez év október-november­december hónap kiemelt ren­dezvényei a következők:

Fotoszakkör: Anyaggyi!Jtés az 1975. Január 10-én megnyiló ki• i\ll!tásra. amelynek címe: .,Do­kumentumk!állftás Szolnok vá­ros fejlődéséről".

BeJiró dolgozók klubja: Ok· tóber: EZ történt az 1974. évi labdarűgó VB-n.- Meghivottak: Szepes! György, Bozsik József.

November: tró-olvasó talál• kozó.

December: Szolnok vlíros 900 éves jubileumára készül.

Szociaista brigádoknak: Októ• ber: Ez történt az 1974. évi lab­darúgó VB-n. Meghívottak: Sze­pesi György, Bozsik József. tró -olvasó találkozó (Zsoldos Pé­ter).

November: Ok!llvlvás. Meghí­vott: Papp László.

December: Munkás-mtlvész találkozó (Sinkovics rmre. Gom­bos Kati; Huszti Péter). Ma11yar nóta est. (Solti Károly, Jákó Vera.

Kiállltások: ChioV!trl Ferenc festőmílvész kamarakiállltása.

Politikai kerekasztal: (Kulcsár István, Sugár András).

Fórum szocialista brigádveze­töknek: A demokrácia kérdése! a ~zoclallsta brigádok életében. (Szlmonldesz Lajos igazgató. Bognár L:!.szló PB-titkár. Kiss Ferenc SZB-titkár, l'tontó György KISZ-titkár).

Tiszamentl Vegyiművek Híradója

a Tlszamentl Vegyiművek dolgozóinak lapja Felelős szerkesztő: dr. Bistey András Szerkesztőség:

5000 Sz o 1 no k, Tószegi út. Telefon:

13-381- 13-388-ig Kindja: Szolnok megyei

Lapkiadó Vállalat 5001 Szolnok. Pf. lO!i.

Telefon: 12-093 Felelős kiadó: Virágh Iván

Terjeszti: az uzeml sajtófe1e16sök

hálozata Szolnoki Nyomda Vállalat

5000 Szolnok. Május 1. u. 19. Felelés vezetó:

• .__ ·- Kozák Ferenc -...,... __

1974.· október

'.

Honvédelmi verseny a Xl. pártkongresszus

1isz1eletére ,.

Szeptember 18-án üze­münk MHSZ-szervezete és KISZ-bizottsága összetett honvédelmi versenyt rende­zett. A versenyre 40 fő ne­vezett be, 14 nő és 26 férfi.

A szervezés és az eredmé­nyek alapián figyelemre­méltóan szerepelt: a szuper­foszfát üzem, a müszaki fej­lesztési főosztály, a labora­tóriumok és ;:i B-C savüzem.

A nehéz és végig izgalmas versenyen a következő ered­mények születtek: Női egyéniben: I. Szeberé­

nYi Józsefné, mosószer-por­festék meó-labor. II. Pintér Tivadarné, műszaki fejlesz­tési főosztály, III. Kiss Jó-

LABDARÍJG.{S

Nők Ez évben a női kispályás

labdarúgó bajnokságra az üzemekből három csapat ne­vezett be. A csapatok min­den dicséretet megérdemel­nek lelkesedésükért. A jövő­ben reméljük, több csapat él a lehetőségekkel.

zsefné műszaki fejl~ési főosztály.

Férfi egyéniben: I. Polyák Kálmán, szu perfoszfátüzem, II. Pál András szuperfo.sz­fátüz(\m, III. Baráth Andl'áS anyagosztálv és Tamás Ist­ván, B-C savüzem. Női csapatban: I. műszaki

főOsztály, II. mosószer-por­festék, III. központi meó­labor.

Férfi csapatban: I. szuper­foszfát üzem, n. B-C sav­üzern, III. szállítás.

Az egyéni és csapat győz­tesek, valamint helvezettek könyvjutalmat, ajándékot és oklevelet kaotak.

S.ztrunrra Tibor MHSZ-titkár

Eredmények: Laboratóri um-irodaház 2 :0, szuper foszfát-laboratórium 5:0 irodaház-szuperfoszfát 1 :0.

19'74. évi bajnokság vég· eredménye: 1. szuperfosffáf 2, irodaház, 3, laboratórium

A női bajnokcsapat

Férfiak Az 1974. évben megrende­

zett férfi kispályás labda• rúgó bajnokságra 19 csapat nevezett be. A versenybizott­ság döntése alapján a csa• patok három csoportra let­tek osztva. Csoportokon be• lül körmérkőzéssel lett el­döntve a csapatelsőség. A döntőbe a tmk. szállítási üzem, szuperfoszfát üzem csapatai kerültek.

A mérkőzések során olykor

szépszámú közönség színvo­nalas, izgalmas mérkőzéseket láthatott. A mérkőzéseken átlagban jó formát mutató tmk csapata megérdemelten nyerte az 1974. évi bajnok• ságot.

Döntó eredményei: tmk­szállítás 4 :3, szállítás-szu• perfoszfát 2 :1, tmk-szuper• foszfát 3 :0.

19'74. évi bajnokság vég• eredménye: 1, tmk, 2. szálli• tás, 3. szuperfoszfáL

Molnár Béla

A férfi bajnokcsapat

Mu11katársi segítség A ounántl1U I<líotajlpart Gép­

gyar egyik szerelő brlgtídjával a Kénalapú Kénsavüzemek .,2C" üzemi területéo a tv. számú hőcserélő szerelést vége~t01'. -Munkálataink során felmerlllő probh'mátnk meaoldásához olwnn mértékű és hathaté5 aeg!tsé,:"t kaotunk, hpgy a szerelé~ zölt• kenömentesen hatór1d6re be tudtuk fejezni, A kapott ~e~t­ség nélkül ez nem tör1énhetett volna meg. ~z. eltöltött !dl! alott az E"mberle~ség, a szolidarit!ls, és a szo<'ia\ista mun1<,erkö111s szép példáját tanas7taltuk itt. Ezért ncretném e lai, nvllv/l• nossága el/Itt munket,írsahn n~­,:ében kcs:,:önetem klfeieznl 97 ll.,.em va1amPntivl d!",l<!o7t,t'.n , és különösen -azoknak. akiktől

a legtöbb segltséget kaptulc. 1\ eavüzemek részéről Nagy T.tb.:,r fÓmQve?etélnek, I<ocsls Mlklf~ míls~akve7etönek A TMK ré· S7ér61 I<'ocsis Fl6r16n fQn,Qvere• tllne'k. RerPkeo Pál e11Sadón::i'<, Aneva1 Lá~16. c:v&re tstv~" mfiv<J7etllnek. Mattvar Attdr~~ C~C'oorh'e7Ptl'lnPk. Més76ros ~á­no$ dan11(e7<'1o'lnPk, v111am1nt a Ve~,,,.,.,c,pr Vdl•ntat állv:invo~il tn1t!~cltán~k- Mfüdllt tt,fvec•" f,...d'nJ"I~ vic:::c:"'1'!1(.frTj,:11"\lfti B'f ttt ♦61-t><H 'dl5re és a kötött bar4tsá· [!(l"ri:,,

· 1eh·<,,,..k Onölmett tov6bbi crect rr 'n: es és jő munkát.

l'orcMn UatA O'KG csoi,. vez. Nagykan1%se __