A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének

magyarországi vonatkozásai

Miehle Dániel

III. éves geográfus

2006. november

Bevezetés

• Ausztria, Szlovákia, Magyarország által közösen létrehozott projekt

• 1992 és 1998 között végzett állapotértékelés földtani, környezetföldtani és vízföldtani szempontból

• Magyarországi mérések a Kisalföld É-i, a Dunántúli-khg ÉK-i és a Duna balpartja menti É-Mo-i területek NY-i szélén

• Cél: a térség geotermikus viszonyainak újraértékelése és az országhatárokon túlnyúló hévízrendszerek egységes módszerrel történő vizsgálata

Történeti áttekintés

• A Dunántúli-khg, ill. a khg-i mezozoos összlet mélybe süllyedt rögeinek langyos- és hévizeit már évszázadok óta ismerik és hasznosítják

• Európai viszonylatban is elsők közé tartozott a margitszigeti (1867) és városligeti fúrás (1867-1878), melyeket számos további feltárás követett

• Győrben az első hévízkút-forrás 1962-ben kezdődött meg, ezt követően a kutak száma megsokszorozódott

Földtani felépítés

• Különböző földtani szerkezet, de két, egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer

• Kisalföldi-medence porózus üledékeiből álló hévíztároló rendszer, ill. a Dunántúli-khg karsztos képződményeiből és a nagy vastagságú laza üledékkel kitöltött medence alatti, lezökkent karbonátos alaphegységi képződményekből álló hévíztároló rendszer

Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik

• Vizsgált terület két külön, de egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer

• Kisalföld: felső-pannóniai törmelékes képződmények, a peremen idősebb miocén összlet. A rezervoár (hévíztároló) minden irányból jól lehatárolható, felső határát 35-40 oC-os hőmérséklet izoterma felület alkotja, mely 700-900 m-es mélységben húzódik. A hévíztároló szint 800-2500 m mélységben helyezkedik el (homok, homokkő és az ezeket elválasztó aleurit, agyag és márga váltakozása építi fel)

Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 2.

• Kisalföld (folyt.): a medence belseje felé a hévíztároló homokkő rétegek száma nő, de az egyes rétegek vastagsága, hézagtérfogata és permeabilitása csökken; ez szoros kapcsolatban van a rétegtömörödéssel (kompakcióval). A pannóniai sorozat alatt a kompakció miatt már a miocén képződmények már nem tartalmaznak termálvizet (csak a medence peremén a kompakció csökkenése miatt; pl. Hegykő, Bábolna)

A porózus hévíztárolót megcsapoló hévízkutak legfontosabb adatai

Helység Kút száma

Vízhozam (l/p)

Kifolyóvíz hőm. (oC)

Mélységi hőm. (oC)

Győr

(7-25)

107 800 53 86

Lipót

(7-24)

7 1944 64 88

M.magyaróvár

(7-22)123 1872 75 101

M.magyaróvár

(7-50)136 1800 64 80.5

Lébénymiklós

(7-31)28 1200 78 114

1. táblázat

Országos fúrásnyilvántartási adatbázis

Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 3.

• Dunántúli-khg: fő hévízadó képződmények közép-felső-triász mészkövek, dolomitok, melynek vastagsága helyenként a 3000 m-t is meghaladja. A triász hévíztároló összlet a karbonátos képződményeken keresztül beszivárgó vízből kapja utánpótlását, mely egyre jobban felmelegszik. A főkarsztvíztárolót a peremeken felső-kréta és paleogén képződmények fedik, így a beszivárgott csapadékvíz túlnyomó része csak a medencealjzatban áramolva juthat el a megcsapolásokhoz

Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 4.

• Dunántúli-khg (folyt.): a vízmozgás olyan kényszerpályák mentén történik, melyet a karsztosodott alaphegység felszíne, ill. a karbonátos összlet felett települő vízzáró medencefelületek feküfelszíne határoz meg. A jó vízvezető zónák főleg ÉNY-DK irányú haránttörések, ÉK-DNY irányú törések többsége vízrekesztő jellegű. A Duna menti szerkezeti zóna lehetőséget biztosít a hévíz felszínre jutására, melynek helyébe hideg víz áramlik (körforgás), e keveredés miatt különböző hőmérsékletű források jelennek meg, gyakran csoportosan

• Az É-Mo-i paleogén medencét kitöltő paleogén és neogén üledékekben nem alakult ki említésre méltó hévíztároló rendszer

Geotermikus potenciál térkép• Együttműködés eredménye: 1:200 000 térkép, mely a

termálvíz elérhető legmagasabb értékét határozza meg (hévízkutakban mért- vagy réteghőmérséklet)

• Skála: <20 oC, 20-50 oC, 50-100 oC, >100 oC

• Eredmény: Kisalföldi-medence 1000 m mélyen 50-60 oC, 1500 m 65-80 oC, míg 2000 m mélyen a 90 oC-ot is meghaladhatja

• Az áramlási pályákat természetesen a törések, a tektonikai vonalak is befolyásolják, ill. a Duna mentén a keveredések

• Geotermikus gradiens is tág határok között mozog: Kisalföld 3247 oC/km, míg a Dunántúli-khg területére a geotermikus gradiens értéke nem határozható meg

• A térkép nem veszi figyelembe, sem a termálvíz készletet sem a kitermelhető termálvíz mennyiségét

A DANREG-térkép

Forrás

• Földtani közlemények: 128. vol 2-3. szám /1998: Rotárné Szalkai Ágnes: A Danreg-projekt 487-497. o.

• Táblázat: 491. o.

• Országos fúrásadatnyilvántartási térkép: www.mgsz.hu

• Danreg-térkép:193.225.4.5/danreg/