a derecske-létavértesi kistérség fejlesztési és terület - és ... · 2013. 8. 16. ·...

A Derecske-Létavértesi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése

ÁROP-1.1.5-08/C/B-2008-0014

„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.”

Terület - és vidékfejlesztési ismeretek

A területfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolata

• Területfejlesztés ≠≠≠≠ Vidékfejlesztés ↔↔↔↔ köztudat• A vidékfejlesztés a területfejlesztés része• Területfejlesztés: • Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és

környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, továbbá a különböző időtávú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben

• Vidékfejlesztés:• Olyan komplex tevékenység, amelynek a végső célja, hogy a vidéki

települések, és általában a vidék – elsődlegesen társadalmi érdekből – a társadalomban betöltött funkciók ellátására tartósan képes legyen.

A területfejlesztés

• A területfejlesztés feladatai:� • az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság

megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése,

� • az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése,

� • a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése,

� • az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése,

� • a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése,

� • a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.


• Célja:

• - munkaalkalmak teremtése, a munkanélküliségi ráták mérséklése

• - a túlnépesedett városközpontokra nehezedő demográfiai nyomás csökkentése

• - a nemzeti erőforrások hatékony hasznosítása

• - a régiók közti indokolatlan fejlettségi különbségek mérséklése

• - a regionális kultúrák és identitás megőrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területeken

• a népesség és a környezet egyensúlyának a megőrzése, illetve helyreállítása


• Eszközrendszere:

• - jogi eszközök (törvények, Országgyűlési határozatok, Kormányrendeletek)

• - Pénzügyi eszközök (központi támogatás, hitel, vissza nem térítendőtámogatások)

• - Intézményrendszer (országos, regionális, megyei, kistérségi, helyi)

• - Területfejlesztési közigazgatási rendszer (régió, megye, kistérség)

Területfejlesztés a rendszerváltás előtt

• 50-es évek: • Budapest és a nagyvárosok fejlesztése• erőltetett iparosítás, „csinált városok”• Íróasztal-tervezés- felülről irányított• Vidéki területek hátránya

• 60-as évek végétől: a „vízfej-jelenség”• Bp tehermentesítése: alvóvárosok• Vidéki iparosítás• 1971: OTK – kudarc, szakadék

• Rendszerváltás:• Jelentős regionális különbségek az

országban• Dichotómiák:• Város-falu• Bp-vidék• K-NY

Az EU regionális politikája

NUTS rendszer

• Nomenclature Union Teritoriel Statistic• EU hivatalos statisztikai rendszere• NUTS 1: EU régiók 77db• NUTS 2: középszintű régiók 206 db• NUTS 3: körzetek 1031 db• LAU-1NUTS 4: kis térségek• LAU-2 (NUTS 5: általában városok)

Az európai régiók fejlettsége

Új támogatási célok 2007-től

• az összes regionális kiadás 78 %-át fordítjuk az elmaradott régiók felzárkóztatására

• 1. Célkitűzés Konvergencia:�egy főre eső, vásárlóerő-paritáson

számolt EU-GDP 75 %-a a küszöb�ultraperiférikus régiók• a teljes pénzügyi keret 78,54 %-a


• 2. Célkitűzés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

• jelenlegi 2. és 3. célkitűzés helyett• regionális (munkahelyekre és

foglalkoztatásra koncentrál) és nemzeti (versenyképesség, innováció, tudásalapúgazdaság) aspektus

• a teljes pénzügyi keret 17,22 %-a


• 3. Célkitűzés Európai területi együttműködés

• határokon túlnyúló és államközi együttműködés

• minden külső és belső szárazföldi és vízi határ mentén

• a teljes pénzügyi keret 3,94 %-a

Jelenlegi strukturális alapok

• Európai Szociális Alap• Európai Regionális Fejlesztési Alap• Európai Mezőgazdasági és

Vidékfejlesztési Alap• Halászati Alap

Kohéziós Alap• nem strukturális alap• de hasonló elveken működik• jogosult az a tagország:⇒az egy főre jutó GNI kisebb az EU átlag

90%-ánál⇒céljuk a részvétel a Gazdasági és

Pénzügyi Unióban⇒környezetvédelmi és infrastrukturális

beruházásokra fordítható

Regionális politika elvei

1. átfogó célrendszer szerinti felhasználás:• a meghatározott prioritások

(célkitűzések) végrehajtása a különbözőpénzügyi alapok koordinációjával valósulnak meg


2. partnerség:• a strukturális alapok a nemzeti

programokat egészítik ki• a végrehajtás a közösségi, országos,

regionális és helyi szervek együttműködésében folyik

• a támogatások címzettjei a régiók


3. addicionalitás:• a közösségi programok nem kiváltják

csak kiegészítik a nemzeti programokat• nemzeti társfinanszírozás szükséges4. programozás (tervezés):• a tagállamok tervei alapján a Bizottság

támogatási kereteket fogad el• a támogatási keretek 3-6 éves

időtartamra szólnak

Kofinanszírozás

• maximálisan 75%• az általános szabály 50%• azokon a területeken, melyeket a

Kohéziós Alap is támogat a maximum 80%

• a legkülső régiók és a görög szigetek esetében 85 %

Fejlődési modellek 1. A Kék Banán

Fejlődési modellek 2.A Közép-európai

bumeráng

Jelmagyarázat: 1. Északi ipari gyűrű;2. Ipari háromszög (Halle-Lodz-Budapest);3. Bővülés a Kárpátok irányába; 4. „Közép-Európai Bumeráng” jelenlegi és potenciális közép-európai fejlődési zóna;5. „Keleti Fal”, keleti határzóna; 6. Átalakulás központi régiói; 7. Észak-déli jövőbeli együttműködő térség, fejlődési lehetőséggel; 8. Nyugat-kelet folyosó.

Fejlődési modellek 3. A Vörös polip

Fejlődési modellek 4. A Kék csillag

• Területfejlesztés Magyarországon


• Szereplők:

• Szakmai-politikai szervezetek

• - kormányzati szereplők• - regionális szereplők

• - megyei szereplők

• - kistérségi szereplők

• - helyi szereplők

• Gazdasági szervezetek

• Civil szervezetek

A területfejlesztés szereplői

• Sokszereplős rendszer

• 1. kormányzati szereplők

• közvetlenül vagy közvetve

• Közvetlenül: NFGM, Önk és ter.fejl. Min (Regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter (MEH, MTRFH, FVM, KTM

– a ter.fejl legfelső szintje

– elsősorban politikai, elsőfokú döntési jogkör

• Közvetve: FVM, KvVM, OKM, MEH


• 2. Önkormányzati szereplők

• 4 szinten kellene (telep. , kistérs., megye, reg., egyenjogú, más feladattal

• közvetlenül kellene szabályozni (szubszidiaritás)

• lefelé egyre csökken a szerepe

• politikai szinezet, de az albizottságok szakmaiak

• TÖOSZ, MJVSZ, KOSZ, FOSZ (hibrid szervezetek)


• Gazdasági szereplők

• Elsősorban lobby révén érvényesül szerepük

• Közvetlenül szabályoz

• Ritkán szakmai

• Általában kormányzati v. önkormányzati szervhez kapcsolódik

• Központi szervhez: MFB, ITDH, MAVA, Kamarák

• Önkormányzathoz: holdingok, alapítványok, kht-k


• Civil szervezetek

• - egy település vagy térség felzárkóztatását elősegítő alapítványok, stb• szerepük ma még gyenge

A civil szféra szerepe a területfejlesztésben

• - folyamatosan növekszik a területfejlesztéssel foglalkozó non-profit szervezetek száma

• Mo: 2004-ben 5,7%-a volt ilyen profilú• Foglalkoztatottak 18,7%-a• A civilek nagy része (Mo: 84%)

településfejlesztéshez kapcsolódik, országos és regionális jóval kevesebbKöv: a civil szféra települési szinten erős

• Forma szerinti megoszlás hazánkban:

• Alapítvány:28,3%• Közalapítvány: 5,7%• Egyesület: 48,3%• Kht:7,7%

• Bevételek megoszlása:• Állami támogatás: 16,6%• Magán támogatás: 3,5%• Alaptevékenység bevétele: 59,5%• Gazdálkodási tevékenység összes

bevétele: 18,8%• Hitel: 1,6

• Területi megoszlás:

• Kiemelkedik: Bp, majd Somogy, Veszprém, Zala, negatív: BAZ, SZSZB, JNSZ

• Alapítványok:

• Bp:6,9%

• Megyeszékhelyek: 9,9%

• Városok:18,5%

• Községek:64,7%

A területfejlesztés eszközrendszere I. Jogi eszközök

• 1990. Évi LXV tv. a helyi önkormányzatokról

– a rendszerváltás utáni első fontos tv, közvetve szabályozza a területfejlesztést

– demokratikus, ny-európai mintára– részei: Helyi önkormányzatok szabályozása, feladatok,

hatáskörök, szereplők, Települési önkormányzatok társulása, Községek, Városok, Megyei önkormányzatok, Azönkormányzatok gazdálkodása


• Az 1996. Évi XXI. Tv a területfejlesztésről és területrendezésről

– a hazai területfejlesztés alapdokumentuma, Kö-Eu-ban az első– Meghatározza:

• a területi politika intézmányrendszerét, feladatokat, hatásköröket, eszközöket

– Részei:1. Általános rendelkezések, 2. A központi állami szervekterületfejlesztési és területrendezési feladatai és határköre, 3. A területfejlesztést ellátó területi szervek és feladataik, 4. A területfejlesztés eszközei, 5. Vonatkozó jogszabályok, 6. Zárórendelkezések

• Következtetések: az EU csatlakozásig két fontos feladat– 1. Az állami források felhasználásához megteremteni az eszköz és

intézményrendszert

– 2. Nemzetközi források jobb elérhetősége


• Az 1999. évi XCII. Tv.

– Az előző módosítása

– 7 új paragrafus, amelyet az EU csatlakozás tett szükségessé

– minden szinten módosul a Tanácsok összetétele

– a területi monitoringrenszer feladat és hatásköre

– fejlesztéi régiók kialakításának szükségessége


• 2004. évi LXXV. Tv az 1996. évi XXI. tv és a hozzá kapcsolódó szabályok módosítása

• Változások:

• - a régió és kistérség fogalmának újrafogalmazása

• - az országos és regionális szervek feladatkörének újrafogalmazása

• - A Tanácsok összetételének meghatározása

• - Kistérségi Fejlesztési Tanács létrehozása!!!

• - A megyei önkormányzat feladatainak újrafogalmazása

• - A térségi fejlesztési tanácsok tagjai, feladata (BFT, BAFT)

• - A területfejlesztés központi és térségi eszközeinek meghatározása

• - A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat és forráskoncentrációmeghatározása

• - Vállalkozási övezetek, ipari parkok működésének kibővítése

• A területfejlesztési koncepció és területrendezési terv készítésének kibővítése

A területfejlesztés eszközrendszere II. Területfejlesztési közigazgatási rendszer

• EU területfejlesztési közigazgatási rendszere: NUTS rendszer(Nomenclature des Unités Territoriales Staistiques)

• Ez egy ötszintű rendszer, első szintje (NUTS I) európai nagyrégió (ma egy ország), második (NUTS II) szintje a hazai régiónak, harmadik szintje (NUTS III) a megyének, negyedik szintje (NUTS IV) a statisztikai kistérségnek megfelelő területi egység, az ötödik szintet a települések jelentik. A régiók (NUTS II szint) kiterjedése olyan országokban, ahol tartományi közigazgatás is van, általában megegyezik a tartomány

területével.


• - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi, a területi besorolás 1997-től - a területfejlesztési törvény következtében jelentkező lényeges változtatást

• 3131 település (község, város) • 174 statisztikai kistérség • 19 megye + a főváros

• 7 régió (tervezési statisztikai régió)


• 1. Régió:

• Tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggőtervezési, illetve statisztikai területi egység.

• Fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység. Balaton kiemelt üdülőkörzete, fővárosi agglomeráció

• Funkcionális régió: Sajátos funkció (feladat) ellátására kialakított területi egység (). Idegenforgalmi régiók


• Magyarország hét tervezési-statisztikai régióból áll:

• Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)• Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye)• Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye)• Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye)• Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye)• Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-

Bereg megye)• Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye)

Régiók Magyarországon Régiók Magyarországon

• az önkormányzati rendszer a rendszerváltás nyomán alakult ki

• alapvetően az MDF-SZDSZ megegyezése alapján

• a kialakult rendszer nem kompatíbilis az EU regionális elveivel

Régiók Magyarországon

• az EU tagság miatt 2000-ben kialakították a hazai régiók rendszerét

• alapvetően nem kompatíbilis az EU rendszerével, de az Európai Bizottság elfogadta

• a kialakításuk elvtelen, politikai célok alapján, illetve a korábbi közigazgatás fenntartása mellett jöttek létre

Régiók Magyarországon

• nincs kulturális, infrastrukturális, gazdasági, politikai közös elem a régiók jelentős többségében

• számuk nagyobb, mint az ország méretéből adódna

• középtávon bizonyos területek kiesnek az EU támogatási rendszeréből, holott Magyarország a legszegényebbek közéfog tartozni


• 2. A megye

• - Királyi (1000-1222)• - Nemesi(1222-1848)

• - Modern polgári (1848-1946)

• - Tanácsi (1946-1989)

• - Önkormányzati(1990-)

• A megyei területi reform:

• 1989/90: elszalasztott lehetőség: a rendszerváltással együtt a megyék közig. reformjára is szükség lett volna (ekkor el lehetett volna fogadtatni a társadalommal)

• o 1: megszüntetése: a tört-i, társ-i, tel-i és közl-i sajátosságok miatt nem számolható fel

• o 2. megyehatár átalakítása: a megyék számának növelése (kismegyés) vagy csökkentése (nagymegyés)? 34 és 10 megyés javaslat


• A megyerenszer a NUTS III szintet képviseli• Probléma: a magyar területfejlesztésben fontos szerepe van a

megyének, az EU-ban viszont csekély• 19 megye+ a főváros (tudni székhellyel együtt!!!)


• 3. Kistérség:• A települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége

alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége.

• A “statisztikai kistérség”-gel szemben ez nem a statisztikai területi besorolás alapján megjelölt, hanem “önkéntes”, esetleg időleges, vagy csak bizonyos célfeladat megoldására, legtöbbször önkormányzatok által létrehozott szerveződés.

• Értelmezésük sokszínű


• Statisztikai kistérségek• A KSH jelölte ki őket• NUTS IV szint, 150 db 2004-ig, ma 174 (ok:problémás működés, nagy

területi különbségek)• hézagmentes lefedettség• egy település - 1 kistérség• Élén: ÖM megbízott• Feladata: kistérségek fejlesztésének előremozdítása, információcsere

biztosítása, forrásszerzés• Munkájukat a megyei és régiókoordinátor ellenőrzi• foglalkoztató : ÖM


• Területfejlesztési önkormányzati társulások– az önkormányzati törvény tette lehetővé működését– ritkán = a KSH kistérséggel– 1 település - több TÖT– közös pénzalap– településközi együttműködés – sokszor bizonytalan működés– 250 darab– élén a térségmenedzser– foglalkoztató: társulás


• SAPARD kistérségek

– az EU SAPARD programjához kapcsolódott– FVM irányítással jöttek létre a források fogadására– több esetben = KSH kistérség vagy TÖT


• 4. Települések• A településhálózat felépítése

• - Bp: - különleges jogállás, 23 kerület, önálló önkormányzatok (kettős önk-i rendszer)

• - 8 db 100 000 fő feletti város– o kiemelt jogállás

• - városok számának növekedése: 1989. márc. 1.:41 új város, 2004:256 város, 2007:294

– o funkcionálisan gyengék• o anyagi érdek helyett inkább presztizs

• - a nagyobb községek nagyközségi rangot kaptak (több, mint 2500 eltérő sajátosságú község)

• - 1987, majd 1990 után felgyorsul a települési dezintegráció• nőtt a megyei jogú városok száma , de tartalommal nem töltötték meg

A területfejlesztés eszközrendszere III. Területfejlesztési intézményrendszer

• Az intézményrendszer 4 szintre tagolódik:» országos» regionális» megyei» kistérségi

• Az egyes szintek súlya eltér ő, a szervezeti struktúra sokszín ű


• A területfejlesztés országos szervei

• 1. A parlament

• A parlament a területfejlesztés legmagasabb rangú irányító testülete• az alapvető szabályozási és elosztási hatásköröket birtokolja• legfontosabb az Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásának,

illetve a támogatási elvek és források, a kiemelt és kedvezményezett térségek meghatározásának hatásköre.


• 2. A kormány

• A kormány a központi végrehajtó hatalom általános hatáskörű legfőbb szerve

• rendelkezik a regionális politika központi irányításában a legfontosabb eszközrendszerrel

• dönt a fejlesztési pénzeszközök decentralizálásáról, összehangolásáról, a kiemelt térségek fejlesztési programjairól

• megalkotja a legfontosabb regionális politikai végrehajtó és részletezőjogszabályokat.

• Minisztérium• Történet• ÖM• NFGM


• 5. Országos Területfejlesztési Tanács• A regionális politikai partnerség országos szervezete• összetétele megközelítően ugyanazt a logikát tükrözi, mint valamennyi

területi szinten – alapvetően három nagy társadalmi érdekkört foglal magába (az államot, a gazdaság szereplőit, és az önkormányzati szférát).

• Hatáskörei tekintetében döntően konzultatív szervezetről van szó, melynek nyilvánvalóan az ágazatok és a régiók közötti koordináció erősítése a rendeltetése.

• Az országos tanács tevékenységét egy, az FVM szervezetéhez tartozóelkülönült szervezet, az Országos Területfejlesztési Központ segíti

• Nemzeti Fejlesztési Ügynökség• Az ügynökséget a Nemzeti Fejlesztési

Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből hozta létre a kormány azért, hogy egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer segítse az európai uniós támogatások eredményes felhasználását.


• 6. A területi államigazgatási szervek

• A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.

• Dekoncentrált szervek (országos irányítású regionális és megyei szervezetekkel)

• pl. Közigazgatási Hivatal, Vidékfejlesztési hivatal országos irányításúországos irányítású


• A területfejlesztés regionális szervei• 1. A Regionális Fejlesztési Tanács• A régió első számú “közjogi” szervezete a regionális fejlesztési tanács. • A regionális Fejlesztési Tanács főbb feladatai:

� • Vizsgálja és elfogadja – az országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban – a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit.

� • Ellátja a térségi szereplők közötti koordinációs feladatokat.� • A fejlesztési programok megvalósítása érdekében pénzügyi tervet

készít, és javaslatot tesz a helyi, a térségi, a központi és a nemzetközi források összetételére és felhasználásuk időbeli ütemezésére.

� • Megállapodásokat köt az érintett tárcákkal az egyes régiószintűterületfejlesztést, illetve az ágazati célkitűzéseket és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására.


• A Regionális Fejlesztési Tanács tagjai:

� • A tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei.

� • A földművelésügyi és vidékfejlesztési, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági és sport-, valamint a pénzügyminiszter képviselője.

� • Az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy-egy képviselője.

� • A tanács illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei.

� • A területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.


• 1.b. A regionális fejlesztési ügynökségek• a Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezetének munkájához szakmai

segítségnyújtás

• a regionális fejlesztési programok menedzselése, ágazati programok regionáliselemei megvalósításának segítése

• a régió helyzetének folyamatos vizsgálata és értékelése

• a régió számára igénybe vehető fejlesztési források koordinációja, új forrásokkeresése, hatékony felhasználásának segítése

• hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése és ápolása, a régió Európai Uniósintegrációjának elősegítése

• a régió felkészítése a Strukturális Alapok fogadására

• az NFT Regionális Operatív Programjának végrehajtásában való részvétel mint Közreműködő Szervezet (KSz)

• projektgenerálás segítése regionális és kistérségi szinten

• a köz- és magánszféra partnerségének segítése


• 2. A Térségi Fejlesztési Tanács

• A térségi fejlesztési tanács sajátos helyzetéből adódóan a térsége tekintetében javaslatot tesz a regionális fejlesztési koncepcióra és programra.

• A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.


• Sajátosan alakul a térségi fejlesztési tanács tagjainak összetétele:

� • A tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei.

� • Az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője.� • A területi gazdasági kamarák (kamaránként egy-egy képviselő).� • A térségi fejlesztési tanács felkérésének elfogadása esetén a felkért

miniszter is delegálhat tagot a tanácsba. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti. Jelenleg (az 1999-es törvénymódosítás óta) csak a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségben tevékenykedik kötelező jelleggel térségi fejlesztési tanács. A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról és megállapodást köthet az érintett

tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.


• A területfejlesztés megyei szervei• 1. Megyei Területfejlesztési Tanács• A megyei területfejlesztési tanács tagjai a jelenlegi hatályos jogi

szabályozás szerint:� • A megyei közgyűlés elnöke.� • A megye területén lévő megyei jogú város(ok)

polgármestere(i).� • A miniszter képviselője.� • A megyében működő területfejlesztési önkormányzati

társulások 3 képviselője.� • A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője.� • A területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság

képviselője.


• A megyei területfejlesztési tanács legfőbb feladatköre, hogy a megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit.

• A megyei területfejlesztési tanács a megyei területfejlesztési koncepció és program figyelembe vételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök pályázati rendszer keretében történő felhasználásáról és a fejlesztések megvalósításáról. A területfejlesztési tanácsnak egy témakörrel (területtel) kapcsolatban van döntéshozatali feladata:

� • A fejlesztési stratégia és a fejlesztés irányainak elfogadása.

� • A stratégiára épülő fejlesztési prioritások kijelölése és azok elfogadása.

� • A kiszámítható és átlátható támogatási és döntési rendszerek létrehozása, a fejlesztések során alkalmazott eljárások és mechanizmusok kidolgozása (pályázati kiírások), elfogadása és a támogatások odaítélése.

• A tanács és munkaszervezetével kapcsolatos szervezeti és személyi kérdések eldöntése.


• 1.a. A tanács a feladatok elvégzése és a döntések előkészítése céljából a tagok és az érintett szervezetek képviselőinek, valamint szakértők bevonásával állandó bizottságokat hozhatnak létre (pl. gazdasági, önkormányzati, vidékfejlesztési, stb.).

• 1.b. Megyei Fejlesztési Ügynökségek• feladat hasonló mint az RFÜ-knek, csak megyei hatáskörrel


• 2. Megyei önkormányzat– feladata a megye területére, vagy meghatározott

térségére vonatkozó területrendezési terv készítése.

– gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel valóösszhangjáról

– együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával, az érintett települések önkormányzatával a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében

– részt vesz a KSH megyei igazgatóságaival és a más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer (TEIR) kialakításában és működtetésében, információkat (adatokat) biztosítva területi fejlesztési tervek készítéséhez.


• A területfejlesztés kistérségi szervei• 1. Kistérségi Fejlesztési Tanács

• Tagjai: a kistérség településeinek polgámesterei, országgyűlési képviselő, kistérségi megbízott

• Feladat:– a térségi fejlesztések összehangolása, koncepciókészítés– térségi programozás


• A területfejlesztés települési intézményrendszere• 1. A települési önkormányzat• A települési önkormányzat a területfejlesztés alapszintje• el kell készíteniük saját (tényleges adottságaiknak és lehetőségeiknek

megfelelő, megújulási szándékú és az EU követelményeinek is megfelelő) fejlesztési stratégiájukat.

• a szükséges fejlesztéseket meghatározva hozzárendelje a feltárt forrásokat, meghatározza a szükséges lépéseket és azok megvalósítási módját.

• Főszereplők: polgármester, jegyző, képviselőtestület

A területfejlesztés eszközrendszere IV. A területfejlesztés pénzeszközei

• 1. Hazai pénzeszközök– 2 típus

• 1. Kifejezetten területfejlesztést szolgálópénzeszközök

• 2. Elkülönített állami pénzalapok és minisztericélelőirányzatok

– pénzforráshoz lehet jutni• központi költségvetésből közvetlen támogatással• pályázat útján


• 1. Kifejezetten területfejlesztést szolgálópénzeszközök

– a rendszerváltás előtt már megjelent a TSZA, de csak a területfejlesztési tv hozza létre a decentralizált alapokat

– a) TERKI (Területi kiegyenlítést szolgálófejlesztési célú támogatás)

• kedvezményezett térségben elhelyezkedőtelepülésekre vissza nem térítendő támogatás

• infrastruktúra, iparterület, vízrendszer fejlesztésre• RTT bírálja el

– b) TRFC (Területi és regionális fejlesztési célú támogat ása, korábban TFC, VFC)

• Egyik fő célja a munkahelyteremtés támogaáta, elmaradott térségek felzárkóztatása. Ide tartozik továbbáaz infrastruktúra fejlesztése, egészségügyi és szociális ellátás javítása is. Tursztikai szempontból a falusi turizms fejlesztését helyezi előtérbe. Belföldi székhellyel rendelkező gazdaság társaságok, non profit szervezetek, egyéni vállakozók és önkormányzatok pályázhatnak.

• elsődlegesen gazdaságfejlesztési célok, vállalkozások számára• OTT-vel egyeztetve a miniszter dünt, majd a megyékhez

decentralizálják

• C) Térség- és Település Felzárkóztatási Célelőirányzat (TTFC)

• Célja a zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítása, hátrányos helyzetűtérségek infrastruktúrájának fejlesztése, tőkevonzó képességének növelése. A célelőirányzatot belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, egyéni vállalkozók, valamint belföldi állandólakhellyel rendelkező természetes személyek vehetik igénybe.


– D) CÉDE (Céljelleg ű Decentralizált Támogatás)• a helyi önkormányzatok közelező és önként vállalt feladatainak

ellátására• a TERKI célrendszerével hangolták össze

• Az önkormányzat tulajdonához kapcsolódófejlesztésekhez járul hozzá. Vis major esetén is jár a támogatás.

• E) TEHU (Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés)

• F)TEUT (Települési Önkormányzati Szilárd Burkolatú Belterületi Közutak Burkolatfelújítása)

• - Mindkettő a RFT hatáskörében

• G) Vállalkozási Övezetek Célelőirányzat (VÖC)• A pályázat az infrastruktúra fejlesztésére, tőkevonzó klpesség

javítására, munkaheyteremtő és térség elérhetőségét javítóberuházásokra nyújt támogatást, amit belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, egyéni vállakozók, belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek vehetnek igénybe.

• H) Kistérségi Támogatási Alap (KITA)• Támogatja a kistérségek humán és termelő infrastruktúrájának

fejlesztését, azok tőkevonzó képességének javítását. A pályázatra jogosult belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, egyéni vállalkozók, és belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek.


• 2. Elkülönített állami pénzalapok és miniszteri célel őirányzatok– 2.a. Elkülönített állami pénzalapok

• a) Önkormányzatok cél - és címzett támogatása

– az ötv hozta létre a nagyobb költségű beruházásokmegvalósításához

– Címzett támogatás: a céltámogatásban nem támogatottterületekre akár 100%-ban központi költségvetésből

» főleg nagyberuházásokra» először a kormány értékeli, majd az OGY dönt

– Céltámogatás: a fejlesztési költségek meghatározot részére» területei: vízgazdálkodás, oktatás, egészségügy,

hulladékgazdálkodás» egy részét az OGY, másik részét az RFT osztja el


– 2.b. Miniszteri célelőirányzatok• egy-egy minisztérium költségvetéséből különíti el

– Munkaerőpiaci Alap– Központi Környezetvédelmi Alap– Gazdasági Célelőirányzat

– Turisztikai Célelőirányzat

• Gazdaságfejlesztési Céltámogatás (GFC)• Célja a versenyképesség növelése, a munkanélküliség csökkentése, hogy

megerősödjön a vállalatok közötti együttműködés. Pályázók belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, egyéni vállalkozók, valamint belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek lehetnek.

• Turisztikai Célelőirányzat (TFC)• A turizmus politika megvalósításának eszköze. Biztosítja az ágazat

fejlődését, versenyképességének javítása. A pályázat segíti a turizmus hatékonyságát, és minőségi fejlődését. Belföldi székhellyel rendelkezőgazdaság társaságok, non profit szervezetek, egyéni vállakozók és önkormányzatok pályázhatnak.

• Munkaerő piaci Alap (MPA)• Támogatja a nappali oktatás keretébenben megvalósuló szakképzésben,

felsőfokú szakképzésben, a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztését. Pályázatot nyújthatnak be szakképző iskolák, szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, és felsőfokú intézmények.

• Környezetvédelmi célú támogatások (KAC)• A támogatás környezetvédelmi és természetvédelmi programokra

használható fel, valamint közcélú környezetvédelmi feladatokra, természetvédelmi mérő rendszerekre, kárelhárításra. A támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, magyar állampolgárságú természetes személy.

• Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat (UTC)• Célja a közúthálózat, járda, kerékpárút, bekötő utak fejlesztése. Pályázók

belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, egyéni vállalkozók, valamint belföldi állandó lakhellyel rendelkezőtermészetes személyek

• Vízügyi célelőirányzat (VÍZC)• A támogatás felhasználható víztakarékosság, víz gazdaságos

felhasználását, az ivóvíz minőségének javítását szolgáló fejlesztésekre és vízi létesítmények létrehozására. A támogatást belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, egyéni vállalkozók, valamint belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek vehetik igénybe.


• 2. Európai Uniós források• Európai Unió pályázathoz kötött

legfontosabb támogatási rendszerei:• - I. Előcsatlakozási alapok• - II. Regionális politika• - III. Közös Agrárpolitika• - IV. Közösségi Programok


• Előcsatlakozási alapok:• csatlakozni kívánó országok felzárkóztatására hozták

létre • Phare "Pologne-Hongrie, Assistance á la Reconstruction

Economique„ - fokozatos intézményi háttér kialakítás a strukturális és kohéziós alapok fogadására

• ISPA "Instrument for Structural Policies for Pre-Accession" - környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásokhoz

• SAPARD "the Special Accession Programme forAgriculture and Rural Development" - fenntarthatómezőgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához


• Strukturális Alapok: • Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) infrastrukturális és

munkahelyteremtő beruházásokat, helyi fejlesztési projekteket, valamint kisvállalkozásokat fejlesztő programokat finanszíroz.

• Az Európai Szociális Alap (ESF) a munkanélküliek és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését segíti elő elsősorban képzési programokon és munkaerő-toborzási támogatásokon keresztül.

• Az Európai Mez őgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) Orientáció Szekciója vidékfejlesztési intézkedéseket és termelői támogatásokat finanszíroz.

• A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) célja a halászat modernizálásának és átalakításának elősegítése.


• A Strukturális Alapok Célkit űzései:• 1. Célkitűzés: Az elmaradott fejlettségű régiók

felzárkózásának elősegítése a hiányzó infrastruktúra pótlásán, illetve a beruházások ösztönzésén keresztül

• 2. Célkitűzés: A gazdasági és szociális átalakulás elősegítése a szerkezetváltás nehézségeivel szembenéző ipari, vidéki, városi, illetve halászattól függő területeken

• 3. Célkitűzés: A képzési rendszerek modernizálása és a foglalkoztatás elősegítése


• Kohéziós Alap:• Az eredetileg a négy legszegényebb tagállam

(Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) felzárkóztatására 1993-ban létrehozott alap támogatást nyújt ezen tagállamok még elmaradott környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. Az ISPA programon keresztül a csatlakozás után mind a tíz új tagállam részesül a Kohéziós Alap támogatásaiban.


• Közüsségi kezdeményezések

• Equal: Új módszerek a munkaügyi területen tapasztalható diszkrimináció és esélyegyenlőtlenségek megszüntetése érdekében.

• Urban: „Hanyatló városi területek felzárkóztatása” Az Urban II az Európai Regionális Fejlesztési Alap közösségi kezdeményezése a hanyatló városi területek fenntartható fejlődéséért 2000-2006 között.

• Interreg: „Az európai régiók együttműködése” Az Interreg III közösségi kezdeményezés alapvető célja, hogy előmozdítsa a régiók közötti együttműködéseket az Európai Unióban 2000-2006 között. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból kerül finanszírozásra.

• Leader: "A vidék jövője a jelen intézkedéseitől függ„ A Leader+ egyike az EU strukturális alapjaiból finanszírozott közösségi kezdeményezéseinek. Alapvető célja, hogy segítse a vidéki politikában helyi szinten résztvevőszervezeteket a helyi programok megvalósításában. Ösztönzi egy integrált, kiváló minőségű a fenntartható fejlődés megteremtését célzó stratégia alkalmazását, erőteljesen fókuszálva a partnerségre és a tapasztalatok hálózati szintű cseréjére.

• INTERREG III A - Határ menti együttműködésHatáron átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése, két (egyes esetekben három) ország határ menti megyéi.

• INTERREG III B - Transznacionális együttműködésOrszágok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére.Európát 13 makro-térségre osztották, Magyarország teljes területe a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt ilyen együttműködésben (CADSES térség)

INTERREG III C - Interregionális együttműködésA regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködésen keresztül Magyarország egész területéről vehetnek részt szervezetek a programban, partnereik pedig Európa teljes területéről származhatnak

INTERACT program /kis méretű, speciális, szakmai jellegű program/Az INTERREG programok megvalósítása során a területfejlesztés, a határ menti, transznacionális és interregionális együttműködések terén felhalmozódott tapasztalat átadása, hasznosítása


• Közösségi programok

• azon területeken, melyeken az Európai Unió a tagországok nemzeti politikáinak koordinációját tűzte ki célul, számos támogatási program segíti elő az egyes területek lehetőleg azonos ütemű fejlesztését.

• A közösségi programok az alábbi területeket érintik:• a) Bel-és igazságügyi együttműködés: ARGO, AGIS, PRINCE;

b) Energiagazdálkodás: SAVE II;c) Esélyegyenlőség: Egyenlő esélyek a férfiak és nők számára akcióprogram;d) Kisvállalkozásokat és a kézműipart támogató közösségi akcióprogramok;e) Környezetvédelem: LIFE III;f) Kultúra: Kultúra 2000, Média Plus, Testvérvárosok, Európai kulturális fővárosok;g) Kutatásfejlesztés: 6. Kutatási keretprogram, eContent, EUREKA, Netd@ys Europe;h) Oktatás-képzés, fiatalok mobilitása: SOCRATES, Leonardo, Ifjúság 2000-2006 és a Jean Monnet

A területfejlesztés speciális területei

• A kedvezményezett térségek• Statisztikai jellemzők alapján

elmaradottak:• 1.jelentősen az országos átlag alatt• 2. szerkezetátalakítás térségei• 3. vidéki térségek• Feltételrendszer 24/2001 O.h

• Nem lehet az ország lakosságának egyharmada

• Kistérségi szinten történik• Tovább differenciál: 48 leghátrányosabb

helyzetű (235 tel.)

A területfejlesztés speciális területei

• Kiemelt térségek• 97/2005OGY• + kormányzati kezdeményezésre is

Vállalkozási övezetek

• A területfejlesztés egy speciális eszköze, amelyet csak igen indokolt esetben vesznek igénybe az EU-ban

• 189/1996 Kr.• Eleme:• A versenysemlegesség elvének feladása,

meghatározott időre gazdasági előnyök• A kormányzat adja az ipari szerkezetátalakítás

és a gazdasági szerkezetátalakítás területein• Öt évre adókedvezmény• OTK 11 váll.öv.

• Zalai (Lenti)• Barcsi• Mohácsi• Makó és térsége• Békés megyei (Szeghalom)• Bihari (Berettyóújfalu)• Kunmadaras és térsége • Záhony és térsége• Zempléni (S.a.újhely)• Ózd-Putnok-Észak-hevesi (Ózd)• Salgótarján-Bátonyterenye térsége

• 1999 óta közel 16 000 új vállalkozás• 2000-ben 233 000 foglalkoztatott

a derecske-létavértesi kistérség fejlesztési és terület - és ... · 2013. 8. 16. ·...

Documents