A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek.

A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

-86-

meg a. he.lységue.veke~. melyek a nemzeti nevet viszbangoz­zák, többJben nundl;:<'t hazában nyom nélkül lrihaltak, vagy más nemzetekbe beléolvad tak. "

. ~ Egyébania t, hogy mily tcki!1tetben állott hajdan az öt méur név a 1nagyarok és azok Arpád-házi k ini.lyai el őtt tanusitja Jeruzsálemi András tette, Lü l1ogy hibát kelete~ megv~sse hasonnevű fiát Eudrét, Leó örmény király leá nyá­nak Jegyez~e. el. oly feltét~! alatt, hogy a magyar király Leónak örö.köse legyen Ant10chia f~jedelwi székén és csak ~eóna.k közbejött kora halála akadályozta meg a két udvar es két nemzet közt ezéibavett házasság á ltal kihitásba he­lyezett szorosabb egyesülést. - írja Szalai Lászl ú."

"A mostani örmények egy más, az előbbiektől kOlön­vált s külöo bözö időben és okokból Armenia.ból kiszá.rma­zott és Erdélybeu megtelepedett gyarmatnak ivadéki." . "Tudjuk, hogy ezek 1672-ben jöttek Erdélybe· tud­JUk, hogy ázsiai honjuk mely ik vidékének és vár~sáuak vol~ak e~~ kor lakói; ismerj nk az okokat, melyek őket cre­dett h~zaJ?k ~s lakhelyeik odahagy:ísfira és új haza kere­sésére Indttottak. Fennmaradt emléke azon sokszoros veszé­ly~knek, m<'lyek őket hosszadalmas útjokban, kölönböző or­szagokban és népek közt érték, míg végre Erdélyben meg-ci.llapodtak." (24!:1 L), Szerk.

-~-

Az örmények Európában és különösen Austria­Magyarországon. *)

Goclúert után jo1·dUoUa és jegyzetelelcel kish ·te: Dr. GoPCSA LÁSZLÓ. '

I.

~z örmények hasonlóan a.z izrael itlíkhoz. kisázsiai ~znlöföldtlk r~ l az ó-világ csa:k nem miuden országÁban elter­Jedtek. Tal álJuk 6ket egész Azsi~ban a chinai bi rodalom ha-

*) Bécsben ezelőtt 9 évvel kiváló szakférfiak közremííködésével »Ru~d ~chau. fi.ir G e o g raphic und Statis t ik« czimíí iro· dal~, ~allalat mdull meg, melynck idei februari száma 83- 86. Jap;an ;elent meg c czikk a tudós Dr. Gochlcrt Vincze tollából.

- 87-

tá ráig, Északafrik:í.ban , I<Uliinö~en E gyptomban és majdnem miuden országú ban l~urópáoak, kiv:í.lt a kercskctltJ- és l;ikötti­vítrosokbaJL - Sxcrvezet l tö111egekbeu a Balk:iu tartom;í­rlyokhau , cnr·óp:ti Or·oRzors7.ítgban, Lengyelors7.!igban, Ualic"'iá­ban, Buko viná.b :~n. J\lap;yarorsztígon és Enlélyhen lépuel; fel. - Számuk Konstántinápolyha.n 200.000-re becsnilletö és ott a kereskedések és uank.iizletek leguagyoiJb része az ő kezükllen van; mindazonáltal az ]';uníp:iban éiG örmények száma alig éri el a nlilliót, mdyhlil M riilbclöl 7500 Austria­Magyaror:;zágra esik 1)

Az örmények legnagyobb eg.vetértésbeu éluek, nyelvük­höz, va.ll:ísi ala pelvci k hez hi ven ragaszkod nak és más nem­zetek kel való m i mlcn összevegyülést l< er i\ l u el• az á l tal , hogy más hitfelekezetbeliekkel nem kötuE'l\ luízllsságot,.

Európában idl' s lova 60 0 év óta tartjlih fenn nemzeti saj<hs:ígaikat és keleti szOI\ásaikat. Legiul•:í.bh a km·eske­déssel foglalkozuak. a mely által a:d;íu nagy gazdagsághoz jntuak ; Galicziíí ban nagy ftildbirt•ll,oss;igig is felemelkednek és némely tekintélyes c ' tthíd osztnik nemess~get is nye r, mrlyből rni csak lt o m;i s zk á u b,iróékat aka.rjnk említeni.

A h a.gyom~ÍU) ole !lZCt'int _az önn~uyek :t ~IY~ik sz ;i ~ad kezdetén Ünn ényon;;";ígból l'::;;zakorosr.orsz:íglat. Ukráinéba és• Moldovába v;í ndoroltak és nnu:tll Lt>ng,rclországb<l.. <.:tali­cziába és l :uk0\1 Ín~l~<L jöLt('k. - Ax ünnényck Erdélybe legi nkúbb ;\luld o\'ÚlHíl lis Bukoriuábúl sz:lrmaztak. - A 8zncsa.,·:i 1>:1.11 u lő ih·m juyck p cd ig kií lünöscu kérkednek a n al, hogy ök a kis:ízsiai A n i ;l v:í rosból származtak. a. mint ezt egy fenntartott kézirat is bizonyítja.

Yallás teldntetéböl az örmények ka t h o l ik u s ok r a és sc h i s m a t i c u s o l< r a oszlanali. Az elsők n egyesni tek­nek" is hívatnak; eli smerik a p;ipát. miut lell<i fópa.pjukat és

') Az író igen hiányos adiltokból dolgozott. - Gnlic:_zia-. és Bukovinában van 6ooo és l\lag'yarors:zágon 1 5- 180 00 onneny · Lásd Csákt!clsián Efrcm >lÖrmények tö rténelme - Rádmuthiun llájoc« Bécs, 1 8 7 2. 4 r o lap. . Szerk. .

t ) A Pnkrnduni-házból szárm;~zó örmén_Y fcJeddmc~ <'gykon székhely<·. me ly 13 1 3-ban földrengés által cgc,;zn~ elp~sztult.; ·~a~·­szcr(í t<!mplom:~inak hat:~lmas romjai és nulradvi\n)'<~l ma '" Jelz•k ezen városnak egykori n:~gyságát és fényét.

-88-

vannak saját érsekcik 1) és püspökcik; míg az utóbbiakat n nem egyesült örméoyckuek." n Gn•gorianistálwak" (Eutychianis­takuak) és .\ ustriaban a legujabb hivatalos eine' ez és szcrint a "keleti egyházhoz tartozóknalc" nevezik, uz ecsrnilidzini (l.':'"l""tlf"& Liolostor Eriwan mellett) patriarcha, mint lelki fő­papjuk alatt állauak, kiueb: csak <Lzon joga \'an, hogy piispököket nevez ki, a szeut olajat mcgszcnteli és azt kiosztja.

A sclli maticus örmények vallástanok tekintetében abban a pontban külöuböznek a többi örményektöl, hogy " d e p r i m a t u P a p a c, d e p u r g a t o r i o, d e p a r t i­c u l a r i j u d i c i o e t d e st a t u a n i ma r u 111 p os t m o r­t em ;" ~) továbbá. hogy a bérm:ílríst és utolsóleenetet nem számítják a szentségek sorába, ~ szent Aldozatnál a bort a vizzel nem vegyitik és nem hi szik a tísztítóhelyet.

A Bukovinában, Galicziá ban és Erdélyben lakó egyesilit és schismáticus örmények békésen élnek; 3) Erdélyben és Galicziában az egyesillt, Bokovinában pedig a nem egyesilit örmény1 k találtatnak nagyobb ~zámban.

Sohasem hiányzott a törekvés arra nézve, hogy c két killönböző vallásfelekezet <'gyesoljöu, kü lönösen, hogy a sclli ·­maticusok az egyesliitek ré:'lzérc mf'guyeressenek : egyré zről a pápák, másré:,zröl prdig az :íllamkormíwyok jártak el mindenkor ez i\ gy ben. - A u sz tri:\ ban l. Ferencz császár uralkodá<~a alatt Ko,. b u l J. apát az örmény kath. érsek segélyével l 7 9 5-ben mindeut elkövetett, hogy a gregoria­nusokat az egyesnitek rés?.ére megnyerje; késöbb isméte Iter. 181 1-ben a Béc~ben Ö'szegyült mechitadsta atyák') ezen

') Az örmény katholikus érsek jelenleg (fsakovicq 1.) Lem­bergben székel.

') A mi azt jelenti, hogy nem ismerik cl a pápa fönök­=>égét, Szcntléleknck csak az Atyától való származását ,·allják; nem hisznek a purgatoriumban, a részletes itéletben és a lélek halha­tatlanságában.

3) Az erdélyi orményck között ma már schismaticusok nem léteznek.

4) P. ~l c c h i t ;1 r, az örmény keresztény kongrcgaczionak ala­pítója, a kereszténység és örmény nyelv terjesztésérc 17 17-ben Vdenczébcn a Szcnt Lázár 5zigctcn egy kolostort alapított, mcly­böl később egy m;\~odik kolonia Triesztbc tétetett át. - Ezen koloniának egy része 181 1 ben Héc~bc helyeztetett át. a hol részükre a capucinusoknak a Neustifigasscban (VJI. kerület) fekvő temploma és kolostora engedtetett át. F ordító.

,:,:

- 89 -

kisérleteket ismételték, mclyek axo:nban makacs ellenállásra talál tak. - Ezen ellen zé· legnagyobb részt a Sz u csá vá ban élö scllismaticusolttól intlult ki. ldlc IL .József <'SIÍszár alatt szabadaimat nyertek, hogy lelkészeiket sajtít anyaföldjnkról hív ha sák be. - Eze u szabadalma t a gregoriauu ok részére A r g h us i a n o w ,J. ne,•ü astradtaní ér!>ek est.l<özölte ki, a. ld 17 85-ben ü o h e n z l Lajos grófhoz, a. szeutpétervári osztrák körethez azon kérdést intézte, vajon szabad-e nek i felségkérést a B u koviná ban él ö sch ismatic u sok részéről elő­terjeszten i.

Ezen fel. égkérés az akkori időviszonyokat igen jellemzi, olyannyira. hogy teljes tartalmának ,. j szaadá a felet te ér ­del<es. - A kérvéuy ör111ény nyelven van szerkesztve s for­dításbau következiileg han:,!zik: ')

"J ézus Kristus kegyelme. :,l.t•renc c és ü<h kisérje a le"fényesebb és a legyözlwtetlen római <'Sászárt és királyt!

ö "\z ut:inozhatatlan emlll'rszcrctet. - mely li ital Felséged magtít. miut mintaképet állí totta oda. az egés;. világ elé~e hasonlóan a. jótél<On.Y naphoz, mely mmden léuyt. de ~nlo­nösen Fel ·éged szrrencsés alatti o.lóit í1j életre ébreszti, védelmczö ignzság, böle. cségnek t n köre és az az . u~ánozha­tatlan erény, mely az örökkévalós:í~ bettii\•el ''an lelJegyezve és a mclv a. le"távolabhi népei' b~íutúlat:ít felkölti, ali nekem eröt, ho·g~· Felsé~ed h'gma~as:\bb t rónjához közeledjek, mely előtt legmélyebb alattvalói hódolattal lebonílok és l~g~ fenségesebb mél y tisztelettel előterjesztem, hogy Szucsava vá rosa azzal, a 1~1 i hozz:ítartozik, fennállása óta Felsegednek legszerencsésebb hiroda.lnuihoz \'!U t ka pcsolva; mert sok~u hítsorsosaim közill Felségc!lnek lrgkegyelmesebb oltalmát el­vezik. a mely által Felséged ugyanazon alatt\"alóit boldo­gítja. A földi javak bösegéuek birtokúban gondoskodtak a nevezett ö r m é 11 v ke r es z t é 11 y ck lelk Ok üdvösségéról, de pospöknek és p~poknak hiánya miatt a hit . gyako.rla.tában akadályozva vannak. dacz;íra annak, hogy rég1 s~okasatkh~z , nyelvükhöz és erl•ölcseikhez hivek maradtak és ltclsége<l JÓ-Iéteért imádkoznak.

l) Az udvari Kanczelltiria levéltarában (most a belügyminis­tcriumban) található.

-90-

F.z ügyben írtak Luk;tcs ő szentségéhez, az örmény egyház istt:nfélo patriarchájához és főpapyí hoz, ki a uagy csodatevő Gergelyuck kegyelemhelyén, az egykori ecsmw­dzi ni kolostorban, az Árárát hegy tövénél lakik ts kérték mély alázattal, mint ez n hí\' u keresztényhez illik. hogy lth•ci n_ek pásztort k nldjöu.

O Szeur sége kOlönö jóindúlatáuól kegyeskedett az én é~ - mert az én lelki hatalmam Szucsává határáig tcrjed kt - ezt:n szilkölködö keresztényeknek is kérését teljcsitcni .

~li után én ezt a legfelsöbb és legkegyeseb u engedély uélko l nem vagyok képes telje iteui. egész alázattnl bonílok Felséged lábaiJtoz é· kercm legnae-yobb alatt\·al ói ln1sé!!"t'l l • • r. l v u O l togy, mtutan 1' c ségednek rs. kir. <}ll amaiban mindeu vall ás részér~: sz;íbadság és oltalom biztosíttatik, hasonlól\épcu ll·g· kegyclmeseuucu megenged ui mél tóztassék, h n gy Luk:ícs ö szentségc, a mi is tenfél<! patriarch;iok vagy én, egy uch;tny lelk ipásztort a Sz u csá r:í ban el h;tgyatott ó-li ítíí keresztények számá.ra killdhcssilnk, hogy ezen kercszténxck a. mint a Fel­ségednek legiJöl cl)ebb törvényei iráuti engedelmességben hívek, azonkép az Isten iráuti hítheu is változhatatlanok legyenek.

Az egész vihígon ismrrctes ú-hítü ör méuy nemzet Istc­néhez iotézeudéi imáiban ismétel ni fogja , hogy elöbh fog a világ elenyészni. miut a mi szh1 ünk érzetei. mcly által minket a legmagasabb kegy szereucséssé tesz. "

LegaJ;izato abb kéréscm legmaga a.bb mcghallg~tttal;i-.a. reményében ,.a~yok Felségednek legengedelmesPbb <Lia.t tvaló l)ZOigája :

A rghusianow J6zsef az 6-h(tű örmé nyek astracllani érsekt>, Uroszorsz;ígban, mar t. ló. 17 87.

Az örmények létsz;ima az utolsó 25. év alatt tetemesen leszállott úgy Austriában, mint Magyarországon, s minthogy egyéb arlatain k nincsenek, ez valószínűle:r a kivándorhísna.n tulajdonítható. 1

)

1) l lazánk ~tatislikájárn VOIHilkozolag l" fdtev~s nem mond­ható hl'lyc'lnl'k, miután MagyMorszá~on az örmények idHnként észldl létszámának fi>gyá~a koránts<'m tulajdnnilhntll a kivándoriils kóvetk<:zrnényénck, c ha;:i1ban magát júl ér1.(i c~ckély n(-plÖr<·dékawk semmi oka scm levén a ki vándorlásra; hanem c;:, azon kiváll az utolsó népszámlálás alkalmával észlelt körülménynek tudható be,

-91-

Az örmény isteni t iszteletnek t liturgia) szép jellegei. Irta: DuuA S. DÁ vm.

~z örmény isteni tisztelet a keleti egyház lerégiub és legszebb isteni tiszteleteinek egyike.

A hire Lebrun (olv. Lebrön) bcnczés atya, ki ennek tekintélyes régiségét kimu tatta, azt moudja. hogy ez a negyedik század vége felé. vagy az ötödiknek elején iratott 1

) Azonban eredeti kittforrások után ítélve, ezen régiségröl hiztosabb tu­domá t szcrzünk és úgy tahíl)uk. hogy az örmény misének szertartásai sze ut Vazul és sze n t A thatHiz liturgiájának miutájára. alakulva, már a negyedik század elején. az örmény nemzet apostolának Vihígosit6 t:zent Uergelyuek idejében léteztek, vagy legal:íbb is Nagy sz.cnt Nerszesz idejében, ki aranyszájú szent János elött élt.

l{ésöbben - az ötödik század kezdetén - az örmény liturgia, mely imitt-amott arauyszájtí szeut .János litur­giá.j;í.ból is fel vett egyctmlist, jobb rendszert és egy különös jelleget öltött magára: azér t is e két liturgia közOtt nagy hasonlatóstSág létezik, kidltl< épcn ama részben. mely a mi­sének első felét - katekumenlik - képezi.

Ezen javítás vagy is változtaüisnak szerzöi magok az örmény tudorok (vártábml ) '' oltal( , kik ez idü tájban -ekkor élte az örmény irodalom is kla szikus vagy arany korszakát - a szeutirást örméll) nyelvre fordították olyan szép nyelvezettel. mely már a JitLtrgi:iban, illetőleg a misé­ben is felti\nik.

Liturgiánknak tehát az összes szertartlísokat - cze­remóniák - és imádságokat véve tekintetbe, ezen két fő jellege van: tekintélyes régiség és k l asszíkai nyelvszépség; e

hogy az »e g y é n i l a p o k o n« feltett azon kérdésre : " J[i ac at~ya­llyelve ?" az örmények kik c hazát alkotó magyarokkal kétszá­zados ittlétük alatt annyira öss;:eforrtak. hogy még saját anyanyel­vüket is elfelejtették - csak magyaroknak írhatták be magukat. -Innen magyarázható meg egyúttal az a fcltünö statistikai jelenség is, hogy c hazában levő összes ncmzctiség<'k közül - a magyarút beszélök közül - 88 é$ 1/! 010-d legelső helyen az örmény áll! (Lásc.l: Lang ·- Jekelfalusiféle :>tatistika J. kéit. 135· 1.) Fordító.

1) Dc Lit. Ann. Diss. X. §. 4·

- 152-

. . Ehl1ez hasonló a d_éli, vagy királrajtó homlokzata is. csakhegy ennek oszlopa•, honger é l1as:íb alakokból van ual~ ö~szetéve; az oszlop fejeken pedig m;ír hít rnHt soní díszi-teseket tal:í luuk. • . . A~ .cg!Mz nhlahi J\eslwny nyi lástmk és magasak; az

&jtól~ fo~ött1 al.Jlakol( homl ob:at~í n ak fel -ő részeit vízszinte -en r_el•vo . '' ~:cl~ l k~~)ezik, !níg,, il . t~bl.>iek, l' alamiut a torony-abla­kok fel u ~eszmnek zarkon:1 lcll; örl}s ívvel bírnak. l\fiudkét ol dalo~• le_vo ab la~cot kőröskö rlll killönbféle rosetták díszítik· ~ félkör 1vvel b1ró ablakok fölött kcttös soní párká,nyzat ~OilUI el.' Yé~rc ~z e~?k között. lev() karc tí , magas oszlopok al tal t~~t~t~. 1;cl\ ~d.Jil k meg a. stylszerű építés harmoniáját. . ~e.") onnlló ko_2ép-oszlop fölött, az épü let közepét torony foglal.la el, mely aranylag alacso ny és kúp alakú födéllel bir. -. ~ _torouy oldalán l:í.thatti félkörös i 1• ű ablakok, keskeny nyllast~alr. . · .. Ott, hol a tem pl om- és torony-fedél a falak­kal érmtl{ez1k, p:írk;ínyzatot találunk . . .. .• A templ.om I.Jcuseje ~s körzete kö-romokkal vau elbo­Il~~a . .. . JI <1Jdalomma_l Lt>hk a~ út,as szívn midőn l:ítja, hogy m1ként pusztulilak meg maradv<Í Jtj'ai is nzon uagyszerfí épü­l ~tekncl~, melyeket n hazaszere tet létesített. P u z tul nak · mert n!ncs ln _gondozza ; mert elmult a P;ílmiduni uralom' elicső fenye. Vege már az cgyl1á.zi ünuepélyességekniJk i , n1elyeket e szék:S. egyházban tartottak; a, rég 111ul t idők nevezetes kult~ra.Jar~ l .m<í r c ak e romok beszélnek. - E lo zlott <L

patnarcha1 fény ; nH:gszünt itt az isteni szolgáhtt és ezek helyét a pusztulelS s néma csend foglalja el!. .

Ott h~~ytií_k kéuy zeril lt 6sei nk, pomp;í s te111plomaikat és nagyszru v n ro u kat; - de az unokák, kiknek a dicső mag!ar uemzet -~lkotmányos országában lakóhelyet adott, itt az UJ haílában ll.J szűntegy h;ízakat és c·sinos két várost épí­tettek maguknak.

Azonban a:z uuokll k itt l:it! lll resr.tegeluek tétlenül llanein szorgalmas u1uok;is ;ig által ígyel\czntJk c szabad áldott hon m.elyut:k i~dvös j3\'~ít tC!s ttel-lélekkel előmozdítani ' legszentebb kötelességtiknek tartják, ~ hasznos fiaivá lcnui.

- 153 -

Az örmények Európában és különösen Austria­Mag yarországon.

Gochlert után fordt/o /la és jegyzeteleltel kisérte :· Dr. GoPCSA LÁSZLÓ.

n. J. 1\'I e t z b u r g (a cs. l< ir. főszámvevőszék alelnöke és

tulajdonképeni megalapítója az osztrák statistikai bureau­nak) osztrák statistikai kézikönyvében 1830-ban a Galicziában és Bokovinában élt örmé­

nyek számüt a ~'Iagyarországou és Erdélybell élt ör­méuyek sz1ímát

18 5 7-ben a Galicziában és Bukoviuábau élt ö r-

" 1880-han

•

roények számát . a Magyarországon és Erdél:ybeu élt ör­mények számát . a Galicziábau és Bukovinában élő ör­mények számát . a Magyarorszrigon és Erdélyben 1) élő ör­mények számát .

6000-re

7100-ra

4720-ra

6980-ra

387~-re

3320-ra

teszi. 2)

Csörnig: .,Et !Jnograpbi á já.banu 1846-ban á ga.li-cziai és bukovitlai örmények sz:ítnát 5380-ra a nHtgyarországi és erdélyi örméuyel<ér. pedig 12.000-re teszi.-Ezen utóbbi túl-lUagas szám azonb!ut valószinűleg té"cdéscu alapúL 3)

Ra már most az utolsó 50 évre vonatkozó egyes szám­adatokat összehasonlítjuk egymással. ügy a következö átte-kintést nyerjük:

·- - 1) M~tzburg, Csörnig előtt ismere~len az unio-t~rvé1~Y· 2) Hazai hírneves statistikusok, ko~ti.ik. K.'.': ! c. t 1 Karol y, nem

egyszer mutatták ki , hogy mmdazon nepszamlálas1 adatok, mel:>:ek hazánkra vonatkozólag 18 57 előtt, mint az első rcnd~zeres n~p­számlálás előtt közzététettek - sok tekiutetben nem btrnak teljes megbizhatósági jelleggel. . . . _ Fo:dit~.

S) Nem alapúl tévedésen! A mondott. szamnal ti' t_?b.b. orn~en}: van az erdélyi hazarészben és Magyarorszag?n. - Kova~t Laszlo >)Erdély statistikája« czímű jelentékeny. nniíveben _(Kolo~var.. 1847 · 19 1 lap) ezeket mondja: Minthogy ahg van falu, hol urmeny ne lakjék, városainkban pedig a kereskedők bdöliik telnek: s1.ámukat bátran tehetni 1 oooo-re. Szerk.

- - 15( -

O r s z á. g 1830 18 46 1857 1880

Ga liczia T t so= 2. 407 2 ..t 3o Bukovina . 2. 224 2.3 13 1.442

ö ' ·zescn 6.000 5.3 4 - 4.720 Magyarország l.l 00 3.000? 1.07\.1 } ErdéJr . 6.0 00 9.000? 5. 909

:3.3 2 o -

ö:;szc~cn 7.10 0 12.000 ') 6 98 3.320 V égercdméuy 13. 100 11.7 08 7.192

A visszac é::; a l<'folyt 50 év óta min teg.r l J·20f0 és ez leguagyoiJ h részt a ma gyarországi tartonuinyold.>an ta pasz. talhat6. hol is Cllll(:k főkép nz elncmzetlcucscrlés az oka 1)

A viss;mcsés Austria- i\ l agyarországon fükép 18 f> 7 -cn ill~.eu lépett fel ~s pelii g Mngya.rországra. uéx vc i>4°j0, Aus­tnara uézvc peth!{ l , 0/ 0 fogyatkozás és;r,lclhctő; ucmcs1tk itt, hanem Galiczi:'tlmu. Bukovillií l>arr is uagymérvíi csökkenés mutatkozik.

Az e~yes ausztriai tartományokon be l ő l lakó örméuvek száma is 25 év óta hanyatlott, különöseu azoknak kik Bu­kovir~ából Galiczh\ ba v1í ndoroltak, - a hová gazda~ örmény földbrrtokosok , uévsz('rint Nikorovits G. Sniatinyból törzs­rokonaival ment helyet cserélni.

A mily aránytalanút lakják az örmények a bukovi nai és galicziai kernletcket, ép oly aránytalanút osr. lanak szét a fövárosokban is. a nlint ezt az alább közlendó táblázatos kimu tatásból lehet észlelni.

E kimuta tá ból ld tet ·zi l<, hogy míg az örmények záma 23 év óta L e m b e r g \'árosá ba.n, a ko 1o m e i a i és s n i a ti ny kerOletekben több mint megháromszorosoclott, addig a k u t y i karoletben nagy visszaesés tapasztalható. - Bokovinának Cs e r n o \' i t z és V i s c h n i t z városai ki vétel ével, az itt

1) Az író »magy aro rszág i t a rt omá nyo k a la tt << való­szinűlc:~ Er?élyt érti; -.Ez helytelen, ~iután tudva levő leg m; E•·clély ~cm kepez1 tartomanyat Magyarorszagnak, hanem avval leljcsen ossze van ol v;:~dva . Fordltó.

- 155 -

megnevezett kerni etek ben, killönöscn a s z u cs á v á i kerQ­letben történt fogyatkozás. 1)

B u korina mcgszállá:)a idején l 7 7 5-be u !:3 z u c s á\' :i \·á ros volt föhelye az ör ménycknck, kOlöuö~cu a sci11Smaticusoknak. - ' 7 l-ben élt ezen d rosban 129- és 1825-il• évben 240 család. ~la. itt már csak 558 örményt mutatnal• ki. - Itt az örmények saját községet képeznrk és birtol,olj~ík a z a m­k a i 2-.. m i t ok a i t anyá kat (Szucs1ívá me ll ett l, melyeknek jövedelmeiböl papjai kat (két pleba.niai l\ PrOletben) fizetik és iskolaikat. melyekbcn a tanuJók örmény nyelren nyernek oktatást és nevelést, tartják fenn.

_ Népszá mlá lás - Emelked~ +

Város vagy tartomány 1857 l 1880 Ests-

- ör mé nyek -

G a l i c z i a : r Lemberg {város) 5 6. 192. + 136.

Bodhorodczn ny l 3 l. 35. -96.

Ilorodenka 129. 172. +43.

Ko lomeia 48. 17 7. + 129.

Kuty \o 52. 84:3. -209.

Suiaty n l 7 1. ::019 +348.

Stanislau l

95. 102. + 7.

Tysmienice 150. 61. - 89.

B u k o v i n a :

Cernovi tz l'~áros) l j l. 276. + 105.

Kotzman 168. 87. -81.

Sactagora l 71. 49. -122.

Su csa wa l l 80 558. -622.

Wischuitz n 6. 196. + 140.

Zastawna 155. 91 -64.

Az Erdélvben élö örmények most leginkáb az egyesült valláshoz tart~znak ~) Föhelyük: E r z s é b c t v á r o s (ezelőtt

•) Az örmények száma. ugyan~zon idéközben ,Bécsben 530· ról 284-re, T r i cs t b c n peth g 53-rol 4-re olva~l Ic. .

•) A hazai örmények bcköltözés~ik ( 1 ?7_2) .~•tan nem sokara egye­sültek a róm. kath. egyházzal; azota kozottunk egyetlen egy nem egyesült sincs l Szedc.

- US6-

föhelyc a schismatikus örm ényeknek) Gyergyó-Sze nt­M i k l ó s és ::; z a lll o s u j v ;í r. 2)

Magya.ror ·z;ígon az örmények gyér számball fo rdulnak elő. 3

)

A bécsi mechitáristák örömünnepe. (18-'>i. Ápril 11.)

E folyóirat t isztelt olvasói előtt bizonyára tnd\"a van, ama érzékenyen lesujtó ve:.ztcség. mely ttwal v;íratlanul a béc i derék mcrhitárist(Lkat érte Dr. Eszteg<i r Yártán sclim­briai érsek- és rendfönölwek elvesztése okozta a sebet, mely­nek fájdalma határtalan, végnélküli ... .

De az öröm ragyogó napja nem késett , Jwllemes moso­lyával enyhítő balzsamot csepegtetui a mélyen megsebzett lesujtott szivckbe. '

188G augusztus l !:l-én az elhagyott. nyáj új pásztort, az elá rvult csahíd új a.ty!U lelt, édes vigaszol az elvesztett­nek helyébe.

Az érdemes rend tagjai a szokásos módon ejtették meg a válasttást és a közbizalom egy olyan férfiúban összpontosult kit méltán lehe t a nagyok közé sorozni. Á y d i n A r z e~ méltó arra. hogy a bécsi tudós mecbitá risták feje legyen. ó, ki a nagyságot cgyszeroséggcl, a megérdemelt méltóságot a legkedvesebb finomságga l tudja párosítani. S ime! ki fényt, mely úgy is mostoha. sohasem űze, nagygyá lesz.

Igen! a fény és méltóság kereste fel öt, s szerénységé­nek j utalmául a föap:í.ti székbe ülteté. Szentséges atyánk, dicsöségesen uralkodó xrn. Leo pápa pPdig s a l a lll i n a - i érsekké nevezte ki.

Áydin Ár~en 1825 jn.nu:ír 19-éu születctt Kl)nSt;inti n;í polyban, járn bor és vallásos szOiöktöl. 1840-ben a bécsi

. ') Az iró itt elfelejti megemliteni még Csik-Szépviz nagyköz-seget. Forditó.

') Ebben igaza van czikkirónak, amennyiben a mondott eljárás szcrint kcrcsztülvitl legutóbbi ( r 88o) népszámlálás statistikai adatai az «egyébb nemzetiségek» rovatában az Örmények számát csak 3320-ban mutaLják ki. - Ez pedig ygy<mc!-iak elenyésző kis szám a r 5 milllonyi lakosságban l Forditó.

- Hí7-

rnechit:íristáknál novicius lett. 184:>-ben pappá slleutel tetett. Mi nt pap különfélc hivatalokat '' isclt ; helyét mindcukor ön­feláldozó szorgalom- és lclkiismerctrs poutossággal töltötte be; méltóságot ucm hajluíszva, e~yedül fstenoek szentelé éle­tét 18 6-ban a I'Cnd föapátjának választá meg .és l í -ben érseki rangra emeltetet t.

É rsekké fölszentelése e hó l l -én ment \'égbe. A bécsi mechitárista rendre n~.zve e nap kettös öröm­

ünnep. Nemcsak új föpaJJját látja ekkor az érsek i méltóság

fényében, hanem Kelet örmény kath. patriarchája, a uagy­nevű Á z á r i á n eszmc-gazdag beszédeiben, ki e napon szentelé fel Salami na érseké t , - gyönyörködik.

Az ünnepély 9 órakor vette kezdetét. A polllpásau felékesített , fény-árban uszó templom, a

szó szoros értelmélleu zstífolva volt ; itt voltak a legnagyobb rnéltóságok is ... 6s várták a nagy vendéget.

A jelzett órában iudtdt ki az érseki lakbó~ a díszme­net rncly a szerzet kaptíj:íu áthaladva, körmenet1leg,, a tem­pio~ fő~bejürat:ín átment az oltlí.rltoz. A menPtet Azáriáu patriarcha zárta be, kinek kiséröjc volt dr. Angerer czím­zetes piispök és dr. Grusc ha t;íbori apostoli helyettes (tá­bori pt1spök.)

A sz. mise teljes segédlettel vette kezdetét. Evangelium elött a felavatandó érsek, háromszori térdhajtás után a pa­triar~ha elébe járult. kit ez a szokásos keleti szer~rtás el­végzése utá u az "Cr hös bajnoká.v<i felkent. A_ ru1se részt, mely az evangelium után következett , a patnarcha és az érsek együtt végezték ...

Míg vigyázó szemünk ezen elbájoló, magasztos ~ényke­dést nézte, addig az örömtöl áradozó, nPmes lelkek fülel olyan ritka-szép énekekben gyönyörködtek, melyeknek fö~séges dal­lamai nem annyira emberi - mint inkább serapln hangok­hoz haso nlítottak. Ezen, nem közOneéges énekek kellemes összhangját a szépnek, nemesnek, élvezetesnek, -a valóban müvésziesnek vegyiiléke képezte ; az egyes zene-darab~k annál lélekeme lőbbek voltak, mert szövcgkcnt az örmény m1se rész­letek voltak foldolgozva.