a duna-ipoly nemzeti park igazgatÓsÁg...

2005 Tél

D MIÉRT nem kaszálják le a Normafa lejtõit?

D NATURA 2000

D Kerekesszékkel a barlangban

D Hiúz a Nemzeti Parkban

D Vértesi Natúrpark

D Cincér–füzetek

1. évfolyam 1. szám

A DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE

CINCÉRCINCÉR

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Felelõs kiadó: Füri András

Budapest, 2005

Szerkesztõ: Kézdy Pál, Elõd Réka, Kõvári Anita

Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin

Térkép: Patkós Gábor

Köszönettel tartozunk Imre Anikónak, Molnár Beatrixnak és Patkós Gábornak, akik fotóikat a rendelkezésünkre bocsátották. A kiadványban szereplõ többi fotót Igazgatóságunk alábbi dolgozói készítették: Boross József, Csáky Péter, Csonka Péter, Halász Antal, Kézdy Pál, Kiss Attila, Kõvári Anita, Nagy László, Papp Miklós, Viszló Levente.

Elérhetõségeink:1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52.Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168e-mail: [email protected] www.dinpi.hu

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

Készült a Lázár Lovaspark támogatásával.

A kiadvány ingyenes terjesztésû.

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

ÚGY GONDOLOM. . . . . . . . . . . . . . . 2

AKTUÁLIS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

MIÉRT... nem kaszálták lea Normafa lejtõit? . . . . . . . . . . . . . . . . 3

NATURA 2000Európa természetvédelmihálózata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

FEDEZZE FEL!…a Duna–Ipoly Nemzeti ParkIgazgatóság védett területeit . . . . . . . 5

LÁTOGASSON EL!Kerekesszékkel a barlangban. . . . . . . 7Egy föld alatti virágoskert . . . . . . . . . 7

ESEMÉNYVolt/lesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

REJTVÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

ELHIVATOTT CIVILEKPro Vértes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

OLVASTA MÁR?Cincér-füzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Kedves Olvasó!

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hírlevelének elsõ számát tartja kezé-ben. Az évszakonként megjelenõ újság célja, hogy megismertessük Önöket a ter-mészetvédelmi kezelésünkben lévõ védett természeti területekkel, szakmai munkánkkal, eredményeinkkel, és kedvet csináljunk egy családi túrához a közeli tanösvényen vagy osztálykiránduláshoz az erdei iskolában.

2005. január 1-jétõl a hatósági-szakhatósági feladatok az Igazgatóságtól átkerültek az illetékes „zöld hatóságokhoz”, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségekhez, így a klasszikus természetvédelmi feladatok ellátása az õrzés, kutatás, kezelés, környezeti nevelés a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaphat. Úgy gondolom, hogy az ismeretterjesztés, az érdeklõdõk, látogatók szélesebb körû tájékoztatása, programjaink, szolgáltatásaink bõvítése nagy kihívást és egyben komoly feladatot jelentenek Igazgatóságunknak, hiszen mûködési területünkön él hazánk lakosságának közel 40%-a, és az idelátogatók száma is több millió. Összességében a „barátságos természetvédelem” jegyében szeretnénk kapcsolatot teremteni mindazokkal, akik a védett területeken élnek, gazdálkodnak, vagy ellátogatnak oda.

Újságunk nyitó számában beszámolunk a Nemzeti Park Tanács megalakulásáról, amelybe az Igazgatóságunk védett területeire jellemzõ szakterületek kilenc jeles képviselõjét kértük fel, hogy ajánlásaikkal segítsék szakmai munkánkat. A Tanács tagja, Dr. Fekete Gábor akadémikus így fogalmazott: „El kéne jutni attól, hogy az emberek eltûrik a nemzeti parkot, odáig, hogy büszkék legyenek rá.” Bízunk abban, hogy hírlevelünk fontos lépést jelenthet ennek a célnak az eléréséhez. Kérjük, olvassák rendszeresen magazinunkat, és küldjék el észrevételeiket.

Békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendõt kívánok valamennyi Olvasónknak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság minden munkatársa nevében!

Füri Andrásigazgató

TARTALOM

Tél a Nemzeti Parkban

ÚGY GONDOLOM...

Természetvédelmi õr irányítja a diákok munkáját

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Felelõs kiadó: Füri András

Budapest, 2005

Szerkesztõ: Kézdy Pál, Elõd Réka, Kõvári Anita

Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin

Térkép: Patkós Gábor

Köszönettel tartozunk Imre Anikónak, Molnár Beatrixnak és Patkós Gábornak, akik fotóikat a rendelkezésünkre bocsátották. A kiadványban szereplõ többi fotót Igazgatóságunk alábbi dolgozói készítették: Boross József, Csáky Péter, Csonka Péter, Halász Antal, Kézdy Pál, Kiss Attila, Kõvári Anita, Nagy László, Papp Miklós, Viszló Levente.

Elérhetõségeink:1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52.Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168e-mail: [email protected] www.dinpi.hu

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.

Készült a Lázár Lovaspark támogatásával.

A kiadvány ingyenes terjesztésû.

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai

ÚGY GONDOLOM. . . . . . . . . . . . . . . 2

AKTUÁLIS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

MIÉRT... nem kaszálták lea Normafa lejtõit? . . . . . . . . . . . . . . . . 3

NATURA 2000Európa természetvédelmihálózata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

FEDEZZE FEL!…a Duna–Ipoly Nemzeti ParkIgazgatóság védett területeit . . . . . . . 5

LÁTOGASSON EL!Kerekesszékkel a barlangban. . . . . . . 7Egy föld alatti virágoskert . . . . . . . . . 7

ESEMÉNYVolt/lesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

REJTVÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

ELHIVATOTT CIVILEKPro Vértes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

OLVASTA MÁR?Cincér-füzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Kedves Olvasó!

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hírlevelének elsõ számát tartja kezé-ben. Az évszakonként megjelenõ újság célja, hogy megismertessük Önöket a ter-mészetvédelmi kezelésünkben lévõ védett természeti területekkel, szakmai munkánkkal, eredményeinkkel, és kedvet csináljunk egy családi túrához a közeli tanösvényen vagy osztálykiránduláshoz az erdei iskolában.

2005. január 1-jétõl a hatósági-szakhatósági feladatok az Igazgatóságtól átkerültek az illetékes „zöld hatóságokhoz”, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségekhez, így a klasszikus természetvédelmi feladatok ellátása az õrzés, kutatás, kezelés, környezeti nevelés a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaphat. Úgy gondolom, hogy az ismeretterjesztés, az érdeklõdõk, látogatók szélesebb körû tájékoztatása, programjaink, szolgáltatásaink bõvítése nagy kihívást és egyben komoly feladatot jelentenek Igazgatóságunknak, hiszen mûködési területünkön él hazánk lakosságának közel 40%-a, és az idelátogatók száma is több millió. Összességében a „barátságos természetvédelem” jegyében szeretnénk kapcsolatot teremteni mindazokkal, akik a védett területeken élnek, gazdálkodnak, vagy ellátogatnak oda.

Újságunk nyitó számában beszámolunk a Nemzeti Park Tanács megalakulásáról, amelybe az Igazgatóságunk védett területeire jellemzõ szakterületek kilenc jeles képviselõjét kértük fel, hogy ajánlásaikkal segítsék szakmai munkánkat. A Tanács tagja, Dr. Fekete Gábor akadémikus így fogalmazott: „El kéne jutni attól, hogy az emberek eltûrik a nemzeti parkot, odáig, hogy büszkék legyenek rá.” Bízunk abban, hogy hírlevelünk fontos lépést jelenthet ennek a célnak az eléréséhez. Kérjük, olvassák rendszeresen magazinunkat, és küldjék el észrevételeiket.

Békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendõt kívánok valamennyi Olvasónknak a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság minden munkatársa nevében!

Füri Andrásigazgató

TARTALOM

Tél a Nemzeti Parkban

ÚGY GONDOLOM...

Természetvédelmi õr irányítja a diákok munkáját

Budapest legkedveltebb kirándulóhelyének tájképét meg-határozzák a gyepek, ahonnan szép kilátás tárul elénk és ame-lyeket télen sípályaként használunk. Aki tavasszal vagy nyá-

ron kirándul a Normafára, meglepõdhet, hogy a mere-dek oldalak nincsenek lekaszálva, gondozatlannak tûnnek. A kaszálás õszre halasztása valójában fontos természetvédelmi célokat szolgál, hiszen a védett virá-gokban gazdag magas gyep-ben fajok ezrei táplálkoznak, szaporodnak. Közülük egy kék színû lepkefajnak egyetlen magyarországi élõhelyét a Normafa lejtõi jelentik.

A c s í k o s b o g l á r k a (Polyommatus damon) populá-ciói az utóbbi évtizedekben Európa-szerte megfogyatkoz-tak. Több országban kipusz-tult, a többiben veszélyeztetett vagy ritka faj. Magyarorszá-gon már csak a Normafa kör-nyéki réteken fordul elõ, jelen-legi ismereteink szerint már csak pár tucat példánnyal.

Fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft. A hazai Vörös Könyv a kipusztulás közvetlen veszélyébe került állatok cso-portjába sorolja.

A Normafa környéke a Budai Tájvédelmi Körzet része, védett természeti terület.

A csíkos boglárka normafai élõhelye középhegységi

…nem kaszálják le aNormafa környékén a gyepet ?

gyertyános-tölgyes, illetve bükkös helyén kialakult, rendszeres kaszálással fenntartott, félszáraz sudárrozsnokos és magyar aszatos szálkaperjés irtásrét. A faj élõhelyi különlegességét, összetettségét jól mutatja, hogy szüksége van a hûvös, párás hegységi környezetre, de a szubmediterrán jellegû gyepre is. A területen több védett növényfaj is elõfordul, így kora tavasszal megcsodálhatjuk a leánykökörcsin többszázas állományait, késõbb a tarka nõszirmot, õsszel a Szent László-tárnicsot.

Az idõ elõtti kaszálás káros hatással van a terület élõvilágára, hiszen az a még virágzó és termést érlelõ növények károsodását jelenti. A rosszul megválasztott idõszakban leka-szált réten az élõhelyeihez ragaszkodó, nászidõszakukat töltõ lepkék egyedei is pusztulásra vannak ítélve, hiszen nektárforrásaik, a virágzó baltacím fajok eltûnnek. A tápnövényeiktõl megfosztott, már kikelt hernyóik is megsemmisülnek, soha nem válnak bábjaikból kibújó gyö-nyörû lepkévé. A hûvös, párás, virágzó fajokban gazdag, magas füvû gyep helyét hirtelen egy gyorsan felmelegedõ, kiszáradó, zömmel csak zöld növényi részekbõl álló csonka gyep váltja fel.

A kaszálás idõpontjának megválasztása tehát kulcsfontos-ságú. Az irtásréteken októberben végzett tisztító kaszálással elkerülhetjük a védett növényfajok károsodását és az itt élõ rovarfajok sem veszítik el hirtelen táplálkozó- és szaporodóhe-lyeiket. Ugyanakkor a sétautak allergén gyomfajokban gazdag szegélyét természetesen folyamatosan kell tisztítani.

Jelentõs veszélyeztetõ tényezõ még a területen folytatott terepkerékpározás. A kerékpárok sebet ejtenek a gyep homo-gén állományában, és megindítják az eróziót, illetve a gazoso-dást.

Az elsõ eredmények – ha nem is a boglárka esetében – már mutatkoznak: a kaszálás elmaradásával virágozni és termést érlelni tudtak olyan késõi virágzású védett növényfajok, mint pl. a Szent László-tárnics, amely a magasabb hegyvidékek enci-ánjainak egyik képviselõje.

Halász Antal

természetvédelmi õr

MIÉRT …

Csíkos boglárka

A csíkos boglárka egyetlen hazaiélõhelye a Normafa

A csíkos boglárka hernyójánaktápnövényei a baltacím-fajok

Tarka nõsziromLeánykökörcsin Szent László-tárnics

területtípus

számuk éskiterjedésük

Igazgatóságunkterületén

példa

KülönlegesMadárvédelmiTerület

10 db, 130 000 haVelencei-tó ésDinnyési-fertõ

KülönlegesTermészetmegõrzésiTerület

57 db, 205 000 haNagykõrösipusztai tölgyesek

Pénzügyi támogatásA jelölõ fajok megõrzésére, illetve élõhelyek helyreállítására jelenleg LIFE-pályázatot lehet beadni. Igazgatóságunk a pilisi len élõhelyének kezelésére nyert támogatást. 2007. június 1-tõl területalapú támogatási rendszert hoznak létre, melynek szabályait az új Nemzeti Vidékfejlesztési Terv határozza majd meg. A Natura 2000 hálózat így jelentõs mértékben fog hozzájárulni a vidék fenntartható fejlõdéséhez. http://europa.eu.int/comm/environment/nature/natura.htmhttp://kvvm.hu

Csóka Annamáriaökológiai referens

Hiúz a Nemzeti ParkbanHiúznyomokat látott a Börzsönyben november végén leesett hóban Darányi László természetvédelmi õr. A nyomok köze-lében talált õztetem is arra utal, hogy a fokozottan védett nagyragadozó 10 év után újra megjelent a területen. Rejtett életmódot élõ állat. Az embertõl fél, a kirándulók számára semmilyen veszélyt nem jelent. Reméljük, hogy a helyi vadá-szokkal való összefogás eredményeként újra állandó lakója lehet a hiúz a Nemzeti Parknak.

Dr. Kézdy Pálosztályvezetõ

Új halfaj a Nemzeti ParkbanCsupasz torkú gébet fogtunk a Dunán Nagymarosnál, Vácnál és Budapestnél két kutatótársammal, Sevcsik Andrással és Erõs Tiborral. Eddig hazánk vizeiben csak a tar-ka géb, a folyami géb, a keszler géb, és a kerekfejû géb élt. A szeptemberben megtalált faj eredeti élõhelye a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger partvidéke, illetve az ide torkolló nagyobb vízfolyások alsó szakasza. Érdekes jelenség, hogy a bécsi Dunán elõbb találkoztak vele, mint hazánkban. Ez fel-veti annak lehetõségét, hogy a faj nem természetes vándorlással, hanem a kereskedelmi hajózás segítségével terjed.

Tóth Balázshidroökológiai referens

Új Zöld Pont IrodaSzékházunkban Zöld Pont Irodát nyi-to t tunk . I rodánkban ingyenes ismeretterjesztõ anyagok kaphatók, felvilágosítást adunk az Igazgatóság ökoturisztikai programjairól és látoga-tóhelyeinek nyitvatartási rendjérõl. Adatbázisunkban elér-hetõ az országos Zöld Pont Hálózat is, ahol lekérhetõek a Minisztériumhoz tartozó intézmények nyilvános adatai és információi. Szeretettel várjuk Irodánkban!Cím: Budapest, II. ker. Hûvösvölgyi út 52. T: 391-4632Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig

Dr. Jankainé Németh SzilviaZöld Pont koordinátor

Panel Plusz programA Panel Plusz program keretében a panel épületek hõszigetelésének korszerûsítésére lehet pályázni. Ehhez szükséges a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság nyilatkozata arról, hogy az adott épületben élnek-e termé-szetvédelmi oltalom alatt álló állatok. Idén közel 350 esetben adtunk ki ilyen nyilatkozatot helyszíni bejárásaink alapján. Több mint 130 esetben találtunk védett madarakat, illetve denevéreket a házakon lévõ résekben, a nyílászárók szögleteiben, a redõnytokokban vagy a tetõkön.

Dr. Hegyi Zoltánzoológiai referens

A Natura 2000 hálózat az európai szinten védett természeti területek rendszere. Létrehozásának célja, hogy az Európai Unió számára fontos élõhelyek, vadon élõ növény- és állatfajok megõrzését megfelelõ területhasználattal és természetvé-delmi kezeléssel biztosítsa.

A hazai Natura 2000 hálózatA hazai hálózat kialakítása uniós csatlakozásunk egyik elõfeltétele volt. A kijelölés során kizárólag szakmai szempontokat lehetett figyelembe venni. A hazai Natura 2000 területek kiterjedése 1,95 millió hektár, ami Magyarország területének megközelítõleg 21 %-a. Olyan földrészletek tartoznak ide, ahol az EU által felsorolt ún. jelölõ fajok vagy élõhelytípusok fordulnak elõ. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk azokra a pannonikumokra, amelyek csak hazánk területén élnek, hiszen megõrzésük elsõsorban a mi felelõsségünk. A jelölõ élõhelyek és fajok megõrzésére Magyarország kötelezettséget vállalt. Minden olyan tervre, amely veszélyeztetheti ezek természetvédelmi állapotát, hatásvizsgálatot kell végezni. A terv csak akkor hagyható jóvá, ha ezen élõhelyek és fajok fennmaradására nem jelent veszélyt.A Natura 2000 hálózatot kétféle területtípus alkotja:

Réti sas, a Különleges Madárvé-delmi Területek jelölõ faja

NATURA 2000AKTUÁLISEurópa természetvédelmi hálózata

Budapest legkedveltebb kirándulóhelyének tájképét meg-határozzák a gyepek, ahonnan szép kilátás tárul elénk és ame-lyeket télen sípályaként használunk. Aki tavasszal vagy nyá-

ron kirándul a Normafára, meglepõdhet, hogy a mere-dek oldalak nincsenek lekaszálva, gondozatlannak tûnnek. A kaszálás õszre halasztása valójában fontos természetvédelmi célokat szolgál, hiszen a védett virá-gokban gazdag magas gyep-ben fajok ezrei táplálkoznak, szaporodnak. Közülük egy kék színû lepkefajnak egyetlen magyarországi élõhelyét a Normafa lejtõi jelentik.

A c s í k o s b o g l á r k a (Polyommatus damon) populá-ciói az utóbbi évtizedekben Európa-szerte megfogyatkoz-tak. Több országban kipusz-tult, a többiben veszélyeztetett vagy ritka faj. Magyarorszá-gon már csak a Normafa kör-nyéki réteken fordul elõ, jelen-legi ismereteink szerint már csak pár tucat példánnyal.

Fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft. A hazai Vörös Könyv a kipusztulás közvetlen veszélyébe került állatok cso-portjába sorolja.

A Normafa környéke a Budai Tájvédelmi Körzet része, védett természeti terület.

A csíkos boglárka normafai élõhelye középhegységi

…nem kaszálják le aNormafa környékén a gyepet ?

gyertyános-tölgyes, illetve bükkös helyén kialakult, rendszeres kaszálással fenntartott, félszáraz sudárrozsnokos és magyar aszatos szálkaperjés irtásrét. A faj élõhelyi különlegességét, összetettségét jól mutatja, hogy szüksége van a hûvös, párás hegységi környezetre, de a szubmediterrán jellegû gyepre is. A területen több védett növényfaj is elõfordul, így kora tavasszal megcsodálhatjuk a leánykökörcsin többszázas állományait, késõbb a tarka nõszirmot, õsszel a Szent László-tárnicsot.

Az idõ elõtti kaszálás káros hatással van a terület élõvilágára, hiszen az a még virágzó és termést érlelõ növények károsodását jelenti. A rosszul megválasztott idõszakban leka-szált réten az élõhelyeihez ragaszkodó, nászidõszakukat töltõ lepkék egyedei is pusztulásra vannak ítélve, hiszen nektárforrásaik, a virágzó baltacím fajok eltûnnek. A tápnövényeiktõl megfosztott, már kikelt hernyóik is megsemmisülnek, soha nem válnak bábjaikból kibújó gyö-nyörû lepkévé. A hûvös, párás, virágzó fajokban gazdag, magas füvû gyep helyét hirtelen egy gyorsan felmelegedõ, kiszáradó, zömmel csak zöld növényi részekbõl álló csonka gyep váltja fel.

A kaszálás idõpontjának megválasztása tehát kulcsfontos-ságú. Az irtásréteken októberben végzett tisztító kaszálással elkerülhetjük a védett növényfajok károsodását és az itt élõ rovarfajok sem veszítik el hirtelen táplálkozó- és szaporodóhe-lyeiket. Ugyanakkor a sétautak allergén gyomfajokban gazdag szegélyét természetesen folyamatosan kell tisztítani.

Jelentõs veszélyeztetõ tényezõ még a területen folytatott terepkerékpározás. A kerékpárok sebet ejtenek a gyep homo-gén állományában, és megindítják az eróziót, illetve a gazoso-dást.

Az elsõ eredmények – ha nem is a boglárka esetében – már mutatkoznak: a kaszálás elmaradásával virágozni és termést érlelni tudtak olyan késõi virágzású védett növényfajok, mint pl. a Szent László-tárnics, amely a magasabb hegyvidékek enci-ánjainak egyik képviselõje.

Halász Antal

természetvédelmi õr

MIÉRT …

Csíkos boglárka

A csíkos boglárka egyetlen hazaiélõhelye a Normafa

A csíkos boglárka hernyójánaktápnövényei a baltacím-fajok

Tarka nõsziromLeánykökörcsin Szent László-tárnics

területtípus

számuk éskiterjedésük

Igazgatóságunkterületén

példa

KülönlegesMadárvédelmiTerület

10 db, 130 000 haVelencei-tó ésDinnyési-fertõ

KülönlegesTermészetmegõrzésiTerület

57 db, 205 000 haNagykõrösipusztai tölgyesek

Pénzügyi támogatásA jelölõ fajok megõrzésére, illetve élõhelyek helyreállítására jelenleg LIFE-pályázatot lehet beadni. Igazgatóságunk a pilisi len élõhelyének kezelésére nyert támogatást. 2007. június 1-tõl területalapú támogatási rendszert hoznak létre, melynek szabályait az új Nemzeti Vidékfejlesztési Terv határozza majd meg. A Natura 2000 hálózat így jelentõs mértékben fog hozzájárulni a vidék fenntartható fejlõdéséhez. http://europa.eu.int/comm/environment/nature/natura.htmhttp://kvvm.hu

Csóka Annamáriaökológiai referens

Hiúz a Nemzeti ParkbanHiúznyomokat látott a Börzsönyben november végén leesett hóban Darányi László természetvédelmi õr. A nyomok köze-lében talált õztetem is arra utal, hogy a fokozottan védett nagyragadozó 10 év után újra megjelent a területen. Rejtett életmódot élõ állat. Az embertõl fél, a kirándulók számára semmilyen veszélyt nem jelent. Reméljük, hogy a helyi vadá-szokkal való összefogás eredményeként újra állandó lakója lehet a hiúz a Nemzeti Parknak.

Új halfaj a Nemzeti ParkbanCsupasz torkú gébet fogtunk a Dunán Nagymarosnál, Vácnál és Budapestnél két kutatótársammal, Sevcsik Andrással és Erõs Tiborral. Eddig hazánk vizeiben csak a tar-ka géb, a folyami géb, a keszler géb, és a kerekfejû géb élt. A szeptemberben megtalált faj eredeti élõhelye a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger partvidéke, illetve az ide torkolló nagyobb vízfolyások alsó szakasza. Érdekes jelenség, hogy a bécsi Dunán elõbb találkoztak vele, mint hazánkban. Ez fel-veti annak lehetõségét, hogy a faj nem természetes vándorlással, hanem a kereskedelmi hajózás segítségével terjed.

Tóth Balázshidroökológiai referens

Új Zöld Pont IrodaSzékházunkban Zöld Pont Irodát nyi-to t tunk . I rodánkban ingyenes ismeretterjesztõ anyagok kaphatók, felvilágosítást adunk az Igazgatóság ökoturisztikai programjairól és látoga-tóhelyeinek nyitvatartási rendjérõl. Adatbázisunkban elér-hetõ az országos Zöld Pont Hálózat is, ahol lekérhetõek a Minisztériumhoz tartozó intézmények nyilvános adatai és információi. Szeretettel várjuk Irodánkban!Cím: Budapest, II. ker. Hûvösvölgyi út 52. T: 391-4632Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig

Dr. Jankainé Németh SzilviaZöld Pont koordinátor

Panel Plusz programA Panel Plusz program keretében a panel épületek hõszigetelésének korszerûsítésére lehet pályázni. Ehhez szükséges a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság nyilatkozata arról, hogy az adott épületben élnek-e termé-szetvédelmi oltalom alatt álló állatok. Idén közel 350 esetben adtunk ki ilyen nyilatkozatot helyszíni bejárásaink alapján. Több mint 130 esetben találtunk védett madarakat, illetve denevéreket a házakon lévõ résekben, a nyílászárók szögleteiben, a redõnytokokban vagy a tetõkön.

Dr. Hegyi Zoltánzoológiai referens

A Natura 2000 hálózat az európai szinten védett természeti területek rendszere. Létrehozásának célja, hogy az Európai Unió számára fontos élõhelyek, vadon élõ növény- és állatfajok megõrzését megfelelõ területhasználattal és természetvé-delmi kezeléssel biztosítsa.

A hazai Natura 2000 hálózatA hazai hálózat kialakítása uniós csatlakozásunk egyik elõfeltétele volt. A kijelölés során kizárólag szakmai szempontokat lehetett figyelembe venni. A hazai Natura 2000 területek kiterjedése 1,95 millió hektár, ami Magyarország területének megközelítõleg 21 %-a. Olyan földrészletek tartoznak ide, ahol az EU által felsorolt ún. jelölõ fajok vagy élõhelytípusok fordulnak elõ. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk azokra a pannonikumokra, amelyek csak hazánk területén élnek, hiszen megõrzésük elsõsorban a mi felelõsségünk. A jelölõ élõhelyek és fajok megõrzésére Magyarország kötelezettséget vállalt. Minden olyan tervre, amely veszélyeztetheti ezek természetvédelmi állapotát, hatásvizsgálatot kell végezni. A terv csak akkor hagyható jóvá, ha ezen élõhelyek és fajok fennmaradására nem jelent veszélyt.A Natura 2000 hálózatot kétféle területtípus alkotja:

Réti sas, a Különleges Madárvé-delmi Területek jelölõ faja

NATURA 2000AKTUÁLISEurópa természetvédelmi hálózata

…a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságvédett területeit!

FEDEZZE FEL!

Gödöllõi-Dombvidék TK

Gerecsei TK

Sárvíz-völgye TK

Sárréti TK

Tápió–Hajta Vidéke TK

Ócsai TK

Budai TK

Vértesi TK

Dunaújváros

Nagykáta

Gödöllõ

Tatabánya

Székesfehérvár

Nemzeti Park

Duna–Ipoly

BUDAPEST

Esztergom

Sárvíz-völgye Tájvédelmi KörzetA botanikailag az Alföldhöz tartozó terület legnagyobb természeti értékeit a szebbnél szebb orchideafajok adják. Az itt kialakított halastavak és víztározók, valamint szikes tavak nagyszámú vízimadárnak nyújtanak pihenõ-, táplálkozó- és fészkelõhelyet.Sárvíz-völgye TK iroda: 8000 Székesfehérvár, Hosszúséta u. 1.Tel: 22/510-523

Duna–Ipoly Nemzeti ParkA Duna–Ipoly Nemzeti Park magját a Börzsöny, a Pilis és a Visegrádi-hegység alkotja, amely kibõvül a Szentendrei-sziget és az Ipoly-völgy egyes területeivel. A Magas-Börzsöny kapujá-ban színes programjaival várja óvodások és iskolások csoportja-it a Királyréti Oktató- és Látogatóközpont.Börzsönyi iroda: 2669 Ipolyvece, MajorTel: 30/663-4642Pilisi iroda: 2000 Visegrád, Mátyás király út 4.Tel: 26/397-440, 30/663-4617

Pillantás a Dunakanyarra

Gerecsei Tájvédelmi KörzetFöldtani felépítésének köszönhetõen a Gerecsében jellemzõek a rövidebb-hosszabb barlangok, melyek közül néhány páratlanul gazdag régészeti-õslénytani lelõhely. A vértesszõlõsi elõembertelep világviszonylatban is ritka régészeti leletnek számít.Gerecsei TK iroda: 2890 Tata, Baji út 12.Tel: 34/487-265

A tatai Öreg–tó

Budai Tájvédelmi KörzetA Budai Tájvédelmi Körzet a Budapestet északnyu-gatról övezõ, sok helyen mélyen a városba ékelõdõ, erdõvel borított hegyvonulatot foglalja magába. Kiemelt jelentõségû természeti területe az Európa Diplomát is elnyerõ Szénás-hegycsoport. Két ide-genforgalmi barlangja – a Szemlõ-hegyi- és a Pál-völgyi – mind a magyar, mind a külföldi látogatók körében nagy népszerûségnek örvend.Budai TK iroda: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.Tel: 325-5722LIFE iroda: 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 17.Tel: 26/366-129, www.szenas.hu

Medve-szikla a Sas-hegyen

Kõvári Anitaökoturisztikai referens

Vértesi Tájvédelmi KörzetA dolomitfelszín lepusztulásával, táblás töredezésével alakultak ki azok a meredek letörések, sziklafalak, sasbércek, szakadékok, keskeny szurdokvölgyek, ame-lyek vadregényes megjelenést kölcsönöznek a Vértesnek. Vértesi TK iroda: 8000 Székesfehérvár, Hosszúséta u. 1.Tel: 22/510-523

Vértesi dolomit táj

Sárréti Tájvédelmi KörzetAz egykor ritka fajokban gazdag lápvilág maradványát õrzi a terület értékes növényfajoknak otthont adó szép, kiszá-radó láprétekkel, változatos kétéltû fau-nájával és madárvilágával.Sárréti TK iroda: 8000 Székesfehérvár, Hosszúséta u. 1.Tel: 22/510-523

Zöld levelibékaNászruhás kiskócsag

Gödöllõi Tájvédelmi KörzetA terület elhelyezkedése, geológiai és klimatikus adottságai alapján ez a vidék átmeneti zóna az Alföld és az Északi-középhegység között. Ez tük-rözõdik a táj virágos növényeinek elterjedésében is, hiszen itt megtalál-juk mind a középhegységek, mind az alföld jellegzetes képviselõit.Gödöllõi TK iroda: 2100 Gödöllõ,Rózsa u. 40.Tel: 28/422-876

Fóti Boglárka

Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi KörzetMeredek löszdombok, az Alföld õsi arculatát felidézõ mocsarak látványa fogadja az ide látogató vendéget. Kedves színfolt a Nagykáta melletti Egreskátai-majorban legelészõ magyar szür-kemarhagulya.Tápió-Hajta-vidéke TK iroda: 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A.Tel: 29/441-262

Szürkemarhagulya-hajtás

Ócsai Tájvédelmi KörzetA terület egészére jellemzõ a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdõk, sztyepprétek váltakozása. Az Ócsai Tájház épü-letegyüttesében nemcsak ez a természeti változatosság, hanem a terület gazdag néprajzi hagyatéka is megtekintésre érdemes.Ócsai TK iroda: 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1.Tel: 29/378-478

Az Ócsai Tájház egyik épülete

…a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságvédett területeit!

FEDEZZE FEL!

Gödöllõi-Dombvidék TK

Gerecsei TK

Sárvíz-völgye TK

Sárréti TK

Tápió–Hajta Vidéke TK

Ócsai TK

Budai TK

Vértesi TK

Dunaújváros

Nagykáta

Gödöllõ

Tatabánya

Székesfehérvár

Nemzeti Park

Duna–Ipoly

BUDAPEST

Esztergom

Sárvíz-völgye Tájvédelmi KörzetA botanikailag az Alföldhöz tartozó terület legnagyobb természeti értékeit a szebbnél szebb orchideafajok adják. Az itt kialakított halastavak és víztározók, valamint szikes tavak nagyszámú vízimadárnak nyújtanak pihenõ-, táplálkozó- és fészkelõhelyet.Sárvíz-völgye TK iroda: 8000 Székesfehérvár, Hosszúséta u. 1.Tel: 22/510-523

Duna–Ipoly Nemzeti ParkA Duna–Ipoly Nemzeti Park magját a Börzsöny, a Pilis és a Visegrádi-hegység alkotja, amely kibõvül a Szentendrei-sziget és az Ipoly-völgy egyes területeivel. A Magas-Börzsöny kapujá-ban színes programjaival várja óvodások és iskolások csoportja-it a Királyréti Oktató- és Látogatóközpont.Börzsönyi iroda: 2669 Ipolyvece, MajorTel: 30/663-4642Pilisi iroda: 2000 Visegrád, Mátyás király út 4.Tel: 26/397-440, 30/663-4617

Pillantás a Dunakanyarra

Gerecsei Tájvédelmi KörzetFöldtani felépítésének köszönhetõen a Gerecsében jellemzõek a rövidebb-hosszabb barlangok, melyek közül néhány páratlanul gazdag régészeti-õslénytani lelõhely. A vértesszõlõsi elõembertelep világviszonylatban is ritka régészeti leletnek számít.Gerecsei TK iroda: 2890 Tata, Baji út 12.Tel: 34/487-265

A tatai Öreg–tó

Budai Tájvédelmi KörzetA Budai Tájvédelmi Körzet a Budapestet északnyu-gatról övezõ, sok helyen mélyen a városba ékelõdõ, erdõvel borított hegyvonulatot foglalja magába. Kiemelt jelentõségû természeti területe az Európa Diplomát is elnyerõ Szénás-hegycsoport. Két ide-genforgalmi barlangja – a Szemlõ-hegyi- és a Pál-völgyi – mind a magyar, mind a külföldi látogatók körében nagy népszerûségnek örvend.Budai TK iroda: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.Tel: 325-5722LIFE iroda: 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 17.Tel: 26/366-129, www.szenas.hu

Medve-szikla a Sas-hegyen

Kõvári Anitaökoturisztikai referens

Vértesi Tájvédelmi KörzetA dolomitfelszín lepusztulásával, táblás töredezésével alakultak ki azok a meredek letörések, sziklafalak, sasbércek, szakadékok, keskeny szurdokvölgyek, ame-lyek vadregényes megjelenést kölcsönöznek a Vértesnek. Vértesi TK iroda: 8000 Székesfehérvár, Hosszúséta u. 1.Tel: 22/510-523

Vértesi dolomit táj

Sárréti Tájvédelmi KörzetAz egykor ritka fajokban gazdag lápvilág maradványát õrzi a terület értékes növényfajoknak otthont adó szép, kiszá-radó láprétekkel, változatos kétéltû fau-nájával és madárvilágával.Sárréti TK iroda: 8000 Székesfehérvár, Hosszúséta u. 1.Tel: 22/510-523

Zöld levelibékaNászruhás kiskócsag

Gödöllõi Tájvédelmi KörzetA terület elhelyezkedése, geológiai és klimatikus adottságai alapján ez a vidék átmeneti zóna az Alföld és az Északi-középhegység között. Ez tük-rözõdik a táj virágos növényeinek elterjedésében is, hiszen itt megtalál-juk mind a középhegységek, mind az alföld jellegzetes képviselõit.Gödöllõi TK iroda: 2100 Gödöllõ,Rózsa u. 40.Tel: 28/422-876

Fóti Boglárka

Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi KörzetMeredek löszdombok, az Alföld õsi arculatát felidézõ mocsarak látványa fogadja az ide látogató vendéget. Kedves színfolt a Nagykáta melletti Egreskátai-majorban legelészõ magyar szür-kemarhagulya.Tápió-Hajta-vidéke TK iroda: 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A.Tel: 29/441-262

Szürkemarhagulya-hajtás

Ócsai Tájvédelmi KörzetA terület egészére jellemzõ a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdõk, sztyepprétek váltakozása. Az Ócsai Tájház épü-letegyüttesében nemcsak ez a természeti változatosság, hanem a terület gazdag néprajzi hagyatéka is megtekintésre érdemes.Ócsai TK iroda: 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1.Tel: 29/378-478

Az Ócsai Tájház egyik épülete

A Szemlõ-hegyi-barlang közel 300 méteres kiépített szakasza a 2003-ban befe-jezõdött átalakításoknak köszönhetõen kerekesszékkel is látogatható. Aki tolókocsi-ban ülve vagy segítõként, kocsit tolva járja végig a barlangot, az egészen más szemszögbõl látja a kényel-mesnek tûnõ betonjárdákat, mint az, akinek nincsenek ilyen tapasztalatai. Annak kipróbálására, hogy valóban akadálymentes-e a barlang, elkísértük a 14 éves Muntag Vincét egy túrára. A kijáratnál kérdeztük tapasztalatairól.

KP: Vince, jártál már korábban barlangban?MV: Igen, egy-két évvel ezelõtt az Abaligetiben.KP: Hogy tetszett a Szemlõ-hegyi-barlang?MV: Nagyon élveztem, különösen azért, mert közelrõl

és jól lehetett látni a kõképzõdményeket.KP: Milyen volt az útvonal kerekesszékben?MV: Az út nagy része zavartalan. A barlang bejáratánál

van két rövid fémrámpa, amik meredekek és nagyon csúsznak. Ezeket jó lenne biztonságosabbá tenni, mert a kísérõ nem tudja egyszerre fogni a kocsit és a korlátot. A betonjárdákon már nem volt semmi gond.

KP: Nem féltél a meredek szakaszokon?MV: Egyáltalán nem, biztonságban éreztem magam,

nem volt olyan pont, ahol okom lett volna rá.KP: Mit gondolsz, akinek motoros széke van, az végig

tudja egyedül járni a barlangot?MV: Szerintem nem. A barlang adottságai miatt ehhez

helyenként túl meredekek az utak.KP: Mi tetszett legjobban?MV: Az úgynevezett karácsonyfák, amik a barlang

kialakulásakor leoldódott ásványi anyagokból és a borsókövekbõl jöttek létre.

KP: A székben ülve sokkal alacsonyabbról láttad a különbözõ képzõdményeket. Ez nem volt zavaró?

MV: Egyáltalán nem. Sokszor még hamarabb észrevettem a fejünk fölött látható formákat, mint azok, akik elsõsorban a lábuk elé figyelnek.

KP: Mit üzensz a barlang jövõbeli tolókocsis látogatóinak?

MV: Hívjanak el magukkal egy ügyes kísérõt, és akkor nagyon szép élményekre számíthatnak.

2005-ben ünnepeltük a Szemlõ-hegyi-barlang felfedezésé-nek 75. évfordulóját. Kessler Hubert és társai 1930 õszén, egy szûk nyíláson át jutottak ebbe a varázslatos föld alatti világba, mely több évtizedes feltáró és kiépítõ munka eredményeként 1986 óta fogadja a nagyközönséget.

A túraútvonal hossza közel 300 méter, amely kísérõ segítségével, kerekesszékkel is végigjárható. A hévizes eredetû barlangokra jellemzõ csodaszép képzõdmények megtekintése mellett sok egyéb programot is kínálunk: a fogadóépület vetítõtermében természettudományos filmeket láthatnak és elõadásokat hallgathatnak a látogatók, iskolás csoportok pedig a „kihelyezett földrajzórák” keretében a tárgyhoz leginkább illõ környezetben merülhetnek el a földrajzi ismeretekben és a föld gyomrában.

A barlang különleges összetételû levegõjének köszön-hetõen az itt folyó terápiás kezelések légúti megbetegedések-ben szenvedõk panaszait enyhítik.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévõ barlang egész évben kellemes és hasznos idõtöltést kínál családoknak, iskolai csoportoknak, idõseknek és fiataloknak egyaránt.

A barlang elérhetõségei:Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.Tel: 1/325-6001E-mail: [email protected] és [email protected]: www.dinpi.hu és web.axelero.hu/palvolgy

Nyitva tartás: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00 óra között.

Túra idõtartama: 35-40 perc.Túrák indulása: minden egész órakor.

oA barlangban a hõmérséklet egész évben 12 C. Kérjük, hogy a nagyobb csoportok elõre jelentkezze-nek be telefonon. Megközelítés: Budapest III. kerület Kolosy térrõl indu-ló 29-es busszal a Felsõ-Zöldmáli úti megállóig.

Elõd Rékaökoturisztikai referens

ESEMÉNYVOLT LESZ

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet 30. szü-letésnapja2005. szeptember 9-10-én kétnapos Természetvédelmi Vigalom keretében ünnepeltük az Ócsai Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításának 30. évfordulóját. Díszvendégünk a

Hollókõi Tájvédelmi Körzet és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság volt. Fotókiállítás, kézmûves-bemutatók, pincelátogatás, madárgyûrûzés, gyalog- és kerékpártúrák vár-ták a látogatókat.

A Szemlõ-hegyi-barlang felfedezésének 75. évfordulójaA Szemlõ-hegyi-barlangot Kessler Hubert és Futó András 1930. szeptember 20-án fedezte fel. A felfedezés 75. évfordulója alkal-mából a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulattal közös szervezésben barlangi fotópályázatot hirdettünk, és megjelent a „Fedezze fel a Szemlõ-hegyi barlangot” címû színes kiad-vány. A 2005. október 5-én tartott emlékünnepségen márvány-táblát avattunk a felfedezõk emlékére.

Környezeti nevelési bemutató Pilisszentivánon2005. október 14-ére pilisszentiváni irodánkba hívtuk a kör-nyezõ általános iskolák tanítóit, tanárait. Rövid elõadásokon mutattuk be az Igazgatóságunknál igénybe vehetõ környezeti nevelési lehetõségeket. Vendégeink megtekintették a termé-szetvédelmi kiállítást, majd végigjártuk a Jági tanösvényt. Túránk során madárgyûrûzési bemutatót, vízbiológiai vizsgá-latot és fahatározást láthattak a résztvevõk.

Felavatták a Vértesi Natúrparkot1993-ban a Pro Vértes Közalapítvány kezdeményezte egy natúrpark létrehozását, ami a Vértes térségének természetvé-delmi és idegenforgalmi fejlesztését jelenti. 17 települési és 2 megyei önkormányzat, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. összefogásának eredményeként 2005. október 27-én avatták fel a Vértesi Natúrparkot. Hazánk elsõ hivatalos natúrparkját Dr. Persányi Miklós miniszter úr adta át a csákvári Geszner-parkban rende-zett ünnepségen. Az irányított, szervezett turizmus elõsegíti a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelmét és a vidéki életminõség javulását. Ezáltal a Natúrpark a lakosság helyben maradását is szolgálja.

Nemzeti Park Tanács alakult2005. november 16-án megalakult a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Tanácsa. A térségre jellemzõ szakte-rületek kilenc képviselõjét Füri András igazgató javaslatára Haraszthy László helyettes államtitkár kérte fel a feladat ellátá-sára. A Tanács Dr. Leél-Õssy Szabolcs egyetemi docenst, a föld-tudományok kandidátusát választotta elnökéül. A Tanács feladata, hogy ajánlásaival és javaslataival segítséget nyújtson a Nemzeti Park Igazgatóság területét érintõ, komoly nyilvános-sággal bíró és széles társadalmi elfogadtatást igénylõ kérdések eldöntéséhez.

Civil fórumSzeretettel várjuk a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területén tevékenykedõ civil szervezetek képviselõit egy kötetlen beszélgetésre, melynek témái a Natura 2000 hálózattal kapcsolatos tennivalók és tapasztalatok.Idõpont: 2005. december 16.Helyszín: DINPI központ, 1021 Bp., Hûvösvölgyi út 52.További információ: 1/391-4610.

Utazás 2006 Nemzetközi Kiállítás és VásárHazánk tíz nemzeti parkja hagyományosan együtt, egy látványos standon mutatja be ökoturisztikai és környezeti nevelési programjait a kiállításon. A vásár ideális alkalom kirándulások, táborok, nyaralások megtervezéséhez szükséges információk és kiadványok begyûjtéséhez.Idõpont: 2006. március 16-19.Helyszín: HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont

Környezeti nevelési bemutató Pilisszentivánon2006. márciusában ismét várjuk a környezeti nevelési lehetõségek iránt érdeklõdõ tanárokat, tanítókat.Helyszín: LIFE iroda, 2084 Pilisszentiván, Bányász u. 17.Információ: Menráth Réka, Tel.: 06 30/663-4669Részvételi díj: 1 000 Ft, ami tartalmazza a résztvevõk kiszállítását Budapestrõl különbusszal, Igazgatóságunk tanösvényfüzeteit és programfüzetét, valamint ebédet.Program:! Elõadások Igazgatóságunk környezeti nevelési

programjairól: királyréti erdei iskola, tanösvények, barlangtúrák, földalatti földrajzóra, diákcsoportoknak szervezett természetvédelmi munkák.

! Természetvédelmi kiállítás megtekintése.! Tanösvény túra természetvizsgáló hátizsákokkal.! Madárgyûrûzés, vízbiológiai vizsgálat, fahatározás.

Egy föld alatti virágoskert:

A Szemlõ-hegyi-barlangKerekesszékkel a barlangban

LÁTOGASSON EL!

A „Virágoskert” díszei a borsókövek

Tanösvény túra természetvizsgáló hátizsákokkal.