1

A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatala, 2015

A DunA menti AlfölD homokbuckáiApró sivatagok a kultúrtájban

Tartalom Bevezető

Van különbség homok és homok között Mik azok a futóhomok-területek?

Extrém homokkedvelők A futóhomok-területek növényei és alkalmazkodóképességük

Értékesek és feltűnés nélküliek A futóhomok-területek gerinctelen állatai

Rejtőzködő, titokzatos állatok A futóhomok-területek gerincesei

Fennmaradnak? A homoki élőhelyeket fenyegető veszélyek

Van még remény A homoki élőhelyek védelme és megújítása

A Duna menti alföld közösségi jelentőségű természeti területei homoki élőhelyekkel

Szerzők Mgr. Andrea Královičová, PhD. Mgr. Monika Chrenková

Mgr. Dobromil Galvánek, PhD.

Fordítás Elokvent, s.r.o., www.elokvent.sk

Illusztrálta Riki Watzka

Grafika Riki Watzka, www.rwdesign.sk

Fényképek Viera Šefferová Stanová, Libor Ulrych, Alžbeta Szabóová, Anton Krištín, Radimír Siklienka, Pavol Littera

Kiadta Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR), Banská Bystrica

Pénzügyi támogatás Készült az Európai Bizottság és a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium

a LIFE10 NAT/SK/083 Dél-szlovákiai endemikus pannon szikesek és homokdűnék megújítása projekt keretében

1. kiadás

ISBN 978-80-89802-95-1

© ŠOP SR 2015

www.sopsr.skwww.daphne.sk/pannonicsk

13111097321

Fényes poloskamag

11BevezetőA homokról, homokdűnékről általában a sivatag jut az eszünkbe. Ho-mokdűnékkel a tengerparti területeken is találkozhatunk. Szlovákiá-ban leginkább az Erdőháti alföldön (Záhorská nížina) találhatók meg, de előfordulnak a Duna menti alföldön (Podunajská nížina) és a  Ke-let-szlovákiai alföldön (Východoslovenská nížina) is. Ezeket a homok-dűnéket kontinentális futóhomok-területek alkotják, melyek a  szél tevékenysége nyomán jöttek létre – a folyómedrek üledékeinek ho-mokját a szél rakta le az adott területen (eolikus homok).A homoki élőhelyek (élőhely = természetes élettér) kialakulásában a fo-lyók és a szél tevékenységén kívül a hagyományos gazdálkodási mód is meghatározó szerepet játszott. A homoki élőhelyeknek elvitathatatlan helyük van a kultúrtájban, napjainkra azonban sajnos a teljes eltűnés határára szorultak. Ennek okai között találjuk a homokkitermelést, a homokdűnék erdősítését és a hagyományos gazdálkodási módok eltűnését. A fennmaradt homokdűnék egy sor nagyon különleges – homokkedve-lő – növény és állatfaj számára nyújtanak utolsó menedéket, melyek a veszélyeztetett, ritka fajok közé tartoznak. Ezért a homoki élőhelyek a  Natura 2000 európai különleges természetmegőrzési területek ökológiai hálózatának részét képzik. Megőrzésük a haszonállatok legel-tetésének megújításához és fenntartásához kapcsolódik.

A homoki élőhelyek Közép-Európában elsősorban a pannon régió-ban (az Alpok, Kárpátok és a Dinaridák által övezett síkság) találhatók. Fő elterjedésük tehát Magyarországon van, innen nyúlnak át a környező or-szágokba – Alsó-Ausztriába, Szlovákiába, Romániába, Szerbiába és Bul-gáriába. Összességükben azonban csak nagyon kis területet foglalnak el. Nyugat felől a Németországban, Lengyelországban és Csehországban található szubkontinentális homokdűnékhez kapcsolódnak, kelet felé pedig átmennek a Pontus-vidék (a Fekete tenger északi partvidéke) ho-moki élőhelyeibe.

Marcelházi homokbuckák Homoki útifű Hetényi homokdombok

Van különbség homok és homok közöttMik a futóhomok-területek?A kontinentális futóhomok-területek kialakulása a száraz, hideg klímájú késő ne-gyedidőszakhoz kötődik. A nagy folyók szabadon kanyarogva szelték át a sík-vidéki tájat, miközben változtatták medrüket. A legnagyobb folyók kanyarulatai-ban – a Morva alsó folyásánál, a Dunán és a Tiszán – homoküledék halmozódott fel, melyet később a szél elhordott. A csupasz, vagy ritkásan benőtt tájon keresztül vándorló homokszemcsék egyre kisebbek lettek és lekerekedtek – így alakult ki a futóhomok. A szélfútta homok leggyakrabban különböző magasságú homokdű-néket – buckákat – alakított ki, melyek a Duna menti alföldön elérik a 2-3 méteres magasságot is.A  folyami üledék jellegétől függően a  futóhomok lehet szilikátos, amely savas, tápanyagokban szegény, mint pl. az Erdőhát tipikus futóhomokja, vagy meszes, amely tápanyagokban gazdagabb, ilyen a Duna menti alföld futóhomokja. A  csupasz homokon a  körülmények a  sivatagi viszonyokhoz hasonlók – száraz forróság, tápanyaghiány, folyamatosan mozgásban lévő homok. Ez sok tekintet-ben szélsőséges életkörülményeket jelent. Mivel a  homok rendkívül vízáteresztő, ezért gyorsan kiszárad. A  futóhomok-területeken a  talajfelszínre többnyire csak a csapadékból jut víz, mivel a talajvíz kapilláris emelkedéssel nem jut fel a felszínig. A talajfelszín nedvességének fenntartásában nagy jelentősége van a talajharmat-nak. A  talajharmat a  vízpára talajban történő lecsapódásából keletkezik, amikor a hőmérséklet éjszaka az ún. harmatpont alá csökken. A futóhomok-területeken a nappali és éjszakai, valamint a felszíni és a felszín alatti rétegek közötti hő-mérséklet-különbségek jelentősek. Elég 10-20 cm-es különbség a talajfelszín és a mélyebb réteg között, hogy a hőmérséklet-különbség elérje a 20-40 °C-ot. Ezen-kívül itt folyamatos humuszhiánnyal kell szembenézni, mivel az elhalt növényi ré-szeket elviszi a szél, vagy betakarja a homok.

2

3Extrém homokkedvelőkA futóhomok-területek növényei és alkalmazkodóképességükA futóhomok-területek növényeinek szélsőséges életkö-rülményekhez kellett alkalmazkodniuk, mint pl. a száraz-sághoz, nyári forróságokhoz, vagy ahhoz, hogy betakarja őket a  homok. Ezeket a  növényeket pszamofitáknak, azaz homoki növényeknek nevezzük. A víz megtartása érdekében a homoki növények légzőnyílásai aprók és kis mélyedésekben helyezkednek el, leveleik betekeredésé-vel képesek csökkenteni a levélfelületet, a növényt sűrű bolyhok fedik, a  növények gyakran csomókban nőnek, vagy „vánkosokat“ alkotnak, melyek segítségével felfog-ják a lecsapódott nedvességet. A kedvezőtlen időszako-kat mag formájában vészelik át (egyéves fajok). Erős, jól fejlett gyökérzetük egyrészt stabilan rögzíti a  növényt a laza talajban, másrészt lehetővé teszi a mélyebb talaj-rétegekben található nedvesség felvételét. A homoki nö-vények képesek elviselni, ha a homok betakarja őket, mechanikus sérülés esetén gyorsan regenerálódnak, az oldalhajtásokból pedig képesek új gyökeret ereszteni.

Foto: Alžbeta Szabóová

A legszélsőségesebb körülményeknek is ellenálló fajokat pionír (úttörő) fajoknak nevezzük, ilyenek pl. a homoki seprőfű (Bassia laniflora), homoki keserűfű (Polygonum arenarium) vagy a királydinnye (Tribulus terrestris). Ezek a  fajok telepszenek meg elsőként a  csupasz homo-kon. Gyökereikkel megkötik laza homokot, az elhalt nö-vényrészeik pedig fokozatosan tápanyaggal gazdagítják azt, ezáltal előkészítik a  talajt a  további fajok számára. A pionír fajoknak köszönhetően a futóhomok élettel telik meg. Miután a  homokdűnét fokozatosan birtokba veszi a növényzet, a pionír fajok egyre inkább visszaszorulnak, füvek és egyéb agresszívebb lágyszárúak szorítják ki őket. A  pionír fajok a  talajfelszín rendszeres megbontását igénylik, ilyen pl. a  legeltetés, ami újabb és újabb csu-pasz homokfelületek kialakulását eredményezi.

Kései szegfű Homoki kikerics Homoki nőszirom

4

Homoki seprőfű

Homoki keserűfű Királydinnye

5A pionír fajok után további homokkedvelő növényfajok jelennek meg, és a futóhomo-kot fokozatosan beborítja a növényzet. Ezek közé tartozik pl. a  veszélyeztetett kései szegfű (Dianthus serotinus), az endemikus fűfélék közé tartozó magyar csenkesz (Fes-tuca vaginata), a  súlyosan veszélyeztetett homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), vagy az aránylag elterjedt homoki pimpó (Potentilla arenaria). A buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata) magjai érdekes mó-don terjednek, ez a növény az ördögszekér stratégiát alkalmazó fajok közé tartozik. Amikor a  magok beérnek, a  növény egy része letörik, amit a  szél nagy távolságokra görget, így biztosítva a magok terjedését. Megfelelő körülmények között a  futóho-mok-területeken megtelepszenek a  bokrok és a fák is, erdőssztyeppet kialakítva. A fe-hér nyár és a közönséges boróka Szlovákia területén csak Csenkepusztán található.

Homoki pimpó Buglyos fátyolvirágHomoki árvalányhaj

Tudja, mi az az endemizmus?

Endemikus faj alatt egy bizonyos elterje-dési terület határain belül élő, máshol nem előforduló fajt értünk. A pannon endemiz-mus földrajzilag a pannon régió területére korlátozódó fajt jelöl. A  homoki növények közül a  kései szegfű (Dianthus serotinus), a  homoki kikerics (Colchicum arenarium) vagy a homoki nőszirom (Iris arenaria) tar-tozik a pannon endemizmusok közé.

A  homoki kikerics (Colchicum arenari-um), a  báránypirosító (Alkanna tincto-ria), a  homoki nőszirom (Iris arenaria) és a csikófark (Ephedra distachya) Szlo-vákiában a súlyosan veszélyeztetett ho-moki fajok közé tartoznak, és kizárólag a  csenkepusztai erdőben találhatók meg, ami elterjedési területük észa-ki határát jelenti. A  homoki kikerics és a  homoki nőszirom a  közösségi jelentőségű fajok közé is bekerültek. A súlyosan veszélyeztetett homoki cic-kafark (Achillea ochroleuca) egyetlen szlovákiai előfordulási helye a  Hetényi homokdombokon (Chotínske piesky) található.A Duna menti alföldön kétféle közössé-gi jelentőségű homoki élőhelyet kü-lönböztetünk meg: a száraz meszes ho-moki gyepek (6120*), melyeket a  csu - pasz homokon megtelepülő pionír (út-törő) társulások alkotnak, valamint a faj-gazdagabb pannon homoki gyepek (6260*), amelyek nagyrészt homokked-velő füvekből és sásokból állnak, de mohák és zuzmók is gazdagon borítják a homokot.

6

Tudja, miért érdekesek?A csikófark kétlaki félcserje (külön hímivarú és nőivarú példányai vannak), érdekes, piros színű termésekkel. Efedrin nevű alkaloidot tartalmaz, amely a szív erősítésére, serken-tőként és a  koncentrációt segítő anyag-ként használatos, de fontos összetevője az asztma és nátha elleni gyógyszereknek is. A  homoki kikerics egy másik alkaloidot – kolchicint – tartalmaz, amelyet a  növény-világ legerősebb mérgei között tartanakszámon. Hatással van a sejtosztódásra, ezért alkalmazzák pl. a génkutatás vagy a növénynemesítés területén. A bárány-pirosító gyöke-réből a múlt-ban textilfes-tésre szolgáló piros színezéket nyertek.

Tudja, mi az az élőhely?Az élőhely (v. biotóp a  görög bios – élet és topos – hely szavakból) mindazon (élő vagy élettelen) tényezők összessége, melyek kölcsönhatásaik révén az adott faj életkör-nyezetét alkotják. Egyszerűbben – élettér, életkörnyezet.

Báránypirosító Homoki cickafark

Csikófark

7Értékesek és feltűnés nélküliekA futóhomok-területek gerinctelen állataiA  növényekkel ellentétben az állatok közül csak kevés faj kötődik szorosan a futóhomok-területek-hez. Az állatfajok többsége több típusú, hasonló tulaj-donságokkal rendelkező – pl. száraz, meleg, homoki gyepes – élőhelyen is megél. A  homokdűnéken akár erdei fajokkal is találkozhatunk, melyek itt elegendő élelmet találnak.

Tudta, hogy...a sisakos sáska a legna-gyobb testű sáskánk.

Tudja, milyen érdekes módszerrel vadászik a han-gyaleső lárvája? A  hangyaleső ragadozó lárvája homokcsapdát állít zsákmányának. A  homok-ban tölcsér alakú mélyedést készít, ennek alján, a  ho-mok alatt megbújva várja áldozatát. Az arra járó han-gya vagy más kisebb rovar a tölcsér pereméről egyene-sen a  tölcsér aljáig csúszik. Eközben a  lárva gyakran felfelé dobált homoksze-mekkel bombázza a  mene-külni próbáló rovart. A lefe-lé gördülő homokszemcsék megakadályozzák a  zsák-mány menekülését. A  lár-va erős rágó szájszervével megragadja a zsákmányát, előbb mérget, majd emész-tőnedvet fecskendez belé, végül kiszívja a  testnedveit, majd a  maradékot ki-dobja a tölcsérből.

A futóhomok-területeken jelentős számban fordulnak elő homok – és melegkedvelő rovarfajok. A  homoki fauna rovarainak legnagyobb számban előforduló képviselői a  hártyásszárnyúak (Hymenoptera), fő-leg darazsak, méhek és hangyák. A homok megfelelő anyag fészkeik kialakításához. A  jó állapotban fennmaradt homokdűnéken talál-kozhatunk a  ritka sisakos sáskával  (Acrida ungarica). E homoki faj elterjedésének északi határa Szlovákiában húzódik. Szaporodása szorosan kötődik a meszes futó-homokhoz és a homoki gyepekhez. Ha a futóhomokot belepi a magasabb növényzet, a sisakos sáska elveszti életterét.A  száraz, homokos talajokat egy különleges éjszakai vadász, a  hangyaleső (Myrmeleon formicarius) is ked-veli. Napközben a  növények között rejtőzik, alkonyat-kor és éjszaka azonban vadászni indul levéltetvekre és más kisebb rovarokra. Kifejlett hangyalesővel májustól augusztusig találkozhatunk.

A futóhomok-területekre jellemző és e területek je-lentőségét növeli a pókok jelenléte – Szlovákia fa-unájának leginkább veszélyeztetett fajai közé tar-tozó pókokkal találkozhatunk itt. Közéjük tartozik a ritka Alopecosa psammophila is. Erre a pókfajra jellemző, hogy a nőstény potroha alatt kokont (pe-tegubót) hord. A  nőstény a  kis pókokat kikelésük után még kb. 10 napig a hátán hordja, mint egy kis hátizsákot. A szélsőségesen száraz és meleg helye-ken kivételes esetben megpillanthatjuk a pompás külsejű bikapókot (Eresus cinnaberinus). Feltűnő színe tökéletes védelmet nyújt a  hím számára. A  potrohának négy pöttyel díszített hátoldala a madarakat a számukra nem ehető katicabogárra emlékezteti, mintha csak így szólna: „Hagyjatok bé-kén, ehetetlen vagyok!” A nőstény teljesen fekete és nagyobb, mint a  hím. A  nőstény csak nagyon ritkán, táplálék keresésekor hagyja el búvóhelyét.

8 Tudta, hogy a bikapók odúban él?A  bikapók föld alatti, akár 10  cm hosszú, pókhálóval kibélelt üregben él. Az üreg kijárata fölött pókhálóból készült tető található, melynek szá-lai zsákmányszerzésre szolgálnak.

Tudja, miért veszélyeztetett a far-kasalmalepke?A farkasalmalepke nem repül túl jól, élőhelyétől nem távolodik el túlsá-gosan. Ha megfelelő mennyiségű élő növény áll rendelkezésére, foko-zatosan birtokba veszi a  környező területeket is. Ugyanakkor, ha vala-mely területről eltűnik a farkasalma, a  farkasalmalepke nagyobb távol-ságokra történő migrációra nem képes, így a helyi populáció kihal.

Magyar futrinka

A  bogárfajok közül a  homoki élőhelyeken a  na-gyon ritka, közösségi jelentőségű magyar futrin-kával (Carabus hungaricus) találkozhatunk. Leg-több előfordulási helyén már kihaltnak, ill. súlyo-san veszélyeztetett fajnak számít. Ez egy ragadozó faj, főleg apróbb rovarokkal, csigákkal, különböző kukacokkal táplálkozik, miáltal megakadályozza túlszaporodásukat a talajban.Nyáron a  homoki növények nektárjukkal számos tarka lepkét vonzanak. Ezek közé tartozik a  me-legkedvelő farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), melynek hernyói is tarkák, feltűnőek. A  farkasal-malepke különlegesen válogatós, hiszen a hernyók egyetlen gazdanövénye a  közönséges farkasal-ma. A hernyók szívesen sütkéreznek a napon, ezért a farkasalmán könnyen megtalálhatók. A farkasal-malepke talán a „legegzotikusabb“ lepkénk. Kül-sejének, szárnyai mintázatának köszönhetően sok trópusi fajjal is felveszi a versenyt.

9Rejtőzködő, titokzatos állatokA futóhomok-területek gerinceseiA  száraz homoki körülmények között csak tökéletes al-kalmazkodóképességgel rendelkező kétéltű tud megélni – ilyen pl. a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), amely akár 1 méter mélyre is beássa magát a homokba, így menekül a felszínen lévő szárazság és meleg elől.A homokból sugárzó hőt használja ki a melegkedvelő zöld gyík (Lacerta viridis), amely Szlovákia legnagyobb és leg-szebb színezetű gyíkja. Egyike azon kevés gyíkoknak, ame-lyek tudnak fára mászni. Ragadozó állat, gyors, meglepő támadásaival akár a nagyobb rovarokat is elejti, sőt kivéte-les esetben más gyíkfajokat, fiatal madarakat, kisebb rág-csálókat is zsákmányol. A  telet föld alatti búvóhelyeken, sziklahasadékokban vagy faodúkban vészeli át.Homok – és löszfalak vagy homokbányák közelében hall-hatjuk a  gyurgyalag (Merops apiaster) feltűnő hangját, amely a legszínpompásabb tollazatú európai madár. Tarka tollazatával az exotikus papagájokat idézi. Amint arra latin megnevezése– merops apiaster, azaz méhevő madár – is utal, táplálékát hártyásszárnyú rovarok képzik (a méheket is beleértve), melyeket a madarak akrobatikus röptük se-gítségével vagy kiemelkedő helyről lecsapva fognak el.A homokdűnék világa ideális vadászterület számos tollas ragadozó számára, melyek zsákmányukat a  nyílt tere-pen keresik. Ezek közé tartozik darázsölyv (Pernis api-vorus). Élelme nagy részét hártyásszárnyú rovarok, főleg darazsak és ezek lárvái alkotják. A  darázsfészket lábai és csőre segítségével akár 40  cm-es mélységből is kiássa.A vörös róka (Vulpes vulpes), tökéletesen kihasználva a ho-mokos területek szélsőséges körülményeit, a  laza talajba ássa kotorékát. A Naszvad (Nesvady) közelében található futóhomok-terület – a Rókalyuk – is innen kapta a nevét.Sötétedéskor és éjszaka indulnak a  denevérek táplálék-szerzésre a homokdűnék nyílt tereire a környékbeli erdős és lakott területekről. Főleg a  nagyobb rovarok vonz-zák őket. A  leggyakoribb a  rőt koraidenevér (Nyctalus noctula). A  rőt koraidenevér hímek alkotta telepeivel pl. a  csenkepusztai erdőssztyepp fehér nyárfái között talál-kozhatunk.

Tudta, hogy az ásóbéka ebihala nagyobb, mint a  ki-fejlett egyed?Az ásóbéka ebihalai igazi ebihal-óriásoknak számíta- nak – akár 12-18  cm-re is megnőnek, azaz nagyob-bak, mint a  kifejlett ásóbé-kák.

Tudta, hogy a gyurgyalag kiváló építőmester?A  gyurgyalag a  vízszintes falba nagy szakértelemmel 1-2  m mély alagutat váj, ennek végén alakítja ki fé-szekodúját. Itt a  fiókák biz-tonságban vannak egészen a  kire-pülésig.

Zöld gyík

Tudja, hogyan védekezik a darázsölyv a darazsak ful-lánkjai ellen?A  szemei és a  csőre közötti érzékeny részt sűrű sörték borítják, az orrnyílá-sai pedig keskeny résekké szűkül-tek.

Tudta, hogy...a  nagyfokú alkal-mazkodóképesség mellett az óvatosság és a  megfontoltság az, ami a  rókát az egyik legsikeresebb ragadozóvá teszi.

Magyar futrinka

Fennmaradnak? A homoki élőhelyeket fenyegető veszélyekHa összeszámoljuk a Duna menti alföld szlovákiai részén található futóhomok-területek kiter-jedését és összevetjük az egész régió területével, azt tapasztaljuk, hogy területi kiterjedésü-ket tekintve szinte elhanyagolható élőhelyekről van szó. A biodiverzitás – azaz a biológiai sokféleség – megóvása szempontjából azonban óriási a jelentőségük. Mivel kisebb kü-lönálló területekről van szó, melyeket intenzív művelésű mezőgazdasági táj vesz körül, létü-ket egy sor kedvezőtlen hatás veszélyezteti.A  homoki élőhelyeket leginkább veszélyeztető tényezők közé tartozik az özönfajok és a gyomnövények terjeszkedése. Ezek elsősorban a homokot körülvevő szántóföldről ter-jednek át. Sok esetben fás szárú özönfajokat használtak a futóhomok-területek erdősítésé-hez. Az ilyen fásszárúak tipikus képviselője a fehér akác (Robinia pseudoacacia) vagy a mi-rigyes bálványfa (Ailanthus altissima). Az Észak-Amerikából származó fehér akác és a Kínából származó mirigyes bálványfa nem őshonos tájainkon, nagyjából a 17. századtól kezdve telepítették be őket, mára meghono-sodtak. Fás szárú özönfajok, melyek agresszíven lepik el a természetes élőhelyeket, ahonnan fokozatosan kiszorítják az eredeti homoki fajokat. A múltban a homokbuckákat fásítot-ták, hogy megakadályozzák a laza homokos talaj szél általi erózióját.A gyomnövények és özönfajok terjedése elsősorban a futóhomok-területek hagyományos hasznosításának (főleg a legeltetés) eltűnésével függ össze. A múltban ezeken a területe-ken haszonállatokat – juhokat, kecskéket, lovakat – legeltettek. Ez biztosította az agresszí-vebb növényfajok, főleg a magasabb lágyszárúak és gyomok visszaszorítását, a talajfelszín lecsupaszítását, ahol a ritka, kevésbé agresszív, főleg egyéves homoki fajok megtelepedhet-tek. Legeltetés nélkül a homokbuckákon elhalt növényi részek gyülemlenek fel, a homok humusszal telítődik, a homoki fajok pedig visszaszorulnak.A homok fontos építőipari alapanyag. Ezért rendkívül nagy veszélyt jelent homokkitermelés is. A homokkitermelés sok homoki élőhelyet már teljesen tönkretett, és jelenleg is fokozato-san csökkenti azok amúgy is kis kiterjedését (pl. a Marcelházi homokbuckákon a temető alatt a Masan védett terület közelében lévő Öreghegyen).A futóhomok-területeket a közvélemény gyakran terméketlen, haszontalan területeknek te-kinti. Ez gyakran oda vezetett, hogy azok illegális hulladéklerakó helyekké váltak, ahová háztartási, mezőgazdasági vagy építkezési hulladékot hordtak ki.

10

Tudja, mik azok az özönfajok?Szlovákia területére általában dísznövényként vagy mé-zelő növényként betelepített idegenhonos fajok, melyek a  parkokból és kertekből rövid időn belül „kiszabadul-tak” a természetbe. Elsősorban az olyan helyeket szere-tik, ahol az egyensúly valamilyen módon megbomlott. Az ilyen helyeken domináns pozíciót szereznek. Ha tömegesen elterjednek, megváltoztatják az élőhelyek jellegét, fenyegetik őshonos fajaink populációit. A lágy-szárúak közül a homoki élőhelyeket leginkább a  kanadai aranyvessző (Solidago ca-nadensis), a  magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a selyem-kóró (Asclepias syriaca) veszé-lyezteti.

Mirigyes bálványfa Homokkitermelés

Illegális hulladéklerakó

11Van még reményA homoki élőhelyek védelmeAzt a  tényt, hogy a  Duna menti homokdűnék figyelmet és védelmet érdemelnek, már a korábbi generációk is tudatosították. Nem véletlen, hogy a  legismertebb Duna menti homoki terület, a  csenkepusztai er-dőssztyepp már 1951-től természetvédelmi terület. Ez fokozatosan to-vábbi területekkel bővült, majd Szlovákia uniós csatlakozását követően a futóhomok-területek nagy része közösségi jelentőségű területként a Natura 2000 védett területek európai hálózatának részévé vált. A  Natura 2000  hálózat azonban nem egy kültéri múzeum, azaz a  tila-lom nem vonatkozik minden emberi tevékenységre. Éppen ellenkező-leg – a  futóhomok területek védelme aktív részvételt, rendszeres gondoskodást igényel. Az elmúlt években ezen élőhelyek közül több is végveszélybe került. Emiatt is indult 2011-ben a Dél-szlovákiai end-emikus pannon szikesek és homokdűnék megújítása elnevezésű, az Európai Bizottság LIFE+ programja keretében támogatott projekt. A  projekt célja az egyes Duna menti futóhomok-területek (Marcelházi homokbuckák – Marcelovské piesky, Hetényi homokdombok – Chotíns-ke piesky, Naszvadi homoki gyepek – Nesvadské piesky és Csenkepuszta – Čenkov) megújítása (a természetes élőhelyek minőségének és funkció-jának megújítása) a hagyományos művelési módokhoz való visszatérés-sel, a helyi lakosság bevonásával. A  homoki élőhelyek leginkább veszélyeztetett pionír fajainak újbóli elterjedéséhez és megőrzéséhez elengedhetetlen a  talajfelszín meg-bontása és a csupasz homokos talajfelületek biztosítása. Ezt a múlt-ban a szóban forgó területeken a legeltetés és terelés garantálta. Éppen ezért a homoki fajok megóvása szempontjából elengedhetetlen a kül-terjes álltatartás megújítása – homoki feltételek között erre a  célra a juhok és kecskék a legalkalmasabbak, de a lovak és mangalicák (ez a sertésfajta jól tűri a nagy hideget) is megfelelőek. Magát a legeltetést a terület legeltetésre való előkészítésének kell megelőznie – ez a szél-lel terjedő fásszárúak eltávolítását, az elgyomosodott, özönfajok által ellepett területek lekaszálását, ill. a talaj lazítását-porhanyítását jelenti.

Marcelházi homokbuckák – elgazosodó, ill. magasabb növényzet által egyre inkább beborított homokdűnék

A széllel terjedő fásszárúak eltávolítását követően

A legeltetés megújítása – az értékes homoki élőhelyek fennmaradásának egyik feltétele

A projekt keretében a közösségi jelentőségű területeken (Marcelházi homokbuckák – Marcel-ovské piesky, Hetényi homokdombok – Chotínske piesky, Naszvadi homoki gyepek, Rókalyuk – Nesvadské piesky, Líščie diery) összesen 4,3 hektáros területről eltávolították a fehér aká-cokat, a Marcelházi homokbuckák Masan (Mašan) elnevezésű részén 1,2 hektáros területen lekaszálták az ott elterjedt aranyvesszőt, 1,5 hektáros területen pedig talajlazítást, ill. por-hanyítást végeztek. A Hetényi homokdombokon (Chotínske piesky) 1,4 hektáros területen lekaszálták a gyomot és eltávolították a biomasszát.A Naszvadi homoki gyepekről (Nesvadské piesky) és a Marcelházi homokbuckákról (Marcel-ovské piesky) 1,3 hektáros területen eltávolították a földsáncokat, melyek megakadályoz-ták, hogy a szél mozgassa a homokot és terjessze a homoki fajokat.

Ha szeretne többet megtudni a homoki élőhelyekről, figyelmébe ajánljuk az alábbi forrásokat:• Chrenková, M., Královičová, A.: Ifjú felfedezők kalauza a  futóhomok világában. DAPHNE

Alkalmazott Ökológiai Intézet, Bratislava (DAPHNE – Inštitút aplikovanej ekológie), 2015. 50 o.

• Šefferová Stanová, V., Valachovič, M., Šíbl, J., Janák, M.: Manažmentový model pre viate piesky. [Futóhomok-területek kezelésének modellje] DAPHNE Alkalmazott Ökológiai Inté-zet és a Szlovák Tudományos Akadémia Botanikai Intézete (DAPHNE Inštitút aplikovanej ekológie a Botanický ústav SAV), Bratislava. 26 o. URL: http://www.daphne.sk/sites/daphne.sk/files/uploads/MM06_piesky.pdf

• A Duna menti futóhomok-területeket és szikeseket bemutató honlap: www.perlypodunaj-ska.sk

12

Naszvadi homoki gyepek– földsánc A földsánc eltávolítását követően

13A Duna menti alföld közösségi jelentőségű természeti területei homoki élőhelyekkel

Név és KJTT kód*

Terület (ha)

Ingatlan- -nyilvántartási terület

Legjelentősebb ritka növényfajok

A homoki élőhely jellemzése

SKUEV0067 Csenkepuszta (Čenkov)

123,9 Muzsla (Mužla)

Az alábbi fajok egyetlen előfordulási helye: csikófark, báránypirosító, homoki nőszirom és homoki kikerics, továbbiak: homoki árvalányhaj, homokviola és tavaszi kőhúr

A legnagyobb fennmaradt pannon homoki élőhely-komplexum Szlovákiában. A csenkepusztai élőhely Szlovákiában egyedülálló jellegzetessége a borókával tarkított pannon nyárfaerdő.

SKUEV0100 Hetényi homokdombok (Chotínske piesky)

7,13 Hetény (Chotín)

homoki seprőfű, homoki keserűfű, homoki cickafark – Szlovákiában egyedülálló

Kisebb kiterjedésű értékes pannon homoki élőhely.

SKUEV0065 Marcelházi homokbuckák (Marcelovské piesky)

43,89 Marcelháza (Marcelová), Kurtakeszi (Krátke Kesy), Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom)

homoki seprőfű, fényes poloskamag, homoki keserűfű, homokviola

Egyike a néhány jó állapotban fennmaradt Duna menti homoki élőhelyeknek; három részből áll – Marcelházi homokbuckák (Marcelovské piesky), Masan (Mašan) és Öreghegy (Bašov).

SKUEV0098 Naszvadi homoki gyepek (Nesvadské piesky)

17,09 Nasvad (Nesvady) homoki seprőfű, homoki keserűfű, tavaszi kőhúr, kisvirágú habszegfű, homoki árvalányhaj, homokviola

Értékes homoki élőhelyeket magában foglaló terület; két részből áll – Kálvária melletti homokdombok (Duny pri Kalvárii) és a Rókalyuk (Líščie diery).

*KJTT – A Natura 2000-es hálózathoz tartozó közösségi jelentőségű természeti terület

A Duna menti alföld közösségi jelentőségű természeti területei homoki élőhelyekkel

Naszvadi homoki gyepek (Nesvadské piesky)

Hetényi homokdombok (Chotínske piesky)

Marcelházi homokbuckák (Marcelovské piesky)

Csenkepuszta (Čenkov)

Naszvadi homoki gyepek (Nesvadské piesky)

Érsekújvár

Komárom PárkányCsenkepuszta

(Čenkov)

Hetényi homokdombok (Chotínske piesky)

Marcelházi homokbuckák (Marcelovské piesky)