A FELNŐTTKÉPZÉS A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE TERVEZÉSE

ÉS A MUNKAERŐPIACI ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSKÉPZÉS

1. rész1. rész

2005/2006. tanév őszi félév2005/2006. tanév őszi félév

Magyarország helyzete az EU 25-benMagyarország helyzete az EU 25-ben

Foglalkoz-tatási ráta (%)

Aktivitási ráta(%)

Munkanél-küliségi ráta(%)

EU 15 64,3 69,7 7,7

Magyar-ország

57,0 60,1 6,1

Csatlakozott 10 ország

55,9 65,8 7,9

Inaktív népesség megoszlása 2003-banInaktív népesség megoszlása 2003-ban

•Tanul 27 %•Nyugdíjas 43 %•Gyermekét gondozza 10 %•Egyéb 20 %

Összesen 100 %

A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI

•Nagy a mozgás (második szerkezetváltás) Nagy a mozgás (második szerkezetváltás)

•Idősek bennmaradnak, fiatalok nehezen Idősek bennmaradnak, fiatalok nehezen jutnak bejutnak be

•Strukturális feszültségek (végzettségek, Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés)szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés)

•Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)hagyományos munkahelykínálat)

A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI

•Nagyok-kicsik, külföldiek-magyarok Nagyok-kicsik, külföldiek-magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe (a külföldi vállalkozások kb. 20 %-szerepe (a külföldi vállalkozások kb. 20 %-ot képviselnek a gazdaságban, de a magyar ot képviselnek a gazdaságban, de a magyar export 80 %-át ők adják)export 80 %-át ők adják)

•Munkaerőhiány egyes szakmákban és Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókbanrégiókban

•Relatíve alacsony bérekRelatíve alacsony bérek

A CSATLAKOZÁS HATÁSAIA MAGYAR GAZDASÁGRA

• Folytatódó felerősödő szerkezetváltás Folytatódó felerősödő szerkezetváltás (csökken a foglalkoztatás az iparban, (csökken a foglalkoztatás az iparban, mg-ban, nő a szolgáltatásban)mg-ban, nő a szolgáltatásban)

• VersenyhelyzetVersenyhelyzet

• EURESEURES

A CSATLAKOZÁS HATÁSAIA MAGYAR GAZDASÁGRA

• Fokozatosan megnyíló európai Fokozatosan megnyíló európai munkaerőpiacmunkaerőpiac

• Alacsony szintű migrációAlacsony szintű migráció

• BérfelzárkóztatásBérfelzárkóztatás

• Foglalkoztatás bővüléseFoglalkoztatás bővülése

A gazdaság három szerkezeti A gazdaság három szerkezeti egységből áll:egységből áll:

•Munkahelyi struktúraMunkahelyi struktúra

•Foglalkozási struktúraFoglalkozási struktúra

•Szakképzettségi struktúraSzakképzettségi struktúra

PIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉSPIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉS

PIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉSPIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉS

A gazdaság oldaláról történt átalakulások:

•Átalakultak a tulajdonviszonyok, megváltoztak a gazdasággal, a konkrét szervezetekkel, a munkaerővel, és a vezetéssel kapcsolatos elvárások

•Átalakult a gazdaság szerkezete, iparágak épültek le, újak születtek elsősorban a tercier, azaz a szolgáltató szférában

•Megjelent a munkanélküliség

PIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉSPIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉS

A szakképzés oldaláról történt átalakulások:

•Megszűnt a szakképzés állami monopóliuma

•Jelentős változás a gyakorlati képzés színterein – állami nagyiparra épülő szakképzésből piacgazdaság

•A tankötelezettség kiterjesztése 16, majd 18 évre

•Az iskolai rendszerű nappali tagozatos, az első szakma megszerzésére irányuló képzés 23 éves korig tandíjmentes

•Megjelent az Országos Képzési Jegyzék

PIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉSPIACGAZDASÁG ÉS SZAKKÉPZÉS

A szakképzés oldaláról történt átalakulások:

•Új képzési forma – AIFSZ, ma FSZ

•Állami feladattá vált a munkanélküliekkel való aktív foglalkozás

•Megnőtt a gazdasági kamarák szerepvállalása a szakképzésben

•Teret nyert az iskolai rendszeren kívüli képzés, profitorientált oktatási vállalkozások jöttek létre

KÉPZETTSÉG ÉSKÉPZETTSÉG ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGFOGLALKOZTATOTTSÁG

MINÉL KÉPZETTEBB VALAKI, ANNÁL INKÁBB

FOGLALKOZTATOTT.

A munkaerőpiachoz kötődő tágabb A munkaerőpiachoz kötődő tágabb értelemben vett szakképzési rendszer értelemben vett szakképzési rendszer szervesen hozzátartozó részét alkotó szervesen hozzátartozó részét alkotó képzési rendszer, amely irányítási képzési rendszer, amely irányítási finanszírozási rendjét illetően a finanszírozási rendjét illetően a foglalkozáspolitikai eszközökhöz foglalkozáspolitikai eszközökhöz kapcsolódik.kapcsolódik.

MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSMUNKAERŐPIACI KÉPZÉSFOGALMAFOGALMA

Közvetlenül vagy közvetve a tényleges munkaerőpiac, melyből adódóan intézményi szervezeti és lebonyolítási rendszerét tekintve az iskolarendszeren kívüli szakképzés fogalomkörébe tartozik, de lebonyolításában erőteljesen vesznek részt az iskolai rendszerű szakképzési intézmények.

MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSMUNKAERŐPIACI KÉPZÉS SZÍNTEREISZÍNTEREI

Az egyén munkahelye megtartásának Az egyén munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel vagy szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek biztosításával, ill. a szakmai ismeretek biztosításával, ill. a munkatevékenység magasabb szintű munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával.nyújtásával.

MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS CÉLJACÉLJA

A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSA MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSAFINANSZÍROZÁSA

Munkanélküliek tovább-, illetve átképzéseA munkanélküliek képzését csoportos vagy egyéni formában a munkaügyi központok finanszírozzák.

Munkáltató kezdeményezésére indított továbbképzésekMunkahelyi képzés. Érdemes az úgynevezett kötelező jellegű képzésekre gondolni. Gazdálkodó szervezetek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 0,5 %-át saját munkavállalóik szakképzésére fordíthatják..

A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSA MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSAFINANSZÍROZÁSA

Olyan tanfolyamok, melyeken a tanulók saját kezdeményezésükre és saját költségükön vesznek résztPiaci kudarc, hogy a bankok nem adnak hitelt az emberi tőke fejlesztéséhez. (a diákhitel állami konstrukció, nem banki).

Államilag finanszírozott képzések A felnőttképzési normatív támogatás 2003-tól, meghatározott módon igényelhető a 15/2003. (II.19.) Kormányrendeletben foglaltak alapján, az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetében.

A felnőttképzés direkt és indirekt állami forrásai

Forrás

Mérték

Állami költségvetésFMM fejezet

Munkaerőpiaci Alap

Szakképzési hozzájárulási kötelezettség

Cél-csoport

Jog-szabályok

Felnőttképzési normatív támogatás2003: 475,0 mFt2004: 2.900,0 mFt

Foglalkoztatási alaprész

Az aktív eszközökből

képzésre fordított keret 10.000,0 mFt

Felnőttképzési célú keret2003: 4.905,0 mFt2004: 4.537,0 mFt

A szakképzési hozzájárulási

kötelezettség 33%-a2003: 4.822,0 mFt2004: 6.750,0 mFtA teljes lehetőség: 17.000,0 mFt

Szakképzettséggel nem rendelkezők,

Fogyatékosok

Munka-nélküliek

Minden 16. életévét betöltött, aki nem áll

tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban

Saját munkavállalók

-  költségvetési törvény-  15/2003. (II.19) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól

-    1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásról -    8/2003. (VII.4.) FMM rendelet a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési keretek felhasználásáról

- 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról- 3/2004. (II.17.) OM-FMM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzá-járulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól

Adó-kedvezmény

Évente60 000 Ft/fő

Felnőttképzésben résztvevő egyén

1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelem-

adóról

                               

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS RENDSZERE

A szakképzési hozzájárulás, mint forrás A hozzájárulásra kötelezettek A hozzájárulási kötelezettség teljesítési

lehetőségei– Tanulók gyakorlati képzése a vállalatnál– Pénzátadás a szakképző iskoláknak,

felsőoktatási intézményeknek képzésfejlesztés céljára

– A vállalatok saját dolgozóinak képzése– Befizetés a Munkaerőpiaci Alap képzési

alaprészébe

A VÁLLALATOK SAJÁT DOLGOZÓINAK KÉPZÉSE

A felhasználható mérték a teljes kötelezettség egyharmada, azaz a bérköltség 0,5 %-a

Az elszámolhatóságról kérvényt kell benyújtani a munkaügyi központnak, aki ebben dönt.

A MUNKAERŐPIACI ALAP FORRÁSAI

Forrásai:

• munkaadói járulék

• munkavállalói járulék

• rehabilitációs járulék

• szakképzési hozzájárulási kötelezettségből képzési alaprészbe befizetés

• állami költségvetés

• egyéb befizetések

MUNKAERŐPIACI ALAP FELHASZNÁLÁSA

• Szolidaritási alaprész• Jövedelempótló támogatás alaprész• Bérgarancia alaprész• Rehabilitációs alaprés• Működési alaprész• Képzési alaprész (szakképzési hozzájárulásból

történő befizetés)• Foglalkoztatási alaprész

– Decentralizált keret (munkaügyi központok döntenek)– Központi keret (Munkaerőpiaci Alap Irányító

Testülete dönt)– Felnőttképzési célú keret (Országos Felnőttképzési

Tanács tesz javaslatot, miniszter dönt)

AZ ÁLLAM KOMPENZÁCIÓS MECHANIZMUSA

Központi költségvetés

– Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium fejezete

2003: 0,475 Mrd Ft

2004: 2,9 Mrd Ft

2005: 3,0 Mrd Ft

FELNŐTTKÉPZÉSI NORMATÍVA FELHASZNÁLÁSA

• A támogatás célcsoportja a szakképzetlenek és a fogyatékosok csoportja, valamint egyéb, a kormány által meghatározott célcsoport

• A források elosztása a minisztériumból történik az akkreditált képző intézményeken keresztül

• Az elosztás formája nem pályázat, hanem normatív támogatás

A FELNŐTTKÉPZÉSI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KEDVEZMÉNY

• Minden felnőtt a személyi jövedelem adójából maximum 60 ezer forintot levonhat, amennyiben felnőtt- képzésben vett részt és ennek befizetését igazolni tudja

• Személyi jövedelem adóról szóló törvény (Szja)

• 2003-ban e kedvezményt 78 ezer fő vette igénybe

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

Farkas Éva

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Kar

farkas@human.pte.hu