ÁF,ry ri 7erlets

A,Ia n i c/s e u.r o ru k.r qg o Kery á L rrl e r/ e g ce b e rt

,,S7ellenlálek királjla, te nag' örök, eleuen,kinek hite nárÍelábredt, benned nöuekedjen.Ve7.esd a7t, ki rzaga indul útra eltökélten,bé kességbe te ue 7qssed ai iga7 ösuán1en.',

(N,{anicheus himnuszté s zlet)

Manicheus szimpozionŰny, 2OO4. április 23-24-25,

A szimpo zion előadásait könyvúnk az elhangzás sorrendjében tartalm^zza,A szimpoziont Pap Gábor művészettörténész reflektáló előadása zárta.

E]nökölt: AczéI Zo|tán, a Pelikán l(onferenciahely intendánsa.

,Tadorz, b,gy o s7ó, amit kinondok, ualóban é/. Tudon, h,gy o bölcsesség mefuet negrylil-uánítanak nekem, nell a s71uemet eltölti és beteljesedik a lelkernben, csak akkor uilágítbat álnöuekedhet bennem, ba a{ kin1ilatko{atom...', (rás{et a Kepbalaia tímű rnanitheus iratból)

Béma-únnepi szettattás (Tutfán, század)Wtuális étke7és és irza a Fén1 megtis71ítására ésfels7abadítására

3

'tffiiff'

,,4 lenÍi afenti basonmása,és aJiüi a /enti hasonmása,

hogy ai egyetlen mdtli Íe /jesii /je ne k',,([ahu/a Snaragdina)

Bevezető előadás

Íxa: Hé4l PéterE/őadta: Budah,iry Éua

A magtar Srynt Komna pantokrátor kepe a Féryfiikkal

Tis{e/t Vendégeink! kdues Je/enléuők!

Szimpozionunk elóadásai -mint azt a cíntek is jelzik- a régmtitat idézik. Ezétt is fontos

elhangzásuk elótt beszél-rrünk a miértekről. Hisz közismert a Biblia hatására elterjedt intés:

ne nézzen r.issza' aki nem akar ',sóbákánnyá,, váirri! Á Lectorium RosicrucianuÍn -

melvnek konferenciahelvén eiőadásainkat tanjuk _ szintén óv a mult szakadat)an emlegeté-

sétót. Például ,,Áz egvetemes ösvén\.'' című könl.r'ben ezt olvashatjuk: ''Áki. ..állandőan a

metafrzrkai múltban .'.keresgél..., az mtndtg zsákutcába kerúl, s ráadásul múmrát csinál

magábő|.,, Így utal a könl.v pl. a szabadkóműl.ességte, meiy ,,kővé dermedt'', s ,,kimondta

maga fóiott az ítéletet,,.Vunnak oh,an ezoterikus szakmunkák, melr.ek ugYanezt a ,,1<lfáradást'' a rózsakeÍesztes

t.mpulzusra is vonatkoztatják. A Rózsakereszt Iskolája azonban élettel tanúskodik magfuóL.

S a múit kérdéseir.el is szemben éz. A.z előbb említett mű\'et ldéz,ie: ,,A múltra csak akkor

szabad visszatekinteni, ha az ember a múlt aIapjait és dlcsóségét a jelenben is felrsmen. Ezt

ielenn elődcrnk gl,akran hangoztatott lirjelentése: ,,Aki nem akar tanulnj' a multbóI, azt

megbünteti a jö'-ő.'' Nos, kedl.es vendégelnk, ,,A Fénv űzenete'' című szrmpozion ielenbenátélt felismerésekre épít. A Jézus l(nszrusból sar;adt igazi kereszténvség apostoli örökösé-

nek tudja NIáni és manicheus hívei vallását. '\ ielenben követhető _ természetesen az ember

jelen állapotának megfelelóen _ mjnd,az, mit NIáni' Jézus Iirisztus apostola Fény-vallásában

meghírdetett.i<ülö.'ö."., is fontos t1sztázli ezt ^z identitást a I(árpát-medence lakóinak. VoIt erre

törekrrés máskor is. Például a' 1'9, században, mikor a Kisfaludv Társaság ösztönzi a

rudománv és műr,észet képviselőit a kör',etkező kérdések megválaszolására:,,N{aradtak.e

fenn s -!1y.'uo-ai a Ég1hitnek''' s állt.e eleink régi vallása valamelv s milv viszonvban a

hellén mrtológiávaI, a pátszízmussal, a manicheizmussal, úgy "

szkíták és hunok vallásá-

val''.?'' N{indezekre t..'.é,,.,", igennel rudunk válaszolrri, s a szimpozion e\őadásaiban

e&Y-es' részkérdés megközelítésére }jsérletet iS teszünk. Tudjuk, hogy ezen terii]et a 20.

,i^,^áb^, sok kutató elmét vonzott. Nlűveiket _részben- ismegük és idézzik. Á

szimpozion előadásalnak jobb követhetőségét szo\gá|ő fuzetecskében szakiroda\om-ajánIőt

is találnak. Bevezetőnkben csak néhány, átfogó gondolatra SzeÍeménk utalni.

Á Iiárpát-medence legnagyobb léiekszámú népessége a magyar, E,gy részük a teozőfia

szer.int - így Rudolf Steiner szer.int is - a Turáni Á1íöl&ől érkezett.Innen indult ki az lránt

nép.,opo,tt"i eg1..,tt. Az kánlak délre vándoroltak, S megvetették a perzsa kulnrrkorszak

aIipjait.. Irán és Turán hatca;:.őI számtalan mrtologikus elbeszélés tanúskodik. N'Íaga a

Turáru A1fö|d is Belső-Ázsia és a Iiaszpi-tenger között részben valóságos, sok r'onatkozás.

ban mrtologikus he|vszín. Innen szakaát kr és l.ándorolt nr'ugat felé a mag1'arság egy része.

Íg1 é'th.tőib is, ha mlnd az iráru térség mlnd a I{árpát-medence népeinél megfig,velhető

,*:gy^n^, a küldetésrudat. Sterner úr beszélt 191.1 novemberében Dornachban arról is,

milven SzeÍep jutott a pusztai népek életében Szkynánosz nak, a hatalmas bölcsnek. Ő o-olt

u,, ki S,kí,iu.,,w.ppéá ',óriási szellemi erejévei hatott'' az ott áwonulókra, rnég ,,évszázad.

okkal népén"k ,zéti,órődása után is''. Iiözrudott a l(árpát-medence lakói között, elsősor-

ban a ,,'^gy^,ok, kunok, 1ászok, dahák, szikulok néphagyománvában élő szkíta-hun.avaÍ-

magYaÍ konnnűtás _folytonoss ág- vállalása. Rudolf Steiner idézett beszédében eg\-enesen

í$.-fogul-"z: ,,Hogv s'rya"''o'' a jör,'őben is a magyarok misszióiának szellemi vezetőie

lesz, mint lehetőség, teménvség ma is é1 ebben a népben''.

Á hunokkal kapcsolatb"n l"dig íg1. beszé1: ,,.,,a Íómai császárság a kereszténységet

kulsó szerv ezetté és világhatará.-a ái"kított"' hogv az uruformizáló elvet legyőzhetetlen

erővel rudja képviseini. Ébu"'' a tekintetb en a 4, századra már sok mindent elértek. Á

gnosztikusokat mát csaknem teljesen lrrírtották, ugyanezen sors érte a manicheusokat

I(eleten. Akik pedig ezek közril Rómába menekültek, a legszörnyrrbb trldözéseknek voltak

kitéve. Megjelent a hetézis, az eretnekség fogalma' és kiírtottz az embeiség legnemesebb

szellemi impulzusait. ...a népvándorlásnak ezekkel az altÁmanlkus törekvésekkel kellett

felvenni ahatcot.,, (Zárőie\bin meg1eg,vezzik, az Áhnmán iráni és a m^gv^Í Ármány szó

teljes hangalaki és fogalmi azonosságát.)

Mikor a népvándoriás erői _így u hunok képviselte erők is_ küldetésüket betöltötték,

úgy a 8. század tá)án \urőpában ,,Iángra lobbant a Szent Grál fénve''. Ekkor jeientek meg

E,urópa sztnpadán az Árpád magvar1unak nevezett ősernk. Európában ekkor ők képr'isel&

a manicheus hitet, míg I(özép-Azsiában a Góbi sivatag pereméig visszahúzódó iráni és

ótörök népek' kik magukat leggvakrabban ujguroknak nevezték. Róluk is megemlékezűnk,

ha csak töredékesen is egv előadásban.Á Iűrpát-medence lakóinak helvzetét évezredeken át meghatározta ,,közbülsó''jellege.

osszekötő volta. E,zért is idézhetjük szemléletes példaként az ősi hermészi bolcsességet.

Á ,,mint fenn, úgv lenn'' hermészi elve a fóldi és a szellemr közotu kapcsolatteremtés ősi

szrmbóIuma. I(ét, egvmástól elválasztott, széiső helvzet úira osszekapcsoiása, a kettő

közötn közvetítés. Vízszrntes síkon ugvanez a napkelet és napnr.ugat közötu kapcsolat

képében jelenrk meg. A vízszintes és az égi-földi közötti függőleges egv keresztet alkot,

melvnek talákozásí pontja, a középpont. E,bbőI az uj, a szellemhez emelkedő éiet, a való<]r

közvetítő, Hermész, a fény'-lelket elhozó, ^yagY a l{nsztus fakad. A marucheusok ezen elvet

a Fénves Jézusnak nevezték; megkűlönböztefve a történelmi JézustóI.

Tis71e/t Je/en/éuők!

A l{árpát.medence lakói történelmük során -sorsukból adódóan. számtalanszor vették

váliukra ezt aketesztet. olvkor fudatosan, olvkor rudattalanul' . ..

A kelet és a n}"r'rgat taláLkozásí pontjaként mrndig is ott élt eszmeiségükben mrndkét, az

idők folr'amán egvmástól olvkor eltávolodó, majd újra eg'máshoz közeledő világ és ezek

között közvetített. I{apcsolódási pontként, középpontként szolgáIt. E'zek távolodásakor a

kettő űtközópontjaként, az elientétek csillapítójaként állt heivt a kétségek világában, majd a

közeledés időszaka'iban a szellemi emelkedettséget' a kelet-nl'ugat vízszintes stk1árőI az

^nv?tg és a szellem közötu fuggőleges lrányra emelkedést élhette meg.

Ez utóbbi emelkedettségre két jelentős példát is megemlíthetunk; bár a nlrrgatr gondo-

Iamtágra számtalanszor ébresztőleg hatott a ta|áLkoiás kelet szellemiségévei. Az eg1'.ik rlven

n^gv jelentőségű pillanat a keteszténység és a keleti tanok, például a buddhizmus között

Mani tanarb an vltágozoft ki. A magyatság ősvallásaként a mai napig is él a hag,vománl,ban a

marucheizmus Számos jele és ismetete, csakúg' mrnt a jőva| a kereszténvség előttre

visszanlúló szintén keletr, ,'égberagadási'' beavatási mrsztériumé. Legendák' népi díszítő

elemek, nveivi kifejezések' zenei motjl'umok és a köznapí gondolkodás is tanúskodnak

erről. Ezek kittásáru az idők folvamán természetesen számos prőbákozás r.olt a t,3zze\-

vassal módszerétől kezdve a felhasználás általi beolvasztásig. Néphagyománrrrnk tehát a

gnosznkus szimbólumok kifogyhat'atf^fl tárháza, Tuia)donkéPpen ez az a terúIet, ahoi a

Iolvtonosság legrnkább megfig,velhető,bát a szellemi jelentéstartalom időrőlidőre elr'eszett.

hogy ^,tái újra megel"o'".'"d1.''. Korunk aktuális feladata, hogy ezeket a kőzl'etlen

toijtntu.n még mJglévő ,,á["-i formákat újra szellemi tartalommal töltse m"g. Ígr'

többek között ennek a héwégi rendezvénrünknek ís ez a céIja.

Egv újabb, nagv jelentőségű taláIko zás a nvugati és keleti gondolan'ilágközött az ezerk]-

L"nc)'ázas évek végén, a teizófiau mozgalom és az antropozőfia kialakuiásával kezdődött,

melvek szeilemr teklntetben magalapozták a Lectorium Rosicrucianum munkásságának

kibontakozását is' Ezekben u' időkb..' NÍagvatország az említett mozgalmaknak igen

komoly bázjsa volt. NÍegemlíthetjük azt is, hogy Rudolf Steiner igen szívesen emlékezett

gyermekkorának arra a szakaszára' melyet egy m^gy^r falucskában töltött. I(ésőbb,

előadásarval gyakran visszatért hazánkba. Ezekről jegyzetek készültek, melyek rna rnát

könw formában mindenki számár'a hozzáférhetőek. 1909-es budapesti előadásat A

rózsakeresztes szellemtudománv címmei jelent meg.Áz újkori történelem folyamán számos más' kevésbé ismert, vagy elismert péidát is

említhetnénk' mrnt például I{őrösi Csoma Sándon, aki a magy_arság eredetét kut^r'ra az

addig elszigetelt tibeti világ feié a XIX. században kaput nvitott a n\,.ugat számáta, megala-

pozya ezze\ az ernlített századfordulós kelet-nl.ugad mozgalmakat. Reformárus hite mellett

buddLusta Szentté ̂ vatták. I{őrösi Csoma Sándor az ujgurok földiének felkeresését is

számba r,'ette, de megr,-aiósítaru már nem tudta. Ám a runhuangi ,,Ezer Buddha Barlang_

templomok'' manicheus tekercsei a 20. század elején szintén egy magYaÍ utaző, Stein ÁuréI

kozreműködésér'el vá]nak ismertté.Á különboző rózsekeresztes' szabadkőműr'es és al}iímista keresőket és csoportjaikat is

megemlíthetjük. Iiözött a nemzet számos nagy Személviségét találhaquk meg. N{adách

Imrét pl., kinek mű',.e, Áz ember tagéüáia Goethe vagy Dante fő műr,'ei'''el egyenértékű.

Az esszénus er.angéliumokat úira megeler-enítő Székelv E,dmund neve ma rnát az egész

l'ilágon ismert. Az tásat áital napjalnkban újra feifedezett Hamvas Béla pedig nem csak

kortársa volt a Lecdrium Rosicrucianum alapítóinak, hanem eszmei rokona is. Számos mai,

hazai rnozgalmat vagy szerzőt tehetnénk még vizsgálarunk tárgvává, melvek a gnosztikus,

manicheus rndíttatás mezsgyéjén járnak.Iii rudja' meddig sorolhatnánk még a péidákat, de

erre taián itt, most nrncs is szükség.Indokolt r'.iszont megvizsgálni, hog}'a megszabadulás tana iránn nagr'fokú nvitottság és

érde}<lődés, amelv nap1arnkban tapasztalható hazánkban, milven táptalajból fejlódhetett ki.

\raion milven ielentóségge|bu az a ténv, hogy e nép ósi szrmbólumát, a Szent Iioronát

máig úgv t^Ítja sz^mon, mjnt a Fénv beavató eszközét, felemelkedési lehetőségén'ek záIogát,

mlnden világi hataiom felett áiló isteni szrmbólumát? A földr és égi közötu kaPcsolatteÍem.

tés fontoss ága vajon találkozik-e a kelet-nl'ugat közötri közvedtő szereppel? A hermészr

küldetés vajon mennvire megvalósítható eg,v nép éietében a dialekakus történelem folva-

rrrán? E'zt a hétvégét tehát megpróbáIjuk annak Szente]ÍIi, hogv áttekintsünk néhánv

manicheus eiemet, melvek aI{Árpát-medence magyarságának kötében fellelhetőek. Ezt az ts

rndokolia, hogr' ezekról néha még kevesebbet rudunk' mint a világ nílsó szegletében

fennmaradt gnoszdkus, ezoterikus hagyatékokról. Pedig itt l'annak körulöttunk, saját

örökségünk kincseit képezlk. Jól kell tehát gazdálkodnunk veliik.

Ke d ue s I,.e idégein k ! Ke due.r B arátai n k!

Á l{árpát-medence hagvománvait vizsgálr'a kiemelten szeretnénk utalni a hitélet hagyo-

mánvaia. Áz itt éió hunok, avarok s más rokon népcsoportok tárg1'i emlékei kereszténvjelképekben gazdagok. Ilven például a számos kereszt a sírleletek között (a nr.ugati

kereszténvség felvétele előttről!). A halott-rítuáIékhoz kötódő emlékek köziil feltétlentii

említést érdemelreek a kóbabák, az éIet vizét tattaknazó serleget mel1kasuk előtt tartó

sírszobrok. A közös seriegből ivás szertartása is megjelenik majd a kereszténYségben is.

Jelentős eiem a kettősiélek-h.redelem v^gy- a teÍemtéSÍől és a sátánról, mint démiurgoszról

alkotott gondolatok stb. ,,Hiedelmeihez'' a nép sokáig képes állhatatosan tagaszkodni.

Erdélvben például a?,O. század elején egvházi és világi ton-énv tiltja be ahamvasztást. Á

nép mégis ragaszkodott hitéhez, hogy a usztulrri vágvő lélek számára nincs végleges bukás'

',Á csil1agokat őrző Isten'', ,,A tílzzeI tisztító igaz Isten'' színe elé ,,{szön által'' keillépru.

10

E néhány példa is jelzí, milyen tátyban keresendő e térség vallásos indíttatásának gyoke-re. A buddhizmus' az Aveszta-hit, védikus és manicheus elemek tukröződnek a hagyo-mányban. Ításos források is megerősítjk ezt. Pétdáui Áho. fejedelem családját 895-benPhotius bízánci páttiarchz nevezi manicheus etetneknek. S valóban, az ezidőben feltártsítokban megtaláItak a manicheusok egyetlen' kedves játékát, a sakkot, s a kiilönösenSzeÍetett kék gyurű-köveket. Ibn Ruszta 930 t$án lga, hogy ,,a ma'gy^Í.ok tűzimádók''. Smikot 7228-ban etetnekeket kutató bizottság jáqa EúéLyt, Káld falu határában ,,Gyertyá.nos,' tegőstól ,'ismetetlen betűkkel rótt írást'' koboznak eI. ',Legenda Elexi',-nek nevezte.Ez pedig a nyugaton is elterjedt Buddha-legendacsopott gyongyszeme, mely úgy tűnik'manicheus közvetítéssel jutott Nyugat-Eurőpába. Etdekes ósszecsengés, hogy a vatőszínűrovásírásos könyvet épp lűld falu hatfuában taLáI1ák meg az rnkvizítorok. Máni a petzsákáItaIhamzrosan elfoglalt Pártus Birodalomban született ' ap1a tévén ősi káld nemzetségből.

Sok történelmi, régészea, népnjzi kutatás etedményére utalhatnánk még. De a teljességigényével egy rövid elóadássoroz^t flem léphet fel. Igy nem lehet céIja e szrmpozionnaksem. Célja viszont, hogy }viánit és tanításaít az előadássorozat szellemi középpontjábaállítsuk' mint meghatározőt a tétség vallási hagyományaiban. Máni,Jézus l(nsztus apostola'kit I(eleten a Fény Buddhájaként tiszteltek, a Fénytermészet rabságát és megszabadításáttanitottz. Felébredéste, ébetségre szőKtotta híveit. Mesés nyelvezetű írásokban tárta etéjük akét természet létezésének tanát, ahátom idót s az Áldott Fény kuldötteinek fátadozását asötétség elleni harcb^n. Úgy érezzúk, mrndez megnyilvánult térségünk, a Káryát-medencehagyománykjncsében is. S ahol a világosság egyszef fellobbant' oda vissza is tér.

Mindezen gondolatoknak szenteliük előadásainkat.

Budabáry Eua: Liliomos Földaryla

11

(

,Ájő pás7tor,,B las kó S án dor sgo brás 7rn űué q a l ko tása

T2

Manicbeus töredék

,,En, fuIáni,Isten akaratábó/ Jéryts Knsrylas aposto/a.,'

('\,Íáru E,lő er'engéliumábói)

Máni élete' egyháza,a fellelt források. emlékek

Máni(l ilaan, sv<aa)

Á bevezetőben elhangzott^k^t köven-e lr,Iáni életének és művének rövid bemutatásáhozfogunk. Szeretnénk viszont jd'eznt nem szándékunk a több, egymásnak néhol eilent is

mondó é\ettajzí elem között sorrendet feIál]ttaru. Még csak nem is törekszrink a Mánt-

kutatás és hagvomány egészét felöielő előadást tartanj. E,lsősotban azétt, mett JézusIiriszrus Apostolának igazt nagysága nem dialektikus, evilági megnyilvánuiásában re1lik. Á

történelmi N'Iáni, éPP úg]', mintJézus I(riszrus vagy Buddha, azt jelzi, hogy a Fénv ktildöttei

időről ldőre alászálinak sötét r'ilágunkba. De lénvegük nem a testetöltöft alak, hanem a

Sosem váItoző, örök és d.szta szeile.. Így közeledűnk NÍáni életéhez jelen előadásunkkal is. .

A nap r.égén pedig mindezt egY r.etített képes előadásban újra összefoglaljuk.

'n.Iáni életéről szólr.a idézzik fel Eiő E,vangéliumának e\őszavát:

,,Én, ,\.I,jni, aiIgaryág',1$tinak _ Aki nindijrökk'é é/ és létejk, aki xlindenek előtt uolt é.r minden

do|gok után is /éniyi Jbg * ukibő/ srylrznaiorn is -, Islenek akaralábó/ Já"rys Kns{as '4posto/a.

IÍinden, anti létrejött, tis minden, arni nég létryön, a.; ő ere1e ri/ta/ /éte.jk. Be/ő/e s1árrnaiom, tís ai o

akaralábo/ uagyok.,,

NIáni r,'allásos eszméktől gazdagon áthatott körnvezetbe születrk a. 3, század eIe1én,21'5-

ben r.agY 21ó áprrlis 1.|-én a Parthus Blrodalomban' ósi Iiáld nemzetségben. Bár származá_

sát is többféleképp említik a források. Ápia, Pattak, az egytk gnosztikus keresztelő,

feltehetőleg mandeus kereszténv szekta taga. Párktlát 226-ban foglalják el a dél-iráni

perzsák. Am mrndez a még gverek Nlánrra btzonyára kevésbé gyakorolt hatást. Hisz kora

ifjúságátói fogr'a belső küldetésének a megvalósítására készült. 12 éves, amikor Szellemlelke

először nvilatliozik meg szárnára. Egi ikerpárja szóI hozzá. Majd 24 évesen, egy másik

kinvrlatkoztarás után megkezdi a Fénv szo\gáIatába állított apostoli működését. Azaz Isten

üz ene tének krnvilatkoz t ̂ tás^t.NÍáni íeihír,'ása, tanítása és nem utolsósorban szeméive az akkori világból mély döbbene-

tet váltott ki. Á viiágosság követe l.olt, a Gnózis nagymesteÍe, de ugyanakkor gvógyítő,

műl.ész, festó és tehetséges író is. Perzsiábana1'1. század körii l NÍáru mint festő ismetetes.

Eg1részt sok barát és követő vette körul, másrészt ellenfelei megsemmrsítő g1ri1ölséget

zúdítottak rá.,,Íg, ,n, eia bö/csesstige/is, ba a tanító ter1es{i: akik ha/lgayák, aiokrésrysillnek benne és örülnek

ba//attjn. Akiknek a3onbat ő idegeu a1ok nem /e/ik tjrönilket bente, és nem is t,/Ú/ík befogadil. Akár

ai egí J.abastíbbó/ tjradó tííifárye, nelet említettem, l ane1l ienki e/ő/ sincs ttibbé rqÍw. A látó lát1a a

Jéryt, ane/1et a hasáb áras{, a uak ris3on| nern. Pottl ígl uan ei a kiryi/alko{atott bölcsesstige/ is.,'

olvashaq uk N,Íáninak eg1- tanítvánnval folvtatott párbes2 édében.Egv töredékben hasonló gondolat szólal meg: ,,Fe/ismerern és hisryk a wlágosság kervsdében,

ane/1 a ui/áge3yetennek éleÍet ajándéko.i miue/ a le/kent ennek a nss1gtiikriiiődése. S minden é/etet a

I,,ilágosságtáp/ál. De a uakok nen ladják e{ megérteni,,,N{áru tanín.ánvokat ki.ild N..rrgat felé, ő maga pedig az Indus r'ölgvébe ut^z]k. Fáradha-

tatlanul hirdeti a két természetet és a három időt. Hirdette az emben lénvben lévó isteni elv

fe\szabaditásának szükségességét. Nem egvszerűen jámbor, istenfélő élewitelt, hanem

ter'ékenv közreműkö dést az istenten' megvalósításában.212-ben r.isszatér, hogu- hódoLatát fejezze ki az új uraikodónak' I. Shapurnak, akitől

engedélvt kapott tanának ter'jesztésére a Perzsa Birodalomban. Csodálatos munka vette

kezdetét. Ez a vlszáIvmentes' egvetemes r,'allás sok követóre talált. A Szent Egyház, ahogy ő

ne\rezte, egész Perzsiában meghonosult.Nem lenne pontos NIáni vallását hag},ománvos értelemben térítő r'allásnak rievezru.

NIáni nem volt hí'"'e az erőszaknak. Am elhir'atottsága rudatában vallotta, hogy ha a

böIcsességet ,,aiember a sryutíbe rqti, nie/őtt nég touábbadná, akkor o/1an ai ruint a tű7, ne! egy

hasáb jiban is1elen uan.Afa eléga tűiben. fuÍaga a tűryaha aryonban, rne/1 afabasábon beliiluan' nem

/átbató.ArntgaJát tű77e nem uetjiik, addiga báiban nenpis/áko/ aféryt, hisryn nagiból aJ.atuskóból

nem n1iluánulbat meg De egl egífahasábbóláradófen1 ai.eges\bá7at beuilágít1a. Llganzgy a bö/ctesség

ne/1 aienber s{uében á/. ojan, akára t;űi ne! nerrt /átható nirtdaddig ntgafában re1tue srytntryad,

A bölcsességtek aionban a köuetkeiő tula1donsá3a run: Járrye és porrpQa a sryuben re1tőryk' Aru ha aiember tanúskodik aitgaryágn/, akkor annak ponpája sokak sryme /áttára ésfii/e ballatára n1i/uánua/ó/esi"

I. Shapur után nagr'on megváltoz)k a perzsa királvi udvar légköre. N'Iáninak meg kellettjelennie eg1 bíróság elóm' amelv a peÍzs^ államvallás elárulásávalvádolta, majd halálra ítélte.

Erre kb. 276;77.ben kerülhetett sor. \,agY Bahram ktrálvsága alatt, vagv más legenda szer.intChosroes szaszanida klráIv elevenen megnlúzztta. A magYaÍ hagvománv szólásokban ezt

őnzte meg. NÍások szer.int kereszthaláit halt, mrntJézus Iűiszrus r.agv Iűisna.:\ \.ilágosság

F'gvházának manicheusai elveszítették r'ezetőjűket' Am bizon.s.ára sokan voltak már, kil<

teliesen énették a Homálrák sorait:

,t1sryretet kiniJa, aki őt lekiildteballgatott t1auára, és sió/t ho11qa,A íökéktel ernber kö1e/edelt.;1 uilágosság tryiry nege/ent,S a tilágosság bejeire ueryti őt.

I w/ágosság kiildam /án haig1iitt.

fuy e n e / ke di k fe l a u /á3o s s tig 31, ri ngy s ry m e,,,

lvÍáru E'gyházának elterjedtsége a Iiephalaia részleteiből is kidenil:

,,Reménvem elért a keieu világi$, és a lakott fö1d minden heir'ére. észak felé csakúgr',

mint délre. Egyetlen elóttem járó apostol se tett ehhez hasonlót! ...E.gr'házam el fog

terjedni minden városban, evangéiiumom ei fog érni minden országot'''

N{áni összekötotte a l(eletet a N1rrgattal, Buddhát a Gnózissal,Zatatusrsa dualizmusát a

kereszténvség egvistenhitér'ei, és egvetlen szellemi mozgalommá olr.asztotta óket'

Léte utolsó pillanatait egvházának szentelte: a szellem lángsát továbbadta legközelebbi

társainak. Ezeknek egyike, Sissiruos \ett az utódja, őt váIasztották a manicheus közösség

\'ezetőiétil. Áz utódnak ezze|a személyes kijelölésévelállandósulhatott és még 1000 éven át

fennmaradh atott a szellemr hierarchia. NÍég életében kialakította NIáni ezt a hierutchiát.

Ő *^g^ állt az Egvház élén, mint Jézus I{risztus.apostola. I{özvet-Ien mellette a 12

tanító' mag1szter vagv_ mushe szolgált. Á |ámborlelkűség fiai. N,Íindegr'rkük oldalán a Nap

által megvil ág;tott tudás hat fia á|]t. Á 7 2 dtakónus. Ezeknek a püspököknek az isteni eime

öt gyermeke segédkezett, a 3ó0 febigvázó vagv ptesbiter. NIáru egvházszen,ezetében is

rukröződik aTan. Á tökéletesség körét a 3ó0 felvigyó'zó jelképezte. melvnek ötöd része a72

drakónus száma. A 72 dl^kőnus körul segédkező 5.5, isteru elme szüIte ,,$}.€rmek'' Ínag^ ̂

drcsóséges-pentagram. Az ujjásztúetem, haihatatlan Ember. Á negvedik kör a kn.áIasztottak-

ból állt. Őt. mint prédikátorok' dalnokok, íÍók vag,v fordítók lánák el nsztségüket. Az

ötödik kört a katekizmus tanulói, a belátás fiar és leánvar képezték. lvláruÍól is följeg1ezték.

mint Jézusról, hogy kovetői között sok volt a nő.Szar.aik és tetteik megérintették az embereket ' és ahol a felsőbbség jó rndulattalviselte-

tett lÍántuk, ott manicheus közösségeket alapítottak. Perzsián kír.ril fénr,'es nindöklésbe

kezdett az ,,érd,eknéIküIi szeretet vallása''. :bo t.or"l már elteqedt Sztiában, Észak -

Árábiában, E,gyiptomban, Palesztinában' It-is-Ázstában, orménvországban, a 1. század

elején etéri Rómát,Daknáciát majd Galíciát és Spanvoiországot.

t1 ;g4 ffi,* l;1} trSr"*]

I(apcsolatot sejthenink a bogumilokkal, akik pedig a katárokkal voltak testvéri összeköt-tetésben.

,,Btir a katárok tana inkább a Hermés{ talajban g1li)kererytí, ag)a|xa< a cé/ k/kesíteÍte, minÍ amanicbeus Íestuéreket, A benneÍirynus képúse/i a fhit1Jiai tis{aságot. A rnanicheiwils a |lag)/,

Jbrradalnasíttí ualóságra, ai a/antas terrnésrytÍő/ ua/ti tudatos, poiitiu elbúuilryisra siő/ít fe/. Időnkénts{ikséges rámutatni a terrnés1et nai1elenségéxek gorusryágára bogy e3á/ta/ aienbeiségfery/ő baiájátanná/ tisryábban állítbassltk ai emberek tudata e/é. Eppo/1 sry)kséges a1onban rylkor a fgye/me{etés,hogy létteni/eÍiink a metn1ei enbeiség hata/nas rnunkaterillen. Kiiuetke3é:képpen, a Hennes( Cnó{s és

lLáni Gnójsa uglana{ a< utaÍ mutal1a, rnert egya1on töry- bq.tásai,,, A fenÍi gondolaÍokat Jan uan

Wjckenborgb Ai egytptorni os.gnó{s cirnű rniíudbet Jijtette ki. Tudatosítua a ma rnodern keresőjéue/ aberznetikus és a ruanicheus gondolatok1e/entőságé/ kontnkban il

A kopt nveilú, manicheus Zsoltátok li'őnr.r-ében ez áI1:

,,Ő, )ki )i Elő Li/ek, a sljtét rné/1ség mincle,t bata/rnát Jry|teJiórtd a Íí1 álbe és a ryo/c Jö/dbe,be1árta őket e uiláyba, a l.dtétségerdinek bala/rnas btiftiiiléué léue a{; neJ eg,ben aiá/ta/uk e/ryert /élek

negtis{u/ásánik bele,,'

A marucheizmus -akár a bogumrlok és a katárok tana és kulturája- érezhető hatással vo]t

hosszú időn át a korszellemre. Á Grá1 legenda is követte NIáni tanának nyomall Ez lfelettébb szép legenda aPerzslábóI szátmazó Parsirvalnameh közr'etítésér.el a XIII. századelején e\éfte az európai fejedelml udvarokat.

Ázonban a nr,-ugad félteke meghódítása után a manicheizmus hatása Iieletre is kezd

kiterjedni. Behatol l{özép-Ázsiába, és az ujgutok államvallássá teszrk. 763-ban, Bügü, másolvasatban Biku kagán népével egnitt befogadia a világosság üzenetét. N{inderről kicsitrészletesebben következő elóadásunk szól.

Á marucheizmus l{ínába érkezésének ,,hivataios'' dátuma, vagyis az első írásos feljegyzés619-re esik. És itt, Iiínában még minden bizonnyai eredeti forrásától elszakadva is képesvolt mrntegi 900 esztendeig megőnzru önazonosságát anélkül, hogr' eltűnt r'o]:na a

kömvezetében nagyszámban előforduló szekták tengerében, vagy lénvegi doktrináIisr'áltozások mentek vo]:na végbe a vele SzoÍosan összenőtt két nagv vallás, a buddhizmus ésa tzoizmus hatására.

Á fellelt források, emlékek töredékei csupán a gazdag manicheus hagvománvnak. NIánimaga kta meg vallásának szent könr.v'eit, nem kííánt lehetőséget adni az eljövendőkövetőknek és egvházfőknek, hogv váitoztassanak tanításán vag1'- abból bármit is kihag1ja-

nak. Sa|nos műr'eiből csak töredékek maradtak ránk. Á öímeket mindeneseue ismerjük:

-'\og], euatgé/iunt-'.liékt kincse.Töxéneti értekeies-tr,Iis:téianok kijnyueonisok könjue

-Episryolák-Hinnus3ok kön1ue-Képes kön1u, aiírástudatlanok és nás n1e/uet besié/ők résryÍre.-Sbabpuhrakan, arzit rryretett ara/kodója, I. Shapur sryinára írt.

- 18

Á manicheus veÍSeket, ra:1zokat ig,vekezett a sötét ellenség megsemmisítenj' Századunk-

ban mégis egvre többen ismetkedhetnek, már magyat nvelven is a manicheus irodalom

gvöngyszemeir'el.

Á kopt nvelvú rítus- és hlmnuszgvűjteménv I{özép-EgyiPtomban keruit elő. A NÍedrnet

NÍádi-ban talált iratteketcseket 1930-ban' I{airó annkv-áríumaiból g1rrjtögette össze Carl

Schmitt professzor. A megtisztított tekercsek Berlin és London múzeumaiba kerultek

földolgozásta. Á dohos részek eitávolítása után, lassan kezdett kibontakozni a lelet páratlan

gazdagsága. Egy kb. 400 kőnilműködő manicheus ősg1'rilekezet Szent irataiként azonosítot.

ták. Az egviptomi. fah.um-i expedíció során kerirlt elő Nláninak a tanítvánvaj'hoz szóIó

magvarázata, a I{ephalaia is. Ehhez a\eletanyaghoz, mint NIáni korához igen közel á|Iőhoz,

Iehetett ezután mérni a többi manicheus rratot is. Egészen sajátos, hogv még a 900 körul

keletkezett kínai írások is gr'2].o'," megegveznek még szóhasznáIarukban is a 4. r'agv 5.

századlval, Lénveges ;egverk pedrg mltsem r.áltoztak. Tér és idó nem fogtak ez írásokon.

Egviptombói ógörög nvelven is kertilt eló egv pergamen NIáni életra)zával. Ez is kb. 4'

századi,

I(orábban bukkantak rá a atfárlt leletre, sőt a 19. század r.égén l(elet-Turkesztánban egr.

ol1'an sir.atagi város romiait ásták ki, melv manicheus telepulés volt. Bl:'őnyán a híres

Selvemúton húzódtak egu*re keletebbre NIáru híveí az uldöztetés e1ő1. I{özösségeik működ-

tek Észak.kelet Perzsiáb"., u Tarim-medencében, a Baihas tótól délre, az ujguroknál és

I(ínában. A kiilönböző ázsiai nvelr,ú szent iratok, pl. bűnbánatr imák, himnuszok, elbeszélé-

sek egy nagvon emelkedett eszmeiséget nikröznek. NLáru tarutásait itt is igvekeztek trsztán

megőrizru. A küőnböző nvelvek és diaiógusok: ó-török, pártus, kőzép-perzsa és rráru

szogd.

I{ínai n,velr,ú manicheus szöveg 3 á]J, ma rendeikezésünkre, mel,veket a Dunhuang mellet-

d' ,,Ezet Buddha templomá'' -ban talá|tak. Á Traktárus ereded tekercse a Pekingr Nemzeti

I(önwtatban található. Á szöveg 7928-ban a Tokióban kiadott Buddhista Iűnonba is

bekerüt. Sainos ez a szőveg sem ép, hiánvztk az eLeje, így az eredeti címét sem ismerjük. Á

tudósok egvetértenek abban, hogy* a Ttaktátus fotdítás, és 700 vagv 900 körijl keletkezett.

Tatta\mát illetőleg elsősorban kozmológiai munka. G'vakorlatíag NIáni egv taníwányának a

kétdésével indui, melvre a l{üldött által adott magvaráző váLasz a tényleges szöveg. Ebből a

ször'egbóla vetített képes előadáson hallharunk több idézetet.

A I{ompendium ereded tekercse a londoni Brithis l,{r'r,"o*bun található, és egv máslk

kisebb rész a fruncia kutató, Pelliot által szerkesza.e Pátizsban. Á két részt 1925-ben

rllesztették össze, s íg1'. ez is bekerült a Buddhista I{ánonba. Hogy már eredetiieg is kínai

nveh,en íródott r.ag}. fordítás képezi a l{ompendium tartalmát ' nem lehet pontosan tudru.

Á tudósok véleménve megoszlik. NIindenesetre730-n tehető a kínai nvelr''j mű keietkezé.

se. E.z egv összefoglalás a manicheus egvház és r,'allás lénveges elemeiről. Hat részből áll,

melyek a következőkről szólnak:

/. Máni s{iktéséníl és tanításairó/2. Máil testijegyeiníl3. '4 Kjnonnj/ és képekníl1. Á bíuők öt srynÍjéníl, aiegyhá{ bierarchiánj/5. A kolosÍorol6, 11 szeretesrendbe ualtj be/épés rabályainj/

I9

Iiülön említést érdemel, hogy a kánon hét részből és egy képes gyi1teménybőlállt.

-A tíryryr ltirvéryii ősi bt)lcsességet niilenestiilJi/ö/e/ő köryu,-A tis{a é/et kincsének a kön1ue.-Afegyekrn körylue- Ry te t t la nításo k kti n1 ue-4 r,igrn ú / t l a n í t á s o k iga i rn egui / ágí t á s b a b e /1 e 7á s e-onások kön1ue-Hirnnus7ok körryue- Et egy képes gyti1ternén1: ',1' két nagy e/u képekben

Egr. ereden himnusztekeÍcset szintén a londoni Brinsh NÍuseumban őriznek. A kézrratot

1907_ben fedezték fel. Áz rrat keletkezésének dátumát a tudósok a B-9. századta teszik.

Három különböző hel'ven fonetikusan árut kózép.peÍzsa és pártus nvelr,ri dlcsérőénekeket

találunk benne. A műr.et szlntén feh'ették 1928-ban a Taisho-féie Buddlr.rsta lűnonba.

Tisrye/t Hö/gein ás L|rairn!

onási a mű, amit NIáni és követői ránk hagytak. Trmészetes rudatunkkal fel sem foghat-juk, hogvan lehetséges egv emberöltó alatt lefektetru ilven mélyreható alapokat. NÍekkora

ősztönző, tiszta isteni ető szükséges egT, ilven munkához?Eg1,. trszta fotrás' ahonnan tudást és bátorságot meríthet a l{üldőtt. Csak egr'etlen forrás,

csak egr,'etlen erő tehette képessé munkája kjbontakozását. Á Szeretet. NIert a szetetet ̂ z

istenből áradő erő, melv soha el nem fogy.Felmérhetetlen a mélysége ennek a forrásnak. Áz ember akarat]anui elcsendesedik, ha

kezdi megérezru, hogy itt többről'u'an Szó, mrnt egy rudományos kutató munkáróI vagv egv

információcseréről. Hogyan történt Pontosan? NÍelvik ér'ben? I(i, kivel állt kapcsolatban?És még Íengeteg kérdés felmerulhet. Fontos kérdések és lgazán jó dolog a történéseket a

helves aránvokban látni. lvÍég1s tudnunk keil' hogy lv'Íáninak, ugyanúgv mint Buddhának,vagy Lao_Ce-nek kifejezett cél|aik voltak. Mikor munkájukat lefektették az tdő vtlágában,

alkalmazkodr'a a kozmikus körulménvekhez, egv megszabadító tant mutattak meg aZ

emberiségnek. NÍegmutatták a megszabadulás úq át.

,'Ha a taníÍást igai rnódon negcse/eks{k, annak gyiimt)/ue a Hirom Palotában ry,er bi1ory,stigot.

'4'ruint a terznésryt e/hagy1a aJíryteknt,Jéryesnek neue{etik. E' ua//ásban e7! híu1ák negipbadalásnak,,,

\,.aion meddig van aktualitása a megszabadító tannak? NÍeddig tart a Szent Harc, mit a

világosság fiai vívnak a sötétség ellen? ivÍeg kell mondanunk, hogy a uáIaszt ismer;ük. E.z a

harc addig tart, amíg az utolsó lélek is meg nem szabadul a Sötétség UwesztőjébőI, ésheza

nem tér a Fénv Birodalmába. a N1ozdulatlan Birodalomba.

20-@

Boganilkeresq!

,Ánnak, aki be kíuán lápni a readbe, tud,nia kell, hogl a két elu, aFín1 ds Sötetseg

terrnésryte sryint ket kijlönböiő do/og. Ha nern uallja e( a kiilönbséget, hoganfog.aa kkor ua //ás át gy a koro /ni.,,

(Részlet a Iiompendiumból; Csornai I{atalin fordítása)

Máni és a manicheizmus

A két termás7etrerud tanaI ta:: trÍii /haurer \l orbertE,/őadta: Botryin K'stili n

U1gur fep de len, ke 4é b en m ani cb eus ni ryáua /

Qurfán, sryi7ad)

Tisitelt jelen/éuők!

NÍ'ártt tantásai csaknem 1000 esztendőn át hatottak világunk kereszténységte fogékony

emberei között. Sok ezer keresó vétét rtatta át a Fénvfelszabadítás tana. Á sötét viiágunk

mélységeiben raboskodó lélek fohászal nagv hatást gyakoroltak mind a régmult' mind a ma

emberére. Á fogolv iélek fohás zait tartaLmazzák a ránk matadt himnuszok' zsoltárok,

szertartáskónwek. i{üIön előadásban szóltunk megtalálásuk könilrnénverről, mai feilelhe-

tőségükról.NÍáni tanítása két fő részből ál1, a Iiét Prrncíplum' vagvis a I{ét Elv Tana és a Három

I{orszak Tana. Jelen előadás csupán aÍÍa t.esz kísétletet, hogr' a manicheizmus aiapelvét, a

két természet tanának elvét bemutassuk. Tesszük ezt azéft, meÍt miÍrden hiteles szellemi

iskolának ez az e\v az alap)a. Á l(ompendium, melv kínai nvelr.en matadt ránk, ó. tészében

a SzeÍzetessésbe belépés feltételeként is ezt emeli ki:

,,E,/l,,íként sry/jank a két e/u negkiila:nböryeilsérő/. lhttak aki be kíutin /épni a rendbe, tudnia ke//,bogy , két e/u, a Féry és Sötétség lerrnésryÍe sryint két te!.esen kii/önbaiő dohg. Ha nern ua//ja e{ akii / ii n b t) 7í s Qe t' h ogy a n J?lg a a k ko r u a / lá s ú t,g a k'o ro / n i ?,,

Nlint mrrrden Gnoszd.kus Szetzet tanításában, úgy u marucheizmusban is a két elv, a két

természetrend tana az elsődleges tanítás. Engedjék meg' hogv a fellelt manicheus rratok

alap1án megpróbáliunk beprllantást nverni ebbe a felvilágosító üzenetbe. Tegl'.trk ezt a

teliesség igénve néIkril, az egyétte\mű és csodálatosan világos idézetek alap1án, n'eÍt ,,'Feftrt a

Féry Birodalnának magasságától le egésryn a Sötétség lituesi1őjéig rninden élő/éry eryl/td/Jbg negs1aba-

dn/ni. "

Ezért fol,vamodik a lélek a Szellemhez:

,,!],xd el ,ísi hary)n ama ha1dani uzg létét!L|7d e/ a nj,iígiit, kínt, rnit ka/pák slilaJ.es{t rán!b-éryi ua/óntnak minden alakját ledd ragyogóuá!}Iint amid,ín ua/a eglkor, nagl i1lhanása e/őtt.,,

NIáni tanai elsősorban a felébredteknek szóltak. Vagy azoknak, kikben legalábbis ébre-

dez]k az ősemlékezés' Áz ilven ember keresni kezd, keresi az ősíhazát, keresi az tgazságot,

Benne menilhet fel a Traktátusból ismert kérdés:

,tr,S A

a hústest ás aieredeti terrnésryt egy-ilganaiuagy két kiilönböiő do/og?',

I{űldött boldogan áIlapíqa meg:

,,\agyon jó!Nagyon jo! Igaryin basynára uayy a\élő/éryek sokaságának, hogy i/1en rné/1séges titkokig

bato/ó kérdéseket tudsiJi/tenni, s tg ai ossrys ú/tigban uakon téuejgő minden lén1t jótékory tadással

sio/gá/hatsi,,

A Fénv I{üldotte boldog, Ilisz az ilven kérdést feltevőben valóban surgetővilágosan át]átnl helvzetét. Át]átni e világ s az ereded természet kapcsolatát.

előtt rudással brrru a személviségemberrői, a hústesrű lénvról. Á kettősség,

l'ilágáról val]' az észak-nr.ugat táti, pártus nyelvű himnusz is:

24

igénvként éIS mindeneka dialeknka

,,Itt minden csak srynuedés,S,g,t'égn nin cs rern é n1.Nern banitok a barátok,I]en éktek aiéktek.

Frj ldünk ai iidu elkerij /i,xLert sötét beb, kiidde/ te/i,S aiirgalnat nem ismen...Ha kíná/is örtiniikeÍ';t:ryRetn/<JateRa e+Báluáryképek, barzis bite kTön /tj cii n kb,í/ n e m m e n le n e k.,,

\ralóban, itt mrnden csak az ellentétér.el egr'-utt lép fel. Á r.ilágosság a sötétséggel, a

nappal az éjszakával, az őröm a bánattal, a jó a rosszal. Szüntelen váItozás, derű és boru, az

élet és halálá]]andó körforgása. Az érzékek játéka. Erről a belátásról tanúskodr}i egr-kínai

nveir,en íródott Panaszdal, az áLlaldórJanságról című marucheus rrat is.

,i\incs o/1an uilág mi bossiytsan egya\o|l maradttaNincs o/1lan tárnasi bármit kervss, mi ua/ósnak batna,d é li b á b ó, rz i n da i cs up á tt, káp ráry t s ryi lti tt e !Roban ana ím a l:a/ga, és e/uésimajd benne,,'

A kilátástalanság átélésére szűkség van' Hisz csak ezt a fájdilrnas felismerés.t kör-etheri az

örömteli belátás, a másik birodalom r-alóságának a hite. A kilátástalanság érzése, tisztán

átétezhető a következő idézetben is, melv a fent említett Pártus himnuszban olvasható:

,"4sryifitó/ s perye/ő sié/tő/ s1prain in t uíi né / kii / n aradt p u s{aságho/ aié/et aran1 cseppjére senki rá nern talá/.Áiérryki örtjnök a poko/nak e biroda/rnában segítséget nern hoiqak,

és e be/1en, hol bri/uóryok, o/támk,faragotÍ képek állnak,

e poko/ból rnegsigbada/ást nern kínálnak.,,

NÍ'áns' azt taÍtja: meg kell tapasztaIni az érzékek viágát, majd tudatosan el kell állni tőle.

Ezá\ta| térhet vissza a léiek eredetéhez' El kell fordulni az énékek és a kirlsó tekintéIvek

kör'etésétól. Ismetetes, hogv r'olt a manicheusoknak eg1'' hierarchikusan felépített egr'háza.

De ez az Eg,,ház nem a teklntélvekre épu1t. Máni határozott^Ílkiielentette, how az' ember

csak saját maga képes megtalálru az önnön lénvében re1tőző valóságot.

,,,1iemberek a ttjuo/ba né17ek, de íme, a nzindenilttjekn/éuő ua/ósága sa1át /éryiikban /akoryk.,,

Ha az igazságot az ernber önmagában taláIja meg, akkor közvetIen kapcsolatba kerül a

l'rlágmrndenséggel. Ígv képes iesz meghallani a felszólítást, a hívást ami mindig is szólt a

lélekhez. Ez a fe\sző]jtás gvönvörűen hangzrk fel az egl'rk legszebb manicheus rmában:

; ,..Ebredi' ó lé/ek. en/éke13/.,Honnétjöss1? A nagasságból ua/ó uagy,.

Jiiueuéry eryn a uilágon| / e n dég uagy a\ en b ere k Jii ldjé n.

A nagasságbaft uan lakásod,

ott uannak aiöriim sátrai,Iga 1 At1 á d -A ry ád, iga i le s tuére d.Kiiideti ruint a pus{ában kósiáló báráry,Aryád a pás1lor kutal atánad,E,rn/éke1;1:l!,'

És a lélek emlékezik. A mát idézett Pártus himnusz a Fénvbirodalom látomásávalfolvta-

tódrk:

',.. .kíuii/ és be/ij/ te/ue rnindenJénn1le/,I /laloió kerte k Jiss le be //e téuel.hli n de n á /ő /é /e k fé rye s séges fo jarn,

.9 ryretetben te/ies, hitben tiindijk/etes,A ba/á/ karrucibti/ uégleg kinenÍetett.'4 tadás teljességének tudtiit,Fe rg,érte kn birtl k/őitF- ö / e n e /i k e i o rs 1ágb a,

I,l/dotÍ L a/ós,js bonibl.',

Akit megérintett a világosság az tudja, hogv létezik egv máslk természet, melv nem

tartozik Sem e r'-ilághoz, sem pedig az úgYner,'ezett úlvilághoz. Az oda visszatérés r'ágva

élteti. Vág'va azonban nem ,,hústestébőI'' ered. Egv nem er'ilági ténvező eredménve. Benne

a hústestbe zártFénvtermészet kezd eg1.re hatásosabbá lenru.

NÍegszabadul az embenséget megb éHvőző rögeszméktól. Nem akaqa mát ezt a múlandó

l.rlágoiállandól'á tenni. Fontosabb feladata után néz.. a benne élő isteru megszabadítása lesz

a céLja. NIanicheus elődeivel íg1' könvörög:

,,Csak a{ kérem, Jéi1,ts, /égy hoiián keg1,e/mes,Kisértő dénonon könlékét o/dd neg!IIost ti)rys ueremben uergődörn g1lötrődue,|1eryss ki, köryörgön a lis1ia sryí{-lö/dre!,,

Van tehát valami ebben a haregvtlágban, ami nem

világosság-szkta, a szív rőzsája. Csak eg}' nem evilági

törhet fel a r,'ágvakozás a megszabadulásra.

ide való. E.gy halhatatlansági elv, a

elr,bői, csak egy világosságszikrából

,,o, éil is a \agy SrynÍJárylő ruaga uagyok,B e /e do b ta k töuit bo 7ő t sűii erdej é be !Bocsáss be ajárnborJöryrya1ba, hogy ué/eE/jus:ak a dbarmaJéry/ő neiEére!,'

A fentr himnuszrészlet is jelzi: a marucheizmus kefe)ezéstára igen változatos. HasznáIja a

keresztény tanok szókincsét, de a hrndursta, buddhista kifejezéseket is. Ezért is gyakran

szinkrensta r,allásnak nevezték. Bár ezt gr'akran elítélő felhanggal haszná\ta a világ, valahol

ez ls a marucheizmus lénvegére tapint. olvan folvamatot mutat be ugyarus NÍáni tanítása,

meiv örök érvénr,ű. Igazsága mentes tehát r.allásfelekezetr hovatartozástól'

A belátás és üdvrevág|ás ö,,'én,vén végül mrnden komolv, törekyó keresőben megfo.

galmazódik a végső kérdés:

,,Ltlit tegek, bog éljek?Siabadítón, nit tegyek hogy é/jek?,,

Á kétdéste váIasz érkezik:

,,Eres$ k keryidet.t / ts d Ji / a i xrya ry,ig ru b r!. á t'Ádd át magad a benned /ako1i isteninek!,,

tnátadásra szólít fel a himnuszrészlet, amelvnek logikus következménve az új élen.itel.Hogv mrlven legven az ui éIewitel? E,rre egYetlen Szeilemi Iskola sem ad külső tön'énvt,legfeljebb iránr.r.ona1akat. NIáru SzeÍzetesei ugvan nag\'on következetes élen'itelt éltek, s azezt betartani nem rudókat a rend kizátta, ez mégsem jelentett dogmár'á metei-edettszabálvrendszeÍt. Inkább r.édelmet azok számára, kik az Lt bejárására nem érettek meg. AFénvfelszabadítás útja ugvarus egv teljesen megr,-áltozoft rudatáIlapotból fakadó élen-iteltkíván.

,J-:gtenk hrjt denisek, és try/árdak u Tanban!B ö / c s e s s égt e k c s i s io /j á n k T ö nl é tt1l o s { op á u á !H agyJ a n k Íe / rrt i n de nJ é k r0 s s i 30 n N I s io ká s s a /,S3uetek a sigbadu/ás bonába uigyétek!,,

Hogr' miért nem lehet meghatároz'n az ű1életvitelt? NÍert ez a tön.énv a ielöit szír.ébevan írv'a. Legutóbbi idézetunk utolsó SoÍa' eg\,'másik fordításban íg1. hangzik:

,,Dönteni ke// aiirán1ni/, s rneghli sryuetek a1|!,,

Szívből reméljük, ez az előadás is uánymutató, amennviben sikerLil általa a régiben feiis.merni a mait, az aktuá]s'sat' lv,Íáni is az egl.etlen igaz forrásból merít. Köl'etőinek először isfel kellett ismerni a két természet létezésének va\őságát, hogy a megszabadító ösvénv-enelindulhassanak. Ez előtt a feladat előt áll minden mz.:' 1őszándékú kereső is. Ntindig isérezték ezt ^z erte érett lelkek. Tanúskodtak tóla élBwitelükkei, r'agY egl'szerűen csakmegőnzték e tudás lenvomatait eljövendő korok számáta' i5. születtek például Lutregék,mesés elbeszélések, énekek. De napjalnkban újra eljőtt az ideie, valóra l'áltani mÁdazt,miről a múlt is űzen. Valóra váItanl azt a követ-irezetes' elvi éietmódot, melv megszabadíqa abennünk raboskodó fénvtermészetet. Ez azonban nem sikerülhet'. míg rudaubóbultságunkat leküzdve tá nem ébredünk r.alóságunkra, a két természet Létezésénekigazságára'

27

Hópárduc a begyenSqkita aranlkincs; Es{k-kurgin, i. e. V-IV. sryi7ad

,,'..a maÍticheus tanreftdsier isneretében a rni ,ősi, pogin1 s3kíta uallásunkra , nérye is .. Jbntosköuetke{etésektg juthafunk e/. '4.i iidutörténetiik geincét képeiő féryfelsiabaditás, ábrá7olása

mintlenesetre éPP ,;sy negtalálhaló a rndyyar Sryní Korona aplstllképein, mint később afestett kaTettás

terup/oni nenn1erytek kepi progranjában. ,' (Pap Gábor: AJbketétő/ aJihéng A képíró biih,

{ ' 1.^z uJguÍoKés a manicheus,,FárÜfels7abadítás,,

nxgvszentmiklósi krncs 2.es számú korsójának képei s ujgur emlékek alapján-

Ina és előadta: Budabán Eua

B ürurmrs tarkan brjnbánati .má)

ának me g) elénítés éb en kö zreműködte k:

Botjtin katalin, Halasilstuán és Schrof Róbert

A dicsősryntnártoni ka7,ettás nean1eryt rvs7fe te

I\ aglsry n tni kló si kin csA1,,égi uadás7,'a 2+s s41nú korsón

kdues Vendégein k! kdues Barátain k!

A szimpozion eddigi e\őadásat elsősorban NÍániÍól és egybázáról szóltak. Igyekeztünk

hangsúlvossá tenni' hogy nem szándékunk a tudományos kutatások egészét felölelő

előadásokat tartanj. Több oka is van ennek.Egyrészt: kevés a m^gyar nyeivű szakirodalom, melvre támaszkodhatunk. (Főleg a N}u.

gat-Európában megjeientekhez képest.) NIi elsősorb^n a magyar nvelvűekre hivatkozunk.

Iiöszönjük mindazok munká;át, kik lehetőr.é tették az áIta\unk nem ismert szövegek

anvanvelr,únkön olvasását. Csomai l&talin eisősorban kínai szövegeket fordított -

Iiompendium' Traktárus' Himnuszok_, míg N'Iakovruk Péter munkája a kopt nvelr'ú

ZsoltárosköflYv' 2 Kephalala és a HomeLiákvtlágába vezet el NIanfred Heuser tanulmánvát

iefordín.a. Christa Nlana Siegert német nvelr,ri manicheus kötetkompozicióját elsősotban

Juhász Edit és Gvura Arpád magvaf ániltetésében ismerruk meg, bár fordításával többen is

fogialkoztak..Nagv örömmel forgattuk a Kakuk Zsuzsa SzeÍkesztette, 1985-ben megjelent,

,,trök kőbe uésue,, című konlr'et. Á régi török népek rrodalmát kutan'a fotdították nr'a3!íaÍÍa

az ujgur manicheus rrodalom remekeit. I{akuk Zsuzsa és Tandon Dezső szép fordításaira

nemcsak a gondolatok szöveghű toimácsolása jel)emző, hanem a verstani jellegzetességek

köl'etése is. Pl. az őst ujgur versek szótagszámlálóak, előrímesek, r.égrímesek. Iiülönösen

szép' lüktető verszenéjük csodalátosan én'énvesűl Tandori Dezsó fordításában' A forrás-

anvagként hasznáIt művek ezen szépségeil'el szívesen foglalkoznánk, de jelen esetben nem

ez a szimpozion cé\ja' Ám köszönerünket fejezzik }rr a szerzőknek.

.{. manicheus ,,jelenség'' rudománvos igénvű kutatásának részietes bemutatását gátolja

vagv iegalább is nehezíti hazánkban a témakor ellentmondásos megítélése is. Ez kiteged a

magvarság eredetkutatására, nvelr.ének nvelvcsaládba sorolására, egész történelmr múltiának

és jelenének megítéIésére. Á l(árpát.medence htéletének, vallásos hagvománvának kutatása

pedig napjarnkban is egymásnak fesziilő rndulatokat gerjeszt. Igy ezt Sem taÍtottuk célsze-

rűnek érinteni, meft a téma nag1.s ága és ellentmondásossága egy külön rendezvénv tárgr.a

Iehetne.Törekszünk a továbbiakban is ata, mit az 1' e\őadásban megfogalmaztunk. Elsősorban

azt szeretl7énk hallgatóinkkal érzékeltetnr, hogy lvÍáni és más Fénvkrildött igazi nagysága

nem evilágr megnvilr'ánulásában rejLik. Á történelmi NÍáni, éppúgy mintJézus l(riszrus vagu_

Buddha azt je\zl,, hogr'an szállnak alá sötét világunkba a Fény kuldöttei időről időte' hogv

segédkezet nrújtsanak a rnegfáradt emberiségnek. Szinte szószerint értsük ezt. A manicheus

hagvománv a jobbkéz_nlúitás' a ,,kézfoggs.' köré éPq A Kephalaiaból idézve: ,,Az első

Jobb az' melvet ^zÉI,tanva nrú|tott az os-Embemek /Eredeti Embernek/-, amikoÍ ̂ z ̂

harcra }<r akart vonul.ni. . .a második Jobb az, melvet az F'Iő Szeliem adott az os.Embemek,

mrkor felhozta őt a harcból.'' Jobbkezet nlújtani tehát manicheus rítus, mely közvetlenu] az

E'redeci Fénvtermészet megváit ására, a Fénverő fe\szabadttására utal.

Jelen előadás elsósorb ̂ fl ezt a gondolatkört közelíti meg főleg ujgur szővegek és egv

csodálatos kincslelet segítségér.el. Szem előtt tarn.a, mintegv iránytűként azon megg\|őződé-

sünket, hogy a meglláltáSunkra az anyagban alakot öltött jelenségek mögott a Lénveg

mrndig a'z eteded, örók, tiszta Szellem. NÍégis szólnunk kella történelmi ielenségtőlis' hisz

mi itt, ^z any^gvilágában közvetlenül ezt.érzékeljük. Es sajnos, gyakran mégezt is hiánvo.

san, ellentmondásosan. Iiezdiük tehát ezt az előadást egy kis hiánypótlással, lrrsz elég

ker'eset rudunk az ujgurokról, kik között a manicheus r'allás államvallássá lett. Több

forrásból ismertes viszont' hogv I(őrösi Csoma Sándor 1819.ben a kései. úgynevezett sárga

ujgurok -szari-jugurok. felkuiat.ásáta indult ei Ázsiába. Á magvarság ősi rokonalt vélte

bennük felfedezni.

Áz ujgurok ótörök nép. Á tiuköket az eutázsiu sztveppeövezet népeivel eglütt ,,barbá-toknak,' nevezi a szaktrodalom. Götög, arab és kínai fortások szólnak róluk; a szkitákrőL, ahunokról, illetve azok csopoftjaiÍól, pl hrungnukrőI, vagy ázsiai hunoktő|, zsuanzsuanoktól,azaz ázsiai ar'arokról, heftalitákróI, azaz fehér hunokróI. Az első ázsíat ttitk birodalom épp azsuanzsuanok, az ázsiai avarok leverése után jött létre ónási kiter;edéssel. Az Áral tó' aBaiká1tó, a Góbi sivatag és N'Iandzsunahatáro|ták' I(özpontja a mongólrar orhon folvó. Ázorhoru rovásírásos feliratok sok mindent megőnztek e korból. N'Íegjegvzendő, hogv ahunok és később a magvarok is rol'ással ,'íÍtak''. €s,u.. kutatók kapcsolatba hozzák azaÍameus eredetű írássalsal' Az aráml' nYelr. a bibliai Ujször.etség, az^z Jézus I{nsztus éstarutvánvú nyelve.)

Áz első nirk államot 745-ben az ujgurok dönnk meg. ok lesznek Belsó-Ázsia urai.Áttérnek a manicheus hitre, az tránt szogd írásból kialakítják a jellegzetes manicheus írást,kolostorokat hoznak létre, ontözéses kulrutát fejiesztenek 1i1. Á szép dolgok rránti naqvfokúérzékenvségükról tanúskodnak ránk maradt könr.r'-eik, 1ÍattekeÍcserk. E'zeket festménvekkel,miniarurákkal d.íszítették. Fadúcokat készín.e i.ö,,o'-.t is nr,omtattak. -\m -talán szépretörekvésük kör.etkeztében is- hamar elveszítik katonai felsőbbségüket, és a krrgizek, egvmásik török fajú nép 840.ben megdőnn áilamukat. N{aid 845.ben a kínaiak rendeznek nagvvérfurdót a manicheus és buddhista hívók között. Pl. 40 ezer kisebb kolostort rombolnakle. Áz ujguok ekkor délebbre köitöznek. Kisebb részük a szan-iugurok, nagvobb csopott-juk a Turfán körnvékén letelepedők csoporqa

Páratlanul gazdag kulrurájukróI a rurfáni leletek, I{ocsó romjai \-agY a tunhuangi ,,EzerBuddha barlangtemplomok'' tanúskodnak. Lóczv Lajos geoiógus hívta -fel a figr.elmetelőször e vidékre 1902.ben egu. hamburg onentaüsta kongresszuson. o 1889-ben jártBelső.Ázsiában a Gróf Széchenvi Béla által vezetett expedíció tag1aként. Beszámolójahatására indulútnak Stein Áuréi, s 1907.ben el is jut a tunhuangi templomokhoz. Az általaés követói által felfedezett iÍattekercsek nag1' része Berlin, N{oszkva. London, Pátizs,Pekrng, Tokió múzeumarba keniltek.

N{ikor Turkesztánban virágzik a manicheus ujgut áLlam, a l{árpátok medencéjében éppaz avarok utaIkodnak. Sok kutató e korszak legszebb emlékének nevezi a nagyszentmiklósikincsieletet. Erról szól majd az előadás 2. része. Hogv milven kapcsolatot kell látnunk azujgurok, más nirk népek és a szkiták, hunok, magyarok között, sok kutató próbáltarendszetbe foglalr:r. Mj az egyik tablón ZajaFerenc összefoglaLó táb\ázatát közöIjük 1939.ből. Báfmi volt is az említett népek történelmi kapcsolata, a nagvszentmiklósi lelet bizonvíték rá; élt a l{árpátok térségében is a ,,fogoh' Fénvtermészet,, megszabadttásának r'allásosképzete, s mindezt egv aÍanv edénvkészleten is ábrázolták kifinomult képi nvelr''en. Ez azaranv é tké s zlet biz onv ára rituális c é1o kat s z olgált.

kdues Ilendégeink.|

A ,,fogolv Fénvtermészet,, megszabadításának úqa nem új' S nem ktzáróIag manicheusút. NÍindig is ismerték azok, klk komolyan foglalkoztak koruk r'alóságár.al, s valamelvest iskapcsolatba kerultek a tejtélvekkel. Á 2. században, tehát a NIáru születése előtt íródottPistis Soplrra ötődik könvötgésében pl. ezt oh.ashaguk ,,Figye!Jbl ó 1,,ilágosságaiesdeklésemre.Erőm ag1latis sötétségel telt meg és ti/ágosságon a káos7/loisií/1edt.,,Lglane{ a mattit'heus Zso/táros.kiin1uben tgy kesergt e/a sr)tétségbe rylbant,fogo@á letl, eredetiJéry,lé/ek: ,.E'/1ensegein kiiiepeÍte uaglok, auadak köiilues77ek, bata/rnasságok és Je1edekmségek terhét bordo3om,..:1 H1l/é (Ha/ál) és JiaiJilos{ottak engem eglmás kt)i1, yeg(getlek tilryik|,en, keserii á/arcot adtak rárn, ',11idegenek, kikkelössrykeueredtem. nem isrnernek. Ekt uoltarn syimukra, de ők sryirnonra Ha/á/',,

33_@k3

Á Fénvnek tehát egyetlen céija lehet a kevetedés világában: megtisztulni, elválni a sötét.ségtói. E'zt tanitották a manscheusok, de erről énekelt többek közört a Pistis Sophia 70.

fejezetében felhangzó dicshimnusz ls az Első iv[isztédumhoz: ,,Talairnnak egyeftes utat adtál,

ésféryes orcád elnli/haÍaÍ/an élet lett nekem, Fe/ueryltéleftyem t] káos7;lölé, apus{u/ás vuarls hel1efi/á,

h,gy o< eryken a beleken léuő an1agok nind Jilosio/jaruk és mindet erőm a te uilágosságodban

neg!.u/jon, ás a te n/tigosságod kgyen bemiik. BelénJ.eknued a te rytbatagod uilágosságál, s án rnegtisila/Í

w/ágosság /ettern.,,Az anvagban raboskodó Fénvtetmészet újra és újra felsikolt sotét lén.'ünkben. S ha

meghalljuk, elkötelezhetjük magunkat a megváltására. Nvilvánva\óan ezt tette a VIII.

évszázad közepén Btigü kagán és népe is Turkesztánban,762-ben. Nlajd kolostorok sorát

alapíqák fő\eg fővárosuk, Turfán r'idékén, a Góbi sivatag peremén. Á marucheizmust

államl-al]ássá teszik. I(önl.r.eik megrendítő képekben fesuk elénk a gvarló ember állapotát,

és fennkölt hangon köszönuk a megszabacJ.ító Hainalt, a Fénvt.Á kagán és népe áttérése NIáru hrtére egr' hadjárat után történt. A1rr ismed r-alamelvest a

szweppei 1ovas harcmodorról és csatákról írtakat, az talán még1obban megérti a következő

himnuszrészlet nagvszerűségét. Á föidi természettől megszabadultak ujiongó énekét, mikor

ré9 és új lénr.űket összehasonlítják:

,,IJlk'iik a harqq őryitette,I_'o b ogÍa k e syle /e n, éry! ke Í k n.Ilryiik' /én.1,ryét rne,gis aédted,Litó sryuiiket uissigadtad'.1i. öt Jbrmában é/ő léryeketT u dat/a n úgu kbó / kiuá lto tt ad,Tudásban Q1áa/kottad...IIúr s3abadok mind, műuedet dicséik.,,

NihőI szerezhet rudomást a ,,Iátó szír,rj'' ember? Felébredr'én, ráismerhet. az an,iagvtlág

káprázatára. Szenvedéssel és vérrel szegélvezett útja során felismerhen küzdelme |rrábavaló-

ságát. HaLállal és pusznrlással szembesülve rákérdezhet léte értelmére. S megtudhatja, hogy

újiá kell születnie. Erdekes értelmezést ad az űjjászületés szükségességének jézusi tanitását

idézve Dr.Badinl. Jós Ferenc. Véleménye szer.int az ,,u.1-g(tr,' nem nép név. A megöit lvíáni

Perzsiából kiköltóző, eLmenekulő hívei hívták ígv magükat, ,,Uj.gúrok,,, azaz úijászuletők.

Yagy az arámi szöveg ételmét jobban köl-etve: ,,ujjá éIedők''. Ezt a lrrtgvakorlarukra

vonatko z ta to tt ne\re t ké s őb b nép nér.ként hasznáIták.

, Az újjászületéshez vezető út annak bizonvosságában indul, hogv Isten btrodakna, az

Ígéret földie bennünk \.an. Ennek e]:nvetéséhez képest mrnden világr drcsőség csak por és

hamu. E,rtékteien. Áttétésekor Bügü kagán íg1' szólt: ,'máÍ nem krvánok többé palotában

élrri e világon, a földr örömök elvesztették immár értéküket előttem.'' NÍegfordulását a népe

lelkesen ünnepelte, s d.zes csoportokba szerveződr'e kezdték végezru buzgó, r'allásos

SzeÍtaÍtáSaikat. Leggvakonbb szertartásukat ,,szapulás''-nak hívták. A'zaz bűnbánő nsztáI_

kodásnak.Á manicheus irodalom egvrk szép emléke egv bűnbánati ima. Börurmrs tarkan )eg\,ezte

le' valószíműleg NIáni egv valiási előírásokat taftaknaző könl-ve alapián. 15 tételben mondja

el a betanásra előírt szabálvokat s ezek megsértését, az emberi esendőséget. N,Iás források-

ból tudjuk, hogy NIáni SzeÍetetegyháza nagyon következetes élen'itelt várt el kóvetóitől.

Hisz megszabaduLri a sötétség erőitől ezt szükségessé tette. S .íg a iénv a sőtétség foglva,

nem indulhat ei bensejében a Fénv megszabaditásának folvamata.Bár e kései bűnbánati rma

's*.y@rilt3*Íffe *xl*-^ 34

új elemekkel is bő'"iilt, meg is őrzött sok vonást Mártttantásaiból. Egy r'-iszonylag hosszabbrészletet idézve helyezkedjünk bele pár percre egy manicheus közösség éietébe.

.

,,otridsiörAi öt fajta élő/éry e//en: e/ősiör a kát/ábtiak, másodsior a négy/ábú állatok, harmaclsyor a ,repi)/ő

madarak, negyedsryr a uíiben é/ők, ötödsitir a csúsiónásiók e/len b;íínt kiiuettiink e/, ri, Istenern!Eiti|é/e élő/éryt, kicsit.nagyot. briry,sior retlentettiik,fé/ernliteltiik, hán1sior iitöttiik.uenük, bánjls1or

h a ragz t o t t u k, gy ö il n i) k, b á n1 s io r n á s 7á ro / t u k !fuIégis rnost, ő, Istenem, bíineinktő/ negsiabadulua kdn1örgi)nk hoiiátl: bocsásd rne,q uéÍkeittket!

Hatods3orC1ar/óságban botorká/ua gondo/attal, t1iua/ és csekkedettel tí{Qta biínt köuettijnk e/.Menryi barygságot baiydtunk, mem1i banis eskiil eskiidtiink! Hárysryr tant,iskotltunk barnisan,

hán1sior uádo/tunk rnásokat bi;ntet/eniil! S1auainkka/ hán1 ern|lert rága/ma{ank és rnrysyi/tunk,báryruk tettiik Íö|?kre sryuét és érte/rnét! Háry é/ő/énj,t rontottutk' rueg és putYlilottunk e/ uaráry/ásra/!Hán1 ernberl cwptutilk be, téues{ettiink meg hárrynak enes{etÍilk e/ uag4onái! }lap- Q Ho/d-istentteknem tets(ő cselekedetet báryat csekkedtiink! E/ő7í é: mostari /étiinkben, papi ruhr)s t1takkent is, metn1iluétke{iink, menrryil bűnri{iink!oj tok é/ő/éryre menn1i mm/ásl bo{unk!

hIégis no'rt, ó, Istenem, e lí{a/a b/inlő/ neg:1abadu/ua, ko:ryöryilnk bo;ád: bocl.áscl rne,g uétkehket!

HetedsTerBűnben botorká/ua a kettős néryű út torkáboi apoko/kaplyáboi, a téue/1gések ösuénjvJ.e/é ki siet?Elősry)r aki baruis lanításokboi és e/őírásokhoi tarÍ1a na8,1t. Ilásotls3or aki a hiseuő és uéiuó

démonokat istennek neue3f, s hajlongua bódo/ nekik. Btinbenjárunk, ó,Istenem!:11'igaiIstenl, u lit{atant ner/ ismeríi,ik, nem érletti,ik. ',1 pftjJátáknak, a Íis{a kiuá/as{otÍaknak, ruikor precliká/tak, nenlhittiink. Heytle aiok siauál fogadtuk e/, kik negléues1!ő ereÍnek s1auakkal ail ha1Íogatlák, bogy ,íkaiIstentő/ ua/ók, bogy ők a tan sryint ualók. S1auakra ha//gatua hárrys3or lartottunk hanis ia1tat,banis bűnbánatot, bán1sior matattunk be helltehn ti/doiatot! Hánjls1or köuettiink e/gonosilettekel, rnigtéuesen ai| gondo/tuk, hog ,g,<alanirynát, tgaiadorntiryÍ adank!

Háryls7or neue{ilk isteneknek a bilseuő és uéiuó démonokat! Hrin1sior öltilnk /e é/őléryeket titile/e-tiikre! Hárylsior hódolnnk a bamis tanoknak, nikö{:en kin1ltla-tkoryausnak goido/tuk őkettHán1sior borzltank h e/őttiik boldogságért esdekelue, bárgs1or imádtuk őket Isten e/len uétkerye!

Mégis mosL ó, Istenem, bűnbánatot tartaa s nrbeinktől nqsiabada/ua, körrytiryilnk bo17áct: bon.ásclneg uétkeinket!

IilolcadsTorAz,g<Istent és a tbila tant megismerve, megértettiik a kettős a/ap és a ba.mru idtí tailt. hIegisner.

tiik a úlágostig alapját: ailstet orsiágcit, és a sötélség a/ap1át: a poko/ biroda/rnát.... Es ;ígl manicheusokká kttiink.

Sguünkben égettiik a néglferyes béleget: e/ső a sryreÍet,,.. rnátodik a bil,...ha'rrzadik aiistenJó/e.krn...béjege, negtedik a balcs tudáspnifetáinak bé/1ege, De, ó, Istenern, éfte/niinkeÍ és siíuiinkel e négli s te n tő l e /fo rdíto ttu k, b e b ü k^í/ őke t ki xi {il k.'4 i i r Íe n e k b é b ese t tgy n egy a /á i1 u k !

Migis most, ó,Istenem, bűneinktő/rnegtlgbadu/ua, köryörgi)nk boiryid: bocsásd mep uétkeinket!

KilencedsryrTtiraéry íría e/ő a tíiparancsolat negtartásáÍ: Hármat a sry!4a[ hárrzat a s(uue/, hárrzal a ké1ry/ és

egy e l te lj e s ö n n agu n kka l.

35

De, ó, Istenem, tudua.tudat/an, magank uáglát köuetue' 80n0sí barrjtra, társra, isrrtetősre, rokonrabal/gatua, aiok keduét keresue, uagy a fi/di 1auaknak é/ue, uagy akár gondba és s7iikségbe jutua, e tí7p ara tt cso /a to t n egs rygt ii k, H án1 s io r kö ue ttii k b iá n1o s a n é s tö ké /e t k n ii l !

fuIégis most, ó, Istenem, bíineinktő/ megsigbadu/ua, ktiryörgiink hoi1ád: bocsásd meg uétkeinket!

... a tisyla sry/knek eljutottak ai istenhei s ai olí felsiabadl/ó öt isten Jéryét elbo{ák nekiink.Töraéry írta e/ő, bogl rnit, hog4an ke// xelekednünk a srynt tatok sryinÍ. De uag1, a siiikség niaÍl. uagt

mert ai á/do1atadássa/fukarkodtank, e bé|.ajta tis{e/etet srynl uallásunknak rnaradéktalanul megadni

nem tudtuk. A1égJi/é s3i//ó és siéÍáradó ü ism Jin1et Jö/di jauakboi gaidaságboi ktitöttiik, bíÍnös

embereknek, 30n^-\ /érg,eknek adtuk, sőt kiöntöttiik, s(átsvirtuk, , ay ai isteni Jéryt nií/tatlanu/

e/pocséko/tttk.}Íegis nosÍ, ó, Istenem, biineinkríl rte.gsyabada/ua köryiirgtitk llo3iád: bouátd neg uétkeinket!

':'tlryftne{)/eatryrTörvéry írta e/ő' hogl éuenle llétsryr1inzki iinnepet tartsunk, bogy ,3y bónapon át bii1tb;/jiink. E/ő uo/t

lrua aiis, hqg mikor a ternp/onban jinki iinnepet ta'rtunk és böjÍdt i,i/iiilk, aiistenektő/ ís prófetákló/

ősryfie sryuue/ kéyiik bűneinktő/ ua/ó nep1ylbadu/,j.runkat.o, Istenem, a hit1inkit ftern Íildtilkj(j/ e/uégei7i, a hari böjÍtÍt ilen tildtilkjó/ tnegÍartani. Bíírteittkrí/

ua/ti megs1abadu/ásankttt sern tudtuk, éuente tis7:a lryuue/ k,írni. I[ennyi mu/tts1tcist köaetÍiink e/

ninderykben.t}ÍQis mosl, ó. Istenern, bííneinktől ne3srytbadu/ua köry,örglitk ho;ryid: bocsásd neguétkeinket!Ti.rynöttidsry)r\apoúa biln1s3or gondoltunk s0,10sígondo/atokaÍ, barysior 4Íetliiftk ki ki nett rrtondható bííntis

siauakat, hárysior köuettiitk' e/ e/ nem köuethető bíínös letÍeket! Gonosi ;selekedetekre bán1s1or

uns3ohuk magtnkat! Bár aiőt istenJérye uolt mindennapi taplá/ékl/nk, csak maglrtkat és a kie/égíthe.teÍ/en, s3ég1lertte/en és rnobó démorukat sryrettiik. E3ért a kárho17tJö/djérejutotíunk.

I[égts most, ó, IsÍenem, negsiabadu/ua minden bűnei&tő/ köryörylink hoi1íd: bocsásd mry uétkein-ket!

Ó, Istenern! \I1ornoru/tak és b;űtösök uagyunk, tarto1vnk neked, és adósaid uaglunk, Gondolatta/,s1iual ű iy/ekedetÍe/: sryniinkke/ né1lén, Jlilünkkel ba//ufu, ryeluiinkke/ sióluán, kei1nkke/ Jbguán,/ábunkka/ taposuán, siakadat/anu/gyötiirtük a7tit istenJéryét, a sryiraiés a neduesJö/d ö|é/e é/őlétryeit,

ö|é/e Jáit és nöuéE,gt1 a nértéktelen és siégentelen démonok niatt. Töké/eilenek és bííndsök uoltunk! ':!

tiil,i!t, a bét á/tláiat, a bárurn je/niatt ianicheusnak bíuuL bennlinket. De neru tadlunk a be1es úton

iárni!Hárysyor uétke{iink aJén1 istene, a tis3ta tan s aiisteni ryeket hirdető' tis{d papok e//en! Megsryg.

ltik isÍen birdelett ryeit, negtörtiik ai istenek sryuét! Képte/etek uohunk a 1irrtki tís utts7anti iinnepet, a

tis{e/eladtist és előírást a srynt lörvérylek sryint rzegtartani, Hárrys3or uége{iik bián1osan és tijké/etktti|/

e'ryket!}{apokon át, hónapokon át uéÍketi)nk aJin1 istene, a ti)rvén1 á/dása es a tis{a papok el/en!

Mégs rnost, ó,Islenem, biíneinkt,í/negsyabadu/ua köryörgt,ink bo6ád: bouásd meg uétkeinket,!,,

Á uII. századot, melvben felvirágzott Turkesztánban lvÍáni r'allása' a lűrpát.rnedence

történetében.késő-ar'ar kornak nevezik. .\z avarok is ÁzsiábóI érkezett népcsoport' mint

arta már utalrunk. Régészen leletek tanúsága szerint második huilámukkai magr'at népesség

r.ándorolt a liárpát-medencébe. (-.\{ás elméiet szer.int pedig éppen régtől itt éit, s ígv talán

nincs is érteime al'ar korrói beszélrri.) Á kor legszebb tárgy-i emléke a nagl'szentmrklósikincs, mel1'ról a továbbiakban szóIunk. Különös aktualitása hogy nemrég, 2003 nvarán a

Nemzeti NIúzeum kiállításán is láthatta, aki végigállta a nemritkán több órás sort. Á

Bécsben őtzött kincshez sok látogatót vonzott az ősemlékezés. Különösen a 2, számű

korsó könil csopottosultak ottléninkkot. ErtőI szeÍetnék néhánv szót szólni. Felidézve itt

36

mindenképp P"p Gábor művészettörténész megállapítását, hogy a magv^r művelódéstörté-net 6 alappillére közi]' az első a nagyszentmiklósi kincslelet.

Á kincslelet 1799-ben kerriIt eIő aBánátban, Nagvszentrnrklós mellett, az Átanka fo\vók)száradt medréhez kőzel' Hamarosan Bécsbe szá|]ltották. Á 23 aranvedénv egv része

..9

darab- az ugynevezett fejedelemasszonvi készlet. I(eletkezésének ide]ét legtöbb kutató aVII-IX. század közé teszi. Feimerüit korábbi, szarmata-hun eredet is. I(észítőiről valószínű-síthető, hogy a sztveppeővezet déL peremén éltek vagy onÍran ,,hozták,, tudásukat.

Á kincsleletnek hatalmas rrodalma r.an. NlindeztLászIő Gr.ula kiváló műr.ében gondo.san, precízen elénk úr1a. Á könw címe: Á nagyszentmiklósi kincs. Áiá1juk a táiékozódnikívánóknak. Á sok szaktudós munká1ához -kiknek elméleteit LászIő Glrrla is fölsorakoztat-ja- altg is van mlthozzáfűzni, NÍi érteme tehát itt és most foglalkozru a luncslelettel? AmrnagTon is helyénvalóvá teszi e rövid gondolatsor végiggondolását, az nerr, elsósorban,,rudománvos'' alapokon nr'ugszik. Inkább annak átérzése, amit a 2-es szárrlű korsó sugall.

Az asztall. kész]et ezen legszebb darabja azu;jászúletés manicheus útját képiesíu. Á fénvfelszabadttása az égberagadási jelenettel teIjesed.rk ki. ;\ I(árpát.medence ezen legszebbkrncsleiete utÁnozhatatlanul remek ön'ösmunka. Igazi értéke azonban a páratlanul szépforma mögött nr,.rrgoszik. A négr' korongba írt domborított képsor ugYanazt meséli el egl.más művészea ág krfinomult formanvelvén, amrről a manicheusok íg,v énekeltek:

,C1ő1d /e magadban aióeruber,Í,Tárnas7d Ji/ ai iy en bert,Telesítsd be a trynt parattcso/atol.,'

S ekkor érheted ei, hogr',,emeikedsz a sasok erejével'' a Fénv brrodalmába.S talán e krjelentés után egv picit vizsgáijuk meg közelebbről tárgl,rrnkat. A fejedelemasz.

Szonv készietéből 3 kriiönösen díszes. Ilven a kis csemegés szilke is. Tengeri csodaszömr'eiközül egv orosziánfejű, egv Sas' egv párduc, egv pedrg brkafejű és kettő kecskefe;ű. A sziikenövénvbokrai és madarai a magYar kotonázási palást hímzéseihez hasonLítanak. A 20.számű csésze gnf!" szintén műtemek. Hasonlók nagyszámban láthatók ar'at, mag\,ar éSkazár csatokon.

Á 7-es számu korsó két lapos oldaián, egymás tükorképeiként egv-egu_ égberagadásijelenet. Egy misztériumáilat, egl' óriás madár emli föl a flatal emberalakot' A madárjellegzetesen keveréklénv. Sas' sólvom, hiúz és bagólvszerű jellemzői vannak. Á felemeltalak kezében ág és serieg. Á korsó keskenv oldalarn emberfejű lovakon száguldó alakok. Azegvikúk felemelt kezében k'tgőzó forma. lvÍindezen mesés-mítikus jeleneteket -mrnt

emIítettem. sokan elemezték már I(eresték a mítoszt, melv a képeket egvségbe rendezi.Á 2-es számu korsón is hasonló miszténum-lénvek rajzo|ődnak eiénk. TaIál csak a

minden mozzan^tában nagvfokú letrsznrltsága kiiJönbözteti meg ezt ̂ z edényt a többitől.. Akorsó megmunkáLása, a motír'umok elheivezése, a t7szt^' áttekinthetó hátténajz is jelzi, hoglkészítője teljesen tudatosan dolgozott. A tudatosság itt nem valami ndegen számitőészjárást jelent. Inkább a stilizálás, az elvonatkoztatsi rudás helves mértékét, melv hosszúszázadokon át jeil,emezte térségünk díszítőművészetét. Hidat teÍemt\'.e ezze| is a n^tutá|r'-sabb és íg1' felulenbb nrrrgan ábrázolásmőd s az álomszerű kelen díszítóművészet között.Nos, éppen ez a tudatosság _a belefektetett rudati energia- készteti ma is a nézőt egrütt-gondoikodásra. N{eg akar1a fe1teru, mint a 100.ná1is több könw és tanulmánv is bizonvítja;mit is ábrázol a jelenetsor.

S most nézzúk meg a négl- képet kőlön_kulön. Először is áilapítsuk meg a rudatos szer-kesztés egyik legfőbb )elét, mellr.elhangsúIyozru rudta akészítő a nég1' jelenet ósszetartozá-sát, torténéssé fűzhetőségét. Ez pedigaz, hogv a korsó testét tagoló négy korong' melvekbe

@*37

a képek kerultek, nem krilönállóak. Á gyöngyözött keretű sza|agüszek hullámvonalszerűenfonódnak össze. Á hullámvonal lefelé halad, a másrk vonal alá bukik, majd újta felível. Deakkor már másik képet ketetez. Ez stilizált Folvam. Folvamat! Le és felívelései áwá|tozásnutal:nak.

Á metamoffőzis a ,,győztes fejedelem'' képpel 1ndul, mtnt azt érteimezésében LászlóGin.lo is ajánlotta. Jobb;ában zászlós Lándzával, alacsonytermerű, szweppei iovon űlve,foglvát üstokön ragadva néz szembe velünk. Á jelenet egyik érdekessége, hogy nincs afejedeiemnél feg1'ver, pedig legvőzöttet vonszol és nvergétől is ler'ágott fej lóg aIá. Szá-

munkra másik érdekessége, hisz témánkba vág, hogv a fejedelem rwházata, páncéLzatamegeg1'ezik a turkesztáni ujgurokéval. Ákár Bűgü kagán is lehetne, amrnt épp harctérrőlérkezrk. De m-rért nincs fegr.r'.ere? \{ár megszabadult tőle, s harcát -tgaz manicheusként-önmaga bensejében vívja? Etdekes az ^ tény is, hogv a ló mellett haladó, ta1án megkötözótt

kezű fogolv öltőzéke olvan saklitáblaháIózattal díszített, mint a szemben lévő korong,,égtv adászának'' öltözete.

Az ''égi vadásznak'' nevezett fiatal férfi már nem lor'on ü1. Rár a misztér.iumok r.rlágában

a 1ó is mindrg eg.Y- magasabb rendű asztrális eróre utal. Itt a 1ó helvett emberarcú, holdko.

ronás, szárnvas oroszlánt lárunk. (Mrnt az iráru emberarcú szátnvas bikák.) F'z a mtsztén-

umlény hordozza a lángkoronás ifjút' Az ifiú harcos lángkoronájahatágű, Jelezve, hogv az

áwáltozás, ösvénvén már csaknem teljesen feléledt mlnd a hét rudau képessége. Főszenté-lvének már hat lángja lobog. Teljesen megfordult lénv. Eltávolodott az anvag".tlágkápráza-tától. Á szaggrtta _a szkíta-. azaz ^ nvilas jegyeit viseli. Nvila magas szellemi. szférák ieIé

ielöli kr úqát.Hordozója a szÍinx-hez hasonló. A halhatatian új ember jelképéhez. Á Rozekrurs Pers

N'Iiszténumállatok című művé t idézzúk: ,,..a négt' áLfat a négv elem, melvek révén a tökéletesteremtés megnvíIvánul. Belőlük á1I össze a szímx: az ,,ozorisszal egvesült''.r'aqr'is a

halhatatjan- új ember jetképe. Az oroszlán ieieníti r.r.egaz új életet, a bogú _a ftatalbka. az

új anvagrságn ak, az emberarcú áI|at a vízöntőnek , az uj gondolkodásnak felel meg, míg a sas

a skorpió szellemr nézete. . '.Ő auti^ az ember{ Iénv*t az új világosságba' s ő tanit a megújult

tudatban létezésre.'' S hozzátehetjük: ezért állnak ők a Biblia Jelenések könwének üvegten.

gere mellett, a i{irálvi szék körri]'Nem kétséges, hog1,' a nagvszentmiklósi loncslelet több darabja, de legrnkább a 2.es

számú korsó ugl-anarról a folvamatról beszéi, melvet Jézus Iiriszfus tanított, s éietével

bizonvított. Á bűnös természet legr,.ózhető, ha a 1énv útja során teljesen megfordul, a Biblia

nvelvén: elad|a mrndenét és koven Jézus példáját. Ha a benne élő isteni szlkta lángra

lobban. a főszentélr' is fokozatosan megszabadul korábbi, eisöténi1t állapotátőL. NIegszületik

a szel]emlélek, melv képes lesz ereded honába, a Fénvbrrodalomba emelkedru. Leg'vőzetett a

halál. Nem miszdkusan-jelképesen, hanem valóságosan.Ennek előképe a másodili jelenet. Eg-v dámszafi-ast' -melv blzonyára ,,mint a szép híves

patakte,,, úgv kír'ánkozott lsten e1é. jobb meiső Lábával átölel egy gnff. Á griff is ol,van

csodalény, me\-,,- az eredeti élethez r,"ir'ő út áliomását 1elzi. Áz aranvkincset őrzi az aranYhe-

gven. Napszrmbólum, me|y az összes kelen kulnrrában ismert.Az aranvhegv a görög mitológrában tőlük északra, azaz Hlberboreában talá1hatő, p aló-

ság, hogy egész.n ̂ Xy. ',á,^.1lg inn"n látták el atannva|Európát. Á''' n.. ez a lénveges.)

Áki képes megérteni, az elveszett isteru haza izenetét, az a hegyek felé tánvíqa lépteit. S

akkor egv az aranvkincs őrzőikőzil,,villámként csap ie rá,,. Ántat1a. megpeÍzseli a szellem

nizévei. Ekkqr az áwáltozás útját járó megfordul, mint a harmadik korong halcosa, s a

szellemrend tön.énvét kör'err.e halad a szeliemlélek megszületése felé.

Ezt a kiteljesedést' a szellemlélek felszárnvalását ábrázo\ia a negyedik korong. Egy ha-

talmas' sasszerű madát emel fe1 egv nőaiakot. A megújult lélek és a megújult tudat

mennyegzője |eza)Iott. Á nő gvereket vát. A'z átváItozás a testaiakban is kiteljesedik.felhangozhat a szózat, melyet az emberéIet úqán megfordult lénv oly régen várt:

,,LLin t ai orkán fe /em e l/e k,G1 ors s iárn1 ako n e lrep í t k k,Tú/ a sötét hatalrnakot,Eonokon, archonokon."

A manicheus párrus himnusz fenséges sorai analógjai a nagyszentmrklósi korsó képei-nek. Szívünk r'ágva, hogv ezen üzenetet minél többen lássák meg a képekben. S ha ezmegtörtént, cselekedni kel1. .\ külső harc helvett kezdetét l.eheti a dicsőséges ,,belsőhadjárat,,.

Az ujgur manicheusok a \:II1-1X. században próbálták ezt a belsó harcos utat iárfu.Bünbánan ima-töredékük a legfénvesebb btzonvítéka ennek. S talán épp ekkor készült anagvszentmiklósi kincs is. S a torténetlség kedr'éért idézzink még néhánv adatot régr perzsaés ótörok forrásokból Zaja Ferenc n!-omán. A nlrkök 12 töruse kőzil az eg1nk a Guzoktörzse, melynek egvik ága az ujgur ne','et viseli. Á hetedrk nirk törzs Nladsarka (}Iagl'arka).

NÍiután a besenvók és lrrpcsákok, azaz kunok sokat zaklatták a magvarok és kazárok

,,Don tövi'' lebédrai otthonát, egv részük nvugatra, a l{árpát-medencébe költözik. NIásik

részük Perziszbe' melv vidéket róluk azőta is Turkesztánnak neveznek.Az ókori történelmi fel|egrzések felől közelín.e is úgv niruk tehát,hogy Napkelet, a

Góbi sivatag széie és a I{arpát-medence, a naPn\ugau E,urópa PeÍeme ugyan^zon hag'vo-

mánvt, ugvanazon ősi böIcsességet kapta örökségtil. S most, a 21. század elején újra

felhangzik a hívás: Ebredjetek, tűz gu_ermekei! Teljesítsétek be a szent parancsolatot! Hogv

végüi ivÍánival mondhassátok:

,,l\ e m e nge dte m n eg e / le n ségeirn n e k,F uÍásonat jó uéghei uitten.V i ss ia térte m h a iárn b a, ö rae n de iue

hog kio/tlik /árnpánat.

és éneke/ue.,,

NÍost, mrkor az emberiséget újabb kozmikus beavatkozás óvja meg a teijes megsemmisü-

léstői és végleges elfajulástól, megLrrt időszerű az őrök bölcsesség' Időszerű N{áni tanítása

is. NÍáru, a Parakléta, Jézus Knsztus apostola Fénves emléket hag'vott hátta sok mrkrokoz_

mosz' sok emben lénv lelkében. A felébredt ósemlékezés segíthet ez emléket haúsossá

tenni. A régi bölcsességet a ma lehetóségelhez alkaknazti.

N[egcselekedni mindazt, melvek s zükséges ek a romoihatatlan messzabadításához.Fénl

@-3e

Napsugaras s{kellkapuFotó: Srybó Antónia kép7őnűués7

A4álnoúí,:Rés{et Budabáry Eua: Emese á/na cínű alkotásából

Papp Tere{a: NE-bárka. Hold-bárka

,

,,Eberi, ő lélek! r,mlék ezzéI!,,Az alr.ó fénvtermészet Szen'es műveltségünk néhánv motír'r:mában

,,E,l:reQ' ó ljlek, enlékeipl!Homét jössi? A magasságbd/ ualó uagy.

Ll e tt dég ilagl a< en b ere k fi /djé n.A nagasságbaft uan lakásod.ott uannak aiöröm sátrai.

Igary At1ád, Aryr}d, igailestuéred.ki1desi nint a pus{ában kós1áló báráry.

At1ád, a pás{or kutal tttánad.Ern/éke7'v/!,,

(A ivlanicheus Z s oltáro skönr'r' tészlete kézrratos fordítás b ól)

Irta:: Budabáry Eua

I. rész

Népmeséinkf t , t , | ) ,

t:l)aata: L +'oRt . tilardr

Tis7telt Jelen/éuők! kdues Barátaink!

Eddig1 előadásaink részben a manicheus vallás történetéte, részben a manicheusoklegalapvetőbb tanításarra tánr,r,rltak. Nlegkíséreltük érzékeltetni a lehetséges kapcsolatot a

rurkesztáru uigurokkai is. NIost pedig a Iűrpát- medence mesekincse, archaikus hitéleténekmotír'umal s néhánv irodalmr mű gondolata:thoz kozelínink. Nagv titkokat látunk megszó-1alru bennük: az űjjászuletés tjt]<ait. A halhatatlan, ám sok mikrokozmoszban mégis szintetetszhalottként eltemetett E,redeu Ember feiébreszthetőségének titkait. Á háromszoros

úijászületés titkalt: a testÍe' a iélekre és a szellemre nézr,'e.Nlielőtt tárglrrnk tészletezéséhez fogunk,tdézzük a Rózsakereszt Rendje szeilemi hagva-

tékát' Á Confessio Fraterrutatis 1ó15- ben egyénelműen be}elenu az uj r'rlágkorszak

eljöl'etelét. Isten köl-eteit is megner.ezi, a Iűgyó és a Hatnú csrllagképeket. osztönzésükre

(erómegnvflr'ánulásukra) r'éget érhet a ',bódultság'' korszaka. Hiszen:,,AhogYan az emberi

feiben két szen. r.an a haIláshoz, kettő alátáshoz, kettő a szagláshoz és egv a beszédhez, és

a fulektől hiába követelnénk beszédet, a szemektői }uába hailást, úg1' megr.olt az ideje a

látásnak, az tdőszaka a hallásnak, és megr.olt ez a szag;Iásnak is. NÍár csak az van háua, hogy

a lerör'idített idók gvorsulásában a nvelr' is teljes méttékben megtiszteltessék, hogr. amlt

egr.kor látru, hallaru és szagolru lehetett, az végre kl'mondassék; miután a r'ilág a mérges és

kábító pohárból ivott bódulatát kialudta.''Á bódulatból ébredt embenség tehát képessé lesz a ,,l.isszaadott,, igazság megértésére'

melvet az tr ,,hags'ott kivonulni AdámmaI a' paradtcsombó1,'. lvÍrndez szépen összecseng az

ősi bölcsességgel. Az óind Bhagavad-Gítában I{nsna pé1dául így bátont1a Árjunát: ''bárholrs legven a val]ás gyakorlása hanvat-lásban és fölénves tulsulvban a r'aliástalanság, akkor

alászállok én \Iagam.'' Iiorszakról korszakra újra feihangztk tehát az ébresztő.A mélr' 'itbmÉat ébredező embenség ielképes megáStesítőí az évszázados, szájhagvo.

mánv útján átörökített mesealakok is. A ',megdszteltetésérevátő,, emberi beszéd őnzte meg

az archakus Lmákat is, a töredékes emben bölcsesség krncsesházait. Á korábbi, ,,látó-halló''korok üzeneteit. Á téma _alvás és felébredés. bennük oiv gazdagsággal jeienik meg, hog,u"

szinte a gondolatok őceán1át gerjesztr. NÍégrs próbálunk ker'és kitérőt tenru. Szerves

kulruránk összefiiggésrendszerének talaján mindez nem is olyan nehéz. Hisz ,,az elágaző

ösr'énvek'' eme kertje is az egvetlen középpont köré rendezódött.(Á tájékozódás segítés ére az idézett művek egy. részét sokszotosítottuk. A tablókon

néhánv alapr-ető motír,'um _p1. életfa. látható.)

',Iieljetek! Ébredjetekl A legtöbbet elérve értsetek!''-ólvashatjuk aI3ta Uparusádban. Áz

Inr'uttaka 4. tésze Pedig így hangzrk: ',Ákik a7szanak, azokat ébresszétek fell'' Ezen

gondoiatok In.jra szent nugo^an::an nil sztnte mrnden vallásban feileihetőek. .\z t1szó.

vetségben krilönösen nagv hangsúlvt kap Jézus szenr.edésrörténete leírásakor. Áz olajfák

hegvén rmádkozó üdvözitő t^níwá'''v"r újra és upa elalszanak. Ő így szói hozzájuk: ,,NIitalusztok? Iieljetek fe]...' ', majd íg1' foh'tatja:..' 'mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen.''

E,gv marucheus zsoitár a lélekhez fordulr.a mondia: ,,Ebredj, ó lélekl EmlékezzéI|.,,

.\ sor sokáig folvtatható. NÍost azonban fordítsuk tektnteninket a mesék világa felé.

N{eséink alvó alakjai ugy^nazt a rejtélvt hotdozzák, mrnt a szentiratok. NÍinden egyes igazi

nindérmese eg1'kis hitrege. Á Iiárpármedence népei pedig tgazán bővelkednek nindérme-

sékben. A 1'9. századtól nag,v lendületet vett mesekutatás eredménveképp ma egY csodá]'atos

gt.rijteménv ̂ il' az érdeklődő rendelkezésére. NIesekatalógusok segítik a tájékozódnt

szándékozőt. Ihletett szakemberek értelmezrk a 1eggr'akonbb képeket' motír,'umköröket.

Érezhető az lgvekezet: megőnzri a modern vtlág számára a múlt szépséges űzenetét. Á

tégiség ezen üzenete. a nindérÍnese - mégrs haldok]rk. Álig talál ut^t^ gyerekekhez. N{iét

44*@

v^fl ez? okát taIán abban is lelhetnénk' hogy elfelejtődött valami nagyon fontos a meséketilletően. Nem vesszük őket komolvan. Nem akarjuk mát megérteni, hgov a mesetöÍténete-ket önmagunknak és önmagunkban kellene átélnünk. NIindannvian királyok és krrálvnőkvagrrrnk!

NIinden idők bölcsességtana azért fogalmazódott meg a mesés-jelképek nvelvén is, hogyminéltöbb ketesőhöz eitalálhasson. Felébressze ahaIáIvlágába bukott embert. S fel akat-eébredru az ember. a személviség? Nem! Napjaink történelme - s a múlté is - szánalmasanpé\dázza, mennvire ragaszkodik bódultságához.

Napjaink embere olv etősen vonzódjk a féltudatos, bódult állapotokhoz, hogv ennekérdekében mindenféle narkottkummal is él. Aludni akar. S ha látszőIagos (viszonvlagos)ébetségében mégis eszébe jut királlvá vag1' krrálvnóvé lenni, azt csak ^z arryag szintjénképzeli el. S olvannáLesz, mrnt a mese.példázat telhetetlen hősnője, az öreghalász felesége.NIohó vő'gvában eg1re többet és tóbbet Láván az aranv haltól. Nlígnem a kör bezárul. .\zrnkarnációk -újjászületések. során átörökített nagvrar'ágvás megtermi g1{imölcsét. Amegváltódás kozeiébe jutott léiek -a haIász felesége- ujra a nvomorúságos kunvhóban, ahús te s tb en rab o s ko dha t. Vis s z a élt az,,aÍarlY -haLáI,, mtsztériumár.al.

Az ,,atanv.halál'' lénvege Jézus szar'aiban ígv fogalmazódrk meg: ,,aki a'z ő éIetét elveszítrénérettem, megtalálja Azt.'' Aki tehátaz aranv hallal - ^z,,araÍ|y.haLá1,,-lalkapcsolatba kenil.annak nem kérnie, hanem adrua kell. A brrtokláshoz szokott modern személr'iség éstermészetlelke erre képes a legkevésbé. Nem rud lemondati az anvag káprázatárol. S ígr'végül mindent elveszít. Az egr,.etemes l{risztus-fándozás azonban újra és újra segítségünkresiet. Rejtéiviskoiákat támaszt, melvek az Isteni Birodalom erejébői táp|á|kozva ráébresztikaz embert siralmas áIlapotán, N,Iegmagvarázzák, mrt jelent a keménv igazság ,,porból lettél,porrá leszel,, . Ha a szeméir.iség okos-erkölcsös fudata képes megérteru ezt, közeljutott azaivó alak rejtéIvének megértéséhez is.

Id tehát az alvó alak? Ehhez ídézzik fel minden idők szellemr iskolárrrak tatútását azemberről. Áz Ember egv mrkrokozmosz' egy krcslnvített mása a r'ilágmrndenségnek.Valóságosan az|, Egvmásban forgó gömbök rendszere. De egv részük SoÍozatos bukásaimratt - melvekről Íengeteg mítosz, tutrege szól - úgy" elfajult, hogy képtelen érzékeiru ezt. ASzent Földbolygó' Földanvánk hetedrk kozmikus területe, melven ma él az áI:uJunk ismertemberiség, oivan, mrnt egv kőrház. Á súIvosan séru1t mikrokozmoszok itt egv ,,pótalkat-tészt,, kapnak. Ez a test. Csak ennek' s a benne életet forgalmazó vérléleknek vannaktudatában. Áz Eredetj E,mber' a mrkrokozmosz számukra re;télv. Úgvszintén a FénvBrrodalma, meivre a manicheus r'allás állandóan figvelmeztette híveit,

N{inden idők Szellemi Iskolái és Szent Küldöttei mérhetetlen Szefetettel fáradoznak aFénvbirodalom emiékének felélesztésén. Ezt az emberben lévő egr'etlen elv teszi lehetóvé.Sokféle módon ne\'ezték meg ezt a nem evilági, tehát nem anvagr eI,iet az éveztedek során.I{eleten pl. a Lótuszvkág gvöngl'e nevet kaPta. Á ketesztén'v gnosztikusok magtól, Jézusmagszemérói beszéltek. Á marucheusok a hústestbe zárt Fén',*természetről' Á moderngnózis modern krfejezéssel él, SzellemszlkúróL, az emberben élő szellemi eh'ről, atomrólbeszél. Ez hotdozza az őstudást, a N{ozdulatian Birodalom emlékét. Őt kell felébreszteni,szívünkben hatásossá tenni, hogv belőle új é1etre sziilessen az uj|éIek.

Áz ember tehát mar áIlapotában ősszetett lénr'. Dun'a anvagi és fmom anvagi testei

,,földből valók, földiek,,. N'Iint mrkrokozmikus tendszer, halhatatlan, de rab a sötétségvtlágában, Hisz ahogr,. a manicheusok fogalmazták: NIohóság Démona bezárta a Fénvter-mészetet a hús tőmlöcébe. ott raboskodik világkorszakok óta. Az ember feladata megsza-badítani a ha|álba hanvatlott, megkötözött Fénvtermészetet. Etről a folvamatról szólnak am^gy^Í népmesék is' Bizonyára hatással r'oltak létrejötttikre - formálódásukra NIáni tanításaiis. Hisz számtzlan adat szól ősernk manicheus }utéről. Áz semvéletlen, hogy N{árrr va)fásaa

@-4s

Sztyeppén' az újguroknál lehetett államvallásá. Á szkíta-hun-avaÍ-m^gy^r kontinútást

vallóknak beszédes üzenet az ís, hogy NÍáni böIcsességkönyveit Buddász -tőI (azaz BudátóI)'

s ő pedig Szkítiánosztól örökölte. Máil, a fény Buddhája' Jézus I(riszfus apotola megmutat-

t^ ka-'.iói''ek a fogoiv Fénvtermés zet megszabadításának útját. Ennek fontos, mintegy

indító mozz^flata a felébredés.Az ébredező bimbóra' melyből mint egv pompás virág fesiik kr a hal}latatfan új léiek,

szárnta1an veszély leselkedik. A jelképek nyeir'én szólva: a csodálatos gvöngvöt ellopják; a

magból támadt Íeányt vízbe ölik; vagv épp békává varázsolja a lidérc, akjhez nem akar

retÁégrit -.áru. Egy szép mese például Gvöngv*s ztntt I|ona sorsán péIdázza a cstrázó i\

lélek r.iszontagságait.Á történet - röviden - a következő.. Leányszínű Bálint megfesteti k.rrálvleánv húga,

Gvöngvszínű Ilona arcképét. ;\ gvóngr,házkag1ló-képet elveszíd' s az a Napn1-ugan

Királr.*hoz kenil, akr feleségúl kéri Bálrnttól llonát. Ilonát a Iiék tengeren r.iszik át vőlegénv-

éhez, de útközben vízbe öl.r a fekete képű leánv anvja' Saiát lánvát adja feleségül Ilona

helvett a Napni'rrgan l{iráivhoz. I\ona metamorfózisai, áwá\tozásai ekkor kezdődnek'

E16ször hal lesz. Á királv ha!ászai kifog1ág, de a gonoszboszorkánv és leánva elpusztíqák.

NIajd nvárfa 1esz, de kivág1ák és elégedk. Hamujából azonban gyöngr.r'irág sagad. Á királv

háIószobájában aranlpohlrba kerül' s 3 éjszakán át ébresztgetl az álomponal elaltatott

királvt. Végul úira leánv lesz, a ''felébredt'' krrálv felesége. '\ fekete-képű árrnán,i pedig

elmenekirl.A Leányszínű Bálint, Gvöngvszínű llona mese leggr,.akonbb modl'umai, más mesékben

is eiőforduló indítékar a következők: az ismeret-len leánv feleségtil kérése; a vizen utazás; a

mesehósnő vízbeveszejtése és a helyére lépés; a mesehősnő hallá ievése és krhalászása;

áwá|tozásu: maid a mesehős ébresztgetése és végleges felébresztéSe. Ezen modr,-rrmok

számunkra egyértelműen rr1ák Ie a lvIáni áIta|a Fén,v megszabadításának ner'ezett út elejét.

Áki ezen rndu1 el, fólhívja az anvag-vtlág ellenerejét. NÍesénk tehát ugyanazt r'jkrőzt ^ rn^ga

következetes ielképrendszerével, m:nt az ősi bölcsességkön1'vek. Emellett természetesen

igaz az is, |rogv egr'etlen mese Sem értelmezhető csupán egvféteképpen. NÍindeg1ik

Áegközelíthető sok iránybói is. I{ulönböző ielentésrétegei kulönböző nrdan szinteken

.'uíl.,-á.'rllouk meg. Igaz ez Gvőngyszínű Ilona tőrténetére is. Ilona, a Lélek-anva (Il.ana),

Napkelet gr'öngve sok.sok akadá|yoztatás elIenére is fölébreszti álÍnából a Napnr,'ugat

uratvat. Iielet -bölcsessége

mérhetetlen szeÍetettei . közeledik az ^nyzg által elbódított

napnl,rrgati emberhez. Ez az elsődleges jelentésréteg.is kirajzolódik a mesemotíl'umok

'.''d''.iéből. De krrajzolódnak lr;lás szaktális üzenetek is. Sót, a mese igazi ielentése .

amiért egváIta!án fennmaradhatott - az ez| F'zt a jélentéskört úgy közeiíthetjük meg

k.geg,vsz.'űbben, ha a látszőIag aLtg tevékenv Napnl'ugati Kiráiv belső történéseinek

tekrntjük mindazt, ami a cselekmény során Lezajlrk. Pontosabban egy mrkrokozmosz

helvreállítása veszi kezdetét példa-mesénkben.,\ történet elején a hős, a Napnl'rrgati I{irálv egv megváltozott tudatállapot jelképezője.

F'z a tudatállapot.változás akkor köl'et-kezik be, mikor ahalászok kr]ralásszák neki Gvöngv-

színű Ilona g).öngyházkagy\őra festett képét. Á halászok gyakon szeteplók a nrndérmesék-

ben. De 1éz"s ti tuntd,án,1^ is halász. Azaz o\yan erő, melv képes kimenteni a haIáI-,,,tIág

tengeréből a múlhatatlan, romolhatatlan értéket. Á hal szó kiilönösen jelentős nyelvünkben.

Haigalakjához több jelentés társul. Kifejezi az' élettelen állapotot, de a vízben éIő, ezerr'vt

fajta élólénvt is. ]v,Iit ha!ász tehát a ha|ász? E,ló haláIt vagy halódó életet? Vagy annak

emlékét? lvlesénkben ielenleg az eredeti élet emlékképével szembesítr a tudatot. Á tudatalamr

mélv tengeréből egy gvöngyház-kagvló fénve sugárzik be a tudatba. A halászok (az

ag1'rdegek) gondoskádnak róla, hogr'. a I{rálvhoz kertiljön a kép. S az etedménv látványos

váItozás a I(irálynak ',nem iS volt több n\'ugta sem éjjel, sem nappal, hanem kerestette azegész világon, akit akép ábrázo7.,,

Ez a ketesés a megújult tudat hatására veszi kezdetét. A sose-látott, mégis mindenkinélfontosabb ''lénv''-nvel egvestiini - ez a Napnr,'ugati iCrálv vágva. Ezt a vágyat ézi mindenhatárlakő. Á Biblia nyeh'én: minden efézusbe]i. Az az állapot ez, melyben tudatára ébredhe.nink a személviség hiánvos voltának. Á hiánvt - mely a kozmikus bukás.ered.ménve -pótolrri igyekszünk. Ki vallással, ki művészi alkotások létrehozásávai, ki a máslk nemm.ikialakított kapcsolatávai. Á mesék leggyakrabban ez utóbbit írják le.

Á mese-mennvegzők mindig tulmutatnak az áltaIános, anvagias emben tudat szrnqén.Egv* magasabbrendű realitás nikröződik bennük. A kozmrkus két_egvség, a Fénv-Ah-a Fénv.Ánva valósága. E'rrőI idézzúk Jan Van fujckenborgot' A modern Rózsakereszt elemifiozóflája 20' fejezetét: ''Á természet emlékezete azt tatit)a, hogv az emberi éiethullámősatomjának két mag1a volt, két lénve' melvek sok tekintetben egvmás nikötképei voltak, deszerrileg különböztek, mert a két mag alapjául szo\gáIó szellemi gondoiatok is különbözőkvoltak.'' ,,Áz embed élethuliám e két ténr.ezőiének kell tökéletesen koronázria az 1stenteÍ-vet.'' ''Isten érintése a férfinéI elsősorban a gondolkodási képességen kereszrül, -íg a nőnéla szívszentéiven keresznil hat. E'zért a fétfi a gondolkodó , aks' átJát, a nő pedrg a lelkesítő,aki lelket ád.'' Iiven vonatkozásban szólnak a mesék is I{rálvról és Királvnőről, s egvmástsegító - felébresztő - viselt dolgaikról.

Á valamikori meseidőben - ''egyszer volt, hol nem l.olt'' - az ereded', két atommagúósatommal bíró mikrokozmoszok vllágában Leányszínű, Bálint és Gvong,vszínű Ilonaegvmás tükörképei. ''Szépek, gvöngvörűek voltak mrnd a ketten.'' Báiint' a Ín^Ílasz'rudatában volt húga, Ilona - a lelkesítő erő -,fontosságának. Ezért is vitte magával minden-hova a gvöngyházkagvlóta festett képét. Ám egv r.ihar e]rabolta tőle. E,z a vihar egl-kozmikus baleset jelképe a mesében. S itt )elenik meg a színen a Napnr,rrgati Iiirálv. ŐBáIintnak a sénrlt, hiánvos á|Iapotát személvesíti meg. Hogv újra iángra lobban1on azUrban, ahhoz szüksége Yan ̂ z új lélekre, melvet jelenleg nem brrtokol. Ennek lehetőségéreétez tá llona képét szemlélve.

Tudata ezzel |<temek"di]. a legalacsonyabb, az ösztönös, animáIis állapotbói. Kialakul a2., a szellemr tanok által En-tudatnak nevezett rudatállapot. Á bukott mrkrokozmoszokemberisége számáta az én-old,at megjelenésének lehetóseget a Halak korszak hozta el. Ábukon miktokozmosz ekkor lett képessé hiánvos állapota felismerésére. Ez történlk aNapnvugati Királlval is. Mardosó hjánvéruete közepétte utat vág a 3. tudatállapot feIé. E'z ahatár|akő tudata. Legnagyobb fe]ismerése az, hogy önmagában kell keresni a teijességet,Isten birodilrnát. Él"t'" kell segíteni, hatásossá kell tennr a szív ősatomját. Csak ígvsziilethet meg az új lélek, hogv kapcsolatot taláIjon a Szellemmel, a Fények Fénvévei. Eztjelképezi példa-mesénkben a házasságra tórekvés. A dialeknkus anvagr'.ilág sötét erőitermészetesen mindent elkövetnek a folvamat megsemmisítéséért. Y,ube ö|k l|onát, azazelhallgattatják a Napn},ugati Király feléje irán1.u(ő vágvát; az ósemiékezést. Áz isterukegyelem azonban segítségére siet. Ilona aranyhal, majd nvárfa - éIetfa, majd gvöng,l'r,'rrágképében éled ú1já. NÍinden jelkép ̂ z anvagtestben lezajló endúrisztjkus folyamat jelzője. AI{rálv azonban nem ismeri fe|a cstáző új lelket. Csak ösztönösen vonzódlkhozzá. De márez a vonzódás is félelemmel tölu el a sotét átmánvt. E'zért ad a boszorkány mindenéjszakáta álomport a Királvnak.

Ezze| vissza is érkezttink indító gondolatunkhoz. A'z elsődleges isteru énntésfelébresztette halálos álmáből a szív szentélyében lér'ő magot, a gyöngvök gvöngyét. Sezuún a tudat lángra lobbantásának keli következnie. Á ''tudatlanság'' ál}apotát szinténalvással ábrázolja a mese. Áz á|omitalhatásán olyan mélv alvásba zuhan aL<táIy, hogr'' nemha|7ja, mikor a gvöngr,virág megelevenedik, s beszél hozzá. A mese ezen képsorai tökélete.

sen nikrözik a 1. tudatállaPotot' az en.iékező tudat kifejlődését. MagányosságaPáthmoszána Ién:1 egyre jobban figyel befelé. F,gy ujÍa1ta hangra. Á csend hangára. Megszóial benne a

régen elhagyott otthon emléke. Á lélekbirodalom szőIongat1a' ébresztgeti: ',ébredj, ébredj

édes krrálvom.'' Áz ébtesztgetés végiil igazi sikerre vezet. Á király elutasítja a sötét átmány

éteiét és italát. Ébren vár;a Gvöngv'zíni Ilona újabb megjelenését, s mát teljesen megérti

beszédét. Áz új tudatáIapot megszilárdult.Példamesénk itt ér véget. Az alr'ó felébredt. Ráébredhet igazi btvatására. Sok Ínagyar

népmese zár,a'l itt, a János-tudat küszöbéhez érve, előlegezve a Jézus_tudat megelenését is.

Például Á Kig,vófiú című széki népmese hősnője így ébresztgetl alvó féqét: ''Edes férjem,

Zö|d ktáIvom, kelj fel, hogy szűlessék meg az aranyhaju magzatom.|'' Á hústestbe zárt

fénr'-természet' az isteni szikra hatásossá tétele így rükroződik számtaIan mesében. Tanús-

kodván a Jézus által is megfogalmazottaktóI: ''istenek vagytok'', de ''aki nem születik úijá,

nem mehet be a mennveknek országába'', a lvÍennyegzőre. }'z űJjászúIetés feltétele a

feléb redés. Nem j eLképes en, hanem s zerv-iJeg, valóságosan.E.rról szólt ^ r.rraga költői eszközeivel az idézett, s némely motír.umában elemzett mese'

A bennünk raboskodó fénytermészet felébtedésének lehetősége miszténumi üzenet.

Nlinden idők isteni mesterei tanították és segítették hozzá az ^rÍ^ érettet' hogr mrndezt meg

is r,'alósítsa. Á mesék megórizték ezen folYamat jelképeit. Á cél azonban a megu-aiósítás.

Bizonyáta érezték ennek sürgető igénvét a 1'9. század végr 20. század eleji mesegyijtók is.

NIi az idézett mesét ivIagyar Ádoqán feldolgozásában olvastuk, alj kiilönősen is üg1'-elt rá,

hogr,- meseföldolgozásai tükrözzék a hitregei motív-umokat. Á Lelkrismefet aranvrükre című

műr.ében rör'id elemzést is fiízött meséjéhez, melYet kutatásai alapián ósvallásunk tukröző-

iének tekrntett.

U""S

aJe*4e

I

il-í,*ILAarTL,

G1 ö ttgy s ry ;í I / o n a á tu á / to1p s ai

,í

sen tükrözik a 4. ndatállaPotot' az emlékező tudat krfejlődését' MagányosságaPáthrnoszána lénv egyre jobban figyel befelé. F,gy ajfa1tahangra. Á csend hangára. Megszólal benne a

régen elhagyott otthon emléke. Á lélekbirodalom szőLongat1a, ébresztgeti: ,'ébtedj, ébredj

édes királyom), lz ébtesztgetés végiil igazi sikerre Yezet. A krrálv elutasítja a sötét átmánv

ételét és rtalát. Ebren vár1a Gvöngvszínű Ilona újabb meg1elenését, s már teljesen megérti

beszédét. Áz új rudatállapot megszilárdult.Példamesénk itt ér véget. Az alvó felébredt. Ráébredhet tgazi hivatására. Sok nl'agyaÍ

népmese zánl'itt, aJános-tudat küszöbéhez éwe, előlegezve aJézus-rudat megelenését is.

Például Á Ingyófiú című széki népmese hősnője így ébresztgetr alvó féqét: ''Edes férjem,

Zö\d l<tátvom, kelj fel, hogy sziilessék meg ^z annyha)u magzatom,|,'' Á hústestbe zátt

fénr'.természet, az isteni szlkn hatásossá téteie ígv tükroződik számtalan mesében. Tanús_

kodván a Jézus által is megfogalmazottaktóI: ''istenek vagytok'', de ''aki nem születik újjá'

nem mehet be a mennveknek országába'', a NÍennyegzőre. }'z űJjászdetés feltétele a

felébredés. Nem j elképes en, hanem s zerv-ileg' való ságos an.Erről szólt a rrraga költői eszközeivel az idézett, s némely motír.umában elemzett mese.

A bennünk raboskodó fénvtermészet felébredésének lehetősége miszténumi üzenet.

NIinden idók isteni mesterei tanították és segítették hozzá az ^ÍÍ^ érettet' hogv mrndezt meg

is r.alósítsa. A mesék megónzték ezen folyamat jelképeit. Á cél azonban a meg-"-alósítás.

Btzon,lára érezték ennek surgető lgénvét a 79. század végr 20. század eleii mesegr,újtők is.

NÍi az idézett mesét Nlagyar Ádoqán feidolgozásában olvastuk, aki kiilönósen is űg1'-elt rá,

hog1'. meseföldolgozásai tukrözzék a tutregei motír,-umokat. A LelkrismeÍet aranynikre című

műr'ében rovid elemzést is fűzött meséiéhez. melvet kutatásai alaplán ósvallásunk tukröző-

iének tekrntett.

|'

.salLó"tan'

ht Lh

tzl)tm.

G1ö n,gs ry n ű I /o tt a átuálto 1ásai

ti

, 48-

B o b o n káné P app An tó nia : B o ldogas s1o n1

Jakab Zsigrzond: S{ke! keserves

,,Terernlet/en aiArya,Teremtet/en a Fiú,

Terern te t/e n a S ryn tháro rn úg egli sÍe n.,,

Árcharkus imatészlet(E,rdélr,i Z suzsanna gÉ j tés éb ől; C sil<b án falr'a )

,

,,Eberj, ő léIek! tr,mlék ezzéI!,,.\z alr'ó fénvtermészet Szerves műveltséqünk néhánv motír'r:mában

Irta: Badabáry Ela

II. rész

Archaikus imáinkElőadta: Scbrof Róbert

kdaes Vendégeink!

Előadásunk első részében meselemzésen keresznil közeledtünk a l{árpát.medencenépeinek gondoiatvilágához. NÍost krs kitérőt teszünk a dlszítőművészet kányába, E'gyolvan teniletét érinnink, ryelil talán legtovább volt képes megőnzni egészen magasztosspintuális tartalmakat is. Es ok gazdag terület' melv önmagában ís tárgya lehetne egyszimpozionnak, Ezért beszélünk róla csupán énntőlegesen. Bevezetjük vele a népünk

lélekirredelmeiről és archaikus imaverseiről mondottakat. Jeles rudománvos kutatók művei

szolgáltak iránymutatóui. Pl. N{agl'ar Adorján osműveltsége, Ipol,vi Ámold Nlagyar

mvtholográja,Lász\ó Glrrla műr'ei honfoglaló ősetnkről' de idézzük némelv megáilapításait

Diószegi Vilmosnak is. Előadásunk másodrk fele mégis leglnkább E,rdélvi Zsuzsa hatalmas

gvűjtőmunkájának lrrs szeletét érinn. Ő vo\t az, lrr le1egyezte a Írr^gvaÍ nép körében a }N.

században még é1ő ímákat, töredékeket. Elóadásunk 2. része mindezekkel foglalkozrk tehát.

lvÍeseelemzésűnket a felébredés képével zártuk, meh.et mrsztériumi üzenetnek nevez-

tünk. E.z a miszténum _ez a teitélv- szen'ileg játszódik le a ,,be2r.atást'' átéiőben. S r'ajon

mrt tudtak ősernk az ember szen'i_szetkezeti felépítésérői? S mindez hogvan kapcsolódott

az ereded keteszténv üdvtörténethez? \Íáni tanltásához?Á l{árpát-mecience díszítőművészete legalapvetőbb motíl'umar megtalálhatóak a

manicheus szövegekben is' Ilven mindenek fölött a napos-holdas életfa. Bát az' életfa.

világfa ábrázolások sok kuiúrában ismertek' a napos-ho|das ábrázolásmód csak az északibb

eurázsiai térségben terjedt el. I{étségtelen megegyezík ez a manicheusok ,,Dícséret oszlopá-

r.al'', melvnek egyik oidaián a Nap utazik bárkájában, más oldalon a Hold. S bennük utazik

a megszabadított Fénvtermészet, ̂ zaz ^z ember tudatcsatorná)ában, a gerincoszlop két

oldalán. Eg1. szép hétfalusi csángó mese is őrzi ennek emlékét. Á háromágú tölgvfatündérét a fábóI hívja életre a ZöId I{irálv. Áz éiet vizével megrtatott nindért ugyanúgv-elpusztítják, mint Gvöngyszínű Ilonát. De még apró darabkája is képes beragyogru e$'egész házat. Igy őrzi fénytermészetét. S végti1 \egyőzi a sötétséget; a fekete képű etőt.

Á napos-nája"' életfa tökéletes képi megfeleiője az u11ásztietés foivamatának, Úgy, mint

más . bár rokon - kultutában a szátnyas-kígyós tu\Íerkúr.bot. Asatási adatok bizon,ví{ák'hog1' már a korai avar-korban, az Y. sz-ban is éI a napos-holdas fa díszítőmodlrrma a

IQárpát.medencében. NIindez külön l'izsgáiódás tátgya is lehetrre. Jelen munka csak uta]ni

Szefetne rá, hogr. ezen é\etfa-tipus egyik,jelentése 'az emben benső ábúzolása. A fa a

közponn idegcsatoma, a gerincoszlop. Agai az agyidegek' mint ezt legegvszerűbben'legszebben stjlizálva a fejfákra vésett fák jelzik. Á testember rajzolata a ködmönókön

szereplő csokor is. A forgórőzsák,,,ketekek'' (kereszfek), ugy^nazt fe)ezlk ki képiesíwe,mint pl. a szanszkrjt ,,csakÍa'' szó. A'z éteri és anyags test találkozási pontjain létrejött

erőközpontokat. (A csakra - csokor szó hangalakiiag is megegyezík; bizonvítva, hogy a

mag\i^r nvelr' őrizte bölcsességekvtzsgá|ata is sok érdekességet tejt, melyre itt most szinténnem ténink }rr.)

Ugyancsak jelentős ismeretei voltak népünknek a lélek összetettségéről is. Á liírpát-

medence lakói és eutázstat rokonark egr.értelműen több lélekben hirtek. Á tetejetlen, ég;gérő

r.ilágfán madárka aIakjában ábúzo\ták azt a lelket, mel,v a leendő anyát ,,7ivá1aszqa''. A

gyerek megszületése után krs ideig még őrzi halhatatlanságát, ma1d fokozatosan aiámeni] a

halandók vllágába. Ennek nvomára bukkant lvÍagyat Adorján a palócok lrredelem.vlJágában.Á lelkecskék című mese megszületésre r'áró lényeket ábrázoI:

.,bönn a: ll/doÍ/ l-enyes '\aDbanE n berk / ke k uárako i7 ak.S o k e ryre n siá / /o ngana k,T u te u ké re'uág1t a ko 17 a k.,,

Ilven vágvakozó' megszriletni kívánó lélekre ,'ismef rá,, egy pillangóban a történet bölcsédesapa szereplője. S kisfiának így adja tovább a szüIetése mitoszát

,,Biryon1 édes fan! Ilittam, hog nagon sryretne a gyerrnekiink lenni. A keryru odatartottam neki,odasiállott és ott rnaradott. Igl baiaútten, s édesan1ádnak a{ rnondottam, aitriljon neki testecskét.,,

N[int a mese is jelzi, a régiségben élt annak brrte, hogy lelkesiiitséget' erőt az ember anapból, a Fényből hoz, mig testet az anvagtól kap. Ezért beszélt ahagvomány Nap-Áwátólés Föld-Ánváról. Á napból hozott lélekszikrát jelképezték ptllangóval, méhecskével vagy -

p|. az avatok- egvenlő szárú keresztekkel. Á másik lelket leggyakrabban ,,szabadléleknek''nel'ezik. A'z adarközlők erről a lélekről beszélnek legtöbbet. Ez a iélek képes elhagvni atestet (pl' sámánbeavatáskor). De leggvakrabban éjszaka, a test alr'ása közben ,,,Jtazik,,.lv{indez nagyon jóI péIdázza az asztÍáltest ismeretét is. Hisz éjszaka az ^sztÍáLtest' a vágvtestvalóban elhag,vja az alvó anYagtestet' s asztráltereken szerez benvomásokat.

Beszéltek még elernk ',életlélekről'', máS nér'en ,,léiekzet-IéIekről'' is. Lélekképzenikosszetettsége okán rudtak a halál után földhöz kötött, tokonaikat zaWató lei}<ekról is(betegségdémonokró1). S mint meséink is tanúsítják, élt közötruk a halhatat]an lélekfelébreszthetőségének tudása és vágva is. Gvönvörű balladákban énekelték meg mindezt.Il,ven például a lvlárton Szép llona vagy a JúJra szép leánv bailada is. S mrndezt a r'ágvatpé|dázzák ősi imádság-verseik is. Az adatközlók gvakran eLmondták: ezek amolt-an tit]<osimák. Templomban nem volt szabad mondaru.

Nlintha maga a napnl'r.rgatr királv szólalna meg a fent elemzett Gvöng1'színű Ilona tőrté.netból a következó rmában:

,,. . .g/arló testern ryugodjé k,Sryuen e/ ne aludjék.,,

Á szív éberségéért rmádkozás tulmutat minden alantas önérdeken. NIeg is fogalnlazta eztErdélvr Zsuzsának egy- imaközló néruke: ',Idáigantin körris{ii niintery ktirt)s{ii mijntern, ani nyyg1tinei\tán,körtis{iirniigyök.A1tiIstentu,qT)/a,niJbgue/erntörténni...,EnnenJé/akni$ha/ni...Encsak eryket a siép irzánságokaÍ,...ín eiöket nindig köuetöm.,' S valóban nagYon sok;ószándékúvágy adődott össze az tmákban. Hadrkfalván, Bukovtnában pl. így kezdték a naPot:

,,Dícsértessél, ób áldott wi,K rnegmostad aién garló tesÍemet,Mosd meg aién bűnös lelkemet.,'Hasonló kérelem sző|al meg egv ujgur manicheus rmában is. Á nvelr.i megoIdás -a

párhuzamos szetkesztés- hasonlósága is szembetűnő:

,Jstent kér/eljiik,íestilnket íi7ie neg/elknnket siabadítsa tteg,,Egv moldvai, lészpedi rma.szoveg ''Íossz szél hordozó asszonvokat'' szólaltat meg. A

megszemélvesített szél krilönböző minóségei szintén megjeiennek manicheus szövegekbenis (n,velvünkben krilönösen izgalmas a szél-szellő-szellem szóbokor). A ,,Íossz szél hordozó

asSzonvok'' így beszélnek:

,;Venünk Róryának kebe/ibe., 'Siiiuit, náját neghírvassrytk, pims uéit mega/issak.,,Áz imádkoző igy szólrájuk:,,Tír1etek neg tír1etek //1e& fte menjetek Róryának kebe/ibe,.. .Hogy a Rriisa maradjon tis{fu, mint aiaryja sryi/te,tIrjia adta erre a ui/ágra,,,Eztaz imaszöveget félelem, ijedtség ellen mondták. Á Rózsa és N{ária (nevek) jelképes

összekapcsoiása a legtöbb atcharkus imában jelen van. Leggyakrabban ígv:

53

,,Fehér ni7sa, Máia,Engern Jé7vs talá/jon,'f :en / r*ít,iuc/ rncrp r]en,',

Vagv:,,S ient uiiue ptitsétö /jö n.,,

Á Rózsa a Lectod.um Rosicrucianum mrszténumiskolájának is magasztos jelképe. Jelölő-1e a szív szentélvében bimbózó új léleknek. Á megasztrrlt szív, }i{ána sziili a Lélek-klrálvt,

Jézust. A fenu imák egt ezoter.ikus rudás tömör ször.egmarads,ányai. Á kérés -,,engemJézus

talál1on,,_ megeg1,'ezlk a,,bennem otthonÍa taIáljon,, gondolattal . Ázaz: bennem megszüles-sen. E'zt a belső folvamatot szépen nikrözi a kör.etkező részlet:

,,Piros htyna/ basadákr!ána bennem rytgodgyékL'- r liik s{i/eték. . .,,

A hajnal rermészetesen nem csupán napszakot jelöl. Inkább azt a mikrokozmlkus ese_ménvt, mlkor új fénv gr,.ullad i<rs r.ilágunk -mikrokozmoszunk. egén. Uira feléied valamj azereded, halhatadan iénvből, melv haiáIos álmát aludta bennünk. Ilven értelemben ünnepel.ték a hainalt az ujgur manicheusok is:

,, H y rn egö tt ha1 nu/.i sle nb aj n a /' i s n n jö lt rn eE ö tÍhy negiitt bajnal-istenb a1 n a l.is te rt 1ö tt n eg ii tlbq bégek, testuérekbu1' ru /-i s le n t ta/po n irn ádj u k !,,

Az említett rmák, énekek mind kapcsolatban vannak az éberségte törekvéssel. Ha a testpihen is, a szív ',el ne aludiék''. NIi tehát az alvás, mint nemkír'ánatos jelenség a népiműveltségben? A szó hangalakja a magyar nr.elvben egy*enértékű a ha|á\ szőéval. Á kétszótő, az a| (.vás, -szik) és a haI (á\ -ász) csak annYiban különbözik, hog,v az eg1'tliethehezettel ejgük. Áz alvást ,,kis halái''-ként is emlegették' Álvót a régiségben gyoÍSan'durván nem volt szabad felkölteni, hogy szabadlelkének legyen ideje visszatémi. Egyébkéntmeg is halhat- r'élték. Áz al.világ képzete is az alvás fogalomkör része. Álakilag egvenlő ahal.viiággal, a halá| vl7ágával. Ezért is '"'áltoznak hailá megölt mesehősernk. De aranvltaIlálesznek. Elt tehát a régiségben az ,,aÍ^ÍlY-halá|,, képzete is. Ez utat nyit a föLtárnadáshoz'N{in a legmagasztosabb miszténumokban. A leggl'akoribb alr,'ás elótti imák mind összekap-csolják az alvást és meghaláSt eg\' égr látomással, iIletr''e a bennünk életre kelthető új iélek,

Jézus megsziiletésével. Á halált az űj éIettel. Az ilven típusú imák leggyakrabban a követke-ző sorokkal vagr' azokvanánsaival tndulnak;

,,E,n /efeksrynt én agyamba,Testi /elki koporsómba,,,NÍajd ezt különböző látások kóvetik:,,H áront angal Jq.en Jö /ö tt,Eg1,ik őii násik uigyáiHarmadik aién blínös /elkönet uár1a.Mána kapu1a negryí/ik,IsnnJia s{i/etik.o tt látok egl Ján1ességet' . .',Egv másik változatban:,,Ha ki/épek aiqtómon

s4_@

FölÍekintek aiégreott látok egl aran1osfát,,,,,

Nagyon beszédesek ezek a képek. ,,NÍáia kapuja'' Y^gY ̂ z ajtó, melven az alvó kilépmagasabb világokba vezetnek. NÍaga aház ts átlénvegül a test jelölőjévé. Níég.érdekesebb ahátom angyal motír,'um. Nem állíthatjuk, hogv tudatosan megőrzött manicheus motíl''u.mokkal lenne dolgunk. De a párhuzam kedvéért idézzűk a Homéliák azon részét. mely alélek vágvak oz ásár óI sz óL:

,,Bárcsak győ77ék'..glőinék a test ruindet eníi felett. ' 'és ki/épnék a ú/ágbó/, ..,Bárcsak e/jiinne unagy ragyogas és neguiltigítaná e/őtten aialat. Bárcsak e/ho77á...aTe harorn angla/od aTe R't'tbáidat,

Diadénodat,,,a Te erős G.ylőry/ni D/adat...BárcsakJb/táralna előttem (a Magas{osság) os{oprinakajtqa."

A kopt kéztat a tökéletesedés útján 1áró (az elekti) lelkének halál utáru, rlágvott út1árő,szó\ a Fén'v Brrodalma felé. Ugv rűnik' még évszázadokkal később is idézik ezt a vágt-at

minden elalvás ftis halál) előtt.

Sok ,En /eJiksryn...,,kezderű imavers íg1' foivtatódik:

,Há7amnak siög/etibe négy őqí angya/,Ó niietek sient keres{e k, Jbrogato k. . .,'

Egl másrk vanáciőban íg,, hangzk:,l ni hái1nkbu nég1,i1ög/e/ uanJIind a négy siöglelbe egy őqo angy,l/Háikörypibe IstenJia.

Eg'v pusztinai]ma mrndezt mégszebben, költőibben fejezi }u:

,,KőiEibe sryü ótrir,Vinig Jérys be|tne uan.',

Jézus, a szív fejedelrne, az Awa egysziilöttje itt virág képében jelenik meg. Nlint ahogl az

rndiai térségben a lótuszvrrág 91öngy.e jelképezte a bennünk éLő ha|hatatlan ténr''ezőt. De

anaIőg1álil<al szolgálnak az ujgar manicheus rzjzok, festrrrénvek is. Á tekercsekről Y^gy- a

koiostotok freskórról ránktekintő szerzetesek, a fejedelem és fejedelemasszonv ábrázolások

meghatóan szép motír,'umai a kézben taÍtott viágszáLak. NIáni egyházának kiilönösen is

látványos a 1<tfejezőeszköz'táta. De legalább annvira láwánvos és kifeiező ^ mag\.^Í

archaikus .tmatát

képi világa is.Á szép szóképek mellett feltűnik az archaikus rmákban, hogy alig kémek. Altalában

kevés bennük a könvörgő elem. Inkább állapotokat írnak le. Lehetséges, hogy az irnamon.

dók nem voltak már mrndig rudatában a jelentésnek, de valamr titkos r'onzalom miatt

megórizték a 20. század számáta is ezeket az ősi motír,'umok^t tartaknazó szövegeket.

Szívük vág,ia bjzonvára vonzotta az lyen talánvos megfogalmazásokat mint: ,'l'irág Jézusbenne vaÍI'', ,,MáÍia kapuja megn.vílik''. Áivó tudatukba ezeket vitték magukkal. Á ,,nehézáIom,, e|7en ezzeI védekeztek. Igv próbálták elémi, hogv míg gyarló tesnik nl-ugoszik, szír'rik

'.eI ne aluggyék''.Sokat eláruLnak tehát ezen szövegemlékek egy nép lelkületéról, valamikori rudáskrncsé-

tő|. Yázlatos összegzésként talán ezek a iegfontosabbak:_Tükrözik az lmák az embemek, mint összetett lénvnek az ismeretét'. F'zt gyakrrn aház

képében szeméIvesítik meg.-Tükrözik az aVás krilönös állapotának ismetetét (,,koporsóba fekvés''' kis halál).

@-ss

-Á ,,magasabb'' világokta nyitottságrólis szólnak (,'ivÍána kapuja megnyil-ik'').-Áz emberben lévő haihatatlan isteni tényezőrőLis tudnak (,,YlrágJézus benne van'').

_I{épiesítik a csakrák működésének ismeretét (,'Forogjatok szent keresztek'')._I{iemeiik a sziv éberségének fontosságát, a teljes álomba zuhanás veszé1yét (''Gyadó

testem nr'ugodjék, f Szívem eI ne aluggyék'').-S mindezeken ní még annak rudását is megőrnték, hogy az ima nem önző

kívánságfelsorolás' hanem ,,mjndennapi mrseáldozat,,,Igy fogaImaz egy adatkózló. Á másik

pedig ígv vall: ,'imádkozni lelkileg kő''.

,,L"lki'' rmádságait népünk igyekezett megőnzru annak ellenére, hogy sokan munkálkod-

tak eliene. Például egv rmaközlő ígv r'ali erről: ,, Volt egy pap és az nagvon altotta; hogy

babonás pogán maradvánnak tartotta... akinek vót, összeszedte és eiégették. Hát. azér van

rlven kevés telőle.'' ,,...a prédikációs széken sokszor mondták, hogv ez eg,v szektának a

gl'újteménve.'' Vaion milven szektára gondoltak? Ezt nem őnzte meg az emlékezet. A

Iitszólag,,pogánv babonát'' űző emberek azonban annak nagyon is tudatában voltak, hogv

mrért ún^ ,'ük'égük u' idézett,gondolatok megőrzésére. E.q1 mes.nytlatkozás erről:

,,Nekünk van rá szükségünk. Az Úristen nem keresi, hog,v rmádkozzunk...az Ur{stennek

arra nincs szüksége. De nekünk van...megmentenek akaján lélektő.''

Ez utóbbi nvJatkozut is jeizi: valóban élt a többféle lélek, többféle lélekminőség fudata

népünk gondolatvrlágában. A marucheus lélekfogalom is összetett, hisz a lélek is, mrnt

vitágunk mrnden ieÍensége keveredés eredménve. Fényrészecskék és Sötétségelemek

ker'éréke. Á Fénv visszar,ágyik ereden hazájába. Á halál után azonban' a I(ephaiaia című

kopt marucheus lrat szerint' a léIek !$f hármas út eiőtt ta|áI)arnagát. Tisztasági foka szennt

léphet rá r,alamelvikre. Áz egvkaz Élet útja, meiv a Fénvbirodalomba yezet.TaláLkozás ez a

három csodálatos angvallal. Á másrk a HaláLhoz vezet. E'z a Blb|lában is emIített második

halál. .\z örök sötétsáib. .'",.",és. Á harmadrk út visszavezet a I(everedés világába. L.jabb

testetöltéS következhet (ásd még: szamszara). A risznilás újabb lehetősége.

Á magyar archaikus rmában ernlített kaján lélek, melvtől szabadulást remél az .tn'e'mon-

dó, ma,icheus gondolatkörbe ágyazva a Sötétségelemekből táp\ákoző lelket jelenu.

Számáta nem lehetséges üdl'özrilés. Ám -esetleg úiabb testetöltés során- Iegyőzhető a Régt

Embet, s feltámadh "i ",

vi Ember. Á l(ephalai ^ magy^Í fotdttőját idézzúk ,,a Gnőzis és az

ig-vekezet rér.én, mely a Régr Ember önmagukban való e]nvomására rránn:L létteiön az IJ1

É.b"', aki a megváltás úqá1 )áqa, és... a Fénv-Nousz v.iseli gondját. Áz Ui Ember az, aki a

Régi Emberből wáltatik meg''. S majdan a ,,Fény Ha)őí,'','iszik át aFénv országába-

lr gitu" ielképredszerével éIve: az isteni szikr^) ̂ z.álomban szunnvadó Fénvmag ha

fetébred mrkrokozmoszunk, emberi ,,kis.r,ilágunk'' szívében,Níánává lesz. Belőle szüleuk a

,'Yirág Jézus,,, kinek vérét onqák. S alrr megmutat)a az Uj Ember feltámadásának diadalát..

Ezt a teljes megvá\tozást rögzíti képiesen egv ima.résziet is:

,,BegyiitÍ Jéivs a háiarztba,Há19n körypén negalla,P iros uérét bu//ajÍotta,, i egé s i b á ign a t b eJb /1 ta,S{,)iMána be!ét batta,Ide nem rner semrni ross1..."

A kör,etkező ima mégtor.ább kor,eti a foivamatot. Szó1az eljövendő hajóró1, bárkáról is:

,*,1|1na svjlte x,Iánát,tv-I án a s {i l te s ry n Í Jiá t,G1ere, gyere sryntJian,trIosd meg iiutakat,

56

Mertjön a bárka.Bárka bo77a kefibit, kenetit, titi sryntségeit.Háryn nég s{gletibe négl őraő anglal.Há7arz körypibe s79nt keres4fa.K,,ül kervs7!, ői77 angtal.,,

A bárka és a keteszt együttesen idézik fel ^ fl^gy áwáItozásnak, a mítoszokmetamotfóziszának vagy a tanszfigarációnak a képét. Az ima kőzIője 1'926-ban sziiletett.Nagyanyjától tanulta, s így vallott a gyijtőneki ,,.,.€1éltet bennerz mindent, tessék elbinni!,,

Az elaiváskot mondott imák bizonyára ugyanazon forrásból táplálkoznak, mint meséink.Mélyen gyöketeznek a néplélekben. Részben azon idők lenyomatai _izenetei- mikot azember éjszakú, ,,tudattalan', Úldatába iiltették be a ,,Ho1d-angya1ok'' a misztériumiigazságokat. Mígnem Jézus-I(risztussal eljött annak az ide1e, bogy az embet va|őbanon(E,n)-tudatra ébredjen. Ezt a tudatosodást szolgáItaMánt is, mint Fény-I(üldött, Jézus-Krisztus apostola, más szóhas zná|attaI a F ény Buddhája. tsszegezte emberiségünk számátaaz addlgs üdvtanokat. Irásba foglalta őket, s az olvasni neL tudóknak képesköny'vbetajzo|ta. Hogy minél tobben felisme{ék helyzetüket, idegenbe vetettségüket. Fénpészükvisszavágyakozását. S minél többen segédkezzenek a többi fényrészecske megszabaditásánis.

Egy vtlágév közepén, melvbe kb. most érkezett a Földiirrk, kulönösen is nagy jelentőségelesz mindennek. Hisz újra elkészüIt a Bárka, mely hazaviszí az étett ,,Fény-Le1keket,'. Azimákban és a manicheus szövegekben megőruóttvágyak most űjruvalósággá lehetnek.

Bolllán Katalin ra17a

57

4"Á-t(.a\ a'

'\ \1 ,nt\; il i

a* Í.--+r' :+-v v

;t3,) *<xi;ui;e+a

t l n i .

t-{.:ri

"/dtyerp24

*ffi

.]í.'1r/"lf\,-7f-\',-)f\'/x \

líKí |X' XXxxx

.,.^i ?p*4,trv *,, t,r., ts/3.

Fe1fauésetekI'o n n i c7ai H o nlá t b I n," g,ijté ú b ő l

Budaházy Eva: ,,ég szr.i{te Földet, Föld sziilte Fát''

,,orvendeirytek, óh Fö/d lakói,Egy iaránd1ok uissiatért a tú/só partról.

Lij Arbaru siiiktett.Bíke legyen rninden lénn1le/,,,

(Á csend hang1ából; H. P. Blavatslcr)

,

',Eberj, ő lélek! tr,m\ékezzéI|.,,Az alr'ó fénytermészet Szerv-es műveltségünk néhány motír,-umában

IrÍa: és e/őadt"t: Budaháry Eua

-r-r-r ul l1. resz

S z épiro dalmunk néhán y akotás ának ez oterikus üz enete

Napos-Holdas begAle ks79l Mukuseu ryom áncrz űué s7 alko tása

Kedues L/eilégeink!

Á néphagyománv tánti vonzalom kulönösen nagv lenduletet a 79, században vett. Á

romantikus korstrlus alkotói szívesen merítettek ihletet belőle. tsszefugghet mindez a

,,holdangyalok'' r'isszavonulásával is. Az ezoterikus ismetetek szerint ugyanis a 19. század 2.

felében végleg elengedték az embeÍ kezét, hogy önállóvá válhasson. Á misztériumr

igazságok ettői kezdve mát' nem ültetődtek be az ember éjszakat tudatába. NÍegváItozott az

,'áIom-élet''' lvÍrndez Íettenetes felbolvdultságot eredménvezett, főleg Európában. Szemléle-

tes példa erre Nietzsce munkássága. ,,Isten meghait''- vallotta. A magára hagy*ott emben-

ségnek egy kaotikus világgal kelIett szembenéznie. A kultura és az európai történelem 19-

20, századt mozzanataí ennek a szembenézésnek r'agY szembenézri nemtudásnak sokszor

igen véres kör'etkezménvei.Belsó indíttatásra a kor emberel'nek egr. része a múlthoz fordul. Belőle ptóbál úi erőt

meríteni. Iiezdetét r'eszi például a kelet-kutatás' E,urópa ismerkedrk a múlt vallásbölcseleté-

r,'el' pl a taó-val, a szanszkÁt lrodalommal, a mezopotámiai hin'ilággal. Elókenilnek az első

agYagtáblák. Rawlinson munkássága lehetóvé tesz.:. az ékírás olvasását, a halhatatlanság után

kutató urukr krrálv, Gilgames történetének megismerését. Helena Petror.na Blal'ats\, keleti

utazásarnak eredménye néhánv romolhatatlan érték megismertetése az európai embenség-

gel. S a sof folytatható a különböző keresőkkel, antropozófusokkai, teozófusokkal,

rózsakeresztesekkel.De eg1' másik folvamat is elrndul ekkor. Az embenség

"&u része a legszélsőségesebb

mater.ializmusba zuhan. Áz anvag területén próbál maradandót alkotru. Soha nem ismert

méretekben r'álik értékm érővé a pénz, a \'agvon' a karr.ier. Sokszor mrndent megtagadó,

gáttalan nihilizmus veszi kezdetét, melv napiainkig szedt áIdozatait, megakadáIvozva a lénvt,

hogr' elér;e az üdvösség kikötőiét.Á két fol1amat eg'yüttesen éreztette hatását a Iiárpát.medencében is. Jeles műr.észernk

alkotásar vallanak a mrsztériumi igazságok iránti nag1'fokú vonzalomrói. Legszebb,

legteljesebb igénvű beavatás.kolteményeink Petőfi Sándor János vttéze és Áranv JánosToldija. Á hag1,666nY) az^z a kollekdv tudatosság taiálkozik bennük az érett személviség

felismeréseir.el. Szrntén mesei rndíttatású Vörösmarry Nlihálv csodálatos mrsztériumiátéka' a

Csongor és Tünde. Vörösmarry a keresó lén'vt élete legr,.álságosabb prllanatában lépteti

színre. Nincs rrrárhová fordulnia. Igy hangzik ug1.anis Csongor nyitó.monológja:

, Min de n ors1ágo t b e1 ártan,Minden nlessry tartornán1t,S aki álnairnban él''4 dicsőt, aiég srypetS ernrni Jö/dön nem találtam.,,

Ntit tehet ̂ z ember, ha lehetőségeihatárára érkezett? Ha tá kei1 ébrednie az igazságra; az

,,égi szép'' nem található a foldön. Htába kutat fe1 érte ,'minden messze tartománvt''. NÍit

tehet, ha álmai mégsem hagyják n'urrgton? Yágvakoző lelke kap-e segítséget? Iiven kérdések-

ről szól \rörösmarqv szép alkotása. Á hagyomány, s ezalatt a manicheus hagvománvt iS

érqük, nagyszerű képekkel ,siet a költó segítségére, hogy elmondhasson egv elvont,

misztériumi üzenetet. Ez az E,letfa képe. I{étségek közt hánvódva Csongor észreveszi saját

kertje ,,uj lakőját,,, az aknafát. melv

,,Csil/ag 8yön8y ésJöldi rigbó/,Háron e/kn3í nlágból,

I l tL1 |e/enseg, ul 6odd.

62

Ezt az új-rég csodát, a megújulás vágyátó\űzött ember élete fáját énnthea meg egymagasabb, tiszuíbb lelkesirltség. S hogy ezt ÍeI is ismer;e, ébren kell maradni". Ő.'.glmesemotílrrm ez. E.rre épül VörösmaÍty műve is, melyet ezernyt vonatkozásban hozhai-nánk kapcs oLatba a legtisztább bölcsességekkel. Jelen tanulmány csak énnti mindezt.

Vötösmarryról szóIni mintegv ber'ezetőt is jelent a korszak legnagyobb, viIágirodalmimércével mérve is jelentős művéhez. Ez 1859-60. ban íródott. Ázőta minden úgynevezettkulnrmyelvte lefordították, Irőja egl felvidéki nemes úr, Nladách Imre. 37 é.]rc,, -rko,hazá1a szabadságának elvesztésével s önnön sorsa kudarcail'al szembenézve egyetemesigénvű művet ír. Petőfi, ÁÍan,v, Vörösmarw után (és ut1án) olvan misztériumdráma születi}<,nl.e|v az egész embenség ma ismert -írott- történelmét átíveli. Álom formáiában! S ezzelvissza is csatoltunk elóadásunk kezdetéhez, az áiom és felébredés nagy kérdéseihez. Atovábbiakb^n ̂ rr^ mutatunk néhánv példát, hogr.an jelenik meg a mesékből, balladákbólismert gondolat szépirodalmunk némelv elemében.

Áz ember tagédtá1ával kezdjük ^ :;o't. E. mű egyetemessége abban is mérhető, hogvszinte minden más kortárs mű között ez szól legkövetkezetesebben a rernkarnációlénvegétől, s a r.alós |ét és az illúzió-világ,rná1a viszonváról. Hőse Ádá-, kr Évár'al egilüttátél mintegv 6 ezer esztendőt úgy, logy mrndketten újabb és újabb személuség szerepébenjeiennek meg ̂ z egves színekben. Adám pi. az ókorban eg1'iptomj fáraó, görög hadr'ezér,rőmai patrícius. Á középkorban ó Tankrét lovag, majd I{eplet, a híres csillagász. Igr.r-ezerútja Dantonig, a francia forradalom |akobínus vezetőjéig' Londonban már csak szemlélődő,s a iör''ő színeiben úsyszmtén.

i<i tehát Áaa*i.Ő a halhatatlan Embet ,,matadéka,'. Á történelem világába bukottmikrokozmosz, kis világ, melv újabb és újabb személviségeket vesz fei. Tapaszta|atat igr.lesznek egl.re súlvosabbak, mígnem összeroskad alattuk. Föld-undora a 73- színben arraősztönzi, hogv elszakadjon e bolvgóról. Váglk rá, hogv elhagvja a fóldi éietteruietet. Demindez nem sikertil. Á Föld Szelleme visszatartja. Á- .gv követtező tapaszta|at már olvsúlYosan érinn Ádámot, hogv öng,vflkosságra készi.iJ. De ezt sem teheti. Be kell látnia:valami más lesz a megoidás. Á'z |]rhoz fordul tehát kérdéseivel, melvek közűl bizonyán akövetkezők a legfontosabbak:

,,lVeg - é e /ő b b re n aj dan Jaj ia to n,|J e me s bedué n, hogy Íní no dho i kö ry lge n,Vagy nint ma/omnak baruta, boltraJárad,S a ktjrből, nelben jár' nem bír kitörni?,,

N,íadách nem kevesebbre kérdez rá, mrnt azIstenhez közeledés lehetóségére. Fejiődhet-eilven lránvb a az embeiség? Ádám hinni szeretne a feilódés lehetőségében, de a történelem'ben átélt tapasztaIatai nem támasztják ezt aLá. Inkább bizonvítják a körbenjárást' a holtrafáradást. Áz emberiség fejiódésképtelenségét. Ezek után valóban talánvnak tűnhet u, t,zárőszózata:

,1Vondottam, ember: kilidj ás birya bíiryi/,',Á mű ellentmondásatt az értelmezők általában Lucifer ,,szám7ájára,, úák. Azért olv rút

és fejiődésképtelen az A'dám á\tal áté|t töténeiem, mert Lucife t láttatja ígv veie. Természe.tesen ennek eilendmond a színek történelmr hitelessége, NÍadách rea]ttás&zéke. Nlégis,miben bizhat az ember? Áz Úr -az emberben élő Fénveiv hanga- közelebb visz a felisme-téshez. Á figyelmes olvasó kozelebb kenilhet az ezoterikusan ,,képzett'' lvladách gondolata-rhoz. N{adách Imréról kömvezete tudru véIte' hogy tagja eg1'- rózsakeÍesztes közösségnek.TaIán ez' vagv egyszerűen nagl.fokú nvitottsága és intel]igenciája eredménvezte, hogy képes

63

volt művében a testetöltéseket, az oly sokszor fékemagyarázott reinkarnácíőt helYesen,v alő,sághoz hűen b emu tatni.

Adám, a haIhatat]an elv szakadatlanul újjásziiletik, azaz ujabb személyiségeket kénytelenmegtestesüléséhez felvenni. Az ő számára nyiwa ál1 az ,'isteniiJés'' útja. Áz átrneneti időre

f.l,'-.tt szemé\iségek azonban halandóak, egy ,>aÍasznvi lét'' után megszünnek. Őt. i'

fejlődhetnek a kor adta korlátok között, ám feilődésük soha nem vezet]ret el a halhatatlan

Ur trónusához. NIert nem ez a feladatuk. Á történelem embere mindaddig tapasztalatot

g1nijt, míg halhatatian ténvezőjének etre szüksége van. Á legnagvobb gondot az jeienthen a

[1'okorbúag majdnem halhatatIan mtkrokozmosz' vag.v- más nér,en ,'ereded ember''; ̂ \dám

számára, hogv megtestesülései kőzben magasztos származását elfeledhen. Ez az álomba

zuhanás veszélve, melvről a mesék is szóltak évszázadokon át. Áz éuekszervek csalóka

1átéka fol-vtán az ember számára az t]Iuziő tűnrk valóságnak, s a valóság á1omnak. NIadách

ezt plasztikusan kidomborítja pI. a római színben.Iit Évában éled fel egv szikre, melv néhánv piJlanatra ber.rlágítja elsötértrló lénr.ét. Adám

kérdésére

,,-S le nem dano/r1?"- tgyJik/::

,,l-4édese b b percii n kbe is ueg1,ii /Egy cseppje a mortdhal/an Jájda/ornnak.'. .aii/1perc _ nrágS ígl bervaÍaq',,

, ' ANIuőI mesél Evának ez a ,,vtág-pillanat''? Az ősmúItróI.

,,lig1, éqern, rui n tha á /o rn b a n Je kii d n é k. . . meJ.Jry ruúltba siá//nék,Ho/ . . .b,agy és nernes uo/t /e/ken biuatása.,'

Íguonu ezt szavakba:

Éva megtört állapotában csupán szép álomnak éIi meg a lélek valóban ,,flZg' és nemes,'hivatását. E,z lehetne lelke reális lehetősége, ám ő a,,törpe kot'' és ,,korcsult nemzedék''

közepette valóságnak az i]uzíőt tart1a. Ezért is krált fel szinte szégyenkezve:

,,Bocsáss rneg írii/t álomnak uaráryaNIindei _ uókollak' ismét _ ébredek.,,

.

Ámit tehát Éva itt ébtedésnek ne\rez' az épp a mégmélvebbre zuhanás a bódult áIornál-

lapotba. Az tgazi ébredés szikrái is derengenek ugvan benne, de a kor ,,ree7itása', einvomja.A valamikorj nemes lelki hil'atás emléke mégis végigkíséri az emberpárt minden idókben. S

a korszakok végén, mrnt a Confessio Fratemitans.ból idéznik, e hivatás rudatát r,'issza is

kapja. A tudást, melvet ^, Lt,,,hagyott kivonulni Ádámmal a paradicsomból''. Ádá*b".'

l'iszonvlag, hamar cstáztk is a felismerés: célszerű lenne szésráIasztani a vaióságot a

IátszattőI.Ig1' elmélkedik például a 7. színben:

,:Mi itt ualó.ság s rti itten á/om?,,Ádá-, azErcdea Ember mindig is tudja, hogy álmodik. Ő tehát -úgv tűnlk- át]áta

bódultságbói szőtt fátylakon. Lága, tapasztalja, hogy sa1át maga és emberisége

mikrokozmikus fejlődés-menetét éli, álmodja. De ez az á)'om-Lét mrndig úi és új szemé\i-

séghez köci. Hol fáraó, hol l{epler, .mint mondottuk. Ezen szeméiviségek számára az

,,arasznY1' álom-lét'' az egvetlen valóság. A halandó személyiség csak ,,szűk korláru lét,'-ben

képes értelmezru önmagát. Adám -s mrnden Ember- csapdája, hogy összetéveszti önmagá.

.64

ban a ha1hataúan és a halandő tényezőket. Minden idők szent tatú tanitottÁk ezt. Idézhet-

iük pl. (Hamvas BéIa fordttasában) Tibet nagyjait: ,,Ne feledd el soha, hogy az éberség az

egyetlen ösvénv. N{inden Buddha ezefl az uton )árt',, Igy azan flem ̂ z,'egyéni én'' ismetete

és tudása meriilt fel benne' hanem az ,,őrők valóság képe''. Ha zzonban halandó személyi-

ségével' annak kotlátolt tudatár'al és vér-lelkével azonosíqa magát, elveszítheti a visszaút

letetőségét. Érzí ugyan' hogv vissza kell témie nemes hjvatásához; közelíterue kell az Úr

,,zsámohához,,, de nem tudja mfu. hogvan, E'zért is lélekzeteIá|Ittóan ngalmas a ,,felébte-dés'' színe, a 1'5. sztn.

Áaa- megtört áIlapotában érzéke!, az tlhuziő-vtlághataLmát. Á'z át]átás képessége azon-

ban nem született meg benne. Keserű tapasztalatai mégrs nagYon fontosak' }rrsz töprengés-

re sarkallják léte lénvegét ilietóen:

,7Ílmodtan-é nak, uag)/ rnlst á/ntodon.E,s ti/talán tijbb-é' rnint ti/on, a lét,Eg percre ne! a ho/t an1agra s7á//,H ogy a i;yt / eg1, ii tl uégképp s ié l bo n o /1. o n ?tIiért, miért e percn1i ijnÍadat,Hog /ássuk a nem/ét bory1l/rnait?,

Ádám' az eredetl,Ember halálvilágba ,,bukott maradéka'' ilyen folvamat után érik meg az

lsteti szőzatra. Az Ur világosan feiismerten az emberp átral a megr,-áltódás lehetőségét.

,,..hajó/ iigyel,<, ,8y sitiigt ryngJi/édS'linet/enii/, rne/jt uissiaint s eme/,Csak ai! köuesd. S ba tettdús é/etedZa1ában elnémul ei égi siti,E, gönge nő tis{ább /e/kiilete'Ai árde ke k no cs kátó l táuo /a b b,Megbal/ja ai!, és sryuerén keres{iilKöltásrytíé fog és dallá sptnídni.,,

Áz isteni sző tehát kinek-krnek ,,szíveÍén'' kereszni^l hallható. Á nó itt természetesen épp

olv szerepkörben trinik fel, mint a Gvöngyszínű IIö'na mesében. Áz Emberben éiő ősi,

ereded' lélekelv ielképezője. Ha csupán személviséget látunk benne' elvétjük a mű értelme.

zését. I(önnyen ieránthatjuk egy közönséges anvagr sil<ra.NÍadách azonban ezzel a csodálatosan pontos' ezoter.ikus jártasságot tukröző és esztéti-

kus formába öntött gondolattal adja át olvasóinak legfontosabb tanítását. A szív megőrzött

a keveredés vllágában is valamit eredeti lehetőségeiből. El benne egy* halhat4dan mag, egy

gvöngvszem, meiy képes meghallaru az égs szőt, az isteni tanítást. NIikor képes erre? Ha

eltávolodrk,,az érdekek mocskától' '. Egyébként nem. Áz isteru szőzat a ,,csend hanga,,.Ez

zajb an, ttilekedésben nem hallható.A'z anvag vtlága r'iszont za1os, Azzá tettuk. Ezért is v^ÍI ̂ ma embere kétségbeejtően

nehéz helvzetben. Szeretné megtalálru a felemelkedés lehetőségét, de szinte önmaga

tor|aszohja el a lehetősége úqát. NIert ha a szív nem képes a belső, ,,érdekek mocskától

távoli'' hangtól megérintódni, a magasabb tudatosodás sem veheti kezdetét. Viiágunk és az

eredeti teÍemtéS szakadéka nem ludalh^tő át agyagvilágunkra koncenváLó eszközökkel,

módszerekkei. Hisz olv föimérhetetlenül n^gy ̂ kettő közötti kiilönbségl Weöres Sándor -

20. századl költőnk- csodás Háromrészes énekében így képiesín ezt:

65

,,Hét s{n no7og itt és bangöiön.Egtetlen, aranl csend uolt odalliinn."

Az egyetlen ))aÍ'^fly csend', viiágának létezése mrndig is ismert r'olt a rejtélyek követői

számára. Ennek tgazságát hordozzák a mesék, balladák, archaikus ima-versek Yagy ^

különösen tiszta indíttatású műalkotások. Legnagvobb étdemük a felébredéste ösztönzés.

E,gy ezoterikus csillagév r'égén, egv világkorszak váltópontján -közepén- különösen nagv

jelentőséggel bír mindez. lHisz korszakunkban, a 33. I{risztus-beereszkedés időszakában,

Dante m.gfog"lrnazásában ,,az emberéIet útjának felén'', aikalmassá vá|hat újra minden

',Fénvlénv; a felébredésÍe' az tgazság átfátására, az évszázezredek alatt r'iselt béklvók

széttörésére. S ez az igazi Forradalom. Ezt a lénv saját tudatlansága ellen vívja mrnden

E,mber javára. Erre ösztönözhet ]vÍadách műve rs.

Ennek seitelme haga át a Kárpát_medence szépirodalmát, melvnek csupán felszínét

érrntr ez az előadás. A 19' századtóI mrndez egyre trrdatosabb, egvre ösztönzóbb. F]zért is

kap nagv lendületre a népi kuitura hagvatékainak g1újtése. Nfese-' dal- és balladakötetek

jelenne[ meg a 1'9 század 2. felében és a 20. százld elején. Feieler.enítődrk ilona-afly^, ̂

iél.k".,uo míio,z", a Tündér llona mesekör. Az égeragadott lé1ek mítosza' a pokolra száL]ás

történetei. Felidéződnek kozmikus iker-erő párjaink: Hunor és NÍagor' Ánlla és Buda' Szent

LászLó és Géza. NÍegrndul ősműveltségúnk, ősr''allásunk kutatása. Jó péld,a eÍre ̂ I{rsfaludi

Társaság felhír,ása ii. Á kutatásta szánt kérdéskőröket László Gl'rlia Arpád népe című

könr.r-ében teljes teqedeimében idézi. Néhánv köziilüki,|,.ohok., i/ődeink;nek Íöbb isleneik, uagyJ.e/sőbb /éryeik...s ne!,eredetlí és1e/entésiíJbga/mak aiL:r,

Ór, ordög Eréql, Manó, Ó"as...? Mi uala bitök a ui/ágeredetérő/ és /eedő uégéről, kii/önlisen a lelek

s1pbadságiró/ s-ha/á/on lli/i á/lapotán|/? L/o/t.e r niJé/e össryköttetésben u ua/lás aJejedehnsége/ uagy

,i{,ség;i/. Kk uo/tak a táltosok, 1ónk, bűbájosok,..? L/o/take ináik, énekeik, iinnepeik, srynt

1etiik. -l Áttt , e/eink regi ual/ása ua/arne! s ni/1 uisioryban a bellén nito/ógiáua/, a pcirs{vnussa/, a

manicheirynussal, t'igy a s7kiták és bunok uallásáua/...?,,Á kérdésekr1. ,,^gi\,^ született azon művek

"s' tésze, melveket ma is tudományos

igénr.u szakmunkaként használhatunk. Á szerzők ismertek: Csengerv Ántal' KálJLav ferenc,

Ii;urea''u Lajos, Kandta Kabos, Ipoh'r Árnold. A 20. századbóI: Diószeg Vilmos, Fáv

Aladár, H.',zk" József, Lükő Gábot, N,Íalonvav Dezső, Za1tlFercnc _ hogy csak néhányat

említsünk. S magányos nagyságként jelenik meg NÍagvar Ádorján alakja. Hatalmas terjedel-

mű, Az ősműr,eltség cím.t viselő könl.r'ében vázol elénk egy teliesen elfeledett műtat.

Őshonosság etméleút és eleink,,LelkJJsmeret-val7ásától'' írt gondolatait - sajnos. ma is

ker,esen ismenk. Á ,,valamit tenni ke11', hangulata, mint látható a példákbóI is, siirgetően

érintette meg a Kárpát-medence tudósai' művészei egv- részét. Á köitők kóziil mindenképp

megem]ítendó v"ö'". Sándor mellett Szabó Lőnnc' kr Uparusadot iS iiltetett át magyarra.

Vagv Hamr,'as Béla író' ]<rt \ü7eöres Sándor a mesterének nel'ez.

É"11o'". a Káryát-medence lakóit több elmélkedésében is a ,,méhes népének'' mondja.

Áz ,,Áranvkor emléke', bűr.öletében é1ő népnek. Ámelv vár. N1ire vár? Az,'eliövetelre'', a

nag1 feiébredésre. Hisz sokan' mint szrntén Hamvas iga, itt él.nek ugyan, de ennek

nincsenek tudatában. Ntíg mások hosszú évtrzedeket képesek eltólteni odaát, -a fuggönv

níoldalán- annak lutében, hog,v élnek. Tudatlanságunk mértéke különböző. oka azonban

ugy^n^z. Hiánvos' fogolv létünk, melv k.regészülésre l.ár. E,nnek feltétele a felébredés.

Iörne..ál című regénvét Hamvas Béla az ébredés Iátomásáva| záqa: ,,1(észu1ietek a

nagvszerű ébredésre. Csak ott lehetnék.-iegaiább a kapuig ét1ek, az ígéret földjére legalább eg'veden pillantást vethessek,' egyet-

lenegvet -,,

Az ígéret fóldje viszont benniink van. EztJézus Urunk is rudatositotta az őt hallgatók-kal. Ez a Jézus á|ta| péIdázatban megnevezett isteni vetőmag vagy manicheus szőhasznáIat.ta| a ,,fénylő Ető,,, melv elnveletett. Uj életre kell őt segíteni, hogy* megsz abadttása végbe-mehessen. Á Kephalaia 59. fejezete,,,Áz elemekről, melvek SíÍtak'' címmel ábrázolja aSötétségbe, az an,1agba vettetett fénytészek áLlapotát, A kevetedés világába juwa az alvás ésfelejtés veszi kezdetét. ,,Téveivgésben és feledésben feküdt, elfeledte uszia.1át és nemét ésnemzetségét.''-olvasható a lélekről. Á manicheus zsoltárok is idézik ezt az áIlapotot: ,,ltliótaa húsba köttettem, elfelejtettem isteni mivoltomat _ KÍisztust. I{ész voitam tnti az őrültségpoharát,. '.'' Egy másik zsoltár a háIa hangán szól: ,Jöjj Uram Jézus, lelkek megr.áItója(szótér) ki megóvtál az ittasságtól és a világ hibáitól.,' De természetesen a NÍárut megelőzőidőszak is csodálatos művekben énekelt a felejtés és felébredés állapotáról. (Ilven pl.aTamás aktában fennmaradt G,vöngvhimnusz, melYet esd, r'etített képes előadásunkbankrcsit részletesebben idézünk mard.)

Áz elvesztett Brrodalom emiéke sokféleképp visszaköszön tehát. NIa délutáru előadása-ink is elsósorban olvan műveket idéztek, melvek az álomba zwhanás r,.eszélveiről szólnak. Sennek végső fokozata a teiies megdermedés, a kővé válás. Elt bízon,;ára ennek a rudata isnépünk körében, hjsz a kővé válás alapvető mesemotí'u-um. Szetepel többek között a szépenszóló pelikán madárrói vagv aÍanYmadárróLszóló mesékben is. Több változatuk hagvomá-nvozódott ránk, többféle földolgozásban, Hitregei elemei s napjainknak szánt űzenetemrnden v áItozatb an felis methető.

Bbton mondhatjuk, az AranYmadát tőrténet a 21'. század emberének sürgetóen fontoscselekr.ésten'ét tartalmazza igen szép, gvakofta a manicheusokra emlékeztetó képekben. Amese jelképes nvelvén szólva: az eivesztett, elrabolt Fénverőt kell megtalá]nunk önmagunk.ban. Eletfánk legtetején... Azaz oIyanná kell lennünk, mint az anyagvlágvonzásától teljesenmegszabadult királvleány. o a kőemberek rémító tömegén át vág utat a Hegvre, hol acsodálatos Fa á1]. S úqa végén les7ll rá az Áranvmadár. Es a leánv -a beavatott. visszatér amegmentéS re v áró embenségh ez. I gv segíti úi éIetre kóember- tes wéreit.

Es ekkor, mint Á csend hanga mondja: ,,febeng szavak nélkül a természet mindenhanga, ezernvimódon hrrden'e: trvendezzetek, óh NÍjaiba lakói. Eg,v zarándokvisszatért amásrk paÍtÍól. Uj Árhan született. Béke legven minden lénnyel.''

Kedues MegeknÍek!

Reméijük, egyre kevesebben vannak közötnink, krk azt }uszik mrndez csak szép szó;^zaz mese, ima, költeménv, melv egv időre képes elgyönvörködtetru. I(özel sem. Ámi azidézett művekben megszólal, srilgető életfeladat. Áz ,'isteni vetőmag'' napjarnk borzalmatközepette kiilönös gondoskodásban részesul. Áz egyetemes Krisztus.efó, ,,manicheusu1'' a

',Fénvlő Jézus,, ereje kiárad föIdünkre' hogy meiegéné| szárba szökkenjen az isteni ^r^tástermése...NÍieiótt földünk újabb kozmikus éjszakába hanvatfana. Természetes, hog\'' azisteru gondoskodás rr'ég az é1szakába hanvatlókat is felkarolja. Áhogv sok mítosz szól avizek felett lebegő isteni Léiekzetfól. Á soha el nem aluvórőI. Előadásunkat ezért isfe1ezzik be egy aratődal szövegét idézr'e. Nlítoszi üzenetet hal1unk ki soraiból:

,,E /uégeiliik, eluégeillik ai aratást. . .Egés7;fa/u, eges{alu rnind alus{k' niil a/asryk,A ni gaidártk, a mi ga$ánk nem alusryk.tlost is nilunk, most is nilunk gondo/kodik...

Ní kalo tas4egl yise letben

TerentőjelG1 ői Li s {ti s 1o b ra s ryrl űu é s 7 a / ko tás a

,,S ryiQon háryato kra ege k barrxay'a,,Fohi: Sryabó Antónia

,,Ro m o l h a t at la n Jé ry koro n a n ka t ry e 11 ii k h á t e /.A soba nerz hervadó, sagárn!Jírykoronátfonjuk meg!,,

(NÍanicheus himnuszrészlet Gi'.u.ra Arpád és Juhász E,dit fordításában)

A hon,ágy és a hazaté.rés balladai jelképei

Í,tn és előadta: Botját Kata/in

Kedues Vendégeink!

Á jelképek tukrébe pillantva népköltészenink legősibb műfaját ' a magyar népballadákat

értelmezzük a gnoszdkus filozófia segítségévei, tudva, hogy minden kor emberében

megr'olt a belső alap' amelvhez önnön \éte céIját' és értelmét keresve fordulhatott, a kapu,

amelyen át az lgazság a kereső segítségére sietett, nem tekintr'e személyére, műr'eltségére, a

társadalomban' vagy a korok forgatagábzn elfoglalt helvére.

Á jelképek értelmezése maga ts egy tudaü út, amelven a keresőnek szükséges egy állapo.

tot elérrue al^lhoz, hogv a ielkép története, kulturális gvoketei heivett a valóságot legr'en

képes látni és láttatnr, ezáItal, mrnt egv kulcsot hasznáIatba venni, és mások számára

használhatóvá tennr.Előadásomban három magvaf népballadát, mint a gnosztikus bear.atási folvamat rejtjele-

zett hordozóiát szeretnek onök elé tárru' összekapcsolva marucheus gvöng1'himnuszok

részleteir'e1.Célom rlem az) hogv erőltetett szó szerrnn párhuzamokat, hanem hogv egr- nagvon

magas rudatr síkon létezó közös forrást találjak. NÍáru kincs eít az egész r-ilág számára

elérhetővé tette, mint .gv É1ő fénvfotrást, aminél lámpáinkat meggrújthatjuk. Szeretném,

ha ma ezt a fénvforrást látnánk bailadáink lámpáiban vtlágstan:.

A ballaclákta elsósorban az egymással szorosan összefuggó jelképtendszenik m1att esett

a váLasztás.lz előadás három részből á1l' mrndhárom hasonló szerkezefű:

Először az e\ernzendő baüada egv vanácíőtát hallhatjuk. Áz énekelt szöveg nem mindig

^zon'os az elemzettel, mivel nem mindegvik szövegközléshez meliékeltek kottát. Az

elemzendő szöveg l<lváIasztásánál igvekeztem a legteljesebbet, a célt legrnkább szoigálót

megtaláku a rendelkezésre á1ló anvagból' az idézetek mennviségének növelése nem

eredménvezné az éteLmezés lénveges váItozását. Á ténvlegesen elemzett Szőveg nvomtatott

formáb an ho zzáférhető.A bailada e\hangzása után a jeiképek gnosztikus kibontása következrk. Itt nem tétek ki

mrnden értelmezési lehetőségre, a ba]]adák jelentésének csak ezt a sfl<ját szándékozom

bemutatru. Ezt a lehetőséget éppen a jeiképek,,1étra.iellege', |<lnáIja fel: A föld fölött 15

centir.el és a létra tetején is ugvanaz a képlet: egy. vagy két fuggőleges oszlop és egy

r'.ízszintes fok tarqa mászót. Á jelkép forrná1a nem váLtoztk meg, csak az értelmezés

lehetőségei a különféle szinteken.Végul eg}-.eg,v gyöngr'himnusz-részletet kapcsolok

.a balladákhoz, hogy a kapcsolat

önkénielen.lt i' ''ulia'''.^1ó.'á leg1,en. Nem e1sósorban a szövegr hasonlóságot kerestem, bár

r]ven is van, hanem a jelentés rokonságát. A hrmnuszokat Juhász E,dit és Gl'ura Árpád

fordította, C. NI. Siegeft műve aIapján.E.lsóként eg1' ker.éssé ismert magyaÍ népballadát, a Bagolv.asszonv-t értelmezziik.

72

Bagoly asszonv

Pusila ma/ombaPus{a ma/ombaCsefa gerendaCserfa gerenda.

Aryn il/dögé/Aion ii/dogé/Egy bagol1 ass\oruEgy bago/1 aÍJ.\0/1J,

.Vél irsi nért bánkórlii.A[ert irsi nert bánkr)diiTe bago/1 ast<onJTe bago/1 ass\onl.

Jaj, bogyne sírnék

Jaj, bog1,rte sírnikHogyne bánkódnékHogyne bánkódnik.

Ottbon fe/edemOttbon fekdenCllia rylos3o!árnClia ryosio/yin

Abbanfe/edenAbbanfeledemt:des uramotÉdes uramot.

Ainelktt bagttanAinellett hag,1s,Rengő bőuőnelRengí bőuőrnet.

ÁbbanJiledenAbban,ű/edemSínífanoÍSini Jiamot.

Ainel/ett hagl's1l,Aimelktt bagttantZáros ládánotZáros ládántot

Abban Ji/edenAbban JeledenKaika kofilontKaika konjont.

Ha1aiitt uónaHayiitÍ utjnao/1at ugranék}Íint a paipa.

Hayiilt uónaLlalaiitt urjnao/1at perdil/néktr4int u kaika;\lint a kaik,t.

Hitltak ettgemeíHiutak eftgemetHqy balanenlekEdes aramhoi

Hiutak engemeÍHíutak enryemetHogy haqgneryekSínifanhoi

Halp is rnenntikHaia is menúkIiagon siíuesenNagyon sryuesen

Haia is mennékHaip is mennékDe már :iégye/lenDe nár siégyellent.

Q'argvas:392.)

Pusila rna/onbafrr"l.

"inirrJ,,

Rajta sétikálBago/1 assionka.

Utána sátá/b-e1érgölin:l4é sírsi mé sírsiteBagol1 asslonka?

ff i"- 73

Hogyne sirnék, teFe1ér gölice!Hon fe/eltAtienRö,go bőcsőnöÍ!

BennJi/e1finmSíró gyermökön;

JE,Jq,gterrurikrin,Síró gyerrzököm!

Mé sírs7, mé sirsyteFe1ér gölice?Hogyne sirvék,leBago/1 assionka!

Hottn J'elelfitnntZáros lrjdámot,Benn JblytötternC1öngytis párÍánot,.

Ja1 gyiingytis pártán,S ;ép gyti ngyo s p á tán ! (I{nza:1' 12.)

',,áItozatban ismert, ezek a r.ariációk viszont a történelmr NÍa-

szárrnaznak. ígv feltételezhetően régebben sokkal népszerűbbF'z a bal]ada alig néhánv

gv arország egész teniletérőivolt.

Szomorú tartalmával el]entétben az úgvnevezett ,,l'idám balladák'' közé tertozk: ,,Erynda/ kö3ben ai tJtak krirbe á//anak, ame/ytek korypén egj Ú,i ál/ ke(ben ptirnát Íartua és srynlé/getue

körijs-kod/, nig a kiirbő/ kiutilas{utin eg1, /eátylt, a párnát e/ébe tes{ tis arra térdepe/,. rnire a /eán1nak is

/e ke// lérdepelni, uálas{Q.a cstikját e/Jbgadni, a{án a párnáual a kijr kt;rypébe kiá/lani ai" tix, he/1ébe,

köri)/sryn/é/ődni s aJinnírt módon a körbeni iJtak köryt/ egyet uá/asilani stb.',-,lqa ,,Yadtőzsák'' című

könl'r'ében a bal]ada első leiegr,.ző)e, Iinza János a XIX. század másodr.k felében. $i'iza:l + J . )

Í párnáta.térdeplő pár eg,v pillanaua egymással szemben összekapcsolódik a csókban,

majd helvet cserélnek, ezutáÍL a kör újra kezdődik. Ez a kör1átékok jó részének általános

sémája. A magyar népi gyermekjátékokat, párváIasztó játékokat küiön előadás keretében

keliene bemutatni, most leg1'.en elég annvi, hogy ez a játék az é|et. örök kötfotgását, e

szuietés és halál váItakozását szemlélten, de végső SoÍon azt. a fo|vamatot is, amelvben

helvettesítő áIdozat árán valalrit kremelnek a körforgásból.Á balladaszöveg jeiképei: a Bagolv.asszony' a Fehér gerlice, a Puszta malom, a cserfa

gerenda, az elhagvott otthon, a sírás, a visszaemlékezés és a visszavágyás. Mindezeket

értelmezve egészen könnven felismerhető a gnosztikus ösvénv első állomása' az önismetet

megszuletése és ebben a pilIanatban az ósemlékezés felébredése a mikrokozmoszban.

A párosító ;áték új értelmet nveÍ: a nagvon régr, bánkódó lélekrész skását meghallr'a

azonnalvalami új ielenrk meg. NIás szőhasználatában: ,,Amikor a tanuló megénk' a mesteÍe

is megjelenik."Á magr'ar népballada bagolv asszonya ősi és ntokzatos lénv. osanva: madár-lélek, a sötét

(Irétköznapi ember számára ismeretlen) terúletek \átőja és lakőja, E,ber abban az időben és

asztrális térben, ahdt az átlagember aiszik. Napiaink nép}utében halá]madár, régen más

madarakkal eg1.utt a sziilető lélek hozója.A bagolv-asszonv tehát a létek kuiönféle állapotart jelképezheti:

A démoru-asztÍális T ilith-nek bagolvlábai l'annak' ő sivataglakó' a törvénvnek nem

engedeimeskedő fér; nélkirli zabolát]an női lénv, akit eredetileg Ádám feleségének szántak,

ám ő fe|7ázadt és megszökött.Egv ősi domborműr,ön a természet.anva, minden földi lénv szúlője, a meghalásával és

újjászületésével a töldi élet körforgását fenntartó és jelképező Istár két oldalán láthatók

baglvok.Á görög mrtológiában Pallasz Athéné jelképe és megszeméivesítője.

' 74

Áthéné, a szitz istennó anya nélkül született, Zeusz fejéből pattant elő teljes fegywetzet.ben.Pajzsán viselte a Gorgó fejét (a dialektikus természet valódi arcát), akinek ezt megmu-tatta, szőtnvethalt' hiszen a teljes valóság megpillantása azonnali megszűletést eredményezaz új életteniieten.

E bagoiv asszonvok a bukott lélek fejlődésének állomásart ábrázolják.Á magyar népballada bagolv asszon)ra már nem ilven nagv hatalmú lénv. N,tindezeken a

fejlődési állapotokon nil r'an. Sír, mert rádöbbent r'alódr otthonától r.aló elszakítottságára ésmagánváta.

Á lélek ósemlékezése felébredt'A dialeknkus élet határterüietén, eg\' már nem őrlő malomban bánkódik' Á bagoly

aSSzonV egv cserfa gerendán ü1, ennvi maradt az é|et fájábőI, amiből végsó SoÍon a malom isépriLIt.

NIagánva és sírása a Puszta malomban féleLmetes, a dralekukus Nap fénvében járókmesSze elkerü]ik.

Beszélgetőtársa egr' ,,fehér góIice'' (fehér gerlice), a hétköznapi ember által ugvanúgvnem ismert gaiamb.

ok ketten az elhagyott malomban, a dralekukában megrekedt mrkrokozmoszban beszél-getnek.

A bagoly sír, bánkódik helvzete, otthonától való elszakítottsága miatt, a miatt a feledésmiatt, ami mratt aztán őt is elfeledték.

Ők k.tt"n összetartoznak: a megbánó és síró' és a sírást meghalIó és a megbánást megér.tő.

Áhogyan egv lvÍ anicheus gvöngr.lrrmnus z :írj a :Ine, eljött a nag gógyító!o ért,abboi bogl nindenkit negyógyítson....,, Ert a sebekJi/tárásáhois tudja, erybii/ést ni hoiFeltár és negtisiiít,kéget és negerybit egJa\o|t ilaplnt.

${anicheus gyöngyhimnuszok: 17 vers _ 34. o.)

Áz eIőadás további tészében a NÍolnár Ánna és a Júlia szép leánv (}Iánon szép llona)

című baliadákat szeretném bemutatni.Ezek szewesen ósszekapcsoiódnak az eLőzővel: Á NIoLrár Anna a malom.ieikép miatt'

és azért, meft ő az elcsalt feleség, aki saját erejéből bgyőzt a csábítót és visszatér lrrtes

wához és kicsin'v fiához, akit elhagvott, és aki után a bagoi1' asszonv sír.

,,G1ert ue/em Molnár AnnaG1erv uelem bujdosóba.}iern meglek én uitéiurarr;l/agyon nekem kicsi fan,Kicsifan, jánbor uram:K ue / ni n cs e n n1 ugo da /rz am,Se e11e/en se nappal0ru.G1er.e, gtere, Mo ln ár An n a ;I,/agyon nekem bat palotám,S hetedikbe téged tet{ek!'4ddte addig csábitgatá,'z1'n e d d ig e l x a /oga t á.

Mennek, nternek mersry be/1en,Ződ erdőnek kö3epében.Ű7 t ia, Molnár'+ntaBunisJának árryékába,H agt fe kiigyen ai r) kdbe ;S néi7egy kicsit aJiienbe!Mo /nár An na, fuIo lnár Anna.}4o lnár An na, fuÍo /nár Anna,Fe/ ne tekints bunisJára!Nen tekintek, atéi uram.E/aluuék ntéiuraru,S NIo/nár Anru Jbltekinte

75

Bunisfának tete1ibe,S neglátá a hat siép leánjlt,Hat siép leáryt felakas7lua!fukgondolá ő nagiba:Hendiknek őtet tesi!fuIegdobban a g/€ftge tryue,S megtsordu/ a rneleg kön1ueL/ i té i u rrt a k o rc áj ára.I,/ i té i u ra rn Ji / é bre de,hÍér irsi rhér sirsi hÍo/nár:lnna?F elte kin té / bunis frira,Bunis Janak tetelibe!|x ern tekinlék útéi uran ;Itt e/merc hárorrt ci,raa,I p;-pml,p irrr bi, ci ti,try!

Kcsi Jian, 1 ám bor ararn,Kiue/ nem uo/t nlugodalmam,Se {je/em, se nappa/orn.I ndu /j e /ő / &Ío / tár',,1n n a,Bunis Jának telejibe!\eru rneglek én ntéiurarn,\eru sioktaru én e/ő/1ámi.E/őlnene uté;aran.kkapá aJéryes kurdját,S /ecsapá a uitéi ryakát!Fe/öhöiött gun1a1ába,Fa/dig ueres ángliába;Felsiökött a paiprira,S e/indu/a bait!.ába,

J rirn b o r u ra. kap uj á b a.

Jánbor gaida, jánbor ga$a,A d: i- e s ryi / /ti s t 91. ts ia kára ?

|xI em adh ato k uitái urarn ;Van énnékem kicsifan,Kiue / ni n cs e n n1 ugo da lm a rn,Se yielem, se n@palom.

Jánbor gaida, jánbor ga$a,Meg uagyok én a71;9/ siokua!

J án bor gaida. 1ám bo r ga$a.Van-ejő bor aJ-a/uba?Vagyon uak itt a siornsiédba'E igy, e igy j án b or ga ida :H,ix,8y kupát ai as{a/ra!E igy, tig1, jó s io /gri /ó :H o 11Jb rgá c so t e1 t s ig kára !Kgo n b o lta a gu ryáj á t. ;ű,b- ö l dig ue re s á ng/i áj á t'S negsiop |aÍta kiti 1i,lt,KcsiJia e/a/uuékHuia nenejámborgaida:I./itéi uran, ttitéi uram,fuIi lebessen annak oka.Hogy kisJian e/aluaa!

Jűnbor gaida. jánbor ga1/a.

Jőne haiaJi/eséged:trI egue rn é d. e ; uagy n egs { d n á d,.t,.,agy boltig srymire bárynád?fuIeg se ueruért, rneg se spldnárn,Ho/tig srymire se bán1nárn!Kigorubo/ta a gun1áját,F ö /dig ueres á ngliá1 á t:hIegcsóko/ta kiui Jiát' .

íJcsi Jiát, - jánbor uráÍ.,,

Sargyas: 46.)

NÍolnár Ánna a puszta malmot új munkahellvé tér'ő aSSzonY. Nem bagolv többé, hanem

,,mo|fláf,, felismen egv önmagánál nag,vobb és ősibb. Iétező, a mikrokozmosz létét' és

annak munkásává lesz. Hárman élnek eg1rrtt: férjér.el és síró kisÍiával, de ez az éiet nem

elégíti }<r. Homályosan valami tál-o]r útra vágvik, hívást r'é1 hallani, és tudatál1apotánakmegfelelően engedelmeskedik is neki.

Egv katona érkezik vörös egr,-enruhában, karddal, és magár.al hívja. ivÍolnár Ánna pedig

,,hosszú úua, bujdosásra'' indul a csábítóval. A vörös ruhás vitéz népmeséink gyakori alakja,

de például a végső SoÍon iráni erederű ParszifáI mondában is szerepel: a vérben megírt

törvénvt' a családi karmát testesíd meg. Ámikor a lélek elszán1z magát. az alapvető megvál-tozásta és a mikrokozmosz szolgá|atára, mrndig meg1elenik aftg1törvény, a vét ere'je, és

olvan útra kénvszeríti' amiről aztképzdheti, hogv már az az egészen új, amite hil'atást érez,

Pedig valójában karmikus múlqának erői lesnek rá, és megpróbáL1ák megtagadni.Á csábítás egvrk eszköze, hogy a katonának yan már hat palotája (más vá|tozatban kővá-

ra), a hetcdikbe őr teszi.i(őmíves Iielemenné című balladánkat mrrrdenképpen meg kell itt említeni, ha részletes

elemzése nem is lehetséges: már hat,iát áD', mlndben i(őmíves l(elemenné tarqa a falat

76

e\őző lnkamáciőnak elmult prőbálkozásai olvan időkból, amikor még csak a dialektikatörvénye létezett. Hat a dialektikus bear'atás Vénusz. száma, a hetedik prőbáLkozás valami újeredményt kell, hogv hozzon.

Ződ eúő közepibe burus (bokros) fának ánvékába megpihennek.A fa életfa, alatta pihenni készülődés a kiemelkedésre. Á katona feje NÍolnár Ánna ölé.

ben van. Kelen és középkon magyar ábrázolásokon gvakori az úgynevezett fejbenézésijelenet: Ennek magyatázataként a szerelmi egpittlétet szokták megnevezni,|:ár a szent nászmaga is szimbólum' a menvegzó draleknkus szinten a törvénvnek való alárendelődést, a(malom)kerék forgatásának, éiet, haláI és a generációk váItakozásában r.aló részvéte]nekválr]alását jelenti.

Áz e\őző rnkarnációk prőbákozásai az éIet-halál fájának megmászásával kudarcra ítéltet.tek, halált eredménveztek. Ezt rudja lvÍolnár Ánna' hiszen nem alszik el, ígr- alkalma nví]rkfelprllantaru. A hat halott |eánv analóg az igért hat vánal. Ha feknászik. vagvis véglegesen akettósség, a dialektika beavatását választja, egr''- iátszat-megr,-áltás foglva lesz, eg,v ,,korláto_zott örökkévalóság'', aha|áI területének lakója marad.

Az igazság megpilIantása őt is stásra készteti, mlnt az előző ballada bagolr. asszonvát. Ákatona felébred' és tájön, hog,r, NIolnár Ánna tudatában van a veszélvnek.

Hogv-an lehet }aiutru? Csellei, önmaga aiárendeiésé.,'el és megtagadásár'al (,,Nem szok_tam én előI járru',), el tudja ragadru a kardot a katonától.

Á kard az igazság szimbóIuma' mint ilyen rendkíl'ril hatásos feg1'v.er: }Iolnár Annamegszerzi ezt, és sajátkadjávallevág1a a katona fejét, és felölti annak vörös ruháját. E,bbena viseletben, a karddal feifeglwerkezve visszafordul. Vérének örökségét uralja, az nem rudiamegtámadni többé, olvan lénnvé válik, aki mostmár valóban a megl.áltást készíti elő.

Hazatér fér1éhez és gy-ermekéhez, a mikrokozmosz igv jelképesen kregészül, és úiraműködni kezd, Hazatérésekor álruhában van: szállást kell kérnie, és ő lehetóséget kapkarmrkus adósságának töriesztésére és feladatának elr'égzésére: bort és vacsorát kér, azaz, eszeilem tápláLékát,.íg ó maga életmentő és tápIáIó tejet ad. Á rossz' gvermekét elhagvó,ha|áka szánó természetlélek éltetővé fordul.

Molnár Ánna bailadája kétarcu: az ég; történés nem, csak ennek a fóldön futó árnyékatűnik fel, a misztérium: az egyetlen dráma elpróbáiása ugyanakkor az e|ső áttöréssé váiik.

Ez a tónénet a bagolv asszonv tudatában le1átsződő képsotozat, az ősemlékezés képei.nek, a szívbe írt ler'élnek a dialektikus tudat számára késztilt fordítása' Nlolnár ÁnnaKereszteló János nói alakban: nem ő az, akit vártunk; de az utzt ő készíti elő, és néikülenem lehetséges a megfordulás. Ez a tudatáIlapot akkor szüledk, amikor a ,'máSik'' már jelenvan, de még nem vag1rrnk képesek tudan kapcsolatba Jépni vele. Ő az ösvénv első fázisátjelképezi és nélkulözhetetlen, jóilehet, lrjemelkedru a haláltermészetból nem NÍolnár l\nna,hanem e&V úi női alak, Márton Szép Ilona fog.

Rernénjemrek cé/ja,o /é/ek,jöJ/ e/ ho11án.

ry)/€Ke&Hisio/1 régota uagy siorongató /ánc,okban, uirrasiÍua.H ti t e rn /é ke ii a i ii rö rr s {é rái b a ua ló Jii / uo n u /á sra,

A nst édessége balá/os néregB árua k iga i n aga dért k ü ide n é /,Et ninden regit hátrabagynál,És tij enllem uá/nál,

77

Megerősíte tíen n agan al J é ius e /jöae te /é b e n,Ax,L istenben, ki cé/ja remén1emnek.

E ui/tig bata/rnasságai köyöltNincs egyet/eft eg)) sern,Kj né/tó arra, hogtfede/e aláJbgadja cít,IIert,í nern meg;sa/t ö/bő/jötÍ,

Íne a hitem, ho;y tis{án őn{e/ek.fuIegse,gtt engern ninduégig isle ne m.

S ryn t ere rleiedne k peuéyei,Ó lé/,k, be/éd égtek,[:.-irt t i ;.-ti t, t /,t n r.','/hnt

Többé el nem érbet,.\ I e rÍ jog,l/ / i j{ehd d|'IC rnitden si7tó uétkítA téuejgésnek megii/t.

Te, ó /é/ek,'.1 n e n n1e kb e n gyűj tö tté / kin cse t.(}Iarucheus 91öng,vhimnuszok: '{3. vers - ó5.o.)

A Júlia szép leánv ballada \eányáért a ,,bodor fehér báránv'' a mennybői ereszkedik le' ez

r'isszaút balladája.

,,Itt es kerekedikEgy kerek dombocska,'.1ion nöuekedikEgy édes nlrraÍa.

f ,

Í1a€J aí.dlmd/a,

Csokrus a rirága,Aialatt illualah,Iárton Siép l/ona.

Köt, köti ualaMagik kos1oniját,Fehér li/ionbó/,Korsai róisábó/.

Hol auual nem éi,I:/ionualJe171.Hol auua/ nem ii,Li/iornualfejry.

Itt es eres3kedikE,gl aran1 ösuenke,A19n nöuekedikEgy lbbér báránka.

Jobb ódalán ua/aÁldott napnakJén1e,Ba/ódalán ualaÁ/d,tt bo/dnakJérye.

E Jeliben ua/aNjócuan rnisegte@a,E hon/okán ualaCiJiaferyes uillag.

'\Icg ne jédj' neg ne jédj'

fu[áton Siép llona,Mert ei! Isten battaIÍen parattcso/ta,

a 78

E ,<,p spűryk urgeCsak eg iránt terrnik.Ha te odajőné/.Vé/ed befejiődnék,

E mennlei kqukI\jitat/at n1í!.anak,E, nenryei a/ók\jitatlan ryí/janak.

Mennlei barangokHú7atlan sióljanak,A nenryei gen1ákC1l ú ta t/a n g ú //j a n a k.,,

QGl lós,37.)

(részlet)|- e / ke k 1 ó rege / s3ép le1 ti n Z slt i'.á n n a,Kjsétála uala a rrirya me3őre'I-{ekiluék oda a rórya tiiuére;Boqogatni keidi aran1 sryníí hajar'Mosogatni ke$i ni1nsryt orcájál.-,1 nenn1ből1öue h Egy gya/og ösuén1ke,Aig n ksétá la Jb do rs ry n ű b áráry.'}e iegy /ne& ne uegy r7/eg siép /e1án Zsuryánna}en kisétet uagtok, nenn1b,í/ kr)uet uagyok;'17érí kiildött boiiád ailirJé'1ts Ki:{ut''1 '.i/ryk sergének isak eg1, byl uag1'on,Ha te uehrn e!.östi ué/ed a béle/ik!,,,,E/menjek, e/rnen1ek, csak bogy mennlek ba3a.Hog bucsui1an én el aptintt1/, an1rimtó/.',Elmennek utána mánd kakass3ókor, ...A nenn1ei ajtó n1itatlan megn1,ilik,A mennlei harang huigt/ar qri/lalik,S a nenrgorsryíg koccsa keiébe adaÍik.,,Vise11 em gondot:ryp Qán Zsuryánna,Vise1igondot nind aríkké, Amen!,p'argyas, 104.)

Szrnte nlncs is szükség eiemzésre, a ballada annyka nvil"tan beszéi. Egv domb emelkedikkr a fóldbőL Á megváltás ut)a tokéletesen előkésziilt. Az e\őző két ballada ,,cseÍfa gerendá-ja,,' illetve ',burús fája'' most édes almát és csokros virágot termő g1,ümólcsfa képébennövekszik rajta. tnkéntelenüi jut eszünkbe a g1.önvörű archaikus népi ima: ,,É' '"^ láttamszebb gnimőlcsfát, mint az lLt1ézus keresztfát, vén.el vétzik, vrrágozik, Szent lélekvelgvtimölcsözlk''.

Á ballada másik váItozatában a leánv-lélek egl- nvl7ó rőzsató mellett vátakoz]k.Á leánv képében ábÁzolt lélek isteru menvasszonv: rózsából és ll.Iiomból készít koszo-

rút, mtnt N{áni ekiéz stá)a. Az ilv módon elkészult helvre felülről egr' ösvénv ereszkedik:elkésztilt a kapcsolat és ezzeI a kiemeikedés és megszabadulás úqa megnvr1t.

Á leereszkedőbátánv önmagában is Krisztus1elkép, de a Nap, a Hold és a Csillag' meg agverwák egr'értelműen az áttötés kozmikusságára utalnak, és az ösr-énvt szélessé teszik.

Itt nincs szükség egyéni erőfeszítésre vagv döntéste, a folr,-amat önmagátólvégbemegr'.

Minden nE egybegtűlue,Kirá lli ko s ryoni t fo nj u n k,Ara njt a t é s e 7ii stö t /é tre b o 77u n k.Kőre ktiuet rap.unk,A köuek tis{a s7auak.Illessv;k egybe őket.Rosyoryo lilionok és róryák,Kijsúk egybe őket.. . :Alljunk b,itfel,Új eonunkfelé induljunk el!

Romolbatatlan fén1koronánkat ryer1ük hát e/,

A so ba n em heruadó, sugÍraó fery kosyonit foryu k,,&

(N{anicheus gyöngyhimnuszok: 24. vers _ 44-45,o.)

A három ba|ladátjetképeik SzoÍos kapcsolata, egymásnak va1ó megfeleltethetősége köti

össze, és teszi alkalmassá a manicheusok, és minden idők gnosztikusu áLtaL játt ttt ábrázoLá-

sára. A folyamat va|őjában egyszeÍÍe történik, állomásai nagyon közel vannak egymáshoz,

mégis egymáStólóriási távolságokra: a tudat ktrlönböző sil<1atn.

Á' bo]...''égnek ugyan ez a szinge hasonlóan kimutatható lenne más balladáinkban, v^gy

^ m^gyzÍ folklór más műfajaiban is.

Botflán Katalin rqry

80

Fénjha1.ókG1 ői Li s 7tí s3o b nis 7rn ű ué s 7 a / ko tá s ai

,,Üdut)tret néked, ó l-Í/ek.t ruende3ue uitted harcodat 1ó uéghe1,'

(Manicheus himnus zré s zlet P entagram fordítás)

Mani és a manicheizmus

I. A fogoly FénYtermészet

A vetítettképes előadás szövegkönyve

ostryállitotta: Budabtiry Eua ,1s Horváth Baláry

s ryi n i tógép e s fe / do /go ryi s t uige i1 : H o rvá t b B a /á ry

A s iö uege t m ege /e ue n í te tté k:Budabáry Éua, Horuátb Ba/áry, Mii/baaser |lorbert, Scbrof Róbert

'.1 képi és rynei an1ag össryál/ításában köiryenűkticbek: Botlttin Katalin, Budabáry Éua, Ha/isiIsÍuán, fuIiilhauser I{orbert, Scbrof Róbert, Papp Tnéi1a

'z1 ueÍített képes előadás cd uáltoiaía megrendelheÍő

Hálásan kiisyört1iik a kép1őnűuásryt és nás ttirsrnlíuésrylek teriiletéil do/go3iknak, bog alkotásaikat

rendelkei6siinire- bocsájÍották: A tlokumentunJbluéte/eken tú/Jilbas77áltltk Blaskő Sándor, BotJán

Katalin, Éurtaháry Éia, Győi Lis{ti, Jakab Zsignond, I[agyar Adoryán, h-Iakuseu 'zlleksig, Papp

Teré:ia, Rtjrsa Istuán Tamás és S7abó Antónia alkotósait.

S {uárvtiry a Horto báglon

,,Mit tegyek, hogy éljek?Szabadítóm, mit tegyek, hogy éljek?''

NÍinden idők keresó embere,m e gte n drilv e a haláIv tlás m e gtap a S ztaIás átőI,olthatat]an vágyat étzett a haihatatlan, a váItozafJzn, az isteni rránt.

Nlinden idók keresó emberét

9 "ágy segítette a rejtéllvé lett bőlcsességek kőzelébe.

Igy taláihatott rá egv rejtél'viskolára.

A mrsztériumiskolák szakadat]anul működő lánca

soha nem hagvta magára a haiáll'ilágba bukott embenséget.A múlhatatlan értékeket keresóket fölkarolták, és mindlg is fölkaroliák.

Hozzásegínk a felismeréshez:

-NÍiért is vagr'rrnk e földi világon?

-NÍi az ember feladata?

-Hogvan tehet eleget hLn.atásának?

Á rejtélvek hierofánsar' Szent küldöttei megsegítésünkre hoztak létre szeileml rskolákat

A beavatóiskolák tanulóinak nem eg1'szerűen eg\' tant nlújtottak át.

Hanem megmutatták a magasabb élen'aiósághoz r.ezetó utat.

Á'z lgazi emberré-váiás szent ösvénvét.

Nlagasztos küldöttek szálltak alá sötét, földr terernkbe.NIérhetetlen SzeÍetettel vállalták ahdrá|viágában r.esztegló embenség megsegítését.

Ilven kiildöft volt többek között:Hermész Tnszmegisztosz, I{risna, Buddha, Lao-ce, Jézus I{nsztus és N1áni.

,,Én, NÍáni, Isten akaratábóIJézus Iiriszrus apostola.Annak akatatából, ki mtndörökké é1és létezrk.Akr mindenek előtt r'olt és mrnden doigok után is létezru fog..\kiből származom is.Akinek akaratáb ó1 vag1'o k.

'iltol" nyi].atkozott meg eiőttem minden bölcsesség'Igv származofn az ő tgazságábó|.Ezt az igazságot megj elentettem testvéÍelmnek.Áz ő békéjét megnvilvánítottam a béke gvermekernek.Hirdettem a reménvséget a halhatatlan nemzetségnek.lvÍegmutattam a magasba v ezető utat mindazoknak'krk képesek voltak bemenru az igazságba.,,

(84

NÍáni gyrirlekezeteinek szóló leveleit is úgv kezdte, mint ahogyanAz E|ő evangélium e(őszav ában megszólalt:',En, Máni' Jézus Krisztus apostola. . .''Ezt a megelölést választotta, meÍt magát I(nsztus és aSzent Szellem Í1szt^ apostolának tekintette.Róla mondomaJézus:

,,Elkr.ildöm nektek a vigasztzlót, a Paraklétát.''

NÍáil, a paral<J,éta világvallást alapított.1000 éven át hírdették és követték tanitását azAtlann óceántól a Csendes óceárug, Spanvolországtól l{ínáig.Történeu feljeg.,.zések őrzik nvomait a Iiárpát-medencében is.Itt úgy hír.ták: az érdek nélküii Szeretet vallása.Á vrlágosság üzenete most újfa -

minden eddrgrnél érzékelhetób ben - r.is szatért hozzzőnk,

,,Babilon otszágából jöttem, hogy elhozzaÍn az üzenetet a világnak.''

NÍáru 21S-ben, más adat szerint 216. ápr:Jls 14-én szüIetett. Ápla eg1,'mandeus kereszténvközösség tag1a. Á Párhrus Birodalomban letelepedett közösségnek rulaidonítják a ',Tamásaktában'' felleit, csodálatos Gvöngvhimnuszt is.

Á dalegv vándorutról szói. Á krrálvfuói,lrr a gyöngvöt kutawa az anvagivriát rabjáválesz. I(üldetését' szárm azását feledi.

A gvöngv magasztos jelkép. Jeiképe a szívben rejlő isteru szrkrának. Áz igazságra nvilóajtónak. Á drága ékkőnek,Jézus magszemének. Ennek fellelése vezethet vissza az ag,aiházba

A hrmnusz buzdító sorai mindannviunkhoz szólnak. Á r'alaha szívünkbe írt levél beszélhozzánk:

,, Afi'ádtól, a királvok kltá|vátőL,S kelet úrnőjétól, édesanvádtól,Es jó testvéredtől, másodsziilöttünktőI:Békesség tenéked, Egviptomban lévő.Békesség' üdvösség fiunk E,gnptomban.Á]rnodból ébredjél ű1 ha1naka ottan'Emiékezó lelked szar-unknak megnvissad.

Szolga igád tedd le, kuálvok saqa vag1'',E,lmédben idézd fel fénvló palástodat!Régr öltöz éked aranvsz áI bírnezte,Rag1 ogó kelmédet gvémánt díszítette.E'mlékezz a gt,.öngvre, a kincsek kincséreNÍiért Egliptomba elküldöttunk téged.EnlékezzéI, s biz,zá| ígéreteinkben:Ékes palástodat magadra öltheted,N{inden időkön át benne tundökölhetsz.

85

Ha bátor vagy S kész z gyöngyöt hazahoznt,

Sárkány karmaiból megszabadítani.

Áz éIet könwében ott van már a neved:

L.gy, mrnt teswéredé, kedves fivéredé.

Birodalmunk egészének örököseié.''

Á vallásos életet é1ó apa mellett a hagvománv említést tesz ivláru anyjáról is.

Lótuszvlrág néven nevezik. Ápját pedig Pataknak.

N1egrnt más hagvománt. szerint NIáni egl ozr.egvtől örökir Szkrnánosz bö1csességkönr,..

\.ett.

Nllndez a ielképek nyeir,'én beszé1a kiválasztoft magasztos származásáról.

NIáni szellem]elke 27í-baavisszatért ̂ ,É\e:tSzerzetének terLileteire. Áz írások szerrnr

eretnekséggelr'ádolták, börtönbe \retették aperzs^ Bahram ktrály uralkodása alatt. Kínoz-

ták, meggvíIkolták.Á féil..vaiiása azonban még több mint 1000 évet át dacolt rildöztetéssel, árulással, rá-

galmakkal. Az ujgúrok fóIdién 162-tő1áliamvallássá is lett.

A magr'atok ősetről, vagv ahogy sok középkon íorrás-ernűti,: a turkökről, számosan

beszé]nek úgy, mint ^ -^.,,.h.,,s eretnekségiovetóiről. P1. Phonus bizáncl'pánárkaÁl.o'

vezér családJ át neveztmanicheusnak. Iiésőúb , a I1'. százzdban Gellért püspök manicheusok

elleru harcairól esik szó. De még 15ó3-ban is említi törvénvhozásunk.

Mi a Fény.vallás ? És miért üldözte oly kegyetlenül a világ? Miért pusztították el

Máni csodálatos verseit, njzait s miért kínozták bla|álí:a őt rnagát?

NIáni a két természerról beszéit tanaiban. Beszélt a Fénv brrodalmáról és a sötétségéről.

Beszélt az ember kettős természetéről' A ,,hústest''.ről mint börtönról és a benne rabosko-

dó Fénvtermészetről. Az emberben rejlő isteni elvről. A ,,Szellemsz]ktá,,-tőI.

Az ember feladata: segédkezés a világosság és sötétség elváLasztásában. Ha a feledés

átfnából felébred, ha feLáen, hog-.u jelen állapo tában aIá van \'etv'e a sötétség eróinek,

akkor áúága az anvagvllág,kápúzatát. Ákkor részt vehet az összes Lélek, az összes

Fénvsugár megváltásában

- 4 .

,,Ebredi, ó lélek. emlékezzél!Honnét jössz? Á magasságbólr'aló vagr''

Jöver,'ény ezen a viiágon.Vendég vagv az emberek földién.

A magasságbaÍI \ran lakásod.ott vannak az őrörn sátat,igazi Awád-Ánvád, igaz teswéred.

I{üzdesz' mrnt a pusztában kószáló bárány.

Án'ád, a pász,r'or kutat utánad.BmlékezzéI|.,,

86-@

I(ezdetben ',két fénvkuldött, Tiszta SzéI és Jó Ánva behatolt a Fényteien brrodalmánaksötét vermébe. .. Á démonok hozzátapadtak a fénvtesthez, ahogyan a legvek a mézze|

kent papírcsil<hoz. .. Tiszta Szél fénvküldött - tudván ennek igazságát_ eggyé illesztette azőt Íajta démon és az őt fénytest ere;ét. Ig\' teremtette meg a világegyetemet: a ú eget és anyolc földet. Áhogvan a világegyetem a fénvtest gyógyrrlásának helve, úgv börtön e az ^sötétség démonainak. ..

Tiszta Széi ésJó Ánva megalkotta a ..SoÍS kerekét, a Nap palotá1át és a Hoid palotájfu. ' '.N'Ieglátta ezt a NÍohóság Démona. NÍegparancsolta' hogv utáno zzákle Tiszta Szél és JóÁnya művét.Megalkottákhát az embert a világegvetem mintájára sbe\ézárták a fénr,termé.szetet.

Íg,v lett ez a métegei, vággval teii hústest minden egves részletében a világegvetemhasonmása.. ' .

Á Nlohóság Démona bezárta Tiszta Fuvallatot a csont vátosába, belé helvezte a sötétformatáfi, így ültetett haIáLfát. NÍaid bezátta Csodálatos Szélt az inak városába, beléhelvezeta sötét fudattárt, ígv ültetett halálfát. Ázután bezána Fény Erejét az etekvárosába, beléhe-Ivezte a sötét emléktárt, ígv iiltetett haláLfát. Ezt követőenbezátta Csodálatos \,'zet a húsvárosába, beléhelvezte a sötét gondolattárt, ígv űltetetthaláIfál Végul bezárta CsodálatosTüzet a bór városába, belé helvezte a sötét jelentéstárt' így tiltetett haIáIfát. '.,,

; ,, ,Ebredi, o ie]ek, em]ékezzéi!. .Emeld iel a fejed, ó lélek' és térj vissza ereden hazádba,Áz öröm honába!Á Fénv gu.ermeke vagv" örökkön örökké.''

,,Gvözd le magadban az óembert,Támaszd felr az űj embert.Teljesítsd be a szent parancsolatot.,'

,,NÍidőn a Fénvkrildött kr óhajt lépni a l'ilágba' hogv a lényeket tanítsa és megmutassanekik a megszabaduIás ítját.. . először is legyőzi Glúiöletet, bezáqa a csont városába. E'zze\szabad utat biztosít Tiszta Fuvallatnak, hogy kótelékeit odahag1-ja. NÍajd leg1őzi Lobbané-konvságot, bezár1a az.nzk r'árosába, utat engedvén Csodálatos Szélnek, hogy eiérje aszabadulást. Azután Bujaságot ,.zár1a be az erek városába, így Fénv Ereje ledobhaqakötelékeit. Ázután térdre kénvszeríti Haragot, s bezáqa a hús város ába. Igv nvújt módotCsodálatos Víznek, hogr elérje a teljes szabadulást. VégúLl legi'uri Tudatlanságot.Bezáqa abőr városába, megszabadín-án ezzel csodálatos Tüzet. . ..,'

Jól figvelmezzetekrnindannvianl lz Áldásos Fénv kuldötte azértIép be a világba'hogyfejjel lefelé fordítsa a bűnös r,'áros iakhelveit....s nekilát, hogv gazda$, termékenv földetkeressen, majd beléulteti a fénvlő, felüimúlhatadan magot.'' ..Belőlük támad az őt tlsztaEletfa.

,,Sze1lemlélek krrálva, te nag}'' örök' eler.en,kinek lrrte már felébredt, benned növekedjenVezesd ^zt,kj maga mdul útra eltökélten,békességbe te vezessed az lg^z ösvénven.''

87

,,Áz Áldásos Fénv krildötte eliiitette tehát az édes fákat . . .''

,,Gyökere 2 böcsesség' törzse a két elv tgazságának megértése, ágú a dszta tanttás mellet-

ti érvelés képessége, lombja a SofS szövőszékének ismerete...' '

,,. . .kitálya a l{egyelem' a kegvelem pedtg az erénves cselekedetek aw1a: ragvogó nap,

mely minden fénv közt a legfénvesebb; telihold, melv mrnden csillag között a legtündök-

lőbb; kuálvi fejék, melv mrnden ékszer kőzt a legértékesebb; a legnemesebb glrimolcsöket

termő fa; Fénvtermészet, mely a sötét testbe záratva is utolérhetetienül csodálatos.

Á i(egvelem és az Ősztnteség ' ' .a bepillantásra szolgáló kapuk alapzata, S ők a keskenv

ösvénv. '.Ií ez ösvénvre lábát beteszi s azon halad tovább, tjszta földet teÍemt az.''

; ' , a . . r

. .L.dr. öz let neked. ó léIek.tn-endezve vitted harcodat jó véghez.NIegszabaduItáI az oroszlán barlangjábó1,A tolr'ajok házábőI,A halálnak ebbóla testéből, amit mrndenkr suat.A tengert és hullámait legv-őzted hiteddel.. . .N"g}- szükségben r-an a bűn.mir'ei hrrtelen megszöktél tőle' '.s emelkedsz a sasok erejér,ela s zabads ág ga1ambházába.,,

A VilágosságBgyháza, Máni és követői A tudás fáiának és az élet fájának titkát

tanították.Nlegmutatták a fénylélek megszabadításának lehetőségét.Á Jézus l(nszrus vétáIdozatából sarjadt kereszténvség üdl'özítő ösr'ényét.

Á feltárt manicheus források _ Pl.a l(ompendrum, a Traktátus, a Himnuszok és Zsoltá-

rok a legfontosabb emlékei a Fénv vallásának.Igazi emlék ezete azoÍ7ban a megnYilt szívekben van. Á felébredtekében' krk a régiekhez

hasonióan králtanak fel a NÍindenség Urához.:,,Ki ment meg a körforgástóI? A fent és ient

1átékátőI? Az anvagba bezáttságtól?. ' .Sírok a lelkemért.'' S a králtásra válasz érkezik:

,'N{int az orkán felemellek'Gvors szárnvakon elrepítlek,Tú1a sötét hatalmakon'Eonokon, archonokon.Vezérellek F énv. országb a,Az eredet nnrgalmába,S megmutatom ottan nékedBenned é1ő isten.éned. . ..

S ha maid tundöklő ruhádat felveszed,Fénvességes owel fénvlőd felövezed,A Iűrálvság koronáját a fejedre teszem.''

.88

Á jelképek a tudatcsatornában alámedilő és felszálló világosság űgfuő|szólnak. Tehát

lsr benlink végbemenő folyamatói. A két tudatcsatomaközött á1l a Dicséret oszlopa.

Az igazi Eletfa. A megtisztított Kígyótűz-oszlop; az embet' gedncoszlopa. Á két tudatcsa-tornát jelképesen a Nap bá*ájának és a Hold bárká1ánakis nevezték. Benntik utazk amegszabadított világosság, a téndő fogságából kimentett SzellemléIek. Így veszi kezdetét ateljes áwáltozás. Ezt abeavatást tanították minden idők szellemi iskolái' Ezt az utatanitona Buddha, Jézus Krisztus és Máni is. Áz utat, a keskeny ösvényt, mely felvezet aBeavatás Hegyére. S itt hangozhat eI a szent szózat: ,,Tívagytok a Világ Világossága .,, ,,Tivagytok a földnek savai.'',,,Gyertyát sem azért gy1)tanak, hogy véka aIá, hanem hogy aweryauÍtőba tegyék''' ,,Igy fényeskedjék a ti világosságtok is!''

A Fény megszabadítása, a bennünk fogoly isteni elv életre segítése kotszakunk ketesz-ténységének tgazi fe|adata. Ezétthangzk ítjru a hivás: ,'Ébredj, ó 1é1"k, emlékezzé||.,,

,JtIit teglek, bog é/jek?Spabadítón, rzit tegtek bogt é/1ek?Eresid le keqeidet.o na 7 t a7 xya \sá8 ra b t!.á t.Add át nagad a benned lako7ó isteninek,,

,,.41élő S7elleru,mint a gyöngöt a tenger mélJéből,kieneli a7Eredeti Enberta kiizdelrnekből.',

A Ví7öntő csi/lagaRó7sa Istuán Tanás raj7a

89

A legisn erte b b rn anicheus tiiredé k

,,F e ltám adási ryo /tár,,

Bo@án Katalin ra1.7a

,Erym, bog, én is eg sugir uagtok,Ane! segti aJö/det megérni.,'

(Petőfi Sándor: Áz Ápostol; részlet)

Bennünk é1ő jelképek

Á szrmpozion előadásait kiegészítő gra{ikai kiállítás megnr,itó)a

Grafrkák:Botján Katalin

Szöveg:,Budaháry E,ua

I(özreműködtek:

B o tJ an Ka ta /i n, B u da h áry, *, Í,Í:#::K?,#,,',

l s t uá n, H o nát h B a lá ry é s

Bot!án Kata/in ra1ia

Kedves Vendégernk! Kedves Barátaink!

I(iállítás.megnvitónknak a ',Bennünk élő jelképek'' címet adtuk. Elsősorban is azért',meÍt a manicheus jelképrendszet haqa át a kjilXtott rajzokat. FeLidéznek valamit I{eletvatázsábóI, a fogolv Fénytermészet megsz^badttásámak tanából, a manicheus kozmológiá-ból. Á kiállítás megnvitóját arra is jó alkalomnak szántuk, hogy tnöket eg\'picit bevezessüka hoLeapi előadások vrlágába.

A marucheusok szeretet_l'allása fénves nyomot hag1'ott sokunk lelkében. E,zeken a Fénv-nvomokon ellndulva érqük meg újra, mtt ielent a fénvtermészet fogsága, és mrért kell őt

megszabadítaru' Hailgasság, hogvan szól errőlegv manicheus irat:

I(ezdetben ,,két fénvküldótt. Tiszta SzéI és Jó Ánva behatolt a Fénvtelen brrodalmának sötét

vermébe. .. Á démonok hozzátapadtak a fénvtesthez, ahogy-an a legvek a mézzel kent papírcsík.hoz...Tiszta Szé1 fénvküldött. rudl'án ennek igazságát - egg1'é i]lesztette az öt fajta démon és az öt

íénytest erejét' ÍglÍ teremtette meg a r'i1ágegv_etemet: a r1z eget és a nvolc földet. Ahogvan a

világegr''etem a fénvtest gyóg1'rriásának helve, úgy börtöne az a sótétség démonainak. ..Tisz'tz Szé1 és

Jó Anva megalkotta a '.sofs kerekét, a Nap palotáiát és a Hold palotáját.... NÍeglátta ezt a N{ohóság

Démona' NÍegparancsolta, hog1. utánozzák le Tiszta Szé1 és Jó. Ánva müvét.\Íegalkották hát az

embert a világegvetem mrntájára s beiézárták a fénvtermészetet. IgY lett ez a méreggel, vággy2| 16|i

hústest minden eg}.es részletében a világeg1'etem hasonmása....

5 ivlohóság Démona bezártz Tiszta Fuvailatot aíg1. ültetett haIálfát.

NÍaid bezárta Csodálatos SzéIt az inak városába,iát.

Azután bezárta Fény Etejét az etekE,zt követöen bezárta Csodálatos

űltetett halálfát.Végül bezárta Csodálatos Tüzet a

haláIfát...,,

csont városába, beié helvezte a sötét formatárt.

beléhelvezte a sötét tudattárt' íg1'ültetett haiál-

városába, beléhelyezte a sötét emléktárt, ígr'. ültetett haláliát.Y.uet a hús városába, beléhelvezte a sötét gondolattárt. ígv

bór városába, belé heivezte a sötét jelentéstárt, íg,v ültetett

I{edves NÍeg1elentek!Á halál világában veszteglő ember magábanhordozzá, mint egv tömlocben, a Fénvtet.

mészetet. Ezt a régiek gvakorta gyönggvel' gyöngyszermmel jelképezték' E'zt teszi Botfi'ánI{ataiin is alkotásaiban.

Á g','öngvöt önmagunkban kell fellelnünk és visszasegítenűnk eteden honába, a Fénvekbirodalmába.ErrőIszóLa Tamás akta Gvöngyhimnusza is. Á mű _talán- mandeus keresz-ténv körnvezetben sziiletett. E. csoport tagának nevezi több kutató ldáruapját., az ősi Káldnemzetségb őI származó Patakot. Á mű néhány részlete segítsen nekünk NÍáni gverekkorá-nak emelkedett',légkörébe'' helyezkednünk.

Gyermekségem idej ében boldog nn:galomban éltemS z ülerm gaz da gs á gáb an, Á wám ki'ál-Y' ház áb an.

Aztán a szirieim messzire kuldöttek.Naokelte honából útnak eresztettek'

94

Uti poggyászomul gazdag terhet kaptam,Kincstáruk kincsével bőven felszereltek.

Út^-o.' kísért hát aranv S ezüst fénve.Indiai kaicedonkő csillámló szépsége.Igazgy őngyök ragyogása Kusán r'-idékéről.Vasat is átmetszó Gvémánt, - segítségul.

De levették rólam pompás oltözékem,N{rt nagy szetetettei készítettek nékem:Álakomra szabták hajdan teljes egészében;Árannval áttörték, drágakővei ékítették,Urpalásttal megtetéZték.

NÍost azonban íg''en szóltak, feledéstői oltalmaztak,Utam céIiát kijeiölték, elmémbe is beler.ésték:

,,Álá' s lemégy Egv_iptomba. Elhozod aDrágagvöngvőt,NÍit a Sárkánv körrilölel, a Vészthordó nem enged el.H^ így teszel, s íg1' térsz haza, öröködIesz országunkba'

Ékkö.."s ruhádat úira föiveheted'Boldogító köntösödet magadra öltheted,S kedves testvéreddel újra találkozhatsz,Szívbéli társaddal ismét egyesülhetsz.''

E,n pedig gyoÍSan a sárkányhoz siettemLegővidebb úton bar1ang1ához mentem.Tanyát ott ütöttem, száLlást ott találtam,Sárkány elabását, az éjszakát v ártam,Hogv a drágagyöngvöt titkon elragadiam,I(rildetésem célját ótőle elvegvem.

Egy"magamban vártam vándor öltözékben'Idegenként á|Itam zzon a vidéken.Míg

"gy nemes rokont, napkelet gvermekét,

Szépséges szép if]út pillantottam meg én.Előkelóségek, avatottak fiát,Szabadnak szi:letett tesfvéÍ embet.fiát.

Segítőm' társam lett, titkomnak rudója,Intőm is, tanítóm, lelkem biztatója.Egyiptom népére figvelmem felhír.ta,T tsztátalanságik ve sz él'v ét feltárta.

95

Jaj, mégis valahogy reám ismertenek,Idegen földÍől jött voltomra rájöttek.

Ármánvkodásokkal kelepcébe csaltak,

É.t..'t. á.,ésére csalással iá,,"tt.k.

Jaj, már eiieledém, miétt is érkeztem.Alá Egviptomba mrért is szállottam.

Feiedém szüleim, feledém a Gyöngyöt,

Tompa' érzéket]en álomba merülök;'Iompa, érzéketIen álomban gvötrődök.

Szülerm eközben érzék szenr.edésem,Hrradást hírdettek SzeÍte nagv vidéken.

Kapujukho z hívták Pártlrra királvit,

Főembereiket, kelet méltóságit.

NÍiattam aggódva tanácsot tartottak,Segítségül nékem ler,.elet is íttak.Iiéziegl.trket tették minden o\dalára'Ígven szólt krrálvok óv ó bíztatása:

,' An'ádtól, a királyok királvától,S keiet úmöjétöi, édesanyádtól,E,s 1ó tesn'.éredtől, másodszulötrunktól:Békesség tenéked, Egyiptomban 1ér'ó.

Békesség, üdvösség fiúnk Eg'r iptomban.

Ár""auai ébtedi é1 u7 ha1nalra ottan,Emlékezö lelked szar'unknak megn1'issad.

Szolga igád tedd le' királvok saria vag1',

E,lmédben rdézd fel fénvlő palástodat!Régr öltözéked aranvsz á1 hímezte,Ragyogó kelmédet gi émánt díszítette.

Emlékezz a gyöngvre, a kincsek krncsére

Nliért E,g1'iptomba elkrildöttünk téged.

Emtékezzé1, s bízzáI ígéteteinkben:Ékes palástodat magadra öltheted,NÍinden idökön át benne ttindökölhetsz,Ha bátor vagv S kész a gvöng,vöt hazahozrt1

Sárkány karmaiból megszabadítaru.

Az élet könyl'ében ort van mát a ner'ed:

L gv' mrnt tesn.éredé. kedves fil.éredé.

Birodalmunk egészének örököseié.''

,96

Es a levél teptilt sasmadár mődján.Reptében hozzám ért Élő valósága.Egészen olvan lett, mintha nem tárg1'volna,Mrntha őbelőie hangos szó szőLana.

|,n pedig hangán, érthető sza,,,áraÁImomból serkentem, homálvból ocsudtam.

Felvettem, csókoltam s újra elolvastamN[indazt, mit egykoron a szívembe írtak.Emlékeztem ú;ra királvfr r'oltomÍa,

Yág*" emlékeztem szabad életemre,ES utam cél1ára, ama dúga Gvőngvre.

Rögtön a félelmes, fettenetes sárkánvtBűbáios szar.akkai igézru eikezdtem.Bűbá1os szavakkal teijesen legvőztem.

Ráol'"'astam én az Atyámnak a ner.ét.Rá a teswéremét, a másodszülöttét.E,s édesanvámét' I{elet űnőjé.ét.

Igv a &ágagyöngvöt végte elvehettem,Szolgai ruhámat magamról letéptem'Hátat fotdttottam' vissza is indultamFénves napkeletre, régi otthonomba.

Bajra el is hagvtam Babiion vidékét,NÍaison kikőtőjét, tengerparti úvjét.Udvari emberek rám taláIak oftan.NÍagas ég kuldötti figv_eiték utamat.

Rekenból, Ramúból Átyám ktildte őket'lvÍagasság honából járu|tak eléb em:Elhozták _mit vártam- Fénves oltözékem.

Nem is em]ékeztem teljes fennségére,Gvermekkor ködében maradt ékességeS az, ahogvan tőle messzire kerültem,Áranvos fénvétől el is választattam.

Nfost, hogy újra láttam, újra szemléihettem'Tokörképem gyanánt jelent meg előttem.Áltaia m^g^mÍa ismerhettem ottan,Páros lénink titkát benne felismertem.

Tudtam' egyek r'oltunk örök idók óta,S újra egyek leszűnk; eljött ím az őn.

,97

Pompázott előttem aÍanytól hímesen,S ztkÁzott szememben kövektől ékesen.Felsőbb részeiben gy öngyök nindököltek,Álsóbb részeiben zafsrok fén,vlettek.Nlinden szép rend szerint futott főI s alája:I(özépütt I{rálvok l{rálva képmása.

lvlestenen szőtték száLait hosszába,\'Iarratait gr'émánt fogta csom ójába.S a tudás egésze, Gnózis teljességeSuhant..ésg, s verü1t szemeim rukrébe.

ott nindökölt rajta mrnden nagv Bölcsesség,onnan mondta nékem fénves üzenetét:

''Ázé vagvok, krnek bátor mrnden tette,Áhog'van egvkoron i..ua"t elten.ezte.Erette jegveztek az Elet Iiönlr.ébe,E'rte növekedett fénvem fénvessége.''

\Iilágosságár.ai könilöielt iegott,Tündöklő fénvével magába fogadott.NIásrészról engem is vágvam elragadott,S hozzá igyekezett mrnden mozduiatom.Nlrrltam már utána, m^g^mÍa fogadtam,Isteni összhangban véle egvesültem.

S egv volt újra vélem, mint valaha. Régen.

Ekkor föiemeltekNíéltóság és Béke

Áqvám kapujáig,Szent afanY honáig.

Kuldetésem immár ezzeI b ev égez tem'Áwám jobbja felól helvemet lelhettem.Fejemet lehajn'a köszönetet mondtam,Ruhám elkiildőit szívből maEasztaitam'

S ekkor egv szép himnusz felcsenduló hang1a,I{int az Elő Szellem,hozzámígven szóla:

''I(irályok l{irálva kapurJeoz menj fel!]vlindenek Lrához Gvöngyöd emeijen fel!''

ÁranYos palásttal, szívbéIi társammalS kezemben a Gyönggyel magasabbra léptem'

I{rálvok l{rálva színe elé értem.''

Kedves Vendégeink! Kedves Barátaink!

Á Fénvtermészet nemcsak bennünk, enberu lényekben hat. Á fénv szétáraszt1a magátsötét világunk minden teremtményéte. Részesiilnek belőle a különbözó természetibrrodalmak. Á I{ephaIaiában péidául ezt olvashatjuk: ,,Á letaglózott, megnYomorított'meggvflkolt Lélek a gylimölcsök, $,vökerek, magvak ereje' melvet levernek, leszakítanak ésszéttépnek; és melvek a hús világanaktáplá|ékul szolgálnak.''

Á gr,{imölcsökbe zárt Fénv eszméjének emlékképe kőszön vissza eg",.szép' Petőfi SándoráItaI lrt gondolatsorban is.Áz Apostol című mű híres szőlószem-hasonlatát ld'ézem.

Á szólőszem érési folvamatát földünk érést folr,amatávalveu egr'be az ihletett lelkűköltó:

,,z1 siő/ősrym kicsirg giinö /u,Egy n1rir ke// hoiiá negil bogy negérJék.Aij/d is egtgiirnö/cs, qy na31,gyi)rnri/cs.S ba a ku s3ílősryrnnek egl n1árKe/l, háry nerlt ke// e nagy gyönti/csnek

|níg negéik? ei be/ékenÍ/Eue:redek uagl tán éumi/jorzokba, ...,,

Á föld érése és a szőlőszem.párhuzam a manicheusokat juttatja eszünkbe. Legünncpibbeledelük volt a sző|ő. Béma-űnnept szettattásukon a dinnvér'el eg1.ritt helyezték el asztalu-kon. Níiért? A.zétt, amit Petőfi ígv fogaImaz:

,,A siő/ő a napsugarakttiléik;Mfu édes lett, hán1 napslgirI-,ebe/n nla élte rrteleget,Háry s$ryryr, bán1 niljorz napvgrir?...,,

Isten szeretet' És csak Isten a SzeÍetet. A szeretet etajándékozza magát Fénv formá jában.Ennek jelképét látta bennük - 18.t9-ben - Petőfi is. S így Láqa meg, ismed fel önnön ésminden ember feladatát: ''Á tcjldet is sugárok érlelik'', azaz emben lelkek. De Petőfr azt ismegsejn, hog1. nem minden lélek képes erre. Igt' fogaltnaz:

,,Csak a ildgy /é/ek, s eiitkán ter€r/l,,.

NÍi, a Szellemi Iskola erőterében átérezzikmegszii{etéshez segíteni a ,,nagi lelket'', iétünkértelmet nvernek:

ennek tgazságát. S felismer;ük munkánkat:halhatatlan ténvezőjét. S akkor ezen sorok

99

,,Etry:m, hogy én is egy sugár uagok,A.rh segtti afildet megemi."

Ezen gondolatok kíséretében, ké{ük, fogadják szeretettel a kiállított műveket!

S{lőfiitiis karytta

100

NapkapuMaglarAdo7án ( 887-| 978) rajaa

',,,,,:!,!,,, :ÍÍ!;,',,,Jagaras subanóhajnal-isten'bajna/-isten"

Gi g* himnuszrészlet Tandori D ez s ő fordításában)

SzemelvénygflíiteményA szimpozionra kirlön fuzetben is megjelent

ossxeál/ította: Budabáry Éua .is Horvátb Baláry

.,1 sryrueluén1gyűjtenénj rés{eteket lartalmai a s1pkirodalomban jegyrytt írásokbtjl kötetekbő/,

ua/amint a manicheas iratok kii/önböiő Jbrd'ításalt,at. a uákgatás ai e/őadásokhoi leginktibb kt;tődő

níiuekre és niirés{etekre sioitko{k. lIind'e{ irodaknjegyiék egés11ti ki.

,, Jé7us Krisvlus örtimmel belery fe1edre a komnát, Mani, s79retett fú, rniuel negs79ntségteknínfiniűuét hellreállítottad; a rcyelt a1a1ut negalágznttad; a7 elstitétiilt tanítást ruegnlagoslitt)d, a-lefáryolo.rytt biihsességetferyusé tetted.', Manicbeus Zsoltár; PentagramfordíttÍs; t a. au1. z. sryn

,fl mis71!éiumok haglatékai a uiltigosság kisebb és nagobb Jiik/1allordopÍini/ adnak bírt, akikbi(on1os időpontokban negie/entek a uilágban. Hogl negítry'tik ) ,74,ttn s,tyedestl, mentő kerytnjlú1nmk a7embeiségtek. ... Nem syabad t)g látnunk, nintba a irylten nafojni csak aihtjtittikuolna, llog tanokat boryanak, kihirdessék tis lei7ák őket, Nem; a7őfeladatuk"mu,B kö7ött a7uoh,hogy tis7tán tartsák a s<ent éteran1agot apok syámára, akik s7'ent kinő!,sagal s7,indtko4pi'k lepé-seiketa béke úy'ára irán1ítani.,,

- A keres(téry idísvinítás keidetét krjaetően hámm jelentősebb rno7galom bontakoyott ki a VilágostágEgtetemes Sryt4t/ánca keydenán1e1ésére: a gnos71,ikusoké a4 idős7árzítrÍs ke7detén, ,iia ámanicbeusoké ás késíbb a katárvk mo7galma. Mánit 276-ben nega}ték, di egybli<a neg nkátg teinkenjt7aradt ,Á Sryryt naga uiss7abúytídott Sanballa Sryrrytéhe7 a Gdii siaatagba.,,, [o, Vi,Rijckenborg A nagt uáltoryÍs Rosem,tis Pers, Hollandia 1990, 52 és 64, o/dat))

PEp Tere{a ra1ry

103

Máni és a manicheus vallás

,,Én' Máni, Isten akaratábőlJézus I{nsztus apostola.

Annak akaratábőI, ki mindörökké él és létezik.

Álij mrndenek előtt voit és mrnden dolgok után is iétezni fog.

Álíból származoms.Á kinek akaratáb ő| vagyo k.

Általa n1,ilatkozott meg előttem mrnden bölcsesség.

Igv származom ^z ő tgazságábőI'F'zt az tgazságo t megj elen te ttem te s tvéreimne k.

Az ó béké)ét megnvilvánítottam a béke gyermekernek.

Hudettem a reménvséget a halhatatl'an nemzetségnek.

Nlegmutattam a magasba v ezető utat mindazoknak'

kik képesek r'oltak bemenni az igazságba.,,

Mtini yyil/ekeryteinek s7ó/ó kue/eit is ligy keittte, mint ahogtun 'li E,ló. euangé/ium e/ősl?uában

neg.1ó/a/í,,É,, l,la,i, Jéi4s Kis{us apostola...,,E1 a nege/d/étt uá/asylotta, nert nagat Kns{us és

oiii,t Srylkrn tis{a apostolr}nak lekintette. kj/a mondottaJáryts: ,,E'/kiildöm nektek a uigas{a/ót, a

],,ik/étát.',Márti, a pirak/éta ti/água/lást alapított. /000 éuen át hírdették és köuették tanitását ai

:'lr/anti ónántő/ a Csendes óceánig Span1olors3ágttí/ knáig, Tönéneti feljegyrysek őryk n1onait a

Kárpát.rnedencében is. Itt úgy bíuták: aiírdek né/kii/i sryreÍet ual/ása, Máni 215.ben, má! adat sryint

zti. ;pn/i:'ÍL-étt :ryi/eÍei. ap1, egy mandeus keres{én1 köiösség taga. A Párhtus Birvda/onban

/ete/epetlett kiiyösségnek tulqdoni7ák a ,,Tamás akttiban,,Ji//e/t, uodálatos C1öngyhinnusi! ts.

,4 d'a/ egy uánclonitni/siti/. Á kiráblinjl, ki agyiingyöt kutaÍua aiaryagi ú/ágmbjáuá ksi k)/deté-

sét, s1prmaryisátJbledi. 'z1gyöngy nagas{os jelkép. Jelképe a s{uben re1/ő isteni s{krának, Aitgaryágra

tryíb)1tónak. Á a,ag, ék7őft;k, Jé7us nagsrymének. EnnekJi//e/ése uerytbet n$1! aiaflai báiba. A

ii,,i,ibui/itti,,,ii,i,do,ryiankho4siólnak. A ualaha sryaiinkbe írt /eué/bes3é/ ho7iánk:

,, Awádtól, a királyok ktrálrvátőI,S kelet úmőjétól, édesanvádtól,És jó teswéredtól, másodsziilöttunktől:Békesség tenéked, Egyiptomban lér'ó.

Békesség' üdvösség fiúnk Egviptomban.Ár''oatot ébred|él úi hajnalra ottan,

Emlékezó leiked szavunknak megnvissad.

Szolga igád tedd le, krrálvok sarja r'agy,

Elmédben idézd fel fénvlő palástodat!Régr oitözéked aranvs z áI hímezte,Ragy ogó kelmédet gyémánt díszítette.E'rr]ékezz a gyöngyre, a kincsek kincséteNIién Egr.iptomba elkirldöttünk téged.E'mlékezz éI, s bízzáI ígére teinkb en :

Ékes palástodat magadra oltheted,ivlinden időkön át benne ttindökölhetsz,Ha bátor vegy S kész a gvöngvöt hazahoznt.

Sárkánv karmaiból megszabadítaru.

104

Az é|et könwében ott van mát a neved:Ugy, mint testvéredé, kedves fir'éredé.Birodalmunk egészének örökoseié.''

A uallásos á/etet é/ő apa rze/lett a hag1lonánjl említást tesiMáni ary1áni/ is. Litusiyin\gnéuen neue-ryk. Apiát pedig Pataknak. Megint rntis bag1lomáryl sryi)t fuÍaniígy Öyueglttí/ a,tnn"s,*,tia,,,ibö/uességköryueit. Mindei a jelképe1k n1eluén bes1é} a kiuá/as{ott rilayastll sry)rrnavisánÍ/, .IIánirry/krz/elke 276-ban tért uisslg.aiÉ/et Sryqetértek tenikteire. Áihank siii,t entruki,g4 ,a,t,/uk,börtöltbe aetették a peqsa Bahrarn kirti1, uralkodása a/att. IQioiták, rrlegyí/kolták-i y,j, ua//tisaaionban rnég több rrint 1000 éaet áÍ daco/r ti/ctöryeftssel, árulással, iaga/rnakZa/. Ai {gaiok-Jö/djén, as7lteppe/akókná/ állarnua//til.sá is /ett. ,4 magyarvk őseirő/' uagy ahígy sok kö1épk)".1a,a' említi: aÍii|f(jknő/, sUárno,san besié/nek tig, ninÍ a manicbeas eretnekség1öuetőirő/. P/, pi,ti,, bíyrintz páliárkaAlrzos ueiér u.aládját neuevi rranicbeustak. Kesőbb, a t t. sy,iyaclbatt ce//ért pillprjk na)icbeusok e/lenibarcairul esik s7ó. De nég /56)-ban b ernlíti tcin.,én1ho1ásu)tk.,,s.ész!.i u.,,rmpozion r.edtettképes előadásából Budaházv É"", Hon.áth- B^Íázs, NÍüihauser Norbert) (Források;Pentagram 16. ér.folvam 2000 március-ápriIis - tanulmánvok név nélkul,5.o. 19. o, CsomaiI(atalin: Nlani tanítása a kínar szövegek nikrében' egveteml jegy.zet é.n. 10_12. o; Fehér NI.Jenő: I(özépkori magvaÍ ininizíció Bp. 1999, tis- l+t.o; Tóth Tibor: NIarucherzmusDebrecen 2002, 16., 26.27'és 54-59, oldalak; Fordítások:a NÍáni Éló E,,o.,gélrumánakrészlete Pentagram fordítás; Á 91öngvdal részletének forrása: Siegen, Christa lviaria: NÍaniPerlenliedet, Hermanes T' Verlag 1985, Budaházv Éva fordítása)

,,Ő -ug" á|ft az E'gyház élén, mint Jézus l{nsztus apostola. Kózvetlen mellette a 12tlníto, magliszter vagy mushe szolgált. A jámborleikűség fiai. Nlindegvikük oldalán a Napáltal megvilág;tott rudás hat fraá]]t. A72 dlakón.,s. Ezeknek a püspö[ot.''.t az isteni elmeöt gyermeke segédkezett, a 360 fe|vigyáző vagy presbiter.

Máni egyházszervezetében is tűkröződik a Tan. Á tökéletesség körét a 360 fetvtgvázőjelképezte, melynek ötöd része a 72 dlakőnus száma. A 72 dtakőnus könil segédkezá 5-5,isteni elme szülte ,,$t€fÍnek'' maga a dicsőséges pentagtam. Áz újjászületet; halhatatlanEmber.

A negyedik köt a kiválasztottakból állt. ot -iot prédikátorok, da]'nokok, írók vagvfotdítók látták el tisztségl.iket. Áz ötödik köt a kateki2mus tanulói, a be|átás fiai és leánvaiképezték. NÍániÍól is följegvezték, mint Jézusról, hogv követői között sok volt a nő.

Szavaik és tetteik megérintették az embereket , és ahol a felsőbbség jó indulattal viselte_tett iÍántuk, ott manicheus közösségeket alapítottak. Perzsián kívui fénves nindöklésbekezden az ,,étdeknélküli szeretet vallása''. 300 köÍlil már elterledt Szíriában. Észak -Árábiában, Egyiptomban, Palesztinában, Krs-Á zsiában, orménvors zágban, a 4, század,elején eléri Rómát, D aknácíát majd Galíciát és Spanvolországot.

Kapcsolatot sejtherunk a bogurrulokkal, akik pedig a katárokkal r,oltak testr,éri összeköt-tetésben. (Rés{et a s{rzpo{n Í. e/őadásábó/; NIij/bauser llorbeft,. Forrál.ok aJiú idéryttek.)

Ha a bö/csességet ,,aiernber a sryuébe re1ti, nie/őtt nég toutibbadná, akkor o/1an ai mint a ttti rze/1egy basábJában isjekn uan.,1J.a eléga tiűiben. lLaga a tűi1uba aionban, neJ aJ-ahastibo, beli/ ,ai.nerz /átbaló. Anry a Jiit t;űire nen uet1iik, addig a bá1ban nerz pis/áko/ a Jé,f, bitryn nagibó/ afatuskóbó/ nerrt njli/uánu/hat meg, D,,gy egíJbbastillbó/áradtiJén1 aiegésibáigt beri/ágí7a, Llgxantgy abölcsesség ne! aiernber sryuében é/. o!an, akára tiii me! nen /átbattj nincladdtg n"g,1áian,eJla,srytnn1ad. Á bö/c'sességnek a3onban a köuetkeiő tu/a1douága uan: Jén1e és ponpt!.a a sryuben re1tőryk,

tos

;Í, h, a7ember tanúskodik aiigaisrigról, akkor annak ponpája sokak sryne láttára ésfilk ballaÍára

n1i/uánua/ti /a.r1.,'(I{ephalúa7.85,Pentagtam fordítás 16. évf.2000 március/április,35. oldal)

,,Tartsd magad tendeitetésedhez, ó lélek

N,Iit tegyek' hogv éljeklSzabadítóm, mit tegyek hogv éljek?Böjtöii, ó Lélek és élrri fogsz!Ereszd le kezeidet.tltsd f.l az igazságruhá1át,Ádd át magad a benned lakozó isteninek''Ajándékozd meg értelmed a irrttel.Tökéletesítsd belátásodat.A tanácsot kérókkel légr. niteLmes,Nlefontolásaidban tartsd meg a bolcsességet.Iiészíts helvet bensődben a fehér szárnvú galambnak.Áz ó mozdulása legven a te mozdulatod.Ne ereszd be lénl'edbe a kígr'ót, nehogr' összezar'ar1on.L zd kt e haragot ]énvedbőI.Légl' alázatos a vágvaidban.Gvőzd le a szenvedélvt, melr.téged mindenbe beler.isz.Higg. rendeltetésedben!Töltsd be tökéletesen, fürelemmel, belső megértésben.o nz d meg elhivatottságodNÍindörökkön örökké. /A lIanicbeas Zso/tárokbó/,' (Pentagram Jbrdítás; idérytt siáru )6. o/da/)

É l t . . l / ! t

,,Ebredj, ó léiek. emlékezzél!Honnét jössz? Á magasságból való vagy'

Jövevény ezen ̂ r,'i1ágon.Vendég Y^gy ̂ z emberek földién.Á magasságban r'an lakásod'ott vannak az örőm sátrai,igazi Aryád-Ánvád, igaz tesn'éreid.kiidesi ruint a pusi!ában kósiá/ó báráry'Aryád, a pásilor kuÍat utánad.E,mlékezzél!

|meld fel a fejed, ó lélek,E,s tér1 vissza eredeti hazádba,Áz órom honába!A Fénv gvermeke r,'agl'orökkön örökké.'' (M a n i c b e u s Z so / táro s kö ry u ; ké ry rato s ford i t á s b ó 0

^ A , - ^ 1 '..lz .tr.lo Szeuemmint a gyöngyöta tengeÍ mélvéről,kiemeii az Ereden Emberta küzdelmekből.'' (Siegert, Cnsta tr,Iaia i,n' l. uers)

ro6

,,Ime, eljött a nagy gyógytő|o étt ahhoz, hogy mindenkit megg1'ógyítson. . ... . Ert a sebek feltátásához,s tudja, envhtilést mi hoz.Feltár és megtisztít,Kiéget és megenyhít egvazon napoÍI.''(Siegert, Cnsta fuIaia i.n. í 7. uers)

Reménvemnek céljao lélek, jö1j elhozzám,

; 1Lgy"eKeZZ,

Hisz olv régőta vagv Szorongató láncokban, r.rrasztva.Hát emlékezz az őtöm szféráiba való fölvonulásra.

Á test édessége halálos méreg,Bárcsak igaz magadért küzdenél,E,s mrnden régit háttahagvnáL,Es új embetévá]nál.

NIegerősítettem magam at J ézus elj öveteléb en,Az új istenben, kr célja reménvemnek.

E világ hatalmasságai közöttNincs egveden egy sem,Ki méltó ana,hogy fedele alá fogad1a őt,NÍert ő nem megcsalt ölből jött.

Í-. a hitem, hogy tisztán őriztelek,NÍegsegít engem mindvégig, istenem.

Szent eÍedetednek pecsétjei,o lélek. beléd égtekEzétt asztátalan szellemTöbbé el nem érhet.Mert joggal tiszteited őt,i{i minden sújtó vétkétA tér'elygésnek megölt.

Te. ó lélek.Á mennvekben gvűjtöttél kincset.''(Siegert, Cnsta Mana i.n. 13. uers)

,,NIinden nap egybegyilve,I{irálvi koszorút fonjunk,Áranvat és ezüstöt léuehozzunk.I{őre követ rakjunk.A kövek dszta szavak.Il]esszük esr'be óket.

107

Ragyogó liliomok és rózsák,Kössük egybe őket.

Alljunk hát fel,LTj eonunk felé induljunk el!Romolhatatian fénvkoronánkat nver;ük hát eI,Á soha nem hervadó, sugárző fénvkoszorút fonjuk meg.''(Siegert, CisÍa JÍaia i.n. 21. uers)(Afenti -|,13, 17, 21.. forditások kés{tői: JuháJ.i"E,dit - C1ura Aryád,. ké71mt)

I{öszönjük mrndazok munkáiát, krk lehetővé tették az áItalunk nem ismert szövegek

anyanvelrninkön olr.asását. Csornai Katalin elsósorban kínai szóvegeket íordított _

I{ompendrum, Traktárus, Himnuszok_, míg \Iakovruk Péter munkája a kopt nvelr{í

Zsoltároskön}n.' a Kephalaia és a Homeliák világába l.ezet el \Ianfred Heuser tanulmánvát

lefordírva. Chnsta Nlana Siegert német nvelrú mani'cheus kötetkompoziciőját elsősorban

Juhász E.dit és Glrrra Árpád magv^Í ári.iltetésében ismertuk meg, bár fordításár'al többen is

foglalkoztak. N"gy örömmel forgatruk a Kakuk Zsuzsa szerkesztette, 1985-ben megjelent,

,,otök kóbe r'ésr'e'' című könr''r,'et. Á régr török népek irodalmát kutatva fordították

mag\nrr^ az ujg;r manicheus rrodalom remekeit. Iiakuk Zsuzsa és Tandon Dezső szép

fordításaira nemcsak a gondolatok szöveghű tolmácsolása jeilemző, hanem a vefstail

iellegzetességek követése is. Pl. az ősi uigur versek szótagszámlálóak, előrímesek, végríme-

sek. Különösen szép, lüktető verszenéjük csodalátosan érvénvesül Tandon Dezső fordítá-

sában. Á forrásanvagként hasznáIt művek ezen szépségeivel szívesen foglalkoznánk' de

jelen esetben nem ez a szknpozion cé|ja. Am köszönetunket fe)ezzik kr a szerzőknek. (:1.

s{rnporyon J. elíadásábó/; Budabáry Eua)

Iiezdetben ,,két fénvktildött, Tiszta Szél és Jó Ánva behatolt a Fénvtelen brrodaLmának

s ö té t r ' e rmébe . . . .

A démonok hozzátapadtak a fénytesthez, ahogyan a legyek a mézzel kent papírcsíkhoz.

Tiszta Szé1 fénvkirldott- tudr'án ennek igazságát_'eggyé rllesztette ^z öt fa1ta démon és

az őt fénytest erejét. ÍgY teÍemtette meg a világegr'etemet: a tiz eget és a nvolc földet.

Ahogvan a l.ilágegvetem a fénvtest gvóglrrlásának helye, úgy börtöne az a sötétség démona-

inak. ..Tiszta Szél és Jó Ánva megalkotta a ..SoÍS kerekét, a Nap palotaját és a Hold palotá1át. ...

N'Ieglátta ezt a N1ohóság Démona. NIegparancsolta, hogv utánozzáklreTlszta Szél és JóAnva műr-ét.\,Íegalkott ák hát az embett a r'ilágegyet em mntájfua s belézátták a fénvtermé-

szetet.Íg' lett ez a méreggel, r'ágg1'al telr hústest minden egves tészletében a \'ilágeg},'etem

hasonmása. . ' .

Á NÍohóság Démona bezártz Tiszta Fur.allatot a csont városába, belé helvezte a Sötét

fotmatátt, így ültetett haláIfát' NÍ'a1dbezárta Csodálatos SzéIt az jnak városába, beléhelvezet

a sötét tudattárt, ígv iltetett ha!áirfát. Ázután bezárta Fénv Erejét az erekvátosába' beléhe-

lvezte a sótét emléktárt, ígl'üitetett halá|fát' Ezt kör'etőenbezárta Csodálatos Vizet a hús

városába, beléhelyezte a sötét gondolattárt, így iiltetett haláIfát. Végtil bezárta Csodálatos

Tüzet a bőr városába, belé helvezte a sötét jelentéstárt, íg1' ultetett ha|áLfát.'..,, (Rés{etek a

Traktáutból,. Csornai Katalin i. n. 1113' o/da/)

, 108

,,,17is-Enber f Ered'edEmber- szerk'f rnitosyában' aki a Fénjl Biroda/nát a SötéÍsé8J.en)Je8eté.se aló/felodo7la f erlösen- a ford./ , leíiák a Stitétség bata/rnaiua/ tiembeni uesy|eségeit.Á iai6t,agelemeiuel ualó keueredését a kopt ké{ratok gyakorta a keres{refesrytá: kepéuel tesryk ffielbetőué:

,,4ttól aiidőtől kerylue, amikor a P-érry kiuonult ás a söréfuéyben keresryrifesiitetett,,((Eha/aia55 , 19 ) . . . .

Eit a köuetkeiő, a Zso/tárosköryuből ua/ó :iöuegbe/1l iget s3épen és batrjsonn f/ery ki: ,,Fárylőkeresi!, aki áletet ad a nlágnak; megismertern és hitterrt bi,ni,,i,ij,iaién /e/ken,ie/1"táp/á/ nin-ttenembert, és ame/1en rninden uak megbotrátko{k, miuel rcm isnei ary,' (PiBs5, 27-J09,í

fuIiuel ai ember le/ke a ko/lektiu /é/ek, a nlág/é/ek résry, rés7! uel\ a passio-koryno/ógiciban,,(\{anfred Heuser: Á manicheus mítosz kopt forrás ok alapián Bonn, t9gz. )z-zs olda1NÍakovnik Péter fotdít ása a|apján)

,,,1iujgurvk átíérese 763 körii/ (töredék)

Ha papjaitok úgv kívánják, hajiok rmmát szavatokta, követem rmmát tanácsotokat''. . . .N'Íidón a fenséges Bögü kagán ilv szar'akat mondott, a papok s a birodalom mrnden népe

rgen órvendezett. olv nagv volt örömük, hogv el sem lehet azt mondani, Úiru m"g ú1r^ismételték a tcjrténteket, s újra csak örvendeztek. Ezernvi és tlzezernvr tömeg grúIt {vbe,mindenféle vidámságga| szórakoztak' hajnairg örömben mrnd ott á^,uat^i,' lg.n ,okunr-oltak. }vIikor feitűnt ahajnalpír;a, kisböjtöt tartottak. Á fenséges Bögü kagán s kíséretébenmrnd a papok lóta szál]tak. a menet élén a hercegek és hercegnők, előkelők és nemesek,kicsrk és nagyok, mjnd az egész nép nagv örömben és vigasságban r,,onultak a r'ároskapujáig. Ákkor a fenséges uraikodó bement a városba, fejére tette koronáját, felöltöttevörös palásqát, s felült atanvdíszes tőn1áru. S ígv szólván PaÍancsot osztott az előkelőknekés a koznépnek:

- Ti vezérek és n mindnvájan... és ti papok, gondolatarm rmmár megn;,.ugodván, újbólrátok bízom magamat. Uiból eljöttem, trónusomra r.iltem, s ígv kérlek mosi titeke t: ha apapok... lelki tusára késztetnek. '. az ő szavaj'k és intéseik szerint cselekedjetek!... Tiszteletnektekl

lv{indenki boldog volt, újból tisztelték az istent' és hittek benne. Szüntelenti] a lelkrcselekedetekte, a jó cselekedetekre torekedtek. Á szerencsés és boldog uralkodó újabb ésújabb jó cselekedetekre sarkallta népét. Á fenséges urálkodó meghagyta továbbá: mlnclen úembet föIé egv ember helveztessék, az legven az ő fe1úk,jó tettekre buzdítójuk. Ha vala]oelhanvagolta va|fását és bűnbe esett... nemes kioktatásban részesrilt. (ortjk kdbe utisue, A répitörök népek imda/tttinak kistiikre, Sryrk. Kakuk Zv;sa, Bp | 985, 82-83' olda)

Hajna/Isten

hej megjott hajnal-isrenhainal-isten jött meg1örthej megjöt hajnal-istenhajnal.isten jött megjötthej bégek, testvérekhajnal-istent talpon rmádjuk!látsz minket naP-istenne hagyj mrnketlátunk újra hold-istenne hagyj rabságban minketl

109

he1 halld hajnal-istensással suhogóSugafas suhanóhajnal-istenhajnal-istenhej halld hajnal-istensással suhogóSugaÍas suhanóhajnal-istenha j nal-is ten (I dé ry tt n ű 8 1. o /d a l,T a n do i D e 1:_ d Jordí t á : a )

fuIint a s{irkeJ'arkas

mrnt a szr.kke farkas veied tartanéksötét hollóként a fóldre szállanékbetegségre szén r,.olnékfenőkőre nedr.ességbizonv erós nagY urunk vagykerekített aranv formagömbölyített kerek formabrzonv áldott böics urunk vag.''íme számos népedeta te széles kebledenhosszú ruhaszegélvedentápiálod óvod neveied (I, n. 86. o/da/. Tattdoi Deryő lbrdítása)

Hin n usi Má il h o i @é s {e te k)

Folyton íol1wás t v áltozat]an:feledvén születést, életet,föld potába hanyat1ottak,frist volt minden eszméjük.NÍohóság gyötörte meg őket,mérge a romlás mételve volt,mégis kínáitál nekrk gvógyfut,mentségr.i.l, gvóg.ító fur.et.Lelkük a harag őr;íterte,lobogtak esztelen, érzéketlen,lényuk lénvegét mégis védted,látó szívüket visszaadtad. (I. ,. 87. o/da/, Tandoi DeryőJbrditá:a)

H u as { u a n ift, N{anicheus bűnbánó ima (f öredék)

otödszőrÁz öt fa1ta é|őlénv ellen: először a kétlábúak, másodszot a négyIábú állatok,harmadszor

a repülő madarak, negvedszer avizben élők, ötödször a csúszómászók ellen bűnt követtünk

ei. ó. Istenem!Ez ötféle élőIénvt, kicsit-nagv_ot, hánvszor Íettentettük' félemlítemik, hányszor ütottuk-

vertük' hánvsz or haragítomrk, gyö tömik, hánr1sz or mészárolruk!

, l l 0

Mégrs most, ó, Istenem' bűneinktől megszabadulva könyöÍgunk hozzád: bocsásd megvétkeinket!

HatodszorGyadóságban botorkálva gondolattaI, szóva| és cseleked ette| úzfaita bűnt követnink el.Mennvi hazugságot hazudtunk, mennl'i hamis esküt esküdtrink! Hányszor tanúskodtunk

hamisan, hánvszor vádoltunk másokat büntetlenril! Szavainkkal hánv embett rágalmaztunkés megszóltunk, hánynak tettük tönkre szívét és értelmét! Hánv élőlénvt Íontottunk meg éspusztítottunk eI varázslással! Hány embeft csaptunk be, tévesztettünk meg' hánvnakemésztetttik el vagyonát! Nap- és Hold-istennek nem tetsző cseiekedetet hánvat cseieked-ninkl Előző és mostani léninkben, papi nihás if]akként is, mennvit vétkeznink, menn\'itbűnöztunk! olv sok élőlénvre mennvi romlást hoztunk!

lvIégrs most, ó' Istenem' e t:zfajta bűntól megszabadulva, könvórgünk hozzád: bocsásdmeg vétkernket!

HeredszerBűnben botorkálva a kettós mérgű út torkához, a pokol kapujához, a tévelvgések ösvé-

nye feié kr siet?Először; aki hamis tanításokhoz és eiőírásokhoz tart1a magát. NIásodszor: aki a húser.ó

és vérivó démonokat istennek ner'ezi, s hajlongl-a hódol nekik. Bűnben járunk, ó, Istenem!Az igaz Istent, a dszta tant nem ismetük, nem értetrük. Á prófétáknak, a íszta kiváiasztot-taknak, mikor prédikáltak' nem lrrttunk. Helvette azok szavát fogadtuk ei, kik megtél'esztóeretnek szavakkal ̂ zt hqtog^tták, hogv ők az Istentől valók, hog1 ők a tan szerint valók.Szal'ukra hallgawa hánvszor tartottunk hamrs böjtot' hamrs bűnbánatot, hánvszot mutat.tunk be helytelen áldozatot! Hánvszot követnink ei gonosz tetteket, míg tér'esen aztgondolruk, hogy igaz a|amizsnát, igaz adománvt adunk!

Hánvszor neveztük isteneknek a húsevó és vénvó démonokat! Hánvszor öltünk leélőlénveket tisztelenikre! Hánvszor hódolrunk a hamrs tanoknak, miközben kinvilatkozta.tásnak gondoltuk őket! Hánvszor borulfunk le előttük boldogságén esdekelve, hánvszorimádtuk őket Isten ellen vétkezve!

Mégs most, ó, Istenem, bűnbánatot tar*ra s terheinktől megszabadulva, könvőrgünkhozzád: bocsásd meg vétkeinket!

NyolcadszorAz igaz Istent és a nszta tant megismerve, megértettük a kettős alap és a három idó

tanát. NÍegismertiik a világosság alapját az Isten otszágát., és a sötétség alap)át a pokolbirodalmát.

.. ' É. ígv marucheusokká lettünk.Szívünkben égettük a négv fén,ves bélveget: első a SzeÍetet'... második a hit,..'harmadik

az istenfélelem...bélyege, negyedik a bölcs tudás prófétáinak béivege. De' ó, Istenem,értelmünket és színinket e négv istentől elfordítottuk, helyükről őket kiűznik. Áz istenekb élvegét így rneggy a|áztukl

lvlégis most, ó, Istenem, bűneinktől megszabaduiva, könvö'g,''k hozzád: bocsásd megvétkeinket|

I{ilencedszerTörvény tta elő a úz panncsolat megtartását: Hátmat a szá1ja|,hármat a szí'u'r.el' hármat

akézzeI és egyet teljes önmagunkkal'De, ó, Istenem, tudva-tudadan, magunk vágvát követve, gonosz batáÚa, tátsra, ismetős-

re, rokonra |1nl1gat:ra, azok kedvét keresve, v^gy ̂ földi jal'aknak éive, vagv akát gondba ésszükségbe jutva, e tíz parancsolatot megszegnik. Hányszor követn:k hiánvosan és tökélerle-null

111

Ivlégrs most, ó' Istenem, bűneinktől megszabadulva, könyörgünk hozzád: bocsásd megvétkeinket!

, . ' a tlszta szellemek eljutottak az istenhez, s az ott felszabaduló öt isten fényét elhozták

nekünk. Törvénv trta eIő, hog1' miq hogyan kell cselekednünk a Szent tanok szerint. De

Yagy ̂ szükség miatt, vagy meÍt az áLdozatadással fukarkodtunk, e hétfajta tiszteletet Szent

vallásunknak maradéktalanul megadni nem fudruk. A'z ég felé szál]'ó és szétátadó öt isten

fénvét földi iavakhoz, gazdasáshoz kótőttuk, bűnös embereknek' gonosz lénveknek adtuk,

sőt kióntöttuk, szétszórtuk, ' €}-az isteni fénvt méltatlanul elpocsékolruk.NÍégis most, ó, Istenem' bűneinktóI megszabadulva könvörgünk hozzád: bocsásd meg

r'étkeinket!' : 'Ő, I'tenem! Nr.omorultak és bűnösök vag\'rrnk, tartozunk neked, és adósaid vagrn:nk.

Gondolattal, szól.al és cselekedettel: Szemünkkel nézvén, fülünkkel hal]ván, nvelrünkkel

szólr'án, kezünkkei fogl'án, lábunkkal taposr,'án' szakadatlanul gr'ötörtuk az öt isten fént.ét. a

szátaz és a nedves föld ötféie élólénveit, ötféle fáit és növénveit a mértéktelen és szégvente-

len démonok miatt. Tökéletienek és bűnösök voltunk! A dz böjt, ahét áldozat, a három ielmiatt manicheusnak hír'tak bennünket. De nem tudtunk a helves úton járrul

Hánvszor r'étkeztünk a fénv istene, ̂ r7szt^ t^Íl s ^z isteru igéket hlrdető, nszta papok

ellen! Nlegszegnik isten hirdetett igéit, megtörtük az istenek szíl.ét! Iiéptelenek r'oltunk a

1imkr és l'uszanti ünnepet, a nszteletadást és elóíráSt a Szent törvénvek szer.int megtartafu.

Hánvszor végeznik hiánvosan és tökéletlenüI ezeket! Napokon át, hónapokon át vétkez-

runk a fénv istene, a tön.énv á\dása és a dszta papok ellen!NÍégrs most, ó, Istenem, bűnernktól megszabadulva konvörgünk hozzád: bocsásd meg

r.étkernket!Börurmrs tarkan befeiezte a Huaszfuaniftot, a manicheusok bűnernek és vétkernek

vallomását.,, (I' ,. 91-98. o/da/, Kaklk Zsu1saJbrditása)

H u ui dagrn a n (Ré s {e t e k)

,'Sírok a lelkemért.

Ki ment meg a körforgástól?Á fent és lent játékátőI?Az anv agb a b ez ártságtőL?

Földünk az üdv elkerrili,lv{et sötét helv, köddel teli,S az irgalmat nem ismeri.

Ha kínál is ötömöket,Érzékeink.játéka ez.Bálványképek, hamis lrrtekTömlöcünkből nem mentenek.

Ám a fények országában,Illat-koszorúk honában,

- 112

Minden lélek fényes folyam,VaIós léttel megáldottan.

Tudatomban ezt gondoltam,Gyötrelmemben így gyötródtem.Szabadítást ígven vártam'Sóvárogva sóvárogtam,F ény o rszágb a kívánko z tam.

Földre huilottak könnverm,Sírván sírtak én SzemeunNÍeghailván a KiráivomnakIrgalommal telt szavait:

A lázadó hatalmaktól,Nvonorúság-okoz óktól,Borzalmukkal eltöltőktőlN{egvédelek.

A halálnak Íáidalnától,Zűrzav artől, álnoks áqtólNÍegváltaiak'

Á pusznrlásnak és a betegségnek,A haiállai fenyegetettségnekVéget vetek.

Á poklok őreinek karmaitól,Á lélekhez rrgalmatlanoktólNlegmentelek.

NÍint az orkán felemellek'Gyors s zámy akon elrepídek,Túl a sötét hatalmakon,Eonokon, archonokon."(Siegert CbisÍa Maia i.m. 205..uers, Badabtiry Éuafordítá:a)

A Kisfaludy Társaság felhívása ősi kuttutánk kutatására (Részletek)

''N{it lehet a régs bel- s klilföldi krnónikákból s egyéb emlékekből, valamint hagvomá.nvokbói. . . bizonvosat vagv hihetőt kivonni?'' .

Voltak.e elődeinknek több isteneik' vagv f:lsőbb lénveik'..s melv eredetű és jelentésűfogalmak ̂ ,ú,, Őr, ordög, Erény, NÍanó' óaa'...? N{i vala hitök a vi1ág eredetéról ésleendő végéról, különösen a lélek szabadságától s halálon ruii állapotáról? Volt-e s miféleösszeköttetésben a vailás a fejedelemséggel vagy vezérséggel. Kik voltak a táltosok, jósok,bűbájosok...? Voltak-e imáik, énekeik' ünnepeik' szent jelerk.''? Áilt-e elernk régi vallásavalamelv s milv r'iszonvban a hellén mitológiával, a pátszb'mussal' a manicheizmussal, úgy aszkíták és hunok vallásávai.,,?,, (Kö{i Lis{ó C1ulaArpád népe úniű rnűuébett Bp /988, /3/.oldal)

113

Néhány gondolat a hunok és magyarok történetéről, identitás.tudatátől, kapcso.

|atátől a manicheus ujgurokkal

,,...a tómai császárság a kereszténvséget kulső szervezetté és világhatalommá alakította,

hogy az uruformizáló elvet legyőzhetetlen eróvel rudja képviseini. Ebben a tekintetben a 4.

századta már sok mrndent elértek. Á gnosztikusokat már csaknem teliesen krírtották,

ugyznezen sors érte a manicheusokat Keleten, akik pedig ezek közül Rómába menekültek' a

legszömyibb üldözéseknek voltak kitér'e. Nleg1elent a herézis, az eremekség fogalma' és

klírtotta az emberiség iegnemesebb szellemr rmpulzusait. ...a népvándorlásnak ezekkei az

ahrimanrkus törekvésekkel kellett felvenru a harcot...a népl.ándorlásnak -Ánlla közremű-

ködésével_ sikenilt az ahÁrrráru szellemet olv mértékben meggvengíteru, hog1. már nem volt

képes a belsó szellemr empulzusok megsemmisítésére. Á jövő erőí gvőzeknet arattak, és

mát aYIII. században lángra lobbant a Szent Grál fénve.Ezután kör'etkezett az átmenet a mondák vrlágábóla történeLmr idő áramlatába.

Ekkor lépnek a m^1yaÍok Eutópa történeLmi színterére.'' (IUdolJ sÍei|terÍ idéry a

A,Iichaeliták tírnii kiin1u, Sryrk, JubásiJóryeJ.;lrkánan Ji. 1L.É. 2000,11, o/da/)

;1Ktirpát-nedetn legtagobb /ákks'3imti népesége, a mLlsyar a teo1iJia -tgy R,/doÜ.Steiner- sryinl is

aTuráni', /J?;ldrő/ érkerytt, Innen siakadt ki aiiráni úpcsopot.ttal egliitt. Aiirániak dé/re uándoro/-

tak, s neguelelték a peqsa kultilrkorsiak alap1ait, Irán és, Turán barcairó/ siárnta/an nitologikas

e/beqé/és tanliskodik. tÍaga a Turáni A/Jöld is .Be/ső-Aryia és a Kaspi.Íenger ktiiött- résiben

ua/óságos, sok uonatkoryisában nito/ogikus be/1lsryn. Innen sipkadt ki h uándoro/t rylgat Jile a

maglarrr)g egy résry. Íg értbetőbb is, ha mind aiiráni térség mind a Kárpát-nedence népeiné/ negÍigle/hető

ilg)|ailaia kii/detéstudat, SÍeiner úr bes3élt '|91.l nouenberében, Dornacbban anv/ is, ni/1en J^ryrep jiltltt

ip,sifii népek éktében S1kylriános17ak, a hatalmas btilcsnek. Ő uolt ai ki Sikítia silleppéin ,,tiiásisry//erzi ere1éue/'batott,, aiott átuonulókra, nég ,,éusryi7gdokkal népének qóts$ródáv után it,,.

,,Hog,V Szkytianosz a iövőben is a magyarok missziójának szellemi vezetője lesz, mint

lehetőség, reménvség ma is é1 ebben a népben,,.(I n 31J5. olda/)

,,...két nagy csopotbót jött \éte az ősmagyarság ̂ magyaLn)l beszélő szabir-hunból és a

tötökül beszélő onogur-tirrkból.'' @akav Komél: I(ik vaglrrnk? Honnan jömnk? Szombat-

helv, I997, 60. oldal)

',A jégkorszak előtn időben földünk északi sarka a mai N,Íagyarország teruletén

r.olt...Számos népmesénk ma is beszél arról, hogv régen,,egy nap volt egv esztendő,,...a

sok hővízforrás iüeh'e a föld önmelege a }udegség és a jég uralomra jutását nem enged-

te..,ezért fe)lődött ki éppen itt,, az emberiségnek az,a rétege, melv még ,,gveÍekszerű'''

,,úszta nővénvi táplálékkal'' élt. ok a magyarok ősei. ,,Árpád honfoglaiói eilenben egv része

r.oltak azon ősidókben krr'ándorolt tötzseinknek, amelvek kint eltörökösödtek...'' (NÍagyar

Adoqán: Elméletem ösműveltségunkrőI Duna Kr,'k Svájc 19ó9, 10, 1.1. oldal)

Őseink aiabs3o/út lelkiismeretnek a wsion1lagosJbletti gőrylmét is, ualarnint a téuedésekbő/, b/íúk-

bő/ kiene/kedést is gyön1öni, je/képes mesemotíuumokka/ fe1ei1ék ki. Br;rrni! s{p és Jéryes is ai

aran1tiikiir, de gondat/an, ban1ag enber l:irtokában csakhamar rnegborul, pisikos /esi... / ai

araryltiikörtf a Nap jelkEének is tekintették. ., 'a tiikröt atcunk, ba1utk, kiilsőnk, a1gi testiink

gonclo1ásciboi has17á!.uk, ugyanilg1t a nem an1tagi, harcm k/ki tilkrat, a<a< a lelkiisneretet, klkiink

gontloiásáhoike// bas17álnunk. ...a lelkiisneret s1pua nem mtis, mint a Napis/en s\aua. '..E,iuolt

ls#."zuxűW114

mag/ar őseitk erköbsi és uallási fi/fogásának kg6bb alapja.,, (A4agtar Ador1án: A lelkiismeret

aranjtilkre Duna Kak Suájc l975, 23, oldal)

,,Ilernietiink eredetének és regbb történeteirckfo/keresése és kife1tése uégett inda/Íam uolt ki haiánbó/,

Ír1a Kőn;si Csoma Sándor egl ,|832-ben,' ,..keh /euelében. ,,...Tibeti S{tár-a beuerytő soraiban a71mondja: ,.a s7ans3kit nnnifek más n1eluuel rtem rnatat oljl rukon uonatko1isokat, mint a maglarra/.

...egy eges< sereg tanu/máryo1qsi a/apot n1lijt a mag/ar nép eredetére. . ,,, (Idézi Zajd F.erenc NIagyar

évezredek című művében Bp. 1939,3\-39.oldal)

Nureddin hIohaned AÍf 1258-ban perrya n1eluen írt műuébeil, i//. annak töriik Jbrdítt|saibanohlasbaÍó, hog1, ,,,1 tiirtik nép nagy - eryknek egy rásry pus{a/akó' 12 tlj,\)-bő/ tj//anak. ...egyikét

alkot1ák a Gaiok, akik két résryt uálnak, s ai e,gikeÍ Gui7ak, a rnásikaÍ Ljgruak neueryk. ,..A

bunok syirnotteuőfajtájáhoiÍartoyó kunok és bessen1,ík tQe ..'iak/aiák és pus{ít1ak a magyarok

Don-Íöui'/ebédiai otthonát. .../e.3ért/ egy résryik n1ugatra uonu/t e/, a násik tjtnzent Pefi:{e'..,

ameyÍ aiő neuilkrő/neuei7ek nté3ma isTurkeq!áftnc1k.,, (Idézi ZajaFerenc im.22ó. oldal)

,,Több forrásból ismeretes '.., ho$,. I{őrösi Csoma Sándor 1819-ben a kései, úgt.neve.

zett sárg^ ujgurok -szan-jugurok_ felkutatásán indult el.izsiába. A magvarsás ósi rokonait

r.élte bennük felfedezru.

Áz ujgutok ótötök nép. Á tiirköket az eutázsiú szweppeövezet népeivel eglütt ,,barbá.roknak'' nevezi a szakirodalom. Görög' arab és kínai források szólnak róluk; a szkítákról, a

hunokró| illefve azok csoporgairól, pl hlungnukról, vagr'- ázsiai hunokról, zsuanzsuanokról,

azaz ázsiai avarokról' heftalitákróI, azaz fehér hunokrőI' Az első ázsiú türk brrodalom épp a

zsuanzsuanok, az ázsíaj. avarok leverése után iött létre ónási kiterjedéssel. Az Áral tó, a

Bajkíl tó, a Góbi sivatag és NIandzsuriahatarclták. I{őzponga a mongóliar orhon folvó. Az

orhoni rovásírásos feliratok sok mrndent megőriztek e korból. NÍegjegyzéndő, hogy a

hunok és később a magvatok is rovással ,,íÍtl'k,,, melv arameus eredetű írás. @, nvelv a

bibliai U j szöretség nvelr-e.)

Áz első tritk államot 745-ben az ujgurok dönuk *.g. Ők lesznek Belső-Ázsia urai.

Áttérnek a manicheus hitre, az tárlt szogd írásbói kialakítják a jellegzetes manicheus írást,

kolostorokat hoznak létre, öntözéses kuIturát fejiesztének ki. Á szép dolgok iránti nag1fokú

étzékenvségükról tanúskodnak ránk maradt könweik' irattekercseik. Ezeket festrrrénvekkel,

miniaturákkal d"íszítették. Fadúcokat készítve könwet. is nvomtattak. Ám -talán szépre

torekvésük következtében is- harnar elveszínk katonar felsóbbségüket, és a krrgizek, egv

másik török fajú nép 840-ben megdönti államukat. N'Íaid B45-ben a kínaiak tendeznek nagv

vérfi.irdőt a manicheus és buddhista hívők között, Pl. 40 ezer kisebb kolostott rombo]:nak

le. Áz ujgutok ekkor délebbre költöznek. I{sebb részük a szari-jugurok, nagyobb csoport-juk a Turfán kömvékén letelepedók csoportja.

Páratianui gazdag kulturájukról a turfáni leletek, Kocsó romjai Y^gv a tunhuangi ,,EzerBuddha barlangtemplomok'' tanúskodnak. Lóczv Lajos geológus hívta -fel a figyelmet

először e vidékre 1902.ben eg,v hamburgr onentalista kongresszuson. o 1889-ben 1ártBelső-Ázsiában a Gróf Széchenvi Béla által vezetett expedíció tag1aként. Beszámolója

hatására indui útnak Stein Áurél, s 1907-ben elis |ut a tunhuangi templomokhoz. Az áItzla

és követói által felfedezett iÍattekercsek nagv része Berlin, Nloszkva, London, .Pánzs,

Peking, Tokió múzeumaiba kerultek.

115

Mikor Turkesryánban uinig{k a manicheas @gur á/lam, a Ktirpátok nedence1ében éfi ai auarok

aralkodnak. Sok kutató e korsiak l,s'v!b en/ékének neue{ a nagts7entrniklósi kinu/eletet.,, (Rés{et a

sjnpoiion ), e/őadtjsábó/; Budabáry Eua) @otások; Miklós Pál: Á tunhuangi ezer Buddha

barlangtemplomok Bp 1959, 42'o.; A manicheizmus l(ínában f szetkesztette Hamar Imre.

Nlítoszok éi valtásolr I(ínában Bp. 2000, 92' o.; orök kőbe vésve / Á ftg török népek

rrodaimának krstükre Szetk. Kakuk Zsuzsa Bp. 1985, .|9.o. )

,,.,,a Mani á/ta/ e/ter1esitetÍ hit aolt a banok nemryti uallása.,,

@odi'yJós Ferenc: A magvar nemzet történetének krs tükre Bp. 1996' 205. oidai)

,,,...aí.i. q. III. siáiarlbat a rnanicheanirynus ua//risi tanai teljesen kialaku/ruk és irottan /én17ek

és a ualltis sryh,erytei lilessry Kö3ep.Áryiába e/ryli/nak. Főképen Siamarkand /etl a kö$onio. A

II./' s1áryrlbi, ,io,as uclék, Transoxania és.[urkes(án össrys népe e{ a ual/áil kijueti. ',1 iryr ab*

bő/ s1árrna7ó nanicheus írás csaknem mindenijlt negta/á/bató. ',1 Kö{p-',1ryiába _Peql.iábó/-

,,n,kii/ők ,,ij3ur,,-nak rleueí€tt ua/lási neuiiket népnéunek ha:17á/jrik. ...'.1 hiuők rygur uallásttak -

ua,gis ,,iyra á/eclésnek,, neue3:ék bitiiket. Ta/átt a1ért, neft Jéryts taftítztta tgy: ,,t{.ikség nektek iljra

:ryiletnetek,i (BadinvJós Ferenc: Á káld-pártus hagvomán,v...Bp. 1999,185. oldal)

,v] sok köryu és irattöredék, neleket a lurJáni és kön1ékbe/i ko/ostor-romokbó/' sryirai hintokku/

e/terzetelt uárosok falai a/t1/ syáiadunk .fordu/ó1án Ji/tártak, tele uannak egy letiint, nag1l ku/tlira

n1,omaiual, arne/1 honJbg/a/ó magyarságunk Dontői-keui tartóikodtistiná/ e/őbukkanó arcbeo/ógiai

idot,k,, i: é/eik Jén1lt uelitenek. ;1 kieú m(]gyar sírokban ta/ált sakk'tabla' a mailcheusok egietlen

negetgetleÍt is nagtrabecsiilt spirakoiást)nak, a ,,kirá/1i játéknak,, a biryryítéka... '' (Fehér NI. Jenő:I(özépkon magyaÍ inln.izíció Bp. 1999, 134. oldal)

Részletek archaikus imákból, mesei, balladai és szépirodalmi alkotásainkból

,,Dícsértessél, óh áldott r'íz,Iű megmostad az én gyarló testemet'NÍosd megaz én bűnös lelkemet.Dicsíret neked örök Áwaisten!hJ az egész világot teremtetted'Aldon a te neved,.ildott a teijes SzentháromságNÍost és mindörökl'é ámen,,,..,1g11. Hadikfah'a (Bukovina) (E,rdé!i Z:uryanna: Hegyet bágék, /őtőt lépék '1rcbaikus népi

intádságok Bp. | 976, ,| 7 5. olda/)

, *4 i Ú 4 á ryt s tti ui s koro n l!. aUigyiin e báiajtaja'Hrjrom uassiögl)gytin a ki/incse, 1ár1a,H,gy,o Sátfu képe ne glübessen be rqta,Ai L| 11 é iys sry n t kere s {Q aI)gyön e bciiÍele1e,Xé31l iarkára á//jon a negy euangé/ista,SyiiMáia /ögyön e háiőryője,AiUfirys sryncséges :.rynt s1fue, bíiorn benned,'(I. - 188. oldal)

' r 116

,,Begyütt Jé zus a házamba,Házamközepén megálla,Prtos vétét hullajtotta'Az egész házamat befolvta'SzizMáiLa helvét hatta,Ide nem mer semmi rossz.Ha lefekszek én ágvamba,Mint Urjézus koporsóba,Fejem felett hátom angyal,Egyik őÁz, másik vtgváz,Á harmad.ik szegénv bűnos lelkem vár)a.,, (I.ru. / 86.

..Fehér tőzaNÍárjraEngem (?) Jézus sziiletettSzent szívébű szeretettSzent János ablakomonBoldogasszonv tűzheivemenNIária a|tómon. ..,, (I.,. 102. o/dal)

olda/)

,'Kimegvek ajtóm eléFöltekintek magos mennvbeott látok egy kerek almácskátÁbba hét olrárocskátHetedikbe SzentJánosÁranvmisét szo|gáIBoidogasszonv anvánk hallgatja. .,,, (I. ,. 100. o/da/(

',Ánnz sziilte Máiát,\Íána szúlte szent fiát,Gyere, gyete szent fi.am,NÍosd meg az utakat,Mert jön abárka.Bárkahozza kelyhig kenedt, úo szentségert.Házam négy szögletibe négy őrző angva|.Házam közepibe szent ketesztfa.K,illJ kercsif, ői7iangya/.,,(I. n. 23/ ' o/da/)

',E,g sztíite Földet,Föld szrilte fát,F'a szillte ágát,Ág szrilte bimbaját,Bimbó sziilte vbágát,vkága sziilte Szent Ánnát,Szent Ánna szrj"lte Mánát,N{ária sziilte Krisztus Urunkat, a vtlág megváltóját.,,(A naglar költésiet kincxstrira, |iépkii/tésryt Bp. / 991, 15. o/da/)

117

,,Ezetl dd- (ballada-sryrk.) közben az íf1ak körbe á|)anak, ameivnek közepén egy ifiú á1l

kezében párnát t^Ítv^ és szemlélgetve körös-körül, oug n kötből kiválasztván egy Ieányt, a

párnát elébe teszi és a:rr'a térdepel; mire a leánynak is le kell tétdepelni, vá|asztő1a csókját

elfogadni, aztán a pámáva| a kör közepébe kiátlani az i|ű helyébe, körrilszemlélődni s a

fennírt módon a körbeni iÍlak közül egyet \'álasztani stb.''_ íqa,,Vadrózsák,, cimit könwé-

ben a ballada első lejegyzője,I*izaJános a XIX. század második felében. ({nzu1'|3.)Á

pánára térdeplő pár egv prllanatra egvmással szemben összekapcsolódik a csókban, maid

helvet cserélnek, ezután a kör újra kezdődrk. Ez akőr1átékok jó részének általános sémája.

(Rés{et a sjnpojon 5, előadásából, Bolján Kata/in,.b_orrás; Kiiyl János:|/adróryák, Bukarest |975,

113. o/da/)

Itt es kerekedrkEgv kerek.dombocska,Azon növekedrkE,gv édes a|mafa.

; ,-tr-oes az xlmala,Csokros a litágsa,Áz alatt ulvalaNIárton Szép llona.

I{öt, kon valaNÍagrk koszorúját,Fehér liliomból,Korsar rózsábóL.

Hoi ar.val nem éli,T iliomval fejzi.Hol awal nem éri,T iliomval fejzi.

Itt es ereszkedikE'gy annv.ösvenke,Ázon növekedrkEg,v fehér bátánka.

Jobb ódalán vaiaÁldott napnak fénve,BaI ődalánvaLaÁldott hoidnak fénye.

(Iülltís Zo/tán: balladák könjlue, Bp 1973, 37. olda/)

E feiiben valaNvócr.an misegverfi.a,E, homlokán valaCifra fénves csrilag.

\[eg ne iédi, meg ne iédt.NIárton Szép Ilona,NÍert ezt Isten hattaIsten parancsolta.

E szép szűzek sergeCsak egl'iránt termik.Ha te oda jőnél.

Véled béfejződnék.

E mennyei kapukNvrtatlan nvílianak,E, mennvei ajtókNvitatlan nviljanak.

NÍennvei harangokHuzadan szóI)anak,A mennvei gyefwákG vútat-lan g1'úIl i anak.

l t 8

,, Leánvszínű Bálint Gyöngyszínű Ilona

Egyszer volt, hol-nem volt; volt egy*szer Napkelet otszágában egy öreg király, és ennekszép' deli' annyhajű, fia és leánya. Szépek, gyönyörűek vóltak ''J''a

"i.t..á, é. a fiút

Leánysztnű BáIintnak nevezték, mett hosszú aranvha1a s az arca olvan volt, mint a legszebb\eányé, a Leányt' Pedig Gvöngvszínrj llonának, meft arca o\yan volt, mint a gvöngv és agyöngyház.

Nagyon SzeÍette egymást a két teswér, küiönösen BáIint ahűgát. Mindrg csakvele akartlenni' s hogv ez mégsem voit mrndig lehetséges, mert apjuk örég lévén' L o,,,ág dolgátmár Bálint

.lntézte, ezéfi az egész orszásban kihiÍdette, hogl- aki festő ilonáróI ^ t.g,,Jnu

képet megfesti, - hogv ő ezt bárhol 1át, magánál r.ihesse -.^,t gazdagon mega1ándél*ozza.Jöttek is a festőművészek, festettek is a királvkrsasszonvróI 'o[ 'zép képet, áe a királvfiegvikkel sem volt megelégedve' S azt mondotta, egr,ik

kép sem olvan szép, mrnt a húga. Végre jött egv_szeÍ egv öreg festő, s ez igazi g}öng.r.-házkagylóba véste és festette meg Ilona képét, de úgv, hogv szemeitigazikék dÍág;kőb;Lszemöldökét aranvból, szá1át korallból rakta be, úg,.hogr' a kép igazá.' álu",. lett, mint ilonaéló valóságában. No, önilt most a krrálvfi, megajándékozt^ az öreg festőt.királvi módraarannYal, ezüsttel, a képet pedrg kebelébe tette' s ezután soha el nem hagvta tobbé. Bárhoijárt-kelt, mindig magánáL hotdozta, s eló-elővette néha, csodálta, gvönvorködött benne,meg-megcSókolta'

Egl'szer valahol a tengeÍ P^Ít)án bolvongott a királvfl, magas sziklaparton, s nézte ahullámzó tengeÍt. Fújt a szél erósen, viharzott a tengeÍ' de a klrálvfinak itt is eszébe jutottkedr.es nővére, a gvonvörű képet elóvette és szerelmesen nézegette. Épp.' amikor megakarta csókoin| n^gyot villámlott, és a mennvkő nagy csattanássai belecsapott eg1 közeüszlilába, A kiráiyfi összerezzent és a képet a lenn tajtékző hullámok közé ejte1te' ahol az egvszempillantás a|att eltűnt a mélységben.

Nagv volt a királvfi bánata, mert senki sem tudott többé llonáról olv szép és hű képetkészíteni, az örcg festő pedig eltűnt, sehol sem ta|áIták, talán meg is halt azőta.

Küldötte a|ltál,iflzz otszágminden hajósát, ha|t.szát, búvárát, hogv a képet a tengetbólhalásszák ki, de hiába, sehol Sem találták. Nem is találhatták, mert még aznap, hogr' a '"'rharlecsendesedett volt, atÍa jártak egv más királv, . a napnlrrgatr királv halászú, agvöngvházkagyló-képet hálójukkal véletlenui kifogták, és mrnt csodáIatosan szép valamit,elvitték messziÍe, a Kék Tenger tulsó partjára, Napnrn:gat országába, klrál.'rrknak ajándékul.Ez pedig, ahogv a képet meglátta, a csodálattól a szava is elállott. Nem is volt többé n\'rrgtasem éjjel, sem nappal, hanem ketestette az egész világon, akit a kép ábrázol.I(erestette, deLtlába, senki az egész orszáqban nem tudta megmondani, ki képe ez és hol taláLhatő az aleánv. Áz ifjú királv pedig majd elepeden bánataban és szerelmében az ismeretlen szépleánv után.

Történt azonban egyszeÍ, hogv a I<:ráIv otszágában nagy ünnepség volt, és nag\' lakoma akirálvi palotában. ivleg voltak híl''"-a mind a messzi országokból jött királvok és királt'-fiak,akik a nagy ünnepségre megjelentek voit. Á lakomán a kstál,- megmutatta r'endégernek is agvönyörű gyöngyházképet, kérdezgetve őket is, nem fudná-e valamelvtk megmondaru,kicsoda, s hol van a világon az a szép leánv?

119

Bálint is ott volt a vendégek között, s ahogv a képet megIátta, fölkráltott és szemer

könnvbe lábadtak. Á napnn:gati királv pedig mindjárt megkérdezte, mi oka, hogy fölkiáltott

és a szemei könnybe lábadtak? TaIán bizonv ismeri-e leányt? Báiint pedig felelé: Hogv ne

ismerné, hisz, az ő édes teswére ez, és a képet ő veszítette el, ő ejtette volt a tengetbe, s

kérte a napn1rrgatikrrálvt, adná azt vissza neki. Ázt mondotta ez, szívesen vtsszaad1a a képet, de csak úgy,

ha elhozza nekr Gvöngyszínű Ilonát magát, hog,v feleségül r.ehesse. o'.,tt is Leánvszínű

Bálint, hogy Napnr'rrgat krrálva venné feleségül a nővétét, meg búsult is, hogv ezentul majd

ker.esebbet fogja láthatru, de azétt megígérte a királvnak' hogy ha llona is akarja, úgv

e[lozza őt Napnr'r.rgat országába, a\<táIynak feleségüi. Nlegeg'veztek hát, hogr- a napnvugati

krrálv visszaadja Bálintnak Ilona képét' de megfestetia saját képét is, ezt pedrg Leánvszínű BáLint szrntén hazavíszi, hogv llonának megmutas-

sa, s ha megtetszik neki Napnlrrgat krrálva, e}hozza őt neki feleségül'

No, megfesttette a I<táIv legügyesebb mű.r.észével a képet. Szép volt pedig Napnl'ugat

krrálva is, akár csak Leányszínű Bálint, éppen olvan gvönvörűséges, nagy aranvhaja is volt.

E,ikészűlt a kép, színarany fémbőlr'aló kerek, fénves nikörre róva és festve, hogv olvan volt

az, mint m^ga az Áldott Nap, és elvitte azt magával Leánvszínű BáLint Napkelet országába,

s r-eie utazott még a Napnr.r.rgati krrálv fényes leánvkérő kovetsége is, sok szép, dtága,

Ilonának szóió 91,önyörű ajándékkal.

Hazaén,e boldogan mutatta meg Bálint llonának a megkenilt gyöngvházképet, és

elmondotta neki, hogvan kapta vissza. Ugyhogy őt magát kellett érette a napn\'ugatl

krrálvnak feieségül ígérnie. Nlegijedett erre Gyöngvszínű llona, s azt mondotta: Jaj, hát

hogr'an mehessen ó ismeretlen embethez feleségül, meg miképpen hagyhassa el érette őt'

SzeÍetett írvérét,mikor hiszen azt Sem rudja, miiven az a napnyugan királv, szép.e ̂ vagy rut.e?

Elővette erre Bálint a krrálv aranvtükör-képét és megmutatta ilonának. NÍegnézte llona' s

aztán csak a n,1akába boru1t kedves frvérének és azt mondotta:

-Hiszen ez a te képed édes teswérem! Hiszen éppen olvan gyönvörűségesen szép az

arca, mint a ued! oh' elhagvlak téged édes báwám a napn1rrgati királyért!... oh elmegvek,

elmegyek, hozzá feleségul, mert tudom' hog.y- boldog leszek és holtomig fogom szeremi... S

egvmás nvakába borulva sírtak is öriiltek is mrnd a ketteír.

Még aznap aranq:ecsétes levelet kuldtek Napnr'ugat kkáIvának, jönne elébük a Kék

Tenger pargára, metthozzák aranvos gá|ván Gvongyszínű Ilonát' Ilona pedig magávai virte

öreg da1ká1át, akit nag).on SzeÍetett' meg annak fekete képű leányát, aki az ő szolgálóia volt.

Ezek pedig,]'"j .''', főztek ki maguk közotd? Ázt, hogy Ilonát a Kék Tengerbe vetik, és a

fekete képű leánv iil a helvére. Ugv is tettek. NIent, utazott a ha1ő, s amikor sotét éjszaka

volt egyszer, az aIvő Gvöngyszínű Ilonát csöndesen megfogták és nagyhírtelen a tengerbe

dobták. Senki eleven lélek nem látta meg' a fekete képű lány pedig odafeküdött Ilona

aÍanyo S nv o s z o|v á1ára.

Volt aztán nagv szörnvülködés, mlkor a szép, aÍan\.v'eÍetes gálya kikötött Napnvugat

otszágában és a fekete képű ieánv szállott lir betőle. Leánvszínű Bálint is majd haláka válott

rémultében' a napn\ugan krtálv pedig nagv haragta gerjedve kiáltotta:

120

Kit hoztatok nekem? Ez nem Gvöngyszínű Ilona| Megállj Leánysztnű' Bálint, megcsaltálengem! odaadtam neked llona képét, de te nem őt hoztad el, hanem csúfot űzöl velem!

De megeskridött Leánvszínű Bálint ^' ÁIdott Nap színe előtt és a naPn\'rrgati királvegész fényes leánvkétő követsége is' hogv ők bizonv Gvöngvszínű llonát hozták eL, a\<t azaranvtükörképet meglátván szíves örömest jőtt velük, és nem tud'ák mr történhetett vele'hogy ilyennéváItozott' Előállott pedig a vén boszorkánv is, esküdözött az égre-fóIdre, jártaszá1z, rnlnt a kerepeló:

, Eleget mondottam neki, ne lézzen ki annvit az ablakokon' ne süttesse magát annyít azÁldott Nappal, merthogv leég, megfeketedik ̂ z ̂ ÍCa. Nem hallgatott a SzavafiIÍa, S íme, milett a szófogadat1anságból! No de azért ne búsuljanak, csak ne engedjék Sokat a napra, majdmegfehétedik ismét, és éppen oivan lesz, mint azelőtt volt.

Beszélt, beszélt a r'én banva, addrg amíg mindenkr el is hitte, hogv igaz, amit beszél...Végte hát hazavitte a leánvt a napn\,-ugau krráiv' és elvette feleségül. \.árta, várta azuÍán,hogy megfehéredne, megszépülne a neje. Egv krcsit tán meg is fehéredett, meg rs szépült akirálvnői éietben, de csak nem lett olvan' amilyen Gvöngyszínű ilona volt...

S hát mi történt Gvöngvszínű Ilonával? Bizony az történt vele, hogt' beleesett a I{ékTengerbe, de ottan csodaszép ezüstös, gvöngyszínű halacska lett belőle' Hog,v, hogv nem,egl.SzeÍ arta játtak a napn\,-ugan királv halászai, azok háLójába keveredett, kifogták, ésamikot meglátták, mrcsoda gyönvörűséges szép halat fogtak' elvrtték élve kirátr'rrknakaiándékba.

Tetszett ahal a klrálvnak nagvon' egész zacskő aranvzt adott érette a halászoknak, azu-tán ahalat üvegmedencébe tette, űgy nézegette, nézegette, s valahogy. annvira megszeÍette,hogy naphosszat eluldögélt mellette, s néha alig tudott a szép halacska mellől eimenru.Pedig nem tudta, hogv Gvöngyszínű l\ona az! Nem tudta a kstáIy, de megsejtette az a vénszipirwó! Ázt mondotta hát alánvának:,

Tedd magad betegnek' mondjad: meghalsz, ha az .ezistszíntt, gyöngyszínű halacskát megnem eheted, Fájt a szíl,e a királvnak a szép halacskáért' de feleségét ha]ni nem hagyhatta. Ákönnv is kihullott a kitálv szeméból, de a halacskát a medencéből kifogatta' S megPatancsol-ta, a krrálvnénak készítsék meg, mert csak anólgvógir:ihat meg.

Á vén gonosz maga ölte meg' maga tisztította a halacskát és vigyázott nagvon' hogv egvkis porcikája se maradjon meg, meg mrnden pikkelyét is tűzben égette meg, nehogvföltámadhasson Gyöngvszínű Ilona. De akárhogyan vtgyázott, a vízben, amelvben mosta'egy krs pikkel,'. mégis megmaradott, és azt a szo|gáIő- Ieánv a vízzel egyűtt kiöntötte a királvkertjébe. NÍásnap csodaszép ezüstös nvtfa állott ̂ zo1a helven. NIeglátta a királv és nagvonmegöriilt nekr. Csodálta ezüstösen fehér kérgét, amelY a napfényben néha úgv fénvlett, minta gvőngvház. Ánnr'ira megkedvelte a szép fát, hogy olykor egész nap elüdögéit alatta, megételét is oda vitette ki. oda teríttetett magának a fa árnvékába. Naphosszat elhallgatt^ azezüstnvírfa rezgő levelei susogását, és néha elálmodozr,'a, űgy tetszett nekr, mrntha a faszerelmesen neki suttogoft volna valamrt...

Nem rudta a királv, hogy Gvöngvszínű Ilona a n1nrfa, de megse|tette ismét abanya' Aztmondatta aleánvának:

121

Tedd magad betegnek, mondjad: meg kell halnod, ha ételed nem ama nytfa nlzénéI

sütik - főztk. Ja1,hagy fájt a szive a királvnak, mrkot a szép gvöngyszínű' nytfát kivágatta! Ávén boszorkánv meg összeszedette annak minden levelét, forgácsát, még a tövét, gyöketétis kiszedette a fóldből, hagv a konvhán minden részét eitüzelhesse. El is tuzelték és a

hamvát a vénasszony maga szórta kr a szélbe, hogy az vigye szét' és föl ne támadhassonGvöngy-színű Ilona.

NÍégis hiába volt minden gonosz okoskodása' meÍt a széIa hamu egy-egy szemecskéjét a

király kertjében mégis el-elejtegette, s abból másnapra mrndenféle gyönvörűségesen szép

gvöngrwirág nótt, és oivan volt ezek minden egYes bimbója, \,1Íág)^, mint a valóságos

igazgyöngy.

Jaj, hagv megöriilt a krrálv' amikor kertjében a sok szép gvöngrn-irágot meglátta! Á leg-

szebb gyöngvszíntt, rezgő gvöngrr'rrágszálat mindjárt Ie is szakította, a szobá1ába főlvitte,

s.ép ^íanv"s.,porbun Yízb; tette, s úgl. nézegette' szagolgafta n^g,v gr,ön,vorűségge1. És

r.alahogv ekozben mrndrg Gvöngvszínő llonára, de arra, aklt a g1öngvházképen látott,

kellett gondolnia.

Nem tudta a királv, hagy Gvöngvszínű I\ona az avtrágszáI, de tudta a vén boszotkán,v' és

hogr- nem tudott mást mit tenni: álomport szórt a|<tráLv, esn ételébe, hugJ. amig az majd

aluszik, ellopja s elégen a gvönvörű gvöngr,r,.irágszáIat. Amde a királv estére a szobá1ába

bezárkőzott' meÍt gvanakodni kezdett már a l.énasszonvra meg a feleségére'

Nlrkor pedig a király mát elaludott volt, az a gvöngyvtágszál elkezdett csodáIatosanfénr'leni, világítani, akát az ezüstös, gyöngv-színű Hold' hag1. betellett tőle a szoba ezüstósvilágossággal.' De meg nzgvobb csoda történt éiféltáiban: Egvszer csak megr:ezdii'lt a

gyöngyszínű g1'öngywirágszáI, és szépséges szép aranyhajú leánv jött ki belőle, aki nem volt

más, mint Gvöngyszínű Ilona mag^. odament akiráIv ágyához, kezdte őt kőltögetn.

í 'lr,DÍecl]' eDredl tenyes napom.Ne aludjáI, szép jegvesem!

Gyöng1' könnveim elborítnak,Sóhaj tásim átkarolnak.

':'tr bred], ebred] tenves napom,N{ert ím hozzád megérkeztem.

Áluvás o d s ziv fáj daknam,Ebredésed az éLetem.

De az csak nem ébredett föl. Hiába szólongatta őt Ilona:Ébredj, ébredj édes kitál'vom, én vagyok itt, Gvöng,vszínri llona, a te igazi menyasszo-

nyod. Hiába csókolgatta az arcát,Illába rázogatta a váL]át, hiába sírt, a királv nem ébredett

föl. S ahogy sírt Ilona, könnyei lgazgvöngyszemekké változtak, és a királv ágvába huiIottak'Aztán Ilona fájdalmas sóhajtással visszament a g1'öngywrrágba. Ámikor pedig a kiráIv

reggelre mégis fólébredert, csodálkozva Látta ágyában a gvöngyszemeket. Eszébe jutott,

hagv Leánvszínű Bálrnttól hallotta r'olt, hagv ha húga sír, könnyei igazg5öngyökké r'áltoz-

122

nak... és ő meg' íme Gyöngyszínű Ilonától álmodott az éjszaka; o|yan vo|t igazán. mintamilvennek a képen látta, s odajött ágvához, költögette, de ő nem bírt fölébredni...

odaült nagv szívfáidalommal ismét a gyöngp,rrág mellé, nézegette' meg is csókolgatta,mert sejteni kezdette már' hogy az |ehet Gyöngyszínű Ilona... Egész Írzrp nem tudottelmozdulni mellőle.

Á vén boszorkán'v P"dg, meg a lánva féltek, reszkettek egész nap. Nem volt n\,'l]gtuk'

mert gyanítottak már, hag' baj lesz még ebből... Még nagvobb adag alompott tettek hát akirálv esti ételébe. NIeg is vacsorázott al<lrá]rli, azutánbezárkózott ismét a siobájába' le isdűit, de csak úgv féLl,g, az ágyán, hagv nagyon el ne aiudjon, de }uába, meÍt a Poftól az áIommeg jobban elnvomta, mint aze|őtt. Pedig éjszaka ismét elkezdett a gvöngy-r,.irágszálfényleni, világítaru, aztán megrezdr.ilt, és kijön beióle Gvöngvszínű llona, Jáu-",,. uksrátvhoz, megölelte, megcsókolta, költögette' sírt keservesen, de mindhiába, nem ébredettaz főI, aludott még mélvebben, mint azelőtt való éjszaka. Ázt mondotta neki llona:

oh édes, aranvha)u, szépséges vólegénvem, szerelmes kjrálvom, Álaott Napom, ;aj miértnem tudsz fölébredru? Biztosan áiomport hintettek az ételedbe ama gonoszak, hogv envémne lehessél. Pedig még csak egvszeÍ jöhetek el téged költögetru' azutánelhen-ad a g1'ongywi-tágszá|, és nekem meg keil halnom megint, sohasem lehetünk egvmáséi... Sírt Gváng'színűIlona keservesen, hullottak a könnvei' s a }arálv reggelre ismét ott találta áglában a gyöngv-szemeket. De rudta' érezte már, most egészen 'u-ilágosan, hagy Gvöngyszínű Ilona van aszép gyöng1vrrágszá|ban, és álmában r'alahogvan mégis meghallotta, megértette Ilonaszal'ait. ha nem is rudott fólébredni.

Hozták volna estére megrnt a klráiv r'acsoráját, de ő elkergette a szolgákat, szobájába seengedte' hanem bezárkőzott ismét, és úgy feküdött le, ét1en, szomjan, és tudta' hogv mostnem fog mélyen aludni, s fölébred bizonvosan, ha igazán ismét eijön Gvöng1'színű llona.Elszenderedett, de éjfélkor, amikor Ilona kijött a g,vöng1'r'rrágból, és elkezdte csókoIgatru,szólongatrri, bizonv föiébredett mostan' és egymás nvakába borulva ölelték, csókoltákeg1rrnást kimondhatatlan nagy boldogságukban. Nem is állott többé igaz. boldogságukut1ába semmi, meÍt Íeggelre a vénasszonv és feketeképű leánva nem voltak sehol apalotában''. Tudták már úgy is, hogv lejátt idejük és elbuidostak hát a szég\'en és a büntetéselól, még akká|v otszágábó| iS. ''..'' (L[agyarAdor1án: A /e/kiisrzeret ',1ran1tükre Fahrwanget/ 975, 1 / 5. old. a/apján _ kéjratosJ?ildo/s,\,,; Budaháry E'ua)

,,N[inden otszágot b ejártam,Minden messze tartománvt,S aki álmaimban éi,Á dicsőt, az ég; szépetSemmi földön nem találtam.N{ost, mint elkapott ler.él,Kit süvöltve houd a széI,

Yyugr^l^.t vagyok magamban.orömemben, bánatomban,S lelkem vágy szárnvára kél.Áh, de mit látok? I(özépenott egy almatő l'rrít,Csillag, gyöngy és földi ágból'Hátom e|lenző vilásból.Uj ielenség, új csoda.''(/öriisrrtaft1 Mibá!: Csongor és Tünde, i\,Iatúra LQassjkusok | 992, '|6. o/da/)

@^123

,,ÁImodtam-é csak, vagy most álmodom,És á|talántöbb.é, mint álom, a lét,Egy percre mely a holt anyagra száll,Hogy azza| együtt végképp szétbomoljon?N{iért, miért e percnlr öntudat,Hogy lássuk a nemlét boruaknajt?,,

',N{egy-é előbbte majdan fajzatom,Nemesbedr.én, hogv uónodhoz kőzelg1en,Vagv mint.maiomnak barma, holtta fárad,S a körbó1, melyben jár, nem bír krtorni?'.,Ídá,, ai F,redeti Enber ba/á/uilágba bukotl ,,maradéka,, ilen J.ojanat tttán éik neg ai istettt

s 7i ia tra. A i L, r ui /ágo s a n Jb /i s rn e rt e t i a i e tt b erp á rra / a ru eguá l t ó dá s / e b e tős égé t.

,,..ha jó1ügvelsz, egv szózat zeng felédSzünetlenül, melv visszaint s emel,Csak azt kövesd. S ha tettdús életedZajában elnémul ez ég szó,E gvönge nó tisztább lelkrilete,Az érdekek mocskától távoiabb,NÍeghallia azt, és szír'erén keresznrlIiöltészetté fog és dailá szűrődrtt.,, (Rés{etek Madácb Imre,,1.ienber tragédit|a imíi enbeiség.

dráruti.ábó/, fuIahira K/assjkusok Í 990; 133, / 36, Í 38.o/da/)

,,Iiészűlietek a nagyszerű ébredésre. Csak ott lehetnék. Legalább a kapurg éqek, az ígéret

földjére legalább egvetlen pilIantást vethessek, egyetlenegy€t - ,, (Harnuas Bé/a: Karneuá/ Bp,

| 997. 16 / . o/da/)

,,Á magl,-ar mese költői képei ...engem azonnal NÍáni jeibeszédére emlékeztettek. Á

daloló, rogvogó ÁranymadáÍ nem a tudatunkból is réges rég kiveszett. a neP makrokoz-

moszból szátmaző legbensóbb léleklén1'ünk összefoglalása-e? Es nem kutarunk-e \'ágy\.a

vágvakozva az elveszett után?'' (Ris{et Chistina Maia Siegeúnek aiAranyrnadár tirnű kiiryubii1

írt ajá|lláyibó/.)Á királvi<lsasszony ,, föl is érkezett lelkendezve a hegytetőre, odafutott ̂ m^gas iegenvefa

tőr.ébe, és fölkiáltott az Aranymadámak.- oh, te szép Áranymadár! Eljöttem éretted, hogv

édesapámhoz visszavigyelek. oh, de sok országot világot bejártam' amíg reád találtam|

Gvere le! Gvere le! ivÍegismefsz.e engem? Es megismeÍte ̂ z Áranvmadár. Á számvát

megcsattogtatta, S leszállott egyenesen a ktráI'vleánv váLfáta, odasirnította fejét az arcához,

^zután pedig örömében eikezdett énekelru gyön'vörűséges fuvolahangon' ugvanúg.' mrnt

annak előtte a királv kenjében. . ..''

''. ' 'a mese üzenete egybe csendul iv,Iani himnuszaival...NÍesebeli krrálvlánl.trnk belső úga

a megu-áltás úqa.Á hogy ezt,,A, csend hanga,, r'égéról is idézhetjük:

trvendezzetek' óh Föld lakóiE'gy zaránd,ok visszatért a tulsó partról.

Uj Arhan született.

Béke legven minden lénnvei.''

(,1.i;,1ran1ntartár; Képínik G.M, Horuáth B, 2001,.7, 21, oldal_ Rés{et a míiből és aiutós1iból)

, 12a

Budaháy Éua: C sodasyarvas

125

Budabáal Eua:A szrmpozion zárása

I(edr'es Vendégeink! I{edves Barátarnk!

Szimpozionunk r.égén szeretnénk felidézni ber'ezető gondolatainkat. Ázt mondottuk

onőknek, hogy ,,,',ipo,io'unk célia Nlánit és taritásit az előadássorozat szellemi

középpontjábi. á]]ltanl, mrnt meghatátozőt térségünk hagvománvaiban. NÍáni, Jézus

I.'riszrus upo.tol", lrlt l{eleten a Fén'v Buddhájakét nszteltek, a Fénvtermészet rabságát és

-"gs,^b"&tását tanította. Felébredésre' éberségre szólította híveit épP úgy, mrnt Iielet más,

,,.,', .",t"rdi is. :Nlesés n},elvezetű írásokban tárta kör'etői elé a két természet létezésének

tanát, a három időt és ̂ ' Áldott Fénv l{üIdötteinek fáradozását a sötétség elleni harcban.

tg,v.érezzűk, mindez megnvilvánult térségünkben, a l{árpát-medence hagvománvkincsében

is. S ahol a világosság eg-v-SzeÍ feilobbant, oda l'issza is térl

NÍáru fénve' .rrlet.i hagyott hátra sokunk lelkében. A keveredés r.ilágában azonban

nagv r'eszéIv fenveget bennűnket. A Kephalaiátidézve:,'mióta a húsba köttettem, elfelejtet.

teÁ isteni mivoitomat _ elfelejtettem lir{sztust. I{ész voltam 1nn7 az őri.iltség pohatát.,,

Szíl'ből reméliűk, ez az eLőadássorozat ts hozzá)ár,d felébredésünkhöz. Bár ennek lehe-

tósége mrnden korban adott r-olt. Napjainkban pedig az isteru vetőmag küIönösen nagr.

gonáoskodásban részesül. A borzalmak és eltévelvedések közepette a ,,Fénvlő Jézus'' erejc

Ioko,otto.' kiárad föidünkre, hogv melegénél szárba szökkenjen a szír,-unkbe palántált \Íag-

Szem, az isteru arztás ígérete.

,,HárÍáddá Íetted a uilágot , Urarné s siiin te /e n ii l j átsio / ra1 ta.

I-'emerilltem a poko/ né/1ségeibe,És belisryaru a tenger siélesiégeibe,

H,gy o te nélséged és s7é/ességed megtlrtsern, (jram'

De kicl.oda képes arra, bogy negragadjon Tdged?

T e re rn Í rn é n1 e d cs o dái t ?Férykeres{edet?

.T u da to m rc rz s 7ií ni k n i s {é i u m o dró / go n do l ko d ni.,,

(Rés{etek egy rnanicheus birnnus3bó/; kérymt)