A fiatalok foglalkoztatásaTripartit szeminárium

Legjobb gyakorlatoka világ minden tájáról

foglalkoztatáspolitikai igazgató

Budapest , 2013. január 11.

A fiatalok foglalkoztatási válsága

A fiatalok foglalkoztatási válsága példa nélküli arányokat öltött. 2013-ban közel 75 millió fiatal van munka nélkül világszerte.

A fiatalok felülreprezentáltak a NEET-ben , a fekete foglakoztatásban, a határozott idejű foglakoztatásban, a szegény és alacsony fizetésű munkavállalók között. Európában 14 millió 15-29 éves fiatal NEET. Afrikában 10-ből 9 munkavállaló a feketegazdaságban dolgozik. Európában 10-ből 4 fiatal munkavállalót határozott idejű munkaviszonyban

foglalkoztatnak. Világviszonylatban a dolgozó szegények 23,5%-a fiatal. Az USA-ban és Európában a legkisebb jövedelműek 50%-a fiatal.

Az oktatási rendszerből a munka világába való átmenet lassú és bizonytalan.A munkaerő-piac elbátortalanítja és elereszti a kezüket.

A NEET or neet is a young person who is not in education, employment, or training = olyan fiatal, aki nincs az oktatási rendszerben, nem foglalkoztatják és nem vesz részt szakképzésben – a ford. megj.

Az ILC 2012-es határozata: A fiatalok munkanélküliségi válsága, felhívás akcióra

Az ILC 2012-es határozata azonnali és célzott akcióra hív fel, amely többrétegű stratégián alapul, és az alábbiakat foglalja magában: 1. A fiatalok foglalkoztatását célzó foglakoztatási és

gazdaságpolitika.2. Foglakoztathatóság – oktatás, képzés és kompetenciák,

iskola-munka átmenet.3. Munkaerő-piaci politikák.4. Fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása.5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak.

1.A fiatalok foglalkoztatását célzó foglalkoztatási és gazdaságpolitika

A fiatalok foglalkoztatását célzó foglalkoztatási és gazdaságpolitika

Koherens makro- és mikroszintű gazdaságpolitikára van szükség: Foglalkoztatást elősegítő makrogazdasági politikák, amelyek támogatják az

össz-szükségletet és javítják a forrásokhoz való hozzáférést; ágazati és szektorális politikák, amelyek megkönnyítik a strukturális

átalakítást; munkaerő-intenzív állami infrastrukturális beruházások foglalkoztatási

programok.

A kormányok és a szociális partnerek vállaljanak kötelezettséget: tripartit konzultációk folytatására a foglakoztatási és gazdaságpolitikákról; szektorális és vállalati szintű konzultációkra, olyan stratégiák kezdeményezésé,

amelyek a fiatalok speciális szükségleteinek felelnek meg.

1. Makrogazdasági és ágazati politikák Jó gyakorlat Brazíliából

A globális gazdasági és pénzügyi válság hatására a munkaerő-piac viszonylag enyhe hullámvölgybe került.

Az expanzív makrogazdasági politikák fontos szerepet játszottak a fogyasztás és az aggregát szükséglet beindításában:

expanzív monetáris és hitel politika (pl. alapkamat-csökkentés); expanzív fiskális politika ( pl. adócsökkentés, az eredeti többletcél

csökkentése).

2. Makrogazdasági és ágazati politikák (folytatás)

A kormány 2011-ben elindított egy olyan iparpolitikát, amely a strukturális átalakítást célozta: csökkentette célzott intenzív szektorok adóját; új hitelvonalat hozott létre a Nemzeti Gazdaság- és

Társadalomfejlesztési Bank innovációs portfóliójának szélesítésére.

Jogszabályok a feketegazdaság kifehérítésének elősegítésére

A minimálbér emelése

2. Foglakoztathatóság – oktatás, képzés és kompetenciák, iskola-munka átmenet

2. Foglakoztathatóság – oktatás, képzés és kompetenciák, iskola-munka átmenet

Az oktatás, a képzés és készségek fejlesztése fontos a fiatalok foglakoztatásának és hatékonyságának javítása érdekében.

A „ második esély” kezdeményezések hatékonyak az iskolát korán elhagyók elérésére.

TVET-reformok kellenek a minőség, a finanszírozás, a koordináció és az utókövetés javítása érdekében.

Azokban az országokban (pl. Ausztriában, Dániában, Németországban, Svájcban), ahol a fiatalok magas aránya vesz részt a duális rendszerű szakképzésben, alacsonyabb az ifjúsági munkanélküliség.

TVET = Technical and Vocational Education and Training = Műszaki és Szakoktatás és Szakképzés

Duális szakképzési rendszerek

A duális szakképzési rendszerek elősegítik mind az iskola-munka átmenetet, mind a fiatalok foglalkoztatását. A szakképzési helyek kontingense a munkáltatói szükséglet függvénye. Az általános oktatási komponens és a tudás átválthatósága növeli a

tanulók foglakoztathatóságát .

Jogszabályban kell rögzíteni a különböző szereplők, nevezetesen a kormány, a szociális partnerek

és a szakmunkás tanulók felelősségét; a szakmunkástanulói jogviszony általános feltételeit.

Duális szakképzési rendszerek (folytatás)

A szociális partnerek bevonása életbevágó a szakképzési rendszerek sikere szempontjából, mert hozzájárulnak a VET tervezéséhez, kivitelezéséhez és utókövetéséhez; részt vesznek a szakmunkástanulói jogviszony általános feltételeiről

szóló kollektív alkuban; szerepet játszanak a szakmunkástanulók jogainak tudatosításában.

A kormány, a munkavállalói és a munkáltatói képviseletek közötti együttműködés mindhárom fenti területen alapvető fontosságú.

Duális szakképzési rendszerek (folytatás)

A 16-24 éves korosztály 62%-a vesz részt a szakmunkásképzésben.

Finanszírozás: a költségek 77%-át a vállalkozók állják.

Iskola-munka átmenet : a német szakmunkás tanulók közel kétharmadát főállásos munkaviszonyba veszi át az őket kiképző vállalat a képzést követően.

Jó gyakorlat Németországból

Szociális párbeszédA VET-ről szóló döntések többségét a német kormány akkor hozza meg, ha azokkal a szociális partnerek egyetértettek.A szakképzési rendszer hangsúlyozza a munkáltatói felelősség elvét, ugyanakkor garantálja a munkáltatók és a szakmunkás tanulók jogait és kötelezettségeit is.

3. Munkaerő-piaci politikák

3. Munkaerő-piaci politikák• A munkaerő-piaci politikák főszerepet játszanak a

következőkben:

A fiatalok munkaerő-piacra belépésének és újbóli belépésének megkönnyítése;

az elszakadás megelőzése; a tartós munkanélküliség megelőzése korai intervenciókkal.

Az alábbiakat foglalják magukban: Karrierirányítás és álláskeresési segítségnyújtás, képzés és továbbképzés, elhelyezkedési támogatás, állami és önkormányzati foglalkoztatás, vállalkozások támogatása, társadalombiztosítás.

A hatékony programok kombinálják a fenti intézkedéseket, hogy megfeleljenek a fiatalok eltérő szükségleteinek.

3. Munkaerő-piaci politikák (folytatás)

A szolgáltatáshoz intézményi kapacitásra és a megfelelő források kihelyezésére van szükség.

A jó gyakorlatok demonstrálják, hogy a feltételek megléte, aktiválása és a kölcsönös kötelezettségek elősegíthetik a munkanélküliségből való kilépést.

A célzott és meghatározott időre szóló bértámogatások felerősíthetik a fiatal munkavállalók iránti szükségletet.

• A kormány és a szociális partnerek közötti együttműködés kulcsfontosságú az alábbiak miatt: a munkaerő-piaci politikák és programok hatékonyságának növelése; a hátrányos helyzetű fiatalok foglakoztatási lehetőségeinek növelése.

3. A fiataloknak nyújtott garanciák

A fiataloknak szóló garantált képzés/foglakoztatás kombinációja, előre meghatározott kritériumok alapján

Ez érvényesül Ausztriában, Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban

Jó gyakorlat Svédországban A fiataloknak szóló garanciákat 1984-ben vezették be és 2007-ben

vizsgálták felül. Igényjogosultság: 16-24 éves munkanélküli fiatalok, akik négy hónapon

belül legalább 90 napig voltak regisztrálva az állami foglalkoztatási rendszerben.

53.000 fiatal vett részt 2010-ben a garanciarendszerben. Több hatásvizsgálatra van szükség, az ilyen és hasonló programok

hatékonyságának kiértékelésére.

3. A fiataloknak nyújtott garanciákJó gyakorlat SvédországbanFolyamatábra

3 hónap max. 12 hónap

Munkanélküliség garancia kezdete garancia végeKezdete

Standard foglalkoztatási alapos felmérés általános oktatásSzolgáltatások oktatási és szakképzési irányítás szakmunkásképzés és gyakorlat

álláskeresés + coaching munkaerő-piaci tréningelhelyezkedési támogatásokkezdési ösztönzők

4 hónapon belüllegalább 90 nap

4. A fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása

4. A fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása

A fiatal hölgyekben és urakban óriási vállalkozói és munkahely-teremtési potenciál van, beleértve a közösségi gazdálkodást és a szövetkezeteket.

A főbb gátak: a munkatapasztalat hiánya ; tőkehiány; kompetenciahiány illetve nem megfelelő vállalkozói ismeretek.

Fontos kihívások a kedvező üzleti környezet teremtése a fiatal vállalkozók számára, valamint a bedőlés magas kockázatának csökkentése.

Külön hangsúlyt kell helyezni a fiatal nők vállalkozásának elősegítésére.

4. A fiatalok vállalkozóvá válása és önfoglalkoztatása (folytatás)

• A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok akkor a legsikeresebbek, ha: a magán szektorral partnerségben kerülnek megtervezésre

és végrehajtásra; integrált csomagok formájában jelennek meg; a vállalkozói ismereteket már a korai iskolai években

beépítik a tantervbe. Szigorú monitoringozásra és értékelésre van

szükség a vállalkozásfejlesztési programok hatékonyságának vizsgálatához.

4. A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok

„Gondolkodj nagyban”Célcsoport: 13-25 év közöttii fiatalok, akiknek legalább 50 %-a hátrányos helyzetűKépzést és ösztöndíjat biztosít 300 vagy 2500 GBP összegbenEddig 39.890 résztvevő

Jó gyakorlat az Egyesült Királyságból„Hercegi Skót Ifjúsági Vállalkozási Alap”Cél: a pénzügyi kockázat kiegyensúlyozása és a hátrányos helyzetű fiatal vállalkozók elérése Célcsoport 18-28 éves munkanélküliekFinanszírozás:

skót Kormány 30% ; európai strukturális alapok 14 %; magánszektor adományai 45 %; saját bevétel 11 %.

4. A fiataloknak szóló vállalkozásfejlesztési programok

Franciaország „ DEFi jeunes”Mikrofinanszírozás, oktatás és tanácsadás maximum 6000 euró értékben.Célcsoport: 18-30 éves korosztály.2010-ben több mint 6000 fiatalt és több mint 3500 projektet támogattak.Az értékelés szerint a program minden végzettségi szintet elér, a fiatalok kb. egy harmada volt munka nélkül.

Finnország: Iskolarendszerű vállalkozói képzésA vállalkozói ismereteket kifejezetten elismerik és kötelező tárgyként integrálják a kereszt- tantervekbe.Célok: vállalkozásfejlesztés, illetve az oktatási rendszer és a munka világa közötti együttműködés javítása.Közzétették a végrehajtási utasítást, amely tartalmazza 2015-re szóló célokat is.

Jó gyakorlatok Franciaországból és Finnországból

5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak

5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak

A fiatalokat különösen érintik a munkahelyi instabilitás, a szegény-munkavállalói státusz és az alacsony fizetés Európában 10 fiatalból négyen határozott idejű munkaviszonyban

vannak.

10 alacsony bérű állás közül ötöt fiatalok töltenek be.

10 fiatal munkavállalóból négyen tartoznak a szegényekhez.

5. A fiatalok jogai – jogokat a fiataloknak (folytatás)

A munkaügyi jogszabályokat és kollektív szerződéseket ki kell terjeszteni a fiatalokra is, mégpedig ugyanazokkal a feltételekkel, mint amelyek a munkavállalókra általában vonatkoznak.

A fiatalok foglakoztatását elősegítő politikák támogassák a méltányos munkába való átmenetet.

A szakmunkásképzést, a szakmai gyakorlatokat és más munkatapasztalat-szerzési rendszereket rendszeresen szabályozni és követni kell, hogy azok valódi tanulást és tapasztalatszerzést biztosítsanak, és ne a normál munkavállalók helyett foglakoztassák őket.

A szociális párbeszéd elengedhetetlen a konzisztens bérpolitikai keret kialakításához.

5. Munkerő-piaci reformA legújabb olaszországi gyakorlatAz olasz fiatalok a kétszintű munkaerő-piac csapdájába estek. Az alsó szinten a bizonytalan foglalkoztatás dominál.A „ Riforma fornero” című munkaerő-piaci reformot 2012. júniusában fogadták el a munkaerő-piac dualitásának csökkentésére.

5. Munkerő-piaci reform (folytatás)A legújabb olaszországi gyakorlat• A reform legfontosabb újításai:

A társadalombiztosítás és a munkanélküliségi támogatások kiterjesztése, beleértve a szakmunkásokat, a szezonális munkásokat és a korlátozott munkatapasztalattal rendelkezőket.

A fiatalok munkaerő-piacra lépésének megkönnyítése szakképzéssel. A határozott idejű munkaszerződések határozatlan idejűre való

átváltásának ösztönzése, olyan intézkedésekkel, amelyek meggátolják mind a határozott idejű foglakoztatással való visszaélést, mind az adó csökkentést.

A munkáltatóknak kevesebbe kerül a korábban magas védettséget élvező felsőszintű munkavállalók elbocsátása.

Adókedvezmények és egyszerűsített követelmények fiatal vállalkozókkal szemben.

Felhívás sürgős teendőkre Sürgős akcióra van szükség, amely csak akkor lehet

hatékony, ha célzott és arra tervezték, hogy a fiatalok különböző csoportjainak jól körülhatárolt sérülékenységét ellensúlyozza.

A fiatalokat is bevonó szociális párbeszéd és partnerség fontosak a fiatalok foglakoztatási válságának kezeléséhez.

Az átfogó munkaerő-piaci programok célozzák meg a fiatalokat, közülük is különösen a hátrányos helyzetűeket.

Bár „mindenkire jó méret” nem létezik, a jó gyakorlatok lehetővé teszik, hogy egymástól tanuljunk és mind államközi, mind nemzetközi szinten együttműködjünk.