a fÖld, tanmenet · természetismeret 6. osztály (mozaik, szeged, 2000) makádi mariann -...
TRANSCRIPT
TERMÉSZETISMERET
Készítette:MAKÁDI MARIANN
A FÖLD,AMELYEN ÉLÜNK
Mozaik Kiadó – Szeged, 2000
TAN
ME
NE
T5-6
Készítette:MAKÁDI MARIANN
fõiskolai docens
Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101Drótposta: [email protected] • Honlap: www.mozaik.info.huFelelõs kiadó: Török Zoltán • Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft.
Honlap: www.imosoft.hu • Grafikus: Deák Ferenc • Mûszaki szerkesztõ: Kovács AttilaKészült a Generál Print Nyomda Kft.-ben • 2000. október • Raktári szám: MS-9210
© MOZAIK KIADÓ, 2000
3
BEVEZETÉSTantervi illeszkedés
A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5. és 6. osztályos tankönyvei az azonos címûtantárgyi tantervhez (Mozaik Kiadó, 2000) készültek, amely figyelembe veszi a kerettanterv el-várásait.A tanterv és a tanmenetjavaslat a közoktatási törvényben meghatározott 37 hetes tanévet, illetvea kerettantervben megadott idõkereteket veszi alapul. Tehát mindkét évfolyamon heti 2 órástantárgy tananyagát teszi közzé.
A tanmenetjavaslatok a kerettantervbõl következõ optimális követelményeket (fogalmakat,folyamatokat, tanulói és tanári tevékenységeket) tüntetik fel. A NAT részletes követelményrend-szerébõl következõ minimális követelményeket félkövér szedés jelzi. Az alsó tagozatos tanterv-ben szereplõ követelményeket itt általában nem ismételjük meg. Csak abban az esetben, ha azokfelelevenítésére aktuálisan szükség van, vagy ezúttal bõvítésükre kerül sor. Ezeket a fogalmakatés folyamatokat dõlt szedéssel jelöljük.
A tanulói tevékenységek köre esetenként szélesebb, mint amennyi egy tanítási óra keretébenelvégezhetõ. Így azokból válogatni kell a tanulócsoport képességének, pszichológiai adottságai-nak figyelembe vételével.
A javasolt tanári tevékenységek között kiemelt fontosságúnak tekintjük a tanulástechnikák taní-tására vonatkozókat. Ezért ezeket szürke alászínezés emeli ki.
A tanmenetjavaslat táblázataiban használt rövidítések jelentése:TK. – tankönyv, MF. – munkafüzet, Á. – ábra,SZ. – szemelvény, TA. – terepasztal, HA. – homokasztal,D. – diakép, V. – videofilm-részlet, B. – beszélgetés
A tanmenetek és tantervek a kiadó honlapjáról (www.mozaik.info.hu) szerkeszthetõ formábanletölthetõk.
4
A Föld, amelyen élünk tankönyvcsalád felépítése
Felsõ tagozat
Makádi Mariann –Taraczközi Attila
A Föld, amelyen élünkTERMÉSZETISMERET
5. osztály
Témája:– Tájékozódás a térképen– Az idõjárás és az éghajlat– Az alföldi tájak és élõviláguk– A dombsági tájak és élõviláguk– A város és élõvilága
Makádi Mariann –Taraczközi Attila
A Föld, amelyen élünkTERMÉSZETISMERET
6. osztály
Témája:– Mérések a környezetünkben– A hegyvidékek és az erdõ– A víz, a vízpart és élõviláguk– Földünk, hazánk és lakóhelyünk
Makádi Mariann
A Föld, amelyen élünkA FÖLDRÉSZEK
FÖLDRAJZA7. osztály
Témája:– A földrészek születése és szerkezete– Övezetes, forró kontinensek: Afrika és Ausztrália– A megosztott földrész: Amerika– A legnagyobb kontinens: Ázsia– A mi földrészünk: Európa– Európa fõ részeinek földrajza (északi, nyugati része, me-
diterrán tájai, hatalmas síkvidékei)
Makádi Mariann
A Föld, amelyen élünkEURÓPA ÉS HAZÁNK
FÖLDRAJZA7. osztály
Témája:– Közép-Európa eltérõ tájtípusai (a sík- és a röghegyvidék,
a gyûrthegyvidékek) és országaik– A Kárpát-medence természeti adottságai– Berendezkedés a Kárpát-medencében– Magyarország társadalmi-gazdasági életének természeti
alapjai– Magyarország tájtípusai (alföldi, dombsági és hegyvidé-
ki tájak) és gazdasági életük– A fõváros és vonzása
5
Középiskola
Makádi Mariann –Taraczközi Attila
A Föld, amelyen élünkTERMÉSZETFÖLDRAJZ
9. osztály
Témája:– Térkép ez is, térkép az is– Kozmikus környezetünk és megismerése– A Föld és gömbhéjainak kialakulása– Folyamatok a földi szférákban (a kõzetburokban, a leve-
gõburokban, a vízburokban és a talajban)– A társadalom megváltoztatja a gömbhéjakat?– A természet és a társadalom kapcsolata a földrajzi öve-
zetekben– Kik hol élnek, hogyan laknak?
Makádi Mariann –Taraczközi Attila
A Föld, amelyen élünkTÁRSADALOMFÖLDRAJZ
10. osztály
Témája:– A szükség gazdaságot teremt– A kapcsolatrendszerekre épülõ világ (a helyi, a regio-
nális és a globális kapcsolatok)– Magyarország és a különbözõ országcsoportok sajátos
problémái– Az élelem megtermelése és az élelmezés problémái– A nyersanyagoktól a késztermékekig– Függésben az egész világ– A helycserékre épülõ gazdaságok
Elõzmény
Makádi Mariann –Taraczközi Attila
A Föld, amelyen élünkKÖRNYEZETISMERET
4. osztály
Témája:– Tájékozódás a természetben és környezetünkben– Az ember közelében élõ élõlények és a velük kapcso-
latos évszakos változások– Az életkori változások és az egészséges életmód– Ismerjük meg, hol is lakunk!– Közlekedjünk, de hogyan?– Környezetünk tisztasága
6
A természetismeret tankönyvcsaládhoz tartozó munkafüzetekés tanári segédanyagokMakádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5. osztály –Természetismereti munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 2000)
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünkTermészetismeret 5. osztály (MOZAIK, Szeged, 2000)
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetismeret 6. osztály –A munkafüzet és a tudásszintmérõ feladatlapok feladatainak megoldásai (MOZAIK, Szeged, 2000)
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetismeret 6. osztály –Természetismereti munkafüzet (MOZAIK, Szeged, 2000)
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünkTermészetismeret 6. osztály (MOZAIK, Szeged, 2000)
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Természetismeret 6. osztály –A munkafüzet és a tudásszintmérõ feladatlapok feladatainak megoldásai (MOZAIK, Szeged, 2000)
Makádi Mariann: Tantárgyi tanterv A Föld, amelyen élünk Természetismeret 5–6. évfolyam(MOZAIK, Szeged, 2000)
Tervezett kötetek:
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tanári segédkönyv A Föld, amelyen élünk Természet-ismeret 5–6. évfolyam (MOZAIK, Szeged, várható megjelenés: 2001)
A tankönyvcsaládhoz tartozó, korábban megjelent munkafüzetekés tanári segédanyagokJakucs László - Nagy Gáborné: A Föld, amelyen élünk 1. – Földrajzi munkafüzet (MOZAIK,Szeged, 1995)
Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 1. Természetföldrajzi környezetünk – Tudásszintmérõfeladatlapok (MOZAIK, Szeged, 1997)
Makádi Mariann: Tanmenetjavaslat A Föld, amelyen élünk 1. (MOZAIK, Szeged, 1996)
Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 2. – Munkafüzet a kontinensek földrajza tanulásához(MOZAIK, Szeged, 1996; második, javított kiadás 1998; harmadik kiadás 1999)
Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 2. Földrészek, tájak, országok – Tudásszintmérõ fel-adatlapok (MOZAIK, Szeged, 1998; második kiadás 2000)
Makádi Mariann: Tanmenetjavaslat A Föld, amelyen élünk 2. (MOZAIK, Szeged, 1996)
Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 3. – Munkafüzet földrészünk és hazánk földrajzánaktanulásához (MOZAIK, Szeged, 1998)
Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 3. Földrészünk és hazánk – Tudásszintmérõ feladatla-pok (MOZAIK, Szeged, 1998)
Makádi Mariann: Tanmenetjavaslat A Föld, amelyen élünk 3. (MOZAIK, Szeged, 1997)
7
Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 3. kötet Európa földrajza – Földrajzi munkafüzet(MOZAIK, Szeged, 1999)
Makádi Mariann: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünk 3. kötet Európa föld-rajza (MOZAIK, Szeged, 2000)
Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk 4. kötet Hazánk földrajza – Földrajzi munkafüzet(MOZAIK, Szeged, 1999)
Makádi Mariann: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünk 4. kötet Hazánkföldrajza (MOZAIK, Szeged, 1999)
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tanári segédkönyv A Föld, amelyen élünk 1-4. kötet(MOZAIK, Szeged, 1998)
Tervezett kötetek:
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: A Föld, amelyen élünk Környezetismeret 4. évfolyam –Környezetismereti munkafüzet (MOZAIK, Szeged, várható megjelenés: 2001)
Makádi Mariann - Taraczközi Attila: Tudásszintmérõ feladatlapok A Föld, amelyen élünkKörnyezetismeret 4. évfolyam (MOZAIK, Szeged, várható megjelenés: 2001)
TANMENETJAVASLATaz 5. évfolyam
tananyagának feldolgozásához
A tantárgy heti óraszáma: 2 óraAz összes feldolgozási idõ: 74 óra
Ebbõlóratípusa szerint:
Témabevezetõ óra: 3 óraÚj anyagot feldolgozó óra: 56 óraÖsszefoglaló óra: 10 óraEllenõrzõ óra: 3 óra
témája szerint:Tájékozódás a térképen: 9 óraAz idõjárás és az éghajlat: 9 óraAz alföldi tájak és élõviláguk: 23 óraA dombsági tájak és élõviláguk: 21 óraA város és élõvilága: 8 óra
1011
TA
NM
EN
ET
JAVA
SLA
T5.
OSZ
TÁ
LY
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
1.M
irõl
tan
ulun
k az
idén
?Is
mer
kedé
s a
tank
önyv
csal
ád-
dal
A ta
nesz
közö
k és
hel
yes
hasz
-ná
latu
k is
mer
teté
se.
Érd
ekes
sége
k a
tané
v ta
n-an
yagá
ból.
A T
EJÚ
TR
ÓL
A C
SER
ESZ
NY
EF
A U
TC
ÁB
A
2-3.
A t
érké
pváz
latt
óla
térk
épig
térk
ép,
kise
bbít
és,
nagy
ítás
,m
éret
arán
y,at
lasz
,fõ
- és
mel
lékv
ilág
tája
k
Tér
képv
ázla
t kés
zíté
se
Az
ábrá
zolt
ter
ület
rés
zlet
e-ze
ttsé
géne
k vá
ltoz
ása
a té
r-ké
p m
éret
arán
yáva
l
Tér
képv
ázla
t kés
zíté
se v
aló-
ság-
meg
figy
elés
ala
pján
.E
ligaz
odás
a k
örny
ezet
ben
térk
épvá
zlat
seg
ítség
ével
.K
ülön
bözõ
mér
etar
ányú
térk
é-pe
k ös
szeh
ason
lítás
a.
Lak
óhel
yünk
térk
épvá
zlat
á-na
k, té
rkép
ének
bem
utat
ása.
„A v
alós
ágtó
l a té
rkép
ig”
cím
ûfa
litáb
la b
emut
atás
a.
4.H
ogya
n áb
rázo
lja
a té
r-ké
p a
való
ságo
t?
dom
borz
at, t
enge
rszi
ntfe
lett
i mag
assá
g,m
agas
sági
szá
m,
sík
terü
let,
mél
yföl
d, a
lföl
d,do
mbs
ág, h
egys
ég,
térk
épje
l, je
lmag
yará
zat,
dom
borz
ati t
érké
p, k
öz-
igaz
gatá
si t
érké
p
A té
rkép
és
a va
lósá
gka
pcso
lata
Dom
borz
ati é
s kö
ziga
zgat
ási
térk
ép je
lren
dsze
réne
k ol
vasá
sa.
Tér
képv
ázla
t kés
zíts
e a
meg
-is
mer
t jel
ekke
l.
A d
ombo
rzat
i for
mák
ábr
ázo-
lása
hom
okas
ztal
on é
s té
rkép
-vá
zlat
on.
A té
rkép
hasz
nála
t mód
ja.
Táj
ak é
s vi
zek
jelö
lésm
ódja
a kö
rvon
alas
térk
épen
.
5.Ir
ány-
és
távo
lság
-m
egha
táro
zás
a té
rkép
en
vona
las
mér
ték,
való
di t
ávol
ság,
légv
onal
beli
távo
lság
,té
rkép
i táv
olsá
g,
A t
érké
p tá
jolá
sa
A té
rkép
i táv
olsá
gmér
és
Kül
önbö
zõ té
rkép
ek b
etáj
olá-
sa.
Irán
ymeg
hatá
rozá
sok
a té
rké-
peke
n.
Tel
epül
ések
jelö
lése
kör
vona
-la
s té
rkép
en.
tájo
lás
Táv
olsá
gszá
mítá
s m
éret
arán
y se
gíts
égév
el.
Táv
olsá
gmér
és v
onal
as m
érté
k se
gíts
égév
el.
6.H
elyk
eres
és a
tér
képe
ken
kere
sõhá
lóza
t,ki
lom
éter
-hál
ózat
Föld
rajz
i hel
y m
egke
resé
sea
térk
épen
ker
esõh
álóz
atok
kal
Hel
yker
esés
i gya
korl
atok
a M
F. f
elad
atai
seg
ítség
ével
.K
ilom
éter
háló
zat k
észí
tése
.(M
F.1
3.)
Kül
önbö
zõ k
eres
õhál
ózat
úté
rkép
ek b
emut
atás
a.
7.T
ájék
ozód
ás a
föl
draj
zifo
khál
ózat
seg
ítsé
géve
l
Egy
enlít
õ,R
ákté
rítõ
,B
akté
rítõ
,É
szak
i sar
kkör
,D
éli s
arkk
ör,
Ész
aki-
sark
,D
éli-
sark
,G
reen
wic
h,ke
zdõ
hoss
zúsá
gi k
ör,
észa
ki é
s dé
li fé
lgöm
b,ke
leti
és n
yuga
ti fé
lgöm
b
égit
est,
boly
gó,
föld
göm
b,fö
ldra
jzi f
okhá
lóza
t, s
zé-
less
égi k
örök
,ho
sszú
sági
kör
ök,
föld
rajz
i szé
less
ég,
föld
rajz
i hos
szús
ág, é
szak
isz
éles
ség,
déli
szél
essé
g,ke
leti
hos
szús
ág,
nyug
ati h
ossz
úság
A t
ényl
eges
föl
draj
zi f
ekvé
sm
egha
táro
zása
Föld
göm
bi g
yako
rlat
ok a
ta-
nuló
i föl
dgöm
bön.
Kör
vona
las
föld
göm
b al
kal-
maz
ása.
Föld
göm
bi b
emut
atás
okde
mon
strá
ciós
föl
dgöm
bbel
.
1213
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
8.T
ájék
ozód
ási g
yako
rlat
a fö
ldra
jzi f
okhá
lóza
t se
-gí
tség
ével
tény
lege
s fö
ldra
jzi f
ekvé
s,vi
szon
ylag
os f
öldr
ajzi
fek
-vé
s
Uta
zás
a té
rkép
en.
Hel
ymeg
hatá
rozá
si g
yako
rlat
ok a
fok
háló
zat s
egíts
égév
el k
ü-lö
nböz
õ m
éret
arán
yú f
öldg
ömbö
kön
és té
rkép
eken
.
9.T
ájék
ozód
ás t
érké
p és
föld
göm
b se
gíts
égév
el(Ö
ssze
fogl
aló
óra)
Tér
képh
aszn
álat
i és
topo
gráf
iai g
yako
rlat
(Hog
yan
juth
atok
el?
cím
ûtá
jéko
zódá
si já
ték)
.
Did
aktik
ai já
ték
irán
yítá
sa.
(Hog
yan
tuda
tnád
, hog
y m
erre
járs
z?)
10.
Táj
ékoz
ódás
a t
érké
pen
és a
föl
dgöm
bön
(Elle
nõrz
õ ór
a)
Tud
ássz
intm
érõ
fela
datla
pm
egol
dása
.
EG
YSZ
ER
ESI
K, M
ÁSK
OR
FÚ
J
11-1
2.A
z id
õjár
ás e
lem
ei I
.(A
nap
sugá
rzás
és
a hõ
-m
érsé
klet
)
idõj
árás
,na
psug
árzá
s,hõ
mér
sékl
et,
csap
adék
,sz
él,
felm
eleg
edés
,le
hûlé
s,hõ
mér
õ
A f
öldf
elsz
ín f
elm
eleg
edés
eés
lehû
lése
.
Idõj
árás
i ele
mek
meg
figy
elés
e(n
apsu
gárz
ás, h
õmér
sékl
etm
é-ré
s).
Kís
érle
tek
a fé
nnye
l (M
F.3
.)és
a le
vegõ
vel (
MF
.4. a
.-b.
).A
z id
õjár
ási e
lem
ekke
l kap
-cs
olat
os f
ogal
mak
és
foly
a-m
atok
ért
elm
ezés
e áb
rák
segí
t-sé
géve
l.
A té
maz
áró
dolg
ozat
ok é
rté-
kelé
se.
Egy
szer
û m
odel
lkís
érle
tek
bem
utat
ása
és é
rtel
mez
teté
se(a
fel
szín
és
a le
vegõ
fel
mel
e-ge
dése
).
13–1
4.A
z id
õjár
ás e
lem
ei I
I.(A
légn
yom
ás, a
szé
l és
a cs
apad
ék)
légn
yom
ás,
halm
azál
lapo
t-vá
ltoz
ások
,pá
rolg
ás,
kics
apód
ás,
felh
õ, k
öd,
csap
adék
fajt
ák,
esõ,
hó,
harm
at, z
úzm
ara,
dér
, csa
-pa
déká
tlag
,cs
apad
ékm
érõ
edén
y
A le
vegõ
pár
atar
talm
ának
válto
zása
.
A f
elhõ
- és
a c
sapa
dék
kele
t-ke
zése
.
A v
íz k
örfo
rgás
a a
term
é-sz
etbe
n.
A s
zél k
elet
kezé
se.
Kís
érle
tek
a le
vegõ
vel
(MF
.4. c
-d.)
.E
gysz
erû
vizs
gála
tok
fela
dat-
lapo
s ta
nári
irá
nyítá
ssal
(Hal
maz
álla
pot-
válto
záso
ka
term
észe
tben
).Id
õjár
ási e
lem
ek m
egfi
gyel
ése
(fel
hõ-
és s
zélm
egfi
gyel
ések
,cs
apad
ékm
érés
).
Egy
szer
û m
odel
lkís
érle
tek
bem
utat
ása
és é
rtel
mez
teté
se(f
elhõ
- és
csa
padé
kkép
zõdé
s,a
leve
gõ f
elm
eleg
edés
e).
15.
Az
idõj
árás
nap
i vál
tozá
saO
rszá
gos
Met
eoro
lógi
aiSz
olgá
lat
napp
al, é
jsza
ka,
hajlá
sszö
g,na
pi h
õing
adoz
ás,
napi
köz
éphõ
mér
sékl
et,
hõm
érsé
klet
i dia
gram
,cs
apad
ékdi
agra
m,
forg
ás, f
orgá
sten
gely
,fo
rgás
i irá
ny, 1
nap
,id
õjár
ást
alak
ító
tény
ezõk
,id
õjár
ás-j
elen
tés,
A N
ap lá
tszó
lago
s na
pi já
rása
.
A n
appa
lok
és a
z éj
szak
ákvá
ltak
ozás
a.
A h
õmér
sékl
et n
api j
árás
a.
A F
öld
teng
ely
körü
li fo
r-gá
sa.
Nap
i köz
éphõ
mér
sékl
et é
sna
pi h
õing
adoz
ás s
zám
ítása
.
Az
észl
elés
ek e
redm
énye
inek
ábrá
zolá
sa (
napi
, het
i hõm
ér-
sékl
et-
és c
sapa
dékd
iagr
am).
A N
ap já
rásá
nak
meg
figy
elés
ea
lakó
hely
en.
A F
öld
teng
ely
körü
li fo
rgás
á-na
k m
odel
lezé
se.
Az
idõj
árás
i ész
lelé
sek
ered
-m
énye
inek
egy
szer
û ki
érté
ke-
lési
mód
ja.
B. i
rány
ítása
. (M
enny
ire
bizt
osaz
idõj
árás
-jel
enté
s?)
idõj
árás
-elõ
reje
lzés
,m
eteo
roló
giai
állo
más
A tö
meg
kom
mun
ikác
ióbó
l vet
t id
õjár
ás-j
elen
tése
k eg
ysze
rû é
rtel
mez
ése.
1415
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
16.
Az
idõj
árás
évi v
álto
zása
évi k
özép
hõm
érsé
klet
,év
i köz
epes
hõi
ngad
ozás
,év
i csa
padé
kmen
nyis
ég
A h
õmér
sékl
et é
vi j
árás
a.A
hõi
ngad
ozás
fel
szín
form
áló
hatá
sa.
Évi
köz
éphõ
mér
sékl
et é
s év
ics
apad
ékm
enny
iség
szá
mítá
sa.
A N
ap é
vi já
rásá
nak
foly
amat
os m
egfi
gyel
ése.
17.
Mié
rt v
álta
kozn
ak a
z év
-sz
akok
?
évsz
akok
,ke
ring
és,
keri
ngés
i irá
ny,
égha
jlat
Az
évsz
akok
vál
tako
zása
.A
Nap
láts
zóla
gos
évi j
árás
a.Fo
galm
azás
kés
zíté
se(A
z év
szak
ok je
llem
zõi)
.R
ajz
kész
ítése
(az
évs
zako
kvá
ltako
zásá
nak
okai
).
A F
öld
Nap
kör
üli k
erin
gésé
-ne
k m
odel
lezé
se te
llúri
umon
.
18.
Az
idõj
árás
és
az é
ghaj
lat
(Öss
zefo
glal
ó ór
a)
D-k
bem
utat
ása
(Az
égha
jlat é
s a
társ
adal
omka
pcso
lata
haz
ánkb
an é
s fö
ld-
rész
ünkö
n).
19.
Az
idõj
árás
és
az é
ghaj
lat
(Elle
nõrz
õ ór
a)T
udás
szin
tmér
õ fe
lada
tlap
meg
oldá
sa.
A H
AT
ÁR
KÉ
PE
– A
Z U
DV
AR
NÉ
PE
20.
Néz
z kö
rül a
z al
föld
i ta-
nyán
! (T
émab
evez
etõ
óra)
tany
a,ha
szon
álla
t,há
ziál
lat,
álla
tten
yész
tés,
házt
áji á
llatt
artá
s
Az
álla
tok
házi
asítá
sána
kfo
lyam
ata.
Az
alfö
ldi t
anyá
k je
llem
zõin
ekös
szeg
yûjté
se T
K-i
Á-k
, SZ
-kse
gíts
égév
el.
A ta
nya
mod
elle
zése
TA
-on.
Raj
z ké
szíté
se a
z al
föld
i táj
ak-
ról.
Meg
yeté
rkép
olv
asás
a (T
K.)
.
A té
maz
áró
dolg
ozat
ok é
rté-
kelé
se.
Val
ós-
és o
lvas
mán
yélm
énye
kfe
lhas
znál
ása
(éle
tkép
ek a
z A
l-fö
ldrõ
l, K
isal
föld
rõl)
.B
. irá
nyítá
sa(M
ilyen
az
élet
a ta
nyán
?).
A la
kóhe
lyhe
z le
gköz
eleb
bial
föld
i táj
jelle
gzet
essé
gein
ekbe
mut
atás
a ké
peke
n.
21–2
2.B
arom
fiak
a h
áz k
örül
fajo
k:há
zity
úk,
házi
kacs
a,pu
lyka
,tõ
kés
réce
,há
zilú
d
baro
mfi
, ház
iszá
rnya
s,m
adár
,fe
dõto
ll, p
ehel
ytol
l,cs
üd, k
arom
, tar
aj,
kapi
rgál
óláb
, sar
kant
yú,
úszó
láb,
úsz
óhár
tya,
lem
ezes
csõ
r,fa
ggyú
mir
igy,
tojó
, kak
as, c
sibe
,to
jás,
kot
lás,
fész
ekha
gyó
mad
ár
Az
álla
tok
tula
jdon
sága
inak
átal
akul
ása
a há
zias
ítás
so-
rán.
Õsö
k és
lesz
árm
azot
tak
test
-fe
lépí
tésé
nek
össz
ehas
onlít
ása
képe
k se
gíts
égév
el.
Cso
ntvá
z és
kitö
möt
t álla
tok
meg
figy
elés
e, a
tapa
szta
lato
kkö
zös
rögz
ítése
váz
latb
an.
Öss
zefü
ggés
ek f
elis
mer
ése
(kör
nyez
et, t
estf
elép
ítés,
éle
t-m
ód).
Rés
zlet
ek f
elol
vasá
sa ir
odal
mi
mûv
ekbõ
l vag
y is
mer
t mes
ék-
bõl (
baro
mfi
ak tu
lajd
onsá
gai)
.B
arom
fi-h
ango
k fe
lism
erte
tése
(han
gfel
véte
lek)
.B
. irá
nyítá
sa (
Mily
en a
bar
om-
fiud
var?
Mié
rt o
lyan
?).
A T
K-b
õl v
aló
ism
eret
szer
zés
mód
szer
e.
23.
Em
lõsö
k a
ház
körü
l I.
(A s
erté
s és
a s
zarv
as-
mar
ha)
fajo
k:se
rtés
,sz
arva
smar
ha
emlõ
s, e
mlõ
, tõg
y,sz
aru,
tülö
k, t
ülkö
s sz
arv,
páro
sujj
ú pa
tás,
pat
a,ag
yar,
met
szõf
og,
gum
ós é
s re
dõs
felü
letû
zápf
og, m
inde
nevõ
,nö
vény
evõ,
kér
õdzõ
,ös
szet
ett
gyom
or
Az
álla
tok
test
felé
píté
séne
kös
szeh
ason
lítás
a(l
énye
gkie
mel
és s
zöve
gbõl
, in-
form
áció
szer
zés
Á-k
ból)
.
Foga
zato
k, p
aták
viz
sgál
ata.
Az
álla
tok
jelle
mzé
si a
lgor
it-m
usán
ak m
egis
mer
teté
se.
1617
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
24.
Em
lõsö
k a
ház
körü
l
fajo
k:há
ziju
h,há
zike
cske
,õs
tulo
k,va
ddis
znó
koca
, kan
,m
alac
,te
hén,
bik
a,bo
rjú
Egy
szer
û vi
zsgá
lato
k fe
lada
t-la
pos
irán
yítá
ssal
.(M
F. 1
2.)
(Mif
éle
anya
gokb
ólál
l az
álla
tok
test
e?)
A v
izsg
álat
i esz
közö
k he
lyes
hasz
nála
tána
k be
mut
atás
a.
Ház
iálla
t-ha
ngok
fel
ism
erte
té-
se (
hang
felv
étel
).
25–2
6.K
edve
ncek
a h
áz k
örül
fajo
k:ku
tya,
mac
ska;
puli,
kom
ondo
r, k
uvas
z,m
agya
r vi
zsla
mac
skaf
élék
,ku
tyaf
élék
,tü
zelé
s,pá
roso
dás,
vem
hess
ég,
köly
kezé
s,kö
lyök
, szu
ka, k
an,
kand
úr, c
ica
A k
utyá
k és
a m
acsk
ák f
aj-
fenn
tart
ása:
tüz
elés
, pár
oso-
dás,
vem
hess
ég, k
ölyk
ezés
.
A r
agad
ozó
álla
tok
lass
ú fe
jlõ-
dése
a s
züle
tés
után
.A
kut
yák
és a
mac
skák
iva-
dékg
ondo
zása
.
Élm
ényb
eszá
mol
ó (T
örté
nete
kku
tyák
ról é
s m
acsk
ákró
l).
Kép
rõl s
zerz
ett i
nfor
mác
iók
elm
ondá
sa (
TK
. a k
utya
- és
mac
skas
zülõ
k ta
vasz
i tee
ndõi
).
Szép
irod
alm
i SZ
-k f
elol
vasá
saa
kuty
áról
és
a m
acsk
áról
(az
embe
rrel
val
ó ka
pcso
latu
k).
B. i
rány
ítása
: A h
elye
s ku
tya-
és m
acsk
atar
tás.
27.
A h
áz k
öré
szeg
õdöt
tál
lato
k
fajo
k:ko
roná
s ke
resz
tesp
ók,
füst
ifec
ske,
fali
gyík
ízel
tláb
ú,pó
k,fe
jtor
,po
ntsz
em,
csáp
rágó
, mér
egm
irig
y,pó
khál
ó,hü
llõ,
áram
vona
las
test
,vá
ltoz
ó te
sthõ
mér
sékl
et,
fész
ekla
kó m
adár
,kö
ltöz
õ m
adár
Az
álla
tok
közö
tti t
áplá
lkoz
ási
kapc
sola
tok
kial
akul
ása.
Álla
tok
felis
mer
ése
jelle
gzet
este
stré
szei
k al
apjá
n.
Az
álla
tok
tula
jdon
sága
inak
válo
gatá
sa k
ülön
bözõ
sze
m-
pont
ok s
zeri
nt.
SZ-k
fel
olva
sása
(az
álla
tok
ésaz
em
ber
kapc
sola
ta).
28.
A f
eltö
rt p
uszt
aA
növ
ényn
emes
ítés.
A t
erm
észe
tes
körn
yeze
t át
-al
akul
ása
a te
rmel
és s
orán
.
29.
Szán
tófö
ldi n
övén
yek
a fe
ltör
t pu
sztá
n I.
(A g
abon
afél
ék)
fajo
k:bú
za,
árpa
,za
b,ro
zs
gabo
nafé
lék,
fûf
élék
,eg
yszi
kû n
övén
y,m
ellé
kgyö
kérz
et,
mel
lékg
yöke
rek,
szal
mas
zár,
büt
yök,
mel
léke
reze
t,sz
emte
rmés
,cs
upas
z vi
rág,
kalá
szvi
rágz
at
A g
abon
afél
ék e
gyed
fejlõ
dése
.N
övén
yek
felis
mer
ése
jelle
g-ze
tes
test
rész
eik
alap
ján.
Kap
csol
atok
ker
esés
e a
növé
-ny
ek é
lõhe
lye
és te
stfe
lépí
tése
közö
tt.
Tel
jes
növé
nyek
és
mod
elle
kbe
mut
atás
a.
A n
övén
yek
jelle
mzé
si a
lgo-
ritm
usán
ak m
egis
mer
teté
se.
30.
Szán
tófö
ldi n
övén
yek
a fe
ltör
t pu
sztá
n II
.fa
jok:
kuko
rica
,lu
cern
a
koro
názó
gyök
ér,
porz
ós v
irág
,te
rmõs
vir
ág,
buga
virá
gzat
,to
rzsa
virá
gzat
,ku
kori
cacs
õ,gy
ökér
güm
õ,év
elõ
növé
ny
Növ
énye
k fe
lism
erés
e je
lleg-
zete
s te
stré
szei
k al
apjá
n.K
apcs
olat
ok k
eres
ése
a nö
vé-
nyek
élõ
hely
e és
test
felé
píté
sekö
zött.
Élõ
any
ag ir
ányí
tott
vizs
gála
ta(k
alás
zok,
sze
mte
rmés
ek,
szal
mas
zár)
.
Tel
jes
növé
nyek
és
mod
elle
kbe
mut
atás
a.
Meg
figy
elés
i sze
mpo
ntok
kiad
ása.
1819
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
31.
Szán
tófö
ld a
z ál
lato
kért
taka
rmán
ynöv
énye
k,sz
emes
taka
rmán
y,sz
álas
tak
arm
ány,
szal
ma,
tarl
ó, g
yom
irtá
s,sz
ántó
föld
i gaz
dálk
odás
,nö
vény
term
eszt
és
Bes
zélg
etés
irán
yítá
sa a
ta-
karm
ányt
erm
eszt
és je
lent
õsé-
gérõ
l.
32.
A m
agár
a ha
gyot
t pu
szta
növé
nyei
fajo
k:an
golp
erje
, pip
acs,
kék
búza
virá
g,ka
mill
a
kasz
áló
szén
a, s
arjú
,sz
álfû
, aljf
û,gy
omnö
vény
,fü
ves
pusz
ta,
rét
Az
egyk
or m
ûvel
t te
rüle
tvi
ssza
term
észe
tese
dése
a ga
zdál
kodá
s m
egsz
ûnés
eut
án;
A g
yom
ok t
erje
dés
és a
gyo
mir
tás
A f
üves
pus
zta
és a
szá
ntóf
öld
össz
ehas
onlít
ása
képe
k, S
Z-k
segí
tség
ével
.L
eírá
s ké
szíté
se v
irág
osnö
vény
ekrõ
l.
A n
övén
yek
felis
mer
ési t
ech-
niká
jána
k be
mut
atás
a ha
táro
-zó
köny
vek
segí
tség
ével
.
33.
Álla
tok
a pu
sztá
n I.
(Íze
ltlá
búak
)
fajo
k:m
ezei
tücs
ök,
olas
zsás
ka,
halv
ányz
öld
réti
szö
cske
rova
r,eg
yene
sszá
rnyú
,pe
te, v
edlé
s, k
ifej
lés,
term
észe
tes
elle
nség
,re
jtõsz
ín,
ugró
láb,
rág
ó sz
ájsz
erv
A k
ifej
lés
foly
amat
aA
tanu
lt él
õlén
yek
felis
mer
ése
képe
k és
leír
ások
ala
pján
.A
ren
dsze
rezé
s sz
empo
ntja
i-na
k be
mut
atás
a.
34.
Álla
tok
a pu
sztá
n II
.(M
adar
ak é
s em
lõsö
k)
fajo
k:m
ezei
nyú
l,ür
ge,
eger
észö
lyv
foly
ton
növõ
met
szõf
og, t
é-põ
csõr
,fo
gólá
b,ra
gado
zó m
adár
,rá
gcsá
ló,
élet
közö
sség
Kap
csol
atok
ker
esés
e az
álla
-to
k él
õhel
ye, t
estf
elép
ítése
és
élet
mód
ja k
özöt
t.R
ágcs
áló
foga
zat v
izsg
álat
a.A
z ed
dig
tanu
lt lá
gysz
árú
nö-
vény
ek é
s ge
rinc
es á
llato
kre
ndsz
erez
ése
külö
nböz
õsz
empo
ntok
ala
pján
.
V. b
emut
atás
a (t
áplá
lékl
ánc
a pu
sztá
n).
35.
A le
gelt
etõ
álla
tten
yész
tés
fajo
k:m
agya
r sz
ürke
mar
ha,
rack
a,m
anga
lica
házt
áji á
llatt
enyé
szté
s,le
gelt
etõ
álla
tten
yész
tés,
pász
tor,
juhá
sz,
guly
ás,
kond
ás,
lege
lõ
A le
gelte
tés
évsz
akos
men
et-
rend
je a
z A
lföl
dön
A g
azda
sági
tája
k te
rmés
zeti
körn
yeze
ttel v
aló
kapc
sola
tá-
nak
felis
mer
ése.
Kép
ek é
s ol
vasm
ányo
k gy
ûjté
-se
a le
gelte
tõ á
llatte
nyés
ztés
-rõ
l.
A p
ászt
orok
mun
kájá
nak
bem
utat
ása
V-k
seg
ítség
ével
(A m
agya
r pu
szta
).
Elb
eszé
lés
(A h
aszo
nálla
tok
jele
ntõs
ége
a ga
zdas
ági é
let-
ben)
.
36.
A n
yers
anya
gter
mel
éstõ
la
kész
term
ékek
elõ
állít
á-sá
ig
istá
llózó
álla
tten
yész
tés,
nagy
üzem
,ta
karm
ány,
táp,
igav
onó
álla
t,hí
zóm
arha
,te
jelõ
mar
ha,
szer
ves
trág
ya,
húsi
par,
teji
par,
mal
omip
ar,
mag
tár,
mal
om,
mez
õgaz
dasá
g,ip
ar
Az
álla
tok
felh
izla
lása
;
Az
alap
anya
gok
feld
olgo
zása
kész
term
ékek
ké;
A b
úzam
agtó
l a k
enyé
rig
(a n
övén
yek
fejlõ
dése
és a
búz
a fe
ldol
gozá
sa)
A le
gelte
tõ é
s az
istá
llózó
ál-
latte
nyés
ztés
öss
zeha
sonl
ítása
.
Álla
ti er
edet
û él
elm
isze
rek
csop
orto
sítá
sa.
SZ-k
köz
ös f
eldo
lgoz
ása
(éle
tmód
, gaz
dálk
odás
).
Növ
ényi
ere
detû
éle
lmis
zere
kcs
opor
tosí
tása
.
Csi
nálju
nk k
enye
ret!
(ta
nórá
nkí
vüli
fela
dat)
Az
istá
llózó
álla
ttart
ás b
emu-
tatá
sa V
. seg
ítség
ével
.
A k
enyé
rgyá
rtás
fol
yam
atán
akbe
mut
atás
a D
-k. s
egíts
égév
el.
2021
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
37.
A m
ezõg
azda
ság
égha
jlat
ife
ltét
elei
az
alfö
ldek
enas
zály
,ön
tözé
s
Egy
szer
û ég
hajla
ti té
rkép
ké-
szíté
se (
MF
. 39.
).A
z al
föld
i táj
ak é
ghaj
lati
jel-
lem
zõin
ek ö
ssze
gyûj
tése
tér-
képr
õl, k
épek
rõl,
irod
alm
iSZ
-kbõ
l.
A tá
jleír
ás m
ódsz
erén
ek b
e-m
utat
ása.
38-3
9.A
z al
föld
ekki
alak
ulás
a
Alf
öld,
Kis
alfö
ld,
Dun
ántú
l, T
iszá
ntúl
,D
una–
Tis
za k
öze,
Hor
tobá
gy, N
agyk
unsá
g,K
isku
nság
, Mez
õföl
d,D
ráva
, Dun
a, K
örös
,M
aros
, R
ába,
Tis
za,
Hor
tobá
gyi N
P,
Kis
kuns
ági N
P,
Kör
ös–M
aros
NP
teng
eri ü
ledé
k,fe
ltöl
tõdé
s,fe
ltöltö
tt al
föld
,tö
kéle
tes
síks
ág,
kõol
aj-
és f
öldg
ázte
lep,
ener
giah
ordo
zó,
kavi
cs, h
omok
, isz
ap, l
ösz,
mez
õség
i tal
aj,
hom
okbu
cka,
futó
hom
ok
A f
eltö
ltöt
t al
föld
ek k
iala
-ku
lása
;
A s
zél f
elsz
ínal
akító
mun
kája
;
A h
omok
buck
ás te
rüle
t kia
la-
kulá
sa. A
buc
kák
vánd
orlá
sa;
A f
utóh
omok
meg
köté
se;
A s
zénh
idro
géne
k ke
letk
ezés
e
Irán
yíto
tt m
odel
lkís
érle
t HA
-on
(a
hord
alék
szá
rmaz
ása
ésfe
lhal
moz
ódás
a).
Hor
dalé
k- é
s lö
szvi
zsgá
lat
(MF
.41,
42.
).
A s
zél f
elsz
ínal
akító
mun
kájá
-na
k be
mut
atás
a H
A-o
n.
A tá
jak
jelö
lési
mód
ja a
tér-
képv
ázla
ton.
A H
A-i
és
hord
alék
-viz
sgál
ati
tapa
szta
lato
k rö
gzíté
si m
ódja
.
40-4
1.A
lföl
di t
ájai
nk t
erm
észe
tiad
otts
ágai
és
élõl
énye
i(Ö
ssze
fogl
aló
óra)
Info
rmác
iósz
erzé
s fü
ggel
ékbõ
lés
kön
yvek
bõl
(Az
alfö
ldi n
emze
ti pa
rkok
term
észe
ti ér
téke
i).
Kép
ek r
ends
zere
zése
logi
kai
kapc
sola
taik
ala
pján
.
42.
Az
alfö
ldek
ter
més
zeti
adot
tság
ai é
s él
õlén
yei
(Elle
nõrz
õ ór
a)
Tud
ássz
intm
érõ
fela
datla
pm
egol
dása
.
A V
ÖL
GY
EK
VIL
ÁG
A –
A D
OM
BO
K V
IRÁ
GA
43.
Néz
z kö
rül a
dom
bvid
éki
falv
akba
n!(T
émab
evez
etõ
óra)
falu
,ha
szon
növé
nyek
,do
mbv
idék
A n
övén
yek
házi
asítá
sa
A d
ombs
ági f
alva
k je
llem
zõi-
nek
össz
egyû
jtése
TK
-i á
brák
és S
Z-k
seg
ítség
ével
.
Raj
z ké
szíté
se a
dom
bság
i tá-
jakr
ól.
A té
maz
áró
dolg
ozat
ok é
rté-
kelé
se.
B. i
rány
ítása
(M
ilyen
az
élet
a fa
lvak
ban?
).A
lakó
hely
ünkh
öz le
gköz
eleb
-bi
dom
bság
i táj
jelle
mzõ
inek
bem
utat
ása.
44.
Gaz
dálk
odás
a v
etem
é-ny
eske
rtbe
n
mûv
elés
i ága
k,ke
rtm
ûvel
és,
vete
mén
yesk
ert,
kony
hake
rt,
zöld
sége
sker
t,zö
ldsé
gfél
ék,
gyüm
ölcs
ök
A ta
laj e
lõké
szíté
se;
A k
onyh
aker
ti ve
tésf
orgó
Mun
kafo
lyam
atok
és
szer
szá-
mok
pár
osítá
sa.
Táj
leír
ás k
észí
tése
a f
alus
i ház
körü
li ke
rtrõ
l.Fa
lu m
odel
lezé
se T
A-o
n.Z
ölds
égfé
lék
és g
yüm
ölcs
ökvá
loga
tása
(él
õ an
yag)
.
Rés
zlet
ek b
emut
atás
a a
Ma-
gyar
fal
u, m
agya
r há
z V
-bõl
.
B. i
rány
ítása
(m
unka
a k
ert-
ben)
.
45.
Zöl
dség
növé
nyek
, am
e-ly
ekne
k a
term
ését
fo-
gyas
ztju
k I.
fajo
k:pa
radi
csom
, pap
rika
,fû
szer
papr
ika,
ubor
ka, t
ök, g
örög
dinn
ye,
sárg
adin
nye;
Szeg
ed, K
aloc
sa
Az
egyn
yári
zöl
dség
ekfe
jlõd
ése
Para
dics
om, p
apri
ka, u
bork
ate
rmés
ének
viz
sgál
ata
(élõ
anya
g).
Öss
zeha
sonl
ítási
ere
dmén
yek
rögz
ítése
tábl
ázat
ban.
Érd
ekes
sége
k el
mon
dása
a zö
ldsé
gnöv
énye
k sz
árm
azá-
sáró
l.
2223
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
46.
Zöl
dség
növé
nyek
, am
e-ly
ekne
k a
term
ését
fo-
gyas
ztju
k II
.
fajo
k:ve
tem
ényb
ab,
vete
mén
ybor
só,
lenc
se
fûsz
ernö
vény
,bo
gyót
erm
és,
kaba
kter
més
,hü
vely
term
és,
kacs
, egy
laki
növ
ény,
kéts
zikû
növ
ény,
egyn
yári
növ
ény
Az
embe
r be
avat
kozá
sa a
nö-
vény
ek f
ejlõ
désé
be (
futta
tás,
kötö
zés)
Zöl
dség
növé
nyek
ren
dsze
re-
zése
fog
yasz
that
ó ré
szei
k sz
e-ri
nt.
Bab
és
bors
ó te
rmés
ének
viz
s-gá
lata
(él
õ an
yag)
.
B. i
rány
ítása
(a
zöld
sége
ktá
plál
kozá
si é
rték
ei).
47–4
8.T
ápan
yag-
rakt
ároz
ása
zöld
ségn
övén
yekb
en
fajo
k:fe
jesk
ápos
zta,
vörö
skáp
oszt
a,bi
mbó
skel
, ret
ek,
kara
lábé
, kar
fiol
,vö
rösh
agym
a,fo
khag
yma,
sárg
arép
a,pe
trez
sely
em,
zelle
r, k
apor
;M
akó,
Vec
sés
torz
sa,
hagy
ma,
hag
ymal
evél
,bu
rokl
evél
, tön
k,du
ghag
yma,
erny
õs v
irág
zat,
karó
gyök
ér,
rakt
ároz
ó gy
ökér
,ös
szet
ett l
evél
,be
cõte
rmés
, tok
term
és,
vere
m,
kétn
yári
növ
ény,
több
nyár
i növ
ény
A k
étny
ári é
s a
több
nyár
inö
vény
ek f
ejlõ
dése
;A
z em
ber
beav
atko
zása
a n
ö-vé
nyek
fej
lõdé
sébe
(fe
lsze
dés,
újra
ülte
tés)
;T
áplá
lékk
észí
tés
a tá
pany
a-go
kból
és
a ké
sz t
áplá
lék
rakt
ároz
ása
a nö
vény
ekbe
n
Egy
szer
û vá
zlat
rajz
ok k
észí
té-
se a
növ
énye
krõl
, azo
k ré
szei
-rõ
l.
Káp
oszt
afej
és
vörö
shag
yma
vizs
gála
ta (
élõ
anya
g).
A s
árga
répa
gyö
kérz
etén
ekvi
zsgá
lata
(M
F. 7
.).
Káp
oszt
a sa
vany
ítása
.
Tap
aszt
alat
ok a
kon
yháb
an(a
gye
reke
k él
mén
yein
ek,
spon
tán
meg
figy
elés
eine
k fe
l-ha
szná
lása
az
új is
mer
etsz
er-
zésb
en).
49.
Álla
tok
a ve
tem
énye
s-ke
rtbe
n
fajo
k:ká
posz
tale
pke,
máj
usi c
sere
bogá
r,há
zi e
gér
lepk
e, n
appa
li le
pke,
hár
-ty
ás s
zárn
y,sz
árny
fedõ
,ki
tin,
lárv
a, b
áb, h
erny
ó, p
ajor
,ba
jusz
sert
e
A r
ovar
ok te
ljes
áta
laku
lása
Fejlõ
dési
ala
kok
össz
ehas
on-
lítás
a m
ûgya
ntás
kés
zítm
énye
-ke
n, D
-ken
és
Á-k
on.
Elõ
zete
s gy
ûjtõ
mun
ka(Á
llattö
rtén
etek
a v
etem
é-ny
eske
rt á
llata
iról
).
A c
sere
bogá
r és
a k
ápos
zta-
lepk
e fe
jlõdé
si a
lakj
aina
k be
-m
utat
ása
(mûg
yant
ás k
észí
t-m
ény)
.
50.
Gyü
möl
cste
rmes
ztés
a ki
sker
tben
gyüm
ölcs
term
eszt
és,
gyüm
ölcs
öske
rt,
gyüm
ölcs
fa, f
aisk
ola,
mag
onc,
suh
áng,
cse
met
e
A fa
fejl
õdés
eÉ
rtel
mez
õ ol
vasá
s (T
K.)
.
Kép
ek é
s sz
ókár
tyák
idõr
end-
be á
llítá
sa.
A g
yüm
ölcs
fa f
ejlõ
dési
ala
k-ja
inak
bem
utat
ása
D-e
n.
51-5
2.K
erte
kben
ter
mes
ztet
tgy
ümöl
csfé
lék
fajo
k:cs
eres
znye
, meg
gy,
szilv
a,di
ó,õs
ziba
rack
,ka
jszi
bara
ck,
föld
iepe
r, m
álna
,cs
eres
znye
levé
ltetû
piac
éret
t gyü
möl
cs, c
sont
-hé
jas
term
és,
cson
théj
,in
daév
elõ
növé
ny
A g
yüm
ölcs
éré
se
A f
ák a
lakj
ának
és
rész
eikn
ekös
szeh
ason
lítás
a(h
ason
lósá
gok
és k
ülön
bség
ekm
egfo
galm
azás
a).
Egy
cso
nthé
jas
term
és v
izsg
á-la
ta (
élõ
anya
g).
Lek
várk
észí
tés.
B. i
rány
ítása
(a g
yüm
ölcs
ök tá
plál
kozá
siér
téke
i).
53.
Rov
arpu
sztí
tók
a gy
ümöl
-cs
öske
rtbe
n
fajo
k:sz
énci
nege
,sü
n
élõs
ködõ
álla
t,ál
land
ó m
adár
,m
adár
etet
õ,fé
szek
odú,
mad
árvé
dele
m,
rova
revõ
fog
azat
,sz
arut
üské
k,té
li ál
om
Az
álla
ndó
mad
arak
éle
tea
külö
nböz
õ év
szak
okba
n
Mad
árka
lács
kés
zíté
se.
Foga
lmaz
ás k
észí
tése
(Mit
tehe
tünk
téle
n a
mad
ara-
kért
?).
B. i
rány
ítása
és
képe
k be
mu-
tatá
sa (
Hel
yes
és h
elyt
elen
gond
osko
dás
a m
adar
akró
l).
Mad
áret
etõk
és
mes
ters
éges
odúk
bem
utat
ása
képe
ken
vagy
a v
alós
ágba
n.
2425
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
54.
Táp
anya
got
rakt
ároz
ónö
vény
ek a
szá
ntóf
öldö
n
fajo
k:bu
rgon
ya,
cékl
a,sp
enót
, sós
ka,
cuko
rrép
a,ta
karm
ányr
épa
burg
onya
bogá
r
gum
ó,ré
pafe
j,ré
pate
st,
nyer
sany
ag,
végt
erm
ék,
cuko
rgyá
r,cu
kori
par
Hog
yan
lesz
a c
ukor
répá
ból
cuko
r?
A n
agyü
zem
i zöl
dség
ter-
mes
ztés
(cu
korr
épa,
bur
gony
a)
Bur
gony
agum
ó vi
zsgá
lata
(élõ
any
ag).
Kem
ényí
tõ k
imut
atás
a bu
rgo-
nyag
umób
an.
Ábr
aele
mzé
s(a
cuk
orgy
ártá
s fo
lyam
ata)
.
Kép
soro
zat b
emut
atás
a(a
cuk
orgy
árba
n),
irán
yítá
sa(a
cuk
orfo
gyas
ztás
).
55.
Gyü
möl
csfá
k a
nagy
-üz
embe
n
fajo
k, f
ajtá
k:al
ma,
jona
tán,
gol
den,
star
king
, roz
mar
ing,
kört
e, b
irs;
alm
amol
y, m
oníli
a
törz
s,ko
rona
,ág
, gal
ly, v
essz
õ,al
mat
erm
és,
hárt
yás
falú
rek
esz
A n
agyü
zem
i gyü
möl
cste
r-m
eszt
és;
Az
élõs
ködõ
rov
ar (
alm
amol
y)fe
jlõdé
se a
növ
ény
élet
cikl
u-sá
val ö
ssze
függ
ésbe
n
Meg
figy
elés
kép
soro
zatr
ól(n
agyü
zem
i gyü
möl
csös
jel-
lem
zõin
ek é
vsza
kos
válto
zása
).A
lmat
erm
és v
izsg
álat
a
D-k
bem
utat
ása
a na
gyüz
emi
gyüm
ölcs
term
eszt
ésrõ
l.
56.
A s
zõlõ
és
term
eszt
ése
fajo
k:sz
õlõ,
boré
lesz
tõ g
omba
,pe
rono
szpó
ra,
sere
gély
tõke
, szõ
lõte
rmes
ztés
,sz
õlõf
ürt,
szõl
õsze
m,
met
szés
, szü
ret,
prés
elés
, erj
edés
,m
ust,
bor
A s
zõlõ
évs
zako
s él
etri
tmus
a;
A s
zõlõ
term
eszt
és m
unka
fo-
lyam
atai
;
Hog
yan
lesz
a s
zõlõ
bõl b
or?
Raj
z ké
szíté
se a
szü
retr
õl.
Tan
ulói
kis
elõa
dás
elõz
etes
mun
ka a
lapj
án(A
szü
reth
ez k
apcs
olód
ó né
p-sz
okás
ok g
yûjté
se).
A s
züre
trõl
szó
ló ir
odal
mi
SZ-k
fel
olva
sása
.M
ust k
észí
tésé
nek
beál
lítás
a.
57.
A z
ölds
éges
- és
gyü
möl
-cs
öske
rt é
lõlé
nyei
nek
kapc
sola
tai a
kör
nyez
e-tü
kkel
és
egym
ássa
l(Ö
ssze
fogl
aló
óra)
Kár
tyák
cso
port
osítá
sa(a
z él
etkö
zöss
ég ta
gjai
nak
egym
ásra
utal
tság
a).
Étla
p ös
szeá
llítá
sa g
yüm
ölcs
-és
zöl
dség
félé
kbõl
.
Elb
eszé
lés
(A h
aszo
nnöv
énye
ksz
erep
e a
gazd
aság
i éle
tben
).
58.
A t
alaj
és
kele
tkez
ése
tala
j,te
rmék
enys
ég,
kõze
ttörm
elék
, hum
usz,
mez
õség
i tal
aj, e
rdõt
alaj
,sz
ikes
tala
j
A t
alaj
képz
õdés
;
A ta
lajp
uszt
ulás
;
A t
alaj
pusz
tulá
s m
egak
adá-
lyoz
ása
Egy
szer
û vi
zsgá
lato
k(M
F. 3
0.)
(Mily
en a
nyag
okva
nnak
a ta
lajb
an?)
.
Foga
lmaz
ás k
észí
tése
(A c
seré
p vi
rágf
öld
mes
éje)
.
Tal
ajtíp
usok
bem
utat
ása
(tal
ajm
intá
k),
irán
yítá
sa (
Mit
tehe
tsz
a ta
lajo
k vé
delm
ében
?).
59.
A t
alaj
ban
élõ
álla
tok
fajo
k:fö
ldig
ilisz
ta,
vako
nd
fére
g,gy
ûrûs
fére
g,se
rte,
bõr
izom
töm
lõ,
korh
adék
evõ,
átal
akul
ás n
élkü
li fe
jlõdé
s,ás
óláb
, vak
ondt
úrás
,fö
ld a
latt
i éle
tmód
A f
éreg
moz
gás
A f
ölda
latti
éle
tmód
és
a te
st-
felé
píté
s ka
pcso
latá
nak
meg
-is
mer
ése
képe
k és
pre
pará
tu-
mok
meg
figy
elés
ével
.
A f
éreg
moz
gás
bem
utat
ása.
Viz
sgál
at b
eállí
tása
(Hog
yan
jut a
növ
ényi
rés
zek-
hez
a gi
liszt
a?).
V. b
emut
atás
a a
Kis
vak
ond
c.ra
jzfi
lmbõ
l (él
etm
ód).
60.
A g
azdá
lkod
ás é
ghaj
lati
felt
étel
ei a
dom
bvid
ékei
n-ke
n
tart
ósítá
s,gy
orsf
agya
sztá
s,hû
tõhá
z, k
onze
rvgy
ár,
konz
ervi
par
A n
övén
yek
term
eszt
ési k
ör-
zete
inek
kia
laku
lása
Dom
bvid
éki g
azdá
lkod
ás m
o-de
llezé
se T
A-o
n.
Ter
mék
ek c
sopo
rtos
ítása
a fe
ldol
gozá
s m
ódja
ala
pján
.
A tá
jele
mzé
s eg
ysze
rû m
ód-
szer
ének
bem
utat
ása.
61.
A d
ombs
ági t
ájak
kia
la-
kulá
saD
unán
túli-
dom
bság
,A
lpok
alja
dom
bhát
,vö
lgy,
dom
bvid
ék
Dom
bság
kia
laku
lása
ki-
emel
kedé
ssel
és
sülly
edés
sel;
Dom
bság
kel
etke
zése
víz
fo-
lyás
ok á
ltal
Dom
bság
mod
elle
zése
HA
-on.
Irán
yíto
tt áb
rael
emzé
s m
ódsz
e-re
(a
dom
bság
ok k
iala
kulá
sa).
V-k
bem
utat
ása
dom
bság
i tá-
jain
król
.
2627
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
62.
Dom
bság
i táj
aink
ter
mé-
szet
i ado
ttsá
gai é
s él
õlé-
nyei
(Ö
ssze
fogl
aló
óra)
Mez
õgaz
dálk
odás
i nap
tár
ösz-
szeá
llítá
sa.
Irán
yíto
tt tá
jele
mzé
s a
dom
b-vi
dék
term
észe
tes
tája
iról
.
Élõ
lény
-fel
ism
erés
i gya
korl
at.
Ter
mes
ztet
t növ
énye
kfe
lism
erte
tése
illa
taik
ala
pján
.
63.
Dom
bság
i táj
aink
ter
mé-
szet
i ado
ttsá
gai é
s él
õlé-
nyei
(E
llenõ
rzõ
óra)
Tud
ássz
intm
érõ
fela
datla
pm
egol
dása
.
NY
ÜZ
SGÕ
SZ
ER
VE
ZE
TE
K N
YÜ
ZSG
Õ S
ZE
RV
EZ
ET
E
64.
Mi a
vár
os?
váro
s,m
unka
meg
oszt
ás,
mes
ters
éges
kör
nyez
etA
mes
ters
éges
kör
nyez
etki
alak
ulás
a
A ta
nya,
a f
alu
és a
vár
os a
lap-
rajz
ának
öss
zeha
sonl
ítása
(MF
. 1.)
.
Lén
yegk
iem
elés
TK
-i s
zöve
g-bõ
l, SZ
-bõl
.
A té
maz
áró
dolg
ozat
ok é
rté-
kelé
se.
B. i
rány
ítása
(M
iben
kül
önbö
-zi
k a
falu
si é
s a
váro
si é
let-
mód
, éle
tkör
ülm
ény?
).
65.
A v
áros
ok t
ípus
ai
Deb
rece
n, S
zege
d,K
ecsk
emét
, Gyõ
r,Z
alae
gers
zeg,
Kõs
zeg,
Mis
kolc
, Kap
osvá
r,V
eszp
rém
, Ege
r, P
écs,
Szék
esfe
hérv
ár,
Esz
terg
om, S
opro
n
kere
sked
õvár
os,
vásá
rvár
os, i
skol
avár
os,
tört
énel
mi v
áros
,ko
roná
zóvá
ros,
ipar
váro
s,kö
ziga
zgat
ási k
özpo
nt,
nagy
váro
s, k
isvá
ros
A f
öldr
ajzi
kör
nyez
et s
zere
pea
váro
sok
kial
akul
ásáb
an, á
t-al
akul
ásáb
an;
A v
áros
i éle
tfor
ma
kial
akul
ása
és á
tala
kulá
sa
A v
áros
ok f
öldr
ajzi
kör
nyez
e-té
nek
össz
ehas
onlít
ása
képe
kés
térk
épek
seg
ítség
ével
.
Tér
képi
smer
eti g
yako
rlat
(vár
osok
bej
elöl
ése,
fek
vésü
km
egfo
galm
azás
a).
Kép
páro
k be
mut
atás
a(M
ilyen
vol
t egy
kor,
mily
enm
a?).
66.
A v
áros
ok s
zerk
ezet
e
közl
eked
ési c
som
ópon
t,ke
resk
edel
mi c
som
ópon
t,vá
ross
zerk
ezet
,be
lvár
os, i
part
erül
et,
bels
õ la
kóte
rüle
t,ke
rtvá
ros
A m
agya
rors
zági
vár
osok
szer
keze
téne
k ki
alak
ulás
a;
A v
áros
ok t
erje
szke
dése
;
A v
áros
ok s
zerk
ezet
ének
vál
-to
zási
fol
yam
ata
A v
áros
övek
fel
ism
erés
eÁ
-kon
, raj
zoko
n, k
épek
en.
Jelm
agya
ráza
t kés
zíté
se té
r-ké
pváz
lath
oz.
Kép
ek b
emut
atás
a je
llegz
etes
váro
söve
krõl
.
Vár
osöv
ek f
elis
mer
teté
se je
l-le
gzet
es h
angj
aik
alap
ján
(han
gfel
véte
lek:
Pub
lic p
lace
sC
D).
67.
A b
elvá
ros
élõv
ilága
fajo
k:há
zi v
eréb
,ba
lkán
i ger
le,
házi
gala
mb,
csók
a, v
etés
i var
jú,
vánd
orpa
tkán
y,há
zi p
atká
ny,
kony
hai c
sótá
ny,
boro
styá
n
mes
ters
éges
éle
tköz
össé
g,be
hurc
olás
,el
terj
edés
,vi
lágp
olgá
r fa
jok
Az
élõl
énye
k al
kalm
azko
dá-
sa a
mes
ters
éges
kör
nyez
et-
hez;
Mad
arak
nap
szak
os, é
vsza
kos
hely
válto
ztat
ása
a vá
rosb
an;
Álla
tok
behu
rcol
ása;
Fajo
k ki
szor
ítása
kor
ábbi
élõ
-he
lyük
rõl
Vita
a g
alam
bok
váro
si s
zere
-pé
rõl.
Vár
osi m
adár
térk
ép k
észí
tése
.
Ábr
aele
mzé
s (T
K.)
(A h
ázba
n él
õ íz
eltlá
búak
élõ
-he
lyén
ek m
agya
ráza
ta).
Has
onló
ságo
k be
mut
atás
a az
élõl
énye
k te
rmés
zete
s és
mes
-te
rség
es é
lõhe
lye
közö
tt.
D-k
bem
utat
ása
(élõ
lény
ek a
l-ka
lmaz
kodá
sa a
vár
osi k
ör-
nyez
ethe
z).
2829
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
68.
A v
áros
i zöl
dter
ület
ekél
õlén
yei
fajo
k:ju
harl
evel
û pl
atán
,ko
rai j
uhar
,ki
slev
elû
hárs
,ak
ác, v
adge
szte
nye,
feke
teri
gó,
búbo
spac
sirt
a,gy
öngy
bago
ly, n
yest
zöld
terü
let,
álla
ttart
ás,
álla
tgon
dozá
s,ál
latm
enhe
ly
A v
áros
i fák
sor
sa;
Faj
ok ö
ssze
téte
léne
k vá
ltoz
á-sa
a k
örny
ezet
álla
potá
nak
meg
vált
ozás
ával
;
Az
álla
tok
alka
lmaz
kodá
sa a
zem
ber
jele
nlét
éhez
A le
gköz
eleb
bi p
ark
felté
rké-
pezé
se (
hol,
mily
en é
lõlé
nyek
élne
k?).
Raj
z ké
szíté
se a
lakó
hely
i vi-
rágo
s kö
rnye
zetr
õl (
MF
. 10.
).
Bel
váro
si tá
plál
éklá
nc(t
áplá
lékh
álóz
at)
össz
eállí
tása
.
Hog
yan
hasz
nálju
nk e
ncik
lo-
pédi
át?
(Cra
ing–
Ros
ney:
Ter
més
zet-
tudo
mán
yi k
isen
cikl
opéd
ia).
B. i
rány
ítása
(M
it te
hetü
nk te
-le
pülé
sünk
ön a
fák
ért,
a vi
rá-
gos
körn
yeze
tért
?).
69.
A g
yom
ok t
erje
szke
dése
fajo
k:ap
ró c
salá
n,pá
szto
rtás
ka,
pong
yola
pit
ypan
g,pa
rlag
fû,
feke
te b
odza
benö
vény
esed
és,
virá
gpor
-alle
rgia
,fé
szek
virá
gzat
A g
yom
ok t
érhó
dítá
sa a
zel
hany
agol
t te
rüle
teke
n
Gyo
mnö
vény
ek f
elis
mer
ése
a te
rmés
zetb
en h
atár
ozók
öny-
vek
segí
tség
ével
.
Tan
ulói
kut
atóm
unka
(Mit
tesz
nek
lakó
hely
ünkö
na
virá
gpor
-alle
rgia
elle
n?).
Tan
ári e
lbes
zélé
s(K
üzde
lem
a g
yom
ok e
llen)
.
Polle
n-je
lent
és b
emut
atás
a.
70.
Élõ
lény
ek k
apcs
olat
aieg
ymás
sal é
s a
mes
ters
é-ge
s kö
rnye
zett
el(Ö
ssze
fogl
aló
óra)
71.
A v
áros
és
élõl
énye
i(E
llenõ
rzõ
óra
)T
udás
szin
tmér
õ fe
lada
tlap
meg
írás
a.
ÉV
VÉ
GI
ÖSS
ZE
FO
GL
AL
ÁS
72.
Alf
ölde
k és
dom
bság
okte
rmés
zeti
saj
átos
sága
i(R
ends
zerz
õ ór
a)K
épel
emzé
s tip
ikus
haz
aitá
jakr
ól.
A té
maz
áró
dolg
ozat
ért
ékel
ése.
Dom
borz
ati m
odel
lekb
õl, k
é-pe
kbõl
, tér
képe
kbõl
és
leír
á-so
kból
sze
rzet
t inf
orm
áció
kös
szeh
ason
lítta
tása
.
73.
Az
élõl
énye
k él
etm
ódja
és
a kö
rnye
zet
kapc
sola
ta(Ö
ssze
fogl
aló,
rend
szer
zõ ó
ra)
Log
ikai
lánc
ok ö
ssze
állít
ása
a kö
rnye
zet,
a sz
erve
zet f
el-
építé
se é
s az
éle
tmód
kap
cso-
latá
ról.
74.
A n
yers
anya
gokt
ól a
kés
z-te
rmék
ekig
(Öss
zefo
glal
ó ór
a)
Kép
elem
zés
(gyá
rtás
tech
noló
giai
fol
yam
a-to
k és
tele
pítõ
tény
ezõk
).
A tá
rsad
alom
term
észe
táta
la-
kító
tevé
keny
sége
köv
etke
z-m
énye
inek
fel
ism
erés
e ké
pe-
ken,
leír
ások
ban.
TANMENETJAVASLATa 6. évfolyam
tananyagának feldolgozásához
A tantárgy heti óraszáma: 2 óraAz összes feldolgozási idõ: 74 óra
Ebbõlóratípusa szerint:
Témabevezetõ óra: 3 óraÚj anyagot feldolgozó óra: 60 óraÖsszefoglaló óra: 8 óraEllenõrzõ óra: 3 óra
témája szerint:Megmérjük a világot: 2 óraA hegyvidékek és az erdõ: 23 óraA víz, a vízpart és élõviláguk: 24 óraFöldünk, hazánk és lakóhelyünk: 21 óra
3233
TA
NM
EN
ET
JAVA
SLA
T6.
OSZ
TÁ
LY
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
1.M
irõl
tan
ulun
k az
idén
?Is
mer
kedé
s az
idei
tana
nyag
-ga
l.
A ta
nesz
közö
k és
has
znál
atá-
nak
ism
erte
tése
.É
rdek
essé
gek
a ta
név
tan-
anya
gábó
l.
ME
GM
ÉR
JÜK
A V
ILÁ
GO
T
2.A
fegy
elm
ezet
t viz
sgál
ódás
bale
setv
eszé
ly,
tûzv
eszé
lyA
bal
eset
meg
elõz
és;
A tû
zoltá
s sz
abál
yai
A tû
zvéd
elm
i uta
sítá
s m
egbe
-sz
élés
e (s
zere
pját
ék)
A k
ísér
leti
eszk
özök
has
zná-
latá
nak
és a
mun
kare
nd is
-m
erte
tése
3.A
z an
yag
mér
hetõ
tul
aj-
dons
ágai
nak
és k
ölcs
ön-
hatá
sain
ak v
izsg
álat
a
mér
és, m
érõe
szkö
z,m
enny
iség
,m
érté
kegy
ség,
meg
ford
íthat
ó fo
lyam
at,
nem
meg
ford
íthat
ó fo
lyam
at
Men
nyis
égek
öss
zeha
sonl
ítása
;M
enny
iség
ek é
s m
érté
kegy
sége
kcs
opor
tosí
tása
;M
érõe
szkö
zök
rajz
olás
a és
ter-
vezé
se
Egy
szer
û kí
sérl
etek
beá
llítá
sa(M
F.)
HÁ
TÁ
N H
OR
DJA
ÉK
ÉT
, MA
GÁ
BA
N A
KIN
CSÉ
T
4.N
ézz
körü
l a h
egyv
idék
itá
jako
n!(T
émab
evez
etõ
óra)
hegy
vidé
k
Élm
ényb
eszá
mol
ó ko
rább
i heg
y-vi
déki
erd
ei k
irán
dulá
sokr
ól.
Irán
yíto
tt tá
jele
mzé
s a
term
é-sz
etes
és
az á
tala
kíto
tt he
gyvi
-dé
ki tá
jakr
ól.
Kép
ek g
yûjté
se é
s be
mut
atás
aa
hegy
vidé
ki n
épi é
píté
szet
rõl.
Éle
tkép
ek b
emut
atás
a a
Du-
nánt
úli-
közé
pheg
yvid
ékrõ
l és
az É
szak
i-kö
zéph
egys
égrõ
l.A
lakó
hely
ünkh
öz le
gköz
eleb
-bi
heg
ység
jelle
mzõ
inek
be-
mut
atás
a sz
emél
yes
élm
énye
kfe
lhas
znál
ásáv
al.
5.M
it k
ínál
a h
egyv
idék
ier
dõ?
erdõ
,ir
tásf
öld,
gyûj
töge
tés,
fasz
énég
etés
,m
észé
geté
s
A te
rmés
zet é
s az
em
ber
kap-
csol
atán
ak v
álto
zása
az
erdõ
-be
n
Irán
yíto
tt ta
nuló
i kis
elõa
dás
(Hag
yom
ányo
s er
dei m
este
r-sé
gek)
.R
ajz
kész
ítése
(A
z er
dõ é
s az
embe
r ka
pcso
lata
rég
en, m
a).
Ábr
aele
mzé
s (T
K.)
(A f
a sz
erep
e, je
lent
õség
e).
V. é
s D
-k b
emut
atás
a a
hegy
-vi
déki
tája
król
.(G
yöng
yvir
ágtó
l lom
bhul
lá-
sig)
.Ir
odal
mi S
Z-k
fel
olva
sása
(Hog
yan
gyûj
töge
ttek
és m
itet
tek
rége
n az
erd
õben
?).
6.A
z ég
hajl
at é
s a
növé
nyze
tfü
ggõl
eges
vál
tozá
saa
hegy
vidé
ken
lom
bose
rdõ,
tölg
yes,
bükk
ös,
feny
ves,
törp
efen
yves
,ha
vasi
lege
lõ,
szik
laha
vas,
örök
hó,
élet
tér
A h
õmér
sékl
et c
sökk
enés
ea
teng
ersz
int
fele
tti m
agas
-sá
g nö
veke
désé
vel;
A c
sapa
dék
men
nyis
égén
eknö
veke
dése
a t
enge
rszi
nt f
e-le
tti m
agas
ság
növe
kedé
séve
l;A
heg
yvid
éki e
rdõ
jelle
gzet
es-
sége
inek
vál
tozá
sa a
teng
ersz
int
fele
tti m
agas
ság
válto
zásá
val;
A t
erm
észe
tes
növé
nyze
t vá
l-to
zása
a m
agas
ságg
al
Égh
ajla
ti di
agra
m e
lem
zése
.
Leí
rás
kész
ítése
(M
F.)
(Mily
en a
z er
dõ a
z eg
yes
év-
szak
okba
n?).
Spon
tán
tanu
lói m
egfi
gyel
ések
felh
aszn
álás
a az
új i
smer
etfe
ldol
gozá
sa s
orán
.
3435
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
7.A
lom
bhul
lató
erd
õk n
ö-vé
nyei
I.
(A t
ölgy
es)
fajo
k:ko
csán
ytal
an t
ölgy
,ko
csán
yos
tölg
y, c
sert
ölgy
,m
ogyo
ró,
som
,kö
kény
,va
dróz
sa
cser
je,
kupa
cs,
mak
k,m
akkt
erm
és,
bark
avir
ágza
t,tö
vis,
tüsk
e
Növ
ényf
elis
mer
és h
atár
ozó-
köny
v se
gíts
égév
el.
Az
élet
közö
sség
bem
utat
ási
mód
szer
ei.
8.A
lom
bhul
lató
erdõ
k nö
vény
ei I
I.(A
bük
kös)
fajo
k:bü
kk,
hóvi
rág,
fehé
r fa
gyön
gy,
tapl
ógom
bák,
lom
bosm
ohák
szív
ógyö
kér,
virá
gos
növé
ny,
virá
gtal
an n
övén
y,sp
óra,
lom
bhul
lató
fa
Az
erdõ
növ
énye
inek
fej
lõdé
se
Növ
ényf
elis
mer
és h
atár
ozó-
köny
v se
gíts
égév
el.
A ta
pasz
tala
tok
felje
gyzé
sefe
lada
tlapr
a.N
övén
yek
jelle
mzé
se m
ár is
-m
ert r
okon
aik
jelle
mzõ
i ala
p-já
n (M
F.)
.
9.A
fen
yõer
dõk
fajo
k:er
dei f
enyõ
,fe
kete
fen
yõ,
lucf
enyõ
tûle
vél,
gyan
ta,
tobo
z,to
bozv
irág
zat,
term
õlev
él,
pikk
ely,
mag
kezd
emén
y,ör
ökzö
ld n
övén
y,ny
itva
term
õ nö
vény
,zá
rvat
erm
õ nö
vény
A n
yitv
ater
mõ
növé
nyek
fej
-lõ
dése
;
Az
örök
zöld
növ
énye
k él
et-
ritm
usa
Feny
õtob
oz v
izsg
álat
a.
Növ
ényf
elis
mer
és je
llem
zõnö
vény
i rés
zek
alap
ján.
Erd
ei n
övén
yek
felis
mer
teté
seill
atuk
ala
pján
.
10-1
1.A
z él
õvilá
g ha
rmad
ikor
szág
a: a
gom
bák
fajo
k:er
dei c
sipe
rke,
gyilk
os g
alóc
a,na
gy õ
zláb
gom
ba,
párd
ucga
lóca
,cs
ászá
rgom
ba,
légy
ölõ
galó
ca,
varg
ánya
,fa
rkas
tinór
u,ró
kago
mba
,vi
lágí
tó tö
lcsé
rgom
ba
gom
ba,
gom
bafo
nala
k,ka
lap,
tönk
,te
rmõt
est,
kala
pos
gom
ba,
együ
ttélé
s,ko
rhad
ékla
kó,
gom
bavi
zsgá
ló,
ehet
õ go
mba
,m
érge
zõ g
omba
,go
mba
mér
gezé
s
A g
ombá
k fe
jlõdé
se;
Az
élõl
énye
k eg
yütté
lése
és
egym
ásra
utal
tság
a
Gom
bák
irán
yíto
tt vi
zsgá
lata
(élõ
any
ag).
Irán
yíto
tt ké
pele
mzé
s (E
hetõ
és m
érge
zõ g
omba
-pár
ok).
B. i
rány
ítása
a g
omba
gyûj
tés
és g
omba
fogy
aszt
ás s
zabá
lyai
-ró
l;
Az
info
rmác
iósz
erzé
s kö
nyv-
tári
mód
szer
ének
bem
utat
ása.
12-1
3.A
tal
ajon
élõ
erd
ei á
llato
k
fajo
k:õz
,gí
msz
arva
s,va
ddis
znó,
róka
,fá
cán
agan
cs,
gere
zna,
raga
dozó
em
lõs
Álla
tok
jelle
mzé
se m
ár is
mer
tro
kona
ik je
llem
zõi a
lapj
án(s
zarv
as, v
addi
sznó
, rók
a).
Foga
k és
aga
ncs
önál
ló v
izs-
gála
ta.
V-k
bem
utat
ása
(Vuk
cím
û ra
jzfi
lm).
Tan
ulói
olv
asm
ányé
lmén
yek
feld
olgo
zási
mód
szer
eine
kbe
mut
atás
a.
3637
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
14–1
5.A
fán
élõ
erd
ei á
llato
k
fajo
k:be
tûzõ
szú
,ku
llanc
s,na
gy t
arka
hark
ály,
erde
i fül
esba
goly
, uhu
,m
ókus
,ko
rai d
enev
ér
guba
cs,
kúsz
óláb
,ve
télõ
ujj,
repü
lõhá
rtya
,ul
trah
ang
Az
élõh
ely
és a
tápl
álék
meg
oszt
ása
az á
llato
k kö
zött
A f
ügge
lék
adat
aina
k ha
szná
-la
ta.
Az
„erd
ei é
ttere
m”
étla
pján
akös
szeá
llítá
sa.
Az
álla
tok
mes
ebel
i és
való
ditu
lajd
onsá
gain
ak ö
ssze
veté
seol
vasm
ány-
és
rajz
film
élm
é-ny
ek a
lapj
án.
Erd
ei á
llato
k fe
lism
erte
tése
hang
jaik
ala
pján
(han
gfel
véte
l).
V-k
bem
utat
ása
(Kér
em a
kö-
vetk
ezõt
, Mac
skaf
ogó
cím
ûra
jzfi
lmek
).
16.
Az
erdõ
- és
vad
gazd
álko
-dá
s
erdõ
gazd
álko
dás,
erdõ
gazd
aság
,cs
emet
eker
t, ri
tkítá
s,fa
kite
rmel
és, f
atel
ep,
faip
ar, e
rdõt
elep
ítés
,va
dgaz
dálk
odás
,va
dász
at, v
adál
lom
ány,
vadh
ús, s
port
vad,
tróf
ea,
vadt
enyé
szté
s, v
adfö
ld,
dago
nyáz
ás
Szó-
és
képk
árty
ák c
sopo
rto-
sítá
sa (
A m
ezõg
azda
ság
ágai
-na
k te
véke
nysé
gei)
.
Erd
õgaz
dálk
odás
i nap
tár
ösz-
szeá
llítá
sa T
K-i
Á-k
ala
pján
.
B. i
rány
ítása
(Mit
tehe
tsz
az e
rdõk
ért?
).
17-1
8.A
heg
ység
ek k
elet
kezé
se
Alp
ok,
Kár
páto
k,D
unán
túli-
közé
p-he
gyvi
dék,
Bak
ony,
Dun
azug
-heg
ység
,É
szak
i-kö
zéph
egys
ég,
Bük
k, M
átra
,Z
empl
éni-
hegy
ség
Nyu
gati
-per
emvi
dék
(Alp
okal
ja),
Sop
roni
-he
gysé
g, K
õsze
gi-h
egys
égM
ecse
k
közé
pheg
ység
,m
agas
hegy
ség,
fenn
sík,
rög,
töré
si s
ík,
vetõ
dés,
rögh
egys
ég,
gyûr
õdés
,re
dõ,
gyûr
theg
ység
,kõ
zeto
lvad
ék,
vulk
áni m
ûköd
ésse
l kel
et-
keze
tt h
egys
ég
A h
egys
égek
kia
laku
lása
kiem
elke
déss
el (
vetõ
déss
el);
A h
egys
égek
kia
laku
lása
gyûr
õdés
sel;
A h
egys
égek
kia
laku
lása
vulk
áni m
ûköd
ésse
l
Köz
éphe
gysé
g, m
agas
hegy
ség
és f
enns
ík k
iala
kítá
sa H
A-o
n.
V-k
bem
utat
ása
a he
gysé
gek
kele
tkez
ésér
õl(T
ûzhá
nyók
és
a Fö
ld m
élye
,A
z eg
yetle
n Fö
ld).
A g
yûrõ
dés
mod
elle
zése
.
A v
etõd
és m
odel
lezé
se.
A v
ulká
ni m
ûköd
és m
odel
le-
zése
.
19.
A h
egys
égek
átf
orm
áló-
dása
bels
õ er
õk,
küls
õ er
õk
A h
egys
égek
mag
assá
gána
kid
õbel
i vál
tozá
sa;
A h
egys
égek
sze
rkez
etén
ekvá
ltozá
sa
A h
egys
égek
áta
laku
lásá
nak
vizs
gála
ta H
A-o
n.M
odel
leke
n sz
erze
tt ta
pasz
ta-
lato
k ál
talá
nosí
tása
.
20-2
1.V
ulká
ni é
s ül
edék
es k
õze-
tek
kele
tkez
ése,
viz
sgál
ata
Agg
tele
ki N
emze
ti P
ark,
Bük
ki N
emze
ti P
ark,
Bar
adla
–Dom
ica-
barl
angr
ends
zer
kõze
t,vu
lkán
i kõz
et,
ande
zit,
baza
lt,ül
edék
es k
õzet
,m
észk
õ,fe
kete
kõsz
én,
barn
akõs
zén,
szen
esed
és
A v
ulká
ni k
õzet
ek k
elet
kezé
-se
;
Az
üled
ékes
kõz
etek
kel
etke
-zé
se;
A k
õszé
nkép
zõdé
s
Ism
eret
szer
zés
ábra
elem
zéss
el(T
K.)
(A
kõz
etek
kel
etke
zé-
se).
Kõz
etvi
zsgá
lat f
elad
atla
pos
irán
yítá
ssal
(M
F.)
.
Elõ
zete
s gy
ûjtõ
mun
ka(A
heg
yvid
éki n
emze
ti pa
rkok
véde
tt ér
téke
i, ér
deke
sség
ei).
A le
ggya
kori
bb k
õzet
ek b
e-m
utat
ása.
V-k
bem
utat
ása
a he
gyvi
déki
nem
zeti
park
okró
l.
3839
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
22-2
3.A
bán
yász
attó
l az
ipar
vi-
déke
kig
Bor
sodi
-med
ence
,M
isko
lc,
Pécs
,So
pron
,K
õsze
g
építõ
kõ,
kõsó
,ér
c, f
ém,
vasé
rc,
nyer
svas
,ko
hó,
baux
it, a
lum
íniu
m,
gépi
par,
ener
giah
ordo
zó,
elek
trom
os á
ram
,vi
llam
os e
nerg
ia,
távv
ezet
ék,
bány
ásza
t,bá
nyás
zfal
u, b
ánya
vidé
k,ip
arvi
dék,
ipar
váro
s,hõ
erõm
û, a
tom
erõm
û,ví
zerõ
mû
Az
ener
giah
ordo
zó a
nyag
okkö
réne
k vá
ltozá
sa;
Ipar
vidé
k ki
alak
ulás
a bá
nyás
z-fa
lvak
ból;
A b
ányá
szat
és
az ip
ar k
örny
e-ze
tsze
nnye
zõ h
atás
ai;
Nye
rsan
yagk
iterm
elés
– e
ner-
gia
és a
lapa
nyag
elõ
állít
ás –
kész
term
ékgy
ártá
s;
A v
asko
hász
at, a
z ac
élgy
ár-
tás
és a
gép
gyár
tás
foly
ama-
tána
k ka
pcso
lata
Tér
képi
smer
eti g
yako
rlat
ok.
Tér
képj
elek
leol
vasá
sa é
s al
-ka
lmaz
ása
körv
onal
as té
rké-
pen.
Mod
elljá
ték
(Hol
nyi
ssuk
meg
a bá
nyát
? H
ová
tele
püljö
na
bány
avár
os?)
.
Irán
yíto
tt tá
jele
mzé
s (i
pari
táj)
.
A v
asip
ar á
ltalá
nos
gyár
tás-
tech
noló
giai
fol
yam
atán
akfe
lism
erés
e fo
lyam
atáb
rán.
Kép
elem
zés
(Kör
nyez
etsz
enny
ezés
az
ipar
-vi
déke
ken)
.
Ker
eszt
met
szet
i raj
z el
emzé
-sé
nek
mód
szer
e (s
zénb
ánya
péld
áján
) (M
F.)
.
Álló
- va
gy m
ozgó
kép-
bem
utat
ás.
A m
ozgó
kép-
elem
zés
egys
ze-
rû m
ódsz
ere.
24-2
5.H
egyv
idék
i táj
aink
ter
mé-
szet
i ado
ttsá
gai é
s él
õlé-
nyei
(Ö
ssze
fogl
aló
óra)
Táp
lálé
klán
cok
össz
eállí
tása
képk
árty
ákka
l.E
lõze
tese
n ké
szíte
tt kõ
zet-
, le-
vél-
és
term
ésgy
ûjte
mén
yek
bem
utat
ása.
Ker
eszt
met
szet
i raj
z el
emzé
se(T
K.)
.26
.A
heg
ység
ek é
s az
erd
õ(E
llenõ
rzõ
óra)
Tud
ássz
intm
érõ
fela
datla
pm
egol
dása
.
TÁ
JAK
ON
ÁL
TA
L S
ZA
LA
D, N
YO
MÁ
BA
N É
LE
T F
AK
AD
27.
Víz
nél
kül n
em le
het
élni
(Tém
abev
ezet
õ ór
a)pá
rolg
ás,
körf
ogás
A v
íz k
örfo
rgás
a
Foly
amat
ábra
olv
asás
a(a
víz
kör
forg
ása)
.
Víz
men
nyis
égek
vis
zony
ítása
egys
zerû
mér
ésse
l, sz
ámítá
ssal
(MF
.).
A té
maz
áró
dolg
ozat
ért
ékel
ése.
V. b
emut
atás
a (a
víz
kör
forg
á-sa
: „A
lber
t mon
dja,
a te
rmé-
szet
jobb
an tu
dja”
).
28-2
9.A
víz
tul
ajdo
nság
aisû
rûsé
g,ús
zás,
lebe
gés
A v
íz tu
lajd
onsá
gain
ak v
izs-
gála
ta e
gysz
erû
kísé
rlet
ekke
l(M
F.)
.
A k
ísér
let m
egte
rvez
ésén
ekm
ódsz
ere;
Kís
érle
tek
beál
lítás
a
30-3
1.A
víz
foly
ások
útj
a
Drá
va,
Sió,
Feke
te-e
rdõ,
Szig
etkö
z,C
salló
köz,
Szen
tend
rei-
szig
et,
Cse
pel-
szig
et,
Moh
ácsi
-szi
get
foly
óvíz
,ér
, cse
rmel
y, p
atak
,fo
lyó,
fol
yam
,fo
rrás
,fõ
foly
ó,m
ellé
kfol
yó,
tork
olat
,m
eder
,ví
zgyû
jtõ
terü
let,
vízv
álas
ztó,
hord
alék
,zá
tony
,sz
iget
Hog
yan
gyûl
ik ö
ssze
a f
olyó
kvi
ze?
A f
olyó
víz
fels
zínf
orm
áló
mun
kája
(ép
ítés,
rom
bolá
s);
A h
orda
lék
lera
kása
: hor
da-
lékk
úp, z
áton
y és
szi
get k
iala
-ku
lása
)
A f
olyó
víz
fels
zínf
orm
áló
mun
kájá
nak
meg
ism
erés
eH
A-i
kís
érle
t sor
án.
Víz
vála
sztó
és
vízg
yûjtõ
terü
-le
t meg
mut
atás
a kü
lönb
özõ
mér
etar
ányú
térk
épek
en,
dom
borz
ati m
odel
leke
n, tá
j-ra
jzok
on.
Tér
képi
leol
vasá
s (M
ilyen
mun
kát v
égez
a f
olyó
?).
Hor
dalé
kviz
sgál
at (
MF
.).
A v
ízfo
lyás
ok m
egm
utat
ása
a té
rkép
eken
.
A v
ízfo
lyás
ok je
llem
zõin
ekle
olva
sása
a té
rkép
rõl
(fol
yási
rány
, mel
yik
olda
lipa
rt, m
ellé
kfol
yók)
.
Kép
bem
utat
ás a
kül
önbö
zõsz
akas
zjel
legû
víz
foly
ások
ról
(V, D
.) (
V. B
aran
golá
sok
a D
una
men
tén)
.
4041
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
32.
A f
olyó
vize
k ví
zjár
ása.
A j
ég a
víz
en é
s a
fels
zíne
n
apad
ás,
árad
ás,
árví
z,ví
zjár
ás,
inga
dozó
víz
járá
s,eg
yenl
etes
víz
járá
s
A f
olyó
k ví
zszi
ntjé
nek
vált
o-zá
sa;
Az
égha
jlat
és
a ví
zjár
áska
pcso
lata
Tér
képi
gya
korl
at (
Mily
en le
-he
t ott
a fo
lyók
víz
járá
sa?)
.
A v
íz f
agyá
sa k
ísér
let (
MF
.)
Egy
szer
û es
etel
emzé
sek
irá-
nyítá
sa á
radá
sról
, fag
yásr
ól;
V. b
emut
atás
a a
szes
zély
esT
iszá
ról (
Az
Alf
öld
foly
ója)
.
33.
A t
avak
Bal
aton
,V
elen
cei-
tó,
Fer
tõ tó
,Z
ala
álló
víz,
tó,
csat
orna
,ár
tér
Tér
képv
ázla
t kés
zíté
se s
zöve
ges
info
rmác
iók
alap
ján
(MF
.).
Váz
latír
ás m
ódsz
ere
meg
adot
tsz
empo
ntok
ala
pján
.
34.
Öve
zete
sen
rend
ezõd
õél
õvilá
g a
vize
k pa
rtjá
n
náda
s,hí
náro
s,ne
dves
rét
,zs
ombé
kos,
puha
faer
dõ,
kem
ényf
aerd
õ
A tá
j vál
tozá
sa a
víz
part
tól
való
távo
lság
gal
Függ
elék
has
znál
ata
(a n
övé-
nyek
mér
etén
ek ö
ssze
haso
nlí-
tása
).
Az
új is
mer
etek
rög
zíté
séne
km
ódja
(vá
zlat
írás
tech
niká
jata
nári
mag
yará
zato
t köv
etõe
n).
35.
Növ
énye
k a
vize
k pa
rtjá
n
fajo
k:fe
hér
fûz,
feke
te n
yár,
réti
bog
lárk
a,ná
d,ke
sken
ylev
elû
gyék
ény,
zsom
béks
ás,
hód
egyi
varú
vir
ág,
kétl
aki n
övén
y,gy
öktö
rzs
Leí
rás
kész
ítése
a v
ízpa
rti k
ör-
nyez
etrõ
l TK
-i Á
-k s
egíts
égé-
vel.
A f
ák f
elép
ítésé
nek
önál
lóös
szeh
ason
lítás
a (M
F.)
.
A n
övén
yek
jelle
mzé
se s
zem
-po
ntok
seg
ítség
ével
(kör
nyez
et –
test
felé
píté
s –
élet
mód
).
A v
ízpa
rti n
övén
yek
össz
eha-
sonl
ítása
a m
ár ta
nult
növé
-ny
ekke
l (M
F.)
.
A v
ízpa
rti k
örny
ezet
évs
zako
svá
ltozá
sain
ak b
emut
atás
a V
-kés
D-k
seg
ítség
ével
.
Kép
bem
utat
ás a
nád
fel
hasz
-ná
lásá
ról.
V. b
emut
atás
a(T
üske
vár
cím
û já
tékf
ilm).
36.
Álla
tok
a ná
dasb
an I
.(A
két
éltû
ek é
s a
hüllõ
k)
fajo
k:ke
cske
béka
,ví
zi s
ikló
,ke
resz
tes
vipe
ra,
moc
sári
tek
nõs
kété
ltû,
hül
lõ,
nyál
kás
bõr,
szar
upik
kely
es b
õr,
szar
upán
cél,
szar
ukáv
a,ús
zóhá
rtya
,eb
ihal
, lág
yhéj
ú to
jás
A b
ékák
áta
laku
láso
s fe
jlõ-
dése
;
A h
üllõ
k fe
jlõdé
se lá
gyhé
júto
jáso
kból
Mér
ések
és
köve
tkez
teté
sek
azer
edm
énye
kbõl
(M
F.)
.
Bék
a- é
s si
klóc
sont
váz
, tek
-nõ
spán
cél b
emut
atás
a.
A b
éka
fejlõ
dési
ala
kjai
nak
bem
utat
ása
D-k
en v
agy
ned-
ves
kész
ítmén
yeke
n.
37.
Álla
tok
a ná
dasb
an I
I.(A
rov
arok
)
fajo
k:gy
ötrõ
szún
yog,
sávo
s sz
itakö
tõ,
tisza
virá
g
szúr
ó-sz
ívó
száj
szer
v,át
vált
ozás
,sz
únyo
gcsí
pés
Átv
álto
zás;
Éle
tmód
váltá
s az
egy
edfe
jlõ-
dés
sorá
n
A r
ovar
ok s
zájs
zerv
eine
k cs
o-po
rtos
ítása
(M
F.)
.
Álla
tfel
ism
erés
i gya
korl
at h
a-tá
rozó
köny
v se
gíts
égév
el.
SZ-k
fel
olva
sása
(Tis
zavi
rágz
ás).
4243
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
38-3
9.A
mél
yvíz
élõ
lény
ei I
.(A
növ
ényz
et é
s a
hala
k)
fajo
k:ap
ró b
ékal
encs
e,fe
hér
tünd
érró
zsa,
fona
las
zöld
mos
zat,
pont
y, c
suka
,le
sõha
rcsa
,an
goln
a,dé
vérk
esze
g
lebe
gõ é
letm
ód,
hal,
pikk
ely,
úszó
,ús
zóhó
lyag
,ko
polt
yú,
olda
lvon
al,
ikra
, áta
laku
lás
Az
átal
akul
ásos
fej
lõdé
s;
A h
alak
moz
gása
a v
ízbe
n(a
z ús
zóhó
lyag
és
az ú
szók
mûk
ödés
e)
Bék
alen
cse
és z
öldm
osza
tvi
zsgá
lata
nag
yító
val.
Álla
tok
jelle
mzé
se s
zem
pon-
tok
segí
tség
ével
(a
körn
yeze
tife
ltéte
lekh
ez v
aló
alka
lmaz
ko-
dás)
.
Öná
lló f
ügge
lékh
aszn
álat
.
A h
al m
ozgá
sána
k be
mut
atás
aak
vári
umi h
alon
.
40.
A m
élyv
íz é
lõlé
nyei
II.
(Egy
éb á
llato
k)
fajo
k:na
gy k
ócsa
g,bü
tykö
s ha
ttyú,
vadl
úd,
korm
orán
,fo
lyam
i rák
,ta
vi k
agyl
ó
rák,
kag
yló,
puha
test
û,já
rólá
b, o
lló,
més
zhéj
, tek
nõ,
zsig
erza
cskó
,kö
peny
,ví
zim
adár
A p
uhat
estû
ek f
ejlõ
dése
;
Élõ
hely
- és
tápl
álék
meg
oszt
ásaz
élõ
lény
ek k
özöt
t
Més
z ki
mut
atás
a rá
kpán
cél-
ban,
kag
ylóh
éjba
n.
Álla
tfel
ism
erés
i és
rend
szer
e-zé
si g
yako
rlat
kép
ek s
egíts
é-gé
vel.
Rák
és
kagy
ló b
emut
atás
ane
dves
kés
zítm
ényb
en.
V. b
emut
atás
(N
ils H
olge
rsso
ncs
odál
atos
uta
zása
a v
adlu
-da
kkal
cím
û ra
jzfi
lm).
41.
A s
zíne
k vi
lága
szín
ek,
szín
kép,
sziv
árvá
ny,
priz
ma,
viss
zave
rõdé
s, e
lnye
lés,
töré
s
A f
ehér
fén
y fe
lbom
lása
Kís
érle
tek,
meg
figy
elés
eka
fénn
yel é
s a
szín
ekke
l (M
F.)
A s
zíne
k sz
erep
ének
bem
uta-
tása
kül
. ter
més
zeti
és tá
rsa-
dalm
i pél
dák
alap
ján
képe
kkel
.
A k
ísér
lete
k ta
pasz
tala
tain
akrö
gzíté
si m
ódsz
ere
42.
A v
ízi-
vízp
arti
élõ
lény
ekés
az
embe
r ka
pcso
lata
Her
man
Ottó
halá
szat
,ha
lten
yész
tés,
hala
stó,
nádv
ágás
,pa
pírg
yárt
ás,
puha
fa,
kem
ényf
a
Nag
yüze
mi h
alte
nyés
ztés
a ha
lgaz
dasá
gokb
an
Nap
tárk
észí
tés
a ha
lgaz
dasá
gél
etér
õl (
MF
.).
Tan
ulói
kis
elõa
dás
a ré
gi h
a-lá
szm
este
rség
ekrõ
l.
Puha
- ás
kem
ényf
ák e
gysz
erû
vizs
gála
ta (
MF
.).
A r
égi h
alás
zéle
trõl
szó
ló ir
o-da
lmi S
Z-k
fel
olva
sása
.
Víz
part
i han
gok
bem
utat
ása
és f
elis
mer
teté
se(h
angf
elvé
tele
k).
43-4
4.M
ire
és h
ogya
n ha
szná
lja
az e
mbe
r a
vize
t?
Nag
ykun
sági
-fõc
sato
rna,
Kel
eti-
fõcs
ator
na,
Tis
za-t
ó,D
unak
anya
r,K
iskö
re,
Tis
zalö
k,B
alat
onfü
red,
Sióf
ok,
Gár
dony
,V
elen
ce
ivóv
íz,
ipar
i víz
,ví
zi ú
t, ha
józs
ilip,
vízi
szá
llítá
s,te
herh
ajó,
usz
ály,
öntö
zõcs
ator
na,
vízi
mal
om,
víze
rõm
û,üd
ülõt
erül
et,
üdül
õtel
ep,
ideg
enfo
rgal
mi k
örze
t
A v
ízha
szná
lat á
tala
kulá
sa
Leí
rás
kész
ítése
térk
épi i
nfor
-m
áció
ala
pján
(A
Kár
pát-
med
ence
vad
vízo
rszá
g id
ején
).
Szám
ítás
a ga
zdas
ági á
gak
vízi
gény
érõl
.
Üdü
lõte
lepü
lés
jelle
gzet
essé
-ge
inek
lera
jzol
ása
vagy
TA
-im
odel
lezé
se.
SZ. f
elol
vasá
sa (
Hog
yan
hasz
-ná
lta a
társ
adal
om e
gyko
ra
vize
ket?
).
Film
rész
lete
k be
mut
atás
a ví
z-er
õmûv
ekrõ
l, a
vízi
tehe
rszá
l-lít
ásró
l.
45.
A v
izek
sza
bály
ozás
aK
is-B
alat
onV
ásár
hely
i Pál
holtá
g,fo
lyós
zabá
lyoz
ás,
árví
zvéd
elem
,pa
rtvé
dele
m,
árm
ente
síte
tt te
rüle
t,ár
tér,
véd
õgát
,be
lvíz
,be
lvíz
-elv
ezet
õ cs
ator
na
Véd
ekez
és a
z ár
vize
k el
len;
A v
ízsz
abál
yozá
s
TA
-i m
odel
lezé
s (á
rvíz
- és
part
véde
lem
).
Víz
szab
ályo
zás
rajz
on v
agy
HA
-on.
Péld
ák k
eres
ése
a ví
zvéd
elm
i-ví
zgaz
dálk
odás
i tev
éken
ysé-
gekr
e.
B. i
rány
ítása
(M
ilyen
mér
ték-
ben
szól
hat b
ele
az e
mbe
ra
foly
ók é
leté
be?)
.
Kép
bem
utat
ás a
z ár
víz
és a
bel
víz
pusz
títás
airó
l.
4445
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
46.
A v
izek
kör
nyez
eti
álla
pota
és
a ví
zellá
tás
Dun
a–Ip
oly
Nem
zeti
Par
k,D
una–
Drá
va N
emze
ti P
ark,
Bal
aton
-fel
vidé
ki N
emze
tiP
ark,
Kör
ös–M
aros
Nem
-ze
ti P
ark
vízs
zenn
yezé
s,sz
enny
víz,
vízt
iszt
aság
-véd
elem
nyom
ás,
víze
llátá
s,ví
ztor
ony,
víz
veze
tékr
end-
szer
A te
rmés
zete
s vi
zek
szen
nye-
zõdé
se;
A v
izek
önt
iszt
ulás
a;
A v
íz n
yom
ásán
ak v
álto
zása
Ábr
aele
mzé
s (T
K-i
és
MF
-iÁ
-k).
Tan
ulói
kis
elõa
dás
taná
ri ir
á-ny
ításs
al (
Mit
tesz
nek
a vi
zek
tiszt
aság
áért
?).
Örö
m-
és b
ánat
térk
ép k
észí
té-
se a
víz
-víz
part
i kör
nyez
etrõ
la
lakó
hely
kör
nyék
én.
B. i
rány
ítása
(H
ogya
n ta
karé
-ko
skod
hats
z a
vízz
el?)
.In
form
áció
gyûj
tés
foly
óira
t-bó
l, st
atis
ztik
ai k
iadv
ányb
ól(a
z él
õvíz
kör
nyez
eti á
llapo
ta).
Ter
epi v
izsg
álód
ás (
A la
kó-
hely
és
körn
yéke
víz
foly
ásá-
nak
meg
figy
elés
e, v
ízm
inta
-vé
tel,
vízr
ende
zés)
.
47-4
8.A
viz
ek, a
víz
part
ok é
sél
õvilá
guk
kapc
sola
taa
társ
adal
omm
al(Ö
ssze
fogl
aló
óra)
A v
ízi-
vízp
arti
élõl
énye
k cs
o-po
rtos
ítása
éle
tmód
juk
és te
st-
felé
píté
sük
alap
ján
(kár
tyák
).
Az
élet
közö
sség
bem
utat
ása
taná
ri ir
ányí
tás
nélk
ül.
49.
A v
izek
, a v
ízpa
rtok
és
élõv
ilágu
k (E
llenõ
rzõ
óra)
Tud
ássz
intm
érõ
fela
datla
pm
egol
dása
.
50.
A h
azai
élõ
vilá
g le
gkiv
á-ló
bb k
utat
ói
Her
man
Ott
ó,K
itaib
el P
ál,
Ent
z B
éla,
Pénz
es A
ntal
,C
hern
el I
stvá
n,Já
vork
a Sá
ndor
,So
ó R
ezsõ
,T
asná
di K
ubac
ska
And
rás
Tan
ulói
kis
elõa
dáso
k ta
nári
irán
yítá
ssal
a k
utat
ók m
unká
s-sá
gáró
l
NIN
CSE
N P
ÁR
JA K
ER
EK
E V
ILÁ
GO
N
51.
A F
öld,
a g
ömbh
éjas
göm
b
geoi
d al
ak,
göm
bhéj
ak,
leve
gõbu
rok,
vízb
urok
,ta
lajb
urok
,él
õvilá
g bu
rka,
kõze
tbur
ok,
köpe
ny,
fels
õ kö
peny
, als
ó kö
peny
,fö
ldm
ag
Info
rmác
iósz
erzé
s ön
álló
áb-
rael
emzé
ssel
(T
K.)
.
Irán
yíto
tt in
form
áció
gyûj
tés
ism
eret
terj
eszt
õ ir
odal
ombó
l.
A té
maz
áró
dolg
ozat
ért
ékel
é-se
.
Föld
szer
keze
ti m
odel
l bem
u-ta
tása
.
V-r
észl
etek
bem
utat
ása
a Fö
ldbe
lsõ
szer
keze
térõ
l.
52.
Táj
ékoz
ódás
a f
öldr
észe
kés
az
óceá
nok
közö
tt
Eur
ázsi
a,E
uróp
a, Á
zsia
,A
frik
a,A
mer
ika,
Ész
ak-,
Dél
- és
Köz
ép-A
mer
ika,
Aus
ztrá
lia é
s Ó
ceán
ia,
Ant
arkt
ika,
Atl
anti
-óce
án,
Cse
ndes
-óce
án,
föld
rész
(ko
ntin
ens)
,óc
eán,
teng
er,
föld
rajz
i kör
nyez
et,
táj
A v
iszo
nyla
gos
föld
rajz
i fek
-vé
s m
egha
táro
zásá
nak
fo-
lyam
ata
Föld
rész
ek é
s óc
eáno
k m
egke
-re
sése
kül
önbö
zõ m
éret
arán
yúés
tart
alm
ú té
rkép
eken
.
Táj
ékoz
ódás
i gya
korl
atok
a fö
ldgö
mbö
n (t
anul
ói f
öld-
göm
bök)
.
Vilá
gtér
kép
kira
kása
kül
önbö
-zõ
kiv
ágat
ú m
ozai
kokb
ól.
A to
pogr
áfia
i tér
képv
ázla
tok
kész
ítésé
nek
mód
ja.
Az
info
rmác
iósz
erzé
s m
ódsz
e-re
inek
bem
utat
ása
az e
lekt
ro-
niku
s m
édiá
ból
4647
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
Indi
ai-ó
ceán
53.
Eur
ópa
fekv
ése
a F
öldö
n
Ész
ak-,
Dél
-,K
elet
-, K
özép
-,N
yuga
t-E
uróp
a,F
öldk
özi-
, Jeg
es-
Fek
ete-
, Adr
iai-
, Ész
aki-
teng
er,
Urá
l heg
ység
term
észe
tföl
draj
ziha
tár,
polit
ikai
(kö
ziga
zgat
ási)
hatá
r
Kép
bem
utat
ás E
uróp
a kü
lön-
bözõ
rés
zeir
õl.
54.
Haz
ánk
hely
e E
uróp
ában
Alp
ok, K
árpá
tok,
Kár
pát-
med
ence
,A
uszt
ria,
Jug
oszl
ávia
,H
orvá
tors
zág,
Rom
ánia
, Szl
ovák
ia,
Szlo
véni
a, U
kraj
na,
Erd
ély,
Kár
páta
lja,
Fel
vidé
k, D
élvi
dék,
Vaj
dasá
g,B
urge
nlan
d
nép,
haza
,ne
mze
t,m
agya
rság
,ne
mze
ti ki
sebb
ség
A té
nyle
ges
és a
vis
zony
lago
sfö
ldra
jzi f
ekvé
s m
egál
lapí
tá-
sána
k gy
akor
lása
.
A té
rkép
vázl
atok
ba v
aló
be-
jelö
lés
gyak
orlá
sa.
Kép
bem
utat
ás E
uróp
a és
a K
árpá
t-m
eden
ce k
ülön
bözõ
rész
eirõ
l.
55.
Az
égha
jlat
és
az é
ghaj
lati
övez
etek
égha
jlat
,ég
hajl
ati ö
veze
tek,
forr
ó öv
ezet
,m
érsé
kelt
öve
zet,
hide
g öv
ezet
,ég
hajla
ti té
rkép
ek,
csap
adék
térk
ép,
közé
phõm
érsé
klet
i tér
kép
Az
égha
jlat
vál
tozá
saa
Egy
enlít
õtõl
val
ó tá
volo
-dá
ssal
;
Az
égha
jlati
övez
etek
kia
la-
kulá
sa
Info
rmác
iógy
ûjté
s ég
hajla
tité
rkép
ekrõ
l.
Az
égha
jlati
övez
etek
jelle
m-
zése
, fel
ism
erés
ük a
z ég
hajla
-tu
kra
vona
tkoz
ó in
form
áció
kal
apjá
n.
Mod
ellk
ísér
let b
emut
atás
a(a
göm
bsze
rû F
öld
felm
eleg
e-dé
se).
Lén
yegk
iem
elés
a T
K-i
szö
-ve
gbõl
.
56.
Az
égha
jlat
ot a
lakí
tó t
é-ny
ezõk
A m
érsé
kelt
öve
zet
ég-
hajl
atai
égha
jlat
ot a
lakí
tó t
énye
-zõ
k,ég
hajl
ati d
iagr
am;
nyug
atia
s sz
elek
,óc
eáni
égh
ajla
t,sz
áraz
föld
i égh
ajla
t,m
edite
rrán
égh
ajla
t
Az
égha
jlat
vál
tozá
sa a
z óc
e-án
októ
l val
ó tá
volo
dáss
al;
A s
zára
zföl
d és
az
óceá
n /
teng
er e
ltér
õ m
érté
kû f
el-
mel
eged
ése
Égh
ajla
ti di
agra
mok
leol
vasá
sa.
Égh
ajla
tok
felis
mer
ése
égha
j-la
ti di
agra
mok
ala
pján
.
Égh
ajla
ti di
agra
m k
észí
tése
adat
sorb
ól.
A v
ázla
tírás
tech
niká
ja.
57.
Mag
yaro
rszá
g na
gytá
jai I
.(A
z al
föld
ek é
s a
dom
b-sá
gok
Hel
ymeg
hatá
rozá
si g
yako
rlat
ok.
Raj
z ké
szíté
se (
MF
.14.
c).
Tem
atik
us té
rkép
ek ir
ányí
tott
össz
ehas
onlít
ó el
emzé
se.
A tá
jleír
ás m
ódsz
erén
ek b
e-m
utat
ása.
58.
Mag
yaro
rszá
g na
gytá
jai I
I.(A
heg
ység
ek)
A h
egys
égek
ren
dsze
rezé
sekü
lönb
özõ
szem
pont
ok a
lapj
án(M
F.)
.
A f
elsz
ín m
odel
lezé
se H
A-o
nté
rkép
i inf
orm
áció
k al
apjá
n,ta
nári
irán
yítá
ssal
.
59-6
0.A
men
etre
ndek
has
zná-
lata
Az
utaz
ás m
egsz
erve
zése
Gya
korl
atok
a n
yom
tato
tt és
az in
tern
etes
vas
úti é
s au
tó-
busz
-men
etre
ndek
has
znál
atá-
A m
enet
rend
ek h
aszn
álat
ának
bem
utat
ása.
4849
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
ra (
MF
.).
61-6
2.B
udap
est
föld
rajz
i jel
-le
mzõ
i
Bud
ai-h
egys
ég,
Pes
ti-s
íksá
g,P
est,
Bud
a,Fe
rihe
gyi R
epül
õtér
fõvá
ros
A f
õvár
os k
iala
kulá
sána
kfo
lyam
ata
Ideg
enve
zetõ
i ját
ék (
Bud
apes
tne
veze
tess
égei
, fon
tos
inté
z-m
énye
i).
Kön
yvtá
ri f
orrá
sok
hasz
nála
ta(B
udap
est n
evez
etes
sége
i).
Leí
ráso
k és
ver
srés
zlet
ekgy
ûjté
se a
fõv
áros
ról.
Öss
zeha
sonl
ításr
a al
kalm
aské
pek
bem
utat
ása
a fõ
váro
sm
últjá
ból é
s je
lené
bõl.
A f
öldr
ajzi
sze
mpo
ntú
ideg
en-
veze
tés
szab
álya
inak
és
szem
-po
ntja
inak
bem
utat
ása.
63-6
4.L
akóh
elyü
nk f
öldr
ajzi
jelle
mzõ
i
Elõ
zete
s fe
lada
t:Fe
lada
tlapo
s sz
emlé
lõdé
s a
la-
kóhe
ly k
örny
ékén
.
A ta
nulm
ányi
sét
a so
rán
szer
-ze
tt is
mer
etek
ren
dsze
rezé
sefe
lada
tlap
segí
tség
ével
(M
F.)
.
A la
kóhe
ly é
s kö
rnyé
ke T
A-i
mod
elljé
nek
elké
szíté
se(c
sopo
rtm
unka
).
Elõ
zete
s fe
lada
t:Fe
lada
tlap
kiad
ása
a ta
nuló
k-na
k a
lakó
hely
kör
nyék
én te
ttta
nulm
ányi
sét
ához
.
A la
kóhe
ly é
s kö
rnyé
ke té
r-ké
péne
k be
mut
atás
a.
65-6
6.Sz
olgá
ltat
ások
a t
elep
ülé-
seke
n
közm
ûhál
ózat
,kö
zúth
álóz
at,
vasú
thál
ózat
,sz
emél
yfor
galo
m,
tehe
r- (
áru-
) fo
rgal
om,
töm
egkö
zlek
edés
,hi
vata
l,in
tézm
ény,
váll
alat
,kö
ziga
zgat
ás,
kere
sked
elem
,tá
vköz
lés,
hulla
dékg
azdá
lkod
ás,
szel
ektív
hul
ladé
kgyû
jtés
A v
áros
mûk
ödés
e;A
vár
os a
nyag
forg
alm
a kö
r-ny
ezet
ével
;A
tele
pülé
si é
s a
házt
artá
sihu
lladé
k ke
letk
ezés
e;A
z iv
óvíz
biz
tosí
tása
a te
le-
pülé
seke
n;A
sze
nnyv
íz e
lvez
etés
e
Elõ
zete
s m
egfi
gyel
ések
ta-
pasz
tala
tain
ak r
ends
zere
zése
(Mily
en s
zolg
álta
táso
kat v
et-
tem
igén
ybe?
).
Ábr
aele
mzé
s (M
F.)
(A v
íz ú
tja a
tala
jtól a
ház
tar-
táso
kig
és v
issz
a).
Info
rmác
iósz
erzé
s té
rkép
rõl
(A v
áros
ok k
özle
kedé
si k
ap-
csol
atai
).
Köz
leke
dési
idõ-
szám
ítás
(MF
.).
A c
salá
d en
ergi
afog
yasz
tásá
-na
k ki
szám
ítása
(M
F.)
.
Kül
önbö
zõ in
form
áció
hord
o-zó
kból
sze
rzet
t ism
eret
ekre
ndsz
erez
ésén
ek m
ódja
.
Szol
gálta
táso
k fe
lism
erte
tése
hang
felv
étel
ek a
lapj
án.
A s
zele
ktív
hul
ladé
kgyû
jtés
elvé
nek
és m
ódjá
nak
bem
uta-
tása
pél
dáko
n.
67-6
8.K
örny
ezet
i árt
alm
ak é
scs
ökke
ntés
ük a
vár
osba
n
szen
nyez
ett é
lõhe
ly,
leve
gõsz
enny
ezés
,hõ
szen
nyez
és,
zajs
zenn
yezé
s,fé
nysz
enny
ezés
,lé
gzés
, lég
zõsz
erve
k,tü
dõ, h
urut
,lé
gzõs
zerv
i bet
egsé
gek,
halló
szer
vek,
hallá
skár
osod
ás,
nyug
tala
nság
,
A n
agyv
áros
kör
nyez
eti
prob
lém
áina
k ki
alak
ulás
aés
hal
moz
ódás
a;
A lé
gzés
fol
yam
ata
Porv
izsg
álat
fel
adat
lapo
s ir
á-ny
ításs
al (
MF
.).
A k
utat
ómun
ka e
redm
énye
i-ne
k re
ndsz
erez
ése
(Mit
tesz
-ne
k a
szen
nyez
ések
elle
n?M
ilyen
zaj
ok é
s fé
nyek
za-
varj
ák te
lepü
lésü
nk la
kóit?
).
Raj
z ké
szíté
se S
Z. f
eldo
lgoz
á-sa
utá
n (A
kör
nyez
etkí
mél
õ
Péld
ák b
emut
atás
a (M
it te
he-
tünk
a k
örny
ezet
szen
nyez
éscs
ökke
ntés
e ér
deké
ben?
).SZ
. fel
olva
sása
(V
akon
d a
vá-
rosb
an).
Újs
ágci
kkek
bõl s
zerz
ett i
sme-
rete
k re
ndsz
erez
ésén
ek m
ód-
szer
e.
5051
ÓR
AT
AN
AN
YA
GÚ
J F
OG
AL
MA
KE
GY
ED
IÁ
LT
AL
ÁN
OS
ÚJ
FO
LY
AM
AT
OK
TE
VÉ
KE
NY
SÉG
EK
TA
NU
LÓ
IT
AN
ÁR
I
álm
atla
nság
váro
s).
69.
A k
órok
ozók
és
az e
mbe
r
kóro
kozó
,fe
rtõz
és,
járv
ány,
fert
õzõ
bete
gség
,cs
eppf
ertõ
zés,
víru
s, b
akté
rium
,bõ
rgom
ba,
infl
uenz
a,vé
dõol
tás,
fert
õtle
níté
s
A f
ertõ
zés
és a
jár
vány
ki-
alak
ulás
a
Kut
atóm
unka
(In
tézm
énye
k és
inté
zked
ések
a f
ertõ
zése
km
egak
adál
yozá
sáér
t).
Öná
lló Á
-ele
mzé
s(A
kór
okoz
ók te
rjed
ése
ésm
egel
õzés
e) (
TK
.).
Prob
lém
ameg
oldó
bes
zélg
etés
(Mit
tehe
tsz
te m
agad
a f
ertõ
-zé
sek
meg
akad
ályo
zása
érd
e-ké
ben?
).
Kép
bem
utat
ás k
ülön
bözõ
típu
-sú
kór
okoz
ókró
l.
Hog
yan
kész
ítsün
k ri
port
ot?
Hog
yan
hasz
nálju
k az
ism
e-re
tterj
eszt
õ kö
nyve
ket?
70.
Szûk
ebb
és t
ágab
b kö
r-ny
ezet
ünk
föld
rajz
i ado
tt-
sága
i és
azok
öss
zefü
ggé-
sei (
Öss
zefo
glal
ó ór
a)71
.F
öldü
nk, h
azán
k és
lakó
-he
lyün
k (E
llenõ
rzõ
óra)
Tud
ássz
intm
érõ
fela
datla
pm
egol
dása
.
ÉV
VÉ
GI
ÖSS
ZE
FO
GL
AL
ÁS
72.
Ter
més
zeti
és
társ
adal
mi
körn
yeze
tünk
öss
zefü
ggé-
sei (
Öss
zefo
glal
ó ór
a)
Ren
dsze
rezé
si f
elad
atok
a h
e-ly
es é
s a
hely
tele
n él
etm
ódda
lka
pcso
latb
an.
Tém
azár
ó do
lgoz
at é
rték
elés
e.
73.
Élõ
lény
ek k
apcs
olat
aieg
ymás
sal é
s a
mes
ters
é-ge
s kö
rnye
zett
el(Ö
ssze
fogl
aló
óra)
74.
A k
örny
ezet
meg
ism
erés
mód
szer
ei(Ö
ssze
fogl
aló
óra)