A Föld gömbhéjas A Föld gömbhéjas szerkezeteszerkezete

A gömbhéjak kialakulásaA gömbhéjak kialakulása• A Föld a többi bolygóval egyidőben alakult ki A Föld a többi bolygóval egyidőben alakult ki

a Nap kezdeményéről leváló gyűrűk a Nap kezdeményéről leváló gyűrűk egyikébőlegyikéből

• Növekvő gravitációs erő Növekvő gravitációs erő → égitesteket vonzott → égitesteket vonzott magához → ütközésekmagához → ütközések

• Ütközési energia, nyomás, radioaktív bomlás → Ütközési energia, nyomás, radioaktív bomlás → izzó állapotba került a Földizzó állapotba került a Föld

• Fokozatos lehűlés → halmazállapot, sűrűség, Fokozatos lehűlés → halmazállapot, sűrűség, olvadáspont alapján gömbhéjak elkülönüléseolvadáspont alapján gömbhéjak elkülönülése

GÖMBHÉJAKGÖMBHÉJAK

BELSŐ GÖMBHÉJAK

KÜLSŐ GÖMBHÉJAK

kéreg

köpeny

mag

felső (gránitos)alsó (bazaltos)felső

alsókülső (folyékony)belső (szilárd vas, nikkel)

vízburok (hidroszféra)

levegőburok (atmoszféra)

élővilág burka (bioszféra)

A kőzetburok és a A kőzetburok és a lágyköpenylágyköpeny

1.1. Kőzetburok (litoszféra):Kőzetburok (litoszféra): a kéreg és a kéreg és a felső köpeny felső szilárd része a felső köpeny felső szilárd része alkotja. A kéregnél vastagabb, nagy alkotja. A kéregnél vastagabb, nagy szilárdságú gömbhéj.szilárdságú gömbhéj.

2.2. Lágyköpeny (asztenoszféra):Lágyköpeny (asztenoszféra): a a kőzetburok alatt lévő, a felső kőzetburok alatt lévő, a felső köpenyhez tartozó, képlékeny köpenyhez tartozó, képlékeny anyagú gömbhéj.anyagú gömbhéj.

A Föld belsejének fizikai A Föld belsejének fizikai jellemzőijellemzői

1.1. Belső hőmérsékletBelső hőmérséklet- befelé haladva emelkedik- befelé haladva emelkedik- felső 20 méteren a napsugarak - felső 20 méteren a napsugarak hatásahatása- kőzetburokban 100 méterenként - kőzetburokban 100 méterenként átlagosan 3átlagosan 3°°C-kal emelkedik C-kal emelkedik → → geotermikus gradiensgeotermikus gradiens- oka: radioaktív anyagok bomlása során - oka: radioaktív anyagok bomlása során hő szabadul felhő szabadul fel

A Föld belsejének fizikai A Föld belsejének fizikai jellemzőijellemzői

2.2. NyomásNyomás- befelé haladva emelkedik- befelé haladva emelkedik- a középpontban a felszíni nyomás - a középpontban a felszíni nyomás 4000- szerese4000- szerese

3.3. SűrűségSűrűség- befelé haladva növekszik- befelé haladva növekszik- kéreg: 2,9 g/cm- kéreg: 2,9 g/cm33 – belső mag: 13,3 – belső mag: 13,3 g/cmg/cm33

A belső gömbhéjak A belső gömbhéjak jellemzőijellemzői

KéregKéreg• Vastagsága:Vastagsága:

kb. 35 km a szárazföldek alattkb. 35 km a szárazföldek alattkb. 6 km az óceánok alattkb. 6 km az óceánok alatt

• Szárazföldi kéreg:Szárazföldi kéreg: elsősorban gránit + elsősorban gránit + üledékes kőzeteküledékes kőzetek

• Óceáni kéreg:Óceáni kéreg: csak az alsó kérget csak az alsó kérget felépítő bazalt, gabbrófelépítő bazalt, gabbró

KöpenyKöpeny• Kb. 2900 km mélységig tartKb. 2900 km mélységig tart• Főleg szilárd, de képlékeny, olvadt Főleg szilárd, de képlékeny, olvadt

rétegek is vannakrétegek is vannak• Kéreg + felső köpeny felső szilárd Kéreg + felső köpeny felső szilárd

része része → kőzetburok → 50-100 km vastag→ kőzetburok → 50-100 km vastag• Felső köpeny alsóbb része → asztenoszféra Felső köpeny alsóbb része → asztenoszféra

→ izzó anyaga állandó áramlásban van→ izzó anyaga állandó áramlásban van

Mag Mag 1.1. Külső magKülső mag

forró, folyékony kőzetolvadékforró, folyékony kőzetolvadékkb. 5000 km mélységig tartkb. 5000 km mélységig tart

2.2. Belső magBelső magszilárd vas és nikkel alkotjaszilárd vas és nikkel alkotjamagas hőmérséklet, óriási nyomás magas hőmérséklet, óriási nyomás → → atomszerkezet felbomlásaatomszerkezet felbomlása

A földmágnességA földmágnesség• Kétpólusú mágneses erőtérKétpólusú mágneses erőtér• Oka: Külső mag vastartalmú, olvadt kőzetanyaga a Oka: Külső mag vastartalmú, olvadt kőzetanyaga a

forgás következtében mozog a belső szilárd mag körülforgás következtében mozog a belső szilárd mag körül• Mágneses deklináció:Mágneses deklináció: a földrajzi és a mágnesen a földrajzi és a mágnesen

észak-dél által bezárt szögészak-dél által bezárt szög