A Föld helye a A Föld helye a Világegyetemben Világegyetemben

A NaprendszerA Naprendszer

Mértékegységek:Mértékegységek:

FényévFényév: az a távolság, amelyet a : az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s.)terjedési sebessége: 300.000 km/s.)

Csillagászati egységCsillagászati egység (CsE): (CsE): Megegyezik a Nap Megegyezik a Nap -- Föld távolsággal, Föld távolsággal, ami 149,6 millió km. ami 149,6 millió km. (Egy CsE közelítőleg 150 millió km.)(Egy CsE közelítőleg 150 millió km.)

A Föld környezeteA Föld környezete VilágegyetemVilágegyetem (Univerzum)(Univerzum)

VV MetagalaxisMetagalaxis

VV ExtragalaxisExtragalaxis (Pl. Androméda(Pl. Androméda--köd)köd)

VV GalaxisGalaxis (Tejútrendszer)(Tejútrendszer)

VV NaprendszerNaprendszer

TejútrendszerTejútrendszer Az a galaxis, amelyben a Nap és Az a galaxis, amelyben a Nap és

Földünk is elhelyezkedik. Földünk is elhelyezkedik.

100 ezer fényév átmérőjű spirális 100 ezer fényév átmérőjű spirális galaxis, melyben kb. százmilliárd galaxis, melyben kb. százmilliárd csillag található. csillag található.

A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap a Tejútrendszer egyik karjában a Tejútrendszer egyik karjában helyezkedik el, a középponttól helyezkedik el, a középponttól mintegy 30 ezer fényév távolságban mintegy 30 ezer fényév távolságban

A Nap elhelyezkedése a A Nap elhelyezkedése a GalaxisunkbanGalaxisunkban

A Naprendszer tagjai:A Naprendszer tagjai:1. NAP

•• A Nap sugárzásai:A Nap sugárzásai:•• Elektromágneses Elektromágneses PlPl:röntgen,ultraibolya,látható :röntgen,ultraibolya,látható

fény,infravörös és rádió fény,infravörös és rádió •• Részecske=NapszélRészecske=Napszél

•• Nap felszíneNap felszíne vagy vagy légkörelégköre (hőmérséklete kb. (hőmérséklete kb. 6000 Kelvin), amely szintén három részből áll: 6000 Kelvin), amely szintén három részből áll: FotoszféraFotoszféra: Az energiatovábbítás itt fény formájában : Az energiatovábbítás itt fény formájában

történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok.történik, ezt a réteget látjuk, itt keletkeznek a napfoltok. KromoszféraKromoszféra: Ez a réteg csak napfogyatkozások : Ez a réteg csak napfogyatkozások

alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy alkalmával látható, itt jönnek létre a napkitörések vagy flerekflerek és a protuberanciák.és a protuberanciák.

KoronaKorona: Folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba.: Folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba.

. .

2. BOLYGÓK2. BOLYGÓK

IV. IV. Naprendszerünk bolygói a Naprendszerünk bolygói a Naptól távolodó sorrendbenNaptól távolodó sorrendben::

NAP NAP Merkúr Merkúr Vénusz Vénusz FöldFöld Mars Mars Jupiter Jupiter Szaturnusz Szaturnusz Uránusz Uránusz Neptunusz Neptunusz (Plútó)(Plútó)

1. 1. MerkúrMerkúr

2. Vénusz2. Vénusz

3. Föld3. Föld A Naptól a A Naptól a

harmadikharmadik, bolygó. , bolygó. Naptól mért Naptól mért

távolsága: 150 távolsága: 150 millió km millió km

Átmérője: 12800 Átmérője: 12800 kmkm

4. Mars4. Mars

5. Jupiter5. Jupiter

6. Szaturnusz6. Szaturnusz

7. Uránusz7. Uránusz

8. Neptunusz8. Neptunusz

A bolygók osztályozásaA bolygók osztályozása

Föld típusú vagy Föld típusú vagy kőzetbolygókkőzetbolygók::

Merkúr, Vénusz, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Föld, Mars. Közös tulajdonságaik:Közös tulajdonságaik:

kis méretűek,kis méretűek, kőzetek és fémek kőzetek és fémek

alkotják,alkotják, szilárd a felszínűk,szilárd a felszínűk, nincsenek gyűrűik. nincsenek gyűrűik.

Jupiter típusú vagy Jupiter típusú vagy gázbolygókgázbolygók::

Jupiter, Szaturnusz, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Uránusz, Neptunusz.

Közös tulajdonságaik:Közös tulajdonságaik:

nagy méretűeknagy méretűek hidrogén és hélium hidrogén és hélium

alkotja őketalkotja őket nincs szilárd nincs szilárd

felszínükfelszínük vannak gyűrűik.vannak gyűrűik.

Plútó

3. HOLDAK3. HOLDAK

Föld: 1, Föld: 1, Mars: 2,Mars: 2, Jupiter: 16, Jupiter: 16, Szaturnusz: 18, Szaturnusz: 18, Uránusz: 20, Uránusz: 20, Neptunusz: 8,Neptunusz: 8,

4. KISBOLYGÓK=ASZTEROIDÁK4. KISBOLYGÓK=ASZTEROIDÁK(kb. 100 ezer db)(kb. 100 ezer db)

AA kisbolygókkisbolygók a Mars és a Jupiter között keringő, a Mars és a Jupiter között keringő, kis méretű égitestek.kis méretű égitestek.

5. METEOROK5. METEOROK

A A meteorokmeteorok ("hullócsillagok") különböző ("hullócsillagok") különböző tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), tömegű (a grammtól a több száz tonnáig), a Nap körül keringő égitestek. amelyeknek a Nap körül keringő égitestek. amelyeknek a pályája gyakran keresztezheti a Föld a pályája gyakran keresztezheti a Föld pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, pályáját. Ha a Föld légterébe kerülnek, felizzanak, hőmérsékletük az 1500felizzanak, hőmérsékletük az 1500--3000 3000 °°CC--ot is elérheti. A meteorok jelentős ot is elérheti. A meteorok jelentős része a légkörön való áthaladás közben, része a légkörön való áthaladás közben, 7070--80 km80 km--es magasságban elhamvad, es magasságban elhamvad, néhány (évente 30néhány (évente 30--50 db) azonban a Föld 50 db) azonban a Föld felszínét is elérheti, ezeket felszínét is elérheti, ezeket meteoritnakmeteoritnaknevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint nevezzük. A meteoritokat anyaguk szerint csoportosítják, így beszélhetünk vascsoportosítják, így beszélhetünk vas--, , kőkő--vasvas-- és kőmeteoritokrólés kőmeteoritokról. .

6. ÜSTÖKÖSÖK6. ÜSTÖKÖSÖK

Szinte teljes tömegük a magban Szinte teljes tömegük a magban összpontosul, melynek átmérője 10 összpontosul, melynek átmérője 10 km körüli. Amikor az üstökös a Nap km körüli. Amikor az üstökös a Nap közelébe kerül, a magból gáz és por közelébe kerül, a magból gáz és por áramlik ki, ez hozza létre az üstököt áramlik ki, ez hozza létre az üstököt vagy kómát, az üstökös fényleni vagy kómát, az üstökös fényleni kezd. A Napból áradó fénynyomás, a kezd. A Napból áradó fénynyomás, a napszél a gáznapszél a gáz-- és porrészecskéket a és porrészecskéket a Nappal ellentétes irányba fújja, így Nappal ellentétes irányba fújja, így kialakul az átlagosan 10kialakul az átlagosan 10--20 millió km 20 millió km hosszú, látványos csóva. hosszú, látványos csóva.

7. BOLYGÓKÖZI ANYAG7. BOLYGÓKÖZI ANYAG(kozmikus por, gázok)(kozmikus por, gázok)

AA bolygóközi anyagbolygóközi anyag

egyik része egyik része porpor, amely az , amely az üstökösök szétszóródásából, a üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából kisbolygók feldarabolódásából keletkezik, keletkezik,

másik része másik része gázgáz, amely főleg a , amely főleg a Napból származik, de a kozmikus Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.csatlakoznak hozzá.

8. Mesterséges égitestek8. Mesterséges égitestek

Hubble