A FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELRENDSZERE,

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 2017. ÉVI

VÁLTOZÁSOKRA

FÓKUSZBAN: AZ ISKOLATITKÁROK

Kozák András

köznevelési szakértő

„Arra mindig ügyeltem, hogy odafigyeljek… azokra a

hétköznapi hősökre, akik a háttérben tették a dolgukat.

Ezt a törődést nem kellett színlelnem, számomra ez tűnt

helyesnek. Ezek az emberek nem kaptak több millió

fontos fizetést, és nem élvezték a közönség

elismerését… Ugyanakkor ők voltak a klub

tartóoszlopai.”

(Sir Alex Ferguson)

MIRŐL LESZ SZÓ AZ ELŐADÁSON?

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

foglalkoztatásának jogi kerete (szabályozási háttér)

Képesítési és végzettségi kondíciók, különös tekintettel a felsőfokú illetve

pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre

A foglalkoztatás változó feltételrendszere: a kinevezésre vonatkozó új

szabályok és a bérrendezésre vonatkozó normák

A pedagógus életpálya modell kiterjesztett személyi hatálya, a pedagógus

szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazottak minősítésének normái

Az iskolatitkárok foglalkoztatásának tartalmi kerete: a munkaköri és

feladatspecifikáció

Egyéb igazgatási és munkajogi relevanciájú jogszabály-változások

ISKOLATITKÁROK A HATÁLYOS

JOGSZABÁLYOK NORMASZÖVEGÉBEN

Az iskolatitkár kifejezés jogilag releváns szó, mely

a hatályos joganyagban 16 alkalommal fordul elő (fizetési osztályba való

besorolás, finanszírozott létszám, szakképesítési kondíciók,

munkakörülmények, nevesített adminisztrációs feladatok);

számszerűen 8 jogszabályban található, melyekből 3 kormányrendelet, 5

miniszteri rendelet.

Az iskolatitkárra vonatkozó legfontosabb igazgatási és munkajogi normákat

a köznevelés ágazati kerettörvénye és a közalkalmazotti törvény

végrehajtási rendelete tartalmazzák.

Kötelező magatartási szabályt fogalmaznak meg továbbá az iskola

szervezeti szabályozói (SZMSZ), továbbá az alanyi jogforrások

(munkaszerződés, kinevezés, munkaköri leírás).

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)

2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,

valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli

rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Épr.)

430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér

(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a

szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe

vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel

számításáról

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az

Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról

486/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes európai uniós projektekkel

kapcsolatos jogutódlásról, valamint egyes oktatási tárgyú

kormányrendeletek módosításáról

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter

hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről

27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere

ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézménynek

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műkr.)

17/2004. (XII. 27.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok

módosításáról

Várhatóan a közeljövőben megjelenő jogi szabályozó:

pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak minősítési eljárásának

részletszabályai [Nkt. 65. § (13) bek.]

A FOGLALKOZTATÁS JOGI FORMÁJA

Az iskolatitkár foglakoztatási státusát tekintve nevelő-oktató munkát

közvetlenül segítő alkalmazott [Épr. 2. mell. 3. sor].

A foglalkoztatás jogi formája lehet munkaviszony (egyházi vagy magán

fenntartású intézmények) vagy közalkalmazotti jogviszony (állami,

nemzetiségi önkormányzati iskolák).

Az iskolatitkár – főszabály szerint – az alkalmazotti közösség tagja [Nkt. 75.

§ (1) bek. , 83. § (4) bek. a) pont].

Ha az iskolatitkár

felsőfokú (nem pedagógus) végzettségű a nevelőtestület tagja [Nkt.

4. § 20. pont],

pedagógus szakképzettséggel rendelkezik a pedagógus életpálya

modell hatálya alatt áll [Nkt. 65. § (9b) bek.]

A FOGLALKOZTATÁS TÖRVÉNYI FELTÉTELEI

Az iskolatitkár alkalmazásának feltételei:

rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel,

szakképzettséggel;

ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya

alatt, büntetlen előéletű legyen;

cselekvőképes legyen [Nkt. 66. § (1) bek.].

A közalkalmazotti státusban foglalkoztatottak esetében továbbá:

tizennyolcadik betöltött életév;

magyar állampolgárság, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személyi státus;

ne álljon egyes súlyos bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás

hatálya alatt [Kjt. 20. § (2)-(2e) bek.].

A FOGLALKOZTATÁS SZEMÉLYI

FELTÉTELRENDSZERE

Az iskolatitkár finanszírozott létszáma intézményenként, ahol a tanulók

létszáma eléri a 100 főt egy fő, továbbá 450 tanulóként egy fő [Épr. 4.

mell. 2. sora].

A közalkalmazott iskolatitkár előírt iskolai végzettsége, szakképzettsége

tekintetében a jogszabály hallgat, így a munkakör ellátásához legalább

olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet törvény a

fizetési osztályba soroláshoz előír, több fizetési osztály esetén ez a

legmagasabb képzettség [Épr. 32. § (1)-(2) bek.].

Az iskolatitkár illetményének megállapítására a Kjt. szabályai

alkalmazandóak az egyházi jogi személy által fenntartott iskolákban

foglalkoztatottakra is [2011:CCVI. tv. 20. § (2) bek.].

Az Mt. hatálya alatt foglalkoztatottak esetén a munkaszerződésben

rögzítettek az irányadók [Mt. 42. § (2) bek.].

A Kjt. HATÁLYA ALATT FOGLALKOZTATOTT

ISKOLATITKÁROKRA VONATKOZÓ BESOROLÁSI

SZABÁLYOK A rendeleti szabályozó előírásai [Épr. 2. mell. 3. sor D)-G) oszlopok] szerint:

a csak érettségi vizsgával, tehát külön szakképzettséggel nem rendelkező

iskolatitkárok a C fizetési osztályba [Kjt. 61. § (1) bek. c) pont];

az érettségi vizsgával és szakképzettséggel is rendelkező iskolatitkárok a D

fizetési osztályba [Kjt. 61. § (1) bek. d) pont];

az érettségi vizsgával és a szakképzésben megszerzett felsőfokú

szakképzettséggel rendelkezők az E fizetési osztályba [Kjt. 61. § (1) bek. e)

pont];

a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező iskolatitkárok –

kivéve pedagógus szakképzettségűeket – az F fizetési osztályba [Kjt. 61. § (1)

f)] kerülnek besorolásra.

KÉPESÍTÉSI ÉS VÉGZETTSÉGI SPECIFIKÁCIÓK

Főbb szakképesítések a munkakör betöltéséhez (a teljesség igénye nélkül):

o iskolatitkár (OKJ 54 346 01 0010 54 02)

o személyügyi ügyintéző (OKJ 54 345 06 0100 52 01)

o irodai titkár (OKJ 54 346 03)

o ügyviteli titkár (OKJ 54 346 02)

o gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő (OKJ 31 346 01)

o irodai asszisztens (OKJ 54 346 01)

o ügyviteli szakügyintéző (OKJ 55 346 02 0000 00 00)

o tanári végzettség (BSc, MSc)

o emberi erőforrás tanácsadó (MSc)

A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

LÉTESÍTÉSÉVEL ÉS A GYAKORNOKI FELKÉSZÍTÉSSEL

KAPCSOLATOS TOVÁBBI SZABÁLYOK

Az iskolatitkár munkakör közalkalmazotti jogviszony esetén is betölthető

pályázat kiírása nélkül, bár a kinevezési jogkör gyakorlójának kizárólagos

joga, hogy döntsön egy esetleges pályáztatásról [Épr. 28. § (2) bek.].

Két év gyakornoki időt kell kikötni – főszabály szerint – az E fizetési osztályba

soroláskor, mely esetben a gyakornoki felkészítés a Kjt. szabályai szerint

történik [Kjt. 22. § (5) bek. a) pont].

Három év a gyakornoki idő F fizetési osztály esetén [Kjt. 22. § (5) bek. b)

pont].

A pedagógus szakképzettségű iskolatitkárnak a foglalkozatási jogviszonya

típusától függetlenül kell két év gyakornoki időt megállapítani [Épr. 15/C.

§(1) bek. b) pont].

A FELADAT- ÉS MUNKAKÖRI SPECIFIKÁCIÓ ÉS

AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INDIKÁTOROK

A munkakör célja:

Az intézmény adminisztrációs és tanügyi nyilvántartásainak vezetése.

Az igazgatói titkárság hivatali teendőinek teljes körű ellátása.

Feladatspecifikáció:

Az iskola tanulóiról, pedagógusairól és más dolgozóiról jogszabályban

meghatározott nyilvántartásokat kezel (adatbeviteli feladatok).

A beírási napló évfolyamonként és személyenként történő vezetése, az

adatok egyezése a törzskönyvekkel, a nyilvántartási adatok vezetése,

iskolalátogatási igazolások kiadása.

A hivatalos határozatok (pl. felmentési határozat), levelek, értesítések

elkészítése.

A FELADAT- ÉS MUNKAKÖRI SPECIFIKÁCIÓ ÉS

AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INDIKÁTOROK

A tanulói és a pedagógus adatok vezetése a KIR-ben, a jogviszony

kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzése.

A bizonyítványok, törzskönyvi kivonatok, diákigazolványok, pedagógus

igazolványok és más szigorú számadású nyomtatványok kezelése.

Az iskolai postai küldemények átvétele, továbbítása, nyilvántartása, az

iktatókönyv és a tárgymutató vezetése.

Az iskola vezetőinek háttértámogatása.

Ügyintézői és protokollfeladatokat elvégzése, valamint a kiadmányozással

kapcsolatos teendők ellátása az SZMSZ-ben rögzítettek szerint.

Közreműködés az iskola kapcsolattartási feladatainak ellátásában.

Személyi titkári, menedzserasszisztensi feladatok végzése.

A FELADAT- ÉS MUNKAKÖRI SPECIFIKÁCIÓ ÉS

AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INDIKÁTOROK

Irodai munkafolyamatok szervezése, koordinálása és elvégzése.

Szakmai irányítással történő részvétel a személyügyi és a PR-feladatok

elvégzésében.

Iratok, dokumentumok irattárazása, selejtezése, leltározása.

A nevelőtestületi értekezletek adminisztrációs teendőinek elvégzése.

Mindazon feladatok elvégzése, amelyet az intézményi szabályozó normák

feladatkörébe utalnak.

Értékelési metódus:

Az iskolatitkár munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott

munkaterületért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.

Az iskolavezetés ellenőrzései.

A FOGLALKOZTATÁSSAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI

SZABÁLYOK

Az iskolatitkár

titoktartási kötelezettséggel tartozik – foglalkoztatási jogviszonyának

megszűnését követően is – harmadik személlyel szemben a tanulóval és

családjával kapcsolatos minden olyan adatot, tényt, információt illetően,

amelyről munkavégzése során szerez tudomást [Nkt. 42. § (1) bek.];

kötelessége, hogy az iskola igazgatója útján értesítse az illetékes

gyermekjóléti szolgálatot, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló súlyos

veszélyhelyzetbe kerül vagy kerülhet [Nkt. 42. § (3) bek.];

számára oktatási azonosító számot kell kiadni [Nkt. 44. § (3) bek. d) pont];

a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban közfeladatot ellátó

személynek minősül büntetőjogi védelem szempontjából [Nkt. 66. § (2)

bek.].

A FENNTARTÓ ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ

MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

Az iskolában az iskolatitkár számára a munkáltató az alábbi munkakörülmé-

nyeket köteles biztososítani [Műkr. 2. mell. 2. fej. I. rész, 4. mell. I-II. rész]:

iskolatitkári iroda, amely lehet önálló vagy valamelyik vezetővel

megosztott iroda az intézmény székhelyén;

asztal (felnőtt létszám figyelembevételével)

szék (felnőtt létszám figyelembevételével)

iratszekrény 1

számítógépasztal és szék 1

számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

telefon, mely közös vonallal is működtethető

A RENDES SZABADSÁG MÉRTÉKÉRE

VONATKOZÓ NORMÁK

Az iskolatitkár szabadságának mértékére – főszabály szerint – a nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítő munkakörre meghatározott szabályok

vonatkoznak, s irreleváns az, hogy rendelkezik-e pedagógus

szakképzettséggel [Épr. 30. §].

A közalkalmazott iskolatitkár alapszabadsága C és D fizetési osztályba

sorolás esetén évi 20, E és F fizetési osztályba sorolás esetén évi 21 nap,

míg pótszabadsága a fizetési fokozatával megegyező számú pótnap,

kivéve az első fizetési fokozatot [Kjt. 56. §, 57. § (1) bek.].

Az egyházi vagy magánfenntartásban működő intézmények

iskolatitkárainak rendes szabadsága 20 nap alapszabadságból, valamint

a munkavállaló életéveinek számától függő pótszabadságból áll [Mt.

116-117. §].

A szabadság kiadása az Mt. 122-125. §-ai szerint történik.

AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ MUNKÁLTATÓI

JOGKÖRGYAKORLÁSÁNAK NÓVUMAI

[Nkt. 61. § (6) bek.]

A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakat –

csakúgy mint a pedagógusok esetében – a köznevelési intézmény

vezetőjének javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti

fel, tehát nem nevezhető ki, nem menthető fel az, akit a köznevelési

intézmény vezetője nem javasol (javaslattételi jog quasi vétójog).

Ha az intézményvezető javaslatával nem ért egyet a tankerületi központ

igazgatója, a kinevezés vagy felmentés kérdésében az oktatási központ

vezetője dönt.

A felmentéshez akkor nincs szükség továbbá az intézményvezető

egyetértéséhez, ha arra a közalkalmazott oldalán felmerülő okokból

történő rendkívüli felmentés keretében kerül sor [Kjt. 33/A. §].

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL

SEGÍTŐ NEM PEDAGÓGUS VÉGZETTSÉGŰ

ALKALMAZOTTAK BÉRRENDEZÉSÉNEK SZABÁLYA

A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező

nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

foglalkoztatottak kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben

szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti

besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a

kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult,

ez utóbbiak – százhét százaléka [Épr. 32/A. § (1) bek.].

Munkáltatói mérlegelés alapján tovább három százalék mértékű

béremelés adható e célcsoportba tartozó alkalmazottaknak [Épr. 32/A.

§ (2) bek.].

Jogforrási koherencia: 2016. évi CX. törvény 6. mell.

A BÉRRENDEZÉSI SZABÁLY ÉS A MINIMÁLBÉR

RENDELET EGYES ÖSSZEFÜGGÉSEI

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált

bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15. ) Korm. rendelet 3.

§ (2) bekezdése értelmében a 2017. január hóra járó munkabérek

megállapításánál e rendelet szabályait kell alkalmazni, így az Épr. 32/A.

§-ban foglalt bérrendezési szabály esetében is.

Az Épr. 32/A. §-ban foglalt bérrendezési szabály kiterjed valamennyi

iskolatitkárként foglalkoztatott alkalmazottra függetlenül a

foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegétől (személyi hatály).

A bérrendezési szabály a minimálbér rendelethez kötött így annak

teljesülését minden év januárjában vizsgálni kell (időbeli hatály).

Az iskolatitkár munkakör esetében a garantált bérminimumot kell alapul

venni függetlenül a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegétől.

A BÉRRENDEZÉSI SZABÁLY ÉS A MINIMÁLBÉR

RENDELET EGYES ÖSSZEFÜGGÉSEI

2017. január 1. napjától a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve

középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott

munkavállalók garantált bérminimuma: 161 000 Ft.

* így az iskolatitkár jogszabály erejénél fogva kötelező legkisebb

illetménye vagy bére minimum 172 270 Ft;

* munkáltatói döntésen alapuló – további – emelés alapján 177 100 Ft.

2018. január 1. napjától a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve

középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott

munkavállalók garantált bérminimuma: 180 500 Ft.

* így az iskolatitkár jogszabály erejénél fogva kötelező legkisebb

illetménye vagy bére minimum 193 135 Ft ;

* munkáltatói döntésen alapuló – további – emelés alapján 198 550 Ft.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL

SEGÍTŐ PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL

RENDELKEZŐ ALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSÉNEK

RÉSZLETSZABÁLYAI

A minősítő vizsgán az intézményvezető látja el a minősítési követelmé-

nyeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat, melynek

során a minősítés eredményeképpen tett megállapításokat írásba kell foglalni

[Épr. 10/G. § (1) bek.].

A minősítés eredményéről a tanúsítványt az Oktatási Hivatal állítja ki [Épr. 12/B.

§ (7) bek.].

A minősítő vizsga eredményét öt munkanapon belül kell az informatikai

rendszerben rögzíteni [Épr. 10/A. § (7) bek.].

A minősítés sikertelensége esetén igazgatási úton jogorvoslati lehetőség nem

kereshető [Épr. 12/D. § (2) bek.].

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL

SEGÍTŐ PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL

RENDELKEZŐ ALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSÉNEK

RÉSZLETSZABÁLYAI

A pedagógus – továbbá azzal egyenértékűnek tekintett – munkakörökben

eltöltött legalább két év szakmai gyakorlati idő mentesít a minősítés alól [Épr.

6. § (4a) bek.].

A pedagógusok minősítésére vonatozó szabályok a nevesített kivételektől

eltekintve alkalmazandók [Épr. 15/C. § (1) bek. b) pontja].

A minősítő vizsga intézményi belső minősítés alapján történik, melyen egyrészt

a helyi értékelési szabályzatban foglalt helyi minősítési vagy gyakornoki

követelményeknek való megfelelés vizsgálata, másrészt félévente min. 5

tanóra, foglalkozás meglátogatása alapján a gyakornok által készített

hospitálási napló bemutatása és elemezése történik [Épr. 8. § (1a)-(1b)].

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÍTÉS NORMÁJA: A HELYI

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

A helyi értékelési szabályzatot – melyet az intézmény vezetője az Épr. 5.

melléklet szerinti mintaszabályzat alapján köteles elkészíteni –

kiegészíthető a köznevelési intézményben betöltött nevelő és oktató

munkát közvetlenül segítő munkakörökben ellátandó feladatok és az

azokhoz kapcsolódó értékelési szempontok részletes leírásával [Épr. 9. §

(3) bek].

Kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri az alkalmazotti közösség

véleményét [Épr. 9. § (4) bek.].

A szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni [Épr. 9. § (4) bek.].

2016. október 1. napjával kellett hatályba léptetni [Épr. 39/L. § (2) bek.].

A szabályzatot a nyitott dokumentum szerkesztési elvének megfelelően

célszerű megalkotni az esetleges módosítások adta helyzetre felkészülve.

A HELYI ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT MINIMÁLIS

TARTALMI ELEMEI

A helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési vagy gyakornoki követelmények teljesítését kell meghatározni.

A helyi értékelési szabályzat tartalmazza legalább:

a) a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert;

b) a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját;

c) a minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.

Jogforrás: Épr. 9. § (2) bek. a)-c) pontjai

AZ ÉLETPÁLYA MODELL HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ

ALKALMAZOTTAKAT ÉRINTŐ ÚJ SZABÁLYOK

Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus

szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első

napjától Gyakornok fokozatba kell besorolni azzal, hogy munkabére,

illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető [Épr. 13. § (3) bek.].

A pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő és

oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb

Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül

segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-

munkakörben alkalmazták, és Pedagógus II. fokozatnál magasabb

fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak

megfelelően kell megállapítani [Nkt. 65. § (9c) bek.].

TOVÁBBI ÚJDONSÁGOK A

TANÜGY-IGAZGATÁSI ÉS MUNKAJOGI

SZABÁLYOZÁS TERÉN

A diákigazolványok kiadása során a kártyakibocsátó nem a jogosult

címére küldi az okmányt, hanem a közreműködő intézmény számára, így

a nevelési-oktatási intézmény kötelezettsége annak kézbesítése [Nkt. 46.

§ (15) bek.].

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK

KH) 2017. január 1-jei megszűnésével a személyi adat- és

lakcímnyilvántartás központi szerve helyébe a személyiadat- és

lakcímnyilvántartást kezelő szerv került [Nkt. 44. § (6) és (11) bek.].

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti rendkívüli, célhoz kötött,

jelentős munkateherrel járó feladat (célfeladat) végrehajtásában a

közalkalmazott is részt vehet [Kjt. 77/A. §].

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ

FIGYELMET!