a foglalkoztatÁspolitikai És munkaÜgyi …

A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKABIZTONSÁGIÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA

Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége1054 Budapest, Alkotmány u. 3.

Telefon: 472-8246

Megjelenik szükség szerint.

Elõfizetési díj:egy évre 13 860 Ft

ÁRA: 1472 Ft

Kiadóhivatal:

Magyar Hivatalos Közlönykiadó1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6.

Tartalom

IV. ÉVFOLYAM 5. szám 2006. má jus 26.

Jog sza bá lyok

84/2006. (IV. 7.) Korm. ren de let a köz al kal ma zot tak rólszó ló 1992. évi XXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról aköz ok ta tá si in téz mé nyek ben tár gyú 138/1992. (X. 8.)Korm. ren de let mó do sí tá sá ról .................................... 370

107/2006. (V. 2.) Korm. ren de let a Ma gyar Köz tár sa ságáltal az Eu ró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zást kö ve tõ enal kal ma zan dó mun ka erõ pi a ci vi szo nos ság és véd in -téz ke dés sza bá lya i ról szó ló 93/2004. (IV. 27.) Korm.ren de let mó do sí tá sá ról ............................................... 370

5/2006. (V. 12.) FMM ren de let a kül föl di ek magyar -országi fog lal koz ta tá sá nak en ge dé lye zé sé rõl szó ló8/1999. (XI. 10.) SZCSM ren de let mó do sí tá sá ról ....... 371

7/2006. (MüK. 5.) FMM uta sí tá s a Fog lal koz ta tás po li ti -kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um fe je ze tet érin tõ egyes, a fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je ha tás kö ré be utalt, át ru há zott fel ada tok és a fe je ze ti ke ze lé sû elõ -irány za tok fel hasz ná lá sá nak rend jé rõl ....................... 374

Köz le mények

Köz le mény a Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te2006. áp ri lis 18-i ülé sé rõl ........................................... 374

Köz le mény a Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te2006. má jus 3-i ülé sé rõl ............................................. 374

Tá jé koz ta tá sok

8001/2006. (MüK. 5.) FMM–IM tájékozta tó a Bérga -ran cia Alap ról szó ló 1994. évi LXVI. tör vény 1. §-a(2) be kez dé se sze rin ti fel szá mo lá si el járá sokról ........ 381

Tá jé koz ta tó az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács 2006.már ci us 22-i ülé sé rõl .................................................. 381

Tá jé koz ta tó a 2006. évi vil la mos ener gia-ipa ri kö zép -szin tû bér- és szo ci á lis meg ál la po dás ha tá lyá nak ki ter -jesz té sé rõl ................................................................... 384

Tá jé koz ta tó a 2006. évi vil la mos ener gia-ipa ri kö zép -szin tû bér- és szo ci á lis meg ál la po dás ról .................... 385

Tájé koz ta tás a Fel nõtt kép zé si Akk re di tá ló Test ületSzer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról ..................... 386

Tá jé koz tatás új ma gyar nem ze ti szab vá nyok ról ............ 389

JOGSZABÁLYOK

A Kor mány84/2006. (IV. 7.) Korm.

r e n d e l e t e

a köz al kal ma zot tak ról szó ló1992. évi XXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról

a köz ok ta tá si in téz mé nyek ben tár gyú138/1992. (X. 8.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról

A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. éviXXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kjt.) 85. §-ának (4) be -kez dé sé ben, va la mint a pré mi um évek prog ram ról és a kü -lön le ges fog lal koz ta tá si ál lo mány ról szó ló 2004. éviCXXII. tör vény 7. § (7) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma -zás alap ján – fi gye lem mel a köz ok ta tás ról szó ló 1993. éviLXXIX. tör vény 122. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak ra – aKor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

A köz al kal ma zot tak ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról a köz ok ta tá si in téz mé nyek ben tár gyú138/1992. (X. 8.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) fel -ha tal ma zó ren del ke zé se he lyé be az aláb bi szö veg lép:

„A köz al kal ma zot tak ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör -vény (a to váb bi ak ban: Kjt.) 85. §-ának (4) be kez dé sé ben,va la mint a pré mi um évek prog ram ról és a kü lön le ges fog -lal koz ta tá si ál lo mány ról szó ló 2004. évi CXXII. tör vény7. § (7) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján – fi -gye lem mel a köz ok ta tás ról szó ló 1993. évi LXXIX. tör -vény 122. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak ra – a Kor mány akö vet ke zõ ket ren de li el:”

2. §

Az R. a kö vet ke zõ 19/A. §-sal és azt meg elõ zõ al cím mel egé szül ki:

„A pré mi um évek prog ram ban részt ve võk munkavég -zési kö te le zett sé ge ne ve lé si-ok ta tá si fel ada tok el lá tása ese tén

19/A. § (1) A pré mi um évek prog ram ban részt ve võ, ko -ráb ban pe da gó gus-mun ka kör ben fog lal koz ta tot tak mun -ka vég zé si kö te le zett sé ge (ide ért ve a nem ál la mi szerv, il -let ve nem he lyi ön kor mány zat ál tal fenn tar tott köz ok ta tá siin téz mé nyek ben fog lal koz ta tot ta kat is) – mun ka idõ ke retal kal ma zá sa ese tén a mun ka idõ ke ret át la gá ban – nevelési -oktatási fel ada tok el lá tá sa ese tén a jog sza bály ban elõ írtheti kö te le zõ óra szám har minc há rom szá za lé ka, va la mintto váb bi, leg fel jebb heti hat óra a ne ve lõ-ok ta tó mun ká valössze füg gõ egyéb fel ada tok ra.

(2) A prog ram ban részt ve võ a mun ka vég zé si kötelezettsé -gének a fõ vá ro si, me gyei ál lan dó he lyet te sí té si rend szer benis ele get te het, a köz ok ta tás ról szó ló 1993. évi LXXIX. tör -vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 20/1997. (II. 13.) Korm.ren de let ben fog lal tak sze rint.”

3. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.

A mi nisz ter el nök he lyett:

Kiss Pé ter s. k.,a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

A Kor mány107/2006. (V. 2.) Korm.

r e n d e l e t e

a Ma gyar Köz tár sa ság ál tal az Eu ró pai Uni ó hoztör té nõ csat la ko zást kö ve tõ en al kal ma zan dómun ka erõ pi a ci vi szo nos ság és véd in téz ke dés

sza bá lya i ról szó ló 93/2004. (IV. 27.) Korm. ren de letmó do sí tá sá ról

A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el -lá tá sá ról szó ló 1991. évi IV. tör vény (a to váb bi ak ban: Flt.)7. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zásalap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

A Ma gyar Köz tár sa ság ál tal az Eu ró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zást kö ve tõ en al kal ma zan dó mun ka erõ pi a ci vi -szo nos ság és véd in téz ke dés sza bá lya i ról szó ló 93/2004.(IV. 27.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 1. §-ának(2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ be kez dés lép:

„(2) A 2-5. § ren del ke zé se it al kal maz ni kell an nak az ál -lam nak az ál lam pol gá rá ra és az ál lam pol gár hoz zá tar to zó -já ra, amely nem zet kö zi szer zõ dés alap ján az Eu ró pai Uniótag ál la ma i val azo nos meg íté lés alá esik, vagy amely ál lamaz Eu ró pai Uni ó val nem zet kö zi szer zõ dés ben ál la po dottmeg a mun ka erõ sza bad áram lá sá ról.”

2. §

Az R. 1. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le telép.

370 MUNKAÜGYI KÖZLÖNY 5. szám

3. §

(1) Ez a ren de let 2006. má jus 1-jén lép ha tály ba.

(2) E ren de let mel lék le té nek elsõ osz lo pá ban sze rep lõSvájc vo nat ko zá sá ban az R. ak kor lép ha tály ba, ami korMa gyar or szág tör vény ben ki hir de ti az egy rész rõl az Eu ró -pai Kö zös sé gek és tag ál la mai, más rész rõl a Sváj ci Ál lam -szö vet ség kö zöt ti, a sze mé lyek sza bad moz gá sá ról szó lómeg ál la po dás hoz csa tolt, a Cseh Köz tár sa ság nak, az ÉsztKöz tár sa ság nak, a Cip ru si Köz tár sa ság nak, a Lett Köz tár -sa ság nak, a Lit ván Köz tár sa ság nak, a Ma gyar Köz tár sa -ság nak, a Mál tai Köz tár sa ság nak, a Len gyel Köz tár sa ság -nak, a Szlo vén Köz tár sa ság nak és a Szlo vák Köz tár sa ság -nak az Eu ró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zá sa kö vet kez té -ben a meg ál la po dás ban szer zõ dõ fél ként való rész vé te lé rõl szó ló jegy zõ köny vet.

Gyur csány Fe renc s. k.,mi nisz ter el nök

Mel lék leta 107/2006. (V. 2.) Korm. ren de let hez

[I. szá mú mel lék let a 93/2004. (IV. 27.) Korm. ren de let hez]

A Ma gyar Köz tár sa ság ál tal al kal ma zott vi szo nos sá giin téz ke dés sel érin tett ál la mok jegy zé ke

A 2. § (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti or szá gok:

Auszt riaHol lan diaLi ech tens te inNé met or szágOlasz or szágSvájc

A 2. § (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti or szá gok:

Dá niaBel gi umFran cia or szágLu xem burgNor vé gia

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyiminiszter

5/2006. (V. 12.) FMM

r e n d e l e t e

a külföldiek magyarországi foglalkoztatásánakengedélyezésérõl szóló

8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet módosításáról

A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el -lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény 7. §-ának (3) be kez -dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren -de lem el:

1. §

A kül föl di ek ma gyar or szá gi fog lal koz ta tá sá nak en ge -dé lye zé sé rõl szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM ren de let(a továb biak ban: R.) 3. §-a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he -lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(2) Az (1) be kez dés a) pont já nak al kal ma zá sa szem -pontjá ból ér vé nyes mun ka erõ igény nek azt a mun ka erõ -igényt kell te kin te ni, ame lyet a fog lal koz ta tó a ké re lem be -nyúj tá sát meg elõ zõ en]

„a) leg alább 15 nap pal ko ráb ban, de hat van nap nál nemré geb ben nyúj tott be, vagy”

2. §

(1) Az R. 5/A. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:

„(2) A sze zo ná lis fog lal koz ta tás 12 hó na pon be lül leg -fel jebb 150 nap ra en ge dé lyez he tõ. A 12 hó na pos idõtar -tamot a mun ka vál la ló sze zo ná lis fog lal koz ta tá sá ra ki adottelsõ en ge dély ben meg je lölt leg ko ráb bi mun ka vég zés kezd õnap já tól kell szá mí ta ni. Egy en ge dély ben a fog lal koz ta tásidõ tar ta ma több rész let ben is meg ha tá roz ha tó. A ké rel meta 6. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vá nyon kell be -nyúj ta ni. Az en ge dély meg hosszab bí tá sá nak he lye nincs.”

(2) Az R. 5/A. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:

„(4) Az en ge dély ki adá sa so rán nem kell vizs gál ni a 3. §(1) be kez dé sé nek c) pont já ban fog lal ta kat.”

3. §

(1) Az R. 6. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be akö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Az en ge délyt – a jo go sult ság fel té te le i nek iga zo lá saese tén – a 3. § (1)–(4) be kez dé se i ben, va la mint a 4. §(1) be kez dé sé nek a) és d) pont já ban meg ha tá ro zott szem -pon tok vizs gá la ta nél kül kell ki ad ni]

5. szám MUNKAÜGYI KÖZLÖNY 371

„c) nap tá ri éven ként a több sé gi kül föl di tu laj don banlévõ gaz da sá gi tár sa ság ál tal a meg elõ zõ év de cem ber31-ei mun ka jo gi ál lo má nyi lét szám öt szá za lé kát meg nemha la dó lét szá mú kül föl di mun ka vég zé sé hez,”

(2) Az R. 6. §-a (1) be kez dé se a kö vet ke zõ új e) pont talegé szül ki:


„e) a kül föl di ál lam dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se le -té nek sze mély ze te kö ze li hoz zá tar to zó ja ma gyar or szá gifog lal koz ta tá sá hoz, az ál la mok kö zött fenn ál ló vi szo nos ságalap ján”

(3) Az R. 6. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ n)–o) pont talegé szül ki:


„n) ha a kül föl di fog lal koz ta tá sá ra meg ha tá ro zott mun -ka el vég zé sé hez szük sé ges be gya kor lott ság meg szer zé sétcél zó kép zés (be ta ní tó kép zés) so rán ke rül sor, és an nakidõ tar ta ma nap tá ri éven ként nem ha lad ja meg a há rom hó -na pot,

o) az Észak-At lan ti Szer zõ dés tag ál la mai kö zöt ti, fegy -ve res erõ ik jog ál lá sá ról szóló Meg ál la po dás (a továb biak -ban: Meg ál la po dás) ré szes ál la ma i nak a Meg ál la po dásI. Cikk a) és b) pont já ban meg ha tá ro zott és a Ma gyar Köz -tár sa ság te rü le tén szol gá la ti cél ból tar tóz ko dó fegy ve resere je és pol gá ri ál lo má nya tag jai kö ze li hoz zá tar to zó i nakmun ka vég zé sé hez a szol gá la ti célú tar tóz ko dás ide jé re.”

(4) Az R. 6. §-a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki:„(6) Az (1) be kez dés e) pont já ban meg ha tá ro zott viszo -

nos ság fenn ál lás nak te kin te té ben a kül ügy mi nisz ter nyi lat -kozata az irány adó.”

4. §

(1) Az R. 7. §-a (1) be kez dé sé nek c) és d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

[7. § (1) Nincs szük ség en ge dély re]„c) kül föl di ál lam dip lo má ci ai (kon zu li) kép vi se le te

vagy egyéb szer ve sze mé lyi ál lo má nya ke re té ben, a kül dõál lam ál tal de le gált tag já nak a kép vi se let nél vagy egyébszerv nél tör té nõ mun ka vég zé sé hez, va la mint az ál la mokközt fenn ál ló vi szo nos ság alap ján, a kül föl di ál lam dip lo -má ci ai vagy kon zu li kép vi se le te sze mély ze te kö ze li hoz -zá tar to zó já nak mun ka vég zé sé hez,

d) nem zet kö zi szer ve zet nél vagy nem zet kö zi szer zõ -dés sel lét re ho zott kö zös szerv nél a részt ve võ fe lek ál talde le gált kül föl di nek e szer vek nél tör té nõ mun ka vég zé sé -hez, va la mint vi szo nos ság alap ján nem zet kö zi szer ve zetkép vi se le te sze mély ze te kö ze li hoz zá tar to zó já nak mun ka -vég zé sé hez,”

(2) Az R. 7. §-ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ r) pont talegé szül ki:

[7. § (1) Nincs szük ség en ge dély re]„r) a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé tel tõl el te kint -

ve, az olyan kül föl di vál lal ko zás sal [kül föl di mun kál ta tó17. § i) pont] mun ka vi szony ban álló kül föl di ek ma gyar or -szá gi mun ka vég zé sé hez, amely az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér -ség rõl szóló egyez mény hez csat la ko zott ál lam ban, il let veaz Eu ró pai Kö zös ség gel és tag ál la ma i val kö tött, a szol gál -ta tá sok sza bad áram lá sá ról szóló meg ál la po dás ban ré szes,de az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló egyez mény heznem csat la ko zott ál lam ban van be je gyez ve, ha e sze mélyta mun kál ta tó szol gál ta tás nyúj tás ke re té ben

ra) a fog lal koz ta tó val fenn ál ló meg ál la po dás alap jánkül di a ma gyar or szá gi fog lal koz ta tó hoz oly mó don, hogy a mun kát a mun kál ta tó uta sí tá sa sze rint és irá nyí tá sa alattvég zi (ki kül de tés), vagy

rb) a fog lal koz ta tó val kö tött meg ál la po dás alap ján,olyan ma gyar or szá gi fog lal koz ta tó hoz kül di,

1. amely nek tu laj do no sa rész ben vagy egész ben azo nosa mun kál ta tó tu laj do no sá val, vagy

2. amely fog lal koz ta tó és a mun kál ta tó kö zül egyikvala mi lyen arány ban tu laj do no sa a má sik nak,vagy

3. amely fog lal koz ta tó és a mun kál ta tó egy har ma dik szer ve zet hez kö tõ dõ tu laj don jo gi vi szo nya alap ján áll kap cso lat ban egy más sal (a továb biak ban együtt:ki ren de lés), vagy

rc) mun ka erõ-köl csön zés sel fog lal ko zó vál lal ko zás kéntkül di ma gyar or szá gi fog lal koz ta tó hoz.”

(3) Az R. 7. §-a a kö vet ke zõ (3)–(5) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (3) be kez dés szá mo zá sa(6) be kez dés re vál to zik:

„(3) Az (1) be kez dés r) pont já ban meg ha tá ro zott men -tes ség nem vo nat ko zik a Né met or szág ban és Auszt ri á banbe jegy zett, e ren de let 7. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro -zott ága za tok ban te vé keny ke dõ vál lal ko zás sal mun ka vi -szony ban álló olyan kül föl di re, aki nek né met or szá gi ésauszt ri ai mun ka vál la lá si jo go sult sá gá ra ezen ál la mok nem -zeti jog sza bá lya it kell al kal maz ni.

(4) Az (1) be kez dés r) pont já ban meg ha tá ro zott men tes -ség olyan idõ tar tam ra áll fenn, amely idõ tar tam ra a kül föl -di mun ka vál la ló a szo ci á lis biz ton sá gi rend sze rek nek aKö zös sé gen be lül moz gó mun ka vál la lók ra, ön ál ló vál lal -ko zók ra és csa lád tag ja ik ra vo nat ko zó ren de let sze rint ki -kül dött nek te kint he tõ.

(5) Az (1) be kez dés c)–d) pont já ban meg ha tá ro zott vi -szo nos ság fenn ál lá sá nak te kin te té ben a kül ügy mi nisz ternyi lat ko za ta az irány adó.”

5. §

Az R. 8/A. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ke ret en ge dély ama gán jo gi szer zõ dés tel je sí té sé nek idõ tar ta má ra ad ha tó.


A ke ret en ge dély irán ti ké re lem re és an nak el bí rá lá sá raa 3. § (1) be kez dés a)–b) pont já ban, a 4. § (1) be kez désa) pont já ban, d) pont já ban, va la mint i) pont já ban foglal -takat nem kell al kal maz ni.”

6. §

Az R. 9/A. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:„9/A. § A 8/A. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ke ret -

en ge dé lyen ala pu ló egyé ni en ge dély irán ti ké re lem hezcsa tol ni kell a Nem ze ti Film iro dá nak a ma gán jo gi szer zõ -dés tár gyát ké pe zõ film al ko tás nyil ván tar tás ba vé te lé rõl szóló ha tá ro za tát. Az en ge dély ki adá sa kor nem kell vizs -gál ni a 3. § (1) be kez dé sé nek c) pont já ban meg ha tá ro zottfel té tel fenn ál lá sát, és a ké re lem hez a kép zett sé get, vég -zett sé get ta nú sí tó ok ira tok má so la ta it, a kül föl di mun ka -kö ri egész ség ügyi al kal mas sá gá ról szóló or vo si iga zo lástnem kell csa tol ni.”

7. §

Az R. 12. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(1) A ké re lem hez – a ke ret en ge dély, va la mint az en ge -dély meg hosszab bí tá sa irán ti ké re lem ki vé te lé vel – csa -tolni kell:]

„ c) a 6. §-ban meg ha tá ro zott eset ben a jo go sult ság fel -té te le i nek fenn ál lá sát iga zo ló ada to kat, il let ve ok ira to kat,így a 6. § (1) be kez dé sé nek o) pont já ban meg ha tá ro zotteset ben a Hon vé del mi Mi nisz té ri um ille té kes szer ve ál tal a szol gá la ti jog vi szony és a szol gá la ti célú tar tóz ko dás ta nú -sí tá sa cél já ból ki adott iga zo lást, va la mint a hoz zá tar to zóimi nõ sé get iga zo ló ok irat hi te les má so la tát és hi te les magyarfor dí tá sát,”

8. §

(1) Az R. 13. §-a a kö vet ke zõ (1)–(2) be kez dés sel egé -szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (1)–(2) be kez dés szá -mo zá sa (3)–(4) be kez dés re vál to zik:

„(1) Az e ren de let sze rin ti köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já -rás ban az ér de mi ha tá ro za tot – a (2) be kez dés ben fog laltki vé tel lel – a ké re lem nek a ha tás kör rel és ille té kességgelren del ke zõ mun ka ügyi köz pont hoz tör té nõ be ér ke zé sé tõlszá mí tott 10 mun ka na pon be lül kell meg hoz ni.

(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõ a 17. §e) pont já ban meg ha tá ro zott kulcs sze mély zet fog lal koz ta tá -sá nak en ge dé lye zé sé re irá nyu ló ké re lem ese té ben 2 munka -nap.”

(2) Az R. az e ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott7. szá mú mel lék let tel egé szül ki.

9. §

Ez a ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba, ez zelegy ide jû leg az R. 17. §-a bb) pont já ban, va la mint cb) pont -já ban a „ma gán jo gi szer zõ dés” szö veg rész he lyé be „meg -ál la po dás” szö veg rész, cb) pont já ban a „ma gán jo gi szer -zõ dést” szö veg rész he lyé be „meg ál la po dást” szö veg részlép, to váb bá az R. fel ve ze tõ szö ve gé ben az „és (5)” szö -veg rész ha tá lyát vesz ti.

Csiz már Gá bor s. k.,fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter

Mellékletaz 5/2006. (V. 12.) FMM rendelethez

„7. számú melléklet a 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelethez

Az R. 7. §-a (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott rendel -kezés ha tá lya alá tar to zó ága za tok:

Né met or szág ban:

Szol gál ta tá si ága zat NACE Rev. 1.1.-kód(*) (el té rõje lö lés hi á nyá ban)

Épí tõ ipar, ide ért ve a kap -csolódó te vé keny sé ge ket is

45.1–4;a 96/71/EK irány elv mel lék le-té ben fel so rolt te vé keny sé gek

Ipa ri ta ka rí tás, tisz tí tás 74.70 Ipa ri ta ka rí tásEgyéb szol gál ta tá sok 74.87 Ki zá ró lag bel sõ de ko-

rá ció ter ve zé se

Auszt ri á ban:

Szol gál ta tá si ága zat NA CE-kód Rev. 1.1.-kód(*)(el té rõ je lö lés hi á nyá ban)

Ker té sze ti szol gál ta tá sok 01.41 Ki zá ró lag ker té sze ti szol gál ta tá sok

Kõ meg mun ká lás 26.7 Ki zá ró lag kõ meg mun ká lásFém szer ke ze tek és szer ke -zet ele mek gyár tá sa

28.11

Épí tõ ipar, ide ért ve a kap-cso ló dó te vé keny sé ge ket is

45.1–4;a 96/71/EK irány elv mel lék le -té ben fel so rolt te vé keny sé gek

Biz ton sá gi te vé keny sé gek 74.60 Ki zá ró lag biz ton sá gi te vé keny ség

Ipa ri ta ka rí tás, tisz tí tás 74.70Házi be teg ápo lás 85.14 Ki zá ró lag házi be teg-

ápo lásSzo ci á lis el lá tás el he lye zésnél kül

85.32

(*) NACE: lásd 31990 R 3037: A Ta nács 1990. ok tó ber 9-i3037/90/EGK ren de le te az Eu ró pai Kö zös ség ben a gaz da sá gi te vé keny sé gek sta tisz ti kai osz tá lyo zá sá ról (HL L 293. szám, 1990.10.24., 1. o.), ame lyet leg -utóbb mó do sí tott: 32002 R 0029: A Bi zott ság 2001.12.19-i 29/2002/EK ren -de le te (HL L 6. szám, 2002.1.10., 3. o.)”


A fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyimi nisz ter

7/2006. (MüK. 5.) FMM

u t a s í t á s a

a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri umfe je ze tet érin tõ egyes, a fe je zet fel ügye le tét

el lá tó szerv ve ze tõ je ha tás kö ré be utalt,át ru há zott fel ada tok és a fe je ze ti ke ze lé sûelõ irány za tok fel hasz ná lá sá nak rend jé rõl

Az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény(a to váb bi ak ban: Áht.) 49. § o) pont já ban ka pott fel ha tal -ma zás alap ján a fe je zet fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ jé -nek sza bá lyo zá si kö ré be utalt át ru há zott fel ada tok kal kap -cso la tos el já rá si rend rõl, va la mint a fe je ze ti ke ze lé sû elõ -irány za tok fel hasz ná lá si rend jé rõl a kö vet ke zõ uta sí tástadom ki. (Az uta sí tást az ér de kel tek köz vet le nül kap jákmeg.)


KÖZLEMÉNYEK

Köz le mény

a Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te2006. áp ri lis 18-i ülé sé rõl

A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te (MAT) 2006.áp ri lis 18-án ülést tar tott.

A MAT meg tár gyal ta az „Egyes fog lal koz ta tá si célú tá mo -ga tá so kat meg ál la pí tó kor mány ren de le tek nek a ren de zettmun ka ügyi kap cso la tok kö ve tel mé nyé vel össze füg gõ mó do -sí tá sa” tár gyú elõ ter jesz tést.

A MAT vé le mé nye zé si jog kö ré vel élve tá mo gat ta, tu -do má sul vet te az egyes fog lal koz ta tá si célú tá mo ga tá so katmeg ál la pí tó kor mány ren de le tek nek a ren de zett mun ka -ügyi kap cso la tok kö ve tel mé nyé vel össze füg gõ mó do sí tá -sá nak ter ve ze tét; ha tá ro zat nem szü le tett.

Dr. Szé kely Ju dit s. k.,a kor mány za ti ol dal ré szé rõl

Hor váth Gá bor s. k.,a mun ka adói ol dal ré szé rõl

Dr. Pék Zsolt s. k., a mun ka vál la lói ol dal ré szé rõl

Köz le mény

a Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te2006. má jus 3-i ülé sé rõl

A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te (MAT) 2006.má jus 3-án ülést tar tott.

A MAT meg tár gyal ta

1. a Be szá mo ló a Bé kés me gyé ben ki ala kult fog lal koz -ta tá si vál ság hely zet ke ze lé sé re ki dol go zott „Vál ság ke ze lõmun ka erõ pi a ci prog ram” ala ku lá sá ról, 2005. már ci us 1.- 2005. de cem ber 31-ig,

2. a Ja vas lat a Tol na me gyei hát rá nyos hely ze tû mun ka -nél kü li e ket a mun ka erõ pi ac ra al ter na tív szol gál ta tá soknyúj tá sá val vissza se gí tõ „Állj talp ra!” címû me gyei mun -ka erõ-pi a ci prog ram 16,8 mil lió Ft össze gû ad di ci o ná listá mo ga tá sá ra,

3. a Ja vas lat a 74/2005. (XII. 7.) MAT ha tá ro zat mó do -sí tá sá ra,

4. a Fog lal koz ta tá si Hi va tal pénz ügyi elõ- és társ fi nan szí -ro zá si igé nye az EURES há ló zat fej lesz té sé re jó vá ha gyott2006. évi EU-s tá mo ga tás hoz,

5. a Be szá mo ló a „Pá lya vá lasz tá si Ki ál lí tá sok” el ne ve zé -sû köz pon ti prog ram 2005. évi meg va ló sí tá sá ról, ja vas lat aprog ram 2006. évi meg va ló sí tá sá nak tá mo ga tá sá ra,

6. a Roma fog lal koz ta tás-szer ve zõ me ne dzse rek ha tá ro -zott ide jû mun ka vi szony ban tör té nõ fog lal koz ta tá sá nak tá -mo ga tá sa,

7. a Ja vas lat az Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat in téz -mé nye i ben, 2006-ban je lent ke zõ több let fel ada tok ra szol -gá ló for rás biz to sí tá sá ra,

8. a Be szá mo ló a Mun ka erõ pi a ci Alap 2005. évi reha -bilitációs alap ré sze köz pon ti és de cent ra li zált ke re té nekfel hasz ná lá sá ról, va la mint

9. a Ja vas lat a Mun ka erõ pi a ci Alap fog lal koz ta tá si alap -ré sze 2006. évi de cent ra li zált és köz pon ti ke re te kö zöt ti át -cso por to sí tás ra

tár gyú elõ ter jesz té se ket.

A MAT

1. el fo gad ta a Bé kés me gyei fog lal koz ta tá si feszült -ségek ke ze lé sé rõl szó ló 1093/2004. (IX. 29.) Kor mány ha -tá ro zat alap ján in dí tott „Vál ság ke ze lõ mun ka erõ-pi a ciprog ram” 2005. már ci us 1.-de cem ber 31. kö zöt ti idõ sza -ká nak be szá mo ló ját (31/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat);

2. dön tött az „Állj talp ra” címû mun ka erõ-pi a ci prog -ram ad di ci o ná lis tá mo ga tá sá ról (32/2006. (V. 3.) MAT ha -tá ro zat);

3. jó vá hagy ta a 74/2005. (XII. 7.) MAT ha tá ro zat 3. pont jamó do sí tá sát (33/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat);

4. dön tött pénz ügyi elõ- és társ fi nan szí ro zás biztosítá -sáról az EURES há ló zat fej lesz té sé re jó vá ha gyott 2006. éviEU-s tá mo ga tás hoz (34/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat);


5. dön tött a „Pá lya vá lasz tá si Ki ál lí tá sok” köz pon ti prog -ram 2006. évi meg va ló sí tá sá nak tá mo ga tá sá ról (35/2006.(V. 3.) MAT ha tá ro zat);

6. dön tött roma fog lal koz ta tás-szer ve zõ me ne dzse rekha tá ro zott ide jû mun ka vi szony ban tör té nõ fog lal koz ta tá -sá nak tá mo ga tá sá ról (36/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat);

7. dön tött az Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat in téz mé -nye i ben, 2006-ban je lent ke zõ több let fel ada tok el lá tá sá raszol gá ló fe de zet biz to sí tá sá ról (37/2006. (V. 3.) MAT ha tá -ro zat);

8. el fo gad ta a Mun ka erõ pi a ci Alap 2005. évi re ha bi li tá -ci ós alap ré sze köz pon ti és de cent ra li zált ke re té nek fel -hasz ná lá sá ról szó ló be szá mo lót;

9. dön tött a Mun ka erõ pi a ci Alap fog lal koz ta tá si alap ré -sze 2006. évi de cent ra li zált és köz pon ti ke re te kö zöt ti át -cso por to sí tá sok ról (38/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat).




* * *

31/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat

A Bé kés me gyei fog lal koz ta tá si fe szült sé gekke ze lé sé rõl szó ló 1093/2004. (IX. 29.)Kor mány ha tá ro zat alap ján in dí tott

„Vál ság ke ze lõ mun ka erõ-pi a ci prog ram” 2005. már ci us 1.-de cem ber 31. közötti idõszakának

beszámolója

A Mun ka e rõpi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te (MAT) a fog -lal koz ta tás elõse gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá rólszó ló 1991. évi IV. tör vény 39/A. § (3) be kez dés a) 2. pont -jában fog lalt jog kö ré ben meg tár gyal ta és el fo gad ja a Bé -kés me gyei fog lal koz ta tá si fe szült sé gek ke ze lés érõl szó ló1093/2004. (IX. 29.) Kor mány ha tá ro zat alap ján in dí tott„Vál ság ke ze lõ mun ka e rõpi a ci prog ram” 2005. már ci us 1.- decem ber 31. kö zöt ti idõsza ká nak be szá mo ló ját.




* * *

32/2006 (V. 3.) MAT ha tá ro zat

Ja vas lat a Tol na me gyei hát rá nyos hely ze tûmun ka nél kü li e ket a mun ka erõ pi ac ra al ter na tív

szol gál ta tá sok nyúj tá sá val vissza se gí tõ „Állj talp ra!”címû me gyei mun ka erõ-pi a ci program addicionális

támogatására

A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te (MAT) a fog -lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá rólszó ló 1991. évi IV. tör vény 39/A. § (3) be kez dés a) 2. pont -já ban fog lalt jog kö ré ben

1. meg tár gyal ta az „Állj talp ra” címû mun ka erõ-pi a ciprog ra mot és dön tött an nak ad di ci o ná lis tá mo ga tá sá ról,

2. jó vá hagy ja, hogy az 1. pont sze rin ti prog ram ra aMun ka erõ pi a ci Alap (MPA) fog lal koz ta tá si alap ré sze2006. évi köz pon ti ke re te ter hé re 16 792 500 fo rint fel -hasz ná lás ra ke rül jön az zal, hogy a prog ram 2006. év rõl2007. évre át hú zó dó kö te le zett ség vál la lá sai a 2007. évide cent ra li zált ke re tet ter he lik. A jó vá ha gyott összeg azaláb bi bon tás sze rint hasz nál ha tó fel:

a) fog lal koz ta tás-bõ ví tõ tá mo ga tás 10 800 000 Ft,

b) já ru lék át vál la lás tá mo ga tás 3 592 500 Ft,

c) prog ram mû köd te té si költ ség 2 400 000 Ft.

3. Fel ké ri a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi -nisz té ri u mot (FMM), hogy a Tol na Me gyei Mun ka ügyiKöz pont havi pénz igény lé se alap ján a tá mo ga tá si össze get az MPA fog lal koz ta tá si alap ré sze 2006. évi köz pon ti ke -rete ter hé re biz to sít sa.

4. Fel ké ri a Tol na Me gyei Mun ka ügyi Köz pon tot, hogy

a) a prog ram ala ku lá sá ról és a MAT ál tal biz to sí tottpénz esz köz fel hasz ná lá sá ról 2007. feb ru ár 15-ig ké szít senbe szá mo lót az FMM ré szé re, és an nak szak mai és pénz -ügyi el fo ga dá sát kö ve tõ en azt nyújt sa be a MAT so ron kö -vet ke zõ ülé sé re,

b) a prog ram zá rá sát kö ve tõ en a MAT 2008. évi áp ri li siülé sé re ké szít sen tá jé koz ta tót a prog ram megvalósulá -sáról.

Hor váth Gá bor s. k., a mun ka adói ol dal ré szé rõl



El len jegy zem:


* * *


33/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat

Ja vas lat a 74/2005. (XII. 7.) MAT ha tá ro zatmó do sí tá sá ra

A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te (MAT) a fog -lalkoz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el látá -sáról szó ló 1991. évi IV. tör vény 39/A. § (3) be kez désa) 2. pont já ban fog lalt jog kö ré ben jó vá hagy ja a 74/2005.(XII. 7.) MAT ha tá ro zat 3. pont ja mó do sí tá sát a követ -kezõk sze rint:

„3. Fel ké ri a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi -nisz té ri u mot, hogy

a) mó do sít sa a prog ram ra vo nat ko zó meg ál la po dást azOr szá gos Fog lal koz ta tá si Köz ala pít vánnyal a je len ha tá ro -zat ban fog lal tak sze rint,

b) 2006. má jus 31-ig szá mol tas sa el az Or szá gos Fog lal -koz ta tá si Köz ala pít ványt a prog ram meg va ló sí tá sá ról és ajó vá ha gyott pénz esz kö zök fel hasz ná lá sá ról,

c) 2006. jú li us 31-ig szá mol jon be a Tes tü let nek a prog ramtel je sí té sé rõl és a pénz esz kö zök fel hasz ná lá sá ról”.




El len jegy zem:


* * *

34/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat

Pénz ügyi elõ- és társ fi nan szí ro zás biz to sí tá sa az EURES há ló zat fej lesz té sé re jóváhagyott

2006. évi EU-s tá mo ga tás hoz

A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te a fog lal koz ta -tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szó ló1991. évi IV. tör vény 39/A. § (3) be kez dés a) 2. pont já banfog lalt jog kö ré ben

1. meg tár gyal ta és el fo gad ja az EURES há ló zat fej -lesz té sé vel össze füg gõ, 2006. évi EU-s pénz ügyi tá mo ga -tás elõ- és társ fi nan szí ro zá si igé nyé hez kap cso ló dó elõ -terjesztést,

2. hoz zá já rul, hogy a Mun ka erõ pi a ci Alap (MPA) fog -lal koz ta tá si alap ré sze 2006. évi köz pon ti ke re te ter hé re

a) az EU RES-há ló zat 2006/2007. évi fej lesz té sé re azEu ró pai Bi zott ság ál tal biz to sí tott pénz ügyi tá mo ga táshaza i társ fi nan szí ro zá sá nak biz to sí tá sá ra 2 320 109 Ft,

b) az EU RES-há ló zat 2006/2007. évi fej lesz té sé reBrüsszel ál tal biz to sí tott pénz ügyi tá mo ga tás rö vid távúelõ fi nan szí ro zá sá ra 22 041 035 Ft

fel hasz ná lás ra ke rül jön.

3. Hoz zá já rul, hogy az Eu ró pai Bi zott ság ál tal el fo ga -dott és meg té rí tett költ sé gek össze ge a Mun ka erõ pi a ciAlap ba a tá mo ga tás pénz ügyi el szá mo lá sát kö ve tõ en ke -rül jön vissza fizetésre.

4. Fel ké ri a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi -nisz té ri u mot, hogy a ha tá ro zat 2. pont já ban sze rep lõ, ösz -szesen 24 361 144 Ft össze gû tá mo ga tás fel hasz ná lá sá rakös sön meg ál la po dást a Fog lal koz ta tá si Hi va tal lal.




El len jegy zem:


* * *

35/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat

Be szá mo ló a „Pá lya vá lasz tá si Ki ál lí tá sok” köz pon ti program

2005. évi meg va ló su lá sá ról, és ja vas lat a prog ram2006. évi meg va ló sí tá sá nak támogatására


1. meg tár gyal ta és el fo gad ja a „Pá lya vá lasz tá si Ki ál lí tá -sok” köz pon ti prog ram 2005. évi meg va ló su lá sá ról szó lóbe szá mo lót, és a „Pá lya vá lasz tá si Ki ál lí tá sok” köz pon tiprog ram 2006. évi meg va ló sí tá sá nak tá mo ga tá sá ra tett ja -vas la tot;

2. hoz zá já rul, hogy a Fog lal koz ta tá si Hi va tal a Mun ka -erõ pi a ci Alap fog lal koz ta tá si alap ré sze 2006. évi köz pon tikere te ter hé re a Pá lya vá lasz tá si Ki ál lí tá sok köz pon ti prog ramvég re haj tá sá ra 120 mil lió Ft-ot fel hasz nál jon.

3. Fel ké ri a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi -nisz té ri u mot, hogy a Fog lal koz ta tá si Hi va tal köz re mû kö -dé sé vel

a) kös sön meg ál la po dást a ha tá ro zat 2. pont já ban meg -ha tá ro zott összeg fel hasz ná lá sá ra,


b) szá mol tas sa el 2007. már ci us 15-ig az érin tett mun ka -ügyi köz pon to kat,

c) a MAT 2007. má ju si ülé sé re nyújt son be elõ ter jesz tésta prog ram tel je sí té sé rõl.




El len jegy zem:


* * *

36/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat

Roma fog lal koz ta tás-szer ve zõ me ne dzse rekha tá ro zott ide jû mun ka vi szony ban

tör té nõ fog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sa

A Mun ka erõpi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te (MAT) a fog -lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá -sáról szó ló 1991. évi IV. tör vény 39/A. § (3) be kez désa) 2. pont já ban fog lalt jog kö ré ben

1. meg tár gyal ta és el fo gad ja a Bács-Kis kun, Vas és Sza -bolcs-Szat már-Be reg me gyei roma fog lal koz ta tás-szer ve zõme ne dzse rek ha tá ro zott ide jû mun ka vi szony ban tör té nõfog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sá ról szó ló elõ ter jesz tést,

2. dön tött ar ról, hogy a ha tá ro zat 1. pont já ban el fo ga dott prog ram ra a Mun ka erõ pi a ci Alap fog lal koz ta tá si alap -része ter hé re

a) 2006-ban 3 556 530 Ft-ot,

b) 2007-ben 587 880 Ft-ot,

össze sen 4 144 410 Ft-ot fel hasz nál jon a ha tá ro zat mel lék -le té ben sze rep lõ rész le te zés alap ján.

3. Fel ké ri a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi -nisz té ri u mot, hogy

a) kös sön meg ál la po dást a Bács-Kis kun Me gyei Mun -ka ügyi Köz pont tal, a Vas Me gyei Mun ka ügyi Köz pont talés a Sza bolcs-Szat már-Be reg Me gyei Mun ka ügyi Köz -pont tal a roma fog lal koz ta tás-szer ve zõ me ne dzse rek fog -lal koz ta tá sá ra vo nat ko zó an,

b) szá mol tas sa el a ked vez mé nye zett szer ve ze te ket aroma fog lal koz ta tás-szer ve zõ me ne dzse rek ha tá ro zott ide -jû jog vi szony ban tör té nõ fog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sá ra jó vá ha gyott pénz esz kö zök fel hasz ná lá sá ról 2007. feb ru ár15-ig,

c) a MAT 2007. áp ri li si ülé sé re nyújt son be elõ ter jesz tésta prog ram tel je sí té sé rõl.




El len jegy zem:



Mel lék let a 36/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat hoz

Roma fog lal koz ta tás-szer ve zõ me ne dzse rekha tá ro zott ide jû köz szol gá la ti jog vi szony ban tör té nõ fog lal koz ta tá sa

tá mo ga tá sá nak költ sé gei(Ft)

SZERVEZET ÉVHAVI

BRUTTÓ BÉRHÓNAP

ÉVESBRUTTÓ

BÉR

TB JÁRULÉK (29%)

MUNKAADÓIJÁRULÉK

(3%)EHO

ÉTKEZÉSIKÖLTSÉG

UTAZÁSIKÖLTSÉG

ÉVENKÉNTÖSSZESEN

ÖSSZESEN

Bács-Kis kun2006 134 000 6 804 000 233 160 24 120 9 750 54 000 86 400 1 211 430

1 411 710 2007 134 000 1 134 000 38 860 4 020 9 000 14 400 200 280

Sza bolcs-Szat már-Be reg2006 140 000 6 840 000 243 600 25 200 9 750 54 000 1 172 550

1 366 350 2007 140 000 1 140 000 40 600 4 200 9 000 193 800

Vas2006 140 000 6 840 000 243 600 25 200 9 750 54 000 1 172 550

1 366 350 2007 140 000 1 140 000 40 600 4 200 9 000 193 800

ÖSSZESEN2006 2 484 000 720 360 74 520 29 250 162 000 86 400 3 556 530

2007 414 000 120 060 12 420 27 000 14 400 587 880

MINDÖSSZESEN 2 898 000 840 420 86 940 29 250 189 000 100 800 4 144 410 4 144 410

* * *

37

8M

UN

KA

ÜG

YI K

ÖZ

LÖ

NY

5. szám

37/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat

Ja vas lat az Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat in téz mé nye i ben

2006-ban je lent ke zõ több let fel ada tok ra szol gá lófor rás biz to sí tá sá ra

A Mun ka erõ pi a ci Alap Irá nyí tó Tes tü le te a fog lal koz ta -tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szó ló1991. évi IV. tör vény 39/A. § (2) be kez dés b) 1. pont já banfog lalt jog kö ré ben

1. meg tár gyal ta az Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat(ÁFSZ) in téz mé nye i ben je lent ke zõ több let fel ada tok el lá tásá raszol gá ló fe de zet biz to sí tá sá ra vo nat ko zó elõ ter jesz tést,

2. dön tött ar ról, hogy a Mun ka erõ pi a ci Alap (MPA) ki -adá si elõ irány za tai kö zöt ti át cso por to sí tás sal az ÁFSZ in -téz mé nye i ben 2006-ban je lent ke zõ több let fel ada tok raössze sen 1 393,4 mil lió Ft-ot biz to sít az MPA 2006. évi„Ak tív fog lal koz ta tá si esz kö zök” elõ irány zat köz pon ti ke -re te ter hé re.

3. Fel ké ri a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi -nisz té ri u mot, hogy in téz ked jen

a) az MPA 2006. évi „Ak tív fog lal koz ta tá si esz kö zök”ki adá si elõ irány zat 1 393,4 mil lió Ft-tal tör té nõ csök ken té -sé rõl és az MPA 2006. évi „Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol -gá lat nak át adott pénz esz köz” ki adá si elõ irány zat azo nosösszeg gel tör té nõ egy ide jû meg eme lé sé rõl,

b) a szük sé ges elõ irány zat-mó do sí tá sok vég re haj tá sá -ról, va la mint a jó vá ha gyott for rás nak az in téz mé nyek hezje len ha tá ro zat mel lék le te sze rin ti bon tás ban tör té nõ át uta -lá sá ról.




El len jegy zem:




Az Ál la mi Fog lal koz ta tá si Szol gá lat (ÁFSZ) in téz mé nye i ben 2006-ban je lent ke zõ több let fel ada tok ra szol gá ló for rás biz to sí tá sa

mil lió Ft

Meg ne ve zésSze mé lyi jut ta tá sok

Mun ka adó kat ter he lõ já ru lé kok

Do lo gi ki adá sok Összes ki adás

Mun ka ügyi köz pon tok

Fõ vá ro si 10,9 3,3 84,4 98,6

Ba ra nya 6,7 2,0 50,2 58,9

Bács-Kis kun 7,5 2,3 52,3 62,1

Bé kés 6,7 2,0 48,2 56,9

Bor sod-Aba új-Zemp lén 10,9 3,3 81,4 95,6

Csong rád 6,4 1,9 46,2 54,5

Fej ér 6,2 1,9 44,2 52,3

Gyõr-Mo son-Sop ron 4,9 1,4 34,2 40,5

Haj dú-Bi har 7,1 2,1 51,3 60,5

He ves 6,0 1,8 41,2 49,0

Jász-Nagy kun-Szol nok 7,0 2,1 49,2 58,3

Ko má rom-Esz ter gom 5,5 1,7 40,2 47,4

Nóg rád 5,2 1,5 37,2 43,9

Pest 7,5 2,3 55,3 65,1

So mogy 5,3 1,6 39,2 46,1

Sza bolcs-Szat már-Be reg 9,4 2,8 68,3 80,5

Tol na 4,7 1,4 35,2 41,3

Vas 4,3 1,3 31,2 36,8

Veszp rém 5,4 1,6 38,2 45,2

Zala 4,8 1,5 34,2 40,5

Mun ka ügyi köz pon tok össze sen 132,4 39,8 961,8 1134,0

Fog lal koz ta tá si Hi va tal 9,8 3,0 246,6 259,4

Mind össze sen 142,2 42,8 1208,4 1393,4

* * *

38/2006. (V. 3.) MAT ha tá ro zat

Ja vas lat a Mun ka erõ pi a ci Alap (MPA) fog lal koz ta tá si alaprész

2006. évi de cent ra li zált és köz pon ti ke re te kö zöt tiát cso por to sí tás ra


1. hoz zá já rul, hogy az MPA fog lal koz ta tá si alap ré -sze 2006. évi ere de ti (mó do sí tott) de cent ra li zált ke re te336 866 000 Ft-tal a ha tá ro zat mel lék le te sze rin ti bon -tás ban csök ken tés re ke rül jön;

2. jó vá hagy ja, hogy az MPA fog lal koz ta tá si alap rész2006. évi köz pon ti ke re te 10 681 393 748 Ft-ról az 1. pont -ban meg ha tá ro zott összeg gel 11 018 259 748 Ft-ra, és ez -zel egy ide jû leg a „Mun ka hely te rem tõ be ru há zá sok tá mo -ga tá sa” jog cím 1 800 000 000 Ft-ról 2 136 866 000 Ft-rameg eme lés re ke rül jön.

3. Fel ké ri a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi -nisz té ri u mot, hogy a 79/2005. (XII. 15.) MAT ha tá ro zat6. pont ja alap ján elõ írt MPA fél éves és éves be szá mo ló ke -re té ben ad jon tá jé koz ta tást a MAT-nak az át cso por to sí tottke ret összeg fel hasz ná lás ról.




El len jegy zem:




A Mun ka erõ pi a ci Alap fog lal koz ta tá si alap ré sze 2006. évi de cent ra li zált ke re té nek csök ken té se az érin tett mun ka ügyi köz pon tok sze rin ti bon tás ban

Me gye

2006. évi ere de ti (mó do sí tott)de cent ra li zált ke ret

Csök ken tés össze ge2006. évi mó do sí tott de cent ra li zált ke ret

Ft Ft Ft

Bács-Kis kun 1 993 355 500 38 000 000 1 955 355 500

Bé kés 1 772 700 600 85 669 000 1 687 031 600

Bor sod-Aba új-Zemp lén 4 710 923 600 18 000 000 4 692 923 600

Csong rád 1 670 399 200 19 000 000 1 651 399 200

Sza bolcs-Szat már-Be reg 3 608 671 300 118 197 000 3 490 474 300

Tol na 1 261 635 400 13 200 000 1 248 435 400

Veszp rém 1 183 489 900 19 400 000 1 164 089 900

Zala 981 540 800 25 400 000 956 140 800

Össze sen: - 336 866 000 -

TÁJÉKOZTATÁSOK

A fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyimi nisz ter

és az igaz ság ügy-mi nisz ter8001/2006. (MüK. 5.) FMM-IM

t á j é k o z t a t ó j a

a Bér ga ran cia Alap ról szó ló 1994. évi LXVI. tör vény 1. §-a (2) be kez dé se sze rin ti

fel szá mo lá si el já rá sok ról

A Bér ga ran cia Alap ról szó ló 1994. évi LXVI. tör vény(to váb bi ak ban: Bat.) jog har mo ni zá ci ós célú mó do sí tá sá -ról, va la mint a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka -nél kü li ek el lá tá sá ról szó ló 1991. évi IV. tör vény mó do sí tá -sá ról szó ló 2005. évi CV. tör vény 16. §-ának (10) be kez dé -sé ben elõ írt kö te le zett ség tel je sí té se ér de ké ben, a jog al ko -tás ról szó ló 1987. évi XI. tör vény 55. §-ának (3) be kez dé se alap ján a kö vet ke zõ tá jé koz ta tót ad juk ki.

1. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2002. szep tem ber23-i, a mun kál ta tó fi ze tés kép te len sé ge ese tén a mun ka vál -la lók vé del mé re vo nat ko zó tag ál la mi jog sza bá lyok kö ze lí -té sé rõl szó ló 80/987/EGK ta ná csi irány elv mó do sí tá sá rólszó ló 2002/74/EK irány el vé nek (to váb bi ak ban: Irány elv)egyik cél ja jog ha tó sá gi sza bá lyok meg ál la pí tá sa azon ese -tek re, ami kor egy vál lal ko zás több tag ál lam ban fog lal koz -tat mun ka vál la ló kat. A 2005. évi CV. tör vény az Irány elv -nek meg fe le lõ en oly mó don mó do sí tot ta a fel szá mo lás és a gaz dál ko dó szer ve zet fo gal ma it a Bat.-ban, hogy az Eu ró -pai Gaz da sá gi Tér ség (to váb bi ak ban: EGT) tag ál la ma i banszék hellyel ren del ke zõ, de Ma gyar or szá gon is te vé keny -sé get foly ta tó - fel szá mo lás alatt álló - mun kál ta tók szo ká -sos ma gyar or szá gi mun ka vég zé si hellyel ren del ke zõ mun -ka vál la lói is ré sze sed je nek a ma gyar bér ga ran cia rend szervé del mé ben [Bat. 1. §-a (2) be kez dé se a) pont já nak má so -dik for du la ta]. Az ilyen kül föl di gaz dál ko dó szer ve zet fel -szá mo lá sa kor a gaz dál ko dó szer ve zet fel szá mo ló ját - kül -föl di gaz dál ko dó szer ve zet fi ók te le pe el len Ma gyar or szá -gon in dult fel szá mo lá si el já rás ese tén a fi ók te lep mun ka -vál la lói te kin te té ben a fi ók te lep fel szá mo ló ját - ter he li akö te le zett ség, hogy a Bat. sze rin ti tá mo ga tás irán ti igénytbe nyújt sa [Bat. 2/A. §-a]. Eb ben az eset ben a ké re lem el bí -rá lá sa - at tól füg gõ en, hogy a gaz dál ko dó szer ve zet ren del -ke zik-e Ma gyar or szá gon szék hellyel vagy fi ók te lep pel - agaz dál ko dó szer ve zet szék he lyé nek, fi ók te le pé nek he lyesze rin ti mun ka ügyi köz pont, il let ve ezek hi á nyá ban a Fõ -vá ro si Mun ka ügyi Köz pont il le té kes sé gé be tar to zik [Bat.3. § (2) be kez dé se].

2. A fi ze tés kép te len sé gi el já rá sok ról szó ló 1346/2000/EKren de let A. mel lék le té ben fel so rolt el já rá sok - Magyar -

ország vo nat ko zá sá ban a csõd el já rás ki vé te lé vel - mi nõ -sül nek a Bat. 1. §-a (2) be kez dé se a) pont já nak má so dikfor du la ta sze rin ti fel szá mo lás nak. E mel lék let a fi ze tés -kép te len sé gi el já rá sok ról szó ló 1346/2000/EK ren de let2. cik ké nek a) pont ja sze rin ti fi ze tés kép te len sé gi el já rá so kat so rol ja fel.1

3. Az el já rá sok EGT ta gál la mon kén ti el ne ve zé sé nek is -me re te mel lett a kül föl di gaz dál ko dó szer ve zet fel szá mo -ló ja ál tal a ma gyar Bér ga ran cia Alap ból való tá mo ga tásigény lé se ese tén - az igény jo gos sá gá nak és meg ala po zott -sá gá nak el len õriz he tõ sé ge szem pont já ból - to váb bi el iga -zí tást ad a Bi zott ság nak a 2002/74/EK eu ró pai par la men tiés ta ná csi irány elv vo nat ko zá sá ban az il le té kes köz igaz ga -tá si ha tó sá gok ról és/vagy ga ran cia in téz mé nyek rõl szó lóköz le mé nye (2005/C 206/02). Eb ben a Bi zott ság fel hív jaaz ér de kelt fe lek fi gyel mét az il le té kes köz igaz ga tá si ha tó -sá gok és/vagy ga ran cia in téz mé nyek jegy zé ké re, amely aBi zott ság hon lap ján hoz zá fér he tõ. Az an gol, a fran cia, ésa né met nyel vû jegy zék in ter ne tes ol da la a kö vet ke zõ lin -ke ken ér he tõ el:

http://eu ro pa.eu.int/comm/emp lo y ment_so ci al/la bo -ur_law/docs/2006/tab le_200603_en.pdf

http://eu ro pa.eu.int/comm/emp lo y ment_so ci al/la bo -ur_ law/docs/2006/tab le_200603_fr.pdf

http://eu ro pa.eu.int/comm/emp lo y ment_so ci al/la bo -ur_ law/docs/2006/tab le_200603_de.pdf

Dr. Pet ré tei Jó zsef s. k., Csiz már Gá bor s. k., igaz ság ügy-mi nisz ter fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter

T á j é k o z t a t ó

az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács2006. már ci us 22-i ülé sé rõl

1. Az OÉT elsõ ol va sat ban meg tár gyal ta az új Ma gyar -or szág prog ram já nak part ner sé gi egyez te té si vál to za tát.

A fej lesz té si stra té gia meg ha tá ro zá sá ról elõ ter jesz tettdo ku men tum ról az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü limi nisz ter ki emel te, hogy az a kö zös sé gi és a ha zai straté giai


1 A fi ze tés kép te len sé gi el já rá sok ról szó ló 1346/2000/EK ren de let mel lék -le te i nek mó do sí tá sai ese tén a 2. pont ban meg ha tá ro zott „A) mel lék le ten” azak tu á lis, leg utol já ra el fo ga dott mó do sí tás ban sze rep lõ A. mel lék le tet kell ér -te ni. A ren de let A) mel lék le tét 2005-ben mó do sí tot ta a fi ze tés kép te len sé gi el já rá -sok ról szó ló 1346/2000/EK ren de let A., B) és C) mel lék le té ben ta lál ha tó, a fi -ze tés kép te len sé gi el já rá so kat, fel szá mo lá si el já rá so kat és fel szá mo ló kat tar -tal ma zó lis ták mó do sí tá sá ról szó ló, a Ta nács 2005. áp ri lis 12-i 603/2005/EKren de le te.

do ku men tu mok ban fel tárt és meg ha tá ro zott kö ve tel mé -nyek nek meg fe le lõ en ke rült ki dol go zá sa és a 2007-2013kö zöt ti idõ szak ra vo nat ko zó II. Nem ze ti Fej lesz té si Tervkészí té sé nek stra té gi ai cél rend sze rét tar tal maz za. A to váb bidol go zó mun ká val kap cso lat ban az elõ ter jesz tõ is mer tet tea ter ve zés - egyez te tés több lép csõs, egy más ra épü lõ fo lya -ma tát és igé nyel te a szo ci á lis part ne rek ér de mi vé le mény -nyil vá ní tá sát.

Az Au to nóm Szak szer ve ze tek Szö vet sé ge azt kép vi sel -te, hogy az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács ne tár gyal ja a be nyúj tott for má ban az anya got, mert nem ké szült elõ ter -jesz tés az OÉT szá má ra. Ál lás pont já val ugyan ak kor nemaka dá lyoz ta meg a do ku men tum meg vi ta tá sát.

A stra té gi ai do ku men tum ról foly ta tott kon zul tá ci ó ban amun ka vál la lói ol dal rész ér rõl az aláb bi ak fo gal ma zód takmeg.

A 2007-2013 kö zöt ti idõ szak ra a szak szer ve ze tek úgyte kin te nek, mint tár sa dal mi le he tõ ség re a to váb bi fel zár kó -zás ra. Min de nek elõtt a fog lal koz ta tás ala csony szint jétkell emel ni és to vább kell ja ví ta ni a ma gyar or szá gi bé rekszín vo na lát, kö ze lít ve az EU át lag hoz. Alap ve tõ prob lé -má nak tart ják a ha zai egész ség ügy, a szo ci á lis el lá tás éskör nye zet vé de lem te rü le tén meg lé võ le ma ra dást.

A mun ka vál la lói ér dek kép vi se le tek vé le mé nye sze rint a leg fon to sabb fel adat az élet mi nõ ség ja ví tá sa. En nek meg -va ló sí tá sá hoz ve zes sen a gaz da sá gi nö ve ke dés és a fog lal -koz ta tás bõ ví té se, mint ki emelt fel adat. Az utób bi ak tel je -sü lé sét se gít sék a kap cso ló dó ága za ti, szak po li ti kai cé lokés esz kö zök.

Erõ tel je seb ben kell elõ re lép ni a nö ve ke dés és a fog la -koz ta tás kö zöt ti kap cso lat meg te rem té sé ben. Je lez ni szük -sé ges, hogy a má so dik szer ke zet vál tá si hul lám nak mi lyenmun ka erõ-pi a ci ha tá sai lesz nek.

A ver seny ké pes ség ja ví tá sa ér de ké ben a mun ka vál la ló -kat is ver seny ké pe seb bé kell ten ni. Kap jon ki emelt fi gyel -met a kép zés, a to vább kép zés, a tu dás ala pú tár sa da lommeg te rem té se. A szak szer ve ze tek ké szek arra, hogy eb ben ak tí van részt vál lal ja nak.

A do ku men tum el ne ve zé sét az ol dal ja va sol ja Nem ze tiFej lesz té si Terv II-re vál toz tat ni.

A mun kál ta tói ol dal vé le mé nye sze rint a stra té gi ai do -ku men tum a szük sé ges nél ki sebb fi gyel met for dít a reál -gazdaság fej lesz té sé re, a ver seny ké pes ség nö ve lé sé re, el -sõ sor ban az in téz mény rend szert pre fe rál ja. Az irá nyokmeg ha tá ro zá sá nál na gyobb hang súlyt kel le ne kap nia a kis- és kö zép vál lal ko zá sok fej lesz té sé nek, a tu dás ala pú gaz da -ság nak és kép zés nek. Az zal a mér té kû kon cent rá ci ó val éssze lek ci ós szem lé let tel, ami az anyag ban sze re pel, nem ér -te nek egyet. A kon cent rá ció szük sé ges, de a kis- és kö zép -vál lal ko zá sok nem tud nak élni a le he tõ ség gel, a sze lek ci ótpe dig vé le mé nyük sze rint rá kell bíz ni a pi ac ra. Az ol dal

hang sú lyoz ta, ha a tár gya lá sok so rán nem lát ják fel ve té -seik to vább vi te lét, a ter ve ze tet nem támogatják.

A kor mány ol dal vá la szá ban meg erõ sí tet te, hogy az élet -mi nõ ség ja ví tá sa fon tos ele me a prog ram nak, az en nekerõ sí té sé re vo nat ko zó ja vas la tot el fo gad ta. A tu dás ala pútár sa da lom, az in no vá ció ele me i nek erõ sí té sé ben is egyet -ér tett a szo ci á lis part ne rek kel. Vi tat ta azon ban azt a vé le -ményt, hogy a stra té gi ai do ku men tum nem ad kel lõ hang -súlyt a gaz da ság fej lesz té se, a ver seny ké pes ség ja ví tá safel ada ta i nak. Ki emel te, hogy a kis- és kö zép vál lal ko zá sokfej lesz té si stra té gi á ja, a mun ka hely te rem tés, a fog lal ko -zás bõ ví tés a do ku men tum pri o ri tá sai kö zött szerepel.

Az el hang zott vé le mé nyek hez kap cso ló dó an írás ban iskér te a szo ci á lis part ne rek ja vas la ta it an nak ér de ké ben,hogy a je len egyez te té si for du ló ered mé nyei a to váb biterve zé si sza kasz ban meg fe le lõ en be épí tés re ke rül je nek.A mun kál ta tói ol dal je lez te, hogy ész re vé te le it írás ban át -ad ja.

Az OÉT ál lást fog lalt ar ról, hogy az ope ra tív prog ra mok is me re té ben to váb bi kon zul tá ci ó kat foly tat a II. Nem ze tiFej lesz té si Terv ké szü lõ do ku men tu ma i ról. A tár sa dal miegyez te tés má so dik for du ló já ban, ple ná ris ülés ke re té benis mé tel ten nap rend re tûzi a fej lesz té si terv át dol go zott vál -to za tát.

2. Az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz terszó be li elõ ter jesz té se alap ján az OÉT tá jé koz ta tást ka pottaz Oszt rák El nök ség prog ram já ról, a fo lya mat ban lévõ EUjog al ko tá si kez de mé nye zé sek rõl.

A na pi rend hez kap cso ló dó an a szo ci á lis part ne rek igé -nyel ték, hogy a kö zös sé gi kér dé sek, jog al ko tá si kez de mé -nye zé sek az OÉT nap rend jén meg fe le lõ súllyal sze re pel -jenek.

A mun ka vál la lói ol dal kez de mé nyez te, hogy a bel sõ pi a ciszol gál ta tá sok ról szó ló irány elv-ter ve zet, az uni ós dön tés -ho za ta li el já rás nak meg fe le lõ en ke rül jön meg vi ta tás ra azOÉT szak bi zott sá gá ban, majd fó ru mán.

Eh hez kap cso ló dó an a kor mány ol dal át ad ja a szol gál ta -tá sok bel sõ pi a cá ra vo nat ko zó EU di rek tí va-ter ve zet le het -sé ges ma gyar or szá gi ha tá sa i nak fel mé ré sé rõl ké szült ta -nul mányt.

3. Az OÉT elsõ ol va sat ban meg vi tat ta az Em be ri erõ for -rá sok fej lesz té sé nek ope ra tív prog ram ját.

Az elõ ter jesz tõ kor mány ol dal hang sú lyoz ta, hogy aprog ram fõ cél ki tû zé se a mun ka erõ-pi a ci rész vé tel, az ak -ti vi tá si ráta nö ve lé se és az eh hez szük sé ges fel té te lek meg -te rem té se. A ki dol go zott prog ram il lesz ke dik a fej lesz té siterv és az ope ra tív prog ram ja i hoz.

A mun ka vál la lói ol dal alap ve tõ en tá mo gat ta a prog ram -ban meg fo gal ma zott cé lo kat. Fon tos nak tar tot ta a mun ka -erõ-pi a ci fo lya ma tok hoz iga zo dó, a szük sé ges mo bi li tást


is meg ala po zó kép zé sek rend sze rét. Meg fo gal maz ták,hogy nö vel ni szük sé ges az ok ta tás GDP-bõl tör té nõ ré sze -se dé si ará nyát.

A mun kál ta tói ol dal a prog ram mal kap cso lat ban hi á -nyol ta a hang sú lyo sabb súly pont kép zést, va la mint ja va -sol ta a gaz da sá gi sze rep lõk fo ko zot tabb be vo ná sát a mun -ka erõ-pi a ci fo lya ma tok ala kí tá sá ba. Ki emel te az ok ta tás,kép zés, fel nõtt kép zés fon tos sá gát. Olyan stra té gi át tud tá -mo gat ni, ahol a pro jek tek a ver seny ké pes ség irá nyá ba mu -tat nak.

A kor mány ol dal vá la szá ban meg erõ sí tet te az ok ta tás,kép zés ered mé nyes sé ge és ha té kony sá ga nö ve lé sé nek ki -emelten fon tos sze re pét. Kez de mé nyez te, hogy az ope ra tív prog ram ról, a kap cso ló dó do ku men tu mok ról az OÉT fó ru -ma in to váb bi egyez te té sek, kon zul tá ci ók le gye nek.

Az OÉT ál lást fog lalt ar ról, hogy az em be ri erõ for rá sokfej lesz té sé nek ope ra tív prog ram já ról a kon zul tá ci ót foly -tat ja.

4. Az OÉT meg tár gyal ta és el fo gad ta a 2006. elsõ fél évimun ka prog ram ját a mel lék let sze rint.

Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nácsTit kár sá ga

Mel lék let

Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács2006. elsõ fél évi mun ka prog ram ja

(El fo gad va az OÉT 2006. már ci us 22-i ülé sén.)

I.Ple ná ris ülés re ja va solt na pi ren dek

Ja nu ár

- Tá jé koz ta tó az ága za ti pár be széd bi zott sá gok 2005.évi mû kö dé sé rõl (FMM)

- Elõ ter jesz tés az ága za ti pár be széd bi zott sá gok ról és akö zép szin tû pár be széd egyes kér dé se i rõl szó ló tör vény ja -vas lat ról (FMM)

- Elõ ter jesz tés az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács rólszó ló tör vény ja vas lat ról (FMM)

Már ci us

- Az új Ma gyar or szág prog ram ja. Part ner sé gi egyezte -tési vál to zat: A stra té gia meg ha tá ro zá sa (NFH)

- Ja vas lat az OÉT 2006. elsõ fél évi mun ka prog ram já ra(OÉT Tit kár ság)

- Tá jé koz ta tó az Oszt rák El nök ség prog ram já ról, afolya mat ban lévõ EU jog al ko tá si kez de mé nye zé sek rõl(EÜH)

- Az Em be ri erõ for rá sok fej lesz té sé nek ope ra tív prog -ram ja / 1. ol va sat. (FMM)

Má jus-jú ni us

- Az új Ma gyar or szág prog ram ja / 2. ol va sat (NFH)

II.

Az OÉT bi zott sá gai ré szé re ja va solt

szak ér tõi egyez te té sek

Ja nu ár

- Esély egyen lõ ség gel össze füg gõ egyes tör vé nyek mó -do sí tá sa (ICSSZEM)

Fe le lõs: Esély egyen lõ sé gi Bi zott ság

- Az if jú ság gal kap cso la tos egyes ál la mi fel ada tok rólszó ló tör vény ja vas lat (ICSSZEM)

Fe le lõs: Szo ci á lis Bi zott ság

Feb ru ár

- Az eu ró pai szö vet ke ze tek rõl szó ló tör vény ter ve zet(IM)

Fe le lõs: Gaz da sá gi Bi zott ság

- A kol lek tív szer zõ dé sek be je len té sét és nyil ván tar tá sát sza bá lyo zó FMM ren de let mó do sí tá sa (FMM)

Fe le lõs: Bér és Kol lek tív Meg ál la po dá sok Bi zott sá ga

- Elõ ter jesz tés az Eu ró pai Szo ci á lis Kar ta vég re haj tá -sáról szó ló 4. nem ze ti je len tés rõl (ICSSZEM)


Már ci us

- A kis- és kö zép vál lal ko zá sok fej lesz té si kon cep ci ó ja(GKM)


- Hu mán erõ for rás fej lesz té sé nek ope ra tív prog ram ja(FMM)

- Gaz da sá gi ver seny ké pes ség fej lesz té sé nek ope ra tívprog ram ja (GKM)

Fe le lõs: Nem ze ti Fej lesz té si Terv Bi zott ság

Áp ri lis

- Elõ ter jesz tés a mun kál ta tók tár sa dal mi fe le lõs sé -gé nek erõ sí té sé rõl és az ezt ösz tön zõ in téz ke dé sek rõl(FMM-ICSSZEM)

Fe le lõs Szo ci á lis Bi zott ság


- Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács mó do sí tott ja vas la ta a mun ka idõ-szer ve zés egyes szem pont ja i ról szó ló 2003/88/ECirány elv mó do sí tá sá ról (FMM)

Fe le lõs: Mun ka jo gi Bi zott ság

- A bel sõ pi a ci szol gál ta tá sok ról szó ló EU irány elv(EÜH)


- A mun ka erõ-pi a ci vi szo nos ság és véd in téz ke dés sza -bá lya i ról szó ló 93/2004. (IV. 27.) Korm. ren de let mó do sí -tá sa (FMM)

Fe le lõs: Mun ka erõ pi a ci Bi zott ság

- A Mun ka vál la lói Kép zé si Kár tya ki ala kí tá sá nak fel -tétel rend sze re, be ve ze té sé nek al kal ma zá sá nak le he tõ -sége (FMM)

Fe le lõs: Szak kép zé si Bi zott ság

- Az új Ma gyar or szág prog ram ja és a vo nat ko zó ope -ratív prog ra mok /2. ol va sat (NFH)

Fe le lõs: Nem ze ti Fej lesz té si Terv Bi zott ság

Má jus

- Be szá mo ló a mun ka vé de lem hely ze té rõl, 2005.(OMMF)

Fe le lõs: Mun ka vé del mi Bi zott ság

- A kor ked vez mé nyes nyug díj sza bá lyok fe lül vizs gá la ta(ICSSZEM)


Jú ni us

- Bér ga ran cia Alap mû kö dé sé nek át fo gó fe lül vizs gá la ta(FMM)

Fe le lõs: Bér és Kol lek tív Meg ál la po dá sok Bi zott ság

III.Az OÉT má so dik fél évi mun ka prog ram já hoz

elõ ké szí ten dõ fel ada tok

- Kon zul tá ció az új Kor mány prog ram já ról, kü lö nös te -kin tet tel a gaz da sá got érin tõ kér dé sek re

- Elõ ter jesz tés az Or szá gos Fog lal koz ta tá si Ala pít ványte vé keny sé gé rõl és a ki emelt fel ada tok ról (OFA)

- Ja vas lat az Eu ró pai Szo ci á lis Kar ta cik ke lye i nek to -váb bi ra ti fi ká lá sá ra, kü lö nös te kin tet tel a 4. és a 12. cik ke -lyek re (Tár ca kö zi bi zott ság)

- Elõ ter jesz tés a kon ver gen cia prog ram ak tu a li zált vál -to za tá ról (PM)

- Be szá mo ló a Mun ka ügyi Köz ve tí tõ és Dön tõ bí róiSzol gá lat 2005. évi mun ká já ról (MKDSZ).


a 2006. évi vil la mos ener gia-ipa ri kö zép szin tû bér- és szo ci á lis meg ál la po dás ha tá lyá nak

ki ter jesz té sé rõl

A Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló 1992. évi XXII. tör -vény [Mt.] 34. §-ának (1) be kez dé se alap ján a fog lal koz ta -tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter meg hoz ta az aláb bi

ha tá ro za tot

1. A fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter aVil la mos ipa ri Tár sa sá gok Mun ka adói Szö vet sé ge (VTMSZ),va la mint a Vil la mos ener gia-ipa ri Dol go zók Szak szer ve ze -ti Szö vet sé ge (VDSZSZ), a Bá nya és Ener gia-ipa ri Dol go -zók Szak szer ve ze te (BDSZ) és a LIGA Vil la mos ener gia-és Hõ ener gia-ipa ri Szak szer ve zet (LIGA VHSZ) együt teské rel mé re a Vil la mos ener gia-ipa ri Kol lek tív Szer zõ dés2006. évi kö zép szin tû bér- és szo ci á lis meg ál la po dás ha -tályát a gaz da sá gi te vé keny sé gek egy sé ges osz tá lyo zá sirend sze ré rõl szó ló TEÁOR ‘03. sze rin ti 40.1 vil la mos -ener gia-ter me lés és el osz tás al ága zat ban mû kö dõ va la -mennyi mun kál ta tói szer ve zet re ki ter jesz ti.

2. A ki ter jesz tés a Vil la mos ener gia-ipa ri Kol lek tív Szer -zõ dés ki ter jesz tõ ha tá lyá nak az Mt. 34. § (7) be kez dé sealap ján tör té nõ meg szün te té sé ig tart.

3. A ki ter jesz tett szer zõ dés je len ha tá ro zat köz zé té te lé neknap ján lép ha tály ba.

4. A je len ha tá ro zat tal szem ben fel leb be zés nek he lyenincs. A ha tá ro zat fe lül vizs gá la ta iránt a Kol lek tív Szer -zõ dés ha tá lya alá tar to zó ága zat ban mû kö dõ bár melyszak szer ve zet, il let ve mun kál ta tói ér dek kép vi se le ti szer -ve zet, vagy mun kál ta tó - a ha tá ro zat köz zé té te lé tõl szá -mí tott har minc na pon be lül - ke re set tel for dul hat a Fõ vá -ro si Bí ró ság hoz.

In do ko lás:

A Vil la mos ipa ri Tár sa sá gok Mun ka adói Szö vet sé ge(TMSZ), va la mint a Vil la mos ener gia-ipa ri Dol go zók Szak -szer ve ze ti Szö vet sé ge (VDSZSZ) a Bá nya és Ener gia-ipa riDol go zók Szak szer ve ze te (BDSZ) és a LIGA Vil la mos -ener gia- és Hõ ener gia-ipa ri Szak szer ve zet (LIGA VHSZ)2006. már ci us 1-jén együt tes ké rel met ter jesz tet tek elõ aVil la mos ener gia-ipa ri Kol lek tív Szer zõ dés 2006. évi bér- és szo ci á lis meg ál la po dá sá nak (a to váb bi ak ban: kol lek tívszer zõ dés mó do sí tás) - a gaz da sá gi te vé keny sé gek egy sé gesosz tá lyo zá si rend sze ré rõl szó ló TEÁOR ‘03 sze rin ti - 40.1 sz. vil la mos ener gia ter me lés és el osz tás al ága zat ba fõ te vékeny -ség sze rint be so rolt va la mennyi mun kál ta tói szer ve zet re tör -té nõ ki ter jesz té se iránt.

A fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter át te -kin tet te a ki ter jesz té si ké re lem hez csa tolt dokumentu -mokat. Meg ál la pí tot ta, hogy a kol lek tív szer zõ dés nem


tartal maz jog sza bály el le nes ren del ke zé se ket. A mó do sí -tást alá író, il let ve a ki ter jesz tés irán ti ké rel met elõ ter jesz tõmun kál ta tói és mun ka vál la lói ér dek kép vi se le ti szer ve ze -tek a rep re zen ta ti vi tást il le tõ en meg fe lel nek az Mt. 34. §-a(2)-(4) be kez dé sé ben elõ írt kö ve tel mé nyek nek.

A szer zõ dés és a ha tály ki ter jesz té sé re vo nat ko zó ké rel -met az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács Bér- és Kol lek tívMeg ál la po dá sok Bi zott sá ga 2006. áp ri lis 4-ei ülé sén meg -tár gyal ta, a mun ka adói és mun ka vál la lói ol dal a ha tály ki -ter jesz té sét ja va sol ta.

A mó do sí tás ha tá lyá nak ki ter jesz té se jog sza bá lyi ren -del ke zés be nem üt kö zik.

A fel leb be zés ki zá rá sa a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rásés szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2004. éviCXL. tör vény [Ket.] 100. § a) pont ján, a jog or vos lat ra tör -té nõ fel hí vás a Ket. 109. § (1) be kez dé sén, a Pol gá ri Per -rend tar tás ról szó ló 1952. évi III. tör vény (Pp.) 23. §-a(1) be kez dé sé nek i) pont ján, 326. §-án és 330. §-án, va la -mint az Mt. 35. §-án ala pul.

Bu da pest, 2006. áp ri lis 20.



a 2006. évi vil la mos ener gia-ipa ri kö zép szin tû bér- és szo ci á lis meg ál la po dás ról

amely lét re jött

- a Vil la mos ipa ri Tár sa sá gok Mun ka adói Szö vet sé ge,va la mint

- a Vil la mos ener gia-ipa ri Dol go zók Szak szer ve ze ti Szö -vetsége,

- a Bá nya- és Ener gia ipa ri Dol go zók Szak szer ve ze tekö zött,

- a LIGA Vil la mos ener gia- és Hõ ener gia-ipa ri Szak -szer ve ze tek

egyet ér té sé vel.

Fe lek az OÉT meg ál la po dás fel té te le it és cél ja it ala pulvéve, (az ab ban fog lalt jö ve del me zõ sé gi és ha té kony sá gikri té ri u mok el éré sét cé lul tûzve) az aláb bi ak ban ál la pod -nak meg:

1. A meg ál la po dás ha tá lya alá tar to zó tár sa sá gok nál2006. egé szé re vo nat ko zó an a brut tó át lag ke re set-nö ve -kedés mi ni má lis mér té ke 4,5%.

2. Az 1. pont ban fog lal tak tel je sít he tõ sé ge ér de ké ben aFe lek együtt mû köd nek a ha té kony ság nö ve lé se te rén éselõ se gí tik, hogy az OÉT irány el vek ben fog lalt hatékony -sági kö ve tel mé nyek a vil la mos ener gia-ipar ban is tel je sül nek.

3. A fe lek ab ból in dul nak ki, hogy a fo gyasz tói ár szín -vo nal éves át lag ban 2%-nál na gyobb mér ték ben nem nö -ve ke dik. 2%-nál na gyobb fo gyasz tói ár szín vo nal emel ke -dé se ese tén en nek ke ze lé se a he lyi ill. a tár sa ság cso portszo ci á lis part ne re i nek kom pe ten ci á ja leg ké sõbb 2006. no -vem ber 15-ig.

4. Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy 2006. ja nu ár 1-jeiha tállyal a meg ál la po dás ha tá lya alá tar to zó tár sa sá gok náltel jes mun ka idõs sta tisz ti kai ál lo mány ban lé võk re vo nat -ko zó an a mi ni mál bér össze ge 63 500 Ft/hó. Fe lek cé lul tû -zik ki, hogy a dif fe ren ci ált mi ni mál bér be ve ze té sé rõl azága za ti kol lek tív szer zõ dés tár gya lá sa so rán ál la pod nakmeg.

5. A mun kál ta tók kö te le zett sé get vál lal nak arra, hogy2006-ban éves szin ten a jó lé ti és szo ci á lis jut ta tá sok 1 fõrejutó ér té két mi ni má li san az inf lá ci ó nak meg fe le lõ en nö ve -lik. Ez a meg ál la po dás azon ban nem le het kor lá to zó jel le -gû hi vat ko zá si alap az Ága za ti Kol lek tív Szer zõ dés mó do -sí tá sá ra irá nyu ló tár gya lá sok so rán az egyes bé ren kí vü lijut ta tá sok mér té ké nek meg ha tá ro zá sa kor.

6. A Fe lek to vább ra is ki emel ke dõ je len tõ sé get tu laj do -ní ta nak an nak, hogy a jól kép zett, sok ol da lú gya kor la ti is -me re tek kel ren del ke zõ szak mun ká sok bé re zé si fel té te leija vul ja nak. Ajánl ják a he lyi szo ci á lis part ne rek nek, hogy a bér fej lesz tés so rán meg kü lön böz te tett fi gyel met for dít sa -nak a szak mun ká sok munkakörül mé nyeinek és ja va dal -ma zá si fel té te le i nek ja ví tá sá ra.

7. Fe lek fel ké rik azon tár sa sá gok szo ci á lis part ne re it,ahol 20 perc mun ka kö zi szü net mun ka idõ be való be épí té -sé rõl, vagy az azt ki vál tó meg ol dás ról a he lyi meg ál la po -dás még nem szü le tett meg, hogy a tár gya lá so kat a meg ál -la po dás ra tö re ked ve foly tas sák és le he tõ ség sze rint 2006.jú li us 1-jéig ered mé nye sen fe jez zék be.

8. Fe lek meg ál la pod nak ab ban, hogy je len meg ál la po -dás ré szét ké pe zi a Vil la mos ener gia-ipa ri Kol lek tív Szer -zõ dés nek, és együt te sen ké rik an nak ki ter jesz té sét.

9. Je len meg ál la po dás ak kor lép ha tály ba, ha az alá írókil le té kes fó ru mai jó vá hagy ják.

Bu da pest, 2006. február 23.

A mun kál ta tói szö vet ség ol da lá ról:

Dr. Jan ka Má ria s. k.,

VTMSZ el nök

A szak szer ve ze tek ol da lá ról:

Gál Re zsõ s. k., Rabi Fe renc s. k., VDSZSZ el nök BDSZ el nök

Egyed Fe renc s. k.,LIGA VHSZ el nök


T á j é k o z t a t á s

a Fel nõtt kép zé si Akk re di tá ló Tes tü letSzer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za táról

A fel nõtt kép zés te rü le tén a kép zést foly ta tó in téz mé -nyek és prog ra mok mi nõ sé gé nek hi te le sí té sé re és a mi nõ -sí tés el vég zé sé re a fel nõtt kép zés rõl szó ló 2001. évi CI. tör -vény (to váb bi ak ban: az Fktv.) alap ján a fog lal koz ta tás po -li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter ha tás kö re a Fel nõtt kép zé siAkk re di tá ló Tes tü let (to váb bi ak ban: a FAT) lét re ho zá sa.

A FAT fel ada ta it, mû kö dé sét az Fktv. a fel nõtt kép zéstfoly ta tó in téz mé nyek és a fel nõtt kép zé si prog ra mok akk re -di tá ci ó já nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 22/2004. (II. 16.)Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: a Kor mány ren de let),illet ve az akk re di tá ci ós el já rás és kö ve tel mény rend szer rész -letes sza bá lya i ról szó ló 24/2004. (VI. 22.) FMM ren de let(a to váb bi ak ban: FMM rend.) ha tá roz za meg.

I. A FAT szer ve ze ti fel épí té se

I.1. A FAT tes tü le te

1. A FAT az Fktv. 13. § (1) és (2) be kez dé sé ben meg ha tá -ro zott fel ada tok el lá tá sá ra lét re ho zott - leg fel jebb - 17 fõ bõlálló füg get len szak mai tes tü let, amely nek tag ja it a fog lal koz -ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter (a to váb bi ak ban: mi -nisz ter) kéri fel.

2. A FAT ülé se in a FAT min den tag ja sza va za ti jog galren del ke zik. Sem a sza va za ti jog, sem a FAT-tag ság galössze füg gõ egyéb jo gok nem ru ház ha tók át.

3. A FAT ülé sén ál lan dó meg hí vott ként, ta nács ko zá sijog gal a Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság (a to váb bi ak ban: MAB) egy kép vi se lõ je, a FAT Tit kár ság ve ze tõ je és jogivég zett sé gû mun ka tár sa, il let ve a Fog lal koz ta tás po li ti kaiés Mun ka ügyi Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: FMM) Fel -nõtt kép zé si Fõ osz tá lyá nak kép vi se lõ je vesz részt.

4. Ta nács ko zá si jog gal ve het nek részt a FAT ülé se inegyes na pi ren di pon tok tár gya lá sá nál a jog sza bá lyok ál talmeg ha tá ro zot ta kon és az ál lan dó meg hí vot ta kon túl a FAT ál tal fel kért sze mé lyek, akik re a FAT el nö ke tesz javas -latot.

5. A FAT-nak nem le het tag ja olyan sze mély, aki tag jaaz Or szá gos Fel nõtt kép zé si Ta nács nak.

6. Az in téz mény- vagy prog ram-akk re di tá ci ó val kap -cso la tos dön té sek ben, to váb bá a szak bi zott sá gok ja vas la -tá nak meg ho za ta lá ban sem ta nács ko zá si jog gal, sem sza -va za ti jog gal nem ve het részt az a tag, aki vel szem benössze fér he tet len sé gi ok áll fenn.

7. A FAT tag ja va la mely ügy ben össze fér he tet len nekte kin ten dõ, ha a tag az ügy ben érin tett in téz ménnyel fog -lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony ban, vagy más anya gi el -len szol gál ta tás sal járó szer zõ dé ses vi szony ban áll, to váb -bá aki tõl bár mely más ok nál fog va az ügy tár gyi la gos meg -íté lé se nem vár ha tó el.

8. Össze fér he tet len ség ese tén a Kor mány ren de let10. § (4) be kez dé sé ben, va la mint a köz igaz ga tá si ha tó sá gi

eljárás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2004. éviCXL. tör vény 42-43. §-ában fog lal tak sze rint kell el jár ni.

9. A FAT mû kö dé se so rán fi gye lem be ve szi a MAB ha -tá ro za ta it és ja vas la ta it.

10. A FAT te vé keny sé gé vel kap cso la tos ügy vi te li mun -kát a FAT Tit kár ság vég zi, és ülé se in a Tit kár ság mun ka -tár sai hi va tal ból van nak je len.

I.2. A FAT tag jai:

1. A FAT tag ja it a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyimi nisz ter kéri fel és bíz za meg két éves idõ tar tam ra.

2. A FAT tag já nak meg bí za tá sa meg szû nik:

a) a meg bí zá si idõ tar tam el tel té vel,

b) le mon dás sal,

c) a tag ha lá lá val,

d) fel men tés sel,

e) vissza hí vás sal.

3. A FAT el nö ke a FAT tag já nak fel men té sé re ja vas la -tot tesz a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter -nek, amennyi ben a tag a FAT mun ká já ban há rom hó na potmeg ha la dó idõ tar tam ban nem vesz részt.

4. A FAT el nö ke és tag jai je len Szer ve ze ti és Mû kö dé siSza bály zat (SzMSz) 1., il let ve 2. szá mú mel lék le te sze rin ti össze fér he tet len sé gi, il let ve ti tok tar tá si nyi lat ko za tot kö -te le sek ten ni.

I.3. A FAT tag ja i nak tisz te let dí ja

1. A FAT tag jai tisz te let díj ban ré sze sül nek, amely nekmér té két a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz teréven te ál la pít ja meg.

2. A FAT tag ja tisz te let díj ban ak kor ré sze sül, ha az ülé senés a dön tés ho za tal ban részt vesz.

I.4. A FAT jog kö re

1. A FAT:

a) dönt a fel nõtt kép zést foly ta tó in téz mény és program -akkreditáció irán ti ké re lem tár gyá ban;

b) vég zi az akk re di tált fel nõtt kép zést foly ta tó in téz mé nyek és az akk re di tált fel nõtt kép zé si prog ra mok el len õr zé sét, azel len õr zés ta pasz ta la ta i ról tá jé koz tat ja a mi nisz tert;

c) mû kö dé sé rõl fél éven te be szá mo lót ké szít a minisz -ternek.

2. A FAT fel ada tai közé tar to zik to váb bá:

a) a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat el fo ga dá sa és an nakmó do sí tá sa,

b) az akk re di tá ci ós kö ve tel mény rend szer és el já rás rendvé le mé nye zé se,

c) a szak bi zott sá gok lét re ho zá sá ról, fel ada ta i ról, össze -té te lé rõl való dön tés,

d) a Nem ze ti Fel nõtt kép zé si In té zet (to váb bi ak ban:NFI) ál tal nyil ván tar tott akk re di tált fel sõ ok ta tá si in téz mé -nyek és prog ra mok akk re di tá ci ós lajst rom szám mal tör té nõ el lá tá sa,


e) mind azon kér dé sek ben való dön tés, ame lyet az SzMSz a FAT ha tás kö ré be utal.

3. A FAT dön té se i nek elõ ké szí té sé ben az NFI mû kö -dik köz re az Fktv. 7. §-ában va la mint a Kor mány ren de let8-9. §-ában meg ha tá ro zot tak sze rint.

I.5. Az el nök

1. A FAT-ot az el nök kép vi se li.

2. A FAT el nö két a FAT tag jai kö zül a fog lal koz ta tás po -li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter bíz za meg há rom éves idõ -tar tam ra.

3. Az el nök

a) össze hív ja és ve ze ti a FAT ülé se it,

b) ko or di nál ja a szak bi zott sá gok, va la mint a FAT Tit -kár ság ve ze tõ jén ke resz tül a tit kár ság szak mai te vé keny -ségét,

c) az akk re di tá ci ós el já rás so rán ki ren de li a szak ér tõ ket,il let ve a szak ér tõi bi zott ság tag ja it,

d) gon dos ko dik a FAT ha tá ro za ta el len be nyúj tott fel -leb be zés mi nisz ter hez tör té nõ fel ter jesz té sé rõl.

4. Az el nö köt - aka dá lyoz ta tá sa ese tén - az ál ta la meg -bízott tag kép vi se li.

I.6. A szak bi zott ság

1. A FAT fel ada tai el lá tá sa ér de ké ben

a) in téz mény-akk re di tá ci ós,

b) prog ram-akk re di tá ci ós (nyel vi-, és egyéb prog ram),

c) szak ér tõi ügyek kel fog lal ko zó, va la mint

d) el len õr zé si

szak bi zott sá go kat mû köd tet het.

2. A szak bi zott sá gok a FAT vé le mé nye zõ, ja vas lat te võ,dön tés-elõ ké szí tõ bi zott sá gai.

3. A szak bi zott sá gok lét szá ma mi ni mum 3 fõ le het.

4. A szak bi zott sá gok tag ja it a FAT tag jai kö zül a FATel nö ke kéri fel. Ugyan az a sze mély csak egy szak bi zott ságtag ja le het. A FAT tag jai ta nács ko zá si jog gal bár mely bi -zott ság mun ká já ban részt ve het nek.

5. A szak bi zott ság ha tá ro za ti ja vas la tot ter jeszt a FATelé

a) in téz mé nyi akk re di tá ci ós,

b) prog ram akk re di tá ci ós,

c)szak ér tõk kel kap cso la tos, va la mint

d) el len õr zé si ügyek ben.

6. A szak bi zott ság el lát ja a FAT, il let ve a FAT el nö keál tal ki je lölt egyéb fel ada to kat.

I.7. A szak bi zott ság el nö ke

1. A szak bi zott ság el nö ke fel adat kör ében el jár va ko or -di nál ja a szak bi zott ság mun ká ját.

2. A szak bi zott sá gok el nö ke it a FAT el nö ke je lö li ki.

I.8. A szak ér tõk

1. Az akk re di tá ci ós el já rás ban a szak ér tõ ket, il let ve aszak ér tõi bi zott ság tag ja it az FMM ál tal ve ze tett or szá gos

szak ér tõi nyil ván tar tás ba fel vett szak ér tõk kö zül kell ki -ren del ni.

2. A szak ér tõk kel szem be ni kö ve tel mé nye ket a 10/2003.(VII. 31.) FMM ren de let ha tá roz za meg.

3. A szak ér tõk te vé keny sé gü kért a 7/2002. (XII. 6.)FMM ren de let sze rin ti dí ja zás ban ré sze sül nek. A ki fi ze tésfel té te le it a NFI gaz dál ko dá si sza bály za ta rög zí ti.

I.9. A szak ér tõi bi zott ság

1. Az in téz mény-akk re di tá ci ós el já rás le foly ta tá sá ra aFAT el nö ke leg fel jebb 3 fõs szak ér tõi bi zott sá got ren delki, és egy ide jû leg ki je lö li a szak ér tõi bi zott ság el nö két is.

2. A prog ram-akk re di tá ció le foly ta tá sá ra a FAT el nö kekét, egy más tól füg get len szak ér tõt ren del ki.

3. Nem je löl he tõ szak ér tõi bi zott sá gi tag nak, il let veszak ér tõ nek olyan sze mély, aki az érin tett in téz ménnyelfog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony ban áll, to váb bá aki -tõl bár mely más ok nál fog va az ügy tár gyi la gos meg íté lé se nem vár ha tó el.

4. A szak ér tõi bi zott ság tag jai kö zöt ti fel adat meg osz tást a ta gok kal egyez tet ve a bi zott ság el nö ke ha tá roz za meg.

5. A szak ér tõi bi zott ság szak vé le mé nyét a Nem ze ti Fel -nõtt kép zé si In té zet hez (a to váb bi ak ban: NFI) nyújt ja be,amely gon dos ko dik a szak vé le mény nek a szak bi zott ság -hoz tör té nõ el jut ta tá sá ról. A prog ram-akk re di tá ci ós el já rás so rán ké szí tett szak vé le ményt a szak ér tõk kü lön-kü lön jut -tat ják el az NFI-hez, amely to váb bít ja azt a szakbizott -sághoz.

II. A FAT mû kö dé si rend je

II.1. A FAT ülé se

1. A FAT ülé sét az el nök hív ja össze, a tes tü le ti ülé sen el -fo ga dott ülés terv ben meg ha tá ro zott idõ pon tok ra. Az üléster ve zett na pi rend jét és az azok hoz kap cso ló dó anya go kat, mel lék le te ket a ta gok az ülést meg elõ zõ en leg alább 8 nap -pal ko ráb ban kell, hogy kéz hez kap ják. A ta gok nak a FATTit kár sá ga a meg hí vót, a na pi ren det sze mé lyes e-ma il cí -mük re kül di, az azok hoz kap cso ló dó anya go kat, mel lék le -te ket az NFI szer ver gé pén lét re ho zott, jel szó val vé dettpos ta fi ók ba he lye zi.

2. A FAT bár mely tag ja és a FAT Tit kár ság ve ze tõ je ja -vas la tot te het va la mely ügy na pi rend re tû zé sé re. A na pi -ren di ja vas la tot, az ülést meg elõ zõ en leg alább 8 nap palkell a FAT el nö ké hez írás ban el jut tat ni. A ja vas lat na pi -rend re tû zé sé rõl a FAT ülé se dönt a na pi rend el fo ga dá saso rán.

3. Az ülé se ket a FAT ál tal el fo ga dott ülés terv sze rint, de éven te leg alább hat al ka lom mal össze kell hív ni.

4. A FAT ta gok leg alább egy har ma da, az ok és a célmeg je lö lé sé vel írás ban rend kí vü li ülés össze hí vá sát kez -de mé nyez he ti.


5. Az ülést az el nök - aka dá lyoz ta tá sa ese tén az ál ta lameg bí zott tag - ve ze ti.

6. Az ülés meg nyi tá sa után az el nök meg ál la pít ja a ha tá -ro zat ké pes sé get, majd ja vas la tot tesz a na pi rend el fo ga dá -sá ra.

7. A FAT ha tá ro zat ké pes, ha azon a FAT tag ja i nak leg -alább a két har ma da je len van.

8. A FAT ülé sé rõl hang fel vé tel és em lé kez te tõ ké szül.Az em lé kez te tõ nek tar tal maz nia kell az ülé sen el hang zottja vas la to kat, az azok ra ho zott dön té se ket, va la mint az akk -re di tá ci ós ha tá ro za to kat táb lá za tos for má ban. Az em lé kez -te tõ mel lék le te az ülés ere de ti alá írá sok kal el lá tott je len lé ti íve. Az ülés rõl ké szí tett tel jes hang anya got CD-n archi -válni kell. Az em lé kez te tõt a FAT el nö ke, a FAT Tit kárság -vezetõje, va la mint egy FAT tag írja alá.

II.2. Dön tés ho za tal1. A FAT a ha tá ro za ta it egy sze rû szó több sé gé vel hoz za

meg. A ta gok a ja vas la tok ról „igen”, vagy „nem” sza va -zás sal fog lal nak ál lást.

2. A FAT egy sze rû szó több ség gel, tit kos sza va zás saldönt a FAT tag ja i nak sze mé lyét érin tõ ügyek ben. Sza va -zat egyen lõ ség ese tén az el nök sza va za ta dönt.

3. A FAT a ha tá ro za ta it írás ba fog lal ja.

II.3. Az SzMSz ha tály ba lé pé se

1. Je len SzMSz a mi nisz te ri jó vá ha gyás idõ pont já tól al -kal maz ha tó.

Jó vá ha gyom:



1. szá mú mel lék let a Fel nõtt kép zé si Akk re di tá ló Tes tü let Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá hoz

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

Alul írott ……………………………………….., mint a Fel nõtt kép zé si Akk re di tá ló Tes tü let - to váb bi ak ban: FAT -tag ja tu do má sul ve szem, hogy a 22/2004. (II. 16.) Korm. ren de let 10. § (3) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint a FAT in téz -mény- és prog ram-akk re di tá ci ó val kap cso la tos dön té sé ben sza va za ti jog gal nem ve he tek részt, amennyi ben az adottügy ben érin tett in téz ménnyel fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony ban ál lok.

Ugyan csak nem ve he tek részt sza va za ti jog gal a dön tés ben, ha bár mely ok ból az ügy tár gyi la gos meg íté lé se tõ lemnem vár ha tó el.

Fen ti ek alap ján fe le lõs sé gem tu da tá ban ki je len tem, hogy a Korm. ren de let 10. § (4) be kez dés sze rint a ve lem szem beneset le ge sen fenn ál ló ki zá rá si okot a FAT el nö ké nek kö te les va gyok be je len te ni.

A be je len té si kö te le zett ség tel je sí té sé ért a je len nyi lat ko zat alá írá sá val fe le lõs sé get vál la lok.

Kelt: ………………………………………………..

……………………………………….. alá írás

* * *

2. szá mú mel lék let a Fel nõtt kép zé si Akk re di tá ló Tes tü let Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá hoz

TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT

Alul írott ……………………………………………………., mint a Fel nõtt kép zé si Akk re di tá ló Tes tü let - to váb bi ak -ban: FAT - tag ja tu do má sul ve szem, hogy az in téz mény- és prog ram-akk re di tá ci ós el já rá sok so rán tu do má som ra ju tottté nyek és ada tok te kin te té ben ti tok tar tá si kö te le zett ség ter hel.

A fen ti ek sze rint ál ta lam meg is mert, té nye ket és ada to kat elõ ze tes en ge dély hi á nyá ban har ma dik sze mély nek ki nemad ha tom.

Je len ti tok tar tá si nyi lat ko za tom vo nat ko zik az el já rá sok so rán ke let ke zett do ku men tu mok tar tal má ra is.

Fen ti ek alap ján fe le lõs sé gem tu da tá ban ki je len tem, hogy a je len nyi lat ko zat alá írá sá val a ti tok tar tá si kö te le zett ségmeg tar tá sá ért fe le lõs sé get vál la lok.

Kelt: ……………………………..…………..

……………………………………….. alá írás

T á j é k o z t a t á s

új ma gyar nem ze ti szab vá nyok ról

A Ma gyar Szab vány ügyi Tes tü let (MSZT) ügy ve te tõigaz ga tó ja a nem ze ti szab vá nyok ról szó ló 1995. éviXXVIII. tör vény 8. §-a alap ján a kö vet ke zõ nem ze ti szab -vá nyo kat tet te köz zé.

(A Mun ka ügyi Köz löny 2006. évi 4. szá má ban meg je -lent szab vá nyok foly ta tá sa).

A szab vá nyok meg vá sá rol ha tók vagy meg ren del he tõk azMSZT Szab vány bolt ban (1091 Bu da pest IX., Ül lõi út 25., le -vél cím: Bu da pest 9., Pf. 24., 1450, te le fon: 456-6893, te le fax: 456-6884), il let ve elekt ro ni kus for má ban be sze rez he tõk awww.mszt.hu/we ba ru haz cí men.

MSZ 21470-50:2006Kör nye zet vé del mi ta laj vizs gá la tok. Az összes és az old -

ha tó to xi kus elem-, a ne héz fém- és a króm(VI)tar ta lommeg ha tá ro zá sa

- Az MSZ 21470-50:1998 he lyett -

MSZ ETSI TS 102 042:2006Elekt ro ni kus alá írá sok és inf ra struk tú rák (ESI). Nyil vá -

nos kulcs ta nú sít vá nyát ki bo csá tó hi te le sí tés-szol gál ta tók ravo nat ko zó sza bály za tok kö ve tel mé nyei

MSZ ISO/IEC 27001:2006Infor ma ti ka. Biz ton ság tech ni ka. Az in for má ci ó biz ton ság

irá nyí tá si rend sze rei. Kö ve tel mé nyek- Az MSZE 17799-2:2004 he lyett -

MSZ ISO/IEC TR 18044:2006In for ma ti ka. Biz ton ság tech ni ka. Az in for má ció biz ton -

sá gi in ci den sek ke ze lé se

MSZ EN ISO 140-1:1997/A1:2006Akusz ti ka. Épü le tek és épü let ele mek hang szi ge te lé sé -

nek vizs gá la ta. 1. rész: Ke rü lõ utas hang át vi tel nél kü li la -bo ra tó ri u mi mé rõ he lyi sé gek re vo nat ko zó kö ve tel mé nyek.1. mó do sí tás: Könnyû szer ke ze tû ket tõs fa lak vizs gá la tinyí lá sá nak ke re té re vo nat ko zó kö ve tel mé nyek (ISO140-1:1997/AM 1:2004)

- Az MSZ EN ISO 140-1:2000 mó do sí tá sa -

MSZ EN ISO 140-3:1995/A1:2006Akusz ti ka. Épü le tek és épü let ele mek hang szi ge te lé sé nek

vizs gá la ta. 3. rész: Épü let ele mek lég hang szi ge te lé sé nek la -bo ra tó ri u mi vizs gá la ta. 1. mó do sí tás: Könnyû szer ke ze tûket tõs fa lak be épí té si út mu ta tó ja (ISO 140-3:1995/AM1:2004)

- Az MSZ EN ISO 140-3:1998 mó do sí tá sa -

MSZ EN 81-70:2006Fel vo nók szer ke ze té nek és be épí té sé nek biz ton sá gi elõ -

írá sai. A sze mély- és te her fel vo nók spe ci á lis al kal ma zá sai. 70. rész: Fo gya ték kal élõk ál tal is igény be ve he tõ fel vo nók

- Az MSZ EN 81-70:2004 he lyett -

MSZ EN 12697-1:2006Aszfalt ke ve ré kek. Me leg asz falt ke ve rék vizs gá la ti mód -

szerei. 1. rész: Old ha tó kö tõ anyag-tar ta lom- Az MSZ EN 12697-1:2002 he lyett -

MSZ EN 12697-40:2006Aszfalt ke ve ré kek. Me leg asz falt ke ve rék vizs gá la ti mód -

szerei. 40. rész: Hely szí ni víz ve ze tõ ké pes ség

MSZ EN 12697-42:2006Asz falt ke ve ré kek. Me leg asz falt ke ve rék vizs gá la ti mód -

szerei. 42. rész: A dur va ide gen anyag mennyi sé ge a visz -szanyert asz falt ban.


A Mun ka Tör vény köny ve ma gya rá za tokkal

2006

A VERZÁL KONZULT PRESSZ KFT csak úgy, mint az el múlt év ti zed ben a mun ka ügyi sza bá lyok par la men ti mó do -sí tá sát kö ve tõ en 2006 már ci u sá ban je len te ti meg a Mun ka Tör vény köny ve ma gya rá za tok kal címû ki ad vá nyát.

A ki ad vány a Mun ka Tör vény köny ve 2006. évi mó do sí tá sát is fi gye lem be véve tar tal maz za a tör vény könyv ha tá lyosszö ve gét.

A vál to zá sok kö zül ki eme lés re ke rült:

- a mun kál ta tói nyi lat ko za tok pos tai kéz be sí té sé re vo nat ko zó meg vál to zott sza bály,

- a fel mon dá si ti la lom új sza bá lyai,

- a mun ka vi szony meg szün te tés sel össze füg gés ben ki adan dó ira tok és el szá mo lás sza bá lyai,

- a mun ka ren dek és a tel je sít mény kö ve tel mé nyek új sza bá lyai,

- va la mint a mun ka erõ-köl csön zés re vo nat ko zó új sza bá lyok.

A ki ad vány tar tal maz za a bí rói gya kor lat is mer te té sét, a Leg fel sõbb Bí ró ság vo nat ko zó dön té se it, a köz al kal ma zot tak, il let ve a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló tör vé nye ket és a leg fon to sabb mun ka ügyi sza bá lyo kat is.

A kö tet szer zõi:

Dr. Kiss György egye te mi ta nár

Dr. Hor váth Ist ván a FMM jogi fõ osz tály nak ve ze tõ je

Dr. Pet hõ Ró bert ügy véd

A ki ad vány ára: 5250 Ft, Adó per Szám vi tel elõ fi ze tõk ré szé re: 4200 Ft, klub tag ja ink ré szé re: 2625 Ft.

VERZÁL KONZULT PRESSZ KFT1067 Bu da pest, Te réz krt. 8. III/25.

Te le fon: 343-1566, 343-1567, 343-1569Fax: 321-6424

E-ma il: ver zal net@ver zal net.huNYTSZ: 01-0751-04 akk re di tá ci ós lajst rom szám: AL-1204



Szer kesz ti a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um, 1054 Bu da pest V., Al kot mány u. 3.A szer kesz té sért fe le lõs: dr. Hor váth Ist ván, tel.: 472-8246. Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó 1085 Bp., So mo gyi Béla utca 6. Fe le lõs ki adó: dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó.Szer kesz tõ sé gi Iro da: Bp. VIII., So mo gyi Béla u. 6. Te le fax: 266-5099.

Elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nál, 1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6.1394 Bu da pest 62. Pf.: 357, vagy fa xon 318-6668.Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a Fáma Rt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon/fax: 266-6567.In for má ció: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mel lék.Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alat ti köz löny bolt já ban vagya Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. (be já rat a Do hány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz löny Cent rum ban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275),il let ve meg ren del he tõ a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.Éves elõ fi ze té si díja: 13 860 Ft. Egy pél dány ára: 1472 Ft.A hir de té sek fel vé te le a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nál (1085 Bp., So mo gyi Béla utca 6.) tör té nik.Amennyi ben a meg ren de lõ hir de té sé ben emb lé mát kí ván meg je len tet ni, azt tar to zik a meg ren de lés hez fo tó zás ra al kal mas mó donmel lé kel ni. A ki adó az elõ fi ze té si díj év köz be ni eme lé sé nek jo gát fenn tart ja.HU ISSN 1589-2506

For ma ké szí tés: TYPO 2000 Kft.06.1561 - Nyom ja: a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó La jos mi zsei Nyom dá ja. Fe le lõs ve ze tõ: Bur ján Nor bert ve zér igaz ga tó-he lyet tes.

a foglalkoztatÁspolitikai És munkaÜgyi …

Documents