A SZEMÜVEG.

Az öregkori messzelátóság beköszönése másforma érzést kelt. Öregedni senki sem szeret ; a meddig csak lehet, áltatja magát az ember, hogy még mindig erős a szeme, úgy hogy többnyire jóval később szánja rá fejét a szemüveg megszerzésére, mintsem koránál fogva megilletné. Kivált a hölgyeket lepi meg bizonyos fájó érzés, mikor az öregedés nemcsak az első ráncz és az első ősz hajszál képé­ben, hanem szemükben is érezteti melankóliát keltő hatását. Még jó, ha vigasztalásúl kínálkozik, hogy a sok kézimunka vagy akár a sírás rontotta meg a szem et; azt maguknak sem szeretik bevallani, hogy a negyvenötödik esztendő közelgése diktálja a pápaszemet. Vigasztalásúl ajánlhatom a hölgyek figyelmébe, hogy a pápaszem immár hatszáz éves jubileumát üli ebben az évtizedben, a melynek végéhez értünk. Hatszáz év óta hány millió hölgy hordta már orrán az öregség igáját. C sa p o d i I s t v á n .

A füsttelen puskapor.

A közönséges puskapor használata akár hadi, akár tengerészeti czélokra, akár aknarobbantáskor, sőt vadászaton is sokszor nagy alkalmatlansággal jár a fellobbanásakor képződő füst miatt. Meg­esik viszont az is, hogy csataközben a puskatűz vagy ágyúzás okozta füstfelhő majd csak egyik, majd mindkét hadakozó félnek nagy hasznára van.

Ezt a füstképződést meggátolni avagy csökkenteni egész az utóbbi időkig jóformán nem is igyekeztek, ki­véve a vadászfegyvereknél; minthogy azonban a fiistfellegek alkalmatlansága egy-egy szomszédágyú elsütésekor, vagy a kétcsövű fegyver első lövése után nyilvánvaló : 1846-ban, a robbanó gya­pot feltalálása után, az új találmányban keresték azt a szert, a mely a tüzelő fegyver kezelését könnyíteni és kelleme­sebbé tenni van hivatva.

A robbanó gyapot s a közönséges puskapor elégésekor vagy felrobbanása­kor végbemenő chemiai folyamatok egybevetéséből könnyen érthető, hogy miért képződik füst csak az utóbbi eset­ben. Az első robbanásának termékei ugyanis mind gázneműek, és a képződő víz láthatatlan gázként van jelen. Ellenben

a puskapor elnevezésbe foglalt anyagok mind salétromnak vagy egyéb fémnitrát­nak faszénnel, vagy más, különböző, sze- nesített növényi anyagokkal és kénnel való, változó arány szerinti elegyei. A keletkező termékeknek nagy része még magas hőfokon sem gáznemű. A puska­por ellobbanásakor e testek részben mint olvadt üledék rakódnak le a puskacső­ben, eltisztátlanítván a csövet, többi részök pedig rendkívül finomra el­oszolva, a robbanás közben fejlődött gá­zokkal és gőzökkel együtt elszáll; ez a puskapor füstje.

A rendes puskapor robbanása termé­keinek e szilárd termékek 50-nél több százalékát is teszik. Az a sűrű fehér füst, a mely olyankor felszáll, részben nagyon finomra oszlott káliumkarbonátból, rész­ben káliumszulfátból áll, a melyek a robbanás egyik szilárd termékéből, a káliumszulfidból keletkeznek abban a pillanatban, mikor a gázok nyomása a csőből kilöki.

Más robbanó szerek füstje úgy jő létre, hogy valamely termék fejlődése­kor gőzalakú ugyan, de arra mindjárt megsűrűdik és parányi részekből vagy búborékokból álló felleget alkot. így

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A FÜSTTELEN PUSKAPOR.

keletkezik a higanyfulminát robbanása­kor a higanygőz ; ammoniumnitrát és szén keverékének vagy pikrinsav rob­banásakor vízgőz.

A különböző országok hadseregei használta puskaporfajoknak egész a jelen korig nagyon kevéssé különbözött a chemiai összetétele. A szén, kén és sa­létrom aránya csaknem azonos volt. Ez a keverék, valamint a szén minősége s a készítés módja sok ideig alig változott valamicskét. Ez az észrevétel még az ágyúba való poron véghez vitt sokféle el­járásra is áll.

A belől simafalú ágyúknak vont csővűekkel való helyettesítése a krimi háború után, továbbá a fegyverek messze- hordásának és méreteinek növekedése, a mely lépést tartott a hajók és erősségek pánczélozásával: a puskapor tulajdonsá­gainak módosítására czélzó oly irányú kisérleteket vontak maguk után, hogy a por mindenféle kaliberű fegyverbe hasz­nálható legyen; mert az új tüzérség ere­jét nem fejthette volna ki teljesen, ha ugyanazt a robbantó anyagot használták volna különbség nélkül akármilyen ka­liberű ágyúba.

A robbanás erejét azzal iparkodtak szabályozni, hogy az atómról atómra, vagy a töltést alkotó tömeg minden ré­szecskéjén keresztül való erőátvitel gyor­saságát módosították. Ezt az eredményt eleinte csak azzal akarták elérni, hogy a por szemjének nagyságát, alakját, sűrű­ségét és keménységét változtatták; mert azt hitték, hogy a salétrom, szén és kén általánosan alkalmazott aránya körül­belül megfelel annak az aránynak, a me­lyet a kellő hatás maximumának eléré­sére elméletileg megállapítottak ; és így az mutatkozott helyesnek, hogy a puska­pornak inkább fizikai és mechanikai sa­játságait törekedjenek módosítani, mint összetételét vagy chemiai tulajdonságait.

Azokat a puskaporfajokat, a melye­ket e praktikus és egyjárást tudomá­nyos kisérletek eredményekép a tüzér­ség alkalmazott, s a melyeknek néhá- nya kitűnőnek bizonyult, két külön tí­pusba sorozhatni. Az egyik úgy készül

hogy többé-kevésbbé összesajtolt fekete puskapor-pogácsát körülbelül egyenlő szeművé apróznak, a szemecskék éleit le­koptatják és simára horzsolják. Ez csak tökéletesítése volt a régi szemecskés puskapornak, a milyet puskába is, ágyúba is rendesen használtak. A tüzér­ség ezt a fajta puskaport alkalmazta s némely üteg mai napig is ilyen nagy­szemű port használ.

A másik típusnak megfelelő a régi fajta puskaporok között nincs. E típus azon theoretikus eszmében gyökerezik, hogy hasonló feltételek mellett használt egyazon puskapornak azonos eredménye nem csak összetételétől függ, hanem a sűrűség, az alak és a belső szerkezet azonosságától is egy-egy töltés szemecs- kéi közt. Hogy ezt az eredményt elérhes­sék, vagy legalább megközelíthessék, próbára egyenlően finom és száraz puska­port kellett készíteni; e keverékből egyenlő mennyiséget kellett kiszabott időig egyenlő formában egyenlő nyomás alatt tartani, egyéb feltételek is lehető­leg egyenlők lévén mindkét részen. Ép ilyen azonosan kellett a szárítás és elké­szítés többi míveletein végig is eljárni.

Tüzérségünk* egyetlen fajta puska­pora, a melynek készítésében e föltétele­ket megtartották, az úgynevezett golyós puskapor {pellet powder). Apró henger­kékből áll ez, a melyek azért vannak félig kifúrva, hogy lobbanásra való felszínök nagyobb legyen.

Ilyen puskaporral kisérleteztek az­után ; de más fajtákkal is, a melyek ugyan hasonló elv szerint voltak készítve, de a nélkül, hogy a hengeres formákba való sajtolás előtt az egyenlő szárazság és elaprózottság föltételeit tökéletesen megtartották volna. E kísérletekből az tűnt ki, hogy a ballisztikai tulajdonságok egyöntetűsége ép olyan tökéletesen, sőt még gyorsabban érhető el, ha a finoman összevegyített puskaporfajták tömött- ségre, keménységre vagy egyéb tulaj­donságukra nézve némileg eltérők, sem-

* Az angol tüzérséget kell érteni.S z e r k .

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

3 6 2 A FÜSTTELEN PUSKAPOR.

mint ha egyazon töltés összes alkotó részei feltétlenül egyenlők.

A mikor a puskapor ballisztikai tu­lajdonságainak módosítása a mi figyel­münket magára kezdte vonni, már ak­kor az Egyesült-Államokban Rodman és Doremus régen tanulmányozták. Do- remus volt az első, a ki a nagyszemű puskapor szemecskéinek prizmákká saj­tolását javasolta.

Oroszország ez eredményből ipar­kodott hasznot húzni és a nagy kaliberű ágyukra nézve elfogadta a prizmás puskaport.

Míg Oroszországban e puskaporfaj gyártása kifejlődött és tökéletesedett, addig Németországban, Angliában, Olasz­országban s nálunk is tovább kísérletez­tek, olyan puskapor előállítására töre­kedvén, a melynek lassú és fokozatos hatása jobban megfelelne a modern ágyúk követelte rengeteg lövedékeknek. Megpróbáltak többé-kevésbbé finom ke­verékeket összesajtolni, és a golyós vagy prizmás puskapornál nagyobb mennyi­ségeket alkalmazni. E kísérleteknek a Fossano-féle puskapor lett az eredmé­nye, a javított olasz puskapor, s a Wal- tham Abbey-ben előállított nagy priz- májú puskapor, a mely azonban balliszti­kai tulajdonságaira nézve aligha éri utói az olaszok találmányát.

A Noble kapitánytól és minmagunk- tól, néhány évvel ezelőtt, különféle össze­tételű puskaporok egész sorozatával vég­zett kutatások rávezettek, hogy milyen haszonnal járna a puskapor alkotó ré­szei arányának módosítása. Elég volt a szénmennyiséget jelentékenyen emelni, a kénét pedig csökkenteni, hogy sokkal nagyobb gázmennyiség fejlődjék s egy­szersmind a robbanás okozta melegség csökkenjen.

Ezekből a kisérletekből derült ki, miért romlik a lövéstől a cső belseje. A fegyvernek ilyetén rongálódása csök­kentheti idővel a golyó sebességét s így a lövés pontosságát is ; jelentékenyebb e kár a nagy kaliberű ágyúkban a löve­dék nagysága miatt.

A cső kimarjulását különböző té­nyezők okozzák; s az kivált olyankor jelentékeny, ha a nagyon erős nyomás­nak kitett robbanási termékek az ágyú­cső s a golyó között rést lelnek a ki- szabadulásra. Az a nagy sebesség, a mellyel a kiszabadult gázok és folyadé­kok (szilárd anyag megolvadt részei) az átmelegedett fémfelületnek nekitódul­nak, a fémmolekulákat helyökből eltolja, a mi könnyebben megy akkor, ha meg­előző tüzelés a fémfelületet már felmar- jította s így ellentállása kisebb. Ezen­felül a nagy melegség a csőfelület me­revségét csökkenti és ezzel ellentállását gyengíti a kitóduló gázokkal szemben. Vegyük hozzá, hogy a robbanásnak, né­mely nem gáznemű termékei a fémre olyan chemiai hatásúak, hogy azzal a robbanás rongáló erejét még növelik. Különféle összetételű puskaporral és egyéb robbanó szerekkel a legponto­sabban végrehajtott kisérletek egész sora arról győzte meg N o b l e kapitányt, hogy azon robbanó anyagok maró ha­tása legcsekélyebb, a melyek legtöbb gáznemű terméket és legkevesebb mele­get fejlesztenek.

Valószinű, hogy e vizsgálódások fon­tos változtatásokat vontak volna maguk után a nagy kaliberű ágyúkba való puskapor összetételében; de ugyan­akkor két kiváló német gyáros egyidejű­leg és függetlenül foglalkozott olyan, nagy ágyúba való puskapor előállításá­val, a mely e czélnak a rendes elegyek- nél jobban meg tudna felelni. Ez elegyek égési hőmérsékletét valóban na­gyon kevéssel sikerült csökkenteni, noha a szemecskék méreteit és tömöttségét a szükséghez képest fokozták. A német kisérletezők nemcsak a keverékrészek arányával foglalkoztak, hanem a használt szén minőségével is. Vizsgálódásaiknak csokoládé színű, prizmás puskaporfaj lett az eredménye, a melyet egyidejűleg találtak fel, H e i d e m a n n a westphá- liai puskaporgyárban, D ü t h e n h o f e r pedig a rottweil-i kohóban, Hamburg mellett. Ebben a puskaporban a salétrom valamivel több volt, a kén ellenben sok­

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A FÜSTTELEN PUSKAPOR. 363

kai kevesebb, mint a közönségesben.; a hozzá vett szén csak alig volt kiégetve, hasonlóan a Violette-féle vörös szénhez, a melyet e franczia chemikus 1847-ben fából vagy egyéb növényi anyagból túl­hevített gőzzel állított elő, és a melynek használatát a vadászpuskákba való por gyártására javasolta. E barna vagy cso­koládészín puskapor fajták a fekete puskaportól nemcsak külsőképen külön­böznek, hanem abban is, hogy a szabad levegőn lassan égnek el, hogy hatásuk tartós és robbanáskor az ágyúcsőben lassan terjed tova; végre égési termé­keik is különbözők. Több bennök az oxigénfejlesztő, a salétrom; az oxidá­lódó anyagok, a kén és a szén, el is égnek teljesen. A fekete puskapor égési termékei, ellenkezőleg, nem kevés oxi- dálatlan vagy tökéletlenül oxidált anya­got tartalmaznak. A barna puskapor azonfelül sok vízgőzt fejleszt; nem, mintha több vizet tartalmazna a feketé­nél, hanem mivel a félig kiégetett fa vagy szalma hidrogénben gazdagabb, mint a fekete szén, és oxidáczió után több vizet szolgáltat. A barna puska­porból fejlődő gázmennyiség, 0° C. és 760 mm. légnyomás mellett, 1 kgr. puska­porra mindössze 200 térfogat, holott a fekete puskapor termékei 278 tér­fogatot tesznek. Ellenben a robbanás­okozta vízgőzmennyiség háromszorta nagyobb, mint a fekete puskaporé. A kétféle puskaporból fejlődő gázok és a vízgőz összes térfogata tehát majdnem egyenlő lenne, ha a robbanási hőfok mindkét esetben egyenlő volna; csak­hogy a barna puskapor robbanási hő­foka valamivel nagyobb.

A fellobbanó barna puskapor füstje eleinte épen olyan sűrűnek látszik, mint a feketéé, csakhogy sokkal gyorsabban enyészik e l; a mi valószinűleg az igen finoman eloszlott káliumsóknak az őket körülvevő sok vízgőztől való megnedve- sedéséből, illetőleg feloldódásából ma­gyarázható.

Ezt a fajta puskaport meglehetős kaliberű ágyúkban nagy sikerrel alkal­mazták ; mindazonáltal kívánatos volt

még lassúbb és még fokozatosabb hatást érni el, tekintettel a legnagyobb ágyúkra, amelyekből 900 kg.-os lövedékkel lőnek. Hogy e feltételeknek megfelelhessenek, a barna puskapor elegyrészeinek arányát módosítani kellett; a kisebb kaliberű ágyúkra nézve pedig jobbnak találták olyan puskapor alkalmazását, a mely, hatásának gyorsaságát tekintve, a nagy­szemű fekete puskapor és a barna kö­zött áll.

A mitrailleuse-öknek és gyors ágyúk­nak újabb keletű alkalmazása a hadi tengerészeiben, főkép a hajóknak tor- pédók elleni védelmére, új okot szol­gáltat a kevés vagy semmi füstöt nem fejlesztő puskapor feltalálására. Az ilyen védelem hathatósága tényleg csaknem illuzórius, ha fekete puskaport használ­nak, minthogy azon tárgyakat, a melyek ellen a művelet irányúi, nemsokára sűrű fiistfelleg védi. Az utóbbi években tettek is mindenféle kísérletet, a hadi tengeré­szet használatára való nem füstölő rob­bantó szer föltalálása érdekében. A ka­tonai tekintélyek pedig, jól tudva, meny­nyire számbaveendő tényező a füst a szárazföldi hadviselésben, olyan füsttelen puskapor előállítását sürgették, a mely a kisebb ágyúknak és az kis kaliberű fegyvereknek feleljen meg; és különféle körülmények ráutaltak e követelés sür­gős voltára.

Az ammoniumnitrátnak az a tulajdon­sága, hogy a melegben való felbomlásakor csupán gázokat és vízgőzt fejleszt, vonzó tanulmány tárgyává tette ez anyagot azokra nézve, a kik erejöket a füstte­len puskapor feltalálásának szentelték. De az a tulajdonsága, hogy a levegőből vizet szí, nagy akadály volt robbantó sze­rül való alkalmazásában.

Egy tudós német, G á u s, olyan szén-, salétrom- és ammoniumnitrát-elegyet vélt találni, a mely a többi ammoniumnitrát- keverékek vízszívó tulajdonságaiban nem osztozik. Azt gondolta, hogy e készítmény robbanásának pillanatában a salétrom káliumja a nitrogénnel és hidrogénnel illanó káliumamidot alkot; azt is állította, hogy ez a puskapor, noha

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

3 6 4 A FÜSTTELEN PUSKAPOR.

súlyának majdnem felét káliumsók tették, nem fejleszt egyebet illó termékeken ki­vül. Gáus föltevéseit, robbantó szere chemiai átalakulásait illetőleg, a kisérlet nem igazolta; mert az ő elmélete szerint készített puskapor sem fiisttelen, sem a nedvesüléstől ment nem volt. A Gáus- féle eljárás módosításával, és a saját ta­pasztalatára is támaszkodva, H eidem an- nak mindamellett sikerült olyan ammo- niumnitrátos puskaport találni, a mely­nek röpítő ereje nevezetes, füstje arány­lag kevés és hirtelen oszlik, s a mely nedvességet is bizonnyal legkevésbbé szí valamennyi ammoniumnitrátos elegy közt. Ez a puskapor sokkal több gázt és vízgőzt fejleszt, mint akár a fekete, akár a barna; hatása is lassúbb, mint ez utóbbié; egyenlő ballisztikai ha­tások létrehozására belőle kevesebb szükséges; a fegyver kamarájában a nyo­más csekélyebb, de a cső többi részében nagyobb, mint a barna puskapor alkal­mazásakor.

Az ammoniumnitrátos puskapor ren­desen több vizet tartalmaz, mint a barna puskapor; nem is igen hajlandó meg- nedvesedni, ha a levegő száraz, sőt ha kevéssé nedves is. De a mint a levegő vízgőztartalma megközelíti a telítettség fokát, mohón kezdi nyelni a vizet és nyeli tovább, míg egész ellágyul és pé­pessé válik. A töltések légmentesen elzárt fémdobozokban állnak, a puskapor tehát nem érintkezhetik a nedves levegő­vel. De azt tapasztalták, hogy ha az ilyen dobozok a hajófenékben, a puskaporos kamrába éltévé sokáig állnak, a gőz­kazánok okozta sokszor nagy hőség miatt, a töltés egy részéből a víz eltűnik, és így a megmaradó víz nincs benne egyen­letesen eloszolva; következéskép a puskapor sem hat egyenletesen: helyen­ként a nyomás sokkalta erősebb. Ezt a ammoniumnitrátos puskaport mindamel­lett az első lépésnek tekinthetjük a fiist- telen puskapor felé; csakhogy nem felel meg föltétlenül a hadi tengerészet követelményeinek.

A közfigyelem azonban komolyan csak akkor kezdett a füsttelen puska­

porra irányulni, mikor négy évvel ez­előtt Francziaországban a Lebel-féle fegyverekbe szánt puskaporral elért ne­vezetes eredmények köztudomásra ju­tottak. Nemsokára más jelentések is ér­keztek a csodás sebességről, a melyet e puskaporfajtának, vagy módosulatainak csekély mennyiségével el lehet érni. Mi­ként a melinitnek, a melynek romboló hatásáról szinte akkoriban csodát be­széltek, úgy ennek a puskapornak is a franczia tekintélyek olyan jól megőrizték titkát, hogy még azok is puszta sejdí- téseikre voltak utalva, a kik e téren legjártasabbak. Most már annyit tudnak, hogy az eredeti fiisttelen puskaport, a melynek tökéletessége akkor kétségen kívülinek látszott, több hasonló robbanó anyag követte, s hogy a Lebel-puskában jelenleg használt anyag nagyon hasonlít bizonyos szabadalmazott angol készít­ményekhez. A többi országok e részben még csak a kísérletezés fokán állanak.

A mi a fiisttelen tulajdonságot illeti, a tiszta robbanó gyapotot semmi­féle anyag sem múlja felül. De még ha elégését biztosan és egyenletesen lehetne is irányítni; ha csak olyan apró töltést készítnének is, a milyen a katonapuskába kell: puskapor helyett való alkalma­zása még akkor is annyi bajjal járna, hogy igazán nem lehet csodálni sikerte­lenségét annak a sokféle kísérletnek, a mi egy negyed század óta ez irányban történt.

A robbanó gyapotot S c h ö n b e i n és B ö t t g e r fölfedezése után azonnal, még 1846-ban, próbálták kis kaliberű fegyverekbe puskapor helyett töltésnek használni; de az eredmény siralmas volt. A robbanó gyapot robbantó erejét később L é n k iparkodott szabályozni: töltést csinált belőle, a melyben réte­gesen helyezte el a fára gombolyított robbanó gyapotfonalat. Lénk módszere ez anyag hatásának szabályozására abban áll, hogy különböző vastagságú, jól megványolt és azután robbanó gya­pottá változtatott gyapotfonalakat kü lönféleképen helyez el, hogy így töme­gük fizikai állapotát, vastagságát, s a

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A FÜSTTELEN PUSKAPOR. 365

közeiben foglalt levegőnek felületét és megoszlását módosítsa. A könnyű fegy­verekbe való töltés finom szálból tö­mötten csavart szoros rétegekből állt; az ágyúba valók kevésbbé sodrott, vas­tagabb és faorsóra csavart fonalból vol­tak. A bombába valók üres henger for­májára voltak fonva, mint a lámpabél, és csaknem egy pillanat alatt ellobban­tak ; az aknarobbantásra valók belül üres esévére tekert, szorosra sodrott zsinegből voltak. E két utóbbi készít­mény a szabad levegőn majdnem rögtön fellobbant; ha pedig elzárt helyen gyú- ladtak meg, romboló erejök iszonyatos volt. A finomra font és szorosra nyomott tömegek, ellenkezőleg, lassan égtek el a levegőn; robbanásuk pedig az ágyú- kamarában olyan fokozatosan történt, hogy a ballisztikai hatás tökéletes volt, a nélkül, hogy a fegyver rongálódott volna. Mégis történtek néha robbanások, majd a gyapot tömöttségének előre nem látott egyenetlensége, majd a közben foglalt levegőnek szabálytalan eloszlása következtében. E szerencsétlenségek elegendőképen nyilvánvalóvá tették, hogy ez az eljárás teljesen elégtelen a robbanó gyapot robbanó erejének sza­bályozására.

Kecsegtetve a kilátástól, a melyet a Lenk-féle robbantó anyag nyújtani lát­szott, az osztrák kormány 1862-ben el­kezdte ezt az eljárást a kis kaliberű fegy­verekre alkalmazni, és elrendelte néhány tábori ütegben is a robbanó gyapot hasz­nálatát. E rendelkezés sajnos eredmé­nyeit nemsokára követte a visszavonó rendelet, a melyet siettetett az 1862-iki semmeringi rettenetes robbanás.

Ez időtájt fordult az angol kormány figyelme e kérdés felé s én is ekkor kezdtem tanulmányaimat reá irányozni. Az osztrák kormány részletesen közzé tette a robbanó gyapot gyártásában Lenk- nek köszönhető tökéletesítéseket, vala­mint ama kísérletek eredményeit is, a melyek ez anyag hatásának tanulmányo­zása végett a fentebb elsorolt különböző feltételek mellett történtek. Én a gyártás és alkalmazás egészen más módjának ju­

tottam birtokába, a melyet Woolwich-ban és Waltham Abbeyben meghonosítottam, és a melyet az ottani gyárak tizennyolcz éve, hogy követnek. Én a részben meg­tisztított robbanó gyapotból papírpép- forma keveréket készítek, azután a tisz­títást befejezem; a finoman elaprózott robbanó anyagból egyenlőnemű töme­geket készítek, a melyeket a nagyságra és méretre legalkalmasabbnak mutatkozó formában nagyfokú nyomásnak vettek alá. Ilyen módon állandóbb és egy­öntetűbb anyagot kaptam, a mely alkal­masabb a használatra, s a melynek égési gyorsasága könnyen szabályozható.

Angolországban, a Lénk módszere nyomán, robbanó gyapotszálakból készí­tett töltéssel tett kísérletek eredmény­telenek voltak. Másrészt pedig Woolwich- ban, 1867— 68-ban,olyan eredményeket értek el, a melyek mindent látszottak ígérni a jövendőben; a kisérleteket bronzból való tábori ágyúkkal hajtották végre, összenyomott robbanó gyapotot tévén a töltésekbe, a mely különféle módon volt elhelyezve a robbanás gyor­saságának szabályozása ezéljából. Sok­szor igen nagy sebességet értek el arány­lag igen kevés töltéssel a nélkül, hogy a cső megrongálódott volna. Mégis nyilván­valónak tetszett, hogy a fegyver épen- tartására szükséges feltételek nehezen voltak biztosan elérhetők, még a leg­kisebb kaliberű ágyúk használatakor is. Minthogy a katonai tekintélyek ez idő­ben a füsttelen robbanó szerek hasz­nálatából a tüzérségre háramlandó ha­szonról még nem voltak meggyőződve, nem részesültem biztatásban kutatásaim­nak ez irányban való folytatására és ez ügyet elejtették, legalább a katonai fegy­vereket illetőleg.

Alig hogy az Abel-féle rendszer is­meretessé vált, P r e n t i c e Stowmarket- ben a vadászfegyverbe való füsttelen töl­tés készítésére azonnal sikerrel alkal­mazta. A legelső robbanó gyapottöltés, a mely a sportvilág kedvét megnyerte, nemezpapírtekercs volt, a mely előbb péppé gy 'rt és jól elegyített közönséges és robbanó gyapotból készült. Később

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

3 6 6 A FÜSTTELEN PUSKAPOR.

hengerbe sajtolt robbanó gyapotot alkal­maztak, a melyet a nedvesség ellen cse­kély kaucsuk-impregnálással védtek. A hatásnak kielégítő egyöntetűségét e töltések egyike sem Ígérte a hadi fegy­verekre nézve. Mégis, összesajtolt rob­banó gyapottal tett egész sor kísérle­temnek meglehetősen kielégítő ered­ménye volt, főkép a Martini-Henri-féle puskában; ebbe hengeres töltést alkal­maztak, a melynek robbanási sebessége könnyen szabályozható volt.

S c h u l t z e , porosz ezredes pedig csak alig füstölő puskaport talált fel sport­használatra. Ez apró fakoczkákból állott, a melyeket mintegy nitro-cellulozévá vál­toztatnak, és valamely oxidáló anyag cse­kély mennyiségével impregnálnak. Ké­sőbb ez az eljárás módosult: a Schultze- féle puskaport szemecskésre, össze­tételében egyenletesebbre és kevésbbé higroszkópikusra készítették. Azontúl hasonlított egyik Stowmarket-ben gyár­tott puskaporfajtához, a mely a robbanó gyapotnál (a trinitro-cellulozénál) cseké­lyebb fokban nitrált gyapotból állt; ez pépállapotban előbb jól el volt keverve jelentékeny mennyiségű bárium- és ká­liumnitráttal, és azután chemiai úton szemecskéssé idomíttatott. E két fajta puskapor elégésével egy kis füst járt; de sokkal kevesebb, mint a fekete puska­porral. Czélbalövéskor ezek nem nyúj­tanak elég biztosságot; de érdekesek, mivel első feltüntét jelzik a robbanó gyapotra vagy sálétromsavas gyapotra alapított kisérleteknek, a melyeket Johnson és Borland, és a füsttelen puskapor érdekében alakult társaság (Smokeless Powder Company) hajtott végre Angliában.

Azelőtt a szemecskék felületének megkeményítésére, likacsosságuk meg­szüntetésére törekedtek; kámforoldat­tal, eczetsavas étherrel, acetonnal, ha robbanó gyapotról — , alkohol- és éther- keverékekkel, ha salétromsavas gyapot­ról volt szó. Ez utóbbi oldatot alkalmaz­ták a Stowmarket-i angol puskaporra is. A Johnson-Borland-féléhez a kámfort használják, Más füsttelen német vagy

franczia gyártmányú puskaporok eczet­savas étherrel vagy acetonnal vannak ke­zelve ; és ezek az anyagok nemcsak arra valók, hogy a robbanó szer szemecskéit vagy lemezkéit megkeményítsék, hanem arra is, hogy azokat egynemű és szaru- nemű anyaggá változtassák.

A franczia kormánytól a Lebel- puskára nézve elfogadott első füsttelen puskapor eredete és természete mély titokba van burkolva. Úgy látszik, hogy pikrinsavat tartalmaz, a mely anyagot a kelmefestésre nagyban használják; s a mely a salétromsavnak, alacsony hőmér­séklet mellett, a kőszénkátrányban fog­lalt karbolsavra vagy a cresylsavra való hatásakor keletkezik. Eleinte a salétrom­savnak indigóra való hatása révén kap­ták ; később pedig, hasonló eljárással, a Botany-Bay-i gummiból. Régebben karb- azótsavnak nevezték, és a szerves ere­detű robbanó anyagok közt a legrégeb­ben ismertek közé tartozik. Ha eléggé he­vítik, vagy ha meggyujtják, sárga, füstölő lánggal ég el. Ilyen módon jókora meny- nyiségeket lehet belőle elégetni; így meg­lehetős hevesen, de robbanás nélkül ég. Bizonyos körülmények közt, főkép, ha valami erős durranó anyag hatásának van kitéve, fel is robban, és hatása ilyenkor nagyon romboló, miként 1873-ban S p r e n g e l észlelte. A Woolwich-ban nemrég tett kisérletekből kitűnt, hogy felrobban akkor is, ha mintegy 15 % vizet tartalmaz.

A pikrinsav alkalmazásának eszméje D e s i g n o l l e-ra vezethető vissza, a ki ez irányban mintegy húsz évvel ezelőtt kez­dett kisérletezni; de kísérletei nem ve­zettek kielégítő eredményre. Valószinű, hogy a Francziaországban most elfoga­dott puskapor egészen más eljárás szerint készül.

Említettük már a robbanó gyapotnak (vagyis trinitro-cellulozénak), és a salét­romsavas gyapottal való elegyeinek az oldószerek hatása okozta szarunemű anyaggá való átváltozását. Először kocso­nyás anyag keletkezik, a melyet az oldó­szer teljes elpárolgása előtt csövekké, pálczikákká lehet sajtolni, fonallá húzni

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A FÜSTTELEN PUSKAPOR. 367

és lemezekké nyújtani és lapítni. Ha már megkeményedett, akkor táblácskákra vagy egyéb formára lehet vagdalni, a mint a töltés alakja megkívánja. Számo­sán kaptak szabadalmat a robbanó gya­potnak, a nitrocellulózénak, vagy keveré­keiknek a fönti módszerek szerint való készítésére; de úgy látszik, a németeké az elsőség. Woolwich-ban ilyen módon készített puskaporral vagy másfél évvel ezelőtt-hajtottak végre kisérleteket, és a belga »puskapor-társaság« is gyártott efféle papirospuskaport és egyéb készít­ményeket.

N o b e l A l f r é d , a dinamitnak és a nitro-gliczerinre alapított egyéb robbanó szereknek feltalálója, először próbálta e robbanó anyagot, a sa­létromsavas cellulóze fajtáival elegyítve, füsttelen puskapor gyártására hasz­nálni. Ez a robbantó szer Nobel egyik legérdekesebb találmányához hasonlít, a melyet ő sajátságos külsejénél fogva robbanó zselatinnak nevezett el. Ha a salétromsavas növényrostot nitro-glicze- rinnel lassan melegítik, elveszti fonalas szerkezetét, és a nitro-gliczerinnel el­vegyülve, megkocsonyásodik; a kétféle anyagból olyan termék származik, a mely majdnem vegyületnek tekinthető. Ha 7— 10 rész salétromsavas gyapotot 100 rész nitro-gliczerinben áztatnak, a keve­réket folyvást melegítve, nemsokára plasztikus tömeggé válik, a melyben ne­héz volna a kétféle alkotórészt fel­ismerni. E készítmény némely módosu­latával egyetemben még a dinamitnál is hatalmasabb robbantó szemek bizo­nyult; a melyet abban múl felül, hogy vízben való tartós áztatás következtében sem veszít észrevehető mennyiséget nitro-gliczerinj éből.

Mihelyt a robbanó zselatinát Ausz­triában hadi czélokra használni próbál­ták, mindjárt érezhető volt szüksége annak, hogy csökkentsék a véletlen rob­banások veszedelmét, a minőt előidézhet példáúl egy ágyúgolyó vagy bombadarab, ha véletlenül a robbanó zselatinás kocsit éri. H e s s ezredesnek sikerült robbanó zselatint csekély mennyiségű kámfor

belevegyítésével könnyebben kezelhe­tővé tenni. Ennek az anyagnak a sa­létromsavas növényrostnak ipari alkal­mazásában is nevezetes szerep jutott, a melynek termékei a mesterséges szaru és elefántcsont, és az úgynevezett xylneit. Olyan módon, hogy a nitro-gliczerinbe sokkal több salétromsavas gyapotot ke­vert, mint a mennyi a robbanó zselatiná- hoz kell, mindkét anyagot kámforral ve­gyítvén, hogy robbanásuk hevességét és gyorsaságát mérsékelje: Nobel csaknem szarunemű anyagra tett szert, a melyet, a míg lágy, hengerekké és lemezekké lehet idomítani; ballisztikai tulajdonságaira és homogenitására nézve közel áll a rob­banó gyapot hasonló külsejű vegyítékei- hez; sőt, mi több, ennek a robbanó szer­nek egyáltalán nincs füstje. Minthogy azonban illó anyagot, kámfort is tartal­maz, a melynek mennyisége az elszállás következtében megfogyhat, valószínű, hogy ballisztikai tulajdonságai idővel mó­dosulnak. Bármint volna is, úgy látszik, hogy az Olaszországban a rendes fegy­verekkel ily anyaggal végrehajtott kísér­letek sikerültek, s különféle kaliberű ágyúkban K r u p p is kezdi alkalmazni.

A robbantó szerek tanulmányozására alakult angol bizottság, a Nobel-féle puskapor fogyatkozásain iparkodva se­gíteni, más nitro-gliczerin-készítmények- kel próbálkozott, a melyek fonal-, pál- czika-, nyalábalakban a kis kaliberű fegy­verekben kitűnő eredményre vezettek. A legjóbbik ilynemű készítmény azonkívül nem füstöl és nagyon állandó, a mennyire az eddigi tapasztalat mutatja. Jelenleg bizonyos nehézségek legyőzésén fáradoz­nak, a melyek e szernek az igen kis kali­berekben való használata közben abból erednek, hogy egyenlő töltéseket véve, kifejtett nyomása sokkal nagyobb, mint a fekete puskaporé, és kisebb meny- nyiséggel sokkal nagyobb sebességet eredményez, e miatt persze sokkal job­ban fölmelegszik a fegyver is.

Ha visszaemlékezünk arra, a mit föntebb a puskapor rongáló hatásáról mondottunk, világossá válik, hogy a fegy­vert az a por rongálja legjobban, a me­

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

368 A FÜSTTELEN PUSKAPOR.

lyiknek robbanó ereje legnagyobb. Töre­kedni kell arra is, hogy a robbanás ter­mékei minden szilárd anyagtól mentek legyenek, a melyek a puska belsejét meg­foghatnák, és ezen a réven meggátolhat­nák a megmelegedett golyónak az egész csőfelülettel való tökéletes érintkezé­sét. Tegyük hozzá, hogy a füsttelen puskapornak alkalmazhatónak kell lenni az olyan fegyverbe is, a mely eredetileg fekete puskaporra volt készítve. Ebből látható, hogy olyan füsttelen puska­por feltalálása, a mely eléggé állandó, könnyen kezelhető és minden körülmény közt megbízható; a melynek készítése könnyű és ára mérsékelt legyen: még csak egy részét teszi annak a nehéz problémának, a melynek megoldásán minden ország katonai tekintélyei fára­doznak, s a mely probléma, úgy látszik, mégis közel van a megoldáshoz.

Azok a kisérletek, a melyeket az an­gol hadseregben az 50— 150 mm. es kaliberű ágyúkra nézve elfogadott, füst­telen puskaporral tettek, azt bizonyít­ják, hogy a fekete puskaporhoz való fegyverek közül a füsttelen puskapor­nak alkalmazása a nagy ágyúkban sokkal kevesebb nehézséggel jár, mint a kis kali­berekben. Sokkal kisebb töltés ugyan­olyan ballisztikai hatást idéz elő, és rob­bantó hatása fokozatosságának és tartós­ságának következtében a nyomás az ágyúkamarában csekélyebb, a csőben pe­dig nagyobb. Ha e puskapor jó tulajdon­ságait teljesen ki akarjuk zsákmányolni, és az ágyúk lövés-erejét növelni, szerke­zetekben némi változás szükséges: a töltéskamrát kisebbítni, az ágyú ellent- állását, s talán a cső hosszát is növelni kell.

Még abban az esetben is, ha a füst­telen puskapor a tüzérségi szolgálatban sikeresen volna alkalmazható, a mitrail- leuse-öktől kezdve egész a nagy kaliberű ágyúkig; még ha ballisztikai jó tulajdon­ságai teljesen kihasználhatók volnának is, bizonyos meghatározott minta szerint készült ágyúkban: még akkor is hátra volna megállapítni, hogy e robbanó szer, a mely sokkalta kényesebb a fekete

puskapornál, ki tudná-e állani az éghaj­latok változását, megfelelne-é a tárházak- ba-rakás föltételeinek, hajón és szárazon, a világ minden részében, a mi lényeges föltétele elfogadásának, a tengeri és szá­razföldi hadseregekben, főkép az angol tengerészetben. Még látni kellene, váj­jon ily változatos feltételek közt nem változnék-e meg idővel összetétele is r S vájjon elegendően állandódé arra, hogy kizárja a robbanás lehetőségét, s hogy ez által igazolja-e a fekete puskapornak vele való helyettesítését minden téren, a hol alkalmazása czélszerűnek mutat­kozik ?

Meglehet, hogy konzerválása a hajókban, erősségekben, tárházakban olyan elővigyázati intézkedéseket fog követelni, a melyek korlátozni fogják alkalmazását. De még az ilyen kivételes rendszabályok foganatosításával járó alkalmatlanság sem ér fel azzal a haszon­nal, a mely a füsttelen puskapor hasz­nálatával, főkép tengeri háború ese­tén, járna.

Alig lehet e haszon fontosságát kétségbevonni, ha a katonai tekintélyek véleményét halljuk. A mit idáig tapasz­taltak a Francziaországban elfogadott füsttelen puskapor hatásáról, az csak növelte hitelét annak a nézetnek, hogy ennek a puskapornak a használata való­ságos forradalmat fog előidézni a had­viselés mesterségében. Nemcsak a füst és láng hiányát vették számba; vannak, a kik, megelőzve a jövendő tapasztala­tát, odáig mennek, hogy a füsttelen puskaport zajtalannak is állítják; és katonai írók immár eleven képét festet­ték a jövő csatáknak a múlt idők csa­táinak képével egybehasonlítva. Leírják azt a rettenetes mennydörgést, a mit né­hány száz ágyú eldördülése okozott, s a puskaropogást a hajdani nagy ütköze­tekben ; holott a jövő csatáiban olyan csekély lesz a zaj, hogy a csapatok nem fogják tudni, vájjon társaik el- kezdték-e már az ütközetet; hogy az őrszemek és az előcsapatok nem fogják a sereg zömét fegyverük elsütésével ér­tesíthetni az ellenség közeledtéről; és

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A FÜSTTELEN PUSKAPOR. 369

hogy talán egész csaták fognak lefolyni, a marsban levő hadtesttől néhány mér- földnyire, a nélkül, hogy az azt észre­venné.

Valóban nehéz megérteni, hogy mai felvilágosodott századunkban miként le­hetett a fizika legelemibb elveiről így el­felejtkezni és e mesébe való dolgokat elhinni! Sőt olvashattunk a múlt évben némét szakfolyóiratokban a füsttelen puskapornak stratégiai következményei­ről szóló czikkeket, a melyekben ilyen passzusok is voltak: » A hadviselés nem válik egyszerűbbé. Ellenkezőleg, úgy véljük, hogy az olyan fontos informáló eszköz hiánya, a milyen a füst és a zaj\ a hadvezér részéről kettőzött előrelátást és nagyobb ügyességet fog követelni, mint valaha.« És »a csata eredménye sokáig titokban fog maradni a viszony­lagos csendnél fogva, a mely kisémi fogja «.

A »Deutsche Heeres-Zeitung« múlt évi áprilisi számában közölt egyik mu­latságos czikkben le van rajzolva egy zászlóalj meglepetése, mikor a menekülő előőrs jelenti, hogy őket az ellenség golyója söpörte, a nélkül, hogy akár a fülükkel, akár a szemükkel észre tudták volna venni, honnan eredt a tá­madás. Ama fegyvergyakorlatok óta, a melyeken a német és osztrák uralkodók is jelen voltak, a füsttelen puskapor al­kalmazása lett a nap eseménye, és a fenti állítások képtelensége pontos meg­figyelésekből lett bizonyos; a zajtalan puskapor ép olyan lehetetlen, mint a feszítő erő nélküli robbanó anyag.

A dolog úgy állhat, hogy a német hadgyakorlatokon a fegyverek csak por­ral voltak töltve, s innen eredhetett a füsttelen puskapor okozta »viszonylag csekély zaj«-ról szóló mese; mert a vak töltés elsütése sohasem jár nagy zaj­jal. Úgy látszik, hogy e gyakorlatokon a zaj alig hallatszott el 100 m.-nyire. A német hadseregben újabban elfoga­dott puskaporról szóló röpirat szerint,

csaknem akkora zajt okoz az, mint a fekete puskapor; ropogása áthatóbb, élesebb, de rövidebb ideig ta rt Ez a tapasztalat összehangzásban van saját megfigyeléseinkkel a különféle füsttelen puskaporok és a robbanó gyapot okozta zajt illetőleg. Ez esetekben a hang éle­sebbnek tűnt fel, ha az ember közel állt az ágyúhoz, de határozottan gyengébb­nek, mint a fekete puskaporé, ha az ember távolabbra ment.

A német hadsereg jelenlegi puska­pora nem teljesen ment a füsttől; utána könnyű kékes füstfelhő keletkezik, a mely azonban mindjárt eloszlik. Egyes puska elsütése 300 méternyire láthatat­lan volt; közelebbről szivarfüsthöz ha­sonló. A Spandau körül tartott gyakorla­tok alkalmával a legsebesebb sortüzelés sem burkolta a csatázókat füstfelhőbe.

Kétségtelen, hogy, ha a füsttelen puskapor a tábori tüzérség é s . a ren­des fegyverek használatára teljesen be fog válni, a nemzetek hadviselői nem fognak habozni használatában. A füst hiánya meg fogja ugyan őket fosztani egyik nevezetes védelmi eszköztől, a melynek oltalma alatt aránylag bizton­ságban hajthattak végre eddig gyors mozdulatokat és hirtelen poziczió-változ- tatásokat; másrészről azonban módot fog nyújtani a csatázóknak, hogy lövésü­ket biztosan irányíthassák, hogy táma­dást intézhessenek, a nélkül, hogy a füst elárulná őket. Azt is biztosan lehet állí­tani, hogy a stratégia jelenlegi föltételei többé-kevésbbé mélyreható módosulá­son fognak általmenni.

A hajóhadban főkép és most csak­nem kizárólag a mitrailleuse-ök és sebes lövetű ágyúk számára kivánják a füsttelen puskaport. Az ilynemű robbanó anyag haszna tengeri háborúban megbecsülhe­tetlen volna, és nem sokára meg is érjük, hogy e reményeink teljesülni fognak. (Fr. Á b e l közleménye a Revue scient. ez évi 11. számában.)

G. S.

Természettudományi Közlöny. XXII. kötet. 1890. 24

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Creative Commons

Creative Commons License Deed

Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazottkivonata.Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel:

Az alábbi feltételekkel:

Az alábbiak figyelembevételével:

Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások feléezen mű licencfeltételeit.

szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod aművet

származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre

kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon felkell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagyálnevét, a Mű címét).

Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt aművet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alattterjesztheted.

Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyikfenti feltételtől eltérhetsz.

Közkincs — Where the work or any of its elements is in the publicdomain under applicable law, that status is in no way affected by thelicense.

Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja:Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyrightexceptions and limitations;A szerző személyhez fűződő jogaiMás személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai,mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ... http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu

1 / 2 2012.03.26. 13:47

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)