1.oldal,összesen:12

AGALILEI-PER©MolnárImre,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.2.2014.06.29.)

1630tájékánEurópa-szertenehéz idők jártak.ArégháromrészreszakadtMa-gyarországon a törökök és aHabsburgok is uralkodtak, Európában dúlt a har-mincévesháború,éppasvédszakaszábalépett,miutánáltalánostiltakozásraII.Ferdinánd Habsburg uralkodó kiadta az Edictum Restitutionist, melynek értel-mébenazösszes,1555-ösaugsburgivallásbékeótaszerzettprotestánsbirtokotvisszakellettadnieredeti,katolikustulajdonosának.Aprotestánssvéduralkodó,GusztávAdolfmegistámadtaaHabsburgbirodalmat.DekülönösennehézidőkjártakGalileoGalileire,akorvezetőmatematikusára,csillagászáraéstermészet-filozófusára (fizikusára, mondanánk ma), ugyanis eretnekség vádjával állt aSzentInkvizícióelőtt.Ésazinkvizícióazeretnekségben–amiakkoribanalegsú-lyosabb bűnnek számított, halálbüntetés járt érte – bűnösnek is találta. EnnekellenéreGalileiviszonylagkönnyenmegúszta:„csak”életfogytiglaniháziőrizetreítélték.

1.AperközpontitémájaDemitiskövetettelvoltaképpGalilei?Semmit.Védettegytudományoselméletet,Kopernikuszheliocentrikusvilág-képét,amiráadásul–mintmamártudjuk–igaz.Ezttalántúlságosanistudjuk,deaztmárkevésbé,hogymáraako-pernikuszibolygómodellistúlhaladottávált.AlbertEinste-in általános relativitáselmélete szerint ugyanis a mozgásleírásánálbármithasználhatunkvonatkozásirendszerként.Tehátbármitnyugvónak tekinthetünkéshozzáviszonyít-

hatunkmindenegyébmozgást.Bármit, tehátaFöldetis.Haazonbanígygondolkodunk,akkorhamarkomolyproblémáinktámadnak.Aztfog-juk tapasztalni, hogy a bolygók össze-visszamozognak, hol közelednek felénk, hol távolod-nak, és irányváltoztatásuknak látszólag nincssemmioka.Elégnehézéletüklenneígyacsilla-gászoknak. Viszont ha Kopernikusznak a Kep-leráltalmódosítottbolygómodelljéthasználjuk,

mindenegyszerűésvilágos:középenvanaNap,körülöttepedigellipszispályánkeringenekabolygók.Érdemestehátinkábbezthasználni.

Egyelőre azonban 1630-t írunk. Galilei és követői meg vannak róla győződve,hogyaFöldmozog,Arisztotelészkövetőiarrólvannakmeggyőződve,hogyaNap

2.oldal,összesen:12

mozog;azpedigsenkibensemmerülfel,hogyvégeredménybenmindkétmodellisigazlehet.Igaz,Galileiegyszernagyonközelkerültehhezagondolathoz[1]:

„Egymozgáscsakaddignevezhetőmozgásnakéscsakaddighat,mintilyen,amígolyandolgokhozviszonyítjuk,melyeknemmozognak.Deazokközöttadolgokközött,melyekegyarántmozognak,hatástalan,éppolyan,minthanemisjönnelétre.Azáru,mellyelegyhajótmegraktak,mozog, amennyiben elindul Velencéből és Korfut, Kandiát és CiprustérintveAleppóbaér;ebbenazesetbenVelence,Korfu,Kandiastb.helyükönmaradnakésnemmozognakegyütt ahajóval. Ezzel szembenaz árubálák, ládákés egyéb csomagokszempontjából,melyekmintrakományvagyballasztahajónvannak,ahajóravonatkoz-tatottmozgás Velencétől Szíriáig nem létezik, kölcsönös helyzetük semmiképpen nemváltozikmeg;következikezabból,hogyamozgásáltalános,melybenmindenrésztvesz.Haegybálacsakegylábnyiratávolodikelazegyikládától,ezszámáranagyobbmértékűhelyváltoztatása ládáravonatkoztatva,mintazegészkétezermérföldesutazás,melyetegyüttesenvégeznek.[…]Minthogynyilvánvaló,hogyazolyanmozgás,amelysokmozgótestnekközössajátsága,hatástalanezeknekatesteknekegymáshozvalókölcsönöshely-zetére,tehátolyan,minthanemisvolna–hiszensemmisemváltozikmegközöttük–éscsak azoknak a testeknek a kölcsönös helyzetét változtatjameg,melyek nem vesznekrésztamozgásban–ittugyanisegymáshozvalóviszonyukmegváltozik–ésminthogyaVilágmindenségetkétrészreosztottuk,amelyekközülazegyiknekfeltétlenülmozogniakell, a másik pedig mozdulatlan marad: ennek a mozgásnak minden következményeolyan,hogy tökéletesenmindegy,vajonaFöldmozog-e,vagyamindenség többi része.Mert egy ilyenmozgásnak csupán az a kölcsönös helyzet a következménye, melybe aFöldésatöbbiégitestkerül,ésezenakölcsönöshelyzetenkívülsemmiegyébnemvál-tozik.Hamármostugyanazazeredményérhetőel,akárcsakúgy,hogyaFöldmagamo-zog,ésazegészMindenségmozdulatlan,akárúgy,hogyaFöldvannyugalombanésazegészMindenségrésztveszegyközösmozgásban:kigondolná,hogyatermészet–melyazáltalánosnézetszerintnemhasználfelsokeszköztott,aholkevésiselegendő–szíve-sebbenmozgatmérhetetlenmennyiségű óriási testeket,méghozzá hihetetlen nagy se-bességgel, hogy elérjeugyanazt, amit egyetlen testnek a középpontja körüli,mérsékeltsebességűforgatásávaliselérhet?”

Amint látható, végülmégis el akarjadönteni akérdést,detérjünkvisszaaperhez!Miértispe-relték Galileit, miért ítélték el? A köztudatbanúgyél,hogyGalileit,azokos,sőtzseniális,hala-dó, világos szellemet elítélte a sötét, ostoba,maradi,zsarnokoskodószellem,aRómaiKato-likus Egyház. Vagyis úgy általában a kereszté-nyek, még nagyobb általánosságban a hívők.

Aperbőlugyanisidőközbenszimbólumlett:aTudományésaHitharcánakszim-bóluma,avilágosságésahaladás,maradiságéshatalomelleniharcánakszimbó-luma.Egyrésztazonban,ilyenáltalánosítéletrejutnicsakigazságtalanelőítéletekáránlehetjutni.Másrésztszeretjükbelevetíteniaszimbólumbamagábaazt,amitszimbolizál,vagyisúgygondolniGalileire,minthaladó,világosszellemre,akato-likusegyházrapedigmintdemagógzsarnokokgyülekezetére.DevalóbanerrőlszóltaGalilei-per?Nemlehet,hogycsakbizonyosvallásellenesszemélyek,irány-zatokésakorláttatjaígyvelünk?

3.oldal,összesen:12

2.GalileitudományosjelentőségeGalileivoltazelső,aki,miközbenatermészetműködé-sétvizsgálta,nemcsupánfilozofáltadolgon(mintak-koriban és aztmegelőzőenmindenki), hanemmeg isnézte vizsgálódása tárgyát.Ha a szabadon eső testekérdekelték, nem csupán elmélkedett rajta, hanem le-dobottkülönféletárgyakatapisaiferdetoronyból(delegalábbisegymagashelyről),haazingalengéseérde-kelte,akkorsemcsaktöprengettadolgon,hanemmegisfigyelte,sajátpulzusáthasználvaóránakalengésidőmérésekor.(Azelső,má-sodperceketismérőmechanikusóraéppennekakísérletnekahasznosításábólszületett).

Galilei állandóan kísérletezett, megteremtve a kísérletifizikát. És – Arkhimédész kezdetleges kísérletei óta elő-ször – matematikai összefüggéseket keresett a termé-szetben.Eztamatematizálttermészetleírástnevezzükmafizikának,aminekegyiklegfontosabbalapítójaGalileivolt.

Atávcsövetugyannemőtaláltaföl,demikorhallottróla,hogyegyhollandoptikuskészítettegy„szemüveget”,amiközelebbhozzaésnagyobbá tesziadolgokat,habelené-zünk, az elv ismerete nélkül csinált egy hasonló szerke-zetet. A különbség az volt, hogy Galilei távcsöve lénye-

gesenkomolyabbnagyításúvolt,éssokkalpontosabbképetisadott.Ésamitalánmégennélisfontosabb:Galileiazégvizsgálatárahasználtaatávcsövet,megadvaezzel a csillagászokma isnélkülözhetetleneszközét.MagaGalilei számosalap-vetőcsillagászatifelfedezésttetttávcsövével:felfedezteanapfoltokat,aHoldhe-gyeit(amivelbebizonyította,hogyazégitestekfelszínenemtükörsima,mintad-dighitték),felfedezte,hogyaTejútrendszerösszefüggőfehérségevoltaképpna-gyonsokkülönállócsillag,felfedezteaJupiternégyholdjátésaztismegfigyelte,hogyankeringenekaJupiterkörül(ezutántehátnemlehetettaztmondani,hogyminden a Föld körül kering) stb. Emellett Galilei számos alapvető mozgás-törvénytfedezettfel,vagybizonyítottbe,megalapozvaezzelamechanikatudo-mányátésegyengetveazutatNewtonelőtt.Mindentösszegezve:Galileihaladóésvilágosszellemvolt,ezttagadniostobaságésigazságtalanságlenne.

3.AkoregyházaésatudományVajonakatolikusegyházesetébenisigazlenneasztereotípia?Ténylegolyanma-radizsarnokoklettekvolna?Mindenekelőttfontosleszögezni,hogyennekatu-dományellenes, demagóg egyháznak a tagja volt Galileo Galilei is. Nem csakkényszerből,mertnemvoltmás,ezmegkötelezővolt,nemcsakmertcsecsemő-ként–nyilvánamegkérdezésenélkül–megkeresztelteegypap;Galileivalóban

4.oldal,összesen:12

hívővoltésnemisegyszerűencsakkeresztény,hanemhithűkatolikus.Báréleté-benahitnemjátszottolyanközpontiszerepet,mintmondjukfiatalabbkortársá-ébanéskollégájáéban,BlaisePascaléban,vagynéhánykevésbéismertkollégájaéletében,dekétségkívülhívővolt,vallásosságaközismertvoltamagaidejében.Kamaszkorábanegyideigszerzetesakartlenni,ésédesapjatehetróla,hogynemlehetettaz.Amikorugyanismegtudtaafiatervét,azonnalkivetteakolostorból,aholaddigtanult.Egyrészt,mertGalileitazösszehasonlíthatatlanuljobbanfizetőorvosi pályára szánta, másrészt, mert a kor egyik vezető szabadgondolkodójavolt,úgyhogyelviokokbóliselleneztefiaszerzetesiterveit.Dehaszerzetesnemis lehetett,életevégéighívőkatolikusmaradt,annakvallottamagátmindenütt,nemcsakazinkvizícióelőtt.

Akorszámostudósaszerzetesvagypapvolt,ígysokszerzetesfolytatotttudomá-nyoskutatásokat,mintpéldáulPaoloSarpipap,azújtudományokésGalileiba-rátja.Galileiévekenátlevelezettveletudományoskérdésekről,ígyFraPaoloje-lezteGalileinek,hogyegyhollandoptikusfeltaláltegybizonyos„szemüveget”,ésezalapjánépítettemegGalileiamagatávcsövét.KésőbbSarpiegyengetteGalileitávcsövénekazútját.VagyottvoltGalileiegyiklegjobbbarátjaésleghűségesebbtanítványa,BenedettoCastelli,Benedek-rendi szerzetes,matematikaprofesszor,aki évtizedeken keresztül volt állandó munkatársa Galileinek. EmlíthetnémChristophoroClavius jezsuitaszerzetestis,akinemvoltéppenGalileibarátja,deazértnagyszerűcsillagászvolt.Az1604-esszupernóvánál,mikor„újcsillagjelentmegazégen”,ővoltazegyik,akipontosanmegmérteaz„újcsillag”helyét,ami-velsegítetttisztázni,hogyacsillagjóvalaHoldontúlvan.

Arisztotelészésújabbkorikövetőiszerintugyanismígaföldivilágváltozó,addigazégiváltozatlan,minthogynincsmár hová változnia, annyira tökéletes. Tökéletességénekegyikbizonyítékavolt,hogyacsillagokkörpályánmozog-nak.Azegyenesvonalúmozgás– ilyenből sokvanaFöl-dön–még tökéletlenállapotrautal, hiszenamozgómégnincsazonahelyen,ahollenniekéne,mégcsakhaladafe-lé.Amiviszontmozdulatlanvagykörpályánmozog,azmárazon a helyen – körpálya esetén inkább területen – van,

ahollenniekell.AzújcsillagmegjelenésetermészetesenellentmondottAriszto-telésznek,ezértkövetői,aztmondták,hogyacsillagaHoldésaFöldközöttvan,amiArisztotelészszerintisaFöldiszféráhoztartozik.DeClaviusésnéhánymáscsillagász megmérték a csillag helyét, és mindenki ugyanazt mérte. Márpedigezekacsillagászokegymástóltöbbezerkilométerrevoltak.AHoldatviszontmárkétszomszédosvárosbólismásholmérték,tehátazújcsillagnakjóvalaHoldontúl kellett lennie. Ez az eset azért is különös, mert a jezsuiták többnyirearisztoteliánusokvoltak.Desoktudós-szerzetestemlíthetnékmég.

Aztsemszabadelfelejteni,hogyajezsuitarendtaláltafelamaisműködőtudo-mányosmunkamódszert.Azaz:mikorvalakirájöttvalamire,vagyelőrelépettfej-

5.oldal,összesen:12

tegetésében, azonnal megírta néhány tudós barátjának, akik szintén tovább-küldtékmásoknak.Ígyazújproblémákonfolyamatosansoktudósgondolkodott.Nyilvánlényegesenhatékonyabbanlehetígydolgozni.Akorabelikatolikusegy-házegyébkéntsemvoltolyanmegátalkodottantudományellenes,mintsokanhi-szik.Bizonyosesetekben–mamárnehezenérthetőéselfogadhatómódon–ha-talmiszóvalintézetteltudományoskérdéseket,deatudósoktöbbnyirenyugod-tan gondolkodhattak és publikálhattak. Galilei nevezetes műve, a Párbeszédekelőtt minden művét kiadathatta (ezt pedig hetvenéves korában adatta ki), ésegyikbőlsemlettkomolyproblémája.Sőt,bizonyosfelfedezéseitlelkesenfogadtaazegyház.Leginkábbakkorünnepelték–főlegkésőbbinagyriválisai,ajezsuiták–,amikortávcsövesfelfedezéseittette.Néhányannemhittékel,hogyatávcsőavalóságotmutatja.Aztmondták,hogyazördögláttatjaGalileivel,amitbennelát.Megintmásokaztmondták,hogynemislátsziksemmiatávcsőben,aztcsakGali-leimeséli.EzeknekaztüzentePieroDini, fontosvatikániszemélyiség,hogy„ke-rüljöncsakvalakiakezembe,akinemhajlandóbelenézni,hátaztkényszerítenifogomrá,akkormondja,hogynemlátsemmit”.[2]

Acsillagászatifelfedezéseiutánmagaajezsuitarendkérte,hogyirányítsacsilla-gászatikutatásaikat.Pedigajezsuitáknagyonféltettékszellemivezetőszerepü-ket.Ésvoltaknéhányanazegyházonbelül,akikugyannemvoltakfeltétlenGalileiésazőmunkásságanyománalakulóújtudomány,amegfigyelésekenésmatema-tikailevezetésekenalapulófizikahívei,denemisakartakmáglyáraküldenimin-denkit, aki aztművelte.Közéjük tartozott példáulBaronius kardinális, aki egy-szeraztmondta:„ASzentlélekszándéka,hogymegtanítson,hogyankellazéghezfordulni,nempedigarra,hogyanfordulnakazegek”.[3]EzzellényegébenSzentÁgostontidézi,akisokszorhangsúlyozta,hogyahitszemszögébőlérdektelenekatudományos felfedezések. Hit és tudomány tehát két külön terület, semmilyentudományosfelfedezéssemváltoztatahitigazságain.MagaGalileiisígygondoltaezt[4]:

„Úgygondolom,hogyatudományoskérdésekmegválaszolásakoravalóságjelenségeibőlésakísérletekeredményeibőlkellkiindulni,ésnembibliaiidézetekből,vagyteológiaité-telekből.Ezzelmégnemkövetünkelszentségtörést,hiszenIstenéppúgyjelenvanater-mészettörvényeibenis,mintaSzentírásszövegeiben.”

PaoloAntonioFoscarinikarmelitaszerzetespedigkönyvetírtarról,hogyahelio-centrikusvilágképmiértnemütközikaBibliával.

4.Aproblémákkezdete1616-ban,mikor Galileinek először akadt nézeteltérése az egyházzal (akkor iskopernikánusságamiatt), akadtak néhányan, akik nem éppen tisztességesmó-donpróbáltákbesározni.Azakkoripápa,atudományellenességérőlhíresV.Pálmaga nyugtatta meg Galileit: amíg ő a pápa, nem kell félnie az ellenségeitől.Bellarminokardinális,akikésőbbVIII.OrbánpápanévenelítélteGalileit,ekkori-banmégerősenszimpatizáltGalileivel.Dehaennyiretelevoltakatolikusegyház

6.oldal,összesen:12

Galileiésatudománybarátaival,akkormégiskiítélteelGalileit?VIII.Orbán,demégismiért?Nyilvánvaló,hogyGalileielítéléséhezőegyedülkevéslettvolna,akármek-korahatalmaisvolt.Tehátegészenpontosankikésmi-értfordultakennyireGalileiellen?

Legelőszörisaztkellleszögezni,hogyaGalileiellenipersokkaltöbbrőlszólt,mintegykönyvről,amelyakoper-nikuszi világképről íródott („Párbeszédek”). A kiváltóokok közé Galilei más műve is tartozhatott. Barberinikardinális, a Galilei ügyét vizsgáló bizottság vezetőjeugyanis egy levelében így fogalmaz: „Néhány gyanúspasszusfedeztetvénfelGalileiműveiben”.[5]Miértműveiben?Csaka„Párbeszé-dek”miattpereltékbe.ValószínűlegGalilei„Aranymérleg”címűkönyvejelentet-teazegyháznakaproblémát,amelybenazatomelméletérőlír.Miisvoltaproblé-maazatomelmélettel?Önmagábansemmi.Haazonbanazegyiklegfontosabbka-tolikusszertartásra,aSzentáldozásravonatkoztatjuk,egészenmásahelyzet.

MiisaSzentáldozás?Apapamisemeghatározottrészébenszertartáskeretébenmagáhozvesziazostyátésabort,amibőljuttatahíveknekis.Azutolsóvacsoraahivatkozásialap[6]:

Miközbenettek, vette Jézus a kenyeret, áldástmondott, ésmegtörte, a tanítványoknakadta,éseztmondta:„Vegyétek,egyétek,ezazéntestem!”Azutánvetteapoharatéshálátadott,nekikadta,éseztmondta:„Igyatokebbőlmindnyájan,mertezazénvérem,aszö-vetségvére,amelysokakértkiontatikabűnökbocsánatára.

Akorkatolikusegyházaazttanította,hogyaborésazostyaapapkezébenvaló-banKrisztustestévéésvérévélesz:azanyagátlényegül.Eztökéletesösszhang-banvoltArisztotelészanyagrólkialakítottnézeteivel.Arisztotelészaztmondta,hogyazanyagidolgokkétrészbőlállnak:anyagból(szubsztanciából)ésformá-ból.Arisztotelészformaalattaztértette,amitmiformaésanyagegyüttesealattértenénk,anyagalattpedigazanyagidolgoknehezenmeghatározhatólényegétértette.Azanyagidolgoklényegenemlátható.Aformalátható.Azanyag,tehátalényeg,úgyisátalakulhat,hogyformaváltozatlan.TehátazostyalényegeúgyalakulátKrisztussá,hogyközbenformájanemváltozik,azazvégigközönségesostyánaktűnik.Ezzelszembenmitmonda–szinténagörögökhöz,denemArisz-totelészhez,hanemlegfőképpDémokritoszhozvisszavezethető–atommodell?Azt,hogyazanyagérzékelhetetlenülkisrészekből,atomokból,áll,melyekazürestérbenhaladnak,ésezeknekarészecskéknekakülönféletulajdonságai,leg-főképpazalakjukhatározzamegabelőlükfelépülőtestkülönbözőtulajdon-ságait,színét,ízét,keménységét,lágyságát,hőmérsékletétstb.Azatomoktulaj-donságainakaváltozásaazanyagitesttulajdonságaibanokozláthatóváltozást.Hatehátnincsláthatóváltozás,akkornincsváltozásazatomokbansem.

7.oldal,összesen:12

5.AprotestantizmusDe ha nincs változás a látható az anyagban, akkor mégis mi az, ami változik?„Semmi”–mondtákvolnaDémokritoszókorikövetői,haéltekvolnaGalileikorá-ban.Agondazvolt,hogyaprotestánsokviszontnagyoniséltekaXVI-XVII.szá-zadbanés–hanemisazatomelméletmiatt,de–azt tartották,hogyamisénapapkezébenlévőostyábannemváltoziksemmi,nemlényegülátKrisztussá,csakszimbolikus cselekedetről van szó. Őkmaguk ezért nem is áldozásnak, hanemúrvacsoránaknevezték.Galileiatomistafelfogásávalehhezazeretneknektartottnézethez került veszélyesen közel, ráadásul a legrosszabbkor: éppen amikor akatolikus-protestáns ellentét tetőzött, a harminc éves háború idején. A könyvmegjelenésekormégnemjelentettproblémát,deéppGalileipereidejénzártákkiajezsuitákRodrigodeArriagaszerzetest(mégpedigannakeretnekségérehivat-kozva), aki szintén akkoriban jelentetettmeg egy könyvet, amelyben az atom-elméletmellettérvelt.BarberinitehátnemvéletlenülíraGalileiműveibentalál-hatógyanúspasszusokrólszólólevelében.

Dekanyarodjunkvisszaaprotestánsokhoz,akikhanemisközvetlenül,dekulcs-szereplőivoltakGalileiperének!Kopernikuszhíresműve„Azégipályákforgásá-ról”1543-banjelentmeg.EkkoregyideignyugodtanlehetettvitatkozniKoperni-kuszvilágképén,akinemazért féltazegyháztól,merteretneknek,hanemmertbolondnaktartottákvolna.Mitörtént,hogypárévtizeddelkésőbbGalileiismeg-járta? A reformáció. Luther, Kálvin, Zwingli és a többiek alaposan kikezdték arómaipápaságtekintélyét,amelyvégülatridentizsinatonreagáltakihívásokra.Azsinattöbbszörisszünetelt,végülazutolsó,legfontosabbszakaszábanLoyolaiSzentIgnác,ajezsuitarendalapítójaésembereikerültekvezetőszerepbe,őkpe-digvasszigortakartak.Ahittételeket, adogmákatnagyonpontosandefiniálták,éseretnekneknyilvánítottakmindenkit,akicsakegykicsitiseltértazoktól.

6.OrbánpápamintSimplicio?Afontosabbdogmákmellettegyébkéntnemvoltnagyjelentőségeannak,hogyaFöld kering-e a Nap körül, vagy fordítva, de a tételnek akadtak híres tagadói,ezértúgytűnhet,hogyakkoribaniskiemeltfontosságavolt.Részintezzelmagya-rázható a Galilei elleni szigorú fellépés. Természetes, hogy a katolikus egyházezekbenazidőkbenigenérzékenyvoltmindentekintélyeellenitámadásra.Gali-leipedigkétségkívülezttette.

A„Párbeszédek”formailagugyanmegfelela követelményeknek, azaz nem jelenti ki,hogyKopernikusznakigazavolt,eztcsupánlehetőségnektartja;aműszereplőierrőlvi-tatkoznak, felsorakoztatva amaguk érveit,nemdől el, hogy kinek van igaza. Sagredoazonban–azaszereplő,akinemfoglalál-

8.oldal,összesen:12

lást,csupánhallgatjaavitatkozófeleket,ésnéhakérdéseketteszfel,vagykom-mentáljaazérveket–gyakrabbanértegyetakopernikuszi tanokatvédőSalve-tioval,mint az arisztoteliánus Simplicióval (akinek a neve olaszul együgyűt je-lent),ésnéhaténylegegyügyűezaSimplicio,mígveleszembenSalvetiokristály-tiszta logikávalgondolkodik.Simplicioelmondjaaztazérvetageocentrikusvi-lágképmellett,amelymagátólOrbánpápátólszármazik(Galileiúgyvélte,hogyazárapályjelenségétaFöldmozgásaokozza,ésebbenaheliocentrikusvilágképbizonyítékátlátta;Orbánszerintpedigajelenségcsoda).Ajezsuitaszerzetesekafentiekre rámutatva elhitették Orbánnal, hogy Galilei őt ábrázolja az együgyűSimplicioalakjában.

Eznyilvánnemigaz,Galileinemlehetettennyireostoba,azegészműbennagyonvigyáz,hogySalvetiocsakArisztotelésszeléskövetőivelvitatkozzon,aBibliávalésazEgyházzalne,hiszenkönyvéveléppenazvoltacélja,hogyapápaelfogadjaa nézeteit. Ugyanakkor való igaz, hogy Simplicio alakjába beleláthatjuk Orbánpápát, és akár az összes arisztoteliánust, legalábbis ami az érveket illeti.MiértharagudtakennyireajezsuitákGalileire?Miértakartaknekiennyireártani?Egy-felőlGalilei a kor vezető tudósa volt, számosújszerű elmélettel, amelyekmiattsokakkal volt konfliktusa, sokharagost szerzettmagának, köztüknyilvánkülö-nösensokjezsuitaszerzetest.Ajezsuitarendtanítórendvolt,különösensoktu-dóssalasoraiban,ígyarendotthonosanmozgottatudományterületén.

7.CesihercegésaHiúzokAkadémiájaEmellettGalileitagjavolta„HiúzokAkadémiájának”.AFe-derico Cesihercegáltal alapított társaság tudósokbólállt,akiketCesimecénáskénttámogatott.Ahercegannyibankü-lönbözött a többimecénástól, hogynemkötöttemeg a tá-mogatottak kezét, nem kellett hinniük semmilyen ideo-lógiában, nemkellett követniük semmilyen irányzatot, ku-tatásközbenteljesenszabadkezetkaptak.Cesihercegnagytekintélyűembervolt.BáraHiúzokAkadémiájanemverse-nyezhetett a jezsuita renddel, számolni kellett velük, és ajezsuiták természetesen nem rajongtak értük. Sok jezsuitanem szerette Galileit,mint olyan embert, aki rendszeresen ellentmond az aka-démikusálláspontnak,amitőkistámogattak.Ezazonbanmégkevéslenne.

Galileiésa jezsuitarendközöttkomolyabbtöréspont is létrejött,méghozzáak-kor,amikorajezsuitarendleginkábbbecsülte,sőtünnepelteGalileit:atávcsövesfelfedezései idején. Ekkoriban a jezsuiták is csináltak távcsöveket, amelyekkelönálló felfedezéseket tettek. Többek között bebizonyították hogy az 1616-banfeltűntüstökös jóvalaHoldon túlhelyezkedikel. (Azüstökösök természetesenzavartákArisztotelészváltozatlanégrőlkialakítottnézetét,ezértkövetőiaztállí-tották,hogyazüstökösökaFöldtőlnemmessze, a földi szférábankeletkeznek.

9.oldal,összesen:12

Eztatéveszmétcáfoltákajezsuiták).Nagyonbüszkékvoltakteljesítményükre–teljesjoggal–devoltegyprobléma.

8.TyhoBraheésajezsuitákTyho Brahedáncsillagász,Keplermunkatársaésmesteremárazelőzőévszázadbanúgygondolta,hogyazüstökösökaföldiszférántúlkeletkeznek,ajezsuitákeztbizonyítottákbe. Brahe-nak azonban volt egy ravasz bolygómodellje is,amiátmenetetjelentettaptolemaiosziésakopernikuszikö-zött. Ennek középpontjában a Föld volt, ekörül keringett aNap,ésaNapkörülazösszestöbbibolygó.TehátúgyvoltavilágközéppontjábanaFöld,hogymindenaNapkörülke-ringett.AjezsuitatudósoknagyonszerettékBraheelképze-lését,szembenGalileivel,akikinemállhatta.Amikorajezsuitákbebizonyították,hogy Brahe-nak az üstökösöket illetően igaza volt, megpróbálták előtérbe he-lyeznibolygómodelljét is.ErreválaszulGalilei írtegykönyvet„Értekezésazüs-tökösről”címmel,melybenrészintfelveti,hogyüstökösöktalánnemisléteznek,csupán fénytöréseredményeiként látszanak,másfelőlazt írta,hogyha léteznekis a földi szférán túl üstökösök, azmég a legkisebbmértékben sem érv Brahebolygómodellje mellett. A jezsuiták nagyonmegharagudtak Galileire, írtak egyválaszkönyvet, meglehetősen fölényes, személyeskedő hangnemben. A könyvszerzője–akiegyébkéntSarsiálnévenpublikált–hangsúlyozta,hogyvanközöspont az „Értekezés az üstökösökről”, illetveKopernikusz és Kepler eretneknektartottműveiközött.Igaz,hogyGalilei–KopernikuszhozésKeplerhezhasonlóan– egyenesnekgondolta azüstökösökpályáját, de ez a tartalmihasonlóságnemvolt eretnekség. Galileinek nem is lett gondja az ügyből, de az jól látszik, hogymárekkorhogyangondolkodtakajezsuitákGalileiről.

9.OrbánpápaésaharmincévesháborúAmiOrbánpápátilleti,nagyonkönnyenelhitteajezsuitáknak,hogyGalileiőtgú-nyoltaki.Túlságosaniskönnyen.Valószínűlegnagyonelakartahinni,pedigko-rábban szimpatizált vele. Ahhoz, hogymegértsük, vajonmi történt, vissza kelltérnünkaprotestánsokelleniharcokhoz.Tudnikell,hogyOrbánpápa–elődeitőleltérően–nagyonszeretettvolnafüggetlenpápalenni,nemolyan,akinekvilágihatalmasságokérdekeitkellkiszolgálni.Erretörekedettmindenerejével.

Ígymikorkitörtaharmincévesháború,nemavatkozottközbeakatolikusorszá-gokoldalán.Nemvolthajlandóvallásiháborúnaktekinteniaharmincéveshábo-rút, hanem csak országok közötti konfliktusoknak, amihez neki semmi köze. Aharmincévesháborúsvédszakaszában(1630-1635)azonbanakatolikusII.Fer-dinánd osztrák császár és seregei egyre-másra vereséget szenvedtek GusztávAdolfprotestánssvédkirályseregeitől. II.Ferdinándtermészetesenegyrerosz-

10.oldal,összesen:12

szabb szemmel nézte Orbán pápa közönyét, és egyre hangosabban követelte,hogysegítsenneki.AjezsuitákteljesenegyetértettekFerdinánddal,őkkezdettőlfogvaeztakarták.Denemcsakők,hanemEurópakatolikushitűrészeisvártaaVatikánközbelépését.EurópaakaratahatalmassúlytadottVatikánbanajezsuitarendkezébe.Egyreinkábbaztörtént,amitőkakartak.ŐkpedigellenségeivoltakGalileinek.

1632március8-án,apápaikonzisztóriumonGaspareBorgia,aspanyolpártfejeOrbánpápafejéhezvágta,hogyszövetségetkötöttGusztávAdolffal,éskövetelte,hogy szakítsameg a kapcsolatot az eretnekekkel. Ekkoriban Spanyolországnaknagyonnagyhatalmavolt,ésapápaigencsakszorongatotthelyzetbekerült.Ek-korjelentmegGalilei„Párbeszédek”címűműve.Galileibenfelsemmerült,hogybaj lesz.VIII.Orbán idejébenszabadabbszelek fújtak,mintbármikorkorábbanTridentóta.Őmagabetartottaígéretét,nemszegtemegaz1616-ostörvényt,az-azkönyvébennemdöntötteelakopernikuszikérdéstKopernikusz javára, csu-pánérveketsorakoztatottfelmindkétoldalon.

10.RiccardiésBarberiniAzelsőfigyelmeztetőjelRiccardiatyaviselkedésevolt.AhatalmasméretemiattPadreMonstro-nak,MonstrumatyánaknevezettpapkorábbanGalileilelkeshívevolt,nézeteiközismertekvoltak,denemakarta,hogymegjelenjena „Párbeszé-dek”.Nemisvolthajlandóengedélyezni,csakmiutánafelelősségetelőreáthárí-tottaegynálamagasabbbeosztásúvalakire.Amegjelenésutánpedigmegpróbál-talefoglalniamégelnemadottpéldányokat.Ilyetazonbannemtalált,mertaki-adásutánazonnalelkeltmindenpéldány.PadreMostroaztmondta,mindezGali-leiérdekébentörténik.Ekkormégnemértettékazatyaviselkedését,dehamarvilágossávált,mikorbekövetkezettaper.EleinteaBarberinikardinálisáltalve-zetettbizottságvizsgáltaazügyet.BarberinijóindulatárólbiztosítottaGalileit,derövidesenátkellettadniaazügyetazInkvizíciónak,akikmárnembiztosítottákGalileit jóindulatukról. Ki tudja, ki ésmiért akarta ezt? Nyolc hónap huzavonautánvégülbűnösnektaláltákGalileiteretnekségvádjában.Eretnekségértakkori-banhalálbüntetésjárt,devégül„csak”életfogytiglaniháziőrizetreítélték.Akato-likusegyháznemcsakelítélte,desegítettisneki.AVatikánjelentősrészeGalileimellettvolt,deenélkülnemtudni,megúsztavolna-eahalálbüntetést.

11.Azállítólagos1616-ostilalomÉrdekességként megemlítem, hogy Galilei, mikor azzal védekezett, hogy nemszegtemegaz1616-ostörvényt,mertnemdöntötteelKopernikuszjavárakoper-nikuszi kérdést, csupán mint egy hipotézist tárgyalta, azzal válaszoltak neki,hogyaz1616-ostörvényszerintakopernikuszikérdésrőlminthipotézisrőlsemszabadbeszélni.Mutattaknekiegy1616-osfogalmazványt,melyszerinttilosér-tekezniakopernikuszikérdésről„bármilyenformában”.[7]

11.oldal,összesen:12

1616-ban persze erről szó sem volt, se Galileinek senkimásnak nemmondtakilyesmit.Afogalmazványnemisvoltaláírva,tehátnemvoltérvényes,defölhasz-náltákGalilei ellen.Egyesek szerintdirektGalilei ellenhamisították,már aperidején,1632-ben.Ezazonbannemvalószínű,hiszenakkormiértnemírtákalá?Valószínűbb, hogy még 1616-ban megírták, talán egy túlbuzgó hivatalnok, akiannyirabiztosvoltbenne,hogytilosleszbeszélniakopernikuszikérdésről,hogymáratörvénymeghozásaelőttmegfogalmaztaazt,amitaztánsenkisemírtalá.Apapíraztána levéltárbakerült.Galileitperszeeltudtákvolnaítélniafogalmaz-ványnélkül is,nem lettvolnará feltétlenszükség,dehamárottvolt,miértnehasználták volna föl? Ha a fogalmazvány nem is hamisítvány, azt jól mutatja,hogynéhányanmindenáronfélreakartákállítaniGalileit.

12.KortársvéleményekésGalileiéleténekvégeAkatolikusegyházkorántsemörültegyöntetűenaGalileitsújtóítéletnek.Ugyan-úgymegosztottvolt,mintmindenbenGalileitilletően.AscanioPiccolominisienaiérsekszerintazegyházmagafölöttítélkezikezzelazítélettel.GalileihétnapigaSzent Hivatal börtönében ült, majd megengedték, hogy átköltözzön a firenzeinagykövet,FrancescoNiccolinipalotájába.Niccolini jólbántGalileivel,akiako-rábbinál jobb állapotban indulhatott tovább Sienába, ahol Piccolomini „foglya”volt.Azértcsak idézőjelben,mertazérsekrégihívevoltGalileinek,és finomanszólvanemúgybántvele,ahogyafoglyokkalszokásvolt.Mégvitapartnerekrőlisgondoskodott,tudvajól,hogycsakattólfogigazánfeltámadniGalilei,hatudomá-nyosvitákbabonyolódhat.Piccolomini jónevűtudósokathivatottaházába, ígySienaátmenetilegatudományosvilágközéppontjávávált.Mégegybesúgóisbe-jutottavitára,ésazesetrőlígytettjelentést[8]:

„Galilei cseppet semkatolikusvéleményeket terjesztettelebbenavárosban,mégpedigazőtvendégüllátóérsekáltaltüzelve,akisokakkalelhitette,hogyGalileitaSzentKong-regációigazságtalanulsújtotta,éshogynemtudhattaésnemiskellettvolnaelítélniafi-lozófiai nézeteket,melyeket ő cáfolhatatlanmatematikai és igaz érvekkel adott elő, éshogyőavilágelsőembere,ésmindigélnifogírásaiban,hiábatiltjákbe,éshogymindenmodernekés jobbakkövetni fogják.Ésmivelezekamagvaka főpapszájábólveszedel-mesgyümölcsöketteremhetnek,bekellszámolnomrólukstb.”

AzérseknagyonsokatsegítettGalileinek,akiigen-igenrosszállapotbanérkezettSienába.Feljegyezték,hogy„voltakéjszakák,mikorsemmitsealudt,csakjárkáltfelsaláegészéjjel,ésfel-felzokogottésolyanvadulcsapkodott,hogykomolyanfontolóravétetett,nemkellene-élekötözniakezét.”[9]ÉsezmáraNiccolininéltöltöttnapokutánvolt,úgyhogyképzelhetjük,milyenállapotbanvoltelőtte!Vé-gülGalileit hazaengedték, de élete végéigházi őrizetbenmaradt.Hátralévőné-hányévében(ekkormárhetveniselmúlt)mégkétkönyvetírt,amelyekközülazegyikazalapvetőjelentőségű„Mechanika”volt,amelybenamozgássalkapcsola-tosgondolataitírjale.Egészéletébenfoglalkoztattaatéma,a„Mechanikába”márcsakavégső,érettgondolatokkerültekbele.

12.oldal,összesen:12

13.EgymaihipotézisAzérdekességkedvéértleíromnapjainkegyikjelentősGalileikutatójának,PietroRedondinakvéleményétGalileiperéről.SzerinteOrbánpápaegyáltalánnemvoltGalileiellensége.Nemezért indítottpertGalileiellenésnemezért ítélteel;sőt,éppenazért,hogyvédjeGalileit.Mikoraperbekövetkezett,addigramárnemaszorongatott helyzetben lévő Orbán pápa szava számított Vatikánban, hanemmásoké, többnyire olyan embereké, akik Galilei ellenségei voltak. Orbán ilyenhelyzetben nem tudta volnamegvédeni Galileit, ha indítottak volna ellene egypert. Márpedig ha indítottak volna, akkor minden bizonnyal az atomokról írtművemiatt.(Nefeledjük,akkoribanajezsuitákeretnekneknyilvánítottakéski-zártak soraikból egy jezsuita szerzetest, aki védte az atomelméletet! Ki ugyannemvégezték,dekitudja,mitörténik,hanematávoliésprotestánsCsehország-banélazillető.)Azatomelméletettárgyaló„Aranymérleg”címűművéértmindenbizonnyal kivégezték volna Galileit. Hogy eztmegakadályozza a pápa, gyorsanindítottegypert,deolyandologmiatt,amit„csupán”inkvizitoriáliseretnekség-neklehetettnevezni,hitbélineksemmiképpsem.Galileit tehátnemlehetettha-lálraítélni.Mindezazonbancsupánfeltevés.Igaz,hogyakkoribanmeglehetősensok kirakatper volt, de ahhoz képest, hogy a pápa védelemből ítélte el Galileit,elégkomolyanelítélte.Ezaverzióezért–hanemislehetetlen–nemtúlvalószí-nű.

Galileihalhatatlangondolkodóvolt,akit igazságtalanulhurcoltakmeg.Meghur-coltatásamögöttazonbansokféleokotfedezhetünkfel,desemazőtmeghurcolóegyházról,semáltalábanakortárskeresztényektöbbségérőlnemlehetaztállí-tani, hogyolyanmaradi, tudomány- ésGalilei-ellenesek lettek volna,mint aho-gyanmasokanhiszik.

Végjegyzetek1.Galilei:Párbeszéd(1959:56-57)

2.Vekerdi1997:150.3.Vekerdi1997.

4.White1994:14.

5.Vekerdi1997:332.6.Máté26,26-27,MBT,Budapest,1990.

7.Vekerdi1997:339

8.Vekerdi1997:109.Vekerdi1997:12

FelhasználtirodalomGalileoGalilei:Párbeszédek,EurópaKönyv-kiadó,Budapest,1959(ford.M.ZempléniJolán)

Geymonat,Ludovico:GalileoGalilei,Gondo-latKiadó,Budapest,1961

JákiSzaniszló:Krisztus,egyház,tudomány,JelKiadó,Budapest,1992

Steele,Philip:GalileoGalilei,GeographiaKiadó,Budapest,2006

VekerdiLászló:ÍgyélGalilei,TypotexKft,Budapest,1997

White,Michael:GalileoGalilei,TalentumKft.1994