A GEDÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI

INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette:

a Gedói Általános Iskola és

Művészeti Iskola

nevelőtestülete

Szegeden

2013-ban

Aktualizálta: 2014-ben

2

TARTALOM

1. Nevelési programunk 4

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszkö-

zei, eljárásai 5

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 12

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 15

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai 15

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 17

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 18

1.4.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok, eljárások 19

1.4.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai 19

1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai 20

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai 20

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai 21

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 23

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 23

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 24

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése 27

1.6.4. Sajátos nevelési igényű - hallássérült - tanulók képzése 28

1.6.5. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása 29

1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 32

1.6.7. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat ellátó program 34

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel 35

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 35

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 36

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 37

1.8.3. Kapcsolattartás a partnerekkel 39

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 39

1.9.1. A vizsgaszabályzat célja 39

1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya 40

1.9.3. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 40

1.9.3.1 A vizsgatárgyak követelményrendszere 40

1.9.3.2 Az értékelés rendje 40

1.9.3.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei 40

1.9.3.4 Belső vizsgarendszer 45

1.9.4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 46

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 46

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai 46

2. Helyi tantervünk 48

2.1. A választott kerettanterv megnevezése 49

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám 50

Általános iskolai óraterv 50

Alapfokú művészetoktatás óraterve 51

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei 52

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása 53

3

2.4.1. Az 1-2. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 53

2.4.2. A 3-4. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 53

2.4.3. Az 5-6. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 53

2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 54

2.5. Mindennapos testnevelés 54

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 55

2.7. Projektoktatás 56

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 56

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái 56

2.9.1. Írásbeli feladatok értékelése 60

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 61

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 62

2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek 63

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 64

2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei 64

2.13.2 A környezeti nevelés elvei 66

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 68

2.14.1 A magatartás értékelésének elvei 68

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei 70

2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 71

3. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 74

3.1. A pedagógiai program érvényességi ideje, módosítása, nyilvánossága 75

3.2. Záradék 76

4

NEVELÉSI PROGRAMUNK

5

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, eszközei,

eljárásai

Alapelveink:

intézményünk működésében jogszerűség, szakszerűség és törvényesség

pedagógiai tevékenységünkben gyermekközpontúság, differenciált, komplex

személyiségfejlesztés

az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása

az eredményesség érdekében motiváció, aktivizálás, illetve folyamatos ellenőrzés,

értékelés

minőségelvű és partnerközpontú szemlélet

nyitott iskola, ahol egyenrangú félnek tekintjük a tanulókat, a szülőket, a

pedagógusokat, a demokrácia megvalósítására törekszünk

Céljaink, feladataink:

1. Célunk olyan humanisztikus jellegű, tehetséggondozó, képességfejlesztő, nyitott, derűs

iskolát működtetni,

amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségüknek fejlődése áll a

központban

ahová szívesen, örömmel járnak a tanulók

ahol jól érzik magukat a szülők is

ahol alkotó és megújuló gondolkodással rendelkező, a szépet és értékeset becsülni

tudó, harmonikus környezetet teremtő és megóvó ember eszménye a cél

ahol a nevelési tevékenység elsődlegességét hangsúlyozzuk az oktatómunka

fontosságának elismerése mellett

ahol az alapfokú művészetoktatás lehetőséget nyit a tanulók számára

amelyben lehetőség nyílik önmegvalósításra a művészet eszközeivel

a felnőtt léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztéséhez

az egyetemes és nemzeti kulturális örökség megismerési, megőrzési igényének

megalapozásához.

ahol minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi

állapotát hatékonyan fejlesztő rendszerszerűen működő egészségfejlesztő

tevékenységekben.

Feladatunk:

Megőrizni az évek során kialakított önálló arculatunkat, az iskola fő profilját,

speciális képzési rendjét, vonzerejét, mely a jobb adottságokkal, képességekkel

rendelkező és érdeklődő tanulók számára biztosítja alapfokú művészeti oktatást

és az emelt óraszámú angol nyelvi képzést.

Tehetséges tanulók felkutatása, ösztönzése, versenyekre való felkészítése,

tehetséggondozó program megvalósítása.

Az alapfokú művészetoktatással, a kulcskompetenciákkal képessé tenni a

tanulókat önmaguk megismerésére, a művészi élmények befogadására.

A kreativitás, a külső-belső esztétikum, a rend, a természet, a kultúra és a

néphagyomány értékeit becsülő magatartási igény megalapozása.

Fejleszteni a gyerekek zenei és mozgáskultúráját, testi- lelki állóképességét.

Folyamatos visszajelzés művészeti tevékenységük eredményességéről, alkotó

munkájuk minőségéről.

6

2. Tanulóink számára korszerű alapképzés, a mindennapi életben hasznosítható ismeretek,

egymásra épülő alapkészségek, jártasságok, képességek nyújtása, kulcskompetenciák

fejlesztése, melyek birtokában és annak bővítésével, élethosszig tartó tanulással a

későbbiekben

művelt, felelős, kreatív, versenyképes emberré válhatnak

megfelelő foglalkozásra, hivatásra tehetnek szert

elsajátíthatják a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit

Mindezt segítse elő

az alsó tagozatban folyó nem szakrendszerű oktatás

az információs és kommunikációs kultúra megalapozása

Feladatunk:

Az általános alapfokú oktatással a továbbhaladáshoz szükséges alapkészségek, az

értő olvasás, az íráskészségek a nyelvi kommunikációs, a matematikai

képességek, valamint a hasznosítható emelt óraszámú idegen nyelvi, és az

informatikai ismeretek preferálása

A hatékony oktatással a tankötelezettség biztosítása

A természettudományos kreatív kritikai gondolkodás és szemlélet, illetve a

problémamegoldó, döntési, szabálykövető, komplex információk kezelésével, a

vitakultúrával kapcsolatos képességek, kulcskompetenciák megalapozása,

informatikai, könyvtárállomány bővítése stb.

A tanulók megismertetése a hatékony tanulási módszerekkel, az egyénre szabott

tanulási módszerek, eljárások kiépítése

Az önművelés, az önálló tanulás, az önfejlesztés igényének kialakítása.

A képzettségnek és az adottságoknak megfelelő tudatos pályaorientációs

tevékenység megvalósítása.

Olyan ismereteket és képességeket kialakítani, melyekkel az országos felmérések

átlagához közelítenek vagy meghaladják azokat.

3. Az esélyegyenlőség biztosítása minden tanulónk számára. Így

a különleges gondozást igénylő sajátos nevelési igényű tanulók (elsősorban

érzékszervi fogyatékos, valamint a pszichés fejlődési zavarokkal (dyslexia,

dysgraphia, dyscalculia stb.) küzdő tanulók integrált oktatási formában történő

képzése a hátrányos megkülönböztetés elutasításával, lehetőségeik és sajátosságaik

figyelembevételével

a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára

differenciált képességfejlesztéssel, a szociális kompetenciák előtérbe helyezésével,

felzárkóztató foglalkozásokkal a harmonikus fejlődéshez szükséges pedagógiai

feltételek, a korszerű ismeretek elsajátításának biztosítása

az integrációs programban rejlő lehetőségek kihasználása

Feladatunk:

A sajátos nevelési igényű gyermek felismerése,

A szakértői vélemények ajánlásainak figyelembevételével fejlesztő és

felzárkóztató foglalkozások szervezése fejlesztőpedagógusunk és utazó

gyógypedagógusok irányításával

A megfelelő kompetenciák fejlesztésével és eljárásokkal a kívánt optimális

magatartásforma és teljesítmény elérése

Speciális tanulásszervezési módszerek alkalmazása

7

Eredményes felzárkóztató program kidolgozása a „lemaradó”, a hátrányos

helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a tanulási kudarccal és a

beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára.

Fontos a tanulók megismertetése a hatékony tanulási módszerekkel a

szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás keretein belül csoportbontásban,

arra felkészült pedagógusok vezetésével új, változatos oktatási módszereket

alkalmazva.

Személyes példamutatással nevelni a tanulókat a toleranciára, a másság

elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására.

4. Célunk olyan személyiségfejlesztő munka,

melyben az alapvető emberi értékek, valamint az egyén önmagához és a társas

kapcsolatokkal összefüggő értékek közvetítődnek

melynek eredményeként tanulóink alkalmazkodóvá, fogékonnyá válnak a saját

környezetük, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt

melyben a különböző művészeti ágak iránt érdeklődő tanulók pozitív emberi

tulajdonságai, magatartási formái, szokásai fejlődnek az egyetemes és nemzeti kultúra,

valamint a mindennapi élet legértékesebb értékeivel

melynek hatására öntevékeny diákönkormányzat működik

Feladatunk:

Olyan folyamatot, szituációt teremteni a nevelés gyakorlatában, ahol érvényt kap:

o az alapkompetenciák fejlesztése

o az alapvető emberi és erkölcsi értékek, a tanulók saját értékeinek

megismerése, ahol törekszenek az önmaguk és társaik előnyös

tulajdonságainak erősítésére a személyiségfejlesztés érdekében

o az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és

helyes formáinak kialakítására való törekvés

o ahol megtörténik az egyéni harmóniát megteremtő értékek közvetítése a

demokratikus jogok és a kötelességek gyakorlása, életkoruknak és

képességeiknek megfelelően az alkotmányosság, a törvényesség

ismereteinek közvetítése

o ahol kiemelt feladat az érzékenység, a másság elfogadása, a kudarctűrés és a

felelősség igényének felkeltése az egymás és a közösség problémáinak

megoldásában

o ahol fontos feladat, hogy rendszeresen vagy alkalmanként kulturáltan –

életkorának megfelelően tudjon érvelni, véleményt formálni, gondolatait

szóban és írásban világosan kifejezni, eltérő értékítéletet őszintén vállalni

o feladatunk a társadalmi beilleszkedés alapvető normáinak elsajátíttatása

5. Célunk, az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat megalapozása. Ennek

eléréséhez

a hazaszeretet, a magyarságtudat megalapozása

nemzetünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése

tanulóinkban kialakítani a különböző népek kultúrájának, szokásainak, életmódjának

megismerési igényét

az Európai Unióhoz tartozás tudatának erősítése

a globális problémák és egyéb fenyegető veszélyek csökkentése igényének felkeltése

a határon túli magyar iskolák kapcsolattartásának, együttműködésének erősítése

Feladatunk:

8

Ösztönözni a tanulókat szűkebb-tágabb környezetük történelmének, kultúrájának,

vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására

Biztosítani a nemzeti ünnepek, megemlékezések a tanulók életkorának megfelelő

szintű és érzelmekre ható megünneplését.

A helytörténeti ismeretek, a kiemelkedő nemzeti és szegedi személyiségek

megismerése érdekében városi ünnepek látogatása, tanulmányi helytörténeti séták,

kisebb országjárások stb. szervezése

Kapcsolattartás a határ menti testvériskolákkal

6. Célunk testileg, lelkileg egészséges tanulók nevelése, akikben kialakul

a rendszeres testmozgás igénye

az egészséges életvitel, a versenyzés gyakorlásának helyes szokása

a konfliktuskezelés megfelelő, eredményes módja

a betegségek és káros szenvedélyek megelőzésére irányuló igény

a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt elfogadó, segítőkész magatartás

Feladatunk:

az egészséges életvitel iránti igény kialakítása

minden tanuló – egészségi állapotának megfelelő – iskolai testnevelésben való

részesítése (könnyített testnevelés, alkalmi felmentés stb.), a mindennapos

testedzési lehetőség biztosítása, a mozgásigény fenntartása

a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás,

rossz táplálkozás stb.) egészségkárosító hatásának ismertetése, megértése és az

ezek elutasítására irányuló magatartás megalapozása

a lelki egészség fenntartásához, ápolásához szükséges érzelmi biztonság (főleg a

családban) igényének felkeltése

intézményi védő-óvó előírások, a tűz- és bombariadó ismertetése, a megelőző

tevékenységek gyakoroltatása a tanulókkal

7. Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének megalapozása. Arra

törekszünk, hogy

tanulóinknak igénye legyen iskolánk külső-belső rendjére, tisztaságára,

otthonosságára, védelmére; mindezt életkori adottságaiknak megfelelően és a

lehetőségek szerint gyakorolják is

nevelőmunkánkkal, az ismeretek közvetítésével alakítsuk ki a természet és az ember

alkotta értékek megbecsülésének, megőrzésének igényét

olyan tulajdonságok, szokások alakuljanak ki tanulóinkban, melyek birtokában

felelősen kapcsolódnak be később is közvetlen környezetük rendjének megőrzésébe,

értékeinek gyarapításába

Feladatunk:

a korszerű ökológiai szemlélet, a természettudományos gondolkodás kialakítása

a felelősség igényének kialakítása az iskolai osztály, a környezet

tisztántartásában, környezetünk esztétikájának megőrzésében

megismerni a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat

a tanulók bekapcsolása a környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,

a környezeti károk megelőzésébe

környezetvédő táborok, kirándulások, erdei táborok szervezése, ajánlása

8. Célunk hagyományaink, kapcsolataink további ápolása

színes, szabadidős tevékenységrendszerünk megőrzése, további erősítése

9

a nemzeti, nemzetiségi hagyományok iránti érdeklődés felkeltése

a szülői szervezet és az iskolaszék hatékony együttműködése

kölcsönös együttműködés partnerintézményekkel

Feladatunk:

együttműködés a diákönkormányzattal, szülőkkel, iskolaszékkel, külföldi

magyar testvériskolákkal, kulturális és egyéb szervezettel az iskola, a város

múltjának, jelenének megismerésében, a hagyományok, a szegedi szokások,

ünnepek megőrzésében (Gedói napok, farsang, ballagás, vetélkedők,

sportbajnokságok, iskolagyűlések, diáktárlatok, tehetséggondozó versenyek

megrendezése, a határon túli diákkapcsolatok ápolása stb.)

9. Célunk a hatékony és sikeres munka, melynek érdekében törekszünk

alkotó, továbbfejleszthető tudással rendelkezzenek az intézmény pedagógusai,

alkalmazottai

a jó munkahelyi légkör megtartására

a helyi társadalom tájékoztatására az elért eredményekről

az iskola jó hírnevének emelésére

pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésére

a fenntartó által biztosított költségvetés növelésére egyéb forrásbővítő

tevékenységekkel (pályázatok, alapítvány)

Feladatunk:

a közalkalmazottak szakmai ismereteinek, tudásának bővítése szervezett

továbbképzésekkel, illetve önálló tanulással

tankönyv, szakmai cikkek, tanulmányok írására ösztönzés

az iskola imázsának megőrzése

iskolai honlap, iskolaújság és iskolarádió működtetése

óvodáknak „Kopogtató” tájékoztató küldése

művésztanárok, tanítványok tárlatának szervezése

szponzorok, alapítványok megkeresése anyagi támogatás biztosítása érdekében

rendszeres pályázati rendszer működtetése

Eszközeink, eljárásaink:

1. Humanisztikus jellegű, tehetséggondozó, képességfejlesztő, nyitott, derűs iskola

működtetéséhez

tárgyi és személyi feltételek biztosítása

tehetséges tanulók felkutatása, motiválása

különböző szakmai és hagyományos pedagógiai módszerek alkalmazása

megfelelő szervezeti formák (csoportbontás, tanórán kívüli tevékenységek)

kialakítása

a pedagógusok és a tanulók sokféle, minőségi differenciált tevékenységének a

megvalósítása

rendszeres alkotótevékenységre ösztönzés

tanulói alkotások kiállítása, tanulók versenyeztetése

az esztétikai nevelés biztosítása érdekében színház-, tárlatlátogatások, tanulmányi

kirándulások, múzeumi foglalkozások stb. szervezése

2. Korszerű alapképzés nyújtásához, kulcskompetenciák fejlesztéséhez, az élethosszig

tartó tanulás megalapozásához

10

az oktatási folyamat megszervezése az életkori sajátosságoknak, az egyéni

képességeknek, adottságoknak megfelelően

az alapképzés feltételeinek biztosítása

hatékony tanulási módszerek és technikák megismertetése

korszerű eszközök használata

iskolai információs lehetőségek bővítése

könyvtár, médiatár, informatikai bázis bővítése

csoportbontások, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások

törekvés az optimális órarend kialakítására

tanulmányi és egyéb eredményeket tartalmazó adatbázis kiépítése és rendszeres

frissítése (helyi, országos felmérések, tesztek)

tanulmányi és egyéb versenyek szervezése az iskolában az iskolán kívül

pályaorientációs előadások, rendezvények szervezése

3. Az esélyegyenlőség, integrált oktatási forma biztosításához

a szakrendszerű és nem szakrendszerű órákon a tanulók alapkészségeinek erőteljes

fejlesztése, az eredményesebb előrehaladás lehetővé tétele

kérdőív, beszélgetések stb. a hátrányos helyzet felmérésére

speciális és egyéb felzárkóztatást elősegítő módszerek alkalmazása a tanórákon és

tanórán kívüli tevékenységeknél

egyéni bánásmód, differenciált tanulás-szervezés, tanulási technikák megtanítása,

egyéni fejlesztési terv, kooperatív tanítás-tanulás nyomon követése, stb.

fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások beiktatása

a tanulók pozitív adottságainak felismerése, erősítése

a sajátos nevelési igényű tanulók szerepeltetése, versenyeztetése képességeik

alapján

az informatika, a könyvtár, a sport szerepének erősítése

együttműködés a szülőkkel

kapcsolattartás a szakmai, hivatalos szervezetekkel (nevelési tanácsadó,

szurdopedagógus, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ, rendőrség stb.)

4. A közösségi, közéleti személyiség fejlesztéséhez

osztályfőnöki órák és tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények

önismereti beszélgetések, élet közeli helyzetek, szituációk, dramatikus játékok során

pozitív hangulat, humor, önértékelés erősítése

segítségnyújtás a siker-kudarc megéléséhez, feldolgozásához

csoportos és páros feladatok adása, az együttműködési készségek fejlesztése, a

vitakészség erősítésére

szülők, szakemberek bevonása

közösségi és közéleti feladatokkal való megbízás, felelősi rendszer működtetése,

ellenőrzés, értékelés az osztályban, egyéb közösségi szervezetben

a diák-önkormányzati tevékenység működtetése

5. Az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat megalapozásához

helytörténeti ismeretek a kiemelkedő nemzeti és szegedi személyiségek megismerése

érdekében, városi ünnepek látogatása, tanulmányi, helytörténeti séták, országjárások,

stb. szervezése

11

határ menti magyar iskolákkal való kapcsolattartás (baráti, szakmai

csereprogramok, versenyek, programok közös szervezése, pályázati együttműködés,

stb.)

6. Testileg, lelkileg egészséges tanulók neveléséhez

mindennapos testedzés, a sportolás feltételeinek megszervezése a tanórákon,

napköziben illetve tanítási időn túl (szervezett úszásoktatás a helyi tanterv szerint,

szabadidős kerékpározás, séta, játékok, természetjárás, 3 napos erdei iskola 6.

osztályosoknak, stb.) a testnevelőkkel, pedagógusokkal, a szabadidő-szervezővel

a sportkör sikeres működtetése, élményt nyújtó sportágak beindítása, differenciált

követelmények, sportjátékok megválasztása

sportversenyek szervezése (házi, városi, megyei bajnokságok stb.)

közlekedési ismeretek közvetítése

drog- és bűnmegelőzési programok, előadások szervezése

a szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek, a család funkciójának

megismerésének feldolgozásához felvilágosító előadások szervezése, szakirodalom

beszerzése

konfliktuskezelő technikák gyakorlása, önismereti tréningek, mentálhigiénés

előadások szervezése

pedagógusok, szülők, mint követendő mintaképek a nevelési gyakorlatban

védő-óvó intézkedések, tűz- és bombariadó gyakorlása, illetve a gyermekbalesetek

elkerülésére irányuló filmek, ismeretek közvetítése osztályfőnöki, testnevelés és egyéb

órákon, foglalkozásokon

rendszeres együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, az iskolaorvossal, a

szülőkkel, a rendőrséggel, egyéb szervezettel a tanulót veszélyeztető okok

megelőzése illetve megszüntetése érdekében

mérések, elemzések felhasználása a nevelési gyakorlatban

7. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének megalapozásához

környezettudatos szemlélet, magatartás megalapozása a tantervi követelmények és

egyéb más tanórán kívüli rendezvények, programok, stb. révén. (pl. víz, Föld napja,

előadások, versenyek, vetítések, pályázatok, stb.)

természetjárások, tanulmányi séták, mérések szervezése a természeti értékek

megismerése céljából

hulladékgyűjtés

kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel

természetes anyag megmunkálása

tiszta környezet megvalósítása

ajánlott környezetvédő és erdei táborok

felelősi rendszer működtetése az iskolában

az iskola „zöldítése”

8. Hagyományaink, kapcsolataink további ápolása érdekében

tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése a diákönkormányzat segítségével

(előadások, játékos sportnapok, tanulói kiállítások stb.)

az iskolai tradíciók erősítése, új hagyományok megteremtése (Gedói napok, Családi

délután, halloween, farsang, bazár, egészség- és környezetvédelmi programok,

tantárgyi versenyek, szakkörök, sportkör működése, stb.)

12

a határmenti (külföldi) magyar iskolák közötti szakmai program erősítése, baráti

kapcsolatok elmélyítése közös programok révén

rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolaszékkel, egyéb intézményekkel

(partneri igény felmérése, tájékoztatás, szülői, iskolaszéki értekezletekkel stb.)

9. A hatékony és sikeres munka érdekében

pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása

pályázatokon, tankönyvírásban, pedagógiai kísérletekben, tudományos

kutatómunkában, szakmai egyesületi munkában, stb. való részvétel támogatása

kitüntetések, címek, jutalmak adományozása

minőségi munka anyagi elismerése

az iskola menedzselése, városi rendezvényeken való közreműködés, versenyek,

bemutatók, tárlatok rendezése

pályázat-figyelő rendszer működtetése

pályázatok készítése, alapítvány, szponzorok bevonása és egyéb adományok,

forrásbővítő lehetőségek felkutatása

ésszerű, takarékos gazdálkodás

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A pedagógiai programunkban a NAT és a helyi sajátosságokból adódó hagyomány alapján

meghatározott alapelvek, leírt értékek, az alapvető követelmények és az ezekre épülő

differenciálás azt a célt szolgálják, hogy tanulóink

a különböző szintű adottságaikkal

az eltérő mértékű fejlődésükkel

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal

egyéb tevékenységeikkel

a pedagógus személyének, munkájának, életvitelének követendő mintaképének

figyelembevételével

szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalatokkal

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Nevelésünk elsőrendű feladata a pozitív egyéni értékrend kialakulásának, megőrzésének,

megszilárdulásának, pozitív irányú változásának az elősegítése.

Ma már egyre inkább nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a sikeres életvitelhez, a

beilleszkedéshez folyamatosan megújuló, alkalmazható tudásra és szemléletváltásra van

szükség. Számunkra ez azt a feladatot jelöli ki, hogy az iskolából kikerülő tanítványaink olyan

új kompetenciákkal (motívum és képességrendszerekkel) rendelkezzenek, amelyekkel

alkalmazkodni tudnak a körülöttük lévő gyorsan változó világhoz és képesek az „élethosszig

tartó tanulás” koncepcióját elfogadni.

Ebből következően – a komplex személyiségfejlesztés érdekében – nevelőtestületünk is

kiemelten kezeli a képességek szerepének megváltozását, melyek az alábbi nevelési területen

jelentkeznek feladatként:

kognitív kompetencia fejlesztése (értelmi nevelés)

szociális kompetencia fejlesztése (közösségi nevelés, segítő életmódra nevelés)

személyes kompetencia fejlesztése (testi és lelki egészségre nevelés)

13

speciális kompetencia fejlesztés (specializáló, szakmai nevelés)

Az alábbiakban határoztuk meg a pedagógiai folyamat személyiségformáló sajátosságait:

a személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a

gyermek önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is

kiemelt fejlesztési feladat a tudás képesség jellegű komponenseinek megalapozása

fontos a tudáshoz kapcsolódó, a tanulást támogató kompetenciák fejlesztése

az ismeretek feldolgozásával, az összefüggések feltárásával, a követelmények

meghatározásával, a kompetenciák fejlesztésével megalapozhatjuk tanulóink

műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és

tágabb környezetükben, saját világukban, valamint az élethosszig tartó tanulás

igényét

a személyiségfejlesztő nevelés-oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai

program

o teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának

o ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat

o ha hozzájárul életmódjuk, motivumaik, szokásaik, az értékekkel történő

azonosulásuk fokozatos kialakulásához

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

1. Az értelem kiművelése terén adódó feladatok:

(Kognitív kompetencia fejlesztése)

Tanulási motívumok fejlesztése

megismerési és felfedezési vágy felkeltése

játékszeretet fejlesztése

tanulási teljesítményvágy optimalizálása

tanulási sikervágy

tanulói kötelességtudat kialakítása

meggyőző vélemények

a tanulás értelmének megmutatása

pályaorientáció

önfejlesztési igény

Értelmi képességek fejlesztése

kognitív kommunikáció (ábraolvasás, ábrázolás, nyelvi kommunikáció)

gondolkodási képességek (analízis, szintézis, összehasonlítás, stb.)

az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása

2. A családi és közösségi kapcsolatok és erkölcsi ismeretek elmélyítését támogató

fejlesztési feladatok

(Szociális kompetencia fejlesztése)

Pozitív szociális motívumok megalapozása

a másik fél érdekeit figyelembe vevő segítő magatartás kialakítása

szociális értékrend, a szociális viselkedés alapvető szabályainak megismerése,

gyakorlása

szabálytudat kialakítása, formálása

a döntési szabadság és felelsősség szerepének megértése

14

a másság elfogadása, segítése

az integrációban résztvevők elfogadása

Szociális képességek fejlesztése

szociális kommunikáció

szabálykövető, döntési, együttműködési képesség

közösséghez való alkalmazkodás képessége

csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való képesség

a csoport, közösség szervezésének képessége

együttműködés, a vezetés, a versenyzés képességének fejlesztése

Társadalmi, állampolgári kompetenciák fejlesztése

vállalkozási, gazdálkodási, cselekvési kompetenciák

3. Testi és lelki egészségre való felkészítés feladatai

(Személyes kompetencia fejlesztése)

Személyes motívumok, képességek fejlesztése

pozitív biológiai és komfortszükséglet

mozgásszükséglet kielégítése

egészségvédelem

fogyasztóvédelem

öntevékenységi vágy

önismereti, önértékelési képességek

egészséges és kulturált életmód

önkiszolgálási, önellátási képességek

önálló életvezetés megalapozása

testi képességek

önkifejező képesség

4. Művészeti, szakmai képzés megalapozásának feladatai

(Speciális kompetencia fejlesztése)

Személyes motívumok, képességek fejlesztése

önkifejezés

alkotóképesség

önértékelés

esztétikai érzék

pályaorientáció

A személyiségfejlesztési célok megvalósításának szervezeti formái

általános iskolai tanórák

művészetoktatási tanórák

tanórán kívüli tevékenységek o napközis foglalkozások o diák-önkormányzati tevékenységek o diákétkeztetés o tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások o szakkör, énekkar, diáksportkör, tömegsport o versenyek, bemutatók, tárlatok, vetélkedők o tanulmányi kirándulás (ajánlott)

15

o 3 napos erdei iskola (6. osztályban) o múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás o szabadidős foglalkozások o iskolai könyvtár o hit- és vallásoktatás

o hagyományőrző tevékenységek

Akkor tekintjük sikeresnek személyiségfejlesztő nevelési munkánkat, ha a tanulók 8.

osztály év végéig

a tanult, értelmi, szociális, állampolgári, személyes kulcskompetenciákkal (kreatív

gondolkodási, döntéshozatali, problémamegoldási, előrelátási, hatékony tanulási,

érvelési, életvezetési képességekkel stb.) – az alapkészségek elsajátítása mellett (írás,

olvasás, matematika, megértés, beszéd) – képesek tudásuk bővítésére, vagyis

alapismeretük nyitott és alkalmazható a hétköznapi életükben, az élethosszig tartó

továbbtanulásukban egyaránt.

ha életkori fejlettségüknek, adottságaiknak megfelelően megalapozódtak bennük a

személyes minőségek jegyei (felelősség, őszinteség) és ezek birtokában tudatosan és

igényesen élő, feladatokat vállaló cselekvő és teljesítő felnőtté válhatnak.

ha megalapoztuk bennük

o a színvonalas műveltség, igényesség, esztétikai érzékenység, erkölcsi

fogékonyság iránti igényt

o nyitott sokoldalúságot

o egymás tisztelete és segítése, mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség

iránti igényt

o a haza iránti elkötelezettség, az együttműködés, az aktivitás

o etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség

o környezettudatos és egészséges életmód iránti igényt.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Helyes egészségszemlélet, sokoldalú képességrendszer és a pozitív személyiségjegyek

megalapozása.

Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember

elemi érdeke és legfőbb feladata.

Tudatosítani a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati

összefüggéseit.

A testi-lelki harmónia megalapozása.

Tudatosítani az egészségvédő magatartás és szokásrendszer fontosságát, azt, hogy a

kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez.

Megértetni, hogy a kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására.

Megalapozni az életkoruknak megfelelő önismeret és önnevelés képességét.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban elfogadó szemléletmód

kialakítása

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

16

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából

legfontosabb ismeretekkel

Konkrét egészségnevelési feladataink

1. Higiénés magatartásra nevelés:

A személyi higiénére nevelés területei

o általános testápolás

o egészséges öltözködés

o fogápolás

o serdülőkori higiénés problémák

A tisztaság iránti tartós igény kialakítása

A környezethigiénére való nevelés területei

o a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje

o a lakás, a lakókörnyezet higiénéje

2. Egészséges táplálkozásra nevelés:

A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése

A korszerű táplálkozástechnika megismertetése

A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása

Megfelelő étkezési szokások és az étkezés higiéniájának kialakítására nevelés

Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése

3. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása:

A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése

A sportolás szükségletté tétele

A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése

Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése

4. Balesetmegelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés:

Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére

Felkészítés az egészségre veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére

Elsősegélynyújtási ismeretek adása

A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése

5. Mentálhigiéné, krízisprevenció:

A lelki egészség megóvására nevelés

a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése

A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése

A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása

6. Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés, prevenció:

A függőséghez vezető motívumok, vészhelyzetek felismertetése

Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek (alkohol- és kábítószer fogyasztás,

dohányzás) elutasítására nevelés

7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés:

Reális önismeretre nevelés

A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése

Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés

Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés

17

8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés:

A nemi szerepvállalásra való felkészítés

Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés

A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés

A családi szerepek megélésére való nevelés

Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat

ismerjék fel a vészhelyzeteket

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal,

tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos

iskolán kívüli vetélkedőkbe

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

kémia

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

fizika - égési sérülések

18

- forrázás

testnevelés - magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

baleseteknél, a mentők hívásának helyes módja, valamint az iskolai egészségügyi

szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra

megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó Egészségvédelmi hét szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiség kialakulásában döntő szerepe van a közösségnek, amely az egyént körülveszi.

A személyiségfejlesztésre irányuló feladatok megvalósítása tehát csak a közösség

nevelőerejével, a közösségben lehet eredményes. A közösség biztosítja a fejlődés keretét,

miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik.

Célunk

a közösség iránti igény kiépítése

az együttélés, az együttműködés formáinak, lehetőségeinek megteremtése, folytonos

megújítása

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségbe való integrálása

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a NAT kiemelt fejlesztési feladatai alapján

Hon- és népismeret

Sajátítsák el a tanulók azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és

közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.

A közösségi munka segítse elő a természeti és társadalmi környezettel való

harmonikus kapcsolat kialakítását.

Ismerjék meg városunk és hazánk nevezetességeit, külön kiemelten a világörökség

részeit.

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

Legyenek érdeklődőek, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok

iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre.

Legyenek nyitottak, megértők a különböző kultúrák, vallások, a másság iránt,

becsüljék meg ezeket.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Aktívan vegyenek részt az osztály és az iskola közösségének életében.

Sajátítsák el a közösségi élet szabályait.

Tanulóinkban jelentkezzen a tágabb értelemben vett közösséghez való tartozás,

alkalmazkodás igénye.

Éljenek demokratikus jogaikkal.

Környezettudatosságra nevelés

Váljanak érzékennyé a tanulók környezetük állapota iránt.

19

Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,

gyarapításába.

Vállaljanak felelősséget egyéni és közös cselekedeteikért.

Testi és lelki egészség

Az egészséges, harmonikus életvitel megalapozása.

A közösségen belüli konfliktusok megoldásához tapasztalatok szerzése.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségi beilleszkedésének elősegítése.

Az egymás iránti tolerancia érvényesülése, annak fejlesztése.

A közösségfejlesztés fő területei

1. tanítási órák (szaktárgyi, osztályfőnöki órák)

2. tanórán kívüli foglalkozások (napközi, kirándulások, szakkörök, felzárkóztató

foglalkozások, sportkör, énekkar, stb.)

3. diákok által szervezett iskolai foglalkozások

4. szabadidős tevékenységek

1.4.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok, eljárások

az osztályhoz, iskolához tartozás érzésének kialakítása

a társak elfogadása, tisztelete

a másság elfogadása

a közösségen belüli értékrend kialakítása, elfogadása

a tanulók kezdeményezéseinek, közvetlen tapasztalatszerzésének, közösségi

ellenőrzésének segítése

felelősi rendszer kiépítése, munkamegosztás

a közösségi cselekvések kialakításának segítése (példamutatással, bírálattal,

kezdeményezéssel, stb.)

a segítőkészség, a fegyelmezett magatartás fejlesztése

a nemzeti identitás, a magyarságtudat erősítése

a magyarság kulturális, természeti értékeinek védelme, gyarapítása

különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való

felelősség érzésének erősítése

egyéni és csoportos művészeti tevékenység

1.4.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai

nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére

átgondolt játéktervvel és tevékenységekkel fejlessze a közösséget, a közösséghez való

tartozás érzését

ismertessék meg a tanulókkal a társas együttlét szabályait

a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás

erősítéséhez

a közös séták, kirándulások mélyítsék el a természet és környezet iránti felelősség

érzését

pályázatokon, művészeti szemlén, kulturális vetélkedőkön való közös részvétel

növelje a társak, a közösség iránt érzett felelősséget

20

1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai

a különböző korú, érdeklődésű, adottságú gyermekcsoportok összefogása,

érdekképviselete

a diákdemokrácia igényének kialakítása, gyakoroltatása

a közösségi normák, a házirend betartása

az iskola tanulmányi, tisztasági, magatartási fegyelmének megalapozása

helyes kapcsolat kialakítása a tantestület, az egyéb iskolai dolgozók között az

eredményes munka érdekében

A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe

összekötő a diákság, a diákönkormányzat és a nevelőtestület között

segíti és ösztönzi a diák-önkormányzati tevékenységet

tapasztalataival segíti a diák-önkormányzat által szervezett szabadidős programokat

elősegíti a diákjogok és kötelességek megvalósulását

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

biztosítanunk kell a napi feszültségek oldását

ki kell elégíteni a tanulók érdeklődését és a tehetségek fejlődését

fejlesztenünk kell a tanulók találékonyságát és kíváncsiságát (tapasztalati úton)

biztosítanunk kell a diákok kommunikációfejlesztését

ki kell alakítanunk a gyermekekben a művészeti és kulturális tevékenységi formák

iránti érzékenységet és kíváncsiságot

igyekeznünk kell a diákoknak olyan szabadidős lehetőségeket és élményeket

biztosítani, amelyeket későbbi életükben is hasznosítani tudnak

lehetővé tenni olyan csoportok működtetését, amelyek saját maguk által

megfogalmazott (pozitív) programokat valósítanak meg

A közösségfejlesztés legfőbb színtere az osztály. Az induláskor véletlenszerűen kialakított

csoportból elsősorban az osztályfőnök feladata a közösség kialakítása, fejlesztése.

Ennek érdekében az alábbi feladatok hárulnak az osztályfőnökre, az osztályban tanítókra, a

napközis tanárra, a szabadidő-szervezőre, az osztályba járó tanulók szüleinek,

gondviselőinek közösségére:

a tanulók osztályon belüli társas kapcsolatainak, szociokulturális hátterének felmérése

az osztályon belüli kommunikációs kapcsolat figyelemmel kísérése

az osztály strukturáltságának felmérése

a periférikus gyermekek helyzetének javítása

az emberi együttélés szabályainak, formáinak megismertetése

a kulturált életmód és magatartás iránti igény felkeltése

a tanuló ösztönzése és bekapcsolása a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,

gyarapításába

az összetartozás érzésének a kialakítása

az „én – és mi” tudat erősítése, baráti kapcsolatok ápolása

közös élmények biztosítása, közös tervek készítése

a tanulók közös tevékenységeinek szervezése

felelősi rendszer kiépítése

21

az osztály hagyományainak ápolása

Az iskolai közösség fejlesztésében fontos hagyományaink

Hagyományaink ápolása, új tradíciók létrehozása olyan közösségek kialakulását

eredményezheti, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységükkel elérhetővé és élővé

teszik kulturális örökségünket.

Ünnepélyeink, megemlékezéseink:

tanévnyitó, első osztályosok köszöntése, ballagás, tanévzáró, megemlékezés október 6-

ról, október 23-ról, március 15-ről, június 4-ről

Közösségi hagyományaink:

Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, DÖK-nap, Gedói

napok, stb.

Világnapok:

Zenei világnap, Víz világnapja, Költészet Napja, Föld napja, Szeged napja

Versenyek, vetélkedők, bemutatók, tárlatok, egyéb közösségi rendezvényeink:

tanulmányi, népdaléneklési, képzőművészeti versenyek, egészségvédelmi és

környezetvédelmi vetélkedők, sportrendezvények, Halloween, karácsonyi hangverseny,

Ki mit tud?, Gedói napok, Gedói Diák Galéria, közös kirándulások, hulladékgyűjtés,

mozi-, színházlátogatás

Nevelőtestületünk azt vallja, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak

van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak és az iskolát

segítő szervezetek tagjainak, szülőknek is, akik megjelenésükkel, viselkedésükkel

beszédstílusukkal, társas kapcsolatukkal példaként állnak a diákok előtt.

Akkor tekintjük sikeresnek a közösségfejlesztésre irányuló munkánkat, ha a tanulók

többsége hajlandó a közös cél érdekében

közös értékrend elfogadására és

az iskola szervezett keretein belül és tanórán kívüli szabadidős tevékenységeken ennek

megfelelően viselkedni, munkálkodni

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

tanítási órákra való felkészülés

a tanulók dolgozatainak javítása

a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése

a megtartott tanítási órák dokumentálása

osztályozó vizsgák, pótvizsgák lebonyolítása

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok

felügyelet iskolai méréseken

iskolai kulturális és sportprogramok szervezése

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása

ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

22

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel

részvétel a munkaközösségi értekezleteken

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő

rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti

szülői értekezletet tart

ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése,

bizonyítványok megírása, hiányzások folyamatos vezetése, igazolása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése

segíti és nyomon követi osztálya kötelező fogorvosi és orvosi vizsgálatát

tanulóit rendszeresen tájékoztatja a feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli

tevékenységek megszervezésében

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére

rendkívüli esetekben órát látogat

közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében, és különböző

pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére ill. ellensúlyozására

jelzi a veszélyeztetettséget, a hátrányos helyzetű tanulókat (felmérés minden év

szeptemberében)

javasolja a gyermekvédelmi felelősnek a nyilvántartásba vételt

rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a

szülőt figyelmezteti, ha a gyermek fejlődésének érdekében intézkedést tart

szükségesnek.

az 1. és az 5. osztályban, illetve szükség szerint családlátogatáson tájékozódik

a szülőket és a tanulókat ellenőrző útján is, illetve szülői értekezleten és egyéb módon

tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, a fogadóórájának időpontjáról,

helyéről

szorongást csökkentő tréningeket, tanulási, önismereti tréninget, segítő beszélgetést

szervez a gyermekvédelmi felelős és egyéb külső szakemberek bevonásával

ha a veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti

Szolgálattól

munkáját a gyermekek mindenek felett álló érdekének, valamint az egyenlő bánásmód

elvének figyelembevételével végzi, senkit sem különböztet meg hátrányosan

23

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az iskola alapelveinek, célkitűzéseinek, feladatainak meghatározásánál központi helyet kapott

a tehetséggondozás, a képességfejlesztés.

A tehetséggondozás, a vizuális művészeti nevelés fő nevelési célkitűzéssé emelése egyben

intézményünk speciális képzési rendszerét is jelenti, mely az alapfokú

művészetoktatásban valósul meg zömében.

A 2003/2004-es tanévtől kezdődően – többcélú intézményként működve – az általános

iskolai képzést alapfokú művészeti neveléssel egészítettük ki. Jelenleg oktatás a

képzőművészet terén valósul meg.

Munkánk során elsődleges célunk és feladatunk, hogy

felismerjük a tehetséget

megértsük a tehetséget és a megjelenési formáit

segítsük és motiváljuk a képességfejlesztést

ösztönözzük a tanuló intellektusát és a kreativitását

bevonjuk a környezetünk, az iskola és egyéb területen jelentkező problémák

észrevételébe, a megoldáskeresésbe

erősítsük és felkészítsük a gyermeket arra, hogy kreatív és tehetséges, elképzeléseit

megvalósítani tudó felnőtté válhasson

A tehetséggondozás, a képességfejlesztés feltételei

A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti

Tehetség Alap támogat.

művésztanárokkal és kreatív pedagógusokkal folytatott nevelő-oktatómunka

napi kapcsolattartás az azonos növendékeket oktatók, nevelők között

olyan alkotó légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitás akadályait (pl.

elmagányosodás, hibáktól való szorongás, túlzott önbizalom jelentkezése, stb.)

a tanulók megfelelő, egyéni adottságait is figyelembe vevő napi, heti terhelés

a sikeres, az „extra teljesítményre” felkészítő pedagógusok erkölcsi, anyagi elismerése

a tehetséges tanulók, a tehetséggondozó folyamatot irányító pedagógusok

menedzselése, stb.

A tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatásának színterei, szervezeti formái

alapfokú művészeti képzés

emelt óraszámú idegen nyelvi képzés (választható tanóra)

minden tanulót érintő tanórai foglalkozások

nem kötelező (választható) tanítási órák a tehetség kibontakoztatása céljából

csoportbontások, (idegennyelvi, informatikai, technika) biztosítva az átjárhatóságot

(egyéni elbírálással szülői kérelemre)

tanórán kívüli tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozások: szakkörök, iskolai

sportkör stb.

egyéb lehetőségek: tanulók versenyeztetése, bemutatókon, kiállításokon való

részvétel, intézményi és a külföldi testvériskolák honlapjain való megjelenés, a hazai

sajtónyilvánosság előtti publikálás lehetősége

24

kulturális, tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, pályázatokon való részvétel

A képességfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek, módszerek

egyéni képességekhez igazodó differenciált, kreatív tanórai és tanórán kívüli tanítás-

tanulás alkalmazása, irányított otthoni munkáltatás

a szülővel, tanulóval történt megbeszélés alapján a kimagasló tehetségek érdekében

(az alapképzés mellett külön egyéni felkészítés) az évugratás lehetőségének felajánlása

a művészeti iskolai képzésben

a tehetség felismerése utáni tanulói motiválás, rendszeres alkotótevékenységre

ösztönzés, a sikerélmény biztosítása

tehetség-, képességvizsgálat követéses módszerrel, tesztekkel, teljesítményméréssel

a pedagógusok személyes követendő alkotó tevékenységének bemutatása, illetve a

pedagógiai munkásságának, példamutató emberi magatartásának hangsúlyozása

az iskolai könyvtár és az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és

csoportos használata

tanulmányi, kulturális, művészeti, sport, diákolimpia és egyéb versenyekre,

pályázatokra való felkészítés és részvétel (városi, megyei, országos, nemzetközi

szinten)

külső rendezvényeken való fellépés, szereplés (más iskola, városi, külföldi lehetőség)

iskolai, diák-önkormányzati rendezvényeken, illetve helyi tárlatokon (Gedói Diák

Galéria) való bemutatkozás

alkotó szaktáborban való részvétel (iskolai alapítványi és családi támogatás

biztosításával)

az iskolai honlap és a sajtó, TV lehetőségeinek felhasználása a siker, az elismertség, az

ismertség, a bizonyítás érdekében

középiskolai továbbtanulásra felkészítés; sikeres pályaorientáció

Ha iskolánkban szakember és óraszám hiánya miatt nem tudunk a tanuló érdeklődésének és

igényeinek megfelelő tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítani, akkor más városi

magániskola, intézmény által indított képzésekre irányítjuk a tanulót.

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási nehézségekkel, illetve magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, a

tanulásban lemaradó vagy gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása fontos pedagógiai feladat.

Elsődleges feladatunk, hogy kisiskolás korban felismerjük a tanulást nehezítő tényezőket,

amelyek hátterében részképesség-, iskolai teljesítmények fejlődési zavarai (beszéd-, olvasás-,

írás, számolási stb. nehézségek, gyenge osztályzatok) illetve pszichés zavarok, hiperaktivitás

és/vagy figyelemzavarok állnak. A tanulási nehézséggel küzdő, a tanulási kudarcnak kitett

tanulók felismeréséhez az osztályfőnök, a napközis nevelő és a szülő nyújthat segítséget.

A különböző pedagógiai eszközök, eljárások mellett – egyéni bánásmód, türelem, megértés,

stb. – szükség esetén intézkedéseket kezdeményezünk, a szakértő segítségét kérjük.

Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó

megkeresésére a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. Azokkal a tanulókkal, akikről a

szakértői bizottság tanulási képességzavart állapított meg, fejlesztő pedagógus, és a sajátos

nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus is foglalkozik.

25

Célunk

minden tanulási nehézségekkel vagy egyéb magatartási, pszichés nehézségekkel

küzdő gyermek segítése – az egyéni sajátosságait figyelembe véve – megfelelő

pedagógiai módszerekkel és tanulásszervezési eljárásokkal a hátrányok leküzdésében,

a hiányok pótlásában

a tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatása

A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője:

a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a

nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos

tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki

a tanulók önmaguk is kompenzálni kezdik a sikertelenséget: jó esetben más, a

számukra könnyebb tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém

magatartással, beilleszkedési zavarral

A tanulási nehézség, magatartási probléma másodlagosan okozhat tanulási zavart, a

tünetek tehát egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak.

A fejlesztés kiemelt feladatai olvasás- és írásgyengeség esetén

Az olvasás- és írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az

intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-íráskészséget, fejlessze a

gyermek kifejezőkészségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek

megszerzésében.

A fejlesztési módszereket a szakértői vélemény alapján tervezi meg egyénre szabottan a

fejlesztő pedagógus, a tanító.

Legfontosabb feladatai:

testséma biztonságának kialakítása

a vizuális, auditív percepció fejlesztése

verbális fejlesztés

a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten

a vizuomotoros koordináció gyakorlása

a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése

az olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel

a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során

A fejlesztés kiemelt feladatai számolási gyengeség esetén

A számolási gyengeség javításának célja az iskolában, hogy kialakuljon a tanulóban a

mindenkori osztályfokának és saját intellektusának megfelelően a számok jelentésének

megértése; az alapműveletek, a műveletek sorrendjének felismerése, alkalmazása; az

azonosságok és különbözőségek felismerése olyan gondolkodási műveletekben, mint a

lényegkiemelés, analógia vagy szabály megfogalmazása.

Kiemelt speciális teendők mindenekelőtt:

a testséma kialakítása

a téri relációk biztonsága

a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása

számfogalmak kialakítása és bővítése

az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd

összehangolt fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése

az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú

gyakorlásuk már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben

a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása

26

Fejlesztési feladatok

E tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul

venni. Közülük elsősorban a kommunikációs kultúra kap kiemelt hangsúlyt, mivel ezen a

területen koncentrálódnak speciális nevelési szükségleteik.

Általános követelmények

A tanulók e csoportjától is – kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele

mellett – elvárható az általános követelmények teljesítése.

Tanórai pedagógiai tevékenységek

egyéni képességekhez igazodó kooperatív tanítási – tanulási mód alkalmazása

(együttműködő, egymást segítő tanulók, csoportos tanulás, stb.)

a problémamegoldásban való együttműködés (megállapodásokon alapuló világos

szabályozással)

hatékony és eredményes tanórák szervezése, melyek jellemzője az igényesség, a

teljesítményorientáltság, a folyamatos mérés, a visszajelzés, a nyomon követés

megfelelő motiváció alkalmazása a közösségi élethez, a tanulási tevékenységekhez

kapcsolódó normák megalapozása céljából

sikeres tanulási technika elsajátíttatása a tanulókkal (a tanulás tanulásának

elsajátítása)

a pozitív pedagógiai eljárások, módok (dicséret, megerősítés stb.), a tanári attitűdök

(empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének képessége stb.) előtérbe

helyezése

egyéni haladási tempójukhoz igazodó differenciált és rugalmas tanulásszervezési

formák, sokféle alternatív, tanulási út alkalmazása a hiányok pótlása és a képességek

fejlesztése érdekében

a tanuló mentesítése a szülő kérése, a szakmai munkaközösség véleménye és a

szakértői javaslat alapján az egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása alól

egyéni foglalkozás szervezése fejlesztő pedagógus irányításával egyéni fejlesztési

terv alapján

a szülő kérésére történő évfolyamismétlés engedélyezése

képesség-kibontakoztató foglalkozás szervezése

integrációs felkészítések szervezése

csoportbontások megvalósítása

Tanórán kívüli tevékenységek

szabadidős tevékenységek (sport, kulturális, tanulmányi foglalkozások, napközis,

tanulószobai foglalkozások, szakkörök stb.) szervezése

önismereti, tanulást segítő tréningek, egyéni beszélgetések szervezése

családlátogatás

támogató együttműködés a szülővel, a fejlesztő pedagógussal, szakmai szervezetekkel.

(Nevelési Tanácsadó)

Módszerek, eljárások

kooperatív tanítás-tanulás

csoportos, heterogén, bontott csoportos tanulás

együttműködés a problémamegoldásban

megállapodásokon alapuló szabályozás

rugalmas, differenciált, egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés

alternatív utak, segítő beszélgetések, tréningek, felmérések, vizsgálatok

27

egyéni fejlesztési terv

folyamatos mérés és nyomon követés, visszajelzés

egyéni és csoportos felzárkóztatás

Felelősök

fejlesztő pedagógus

osztályfőnök

szaktanár

napközis pedagógus

mentortanár

utazó gyógypedagógus

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése

A pedagógus preventív feladata a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő

gyermekek felismerése, a nehézségek okainak szakember és szülő segítségével történő

feltárása, s ezek alapján a szükséges teendők beépítése a pedagógiai munkába.

Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, magatartási rendellenességgel küzd vagy

sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs

bizottság dönt.

Célunk:

a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermeket – az egyéni sajátosságait figyelembe

véve – megfelelő tevékenységgel motiváljuk a kívánt optimális magatartásforma

elérésére

a beilleszkedési nehézségek miatti hátrányt csökkentsük

a tanulásban lemaradó illetve gyengén teljesítő tanulókat felzárkóztassuk

Tanórai pedagógiai tevékenységek

fokozott egyéni bánásmód alkalmazása

változatos tevékenységi formákkal való cselekedtetésre ösztönzés

differenciált tanulásszervezés előtérbe helyezése az egyéni képességek

figyelembevételével

a helyes tanulási technikák megtanítása a gyermekkel, illetve ennek ismertetése a

szülőkkel

megfelelő motiváció alkalmazása a közösségi élethez, a tanulási tevékenységekhez

kapcsolódó normák megalapozása céljából

a pozitív pedagógiai eljárások, módok dominanciája (a relatív „javulás” dicsérete,

megerősítése, megbízatások stb.)

a tanuló mentesítése a szakértői javaslat, a szülő kérése és a szakmai munkaközösség

véleménye alapján – egyes tantárgyakból, tantárgy-részekből az értékelés és minősítés

alól. Amennyiben a tanulót mentesíti az igazgató az értékelés és minősítés alól, egyéni

fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozás (tanóra) keretében gondoskodik az iskola a

többiekhez való felzárkóztatásról

a szülő kérésére történő évfolyamismétlés

a magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

28

egyéni foglalkozás szervezése egy-három tanuló részére egyéni fejlesztési terv

készítésével a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetve az 1-4. évfolyamra

járó tanulók eredményes felkészítése céljából

Tanórán kívüli tevékenységek

önismereti, tanulást segítő tréningek, egyéni beszélgetések szervezése

tanórán kívüli lehetőségek: napközi, tanulószoba, könyvtár, korrepetálások stb. és

szabadidős tevékenységek biztosítása a beilleszkedés és az eredményes teljesítmény

érdekében

a nevelési tanácsadó, a gyermekjóléti szolgálat, a szülői szervezet segítségének

igénybevétele (titoktartási kötelezettség)

együttműködés az óvodákkal, a családdal a zökkenőmentes beilleszkedés érdekében

osztályfőnöki, gyermekvédelmi felelős fogadóóra és családlátogatás szervezése

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok ellátásának egyik

legfontosabb feltétele a gyermek érdekeit mindig szem előtt tartó, a hátrányos

megkülönböztetés kizárásával tevékenykedő, speciális ismeretekben, módszertanban jártas

pedagógus közreműködése, aki a felismerés és szakvélemény után tudatosan elkészített

egyéni fejlesztési tervvel, pozitív hozzáállással, a család együttműködésével valósítja meg

nevelési elképzeléseit.

Az iskola támogatja a továbbképzési szabályzat és beiskolázási terv alapján azon

pedagógusok továbbtanulását, akik a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos

terápiákat kívánják elsajátítani.

1.6. 4. Sajátos nevelési igényű - hallássérült - tanulók képzése

Intézményünk ép értelmű hallássérült tanulók integrált oktatásával is foglalkozik.

A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a

nyelv, és ennek következtében a személyiség fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs

szintje az esetek jelentős részében nem korrelál a hallásállapottal, attól pozitív és negatív

irányban is eltérhet.

Az integráció célja:

Szeretnénk ezeknek a hallássérült gyermekeknek a beszéd, hallás és

személyiségfejlődéséhez hozzájárulni azáltal, hogy jól beszélő, halló környezetet

biztosítunk számunkra.

Segítjük őket abban, hogy halló tanulóink magatartásmintáját, szokásait átvegyék.

Önbizalmukat ezáltal erősítsék.

A halló társak jelenléte miatt realisztikusabban ítéljék meg saját képességeiket, s így

pozitívabb énképük alakuljon ki.

Az integráció serkentse a hallássérült gyermekeket arra, hogy a közös tanulás és

munka során önmaguk számára magasabbra állítsák a mércét, mint azt tennék

sorstársaik között a szegregált intézményben.

Esélyegyenlőségüket biztosítjuk azáltal, hogy a jobb eredmények megszerzésével szélesebb

körű lehetőség kínálkozik a továbbtanulásra, a pályaválasztásra.

Célunk, hogy:

Megtanuljanak élni, dolgozni abban a közegben, amelyben felnőttkorukban is élni,

dolgozni fognak.

29

Az integrált oktatási forma egészséges tanulóink javát is szolgálja. Tanulják meg

elfogadni az egyéni különbözőségeket, ne zavartassák magukat ezektől.

Alapozódjon meg bennük az általános iskolai évek alatt a mások iránti felelősségérzet,

az empátia és a tolerancia. S reméljük, így felnőttkorukban érzékenyebbé válnak más

emberek nehézségei iránt is.

Az integrálhatóság kritériumai iskolánkban

Rendelkezzenek a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

szakvéleményével hallássérült tanulóink.

Tanáraink munkáját szurdopedagógus segítse.

Feladataink az eredményes integráció érdekében

rendszeres kapcsolattartás a szurdopedagógussal és a szülővel

megfelelő ültetési renddel a szájról olvasási feltételek biztosítása a tanteremben

segítő padtárs

írásbeli utasítások alkalmazása

kooperatív tanulás alkalmazása

gyakoribb, sokrétűbb szemléltetés a tanítási órákon

rendszeres füzetvezetés

Speciális feladatként jelentkezik számunka

külön figyelem ráfordítás és a hallássérültek beszédgrammatikájának, szókincsének,

kifejezésmódjának fejlesztése, állandó javítása

a lehetőségeinkhez képest a hallásfejlesztés beépítése tanóráinkba

A hallássérült tanulók nevelésében – oktatásában meghatározó

a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei

a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye

a szurdopedagógus egyéni fejlesztési terve

A szurdopedagógus feladatai

kapcsolattartás a tanárokkal és a szülőkkel

tanácsadás, módszertani segítségnyújtás a pedagógusoknak

a tanulók otológiai és audiológiai ellátásának figyelemmel kísérése

az egyéni fejlesztő órák megszervezése a szakvélemény javaslatainak, a tanulók

beszéd- és hallásállapotának figyelembe vételével

egyéni fejlesztési terv kidolgozása

Speciális fejlesztési feladatai

hospitálás során a tanuló tanórai megfigyelése

egyéni rehabilitációs órák tartása

beszédhallás-nevelés

a helyes kiejtés fejlesztése

a szájról olvasás fejlesztése

1.6.5. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A gyermekvédelem elsődleges célja a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése,

megszüntetése és a hátrányok csökkentése.

30

Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napköziotthon és a tanulószoba

működtetésével, az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, az iskolai tanórák,

foglalkozások előtti és után biztosított felügyelettel.

Speciális gyermekvédelmi feladata során a pedagógus köteles közreműködni a tanuló

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Feladata a szülők és a tanulók rendszeres tájékoztatása, esetleges figyelmeztetése, illetve a

szükséges intézkedés meghozatala.

A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök és a napközis nevelő áll. Ők

irányítják a gyermekvédelmi tevékenységet, jelzik a veszélyeztetettséget, javasolják a

gyermek nyilvántartásba vételét.

Iskolánk pedagógusai közül többen vállalták a prevenció érdekében a mentálhigiéniai

ismeretek intenzív elsajátítását.

A komoly szakmai tudással rendelkező pedagógusok együttesen segítik az iskola

veszélyeztetett, illetve az iskola tanulóinak mintegy 25 %-át kitevő hátrányos helyzetű

(ebből kb. 1% halmozottan hátrányos helyzetű) tanulókat. Ezen tanulók rendszeres

iskolalátogatók, de az esetleges igazolatlan hiányzásokat számon tartjuk. A gyermek

személyiségfejlesztését a pedagógusok az etikai normák, a titoktartási kötelezettség

betartásával végzik.

A pedagógiai segítésen túl az iskola támaszkodik az önkormányzat, az alapítvány, a

pályázatok által nyújtott anyagi támogatásra, melyet a gyermekek érdekében használunk fel.

Ehhez a jövőben civil szervezetek segítségét is szívesen várjuk.

Preventív tevékenységünkkel célunk a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése,

csökkentése, a gyermekek védelmének, jogainak biztosítása, és olyan hosszú távú

állandóságot, biztonságot nyújtó környezetet teremteni, amely lehetővé teszi számukra az

optimális szocializációt. Ha a tanulóknál teljesítményzavart, viselkedészavart és

kapcsolatteremtési zavart látunk, igyekszünk felderíteni a veszélyeztető okokat, szükség

esetén intézkedünk.

Veszélyeztetett helyzetűnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testi, értelmi, érzelmi vagy

erkölcsi fejlődését környezetük károsan befolyásolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség

okai, tényezői:

Környezeti, szociális okok o családi konfliktusok, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi

szokásrendszer kialakulatlansága stb.)

o munkanélküli, alkoholista szülő, kifogásolható szülői életvitel, anyagi okok, a

gyermek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése.

A gyermek személyiségéből eredő okok

o értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás stb.

Egészségügyi ok

o született betegségek, érzékszervi fogyatékosság

A veszélyezettség elbírálása történhet

Iskolai eszközök igénybevételével

o családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba utalás, szülők magatartásának a

jelzése a gyámügyi szerveknél, védő-óvó intézkedés kezdeményezése, orvosi

vagy pszichológiai vizsgálat kezdeményezése, ideggondozóba utalás, átirányítás

kezdeményezése

31

o egyéni bánásmód a szorongások feloldására, szociális támogatás igénylése

Iskolán kívüli lehetőségek igénybevételével

o a gyámügyhöz irányítás

o ügyészségi bejelentés

o kapcsolattartás az integrációs intézményekkel

Hátrányos helyzetű számunkra az a tanuló, akinek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei

korlátozottak. A család az átlaghoz képest negatív eltérést mutat elsősorban szociális,

kulturális téren, az eltérést többnyire nem tudják kompenzálni, az élethelyzetük javítására

önmaguk nem képesek.

Kialakulásához vezető tényezők

alacsony jövedelmi, fogyasztási szint

rossz lakáskörülmények

a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje stb.

A szülői házzal való kapcsolattartás, a szülők segítése a gyermeknevelésben, a családi

környezet, a család szociális, kulturális, anyagi helyzetének, a gyermek fejlődésére való

hatásának vizsgálata és felmérése minden pedagógus, gyermekvédelmi felelős, a napközis

nevelő, mentor, de elsősorban az osztályfőnökök feladata és felelőssége.

Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze a gyermekvédelmi munkát.

A gyermekvédelmi felelős kiemelt feladatai

mindenkor rendelkezésére áll a hozzáforduló tanulóknak, szülőknek

a gyermekek fejlődésének elősegítése, illetve a gyermek jogainak megóvása

érdekében rendszeres kapcsolatot tart a pedagógusokkal, az intézményvezetővel, a

szülőkkel, a családvédelmi szervezetekkel

segíti az iskola pedagógusait a gyermekvédelmi munkában, a nyilvántartásba vételben

vizsgálatokat, intézkedéseket kezdeményez, azokban közreműködik

mindazoknak a feladatoknak a koordinálása, amelyek az osztályfőnökre, napközis

nevelőre hárulnak

szükség esetén közvetítőként lép fel a tanulók, a pedagógusok és az intézményvezető

között

rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a

szülőt figyelmezteti, ha a gyermek fejlődésének érdekében intézkedést tart

szükségesnek

tájékoztatást ad az iskolai és szülői faliújságon fogadóórájáról, annak helyéről, a

gyermekvédelmi szervezetekről, azok címéről, telefonszámáról

családlátogatásokat végez, kapcsolatot tart a problémás családokkal

gyermekbántalmazás vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi,

hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot, a nevelési tanácsadót

a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken

anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi – az iskola igazgatójának eljárásával –

a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását a

Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Irodájánál

segít az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók felmérésében

javasolja a gyermekek napközis, tanulószobai ellátását

figyelemmel kíséri a gyermekek érdekéhez fűződő pályázati lehetőségeket,

közreműködik azok elkészítésében

fokozottan figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos tanulók teljesítményét,

életkörülményeit

32

segíti az integrációs program megvalósulását

tevékenységéről – a titoktartási kötelezettség és a személyiségi jogok tiszteletben

tartásával – feljegyzéseket készít.

A szülői kapcsolattartás formái

fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen találkozás, személyes

(szervezett) találkozás, levelezés, ellenőrző, telefon, iskolaszéki, szülői szervezeti

tevékenység, tanácsadás szülőknek

A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik, hogy tanulóinkat megóvjuk a

szenvedélybetegségek kialakulásától, illetőleg felismertetjük azt az utat, amely a

szenvedélybetegség kialakulásához vezet.

Kapcsolattartás a gyermekvédelmi feladatot ellátó és segítő intézményekkel:

a Gyermekjóléti Központtal

a Nevelési Tanácsadóval

a Pedagógiai Intézetekkel

a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalával

a Városi, Megyei Rendőrkapitánysággal

a Mentálhigiénés programirodával

a Drogambulanciával

az Ifjúsági és Ideggondozó Intézettel

az egyházzal

az iskolaorvosi hálózattal stb.

civilszervezetekkel

1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Intézményünkben minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában,

megszüntetésében.

A mai társadalomban a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik

anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év

elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek is gondot okoznak.

Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára és magatartására. Ez a

legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba

–, ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok

sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek lesznek, így a tanuló nyugtalanabb háttérből kerül

hozzánk.

Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi

körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek és segítségre szorulnak.

Feladataink:

Az okok (a hátrányok eredetének) feltárása

A segítségnyújtás módjának megkeresése

A hátrányok eredete:

A legnagyobb számban azokkal a gyerekekkel találkozhatunk, akik a család alacsony

szociális (anyagi) helyzete miatt kerültek hátrányos helyzetbe. A szülők nagy számban váltak

33

munkanélkülivé, vannak közöttük rokkantnyugdíjasok, alacsony keresetűek, sőt olyanok is,

akiknek soha nem volt állandó munkája. Az alacsony jövedelem következtében nincs

lehetősége a családnak a könyvek és egyéb kulturális lehetőségek megvásárlására. Súlyosabb

esetben a tanuló külsejében is mutatkoznak a rossz anyagi körülmények. A szülők munka

iránti elkötelezettsége, ill. néhány esetben ennek hiánya is, sokat számít a gyerekek

iskolához való viszonyulásában, a szocializációs és a tanulási kudarcok kezelésében.

Iskolánk pedagógusai, a gyermekvédelmi felelős(ök) és a mentor a felmérések, vizsgálódások,

beszélgetések, családlátogatások, stb. alkalmával arról is tájékozódnak, hogy a kedvezőtlen

szociális, anyagi háttér gátolja-e a tanulót a fejlődésben. Szükség esetén intézkedéssel segítik

a szociális helyzetből adódó hátrányok leküzdését. Ez a feladat rendkívül sok tapintatot

igényel.

A segítségadás módjai

Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba,

döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha

segítséget igényelnek. Gyermekvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése

itt még fontosabb, hisz a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtás alapja.

Iskolánkban 2007 júniusától – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának

növekedésével és az integrációs program beindulásával – mentor is segíti a szociális

lemaradásokkal küzdők beilleszkedését és a tanulási képességek fejlesztését.

A szociális hátrányok enyhítését célzó feladatok, tevékenységek

a szülők tájékoztatása a szociális kedvezmények, segélyek, iskolai szolgáltatások

lehetőségéről

a szülők figyelmének felhívása a tanulássegítő foglalkozások előnyeire

különböző támogatások elnyerésére való ösztönzés

az iskola által nyújtott szolgáltatások megszervezése (reggeli ügyelet, napközis

étkeztetés és foglalkozás, kedvezményes, ill. ingyenes étkeztetés, büfé stb.)

ingyenes tankönyvellátás, tartós tankönyvek és egyéb könyvek kölcsönzése az iskolai

könyvtárból

önkormányzati segélyezés támogatása pedagógiai véleménnyel

kedvezményes, illetve ingyenes térítési díj és tandíj biztosítása a művészeti iskolában

(tanulmányi eredmény, szociális helyzet illetve szabályozás alapján)

szabadidős tevékenységek, tanulmányi, kulturális, sport és egyéb versenyek

látogatásának biztosítása, illetve azok anyagi támogatása

kirándulások, erdei iskola szervezése, anyagi támogatása

alkalmi rendezvények, városi szervezésű táborok, programok ajánlása

tanórai munka differenciálása

logopédus, szurdopedagógus ajánlása

felzárkóztatás, ill. tehetséggondozás, pályaorientációs tevékenység

intézményi, alapítványi, városi és országos támogatások megszervezése

pályázatfigyelés, részvétel pályázatokon

kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel

iskola egészségügyi szolgáltatások megszervezése (rendszeres szűrővizsgálatok,

fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálat; felvilágosító, tájékoztató előadások,

filmek, drog- és bűnmegelőzés, mentálhigiénés programok)

34

A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő

kompetenciaterületek fejlesztése is, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket,

szocializációjukat segítheti elő:

Anyanyelvi kommunikáció:

Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemények megfogalmazása szóban

és írásban

Matematikai kompetencia:

Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek

konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.

Digitális kompetencia:

Információkeresés

Szociális és állampolgári kompetencia:

Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, frusztráció kezelése,

egyéni és közérdek tisztelete

1.6.7. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítő program

Iskolánk a 2007/2008-as tanévben befogadó intézménnyé vált, hiszen a Móra Ferenc

Általános Iskola megszüntetése következtében több tanuló is hozzánk iratkozott át. Ez

szükségessé és lehetővé tette az integrációs programba való bekapcsolódást.

2007. szeptember 30-ig elkészítettük az iskola integrációs programját, melynek céljai

között szerepel:

a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, sikerélményhez juttatása

Ezzel szoros összefüggésben:

a tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása

a szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása

személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, a tanulók toleranciaképességének

fejlesztése, közéletiségre nevelés

társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motivácíó erősítése, fenntartása

sikeres pályaorientációs tevékenység

E cél megvalósítását leginkább az integrációs program 4. pontja, a tanítást – tanulást segítő

eszközrendszer elemei biztosítják. Ezek között is kiemelten:

Kompetenciafejlesztő programok és programelemek - önálló tanulást segítő fejlesztés

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése – tantárgyi képességfejlesztő programok

Szociális kompetenciák fejlesztése – közösségfejlesztő, közösségépítő programok

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - mentori

rendszer működtetése

Az integrációt segítő módszertani elemek - projektmódszer

A célok, feladatok megvalósításában résztvevők

osztályközösségek

diák-önkormányzat

tanítók, szaktanárok, napközi-vezetők

fejlesztő pedagógus

mentortanár

35

Szervezeti formák

tanórák (kompetenciafejlesztés, differenciálás, tanulás-módszertan)

fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások (tanulási és szociális képességek)

szakkörök (képességfejlesztő, középiskolára felkészítő)

szabadidős tevékenységek (könyvtár-, múzeumlátogatás, kézműves foglalkozások)

Várható eredmények

tanulási motiváció erősödése

tanulmányi eredmény javulása

a követelmények sikeresebb teljesítése

eredményes együttes tevékenykedés

sikerélmény

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott

esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető

jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési

folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési

folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezleten a diákságot

közvetlenül érintő témakörben a tanulókat a Diákönkormányzatot támogató pedagógus

képviseli. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában

deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban

szerezzük be. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás

lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése az intézmény igazgatójának

kötelezettsége. A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé

tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az

osztályközösség által megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el az iskola

igazgatójának.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Az iskola, valamint a tanuló és a szülő közötti kapcsolat kérdéseit a közoktatásról szóló

törvény szabályozza.

Az iskola kötelessége, hogy minden lehetőséget biztosítson a tanuló képességének,

tehetségének kibontakoztatása érdekében.

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Kötelezettsége továbbá,

hogy figyelembe vegye a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét,

szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítse a hátrányos és a halmozottan hátrányos

helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását.

Az iskola csak akkor működhet eredményesen, ha megfelel közvetlen partnerei elvárásainak,

ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. A gyermek harmonikus

fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulók és a pedagógusközösség

koordinált együttműködése, továbbá az, hogy mind a tanuló, mind a szülő teljesítse

kötelezettségeit.

36

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diák-önkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a rendszeres

iskolagyűlésen

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, a pedagógusok és a

szabadidő szervező a tanórákon, illetve a tanítási órán kívüli foglalkozásokon

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a

nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel.

A tanuló-pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

a tanulók rendszeres tájékoztatása szóban, írásban (osztályfőnöki és szakórák, diák-,

iskolagyűlések, diák-önkormányzati fórumok, diákközgyűlés stb.)

iskolai rendezvények, közös kirándulások, színház-, mozi-, tárlatlátogatások,

sportesemények, vetélkedők szervezése stb.

diákjogok-, kötelességek gyakorlásának biztosítása

eredmények, sikerek ismertetése nyilvánosság előtt

személyes gondok kezelése egyéni beszélgetéssel, segítségnyújtással.

A tanulók feladatvállalásai

a közoktatási törvény értelmében a tanuló kötelessége, hogy a pedagógus irányítása

mellett közreműködjön saját környezete és a taneszközök rendben tartásában

rendszeres és folyamatos munka az iskola és környékének tisztaságáért, felelősség-

vállalás az épület egy-egy helyiségéért és az okozott károkért

folyamatos hasznos anyag- és hulladékgyűjtés

részvétel a versenyek, rendezvények, programok szervezésében, lebonyolításában,

internetes-honlap szerkesztésében, az iskola dekorációjának elkészítésében, az

iskolaújság szerkesztésében, az iskolarádió beindításában és működtetésében

hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése

A tanulók a jogaik és kötelezettségeik gyakorlásához szükséges információkhoz való

hozzájutás lehetőségei:

az iskolai könyvtárban és honlapon elhelyezett dokumentumokból (Házirend, SZMSZ,

Pedagógiai program, stb.)

osztályfőnöki és egyéb órákon, diáktanács-üléseken

iskolarádión, faliújságon, iskolaújságon (Gedói Hírmondó), iskolai honlapon keresztül

iskolagyűlésen, diákközgyűlésen, iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken

A tanulók a diákpanaszokat, az intézményre vonatkozó észrevételeiket, véleményüket a

pedagógusokon és a diák-önkormányzati vezető(kö)n keresztül továbbítják a

nevelőtestületnek és az igazgatónak.

37

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák

Az együttműködés alapja a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség, és

a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok és kötelezettségek.

megvalósulás formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység

feltétele: a kölcsönös bizalom és a tájékoztatás, az őszinteség, egymás

személyiségének tiszteletben tartása

eredménye: a családi és az iskolai nevelés összhangja, melynek következménye a

kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés konkrét formái

A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, tevékenységeit a közös

pedagógiai feladatra építjük. A közoktatási törvény megkívánja, hogy a szülő aktívan

működjön közre gyermeke nevelésében. A szülőnek segítenie kell az iskolai nevelő munkát.

A szülők részéről elvárjuk, hogy

gondoskodjék gyermeke fejlődéséhez szükséges feltételekről

rendszeres kapcsolattartással, tájékozódással nyomon kövesse az iskola pedagógiai

programját, gyermeke tanulmányi fejlődését

tartsa tiszteletben az iskola dolgozóinak emberi méltóságát, jogait

érdeklődő-segítő hozzáállással nyilvánítson véleményt, tegyen javaslatot

a nevelési problémák őszinte feltárásával, a közös megoldás keresésével segítse elő

gyermeke közösségbe való beilleszkedését, az iskola rendjének, magatartási

szabályainak elsajátítását

ösztönözze gyermekét a saját környezetének rendben tartására, rendezvények

szervezésére támogassa aktívan az iskolai rendezvényeket

vállalja a felelősséget a gyermeke által okozott kárért

lehetőségéhez mérten nyújtson szponzori segítséget, illetve keresse annak lehetőségét

Iskolánk (a pedagógusok) az alábbi együttműködési formákat kínálja a szülők folyamatos

tájékoztatására a gyermeke tanulmányi, magatartási előmeneteléről, az iskolai életről,

eseményekről

szóbeli tájékoztatással: szülői értekezlettel, rendhagyó szülői értekezlettel, nyílt

nappal, fogadóórával, előadások szervezésével, gyermekvédelmi felelős

fogadóórájával, pályaválasztási értekezletekkel, beszélgetéssel, rendezvények

látogatásával, családi hétvége, karácsonyi hangverseny rendezésével, stb.

írásbeli tájékoztatással: ellenőrzővel, üzenőfüzettel, bizonyítvánnyal, írásos

dokumentációval, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlődését kísérő

naplóval, dolgozatokba, felmérésekbe való betekintés lehetőségével, iskolai honlappal,

hirdető táblával, stb.

Az ellenőrzők, a tájékoztató füzetek vezetéséről, ellenőrzéséről az osztályfőnök, a napközi-

vezető illetve a szaktanár gondoskodik.

A kapcsolattartás elsősorban az osztályfőnökön keresztül valósul meg. Egy tanévben kettő,

illetve a hetedik-nyolcadikos tanulók szülei számára három, a leendő első osztályos szülők

számára egy szülői értekezletet tartunk.

Fogadóórát tanévente két alkalommal tartunk, melyek kiegészülhetnek az egyéni fogadóórák

látogatásával.

38

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítésére, a kötelességeik teljesítése érdekében Szülői

Szervezet működik.

Az iskola és a Szülői Szervezet együttműködése, segítő tevékenysége az alábbi területekre

irányul:

figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését

követi a pedagógiai munka eredményességét, az intézmény pedagógiai programját, a

házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot

megállapításairól tájékoztathatja a nevelőtestületet, a fenntartót

a tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola vezetőségétől

részt vesz tanácskozási joggal a nevelőtestületi értekezleteken (a gyermekek nagyobb

csoportját érintő kérdések döntéseinél)

részt vesz a szülők körében szervezett, iskoláért végzett tevékenységekben

(rendezvények, tisztasági, környezetvédelmi akciók, kirándulások, stb.)

Az iskolai Szülői Szervezet választmányának tagjai az osztály szülői szervezetének

képviselői. A Szülői Szervezet Választmánya általában kétszer ülésezik egy tanévben, ahol az

igazgatótól tájékoztatást kapnak az iskolai életről.

Tájékoztatást kapnak továbbá a következő tanévre vonatkozó szükségletekről,

lehetőségekről:

tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelés beszerzéséről

iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvekről, segédletekről

iskolai anyagi segítségnyújtás lehetőségeiről

egészségügyi szűrő-vizsgálatokról

választható tantárgyakról

térítési díj, tandíj összegéről

nem ingyenesen biztosított, nem mindenkire kötelezően előírt kirándulásokról,

országjárásokról, szakkörökről stb.

Rendkívüli értekezletre is sor kerülhet, melyre az iskola igazgatóját meg kell hívni.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy

választott képviselők útján közölhetik az igazgatósággal, a nevelőtestülettel, az iskolaszékkel.

Az információk hozzájutásának egyéb lehetőségei

iskolai könyvtárban, az igazgatóságnál, a tanári szobában elhelyezett iskolai

szabályzatok, pedagógiai program alapján

faliújságon, hirdető táblán keresztül

internetes honlapunk segítségével

helyi sajtó útján

kérdőívek, tesztek eredményeinek ismertetésével

iskolaújság (Gedói Hírmondó)

A szülői ház és az iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei

osztály – család közös hétvége

családi játékos vetélkedők, gyermekvédő, egészség- és környezetnevelési, stb.

programok közös megvalósítása

közös rendezvények szervezése a szülők, a tanulók és a pedagógusok részvételével (pl.

Gedói napok-családi délután)

39

Dokumentáció

szülői értekezletek jelenléti ívei

munkaterv

tájékoztatók

jegyzőkönyvek

A 2013-ban megalakult intézményi tanács elnöke a szülők egy képviselője.

1.8.3. Kapcsolattartás a partnerekkel

Partnereink az óvodák, ahonnan tanulóink érkeznek, a középiskolák, ahová tanulóinkat

beiskolázzuk, valamint azok a kulturális intézmények, amelyek pedagógiai céljaink

megvalósításában segítséget adnak.

Óvodákkal való kapcsolat:

óvodások szüleinek tájékoztatása az iskolai munkáról

kulturális műsor szervezése, előadása az óvodában

játékos foglalkozások szervezése az óvodások számára az iskolában

rajzverseny meghirdetése óvodások számára

az iskola iránt érdeklődő szülők számára Nyílt nap szervezése

óvodások látogatása az iskolában

kölcsönös hospitálások, tapasztalatcserék

visszajelzés az óvoda számára a felvett tanulók eredményéről

Középiskolákkal való kapcsolat:

pályaorientációs programjaink szerves részt vevői

visszajelzést kapunk tanulóink eredményeiről

Kulturális intézményekkel való kapcsolat:

értesítések, egyedi megkeresések útján jön létre együttműködés

pályázati partneri együttműködés jön létre néhány intézménnyel

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.9.1 A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének

szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga

(osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)

követelményeit,

részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

és az értékelés rendjét

a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon

nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a

köznevelési törvény végrehajtása érdekében készült 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-

72.§-ainak rendelkezéseire.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi

vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az

40

intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott

tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra

helyi, belső vizsgákra

vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság

megbízott tagjaira.

1.9.3 Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

1.9.3.2 Az értékelés rendje

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását

követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása

pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható

maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.

A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért

pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg:

1–29% – elégtelen

30–49% – elégséges

50–74% – közepes

75–89% – jó

90–100% – jeles.

Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell

alkalmazni.

1.9.3.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei

Alsó tagozat

Magyar irodalom

Az adott évfolyamra a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján hangos

olvasásból, szövegértés-szövegalkotási képességet mérő feladatlap megírásából és a tananyag

ismeretét ellenőrző szóbeli vizsgából áll. A szóbeli vizsga része a tanév során meghatározott

memoriter is.

A vizsga időtartama: 45 perc

Értékelés: maximálisan 50 pont

41

Magyar nyelv

Írásbeli és szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli

rész 6-8 mondatból álló tollbamondás. A szóbeli rész az aktuális nyelvtani ismereteket kéri

számon a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján, mely a tanév témaköreinek

legalább 75%-át érinti.

Az egész írásbeli időtartama: 45 perc

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető

Matematika

A matematika vizsga 45 perces, írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész az adott

évfolyam számkörén belül összeállított 5 feladatcsoportból áll, mely tartalmaz

alapműveleteket, nyitott mondatot és szöveges (egyszerű és összetett) feladatokat. A szóbeli

vizsgára akkor kerül sor, ha az írásbeli elégtelenre sikerül.

Ez az adott évfolyam követelményeinek megfelelő kérdésekből áll (mértékegységek, kerület,

területszámítás, szöveges feladatok lejegyzése, alapfogalmak, stb.) A vizsga anyaga a tanév

témaköreinek 75%–át érinti.

A vizsga időtartama: 45 perc

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető

Természetismeret

A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott tételekből húz a tanuló, melyek

felölelik az adott évfolyam tananyagának 75%-át. 10-12 perces felkészülés után szóban ad

számot tudásáról. A szóbeli tétellapon 5 kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont

adható.

A vizsga időtartama: max. 45 perc

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető

Testnevelés

A testnevelés vizsga típusa: gyakorlati vizsga. Az évfolyam követelménye alapján

meghatározottak szerint kell a tanulónak a gyakorlatokat sportáganként bemutatnia. A

gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, tanult

labdajátékok.

A vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető

Ének-zene

A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsgán előre megadott 10 tétel közül húz a tanuló, mely

az adott évfolyam elméleti ismereteiből tartalmaz 3-3 kérdést és az adott évfolyam

tananyagából 5-5 dalt, melyre válaszol, ill. a dalokat elénekli.

A vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető

Technika

A technika vizsga típusa gyakorlati vizsga, melyen előre megadott tételekből való húzás után

a tanuló elkészít egy munkadarabot. A tételek az adott évfolyam témaköreinek 75%-át

felölelik.

A vizsga időtartama: 45 perc

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető

42

Rajz

A rajz vizsga típusa gyakorlati vizsga, melyre a tanulónak egyrészt legalább öt otthon

elkészített alkotást be kell hoznia, valamint előre megadott tételekből való húzás után el kell

készítenie egy alkotást. A tételek az adott évfolyam témaköreinek 75%-át felölelik.

A vizsga időtartama: 45 perc

Értékelés: maximálisan 50 (25-25) pont szerezhető

Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom

Irodalom

Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tíz

tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel minimum három feladatból áll, ebből

egy irodalomelméleti. A szóbeli vizsga része a tanév során meghatározott memoriter is. A

vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 40 pont

Magyar nyelv

Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli

feladatlap és tollbamondás. Az írásbeli feladatlap nyolc feladatból áll, amely a szövegértési

feladatot illetve gyakorlati jellegű feladatokat tartalmaz. A tollbamondás 10-12 mondatból áll.

Az egész írásbeli időtartama: 45 perc

Értékelés: maximálisan 60 pont szerezhető

Történelem

A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán a tanuló 5 tételt húz. A tételek a következőt

tartalmazzák: 1. előre megadott 10 témakör (a megfelelő félév vagy tanév anyaga), amelyet a

tanuló kifejt. 2. topográfiai ismeret (a lapon 5 földrajzi név szerepel a megfelelő félév vagy

tanév anyagából). 3. kronológiai ismeret (5 évszám vagy esemény szerepel a megfelelő félév

vagy tanév anyagából), 4. fogalom ismeret (5 fogalom szerepel a megfelelő félév vagy tanév

anyagából). 5. személy ismerete (5 személynév szerepel a megfelelő félév vagy tanév

anyagából). A tételek értékelése: 1.: 20, 2-5.:5-5

A vizsga időtartama: 45 perc

Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető

Hon-és népismeret

A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló,

amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon két kérdés szerepel, ebből 1 kérdés képelemzés 15-15

pont adható.

A vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

Idegen nyelvek

Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsga

számon kéri a megfelelő félév vagy tanév tananyagát. Az írásbeli és szóbeli vizsga ideje

együttesen 45 perc.

Az írásbeli vizsga során nyelvtani ismereteiről számol be a vizsgázó, a szóbeli során

kommunikációs készségről tesz tanúbizonyságot.

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

43

Matematika

A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap

tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb nyolc feladatból áll, amelyek

tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 65%–át érinti. A feladatok

közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, a

többi feladat egyszerű számolásos típusú. tartalmazza. Legalább két feladat pedig az

összetettebb feladatok közül való.

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető

Természetismeret

A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló,

amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont

adható.

A vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

Fizika

A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes

pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli feladatai a félév vagy

tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok az alapfogalmak,

törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, három feladat a vizsga tárgyát

képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. A feladatok könnyebb,

rutinfeladatok.

A fizika szóbeli vizsgán az előre kiadott témakörökből két témakörből történik számonkérés.

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető

Biológia

A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló,

amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont

adható.

A vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

Kémia

A kémia vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a

teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni.

Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév

fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi

feladattípusoknak:

rövid kiegészítendő típusú feladatok

ábraelemzés

legalább egy számítási feladat.

A szóbeli vizsgán tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három

kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható.

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető

Földrajz

A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli vizsgarészből áll.

Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév

legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi,

44

egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak

feltétlenül szerepelnie kell:

alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,

alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,

természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos

feladat.

Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető

Testnevelés

A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az adott

félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók a gyakorlati

követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti

bemutatásának teljes hossza 30 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat

tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, tanult labdajátékok.

Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető

Ének–zene

Az ének-zene vizsga típusa szóbeli. Az adott félévi/tanévi tananyagban szereplő énekes

szemelvények, szolfézs ismeretek (ritmuselemek, szolmizációs és ábécés hangok, zenei

kifejezések) és zenehallgatáshoz kapcsolódó ismeretek (zeneszerzők, műfajok, hangszerek)

szerepelnek.

A vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

Informatika

Az informatika vizsga szóbeli részből és egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati

megoldásából áll. Időtartama 30 perc. A szóbeli rész az adott időszak legfontosabb

fejezeteinek legalább 50%-át érinti. A gyakorlati feladatlap a félév vagy tanév legfontosabb

fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb

feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő

segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó.

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

Technika

A technika vizsga szóbeli részből és egy rajzos feladatból áll. Időtartama 30 perc. A szóbeli

rész az adott időszak legfontosabb fejezeteinek legalább 50%-át érinti. A rajzos feladatban

rajzjelek felismerése és rajz elkészítése is szerepel.

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

Rajz és vizuális kultúra

A rajz vizsga típusa gyakorlati vizsga és szóbeli. A vizsga az adott félév vagy tanév témáinak

legalább 75%-át érinti. A gyakorlati vizsga feladatait a tanuló otthon készíti el.

A vizsga időtartama: 45 perc

Értékelés: maximálisan 50 (25-25) pont szerezhető

Erkölcstan

Az erkölcstan vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A szóbeli rész: az előre megadott 5

tételből húz a tanuló, amelyet kifejt (20 pont szerezhető). Írásbeli rész: szituációs helyzetről

vélemény kifejtése (10 pont szerezhető).

A vizsga időtartama: 45 perc

45

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

Ember-és társadalomismeret, etika

Az ember-és társadalomismeret, etika vizsga típusa szóbeli. A vizsgán az előre megadott 5

tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt.

A vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

Mozgókép és médiaismeret

A mozgókép és médiaismeret vizsga típusa szóbeli. A vizsgán az előre megadott 5 tételből

húz a tanuló, amelyet kifejt.

A vizsga időtartama: 30 perc

Értékelés: maximálisan 30 pont

1.9.3.4 Belső vizsgarendszer Saját vizsgát csak a végzős évfolyamok számára szervezünk.

Célja

a tanult anyag átismétlése

vizsgaszituáció kipróbálása

felkészítés a középiskolai felvételire

kimeneti mérés

A vizsgák időpontja

az első félév lezárása előtt

o matematika

o magyar nyelv, helyesírás

o angol nyelv

A vizsgák formája

írásbeli

o matematika

o magyar nyelv

o angol nyelv

szóbeli

o angol nyelv (emelt óraszámú csoportnak)

A vizsgákkal kapcsolatos követelmények

a vizsga témáit a tanulók a vizsga időpontja előtt minimum 2 hónappal írásban kapják

meg

a számon kért anyag ölelje át az előző évek legfontosabb tananyagtartalmait

a NAT és a helyi tanterv követelményeire épüljön

alapos felkészítés előzze meg

az írásbeli vizsga időtartama 45 perc

a vizsga teljesítménye két érdemjegynek számít

Művészeti alapvizsga

a tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően alapvizsgát tehet

46

a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít

jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni

követelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és

tantervi programjában foglaltak alapján a szaktanárok állítják össze

1.9. 4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei

1. évfolyamon

ha az igazolt és igazolatlan mulasztásai nem érik el összességében a 250 órát, vagy

valamely tantárgy éves óraszámának a 30%-át

2-8. évfolyamon

az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése

ha az igazolt és igazolatlan mulasztásai nem érik el összességében a 250 órát, vagy

valamely tantárgy éves óraszámának a 30%-át

ha az év végén elégtelen osztályzatot kapott tantárgyakból sikeres javítóvizsgát tesz

A tanuló évfolyamot ismétel

ha a szülő azt írásban kéri

ha a tanuló a javítóvizsgán / osztályozóvizsgán nem felelt meg, vagy azon nem jelent

meg

ha a tanuló 3-nál több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez

Alapfokú művészetoktatásban

magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha az évfolyam követelményeit teljesítette

elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet

osztályozóvizsgát tehet, ha mulasztásainak száma eléri a tanítási órák egyharmadát

évfolyamot ismétel, ha mulasztásainak száma eléri a tanítási órák egyharmadát, és

hiányzásainak több mint fele igazolatlan

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskola igazgatója dönt a tanulók felvételéről, átvételéről. Az iskola köteles felvenni az

intézmény körzetében lakó, vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező tanulót.

Nem körzetes tanuló felvételekor előnyt jelent a tanuló halmozottan hátrányos helyzete, tartós

betegsége, testvér meglevő tanulói jogviszonya.

Nem körzetes tanuló átvételénél az osztálylétszám és összetétel mellett a jelentkező tanuló

magatartása és tanulmányi eredménye jelentősen befolyásolja a döntést.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai

Az intézménybe a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó által

meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozás idejéről és helyéről a szokásos módon

nyújtunk tájékoztatást (honlap, a hirdetmény kifüggesztése a bejárati ajtóra). Az iskola

felvételi körzetét a kormányhivatal határozza meg.

47

Művészeti oktatást saját, azaz tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonnyal rendelkező

tanulóink számára biztosítunk. Ettől eltérően kivételes helyzetekben intézményvezetői

engedély birtokában más tanulók is létesíthetnek nem tankötelezettséget teljesítő tanulói

jogviszonyt.

Beiratkozás előtt – óvodai szülői értekezletek, nyílt órák, személyes beszélgetések – a

szülőket tájékoztatjuk arról, hogy a művészetoktatási térítési, esetleg tanköteles szolgáltatás,

és több, esetenként speciális felszerelést, eszközt igényel.

Beiratkozás

előképző évfolyam 1. osztályában az általános iskolai beíratással egy időben

felsőbb évfolyamokon a tanítási év végét megelőzően május végén

tanítási év közben iskolaváltással vagy szülői igény módosulása miatt eltérő időben

A beiratkozás időpontjáról a szülőket részben a tanulókon keresztül, részben az iskola bejárati

ajtaján elhelyezett hirdetményen keresztül értesítjük.

48

HELYI TANTERVÜNK

49

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket külön nem

tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a

az alábbiakat választjuk.

Tantárgy A választott kerettanterv megnevezése

Magyar nyelv és irodalom A változat

Matematika B változat

Fizika B változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene A változat

50

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám

Általános iskolai óraterv

Tantárgy / évfolyam 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b heti összes

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 7 7 7 7 5 5 5 5 4 4 4 4 96

Idegen nyelv: angol 1 1 1 1 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 36

Matematika 4 4 4 4 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 68

Erkölcstan / Hit – és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16

Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2 16

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Természetismeret 2 2 3 3 10

Fizika 2 2 1,5 1,5 7

Kémia 1,5 1,5 2 2 7

Biológia - egészségtan 2 2 1,5 1,5 7

Földrajz 1,5 1,5 2 2 7

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 24

Hon- és népismeret 1 1 2

Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 24

Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 16

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 80

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Kötelező óraszám összesen 25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 31 31 31 440

Szabadon választható óra:

- angol 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 16

Tanuló heti óraszáma összesen 25 25 25 25 25 25 27 27 29 30 29 30 32 33 32 33 456

Csoportbontás

- angol 3 3 4 5 4 5 4 5 4 5 42

- informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 8

- technika 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Összes óraszám 25 25 25 25 25 25 30 30 35 37 35 37 38 40 38 40 514

51

Alapfokú művészetoktatás óraterve

I. Képző- és iparművészeti ág

Képzőművészet: festészet, grafika tanszak

Tantárgy Évfolyamok / óraszámok heti bontásban

Előképző Alapfok

Évfolyam Ek.1. Ek.2. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Csoport 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2.

Vizuális alapozó gyakorlatok 4 4 4 4 16

Vizuális alkotó gyakorlat 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 14

Grafika és festészet alapjai 2 2 3 3 3 3 16

Műhelygyakorlat 3 3 3 3 3 3 18

Szabadon választható tantárgy 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Összesen 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 72

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Intézményünkben a tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztását az

alábbi elvek alapján végezzük:

szerepeljenek a nyomtatott tankönyvek, taneszközök a Könyvtárellátó által kiadott

jegyzékben

feleljen meg a NAT és a kerettanterv alapján összeállított helyi tantervnek

érvényesüljön a kiválasztásnál a pedagógus tapasztalata, a szakmai

munkaközösségek véleménye

legyen a nyomtatott taneszköz jól áttekinthető, életkori sajátosságoknak megfelelő,

jól tagolt, lényegkiemelést tartalmazó

legyen a taneszköz ára kedvező, külleme, illusztrációi, betűformái esztétikusak

A kiválasztás szempontjai - alsó tagozat:

tartósság, több évig használható legyen

célszerű felmenő rendszerű tankönyvcsaládot választani

érvényesüljenek az esztétikai és gazdaságossági szempontok a kiválasztásnál

(megfelelő betűméret, illusztrációi, tartósság stb.)

A kiválasztás szempontjai - felső tagozat:

tartósság, több évig használható legyen

törekedni kell a stabilitásra (az ingyenes tankönyvellátás, a tartós használat miatt az

alsó tagozatban is)

részesüljön előnyben a tankönyv + munkafüzet összeállítású tankönyvcsalád

Alapfokú művészeti képzés:

Az alapfokú művészeti képzésben alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei és szempontjai megegyeznek az általános tantervű képzésnél

meghatározottakkal.

A helyi tanterv tartalmazza a tanuláshoz, a tanításhoz, a képzéshez, műhelymunkához

ajánlott taneszközöket.

Egyéb szempontok:

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség

van (pl. művészeti képzés, sport stb.). A pedagógus – a minőség, típus és ár

megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a

tanulótól, amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáshoz, és minden tanulónak

rendszeresen alkalmaznia kell. E tekintetben az iskolaszéknek korlátozó, de nem

kizáró joga van.

Az egyes tantárgyak tananyagának eredményes elsajátításához szükséges

legfontosabb taneszközöket a tantárgyak helyi tantervei évfolyamonként

tartalmazzák.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév végéig (illetve a májusi

szülői értekezleten) tájékoztatni kell. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a

szülők kötelessége.

Tájékoztatni kell továbbá a szülőket a tankönyvellátás szabályairól, (a

tankönyvpiac rendjéről szóló törvény aktualitásai alapján) az iskolától

kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint

53

arról is, hogy az iskola (állam) milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások

csökkentéséhez.

Az iskola egyre több nyomtatott eszközt (tartós tankönyvet, ajánlott- és kötelező

olvasmányokat) szerez be, a könyvtár állományának fejlesztése céljából, melyet

külön gyűjteményként kell kezelni.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

2.4.1. Az 1-2. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az

iskolai tanulás tevékenységeibe

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a

ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének

alapozásával

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük

2.4.2. A 3-4. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan

előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezés folyamat.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-inteaktív

tanulási technikákat és a tanulási szervezési módokat

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a

ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének

alapozásával

2.4.3. Az 5-6. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak meglapozásának folytatása.

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,

54

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit szokásait

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,

készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló

tanulás és az önművelés alapozása

2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés

megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit szokásait

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a

ritmusérzék és hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének

alapozásával

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,

2.5. Mindennapos testnevelés

Az iskola egyik fő koncepciója, hogy az edzett ember ellenállóbb a betegségekkel

szemben, ezért is fontos a mindennapi testnevelés biztosítása, mely része az

egészségnevelési programnak is.

A mindennapos testedzés célja

Minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgás programban

Lehetőség szerint biztosítani, hogy minden gyerek tanuljon meg úszni (ld. helyi

tanterv)

Mindenki szeressen „mozogni”

A mozgás frissíti a testet, így a szellemi munkában is segítse a tanulókat, egyoldalú

szellemi terhelés ellensúlyozásaként

Az urbanizációs ártalmak kiküszöbölése, enyhítése (pl.: tartásjavító gerinctorna)

55

Minden tanuló találja meg a tanórán kívüli szakkörök, sportköri foglalkozások

keretein belül a neki megfelelő mozgási lehetőséget, mely örömet és sikerélményt

hoz számára

A tanórán kívüli foglalkozások fejlesszék a tanulók személyiségét, a tanórán

elsajátított képességeket, készségeket

Nyújtson önfeledt kikapcsolódást, szórakozást.

Az egészséges életmódra és fizikai aktivitásra neveljen.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény

27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

1-8. évfolyam

heti 5 testnevelés óra

ebből legfeljebb 2 óra iskolai sportkörben sportolással vagy igazolt, egyesületi

tagsággal, versenyengedéllyel rendelkező tanuló számára a sportszervezet

keretei között szervezett edzéssel kiváltható (a sportszervezet igazolásával)

az alsó tagozaton a tanítók – a tanórai terheléstől függően – 3-5 perces,

mozgásos légzőgyakorlatot végeztetnek a gyerekekkel.

kifutó rendszerben tömegsport foglalkozásokat szervezünk

A mindennapos testedzés feltételei, módszerei

Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket,

valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működtetését.

a testnevelésórák szakszerű megtartásához tárgyi feltételek (sporteszközök)

biztosítása

minden testmozgásos foglalkozáson megfelelő keringési- és légzőrendszeri terhelés

minden tanórán szerepel gimnasztika, benne tartásjavító torna

minden foglalkozáson lehetőség van játékra

a sportjátékok, különösen labdajátékok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda,

röplabda) megismertetése

Az egészségnevelés terén partnereink

diák-önkormányzat

szülők

iskola-egészségügyi szolgálat

gyermekvédelmi szolgálat

sportegyesületek

Dokumentálás

az éves egészségügyi munka elemzése, értékelése, nyomon követése

Felelős: egészségnevelési felelős

a felmérő tesztek elemzése, eredmények lefűzése, adatbázis kialakítása

Felelős: testnevelés szakos tanárok, osztályfőnökök

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás

szabályai

56

Választható tantárgy iskolánkban az angol nyelv emelt óraszámban (+1, +2) való tanulása,

valamint a meghirdetett szakköri foglalkozásokon való részvétel.

Az emelt óraszámú csoportokban való tanulás jelentkezéssel és szaktanári javaslattal

történik, melynek alapja a szintfelmérő. Csoportváltásra félév és tanév végén van

lehetőség.

A szakkörre való jelentkezés egy tanévre szól.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy

az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell

tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.7. Projektoktatás

Intézményünkben projektoktatás csak tantárgyi keretekben folyik.

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő

oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal,

szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania

a nevelő-oktató munka feltételeit:

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e

tevékenység támogatása az iskolán kívül

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái

A pedagógiai programunkban meghatározott nevelési alapelveinknek, céljainknak

megfelelően a pedagógiai ellenőrzési – értékelési rendszerünket is a fejlesztés

központúság, a folyamatosság és a gyermekcentrikusság jellemzi.

Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvető feladata:

rendszeres munkára szoktat, felkészít a továbbhaladásra, továbbtanulásra

tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a

gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról

A pedagógiai értékelési rendszerünk elemei:

diagnosztikus értékelés

o célja helyzetfelmérés, feladatmeghatározás a továbblépés érdekében

o sem szövegesen, sem érdemjeggyel nem értékeljük

formatív értékelés

o formáló, fejlesztő értékelés

57

o rendszeres

o célja a tanulási nehézségek, problémák feltárása

o értékelés szövegesen ill. érdemjeggyel

szummatív értékelés

o összegző értékelés

o egy-egy téma vagy hosszabb tanulási szakasz végén

o a helyi tantervben szereplő követelmények elsajátításának mérését szolgálja

o fontos az alapos előkészítés

o minősítés szövegesen ill. érdemjeggyel

Az értékeléssel szembeni követelmények

fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, előrehaladását, valamint az

iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményekhez viszonyulását

ösztönző, személyre szóló, fejlődő jellegű, objektív, megbízható, szakszerű,

következetes

sokoldalú, változatos formájú, folyamatos, kiszámítható, rendszeres, feleljen meg a

tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének

a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként töltsön be megerősítő, korrigáló,

fejlesztő szerepet

Az ellenőrzés formái

szóbeli

o felelet, órai munka, dramatizálás, kiselőadás, vizsga, stb.

írásbeli

o témazáró, felelet, szódolgozat, tollbamondás, házi dolgozat, vizsgadolgozat, stb.

gyakorlati

o manuális tevékenység

Az iskolai beszámoltatás értékelésének formái

szöveges értékelés (szóban, írásban)

számszerű értékelés (1-5 fokozatú érdemjegyekkel, illetve %-os formában)

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor százalékos ponthatárokat alakítottunk ki.

jeles (5) 90 – 100 %

jó (4) 75 – 89 %

közepes (3) 50 – 74 %

elégséges (2) 30 – 49 %

elégtelen (1) 0 – 29 %

Tanulói teljesítmény értékelése alsó tagozaton

1. évfolyam

tanév közben

o szöveges értékelés (szóban, írásban)

o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont,

csillag, stb.)

félévkor és tanév végén o írásban minősítjük a tanuló teljesítményét az alábbiak szerint:

kiválóan teljesített

58

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul

2. évfolyam

tanév közben

o érdemjeggyel

o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont,

csillag, stb.)

félévkor

o tantárgyanként írásban minősítjük a tanuló teljesítményét az alábbiak

szerint:

kiválóan teljesített

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul

tanév végén

o osztályzattal

3-4. évfolyam

tanév közben

o érdemjeggyel

o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont,

csillag, stb.)

félévkor és tanév végén

o osztályzattal

Tanulói teljesítmény értékelése felső tagozaton

tanév közben

o érdemjeggyel

o kialakított szokásoknak megfelelően (pontokkal)

félévkor és tanév végén

o osztályzattal

Minősítő fogalmaink és tartalmuk

Kiválóan teljesített:

A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek.

Pontosan, szabatosan fogalmaz.

Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt.

Tud szabadon és önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni.

Jól teljesített:

A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával

tesz eleget.

Apró bizonytalanságai vannak.

Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.

Megfelelően teljesített:

A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször szorul

a nevelő segítségére (javításra, kiegészítésre).

Felzárkóztatásra szorul:

A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, vagy nem tud

eleget tenni.

59

A folyamatos értékelés érdekében fontosnak tartjuk, hogy az osztálynaplóba és az

ellenőrzőbe

heti 1-2 órás tárgy esetében félévente legalább 3 érdemjegy

heti 3-4 órás tantárgy esetében félévente legalább 6 érdemjegy kerüljön be

új tantárgy belépésekor az első hónapban csak a jól sikerült teljesítményeket

értékeljük

Dokumentálás

tanév közben, félévkor

o osztálynaplóban

o tájékoztató füzetben

tanév végén

o osztálynaplóban

o bizonyítványban

o törzskönyvben

Mentesítés az értékelés alól

első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi –

a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői

véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy

részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez.

Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként

végzi és fejezi be.

sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési

tanácsadó szakértői véleménye alapján

Ellenőrzés és értékelés az alapfokú művészetoktatásban

Az értékelés alapja

az alapfokú művészetoktatás követelményeinek teljesítése

a tanuló hozzáállása, szorgalma

bemutatókon, kiállításokon, pályázatokon való részvétel

Az értékelés szempontjai

esztétikai megjelenítés

technikai biztonság

pontos kivitelezés

kifejezőkészség

A tanulói teljesítmény értékelésének módja

tanév közben

o érdemjeggyel

félévkor, tanév végén

osztályzattal

A félévi, illetve a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve az egész évi munkáját,

valamint a tanév végi beszámolón tett teljesítményét kell tükröznie.

60

Dokumentálás

érdemjegyek

o osztálynaplóban

o tájékoztató füzetben

osztályzatok

o osztálynaplóban

o félévkor tájékoztató füzetben

o tanév végén bizonyítványban, törzskönyvben

2.9.1. Írásbeli feladatok értékelése diagnosztikus felmérés: készség, képesség felmérése központi feladatlapokkal a

tanulók viszonylagos tudásszintjének megállapítására – nem osztályozzuk

témazáró feladatlapok, dolgozatok, teszt-lapok: tananyagrészek végén, összegző

mérésként – szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk

írásbeli felelet: kisebb tananyagrész, egy-két lecke számonkérése kijelölt

tanulóktól vagy a teljes osztálytól – bejelenteni nem szükséges, egyenértékű a

szóbeli felelettel, szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk

adott tananyagból írásbeli feladat: szódolgozat, tollbamondás stb. – a pedagógus

előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk

házi dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük

vagy osztályozhatjuk

önálló feladatmegoldás – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen

értékelhetjük vagy osztályozhatjuk

önálló alkotások (rajzok, versek, novellák, dolgozatok készítése) – értékelhető,

osztályozható

pályázati dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen

értékelhetjük vagy osztályozhatjuk

szaktárgyi, egyéb versenyek – a pedagógus előzetes jelzése alapján osztályzatot,

szöveges értékelést vagy dicséretet kaphat a tanuló

Az írásbeli beszámoltatások rendje

A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység lezárását

szolgálja.

Összefoglalás, rendszerezés előzi meg.

A témazáró megírásának idejéről időben tájékoztatni kell minden tanulót. Az

osztálynaplóba ceruzás megjegyzésként kerüljön be előzetesen.

A témazáró dolgozatok érdemjegyei, szöveges értékelései piros színnel kerülnek be

az osztálynaplóba.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

Az írásbeli beszámoltatásnál a pedagógusnak figyelembe kell vennie:

a tantárgyi érdemjegyek, a szöveges értékelések nem születhetnek csak írásbeli

számonkérésből. (ügyelni kell az arányra)

az írásbeli beszámolókat legkésőbb 2 hét elteltével kijavítva vissza kell adni a

tanulónak

az osztály teljesítményét szóban értékeljük

figyelembe kell venni a tanulók napi terhelését

o egy nap maximum két témazáró, illetve vizsgadolgozat írásbeli (osztályozandó)

számonkéréssel élünk

61

o a felkészüléshez szükséges időt, körülményeket

o a tanuló által kért méltányolható egyéb szubjektív okokat; (pl. hosszan tartó

betegség; iskolai vagy más verseny, elfoglaltság stb.);

Amennyiben a pedagógus előzetesen kellő időben és minden tanulóra kiterjedően

jelezte az írásbeli számonkérést, a pedagógus döntése a meghatározó.

o az integrációba bevont tanulók esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra,

hogy az írásbeli számonkérés előtt kellő időt fordítsunk a felkészítésre

az iskolai őszi, téli, tavaszi tanítási szüneteket

o a szüneteket követő első tanítási napra nem szervezünk szummatív vagy egyéb

osztályozható méréseket, kivéve ha kellő időben jelzett országos felmérésről

vagy iskolai munkatervben meghatározott helyi vizsgáról, illetve heti egy órás

tantárgyról van szó.

célszerű figyelembe venni a tanulók szociális körülményeit

o házi dolgozatok készíttetésekor figyelembe kell vennünk, hogy csak olyan

feladatot adjunk, hogy minden tanulónak legyen lehetősége és ideje a szükséges

ismeretek megszerzésére. (könyvtár, világháló biztosítása stb.). Ezért a házi

dolgozatot differenciáltan, az egyéni képességekhez igazodva adjuk a

tanulóknak.

méltányosságot kell gyakorolni a különleges gondozást igénylő tanulók

számonkérésénél:

o A diszgráfiás gyerekeknél lehetőség szerint el kell tekintenünk az írásbeli

számonkéréstől, vagy hosszabb felkészülési időt szükséges biztosítani, célszerű

a számára kedvezőbb számonkérést előtérbe helyezni. Mindenképp figyelembe

kell venni a szakértői javaslatot.

Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának értékelésében

a diagnosztikus méréseket valamely évfolyam bemenetelénél, továbblépésénél

alkalmazzuk az előzetes ismeretek, képességek, stb. feltárásához. Ez alapján lehet

meghatározni a további feladatokat

a felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani a

minőségirányítási programban meghatározottak szerint. A felmérő és témazáró

dolgozat alapján összehasonlításokat, elemzéseket lehet végezni, további

feladatokat lehet meghatározni

a tantárgy jellegéből következően a pedagógus dönt arról – különös tekintettel a

speciális művészeti képzésre –, hogy az írásbeli vagy a szóbeli számonkérés

kapjon-e elsőbbséget

a félévi és év végi tantárgyi osztályzat (szöveges értékelés) eldöntésénél a témazáró

dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van. (kétes jegy esetén

döntenek)

az írásbeli felelet, a szódolgozat, a tollbamondás, önálló gyakorlati munka stb.

felelet értékű.

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása

A tanulók sikeres tanulásához, munkaterheik csökkentéséhez, a megfelelő pihenőidő

biztosításához célszerű megvizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek dominánsan

befolyásolják a tanulók tanulásához szükséges időt.

62

Ezek a tényezők nemcsak a pedagógus feladatait jelölik ki, hanem arra is utalnak, melyek

azok a körülmények, mutatók, amelyek gyorsabbá, hatékonyabbá tehetik a tanulók

otthoni és napközis tanulását.

Ezek a következők:

magas színvonalú, hatékony tanítási óra

a tanulók előzetes tanulási motivációjának felkeltése különböző módszerekkel

a tanuló általános tanulási képességeinek fejlesztése

a tanuló kitartásának, szorgalmának erősítése

a tanuló reális ismerete saját tanulási képességeiről

a tanulás szeretetének kialakítása

Mindezek figyelembevételével arra törekszünk, hogy

a tanítási órán a tananyag feldolgozása a megértésen alapuljon

megtanítsuk tanítványainkat tanulni az önálló tanulásra való képesség kialakítása

érdekében

minden pedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát, adottságait, az elért

alapkészségek fokát (írás, olvasás, számolás, stb.), az átlagos képességeket, az

eddig elsajátított tudást az előírt szóbeli és írásbeli feladatok kijelölésénél

mindenki annyi és olyan szóbeli és írásbeli feladatot adjon, amelynek túlnyomó

többségét alsó tagozatban a napközis foglalkozáson meg lehet tanulni, illetve el

lehet készíteni; a felső tagozatos tanulók felkészüléséhez általában legyen elegendő

1,5 – 2 óra időtartam

a napköziben a tanulók ismerkedjenek meg a helyes időbeosztással, a tanulás és az

írásbeli feladatok ellenőrzésének rendjével, ahol a cél az önellenőrzés, a hibátlan

feladatvégzés, a csoportos megbeszélés, tanulópár-rendszer alkalmazása, illetve a

tanulási nehézségekkel küzdő és integrációban részt vevő tanulók segítése egyéni

vagy csoportos felzárkóztatással, stb.

a hatékony tanulás és a személyiségfejlesztés érdekében a pedagógus éljen a

differenciálás lehetőségével a szóbeli és az írásbeli feladatok kijelölésekor,

különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és az integrációban részt vevő tanulók

esetében. A szóbeli és írásbeli feladatok arányánál a tantárgy jellege és a pedagógus

realitása, szakmai autonómiája a döntő

legyen optimális a tanítás-tanulási folyamat iskolai szervezeti kerete,

tevékenységrendszere. Biztosítani kell a tanulók arányos napi, heti terhelését

figyelembevevő órarendet, időben megtervezett és közzétett délutáni szabadidős

tevékenységek szervezését, sport, tanulmányi, művészeti versenyeket, bemutatókat

stb.

a szülőkkel tartott konstruktív kapcsolattartás révén értessük meg a szülőkkel a

helyes otthoni napi- és hetirend kialakításának fontosságát, azt, hogy a tanulás, a

pihenés, a játék megfelelő időaránya a gyermeke fejlődését szolgálja

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulónak legyen ideje hétvégén, ünnepek alkalmával, tanítási

szünetekben a pihenésre, szabadidős tevékenységekre, és optimális időt tudjon együtt

tölteni családjával. A folyamatos felkészülés, az elmélyítés, a gyakorlás érdekében

azonban a hétvégék és az ünnepnapok előtt is adható a szokásoknak megfelelő

mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli házi feladat a tanulók számára.

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

63

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát.

Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő és energia jusson a

kommunikációs készségek fejlesztésére.

A választható foglalkozásokra (szakkör) vonatkozó igények előzetes felmérése után

meghirdetjük a foglalkozásokat. A csoport indításához szükséges minimális létszám 5 fő.

2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az oktatásügy területén:

az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése, minősítése

képesség szerinti differenciált terhelés, felzárkóztató program biztosítása az

egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint elérése, megtartása érdekében

a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása

Mérés az iskolában

Az iskolánkban alkalmazott vizsgálati módszer a NETFIT, amely a tanmenet tervezett

része, és megfelelő tanóraszám áll rendelkezésre.

A NETFIT jellemzői

Tudományos megalapozottság

A tanulók minősítésének kritériumorientált módszer

Személyre szabott visszajelentő- és értékelő modul

Egészségközpontúság

A fittségi próbák ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtás

Pedagógiai alkalmazhatóság

Egységes mérőeszközökkel történő felhasználás

Online adatkezelő rendszer

A NETFIT tesztrendszer méri a fizikai fittséget, melynek összetevői: testösszetétel, aerob

fittség, vázizomzat fittsége, hajlékonyság.

Testösszetétel és

tápláltsági profil

Vázizomzat

fittsége profil

Hajlékonysági

profil

Aerob fittségi profil

Testtömeg

Ütemezett

hasizom teszt

Hajlékonysági

teszt

20 méteres állóképességi

ingafutás

Alternatíva: 15 méteres

állóképességi ingafutás

Testmagasság

Ütemezett

fekvőtámasz teszt

BMI

Helyből

távolugrás

64

Testzsír-százalék

Kézi szorítóerő

mérése

Törzsemelés

teszt

Fittségi zónák:

A NETFIT az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől

függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és

„fokozott fejlesztés szükséges” zóna).

A NETFIT alkalmazásához szükséges eszközök egységcsomagban állnak

rendelkezésünkre.

A NETFIT tanórai lebonyolítása többféle tanulásszervezési eljárással történhet. A

megfelelő tanulásszervezési eljárás kiválasztása a pedagógus feladata. A választást több

tényező befolyásolja. Ilyen tényezők lehetnek például:

a tanulók életkora

a tanulók előképzettsége, előzetes ismeretei és tapasztalatai

a felhasználás célja (kötelező mérés része vagy egyéb oktatási lehetőségek)

a tanulócsoport felelősségteljes és megbízható magatartásának színvonala

a rendelkezésre álló idő

a rendelkezésre álló tér

a rendelkezésre álló eszközök mennyisége

a pedagógus felkészültsége, szervezőkészsége

A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben

érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a

testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló

fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

Az adatok nyilvántartása egyéni és tanulócsoport adatfelvételi és értékelő lapon történik.

A felmérések haszna

Minden tanuló számára lehetőség nyílik az egészséges fizikai, fittségi állapot

megszerzésére, fenntartására, és fejlesztésére. Kialakíthatók pozitív attitűdök, ismeretet

szereznek, fejlesztik a képességeket, készségeket alakítanak ki, melyek hozzájárulnak az

egészségtudatos, jövőorientált életvezetés kialakulásához.

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei az egészségnevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg

egészségfejlesztő team működtetése

65

az optimális problémafeltárás és helyzetértékelés az intézményi minőségirányítási

programban megjelölt időközönként

a helyi tantervben és tanmenetekben is konkrétan megjelöljük a feladatokat és az

alkalmazni kívánt módszereket

a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal is képviseljék

az egészséges életvitelt

továbbképzési lehetőségek megragadása az adott témában

szoros együttműködés a szülőkkel, az iskolai egészségvédő hálózattal

Tevékenységi formák a tanítási órákon

Osztályfőnöki órákon a kerettantervben meghatározott egészségnevelési témát

dolgozunk fel évfolyamonként

Komplex életmód vizsgálat (5. és 7. évfolyam)

Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása a

tanórákra

A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon

A testi egészségre nevelést erősíti az iskolai egészségnevelési program

témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika

és életvitel és etika órákon.

Testnevelés órákon a mindennapos munka során alkalmazzák a keringési- és

légzőszervi rendszer megfelelő terhelését, tartásjavító gerinctorna és talp

izomerősítő gyakorlatait, valamint rendszeresen használják fel a tanulók fizikai

állapotának méréseredményeit a fejlesztéshez.

Tevékenységi formák tanórán kívül

Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak

megfelelően. Iskolánkban minden tanuló tagja a diáksportkörnek.

Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat.

Megismertetjük, gyakoroltatjuk a kulturált táplálkozás követelményeit a tízórai

szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok

során.

Osztálykirándulásokon, erdei iskolában, az egészséges életre nevelés kiemelt

hangsúllyal szerepel.

A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok

sem: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti,

közösségformáló csoportok működtetése.

Egészségvédelmi hét keretében: változatos programokat szervezünk (kóstolók,

ételbemutatók, vetélkedők, reformbüfé, zöldség- és gyümölcssaláták készítése,

sportversenyek, káros szenvedélyek megelőzése témában előadás

Személyiségfejlesztés egyéni beszélgetéssel, illetve lehetőség szerint meghívott

szakemberek bevonásával.

A napköziben és a menzán helyes szokásrendet alakítunk ki.

Szabadidős programokat szervezünk a szabad levegőn az évszakhoz

Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje

Az együttműködés iskolai egészségügyi szolgálattal az alábbiak szerint történik:

Az iskolaorvos rendszeres kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével.

66

Az iskolaorvossal, a fogorvossal, az iskolai védőnővel az előzetesen egyeztetett

időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra,

kezelésekre.

A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése,

szükség esetén szakértői bizottság elé utalása a szülő előzetes beleegyezésével

történik.

2.13.2. A környezeti nevelési elvei

Pedagógiai hitvallásunkat nevelőtestületünk elsődlegesen a pozitív személyiségfejlesztésre

alapozva határozta meg.

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna,

ahol megalapozódik környezettudatos, nyitott, természettisztelő és szerető

magatartásuk és szemléletük, életvitelük

ahol személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő és őrző magatartás iránti

igénnyel rendelkeznek

ahol közvetlenül is bekapcsolódnak a környezet értékeinek megőrzésébe és

gyarapításába, a veszély elhárításába

ahová a környezet-, és egészségnevelési program révén kialakult stressz-mentes,

kedvező tárgyi feltételekkel, barátságos légkörrel, tartalmas akciókkal rendelkező

iskolába szívesen hozzák gyermekeiket a szülők

A környezeti nevelés hosszú távú céljai

ki kell alakítanunk a diákokban azokat az igényeket, melyek a környezettudatos,

személyes felelősségen alapuló magatartásra és életvitelre vonatkoznak

törekednünk kell arra, hogy tanulóink

o életmódjában legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség vállalása

o tudjanak együttműködni személyes tapasztalataik alapján a környezeti

konfliktusok közös megoldásában, ezzel elősegítve a fennmaradást és a

fenntarthatóságot,

A célok eléréséhez sikeres személyiségjegyek, képességek fejlesztésére van szükség: pl.

önismeret, társas együttműködés, konfliktuskezelés, döntéshozatal, vitakészség, értékelés,

kreativitás, gondolkodásmód, kommunikáció információkeresés és szelektálás, akarat

képességének fejlesztése.

A környezeti nevelés feladatai

Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”

elvnek megfelelően támogatjuk a környezeti nevelést. Ezért minden pedagógus számára

fontos, hogy a környezeti nevelést:

jelenítse meg a helyi tantervben, a tanmenetekben, és konkrétan jelölje meg a

feladatokat és a módszereket

erősítse a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy

témához tartozó ismereteket (projektek kidolgozása)

a pedagógusok, a felnőttek és a szülők személyes példájukkal legyenek a

környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

67

olyan folyamatot, szituációt teremteni a nevelési gyakorlatban, ahol lehetőségük

nyílik a tanulóknak közvetlen megismeréssel, személyes tapasztalatok

megszerzésével tájékozódni

kirándulás, séta, országjárás, természetvédelmi filmek, erdei iskola stb. keretében

a tanulók tevékenyen vegyenek részt a környezet tisztántartásában, az iskola belső

és külső környezetének esztétikusabbá, otthonosabbá tételében

Konkrét környezetnevelési feladatok

1-4. évfolyam:

Tartsanak rendet szűkebb-tágabb környezetükben.

Ismerjék a helyes megvilágítás fontosságát, törekedjenek annak betartására.

Tudják, hogy milyen hőmérséklet ideális a különböző tevékenységekhez.

Tevékenyen vegyenek részt a növényápolásban.

Óvják környezetük tisztaságát, szükség esetén teremtsék meg azt.

Ismerjék a légszennyezés, a tiszta vizek fogalmát.

Télen etessék a madarakat, készítsenek társaikkal közösen egyszerű madáretetőt.

Vegyenek részt papírgyűjtésben.

Ismerjék a szelektív szemétgyűjtés fogalmát, lehetőség esetén tartsák is be.

Törekedjenek az újrahasznosított papírok használatára.

Vegyenek részt a szárazelem, mint veszélyes hulladék gyűjtésében.

5-6. évfolyam:

Érezzék a fontosságát az állatok téli etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének,

védelmének.

Legyenek tisztában a levegő, a víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros

hatásaival. Elkülönítve gyűjtsék a veszélyes hulladékot.

Ismerjék fel az ember és a természet környezetkárosító hatásait, a megelőzés és a

megoldás lehetőségeit.

Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjenek.

7-8. évfolyam

Legyenek tisztában a zajártalommal, annak megelőzésével.

Tudatosuljon az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges környezet

megvalósításában.

Érezzenek felelősséget a Föld élőlényei, az élet tisztelete iránt.

Legyenek tisztában az állat- és növényvédelem fontosságával.

A környezeti nevelés színterei az iskolában

Hagyományos tanórák

o osztályfőnöki órák környezetnevelési témái

o szaktárgyi órák adta lehetőségek

Nem hagyományos szervezésű tanórák

o 3 napos erdei iskola a 6. évfolyamosok számára

o múzeum, kiállítások, természetvédelmi területek látogatása

o projekt, egy-egy környezetvédelmi probléma feldolgozása

Tanórán kívüli tevékenységek

o Zöld hírek faliújsága: a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos

információk megjelenítése

o iskolai szinten megünnepeljük a jeles napokat: Víz Világnapja, Föld Napja

68

o érdeklődő tanulócsoportokkal ellátogatunk a Szent István téri víztoronyba vagy

a Környezetvédelmi laboratóriumba.

o minden évben részt veszünk a Madárfigyelési Világnapon, és kirándulást

szervezünk a daruvonulás megfigyelésére

o környezetvédelmi képzőművészeti pályázatokon, versenyeken való részvétel

o a Móra Ferenc Múzeum természettudományos kiállításainak megtekintése,

múzeumi matinék

o vetélkedők, pályázatok, kiállítások, előadások, filmvetítések szervezése

o séták, kirándulások szervezése környezetünk megismerésére

o környezetvédelmi akciók szervezése: például hulladékgyűjtés, játszótér

karbantartása, tiszta, rendes osztály akció, stb.

o madáretetők készítése, kihelyezése, a folyamatos téli etetés megszervezése

A környezetnevelés terén partnereink

diák-önkormányzat

szülők

Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE)

Vadaspark

Füvészkert

Dokumentálás

az éves környezetnevelési munka elemzése, értékelése, nyomon követése

Felelős: környezetnevelési felelős, környezetvédő tanár

a felmérő tesztek (6., 8. évfolyam) elemzése, eredmények lefűzése, adatbázis

kialakítása

Felelős: környezetnevelési felelős, környezetnevelésért felelős csoport,

osztályfőnökök

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának

értékelési elvei

2.14.1. A magatartás értékelésének elvei

A tanuló magatartása

A magatartás értékelésekor a követelmények teljesítését, a tanuló életkori sajátosságaihoz

mérten a tanuló fegyelmezettségét, viselkedését, társaival, tanáraival való kapcsolatát,

együttműködését, felelősségtudatát, konfliktuskezelését vesszük elsősorban figyelembe.

Fontosnak tartjuk, hogy a negatívumok mellett a pozitívumok is kapjanak hangsúlyt az

értékelés, minősítés során.

A magatartásra és a szorgalomra vonatkozó irányelveket, követelményeket a házirend

tartalmazza, melyet minden tanuló megkapott. Minden év elején célszerű a benne

foglaltakat átismételni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten.

A magatartás értékelése és minősítése

tanév közben

69

o az osztálynaplóba, a tájékoztató füzetbe havonta bejegyzett érdemjeggyel:

példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2)

o egyéb szöveges tájékoztatással, bejegyzéssel

félévkor, tanév végén o példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) minősítéssel, mely bekerül az

osztálynaplóba, bizonyítványba, törzskönyvbe.

A magatartás félévi és év végi értékelését, osztályzatát az osztályfőnök a napközis

pedagógus és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg.

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei

Példás (5) az a tanuló, aki

a házirendet betartja, annak betartására ösztönöz

tanórán és tanórán kívül példamutatóan, fegyelmezetten viselkedik

kötelességtudó, tanáraival, társaival együttműködik, feladatait teljesíti

másokra pozitívan hat, nagyfokú felelősségérzettel rendelkezik

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, hozzájárul eredményeivel,

magatartásával az iskola jó hírnevének megőrzéséhez

tisztelettudó

legfeljebb egy írásbeli figyelmeztetője van a félév vagy év során

Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja, néha hibázik

tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedik,

viselkedéskultúrája, hangneme megfelelő, jóindulatú

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti

az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz

részt

nincs írásbeli intője vagy megrovása

Változó (3) az a tanuló, aki:

az iskolai házirend előírásait többször megsérti

a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, másokat zavar

feladatait nem teljesíti minden esetben, közömbös vagy vonakodó

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, ingadozó, de igyekszik

javulni

igazolatlanul mulasztott

osztályfőnöki intője van

Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti

feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, felelőtlen, megbízhatatlan

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, másokat erősen zavaró, negatív hatású

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, megfélemlítő, durván

felelőtlenül viselkedik

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza

több alkalommal igazolatlanul mulaszt, nem tartja be a köz- és magántulajdon

sérthetetlenségét

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy

ennél magasabb fokú büntetése

70

Az egyes minősítések általában jellemzőek az adott tanulóra.

Az 1. és 2. évfolyamos tanulók esetében a késéseket – mivel nem önhibájukból történik –

nem vesszük figyelembe.

2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A tanuló szorgalma

A szorgalom értékelésénél és minősítésénél a követelmények teljesítését, az életkori

sajátosságaihoz, adottságaihoz mért teljesítményét, a munkavégzését, a tanuláshoz, a

feladatai ellátásához való viszonyulását, kötelességtudatát, többletmunkáját vesszük

elsősorban figyelembe.

A szorgalom értékelése és minősítése, gyakorisága, a dokumentálás, a tájékoztatás

rendje megegyezik a magatartásnál meghatározottakkal. A szorgalom értékelésének és

minősítésének formái a következők: példás (5), jó (4), változó (3) hanyag (2).

Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, céltudatosan

törekvő

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, igényes

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi

munkavégzése pontos, megbízható, kötelességtudata kifogástalan, precíz

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt, érdeklődő

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

törekvő

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

a tanórákon többnyire aktív, önálló

kötelességtudata megfelelő, néha ösztökélni kell

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti

taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3) az a tanuló, aki:

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja

önálló munkájában figyelmetlen, többletmunkát ritkán vállal, a tanórán többnyire

csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, lassító hatású

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen

kötelességtudata gyenge

feladatait folyamatosan nem végzi el

71

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül, többletmunkát nem vagy ritkán vállal

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

Értékelés a művészeti iskolában

A művészeti iskolában tanúsított tanulói magatartás az általános iskolai értékelésbe számít

be. A művészetiskolai szaktanár véleménye azonos értékű bármely más szaktanáréval.

A tanulók szorgalma havonta megállapításra kerül. Az értékelés, minősítés, dokumentálás,

értesítés azonos az általános iskolaival.

2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten folyamatosan

jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

példamutató magatartást tanúsít,

az osztály vagy az iskola érdekében tartósan jó közösségi szervező és irányító

munkát végez,

tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön eredményesen vesz részt,

vagy

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, illetve

gyarapításához az iskola jutalomban részesíti.

Tanév közben adható dicséretek

szaktanári dicséret o a tanítási órákon folyamatosan tanúsított aktivitásáért, szaktárgyi

teljesítményéért

o szertárosi munkáért

o szemléltetőeszköz készítéséért, s egyéb plusz teljesítményért

o iskolai szintű versenyeken való eredményes szereplésért

o iskolai ünnepi műsorokban való aktív közreműködésért

napközi-vezetői dicséret o a napközis foglalkozások során tanúsított példás szorgalomért és magatartásért

o közösségi tevékenységért

osztályfőnöki dicséret

o az osztályban végzett közösségi munkáért

o kiemelkedően jó egyenletes tanulmányi munkáért; tartósan példamutató

magatartásért

o városi, területi versenyeken való eredményes szereplésért (helyezéstől

függetlenül)

igazgatói dicséret o városi vagy területi versenyeken elért 1-6. helyezésért

o megyei vagy országos versenyeken való eredményes szereplésért (helyezéstől

függetlenül)

A tanév végén adható elismerések, dicséretek

nevelőtestületi dicséret és könyvjutalom o iskolai hírnevet erősítő tanulmányi, kulturális, sport és egyéb eredményért

72

o legalább három tantárgyi dicséret esetén az osztályfőnök javaslata alapján

oklevél

o 8 éven át kiválóan teljesített, illetve kitűnő tanulmányi eredményt elérő tanulók

számára

könyvjutalom

o kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő

szorgalomért

o diák-önkormányzatban végzett kiemelkedő munkáért

„Jó tanuló - jó sportoló” cím

o 8. osztályos tanulók számára kitűnő vagy jeles tanulmányi eredmény és

kiemelkedő (megyei, országos) sportteljesítmény esetén

Azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelességeit nem teljesíti

a tanulói házirend előírásait megszegi

igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének

elmarasztalásban kell részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt

esetben, a vétség súlyosságára való tekintettel el lehet térni. Ebből következik az is, hogy

minden figyelmeztető fokozatot megelőzhet egy szóbeli figyelmeztetés. Erről az érintett

pedagógusok döntenek.

Arra törekszünk, hogy a büntetés alkalmazkodjék a tanulók életkori sajátosságaihoz és

legyenek arányban a terhére rótt kötelezettségszegéssel. Az iskolai büntetés nevelési

eszköz, nem lehet megtorló, megalázó, nem járhat pedagógiailag el nem fogadható

különbségtétellel, kizárással, korlátozással. Testi fenyítést alkalmazni nem szabad.

A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni, valamint az

osztályfőnöknek – a pedagógusokkal megállapodva – be kell jegyezni az osztálynaplóba.

A tanulóval szemben fegyelmező intézkedések és fokozatai

Szaktanári figyelmeztetés, intés o a tantárgy követelményeinek nem teljesítése

o a felszerelés hiánya

o a házi feladat többszöri hiánya

o az órákon való többszöri fegyelmezetlenség, akadályoztatás miatt

Napközis nevelői figyelmeztetés, intés o a házirend megszegése miatt

o az egymáshoz való negatív viszonyulás, erősen kifogásolható, zavaró

magatartás miatt

Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás o a tanuló fokozatosan növekvő, majd halmozottan jelentős tanulmányi és

magatartásbeli kötelezettségszegése

o a házirend szabályainak megsértése

o igazolatlan mulasztás miatt

o a tanuló 3 szaktanári figyelmeztetés után a soron következő osztályfőnöki

büntetést kapja

Igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás o a házirend súlyos megszegése

o negatív hatású, goromba, megfélemlítő, erősen kifogásolható magatartása

o jelentősebb igazolatlan mulasztásai

73

o mások személyiségének szándékos megsértése és értékeinek eltulajdonítása

miatt.

Nevelőtestületi figyelmeztetés, intés o az igazgatói fegyelmező büntetés halmozott előfordulása miatt.

Fegyelmi eljárás indítható o a tanuló súlyos és vétkes kötelességszegése esetén – eljárás alapján – írásbeli

határozattal A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény

rendelkezései az irányadók.

A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülei a jogszabályban

előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető.

Az igazgatói és nevelőtestületi dicséretet valamint fegyelmezéseket az egész tanulóifjúság

tudomására kell hozni. Szintén az iskola közössége előtt – ballagási, tanévzáró ünnepély -

kapják meg a tanév végén adható elismeréseket az arra érdemes tanulók.

Minden elismerést, dicséretet megfelelően kell dokumentálni (felelős az osztályfőnök, a

szaktanár, a napközis vezető) az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe is. A

nevelőtestületi dicséretet a törzslapra is fel kell vezetni.

A jutalmazás és a büntetés elveit, formáit év elején ismertetni kell a szülőkkel és a

tanulókkal.

74

A pedagógiai programmal kapcsolatos

egyéb intézkedések

75

3.1. A pedagógiai program érvényességi ideje, módosítása,

nyilvánossága

Ezen program érvényességi ideje 5 tanévre szól. Iskolánk nevelő-oktató munkáját jelen

pedagógiai program alapján 2013. szeptember 1-jétől végzi. A program aktualizálása

2014 augusztusában történt.

Soron kívüli felülvizsgálatot, módosítást kezdeményezhet

az iskola fenntartója

az iskola igazgatója

a nevelőtestület bármely tagja

a szakmai munkaközösségek

a szülők a Szülői Szervezeten keresztül

a tanulók a diák-önkormányzaton keresztül

A módosítás bevezetésére a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kerül sor.

A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskola

honlapján, papír formátumban az iskola intézményvezetőjénél.

76

77

ZÁRADÉK

1. A Pedagógiai program felülvizsgálatát és módosítását a nevelőtestület elfogadta. Az

intézményvezető nyilatkozik, hogy jelen módosítás sem a fenntartóra, sem a működtetőre

többletkötelezettséget nem hárít.

A Pedagógiai program 2014. szeptember 1. napján lép hatályba, visszavonásig érvényes.

Kelt: Szeged, 2014. augusztus 29.

……….…………………….……….

intézményvezető

2. Elfogadta a nevelőtestület

Kelt: Szeged, 2014. augusztus 29.

…………………………………. …………………………………

intézményvezető intézményvezető-helyettes

3. Véleményezte a Diákönkormányzat.

Kelt: Szeged, 2014. szeptember 5.

……………….……………….

DÖK képviselője

4. Véleményezte a Szülői Szervezet.

Kelt: Szeged, 2014. szeptember10.

………………..……………….

Szülői Szervezet elnöke

5. Véleményezte az Intézményi Tanács

Kelt: Szeged, 2014. augusztus 28.

…………………………………

Intézményi Tanács elnöke

Jóváhagyta: 2014. augusztus 31.

.………………………………….

intézményvezető