A gondolkodás történeteA gondolkodás története

3. Előadás 3. Előadás

A középkor filozófiájaA középkor filozófiája

Mi is az, a középkor? Mi is az, a középkor?

A középkornak nevezett történelmi időszak az 5-15. A középkornak nevezett történelmi időszak az 5-15. századig - a Nyugatrómai Birodalom századig - a Nyugatrómai Birodalom összeomlásától, Amerika felfedezéséig – tartott.összeomlásától, Amerika felfedezéséig – tartott.

Hagyományosan három szakaszra osztják: Hagyományosan három szakaszra osztják: 1.1. A középkor hajnala (476-1000). A „sötét” középkor, a A középkor hajnala (476-1000). A „sötét” középkor, a

római birodalom romjain valóban barbár viszonyok római birodalom romjain valóban barbár viszonyok uralkodta, tele kegyetlenséggel, éhezéssel és félelemmel.uralkodta, tele kegyetlenséggel, éhezéssel és félelemmel.

2.2. A középkor „dele” (1000-1300). A „klasszikus” (lovag) A középkor „dele” (1000-1300). A „klasszikus” (lovag) kor, növekvő népesség, keresztesek, lovagvárak, és az kor, növekvő népesség, keresztesek, lovagvárak, és az első gótikus katedrálisok, és mindenkit egybefűző hűbéri első gótikus katedrálisok, és mindenkit egybefűző hűbéri viszonyokkal. viszonyokkal.

3.3. A középkor alkonya (1300-1500). Európa egyes részein A középkor alkonya (1300-1500). Európa egyes részein megerősödik az új típusú polgári viszonyrendszer, és a megerősödik az új típusú polgári viszonyrendszer, és a társadalom sok területén megszületik az új társadalom társadalom sok területén megszületik az új társadalom gyökeregyökere

Római romjain vegetáló világ Római romjain vegetáló világ

A római birodalomban virágzó városok szinte elnéptelenedtek, A római birodalomban virágzó városok szinte elnéptelenedtek, és pusztuló rom maradt helyükön, amelyet betemetett a és pusztuló rom maradt helyükön, amelyet betemetett a föld, és befedett a bozót. föld, és befedett a bozót.

Az emberek vidékre menekültek, ám a kultúra néhány évtized Az emberek vidékre menekültek, ám a kultúra néhány évtized alatt feledésbe merült. Az állandó harcok miatt megbénult a alatt feledésbe merült. Az állandó harcok miatt megbénult a kereskedelem, mindenki önellátásra rendezkedett be.kereskedelem, mindenki önellátásra rendezkedett be.

A megdöntött és szétesett Nyugat-Római birodalom területén A megdöntött és szétesett Nyugat-Római birodalom területén az 5-6 században számtalan kisebb törzsi királyság alakul az 5-6 században számtalan kisebb törzsi királyság alakul ki. ki.

Eltűnt az antikvitás világi műveltsége, a germán nemesség Eltűnt az antikvitás világi műveltsége, a germán nemesség írástudatlan társadalom élén állt. írástudatlan társadalom élén állt.

Az írás-olvasás kizárólag a papok, és a szerzetes rendek dolga. Az írás-olvasás kizárólag a papok, és a szerzetes rendek dolga. Az emberek tűzhely nélküli, ablaktalan odúkban húzták meg Az emberek tűzhely nélküli, ablaktalan odúkban húzták meg

magukat. A tél, hosszú álom, nincs mivel világítani. magukat. A tél, hosszú álom, nincs mivel világítani. Az élelem kevés, iszonyú az éhség. A krónikások mindent Az élelem kevés, iszonyú az éhség. A krónikások mindent

fölfaló, néha még embert is evő parasztokról tesznek fölfaló, néha még embert is evő parasztokról tesznek említéstemlítést

A kultúra pusztulásaA kultúra pusztulása

Az Alexandriai Könyvtárat i.e. 3. században hozzák létre. Az Alexandriai Könyvtárat i.e. 3. században hozzák létre. Feladata: összegyűjteni a könyveket, lemásolni, és kutatni. Feladata: összegyűjteni a könyveket, lemásolni, és kutatni.

A katalógus szerint 400 000 olyan tekercs volt, amelyen több A katalógus szerint 400 000 olyan tekercs volt, amelyen több azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és 90 000 olyan tekercs, amely kizárólag egy művet 90 000 olyan tekercs, amely kizárólag egy művet tartalmazott. Ezeken a könyveken (tekercseken) kívül, még tartalmazott. Ezeken a könyveken (tekercseken) kívül, még 42 000 további könyvet tartottak számon, az un. 42 000 további könyvet tartottak számon, az un. Serapeumban. Serapeumban.

Végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn Végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn el-Asz seregei legyőzték Alexandriát. Ekkor Omár kalifa el-Asz seregei legyőzték Alexandriát. Ekkor Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy ha a könyvek azt parancsára, azzal az indokkal, hogy ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, akkor feleslegesek, ha nem azt, tartalmazzák, mint a Korán, akkor feleslegesek, ha nem azt, akkor veszélyesek, elégették a könyveket. akkor veszélyesek, elégették a könyveket.

Justiniánus császár 529-ban, bezáratja az athéni Akadémiát és a Justiniánus császár 529-ban, bezáratja az athéni Akadémiát és a Lükeiont (Arisztotelész iskolája). Ezzel az antik tudományos és Lükeiont (Arisztotelész iskolája). Ezzel az antik tudományos és művészi tevékenység véget ér. művészi tevékenység véget ér.

A középkori ember világa (1)A középkori ember világa (1)

Az életkörülmények a maihoz képest Az életkörülmények a maihoz képest elképzelhetetlenül elmaradottak elképzelhetetlenül elmaradottak

Alacsonyak a terméshozamok, a társadalom 90%-Alacsonyak a terméshozamok, a társadalom 90%-a a mezőgazdasággal foglalkozika a mezőgazdasággal foglalkozik

Energiaforrás az emberi és az állati erő, Energiaforrás az emberi és az állati erő, A népesség csak lassan növekszik, és gyakoriak a A népesség csak lassan növekszik, és gyakoriak a

visszaesések, visszaesések, A szenvedés, a fájdalom, a halál, az élet A szenvedés, a fájdalom, a halál, az élet

megszokott és természetes része, megszokott és természetes része, Általános a meggyőződés, hogy az eseményeket Általános a meggyőződés, hogy az eseményeket

természetfeletti hatalmak irányítjáktermészetfeletti hatalmak irányítják

A középkori ember világa (2) A középkori ember világa (2)

Az élet kontúrjai élesebbek voltak, mint Az élet kontúrjai élesebbek voltak, mint napjainkban, napjainkban,

A szenvedés és az öröm, a balsors és a szerencse A szenvedés és az öröm, a balsors és a szerencse között nagyobb volt a szakadék, között nagyobb volt a szakadék,

Az emberek sokkal fiatalabban haltak meg, és Az emberek sokkal fiatalabban haltak meg, és sokkal több volt a fiatal, sokkal több volt a fiatal,

Állandó háborúk, járványok, éhínségek miatt sokan Állandó háborúk, járványok, éhínségek miatt sokan nem élték meg az öregkort, nem élték meg az öregkort,

A testi szenvedés és a nyomorúság sokkal A testi szenvedés és a nyomorúság sokkal kíméletlenebbül zúdult az egyénre, kíméletlenebbül zúdult az egyénre,

Emiatt igyekeztek gyorsan és féktelenül élni, és Emiatt igyekeztek gyorsan és féktelenül élni, és minden közszemlére volt kitéve (innen fakad a minden közszemlére volt kitéve (innen fakad a hét főbűn!) hét főbűn!)

A költő képe a világárólA költő képe a világáról

„„Asszony vagyok, szegényke, vénülőcske, Asszony vagyok, szegényke, vénülőcske, Együgyű is, betűt sem ösmerek. Együgyű is, betűt sem ösmerek. Csak nézem templomunk falán kiföstveCsak nézem templomunk falán kiföstveA mennyországot – hárfák zöngenekA mennyországot – hárfák zöngenekS a poklot – ott főnek a bűnösek. S a poklot – ott főnek a bűnösek. Egyik vidító, másik ijesztő. Egyik vidító, másik ijesztő. Juttasd nekem, ó, Szent Nők közt az Első, Juttasd nekem, ó, Szent Nők közt az Első, A vidítót, mert Te meghallgatod, A vidítót, mert Te meghallgatod, Ha hozzád siet a bűnbe veszendőHa hozzád siet a bűnbe veszendőÉlni-halni e hitben akarok. Élni-halni e hitben akarok.

VillonVillon

A munka az ókorban és a középkorbanA munka az ókorban és a középkorban

Az antik világban a munka nem erény, sőt nem is Az antik világban a munka nem erény, sőt nem is része az ember lényegének. Az egyén lényege = része az ember lényegének. Az egyén lényege = a polisz tagja (állampolgár), aki társadalmi és a polisz tagja (állampolgár), aki társadalmi és politikai tevékenységet folytat. Megvetik a politikai tevékenységet folytat. Megvetik a termelő munkát (pónosz = teher, szenvedés, termelő munkát (pónosz = teher, szenvedés, csapás). A szkolé (scola) szabadidő, tétlenség, és csapás). A szkolé (scola) szabadidő, tétlenség, és csak részben tanulás. csak részben tanulás.

A középkor: A munka az ember normális állapota, A középkor: A munka az ember normális állapota, bár nem a teremtéstől fogva, hanem a bűnbeesés bár nem a teremtéstől fogva, hanem a bűnbeesés által lett kényszerré, mert szenvedéssel teli. által lett kényszerré, mert szenvedéssel teli.

Azóta alapelv: „aki nem dolgozik, ne is egyék”. A Azóta alapelv: „aki nem dolgozik, ne is egyék”. A világban mindenkinek megvan a maga dolga, világban mindenkinek megvan a maga dolga, amelyet el kell végeznie, s ha ezt megteszi, amelyet el kell végeznie, s ha ezt megteszi, ezáltal elnyeri a lelki üdvösséget. A henyélés ezáltal elnyeri a lelki üdvösséget. A henyélés viszont a hét főbűn egyike. viszont a hét főbűn egyike.

Pénz és gazdagság a középkorbanPénz és gazdagság a középkorban

„„Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, és add el Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, és add el vagyonodat és oszt ki a szegényeknek” (Máté, vagyonodat és oszt ki a szegényeknek” (Máté, 19.21)19.21)

Alexandriai Kelemen kommentárja: nem arról van Alexandriai Kelemen kommentárja: nem arról van szó, hogy el kell dobni a gazdagságot. A lényeg: szó, hogy el kell dobni a gazdagságot. A lényeg: ”ki kell vetni a lélekből a szerzés és a birtoklás ”ki kell vetni a lélekből a szerzés és a birtoklás vágyát, és az áhítozást a gazdagságra.”vágyát, és az áhítozást a gazdagságra.”

Szt. Tamás: A gazdagság természete, hogy Szt. Tamás: A gazdagság természete, hogy „szolgáljon, és ne uralkodjon”. A pénz „szolgáljon, és ne uralkodjon”. A pénz megszerzésének művészete háttérbe szorul a megszerzésének művészete háttérbe szorul a pénz elköltésének művészete mögött. Aki pénz elköltésének művészete mögött. Aki azonban a pénzt eszközből céllá emeli, az azonban a pénzt eszközből céllá emeli, az elpusztítja az emberi lelket”. elpusztítja az emberi lelket”.

Sz. Tamás: a gazdaságról, és a haszonrólSz. Tamás: a gazdaságról, és a haszonról

Az igazság = az emberek közötti viszonyok arányossága, és Az igazság = az emberek közötti viszonyok arányossága, és ekvivalenciája. Mindenki megadja a másiknak, ami azt ekvivalenciája. Mindenki megadja a másiknak, ami azt megilleti. megilleti.

A pénz önmagában se nem jó, se nem rossz. Ha felhasználása A pénz önmagában se nem jó, se nem rossz. Ha felhasználása szerzésvágyat szül ezzel megsérti az igazságot, és akkor szerzésvágyat szül ezzel megsérti az igazságot, és akkor rossz. rossz.

Mikor engedhető meg a haszon? A kereskedelmi hasznot az Mikor engedhető meg a haszon? A kereskedelmi hasznot az igazolja ha a társadalom javát szolgálja (publicam igazolja ha a társadalom javát szolgálja (publicam utilitatem), ha mérsékelt, és ha a kockázat és a fáradozás utilitatem), ha mérsékelt, és ha a kockázat és a fáradozás ellenértékének (etipendium laboris) tekinthető. Igazolhatja ellenértékének (etipendium laboris) tekinthető. Igazolhatja még ha a kereskedelmi hasznot jótékony célra fordítják. még ha a kereskedelmi hasznot jótékony célra fordítják.

De korán felismerik az ellentmondást: „Ha nem lesz De korán felismerik az ellentmondást: „Ha nem lesz kapzsiság, nem lesz alapja a haszonszerzésnek sem, ha kapzsiság, nem lesz alapja a haszonszerzésnek sem, ha pedig senkinek nem érdeke, hogy haszonra tegyen szert, pedig senkinek nem érdeke, hogy haszonra tegyen szert, semmi nem fogja arra indítani az embereket, hogy semmi nem fogja arra indítani az embereket, hogy kereskedjenek.” Tertullianus kereskedjenek.” Tertullianus

A hét főbűnA hét főbűn

1.1. Falánkság (torkosság) Falánkság (torkosság)

2.2. Hiúság (gőg) Hiúság (gőg)

3.3. KapzsiságKapzsiság

4.4. Lustaság (restség) Lustaság (restség)

5.5. Irigység Irigység

6.6. Bujaság Bujaság

7.7. HaragHarag

A középkori ember világa (3) A középkori ember világa (3)

Az ember ki van szolgáltatva a „sorsnak” életét Az ember ki van szolgáltatva a „sorsnak” életét véletlenek szabják meg, véletlenek szabják meg,

Ha a túlvilági erők mindenütt jelen vannak, akkor Ha a túlvilági erők mindenütt jelen vannak, akkor az ember életét és gondolkodását elsősorban a az ember életét és gondolkodását elsősorban a vallás szabályozza, az istenek jóindulatát kell vallás szabályozza, az istenek jóindulatát kell megnyernimegnyerni

A vallás eligazít az élet fontosabb, és mindennapi A vallás eligazít az élet fontosabb, és mindennapi kérdésiben: mikor, és mit dolgozzon, mi a kérdésiben: mikor, és mit dolgozzon, mi a teendője aratás előtt és után, hány felesége teendője aratás előtt és után, hány felesége lehet, hogyan imádkozzon, mikor ünnepeljen, lehet, hogyan imádkozzon, mikor ünnepeljen,

A vallásos ember számára minden azért létezik, A vallásos ember számára minden azért létezik, mert Isten így teremtette. A világ ezáltal válik mert Isten így teremtette. A világ ezáltal válik kaotikus, és érthetetlen esemény-halmazból kaotikus, és érthetetlen esemény-halmazból értelemmel és céllal rendelkező renddé. értelemmel és céllal rendelkező renddé.

A középkori filozófia korszakai és szereplőiA középkori filozófia korszakai és szereplői

Az átmenet -újpatónizmus: Az átmenet -újpatónizmus: Plotínosz Plotínosz 203-269203-269 Hüpatia, Hüpatia, 350/370-415350/370-415

Patrisztika (1-8. század) Patrisztika (1-8. század) Szent Ágoston Szent Ágoston 354-430354-430 GottschalkGottschalk ?? - ???? - ?? Scottus Eriugena (realista)Scottus Eriugena (realista) 810-877810-877 Roscellius (nominalista) Roscellius (nominalista) 1050-11201050-1120 P. Abelardus (konceptualista) P. Abelardus (konceptualista) 1079-11421079-1142

Skolasztikus filozófiaSkolasztikus filozófia Canterbury-i Szent AnzelmCanterbury-i Szent Anzelm 1033-11091033-1109 Averroes Averroes 1125-11981125-1198 Szent Tamás Szent Tamás 1225-12741225-1274 W. Occam W. Occam 1285-13491285-1349

A patrisztika (az egyház atyák) kora I-IX. sz. A patrisztika (az egyház atyák) kora I-IX. sz.

A középkori keresztény filozófia első szakasza: 3-5. A középkori keresztény filozófia első szakasza: 3-5. század, század,

A korabeli egyházatyák (patres) ekkor dolgozzák ki A korabeli egyházatyák (patres) ekkor dolgozzák ki a keresztény hitelvek (dogmák) alapjait, a keresztény hitelvek (dogmák) alapjait,

A fő alapelv: a hit magasabb rendű a tudásnál, így a A fő alapelv: a hit magasabb rendű a tudásnál, így a vallás felette áll a tudománynak, vallás felette áll a tudománynak,

A filozófia legfőbb kérdése: Isten A filozófia legfőbb kérdése: Isten

A természet és a földi világ és az ember A természet és a földi világ és az ember eredendően bűnös, megváltásuk Isten eredendően bűnös, megváltásuk Isten kegyelmétől függ, kegyelmétől függ,

Ágoston az államrólÁgoston az államról

Ágoston 345-ben született, és 386-ban történt Ágoston 345-ben született, és 386-ban történt megtéréséig kicsapongó életet élt. 430-ban Hippo megtéréséig kicsapongó életet élt. 430-ban Hippo püspökeként halt meg. püspökeként halt meg.

A állam - Ágoston szerint - nélkülözi a görög filozófia A állam - Ágoston szerint - nélkülözi a görög filozófia által annak tulajdonított erkölcsi rangot. által annak tulajdonított erkölcsi rangot.

Az ember az üdvösséget csak Az ember az üdvösséget csak Isten államánakIsten államának polgáraként nyerheti el. Isten államának földi polgáraként nyerheti el. Isten államának földi megtestesülése viszont az megtestesülése viszont az egyházegyház. .

„„Extra ecclesiam nulla salus” = Az egyházon kívül Extra ecclesiam nulla salus” = Az egyházon kívül nincs üdvösség. nincs üdvösség.

A földi állam csupán viszonylagos értéket hordoz, A földi állam csupán viszonylagos értéket hordoz, csak annyiban, ha az egyház áthatja, és ha csak annyiban, ha az egyház áthatja, és ha keresztény elvek irányítják. keresztény elvek irányítják.

A vallás mint identitás-központ A vallás mint identitás-központ

„ „ Ha megkérdeztük volna a kor átlagemberét, hogy melyik Ha megkérdeztük volna a kor átlagemberét, hogy melyik országból való, feltehetően nem értett volna meg országból való, feltehetően nem értett volna meg bennünket: csak azt tudta volna megmondani, melyik bennünket: csak azt tudta volna megmondani, melyik püspökséghez tartozik” püspökséghez tartozik”

Kenneth ClarkKenneth Clark

„ „ Ha 1300-1500 táján a csoport-hovatartozást firtató kérdőívet Ha 1300-1500 táján a csoport-hovatartozást firtató kérdőívet osztottak volna ki az embereknek nagyon jellegzetes osztottak volna ki az embereknek nagyon jellegzetes válaszokat kaphattunk volna. A tipikus felelt, hogy valaki válaszokat kaphattunk volna. A tipikus felelt, hogy valaki elsősorban a római Szentegyház tagja (vagy görög rítusú, elsősorban a római Szentegyház tagja (vagy görög rítusú, vagy mohamedán) másodsorban X dominus vazallusa, vagy vagy mohamedán) másodsorban X dominus vazallusa, vagy familiárisa, bretagne-i, vagy zalai, harmadsorban lovag, familiárisa, bretagne-i, vagy zalai, harmadsorban lovag, polgár vagy paraszt, negyed sorban a francia vagy a polgár vagy paraszt, negyed sorban a francia vagy a magyar korona alattvalója, híve, ötöd sorban pedig ‘francia’ magyar korona alattvalója, híve, ötöd sorban pedig ‘francia’ vagy ‘magyar’”. vagy ‘magyar’”.

Szűcs Jenő Szűcs Jenő

Ágoston kérdései és válaszaiÁgoston kérdései és válaszai

Ágostonnál a filozófia és a teológia nem válik szét. Az értelem Ágostonnál a filozófia és a teológia nem válik szét. Az értelem szerepet játszhat az Isten felé vivő úton: ennyiben szerepet játszhat az Isten felé vivő úton: ennyiben foglalkoztatja az értelem, és ennyiben érdeki a filozófia is. foglalkoztatja az értelem, és ennyiben érdeki a filozófia is.

Ágoston kettéosztotta a világmindenséget, Civitas Dei-re (Isten Ágoston kettéosztotta a világmindenséget, Civitas Dei-re (Isten országa) és Civitas Diaboli-ra (Ördög országa). országa) és Civitas Diaboli-ra (Ördög országa).

Az ördög országába száműztek minden olyan gondolatot, amely Az ördög országába száműztek minden olyan gondolatot, amely a testtel, a vágyakkal, a siralmas földi léttel és a természettel a testtel, a vágyakkal, a siralmas földi léttel és a természettel volt kapcsolatban. Ezzel akaratlanul lezárta a tudás útját. volt kapcsolatban. Ezzel akaratlanul lezárta a tudás útját.

Az érdeklődés középpontjába a lélek halhatatlansága, a Az érdeklődés középpontjába a lélek halhatatlansága, a teremtés misztériuma, a test és a lélek viszonya, Isten teremtés misztériuma, a test és a lélek viszonya, Isten létének bizonyítása került. létének bizonyítása került.

Ágoston: „Mivel foglalkozott Isten, mielőtt megteremtette volna Ágoston: „Mivel foglalkozott Isten, mielőtt megteremtette volna a világot? A Poklot készítette azok számára, akik ilyen a világot? A Poklot készítette azok számára, akik ilyen kérdéseket tesznek fel”. kérdéseket tesznek fel”.

A középkor dinamikusan fejlődő szakasza A középkor dinamikusan fejlődő szakasza

1000-1300 1000-1300

Stabilizálódó államokStabilizálódó államok

Gazdasági növekedésGazdasági növekedés

Demográfiai fellendülésDemográfiai fellendülés

Kulturális fejlődés (a katedrálisok kora)Kulturális fejlődés (a katedrálisok kora)

Szabad – önigazgató - közösségek létrejötte: Szabad – önigazgató - közösségek létrejötte: városok, egyetemek, céhek városok, egyetemek, céhek

A skolasztika (XI-XVI. század)A skolasztika (XI-XVI. század)

A szó eredete: skola = iskola A szó eredete: skola = iskola

A középkorban a hivatalos oktatás és az értelmiség képzése A középkorban a hivatalos oktatás és az értelmiség képzése az egyházi létesítményekben folyt. az egyházi létesítményekben folyt.

Az egyetemek az egyházi iskolák összevonásából keletkeztek Az egyetemek az egyházi iskolák összevonásából keletkeztek

Universitas (egyetem) = részben a tudományok Universitas (egyetem) = részben a tudományok egyetemességét, részben „a tanárok és a hallgatók egyetemességét, részben „a tanárok és a hallgatók együttesét” jelentette (Universitas magistrorum et együttesét” jelentette (Universitas magistrorum et scholarium)scholarium)

Az egyetemek tananyaga lefedte a korabeli teljes és Az egyetemek tananyaga lefedte a korabeli teljes és kívánatosnak tartott műveltséget. (Ez volt a „hét szabad kívánatosnak tartott műveltséget. (Ez volt a „hét szabad művészet”) művészet”)

Általában négy kar működött: három felsőbb: teológiai, jogi, Általában négy kar működött: három felsőbb: teológiai, jogi, orvosi) és egy alsóbb: filozófiai orvosi) és egy alsóbb: filozófiai

A hét szabad művészetA hét szabad művészet

A középkori egyetemeken a A középkori egyetemeken a hét szabad művészetet tanították, tanították, amelynek latin neve „septem artes liberales”. Az elnevezés amelynek latin neve „septem artes liberales”. Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.” onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.”

A hét szabad művészetet két csoportra osztották:A hét szabad művészetet két csoportra osztották:I. I. TriviumTrivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományág – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományág Grammatica – Nyelvtan Grammatica – Nyelvtan Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése Dialektica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének Dialektica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének

tárgya tárgya II. II. QuadriviumQuadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló – a többi négy tudományág közös összefoglaló

neveneve Astronomia – Csillagászat Astronomia – Csillagászat Aritmetika – Számtan Aritmetika – Számtan Geometria – Mértan Geometria – Mértan Musica – Zene Musica – Zene

Canterbury Anselmus (1033-1109)Canterbury Anselmus (1033-1109)

Igazi tudás csak a hit összefüggésében, csak a hit Igazi tudás csak a hit összefüggésében, csak a hit segítségével érhető el. Az értelem csak a hit által segítségével érhető el. Az értelem csak a hit által adottakat képes artikulálni. adottakat képes artikulálni.

„„Credo ut intelligam” = Hiszek, hogy érthessek. Credo ut intelligam” = Hiszek, hogy érthessek. „„Nem kísérlem meg, Ó, Uram, a Te mélységedet Nem kísérlem meg, Ó, Uram, a Te mélységedet

áthatolni, mert értelmemet ehhez semmiképpen áthatolni, mert értelmemet ehhez semmiképpen nem ítélem elegendőnek, de valamelyest nem ítélem elegendőnek, de valamelyest szeretném megérteni a Te igazságodat, melyet szeretném megérteni a Te igazságodat, melyet szívem hisz és szeret. Mert nem azért vágyom szívem hisz és szeret. Mert nem azért vágyom megérteni, hogy hihessek, hanem azért hiszek, megérteni, hogy hihessek, hanem azért hiszek, hogy érthessek. Mert ezt is hiszem: ha nem hogy érthessek. Mert ezt is hiszem: ha nem hiszek, nem is érthetek.” hiszek, nem is érthetek.”

„„Credo quia absurdum est” - TertullianusCredo quia absurdum est” - Tertullianus

Az istenérvekAz istenérvek

A filozófiai és a teológiai tevékenység megkoronázása egy A filozófiai és a teológiai tevékenység megkoronázása egy középkori teológus vagy filozófus számára egy istenérv középkori teológus vagy filozófus számára egy istenérv felállítása jelentette. felállítása jelentette.

Anzelmus ontológiai istenérve: Anzelmus ontológiai istenérve:

1.1. Alkossuk meg ezt a kifejezést: „a jó, amelynél nagyobbat Alkossuk meg ezt a kifejezést: „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehet.” elgondolni nem lehet.”

2.2. Ez a kifejezés kétségtelenül értelmes, tehát megérthető, Ez a kifejezés kétségtelenül értelmes, tehát megérthető,

3.3. Ha megértettem, akkor az elmémben jelen van: „a Ha megértettem, akkor az elmémben jelen van: „a legnagyobb jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem legnagyobb jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges.”lehetséges.”

4.4. Ám ha ő a legnagyobb jó, akkor szükségképpen Ám ha ő a legnagyobb jó, akkor szükségképpen rendelkeznie kell a létezés attribútumával. rendelkeznie kell a létezés attribútumával.

5.5. De ha rendelkezik a létezés attribútumával, akkor létezik De ha rendelkezik a létezés attribútumával, akkor létezik is, azaz nemcsak az elmémben van jelen. Ez a is, azaz nemcsak az elmémben van jelen. Ez a „legnagyobb jó” az Isten. „legnagyobb jó” az Isten.

A nominalizmus, a realizmus, és a A nominalizmus, a realizmus, és a konceptualizmus vitájakonceptualizmus vitája

A vita eredetileg Plató, és Arisztotelész vitájára nyúlik vissza.A vita eredetileg Plató, és Arisztotelész vitájára nyúlik vissza. BoBoëëthius kommentárjai: a nem és a faj az egyesben vannak, thius kommentárjai: a nem és a faj az egyesben vannak,

azonban gondolatilag önállóan is megragadhatók. Az azonban gondolatilag önállóan is megragadhatók. Az általános nem pusztán szubjektív, de nem különálló létező.általános nem pusztán szubjektív, de nem különálló létező.

Realizmus: az általános éppen úgy – olyan formában - Realizmus: az általános éppen úgy – olyan formában - létezik, mint az egyes. (universalia ante rem)létezik, mint az egyes. (universalia ante rem)

Nominalizmus: általános létezők nincsenek, a fogalmak Nominalizmus: általános létezők nincsenek, a fogalmak csak megállapodásszerű kifejezések, és nem bírnak önálló csak megállapodásszerű kifejezések, és nem bírnak önálló léttel, (universalia post rem)léttel, (universalia post rem)

Konceptualizmus: tagadja az általános önálló létét, de a Konceptualizmus: tagadja az általános önálló létét, de a fogalmakat nem tekinti jelentés nélkülieknekfogalmakat nem tekinti jelentés nélkülieknek

A vita háttérben maradó összefüggései A vita háttérben maradó összefüggései

Természetfilozófiai elem: az igazi tudás nem egyes dolgokra, Természetfilozófiai elem: az igazi tudás nem egyes dolgokra, hanem az általánosra kell irányuljon, ha az általános hanem az általánosra kell irányuljon, ha az általános pusztán szavakban van meg, akkor az általánosságra pusztán szavakban van meg, akkor az általánosságra vonatkozó ismeret csak illúzió. Ebben az értelemben a vonatkozó ismeret csak illúzió. Ebben az értelemben a nominalizmus tagadja, míg a realizmus elismeri a nominalizmus tagadja, míg a realizmus elismeri a megismerhetőséget. megismerhetőséget.

A teológiai elem: Az eredendő bűn, Ádám bűne, hogyan A teológiai elem: Az eredendő bűn, Ádám bűne, hogyan származik át az utódokra? A realizmus talaján állva az származik át az utódokra? A realizmus talaján állva az mondható, hogy minden ember egyazon szubsztanciának, mondható, hogy minden ember egyazon szubsztanciának, az általában vett embernek a mozzanata. Ádám bűnével az általában vett embernek a mozzanata. Ádám bűnével „az ember” esett bűnbe és ez így minden ember része lett. „az ember” esett bűnbe és ez így minden ember része lett.

Ideológiai elem: folyamatos viták a centralizáció és Ideológiai elem: folyamatos viták a centralizáció és decentralizáció között. A realizmus itt a centralizálókat decentralizáció között. A realizmus itt a centralizálókat szolgálta (aki azt akarták, csak egy a hatalom), míg a szolgálta (aki azt akarták, csak egy a hatalom), míg a nominalizmus a decentralizálókat, akik elfogadják hogy nominalizmus a decentralizálókat, akik elfogadják hogy sokféle politikai érdek lehet.sokféle politikai érdek lehet.

A világ szerkezete Szt. Tamás szerintA világ szerkezete Szt. Tamás szerint

A világ hierarchikus szerkezetű: az általános az A világ hierarchikus szerkezetű: az általános az egyesnél magasabb rendű, mint ahogy az isteni, egyesnél magasabb rendű, mint ahogy az isteni, az embernél, és a kinyilatkoztatott hit, a az embernél, és a kinyilatkoztatott hit, a kikövetkeztetett tudásnál.kikövetkeztetett tudásnál.

„„Az alacsonyabb rendű teremtmények a magasabb Az alacsonyabb rendű teremtmények a magasabb rendűekért vannak, amint az ember alatti rendűekért vannak, amint az ember alatti teremtmények az emberért léteznek. Végső soron teremtmények az emberért léteznek. Végső soron pedig az egész világmindenség minden egyes pedig az egész világmindenség minden egyes részével Istenre, mint célra irányul”részével Istenre, mint célra irányul”

A filozófia és a teológia nem annyira tárgyukban, A filozófia és a teológia nem annyira tárgyukban, mint inkább módszerükben különböznek mint inkább módszerükben különböznek egymástól: a teológus a kinyilatkoztatott hit egymástól: a teológus a kinyilatkoztatott hit fényénél, a filozófus az értelem természetes fényénél, a filozófus az értelem természetes világosságánál elmélkedik. világosságánál elmélkedik.

Mi a filozófia feladta?Mi a filozófia feladta?

A filozófia hivatalos helyzete a középkori A filozófia hivatalos helyzete a középkori Európában: „filozófia ancilla theologia est”, „a Európában: „filozófia ancilla theologia est”, „a filozófia a teológia szolgálóleánya”. Vagyis: a filozófia a teológia szolgálóleánya”. Vagyis: a filozófia feladata, hogy igazolja és az ész filozófia feladata, hogy igazolja és az ész segítségével világosan beláthatóvá tegye a segítségével világosan beláthatóvá tegye a teológia alaptételeit.teológia alaptételeit.

„„Ha pedig a filozófusok állításai között olyat Ha pedig a filozófusok állításai között olyat találunk, ami ellentétes a hittel, az nem a találunk, ami ellentétes a hittel, az nem a filozófia, hanem a filozófiának az ész filozófia, hanem a filozófiának az ész hiányosságából fakadó hibás használata.”hiányosságából fakadó hibás használata.”

Aquinói Szent TamásAquinói Szent Tamás. . Az értelem egységérőlAz értelem egységéről..

Az öt út, amelyen Isten létezését bizonyítani lehetAz öt út, amelyen Isten létezését bizonyítani lehet

11. . A mozgásból vett érv. A dolgokat valami másik dolog mozgatja. De ez a sor A mozgásból vett érv. A dolgokat valami másik dolog mozgatja. De ez a sor nem mehet a végtelenbe. Hiszen ahol nincs első mozgató, ott nincs nem mehet a végtelenbe. Hiszen ahol nincs első mozgató, ott nincs második, stb. sem. Mozgás azonban van. Tehát kell lennie első második, stb. sem. Mozgás azonban van. Tehát kell lennie első mozgatónak.mozgatónak.

2. A ható-okból vett érv. Az érzéki világban található dolgoknak mindig 2. A ható-okból vett érv. Az érzéki világban található dolgoknak mindig megvan a maguk ható-oka. Nem találkozunk viszont olyan dologgal, ami megvan a maguk ható-oka. Nem találkozunk viszont olyan dologgal, ami önmagának az oka lenne. Ahhoz, hogy egyáltalán legyen hatás az érzéki önmagának az oka lenne. Ahhoz, hogy egyáltalán legyen hatás az érzéki világban, kell hogy legyen egy ilyen ok is.világban, kell hogy legyen egy ilyen ok is.

3. A lehetségesből és a szükségszerűségből vett érv. A világban található 3. A lehetségesből és a szükségszerűségből vett érv. A világban található dolgok létezhetnek is, meg nem is. Egy végtelenként feltételezett világban dolgok létezhetnek is, meg nem is. Egy végtelenként feltételezett világban azonban ennélfogva egykor kellett hogy legyen egy idő, amikor semmi azonban ennélfogva egykor kellett hogy legyen egy idő, amikor semmi nem volt. Az esetleges létezők viszont maguktól nem mehetnek át a nem volt. Az esetleges létezők viszont maguktól nem mehetnek át a semmiből a létezésbe. Ehhez egy szükségszerű létezőre van szükség.semmiből a létezésbe. Ehhez egy szükségszerű létezőre van szükség.

4. A dolgok fokozataiból vett érv. A világban található dolgok többé vagy 4. A dolgok fokozataiból vett érv. A világban található dolgok többé vagy kevésbé tökéletesek. Ez a fokozatiság egy legjobb és legtökéletesebb kevésbé tökéletesek. Ez a fokozatiság egy legjobb és legtökéletesebb létezőre utal.létezőre utal.

5. A dolgok kormányzásából vett érv. A természeti testek célszerűen vannak 5. A dolgok kormányzásából vett érv. A természeti testek célszerűen vannak megalkotva és célszerűen működnek. Mivel ez a célszerűség nem tőlük megalkotva és célszerűen működnek. Mivel ez a célszerűség nem tőlük maguktól származik, kell hogy legyen egy Lény, aki ezt a célszerűséget maguktól származik, kell hogy legyen egy Lény, aki ezt a célszerűséget megalkotta és működteti. megalkotta és működteti.

Szent Tamás („Summa Theologica”, „A teológia foglalata”).Szent Tamás („Summa Theologica”, „A teológia foglalata”).

Szt. Tamás - az ötödik útSzt. Tamás - az ötödik út

„„Azt látjuk ugyanis, hogy bizonyos tudat nélküli Azt látjuk ugyanis, hogy bizonyos tudat nélküli dolgok, tudniillik a természetes testek, valami cél dolgok, tudniillik a természetes testek, valami cél szerint működnek: ami nyilvánvaló abból, hogy szerint működnek: ami nyilvánvaló abból, hogy mindig vagy többnyire ugyanazon módon mindig vagy többnyire ugyanazon módon működnek, hogy azt kövessék ami a legjobb, működnek, hogy azt kövessék ami a legjobb, amiből nyilvánvaló, hogy nem véletlenül, hanem amiből nyilvánvaló, hogy nem véletlenül, hanem szándékból adódóan érkeznek célhoz. De a tudat szándékból adódóan érkeznek célhoz. De a tudat nélküli dolgok nem tartanak célhoz, hacsak nem nélküli dolgok nem tartanak célhoz, hacsak nem irányítja őket valamely tudatos és intelligens irányítja őket valamely tudatos és intelligens lény, miként az íjász a nyílvesszőt. Van tehát lény, miként az íjász a nyílvesszőt. Van tehát valamiféle értelmes lény, amely minden valamiféle értelmes lény, amely minden természeti dolgot a célra irányít, s ezt Istennek természeti dolgot a célra irányít, s ezt Istennek mondjuk.” mondjuk.”

A „kettős igazság” problémájaA „kettős igazság” problémája

AverroAverroëës (1126-1198) nem tagadta a vallás s (1126-1198) nem tagadta a vallás tanítását, hanem - óvatosan - kettős igazsága tanítását, hanem - óvatosan - kettős igazsága (veritas duplex) elvét vallotta. (veritas duplex) elvét vallotta.

A hitnek és a tudásnak is egyaránt igaza lehet, de A hitnek és a tudásnak is egyaránt igaza lehet, de nem szükségképpen fedik egymást,nem szükségképpen fedik egymást,

Ugyanazt az igazságot világosabban fejezi ki a Ugyanazt az igazságot világosabban fejezi ki a filozófia és allegorikusan a teológia, és filozófia és allegorikusan a teológia, és természetesen a filozófia dönti el, hogy a természetesen a filozófia dönti el, hogy a teológiai allegóriák hogyan értelmezhetők, teológiai allegóriák hogyan értelmezhetők,

A kettős igazság előbb a tudomány, majd a vallás A kettős igazság előbb a tudomány, majd a vallás számára nyújtott kényelmes fedezéket számára nyújtott kényelmes fedezéket

A középkori politikai gondolkodás két problémájaA középkori politikai gondolkodás két problémája

1.1. Az egyik a világi és az egyházi hatalom Az egyik a világi és az egyházi hatalom viszonya. Az egyház a belső viták és viszonya. Az egyház a belső viták és egyenetlenségek leküzdése által egyre nagyobb egyenetlenségek leküzdése által egyre nagyobb és centralizáltabb hatalommá vált, amely és centralizáltabb hatalommá vált, amely kiterjesztette hatalmát az élet szinte minden kiterjesztette hatalmát az élet szinte minden területére. Ehhez képest a világi hatalom területére. Ehhez képest a világi hatalom instabil, változó, kaotikus volt, és a nyers instabil, változó, kaotikus volt, és a nyers erőszak szférája volt. erőszak szférája volt.

2.2. A főhatalom önkényes tobzódásával szembeni A főhatalom önkényes tobzódásával szembeni ellenállás jogi kérdése. Ellenállás jogról ellenállás jogi kérdése. Ellenállás jogról általában ott beszélnek, ahol az ellenállást nem általában ott beszélnek, ahol az ellenállást nem szabályozza a normális polgári jog. A király szabályozza a normális polgári jog. A király elismerését bizonyos etikai elvek betartásához elismerését bizonyos etikai elvek betartásához kötötték. kötötték.

A két hatalom értelmezése –Gelasius szerint A két hatalom értelmezése –Gelasius szerint

„„Két hatalom (instancia) kormányozza a világot, Két hatalom (instancia) kormányozza a világot, fenséges császár, a püspökök megszentelt fenséges császár, a püspökök megszentelt autoritása, és a királyi hatalom, amelyek közül a autoritása, és a királyi hatalom, amelyek közül a főpapok súlya azért is többet nyom a latban, mert főpapok súlya azért is többet nyom a latban, mert az emberek királyairól is számot kell adniuk Isten az emberek királyairól is számot kell adniuk Isten ítélőszéke előtt. Hisz magad is tudod, ítélőszéke előtt. Hisz magad is tudod, legkegyelmesebb fiam, hogy még ha legkegyelmesebb fiam, hogy még ha méltóságban az egész emberi nem élén állsz is, méltóságban az egész emberi nem élén állsz is, az isteni dolgok intézői előtt jámborul fejet az isteni dolgok intézői előtt jámborul fejet hajtasz, és tőlük kéred üdvösséged bizonyságát..”hajtasz, és tőlük kéred üdvösséged bizonyságát..”

I. Gelasius pápa Anastasius kelet-római császárhoz I. Gelasius pápa Anastasius kelet-római császárhoz

Az egyházi és a világi hatalom rivalizálásaAz egyházi és a világi hatalom rivalizálása

Kezdetben komoly vita volt az egyházon belül is, hogy miként Kezdetben komoly vita volt az egyházon belül is, hogy miként foglaljanak állást a „kié a hatalom?” kérdésben. Voltak akik, foglaljanak állást a „kié a hatalom?” kérdésben. Voltak akik, tekintettel a zűrzavaros állapotokra, csak egy isteni tekintettel a zűrzavaros állapotokra, csak egy isteni legitimitással rendelkező hatalom képes annak korlátot legitimitással rendelkező hatalom képes annak korlátot szabni. Mások meg igyekeztek távol tartani az Egyházat a szabni. Mások meg igyekeztek távol tartani az Egyházat a világi hatalomtól. világi hatalomtól.

Az egyházi és világi hatalom rivalizálása a Az egyházi és világi hatalom rivalizálása a invesztitúraküzdelemben csúcsosodott ki: ki nevezi ki a invesztitúraküzdelemben csúcsosodott ki: ki nevezi ki a püspököket, a világi hatalmat gyakorló király, vagy a püspököket, a világi hatalmat gyakorló király, vagy a spirituális hatalmat gyakorló egyház. spirituális hatalmat gyakorló egyház.

VII. Gergely pápa az egyház egyetlen legitim VII. Gergely pápa az egyház egyetlen legitim döntéshozójaként deklarálta magát, akinek döntés döntéshozójaként deklarálta magát, akinek döntés megfellebbezhetetlen. megfellebbezhetetlen.

Henrik – a német püspökök támogatásával szembeszáll, de a Henrik – a német püspökök támogatásával szembeszáll, de a pápa kimondja a király trónfosztását. Henrik Canossát jár, pápa kimondja a király trónfosztását. Henrik Canossát jár, 1077-ben és elhárítja fejéről az egyházi átkot.1077-ben és elhárítja fejéről az egyházi átkot.

Sok és viharos „csörte”: pápák, ellenpápák, fegyveres harcok. Sok és viharos „csörte”: pápák, ellenpápák, fegyveres harcok.

A két megközelítésA két megközelítés

Gergely a Gelasius levélre hivatkozik, ám nála már nem Gergely a Gelasius levélre hivatkozik, ám nála már nem szerepel, hogy a király méltóságban az emberi nem élén szerepel, hogy a király méltóságban az emberi nem élén állana. Tehát nem ismerte el többé a királyi hatalmat egy állana. Tehát nem ismerte el többé a királyi hatalmat egy önálló, a vallásitól független hatalmi forrásnak. önálló, a vallásitól független hatalmi forrásnak.

Ezzel szemben egy korabeli ismeretlen szerző éppenséggel az Ezzel szemben egy korabeli ismeretlen szerző éppenséggel az uralkodó jogai mellett érvelt a pápai hatalommal szemben., uralkodó jogai mellett érvelt a pápai hatalommal szemben., mondván a király kettős személyiséggel rendelkezik: az mondván a király kettős személyiséggel rendelkezik: az egyik emberi természetükből, a másik isteni küldetésükből egyik emberi természetükből, a másik isteni küldetésükből következik. következik.

„„A király isten közvetlen szolgája, minister Dei, s mint ilyen A király isten közvetlen szolgája, minister Dei, s mint ilyen Krisztus helytartója, vicarius Christi a földön, Krisztus helytartója, vicarius Christi a földön, következésképpen az uralkodó király és papi személy , rex következésképpen az uralkodó király és papi személy , rex et sacerdos egy személyben. et sacerdos egy személyben.

Végül azonban a hatalom akarásának realitása győzött. A Végül azonban a hatalom akarásának realitása győzött. A legtöbben a pápában látták Isten földi helytartóját, és a legtöbben a pápában látták Isten földi helytartóját, és a királyi zsarnoksággal szemben érveltek.királyi zsarnoksággal szemben érveltek.

John of Salisbury – a zsarnokölés jogaJohn of Salisbury – a zsarnokölés joga

II. Henrik, - Salisbury szeme láttára gyilkoltatta meg II. Henrik, - Salisbury szeme láttára gyilkoltatta meg pártfogóját - Th. Becket-et a székesegyház oltára előtt. pártfogóját - Th. Becket-et a székesegyház oltára előtt. Ennek nyomán született műve (1159) - Policraticus. Ennek nyomán született műve (1159) - Policraticus.

A politikának illeszkednie kell a dolgok kozmikus rendjébe. Az A politikának illeszkednie kell a dolgok kozmikus rendjébe. Az uralmat organizmus metaforával jellemezte. uralmat organizmus metaforával jellemezte.

Az uralkodót nem kötik pozitív törvények de meg kell felelnie Az uralkodót nem kötik pozitív törvények de meg kell felelnie az isteni feltételeknek. Ha az uralkodó megsérti az az isteni feltételeknek. Ha az uralkodó megsérti az igazságosság elvét akkor zsarnok. A zsarnokot bárki igazságosság elvét akkor zsarnok. A zsarnokot bárki megölheti. A zsarnokölés tehát igazságos, amit azzal igazol, megölheti. A zsarnokölés tehát igazságos, amit azzal igazol, hogy minden hatalom, amely megsérti a természet hogy minden hatalom, amely megsérti a természet törvényeit, törvényen kívül helyezi magát. Minden politikai törvényeit, törvényen kívül helyezi magát. Minden politikai autoritás feltételes, és a nép egészének joga van eldönteni, autoritás feltételes, és a nép egészének joga van eldönteni, hogy milyen kormányzatot alkosson. hogy milyen kormányzatot alkosson.

Menekülni kényszerült Angliából, és Chartre püspökeként élte Menekülni kényszerült Angliából, és Chartre püspökeként élte le életét. le életét.

William Occam (1290-1350)William Occam (1290-1350)

Késő skolasztika kora Késő skolasztika kora Roger Bacon: „Tud-e Isten olyan nagy követ teremteni, amit Roger Bacon: „Tud-e Isten olyan nagy követ teremteni, amit

nem tud felemelni?” Az inkvizíció ezért börtönbe zárja. nem tud felemelni?” Az inkvizíció ezért börtönbe zárja. Occam: Isten a világot szabadon alkotta, minden ami van Occam: Isten a világot szabadon alkotta, minden ami van

másként is lehetne. másként is lehetne. Amit Istenről tudunk, azt a kinyilatkoztatás által tudjuk. Amit Istenről tudunk, azt a kinyilatkoztatás által tudjuk. Az akarat szabad – ez a morális felelősség alapja. Az akarat Az akarat szabad – ez a morális felelősség alapja. Az akarat

még a kinyilatkoztatott tudás birtokában sem még a kinyilatkoztatott tudás birtokában sem szükségképpen választja Istent. De boldog csak az lehet, ha szükségképpen választja Istent. De boldog csak az lehet, ha akarata Istenre irányul. akarata Istenre irányul.

„„Occam borotvája”: „Szükségszerűség nélkül nem szabad Occam borotvája”: „Szükségszerűség nélkül nem szabad szaporítani a létezőket”. Egy magyarázat annál jobb, minél szaporítani a létezőket”. Egy magyarázat annál jobb, minél egyszerűbb. egyszerűbb.

Occam nominalista, és tagadja az általánosságok önálló létét. Occam nominalista, és tagadja az általánosságok önálló létét. A magyarázatoknak egyszerű és megfigyelhető tényeken A magyarázatoknak egyszerű és megfigyelhető tényeken kell alapulniuk. kell alapulniuk.