a gyűjtemény feltárása a katalógusok

A gyűjtemény feltárása

A katalógusok

A könyvtári állomány feltárása: szűkebb:az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely megállapításához szükséges formai leírása + valamely osztályozási R. alapján történő tartalmi meghatározása

tágabb:szűkebb + az aktív tájékoztatáshoz tartozó tev. : különböző szp.-ú és műfajú mélyebb, részletezőbb feltáró, indexelő eljárások, tartalmi ismertetések

Eszköz: katalógus: a kvt. állományban való eligazodás, a Dok. megkeresése (formai – tartalmi szp.-ok szerinti), lelőhelykeresés


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése

1. kialakul a könyvekről készült leírások adattartalma (ókor, középkor)2. társ.-i igények hatására felismerik, hogy a kvt.ak katalógus nélkül használhatatlanok (16-18. sz.)3. a nagykvtárak megfogalmazzák saját katalogizálási szabályaikat országos érvényű szabályzatok (19-20. sz.)4.két nagy katalogizálási rendszer: Porosz Instrukció és az Angol-amerikai szabályzat – leíró katalógus funkciója, leírások rendszerező eleme: a rendszó problémája (19-20. sz. fordulója)5. megindul a szabályzatok nemzetközi egységesítése – UBC érdekében (20. sz. második fele) 6. a gépi katalógusok és hálózatok megjelenésével előtérbe kerül a közös katalogizálás – Edok. elterjedése, számbavétele katalogizálási szabályok újragondolása ( 20. sz. második fele)


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: ókor, középkorókor:katalógus – könyvleltár?Mezopotámia: Ur : irod. műfajok megjelenése – valószínű szakkatalógusAsszír: Ninive( i. e. 7.sz.) – világ első katalógusa: szerzői és szakrendiEgyiptom: Alexandriai Könyvt. (papirusz) - Kallimakhosz: Sz., C., terjedelem + szerzőkről életrajzi adtaok is ( biobibl./életrajzi lexikon)középkor: egyházatyák írói munkássága – egyházi könyvtárakKódex: több mű egy kötetben!, kolofon: másoló neve, könyv címe, másolás helye, ideje, megrendelő neveKezdetben inventáriumok, csak összeírás céljára, később az állomány feltárására8-9. sz: St. Gallen, Fulda, Reichenau – egyenetlen színvonal, kvtak elszigeteltek


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: középkor10-12. sz. : palotakönyvtárak- Nagy Károly

egyetemek kialakulása (No., Fro. Dél-Itália) Magyarország: 11. sz. Szt. Márton kolostor könyvleltára13-14. sz.: egyetemi könyvtárak: nagyság, összetétel, használat megváltozik katalogizálás továbbfejlesztéseuralkodói könyvtárak: II. Frigyes: Nápoly, IX. Lajos Fro., Avignon: pápai kvt.magánszemélyek könyvtáraiMo.: csak káptalani jegyzékek maradtak fenn, még a leggazdagabb főúri kvtakról sem maradt katalógus! ( Bibl. Corviniana, Janus Pannonius)


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: középkor15. sz. humanizmus: skolasztika helyett világi jellegű kultúra

görög, latin kéziratok gyűjtése, másolása tudományos és nyilvános könyvtárak létrejötte megkétszereződik

katalógusok száma1475: pápai kvt. (IV. Sixtus): szakkatalógus: hierarchikus: szerzői, tárgyi rendszerben 65 osztályban + alfabetikus indexVáltozás a szakrendben: világi, antik irod. megjelenéseÖsszefoglalva: a katalógosok zöme gazdasági természetű (leltár, végrendelet, könyvker. kat., kölcsönzési nyilvántartások – ezek is el tudják látni a tájékoztatást, mert a gyűjtemény kicsi és tartalmilag differenciálatlanA kolostori kvt.: könyveket a használatuknak megfelelően tárolták, a raktári elhelyezés pótolta a katalógust.A raktári elhelyezést tükröző könyvjegyzékek a topografikus inventáriumok, a helyrajzi/ raktári katalógusok ősei szakkatalógus


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: középkor

13. sz. : központi katalógusok pl. 1210: Fro.15-16. sz.: betűrendes katalógusok is megjelennekleírási módszerek nem tesznek különbséget a kéziratos és a nyomtatott (ősnyomtatványok) közötta leírások adatai egyre bővülnek: szerző, könyv tartalma, terjedelme, incipit, explicit, könyv anyaga, kötése, proveniencia (eredet)nyelve: kezdetben latin, később nemzeti nyelven is


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás kézműipari időszakábanpapírgyártás + könyvnyomtatás + reformáció + felvilágosodás liberális használati rend, állami könyvtárak hatalmas gyűjteménnyelmegjelenik a címlap: a könyv azonosítását lehetővé tevő adatokkalfeladat: a művet a legpontosabban azonosító leírás készítésenyomtatott katalógusok – javul a minőség17. sz. Gabriel Naude (Mazarin könyvtárosa): katalógus nélkül a könyvgyűjtemény nem tekinthető könyvtárnak!Lipcse: Johann Michel Francke Sok nagy könyvtár elkészíti katalógusátJórészt szakrendiek – következetlenek, mert nincs szabályzatuk1791: első katalogizálási szabályzat Fro.-ban


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari korszakában1839: Antonio Panizzi ( British Museum): első jóváhagyott szabályzat „91 rules”19. sz. második fele. Jewett és Cutter szabályai ( az ALA elődje)Franciao.: Delisle, Németo.: Schrettinger (München, bajor királyi kvt.)1908: - berlini Porosz Instrukció – grammatikai rendszóválasztás: tartalomra utaló kifejezés (a címből vett Rszót nyelvtani úton választják ki)- és az ALA szabályzat: mechanikus rendszóválasztás (cím első szava névelő nélkül) ; testületi szerző (akkor is, ha van egyéni szerzője)Nemzeti szabályzatok kialakulása: Európa: főleg a PI-t alkalmaztákMagyaro.: 1924: A központi címjegyzék katalogizálási szabályai


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: az elektronizáció korszakábanMegváltozott a környezet:

automatizált katalógusok, online (OPAC) fejlődésea helyi és nemzeti könyvtári hálózatok létrejötte, internet, elektronikus központi katalógusok, közös katalogizáláskeresési és Dok. továbbítási protokoll, Z39.50-en alapuló ügyfélkiszolgáló technológia megteremtése, - a használó a keresőkérdését a világ bármely pontján található adatbázisba lefuttathatjaszemélyi számítógépek erejének növekedése, bibl. rekordok letölthetősége saját munkaállomásokraMindez megkívánja a katalogizálási szabványok és az adatcsere-formátumok továbbfejlesztését.


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korábanNemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítéséreAz IFLA erőfeszítései:1961: első kat. világkonferencia:- a kat. alapelveinek és a leíró katalógus funkcióinak meghatározása- az egységes besorolási adatok megválasztás módja, közlésmódjaLényeg: a leíró kat. funkcióit csak a hozzáférési pontok, az ún. besorolási adatok egységesítésével tudja ellátni!Következetes alkalmazás és csere biztosítására: egységes besorolási adatállomány (authority file) létrehozása1984: Guidelines for authority and reference entries (GARE)


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korában – Az IFLA erőfeszítései

Nemzetközi authority-rendszer kiépítése:nemzeti bibliográfiai ügynökség felelős a nemzeti szerzők egységesített besorolási adatáérta nemzeti bibliográfiai ügynökségnek létre kell hoznia a nemzeti szerzők besorolási adatállományáta nemzeti bibliográfiai ügynökségnek terjesztenie kell a nemzeti szerzők besorolási adatállományátminden egységes besorolási adatot az ISADN (International Standard Authority Data Number, nemzetközi authority szám) fog azonosítani


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korában – Az IFLA erőfeszítései

Az Egyetemes Bibliográfiai SzámbavételAz ISBD – program International Standard Bibliographic Description (cserélhetőség, nyelvi korlátok leküzdése, géppel olvasható formátumra való átalakítás megkönnyítésére)Nemzetközi csereformátumokMagyarországon:

MSZ3424-es szabvány-család – bibliográfiai leírásokMSZ ISO Kiegészítő szabványok: rövidítések, kódok, átírás


A katalógusok

A bibliográfiai leírás besorolási adatai:Fogalommeghatározások. MSZ 3440/1Személyek nevei. MSZ 3440/2Testületek nevei. MSZ 3440/3Címek. MSZ 3440/4Földrajzi nevek. 3440/5

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai. MSZ 3401-81A bibliográfiai tételek besorolási szabályai MSZ 3493-82A leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése.

Általános előírások. MSZ 3423/1-83Könyvek. MSZ 3423/2-84


A katalógusok

A könyvtári állomány feltárása: szűkebb:az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely megállapításához szükséges formai leírása + valamely osztályozási R. alapján történő tartalmi meghatározása

tágabb:szűkebb + az aktív tájékoztatáshoz tartozó tev. : különböző szp.-ú és műfajú mélyebb, részletezőbb feltáró, indexelő eljárások, tartalmi ismertetések

Eszköz: katalógus: a kvt. állományban való eligazodás, a Dok. megkeresése (formai – tartalmi szp.-ok szerinti), lelőhelykeresés


A katalógusok

A könyvtári állomány feltárásnak alapvető eszköze, amely az egyes dokumentumokról készített leírásokat különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza.Az adott könyvtár dokumentumainak használatát, megtalálását biztosító eszközök.- olvasóknak: mi van a könyvtárban

egy író mely művei egy adott témáról + hol található

- könyvtárosnak: mi van a könyvtárban (behasonlítás, ajánlás) + s az hol található

A dokumentumról, mint fizikai egységről meghatározott adatelemeket tartalmazó bibliográfiai leírás/rekord készül. Ezeket a bibliográfiai leírásokat különböző szempontok alapján csoportosítva katalógust építünk.

Katalóguscédula

355K 42

228.530

Kertész István (1942) Antik harcmezőkön / Kertész István ; [rajz. és a fotókat kész.Molnár Ottó. ― Bp. : Tankvk., 1989. ― 237 p. : ill. ; 25 cm. ―(Hősök, csaták, ISSN 0238―4469) ISBN 963 18 1427 0 kötött : 129, ― Ft

355.48(37/38)„―04/00”937/938„―04/00”

Mt.: Molnár Ottó (ill.)

a B I i

Életrajzok ― Római BirodalomÉletrajzok ― Görörgország ― Ókor

Háború ― Történet i. e. 430―i. e. 44.

Raktári jelzet

Rendszó

Cím

Sorozatiadatok

Kiadástazonosító

nemzetköziszám

Szerzők és közreműködők

Leltáriszám

Terje-delmi

adatok

A mű tartalmárautaló ETO számok Kiadási adatok


A katalógusok

Besorolási adatok

A bibl. leírás önmagában nem alkalmas a művek megtalálására. Ezt a feladatot a besorolási adatok látják el.A bibl. tételnek tartalmaznia kell mindazokat a besorolási adatokat, amelyek a leíró katalógus vagy adatbázis hozzáférési pontjait jelentik. Pl. Sz, C, Tsz./osztályozási jelzet.A cédulakatalógusban a kiválasztott BA-nak megfelelő betűrendi helyen helyezik el a D.-ról készített bibl. tétel(eket).Bibliográfiákban a bibl. tételt a címfejében közölt BA szerint helyezik el, a többi BA-ból pedig indexet, mutatót szerkesztenek.Az online katalógusokban a BAokból típusuk szerinti indexállományok képződnek.


A katalógusok

Besorolási adatok típusai: a bennük szereplő adatok funkciója alapján lehet: Sznév. testületi név, cím, fdr.név, megjelenési év, azonosító szám vagy jelzetA besorolási tétel: meghatározott rendben tart. az összes rendezéshez szükséges adatot. Típusai:főtétel – legjellemzőbb adat, a bibl. leírás előtt a címfejben, legteljesebb bibl. leírást tartalmazzamelléktétel – első besorolási adata eltér a főtétel besorolási adatátólutaló – olyan bibl. tétel, amely a katalógus egyik BA-tól egy vagy több másik BA-hoz vezetszámítógépes katalógus esetén: szükséges-e?sokszorosítás: a (unit card) alkalmazásával a katalóguscédulák adattartalma azonos lett a főtétel elvesztette kitüntető szerepét gépi katalógus : a műnek csak egyetlen bibl. rekordja van amelyhez hozzáférési pontokon keresztül lehet eljutni. Itt: adatok egységesítése!


A katalógusok

Besorolási adatok megválasztása:MSZ 3423 előírásai ( ált., könyvek, időszaki kiadványok)Szerzői főtétel:

egyéni vagy testületi; társszerző; gyűjteményes munkák

Cím szerinti: egységesített vagy főcímBesorolási adatok egységesítéseMSZ 3440/1... 3440/5 szabványcsalád (fogalom meghatározások, személy, testületek, címek, földrajzi nevek)Besorolási rekord: az online kat. ban való Ió.-keresée segítéséretartalma: egységes BA, annak az egységestől eltérő változati, szükséges magyarázatokat és kiegészítéseket tartalmazó adatok együttese.Az azonos nevűek megkülönböztetése: évszám, szül. hely, székhely,...


A katalógusok

A könyvtári állomány feltárásnak alapvető eszköze, amely az egyes dokumentumokról készített leírásokat különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza.Az adott könyvtár dokumentumainak használatát, megtalálását biztosító eszközök.- olvasóknak: mi van a könyvtárban

egy író mely művei egy adott témáról + hol található

- könyvtárosnak: mi van a könyvtárban (behasonlítás, ajánlás) + s az hol található

A dokumentumról, mint fizikai egységről meghatározott adatelemeket tartalmazó bibliográfiai leírás/rekord készül. Ezeket a bibliográfiai leírásokat különböző szempontok alapján csoportosítva katalógust építünk.

Rövid leírás

2. [Book/Monograph] [Könyv/Monográfia]

SZERZŐ Kertész István (1942-)CÍM Antik harcmezőkön / Kertész István ; [ill. Molnár Ottó, Vincze László]MEGJELENÉS Budapest : Tankönyvk., 1989

LELŐHELY PTE Központi Könyvtár raktárHELYRAJZI SZÁM C 45643

Hosszú leírás

2. [Book/Monograph] [Könyv/Monográfia]

SZERZŐ Kertész István (1942-)CÍM Antik harcmezőkön / Kertész István ; [ill. Molnár Ottó, Vincze László]MEGJELENÉS Budapest : Tankönyvk., 1989TERJEDELEM 237 p. : ill. ; 24 cmMEGJEGYZÉSEK Sorozat: (Hősök - csaták, 0238-4469)ETO JELZET 937: 355.48(37) 938: 355.48(38)ISBN SZÁM 963 18 1427 0 :ÁR 129.00TÁRGYSZAVAK 1. Történelem, Róma 2. Történelem, Görögország 3. Hadtörténet, Görögország 4. Hadtörténet, RómaEGYÉB NEVEK I. Hősök, csaták

LELŐHELY PTE Központi Könyvtár raktárHELYRAJZI SZÁM C 45643


A katalógusok

A teljes feltárás a legtöbb könyvtárban katalógusok rendszere biztosítja: az állomány eltérő szempontok szerinti, más-más jellemező elem kiemelésével létrehozott többféle katalógussal.

Felosztásuk:1. A könyvári állomány szempontjából:

teljes bontott (dokumentumtípusok szerint) tematikus gyűjtemény anyagát tartalmazó (különkatalógusok)

2. A visszakeresés alapjául szolgáló besorolási adat alapján leíró –betűrendes: formai feltárás tárgyi – szakkatalógus: tartalmi feltárás tárgyszó-katalógus szótárkatalógus: betűrendes és tárgyszó


A katalógusok

2. A visszakeresés alapjául szolgáló besorolási adat alapján leíró – betűrendes: formai feltárás

Választ ad: milyen dokumentumok találhatók meg egy bizonyos mű megtalálható-e egy dokumentumnak milyen kiadásai egy szerző milyen művei vannak meg a dokumentum hol található meg

tárgyi – szakkatalógus: tartalmi feltárás (ETO szerinti) tárgyszó-katalógus (tárgyszó alatt a dokumentumok betűrendben) szótárkatalógus: betűrendes és tárgyszó


A katalógusok

szótárkatalógus: (régi neve keresztkatalógus) egységes betűrendbe olvasztja a leíró és a tárgyszókatalógust szerző, cím, kiadó, sorozat, tárgyszó egyetlen betűrendben

helyrendi: megjelenés helye alapján időrendi: megjelenés ideje földrajzi: lehet: - betűrendes

- rendszerező3. Fizikai formái szerint:

kötet cédula album mikrohordozón számítógépes: egy vagy több könyvtár állományát tartalmazza

sokszempontú visszakeresést biztosítva


A katalógusok

A számítógépes gépes katalógusok, elektronikus adatbázisok, az osztott katalogizálás következménye: a formai szabályozás mellett egységes (vagy konvertálható) legyen az alkalmazott gépi programnyelv, valamint az adatok cseréjének formátuma1968: MARC formátum (Machine Readable Catalouge) – Libr. of Congress1987: UNIMARC (Universal Bibliographic Controll and International MARC) program elfogadása – cél: minden országnak legyen az ISBD szabványcsaládra épülő nemzeti rendszereminden nemzeti központ felelős bibl. rekordjainak a nemzeti formátumról a nemzetközi formátumra (USMARC) való lefordíthatóságértPl.: HUNMARCUseMARCON program: az azonos elveken épülő, különböző nemzeti formátumok konverzióját teszi lehetővé


A katalógusok

A könyvtárakon keresztül hozzáférhető Inf.források köre nő bővül a könyvtár katalógusának tartalma is : nemcsak az állományba vett Dok..ok azonosítása, lelőhelyének megállapítása + tájékoztató funkciója kiterjed a hálózaton keresztül elérhető Inf. forrásokra, teljes szövegű digitális Dok.-ra is.Ezek katalógusba integrálására két nézet:- az ISBD (nemzetközi bibl. leírás szabályaival) összhangban alakítható ki az elektronikus források ún. metaadatainak beépítése az OPAC-ba, erre kidolgozott szabványok (DC) vagy MARC formátumra konvertáló programok segítségével (MARC-SGML=Standard Generalized Markup Language)- szakít a hagyományos struktúrával, mert nem a tétel egyes mezőinek, hanem a tartalomnak kulcsszavas keresésére épül (HTML= Hypertext Markup Language)


Rövid leírás


Hosszú leírás


Közös katalógusok

• MOKKA• VOCAL• ODR adatbázis

• Célok:• Azonosítás• Lelőhely• Egyszeri katalogizálás• Egységesítés• Retrospektív konverzió• Hozzáférhetőség

/státusz/


ODR


MOKKA


A katalógusok

4. A nyilvánosság szempontjából: publikált csak helyben, korlátozás nélkül használható

5. Rendeltetés szerint olvasói szolgálati


A katalógusok

A régi katalógusok sorsa- a katalógusok lezárása:

a Dok. keletkezésének időpontja –munkaszervezés miatt nehézkes, párhuzamos a hagyományos és gépesített feldolgozás

a Dok. beszerzési időpontja – tájékoztatás nehézkesebbProbléma: hagyományos és gépi adatbázisban is keresni kell- rekatalogizálás: visszamenő feldolgozás autopszia alapján: főleg kis és közepes gyűjtemények vállalhatják fel-retrospektív konverzió (nem kézbevétellel)

módja: külső cég végzirészben külső cég végzia könyvtár maga végzi el


A katalógusok

A rekatalogizálás és a retrospektív konverzió tervezést igényel.Szempontok:a konverzió optimális sorrendjének meghatározása,a legtöbb és legteljesebb adatelemet tartalmazó katalógus kiválasztása a konverzió alapjaként,a saját adatbázis elvárt elemeinek dokumentálása (áll.-nyilvántartási számok, példány-státusz adatok)a konvertálásra kerülő katalógustételek mennyiségének kiszámítása,a szükséges munkaórák kiszámításaa könyvtár kapacitásának átgondolásaaz alkalmazandó megoldási mód kiválasztása,a konverzióhoz felhasznált adatbázis formátumának kompatibilitása a könyvtár gépi rendszeréhez


A katalógusok

A betűrendes katalógus szerkesztésének menete:

1. cédulák előrendezése (rendszavak betűrendje)2. további betűrendezés egy-egy betűn belül3. a rendszót követő egyéb adatelemek figyelembe vétele 4. besorolás a katalógusba5. a szükségleteknek megfelelően , az adott rendszavak besorolásával párhuzamosan utalások és hivatkozások készítése6. az osztólap-állomány szükség szerinti rendszeres bővítése7. a katalógusszerkesztés közben észlelt korábbi hibák azonnali javítása8. a katalógusfiókok szükség szerinti átrendezése, a cédulaanyag lazítása, a fiókok feliratainak módosítása


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):

1. Fogalommeghatározások2. Általános előírások3. A jelek csoportjainak sorrendje és a jelek besorolási értéke4. A besorolási elemek, a besorolási adatok és a besorolási tételek sorrendje5. A bibliográfiai csoportképzés

BA: a bibl. tétel valamely részében leírt (rögzített) adat a bibl. tétel rendezésére, ill. visszakereséséreBE: a BA-nak a rendezés, ill. visszakeresés szempontjából minősített és e célból megkülönböztetett egysége (rszó, kiegészítő adat,..)B tétel: a bibl. tétel meghatározott rangsorolású adatainak együttese


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):Bibl. tétel: a bibl. adatoknak a katalógus, a bibliográfia, ill. a dokumentációs szolgáltatás szempontjából egységként kezelt együttese.

Jel: a betűrendbe sorolás alapját képező azon legkisebb egység, amelyből a besorolási elemek felépülnek.

Rszó: A BA-nak a bibl. tétel rendezése, ill. visszakeresése szempontjából elsődlegessé minősített és ilyenként megkülönböztetett része.Szám: valamely mennyiségnek egy vagy több számjegyből, ill. betűnől (római) álló egysége.Szimbólum: dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező, ill. írásképet helyettesítő jel.Térköz (szóköz): a bibl.leíráson belül előforduló, íráskép nélkül megjelenített jel.


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):2.1 A bibl. tételt a besorolási tételében megjelenített jelek alapján kell betűrendbe sorolni.2.2 A jeleket a besorolási értékük szerint kell a betűrendbe soroláskor figyelembe venni.2.3 A jel besorolási értéke állandó.2.4 A betűrendbe soroláskor a besorolási tétel valamennyi jelét figyelembe kell venni. (balról jobbra, jelről jelre).2.5 Egymás alá fölé írt jelek közül előbb a feljebb írt,...2.6 Az indexben, kitevőben előforduló jeleket az alappal egy sorban levőként kell a betűrendbe soroláskor figyelembe venni Pl. 100, 102, 104, 105, 106


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):3. a jelek csoportjainak sorrendje és a jelek besorolási értéke3.1 figyelembe nem veendő jelek

térközszimbólumokszámokbetűk

3.2 A figyelembe nem veendő jeleket úgy kell tekinteni besoroláskor, mint amelyek egymást térköz nélkül követik leggyakoribbak: mellékjelek (< ˇˇ ^ )

. , : zárójelek idézőjelek kérdőjelek felkiáltójelek törtvonalak aposztróf lágyjel keményjel kötőjel


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):3.3 A térköz besorolási értéke a figyelembe veendő jelek közül a legkisebbPl. M T A, Magyar, MTAha több térköz kerül egymás mellé = egynek tekintendő3.4 A szimbólumok csoportjába tartozó jelek besorolási értéke a térköznél nagyobb, a számokénál kisebb 3.4.1 A szimbólumok besorolási értéke azonos. Pl. 5 fiú, 5% fiú, 5% lány, 51 fiú3.4.2 A bibliográfiai tételek írásrendszerétől eltérő írásrendszerek szimbólumnak tekintett betűiből a szimbólumok csoportján belül különálló álcsoportok képezhetők. Ezek követik az egyéb szimbólumot tartalmazó besorolási elemeket.3.4.3 A szimbólumokat akkor is szimbólumként kell figyelembe venni a betűrendbe soroláskor, ha írásképük megegyezik valamely figyelembe nem veendő jellel. Pl. 2 és 2, 2:2 a végeredmény


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):3.5 A számok csoportjába tartozó jelek besorolási értéke a szimbólumokénál nagyobb, a betűkénél kisebb. Pl. * 1 a3.5.1 az egész számokat számértékük, vagyis alaki és helyi értékük együttes figyelembevételével kell növekvő számsorrendbe rendezni.Pl. 711, 7023, 72003.5.2 A számokat megszakító, ill. határoló minden jel egész számként rendezendő számmá bontja a számjegyek sorozatát. Pl. 1,2 ; 1 2; 1+2A törteket két számból állónak tekintjük!3.5.3 A római számokat számértéküknek megfelelően, az arab számokkal azonos és azokkal együtt kell betűrendbe sorolni.3.5.4 Korlátozott körben ....a számok, számértékük figyelembevétele nélkül rendezhetők. Pl. 7023, 711, 72003.5.5A 3.5.4 esetében a római számok betűként sorolhatók betűrendbe.


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):3.6 A betűk csoportja a jelek csoportja közül a legnagyobb besorolási értékű.3.6.1 A latin betűk besorolási értéke a számokénál nagyobb, a nem latinbetűs írásokénál kisebb. Besorolási értékük növekvő sorrendje:a b c d e f g h i j k l m n o ö(!) p q r s t u ü (!)v w y z3.6.2 A kis és nagybetűk besorolási értéke azonos3.6.3 A mellékjelekkel megkülönböztetett betű és a mellékjel nélküli alapbetűk besorolási értéke azonos. Pl. ágam, agarak, ágas3.6.4 A két. ill többjegyű betűk minden jelét a betűrendbe ssoroláskor külön betűként kell értelmezni. Pl. Csajkovszkij, Czibor3.6.5 A ligatúrákat külök-külön jelként kell figyelembe venni Egymásra írt betűknél, előbb az alappal egy sorban levőt vesszük figyelembe.


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):3.6.6 A latin betűs írásokban előforduló különleges betűk besorolási értéke a latin ábécé egy vagy két betűjének felel meg.

3.6.7 A nem latin írások betűi írásrendszerenként (ábécénként) a betűk csoportján belül, a latin betűk után, külön alcsoportot alkotnak.


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):4. A besorolási elemek, besorolási adatok, besorolási tételek sorrendje4.1 A besorolási elem megelőzi a másik besorolási elemet, ha az első jele megelőzi a másik besorolási elem első jelét. ha két besorolási elem azonos, akkor a betűrendbe sorolást a második jel határozza meg. A rövidebb megelőzi a hosszabbat.Pl. Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme4.2 A BA-on belül a betűrendbe soroláskor minden besorolási elemet (rendszót, egyéb névelemet ill. címelemet, kiegészítő adatot) figyelembe kell venni. Pl. Nagy Lajos, Nagy László, nagy László(1914), Nagy László (1925-1978), Nagy László (1926), Nagy László (1926) (ford.)A BA élén álló, rendszót megelőző névelő nem része a besorolási elemnek. ezt figyelmen kívül hagyjuk besoroláskor!


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):4.3 Ha két BA első besorolási eleme azonos, akkor a betűrendbe való besorolást a második besorolási elem határozza meg.A BA eltérő típusú besorolási elemeinek elkülönülését a Rszó esetében tipográfia vagy más megkülönböztetés, a kiegészítő adatok esetében () jelzi.Pl. Nagy Miklós (zeneszerző)

4.4 Ha két besorolási tétel első BA-a azonos, akkor a betűrendbe soroláskor a második ill. további BA-ok határozzák meg.Pl. Kovács László Gyöngyös város fejlődéseKovács László Műszaki zsebkönyv


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):5. Bibliográfiai csoportképzés5.1 Az azonos írásképű BEkből, BAkból ill. besorlási tételekből a bibliográfia szempontjaitól függően csoportok képezhetők, a típusuk alapján összetartozó, ill. elkülönülő bibl. tételek megfelelő összetartása, ill. elkülönülése érdekében.5.2 A besorolási tételek első besorolási adatának tíusa szerint képezhető csoportok sorrendje a következő:

személynévtestületi névcímföldrajzi név

Pl. Magyar, magyar


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):5.3 Ha a besorolási tételek első besorolási adata azonos típusú, csoportok képezhetők a szerint, hogy a besorolási adat tárgyszó vagy egyéb szerepe van. A nem tárgyszóként alkalmazott besorolási adat megelőzi a tárgyszóként alkalmazottat. (róla szólót).5.4 A besorolási tételek típusa szerint is képezhetők csoportok: a besorolási tétel utalóként előforduló besorolási adata megelőzi a vele azonos besorolási tétel első besorolási adatát.Pl. Tóth Imre Tot, Amerigo Tóth Imre Anyagmozgatás5.5 Egy szerző műveiről készült bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásakor a második besorolási adat alapján képezhető csoportoknál a megállapodásos cím megelőz minden más típusú BA-ot.Pl. Arany János Művek Arany János Buda halála


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):5.6 Egy mű különböző nyelvű kiadásairól készült bibl. tételek betűrendbe sorolásakor a kiadás nyelvét jelző kiegészítő adat alapján képezhető csoportok a következők:

eredeti nyelvűeredeti nyelvet is tartalmazó többnyelvű kiadásfordítás


A katalógusok

Az ETO jelzetek katalógusba sorolásának szabályai:Elv: általánostól a kisebb területet képviselő fogalmak felé.Egy jelzeten belül a figyelembe veendő elemek sorrendje, s azon belül a decimális számsorrend a döntő.Az ETO jelek csoportképző szerepe: összekötés (mellérendelés), összefoglalás (generalizálás)főtáblázati jelzet önmagában, mellérendelő, alárendelő viszony,csoportképzés, nyelvi alosztás, formai alosztás, földrajzi alosztás, népi, idő szerinti, külső forrásból származó jelzet*, név szerinti betűrendes besorolás, nem önálló alosztások: ismérvek szerinti ált., speciálisan korlátozottan használható, szempont szerinti ált., spec. korl. haszn. pont nulla jelű, spec. korl haszn. aposztróf jelű; közvetlenül kapcsolható számvégződéses speciális alosztás

a gyűjtemény feltárása a katalógusok

Documents