a hajdúszoboszlói 3.sz....az óvoda kapcsolatrendszere..... 50 9. Ünnepek ..... 56 10. az...

1

A HAJDÚSZOBOSZLÓI BÓBITA ÓVODA

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI

NEVELÉSI PROGRAM ALAPJÁN

Hajdúszoboszló, 2018. szeptember

2 2

Tartalom

Bevezető ................................................................................................................ 3 1. Bemutatkozás .................................................................................................. 5 2. Gyermekkép, óvodakép .................................................................................... 7

2.1 Gyermekkép .............................................................................................. 7 2.2. Óvodakép .................................................................................................... 7

3.Az óvodai nevelés általános feladatai ................................................................ 9 Az egészséges életmód alakítása........................................................................ 9 Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés ......................... 9 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés ........................................................ 10

4. A Tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai ........................... 11 4.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében .................................... 12 4.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében ............................... 13 4.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében ....................................... 14

5. A tudatos fejlesztés feltételei .......................................................................... 16 5.1. A fejlesztés tartalma ................................................................................ 18

5.1.1. Játék és tanulási tevékenység .............................................................. 18 5.1.2. Társas, közösségi tevékenység ............................................................ 23 5.1.3 Munkatevékenység ............................................................................ 25 5.1.4. Szabadidős tevékenység ...................................................................... 28

6. A komplex tevékenységek rendszere ............................................................. 30 6.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek. .............. 30

6.1.1 Anyanyelv ............................................................................................. 30 Anyanyelvi kommunikációs program részterületei ............................................ 32

6.1.2 Matematika ........................................................................................... 35 6.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző tevékenységek .... 37

6.2.1. Külső világ tevékeny megismerése (Természet - társadalom – ember)

....................................................................................................................... 37 6.2.2. Művészeti tevékenységek ................................................................... 40

6.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek,

tevékenységek .................................................................................................. 45 6.3.1. Mindennapi testnevelés - Mozgás ....................................................... 45

7. A nevelés tervezése és időkeretei ................................................................... 47 8. Az óvoda kapcsolatrendszere .......................................................................... 50 9. Ünnepek .......................................................................................................... 56 10. Az ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségfejlesztés rendszere az óvodánkban

............................................................................................................................. 57 11. Gyermekvédelmi tevékenység feladatai: ...................................................... 62 A Kt.38§-ának (1.) bekezdése szerint ................................................................. 66 12. Érvényességi rendelkezések ......................................................................... 68

3 3

Bevezető

Az 1996. évi LXII. törvény értelmében az óvodák, az Óvodai Nevelés

Országos Alapprogramja című alapdokumentum alapján önálló helyi nevelési

programot készítettek, vagy az OKI által minősített óvodai programok közül

átvették vagy adaptálták azt.

2017-ben az akkori vezető a Játékos, mozgásos tevékenységen, kommunikáción

alapuló komplex pedagógiai programmal működtette az újonnan megnyíló

óvodát. Azonban 2018 nyarán módosították az Országos Óvodai Alapprogramot

valamint vezetőváltás is történt az intézményben.

A módosítás törvényi háttere:

363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról szóló 137/2018. (VII.

25.) kormányrendelet. Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló

változás.

➢ 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről

➢ 20/2012.(VIII.31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

➢ 363/2012. (XII.17.)Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos

alapprogramjáról

➢ Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012.(X.8.) EMMI rendelete a

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

➢ 48/2012.(XII.12.) EMMI-rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a

pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai

szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

➢ 1997. évi törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

➢ 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

➢ 32/1997.(XI.5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai

nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

➢ 15/2013.(II.26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények

működéséről

➢ 51/1997.(XII.18.) NM-rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében

igénybevehető

betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi

szolgáltatásokról

és a szűrővizsgálatok igazolásáról

➢ 1998. évi törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról

4 4

A pedagógiai program felülvizsgálata szükségessé vált. Az óvodavezető a

nevelőtestület véleményének kikérésével feltérképezte az óvodába járó

gyermekek szokásait, képességeit, a szülők, - mint közvetlen partnerek-

igényeit, valamint figyelembe vette az óvoda adottságait és ennek megfelelően a

Tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptációjának alkalmazását

szorgalmazta. Megfogalmazzuk benne pedagógiai alapelveinket, céljainkat,

feladatainkat, melyek segítségével biztosítjuk a humanizált intézményi nevelést.

Kiemelt feladatunknak a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztését valamint a

nyelvi kifejezőképességük további fejlesztését tartjuk, valamint környezeti

nevelésünk során a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk.

Tervezőmunkánk során tapasztalatszerzéseinket mindig a valódi környezetben,

legtöbb esetben a szabad természetben, vagy az óvodánk közeli illetve távolabbi

környezetében valósítjuk meg.

A tudatosan, tervszerűen végzett nevelőmunka, az érzelmi támaszt nyújtó

nevelői attitűd segíti a teljes gyermeki személyiség fejlődését a tevékenységek

által és a tevékenységeken keresztül, figyelembe véve a gyermekek egyéni

eltérő szükségleteit, egyéni fejlettségét.

Olyan sokszínű, változatos élményt biztosító tevékeny, gazdag óvodai

életet teremtünk gyermekeink számára, ahol jól és biztonságban érzik magukat,

biztosítva számukra a kiegyensúlyozott értelmi, érzelmi és testi fejlődést.

5 5

1. Bemutatkozás

Óvodánk a belvárosban, családi házas zöld övezetben helyezkedik el. Udvarunk

tágas, nagy zöldfelületekkel, sok fával rendelkezik, ahol nyáron madárfüttytől

hangos, télen hófödte zúzmarával díszített fák alatt tapasztalhatják meg a

gyermekeink az évszakok váltakozását, a földben megbújó bogarak életét. Az

udvari játékok az EU szabványnak megfelelőek, amelyek biztosítják az óvodás

gyermekek sokoldalú fejlődését.

A csoportszoba világos, tágas; a gyerekek egész napi tevékenységét

maximálisan kielégítik a játékeszközök, a képességfejlesztéshez használt

felszerelések; mesekönyvek is a gyermekek rendelkezésére állnak. Lehetőség

van „kuckók” kialakítására. Óvodánkba nemcsak a körzetből, hanem más

településről is járnak gyermekek. A családok szociokultúrális helyzete

megfelelő, a gyermekek nagy része már életkoruknak megfelelő szókinccsel bír

óvodába lépés idején, kevés a beszédhibás gyermek. Az óvodás gyermekeink

szüleinek nagy része vállalkozó, munkanélküli szülő nincs.

Nevelőmunkánk során kiemelt feladatunknak tartjuk a gyermekek

beszédkultúrájának további fejlesztését. A gyermeki tevékenységrendszerbe

ágyazott nyelvi kommunikációs program hatékony eszköze a

beszédfejlesztésnek, a teljes gyermeki személyiség fejlesztésének, hiszen

minden tevékenység sajátos kommunikációs helyzetben zajlik. Mivel minden

gyermek más és megismételhetetlen, a csoportot alkotó személyek is mások

ezért a fejlesztésükre irányuló kommunikációs programot, nyelvi játékokat a

gyermekek egyéni fejlettségéhez igazítva alkalmazzuk csoportunkban.

Nevelőtestületünk jó szakmai felkészültséggel rendelkezik. Csoportlétszámunk

lehetővé teszi az állandó együttműködést, segítségadást, a belső hospitálást, a

tapasztalatok átadását, a szülőkkel való kapcsolattartást.

Pedagógiai hitvallásunk a gyermekek tiszteletére, elfogadására, és szeretetére

épül, amelyet a megbecsülés s bizalom övez. Ennek megvalósulását a nevelő

oktató munkát segítő dolgozó (dajka) és az óvodapedagógus szoros

együttműködése segíti.

Az óvodavezető jelentősen előmozdítja a haladást, segíti a nevelőtestület

fejlődését, felhasználva a meglévő erőforrásokat, s kutatva az új lehetőségeket.

Az intézmény 2017-ben alakult, helyiségei megfelelnek az óvoda

funkciójának. Az udvarunk tágas, füves, fás, jó levegőjű, amely kiváló helyszint

biztosít a játék, a mozgás megvalósítására.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet

hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai

6 6

kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára

építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt

nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve -

meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell

kiindulni, hogy:

a) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és

különleges védelem illeti meg;

b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az

óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;

c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának

elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok

tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel

részesülhessen színvonalas nevelésben.

Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző -

köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja

az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani

szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének

védelmében tartalmaz.

Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és

adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít,

amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram

és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő,

szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények

szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek

azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a

társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz.

Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett

figyelembe kell venni:

a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi

nevelést végez;

b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az

óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel.

7 7

2. Gyermekkép, óvodakép

1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az

ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is

egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

2. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés

sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti

hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának

következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és

egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad

kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe

meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek

megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik,

biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és

szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem

ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a

családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az

óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az

óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-

személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő

életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,

amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

2.1 Gyermekkép

2.2. Óvodakép

8 8

3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú,

harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok

csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem

figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását

is).

4.Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:

a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és

bizalom övezi;

b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek

egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek

személyiségéhez kell igazodniuk.

5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a

gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs,

szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi

képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben

végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő -

tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e

tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez

igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek

egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi

környezetről.

6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az

önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a

multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns)

gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését,

ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

9 9

3.Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki

szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

-az egészséges életmód alakítása

-az érzelmi, az erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés

-az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a

gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

Ezt alapul véve, megfelelő napirendet alakítunk ki, melyben biztosítjuk a

szabad levegőn való tartózkodást (séta, udvari játék, kirándulás…), a

mindennapos mozgás és a pihenés lehetőségét. Ezen túlmenően segítjük az

egészséges táplálkozás és tisztálkodás szokásainak kialakulását, különös

tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A

környezettudatos magatartás interiorizációját, belsővé válását rendkívül

fontosnak tartjuk. Így tudunk hatni a gyerekeken keresztül tágabb

környezetünkre, s így valósulhat meg indirekt módon a családok és a tágabb

környezetünk szemléletformálása

Szükség esetén, megfelelő szakember bevonásával, vele együttműködve

végzünk prevenciós és korrekciós, testi és lelki nevelési feladatokat.

Az egészséges életmód alakítása

Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

10 10

A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló

tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például:

az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának

(ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának,

szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az

óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi

vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi

biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör

vegye körül. Ennek érdekében biztosítjuk a családlátogatás lehetőségét,

támogatjuk az anyával együtt történő befogadást, az ünnepi készülődés

folyamatába a szülőket is igyekszünk bevonni, és nyitott, vagy részben nyitott

formában velük együtt ünnepelni (mikulás, karácsony, farsang). A

gyermekekkel való közös készülődés után, az anyák napi köszöntésünk egyéni,

személyre szóló, meghitt körülmények között történik.

A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek megalapozásához

lehetőséget biztosítunk a különböző felekezetek általi hittan foglalkozásra, a

mindennapokban törekszünk arra, hogy megismerjenek a gyermekek minél több

magyar népi eredetű, és kortárs mesét, verset, mondókát, dalt, dalos játékot. A

Nemzeti ünnepek fontosságának közvetítése érzelmi alapokon történik, a

pedagógusok belső indíttatásából fakadóan, és ennek érdekében tartjuk Nemzeti

ünnepeinket meghitt formában, a gyermekek számára befogadhatóvá tenni.

Az anyanyelvi nevelés, mely egyik kiemelt feladatunk, egy komplex folyamat,

amely minden tevékenységet áthat, legfontosabb eszköze a szociális

kapcsolatok kiépítésének, az egymás közötti kommunikációnak. Ezzel szoros

összefüggésben jelenik meg az értelmi nevelés, melynek elemi feltétele az

anyanyelv fejlődése, fejlesztése. Így tehát egymástól el nem választhatóan

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

11 11

jelennek meg az értelmi képességek, mint az érzékelés, észlelés, emlékezet,

figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség- fejlesztése is a

mindennapjainkban.

Ennek érdekében beszélgető köröket kezdeményezünk, amely lehetőséget ad a

gyermeknek az önkifejezésre, beszédfegyelemre, szókincs bővítésre,

beszédkultúra fejlődésére, kommunikációs kedvének felkeltésére, késztet az

egymásra figyelésre. A hátránykompenzálásban, szükség esetén, segítségünkre

van logopédus, fejlesztő-és gyógypedagógus, gyógytornász szakember.

4. A Tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai

. Tevékenységközpontú óvodai nevelésünk alapfeladatának a gyermekek

középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését

tekintjük.

A gyermeki személyiséget egyedi, megismételhetetlen individumnak tekintjük,

fejlődését genetikai adottságok, a belső érés sajátos törvényszerűségei, valamint

a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttese határozzák

meg.

Óvodánk gyermekközpontú, befogad, s mint ilyen a teljes gyermeki

személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára

az egyenlő hozzáférést. A gyermekek fejlődésének nem csupán passzív

szemlélői, hanem aktív segítői kívánunk lenni - tudatosan tervezett és szervezett

nevelési helyzetek teremtésével. Valljuk, hogy az óvodás gyermek számára

annyi ismerhető meg a világból, amit érzékszervei által befogadhat, és amelynek

élményszerű átélésére lehetőséget biztosítunk.

A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek

szociális életképességét minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli. Ezért

pedagógiai célunk és feladatunk középpontjában a kooperáció és a

kommunikáció, vagyis az együttműködés és érintkezés képességének fejlesztését

állítjuk.

A kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelő munkánk, az óvodai élet

minden területét.

Felfogásunk szerint a szocializáció folyamatában a beszéd, a

kommunikáció a gyermek környezettel való érintkezésének, gondolkodásának,

önkifejezésének legfőbb eszköze. Ezáltal erősödik a gyermek biztonságérzete,

növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei és kapcsolatai, fejlődik

beszédkészsége és anyanyelvi kultúrája. Ez a pedagógiai program fejlesztő

12 12

hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A gyermeki

megismerés alapja óvodánkban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés,

ez pedig csak tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó

tevékenykedés közben fejlődik.

"A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja:

A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános

felkészítése, amely magába foglalja:

a., a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a

tevékenységeken keresztül

b., az életre való felkészítést a tevékenységek által és a

tevékenységeken keresztül”

/Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 5.o./

Programunk kitűzött nevelési célját a gyermekek szükségleteinek,

tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, egyéni adottságaikból

kiindulva lehetséges megvalósítani.

"Az óvodapedagógusok feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

- az egészséges óvodai környezet megteremtése

- a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása

- a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése"


Hangsúlyos szerepet kap nevelésünkben az érzelmi alapigények kielégítése,

hiszen az óvodás gyermek legfőbb igénye az érzelmi biztonság.

Az óvodapedagógusok részéről alapvető követelmény az érzelmi támaszt

nyújtó, meleg nevelői attitűd kibontakoztatása. A nevelőkhöz való érzelmi

kötődés, a közös rácsodálkozás, megfigyelés és felfedezés fejleszti igazán

gyermekeink kíváncsiságát, érzékenységét, ez ad ösztönzést a szociális és tárgyi

környezet megismerésére. Nevelésünkben gyermekeink számára az érzelmekre

épülő, szeretetteljes nevelés az alapja az új megértésének, az érzelmi átélésnek

és azok beépülésének, a szociális viselkedés-minták átvételének, a normák,

szabályok elfogadásának és a konfliktushelyzetek megoldásának.

Azt érzelmi nevelés feladatai

- a szeretet és kötődés érzésének fejlesztése a gyermekekben

- empátiás készség megalapozása

- a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése

4.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében

13 13

- az élménybefogadás képességének alapozása

- az érzelmeket kifejező képesség fejlesztése

- az ösztönök és érzelmek irányításának fejlesztése

- az érzelmi zavarok oldása, kompenzálása.

- a gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése az elfogadó és megértő

nevelői

attitűd és meleg, szeretetteljes csoportmiliő biztosításával.

"Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:

- az egészséges óvodai környezet megteremtése

- a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása

- a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása

- a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése"


"A gyermek személyisége és tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva

fejlődnek.

A gyermek tevékenykedő lény, komplex tevékenységek által fejleszthető

legjobban."


Az óvodai nevelésünk alapfeladatainak megfelelően változatos

tevékenységeket biztosítunk az egészséges életmódra nevelés, valamint

gyermekeink testi fejlődése érdekében, a tevékenységek eredményeként az

egészséges életvitel igényének kialakítására törekszünk.

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása érdekében

gyermekeinket valamennyi tevékenységben szeretetteljes légkörben,

otthonosságban neveljük, megteremtve a közös élmények lehetőségét.

Az értelmi fejlesztés során óvodánkban a gyermekek érdeklődésére,

kíváncsiságára építve biztosítjuk a számukra változatos tevékenységeket.

Az értelmi nevelés szempontjából fontosnak véljük, hogy a gyermeki

tevékenység a képesség - alkalmazás és a képességfejlesztés eszköze.

A nevelő hatás belső feltételei a tevékenységek során:

- a gyermek számára érdekes legyen, elégítse ki akciószükségletüket,

- lehetőleg érvényesüljön a célkitűző és célmegvalósító tevékenység egysége,

biztosítva a gyermekek számára a sikert és az eredményt.

A nevelő hatás pedagógiai feltételei:

4.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében

14 14

- A tevékenységek pedagógiai előkészítése, a ráhangolás az egész óvodai

környezet (óvónők és dajkák) közös feladata.

- A tevékenységek pedagógiai megszervezésénél a tapintat jellemző ránk

felnőttekre (semmit sem végzünk el a gyermek helyett, de mindenben segítünk).

- A tevékenységek pedagógiai értékelése mindannyiunk feladata, melyben

vezérelvünk a pozitív megerősítés, sikerélmény biztosítása.

Gyermekeink számára megadjuk a lehetőséget az önállóan megválasztott

belsőből fakadó tevékenységekre. Életkori és egyéni adottságaikat figyelembe

véve segítjük elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakozását a

csoportokban.

Célunk, hogy minél több érzelmi szállal kötődjenek a felnőttekhez és társaikhoz,

s kedvükre válasszanak a változatos tevékenységek közül.

Valljuk, hogy óvodai nevelésünk akkor éri el célját, ha fejlesztési programunkat

is a gyermekeink környezetével kapcsolatos tevékenységrendszerbe ágyazzuk,

figyelemmel a tapasztalatszerzés természetes élethelyzetének tudatos, tervszerű

megszervezésére.

Az óvodapedagógusok feladatai a tevékenységek megszervezésében:

- feltételek biztosítása a minél változatosabb, többfajta,

párhuzamosan működő tevékenységhez, (hely, idő, ötletek, eszközök)

- a gyermekek aktuális élményvilágának, tapasztalatainak felhasználása a

tevékenységek során.

- minél komplexebb tevékenységformák kialakulásának elősegítése

élmények sokaságának biztosításával.

"A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:

- a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek

tevékenységek közben fejlődnek)

- a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének ( a

képességek meghatározott tevékenységre való alkalmassága)

- a tevékenység a képességfejlesztés eszköze ( képességek csak konkrét

tevékenységekkel formálhatók)."


Az egészséges életmódra nevelés szempontjából tevékenységeink segítik a

gyermekek testi képességeinek fejlődését a harmonikus, összerendezett

mozgásfejlődést.

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása érdekében erősítjük

gyermekeink erkölcsi tulajdonságait (mint például az együttérzés,

4.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében

15 15

segítőkészség) és akaratának fejlődését (ezen belül az önállóság, önfegyelem,

kitartás, feladattudat fejlődése).

Fejlesztjük értelmi képességeiket (emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás),

megismerési folyamatukat (érzékelés, észlelés) és kreativitásukat.

Helyi programunkban két lényeges képesség élvez prioritást:

- a kooperációs

- és kommunikációs képességek.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása -

helyes megoldással - óvodai nevelő tevékenységünk egészében kiemelt

jelentőségű.

A kommunikációra és a kooperációra való képesség fejlesztése a kommunikáció

és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában a kommunikáció és a

kooperáció gyakorlása közben és által szervezhető meg.

Az óvodapedagógusok feladata a képességek fejlesztésében:

- a képességek kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának

folyamatos biztosítása

- folyamatos megfigyeléssel tiszta kép alkotása a gyermekek meglévő

képességeiről (azok fejlődési naplóban történő rögzítése), ennek ismeretében a

hiányzó részképességek fejlesztése

- a kiemelkedő részképességű és részképességi fejlődésben elmaradott

gyermekek fejlesztése egyénre szabott fejlesztési terv alapján

- minden gyermek önmagához - saját lehetőségeihez - viszonyított fejlesztése

- az anyanyelvi és kommunikációs program fejlesztő játékainak és a dráma-

játékoknak alkalmazása a képességfejlesztésben.

16 16

5. A tudatos fejlesztés feltételei

Óvodánkban a tudatos fejlesztés optimális objektív és szubjektív feltételek

között zajlik

Az objektív feltételek:

Részben adottak az óvoda adottságai, felszereltsége folytán. A program

hatékony végrehajtása érdekében a mi feladatunk a meglévő adottságok

kihasználása, lehetőségeken belüli bővítése, szükség esetén átalakítása.

Udvarunk tágas, ez lehetővé teszi, hogy létrehozzuk, a tevékenységenkénti

átjárhatóságot. Ennek folytán alakítunk ki mozgásra alkalmas teret, változatos

ügyességet, mozgásfejlesztő játékszereket telepítünk a gyermekek számára.

Barkácsoláshoz, rajzoláshoz, s más tevékenységekhez a helyet az igénynek

megfelelően alakítjuk.

Mivel a különböző tevékenységeket egyazon időben más-más életkorú gyerekek

gyakorolják, ez pedagógiai célkitűzésünk kiemelt feladatát, a kommunikációs és

kooperációs képességek fejlesztését kiválóan szolgálja.

A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei:

Az óvodapedagógusokban rejlő lehetőségeket, speciális képességeket

maximálisan igyekszünk kihasználni a tudatos fejlesztés érdekében. Egy

óvodapedagógus fejlesztőpedagógusi ismereteket szerzett, így szükség szerint

az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek fejlesztése is megvalósul óvodánkban.

A tudatos fejlesztés szubjektív feltétele a meleg, támogató, megértő

nevelői attitűd a pedagógusok részéről, alapja pedig a folyamatos

együttműködés.

Az óvodapedagógusok és a gyermekek aktív együttműködése akkor biztosítható

a program megvalósítása során, ha figyelembe vesszük azokat az élményeket,

ismereteket, amelyet az óvodás saját környezetéből vesz. Ezeket az élményeket

játékukban és a beszélgetések során (valamint a családlátogatások alkalmával)

szerzett tapasztalataink nyomán térképezhetjük fel.

A demokratikus közösségi tulajdonságok kialakítását, mások akaratának,

elképzeléseinek, véleményének elfogadását az által is elősegítjük, ha vitatott

kérdésekben a gyermekek szavazati többség alapján döntenek. Ez 5-6 éves

korban válik alakítható tulajdonsággá, s ez által fokozatosan formálódik a

kompromisszumkészség, mint a kooperációkészség egyik fontos eleme. Ezek az

egyezkedő tevékenységek kölcsönösek mind gyermek - gyermek, mind a felnőtt

- gyermek viszonylatában is.

Akkor igazán aktív részese a gyermek a programnak, ha élményein kívül

elképzeléseit, akaratát is figyelembe vesszük, elfogadjuk és alkalmazkodunk

hozzá.

17 17

Az óvodapedagógus modell szerepe

Tapasztalatból tudjuk, de neves pszichológusok véleménye is alátámasztja,

hogy az óvodában meghatározó szerepe van a felnőtt utánzásának, az

óvodapedagógus kulcsfontosságú szereplő a nevelési folyamatban. A

modellkövetés sokkal nagyobb mértéket képvisel a gyermeki személyiség

formálásában. Ezért fontos, hogy sose tévesszük szem elől, hogy a gyermekek

számára viselkedésünk modell, amit kritika nélkül lemásolnak, utánoznak,

követnek (hisz kritikai érzékük még nem fejlett, erkölcsi értékeik

kialakulatlanok).

Nagyon lényeges momentum, hogy már az óvodába lépéskor hogyan fogadjuk a

kisgyermeket. A kis óvodás az elszakadás élményének feldolgozása után

örömmel jár óvodába, és szívesen marad, ha tudja és érzi, hogy a felnőttek óvják

és szeretik őt.

Ez a nevelői attitűd töretlen kell, hogy maradjon az óvodáskor végéig, s a

barátságos befogadásnak naponta ismétlődnie kell. Ez teszi lehetővé, hogy a

gyermek biztonságérzete egy percre se szenvedjen csorbát. Napi jó

hangulatának megalapozásával lehetővé tesszük, hogy a gyermek maga is

befogadóvá váljon, s harmonikusan fejlődjön személyisége.

Mivel a gyermek érzelmi lény, születésétől kezdve képes arra, hogy

kódolja a non verbális jeleket, arra reagáljon, annak hatására érzelmileg is

áthangolódjon. A példakövetés szempontjából is fontos ez. Mi

óvodapedagógusok arra törekszünk, hogy szavaink és viselkedésünk ne

tükrözzenek disszonanciát, mert az a kisgyermekben zavart kelthet, nem tudja

feldolgozni azt, és nem tud igazodni hozzá. A demokratikus tulajdonságok

formálása csak demokratikus légkörben lehetséges. Saját mintánkkal elfogadást,

megértést, szeretetet, kedvességet, türelmet, segítségadást, figyelmességet,

humort közvetítünk a gyermekek felé. Törekszünk arra, hogy a pozitív

tulajdonságokat erősítsük minden kisgyerekben. Ettől nő önbizalmuk,

fokozódik biztonságérzetük, képessé válnak saját viselkedésük felülbírálására,

korrigálására, a szokások és szabályok megértésére és értelemszerű

elfogadására.

Az óvodapedagógus és dajka együttműködésének alapja az, ha a dajka

megismeri nevelési célkitűzésünket és az ehhez alkalmazott módszereinket.

Minden gyermek közelében dolgozó felnőtt a teljes lényével nevel, ezért fontos

az összehangolt nevelési stílus. A stílus kialakításában a meghatározó szerep az

óvodapedagógusé, s ehhez simul a dajka viselkedése is. Ezt úgy oldjuk meg,

hogy a nevelési célkitűzéseink ismeretén kívül elképzeléseinket, elvárásainkat

is egyeztetjük a dajkával a csoport nevelésére, fejlesztésére vonatkozóan.

Óvodánkban a dajka néni is halkan szólva, figyelemmel és szeretettel fordul a

gyermekek felé! A gondozási teendők gyakorlásánál türelemmel tanítgatja őket,

segítséget ad, de törekszik arra, hogy ezzel ne gátolja a gyermeki önállóság

fejlődését. A dajka kapcsolata az óvodapedagógussal, mint társsal, fontos minta

18 18

a gyermekek számára, ezért a szóbeli érintkezésünket, kapcsolattartásunkat a

kölcsönös tiszteletadás jellemzi.

Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatában

a pozitív attitűd, és érzelmi töltés kialakítására törekszünk.

A szülőkkel való kapcsolatunkat is ez a szellem hatja át. Velük is

megismertetjük nevelési célkitűzéseinket, és a minőségirányítási rendszerünk

alapján lehetőséget adunk arra, hogy elképzeléseiket, igényeiket közölhessék.

Igyekszünk partnereink elvárásainak eleget tenni, összehangolva azokat

pedagógiai elveinkkel és lehetőségeinkkel.

"Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív

részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen

ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken

keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül

valósul meg.

A feladatrendszer elemei:

1, játék és tanulási tevékenység

2, társas és közösségi tevékenység

3, munkatevékenység

4, szabadidős tevékenység"


" A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő

tevékenysége." Pszichikai sajátossága a feszültségoldás és az örömszerzés. "A

játékban a gyermek kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az

életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket, megoldási módokat

kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti

szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit."


Biztosítjuk a gyermekek számára a mással nem helyettesíthető szabad játékot.

Kiemelt jelentőségű tájékozódó és tapasztalatszerző tevékenység. A

személyiség fejlesztés és az óvodai nevelés legfontosabb, leghatékonyabb

eszköze, mert minden tanulási tartalom megjelenik benne: az ismeret, a

5.1. A fejlesztés tartalma

5.1.1. Játék és tanulási tevékenység

19 19

jártasság és a készség. Eredményeképpen alakulnak a képességek és a

magatartás. Általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek. A játékon keresztül

közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. Ebben a tevékenységben

adják a legtöbb jelzést a személyiségükről, a kortárs kapcsolatok is ebben a

szocializációs térben fejlődnek a legintenzívebben.

A játékban rejlő nevelési lehetőségek azonban csak megfelelő feltételek mellett

biztosíthatók. A játék során nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz

kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is

tevékenységként fogjuk fel.

Alapelvünk, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk

gyermekeinknek az elmélyült játékra. Mi óvodapedagógusok a mindig

rendelkezésre álló, együttműködésre és segítségre kész partner szerepét töltjük

be, akihez bármilyen problémával szívesen fordulhatnak a gyerekek.

Segítségadásnál arra törekszünk, hogy az csak olyan szintű és mértékű legyen,

amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Tudatos jelenlétünkkel

biztosítjuk az indirekt irányítás felelősségét.

A kisgyermek első igazi játszótársa a felnőtt, ezért igen fontosnak tartjuk a

felnőtt és a gyermek közötti kontaktus minőségét. Ez a kapcsolat serkenti őket a

felnőtt utánzására, a minta követésére, a társakkal való együttműködésre.

Amikor a játékfolyamat már kialakult, mi akkor is bevonható társak maradunk,

ha szükséges, segítővé válunk.

Megteremtjük a játék feltételeit:

- Megfelelő hely kialakításával, ami az elmélyült, önfeledt játékhoz

elengedhetetlenül szükséges. A hely kialakításánál gondolunk a gyermekek

életkori mozgásigényének kielégítésére. A csoportszoba berendezése és

elrendezése mobilizálható, a gyermekek igény szerint, folyamatosan

változtathatnak rajta.

- Elegendő idő biztosításával lehetővé tesszük, hogy a reggel megkezdett

játékok egész nap, sőt másnap is folytatódhassanak. Ez igen fontos a játék

kibontakoztatásához, kiteljesedéséhez. Számunkra a délelőtti és a délutáni játék

is egyenértékű, ezt napirendünk is biztosítja.

- Az eszközök sokfélesége sokoldalúan befolyásolja a gyermekek

fejlődését. Gondoskodunk különböző játékra alkalmas anyagokról, félkész és

szimbolikus eszközökről, a kellékek gazdagságáról. Lehetővé tesszük, hogy a

gyermekek kedvelt otthoni játékaikat behozhassák az óvodába.

- Nyugodt, derűs légkörben teremtjük meg az állandóságot és biztonságot

ahhoz, hogy gyermekeink felszabadultan játszanak, tevékenykedjenek.

- Élmények biztosításával teremtjük meg a játék motiváló erejét, hiszen a

gyermekek újra élik ezeket a játékban. Építünk az egyéni élményekre,

ugyanakkor az ingerszegény családi környezetből érkező gyermekek egészséges

személyiség-fejlődése érdekében sok közös óvodai élmény biztosításáról

gondoskodunk.

20 20

- A társválasztás szabadságának megteremtésével ösztönözzük a játszó

csoportok, baráti társaságok, páros baráti kapcsolatok alakulását. Ez magába

foglalja az egyedüllét, a félrehúzódás lehetőségét is.

A gyermekekkel megismertetjük a visszautasítás elfogadható megoldásait, és

tanítjuk őket annak sértődés nélküli elfogadására is. Jót és jól játszani, ez a

gyermek dolga az óvodában. A játék kicsiben maga az élet: az, amit a

kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból, a sok közös

élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több

szempontú megközelítése, és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a

játékfajtákat (gyakorlójáték, bábozás, dramatizálás, szabály, szimbólikus-

szerep-, építő- és konstruáló játék.) A játék lehetőség a gyermekek

szocializációjának fejlesztésére. Olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki bennük a

játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedésüket is

nagymértékben elősegítheti. Pl.: társakkal való együttjátszás kialakulása,

játékon belüli önállóság, kreativitás, a másik gyermek játékának tiszteletben

tartása, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségei, a mások

mozgósításának képessége, az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes

kialakítása.

A játék folyamatos kommunikációs helyzetként is felfogható, s így a beszéd-

fejlesztésben, a kommunikációs és kooperációs készségek fejlesztésében

meghatározó szerepe van. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk játék közben a

pozitív beszéd és társalgási minták megerősítésére. Ügyelünk a

kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás minőségének fejlesztésére. Gyermekeinket a

szándéknyilvánítás udvarias szokásaira neveljük, népszerűsítjük a vitás

kérdések békés megoldását, az egyezkedést. A kultúrált viselkedés

illemszabályainak betartására neveljük és szokatjuk gyermekeinket.

Az óvodapedagógusok feladatai:

- elegendő idő és hely biztosítása a napirenden belül a játék számára

- nyugodt légkör megteremtése az elmélyült játék feltételeként

- a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása

- ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játékhoz

- közös élményszerzési lehetőségek biztosítása a játéktémák bővítése

érdekében

- a gyermeki játék önállóságának tiszteletbetartása

- szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel

- tudatos jelenlétével biztosítja az indirekt irányítás felelősségét

- biztosítja a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.

21 21

Tanulási tevékenység

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A játék a

tanulás legfontosabb színtere. A biztosított feltételek között önkéntelenül,

folyamatosan, örömmel tanulnak a gyermekek, mert számukra örömforrás

kíváncsiságuk kielégítése, valaminek a felfedezése, megértése, valamilyen

probléma-helyzet megoldása és egy adott tevékenység sikeres befejezése. A

tevékenységi vágy ösztönzi őket a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben

minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesznek, azaz tanulnak.

"A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik,

komplex formában jelenik meg."


A nevelési folyamat egésze, valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés

nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A tanulás csupán

része a nevelési folyamatnak.

"Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán

tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap

folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben,

kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezet tevékenységi

formákban és időkeretben valósul meg."

/Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja/

Célunk: a tevékenységek alkalmával kevesebbet, de minőségében és

használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több

érzékszervet igénybevevő közvetlen tapasztalás lehetőségeinek biztosítása és a

gyermekek cselekvő aktivitása mindennél fontosabb, a tanulás feltétele. A

közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú

tapasztalatszerzés központi kérdése a tanulási folyamatnak.

Tevékenységközpontú nevelésünk jól szolgálja a tanulási folyamat fejlődését.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

az utánzásos minta - és modellkövetés magatartás és

viselkedéstanulás (szokások alakítása)

a spontán játékos tapasztalatszerzés

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,

felfedezés

a gyakorlati probléma megoldás

az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység

Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli és éli meg, ezért a tanulás

során is ebből indulunk ki a továbbiakban. A gyermekekhez komplex

22 22

tevékenységek rendszerén keresztül juttatjuk el mindazt, ami számukra a

világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy azok a tapasztalatok, melyeket

óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lesznek az iskolai tanuláshoz

való viszonyukra is. Az óvodában a belső motiváltság kialakítását kezdjük meg

a gyermekben, hogy a tanulás során képesek legyenek az ebből kiinduló

erőfeszítésre. Azt igyekszünk elérni, hogy gyermekeink örömmel és önként

vegyenek részt a tevékenységekben.

Elsődleges célunk: A gyermekek kompetenciájának fejlesztése, melynek során

a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire építünk

A tevékenység formáját számunkra nem a gyermekek életkora, hanem egyéni

fejlettségi szintje, adottságai, személyiségjegyei határozzák meg. Az SNI-s, és

részképesség zavarokkal küzdő gyermekek célirányos fejlesztése és a

kiemelkedő tehetségű gyermekek felismerése és fejlesztése egyaránt feladatunk.

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

- az értelmi képességek fejlesztése (emlékezet, képzelet, gondolkodás)

- a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú

érdeklődésének kielégítése

- lehetőségek kínálása a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol

megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét

- a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása

- a gyermekek önállóságának, akarati tulajdonságainak, kitartásának, pontos-

ágának, feladattudatának fejlesztése

- segítségnyújtás olyan tapasztalatok szerzéséhez, melyben a gyermek saját

teljesítőképességét is megismerheti

- az életkori sajátosságok, képességbeli különbözőségek szem előtt tartása

- a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a

gyermek személyiségének kibontakozását

23 23

A tevékenységközpontú programban "a gyermekkel szemben támasztott két fő

követelmény, hogy tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni."


A másokkal való érintkezés terén feladatunk, hogy megtanítsuk azokat a

kommunikációs formákat, elősegítsük azoknak a képességeknek, készségeknek

kialakulását, amiket a gyermekeknek a mindennapi életben gyakorolniuk

szükséges. Ezáltal lesznek hatékonyabbak cselekedeteikben, és gyorsabban

eligazodnak a napi élet feladatai, problémái között.

Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a kultúrált viselkedés szokásainak

formálására. A köszönés, a bemutatkozás, a megszólítás, a véleménynyilvánítás

társadalmilag elfogadott formáit nagycsoportos kor végére olyan szinten

kívánjuk elsajátíttatni, hogy a gyermekek már gond nélkül tudjanak boldogulni

az iskolában. A kultúrált viselkedés alakításában feladatainkat fokozatosan, és a

biztonságos, bensőséges, mondhatnánk intim légkör keretein belül és

semmiképp nem erőltetve, kényszerítve, követelve valósítjuk meg.

A nem kívánatos viselkedési szokásokat igyekszünk lassan és tapintatosan

leépíteni.

A non verbális kommunikáció kialakítása épp olyan fontos feladtunk, mint a

szavakban történő kommunikáció formálása. A gyermekkel meg kell

tanítanunk, hogy figyeljenek egymás gesztusaira, arckifejezéseire. mert

érzelmeiket ezek fejezik ki legőszintébben.

A fájdalom, öröm, kín stb. kifejeződése leginkább az arcról olvasható le. Ha ezt

a gyerekekkel korán sikerül megtanítanunk, akkor egymáshoz való kapcsolatuk

figyelmessé, tapintatossá, bensőségessé formálódik.

Ezen tulajdonságok alakításával tesszük a gyermekeket alkalmassá arra, hogy

tevékenységeik során a vitás kérdéseket kultúráltan, egymás igényeit, érzéseit

figyelembe véve, saját akaratukat késleltetve tudjanak kooperálni és

kompromisszumot kötni. Nagyon lényegesek ezek a tulajdonságok azért is,

hogy a csoport légköre nyugodt, kiegyensúlyozott legyen, amiben bátran és

zavartalanul végezheti a gyermek azokat a tevékenységeket, amihez kedvet

érez.

A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő

kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír az életre nevelés szempontjából.

A tulajdonságok, a képességek, készségek, a szükségletek olyan rendszerét

kívánjuk formálni, amelynek segítségével a gyermek részvétele a napi életben

egyszerűbbé, könnyebbé válik. Nagyon fontos tehát már az óvodában tudatosan

törekedni a közösségben zajló folyamatokra, a társas kapcsolatok és a közös

tevékenység kibontakoztatására.

5.1.2. Társas, közösségi tevékenység

24 24

"A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik

egyéni akaratukat, ambíciójukat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is

megvalósítani."


Célunk, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek

egyéniségükből kihozni, ugyanakkor arra neveljük őket, hogy - vannak

bizonyos korlátok - nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk egymáshoz,

ahogy mások is alkalmazkodnak hozzánk.

Arra törekszünk, hogy az óvodában minden tevékenység a gyermekek egyéni

örömén túl a közös örömöt is erősítse.

Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül

valósítható meg. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a

komplex tevékenységek rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha

tudatosan igyekszünk azt létrehozni.

A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere is az óvodai

csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás,

hanem a demokratikus partneri viszony a cél. Éppen ezért mindig figyelembe

vesszük a gyerekek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy tőlük is elvárjuk a

szokások és szabályok betartását.

A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a

szabadságra, a nyíltságra és őszinteségre építünk.

Mindehhez csoportunkban még szeretetteljes irányítás is társul, s így tág teret

nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének

kibontakozása irányában.

Nevelőközösségünk belső tartásával, gyermekszeretetével, a felnőttek

kapcsolattartásának, kommunikációjának mintájával is formálni kívánja a

gyermekközösséget.

Az óvodapedagógusok feladata:

- a barátságos óvodába való befogadás, az anyás beszoktatás biztosítása

- kontaktus felvételére alkalmas, biztonságos, nyugodt légkör megteremtése

- lehetőség biztosítása a viselkedési szokások természetes szituációkban és

szimulált játékokban való gyakorlására

- az együttjátszás és az együttes munkavégzés képességeinek formálása,

fejlesztése

- mintaadás a konfliktus kezelésére

- személyes példaadás a demokratikus szabályok betartására

- társak és felnőttek tiszteletére, toleranciára, a különbözőség elfogadására,

tiszteletére való nevelés

25 25

Az életre való felkészítés nélkülözhetetlen eleme a munkatevékenységek

biztosítása, ezek óvodai életünk minden napjában jelen vannak.

Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki és

elsősorban önmagukért, és a közösségért végzik. Ezért sokszor nem is

választható szét a játék és a munkatevékenység, hiszen a munka az óvodás

gyermek számára játékos jellegű.

Ugyanakkor a munka célra irányuló tevékenység is, ami felelősséggel jár.

"Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül

érzékelhető, belátható és átélhető a gyermekek számára."


Ez a folyamatos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő

tényező. Bizonyítja ez azt, hogy a munkajellegű tevékenység sokirányú

fejlesztő-hatást gyakorol gyermekeinkre.

Nevelőtevékenységünk során a munkához való helyes viszony kialakítására

törekszünk. A munkavégzéshez szükséges attitűdök, tulajdonságok ( az

önállóság, az öntevékenység, önállóság, céltudatosság, felelősség) alakításának

fontos lehetősége. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának

eszköze, a saját és mások elismerésének egyik formája.

A különböző munkafajták óvodánkban:

1. Önkiszolgálás, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák.

2. Naposság, a csoport érdekében elvégzett munkák.

3. Alkalomszerű munkák.

4. Évszak szerinti kerti munka, növénygondozás, környezetvédelem.

1. A munkafajták közül kiemelt jelentősséggel bír az önkiszolgálás. a

gyermekek önmagukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés,

étkezés, környezetük rendben tartása - a lehető legkorábban próbálnak önállóan

végezni. Szeretettel tanítgatjuk őket a technikai fogásokra, segítséget adunk,

amíg szükséges, s mindig dicsérjük erőfeszítéseiket és eredményeiket.

A gyermekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül végzik el azokat az

önmagukkal kapcsolatos tevékenységeket, amire képesek. A nagyobbakat,

ügyesebbeket a kisebbek, lemaradók segítésére neveljük.

Kicsi koruktól szoktatjuk őket környezetük rendjének óvására, tanítgatjuk a

rendrakásra, neveljük az esztétikus környezet alakítására.

2. A naposság, a másokért végzett munkatevékenység közösségi megbízás,

feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel.

Fontosnak véljük, hogy a gyermekek önállósággal és felelősséggel végezzék el

feladataikat, fokozatosan bővüljenek tennivalóik. Legyenek képesek arra, hogy

munkájukat megosszák, tudjanak együttműködni.

5.1.3 Munkatevékenység

26 26

Étkezésnél esztétikusan terítenek, evés után segítenek az asztalok letörlésében,

terítők összehajtásában, a morzsa összeseprésében.

Meglocsolják a szobanövényeket, játékelrakás után megigazítják a polcon a

játékokat esztétikusságra törekedve.

Vigyáznak az öltöző és a mosdó rendjére.

Az óvodapedagógusok döntenek az uralkodó szokás - és normarendszer

kialakításáról.

3. Az alkalomszerű munkák egy része időről-időre ismétlődik, más része pedig

esetleges.

Gyermekeinket arra neveljük, hogy lehetőleg önállóan is vegyék észre, hogy

környezetükben mire van szükség.

Vigyázzanak a terem és a környezetük rendjére, tegyék helyére a kallódó

tárgyakat, szükségtelen játékokat, eszközöket. Bevonjuk őket a játéktisztításba

(pl. babafürdetés, építőkocka mosás), együtt élvezve a munka és a tisztaság

örömét.

Részt vesznek a csoport szoba átrendezésében, ötleteiket igyekszünk

hasznosítani.

Az ünnepi készülődést, ajándékkészítést, teremdíszítést,

süteménykészítést, ünnepi terítést mindig együtt végezzük, a lázas

készülődésben mindenről közösen döntünk, közösen munkálkodunk és közös az

örömünk is.

Egyéni megbízatásoknak is eleget tesznek, és olyan alkalmi

megbízatásokat is adunk, ami otthoni előkészületeket igényel. Így a családokat

is bevonjuk a közös munka felelősségébe, s velük is osztozunk a jól végzett

munka örömében.

4. Évszakonként más és más feladatokat kell elvégeznünk a veteményeskertben,

az élősarokban, az óvoda udvarán. A növények ápolása, udvarunk szépítése

folyamatos, így a környezet megóvása, a környezetünk szeretetére nevelés, a

környezetvédelem is az.

Veteményeskertünkben lehetőség van zöldségek és virágok ültetésére, azok

gondozására (locsolás, kapálás, betakarítás).

Az élősarokban is folyamatos az évszaknak megfelelő termésgyűjtés, zöldség -

gyümölcskóstolgatás, csiráztatás, hajtatás, a szobai növények ápolása.

Udvarunkon segítenek a füves kert, a járda tisztántartásában. Ősszel falevelet,

diót gyűjtenek, tavasszal figyeljük az ébredő természetet, nyáron leszüreteljük a

meggyet, barackot.

Télen rendszeresen etetjük az éhes madarakat az óvoda udvarán és környékén.

A környezetvédelmi nevelésünk által arra tanítjuk a gyermekeket, hogy

óvják, védjék és szeressék a természetet. Ápolják és gondozzák a növényeket,

állatokat, védjék környezetüket a szennyezéstől.

Minden apró élőlénynek joga van az élethez, arra hangoljuk gyermekeinket,

hogy aktív részesei legyenek a Föld megóvásának.

27 27

Fontos a tevékenységek közös vonásaként kiemelnünk, hogy mindezek

tényleges munkavégzését, azaz tényleges tevékenykedtetést jelentenek az

óvodánkban.

Fontos ez azért is, mert egybe esik nevelési céljainkkal, a munkatevékenységek

által és a tevékenységeken keresztül az életre való felkészítést és a teljes

gyermeki személyiség fejlesztését segítjük elő. A munkatevékenységek segítik a

gyermekek közti társas kapcsolatok alakulását, bensőségessé válását, általa

kialakul a felelősségérzet, a kötelességtudat, de fejlődik a kitartás és az

önértékelés is.

Óvodánkban törekszünk arra, hogy minden olyan munkát elvégezhessenek a

gyermekek, amihez kedvük van, ha testi épségük veszélyeztetése nélkül

képesek azt megvalósítani.

A gyermekek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását,

érdeklődését tudatosan felhasználjuk nevelési céljaink megvalósítása

érdekében. Ügyelünk arra, hogy túl nehéz feladatokkal ne szegjük kedvét a

gyermekeknek. Igyekszünk elérni, hogy éppen úgy élvezzék a

munkatevékenységeket, ahogy a játékot, hogy a munka soha ne legyen a

gyermekre nézve kötelező feladat, hanem önállóan választható legyen a

felkínált lehetőségek közül.

Célunk, hogy a csoport számára magától értetődő és természetes dologgá

váljon, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges, és mindenki a kedvének,

egyéniségének, képességeinek megfelelő munkát végezheti. Bármely

munkatevékenység végzése közben a gyermekek megfigyeléseket végeznek,

tapasztalatokat, ismereteket szereznek az őket körülvevő tárgyi világról és

társadalmi, természeti környezetről.

A munkavégzés rendszeres és folyamatos tevékenységként épül az óvodai

mindennapokba.

Ügyelünk arra, hogy a munkavégzéshez lehetőleg elegendő mennyiségben és

minőségben álljanak az eszközök gyermekeink rendelkezésére. A

munkaeszközök használatának tanításában a felnőttek modellül szolgálnak.

Munkavégzés közben megalapozódnak a készségek, mint pl.: manuális

tevékenység, finom motorikus mozgás fejlesztése a munkatevékenységek során.

A munka megosztása során a gyermekek megtanulnak önállóan dönteni,

egyezkedni.

A munkatevékenységek közben is folyamatos a kommunikációs készségek

fejlesztése.

A munkatevékenységek által tehát kialakulnak a munkavégzés és a

munkaszervezés képességének alapjai, fejlődik kitartásuk, felelősségérzetük,

önértékelésük.

Az óvodapedagógus feladatai:

- a lehetőségek megteremtése arra, hogy a gyermekek önkéntesen, önállóan

kedvük és képességük szerint elvégezhessék az önmagukkal kapcsolatos

önkiszolgáló tevékenységeket

28 28

- a munkatevékenységekhez szükséges munkaeszközök folyamatos biztosítása

- megfelelő idő, hely és lehetőség a munkára

- mintaadás az eszközök használatára és a közös munkában illő viselkedés-

mintákra (kérés, megköszönés, egyezkedés)

- fokozatosság betartása a gyermekek egyéni fejlesztésének figyelembe

vételével

- sikerélményhez juttatás a munka örömének megéreztetése

- ösztönző, megerősítő hatású pozitív értékelés alkalmazása

- a család figyelmének ráirányítása az otthoni munkalehetőségek

észrevételére, egyéni megbízatások adására.

A szabadidő olyan elfoglaltságok együttese, amelyet az egyén szabadon,

kedvére űzhet, pihenés, szórakozás vagy önfejlesztés céljából. A szabadidős

tevékenység az óvodában a kultúra, a művelődés és szórakozás teljes vertikumát

áthatja.

A szabadidő négy funkciója: lazítás, szórakozás, fejlődés és a kapcsolatok

bővítése. A szabadidőben a gyermekek baráti kapcsolatokat alakítanak,

lehetőségeiket megismerhetik, megmérhetik önmagukat más személyek

elfogadásának tükrében.

A szabadidős tevékenység igazi tartalma: a szabad választás a felkínált idő

felhasználási lehetőségek között. A döntés igen lényeges a gyermekek számára

az életre nevelés szempontjából.

Tudjuk azt, hogy a gyermekek eleinte nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak

választani a sokféle tevékenység közül. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk,

hogyha hozzászoknak a tartósan önállótlan helyzethez, nem lesznek képesek

belülről önmaguk által irányított emberré válni. Ennek gyakorlására adjuk meg

a lehetőséget a szabadidős tevékenységek biztosításával, hogy megtanulhassák,

hogyan gazdálkodjanak az önmaguk számára felszabaduló, rendelkezésre álló

idővel.

Nevelő személyiségünk garancia arra, hogy a felkínált lehetőségek bőségében a

gyermekek ne váljanak kapkodóvá.

A szabadidős tevékenység kedvező hatásához gyermekeink az óvodában jól

átgondolt szervezéssel, de a spontaneitás teljességének érzetével jutnak el.

Változatos lehetőséget kínálnak a környezeti nevelés tartalmú szabadidős

tevékenységek, ezek közül kiemelkednek a városban tett séták. A gyerekekkel

együtt a játszótéren túl sorra járjuk és megcsodáljuk városunk nevezetességeit:

fürdőt, könyvtárat, múzeumot.

Élménygazdagítók azok a séták is, amikor egy-egy családhoz látogatunk el, ahol

részt veszünk a szőlő és diószüretben, megfigyeljük a kerti munkát, természetes

környezetben a háziállatokat.

5.1.4. Szabadidős tevékenység

29 29

Az anyanyelv ápolására, beszédfejlesztésre, a célrendszerünkben

megfogalmazott kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztésére is

bőven kínálunk lehetőséget a szabadidő során. Délelőtt és délután is

félrevonulunk az érdeklődőkkel mesélni, könyvet nézegetni. Bábelőadásokat

tartunk, eljátsszuk a kedvenc meséket. Ezt sok-sok drámajáték előzi meg, lazító

és bizalomjátékok, ön- és csoportismereti játékok, , fantázia-fejlesztő játékok.

Megismerjük és társaikkal is megismertetjük gyermekeink kedvenc otthoni

szabadidős tevékenységét, hobbiját. Segítjük ezek gyakorlását az óvodában is.

pl.: szalvétagyűjtés, kinderjáték kiállítás, képeslap gyűjtés stb.

Matematikai tartalmú szabadidős tevékenységeket is kínálunk számukra,

ezek főleg szabályjátékok és asztali társasjátékok ( kockázás, dominózás,

kártyázás).

Az ének-zenei képességek, készségek is észrevétlenül fejlődhetnek a

szabadidő során. Sokszor hallgatunk zenét, halkan egy kedves sarokba

behúzódva. Ezek lehetnek a gyermekek kedvenc - esetleg otthonról hozott CD-i

is, de igényes népzenei, műzenei alkotások is. Dalos körjátékok játszására,

körtáncra, népi elemeket tartalmazó tánclépések elsajátítására is kínálunk

lehetőséget. (Így tedd rá!)

Az ábrázolás és kézimunka tevékenységekre is minden nap kínálunk

lehetőséget (délelőtt, délután és az udvaron is). Barkácsolunk a közösen gyűjtött

termésekből, anyagokból. Az ügyesek elleshetik a papírhajtogatás technikáját,

bepillanthatnak a népi kismesterségek csodáiba, szőhetnek, gyöngyöt fűzhetnek.

Mozgásfejlesztő szabadidős tevékenységre az udvaron és a

tornatermünkben egyaránt lehetőségünk van. Odabent főleg a zenés torna

varázsolja el a gyermekeket, bármikor szívesen mozognak ritmusra. Az udvaron

akadálypályák készítésére, futóbiciklizésre, kerékpározásra, versenyjáték

délelőtt vagy délutánokra is van lehetőség, hiszen tágasak a terek. Bőven

kínálunk lehetőséget aktív mozgásra, szabad mozgásra egyaránt.

Városunk rendkívüli adottságát is kihasználjuk, Hajdúszoboszló híres

fürdőváros, kínálja az egyik legegészségesebb sport, az úszás lehetőségét.

Óvodás gyermekeinknél a játékos vízhez szoktatás a cél, ezt nagycsoportosaink

számára évente kétszer 10 alkalommal valósítjuk meg.

Az ünnepek előtt igen lázas készülődés folyik a csoportban. Szabad

időben folyamatosan díszítgetjük, csinosítjuk a csoportszobát. Meglepetéseket,

ajándékokat készítünk heteken át, közben énekelünk, mesélgetünk, sokat

nevetünk. A karácsonyi mézes sütése (az óvodában gyűjtött dióval), a farsangi

fánk készítése, az anyák napi sütemények készítése mind-mind olyan közös

szabadidőtöltés, ami egész életre nyomot hagy, kedves emlékként marad meg

óvodásainkban.

A szabadidős tevékenység lényeges eleme, hogy a szabad választási lehetőség

jól szolgálja nevelési célkitűzéseinket, a kommunikáció és a kooperáció

fejlesztését. Lehetőségük nyílik e képességük gyakorlására az egész nap

folyamán.

30 30


- a gyermekek kiemelkedő részképességeinek megismerése, egyéni

érdeklődésük, kedvenc időtöltésük feltérképezése

- a családok szabadidős tevékenységének megismerése

- szabadidős tevékenységek széleskörű lehetőségének biztosítása

- a gyermekek erőfeszítéseinek elismerése, pozitív megerősítése,

sikerélményhez juttatása

- átjárhatóság lehetőségeinek biztosítása a csoportszobákban és az udvaron

egyaránt

- felelősségvállalás minden gyermekért, a más csoportból érdeklődő

gyermekek biztonságának, részvételének, élményeinek biztosítása.

- A mozgásfejlesztő játékszereinket folyamatosan bővítjük. A

csoportszobában a gyermekek önként, szabadon választhatnak a

mozgásfejlesztő játékokból.

6. A komplex tevékenységek rendszere

A komplex tevékenységek lényege

a., Komplex rendszereket, folyamatokat dolgoznak fel

óvodás gyermek szintjén.

b., A tevékenységeket probléma centrikusság és egy-egy

vezető szempont megléte jellemzi.

c., A tevékenységek során tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott

problémákhoz tartozó ismereteket.

A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek

környezetével való érintkezésének, gondolkodásának és önkifejezésének legfőbb

eszköze. A kommunikáció által erősödik biztonságérzete, gazdagodnak

ismeretei, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája, kapcsolatai a társakkal

és felnőttekkel egyaránt.

"Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat

egészében jelen van."


6.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek.

6.1.1 Anyanyelv

31 31

Óvodai nevelésünk cél és feladatrendszerének középpontjában a kommunikáció

és a kooperáció áll. Ez is indokolja, hogy intézményünkben az anyanyelvi

nevelés különös hangsúlyt kap, hiszen az anyanyelv a legfontosabb eszköze a

szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak.

Figyelembe véve, hogy az óvoda fejlesztési feladatainak a család, a környezet

megismeréséből kell kiindulni, megfigyeléseink abban erősítettek meg minket,

hogy óvodánkban e terület további fejlesztésére nagy hangsúlyt kell

fektetnünk. Nyelvi, irodalmi kommunikációs programunk sajátságos

feldolgozásával, rendszerével igen jól szolgálja anyanyelvi nevelésünket.

32

Anyanyelvi kommunikációs program részterületei

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

––

I Beszéd technika II .Szóbeli szövegalkotás III. Nem verbális IV. Illem

kommunikáció

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

––

1., légzés Sémákra alkotott Nem sémákra alkotott 1., tekintet Felnőttekkel,

gyermekekkel

2., hangadás beszéd beszéd 2., mimika kapcsolatos

illemszabályok

3., artikuláció 3., testtartás alkalmazása

4., időtartam Kapcsolatfel- Szándék- 1., elbeszélés 4., térköz

5., gyorsaság vételi szöveg- nyilvání- 2., mese 5., külső meg- 1.idegenekkel

szemben

6., hangsúlyozás tipusok tás 3., leírás jelenítés

7., hanglejtés 1., köszönés 1., kérdés 6., gesztusuk 2. ismerősökkel

8., hangerő 2., megszólítás 2., tudakozó-

3., bemutatkozás dás

3., vélemény-

nyílvánítás

33

A beszédtechnika fejlesztésén belül:

- légző gyakorlatokat végzünk (eszközök nélkül, eszközzel, szöveggel) melyek

elősegítik a beszédlégzés kialakulását.

- artikulációs gyakorlatokkal erősítjük a beszédszerveket (ajak, nyelv)

elősegítjük a szép artikulációt

- hangerő, hangszín, hangsúlygyakorlatok segítik a szép, hangsúlyos magyar

beszéd formálódását

- gyorsasági és időtartam-gyakorlatokkal javítjuk a különböző beszédtechnikai

hibákat, mint pl.: a leppegés, motyogás.

Mindig az adott fejlesztési cél alapján választjuk meg a tevékenységek formáját,

egyénileg, kis csoportokban, esetleg csoportos formában játszunk,

tevékenykedünk.

A szóbeli szövegalkotás fejlesztésén belül egyaránt fontosnak ítéljük a

sémákra és nem sémákra alkotott beszédet. A bemutatkozás, köszönés és kérés,

tudakozódás, véleménynyilvánítás gyakorlásával az óvodai érintkezés formáin

túl a külső világgal, környezettel való érintkezést is elsajátíttatjuk, ami

véleményünk szerint igen fontos szocializációs funkció. Így magabiztosabbá

válnak gyermekeink kapcsolatfelvételkor, új helyzetekben és környezetben,

megkönnyítjük beilleszkedésüket az iskolába. A nem sémákra alkotott beszéd

fejlesztésekor a leírás (tárgyról, képről, személyről) elbeszélés és mesealkotás

gyakorlására alkalmazott játékainkkal összefüggő beszédre, önálló

szövegalkotásra serkentjük gyermekeinket.

Mivel a kommunikáció minden esetben két síkon zajlik, a verbális

eszközök fejlesztése mellett igen fontosnak ítéljük a nem verbális eszközök

fejlesztését is.

Anyanyelvi programunk harmadik alappillére tehát a metakommunikáció, ami

magába foglalja a tekintet, a mimika, testtartás, térközszabályzás, külső

megjelenés és gesztus játékos fejlesztését. Igen jelentős az érzelmi nevelés

szempontjából, hogy a kifejező beszéd mellett megtanulják kifejezni

érzelmeiket és mások érzelmi kódját megfejtik. Olvasnak egymás arcáról,

testbeszédéből, felismerik a szeretetet, haragot, örömöt, bánatot, félelmet s e

szerint közelednek egymáshoz. E játékok hatékonyan fejlesztik gyermekeink

kapcsolattartásának minőségét, így az egész csoport atmoszférájának pozitív

irányú formálását is.

Az illem fejlesztése hangsúlyos helyet foglal el nevelésünkben.

Igyekszünk elérni, hogy gyermekeink természetesen használják az udvariasság

nyelvi formáit (kérem, köszönöm, légy szíves). Épp ilyen fontos, hogy az

udvariasság nem nyelvi formái is meggyökerezzenek bennük, így elutasítjuk a

durvaságot (nyelvi síkon is), a tettlegességet, egymás segítésére, szeretetére,

óvására neveljük gyermekeinket. Ennek kialakulásához biztos szokás és

normarendszert kell nyújtanunk és kialakítanunk.

34 34

Anyanyelvi nevelésünk fontos eszköze a drámajáték. Óvodapedagógusaink

folyamatosan keresik annak lehetőségét, hogy továbbképzésen gyarapítsák

tudásukat, átadják egymásnak elméleti és gyakorlati tapasztalataikat,

ismereteiket.

Alkalmazott drámajátékok köre:

- érzékszervi finomítást (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás) segítő játékok

- emlék- és fantáziajátékok

- ügyességi játékok

- a térhasználat, tájékozódás segítésére alkalmas drámajátékok

- utánzójátékok alapfokon

- lazítás és feszítés (relaxációs gyakorlatok)

- légzés, hangadás, kiejtésgyakorlatok

- koncentrációs játékok

- kapcsolatteremtés és bizalomjátékok (kontaktusgyakorlat, kapcsolatteremtés

zenére, vakjátékok)

- üzenetek szavak nélkül (arcjáték, tekintet, gesztusok, testtartás,

távolságtartó, rejtett üzenetek)

- összetett kommunikációs játékok

- közös dramatizálás

A jól alkalmazott dramatikus nevelés elősegíti gyermekeink ön- és társ

ismeretének gazdagodását, a közösségben, társaikért tenni akaró aktivitásuk

serkentését. Fejlődik önállóságuk, alkotóképességük, javul testi és térbeli

biztonságuk.

A drámajáték során mozgásuk ügyesedik, beszédük szebbé, tisztábbá,

kifejezőbbé válik. Fejlődik szociális és esztétikai érzékenységük, erősödik

empátiás képességük.

A drámajáték gazdagítja nevelő munkánkat és a szabadidő hasznos eltöltését;

színesebbé, intenzívebbé teszi a komplex foglalkozásokat. Viselkedésükben

magabiztosságot nyújt a gyermekeknek, könnyebbé teszi számukra a kapcsolat-

teremtést, kitűnő eszköz tehát a kommunikáció és kooperáció fejlesztésére

programunkban. A drámajáték és a különböző anyanyelvi játékok gyakorlására

folyamatosan találunk lehetőséget:

- az egész nap folyamán kihasználjuk a spontán kommunikációs lehetőségeket

- beépítjük ezeket a komplex tevékenységek rendszerébe

- szervezünk olyan tevékenységeket (pl.: beszélgető kör), ahol kifejezetten a

kommunikációs képességfejlesztés a célunk.

A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel

egybekötve van értelme, tehát az élmények biztosítása, a változatos

tevékenykedtetés az anyanyelvi nevelésünknek is fontos feltétele.

35 35

Nevelői attitűdünket érdeklődés, türelem jellemzi, lehetőséget biztosítunk arra,

hogy nyugodt légkörben, ésszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen

arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Óvodánk tevékenységgel gazdag élete, a

kellemes nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés

fejlesztését. Semmiféle türelmetlenség, a gyermekek korlátozása nem

megengedhető e szempontból, s ilyen körülmények között gyermekeink

szívesen beszélgetnek élményeikről, tapasztalataikról, kíváncsiság, érdeklődés

jellemzi őket.

A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a

kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógusok

ügyeljenek beszédstílusukra, érthetően, egyszerűen és választékosan

beszéljenek, törekedjenek a kiejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő

alkalmazására. Figyelünk arra, hogy gyermekeink lehetőleg választ kapjanak

kérdéseikre. Dicsérjük és biztatjuk a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket

a beszédre. Folyamatosan figyelemmel kísérjük gyermekeink beszédkészségét,

szükség esetén szakember segítségét kérjük.

A mesék, versek napról napra hangsúlyosan vannak jelen életünkben, nem

múlhat el egyetlen nap sem mese nélkül. Folyamatosan biztatjuk a gyermekeket

az önálló mesélésre is. Bábozással, dramatizálással keltjük életre kedvenc

történeteiket, figyelembe véve a gyermekek ötleteit, elképzeléseit. Mindehhez

biztosítjuk a feltételeket is. Óvodánkban gazdag könyvtár, nyelvi és drámajáték

eszköztár áll rendelkezésre a fejlesztés szolgálatában.

Az óvodapedagógusok feladata az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:

- beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör biztosítása

- élményszerzés lehetőségeinek megteremtése

- a beszédöröm biztosítása gyermekeink számára

- képessé tenni a gyermekeket egymás meghallgatására

- szókincsük folyamatos bővítése

- a gyermekek beszédkészségének folyamatos mérése, tervszerű, tudatos

fejlesztése

- példaértékű verbális és nem verbális modell nyújtása a gyermekek és

felnőttek számára

- a kreativitás fejlesztése.

Programunk az ismerettartalmak komplex közvetítésére kívánja a hangsúlyt

helyezni, felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is

hangsúlyozza.

"Az óvodában a matematika tanulás több formája valósulhat meg:

- utánzásos, minta-modellkövető

6.1.2 Matematika

36 36

- spontán, játékos tapasztalatszerzés, az óvodapedagógus által irányított

megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés

- gyakorlati problémafelvetés és problémamegoldás

- a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok

- az óvónő által kezdeményezett tevékenységek.

A gyermek már óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi

összetevőire, érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé."


Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai

ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek

egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel.

A tevékenységek végzése rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol

természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A

gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái,

természetes napi szituációkban megfigyelhető. Tevékenykedés közben a

megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, tapasztalás,

megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül

megvalósítható. A matematikai nevelés tartalma szoros kapcsolatban áll az

életre neveléssel. A környezet tevékeny megismerése során is birtokába jut a

gyermek olyan matematikai tartalmú tapasztalatoknak, amely nem szűkül le az

ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,

természetes és szimulált környezetben, kiránduláson és az óvónő által

kezdeményezett foglalkozásokon valósul meg. Feltétele a gyermekek aktivitása,

a környezetben a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségeinek

biztosítása.

A munkajellegű tevékenységek, a közös együttlétek, társas szükségleteik

kielégítése közben olyan tulajdonságaik erősödnek, amelyek fokozzák a

matematikai neveltségi szintet is, mint például az önfegyelem, kitartás,

feladattudat, szabálytudat, önállóság és akarat fejlődése. Az együttérzés, az

önzetlenség, a mások iránti figyelmesség, a segítőkészség, az én tudat erősítése,

a mások elfogadásának gyakorlása egyrészt alapfeltétele, ugyanakkor

követelménye is a matematikai nevelésnek. Nevelésünk során keressük a

matematikai lehetőséget a különböző tevékenységekben.

A játék, vers, mese, az ének-zene, énekes játékok, rajzolás, mintázás,

kézimunka és mozgásos feladatok közben a gyermekeknek lehetőségük nyílik

arra, hogy környezetüket ne részleteiben, hanem komplexitásában érzékeljék.

Így az említett tevékenységek hangulata összefonódva, egymást áthatva

jelennek meg, köztük a matematika is.

A komplex tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen

megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét

szélesítjük és mélyítjük, rögzítjük. Az óvodapedagógusok játékos módszerekkel

olyan szituációkat teremtenek, amelyben a gyerekek kedvvel vesznek részt, s

így az önként vállalt tevékenységgé válik számukra.

Foglalkozásra javasolt témák:

37 37

- minőségi eltérések megfigyeltetése

- mennyiségi eltérések megfigyeltetése

- tő és sorszámolás

- azonosság, egyenlőség, különbözősségek megfigyelése

- becslések, mérések

- vonalak megfigyeltetése

- térbeli tájékozódás

Programunkban a hangsúly a részképességek fejlesztésén, a stimuláló tárgyi

feltételeken, az óvdapedagógussal folytatott adekvát interakción és

kommunikáción van.

Meghatározó elem a pedagógus személyisége, játékos varázsa, humora,

könnyedsége, hitelessége, módszertani kultúráltsága.


- olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek

érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra

matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését

- a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire való támaszkodás

- a matematikai képességek játékos fejlesztése.

"1. A tevékenységközpontú programunk célja az, hogy a gyermeknek segítséget

nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében."


2. A teljes gyermeki személyiségfejlődésben egyik meghatározó tevékenységi

forma a külső világ tevékeny megismerése is, mert az effajta tevékenységek is

az aktív személyiség megnyilvánulásai, a gyermek szükségleteinek kielégítője,

amely kapocs a belső világ és a külső környezet között. A természeti - emberi, -

tárgyi környezet megismerésében "főszerepet" kap a sokszínű tevékenység,

hiszen ezáltal biztosítjuk a saját élményű tapasztalatszerzést.

3. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a

tapasztalatszerzésre építünk. Tapasztalatszerzéseink mindig a valódi

környezetben, legtöbb esetben a szabad természetben, vagy az óvodánk közeli

illetve távolabbi környezetében, s az óvodánk udvarán zajlanak.

Óvodapedagógusaink tudatos tervezőmunkájuk során feltérképezik az adott

témakörhöz kapcsolódó programkínálatot, és megszervezik a pedagógiai

foglalkozásokat. A szülők támogatják ezen programok megvalósulását. A

6.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző tevékenységek

6.2.1. Külső világ tevékeny megismerése (Természet - társadalom – ember)

38 38

gyermekeknek így közvetlenül lehetőségük nyílik a megtapasztalásra, új

ismeretek szerzésére.

Erich Froom is így fogalmaz:

"Ha a gyermeket a valóságba akarjuk belevezetni, akkor helyezzük is bele". Így

számunkra is az ismeret és tapasztalatszerzés forrása maga a természet.

"Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermekekkel azt a természeti

környezetet melyben élnek, és felhívni a figyelmüket annak értékeire,

szépségeire. A fák, virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet jelentenek

számukra, a séták, kirándulások, az óvoda udvarán, kertjében, az élősarokban

végezhető kísérletek, különböző tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget

kínálnak a gyermekeknek."


A nevelésünket célszerűen úgy szervezzük, hogy a gyermekek nap mint nap a

tevékenységrendszeren belül tapasztalják, hogy a környezet és a természet-

védelem életük szerves részét képezi. Szükséges, hogy érzelmileg kötődjenek

hozzá, s ha megismerték a természetet megszeretik, megtanulnak harmóniában

élni vele, s vigyáznak rá.

"A természetet szeretni csak akkor lehet, ha ismeri is az ember." /Erich Froom/

A természet szeretete mellett formálódik a mások (társak, felnőttek, idősek)

iránti tisztelet, szeretet is. S a kapcsolatok kialakítása, ápolása valamint az

együttélés normái, szokásai biztosítják a személyiségük fejlődését. A természet

és társadalmi valóság megismerése útján fejlődik a gyermekek ítélőképessége, s

természetes viselkedési formájukká válik a más felfogással szembeni tolerancia.

Lehetőségük nyílik az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmuk növelésére.

A tervező munkánkban továbbra is a legfontosabb rendező elv, hogy az

aktuális természeti változásokból, az évszakokból indulunk ki.

Ennek függvényében tervezzük a gyermeki tevékenységeket, a napirendet, a

heti rendet. Az évszakok adják a keretet a társadalmi és természeti témák

többségének.

A környezeti témák megközelítésében, elemzésében törekszünk a minél több

érzékszervvel történő tapasztalatszerzésre, a komplexitásra, a tevékenységekre

épülő ismeretszerzésre, figyelembe véve a gyermekek egyéni élményeit,

tapasztalatait, ismereteit.

A környezeti témák meghatározzák a helyszíneket:

1. Csoportszoba (pl.: kísérletezés, hajtatás, szimulációs játék stb.)

2. Óvodakert (pl.. veteményezés, kertgondozás, stb.)

3. Valóságos helyszínek (könyvtár, múzeum, posta, orvos, piac, kertészet,

gazdaház, közlekedés, stb.)

4. A város nevezetességei (gyógyfürdő, főtér, középületek, templomok,

történelmi nevezetességek, szobrok, üdülőövezet), ezekre a helyszínekre séták,

kirándulások alkalmával juttatjuk el a gyermekeket. A város távolabbi részén

élő gyermekeink számára fontos, hogy ne csak a lakóhelyük, óvodájuk közeli

39 39

környékét ismerjék meg, hanem legyen tapasztalatuk a távolabbi környezetük

értékeiről is, mert célunk a tágabb környezet megszerettetése, a hozzáfűződő

pozitív érzelmek kialakítása, s a biztonságos eligazodás a környezetükben. A

gyermekek azokat a tapasztalatokat, amelyeket a családból, óvodából, tágabb

környezetükből merítenek játékukban felhasználják, újrajátsszák, átélik és

egyéb tevékenységekben is alkalmazzák. Az újrajátszás lehetőséget ad a

gyermekekben a feszültségek oldására és erősíti a szocializálódást, a

társadalomba való későbbi bekapcsolódást.

Úgy gondoljuk, hogy gyermekeinket szükséges megismertetnünk földünk

távolabb lévő tájaival, embereivel, növényeivel és állataival is. Ennek

érdekében sok (a természetet, élővilágot bemutató) könyvet gyűjtöttünk össze

óvodánkban és a csoportszobákban. Alkalmanként közösen megnézünk egy-egy

ilyen tartalmú filmet, támaszkodunk azokra az élményekre is, amit otthonról

hoznak a gyerekek, hiszen sok érdekes természeti filmet látnak a televízióban.

Így ismereteket szerzünk a sivatagok, őserdők, hegyek, tengerek, jég borította

tájak élővilágáról.

Az érdeklődő nagyok megkülönböztetik az emlősöket, madarakat, hüllőket,

rovarokat, lakóhelyük és életmódjuk szerint is képesek osztályozni őket.

Felébred bennük a távoli tájak megismerésének vágya, s a kíváncsiság

folyamatos ismeretszerzésre sarkallja őket.

A környezet tevékeny megismerése közben is hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi

kommunikációs programunk megvalósítására. Az egyéni felfedezések, a

rácsodálkozások, az összefüggések észrevétele a tulajdonságok

megfogalmazása, a leírások, a vizsgálódások stb., mind-mind a gyermeki

beszéd, a gyermeki kérdések gyakorlásának forrásai. A gyermekek önálló

véleménynyilvánítása, az eltérő vélemények elfogadása, tolerálása, az

ítélőképességük, az adott helyzethez való alkalmazkodás és a helyzetekhez illő

viselkedési formák alakítása is hozzájárul a kommunikációs képességük

fejlesztéséhez.

A csoport gazdag tevékenykedtetésben (pl.: befőzés, salátakészítés, kiemelkedő

élősarok, kert és udvargondozás stb.). igen gyakori séta és

kirándulásszervezésben, túrázásban.


- az épített és természeti környezet védelmére, óvására nevelés

- az óvoda szűkebb és tágabb környezetének feltérképezése, konkrét

természeti és társadalmi környezeti lehetőségek számba vétele

- biztosítja a lehetőséget a szülőföld, a hazai táj, a helyi hagyományok,

megismerésére, megszerettetésére, védelmére

- az óvodapedagógus modell szerepe, attitűdje, a környezethez való pozitív

viszonyulása

- minél több közös élménygyűjtés lehetőségének biztosítása saját természeti és

lakó környezetünkből

40 40

- lehetőségek és eszközök biztosítása (nagyító, távcső stb.) a természetben

való folyamatos tevékenykedéshez

- a beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör megteremtése, a beszédöröm

biztosítása, szókincsbővítés, a beszédmegértés fejlesztése

- megfelelő ismerethordozók biztosítása a tőlünk távollevő tájak, emberek,

növények és állatok megismeréséhez.

A művészet ismeretét, az egyetemes emberi kultúra megismerését már óvodás

korban alapozzuk.

Óvodapedagógusaink mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a

kicsiket a világ szépségeivel. Törekszünk arra, hogy esztétikus, egyszerű,

nyugalmat sugárzó környezet vegye körül a gyermekeket. Szépen berendezett

csoportszobával, az óvoda esztétikusságával és harmóniájával hatást

gyakorolunk gyermekeinkre és a családokra is. Nevelőmunkánkban a művészeti

nevelés mindennek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ehhez

oldott légkört biztosítunk, mely alapja kreativitásuk kibontakoztatásának.

Szeretetteljes kapcsolatot teremtünk gyermekeinkkel, mely feltétel nélküli

kooperációs és kommunikációs együttműködést jelent felnőtt és gyermek

között. Ösztönözzük őket önálló kezdeményezésre, gondolataik, érzéseik,

ötleteik fejlesztésére, újraalkotására. Kreativitásuk megnyilvánulásának

lehetőségét a nagy mozgás és szabadságtérrel, valamint megfelelő eszközökkel

biztosítjuk.

A tevékenységközpontúság itt is meghatározó. A művészeti tevékenységek

fogalma rendkívül összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a

környezet esztétikáján túl a mese - vers, dramatizálás, bábozás, a vizuális

tevékenységek, az ének-zene.

Vers -mese, dramatizálás, bábozás

Csoportunkban minden nap többször is mesélünk, sort kerítünk rá délelőtt és

délután is kezdeményezésszerűen vagy a gyerekek kívánságára, s elalvás előtt

naponta. Folyamatosan bíztatjuk gyermekeinket az önálló mesemondásra.

Tesszük ezt azért, mert a mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít,

erkölcsi kapcsolata van, belső indulati tartalmakat közvetít. Belső képteremtésre

ösztönzi a gyermekeket, oldja szorongásukat, esztétikai élményt nyújt

számukra. Irodalmi nevelésről akkor beszélünk, ha a mese és vers élmény a

kisgyermek számára, szeretik és kérik a mesét, örömet okoz nekik, várják az

újabb és újabb élményt.

Ehhez olyan varázslatos hangulat és előadásmód szükséges, amit ily módon

soha máskor nem tapasztalnak gyermekeink. Csoportunkban kialakítjuk a

mesesarkot, ahol alkalmanként halk zenével fokozzuk a mesevárás hangulatát.

6.2.2. Művészeti tevékenységek

41 41

Alvás előtti mesemondáskor is törekszünk a mély lelki kontaktusra, amit

gyakori tekintetváltással, hangulatos előadásmóddal, kifejező arc és

hangjátékkal próbálunk biztosítani.

A gyermek kezdetben befogadó, az óvodapedagógus az előadó, s mivel az

irodalom közege a nyelv, igen lényeges, hogy nyelvileg tiszta, esztétikailag

értékes mesét és verset halljanak tőlünk.

Mese - vers gyűjteményeink anyaga változatos - figyelembe véve a gyermekek

életkori sajátosságait-, gerincét a népmesekincs megismerése adja. A magyar

népmesék mellett megtalálhatók az Andersen és Grimm mesék - mint a

világirodalom értékes, gyermekek számára írt művei -, a Móra Ferenc mesék,

igaz történetek, kortárs irodalmi művek.

Verseink felölelik népi gyermekköltészetünk alkotásait, etetők, altatók,

ujjsorolók, s mondókával kísért mozgásos játékok, növényeket, állatokhoz

kapcsolódó, hozzájuk fűződő érzelmi viszonyt tükröző és fejlesztő mondókák

válogatásait.

Versek közül a gyermekekhez közelálló és értékes (Weöres Sándor, Zelk

Zoltán, Csanádi Imre, Szabó Lőrinc, József Attila, Bartos Erika) alkotásokat

igyekszünk válogatni. A mesék versek komplexen (hangulatban és témakörben)

kapcsolódnak tevékenységeink tartalmához, az évszakokhoz, ünnepekhez,

egyéb aktualitásokhoz, a komplex foglalkozások témáihoz. Irodalmi nevelésünk

akkor éri el fejlesztő hatását, ha a gyermekekből, mint "befogadóból" maga is

előadóvá válik, játékában, nyelvi kifejező képességeiben és egyéb esztétikai

területeken is fejlődik az élmény és gyakorlás hatására.

Éppen ezért megteremtjük az önálló mesemondás lehetőségeit is. Segítjük őket,

hogy megfelelő eszközökkel eljátszhassák a mesét. Alkalmat adunk a gyakori

ismétlésre, a mesék változatos, többszöri feldolgozására. Lehetőséget teremtünk

a saját vers- mesealkotásra, annak mozgással, vagy ábrázolással való

kombinálására, mely a gyermekek önkifejezésének egyik módja.

Mesedramatizálásunkat drámapedagógiai ismereteink tükrében szervezzük,

biztosítva ezzel a sokoldalú megközelítést, az egyéniség érvényesítését, s ezáltal

személyiségük teljes kibontakoztatását. Bábozáshoz és mesedramatizáláshoz

gazdag eszköztár áll gyermekeink rendelkezésére, bábok, kendők, selymek,

ruhák, kalapok stb. Az elmúlt évben igen szép könyvtárat, verses és

meseköteteket egyéb irodalmi jellegű kiadványokat gyűjtöttünk össze.

Gyermekeink nap mint nap könyv közelben élnek, leveszik a polcról, nézegetik,

mesélnek belőle egymásnak, s vigyáznak rá.


- meghitt légkör, szoros érzelmi kapcsolat megteremtése

- a gyermek anyanyelvi, erkölcsi és esztétikai ízlésének formálása

- megfelelő légkör, hely, idő és eszköz biztosítása meséléshez, bábozáshoz,

- dramatizáláshoz

- az irodalmi művek igényes válogatása

42 42

- lehetőség biztosítása az anyanyelv gyakorlására és a nyelvi játékokra a

gyermekek aktív bekapcsolása a verbális tevékenységbe

- a gyermekek önálló elképzeléseinek, önkifejezésének segítése

Vizuális tevékenység (Rajzolás, mintázás, kézi munka)

Az ábrázoló tevékenységek különböző fajtái fontos eszközei a gyermeki

személyiség fejlesztésének. A látás, - befogadás látás - kifejezés és ábrázolás

során fejlődnek értelmi képességei, észlelési, emlékezeti képességeik, vizuális

érzékelésük, manuális képességeik, képi gondolkodásuk, fantáziájuk, alkotó-

képességük és esztétikai érzékenységük.

Az ábrázolás áthatja az óvodai tevékenységrendszer egészét.

Gyermekeinkre hatást gyakorol a társadalmi környezet, a téri és tárgyi

környezet. Az udvar, a kert, az épületek, a belsőtér berendezései, bútorai,

díszítményei, eszközei, az őket körülvevő társak és felnőttek. Az ábrázolás

magába foglalja a rajzolást, festést, tárgyalakítást, mintázást, építést,

kézimunkát, környezetalakítást és a műalkotásokkal való találkozást is.

Célja a gyermekek szabad önkifejezése, élmény és fantáziavilágának képi meg-

jelenítése, tér- forma- színképzetének gazdagítása, szép iránti fogékonyságuk

fokozása, esztétikai érzékenységük fejlesztése.

A vizuális tevékenységeket óvodai életünk napjainak egészében folyamatosan

szervezzük, lehetőséget adunk gyermekeink igényeinek kielégítésére azáltal,

hogy mindig biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedtetés külső

feltételeit.

A gyermekek számára elérhető helyen mindig rendelkezésre állnak azok az

anyagok és eszközök, amivel fantáziájuk és egyéni képességük függvényében

dolgozhatnak, alkothatnak. Megismertetjük őket az eszközök célszerű

kezelésével, valamint a technikák használatával. Felkeltjük bennük a

tevékenységvágyat, s arra törekszünk, hogy sikerélményhez, az alkotás

öröméhez juttassuk őket. Ennek érdekében segítségünket is egyéni

fejlettségükhöz igazítjuk. Az óvodás gyermekek a spontán vizuális környezeti

ingerek és szervezett tevékenységek hatására egyaránt fejlődnek,

tapasztalatokkal gazdagodnak. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a megfelelő

vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez minél pontosabban kialakuljon

testfogalmuk, testsémájuk, különböző játékokkal fejlesztjük kinesztetikus

észlelésüket, térpercepciójukat.

A fejlődés során egyre pontosabb ismereteket szereznek az őket körülvevő

világról, a vizuális tevékenységek során újra alkotják, rendezik, átszervezik,

magukévá teszik azokat.

Szabadidőben kis csoportokban megismerkedhetnek a kézművesség területeivel

is. Az érdeklődő gyermekek elsajátíthatják a szövés, batikolás technikájának

alapjait, gyöngyöt fűzhetnek, rongybabát és termésbabákat készíthetnek.

43 43

A tevékenykedtetés megszervezéséhez kitűnő alapot adnak az évszakok

változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai,

jelenségei. Ugyancsak jól hasznosíthatók a vizuális tevékenységek ösztönzésére

az ünnepek, a gyermekek élményei, aktuális események, melyek érzelmileg

közel állnak hozzájuk, így alkotásra serkentik őket. Bátorítjuk őket az egyéni

kifejezésmódra, dicsérjük, megerősítjük elképzeléseiket, alkotásaikat.

A vizuális nevelés részeként műalkotásokkal (szobrok, épületek, festmények) is

megismertetjük őket, biztosítva a rácsodálkozás örömét, a művészi alkotások

élményén keresztül is, fejlesztjük esztétikai érzéküket, szépérzéküket. A

vizuális nevelés szoros kapcsolatban áll a különböző művészeti

tevékenységekkel, a mesével, énekkel, zenével, a komplexitás tehát fokozottan

érvényesül. A vizuális tevékenységeket folyamatos kommunikáció kíséri, a

gyermekek beszélgetnek, mesélnek közös alkotás közben egyezkednek,

kapcsolatot teremtenek társaikkal és a felnőttekkel.

Fontosnak tartjuk, hogy a közös alkotáshoz kellemes hangulatot teremtsünk,

ezért tevékenykedtetés közben beszélgetünk, dalolunk, mondókázunk, verselünk,

zenét hallgatunk.


- alapvető feltételek (hely, idő, eszköz, élmény, hangulat) biztosítása

- a látó és érzékelő rendszer, térpercepció, alakítása és formaállandóság

fejlesztése

- manuális érzékelés, nagy, és finommozgások, színészlelés fejlesztése

- képi gondolkodásuk, esztétikai érzékenységük fokozása

- különböző ábrázoló technikák megismertetése a gyermekekkel

Ének, zene, énekes játék

Az zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az ember egész

személyiségére, fogékonnyá teszi a szép befogadására, formálja ízlését és

emberi magatartását.

Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei

érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket

a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti zenei hallásukat, ritmusérzéküket, zenei

emlékezetüket, játékos zenei alkotókedvüket, mozgáskultúrájukat. Intenzíven

hat érzelmeikre, tevékenység közben pedig fejlődnek képességeik. A zenei

nevelés lehetőségeit egész nap kihasználjuk az óvodában, a gyermekek óvodába

lépésének pillanatától távozásukig.

A jó zenei légkör átszövi az egész napot, énekelgetünk, dúdolgatunk a gyerekek

között. Tesszük ezt hangulatkeltés, a gyermek érzelmi állapotának megtartása,

44 44

vagy éppen megváltoztatása céljából. Hatására gyermekeink is önállóan dalra

fakadnak, körjátékot kezdeményeznek, amiből társas zenélés, társas éneklés

alakulhat ki. Az óvónők énekhangja, hangereje, dal- és zeneszeretete, egész

viselkedésmódja minta gyermekink számára. Az énekelgető felnőtt érzelmileg

hat a gyermekre, s ennek hatására gyermekeink maguk is kedvet kapnak az

utánzáshoz, ők is szívesen dúdolgatnak, énekelnek, játszanak a szavakkal,

rímek-kel és dallamokkal.

Az énekelgetés, a személyes kapcsolat a legjobb módszer gyermekeink zenei

érdeklődésének fejlesztéséhez. Ének-zenei nevelésünknek hagyományai

vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és

felhasználható hagyomány, ugyanúgy a Kodály alkotta módszer is.

Tevékenységközpontú óvodai nevelésünkön belül hatékonyan megvalósítjuk a

Kodály Zoltán útmutatása alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének -

zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztést. Népi játékokkal megismertetjük a

gyermekeket, valamint egy új módszertant (Így tedd rá!) is bevezetünk, mellyel

számos részképességet fejleszthetünk. Ezzel biztosítjuk gyermekeink számára

az ének-zenei kultúra megalapozását, az ének-zenei nevelés színvonalának

megtartását és a néphagyományőrzést. Az ének - zene, zenehallgatás, és az

ehhez kapcsolódó mozgás, ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a

napi mesélés vagy séták és kirándulások. A komplex tevékenységek inkább

összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak zenei

képességeik fejlesztésére.

Az éneklés összefonódik a beszéddel, az anyanyelvvel, sok közös vonással

rendelkeznek: ritmus, dallam, hanglejtés, lüktetés, szünet, motívum, tiszta és

szép kiejtés, artikuláció stb. Mivel programunkban kiemelten kezeljük az

anyanyelv fejlesztését, a feladatokból sokat tudunk összekapcsolni az ének-

zenei tevékenységekkel. A mondókák, az énekes játékok, a különböző zenei

anyagok változatos lehetőségeket biztosítanak légző gyakorlatok, artikulációs

játékok, gyorsasági gyakorlatok és hangerőgyakorlatok alkalmazására. Az

élménynyújtó közös énekléssel, játékkal segítjük a gyermekeket a

kapcsolatteremtésben és a kapcsolattartásban, a helyes viselkedési normák,

magatartási formák megtanulásában, kommunikációs képességük

fejlesztésében.

Sok-sok lehetőséget biztosítunk kooperációs készségük fejlesztéséhez.

Ösztönözzük őket választási és döntési lehetőségek, helyzetek megoldására.

Megtanítjuk őket arra, hogy figyeljenek egymásra, hallgassák meg a felnőtteket

és társaikat, nézzenek egymás szemébe, vegyék észre, ha társukat bántja valami,

rossz a hangulata. Segítsenek egymásnak, alkalmazkodjanak társaikhoz,

türelmesen várják meg, amíg rájuk kerül a sor.

Megismertetjük és gyakoroltatjuk velük az illemszabályokat. Ápoljuk,

gazdagítjuk érzelemvilágukat, kiemelten kezeljük az érzelmi nevelést.

45 45


- a zenei anyanyelv megalapozása

- a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése

- a gyerekek zenei érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás

- a közös éneklés és közös játék örömének megteremtése

- a gyermekek érzelemvilágának gazdagítása az emberi értékek tükrében

- a gyermekek képességeinek megfelelő dalanyag ( énekes népi játékok, és

kortárs művészeti alkotások ) igényes megválasztása

- képességfejlesztés: éneklési készség, ritmusérzék, belső hallás, szép és

harmonikus mozgás fejlesztése.

"Tevékenységközpontú óvodai nevelésünk lényeges eleme a testi

fejlesztés. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem

képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket

messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító

mindennapi testnevelés nélkül Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi

fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll."


Éppen ezért törekszünk arra, hogy gyermekeinknek maximálisan biztosítsuk a

mozgás lehetőségét.

Célunk, hogy sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek az alapvető

mozgásformák gyakorlása által, folyamatosan fejlődjön mozgásuk, és

egyensúlyérzékük, elősegítve harmonikus, összerendezett mozgásuk

kialakítását. Segíti a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró- és ellenálló

képességét. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében.

Biztosítjuk a mozgás és pihenés egyensúlyát, napirendünket úgy állítjuk össze,

hogy lehetőleg felváltva ütemezzük a mozgással és az üléssel együtt járó

tevékenységeket.

Rendkívül fontosnak tartjuk a szabadlevegőn való tartózkodás minél hosszabb

idejű biztosítását, az egészséges életmód megalapozását. Udvarunk tágas, füves

területén fák, mászókák, csúszdával kombinált játékok teszik változatossá a

mozgás lehetőségét. 30 m2-es térkövezett teraszunkon, labdajátékok, kerékpár

és rollerversenyek szervezhetők.

6.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő

ismeretek, tevékenységek

6.3.1. Mindennapi testnevelés - Mozgás

46 46

"A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi

nevelés feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos

gyakoroltatásával érhetünk el."


Elvünk a derűs légkörű testmozgás biztosítása, amely megfelelő intenzitással

párosulva fejleszti motoros képességeiket, a bonyolultabb mozgások sikeres

végrehajtása pedig a mozgásműveltség fejlődését eredményezi.

A jó eredmény eléréséhez elengedhetetlennek tartjuk az óvodapedagógus és a

gyermek aktív együttműködését. Óvodapedagógusaink törekednek a

testgyakorlatok mintaszerű elvégzésére, a játékba való aktív

bekapcsolódásukkal kedvezően motiválják a gyermekeket, építve utánzási

hajlamukra. Ezáltal erősítik gyermekeinkben a rendszeres testmozgáshoz való

pozitív viszonyuk kialakítását.

A mindennapi testnevelés, lehetőséget ad testi, erőnléti képességük fejlődésén

túl a gyermeki személyiség differenciált fejlesztésére is.

A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások

képezik (járások, futások, ugrások, dobások, egyensúlyozó gyakorlatok). Ezeket

egészíti ki néhány talajtorna elem, és a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok

(szalaggal, bottal, labdával, babzsákkal, karikával). Természetesen idetartoznak

a testnevelési játékok is, a zenés torna valamint az intenzív mozgást igénylő,

mimetikus játéksorok. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyerekek

képesek elvégezni a mindennapi testnevelésbe beépíthető.

"Az óvodapedagógusok döntik el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce

alatt testnevelés-foglalkozást tartanak, vagy egy-egy mozgáscsoport

gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal töltik ki az időt."


Terveink között van a fejlesztő ügyességi szerek repertoárjának bővítése.

Tudjuk azt, a mozgás és tevékenység útján szerzett tapasztalatok érthető és jól

feldolgozható információkat jelentenek a gyermekek számára, és ez hozzájárul

értelmi nevelésük megvalósításához is. Óvodapedagógusaink részt vettek „Így

tedd rá!” továbbképzésen, ahol megismerték a módszertan alapjait, és a zenei

képességek fejlesztésén túl számos mozgás,- és értelmi képességek is

fejleszthetőek a módszer alkalmazásával. A szükséges eszközök beszerzésre

kerültek, rendelkezésre állnak.

A hallott, látott és elvégzett cselekvések, cselekvéssorok elősegítik a

fogalomkialakítás, a keresztcsatornák fejlődését. A testrészek, tér irányok és

formák megismerésével gyarapodnak ismereteik. Saját testük mozgásos

képességeinek megismerésével fejlődik "én" tudatuk, szociális énjük. A közös

mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását, a társakhoz való

alkalmazkodást. Mozgás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő

képességük, akaratuk, kialakul egységes véleményszemléletük. A családok

47 47

pozitív megközelítésével igyekszünk megnyerni a szülőket, hogy segítőink

legyenek az egészséges életmódra nevelésben is.


- a szabadlevegőn való tartózkodás biztosítása naponta, rendszeresen

- feltételek biztosítása a gyermekek szabad mozgásgyakorlásához

- a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgás ötletes megszervezése

- a gyermekek önálló mozgásának, mozgásörömének biztosítása

- fizikai állóképesség fejlesztése, az önértékelés és önbizalom növelése

- nagy és finommozgások, egyensúly és a test koordinációjának fejlesztése

(szem-kéz, szem-láb koordináció, testséma, kezesség, lateritás, dominancia)

- problémamegoldó képesség erősítése, mozgással kapcsolatos szókészlet

fejlesztése

- a testséma fejlesztése mimetikus játékokkal.

7. A nevelés tervezése és időkeretei

"A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak

ismertében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni

adottságaihoz igazítva tervezzük meg."


A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban

valósítható meg. A tervezés során mindig a négyes feladatrendszerből kiindulva

tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges

fejlesztéseket.

"A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszútávon, éves, féléves

periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni kéthetes

periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a

gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a

nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeki személyiség fejlesztése, az

életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében

megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális

tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe."


A tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés és tanulás komplex

egymásra hatását figyelembe véve szükséges terveznünk. A tervezésnél nem az

48 48

ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző

nézőpontokból való megközelítésére helyezzük a hangsúlyt

.

"Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és

tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg."


A fejlesztés módszere egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein

belül. A fejlesztést a gyermekek egyéni fejlettségi szintje, adottságai és

személyiségjegyei határozzák meg.

A fejlesztés keretei:

- a teljes nevelési folyamat, amely vegyes csoporton belül a gyermeki

tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú

tapasztalatszerzésre épül. - A nevelési folyamatban szervesen illeszkedő

tanulási folyamat, melynek részei: - önálló és irányított tapasztalatszerzés

- komplex tevékenységek rendszere.

A nevelés időkeretei:

"A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek

számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet

megteremtését."


Benne szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása.

Napirendünk biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent gyermekeink

számára.

"A napirend lehetővé teszi a szabadlevegőn való hosszú idejű tartózkodást, a

szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad

kibontakoztatását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb

tevékenysége, a játék kapja."


Benne rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye.

Biztosítjuk a gyermekek nyugodt napi életét, figyelembe vesszük a fejlődés

közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének

kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek

végzésének zavartalanságát.

49 49

A napirendben folyamatos az egyes tevékenységekre fordítható idő,

rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események

stb. hatására.

A napirend általános időkeretei:

Óvodánk nyitva tartása 10 óra

Játék és szabadidős tevékenység 6 óra

Étkezés, pihenés 3,5 óra

Öltözködés, tisztálkodás 1,5 óra

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan

változtatható az életkori sajátosságok, a körülmények, az évszakok, a váratlan

események hatására, a döntés joga mindig az óvodapedagógusoké.

"A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a

nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokás-

rendszer segítségével az óvodás gyermekek napi életének megszervezésére. A

heti rend, különösen a nevelési év elején másképp alakulhat, mint a nevelési év

végén. A heti rend összeállításánál arra ügyelünk, hogy jusson elegendő idő a

gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok

meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvalósítására. A rugalmasság, a

helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti rend a gyermek életének

észrevétlen szabályozója legyen."


A heti rend általános tartalma, lehetséges elosztása:

Hétfő: Mindennapos mozgás, Külső világ tevékeny megismerése

Mese - vers

Kedd : Mindennapos mozgás, Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mese - vers

Szerda: Mozgás

Mese - vers

Csütörtök: Mindennapos mozgás, Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

Mese - vers

Péntek: Mindennapos mozgás, Külső világ tevékeny megismerése

matematikai tartalommal

Mese - vers

A heti rend kialakítása a csoportban természetesen óvodapedagógusaink

feladata, amit az adott óvodai csoport ismeretében számtalan variációval

alkalmazhatunk, élve módszertani szabadságunkkal. A heti rend rugalmas, de

segíti az óvodapedagógus tudatos munkáját a tevékenységekhez szükséges

50 50

eszköz, idő, hely átgondolt biztosításában. A gyermekek igényeinek,

képességeinek figyelembe vételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei,

de az időkeretek is megváltoztathatók.

Az óvodapedagógusok feladatai a nevelőmunka dokumentálásával

kapcsolatban:

- kétheti nevelési – tevékenységben megvalósuló tanulás tervezése ( a négyes

feladatrendszernek megfelelően)

- heti rend és napirend összeállítása

- a Fejlődési Napló vezetése ( egyéni fejlődési mutatók)

- egyéni fejlesztési lapok

- a gyermekek írásos értékelése évente kétszer

- a nevelőmunka folyamatos értékelése, eredményei:

- nyári udvari élet

8. Az óvoda kapcsolatrendszere

A családdal, szülőkkel való kapcsolat ( közvetlen partnereink )

A nevelésben a család szerepe elsődleges, óvodánk erre épít és kiegészíti azt.

Óvodapedagógusaink igyekeznek elfogadtatni a szülőkkel, ha a

gyermeknevelésben hiányosságokat tapasztalnak. Figyelembe vesszük a

családok sajátosságait, szokásait. Kapcsolatunk tapintatra épül, az őszinte

odafordulás és segítőszándék megéreztetése jellemzi.

A helyi nevelési program kialakításában figyelembe vettük a szülők kéréseit,

véleményüket, és a program beválásának megítélésében is részt vesznek

képviselőik által.

Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői közösség látja el, mely a Szervezeti

és Működési Szabályzatban megfogalmazottak alapján vesz részt az óvoda

életében.

A Minőség Irányítási rendszert működtetve felmérjük kétévente partnereink

igényeit, elvárásait. A mérés eredményeinek megfelelően határozzuk meg a

folyamatos fejlesztő munkánkat, amely beépül az óvoda működési rendszerébe.

Kapcsolattartási lehetőségek a szülőkkel

Kapcsolattartási

lehetőségek

Feladat Munkaforma

A gyermek adatainak felvétele Egyéni beszélgetés,

51 51

Beiratkozás az

óvodába

Ismerkedés az óvodával,

óvodapedagógussal,

az óvoda programjával

játék

Családlátogatás A gyermek életkörülményeinek

megismerése óvodába lépés előtt

Az óvodai élet során szükség

szerint

Ismerkedés a

gyermekkel, szülővel

Egyéni beszélgetés

Kapcsolattartási

lehetőségek

Feladat Munkaforma

Óvodakezdés A gyermek megismertetése az

óvodai élettel

Zökkenőmentes elválás segítése a

szülőtől

A csoportban dolgozó felnőttek

elfogadtatása

Bizalom kiépítése az óvodai

nevelés iránt

Közös játék a

gyermekkel

Közös tevékenység,

beszélgetés a szülővel

Fogadóórák A gyermek egyéni problémájának

megbeszélése

Bizalmas, segítő kapcsolat

kialakítása a családdal

Igény szerint

Szülői értekezlet Az óvoda életével,

A gyermek fejlődésével

kapcsolatos információk

megbeszélése

Az iskolaérettség kritériumaival

való megismerkedés

Értekezlet

Előadás

Helyzetmegbeszélés

Egyéni megbeszélés

Nyíltnapok Betekintés az óvoda

mindennapjaiba,

Ismerkedés az óvodai élettel,

A nevelési program

megvalósulásával

Megfigyelés

Közös megbeszélés

Problémák

megbeszélése

SZK Szülői feladatok koordinálása

Szülői kezdeményezések,

programok megvalósítása

Szülők érdekképviseletének

biztosítása

Értekezlet

Közös megbeszélések,

egyeztetések

Programszervezések

52 52

Munkadélutánok Kapcsolattartás erősítése a

szülőkkel

udvarrendezés, játékok lefestése,

parkosítás során

Közös tevékenykedés

Az óvoda

ünnepei

(mikulás,

karácsony,

farsang, húsvét)

Hagyományok ápolása,

Az ünnep közös szervezésével,

lebonyolításával az óvoda-család

kapcsolat mélyítése

Érzelmi ráhangolódás segítése a

közös készülődés, dekorálás

ünneplés során

Szervezés

Ajándékkészítés, sütés

Közös ünneplés,

Jelmezbál, vidám

versengés

Kapcsolattartási

lehetőségek

Feladat Munkaforma

Az óvoda

ünnepei

(anyák napja,

évzáró, ballagás)

Az ünnepség során meghitt közös

együttlét

Család-óvoda kapcsolatának

mélyítése

Hagyományápolás

Ajándékkészítés,

Közös ünneplés

Gyermeknap

Közös együttlét biztosítása a

szülőkkel

Az óvodához kötődés erősítése,

Lehetőség biztosítás egymás jobb

megismerésére

Óvodai programok,

Kirándulás,

Kapcsolatok külső intézményekkel ( közvetett partnereink )

Az óvoda külső partnereivel való kapcsolattartása rendszeres.

Együttműködésünk alapja: igényeik, véleményük megismerése, figyelembe

vétele.

A városi bölcsödéből kevés, de a magán bölcsődéből számos gyermek érkezik

hozzánk, őket előzetes látogatás során ismerik meg az óvodapedagógusok.

Fontosnak tartjuk az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenetet, a két

intézménytípus nevelőmunkájának összehangolását, együttműködését.

Ennek érdekében óvodapedagógusaink igyekszenek szoros nevelőpartneri

viszony kialakítására a tanítókkal.

53 53

A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúszoboszlói

Tagintézményének szakembereivel jó kapcsolat épült ki, az állandó

információcserénk alapja közös fejlesztő tevékenységünknek.

Kapcsolatot tartunk az óvoda orvosával, védőnőjével az egészséges életmódra

nevelés, egészségmegőrzés érdekében.

A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal az óvodavezető tart kapcsolatot

szükség esetén. Sürgős probléma esetén azonnal intézkedik.

Általános iskolák: Az óvodai élet után minden gyermek számára meghatározó,

ha a magasabb lépcsőfokot jelentő intézményekkel a kapcsolatunkat egymás

munkájának megismerésére alapozzuk.

A kapcsolattartás formái:

- Tanköteles szűrése

- Programokon való kölcsönös részvétel

- Egymás tájékoztatása szóbeli és írásos formában

- Óvodapedagógusok iskolai nyílt napokon történő részvétele

- Sulikóstolókon való részvétele a gyerekeknek

Művelődési Központtal is szoros kapcsolatban vagyunk. Gyermekműsorok,

gyermekkönyvtár meglátogatása, kiállítások megtekintése céljából.

Múzeum, Gazdaház

Együttműködés lehetséges formái társintézményekkel

Intézmény

neve

feladat módja gyakorisá

g

Kapcsolattartó

személy

Intéz-

mény

részéről

óvodából

Gyermekorvos A gyermekek

általános

orvosi

vizsgálata

Iskolaköteles

gyermekek

komplex

vizsgálata

Személyes

találkozás

Évente

1-1

alakalom

Gyermek

-orvos

óvoda

vezető

Védőnők Személyi Személyes Védőnők védőnők óvoda

54 54

higiénia

ellenőrzése,

Szűrővizsgálat

ok elvégzése

Veszélyeztetett

gyermekek

nyilvántartásán

ak egyeztetése

a

gyermekvédel

mi felelőssel

Törzslapok

dokumentálása

találkozás ütemezése

alapján

vezető

Gyermekjóléti

és

Családsegítő

szolgálat

Megelőzés

adomány-

gyűjtés

megszervezése,

Jelzőrendszer

működtetése

Eset meg-

beszélések

családgond

ozókkal

kapcsolat

felvétele

Szükség

esetén

Család-

gondozó

óvoda

vezető

Pedagógiai

Szakszolgálat

Előszűrés a

tanköteles

gyermekek

részére,

Logopédiai

felmérés,

Eredmények

egyeztetése

Logopédiai,

pszichológiai,

fejlesztő

foglalkozások

végzése,

A gyermekek

fejlődésének

figyelemmel

kísérése

Személyes

találkozás

gyermekekk

el,

szülőkkel,

Óvodapeda-

gógusokkal

Problémák

megbeszélé

se

segítségadá

s

Tanév

elején

Szükség

esetén

Logopéd

us

Fejlesztő

pedagóg

us

óvoda

vezető

Óvodape-

dagógus

Bölcsőde Információgyűj

tés,

tájékoztatás

Látogatás,

egyéni

elbeszélgeté

s

Beóvodáz

ás előtt

Bölcsőd

e vezető

Gondozó

-nők

óvoda

vezető

Óvodape-

dagógus

55 55

Intézmény

neve

feladat módja gyakorisá

g

Kapcsolattartó

személy

Intézmén

y

részéről

óvodából

Általános

Iskolák

Iskolába menő

gyermekek

zavartalan

átmenetének

biztosítása,

nevelőmunka

összehangolása

,

együttműködés

,

Látogatás,

Megbeszélé

s,

Suli-

kóstoló,

Tájékoztató

k eljuttatása

Ősszel,

Havi

rendszeres

-séggel és

az iskolák

által

meghirdet

ett

időpontok

-ban

Iskola

igazgató

k

tanítók

óvoda

vezető

Óvodaped

a-

gógus

óvodák Egymás

munkájának

megismerése

Tapasztalatcser

e

együttműködés

Hospitálás

Megbeszélé

s

Éves

munkaterv

-ben jelölt

időpontba

n

óvoda

vezetők

Munkak

ö-

zösség

vezetők

óvoda

vezető

Közművelő-

dési

intézmények

Sajátos

lehetőségek

biztosítása a

nevelés során

Kulturális

programokkal

való

ismerkedés

Könyvtár

látogatás

Bábszín-ház

Kiállítás

látogatás

Múzeum

látogatás

Nevelési

terv

szerint,

Rendezvé

nyszervez

és alapján

Könyvtá

-ros,

Szervező

,

Múzeum

i

szervező

Óvodaped

a-

gógusok

56

9. Ünnepek

Az óvodai élet szokásai, hagyományai és ünnepei semmivel sem

helyettesíthető érzelmi élményre, átélésre, gazdagon motivált sajátos

tevékenységekre biztosítanak lehetőséget.

A közös készülődés, tervezgetés, a holnap öröme távlatot jelenthet gyermekeink

számára. Az ünnepi előkészületek rengeteg tevékenységre, ötletek

kidolgozására, önálló elképzelések megvalósítására nyújtanak alkalmat. Az

előkészület a csoporton belüli közösségi érzés, az együvé tartozás élményének

megélését biztosítja. A felnőttek és gyermekek együtt csinosítják, díszítgetik a

csoportszobát, ajándékokat készítenek, süteményt sütnek. Az ünnep fényét

emeli a feldíszített óvoda, az ünneplőbe öltözött gyermekek, felnőttek és

vendégek.

A napokig (esetenként hetekig) tartó zsongás, izgalom és titkolózás mélyíti a

felnőttekkel és társakkal való kapcsolatot. A szeretet, az összetartozás, az

örömszerzés élményszintű megtapasztalása nélkülözhetetlen erő a gyermeki

személyiség formálásában.

Elvünk, hogy nem a produkció a legfontosabb az ünneplés során, hanem az

előkészületek "lélekemelő" hangulata !

Az események tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködnek az

ünnepi előkészületekben, ám ügyelünk arra, hogy ez ne jelentsen számukra

megerőltető terhet.

Az óvodai ünnepeink, megemlékezéseink:

Az óvodai élet hagyományos ünnepei

(a gyermekek név- és születésnapja)

Mikulás, Anyák napja, Évzáró,- ballagás és Gyermeknap)

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek

(Karácsony, Húsvét, Farsang)

Nemzeti ünnepeink

(Március 15.)

Időszakos ünnepek

( Óvoda évfordulói, Föld napja).

57 57

10. Az ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségfejlesztés rendszere az

óvodánkban

A Közoktatási Törvény módosításai (1999 LXVII) meghatározza azokat a

tartalmi elemeket, amelyeket az óvodák helyi nevelési programjának

tartalmaznia kell. A 47 § (f) pontja alapján feladat az óvodákban a nevelő

munka belső ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének kialakítása.

Az ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a Közoktatási Törvény

(megfeleltetés) a hatályos jogszabályok és a HOP alapján.

Célja: Az óvodában végzett nevelőmunka, valamint az egyes alkalmazott

munkájának ellenőrzése. Visszacsatolás a gyakorlat és az intézmény

stratégiai céljának összevetése érdekében.

A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, belső ellenőrzés

Belső ellenőrzést végezhet: Óvodavezető

A pedagógiai ellenőrzés területei:

1 .Neveléssel kapcsolatos tevékenységek

a., Az óvodai csoportok:

o szokás és normarendszerének

o játékának

o társas közösségi tevékenységének

o munkatevékenységének

o szabadidős tevékenységének

o a gyermekek viselkedés kultúrájának ellenőrzése

b., A gyermekek fejlettsége:

o anyanyelvi kommunikációs képességének

o személyiségfejlődésének

o képességeinek fejlődési szintje a komplex foglalkozások

rendszerében

o a gyermekek neveltségi szintje

58 58

c., Dokumentumok ellenőrzése:

o a csoportnapló vezetése (tervezés, értékelés)

o a Fejlődési napló vezetése (a gyermekek megfigyelésén alapuló

mérés, az egyéni fejlődési szint mutatói)

o egyéni fejlesztési lapok

o a gyermekek félévenkénti írásos értékelése

o a dokumentációs rendszer koherenciájának ellenőrzése:

ONOAP

HOP

Az óvoda éves munkaterve

A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi terve

Fejlődési napló, egyéni fejlesztési terv.

d., Az óvoda pedagógus gyakorlati munkája:

o a végzett munka értékei, óvodapedagógus attitűdje

o a sikerek eredmények számbevétele

o dajka munkájának ellenőrzése, értékelése (együtt dolgozás,

együtt gondolkodás, a feltételek megteremtési szintje)

2., Minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek:

- A belső szabályzók betartásának ellenőrzése

- A partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérése, (gyermek, szülő,

dolgozók)

- Értékelése, a mérések eredményei (szülők tájékoztatása)

3., Egyéb:

- Gyermekvédelmi tevékenység ellenőrzése

- Munkaközösség működése

- Házirend betartása

- Továbbképzésen való részvétel és annak kamatoztatása

59 59

Az ellenőrzés folyamata:

- Az óvodavezető ellenőrzési tervet készít, tanévnyitón ismerteti a nevelő

testülettel

- Elvégzi a pedagógiai ellenőrzést

- Az ellenőrzés tapasztalatairól jegyzőkönyv készül, s a megbeszélésen részt

vesznek a csoportban dolgozó óvodapedagógus és a dajka. Törekszünk a

reális, tényszerű, további eredményekre sarkalló, motiváló, segítő szándékú

értékelése, a pozitív tapasztalatok átadására, a fejlesztési feladatok

meghatározása.

Az ellenőrzés gyakorisága:

- Minden évben két alkalommal (ősszel a befogadást követően és tavasszal)

- Óvodai rendezvények megtekintése:

Nyílt napok a csoportban

Szülői értekezletek

Ünnepek (Télapó, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Évzáró és

ballagás)

Az ellenőrzésekhez az aktualitásoknak megfelelően szempontsor készül.

Az intézmény dokumentációs rendszere

Az ellenőrzés alapja, hogy óvodánk rendelkezzen a törvény által előírt

megfelelő dokumentációs rendszerrel.

1., Általános működéssel összefüggő dokumentumok

2., Pedagógiai dokumentációk

Az általános működéssel összefüggő dokumentumok

Az intézmény Alapító Okirata

Szervezeti és Működési Szabályzat

Kollektív Szerződés

Szülői Szervezet Működési Szabályzata

Egyéb szabályzatok (munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi)

60 60

Pedagógiai dokumentációk

Intézmény Vezetés Óvodai csoport

Óvodai nevelés Óvodai nevelés országos alapprogramja

országos alapprogramja

Helyi nevelési program Helyi Óvodai nevelési program

Az intézmény éves munkaterve Nevelési terv 4-es

(belső terve) feladatrendszernek

Éves ellenőrzési-, mérési-, értékelési megfelelően

minőségbiztosítási terv Heti terv

Aktuális szervezési-, tanügy-igazgatási-, Tevékenységi terv

gazdálkodási-, munkáltatói feladatok terve

szokás- és normarendszer terv.

Esemény és

programterv

Munkaközösségek éves Rövidtávú feladatok: Fejlődési napló

terve fejlesztési tervek elkészítése A gyermekek

Középtávú feladatok: a folyamatos egyéni fejl.

fejlesztés feltételeinek.biztosítása nyomonkövetése

A teljes alkalmazotti kör részvétele

a folyamatos fejlesztésben

Szervezetfejlesztés

Hosszútávú feladatok: az intézmény

működésének megfeleltetése a partnerek

elvárásainak, a küldetésnek, a nevelési

programnak.

Továbbképzési terv Felvételi és

mulasztási napló

61 61

A gyermekekre vonatkozó pedagógiai értékelés rendszere

A nevelőtestület meghatározta az értékelés egységes követelményrendszerét.

A gyermekek értékelése

Cél: a szakszerű értékelés, mely segíti a problémák időben történő

felismerését és azok megoldására való törekvést.

A szülők folyamatos tájékoztatást kapnak a gyermekük fejlődési üteméről.

A gyermekek fejlődésének mérése, értékelése

Óvodánkban a mérési módszer a megfigyelés. Az óvodapedagógus spontán

vagy irányított szempontok alapján szerez információt a gyermek természetes

környezetében. A különböző fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése,

elemzése, értékelése a további fejlesztési szakasz alapjául szolgál.

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum intézményi szintű szempontjai:

- a nevelőtestületünk elfogadta a Laminé Antal Éva- Petránné Képes Gizella

EFQM kiválóság modellre épülő mérés értékelés az óvodában c. könyvben

található FEJLŐDÉSI NAPLÓT adaptáltuk a Helyi Óvodai Programnak

megfelelő tevékenység rendszeréhez igazodva.

- A Fejlődési Napló a HOP-nak megfelelően 12féle tevékenységet tartalmaz, s

minden tevékenység nevelési eredményeinek vizsgálatához 10 célérték

található. Az egyes gyermek fejlődésének eredményeit a saját életkorának

megfelelő helyen regisztráljuk. A gyermek fejlettségi szintjét az adott

tevékenységben 0-5 skála szerint osztályozzuk. A tevékenységi formák és

átlagszázaléka az egyéni fejlődés mutatóit adja.

- Óvodába érkezéskor bemeneti mérés elkészítése

- A nevelőtestület meghatározta, hogy minden év áprilisában az iskolába menő

gyermekek fejlődési szintjét felméri. a tevékenységek sikerkritériumainak

megvalósulása mutatja a HOP gyakorlati megvalósulásának eredményességét.

Sikerkritérium:

A nevelőtestület határozata alapján sikerkritériumnak tekintjük, ha a gyermekek

az óvodáskor végére a célértékek 80 %-át teljesítik ( minden területen).

A mérés összesítéséért és közzétételéért felelős az óvoda vezetője.

62 62

11. Gyermekvédelmi tevékenység feladatai:

I., Óvodánkban valamennyi gyermeknek dolgoznak a szülei, sokan

közülük vállalkozók. Valamennyi család biztos anyagi háttérrel rendelkezik,

megfelelő szociokultúrális körülmények között élnek. Gyermekvédelmi

tevékenység folytatására így nem volt még szükség. A szülők viszont gyakran

kezdenek különféle adományok (élelmiszer, ruhanemű, stb.) gyűjtésébe,

melyekkel - a védőnőkkel egyeztetve - rászoruló családokat segítenek.

II., Az intézményben az óvodavezető látja el a gyermekvédelmi

feladatokat. Kapcsolattartása a segítő szervezetekkel- Családsegítő és

Gyermekjóléti Szolgálat- időszakos. Amennyiben olyan gyermek nyer felvételt

az óvodába, aki esetében sürgős segítségnyújtás szükséges, abban az esetben

felveszi a kapcsolatot a kijelölt családgondozóval.

III., A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység végrehajtásáért felelős

személyek

1., A tevékenység végzéséért alapvetően az intézmény vezetője felel.

Kötelezettségeit a Közoktatási törvény 54.§ 1. bekezdése tartalmazza

2., A pedagógusok számára is megfogalmaz kötelezettségeket a törvény, ezek az

alábbiak:

a., Közre kell működnie a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b., Biztosítania kell, a bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetű gyermek

felzárkóztatását.

c., Észre kell vennie, ha a gyermek helyzetében romlás következik be. Fel

kell figyelnie a családban jelentkező problémákra.

d., Jeleznie kell az intézményi gyermekvédelmi felelősnek ha saját erőből

nem lehet elegendő segítséget biztosítani, hogy vegye fel a kapcsolatot a

segítő szolgálatokkal a gyermek érdekében.

63 63

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

1., Gyermekekkel kapcsolatos feladatok:

a., A veszélyeztetettség felismerése, felmérése a csoportvezetővel,

típusának, súlyosságának mérlegelése, nyilvántartásba vétel – további

teendőkre javaslattétel – segítő szolgálatokkal egyeztetés - jelzőrendszer

működtetése – segítség megszervezése.

Tanácsadás, pedagógusnak, szülőknek szociális segítség megszervezése.

b., A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése,

súlyosságának mérlegelése, nyilvántartásba vétele. Segítő szolgálattal

egyeztetés, segítség megszervezése, szülő tájékoztatása a támogatás

lehetőségeinek igénybe vételéről.

c., A hátrányos helyzetű gyerekek felmérése a csoportvezető óvónő

közreműködésével, típus, súlyosság mérlegelése, további intézkedésre

javaslattétel. ( a továbbiakban azonos az a. pontban leírtakkal )

d., Valamennyi gyermekre vonatkozóan

minden esetben a gyermek érdekeinek képviselete

általános prevenciós tevékenység

mentálhigiéniás programok szorgalmazása

külső intézményekkel kapcsolattartás

nyilvántartások vezetése

szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása

szóróanyagok készítése

továbbképzés

2., Nevelőtestületben végzendő feladatok:

együttműködés, szemléletformálás

információ áramoltatás

tanácsadás

szakirodalom ajánlás

3., Szülők körében végzendő feladatok

együttműködés, szemléletformálás

tanácsadás

szükség esetén családlátogatás

64 64

szülői értekezleteken való közreműködés

előadások szervezése

IV.A gyermekvédelmi munka célja

A gyermekvédelem célja, az esélyegyenlőség megteremtése. Olyan

helyzet, körülmény, pedagógiai tevékenység kialakítása amely kizárja, hogy

bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe

kerüljön. ( közoktatási. Törvény 4.§ 7. bekezdése ) Cél a hátrányok csökkentése,

a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.

A gyermekvédelmi célok megegyeznek a HOP célrendszerével, de speciális

feladatokat kell meghatározni.

Alapvető pedagógiai követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítva

legyenek:

a fejlődéséhez szükséges feltételek

lehetőségek a képességek, tehetségek kibontakoztatásához

olyan helyzet teremtése, melyben leküzdheti azokat a hátrányokat,

amelyek születésénél, családi, vagyoni, vagy bármilyen más oknál

fogva fennállnak.

Feladataink:

1., Megelőzés (prevenció) feladatai:

a gyermeki, szülői jogok megismertetése, érvényesítése az óvodában

rendszeres kapcsolattartás a gyermek szüleivel

biztonságos, egészséges óvodai környezet megtartása

a gyermek fogyatékosság típusának megfelelő pedagógiai ellátás

biztosítása

együttműködés a gyermekvédelemben a partnerekkel

Óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezése

A családot, gyermeket megillető kedvezmények biztosítása

Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása

2., Feltárás feladatai:

a hátrányos helyzet, veszélyeztetettség területeinek felismerése,

problémák feljegyzése ( ismérvek mellékletként való kezelése )

tünetek okainak megbeszélése

a gyermek veszélyeztetettségének illetve hátrányos helyzetének

megkülönböztetése ( személyi és óvodai feltételeink vizsgálata is

szükséges )

3., A megszüntetés feladatai:

65 65

a felzárkóztatás megszervezése

egyéni tehetség gondozás

induló hátrányok csökkentése, mentálhigiéniás programok szervezése

szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez (

előadások, egyéni beszélgetés, szakirodalom biztosítása )

a gyermek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása

(közbenjárás a segítségek megszervezéséhez)

anyagi, tárgyi támogatás (gyűjtés)

segítő szervezetekkel, l való együttműködés, szakemberek

igénybevétele a probléma típusának megfelelően

a jelzőrendszer működtetése (Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat

felé)

V. Óvodán belüli tevékenységek a gyermekvédelmi feladatok

megvalósításáért

1., Egyénre szabott fejlesztési tervek készítése, ezek nyomon követése

2., A gyermekvédelmi feladatok megismerése, végrehajtására

3., Nevelési Tanácsadó szakembereivel együttműködés, rendszeres tájékozódás

az általunk fejlesztett gyerekek hol állásáról.

4., Szociális szolgáltatások biztosítása ( támogatások, segélyjavaslatok, gyűjtési

akciók)

5., Szülők, gyermekek jogainak megismertetése szülői értekezleteken.

6., Személyiségfejlesztő tréningek tartása az óvoda dolgozói számára ( ezek

megszervezése)

7., Szülőkkel való kapcsolattartás formáinak megismertetése a testület tagjaival,

különös tekintettel a speciális szükségletű gyermekek szüleire.

8., Személyiségi jogok megismertetése a testület tagjaival, ezek betartatása

A feladatok megvalósításához alkalmanként feladatterv készítése javasolt. A

feladatokat nem egyszerre, hanem ütemezve kell végrehajtani. Az ütemezés

időintervallumot a testület, nevelési értekezleten határozhatja meg.

66 66

Eszköz és felszerelések jegyzéke:

A Kt.38§-ának (1.) bekezdése szerint

- JÁTÉK ,TANULÁS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES

ESZKÖZÖK:

Képesség fejlesztő játékok

Társas játékok

Építő játékok

Memória játékok

Logikai játékok

Ravensburger játékok

Érzékelő fejlesztő játékok

Szerepjátékhoz szükséges eszközök

LEGO játékok

- ANYANYELVI- MESE-VERS, TEVÉKENYSÉGHEZ

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK:

Könyvek / Leporellók, Természet tudományi könyvek,

Meséskönyvek/

Bábok, maszkok

Dramatikus játékhoz szükséges eszköztár

Anyanyelvi játékhoz szükséges eszközök / tükör, léggömb, toll,

szalagok, szalvéták stb…/

Fejdíszek, báb-paraván

- MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEKHEZ SZÜKSÉGES

ESZKÖZÖK

67 67

Kerti gyermek szerszámok, / gereblye, ásó, kapa /

Locsolók, kosarak, seprűk, vödrök

Napos kötény

- VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Ceruzák, víz, tempera, festék, zsírkréta, gyurma, papír, olló,

ragasztó

Gyöngyfűző, filctoll

- ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOKHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Egy garnitúra ritmus-érzék fejlesztő eszközök / dob, cintányér,

triangulum, castanyetta /

Dalos játékokhoz szükséges eszközök / fejdíszek /

CD lejátszó

CD-k

- TESTI NEVELÉSHEZ SZÜKSÉGES MOZGÁSFEJLESZTŐ

JÁTÉKOK

Kézi szerek, / labda több méretű, karika több méretű, kötelek (

ugró, húzó, körkötél ), babzsák, szalagok, botok stb…

Nagymozgást fejlesztő eszközök / testhenger, egyensúlyozó

tölcsér, alagút, hinták, gyűrűk/

Udvari játékok, / hinták, mászókák, csúszda, stb…/

Tornapad, zsámoly, tornázó pad

Vízhez szoktatáshoz deszkák

68 68

Kerékpárok, motorok, futóbiciklik

Szánkók

- TERMÉSZET, TÁRSADALOM, EMBER / KÖRNYEZŐVILÁG

MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS, MATEMATIKA /

MINIMAT eszköztár

Dia sorozatok, diafilmek, vetítők

Állatok, Emberek, Növények, Közlekedés világa kártyasorozatok

Dominók, képkirakók, feladatlapok

Színes- rúdkészlet, Logikai játékok, Érzékelő játékok, nagyítók

* A vastagon kiemelt részek a program specifikus eszköz és felszerelési

igényét jelzik

12. Érvényességi rendelkezések

A tevékenységközpontú Óvodai nevelési programunk érvényességi ideje:

a nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól.

A helyi programunk módosításának lehetséges indokai:

- hálózatbővítés, leépítés

- szervezeti átalakítás

- ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt

- ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére:

- írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének

- részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

69 69

Folyamatos, tervezett programelemző, értékelő vizsgálatok (fejlesztés, vagy

szinten tartást biztosító):

- minden nevelési év végén a nevelőtestület által kidolgozott szempontrendszer

alapján értékeljük a programot

- minden nevelési év végén az óvodát befejező 6-7 évesek körében mérjük,

elemezzük, értékeljük a célértékeket, s a mutatók tükrében határozzuk meg a

fejlesztendő területeket.( Sikerkritérium 80 % fölött )

70 70

12. Legitimációs záradék

Véleményezte:

………………………………

országos közoktatási szakértő dátum:……………..

Egyetértését nyilvánította:

………………………………

SZM képviselő dátum:……………..

Elfogadta:

…………………………

a nevelőtestület tagja dátum:…………….

Jóváhagyta:

...............................................

Fenntartó dátum:..............……

ph.

Tájékoztatásul hivatalosan megkapták:

Szülői közösség

Nevelőtestület

Fenntartó

a hajdúszoboszlói 3.sz....az óvoda kapcsolatrendszere..... 50 9. Ünnepek ..... 56 10. az...

Documents