a hanelek, a mogyorÓsi-erdŐ, (teleki-legelŐ), a … bertalanl - hanelek... · tolman, tom...

(TELEKI-LEGELŐ),

(MACROLEPIDOPTERA)

A HANELEK, A MOGYORÓSI-ERDŐ,

A KÁPOSZTÁS-LAPOS ÉS A JÓNÁS-RÉSZ

NAGYLEPKEFAUNÁJÁNAK

VIZSGÁLATA1

DR. BARANYI TAMÁS & BERTALAN LÁSZLÓ

ADONIS 2000 BT., DEBRECEN,

2003

A VIZSGÁLT TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

Az Angelica palustris előfordulási helyeihez kötődő kutatás célterületei közül négy természeti ill. vé-dett természeti területen végeztünk vizsgálatokat, melyek célja a nagylepkefauna (Macrolepidoptera) álta-lános felmérése, főként taxonómiai vizsgálatokra alapozva, miközben tekintettel voltunk a védett ill. véde-lemre érdemes, nagy természetvédelmi értékkel rendelkező fajok kutatására.

A négy vizsgálati terület: Hanelek, Mogyorósi erdő ill. a hozzá kapcsolódó Teleki legelő, a Jónás-rész és végül a Káposztás-lapos.

Valamennyi terület a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részeként a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósá-gának kezelésében van. Mivel a botanikai felmérések a mi kutatásunkkal párhuzamosan zajlottak, így azok eredményeiről nem minden esetben van áttekintésünk, ill. nem is tisztünk a területek általános jel-lemzésénél azok botanikai elemzése.

Hanelek Fülöp község mellett, a magyar-román határ mentén húzódik. A területen korábban nem folytak rovartani vizsgálatok, így nem volt olyan korábbi adatunk, amelyre a kutatás megkezdése előtt támaszkodni tudtunk volna. Technikai és időjárási okokból a haneleki részen négy gyűjtési nap adatait tekintjük értékelhetőnek. Ezek alapján elmondható, hogy bár kerültek elő olyan fajok, amelyek mind taxo-nómiai, mind természetvédelmi szempontból értéket képviselnek, igen keveset tudunk a terület nagylepkefaunájáról. Mivel egy wetland jellegű területről van szó, a későbbi kutatások minden bizonnyal fel-tárják a vizes élőhelyhez kötődő fajegyüttes azon elemeit is, amelyek védelemre érdemességét még inkább kihangsúlyozzák. Természetesen a humid viszonyokat kedvelő fajok mellett, a száraz, homoki vegetációban

1 Jelen cikk az Emisszió Egyesület részére készült az Angelica palustris Life-Nature program keretében

A Puszta 2002 1/19. pp. 23-66.

A Puszta 2002

A „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület évkönyve

2

lévő fajokkal és tölgyfogyasztókkal éppúgy találkoztunk, mint a környező területek bolygatottságára utaló kár-tevő fajokkal. Megemlítendő, hogy a vizsgálati helyünk közvetlen közelében egy lucernás található.

A Mogyorósi erdő és a közvetlenül hozzá kapcsolódó legelő találkozásánál végeztünk gyűjtéseket. Ezen területet sem mintáztuk meg korábban, így ismereteink nem voltak róla. Már ránézésre is változatos cönológiai összetételű védett területről van szó, amit alá is támasztottak kutatási eredményeink. A terüle-ten megfigyelt fajgazdagság csak növekedni fog, amikor már több éves kutatási eredmények lesznek a birtokunkban. Ezen terület esetében ki kell emelnünk a őszi vérfű meglétének jelentőségét, amelyen egy olyan boglárkafaj hernyói táplálkoznak, amely igen nagy értéket képvisel ebben a régióban.

A Káposztás-lapos nem volt ismeretlen a számunkra, mivel a korábbi években is folytak itt kutatá-sok. Ezen a területen több esetben is alkalmaztunk vödörcsapdát. A területről általánosságban tudni kell, hogy bár telepített akácosok, nyárasok és lucernamezők veszik körül, ezek közé beékelődve, egy igen értékes kis szigete a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetnek, amely méltán került oltalom alá. A terület egy ré-szén a kora tavaszi időszakban időleges vízborítás lehetséges, amit mesterségesen meg lehet hosszabbíta-ni. Nyár közepére azonban a területet átszelő ér is kiszárad. A változatos cönológiai összetételű lapos egyik fő sajátossága, hogy éjszaka erőteljesen lehűl, és igen gyakori a ködképződés, ami nagyban rontja a gyűjtési hatékonyságot. Az éjjeli lepkék bár igen magas páratartalomnál és csendes esőben is aktívan re-pülnek, az erős lehűlést nem szeretik, nem mozognak, így nehézkessé teszik a terepi munkálatokat. Érde-kes módon nem minden lápi területre jellemző ez a lehűlés. A Tájvédelmi Körzet egy másik lápja, neveze-tesen a bagaméri Daru-láp hasonló botanikai értékekkel és cönológiai összetétellel rendelkezik, mégis a mikroklimatikus viszonyok különbözősége és a nagymértékű lehűlések hiánya azt eredményezi, hogy egyetlen éjszaka alatt sokkal több fajjal találkozhatunk, mint ezen a területen. Természetesen a vizsgált négy terület vonatkozásában az idei évet figyelembe véve a Káposztás-laposon találkoztunk a legnagyobb fajszámmal.

A Jónás-részen idestova 4 éve folynak a Macrolepidoptera faunát célzó vizsgálatok. Az egyik legvál-tozatosabb botanikai összetételű védett élőhelykomplexum a Tájvédelmi Körzeten belül, amely kiszáradó láprétet, homoki gyepeket éppúgy magába foglal, mint a humid viszonyokat tükröző bokorfüzeseket, tölgy-kőris-szil ligeterdő foltokat. Természetesen itt is találkozunk telepített akácos, fenyves foltokkal és a közelben gazdálkodás alá bevont egyéb földterületekkel, ami a fauna összetételében is megnyilvánul. Kü-lön ki kell emelni a selyemkóró, mint adventív gyom erőteljes térhódítását, amelyet a nemzeti park mun-katársai minden évben igyekeznek a legkülönfélébb eszközökkel visszaszorítani, váltakozó sikerrel. Több olyan említésre érdemes faj is van a területen, amellyel bár a korábbi években találkoztunk, az idei évben azonban nem kerültek elő. Ez is azt bizonyítja, hogy egy élőhelyről csak több év eredményeinek a tükré-ben tudjuk megmondani, hogy milyen fajösszetétellel is rendelkezik és ez a fajstruktúra egyes beavatkozá-sokra hogyan reagál.

ANYAG ÉS MÓDSZER

A nagylepkefauna vizsgálatához igénybe vettük korunk minden számításba jöhető vizsgálati módszerét. A nappali egyelő gyűjtések alkalmával lepkehálót használtunk a lepkék elfogásához. Az éjjeli gyűjtéshez az áramforrást egy 800 W csúcsteljesítményű Honda EX 900 típusú aggregátor

szolgáltatta. Erről az aggregátorról egy 125 W teljesítményű Hgli higanygőz égőt, egy 160 W teljesítmé-nyű HWL kevert fényű égőt és egy 20 W UV fénycsövet üzemeltettünk, amely egy 2,5*2 méteres fehér lepedőt világított meg. A lepedős gyűjtésen kívül minden este használtunk élvefogó vödörcsapdát, amely egy akkumulátorról üzemelő 4 W UV fénycső fényerejét használta ki. A fényre nem reagáló lepkéket csa-lival kerestük, amelynek alapanyaga vörösbor és cukor keverék volt.

A Hanelek, a Mogyorósi-erdő, a Káposztás-lapos és a Jónás-rész nagylepkefaunájának vizsgálata

dr. Baranyi Tamás & Bertalan László

3

A HATÁROZÁSHOZ HASZNÁLT IRODALMAK

BÁLINT, ZS. (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi. 1. rész. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest, p. 185 +XII. tábla

FAJCIK, Jaroslav; SLAMKA, Frantisek (1996): Die Schmetterlinge Mitteleuropas – I. Band (Drepanidae, Geometridae, Lasiocampidae, Endromidae, Lemoniidae, Saturniidae, Sphingidae, Notodontidae, Arctiidae). Bratislava, p. 113 + XX. tábla

FAJCIK, Jaroslav (1998): Die Schmetterlinge Mitteleuropas – II. Band (Noctuidae). Bratislava, p. 170 + XX. tábla

FIBIGER, M. (1990): Noctuidae Europaeae (Volume 1.) – Noctuinae I. Apollo Books, Stenstrup, p. 208 + XVI. tábla

FIBIGER, M. (1993): Noctuidae Europaeae (Volume 2.) – Noctuinae II. Apollo Books, Stenstrup, p. 230 + XI. tábla

FIBIGER, M. (1997): Noctuidae Europaeae (Volume 3.) – Genitalia and supplement to Noctuinae. Apollo Books, Stenstrup, p. 418

GOZMÁNY, L. (1968): Nappali lepkék – Diurna. Fauna Hungariae- Magyarország Állatvilága, XVI. 15. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 204

GOZMÁNY, L. (1970): Bagolylepkék I. – Noctuidae I. Fauna Hungariae- Magyarország Állatvilága, XVI. 11. füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 151

HACKER, H., RONKAY L., HREBLAY, M. (2002): Noctuidae Europaeae (Volume 4.) – Hadeninae I. Apollo Books, Stenstrup, p. 419 pages + XV. tábla

HAUSMANN, Axel (2001): The Geometrid Moths of Europe – I. Volume (Introduction, Archiearinae, Orthostixinae, Desmobathrinae, Alsophilinae, Geometrinae). Apollo Books, Stenstrup, p. 282 + VIII. tábla

KOCH, Manfred (1984): Wir bestimmen Schmetterlinge (I-IV. Ausgabe in einem Band). Neumann Verlag, Leipzig-Radebeul, p. 792 +LXXXIV. tábla

NOWACKI, Janusz (1998): The Noctuids of Central Europe. Bratislava, p. 51 + XXIV. tábla RONKAY, L., YELA J. L., HREBLAY, M. (2001): Noctuidae Europaeae (Volume 5.) – Hadeninae II. Apollo

Books, Stenstrup, p. 454 pages + XXI. tábla RONKAY, L., RONKAY, G. (1994): Noctuidae Europaeae (Volume 6.) – Cuculliinae I. Apollo Books,

Stenstrup, p. 282 pages + X. tábla RONKAY, L., RONKAY, G. (1995): Noctuidae Europaeae (Volume 7.) – Cuculliinae II. Apollo Books,

Stenstrup, p. 224 pages + IV. tábla TOLMAN, Tom (2001): Photographic Guide to the Butterflies of Britain and Europe. Oxford University Press,

Oxford. p. 305 TOLMAN, T., LEWINGTON, R. (1997): Collins Field Guide – Butterflies of Britain and Europe. Harper Collins.

p. 320 + CIV tábla VOJNITS, A. (1980): Araszolólepkék I. – Geometridae I. Fauna Hungariae- Magyarország Állatvilága, XVI. 8.

füzet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 157 VOJNITS, A., UHERKOVICH, Á., RONKAY, L., PEREGOVITS, L. (1991): Medvelepkék, szenderek és szövőlepkék

– Arctiidae, Sphinges et Bombyces. Fauna Hungariae- Magyarország Állatvilága, XVI. 14. fü-zet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 243

A Puszta 2002


4

A TERÜLETEN KIMUTATOTT TAXONOK

1. Hanelek

gyűjtési időpontok gyűjtési helyek gyűjtési mód-szerek gyűjtő, határozó

2003. V. 24. X: 879,231 Y: 251,704

lámpázás Baranyi Tamás, Bertalan László

2003. VI. 07. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 878,985 Y:251839; 2- X:879,285 Y: 252,066; 3- X: 879,073 Y: 251,669; 4- X:879,369 Y:251,743

nappali egyelés Baranyi Tamás, Sáfián Szabolcs

2003. VII. 1. X: 879,288 Y: 251,981

lámpázás Baranyi Tamás, Bertalan László, Kádár Mihály

2003. VIII. 08. X: 879,288 Y: 251,981

lámpázás Baranyi Tamás, Korompai Tamás

GYŰJTÉSI EREDMÉNYEK – MACROLEPIDOPTERA

Család: HESPERIIDAE Erynnis tages (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Carcharodus alceae (ESPER, 1780) VI. 07. Pyrgus malvae (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: PAPILIONIDAE Iphiclides podalirius (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: PIERIDAE Leptidea sinapis (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Aporia crataegi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris rapae (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris napi (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: NYMPHALIDAE Cynthia cardui (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Polygonia c-album (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Araschnia levana (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Issoria lathonia (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Clossiana dia (LINNAEUS, 1767) VI. 07.

Család: SATYRIDAE Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Coenonympha glycerion (BORKHAUSEN, 1788) VI. 07. Coenonympha pamphilus (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: LYCAENIDAE Lycaena phlaeas (LINNAEUS, 1761) VI. 07.



5

Lycaena dispar rutila (WERNEBURG, 1864) VI. 07. Lycaena tityrus (PODA, 1761) VI. 07. Lycaena alciphron (ROTTEMBURG, 1775) VI. 07. Plebejus argus (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775) VI. 07.

Család: SATURNIIDAE Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) V. 24.

Család: LASIOCAMPIDAE Macrothylacia rubi (LINNAEUS, 1758) V. 24. Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Dendrolimus pini (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Gastropacha quercifolia (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Gastropacha populifolia (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24., VII. 01., VIII. 08.

Család: SPHINGIDAE Sphinx ligustri (LINNAEUS, 1758) VII. 01., VIII. 08. Smerinthus ocellatus (LINNAEUS, 1758) V. 24. Laothoë populi (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Hyles euphorbiae (LINNAEUS, 1758) V. 24. Hyles gallii (ROTTEMBURG, 1775) VIII. 08. Hyles livornica (ESPER, 1780) ( = lineata) V. 24., VII. 01. Deilephila porcellus (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Deilephila elpenor (LINNAEUS, 1758) V. 24.

Család: THYATIRIDAE Habrosyne pyritoides (HUFNAGEL, 1766) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Thyatira batis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01. Tethea or (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24., VIII. 08. Tethea ocularis (LINNAEUS, 1767) V. 24., VII. 01.

Család: DREPANIDAE Drepana falcataria (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Drepana curvatula (BORKHAUSEN, 1790) VII. 01.

Család: LYMANTRIIDAE Dasychira pudibunda (LINNAEUS, 1758) V. 24. Orgyia antiqua (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Lymantria dispar (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Euproctis similis (FUESSLY, 1775) VII. 01., VIII. 08.

Család: NOTODONTIDAE Furcula furcula (CLERCK, 1759) V. 24., VIII. 08. Gluphisia crenata (ESPER, 1785) V. 24. Pheosia tremula (CLERCK, 1759) V. 24. Drymonia dodonea (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24. Notodonta dromedarius (LINNAEUS, 1758) V. 24. Notodonta tritophus (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24. Ptilodon capucina (LINNAEUS, 1758) VIII. 08., Spatalia argentina (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 24., VII. 01.

A Puszta 2002


6

Euchila palpina (CLERCK, 1759) V. 24. Clostera curtula (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Clostera anastomosis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01.

Család: LITHOSIIDAE Thumata senex (HÜBNER, 1808) VII. 01., VIII. 08. Eilema sororcula (HUFNAGEL, 1766) V. 24., VIII. 08. Eilema griseola (HÜBNER, 1803) VIII. 08. Eilema lutarella (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Eilema complana (LINNAEUS, 1758) VII. 01., VIII. 08. Pelosia muscerda (HUFNAGEL, 1766) V. 24., VIII. 08.

Család: ARCTIIDAE Phragmatobia fuliginosa (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Spilosoma luteum (HUFNAGEL, 1766) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Spilosoma urticae (ESPER, 1789) V. 24. Spilosoma lubricipeda (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Diacrisia sannio (LINNAEUS, 1758) V. 24.

Család: GEOMETRIDAE Alcsalád: ENNOMINAE

Lomaspilis marginata (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Ligdia adustata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 24., VII. 01. Stegania cararia (HÜBNER, 1790) VII. 01. Macaria alternata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 01., VIII. 08. Chiasmia clathrata (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Tephrina arenacearia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 01., VIII. 08. Opisthograptis luteolata (LINNAEUS, 1758) V. 24. Selenia tetralunaria (HUFNAGEL, 1767) VII. 01. Angerona prunaria (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Biston betularia (LINNAEUS, 1758) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Hypomecis punctinalis (SCOPOLI, 1763) V. 24., VII. 01. Ascotis selenaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Ectropis crepuscularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 08. Ematurga atomaria (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Bupalus piniaria (LINNAEUS, 1758) V. 24. Cabera exanthemata (SCOPOLI, 1763) VIII. 08.

Alcsalád: GEOMETRINAE Antonechloris smaragdaria (FABRICIUS, 1787) VIII. 08.

Alcsalád: STERRHINAE Cyclophora annularia (FABRICIUS, 1775) VII. 01. Cyclophora puppillaria (HÜBNER, 1799) VII. 01. Timandra comae A. SCHMIDT, 1931 VII. 01., VIII. 08. Scopula rubiginata (HUFNAGEL, 1767) VII. 01. Idaea muricata (HUFNAGEL, 1767) VII. 01., VIII. 08. Idaea aversata (LINNAEUS, 1758) VII. 01.

Alcsalád: LARENTIINAE Lythria purpuraria (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Catarhoe cuculata (HUFNAGEL, 1767) VIII. 08.



7

Camptogramma bilineata (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Pelurga comitata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Eupithecia centaureata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 01.

Család: NOCTUIDAE Alcsalád: ACRONICTINAE

Acronicta leporina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 08. Acronicta megacephala ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 24., VIII. 08. Acronicta rumicis (LINNAEUS, 1758) VIII. 08.

Alcsalád: BRYOPHILINAE Cryphia algae (FABRICIUS, 1775) ( = Bryophila a.) VIII. 08. Cryphia raptricula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Bryophila divisa) VII. 01.

Alcsalád: HERMINIINAE Paracolax tristalis (FABRICIUS, 1794) ( = P. glaucinalis) VII. 01. Macrochilo cribrumalis (HÜBNER, 1790) ( = Chytolitha c.) VIII. 08. Polypogon tentacularia (LINNAEUS, 1758) ( = Macrochilo t.) V. 24., VIII. 08. Polypogon lunalis (SCOPOLI, 1763) ( = Zanclognatha l.) VII. 01.

Alcsalád: CATOCALINAE Catocala nupta (LINNAEUS, 1767) VII. 01., VIII. 08. Catocala nymphagoga (ESPER, [1787])( = Ephesia, n.) VII. 01. Catocala fulminea (SCOPOLI, 1763) ( = Ephesia paranympha) VII. 01. Tyta luctuosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Tarache l.) VII. 01. Laspeyria flexula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 24., VIII. 08.

Alcsalád: HYPENINAE Hypena proboscidalis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Rivula sericealis (SCOPOLI, 1763) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Colobochyla salicalis ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 08.

Alcsalád: PLUSIINAE Diachrysia chrysitis (LINNAEUS, 1758) ( = Plusia c.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Macdunnoughia confusa (STEPHENS, 1850) VII. 01., VIII. 08. Autographa gamma (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Abrostola triplasia (LINNAEUS, 1758) (= trigemina (Werneburg, 1864) VII. 01. Abrostola tripartita (HUFNAGEL, 1766) (= triplasia régen) VIII. 08.

Alcsalád: ACONTIINAE Emmelia trabealis (SCOPOLI, 1863) V. 24., VII. 01. Elaphria venustula (HÜBNER, 1790) (= Psylomonodes v.) V. 24., VIII. 08. Protodeltote pygarga (HUFNAGEL, 1766) (= Jaspidia p.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Deltote uncula (CLERCK, 1759) (= Eustrotia u.) VI. 07., VII. 01. Deltote bankiana (FABRICIUS, 1775) (= Eustrotia b.) V. 24., VII. 01. Pseudeustrotia candidula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Jaspidia c.) VII. 01.

Alcsalád: NOLINAE Meganola albula (DEN. & SCHIFF., 1775) VIII. 08. Nola cucullatella (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Nola aerugula (HÜBNER, 1793) VII. 01. Nola chlamitulalis (HÜBNER, 1813) V. 24., VIII. 08.

Alcsalád: CHLOEPHORINAE Nycteola asiatica (KRULIKOVSKY, 1904) VIII. 08. Pseudoips fagana (FABRICIUS, 1781) – bükkfa-zöldbagoly VII. 01. Earias clorana (LINNAEUS, 1761) VII. 01., VIII. 08.

A Puszta 2002


8

Earias vernana (FABRICIUS, 1787) VII. 01. Alcsalád: AMPHIPYRINAE

Amphipyra pyramidea (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Amphipyra livida ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 08.

Alcsalád: HELIOTHINAE Protoschinia scutosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Melicleptria s.) VII. 01. Heliothis viriplaca (HUFNAGEL, 1766) (= Chloridea dipsacea) VII. 01. Helicoverpa armigera (HÜBNER, [1808]) (= Chloridea obsoleta) VIII. 08. Pyrrhia umbra (HUFNAGEL, 1766) VIII. 08.

Alcsalád: IPIMORPHINAE Caradrina morpheus (HUFNAGEL, 1766) (= Elaphria m.) V. 24. Paradrina clavipalpis (SCOPOLI, 1763) (= Elaphria c.) VIII. 08. Hoplodrina octogenaria (GOEZE, 1781) (= H. alsines) VII. 01. Hoplodrina blanda ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VII. 01. Athetis gluteosa (TREITSCHKE, 1835) V. 24. Athetis furvula (HÜBNER, [1808]) VIII. 08. Dypterygia scabriuscula (LINNAEUS, 1758) VII. 01. Rusina ferruginea (ESPER, [1785]) (= Stygiostola umbratica) VII. 01. Trachea atriplicis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Euplexia lucipara (LINNAEUS, 1758) V. 24. Phlogophora meticulosa (LINNAEUS, 1758) (= Trigonophora m.) V. 24. Eucarta amethystina (HÜBNER, [1803]) (= Telesilla a.) V. 24., VIII. 08. Eucarta virgo (TREITSCHKE, 1835) (= Callagonia v.) VII. 01. Ipimorpha retusa (LINNAEUS, 1761) VII. 01. Parastichtis suspecta (HÜBNER, [1817]) (= Amathes iners) VII. 01. Cosmia trapezina (LINNAEUS, 1758) (= Calymnia t.) VII. 01., VIII. 08. Apamea monoglypha (HUFNAGEL, 1766) (= Parastichtis m.) VII. 01. Apamea anceps ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Parastichtis sordida) V. 24. Apamea sordens (HUFNAGEL, 1766) (= Parastichtis basilinea) V. 24. Oligia latruncula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Procus l.) V. 24. Mesoligia furuncula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Procus f.) VIII. 08. Mesapamea secalis (LINNAEUS, 1758) (= Parastichtis s.) VII. 01., VIII. 08. Calamia tridens (HUFNAGEL, 1766) (= C. virens) VII. 01. Celaena leucostigma (HÜBNER, [1808]) (= Gortyna l.) VIII. 08. Chortodes pygmina (HAWORTH, 1809) (= Arenostola p.) VIII. 08.

Alcsalád: HADENINAE Discestra trifolii (HUFNAGEL, 1766) (= Scotogramma t.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Lacanobia oleracea (LINNAEUS, 1758) (= Polia o.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Lacanobia suasa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Polia dissimilis) VIII. 08. Hada plebeja (LINNAEUS, 1761) (= nana (Hufnagel, 1766)) V. 24. Hadena capsincola ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 24. Hadena rivularis (FABRICIUS, 1775) V. 24., VIII. 08. Melanchra persicariae (LINNAEUS, 1761) (= Polia p.) VIII. 08. Mamestra brassicae (LINNAEUS, 1758) (= Barathra b.) VIII. 08. Mythimna turca (LINNAEUS, 1761) (= Hyperiodes t.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Mythimna conigera ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Sideridis c.) VII. 01. Mythimna albipuncta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Hyphilare a.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Mythimna vitellina (HÜBNER, [1808]) (= Sideridis v.) VIII. 08.



9

Mythimna pudorina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Sideridis p.) VII. 01. Mythimna impura (HÜBNER, [1808]) (= Sideridis i.) VII. 01., VIII. 08. Mythimna pallens (LINNAEUS, 1758) (= Sideridis p.) VIII. 08.

Alcsalád: NOCTUINAE Axylia putris (LINNAEUS, 1861) (= Diarsia p.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Ochropleura plecta (LINNAEUS, 1761) (= Diarsia p.) V. 24., VII. 01., VIII. 08. Diarsia rubi (VIEWEG, 1790) V. 24., VIII. 08. Noctua pronuba (LINNAEUS, 1758) (= Triphaena p.) V. 24., VII. 01. Noctua interposita (HÜBNER, 1790) VII. 01. Noctua fimbriata (SCHREBER, 1759) (= Triphaena fimbria) VII. 01. Noctua janthina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) (= Triphaena j.) VII. 01., VIII. 08. Xestia c-nigrum (LINNAEUS, 1758) (= Diarsia c.) V. 24., VIII. 08. Euxoa tritici (LINNAEUS, 1761) VII. 01. Agrotis ipsilon (HUFNAGEL, 1766) VII. 01. Agrotis exclamationis (LINNAEUS, 1758) V. 24., VIII. 08. Agrotis segetum ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 24., VIII. 08.

2. Mogyorósi-erdő (Teleki-legelő)

gyűjtési időpontok gyűjtési helyek gyűjtési módszerek gyűjtő, határozó

2003. V. 17. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 873,489 Y: 251,877; 2- X:873,709 Y: 251,920; 3- X: 873,521 Y: 251,608; 4- X:873,722 Y:251,542

nappali egyelés

Baranyi Tamás, Bertalan László

2003. V. 20. X: 873,606 Y: 251,667

lámpázás Baranyi Tamás, Bertalan László

2003. VI. 07. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 873,489 Y: 251,877; 2- X:873,709 Y: 251,920; 3- X: 873,521 Y: 251,608; 4- X:873,722 Y:251,542

nappali egyelés

Baranyi Tamás, Sáfián Szabolcs

2003. VIII. 07. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 873,489 Y: 251,877; 2- X:873,709 Y: 251,920; 3- X: 873,491 Y: 251,700; 4- X:873,705 Y:251,724

nappali egyelés

Baranyi Tamás, Korompai Tamás

2003. VIII. 07. X: 873,700 Y: 251,815

UV-csapda Baranyi Tamás, Korompai Tamás


nappali egyelés


2003. VIII. 08. X: 873,700 Y: 251,815

UV-csapda Baranyi Tamás, Korompai Tamás

2003. IX. 23. 1- X: 873,700, Y: 251,815 és 2- X: 873,711, Y: 251,842


A Puszta 2002


10


Család: HESPERIIDAE Erynnis tages (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pyrgus malvae (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: PAPILIONIDAE Papilio machaon (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: PIERIDAE Leptidea sinapis (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris brassicae (LINNAEUS, 1758) VI. 07., VIII. 07. Pieris napi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Anthocharis cardamines (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: NYMPHALIDAE Inachis io (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Vanessa atalanta (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Araschnia levana (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Issoria lathonia (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: SATYRIDAE Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) VI. 07., VIII. 07., Coenonympha glycerion (BORKHAUSEN, 1788) VI. 07. VIII. 07. Coenonympha pamphilus (LINNAEUS, 1758) VIII. 07.

Család: LYCAENIDAE Lycaena dispar (WERNEBURG, 1864) VI. 07., VIII. 07. Everes argiades (PALLES, 1771) VI. 07. Celastrina argiolus (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Maculinea teleius (BERGSTRÄSSER, 1779) VIII. 07. Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775) VI. 07., VIII. 07.

Család: SATURNIIDAE Saturnia pyri (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 20.

Család: LASIOCAMPIDAE Lasiocampa quercus (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Macrothylacia rubi (LINNAEUS, 1758) V. 20. Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Dendrolimus pini (LINNAEUS, 1758) V. 20., Gastropacha quercifolia (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Gastropacha populifolia (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 20.

Család: SPHINGIDAE Sphinx ligustri (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Smerinthus ocellatus (LINNAEUS, 1758) V. 20., VII. 05., VIII. 07. Laothoë populi (LINNAEUS, 1758) V. 20. Hyles euphorbiae (LINNAEUS, 1758) V. 20. Deilephila porcellus (LINNAEUS, 1758) V. 20. Deilephila elpenor (LINNAEUS, 1758) V. 20.



11

Család: THYATIRIDAE Habrosyne pyritoides (HUFNAGEL, 1766) V. 20. Thyatira batis (LINNAEUS, 1758) V. 20. Tethea or (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 20.

Család: DREPANIDAE Drepana curvatula (BORKHAUSEN, 1790) V. 20. Cilix glaucatus (SCOPOLI, 1763) V. 20.

Család: LYMANTRIIDAE Leucoma salicis (LINNAEUS, 1758) V. 20. Euproctis similis (FUESSLY, 1775) VII. 05., VIII. 08., IX. 23.

Család: NOTODONTIDAE Phalera bucephala (LINNAEUS, 1758) VII. 05. Stauropus fagi (LINNAEUS, 1758) V. 20. Gluphisia crenata (ESPER, 1785) V. 20. Pheosia tremula (CLERCK, 1759) V. 20. Notodonta dromedarius (LINNAEUS, 1758) V. 20. Ptilodon capucina (LINNAEUS, 1758) V. 20. Spatalia argentina (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 20. Euchila palpina (CLERCK, 1759) VII. 05. Clostera curtula (LINNAEUS, 1758) V. 20., VIII. 07., VIII. 08. Clostera anastomosis (LINNAEUS, 1758) V. 20., IX. 23. Clostera pigra (HUFNAGEL, 1766) V. 20., VII. 05.

Család: CTENUCHIDAE Dysauxes ancilla (LINNAEUS, 1767) VII. 05.

Család: LITHOSIIDAE Thumata senex (HÜBNER, 1808) VII. 05. Milthochrista miniata (FORSTER, 1771) VII. 05. Lithosia quadra (LINNAEUS, 1758) IX. 23. Eilema sororcula (HUFNAGEL, 1766) V. 20. Eilema griseola (HÜBNER, 1803) VIII. 08. Eilema lutarella (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Eilema complana (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Pelosia muscerda (HUFNAGEL, 1766) V. 20., IX. 23.

Család: ARCTIIDAE Phragmatobia fuliginosa (LINNAEUS, 1758) VII. 05., VIII. 08. Spilosoma luteum (HUFNAGEL, 1766) V. 20. Spilosoma urticae (ESPER, 1789) V. 20.


Abraxas grossulariata (LINNAEUS, 1758) VII. 05. Lomaspilis marginata (LINNAEUS, 1758) V. 20., VII. 05., VIII. 07. Ligdia adustata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 05. Chiasmia clathrata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07., Tephrina arenacearia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07.

A Puszta 2002


12

Plagodis pulveraria (LINNAEUS, 1758) VII. 05. Ennomos fuscantaria (HAWORTH, 1809) IX. 23. Artiora evonymaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) IX. 23. Angerona prunaria (LINNAEUS, 1758) V. 20., Biston betularia (LINNAEUS, 1758) V. 20., VII. 05. Ascotis selenaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 20., VIII. 07. Ectropis crepuscularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 20., VII. 05. Bupalus piniaria (LINNAEUS, 1758) V. 20. Cabera exanthemata (SCOPOLI, 1763) VII. 05., VIII. 07., VIII. 08. Hylaea fasciaria (LINNAEUS, 1758) IX. 23.

Alcsalád: GEOMETRINAE Chlorissa etruscaria (ZELLER, 1849) V. 20.

Alcsalád: STERRHINAE Cyclophora annularia (FABRICIUS, 1775) VIII. 08. Cyclophora linearia (HÜBNER, 1799) V. 20. Timandra comae A. SCHMIDT, 1931 VIII. 08., IX. 23. Idaea humiliata (HUFNAGEL, 1767) VII. 05.

Alcsalád: LARENTIINAE Epirrhoe alternata (MÜLLER, 1764) VIII. 08. Costaconvexa polygrammata (BORKHAUSEN, 1794) IX. 23. Camptogramma bilineata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Cosmorhoe ocellata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Thera obeliscata (HÜBNER, 1787) IX. 23., Euchoeca nebulata (SCOPOLI, 1763) VIII. 07.


Moma alpium (OSBECK, 1778) ( = Diphtera a.) V. 20. Acronicta megacephala ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 20. Craniophora ligustri ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 20.

Alcsalád: PANTHEINAE Colocasia coryli (LINNAEUS, 1758) V. 20., VII. 05.

Alcsalád: HERMINIINAE Paracolax tristalis (FABRICIUS, 1794) ( = P. glaucinalis) VII. 05., IX. 23.

Alcsalád: CATOCALINAE Catocala nupta (LINNAEUS, 1767) VIII. 08. Lygephila craccae ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IX. 23. Tyta luctuosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Tarache l.) V. 20. Laspeyria flexula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 20.

Alcsalád: HYPENINAE Hypena proboscidalis (LINNAEUS, 1758) V. 20. Rivula sericealis (SCOPOLI, 1763) V. 20., VII. 05.

Alcsalád: PLUSIINAE Diachrysia chrysitis (LINNAEUS, 1758) ( = Plusia c.) V. 20., VIII. 08. Macdunnoughia confusa (STEPHENS, 1850) V. 20., IX. 23. Autographa gamma (LINNAEUS, 1758) IX. 23.

Alcsalád: ACONTIINAE Elaphria venustula (HÜBNER, 1790) ( = Psylomonodes v.) V. 20. Protodeltote pygarga (HUFNAGEL, 1766) ( = Jaspidia p.) V. 20., VIII. 08.



13

Deltote bankiana (FABRICIUS, 1775) ( = Eustrotia b.) VII. 05., VIII. 07. Pseudeustrotia candidula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Jaspidia c.) V. 20.

Alcsalád: NOLINAE Meganola strigula (DEN. & SCHIFF., 1775) V. 20. Nola chlamitulalis (HÜBNER, 1813) V. 20., VII. 05.

Alcsalád: CHLOEPHORINAE Nycteola asiatica (KRULIKOVSKY, 1904) IX. 23. Pseudoips fagana (FABRICIUS, 1781) – bükkfa-zöldbagoly V. 20. Earias clorana (LINNAEUS, 1761) V. 20.

Alcsalád: AMPHIPYRINAE Amphipyra pyramidea (LINNAEUS, 1758) VII. 05., IX. 23. Amphipyra livida ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IX. 23.

Alcsalád: HELIOTHINAE Heliothis viriplaca (HUFNAGEL, 1766)( = Chloridea dipsacea) V. 20. Helicoverpa armigera (HÜBNER, [1808]) ( = Chloridea obsoleta) VII. 05., VIII. 07., VIII. 08., IX. 23.

Alcsalád: IPIMORPHINAE Caradrina morpheus (HUFNAGEL, 1766) ( = Elaphria m.) VIII. 07. Athetis gluteosa (TREITSCHKE, 1835) V. 20. Trachea atriplicis (LINNAEUS, 1758) V. 20., Euplexia lucipara (LINNAEUS, 1758) V. 20., Phlogophora meticulosa (LINNAEUS, 1758) ( = Trigonophora m.) IX. 23. Actinotia polyodon (CLERCK, 1759) V. 20. Eucarta amethystina (HÜBNER, [1803]) ( = Telesilla a.) V. 20. Atethmia centrago (HAWORTH, 1809) ( = A. xerampelina) IX. 23. Xanthia icteritia (HUFNAGEL, 1766) ( = Cosmia fulvago) IX. 23. Agrochola circellaris (HUFNAGEL, 1766) ( = Amathes c.) IX. 23. Agrochola laevis (HÜBNER, [1803]) ( = Amathes l.) IX. 23. Eupsilia transversa (HUFNAGEL, 1766) ( = E. satellitia) IX. 23. Mniotype satura (ESPER, [1790]) ( = Crino s.) IX. 23. Apamea anceps ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Parastichtis sordida) V. 20. Apamea sordens (HUFNAGEL, 1766) ( = Parastichtis basilinea) V. 20. Hydraecia micacea (ESPER, [1789]) VIII. 07. Gortyna flavago ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Xanthoecia f.) VIII. 08. Staurophora celsia (LINNAEUS, 1758) ( = Calotaenia c.) IX. 23. Celaena leucostigma (HÜBNER, [1808]) ( = Gortyna l.) VII. 05. Sedina buettneri (HERING, 1858) IX. 23.

Alcsalád: HADENINAE Discestra trifolii (HUFNAGEL, 1766) ( = Scotogramma t.) V. 20., IX. 23. Lacanobia oleracea (LINNAEUS, 1758) ( = Polia o.) V. 20. Lacanobia thalassina (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia t.) V. 20. Lacanobia suasa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Polia dissimilis) IX. 23. Hada plebeja (LINNAEUS, 1761) ( = nana (HUFNAGEL, 1766) V. 20., VIII. 07. Hecatera bicolorata (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia serena) VIII. 08. Hadena confusa (HUFNAGEL, 1766) ( = Harmodia nana) V. 20. Sideridis albicolon (HÜBNER, [1813]) ( = turbida) V. 20. Mamestra brassicae (LINNAEUS, 1758) ( = Barathra b.) IX. 23. Mythimna turca (LINNAEUS, 1761) ( = Hyperiodes t.) V. 20., VIII. 07. Mythimna albipuncta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Hyphilare a.) V. 20., VIII. 07., IX. 23. Mythimna pallens (LINNAEUS, 1758) ( = Sideridis p.) V. 20., VIII. 07. Senta flammea (CURTIS, 1828) ( = Meliana f.) V. 20.

A Puszta 2002


14

Mythimna l-album (LINNAEUS, 1767) ( = Hyphilare l.) IX. 23. Orthosia incerta (HUFNAGEL, 1766) ( = Monima i.) V. 20. Tholera decimalis (PODA, 1761) ( = T. popularis) IX. 23.

Alcsalád: NOCTUINAE Axylia putris (LINNAEUS, 1861) ( = Diarsia p.) V. 20., VII. 05., VIII. 07. Ochropleura plecta (LINNAEUS, 1761) ( = Diarsia p.) V. 20., VII. 05. Diarsia rubi (VIEWEG, 1790) V. 20. Noctua pronuba (LINNAEUS, 1758) (= Triphaena p.) V. 20., IX. 23. Noctua interposita (HÜBNER, 1790) IX. 23. Noctua fimbriata (SCHREBER, 1759) ( = Triphaena fimbria) IX. 23. Noctua janthe (BORKHAUSEN, 1792) IX. 23. Noctua janthina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Triphaena j.) VIII. 08. Xestia c-nigrum (LINNAEUS, 1758) ( = Diarsia c.) V. 20., VIII. 07., IX. 23. Xestia baja ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Diarsia b.) VIII. 07. Xestia xanthographa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Diarsia x.) IX. 23. Agrotis exclamationis (LINNAEUS, 1758) V. 20., IX. 23. Agrotis segetum ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 20., IX. 23.

3. Káposztás-lapos

gyűjtési időpontok gyűjtési helyek gyűjtési mód-szerek gyűjtő, határozó

2003. IV. 25. X: 871,366 Y: 249,983


2003. IV. 30. X: 871,366 Y: 249,983

UV-vödörcsapda


2003. V. 02. X: 871,366 Y: 249,983

UV-vödörcsapda

Baranyi Tamás, Vámosi Péter

2003. V. 08. X: 871,477 Y: 250,200

lámpázás Baranyi Tamás

2003. V. 17. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 871,004 Y: 249,976; 2- X:871,283 Y: 250,352; 3- X: 871,405 Y: 249,826; 4- X:871,546 Y:250,256

nappali egyelés

Baranyi Tamás, Bertalan László

2003. VI. 05. X: 871,477 Y: 250,200

lámpázás Baranyi Tamás,

2003. VI. 07. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 871,004 Y: 249,976; 2- X:871,283 Y: 250,352; 3- X: 871,405 Y: 249,826; 4- X:871,546 Y:250,256

nappali egyelés

Baranyi Tamás, Sáfián Szabolcs

2003. VI. 28. X: 871,477 Y: 250,200


2003. VII. 05. X: 871,350 Y: 249,974

lámpázás Baranyi Tamás, Sáfián Szabolcs

2003. VII. 05. az erdő szélén: a 1- X: 871,135 Y: 250,103 ponttól a 2- X: 871,248 Y: 250,110 ponttig

csalizás Baranyi Tamás, Sáfián Szabolcs



15


nappali egyelés


2003. VIII. 08. X: 871,440 Y: 250,207

lámpázás Kádár Mihály, Baranyi Tamás, Korompai Tamás


Család: HESPERIIDAE Erynnis tages (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: PAPILIONIDAE Papilio machaon (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Iphiclides podalirius (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: PIERIDAE Leptidea sinapis (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Colias hyale (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Aporia crataegi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris rapae (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Pieris napi (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Anthocharis cardamines (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: NYMPHALIDAE Apatura ilia (DEN. ET SCHIFF., 1775) VI. 07. Nymphalis polychloros (LINNAEUS, 1758) Inachis io (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Vanessa atalanta (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Cynthia cardui (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Araschnia levana (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Damora pandora (DEN. ET SCHIFF., 1775) Issoria lathonia (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Clossiana selene (DEN. ET SCHIFF., 1775) Hypodryas maturna (LINNAEUS, 1758) V. 17.

Család: SATYRIDAE Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Coenonympha glycerion (BORKHAUSEN, 1788) VI. 07. Coenonympha pamphilus (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: RIODINIDAE Hamearis lucina (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

Család: LYCAENIDAE Lycaena phlaeas (LINNAEUS, 1761) VI. 07. Lycaena tityrus (PODA, 1761) VI. 07. Everes argiades (PALLES, 1771) VI. 07. Celastrina argiolus (LINNAEUS, 1758) VI. 07.

A Puszta 2002


16

Maculinea teleius (BERGSTRÄSSER, 1779) VIII. 07. Plebejus argus (LINNAEUS, 1758) VI. 07. Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775) VI. 07.

Család: SATURNIIDAE Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) V. 02.

Család: LASIOCAMPIDAE Malacosoma neustrium (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Lasiocampa quercus (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Macrothylacia rubi (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05. Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Odonestis pruni (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VII. 05. Dendrolimus pini (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28., VIII. 08. Gastropacha quercifolia (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Gastropacha populifolia (DEN. ET SCHIFF., 1775) VIII. 08.

Család: SPHINGIDAE Sphinx ligustri (LINNAEUS, 1758) V. 08., VII. 05., VIII. 08. Hyloicus pinastri (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28. Smerinthus ocellatus (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Mimas tiliae (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Laothoë populi (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Deilephila porcellus (LINNAEUS, 1758) V. 08., VII. 05., VIII. 08.

Család: THYATIRIDAE Habrosyne pyritoides (HUFNAGEL, 1766) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Thyatira batis (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Tethea or (DEN. ET ScHiff., 1775) V. 08., VI. 05., VII. 05. Tethea ocularis (LINNAEUS, 1767) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05.

Család: DREPANIDAE Drepana curvatula (BORKHAUSEN, 1790) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05. Cilix glaucatus (SCOPOLI, 1763) VI. 05.

Család: LYMANTRIIDAE Dasychira pudibunda (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05. Euproctis similis (FUESSLY, 1775) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Euproctis chrysorrhoea (LINNAEUS, 1758) VI. 05.

Család: NOTODONTIDAE Furcula furcula (CLERCK, 1759) IV. 25., V. 08., VI. 28. Furcula bifida (BRAHM, 1787) VIII. 08. Harpya milhauseri (FABRICIUS, 1775) V. 08. Gluphisia crenata (ESPER, 1785) VI. 05. Pheosia tremula (CLERCK, 1759) VI. 05., VIII. 08. Drymonia dodonea (DEN. ET SCHIFF., 1775) VI. 05. Notodonta dromedarius (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VII. 05. Notodonta tritophus (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 08., VI. 05., VI. 28. Notodonta ziczac (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VIII. 08. Ptilodon capucina (LINNAEUS, 1758) VI. 05.



17

Spatalia argentina (DEN. ET SCHIFF., 1775) V. 08., VI. 28., VII. 05. Euchila palpina (CLERCK, 1759) V. 02., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Clostera curtula (LINNAEUS, 1758) V. 08. Clostera anastomosis (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VII. 05. Clostera pigra (HUFNAGEL, 1766) V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08.

Család: CTENUCHIDAE Dysauxes ancilla (LINNAEUS, 1767) VI. 28., VII. 05.

Család: LITHOSIIDAE Thumata senex (HÜBNER, 1808) VII. 05. Milthochrista miniata (FORSTER, 1771) VII. 05., VIII. 08. Lithosia quadra (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VIII. 08. Eilema sororcula (HUFNAGEL, 1766) IV. 25., V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Eilema griseola (HÜBNER, 1803) VII. 05., VIII. 08. Eilema lutarella (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Eilema complana (LINNAEUS, 1758) VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Pelosia muscerda (HUFNAGEL, 1766) VI. 05., VII. 05., VIII. 08.

Család: ARCTIIDAE Phragmatobia fuliginosa (LINNAEUS, 1758) V. 02., V. 08., VI. 28., VII. 05. Spilosoma luteum (HUFNAGEL, 1766) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Spilosoma lubricipeda (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05., VIII. 08. Diacrisia sannio (LINNAEUS, 1758) V. 17. Arctia villica (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Arctia caja (LINNAEUS, 1758) VIII. 08.


Lomaspilis marginata (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Ligdia adustata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VI. 05. Stegania dilectaria (HÜBNER, 1790) VI. 05. Macaria notata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Macaria alternata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 08., VI. 05., VII. 05. Macaria liturata (CLERCK, 1759) VI. 05. Chiasmia clathrata (LINNAEUS, 1758) V. 02., V. 08., VI. 05., VIII. 08. Opisthograptis luteolata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Epione repandaria (HUFNAGEL, 1767) VI. 05. Selenia tetralunaria (HUFNAGEL, 1767) VII. 05., VIII. 08. Crocallis elinguaria (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Lycia hirtaria (CLERCK, 1759) IV. 25., V. 02., V. 08. Biston betularia (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Hypomecis roboraria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 08. Hypomecis punctinalis (SCOPOLI, 1763) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05. Ascotis selenaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Ectropis crepuscularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) IV. 25., V. 02., V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Aethalura punctulata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VII. 05. Ematurga atomaria (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Bupalus piniaria (LINNAEUS, 1758) V. 08 Cabera pusaria (LINNAEUS, 1758) VI. 05.

A Puszta 2002


18

Cabera exanthemata (SCOPOLI, 1763) V. 08., VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Lomographa temerata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VI. 05. Hylaea fasciaria (LINNAEUS, 1758) VI. 05.

Alcsalád: GEOMETRINAE Aplasta ononaria (FUESSLY, 1783) VI. 05. Geometra papilionaria (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Comibaena bajularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VI. 05. Antonechloris smaragdaria (FABRICIUS, 1787) VI. 05., VIII. 08. Hemithea aestivaria (HÜBNER, 1789) VI. 05. Chlorissa viridata (LINNAEUS, 1758) V. 08 Jodis lactearia (LINNAEUS, 1758) VIII. 08.

Alcsalád: STERRHINAE Cyclophora pendularia (CLERCK, 1759) VI. 28. Cyclophora annularia (FABRICIUS, 1775) V. 08. Timandra comae A. SCHMIDT, 1931 VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Scopula immorata (LINNAEUS, 1758) V. 08. Scopula umbelaria (HÜBNER, 1813) VII. 05. Scopula immutata (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Idaea ochrata (SCOPOLI, 1763) VIII. 08. Idaea humiliata (HUFNAGEL, 1767) VII. 05. Idaea dimidiata (HUFNAGEL, 1767) VI. 28. Idaea aversata (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08.

Alcsalád: LARENTIINAE Xanthorhoe ferrugata (CLERCK, 1759) VI. 05. Catarhoe cuculata (HUFNAGEL, 1767) VI. 05., VII. 05., VI. 28. Epirrhoe hastulata (HÜBNER, 1790) VI. 05. Epirrhoe tristata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Epirrhoe alternata (MÜLLER, 1764) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Epirrhoe rivata (HÜBNER, 1813) V. 08, VIII. 08. Costaconvexa polygrammata (BORKHAUSEN, 1794) IV. 25., V. 08., VIII. 08. Camptogramma bilineata (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Pelurga comitata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Cosmorhoe ocellata (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VIII. 08., VIII. 08. Thera obeliscata (HÜBNER, 1787) VI. 05. Colostygia pectinataria (KNOCH, 1781) VI. 05. Hydriomena impluviata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VI. 05. Perizoma alchemillata (LINNAEUS, 1758) VIII. 08. Perizoma lugdunaria (HERRICH-SCHÄFFER, 1855) VI. 28., VII. 05. Euchoeca nebulata (SCOPOLI, 1763) VI. 05., VIII. 08. Hydrelia flammeolaria (HUFNAGEL, 1767) VI. 05. Lobophora halterata (HUFNAGEL, 1767) V. 08


Moma alpium (OSBECK, 1778) ( = Diphtera a.) VI. 05. Acronicta leporina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 08. Acronicta megacephala ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) V. 08., VII. 05. Acronicta rumicis (LINNAEUS, 1758) VII. 05. Craniophora ligustri ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VII. 05., VIII. 08.



19

Alcsalád: PANTHEINAE Colocasia coryli (LINNAEUS, 1758) IV. 25., V. 02., V. 08., VI. 28., VII. 05., VIII. 08.

Alcsalád: HERMINIINAE Paracolax tristalis (FABRICIUS, 1794) ( = P. glaucinalis) VI. 05., VI. 28., VII. 05. Macrochilo cribrumalis (HÜBNER, 1790) ( = Chytolitha c.) VI. 05. Herminia tarsicrinalis (KNOCH, 1782) ( = Zanclognatha t.) VI. 05. Polypogon strigilata (LINNAEUS, 1758) ( = Herminia barbalis) VI. 05. Herminia tarsipennalis TREITSCHKE, 1835 ( = Zanclognatha t.) VI. 05.

Alcsalád: CATOCALINAE Catocala nupta (LINNAEUS, 1767) VII. 05. Catocala electa (VIEWEG, 1790) VIII. 08. Catocala fulminea (SCOPOLI, 1763) ( = Ephesia paranympha) VII. 05. Lygephila pastinum (TREITSCHKE, 1825) VI. 05., VIII. 08. Tyta luctuosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Tarache l.) VI. 05. Callistege mi (CLERCK, 1759) V. 08. Laspeyria flexula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VI. 05., VIII. 08.

Alcsalád: CALPINAE Scoliopteryx libatrix (LINNAEUS, 1758) IV. 25., VI. 05.

Alcsalád: HYPENINAE Hypena proboscidalis (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Rivula sericealis (SCOPOLI, 1763) VI. 05., VII. 05., VIII. 08.

Alcsalád: PLUSIINAE Diachrysia chrysitis (LINNAEUS, 1758) ( = Plusia c.) VI. 05. Macdunnoughia confusa (STEPHENS, 1850) V. 08., VI. 28., VII. 05. Autographa gamma (LINNAEUS, 1758) VII. 05., VIII. 08. Abrostola triplasia (LINNAEUS, 1758) ( = trigemina (Werneburg, 1864) VIII. 08. Abrostola tripartita (HUFNAGEL, 1766) ( = triplasia régen) VI. 05.

Alcsalád: ACONTIINAE Emmelia trabealis (SCOPOLI, 1863) VI. 28., VII. 05. Elaphria venustula (HÜBNER, 1790) ( = Psylomonodes v.) V. 08., VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Protodeltote pygarga (HUFNAGEL, 1766) ( = Jaspidia p.) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Deltote uncula (CLERCK, 1759) ( = Eustrotia u.) V. 08., VI. 05., VII. 05. Deltote bankiana (FABRICIUS, 1775) ( = Eustrotia b.) VI. 05., VII. 05., VIII. 08.

Alcsalád: NOLINAE Meganola albula (DEN. & SCHIFF., 1775) VI. 05., VI. 28., VIII. 08. Nola cucullatella (LINNAEUS, 1758) VI. 05. Nola aerugula (HÜBNER, 1793) VI. 28., VII. 05. Nola chlamitulalis (HÜBNER, 1813) V. 08., VI. 28.

Alcsalád: CHLOEPHORINAE Nycteola asiatica (KRULIKOVSKY, 1904) VI. 05. Pseudoips fagana (FABRICIUS, 1781) – bükkfa-zöldbagoly V. 08. Earias clorana (LINNAEUS, 1761) V. 08., VI. 28., VII. 05. Earias vernana (FABRICIUS, 1787) VI. 28.

Alcsalád: HELIOTHINAE Helicoverpa armigera (HÜBNER, [1808]) ( = Chloridea obsoleta) VII. 05., VIII. 08. Pyrrhia umbra (HUFNAGEL, 1766) VIII. 08.

Alcsalád: IPIMORPHINAE Acosmetia caliginosa (HÜBNER, [1813]) V. 08., VI. 05. Caradrina morpheus (HUFNAGEL, 1766) ( = Elaphria m.) VI. 05., VIII. 08.

A Puszta 2002


20

Hoplodrina octogenaria (GOEZE, 1781) ( = H. alsines) VI. 28., VII. 05. Hoplodrina ambigua ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VI. 05., VIII. 08. Athetis lepigone (MÖSCHLER, 1860) V. 08. Dypterygia scabriuscula (LINNAEUS, 1758) VII. 05., VIII. 08. Rusina ferruginea (ESPER, [1785]) ( = Stygiostola umbratica) VI. 05., VI. 28., VII. 05. Thalpophila matura (HUFNAGEL, 1766) VIII. 08. Trachea atriplicis (LINNAEUS, 1758) V. 08., VI. 05., VII. 05. Actinotia polyodon (CLERCK, 1759) VI. 05. Eucarta amethystina (HÜBNER, [1803]) ( = Telesilla a.) VI. 05. Eucarta virgo (TREITSCHKE, 1835) ( = Callagonia v.) VI. 05. Parastichtis suspecta (HÜBNER, [1817]) ( = Amathes iners) VI. 28., VII. 05. Atethmia ambusta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) Conistra rubiginea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 25. Apamea monoglypha (HUFNAGEL, 1766) ( = Parastichtis m.) VI. 28. Apamea remissa (HÜBNER, [1809]) ( = Parastichtis obscura) VI. 05. Apamea anceps ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Parastichtis sordida) VI. 05. Apamea sordens (HUFNAGEL, 1766) ( = Parastichtis basilinea) V. 08. Oligia strigilis (LINNAEUS, 1758) ( = Procus s.) VI. 05., VII. 05. Oligia latruncula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Procus l.) VI. 05. Hydraecia micacea (ESPER, [1789]) VIII. 08. Celaena leucostigma (HÜBNER, [1808]) ( = Gortyna l.) VII. 05., VIII. 08.

Alcsalád: HADENINAE Discestra trifolii (HUFNAGEL, 1766) ( = Scotogramma t.) VI. 05., VI. 28., VII. 05. Lacanobia oleracea (LINNAEUS, 1758) ( = Polia o.) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Lacanobia thalassina (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia t.) V. 08., VI. 05., VIII. 08. Hecatera bicolorata (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia serena) V. 08. Sideridis albicolon (HÜBNER, [1813]) ( = turbida) VI. 05. Melanchra persicariae (LINNAEUS, 1761) ( = Polia p.) VIII. 08. Mamestra brassicae (LINNAEUS, 1758) ( = Barathra b.) V. 08., VII. 05., VIII. 08. Polia nebulosa (HUFNAGEL, 1766) ( = Aplecta n.) VI. 05. Mythimna turca (LINNAEUS, 1761) ( = Hyperiodes t.) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Mythimna conigera ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Sideridis c.) VI. 28., VII. 05. Mythimna pudorina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Sideridis p.) VI. 05. Mythimna impura (HÜBNER, [1808]) ( = Sideridis i.) VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Mythimna pallens (LINNAEUS, 1758) ( = Sideridis p.) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Orthosia incerta (HUFNAGEL, 1766) ( = Monima i.) IV. 25., V. 02., V. 08. Orthosia gothica ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Monima g.) IV. 25., V. 02. Orthosia miniosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Monima m.) IV. 25. Panolis flammea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 25., V. 08.

Alcsalád: NOCTUINAE Axylia putris (LINNAEUS, 1861) ( = Diarsia p.) VI. 05., VIII. 08. Ochropleura plecta (LINNAEUS, 1761) ( = Diarsia p.) VI. 05., VI. 28., VII. 05., VIII. 08. Diarsia rubi (VIEWEG, 1790) VI. 05. Noctua pronuba (LINNAEUS, 1758) (= Triphaena p.) VI. 05., VIII. 08. Noctua interposita (HÜBNER, 1790) VI. 05. Noctua fimbriata (SCHREBER, 1759) ( = Triphaena fimbria) VI. 05., VI. 28., VII. 05. Noctua janthina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Triphaena j.) VII. 05. Xestia c-nigrum (LINNAEUS, 1758) ( = Diarsia c.) VI. 05., VII. 05., VIII. 08. Xestia triangulum (HUFNAGEL, 1766) ( = Diarsia t.) VI. 05., VI. 28.



21

Xestia baja ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Diarsia b.) VIII. 08. Cerastis rubricosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 25. Euxoa tritici (LINNAEUS, 1761) VI. 28., VII. 05. Agrotis ipsilon (HUFNAGEL, 1766) VII. 05., VIII. 08. Agrotis exclamationis (LINNAEUS, 1758) VI. 05., VIII. 08. Agrotis segetum ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VII. 05., VIII. 08.

4. Jónás-rész gyűjtési

időpontok gyűjtési helyek gyűjtési

módszerek gyűjtő, határozó

2003. IV. 30. 1- X: 867,118 Y: 248,729 és 2- X: 866,668 Y: 248,808


2003. IV. 30. X: 866,679 Y: 248,814 UV-vödörcsapda

Baranyi Tamás

2003. IV. 30. Az erdő szélén a 1- X: 867,286 Y:248,642 ponttól a 2- X: 867,417 Y: 249,055 pontig

csalizás Baranyi Tamás

2003. V. 17. egy ötszög területén belül végeztünk felmé-rést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 866,666 Y: 248,861; 2- 866,691 Y: 248,558; 3- X: 867,131 Y: 249,084; 4- X:866,965 Y:249,653; 5- X: 867,661 Y: 249,578

nappali egyelés Baranyi Tamás, Bertalan László

2003. V. 24. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 866,666 Y: 248,861; 2- 866,691 Y: 248,558; 3- X: 867,495 Y: 249,682; 4- X: 867,661 Y: 249,578

nappali egyelés Baranyi Tamás, Bertalan László

2003. VI. 07. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 866,666 Y: 248,861; 2- 866,691 Y: 248,558; 3- X: 867,131 Y: 249,084; 4- X: 867,118 Y: 248,729

nappali egyelés Baranyi Tamás, Sáfián Szabolcs

2003. VI. 28. X: 867,118 Y: 248,729


2003. VIII. 07. X: 867,118 Y: 248,729


2003. VIII. 07. Az erdő szélén a 1- X: 867,286 Y:248,642 ponttól a 2- X: 867,417 Y: 249,055 pontig

csalizás Baranyi Tamás, Korompai Tamás

2003. VIII. 08. egy négyszög területén belül végeztünk felmérést, amelynek „sarkpontjai”: 1- X: 866,666 Y: 248,861; 2- 866,691 Y: 248,558; 3- X: 867,131 Y: 249,084; 4- X: 867,118 Y: 248,729

nappali egyelés Baranyi Tamás, Korompai Tamás


Család: HESPERIIDAE Erynnis tages (LINNAEUS, 1758) V. 17. Carcharodus alceae (ESPER, 1780) V. 17.

Család: PAPILIONIDAE Papilio machaon (LINNAEUS, 1758) V. 17.

A Puszta 2002


22

Család: PIERIDAE Leptidea sinapis (LINNAEUS, 1758) V. 17., V. 24. Colias hyale (LINNAEUS, 1758) V. 17. Aporia crataegi (LINNAEUS, 1758) V. 24. Pieris napi (LINNAEUS, 1758) V. 17. Pontia edusa (FABRICIUS, 1807) V. 24. Anthocharis cardamines (LINNAEUS, 1758) V. 17., V. 24.

Család: NYMPHALIDAE Inachis io (LINNAEUS, 1758) V. 17. Polygonia c-album (LINNAEUS, 1758) V. 17. Issoria lathonia (LINNAEUS, 1758) V. 17. Clossiana dia (LINNAEUS, 1767) V. 17.

Család: SATYRIDAE Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) V. 17. Coenonympha glycerion (BORKHAUSEN, 1788) V. 17., V. 24. Coenonympha pamphilus (LINNAEUS, 1758) V. 24. Lasiommata maera (LINNAEUS, 1758) V. 24.

Család: LYCAENIDAE Lycaena phlaeas (LINNAEUS, 1761) V. 17., V. 24. Lycaena dispar rutila (WERNEBURG, 1864) V. 24. Lycaena tityrus (PODA, 1761) V. 24. Lycaena alciphron (ROTTEMBURG, 1775) V. 17., V. 24. Everes argiades (PALLES, 1771) V. 17. Celastrina argiolus (LINNAEUS, 1758) V. 17. Plebejus argus (LINNAEUS, 1758) V. 17., V. 24. Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775) V. 17., V. 24.

Család: SATURNIIDAE Saturnia pyri (DEN. ET SCHIFF., 1775) IV. 30. Saturnia pavonia (LINNAEUS, 1758) IV. 30.

Család: LASIOCAMPIDAE Malacosoma neustrium (LINNAEUS, 1758) VI. 28. Lasiocampa quercus (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Odonestis pruni (LINNAEUS, 1758) VI. 28. Gastropacha quercifolia (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Gastropacha populifolia (DEN. ET SCHIFF., 1775) VIII. 07.

Család: SPHINGIDAE Agrius convolvuli (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Sphinx ligustri (LINNAEUS, 1758) VI. 28. Mimas tiliae (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Hyles euphorbiae (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Hyles gallii (ROTTEMBURG, 1775) VIII. 07. Deilephila porcellus (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Deilephila elpenor (LINNAEUS, 1758) VI. 28.

Család: THYATIRIDAE Habrosyne pyritoides (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07.



23

Thyatira batis (LINNAEUS, 1758) IV. 30., VIII. 07. Tethea or (DEN. ET SCHIFF., 1775) IV. 30., VIII. 07.

Család: DREPANIDAE Drepana falcataria (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Drepana curvatula (BORKHAUSEN, 1790) IV. 30., VIII. 07. Drepana binaria (HUFNAGEL, 1767) VIII. 07. Cilix glaucatus (SCOPOLI, 1763) IV. 30.

Család: LYMANTRIIDAE Dasychira pudibunda (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Euproctis similis (FUESSLY, 1775) VI. 28., VIII. 07.

Család: NOTODONTIDAE Phalera bucephala (LINNAEUS, 1758) VI. 28., VIII. 07. Stauropus fagi (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Cerura erminea (ESPER, 1783) IV. 30. Gluphisia crenata (ESPER, 1785) VIII. 07. Pheosia tremula (CLERCK, 1759) IV. 30., VIII. 07. Drymonia dodonea (DEN. ET SCHIFF., 1775) IV. 30. Notodonta tritophus (DEN. ET SCHIFF., 1775) IV. 30. Notodonta ziczac (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Euchila palpina (CLERCK, 1759) IV. 30., VIII. 07. Clostera pigra (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07.

Család: LITHOSIIDAE Milthochrista miniata (FORSTER, 1771) VIII. 07. Lithosia quadra (LINNAEUS, 1758) VI. 28., VIII. 07. Eilema sororcula (HUFNAGEL, 1766) IV. 30., VIII. 07. Eilema griseola (HÜBNER, 1803) VIII. 07. Pelosia muscerda (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07.

Család: ARCTIIDAE Spiris striata (LINNAEUS, 1758) V. 24., VI. 07. Coscinia cribraria (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Phragmatobia fuliginosa (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Spilosoma luteum (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07. Spilosoma lubricipeda (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Hyphantria cunea (DRURY, 1773) VIII. 07. Diacrisia sannio (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Arctia caja (LINNAEUS, 1758) VIII. 07.


Lomaspilis marginata (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Macaria notata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Macaria alternata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Macaria liturata (CLERCK, 1759) VIII. 07. Chiasmia clathrata (LINNAEUS, 1758) IV. 30. Tephrina arenacearia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Plagodis dolabraria (LINNAEUS, 1767) IV. 30., VIII. 07.

A Puszta 2002


24

Selenia lunularia (HÜBNER, 1788) IV. 30. Selenia tetralunaria (HUFNAGEL, 1767) IV. 30. Lycia hirtaria (CLERCK, 1759) IV. 30. Peribatodes rhomboidaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Hypomecis punctinalis (SCOPOLI, 1763) VIII. 07. Ascotis selenaria (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07. Ectropis crepuscularia (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) IV. 30., VIII. 07. Ematurga atomaria (LINNAEUS, 1758) IV. 30.

Alcsalád: GEOMETRINAE Antonechloris smaragdaria (FABRICIUS, 1787) VIII. 07.

Alcsalád: STERRHINAE Timandra comae A. SCHMIDT, 1931 VI. 28., VIII. 07. Scopula immorata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Idaea aversata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Idaea degeneraria (HÜBNER, 1799) VIII. 07. Alcsalád: Larentiinae Epirrhoe tristata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Costaconvexa polygrammata (BORKHAUSEN, 1794) IV. 30., VIII. 07. Camptogramma bilineata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Mesoleuca albicillata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Pelurga comitata (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Eupithecia centaureata (DENIS & SCHIFFERMÜLLER, 1775) VIII. 07.


Acronicta megacephala ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30. Craniophora ligustri ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30., VIII. 07.

Alcsalád: PANTHEINAE Colocasia coryli (LINNAEUS, 1758) IV. 30.

Alcsalád: BRYOPHILINAE Cryphia algae (FABRICIUS, 1775) ( = Bryophila a.) VIII. 07.

Alcsalád: HERMINIINAE Paracolax tristalis (FABRICIUS, 1794) ( = P. glaucinalis) VIII. 07. Polypogon tentacularia (LINNAEUS, 1758) ( = Macrochilo t.) VIII. 07. Polypogon lunalis (SCOPOLI, 1763) ( = Zanclognatha l.) VIII. 07.

Alcsalád: CATOCALINAE Catocala nupta (LINNAEUS, 1767) VIII. 07. Catocala electa (VIEWEG, 1790) VIII. 07. Minucia lunaris ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30. Callistege mi (CLERCK, 1759) V.24. Euclidia glyphica (LINNAEUS, 1758) ( = Ectypa g.) V.24. Laspeyria flexula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 07.

Alcsalád: CALPINAE Scoliopteryx libatrix (LINNAEUS, 1758) IV. 30.

Alcsalád: HYPENINAE Hypena proboscidalis (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Rivula sericealis (SCOPOLI, 1763) VIII. 07.

Alcsalád: PLUSIINAE Abrostola triplasia (LINNAEUS, 1758) ( = trigemina (Werneburg, 1864) VI. 28., VIII. 07.



25

Alcsalád: ACONTIINAE Emmelia trabealis (SCOPOLI, 1863) VIII. 07. Elaphria venustula (HÜBNER, 1790) ( = Psylomonodes v.) VIII. 07. Protodeltote pygarga (HUFNAGEL, 1766) ( = Jaspidia p.) VIII. 07.

Alcsalád: NOLINAE Meganola albula (DEN. & SCHIFF., 1775) VI. 28. Nola aerugula (HÜBNER, 1793) VIII. 07. Nola cristatula (HÜBNER, 1793) VI. 28. Nola chlamitulalis (HÜBNER, 1813) VIII. 07.

Alcsalád: CHLOEPHORINAE Nycteola asiatica (KRULIKOVSKY, 1904) VIII. 07. Pseudoips fagana (FABRICIUS, 1781) – bükkfa-zöldbagoly – IV. 30. Earias clorana (LINNAEUS, 1761) IV. 30.

Alcsalád: CUCULLIINAE Calophasia lunula (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07.

Alcsalád: AMPHIPYRINAE Amphipyra pyramidea (LINNAEUS, 1758) VIII. 07.

Alcsalád: HELIOTHINAE Heliothis viriplaca (HUFNAGEL, 1766)( = Chloridea dipsacea) V.24., VIII. 07. Heliothis maritima de GRASLIN, 1855 ( = Chloridea m.) VI. 28. Helicoverpa armigera (HÜBNER, [1808]) ( = Chloridea obsoleta) VI. 28., VIII. 07.

Alcsalád: IPIMORPHINAE Caradrina morpheus (HUFNAGEL, 1766) ( = Elaphria m.) VIII. 07. Hoplodrina blanda ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 07. Hoplodrina ambigua ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VI. 28. Spodoptera exigua (HÜBNER, [1808]) VIII. 07. Athetis furvula (HÜBNER, [1808]) VIII. 07. Rusina ferruginea (ESPER, [1785]) ( = Stygiostola umbratica) VI. 28. Trachea atriplicis (LINNAEUS, 1758) VIII. 07. Cosmia trapezina (LINNAEUS, 1758) ( = Calymnia t.) VIII. 07. Conistra vaccinii (LINNAEUS, 1761) IV. 30. Lithophane socia HUFNAGEL, 1766 ( = Lithophane hepatica (Clerck, 1759) IV. 30. Apamea monoglypha (HUFNAGEL, 1766) ( = Parastichtis m.) VI. 28. Mesoligia furuncula ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Procus f.) VIII. 07. Mesapamea secalis (LINNAEUS, 1758) ( = Parastichtis s.) VIII. 07. Hydraecia micacea (ESPER, [1789]) VI. 28. Calamia tridens (HUFNAGEL, 1766) ( = C. virens) VIII. 07.

Alcsalád: HADENINAE Discestra trifolii (HUFNAGEL, 1766) ( = Scotogramma t.) IV. 30., VIII. 07. Lacanobia oleracea (LINNAEUS, 1758) ( = Polia o.) VI. 28., VIII. 07. Lacanobia thalassina (HUFNAGEL, 1766) ( = Polia t.) VIII. 07. Lacanobia suasa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Polia dissimilis) VIII. 07. Hada plebeja (LINNAEUS, 1761) ( = nana (Hufnagel, 1766) VIII. 07. Mamestra brassicae (LINNAEUS, 1758) ( = Barathra b.) VIII. 07. Mythimna turca (LINNAEUS, 1761) ( = Hyperiodes t.) VI. 28., VIII. 07. Mythimna conigera ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Sideridis c.) VI. 28. Mythimna albipuncta ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Hyphilare a.) VIII. 07. Mythimna impura (HÜBNER, [1808]) ( = Sideridis i.) VI. 28., VIII. 07.

A Puszta 2002


26

Mythimna pallens (LINNAEUS, 1758) ( = Sideridis p.) VIII. 07. Orthosia incerta (HUFNAGEL, 1766) ( = Monima i.) IV. 30. Orthosia gothica ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Monima g.) IV. 30. Panolis flammea ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30.

Alcsalád: NOCTUINAE Axylia putris (LINNAEUS, 1861) ( = Diarsia p.) IV. 30., VIII. 07. Ochropleura plecta (LINNAEUS, 1761) ( = Diarsia p.) VI. 28., VIII. 07. Noctua fimbriata (SCHREBER, 1759) ( = Triphaena fimbria) VI. 28., VIII. 07. Noctua janthina ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) ( = Triphaena j.) VI. 28., VIII. 07. Xestia c-nigrum (LINNAEUS, 1758) ( = Diarsia c.) VIII. 07. Cerastis rubricosa ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) IV. 30. Euxoa segnilis (DUPONCHEL, 1836) ( = E. seliginis) VIII. 07. Euxoa tritici (LINNAEUS, 1761) VI. 28. Agrotis ipsilon (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07. Agrotis segetum ([DENIS & SCHIFFERMÜLLER], 1775) VIII. 07. Agrotis vestigialis (HUFNAGEL, 1766) VIII. 07.

A KUTATÁS EREDMÉNYEKÉNT TALÁLT FAJOK JELLEMZÉSE

Az alábbiakban tekintsük át azokat a fajokat, amelyek természetvédelmi, taxonómiai valamint biogeográfiai értelemben kiemelkedő jelentőséggel bírnak a vizsgált területek vonatkozásában. Minden egyes faj jellemzése után zárójelben feltüntettük a gyűjtés helyét is.

Maculinea teleius (BERGSTRÄSSER, 1779) – Vérfű-hangyaboglárka A vérfű-hangyaboglárka faunánk jelentős értéke. Euroszibériai elterjedésű faj, amely a zonális erdős

sztyepp nedves edafikus társulásaihoz kapcsolódóan Nyugat-Európától Nyugat-Szibériáig egy hosszabb sávban fordul elő. Sajnos areája az utóbbi évtizedekben jelentősen összeszűkült, különösen Ny-Európában, ahol sok helyen kipusztult vagy erősen veszélyeztetett. Hazánkban még szerencsére sokkal jobb a helyzete, hiszen az ország területén általánosan elterjedt és gyakori faj. Populáció láp-, turján- és más nedvesebb réteken találhatók, ahol tápnövénye, az őszi vérfű tenyészik. A Nyírségben található popu-lációk fragmentáltak, így tulajdonképpen mindegyik önálló, védelemre érdemes értéket képvisel, de talán a Bagamér: Daru-láp láprétjén és a Nyírábrány: Káposztás-laposon élő populációk kiemelt védelmet kel-lene élvezzenek, hiszen itt élnek a legerősebb népességek.

A vérfű-hangyaboglárka speciális életmódja folytán került potenciálisan veszélyeztetett helyzetbe. Tápnövény-specializáltsága következtében elterjedését már eleve behatárolja tápnövényének, az őszi vér-fűnek az elterjedése. Az őszi vérfű Magyarország nagy részén megtalálható, általánosan elterjedt, azonban a vérfű-hangyaboglárka nem, ennek oka a lepke mirmekofil életmódjában keresendő, amely tovább szűkíti a lepkefaj potenciális életterét. A valóságban a potenciális életterénél sokkal kisebb területen található meg ez a lepkefaj, amelynek oka egyértelműen a helytelenül megválasztott kaszálási időpont és a hagyományos gazdálkodási formák feledésbe merülése.

A vérfű-hangyaboglárka ún. „hangyavendég” fejlődésű faj. A lepkék imágói július közepétől augusz-tus közepéig repülnek, a rajzáscsúcs augusztus elejére esik (a 2003-ban végzett kutatások alapján a Daru-lápon élő populáció nagysága ezer példányra becsülhető, míg a Káposztás-laposon néhány százra). Az



27

imágók erősen territoriális viselkedésűek, kis mozgáskörzetűek. A megtermékenyített nőstény a petéket az őszi vérfű bordó virágzatára rakják – mindegyikre egyet –. A hernyók kikelésük után először magokkal táplálkoznak, majd a fiatal lárva selyemszálon függve hagyja el a virágot (augusztus folyamán egészen szeptember elejéig), ahol a hangyagazda megtalálja és a bolyába cipeli. A hangyagazda kutatások eredmé-nye alapján úgy tűnik, hogy igen sok Myrmica-faj megjelenhet hangyagazdaként: eddig négy Myrmica faj (M. gallienii, M. salina, M. scabrinodis és M. specioides) fészkében találtak vérfű-hangyaboglárka her-nyót. A hernyók a bolyban élősködő életmódot folytatnak: hangyatojásokon és lárvákon nevelkednek. A hangyák ezt eltűrik, mivel cserébe cukros váladékkal táplálja őket. A hernyó a hangyabolyban telel, ké-sőbb ott is bábozódik be, hogy aztán a következő év júliusában újból imágóként keljen szárnyra.

Mindezekből következően ez a lepkefaj több okból is veszélyeztetett: egyrészt igényli, hogy július közepétől szeptember közepéig virágzó őszi vérfüvek legyenek a réten; másrészt fejlődése elképzelhetet-len a megfelelő hernyógazda nélkül (még nem kellően tisztázott, hogy a Daru-lápban és a Káposztás -laposon melyik Myrmica-faj neveli őket).

A természetvédelem konkrét célja ezeken a területeken az élőhelyek jelenlegi állapotának a megőrzé-se kell legyen, amely biztosítja többek között a vérfű-hangyaboglárka fennmaradását. Ennek eléréséhez elsősorban virágzó őszi vérfű állományt kell biztosítani minden július közepe – szeptember közepe folya-mán. Sajnos jelenleg nincs elegendő információ a Myrmica-fajok ökológiai igényeiről, így a vérfű-hangyaboglárka fennmaradásának „második oszlopát” szánt szándékkal nem tudjuk befolyásolni, csak remélhetjük, hogy a hangyapopulációk nem vándorolnak el a területekről.

Az elsődleges cél eléréséhez szükséges a terület vízháztartásának, valamint tágabb természeti környe-zetének a „jelenlegi állapotban” történő megőrzése is.

A vérfű-hangyaboglárka populációt leginkább a helytelen, gazdaságilag is nehezen érthető kaszálási technika veszélyezteti. Ha tényleg komolyan gondoljuk, hogy ezt a lepkefajt szeretnénk megőrizni, akkor a természetvédelemnek itt lépni kell! Először is meg kell tiltani, hogy július 1-től szeptember 10-ig kaszál-janak a területen, komoly szankció kilátásba helyezésével. Ha hatósági úton nem megoldható, akkor kom-penzálni kell a gazdálkodót az elmaradt haszonért. Bár meg kell jegyezni, hogy jelentős elmaradt haszon-ról nem lehet szó, ugyanis az innen nyerhető széna csekély fehérjetartalma és rossz emészthetősége miatt csak gyenge minőségű takarmányt ad, régen, a hagyományos gazdálkodás idején almot készítettek belőle (ezért kora ősszel kaszálták le, amikor már minden elvirágzott). Ebből következően a kaszálásnak tulaj-donképpen gazdasági magyarázata nincs, a kaszálás egyetlen indoka a természetvédelem igénye. Megen-gedhetetlen, hogy ilyen cél esetében ne vegyük figyelembe a vérfű-hangyaboglárka igényeit. Természete-sen kaszálni kell, különben a terület cserjésedni esetleg nádasodni kezd, amely kedvezőtlen természetvé-delmi eredményhez vezetne. Egyet kell szem előtt tartani: szeptember 10. előtt nem szabad kaszálni. Kí-sérletképpen meg lehetne azzal próbálkozni, hogy egyik évben a láprét egyik felét, másik évben a másik felét kaszálnák le, közben folyamatosan figyelemmel kísérnénk a változásokat.

A terület kezelése során a legeltetés szóba sem jöhet, és elvileg a gépi kaszálásra sincs szükség, hi-szen a terület elég kicsi ahhoz, hogy kézi úton végeztessük el a kaszálást. A nehéz gépi kaszálás ugyanis a talaj tömörödéséhez vezethet, amelynek eredményeképpen eltűnhet a hangyagazda Myrmica-faj.

Védett. Eszmei értéke: 50 000 Ft. Vörös Könyves (potenciálisan veszélyeztetett), a NATURA 2000 Irányelv Annex II.-en és az Annex IV.-en szereplő, a Berni egyezmény II. függelékében szereplő fokozot-tan védett, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program optimális programjába ajánlott faj.

(Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos)

Euphydryas maturna (LINNAEUS, 1758) – Díszes tarkalepke Euroszibériai elterjedésű faj, amely nálunk még nem annyira veszélyeztetett, mint Nyugat-

Európában. Különösen erős populációi élnek a Tiszántúl kőrises keményfaligeteiben, láperdeiben. A lep-kék csak élőhelyeik szűk körzetében találhatók meg, de ott olykor hatalmas tömegekben (pl. Bocskai-kert

A Puszta 2002


28

mellett elterülő erdőben több ezer lepke repülése figyelhető meg május elején). Ennek ellenére mégis Eu-rópa-szerte az egyik legveszélyeztetettebb faj, sok élőhelyéről eltűnt. Kipusztulásáért részben a ligeterdők kiirtása vagy intenzív erdőgazdasággá való átalakítása, részben a megfelelő élőhelyek felszámolása a fele-lős. Ezt az európai mércével is óriási értéket meg kell védenünk, és mivel a faj ökológiáját Dr. Varga Zol-tán kikutatta, minden feltétel rendelkezésre áll a cél eléréséhez. Sajátos, bonyolult fejlődési ciklusú faj, ami miatt védelme csak élőhelyeinek területi védelmével oldható meg. Tápnövénye a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica).

Védett. Eszmei értéke: 50 000 Ft. Vörös Könyves (potenciálisan veszélyeztetett), a NATURA 2000 Irányelv Annex II.-en és az Annex IV.-en szereplő, a Berni egyezmény II. függelékében szereplő fokozot-tan védett, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program minimális programjába ajánlott faj.

(Káposztás-lapos)

Lycaena dispar rutila (WERNEBURG, 1864) – Nagy tűzlepke Euroszibériai areatipusú, higrophil faj, melynek története igen szomorú, hiszen az angliai törzsalak a

Lycaeana dispar dispar eredeti élőhelyeinek lecsapolása következtében kipusztult a XIX. század közepén. Véleményünk szerint ennél egyértelműbb bizonyítékra nincs szükség ahhoz, hogy bárki megértse, miért van olyan nagy szükség területi védelemre. Két – kedvező években – három nemzedéke fejlődik ki évente, máj.-jún., júl.-aug., szeptember folyamán. A nőstények folyamatosan kóborolnak, míg a hímek – különösen az első nemzedék – territóriumot tartanak, arra megzavarásuk után is visszatérnek. Hernyójának tápnövényei különbö-ző lórom-fajok, elsősorban a tavi lórom (Rumex hydrolapathum), ritkábban a vízi lórom (Rumex aquaticus). Ez a ragyogó tűzpiros lepke Magyarországon gyakorlatilag minden nedvesebb helyen előfordul, még erős antropogén hatás alatt álló területeken is, például csatornázott vízfolyások mentén. Régen sokkal elterjedtebb volt, élettere a múlt század közepétől a harmadára csökkent, de helyzete sokkal stabilabb, mint Európa nyugati részén. Területi védelme ezért szükséges, ez megoldottnak tűnik a Hajdúsági TK-ben.

Védett. Eszmei értéke: 50.000 Ft. A NATURA 2000 Irányelv Annex II.-en és az Annex IV.-en sze-replő, a Berni egyezmény II. függelékében szereplő fokozottan védett, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program optimális programjába ajánlott faj.

(Hanelek, Mogyorósi erdő, Jónás-rész)

Lycaena alciphron (ROTTEMBURG, 1775) – Ibolyás tűzlepke Egész Európában elterjedt, paleartktikus faj, amely egyedeit június közepétől gyakran láthatjuk a

Hajdúsági TK száraz, nyíltabb, területein, amint a szegfű- és kakukkfűfajokon táplálkoznak (különösen a homoki pipitéren – Anthemis ruthenica). Valószínűleg egész Magyarország legerősebb populációja él itt, így élőhelyének megőrzése „becsületbeli ügye” a terület természetvédelmének. A hernyók tápnövényei különböző lórom-fajok (Rumex ssp.) főként a Rumex acetosella.

Védett. Eszmei értéke: 2.000 Ft. (Hanelek, Jónás-rész)

Apatura ilia (DEN. ET SCHIFF., 1775) – Kis színjátszólepke Euroszibériai (bicentrikus, diszjunkt) elterjedésű faj hazánkban elsősorban hegy- és dombvidéken él,

azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzeseiben is előfordul. Magyarországi ál-lományuk egész Európában az egyik leggazdagabb, védelmükre és megőrzésükre fokozattan ügyelnünk kellene. A hímeket (amelyek irizálnak) könnyű megfigyelni, amint a nedves vízparti homokon, vagy a földutak pocsolyái szélén szívogatnak. A lepkék május végén jelennek meg, de az Alföldön rendszeresen kialakul augusztusra egy második nemzedék is. Polifág faj, hernyójának tápnövénye különböző fűz-félék (Salix) és a rezgő nyár (Populus tremula).



29

Védett. Eszmei értéke: 2.000 Ft. Vörös Könyves faj (potenciálisan veszélyeztetett). (Káposztás-lapos)

Satyrnia pyri (DEN. ET SCHIFF., 1775) – Nagy pávaszem Ez a szubmediterrán – nyugat-ázsiai elterjedésű faj – Európa legnagyobb lepkéje. Hazánkban minde-

nütt előfordul, azonban az Alföldön nagyon lokális. Az utóbbi évtizedekben az állománya megtizedelő-dött, ezért nagy örömmel tapasztaltuk, hogy Vámospércs környékén még egész gyakori.

Védett. Eszmei értéke: 10.000 Ft. (Mogyorósi erdő, Jónás-rész)

Satyrnia pavonia (LINNAEUS, 1758) – Kis pávaszem A Palearktikum csaknem egész területén elterjedt faj. Magyarország nagy részén gyakori, azonban az

Alföld nagy részéről hiányzik. A Nyírségben több helyről is előkerült (pl.: Nyírlugos-Szabadságtelep kör-nyékéről). A hím nappal, míg a nőstény alkonyi és késő esti órákban repül, március közepétől május kö-zepéig. Hernyója elsősorban kökényen (Prunus spinosa), galagonyán (Crataegus monogyna) él.

(Hanelek, Káposztás-lapos, Jónás-rész)

Euthrix potatoria (LINNAEUS, 1758) – Szomjas pohók Holopalearktikus elterjedésű, higrofil faj, amely országunkban szigetszerűen fordul elő. Az utóbbi

években állományai megfogyatkoztak, ami a nedves területek kiszárításával függ össze. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos)

Gastropacha populifolia (ESPER, 1784) – Sárga pohók A Palearktikumban szórványosan elterjedt faj, hazánkban országszerte előfordul, elsősorban ártere-

ken, ligeterdőkben, ültetett nyárasokban, de lokális és ritka. Hernyója nyár és fűz fajokon él. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos, Jónás-rész)

Cerura erminea (ESPER, 1784) – Hermelin púposszövő Az egész Palearktikumban elterjedt faj, elvileg országunkban ritka fajnak számít, azonban a vizsgált

területen nagyon magas egyedszámot ért el. Hernyója nyár, fűz és nyír fajokon él. (Jónás-rész)

Harpya milhauseri (Fabricius, 1775) – Pergament-púposszövő Holomediterrán elterjedésű faj, amely Közép-Európában már lokális, szórványos elterjedésűvé válik.

Korábban nálunk is ritka, csak az idősebb száraz tölgyesekben előforduló fajnak tartották. Az utóbbi két évtizedben a jobb állapotú tölgyesekből csaknem mindenhonnan előkerült.

(Káposztás-lapos)

Coscinia cribraria (LINNAEUS, 1758) – Pettyes molyszövő A medvelepkék családjába tartozó, jelentéktelen külsejű, állatföldrajzilag viszont annál érdekesebb

faj. A Nyugat-Palearktikumban széleskörben elterjedt faj, a Kárpátok egyes vidékein (pl. Gyilkos-tó) gya-

A Puszta 2002


30

kori, ám Magyarországon nagyon ritka, csak a Nyírségben él, populációi rendkívül gyér egyedszámúak. Az eddigi kutatások során több helyről előkerült: Debrecen-Haláp: Álló-hegy; Nyírlugos-Szabadságtelep: Ős-nyáras; Nyírlugos-Szabadságtelep: almafa ültetvény; Guthi-erdő; Vámospércs és Bagamér között fél-úton az ún. Dictamus albus-os és saspáfrányos helyen.

Védett. Vörös könyves faj. Eszmei értéke: 2.000 Ft. (Jónás-rész)

Spiris striata (LINNAEUS, 1758) – Csíkos molyszövő Nyugat-palearktikus faj, amely délkelet felé Kisázsiában és Belső-Ázsiában messze elterjedt. Ma-

gyarországon sokfelé előfordul, főleg száraz homoki élőhelyeken, de általában nem gyakori. Fényre csak ritkán repül, inkább nappal figyelhető meg. Hernyója csenkeszfajokon él, főleg juhcsenkeszen (Festuca ovina).

(Jónás-rész)

Hyles gallii (ROTTEMBURG, 1775) – Galajszender Holarktikus faj, amely az utóbbi évtizedekben csaknem eltűnt Magyarországról. Ez a most már ritká-

nak nevezhető faj inkább a hegyvidéken él hazánkban, így nagy örömmel tapasztaltuk nyírségi előfordulá-sait. Hernyója különböző lágyszárúakon él, főleg galaj (Galium), müge (Asperula) és füzike (Epilobium) fajokon.

(Hanelek, Jónás-rész)

Hyles livornica (ESPER, 1780) – Sávosszender Az Óvilág trópusain elterjedt és gyakori faj rendszeresen vándorol, így egyes években hazánkban is

megjelenik. Nálunk legtöbbször galaj (Galium) fajokon figyelték meg hernyóját. (Hanelek)

Staurophora celsia (LINNAEUS, 1761) – Buckabagoly A szibériai faunakörhöz tartozó, homokterületeken elterjedt faj. Ez a csodálatos zöld színű lepke ősz-

szel repül, főként a homoki tölgyesek tisztásain (pl.: Debrecen-Haláp Álló-hegy), apró rétjein szeptember-október elején viszonylag gyakori, de megtalálható a Hajdúsági TK nyílt homokgyepeiben is (pl.: Bagamér: Daru-hegyek).

Védett. Eszmei értéke: 2.000 Ft. Vörös könyves faj (Mogyorósi erdő)

Sedina buettneri (HERING, 1858) – Lápi lándzsásbagoly Eurázsiai elterjedésű, higrophil faj, amelyet korábban a Hajdúsági TK egy másik lápjában is megta-

láltunk (Bagamér: Daru-láp). Ebben a lápban komoly populációja él, hiszen a vizsgált napon két óra alatt több példányát is észleltük. A megjelenése megint csak a TK egyes területeinek feltáratlanságát bizonyítja, hiszen sem a Bátorligeti-lápból, sem a Hortobágyról nem került még elő, pedig – a jóval kikutatottabb – Duna-Tisza közén lokálisan gyakori.

(Mogyorósi erdő)



31

Deltote uncula (CLERCK, 1759) – Lápi apróbagoly Euroszibériai elterjedésű, higrofil faj, amely lápok, láprétek jellegzetes, de egyre ritkább lepkéje. (Hanelek, Káposztás-lapos)

Diarsia rubi (VIEWEG, 1790) – Gólyahír-bagoly Nagy elterjedésű, eurázsiai faj, a Brit-szigetektől a Csendes-óceán partvidékéig húzódó areával. Ned-

ves élőhelyekhez kötött, főleg láperdőkben és lápréteken, patakvölgyekben, galériaerdőkben található, de foltszerűen országszerte előfordul. Széles elterjedése ellenére nem gyakori, mindenütt csak szórványosan jelentkezik. A mesterséges fény vonzza, a csalétek iránt többé-kevésbé közömbös. Két nemzedékes, május közepétől június végéig és július közepétől szeptember végéig repül. Hernyóként telel, áprilisban bábozó-dik. Polifág.

(Hanelek, Mogyorósi-erdő, Káposztás-lapos)

Mythimna impura (HÜBNER, 1808) – Barnás rétibagoly Euroszibériai faj, elterjedési területe Nyugat-Európától a zonális erdőssztyepp északi sávján keresztül

Mandzsúriáig és a pacifikus területekig (Japán, Orosz Távol-Kelet, Korea, Kelet- Kína) tart. Magyaror-szágon általánosan elterjedt, nagyobb egyedszámban nedves területeken – síkvidéki láp- és mocsárrétek, láperdők, domb- és hegyvidéki patakvölgyek, humid hegyi rétek – tenyészik.

(Hanelek, Káposztás-lapos, Jónás-rész)

Mythimna (= Senta) flammea (CURTIS, 1828) – Lándzsás lápibagoly Euroszibériai faj, a Palearktikum középső zónájában szélesen elterjedt, Nyugat-Európától Japánig

megtalálható. Hazánkban a náddal együtt mindenütt előfordul, nagyobb egyedszámban tavak, halastavak nádasaiban gyűjtötték. Május közepétől június közepéig és július elejétől augusztus közepéig repül, a mes-terséges fény vonzza. Bábként telel. Tápnövénye a nád.

(Mogyorósi erdő)

Agrotis vestigialis (HUFNAGEL, 1766) – Őszi földibagoly Európa szinte minden országában megtalálható, Ázsiában a sztyeppterületeken keresztül az Amur

völgyéig terjed. Legnagyobb populációi Észak- és Közép-Európában élnek. Hazánk homokterületein több-felé tömeges, másutt igen szórványos; bár példányai igen sok lelőhelyről előkerültek. Nappal is aktív, főleg Senecio és Eryngium virágokon táplálkozik. Mesterséges fény és csalétek is vonzza. Egy nemzedé-kes, június közepétől szeptember elejéig repül. Hernyóként telel, májusban bábozódik. A hernyó lágyszá-rúak gyökerein polifág, irodalmi adatok szerint fiatal fenyők gyökereit is fogyasztja.

(Jónás-rész)

Euxoa segnilis (DUPONCHEL, 1837) – Homoki földibagoly A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj. Meleg homokterületeink tipikus faja, de ritkán meleg

déli lejtőkön, mészkőgyepekben is megtalálható. Előfordulása lokális, de élőhelyein néha tömeges is lehet. A mesterséges fény és a csalétek is vonzza. Egy nemzedéke van évente, augusztus közepétől szeptember végéig repül. A hernyó a gyepszintben polifág.

(Jónás-rész)

A Puszta 2002


32

Litophane socia (HUFNAGEL, 1766) – Barna fabagoly Euroszibériai faj, Európa nyugati területeitől Japánig húzódó széles areával. Noha nagy elterjedésű

faj, mégis eléggé lokális, és mindenütt szórványosan fordul elő. Hazánkban általában a hűvösebb, hegyvi-déki területeken gyűjtötték, így nyírségi előfordulás meglepő (bár Bátorligeten többször gyűjtötték). A mesterséges fény és a csalétek vonzza. Egyetlen nemzedéke augusztus végétől a tartós fagyok beálltáig, majd áttelelés után május végéig repül. Hernyójának tápnövényei lombosfák és lágyszárúak egyaránt le-hetnek, de főleg Quercus, Ulmus és Prunus fajokon fejlődik.

(Jónás-rész)

Eucarta virgo (TREITSCHKE, 1825) – Mocsári bíborbagoly Európai-keletázsiai (Sibylla-típusú) elterjedésű, helophil faj, amely Európa délkeleti részének lápjai-

ban, láprétein helyenként nem ritka, azonban populációi általában kisebb egyedszámúak. (Hanelek, Káposztás-lapos)

Eucarta amethystina (HÜBNER, 1803) – Ametistbagoly Európai-keletázsiai (Sibylla-tipusú) elterjedésű, helophil faj, amely Európa délkeleti részének lápjai-

ban, láprétein helyenként nem ritka. Hazánkban is lokálisan fordul elő ez a gyönyörű lepke. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos)

Végezetül egy komoly károsítóra szeretnénk a figyelmet felhívni!

Helicoverpa armigera (HÜBNER, 1808) - Gyapotbagoly A gyapottok bagolylepke az európai mediterrán régióból (főként a balkáni térségből) időnként, rend-

szertelenül, északra migráló és így a Kárpát-medencében is megjelenő bagolylepke faj. Elterjedési területe igen nagy, Eurázsia, Afrika, Ausztrália tropikus-szubtropikus klímájú térségeire esik. Erősen polifág faj, amelynek hernyói rendkívül súlyos károkat okoznak nagyszámú kultúrnövény állományaiban. Hazánkban ennek az alkalomszerűen bevándorló lepkének tömeges előfordulására és ennek nyomán kártételére eddig csak igen ritkán került sor: az ötvenes évek elején gyapoton, 1986-ban csemege-kukoricán és dohányon. Utoljára 1993-ban vándorolt be, de azóta folyamatosan jelen van, és elképesztően elszaporodott. E meleg és száraz klímát kedvelő faj a tapasztalat szerint a hazai hidegebb teleket nem volt képes átvészelni, azon-ban a kilencvenes évek első felében az enyhébb időjárás az áttelelését lehetővé tette, sőt úgy tűnik, hogy kiszelektálódtak hidegtűrő és a csapadékosabb éveket is túlélő populációi. A kilencvenes évek közepére – különösen az alföldi térségben – évi több generációt produkálva jelentősen felszaporodott és számos nö-vénykultúrában komoly károkat okozott a gyapottok-bagolylepke. Ilyenek voltak a szántóföldi növények (kukorica, napraforgó, dohány, lucerna, cukorrépa), zöldségfélék (pillangósok, paprika, paradicsom, zel-ler, brokkoli stb.), dísznövények (gerbera, gladiólusz, szegfű, stb.), gyomok (pl. Amaranthus fajok), de a vadonélő növényeken is (Nemzeti parkok területén: pl. KNP) rendszeresen megtalálható volt. Azon nem-zeti parkokban problémát jelenthetnek a rendszeres inszekticides kezelések, repülőgéppel végzett perme-tezések (pl. vegyszer-elsodródás), ahol a védett területekkel határosak a H. armigera kártételétől megvé-dendő növényállományok. Monitorozása különösen indokolt, hiszen az EPPO előírás szerint hazánkban is zárlati kártevőnek számít. Az olyan éves klíma-változások, amelyek enyhébb telekkel, valamint száraz-meleggel (aszály) járnak, a szárazság és melegkedvelő invázív rovarfaj gyors térbeli elterjedését és popu-lációszintjének időbeli növekedését eredményezhetik.

Szinte az egész vegetációs időszakban megtalálható a vizsgált területen június végétől két nemzedékben. (Hanelek, Mogyorósi erdő, Káposztás-lapos, Jónás-rész)



33

ÖSSZEGZÉS

A nagylepke faunára vonatkozó vizsgálataink a Life-pályázat keretén belül az alábbi területeket érin-tik: Jónás-rész, Káposztás-lapos, Teleki legelő és Mogyorósi erdő valamint Hanelek.

A területek megmintázásásánál többféle módszerrel éltünk. A nappali fajok gyűjtésére hálót használ-tunk, az éjszakai vizsgálatoknál a személyes lámpázás mellett élvefogó vödörcsapdát ill. a fényre nem repülő fajok felmérése érdekében csalétket alkalmaztunk.

A négy vizsgálati területen közel harminc kutatási napot töltöttünk el. Az egyes területekre vonatkozó összefoglaló adatok a következők:

Hanelek Terepen töltött napok száma: 4 Kimutatott fajszám: 190 Védett fajok száma: 4

Védett fajok: Iphiclides podalirius (10.000 Ft), Lycaena dispar rutila (50.000 Ft), Lycaena alciphron (2.000 Ft), Saturnia pavonia (10.000 Ft)

Természetvédelmi szempontból fontosabb fajok: - természetvédelmi kezelés során kiemelt figyelmet érdemlő faj: nincs - egyéb unikális faj, amely figyelmet érdemel: Saturnia pavonia, Gastropacha populifolia,

Drymonia dodonea, Hyles gallii. - vizes élőhelyekre jellemző faj – indikátor faj: Lycaena dispar rutila, Thumata senex,

Eutrix potatoria, Diarsia rubi, Eucarta amethysthina, Eucarta virgo, Deltote uncula, Mythimna impura, Macrochilo cribrumalis, Celaena leucostigma, Ipimorpha retusa, Parastichtis suspecta.

- homoki élőhelyekhez kötődő, psammophil faj: Lycaena alciphron. - déli vándorfaj: Hyles livornica.

Kiemelkedő jelentőségű fajok: Lycaena dispar rutilus (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II.

függ.; IUCN Red List: LR/nt) Megjegyzés: A haneleki részen most végeztünk először vizsgálatokat, bár több olyan fajjal is talál-

koztunk, amely említésre érdemes, a terület még nem sokat mutatott meg magából. A következő évek vizsgálatai minden bizonnyal kiemelkedő jelentőségű fajok előkerülését eredményezhetik. További kuta-tások indokoltak.

Mogyorósi erdő (Teleki legelő) Terepen töltött napok száma: 6 Kimutatott fajszám: 164 Védett fajok száma: 7

Védett fajok: Papilio machaon (2.000 Ft), Inachis io (2.000 Ft), Vanessa atalanta (2.000 Ft), Lycaena dispar rutila (50.000 Ft), Maculinea teleius (50.000 Ft), Saturnia pyri (10.000 Ft), Staurophora celsia (2.000 Ft)

A Puszta 2002


34

Természetvédelmi szempontból fontosabb fajok: - természetvédelmi kezelés során kiemelt figyelmet érdemlő faj: Maculinea teleius. - egyéb unikális faj, amely figyelmet érdemel: Saturnia pyri, Saturnia pavonia,

Gastropacha populifolia, Aetheria bicolorata. - vizes élőhelyekre jellemző faj – indikátor faj: Lycaena dispar rutila, Thumata senex, Eutrix

potatoria, Diarsia rubi, Eucarta amethysthina, Mythimna flammea, Macrochilo cribrumalis, Celaena leucostigma, Hydraecia micacea, Gortyna flavago, Sedina buettneri.

- homoki élőhelyekhez kötődő, psammophil faj: Lycaena alciphron, Sideridis albicolon, Staurophora celsia.

- déli vándorfaj: Hyles livornica.

Kiemelkedő jelentőségű fajok: Maculinea teleius (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: LR/nt), Lycaena dispar rutila (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: LR/nt).

Megjegyzés: A területen az idei évben kezdtünk vizsgálatokba a pályázat keretén belül, korábbi ta-pasztalatunk nincs. Meglepően fajgazdagnak bizonyult, amely nagymértékben köszönhető változatos cö-nológiai adottságainak. Méltán került be a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett területei közé. További kutatásra érdemes terület. Ki kell emelni a Maculinea teleius védelme érdekében, hogy a kaszálást nem szabad július-augusztus folyamán végezni, ahogy az megszokott a területeken, mivel a vérfű – amely a faj tápnövénye – lekaszálásával a lepke is eltűnhet a területről. A vérfüves területeken az ősz elején ajánlatos a kaszálás megkezdése. További kutatás indokolt.

Káposztás-lapos Terepen töltött napok száma: 12 Kimutatott fajszám: 239 Védett fajok száma: 10

Védett fajok: Papilio machaon (2.000 Ft), Iphiclides podalirius (10.000 Ft), Apatura ilia (2.000 Ft), Nymphalis polychloros (10.000 Ft), Inachis io (2.000 Ft), Vanessa atalanta (2.000 Ft), Damora pandora (2.000 Ft), Euphydryas maturna (50.000 Ft), Maculinea teleius (50.000 Ft), Saturnia pavonia (10.000 Ft)

Természetvédelmi szempontból fontosabb fajok: - természetvédelmi kezelés során kiemelt figyelmet érdemlő faj: Maculinea teleius,

Euphydryas maturna. - egyéb unikális faj, amely figyelmet érdemel: Saturnia pavonia, Gastropacha populifolia,

Drymonia dodonea, Aetheria bicolorata. - vizes élőhelyekre jellemző faj – indikátor faj: Thumata senex, Eutrix potatoria, Drepana

curvatula, Diarsia rubi, Deltote uncula, Eucarta amethysthina, Eucarta virgo, Parastichtis suspecta, Acosmetia caliginosa, Mythimna impura, Celaena leucostigma.

Kiemelkedő jelentőségű fajok: Maculinea teleius (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.;

IUCN Red List: LR/nt), Euphydryas maturna (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: DD).



35

Megjegyzés: Itt is folytattunk már a korábbi években vizsgálatokat. A Káposztás-lapos nem messze található a Jónás-résztől. Botanikailag felfedezhető a hasonlóság a két terület között, és ezt a rovartani megfigyelések is alátámasztják. Ami a munkát nagyban nehezíti, az, hogy a terület éjszaka nagyon lehűl, igen párás, hideg, ami rontja a gyűjtési viszonyokat. Itt találkoztunk a legnagyobb fajszámmal, és az elő-kerülő fajok is azt jelzik, hogy egy nagyon értékes és természetközeli élőhellyel van dolgunk. A kaszálási tudnivalók itt is ugyanúgy értendők, mint a Teleki legelő esetében, csak hangsúlyosabban, mivel jóval nagyobb Maculinea teleius populáció él a területen.

Jónás-rész Terepen töltött napok száma: 7 Kimutatott fajszám: 169 Védett fajok száma: 7

Védett fajok: Papilio machaon (2.000 Ft), Inachis io (2.000 Ft), Lycaena dispar rutila (50.000 Ft), Lycaena alciphron (2.000 Ft), Saturnia pavonia (10.000 Ft), Saturnia pyri (10.000 Ft), Coscinia cribraria (2.000 Ft)

Természetvédelmi szempontból fontosabb fajok: - természetvédelmi kezelés során kiemelt figyelmet érdemlő faj: nincs. - egyéb unikális faj, amely figyelmet érdemel: Saturnia pyri, Saturnia pavonia,

Gastropacha populifolia, Hyles gallii, Drymonia dodonea, Cerura erminea, Coscinia cribraria, Spiris striata, Litophane socia.

- vizes élőhelyekre jellemző faj – indikátor faj: Lycaena dispar rutila, Drepana curvatula, Mythimna impura, Hydraecia micacea,

- homoki élőhelyekhez kötődő, psammophil faj: Lycaena alciphron, Euxoa segnilis, Agrotis vestigialis, Atethis furvula.

- déli vándorfaj: Spodoptera exigua.

Kiemelkedő jelentőségű fajok: Lycaena dispar rutila (NATURA 2000: II, IV; NBMR; BERN II. függ.; IUCN Red List: LR/nt)

Továbbá két olyan kiemelkedő jelentőségű faj van még, amelyet az idei évben nem sikerült megtalál-nunk, jelenlétük azonban várható, és igen nagy természetvédelmi jelentőséggel bír. Az egyik a Maculinea teleius, a másik faj – amely néhány évvel ezelőtt még a területen volt – a Euphydryas maturna.

Megjegyzés: A Jónás-részen idestova 4 éve folynak a nagylepkefaunát célzó kutatások, így elmond-ható, hogy elég jól ismert ennek a változatos, botanikailag igen mozaikos felépítésű területnek a faunája. Természetvédelmi szempontból a Jónás-rész olyan védett terület, amely – az itt lévő rovartani és botanikai ritkaságokkal együtt – méltán került be a Life pályázat kutatási programjába. További kutatása minden-képpen indokolt.

A Puszta 2002


36

SUMMARY

The surveys on the Macrolepidoptera fauna happened on the next sites: Jónás-rész, Káposztás-lapos, Teleki field és Mogyorósi forest and Hanelek. The surveyors used different methods during the surveys. Net was used for the collection of day-species, for the collection of diurnal species, lamp was used, besides these other live-catching methods and lure was used. Summerized the species identified on the different sites are the next: Hanelek – 190 species, 4 protected species, Teleki field – 164 species, 7 protected species, Káposztás – lapos: 239 species, 10 protected species, Jónás – rész: 169 species, 7 protected species, Mogyorósi forest: 164 species, 7 protected species.



37

MELLÉKLETEK

Gyűjtési módszerek, kutatók

Éjjeli gyűjtés – lepedős módszer

UV-vödörcsapda

A Puszta 2002


38

„Hatalmas mennyiségű állatot vonz a lámpa fénye a lepedőre…”

„… és nem csak lepkéket”



39

Nappali lepkék

Ikarusz-sokpöttyösboglárka (Polyommatus icarus) – Fotó: Bertalan László

Galagonya-krétalepke (Aporia crataegi) – Fotó: Bertalan László

A Puszta 2002


40

Nagy pompás tűzlepke (Lycaena dipar rutila) – Fotó: Bertalan László

Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) – Fotó: Bertalan László



41

Éjjeli lepkék

Hamvasszövő (Dasychira pudibunda) – Fotó: Bertalan László

Kis pávaszem (Saturnia pavonia) – Fotó: Bertalan László

A Puszta 2002


42

Nagy pávaszem (Saturnia pyri) – Fotó: Bertalan László

Sárga pohók (Gastropacha populifolia) – Fotó: Bertalan László



43

Nyárfaszender (Laothoe populi) – Fotó: Bertalan László

Nyárfa-púposszövő (Pheosia tremula) – Fotó: Bertalan László

a hanelek, a mogyorÓsi-erdŐ, (teleki-legelŐ), a … bertalanl - hanelek... · tolman, tom...

Documents