A hidrogn

1. Fizikai tulajdonsgok

Szntelen, szagtalan, a leveg srsgnl kisebb srsg gz.

Vzben nem olddik.

2. A peridusos rendszer I. fcsoportjban, els peridusban tallhat. Egy vegyrtkelektronja

van, elektronegativitsa kzepes-

Fleg kovalens kts kialaktsra kpes.

Ktatomos molekulk halmaza, jele: H2

3. Kmiai tulajdonsgok:

a. A legtbb nemfmmel klcsnhatsba lp:

H2 + O2 2H2O

A levegvel keveredve robban. A hidrogn oxign 2:1 arny elegye a durrangz. A tiszta

hidrogn halvnykk lnggal g, gstermke a vz.

Az gst nem tpllja.

H2 + Cl2 2HCl

Klrral hevesen egyesl. A hidrogn s a klr 1:1 arny elegye a klrdurrangz.

Robbansveszlyes, a kk fny hatsra is vgbemegy a reakci.

N2 + 3H2 2NH3

Nitrognnel ammniv egyesl.

b. A fm-oxidokbl kireduklja a fmeket. J reduklszer:

CuO + H2 Cu + H2O

4. Elllts:

a. A laboratriumban gy lltjk el, hogy cinkre ssavat csepegtetnek:

Zn + 2HCl ZnCl2 + H2

b. Az ipar a hidrognt gy nyeri, hogy kb. 1000 C-on metnra vzzt fvatnak. Ez az

gynevezett vzgzreakci:

CH4 + H2O CO + 3H2

5. Elforduls:

A vilgegyetem leggyakoribb eleme.

A Fldn kttt llapotban tallhat meg leginkbb. (Vz, szerves vegyletek, kolaj, fldgz.)

6. Felhasznls:

Mivel magas hmrsklet a lngja, hegesztsre hasznljk.

Margarint ksztenek a segtsgvel gy, hogy a nvnyi olajokat hidrognnel teltik.

Raktk zemanyaga.