A honfoglalástól az államalapításig A kalandozások kora

898 - kb. 968

41.

A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

Mi is a kalandozás?(A kalandozás definiálása)

• A felületes elkpépzelések szerint a magyarok amikor kedvük támadt, fosztogatni jártak – EZ ÍGY NEM IGAZ

• Már a letelepedés előtt is szövetségeket kötöttek egyes európai államokkal (bizánciak, a német római császár)

• A nyugatiak is háborúztak egymással és fosztogatták egymást.• A magyarokat könnyű lovas segédcsapatokként hívták, bérelték fel,

ami a korban szokásos volt.• A középkori források invázióként és portyaként emlegetik ezeket (a

kalandozás kifejezés a romantikában született)• Lehet, hogy valójában nem is voltak olyan fontosak a magyarok

mindennapi életében, csak a nyugati források szempontjai szerint azok.

A kalandozások korának időtartama

• Az első portyázó utakat még a letelepedés előtt ill. közben tették, tehát a kalandozások a Kárpát-medence megszerzésekor ott kezdődtek, ahol az előtt abbamaradtak.

• 898-ban indul az első portya az új hazából.• A nyugati kalandozások kb. 955. után szűnnek

meg• A dél felé irányuló kalandozások kb. 970 körül

érnek véget.

A portyázások irányai és célpontjai

• A portyák főleg nyugati és déli irányban indultak.• A célpontok kiválasztása függött attól, hogy kivel

álltak szövetségben.• A leggyakrabban Bajorországot, Szászországot,

Észak-Itálíát támadták, de előfordult, hogy az Atlanti óceánig, és Hispániába (942) is eljutottak.

• A déli célpontjuk Bizánc volt.

A magyar kalandozások feltételezett útvonalai

Nem csak a magyarok kalandoztak

Viking kalandozások

A magyarok harcmodora• A magyarok gyors támadásokat tudtak indítani, sok nyilat

tudtak kilőni viszonylag gyorsan, amelyek átütő ereje nagyobb volt mint a nyugaton használatos nyilaknak.

• Ez a módszer nyílt csatákban volt hasznos.• Kerülték a közvetlen harci érintkezést, általában

megszórták nyilakkal ellenfeleiket, majd gyorsan távoztak, és ezt ha kellett többször megismételték.

• Az erődítések támadása nehéz, sokszor megoldhatatlan feladat volt.

• Az európaiakat meglepte a magyarok harmodora, de idővel megtalálták az ellenszerét

A visszacsapós (reflex) íj

Technikai újdonságok• A magyarok erejét technikai újításaik növelték.1. Kengyel: lehetővé tette, hogy biztosabban megüljék a

lovat, és nyilazni tudjanak lóhátról.2. Visszacsapós íj: Fából, csontból és inakból készült nyíl,

amely jóval kisebb volt a nyugat európai nyilaktól, de erősebb lövést tudott leadni, azaz távolabbra el lehetett vele lőni

• A technikai újdonságok mellett jó taktikai fogásaik is voltak (menekülést színleltek, majd lenyilazták az őket üldözőbe vevő ellenséget)

• Gyakran lesből támadtak.

Csikózabla és kengyelek a honfoglalás korából. Pilini lelet.(Magyar Nemzeti Múzeum.)

A hadjáratok céljai és eredményei

• A zsákmányszerzés fontos volt számukra.• A megtámadott területeket gyakran

adófizetésre kényszerítették.• Volt úgy, hogy zsoldosokká fogadták őket• A hadjáratokban nem vett részt minden

törzs, és a törzsek társadalmának negyobb része sem.

A hadjáratok vége Nyugaton• A hagyomány szerint a magyar portyázások

megtörnek 933-ban Merseburgnál, amikor I. (Madarász) Henrik, a szász dinasztia alapítója legyőzi a magyarokat (Miután megtagadta az adófizetést és felkészült a magyarok ellen). Valójábn a hadjáratok töretlenül folytatódnak.

• 955-ben Augsburgnál I Ottó a nehézlovasságnak köszönhetően győz (Miután megtagadta az adófizetést és felkészült a magyarok ellen). A csata után három magyar fővezért felakasztat (Bulcsút, Lehelt és Súrt)

A kalandozások vége

• 970-ben Arkadiopolisnál legyőzik a magyarokat és orosz, bolgárr és besenyő szövetségeiket a bizánciak.

• Taksony fejedelem (955-972) inkább a védekezésre és a tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt.

• Quedlinburg 973. Géza fejedelem felveszi a kapcsolatot a nyugatiakkal, ugyanakkor elindul a magyar törzsek egyesítésének irányába is.

Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike,

Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán)

Képek:1. Magyar kalandozások: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title

=F%C3%A1jl:Kalandozasok.jpg&filetimestamp=20080718043101 2. Viking kalandozások:

http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/map/kozepkor/kozepkor.htm 3. Reflex íj: http://www.lovasok.hu/index.php?i=20274. Kengyel és csikózabla: http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/2.html