A jegyzetelés

A jegyzetelés célja:

1. Írásban rögzíti a frissen szerzett ismereteket, és lehetőséget nyújt a tanultak későbbi átismételésére.

2. A saját észjárásunk szerint és a saját szavainkkal vázolja fel a tan- vagy olvasott anyag lényegét.

3. Támaszul szolgál az anyag magvának és a hozzá csatlakozó részleteknek a megjegyzéséhez.

4. Nyersanyagként kezelhetjük az anyag későbbi részletes feldolgozásához, például esszé vagy dolgozat írható belőle.

A jegyzetelés módszerei:

1. egymáshoz kapcsolódó mondatok formájában folyamatos szövegben összefoglalni a lényeget.

- tömörség- érthetőség

2. a fontosabb elemek és a részletek főbb irányvonalainak pontokba szedése. = váz - betűkkel és/vagy számokkal jelzett címek és alcímek - bekezdések

↕

jobb áttekinthetőség

Jegyzetelési tanácsok

1.Gyakorlás teszi a mestert! 2. Különítsük el a lényegest a lényegtelentől! 3. Koncentrálj!4. Sose veszítsük el a fonalat! 5. Szedjük pontokba a gondolatokat! 6. Készítsünk ábrákat! 7. Alkalmazzunk rövidítéseket!8. Soha ne feledkezzünk meg a példákról! 9. Használjunk színes kihúzófilceket és tollakat, és ruházzuk fel őket jelentéssel! 10. Keressük meg az arany középutat! 11. Soha ne féljünk kérdezni!

Technikai tanácsok:

Jegyzetelhetünk:

1. Papírra: - különálló papírlapokra - füzetbe

Fontos: olvashatóság

2.Számítógépbe

↕

A jegyzetek későbbi használatra készülnek!!! ↔ olvashatóság, érthetőség, áttekinthetőség

Jegyzetelés menete

1. Témaválasztás - jól körülhatárolható témát válasszunk – időben legyen egyértelmű a téma határa - fontos a téma érdekessége, aktualitása - a témában megfogalmazott kérdés legyen valóságos - a témaválasztást teszteljük másokon, kérjük ki mások véleményét - mielőtt elköteleznénk magunkat egy téma mellett térképezzük fel a forrás

lehetőségeket

2. Források - írott és íratlan források

- hitelesség - eredetiség

- fellelhetőség (keresés bővítése) túl szűk körben keressük az anyagokat.- kezelés - feldolgozás

3. Anyaggyűjtés - jegyzetelés

4. Cédulázás

-lehatárolt téma-egy gondolati egység-lapra vagy számítógépre

Egy cédula/jegyzet tartalma:1.A forrás PONTOS bibliográfiai adatai, e nélkül soha ne használjunk egyetlen irodalmat sem, hiszen ezek teszik lehetővé a felhasznált források gyors és pontos visszakereshetőségét.

A bibliográfiai adatok tartalmazzák:- szerzőségi adatokat,- címadatokat (főcím, alcím),- kiadási adatokat,- terjedelemadatokat (oldalszám).

A forrás adatait mindig olyan formában írjuk le, ahogy az a dokumentum címlapján (nem a borítón!!!) szerepel, akkor is, ha nyilvánvalóan téves/hibás (ilyenkor a helyes verziót []-ben írjuk mögé).

2.Tartalom: fontosnak tartott tények, megállapítások, gondolatok kiírása - a szerző gondolatainak pontos idézete, vagy annak saját gondolatok általi visszaadása

↕Jegyzetelés:

1. Aktív jegyzetelés: saját gondolatokkal kiegészített jegyzetek.

2. Passzív jegyzetelés: a szöveg kivonatolása, egyszerű lemásolása.

3. IdézésA leggyakoribb és legsúlyosabb hiba, ha hivatkozás nélkül vesszük át valaki gondolatait és a sajátunkként adjuk tovább!

Az idézésnek két módja van:- a szerző gondolatainak szó szerinti idézése, - egy gondolat tartalom szerinti idézése.

I. A szó szerinti idézésnek több oka lehet:- „ha olyan adat, gondolat, megállapítás van benne, amely nélkülözhetetlen a

dolgozat megírásához;- ha alátámasztja […] állítás[unkat];- ha kritizál egy szövegrészt, vitatkozik vele;- ha az aforizmaértékű, találó, szellemes megfogalmazást beépít[jük a]

dolgozatba, [emelve ezzel] a színvonalát.”

Szószerinti idézésnél az idézett szöveget „…”-be kell tenni- ha nem az egész mondatot idézzük, akkor a kihagyott részt …-tal jelöljük:

- mondat elejéről/végéről: „… idézet …”- mondat közben: „idézet […] idézet folytatása”

- ha bármilyen kommentárt teszünk az idézett szövegrészbe, azt []-be kell tenni.

Minden idézet után tüntessük föl a pontos oldalszámot is!

II. Tartalom szerinti idézésnek, más néven parafrázisnak adott mű összefoglalását és annak közlését nevezzük.

!!! Mindkét hivatkozás lényege, hogy MINDIG meg kell hivatkozni a forrást, ahonnan a gondolatot vettük.

A BIBLIOGRÁFIAI HIVATKOZÁSOK ELKÉSZÍTÉSE

- nincsen egységesen követett szempontrendszer- a hivatkozások alapja: Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 1997 .

A jegyzetek legfontosabb típusai:

I.Szövegközi jegyzetek

II. Fejezetvégi jegyzetek

III. Lábjegyzetek (lapalji jegyzetek)- a leggyakrabban használt hivatkozási módszer- a lábjegyzetek és a szövegközi vagy szöveg végi jegyzetek között formai szempontból semmi különbség nincs- használata:

- elengedhetetlenül fontosak a szöveg megértéséhez - számuk nem túl magas

- általában a magyar rövidítéseket használjuk, de megszokott a latin nyelvű is

Hivatkozás

- az első hivatkozásnál a teljes bibliográfiai leírást adjuk, s ezt követően rövidíthető - a lábjegyzet mondatnak minősül → mindig nagy betűvel kezdjük és ponttal végződik.

Például:¹Kakucs Lajos: Santiago de Compostella: Szent Jakab tisztelete Európában és Magyarországon. Budapest, 2006, METEM, 16–25. p. /METEM Könyvek, 52./ A hivatkozásokat előfordulásuk sorrendjében számozni kell felső indexbe tett számmal (ezt a Word szövegszerkesztő programja automatikusan megteszi).

-a lábjegyzetben az ábécérendnek nincs jelentősége, az eredeti formában is használhatjuk őket

Például:Swanson, Richard N.: Religion and Devotion in Europe c. 1215 – c. 1515. Cambridge, 1995, Cambridge University Press.

VagyRichard N. Swanson: Religion and Devotion in Europe c. 1215 – c. 1515. Cambridge, 1995, Cambridge University Press.

Újrahivatkozás

- törekedjünk az egyszerű, rövidített formákra- leggyakrabban használtak: idézett mű (i. m.) vagy opus citatum (op. cit.).

- előnye mellett hátránya: gyakran már nem emlékezünk melyik műről volt szó, így vissza kell lapozni → elterjedt az a rövidítési forma, mely a rövidített címet adja meg vagy a megjelenés évét.

Például: McGrath, Alister E.: Kálvin. A nyugati kultúra formálódása. Budapest, 1986, Osiris Kiadó, 34–85. p.

Újrahivatkozásnál:McGrath: i. m. 15. p. vagy McGrath: op. cit. 15. p.VagyMcGrath: Kálvin. 34–85. p. vagy McGrath 1986. 34–85. p. Ez utóbbi formák különösen jól alkalmazhatók akkor is, amikor egy szerzőnek több művére hivatkozunk.

McGrath 1986. 34–85. p. és McGrath 1988. 4–8. p.

McGrath: i. m. 85. skk. (a mű 85. s az azt követő oldalaira hivatkozunk)

Az ismétlődő hivatkozás

1. Két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a műre/műrészre történő hivatkozás

= nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette Uo. (Ugyanott)

Például:

McGrath: Kálvin. 34–85. p.Uo.

2. Ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk = az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot/oldalszámokat kell írni

Például:Swanson: Religion and Devotion. 3–15. p.Uo. 21–28. p.

3. Ugyanazon szerzőnek két különböző művére hivatkozunk= az ugyanő (Uő) vagy latinul idem (nőnembem eadem) rövidítés használata

Például:Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása 200-1000. Budapest, 1999, Atlantisz.Uő: A szentkultusz. Budapest, 1993, Atlantisz.

Két szerzős mű esetén:

Például:Jakó Zsigmond – Radu Manolescu: A latin írás története. Budapest, 1987, Európa.

 A háromnál több szerzős mű esetén:

= csak az első szerző nevét közöljük, majd utána az et al. (et alii) vagy az és mások szavakat

Például: Angi János et al.: Európa a korai középkorban (3-11. század). 2. kiad. Debrecen, 1999, Multiplex Media – Debrecen University Press.

Időszaki kiadványok

Folyóiratcikkek leírása:

Szerző: „Cím.” Időszaki kiadvány elnevezése évf. szám (dátum: év.) oldalszám.

Például: Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia. Századok, 140. évf. (2006) 2. sz. 361–374. p.

Howell, Martha C.: Fixing Movables: Gifts by Testament in Late Medieval Douai. Past & Present , vol.151 (1996) no. 2. 3–45. p.

Elektronikus források

1. InternetA szögletes zárójelben lévő adat az adathordozó típusát, ill. azt a dátumot jelöli, amikor még élt az internet oldal. Az URL címet mindig a két < > jel közé kell tenni (szóköz nélkül)!

Példák: Szélpál Lívia: Sommersby, avagy Martin Guerre visszatérése a történelem és film kapcsolatának tükrében. In: Aetas [online]. 25. évf. 2010. 3. sz. [2013.04.22.]<http://epa.oszk.hu/00800/00861/00050/pdf/aetas_2010-03_172-184.pdf>

2. CD, DVD

Példa:A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (CD-ROM). Budapest, 2003, MOL – Arcanum. 

Hivatkozás levéltári forrásokra-kötelező a megfelelő levéltári jelzet megadása, azután következik az állag (a fondjegyzék kódszáma), a csomó, a sorszám, a folio vagy az oldalszám.

Például:Magyar Országos Levéltár Balassa család levéltára. P11. Fasc. AW N. 958.Kolozsvári Állami Levéltár Kolozsvár város levéltára Fasc. AA. 5.

Az első hivatkozás után már rövidíthetünk is:

MOL Balassa cs. P11. Fasc. AW N. 958.KvÁLvt KvLvt Fasc. AA. 5.

- a rövidítéseket a szöveg végén, a bibliográfia előtt található Rövidítésjegyzékben oldjuk fel

A levéltári hivatkozásban leggyakrabban használt speciális rövidítések:

A. = Acta = iratconv. = convulutum = gyűjteményfasc. = fasciculus = csomófol. = folio = lap lad. = ladula = doboz

A lábjegyzetelés során használt további gyakori rövidítések:

Vö. 16. lábj.Lásd 8. lábj.Bővebben lásd 12. fejezet. Dr. Kovács János szíves közlése.

Bibliográfia= a főszöveget követi, a mű végén elhelyezett irodalomjegyzék, amelyben

a szerző felsorolja a mű szempontjából releváns és felhasznált irodalmat= elengedhetetlen része a tudományos munkáknak, növeli az illető munka

tudományos értékét (ellenkezőleg is igaz)= válogatás - az elmúlt korok és szerzők teljesítményének értékelése

- lehetőleg mellőzzük a szótárak, lexikonok és az enciklopédiák felvételét a bibliográfiába kivétel: ha bizonyos szócikkek jelentősek, eredeti mondanivalót tartalmaznak

Az egyszerűsített bibliográfiai tétel leírása= a hivatkozások, jegyzetek, lábjegyzetek, bibliográfiák alapegysége

Pl. Delumeau, Jean: Reneszánsz. Budapest, 1997, Osiris. Több kötetes munka esetén:

Pl.Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez. 1–3. köt. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Jakó Zsigmond. Budapest, 1997–2008, Magyar Országos Levéltár.

Gyűjteményes kötetek tanulmányainak bibliográfiai leírása

Pl.Hajnal István: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. In Ring Éva (szerk.): Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. 1. köt. Budapest, 1986, Magvető, 624-645. p.

Idegen nyelvű művek leírása- ha a könyv nem németül, angolul, franciául, spanyoul vagy olaszul (azaz az európai konferencianyelveken) íródtak, szögletes zárójelben közöljük a cím fordítását

Pl.Konwicki, Tadeusz: Kronika wypadków milosnych. [Szerelmi történetek krónikája.] Warszawa, 1974, Czytelnik.

Egyéb művek bibliográfiai leírása- kéziratok, szakdolgozatok, disszertációk, kutatási jelentések, stb.

Pl. Lupescu Radu: Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában. Doktori disszertáció (ELTE BTK). Kézirat. Budapest, 2006. 

A bibliográfiák típusai:

1. Sorszámozott2. Alfabetikus

Pl. Bunyitay, Vincze: A váradi káptalan legrégibb statutumai. Nagyvárad, 1886, k. n. Burgess, Clive: Late Medieval Wills and Pious Convention: Testamentary Evidence Reconsidered. In Hicks, Michael A. (ed.): Profit, Piety and the Professions. Gloucester, 1990, Gloucester Press, 14 – 33. p. Chaunu, Pierre: La mort à Paris: 16e, 17e et 18e siècles. Paris, 1978, Fayard. Chiffoleau, Jacques: La Comptabilité de l’Au-delà. Les hommes, la mort et la religion dans la région d’Avignon à la fin du Moyen Âge (vers 1320–vers 1480. /Collection de l'École française de Rome, 47./. Rome, 1980, École Française de Rome. Idem: La Comptabilité de l’au-delà; les hommes, la mort et la religion en comptat Venoisin à la fin du Moyen Âge. Rome, 1981, École Française de Rome. 

3. Évszámkiemelő bibliográfia

Delumeau, Jean 1997. Reneszánsz. Budapest, Osiris.

Kakucs Lajos 2006. Santiago de Compostella: Szent Jakab tisztelete Európában és Magyarországon. Budapest, METEM. /METEM Könyvek, 52./

McGrath 1986. Kálvin. A nyugati kultúra formálódása. Budapest, Osiris Kiadó.

4. Rendszerező bibliográfia- Forrástípusok szerint: források, feldolgozások – könyvek, tanulmányok- Nyelvek szerint: magyar nyelvű irodalom, külföldi irodalom- Témák szerint

Előnye: logikus felépítés, áttekinthetőségHátránya: nehéz visszakereshetőség

-A bibliográfiai tételek leírása nem különbözik a más bibliográfiákban követett leírástól

Pl. Kálvin élete és munkássága

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA

KéziratokKálvin műveiEgyéb forrásokKálvin-életrajzokA Párizsi EgyetemGenfKálvin gondolkodásaA kálvinizmusKálvin magyarul megjelent munkái