A

Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola Minőségirányítási Programja

2010

2A jogszabályi háttér

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a közoktatás minőségbiztosításáról és

minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet, a költségvetési szervek belső

ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat

a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről, Veszprém Megyei

Jogú Város Önkormányzatának minőségirányítási programja és az Intézmény alapító okirata alapján

az iskola pedagógiai programjával és egyéb szabályzataival összhangban a Jendrassik – Venesz

Középiskola és Szakiskola vezetője az intézmény működésének szabályozása és folyamatos javítása

érdekében készítette el Intézményi Minőségirányítási Programját.

Az intézmény minőségirányítási programja a fenntartó jóváhagyását követően válik érvényessé

és alkalmazhatóvá.

Az intézmény bemutatása

A Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola 2000. augusztus 1-jei hatállyal jött létre a

korábban is a jelenlegi épületegyüttesben működő Jendrassik György Középiskola és Szakiskola,

valamint a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola

egyesítésével. A „gyökerek” visszanyúlnak a múltba, hiszen 1982 előtt is folyt már hasonló képzés,

igaz nem egyetlen helyszínen, hanem Veszprém más iskoláiban. Ennek megfelelően jogelőd

intézményünknek tekintjük a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetet, a

Közgazdasági Szakközépiskolát, a Lovassy László Gimnázium és Közlekedésgépészeti

Szakközépiskolát, valamint a Táncsics Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézetet.

Büszkék vagyunk azokra az eredményekre is, melyeket még külön-külön értünk el, és

magunkénak valljuk azokat.

A jelenlegi iskolaépületben eltöltött közel három évtized alatt szép eredményeket tudtunk

felmutatni a legkülönfélébb tanulmányi versenyeken, a műveltségi vetélkedőkön és a sportban

- 3 -egyaránt. Büszkék vagyunk az eltelt időszak egyetemi és főiskolai felvételi eredményeire.

Ugyancsak büszkék vagyunk az iskolai életünk demokratizmusára, a sokszínű, mozgalmas

diákéletre. Fontos számunkra a kialakult hagyományok ápolása és továbbfejlesztése.

Alapvető célunk a környező társadalom, a gazdaság, a fiatalok és a szülők igényeinek lehető

legjobb összehangolása, a reális igények legteljesebb kielégítése, a gondjainkra bízott fiatalok

általános és szakmai műveltségének, valamint nem utolsó sorban személyiségüknek, emberi

tulajdonságainak formálása, fejlesztése.

Kínáljuk a tanulás lehetőségét mind az általános műveltségi, mind a szakmai műveltségi

területeken. Várjuk iskolánkba a nyolcadik, a tizedik, valamint a tizenkettedik évfolyamot

végzetteket.

Iskolánk indulásakor (1982-ben) jellemzően a hagyományos szakmunkásképzés dominált,

mellette jelen volt az érettségi-képesítő vizsgával záródó szakközépiskolai képzés.

Az eltelt több mint két évtized alatt egyrészt szakmák szűntek meg, helyettük új szakképzések

jelentek meg, másrészt strukturális változások következtek be.

A 80-as évek második felében „újra” indult a technikusképzés, amely a szakközépiskolában

eltöltött időt öt évre növelte. A 90-es évek második felében úgy a szakközépiskolai, mint a

szakmunkásképző helyett immár szakiskolainak elnevezett képzésben szétvált az általánosan

művelő és a szakképzési szakasz, amely a képzési idő további növekedését eredményezte. Eszerint

a szakközépiskolában az általánosan képző négy évfolyamra (amely érettségi vizsgával zárul) épül a

szakképzés, (melynek időtartama általában kettő év), míg a szakiskola két évfolyamára épülve

további két illetve három év alatt lehet szakmát szerezni. Mellettük 2010-ben megkezdődik a

szakiskolai előrehozott szakképzés, valamint 2009-ben újraindult az iskolában a gimnáziumi

oktatás.

4

Az iskola jogállását, alap- és kiegészítő tevékenységeit, az oktatási – képzési profilokat az

alapító okirat, illetve Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási

minőségirányítási programja az alábbiak szerint határozza meg:

Megnevezés Alap- és alaptevékenységen belüli fontosabb tevékenységek

Jendrassik –

Venesz

Középiskola és

Szakiskola

Önállóan

működő,

előirányzatai

felett

rendelkezési

jogosultsággal

bír

Az intézmény

számviteli

adózási és

műszaki

feladatait a

Középfokú

Nevelési

Központ

Gazdasági

Igazgatósága

látja el.

853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai, oktatás (9-12/13.

évfolyam)

853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű

szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű

szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

853111-1 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

Alaptevékenységen belüli további tevékenységek:

562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés

841901-1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások

elszámolásai

853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti

felnőttoktatás

853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati

felnőttoktatás

855931-1 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás

- 5 -

855932-1 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

931201-1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység ( gyógytestnevelés)

562917-1 Munkahelyi étkeztetés

850001-1 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása

önkormányzati költségvetési szerveknél

811000-1 Építményüzemeltetés

682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

855941-1 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés

855942-1 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés

855943-1 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés

841907-9 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

Kiegészítő tevékenységek:

562920-2 Egyéb vendéglátás

6Személyi feltételek

A pedagógusok képzése, továbbképzése a hatályos jogszabályok szellemében, az iskola

továbbképzési, beiskolázási tanévének megfelelően folyik. A továbbképzési tervben foglaltakon

felül az iskola igényeinek a pedagógusok elképzeléseinek, valamint a meghirdetett

továbbképzéseknek a figyelembe vételével alakítjuk évenkénti képzési – továbbképzési

programunkat.

Az „egyénileg vállalt” továbbképzéseken túl a pedagógusok módszertani kultúrájának, szakmai

felkészültségének fejlesztése érdekében továbbképzéseket szervezünk (évenkénti munkaterv

alapján).

A továbbképzések történhetnek iskolarendszerű, valamint tanfolyami, illetve eseti

(iskolarendszeren kívüli) formában, melynek főbb területei az alábbiak:

- szakmai, szaktárgyi

- pedagógiai

- módszertani

- diplomaszerző

- másod (további) diplomaszerző

- szakértői

- tanügyi, vezetői.

Tárgyi feltételek

Az iskolai oktatás a Március 15-e utcai komplexumban folyik. Az épületet 1982-ben adták át,

állaga megfelelő, a műszaki előírásokat kielégítő. A fűtés, az előírásoknak megfelel, a világítás a

„szemünk fénye” program keretében korszerűsítésre került. Az iskola taneszközökkel való

ellátottsága jó, pedagógiai programjában, illetve helyi tantervében megfogalmazott feladatainak

ellátásához adott.

Helyiségek, létesítmények

- 7 -A főépület két oktatási, valamint előadó szárnyában

- tantermek,

- előadótermek,

- informatikai termek,

- multimédiás terem,

- nyelvi laboratórium,

- pénztárgépterem, egyéb oktatási helyiségek.

Tornacsarnok, szabadtéri sportpályák és uszoda.

A gyakorlati oktatáshoz:

- tankonyha,

- tanétterem,

- cukrászüzem,

- forgácsoló műhelyek,

- szerelő műhelyek,

- autóelektronikai labor,

- diagnosztika műhely,

- anyagvizsgáló labor,

- kereskedelmi kabinet.

Könyvtár, stúdió.

A tanulók szállításához mikrobusz, a napi anyagbeszerzésekhez kisteherautó áll rendelkezésre.

Az intézmény minőségpolitikája

A Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola két fő – a műszaki, valamint a gazdasági –

szolgáltatási - területen biztosítja Veszprém, a város környéke, és adott szakmák esetén a megye

szakember-utánpótlását.

Az általánosan művelő, valamint a szakképző szakasz szétválásával megnövekedett képzési idő,

valamint a képzési arányok (érettségit adó, és az arra épülő képzés, illetve szakiskolai képzés)

megváltozása miatt változott a feladatellátás, változott a nevelőtestület kívánatos és szükséges

összetétele.

A Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, a kétszintű érettségi bevezetése, a legújabb Országos

Képzési Jegyzék alapján kiadott tananyagtervek és kimeneti követelmények elvárásainak való

8megfelelés a gyorsan változó felhasználói igények kielégítése komoly kihívást, megnövekedett

feladatokat jelent.

E kihívásnak csak jól szervezetten működő iskola képes megfelelni.

E alapelvnek alárendelve alakítottuk ki az iskola szervezeti felépítését, a vezetési szinteket, a

működést szabályozó dokumentumokat, a teljes szervezeti és működési struktúrát.

Alapvető célként fogalmaztuk meg, hogy diákjaink számára a gyakorlati életben és a

továbbtanulásban jól használható ismereteket nyújtsunk, tegyük alkalmassá őket az egész életükön

át való tanulásra.

A középpontban mindig az elért eredmény, a minőség, illetve ezek javítása, a rendszer egészének,

egyes elemeinek és funkcióinak fejlesztése áll.

Vezetői és intézményi elkötelezettség

Az intézmény vezetősége kinyilvánítja teljes személyes elkötelezettségét a minőség, a

minőségirányítási programban megfogalmazottak megvalósítása iránt. Megteremti a folyamatos

fejlesztés biztosításához szükséges személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket, gondoskodik a

minőségirányítási rendszer folyamatos működtetéséről és átvizsgálásáról és fejlesztéséről. Elvárja,

hogy az iskola dolgozói felelősen vállaljanak részt a minőségirányítási rendszer megvalósításában, a

minőségcélok elérésében, a minőséget befolyásoló feladatok végrehajtásában. Az iskola vezetősége

elkötelezettségének kinyilvánításán túl vállalja, hogy a kiépített minőségirányítási rendszert

folyamatosan működteti és fejleszti.

Az intézmény vezetői és valamennyi pedagógus és nem pedagógus dolgozója elkötelezett e

program megvalósítása érdekében. Céljainkat maradéktalanul sem megfogalmazni, sem

megvalósítani nem tudjuk önmagunkban, ezért folyamatos kapcsolatot kell tartanunk

fenntartónkkal, a képzésben partner, illetve „felhasználó” munkáltatókkal, az őket képviselő

- 9 -kereskedelmi és iparkamarával, a szülőkkel és partnerként kell kezelnünk természetesen azokat,

akik e folyamatnak a legfontosabb részesei, a tanulókat.

Fenntartói elvárások

Az Önkormányzati Minőségirányítási Program intézményünkre vonatkozóan az alábbi elvárásokat

fogalmazza meg:

- Követelmények kidolgozása a közlekedés–informatika szakterületen – és logisztikai képzés

-, valamint a vendéglátás szakterületen.

- Az általánosan művelő osztályok megtartása, eredményesség fokozása.

- Hozott hátrányok felszámolása, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a sajátos nevelést

igénylők integrált oktatása biztosított legyen.

- A sikeres felzárkóztatás érdekében fokozott együttműködés a szülőkkel, családokkal, a

családsegítőkkel, a munkáltatókkal és más érintettekkel.

- A szakiskolai lemorzsolódás csökkentése.

- A sokszínű és szintű szakképzés megtartása, eredményesség növelése a képzésben.

- A város területén a gyógytestnevelés szakszerű ellátása és feladatvállalás a középiskolai

úszásoktatásból.

Intézményi minőségcélok

Az intézmény a fenntartói elvárásoknak és az érintettek kifejezet vagy nyilvánvaló érdeke

alapján a következő célokat fogalmazza meg:

1. Tanulóink képesek legyenek alkalmazni az iskolában elsajátított idegen nyelvet, informatikai

ismereteiket, alakuljon ki bennük a környezettudatosság, az igény az egészséges életmódra,

életvitelre.

2. Az intézmény a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működjön, folytassa alaptevékenységét,

végezze feladatait.

3. Az intézmény a KT, az önkormányzati intézkedési terv, az ÖMIP, az NFT, nevelési, pedagógiai,

képzési programja figyelembe vételével alakítsa minőségpolitikáját, melyek megvalósítása

10érdekében építse ki minőségfejlesztési rendszerét. Ezt az IMIP-ben kell meghatározni és ütemezni.

Követelmény a partnerek elvárásainak beépítése az intézményi fejlesztő folyamatába.

4. Az intézményi minőségfejlesztési rendszer az értékelési kritériumok meghatározása során térjen

ki azoknak a folyamatoknak a felsorolására, számszerűsíthető, időpontokhoz köthető

paraméterekkel történő meghatározására, melynek alapján a helyi tervezés, az intézményi munka

szervezése, működtetése, ellenőrzése és az önértékelés történik, valamint a minőségfejlesztést

megalapozó helyi szakmai koncepciókra, stratégiákra, módszerekre, eszközökre.

5. Működjön együtt a szülőkkel, a családokkal, a szülők közösségeivel. Biztosított legyen a korrekt

és rendszeres, kölcsönös tájékoztatás. A családokkal való együttműködés kiemelt területeként

kezelje a tanulók mentális problémáinak gondozását, a sajátos nevelést igénylők ellátását.

6. Az intézmény új integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével,

bevezetésével járuljon hozzá az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a

diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez.

7. Kerüljön előtérbe a kompetencia – alapú képzéshez kapcsolódó minőségfejlesztési,

intézményértékelési, pedagógiai mérési – értékelési ismeretek fejlesztése, eszközök, módszerek

bevezetése.

8. A nevelés – oktatás személyi feltételeinek biztosítása, illetve javítása. A teljes szakos ellátottság.

9. Pedagógusok továbbtanulása, továbbképzése, pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése

10. Emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás. Az oktatás tárgyi feltételeinek,

eszközrendszerének fejlesztése, azok megfelelő hasznosítása.

11. A rendelkezésre álló források hatékony, céltudatos felhasználása és források felkutatása

(pályázati tevékenység).

12. A beiskolázott tanulók tudás-, illetve felkészültségi szintjei közötti különbségek csökkentése, a

beilleszkedési, a magatartási, a tanulási nehézségekkel küzdők segítése, felzárkóztatása.

13. A tanulás megtanítása. Az idő előtti kimaradások csökkentése. A prevenciós tevékenység

előtérbe helyezése.

- 11 -14. Az élethosszig való tanulás megalapozása. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése, a

hozzáadott érték növelése.

15. Az iskola külföldi kapcsolatainak ápolása és fejlesztése.

16. A környezet igényeinek (szülők, munkáltatók, fenntartó stb.) figyelembe vétele és minőségi

kielégítése. A közvetlen iskolai környezet megfelelő kialakítása

17. A minőségi munkavégzést elősegítő iskolai légkör megteremtése.

18. A gyógytestnevelés városi szintű hatékony és gazdaságos ellátása.

Az intézmény minőségirányítási rendszere, szervezete

Az intézmény jogszerű működtetése az igazgató feladata, akinek munkáját vezető-helyettesek

(igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, gazdasági irodavezető) segítik.

A közoktatási önellenőrzési kézikönyv alkalmazásával tekinti, illetve vizsgálja át az intézményi

folyamatokat, tervezi meg a törvényes működtetéshez szükséges lépéseket, biztosítja a megvalósítás

feltételeit kontrollálja és értékeli az intézmény működtetési folyamatait.

Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi

dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek (az ezeket tartalmazó közlönyök, jogtárak)

önkormányzati határozatok, valamint az iskola belső szabályzatai rendelkezésre álljanak és

hozzáférhetőek legyenek az iskola érintettjeinek számára.

A belső szabályzatok elkészítése, illetve elkészíttetése az igazgató feladata. Ezek közül a

legfontosabbak a következők:

Pedagógiai Program és Helyi Tanterv

Szervezeti és Működési Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat, tűzriadó terv

Iratkezelési és irattározási szabályzat

Diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának szabályzata

12 Adatkezelés szabályzat

Gazdasági ügyrend

Kötelezettségvállalási szabályzat

Bizonylati szabályzat

Önköltség-számítási szabályzat

Raktározási szabályzat

Leltározási szabályzat

Selejtezési szabályzat

Belső ellenőrzési szabályzat

Tankönyvellátási és támogatási szabályzat

Könyvtári gyűjtőköri szabályzat

Kiemelkedő és többletmunka végzéséért adható keresetpótlék szabályzat

Címpótlék adományozásának szabályzata

Törzsgárda szabályzat

Iskolai sportköri szabályzat

Kollektív szerződés

Házirend

Munkatervek

Továbbképzési terv

Munkaköri szabályzatok

Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP)

Minőségügyi rendszerünket a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően alakítjuk ki,

melynek felépítése során alapvető szempont a fenntartónk önkormányzati minőségirányítási

programjában megfogalmazottak figyelembe vétele, az elvárásoknak magas színvonalon történő

megfelelés.

Az iskola valamennyi dolgozója felelős az általa végzett munka minőségéért, a minőségi célok

eléréséért, a minőségirányítási rendszer megvalósításáért, a minőséget befolyásoló feladatok

előírásszerű végrehajtásáért. Minden dolgozónknak joga és kötelessége a működés bármely

fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel

felruházott kollégáknak, illetve vezetőknek jelezni, annak megszüntetésére javaslatot tenni.

- 13 -A vezetőség és a munkatársak felelősségi- illetve hatáskörét az intézményi SzMSz és a munkaköri

leírások rögzítik.

Az intézmény igazgatója az IMIP működtetésére minőségügyi vezetőt bíz meg. A minőségügyi

vezető a szükséges hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a minőségirányítási programot megfelelően

működtesse, illetve működését figyelemmel kísérje, kidolgozza (a vezetőséggel, középvezetőkkel

közösen) az éves minőségirányítási és fejlesztési tervet biztosítsa a programban és a

minőségcélokban megfogalmazott elvek, a tervekben megfogalmazott feladatok megvalósítását,

illetve megelőzze a nem megfelelő szolgáltatások munkálatait beszámoljon az IMIP működéséről,

hatékonyságáról.

A minőségügyi vezető tagja az iskola vezetőségének. Részt vesz a bővített vezetőségi üléseken,

melyek biztosítják az információcserét minden a minőséget, a minőségirányítási programot érintő

kérdésben.

A minőségügyi vezető munkáját minőségbiztosítási csoport (kör) segítheti. Tagjai megbízást

kaphatnak határozott időtartamra vagy meghatározott feladat ellátására. Külön megbízás nélkül is a

minőségbiztosítási kör tagjának kell tekinteni az adott témában érintett munkahelyi vezetőt és

szakmai munkaközösség-vezetőt.

A minőségbiztosítási csoport feladatai:

minőségügyi tervezés előkészítése,

megoldások kezdeményezése, megvalósítása,

eredményesség értékelése,

problémák felvetése,

minőségügyi fejlesztési javaslatok kidolgozása.

A szervezet működtetése során követendő elvek

Partnerközpontú működés, szolgáltatás.

Minőségközpontú intézményvezetés.

Minőségügyi rendszer működtetése.

Folyamatos kontroll, önkontroll, illetve értékelés.

Folyamatos fejlesztés.

A működtetés, fejlesztés feltételeinek biztosítása, javítása.

14 A megvalósításban, fejlesztésben közreműködők ösztönzése, elismerése.

Az intézmény szabályozandó tevékenységei és főfolyamati

1. Vezetés – irányítás tevékenysége

Az intézmény működésére a vezetés gyakorolja a legközvetlenebb és legkockázatosabb hatást,

mivel a vezetés naprakészsége és döntései hosszútávra meghatározza a működés kereteit. E

főfolyamathoz a következő főfolyamatok lettek rendelve:

jogi követelmények biztosítása,

stratégiai, éves tervezés,

az intézmény belső működési rendjének biztosítása,

vezetői ellenőrzés,

intézményi önértékelés,

pályázati rendszer működtetése,

fejlesztések irányítása.

- 15 -

Jogi követelmények biztosítása

Az intézmény működése szempontjából meghatározó, hogy a rá vonatkozó jogszabályoknak

tudatában legyen, illetve azoknak megfeleljen, és a belső érintettekkel ismertesse és betartassa.

Stratégiai, éves tervezés

A partnerek igényeinek figyelembe vételével készíti el az intézményvezető. Az igényfelmérés

kiterjed a következő érinteti körre:

fenntartó önkormányzat,

tanulók,

szülők,

munkatársak,

munkáltatók,

egyéb szervezetek.

Az igények felmérését el lehet végezni írásos (kérdőív), illetve szóbeli (interjú, tárgyalás)

formában. Elégséges gyakorisága három év, kívánatos (elérendő) gyakorisága kettő év.

Az igények és lehetőségek, valamint az alábbi tartalmi követelmények figyelembe vételével

készül az éves munkaterv.

Éves munkaterv tartalmi követelmények:

Tanév céljai, feladatai (nevelési, oktatási feladatok).

Szervezési rész:

A tanév rendje, a tanítás nélküli munkanapok ütemezése

Személyi Feltételek – tantárgyfelosztás

Tanórán kívüli tevékenységek

Tehetséggondozás, felzárkóztatás a nevelés szolgálatában

Iskolai ünnepélyek, megemlékezések

Iskolai és iskolán kívüli tanulmányi- és művészeti versenyek

16 Nevelőtestületi értekezletek, szakmai napok

Nevelői megbízatások, választott tisztségek

A tantestület éves továbbképzési terve

Szülői értekezletek, nyílt napok

Tárgyi feltételek

Ellenőrzési terv

Statisztikai adatok

Csatolandó:

Minőségfejlesztési munkaterv

Munkaközösségek munkaterve

Osztályfőnöki munkaközösség munkaterve

Gyermek- és ifjúságvédelmi munkaterv

Vezetői ellenőrzés

A hatékony iskolai tevékenység megszervezése eredendően feltételezi a rendszeres intézményi

munka ellenőrzést, a tapasztalatok elemzését és az eredményesség értékelését.

Az iskolai szabályzatok (pl. SZMSZ) meghatározzák az intézmény működésével, folyamatainak

ellenőrzésével kapcsolatos felelősségi és jogköröket. Konkrétan meghatározzák, hogy ki és milyen

területért felel, milyen ellenőrzési jogosítvánnyal, illetve kötelezettséggel, valamint beszámolási

kötelezettséggel bír. Az igazgató kötelessége ezek nyilvánosságra való hozatala.

Az intézményi ellenőrzés alapvetően a következőket vizsgálja

a működés megfelel-e a hatályos jogszabályoknak,

a működés megfelel-e a jóváhagyott pedagógiai programnak,

a működés megfelel-e a minőségi kritériumoknak,

milyen az iskola alkalmazottainak tevékenysége,

milyen az iskola tanulóinak tevékenysége,

elégedettek-e az iskola partnerei,

milyen az erőforrások helyzete, milyen változási lehetőségek vannak,

milyen a szolgáltatások hatékonysága, az elvárásoknak való megfelelése,

- 17 - milyen módosítások, változtatások, fejlesztések szükségesek,

miben kell tökéletesíteni a minőségirányítási rendszert.

A belső ellenőrzésen túl külső szakértő, szaktanácsadó is igénybe vehető, illetve a fenntartó,

valamint az arra jogosult szervek (pl. Állami Számvevőszék, Főügyészség, stb.) vizsgálatot

végezhetnek.

Az ellenőrzés szintjei:

intézményi szintű (belső),

fenntartói,

magasabb szintű.

Az intézményi szintű (belső) ellenőrzés

A minőségbiztosítási rendszer működéséhez szükség van a belső ellenőrzési rendszer

kidolgozására is. Fő szabály, hogy az ellenőrzést kövesse értékelés, illetve értékelésre ne kerüljön

sor ellenőrzés nélkül. Fontos követelmény az ellenőrzés folyamatossága és tervszerűsége. A belső

ellenőrzési szabályzattal összhangban kidolgozásra kerül az éves ellenőrzési terv, amely az iskolai

munkaterv szerves részét képezi. Ez világossá teszi mindenki előtt, hogy a feladatok végrehajtása

ellenőrzésre kerül, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ellenőrzés illeszkedjen az iskolai munka

folyamataiba.

Az igazgató egy személyben felelős mindazért, ami az iskolában történik, azonban a vezetői

ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik

az igazgatóhelyettesekkel,

a gazdasági irodavezetővel,

a gyakorlati oktatásvezetőkkel,

a minőségügyi vezetővel,

a munkaközösség-vezetőkkel,

felkért / megbízott pedagógusokkal, dolgozókkal.

Az ellenőrzésnek az intézmény teljes működését le kell fednie.

Intézményvezetői ellenőrzés:

18Az intézmény egy személyben felelős vezetője, a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga

kiterjed az intézmény összes alkalmazottjára és tanulójára, munkavégzésükre, a teljes intézményi

működtetésre, gazdálkodásra.

Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők:

Ellenőrzési területük kiterjed teljes hatáskörükre, különösen az alábbiakra

az oktatott tantárgyak tanterveire, a tanmenet szerinti haladásra,

a tantervi követelmények megvalósítására,

a tanórák eredményességére,

a feladatellátás pontosságára,

a nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők betartására,

az intézményi nyilvántartások, statisztikák, értékelések, adminisztráció pontos vezetésére,

az oktatási dokumentumokban, szabályokban foglaltak betartására,

a munkafegyelemre,

az intézményi tulajdont veszélyeztető, illetve károsító eseményekre,

a tanórán kívüli tevékenységekre,

az ifjúságvédelmi munkára.

Gazdasági irodavezető:

Ellenőrzési joga kiterjed a gazdasági iroda dolgozóira, az anyagbeszerzőre, raktárosra, műszaki

vezetőre, az általuk végzett tevékenységre, valamint gazdálkodási, pénzügyi, vagyonvédelmi

kérdésekben a teljes intézményre.

Minőségügyi vezető:

Ellenőrzési joggal ír a minőségügyi csoport tagjainak ez irányú tevékenységét illetően, valamint

az intézményi minőségirányítási program megvalósításával, fejlesztésével kapcsolatos valamennyi

kérdésben.

Munkaközösség-vezetők:

- 19 -Mint középvezetők, teljes ellenőrzési joggal rendelkeznek a munkaközösség tagjai felett. A

munkaközösség-vezető ellenőrzési jogával összhangban felelős a munkaközösségi tagok

munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, pedagógiai irányításáért, a munkaközösség

munkatervi feladatainak határidőre történő színvonalas elvégzéséért, a tantárgyi / szaktárgyi /

szakmai versenyek megszervezéséért és lebonyolításáért, a szertári anyagok fejlesztéséért, azok

rendeltetésszerű használatáért, az osztályozás és értékelés folyamatosságáért, a dokumentumok

folyamatos vezetéséért.

Az intézményi belső ellenőrzésen túl az egyes területek külső ellenőrzését jellemzően az alábbiak

végzik:

gazdálkodási pénzügyi — fenntartó

törvényességi — ÁSZ, Főügyészség, fenntartó

szakmai, pedagógiai — NSZI, MPI, szakértők, szaktanácsadók

közegészségügyi — ÁNTSZ

munkavédelmi — Munkavédelmi Felügyelőség

tűzvédelmi — Tűzoltóság

Az intézményi ellenőrzés lehet:

átfogó,

tematikus,

célellenőrzés.

20

2. Nevelés – oktatás –képzés főfolyamata

A szakmai, pedagógiai tevékenység adja az iskola lényegét, küldetését. Az intézmény e

tevékenységen belül a következő főfolyamatokat azonosította:

a döntések jogszerűsége, utólagos hatás vizsgálata,

a pedagógiai program feladatainak végrehajtása,

a helyi tanterv megvalósítása,

a munkatervi feladatok megvalósítása,

tantárgyi programok, tantárgyközi kapcsolatok,

alkalmazott módszerek, tanulásszervezési megoldások,

tervszerűség, szervezettség,

munkafegyelem, munkamorál,

differenciált foglalkoztatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás,

a tanügyi dokumentációk folyamatos, szabályszerű vezetése,

a tanulók eredményessége,

záróvizsgák lefolyása, eredményessége,

a kiválóan és nagyon gyengén teljesítők,

tanulmányi és egyéb versenyeken való részvétel és eredményesség,

magatartás, szorgalom,

tanulói közéletiség,

továbbtanulási eredményesség,

igazolt és igazolatlan hiányzások,

fegyelmi problémák, deviancia,

évismétlés, lemorzsolódás,

standardizált mérések eredményei,

tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő

eszközök beválása

- 21 -

Nevelés – oktatás –képzés főfolyamatainak mérése, ellenőrzése

1. Közvetlen formában, mint

beszámoltatás,

óralátogatás (passzív információszerzés),

óraellenőrzés (aktív információszerzés),

folyamatellenőrzés,

megfigyelés.

2. Közvetett formában

dokumentumok tanulmányozása,

tanulói produktumok elemzése,

vizsgálatok segítségével.

3. P artnerkapcsolatok működtetésének főfolyamata

Az intézmény érintettjei azok a partnerek, akik közvetlenül befolyásolják a működést, rövid vagy

hosszútávon meghatározzák az iskola céljait.

Belső érintettek:

tanulók,

vezetőség,

tantestület tagjai,

technikai dolgozók,

érdekvédelmi szervezetek (KT, szakszervezet),

KNK egyes operatív dolgozói (portás, takarítók, karbantartók),

fenntartó.

Külső érintettek:

szülő,

gyakorlati képző helyek,

Munkaügyi Központ

22 KNK,

beszállítók,

VMKIK,

RFKB.

Az intézmény külső érintettjeivel való kommunikáció kialakítása és fenntartása az

intézményvezető, igazgató helyettesek és gyakorlati oktatásvezetők elsődleges feladata, a szülőkkel

való kapcsolattartás az osztályfőnököké. Ennek keretében kialakítják a hatékony

információáramlást, a végzett tanulók pályakövetését, továbbtanulását és munka-erőpiaci beválását.

Segítik az érintettek igényeink megismerését és elégedettségük mérésével kapcsolatos feladatok

ellátását.

Mérés, indikátorok

A mérés az ellenőrzésnek az a módszere, amely legtöbbször a tanulók által nyújtott

teljesítmények kimutatására szolgál. Az intézményi mérések kiterjednek a tanulók kompetenciájára

- neveltségére, intézményi vezetők, alkalmazottak teljesítményeinek mérésére, partneri elégedettség

mérése, és teljes körű intézményi mérésre.

A mérés, értékelés jelentősége:

minősít, tájékoztatást, visszajelzést ad a fejlődésről,

szembesít a követelményekkel,

támogatást, ösztönzést ad a munkához,

segít a felkészülésben,

motivál a jobb teljesítményre,

megerősítést ad a tanulás értelmezéséről,

megérezteti a tudás, a jó teljesítmény örömét,

önértékelésre késztet.

Tanulók mérése

A tanulók felmérésének tervezése során arra feltétlenül figyelemmel kell lennünk, hogy a tudás

szintmérésének eredményei önmagukban nem nyújtanak kellő alapot sem a tanulói személyiség,

- 23 -sem a pedagógus munkájának értékeléséhez. Nagyon fontos, hogy ezeket a méréseket kiegészítsük

a teljesítmények hátterét is megvilágító eljárásokkal (pl. személyiségvizsgálatokkal,

klímavizsgálatokkal stb.)

Fontos továbbá az országos mérések eredményeinek tudatosítása az érintettekben, illetve a tanulók

motiválása magasabb eredmény elérésére.

Vezetők, alkalmazottak teljesítmény mérése

A vezetők és alkalmazottak teljesítményének mérésére a közalkalmazott személyi minősítésével

kapcsolatos jogszabályi rendelkezések az irányadók:

- 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (40.§ 11. bekezdés),

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,

- 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.

Az intézményben e jogszabályokban foglaltak alapján általában három évenként kell mérni a

vezetők és alkalmazottak teljesítményét kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas és kiválóan

alkalmas minősítéssel. A mérésnél figyelembe kell venni az érintettel igényeit.

Vezetők teljesítmény mérése

A vezetők teljesítmény mérésénél a következő indikátorokat kell alkalmazni a kérdőíves

felmérésekben. Az indikátor melletti pontszám az indikátor maximális értékét jelenti.

1. Személyes tulajdonságok, vezetési stílus (15 pont)

elkötelezett, lelkes, határozott, következetes,

képes értékek kialakítására, képviseletére és betartatására,

helyzetorientált vezetési stílus jellemzi,

vezetői tekintélyét emberi és szakmai kvalitása adja,

munkavégzése pontos, példamutató, a határidőket betartja,

jó légkört képes kialakítani munkatársai körében,

érvelni tud véleménye mellett, dönteni tudó vezető,

24 viselkedése másokkal szemben etikus,

a konfliktusok megoldására törekszik, a szemtől – szemben történő feltárás híve,

hangneme, stílusa udvarias, tiszteli az embereket,

elfogadja a kritikát, és azt megfontolja,

az intézmény érdekeit mindenekfölött képviseli és kiáll mellette.

2. Változáshoz való viszony (15 pont)

képes a megújulásra, az intézmény szakmai tevékenységének megújítására, a tanulók

fejlesztését szolgáló programok (integrálás stb.) bevezetésére, működtetésére,

az intézmény sikeres működése érdekében végrehajtandó változásokhoz reálisan méri

fel a feltételeket,

képes a dolgozók mozgósítására az új feladatok végrehajtása érdekében.

3. Tervezés (10 pont)

a tervet időben és megfelelő tartalommal készíti el,

reális célokat és megvalósítható feladatokat tervez,

4. Szervezés, irányítás, kapcsolatok és menedzselés (5 pont)

az intézményt sikeresen menedzseli, képes támogatók megnyerésére, az intézményi

eredmények kommunikálására, ápolja az iskola kapcsolatait.

5. Erőforrás gazdálkodás (15 pont)

takarékosan, a szükségleteket feltárva és mérlegelve gazdálkodik,

keresi a forráslehetőségeket (pályázat, szponzor, alapítvány), ezért többletmunkát vállal

és erre ösztönzi munkatársait is,

a gazdálkodással kapcsolatos szabályokat betartja,

munkatársai fejlődését ösztönzi és támogatja, lehetőség szerint megteremti a

feltételeket, az igényeket a fenntartónál is képviseli.

6. Motiválás (5 pont)

lelkesedésével, a munkához való viszonyával pozitív mintát ad,

a szervezeti értékrenddel összehangoltan motivál,

az IMIP működtetését elkötelezetten támogatja,

motivált a fenntartói elvárások teljesítésére.

- 25 -

7. Ellenőrzés, értékelés (15 pont)

az ellenőrzést és az értékelést a leírt eljárásrend szerint végzi,

az éves munka értékelését határidőre elkészíti, az értékelés reális, feltárja az erősségeket

és a gyengeségeket,

az értékelés megfelel az IMIP-ben megadott szempontoknak.

8. Informálás (15 pont)

a munkáltatóját pontosan és hitelesen tájékoztatja, a kért információkat határidőre

megadja,

a megszerzett információkat a személyiségi jogvédelemnek és a titoktartási

kötelezettségnek eleget téve kezeli,

a problémákat fontosságuknak megfelelő módon kezeli és adja tovább.

9. Vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala

(10 pont)

10. Vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése.

(10 pont)

Pedagógusok teljesítmény mérése

Pedagógusok teljesítményértékelését az alábbi indikátorok szerint kell mérni kérdőíves felméréssel.

Az indikátor melletti pontszám az indikátor maximális értékét jelenti.

1. Tanár személyisége: (15 pont)

- empátia, kreativitás, váratlan helyzetek megoldása,

- türelmesség,

- jellem, elhivatottság.

2. A tanár szaktudása: (10 pont)

- képzettség, gyakorlat,

26- tantárgyhoz való viszonya, hozzáállása,

- tantárgyi tudása, időszerűsége.

3. Osztálytermi munka, osztálytermi képessége: (15 pont)

- óravezetés, következetesség,

- előadó képesség, érthetőség, követhetőség,

- fegyelmező képesség.

4. A tanári értékelés és osztályozás: (10 pont)

5. Tanórán kívüli tevékenység (10 pont)

6. Diákokkal való kapcsolat: (10 pont)

- empátia a diákokkal szemben, érzelmi hatások, segítőkészség,

- tanár – diák közötti interakciók,

- korrepetálás, fejlesztő nevelőmunka.

7. Szülőkkel való kapcsolat (5 pont)

8. Kollégákkal való kapcsolat (10 pont)

9. Tanulmányi versenyeken elért eredmény (5 pont)

10. Munkafegyelem: (10 pont)

- iskolai szabályzatok ismerete,

- tanügyi iratok kezelésének módja, fegyelme, pontossága,

- határidők betartása,

- ügyeletek teljesítése.

Partneri igény- és elégedettségmérés

A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait

szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.

A partneri igényfelmérés kiterjed:

- elvárásokra, igényekre,

- 27 -- elégedettségre, elégedetlenségre,

- a nevelő-oktató munkánk véleményezésére.

Kérdőíveket, személyes interjúkat, munkáltatói értekezleten történő információgyűjtéseket

alkalmazunk a partneri igények, elégedettség felmérésére, megismerésére.

Nevelő - oktató tevékenység mérése

A Pedagógiai Programban megfogalmazott alapvető célokat a következő indikátor rendszerrel kell

kifejezni:

- beírt tanulók száma,

- osztályozott tanulók száma,

- nem osztályozható tanulók száma,

- eredményesség képzési típusonként,

- fegyelmi eljárások száma,

- igazolt és igazolatlan mulasztások száma egy tanulóra osztályonként,

- hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma,

- országos döntőbe jutók száma verseny típusonként (OSZTV, SZKTV, egyéb versenyek) és

helyezésenként.

Az értékelés

Az értékelés központjában minden esetben az eredmény és a minőség áll, célja ezek javítása, a

rendszer egészének vagy egyes elemeinek és funkcióinak a fejlesztése.

Az értékelés területeit úgy célszerű meghatározni, hogy figyelembe vesszük mindazon

adottságokat és jellemzőket, amelyek az eredményességet vagy minőséget befolyásolhatják vagy

arról visszajelzést adhatnak.

Az értékelésnek összhangban kell lennie az értékelést megelőző ellenőrzéssel. Ennek

megfelelően az alábbi fő területek jelölhetők meg az önértékelés viszonylatában:

- gazdálkodási, pénzügyi,

- törvényességi,

- szakmai, pedagógiai.

28Az intézményi szintű szakmai – pedagógiai értékelésnek az alábbi területekre ki kell terjednie:

- az intézmény egészére,

- a nevelő – oktató munka feltételeire,

- a pedagógiai tevékenységre, tanítási módszerekre

- az alkalmazott tankönyvekre és eszközökre, ezek beválására

- folyamatára és eredményességére,

- a tanulói teljesítményekre,

- a pedagógusok munkájára,

- a vezetői tevékenységre,a környezet (partnerek) szükségleteinek, elvárásainak, igényeinek

teljesítésére, az intézményről kialakult képre.

A tanulók teljesítményét tanulmányaik során folyamatosan értékeljük. Az értékelés részletes

szabályait a pedagógiai program, illetve az adott tantárgy helyi tanterve tartalmazza, meghatározva

az értékelés mennyiségi és minőségi mutatóit.

Alapelv, hogy az értékelés el tudja foglalni megfelelő helyét a pedagógiai folyamatban, ahhoz a

tanulók (és a szülők) előzetes tudomására kell hozni az iskola elvárásait, a követelményeket, az

ellenőrzés, számonkérés formáit, a továbbhaladás feltételeit.

Ugyancsak alapelvként kezelendő, hogy az értékelés legyen

- folyamatos és rendszeres,

- személyre szóló,

- kiszámítható.

Az értékelés befejezése után a tanuló produktumát érdemjeggyel minősítjük.

A tanulói teljesítmények vizsgálata során a tanulók belépésekor és kilépésekor mért, az adott

követelményekhez viszonyított teljesítményeit összevetve mérjük az iskola által hozzáadott értéket.

Félévi, illetve év végi értékelés az éves munkaterv figyelembe vételével

Az értékelésnek ki kell térnie az éves munkatervben kitűzött célokra, feladatokra, értékelési

táblázatban meghatározott mért és bemutatott adatokra.

- 29 -

A nevelő – oktató munka elemzése, értékelése ki kell terjedjen:

Tantárgyi átlagokra, egyéb statisztikai mutatókra,

Az országos mérési eredményekre,

A félévi értékelésben feltárt problémák kezelésének eredményeire,

Kerettantervre épülő helyi tanterv alkalmazásának tapasztalataira,

Pozitív értékrend közvetítéséből eredő nevelési eredményekre,

Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra,

Tanulmányi és más versenyek eredményeire,

A középiskolások továbbtanulási mutatóira,

Ellenőrzési, értékelési eredményekre,

Motivációs rendszer működtetésére,

A szervezet klímájára, együttműködési eredményekre,

Innovációra, belső képzésekre, munkaközösségi munkára,

A minőségbiztosítási feladatok teljesítettségére, mutatókra, javításokra, fejlesztésekre,

Kapcsolatokra, azok eredményeire,

Diákönkormányzati munkára,

Rendezvényekre,

Statisztikai adatokra,

Tárgyi, személyi feltételekre, változásokra, képzési eredményekre,

Erőforrások felhasználására, pályázatokra (mi készült el, mi nem, milyen anyagi forrásból),

Gyermekvédelmi tevékenységre,

Baleseti eseményekre, illetve a megelőzés érdekében tett intézkedésekre,

és minden olya eredményre, problémára, amiről a vezetés a fenntartót tájékoztatni kívánja.

MIP értékelése és az intézkedések beadása évente.

A nevelő – oktató tevékenység értékelésének alapja az előző fejezetben rögzített indikátorok

alapján történik idősorban. E tevékenység értékelése az intézményvezető feladata az adott

területek felelőseinek beszámolói alapján.

A vezetők teljesítményértékelése

30A vezetők (igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők) tevékenysége meghatározó

fontosságú a teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, az értékként

megfogalmazott kulcskompetenciák, magatartásformák és viselkedésminták elfogadtatása és

fejlesztése, a motiváló légkör kialakítása szempontjából.

A teljesítményértékelés célja, hogy a vezetők visszajelzést kapjanak teljesítményükről, az

erősségekről és a fejlesztendő területekről, kijelölhető legyen a fejlődés/fejlesztés iránya és a

teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg.

A vezetők teljesítményértékelése az előbbiekben leírt jogszabályoknak megfelelően a következők

szerint történik.

Az egyes minősítési szempontoknak meg kell feleltetni a mérésnél kialakított vezetői

indikátorokkal. Az elért pontszámot osztani kell az elérhető maximális pontszámmal és az így

kapott számot egész százalékra kell kifejezni.

- Kiemelkedő (3 pont), ha 80 – 100%.

- Megfelelő (2 pont), ha 60 – 79%.

- Kevéssé megfelelő (1 pont), ha 30 – 59%.

- Nem megfelelő (0 pont), ha 30% alatt.

A vezetői minősítés szempontjai

1/1. Munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

Kapcsolódó indikátorok:

- szervezés, irányítás, kapcsolatok és menedzselés.

1/2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

Kapcsolódó indikátorok:

- ellenőrzés, értékelés,

- erőforrás gazdálkodás,

- tervezés.

- 31 -1/3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

Kapcsolódó indikátorok:

- Változásokhoz való viszony.

1/4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

Kapcsolódó indikátorok:

- személyes tulajdonságok.

1/5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet

Kapcsolódó indikátorok:

- motiválás.

2/1. Vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala.

2/2. Vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése.

Kapcsolódó indikátorok:

- motiválás.

2/2. A vezető által irányított szakterület munkavégzésének szervezése

Kapcsolódó indikátorok:

- motiválás.

A vezetői munka minősítése

Az egyes szempontok szerinti pontszámok összegzésével és a maximális pontszámmal való

osztásával a vezető a következő értékelést kapja:

- kiválóan alkalmas (80-100%),

- alkalmas (60-79%),

- kevéssé alkalmas (30-59%),

- alkalmatlan (30% alatt).

32 Az érintett vezetőnek lehetővé kell tenni, hogy az értékeléssel kapcsolatos véleményét az értékelés

átvételekor megtegye.

A munkáltató vagy a fenntartó az értékeléssel „A vezető munkavégzésével kapcsolatos egyéb

lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó

javaslatok, célkitűzések” –et köthet ki.

A teljesítményértékelést értékelő megbeszélésnek kell követelnie, melynek célja:

a teljesítmény minősítése,

az erősségek és gyengeségek tisztázása,

az elvárások, gondok megvitatása,

a fejlesztési/továbbképzési igények megfogalmazása.

- 33 -

Közalkalmazotti értékelés

A közalkalmazottak teljesítménymérésének a célja, hogy kifejezésre kerüljön a vezetők és dolgozók

közötti megegyezés a célokban, és vizsgálja folyamatosan a teljesítményt, a célok megvalósulását, a

dolgozók ösztönzését, illetve milyen módon vonják be a dolgozókat a folyamatos fejlesztésbe.

Az értékelésbe minél több kifejezhető változót kell bevonni, és ezeket lehetőség szerint jól

prezentálható formára kell hozni.

Az értékelési rendszer kialakítása során figyelembe kell venni az EFQM partnerközpontú alapelvét,

így több érintett megkérdezése a célravezető.

Az értékelés szempontrendszerének alapja az iskolában érvényben lévő szabályzatrendszer

(pedagógiai program, SzMSz, etikai szabályzat, munkaköri leírás), amelyek már tartalmaznak

elvárásokat.

A közalkalmazottak értékelését a jogszabályban előírt időközönként el kell végezni.

A közalkalmazottak minősítésének szempontjai

1/1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő ( 2 pont ) – Kevéssé megfelelő (1 pont ) - Nem megfelelő

( 0 pont )

Szöveges indoklás:

1/2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

34Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő

Szöveges indoklás:

1/3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő

Szöveges indoklás:

1/4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő

Szöveges indoklás:

1/5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom,igyekezet

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő

Szöveges indoklás:

2. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a

kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok célkitűzések:

3. A közalkalmazott minősítése

- 35 -Kiválóan alkalmas (80-100%) – alkalmas (60-79%) – kevéssé alkalmas (30-59%) – alkalmatlan

(30% alatt)

4. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel

Pedagógus teljesítményének értékelése

A pedagógus munkakörben dolgozók értékelése megfelel a közalkalmazotti értékelésrendszerrel, a

következőekben leírtakkal kiegészítve.

A pedagógus munkájának értékelésének szempontjait és tartalmi elemeit a mérés fejezet

tartalmazza, amelynek célja a tanárok munkájának kifejezése egy aggregált mutatószámmal. A

mutató meghatározásának módszere, hogy az egyes szempontokhoz (indikátor) hozzárendelt

maximális pontértékek alapján határozódik meg az érintettek, partnerek (diák, vezetőség,

tantestületi tagok, szülők, gyakorlati helyek) értékelése alapján. Kötelezően bevonandó partnerek:

- vezetőség,

- munkaközösség-vezető

- diákok

- tantestület.

Az intézményi önértékelés

Intézményünk meghatározott időközönként (2-4 év) teljes körű irányított önértékelést végez. Az

irányított önértékelést az EFQM modell alapján végezzük.

Az EFQM modell az önértékelés olyan szisztematikus módszere, irányelve, amely figyelembe veszi

a szervezetek igen nagyfokú különbözőségét és azt, hogy a szervezeti minőségi kiválóság sok

különböző módon érhető el. Leírja a minőség összetevőit és súlyozza fontosságukat.

Az irányított önértékelés módszertana az EFQM (Euroean Foondation for Quality Managment)

modell filozófiájára épül.

Kötelezően figyelembe veendő eleme az intézményi értékelésnek az Országos Kompetenciamérés

eredménye, melyről az intézmény vezetője évenkénti rendszerességgel tájékoztatást ad.

36EFQM modell

Adottságok

Eredmények

Vezetés

Emberi

erőforrások

Stratégia (hosszú távú intézményi tervezés)

Közvetett partnerkapcso-latok és erőforrások

Folya-matok

Munkatársi eredmények

Közvetlen partneri eredmények

Társadalmi hatás eredményei

Kulcs-fontos-ságú ered-mények

Innováció és Tanulás

A program felülvizsgálata

- 37 -Az intézmény minőségirányítási rendszerét és programját évente értékeljük és szükség szerint

módosítjuk, illetve kiegészítjük.

A program nyilvánosságra hozatala

Az Intézményi Minőségirányítási Programot jóváhagyását követően nyilvánosságra kell hozni,

illetve az érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni.

Ennek megfelelően a programnak az alábbi helyeken kell elérhetőnek lennie:

az iskola könyvtárában

az iskola titkárságán

az igazgatói irodában

a programot közzé kell tenni az iskola internetes honlapján

H atályba léptetés, érvényesség

Ez az Intézményi Minőségirányítási Program a fenntartó jóváhagyását követően 2010. szeptember

1-től válik érvényessé, és a Pedagógiai Programmal megegyezően 2016-ig hatályos. E hatályosság

nem zárja ki az érvényességi időtartamon belül a program módosításának, kiegészítésének

lehetőségét.

Szelényi Géza

igazgató

38

Tartalomjegyzék

A Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola Minőségirányítási Programja ............................... 1

2010 ...................................................................................................................................................... 1

A jogszabályi háttér .............................................................................................................................. 2

Az intézmény bemutatása ..................................................................................................................... 2

Személyi feltételek ............................................................................................................................... 4

Tárgyi feltételek .................................................................................................................................... 4

Helyiségek, létesítmények ................................................................................................................ 4

Az intézmény minőségpolitikája .......................................................................................................... 5

Vezetői és intézményi elkötelezettség .................................................................................................. 6

Fenntartói elvárások ............................................................................................................................. 6

Intézményi minőségcélok ..................................................................................................................... 6

Az intézmény minőségirányítási rendszere, szervezete ....................................................................... 7

A szervezet működtetése során követendő elvek ............................................................................. 9

Az intézmény szabályozandó tevékenységei és főfolyamati .............................................................. 10

1. Vezetés – irányítás tevékenysége ................................................................................................ 10

2. Nevelés – oktatás –képzés főfolyamata ...................................................................................... 16

3. Partnerkapcsolatok működtetésének főfolyamata ...................................................................... 18

Belső érintettek: .............................................................................................................................. 18

Külső érintettek: ............................................................................................................................. 19

Mérés, indikátorok .............................................................................................................................. 19

Tanulók mérése ............................................................................................................................... 20

Vezetők, alkalmazottak teljesítmény mérése .................................................................................. 20

Az értékelés ........................................................................................................................................ 25

A program felülvizsgálata ................................................................................................................... 34

A program nyilvánosságra hozatala ................................................................................................ 34

Hatályba léptetés, érvényesség ....................................................................................................... 34

Tartalomjegyzék ............................................................................................................................. 35