A K É P Z E L E T

a valóság megismerésén túl az önmagunkkal kapcsolatos tudás

és élményvilág fontos eleme.

Ajánlott irodalomAdler, A. (1984): Életünk jelentése

Kossuth Kiadó, BudapestBodrog M. (1995): Álmaink barlangvilága

Akadémia Kiadó, BudapestHebb, D.O. (1984): A pszichológia alapkér-

alapkérdései. Gondolat, BudapestJung, C.G. (1993): Mélységeink ösvényein

Gondolat Kiadó, Budapest, 115-167.p.Mérei Ferenc (1998): Lélektani napló – az

implikált tudás az álomban. Osiris Kiadó,Osiris Kiadó, Budapest

Neisser, U. (1984): Megismerés és valóságGondolat Kiadó, Budapest

Jellemzőimegismerés lényegi oldalához tartozik;

a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része;

előremutató, jövőbe tekintő belső pszichikus tevékenység (tervek, célkitűzések);

csak az emberre jellemző pszichikus folyamat;

összetett folyamat, nemcsak belső képeketfoglal magába, hanem a külvilággal kapcsola-tos érzéseket és személyes jegyeket is;

a valóságból veszi nyersanyagát;

szoros kapcsolatban áll más kognitív működé-sekkel.

Pszichológiai alapjaa képzet

a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) át- alakítása:

a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció (képi - images, lexikális (nyelvi) – szimbolikus, le- játszó/cselekvéses - enaktív);

a képzeleti kép elemeiben hasonlít az em- lékezeti képekhez, de egészében új és más.

A képzeleti működés alapformái

Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos): ◘ produktív, ◘ reproduktív.

Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja): ◘ ábrándozás, ◘ hallucináció, ◘ hipnagóg képek, ◘ álmodás.

Álmodás1

fiziológiai alapja az alvás (egy adott ébrenlétiműködési mintázat felváltása egy másik, alvásiműködési mintázattal)

elektrofiziológiai tevékenység alvás közben:

Forrás: Atkinson és mtsai: Pszichológia. Osiris Tankönyvkiadó, Budapest, 2001- 170.o.

Álmodás2

alvásszakaszok sorozata:

az álmodás olyan módosult tudatállapot, a-melyben emlékekből, bennünket foglalkoztatódolgokból, ábrándokból és képzeleti képekbőlösszegyúrt álomképeket hozunk létre.nemcsak fiziológiai jelenség, hanem lelki je-

lenség is.

Forrás: Atkinson és mtsai: Pszichológia. Osiris Tankönyvkiadó, Budapest, 2001- 171.o.

Álomelméletek1

Freud az álmokat pszichés tényezőkkel hozza összefüggésbe.

Fischer és Greenberg (1977, 1966): vitatja Freudmanifeszt és látens álomtartalomra vonatkozómegkülönböztetését.

Evans (1984) – az álom az agy alvás alatti in- formációfeldolgozó tevékenységét tükrözi.

Crick és Mitchison (1983): a REM során az agy„kitisztítja” a téves emlékezeti asszociációkat, az álomban éppen ezekre emlékezünk.

Winson: az álom és az információfeldolgozásifolyamatok kapcsolatát hangsúlyozza.

Álomelméletek2

Hobson (1997) – az álmokat a formális vizuá- lis képzelet (hallucinációk), az idő, tér és a személyek bizonytalansága (dezorientáció) és a felidézés nehézségei (amnézia) jellemzik →

egyfajta delíriumra hasonlítanak.

Hall (1947, 1953): az álmokban megjelennek bi-zonyos elképzelések és megfontolások.

Blagvore (1992, 1996), Foulkes (1985): az ál-mokban a kognitív tevékenységek szerepét nem szabad alábecsülni.

Donhoff (1996): folytonossági elmélete; az á-lom az egyén elképzeléseit, megfontolásait és érzelmi gondjait tükrözi vissza.

A képzelet kapcsolata más kognitív területekkel 1

Képzelet és észlelés. Perky (1910) – „paradicsom”

Képzelet és tárgyfelismerés. Shepard és Cooper (1973) – betűforgatás

Képzelet és emlékezet. Kosslyn (1973) – „sziget”

Képzelet és problémamegoldás. Guilford, Fruchter, Zimmerman (1952) „vörös, kék oldalú kocka”

Képzelet és téri tájékozódás. Maki (1977) – „USA” államai

Tolman – kognitív térképek működése hasonló a kép-

zelethez (fix pont)

A képzelet kapcsolata más kognitív területekkel 2

Képzelet és figyelem.

Képzelet és érzelem.

Patológiás képzeleti működésElsekélyesedett, elszíntelenedett fantáziamű-

ködés.

Feltűnően színes, túlburjánzó, a valóságos é- letet teljesen elferdítő képzeleti működés (tév- eszmék).