A kamarák szerepe a A kamarák szerepe a felnőttképzésbenfelnőttképzésben

Bihall TamásMKIK alelnök

Budapest, 2010. október 12.

A foglalkoztatási ráta alakulása EU összehasonlításban

(Forrás: ÁFSZ)

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

EU

27

Bul

gária

Cse

hors

zág

Dán

ia

Ném

etor

szá

g

Ész

tors

zág

Spa

nyol

orsz

ág

Letto

rszá

g

Litv

ánia

Mag

yaro

rsz

ág

Mál

ta

Aus

ztria

Leng

yelo

rsz

ág

Rom

ánia

Szl

ovén

ia

Szl

ovák

ia

%

Foglalkoztatási ráta (%-ban)

2008 II. negyedév 2009 II. negyedév

Csehország 1 millióval többfoglakoztatott

Szlovákia 5 millió lakos70 ezer rokkantnyugdíjas

Mo. 800 ezer rokkantnyugdíjas

Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely

Prioritások meghatározása Élőmunka-terhek csökkentése TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Magyarországon a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Szociális segélyek juttatásának szigorítása Minimálbér felfüggesztése „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék

A Magyar munkaerőpiac jövője A Magyar munkaerőpiac jövője

Felkészítő prezentációFelkészítő prezentációFelhasznált anyagok:Felhasznált anyagok:Parragh László prezentációiParragh László prezentációiÉVOSZ jelentésÉVOSZ jelentésÁSZ jelentésÁSZ jelentésKSH, ÁFSZ , Eurostat anyagok, ábrákKSH, ÁFSZ , Eurostat anyagok, ábrákGVI prezentációiGVI prezentációiDr. Szilágyi János prezentációiDr. Szilágyi János prezentációiÚjságcikkek, tanulmányokÚjságcikkek, tanulmányok

Forrás: KSH, 15-74 év között

Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés

Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni.

Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés.

Szakképzés nem csak tanügy-igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

Szakképzés politika, szakképzési stratégia

A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének.

A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.

A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

Keresletvezérelt szakképzési rendszer

Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli

Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői?

Nem csupán lehetséges – szükséges

Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára.

Transzparencia és elérhetőség

Javasolt létszámváltozás átlagos mértéke országos szinten

Változás mértéke Érintett szakképesítések száma

Beiskolázás létszáma nincs korlátozva 16

Növekedés mértéke 30% vagy a fölött 51

Növekedés mértéke 20% 18

Növekedés mértéke 10% 44

Nincs változás 222

Csökkenés mértéke 10% 60

Csökkenés mértéke 20% 23

Csökkenés mértéke 30% vagy a fölött 23

Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés

Gépi forgácsoló

Géplakatos

Hegesztő

Elektronikai műszerész

Ács, állványozó

Épület- és építménybádogos

Kőműves

Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén

1. Helyzetelemzés

- Gazdasági környezet igényeinek számbavétele

- Szakmapolitikai kérdések áttekintése

- Az iskolarendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés viszonya

- Az állami irányítás gyakorlatának elemzése

- Működő kamarai gyakorlat leírása

- Finanszírozás főbb kérdései

Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén

2. A felnőttképzés minőségbiztosításának fejlesztése

- Kamarai akkreditációs rendszer feltételeinek megteremtése

3. A vizsgáztatási rendszer átalakítása

- Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozása

- tulajdonság-kompetenciák mérésének megszüntetése

- kamarai vizsgabiztosok rendszere a felnőttképzésben

Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén

4. Egyéb feladatok

- A mesterképzés és vizsgáztatás áttekintése

- ismeretnyújtási és korszerűsítő rendszer kialakítása

- minimális óraszámok meghatározása

- gyakorlati képzés ellenőrzése

- az OKJ szakmák és a kapcsolódó hatósági képzések áttekintése és szinkronizálása

Köszönöm a Köszönöm a figyelmet!figyelmet!